Dinoszauruszok életnagyságban

5/8/2018 Dinoszauruszok életnagyságban - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/dinoszauruszok-eletnagysagban 1/9

6 Bevezetés

8 Idôvonal

14 Herrerasaurus

16 Coelophysis

18 Plesiosaurus

20 Lesothosaurus

22 Stenopterygius

24 Cetiosaurus

26 Liopleurodon28 Pterodactylus

29 Argentinosaurus

31 Compsognathus

34 Allosaurus

36 Archaeopteryx

38 Diplodocus

40 Stegosaurus

42 Microraptor

44 Deinonychus

46 Sauroposeidon

48 Iguanodon

49 Quetzalcoatlus

54 Gallimimus

56 Velociraptor

58 Parasaurolophus

60 Tyrannosaurus62 Maiasaura

64 Triceratops

Tartalom



Életnagyságú! Az ezzel a címkével megjelölt test-

rész életnagyságú, így azt is látha-

tod, mekkorák voltak valójában ezek

a lenyûgözô lények.

Életnagyságú! A dinoszaurusz szaggatott piros vo-

nallal bekeretezett testrészét élet-

nagyságban is láthatod.

66 Citipati

68 Dinoszauruszteszt

74 Fosszílilák

76 Szómagyarázat

78 Index

É l e t - n a g y s á g ú



40

F e l s ô

j u r a k o r ( 1 6 1 –

1 4 6 m i l l i ó é v v e l e z e l ô t t )

Az összes dinoszaurusz közül az egyiklegkönnyebben felismerhetô a Stego sau-

rus, a közismert nagytestû Stegosau- rus-féle, más néven páncélos dinoszaurusz. Óriási, háromszög alakúlemezek sorakoztak a nyakán, a hátánés a farkán, a farka végébôl pedignégy hosszú tüske meredt felfelé.

Hogyan nézett ki?Mint minden páncélos dinoszaurusznak,

a Stegosaurusnak is hosszú, oszlopszerû

hátsó lábai és sokkal rövidebb mellsô lá-

bai voltak. A mellsô lábfejeken öt, míg a

hátsókon csak három ujj volt. Arckopo-

nyája keskeny, szája kicsi volt. Nyakát alul

apró, szorosan illeszkedô páncéllemezkék

borították, ezek védelmet nyújthattak a ke-

ményebb növényekkel szemben. A nyak

igen hajlékony volt, és a Stegosaurus

valószínûleg nem a földhöz közel tartotta

a fejét, mint ahogy azt gyakran ábrázolják.

Az izmos farok nem lógott le a földre, ha-

nem az állat vízszintesen tartotta.

N A H Á T !

A S t e g o s a u r

u s a k k o r á t

t u d o t t

c s a p n i i z m o s f a r

k á v a l, h o

g y

a f a r o k t ü s

k é k m é l y e n b e f ú r ó d -

t a k a z e l l e n s é g t e s t

é b e. E g y

A l l o s a u r u

s - f o s s z í l i á

n n a g y l y u -

k a t t a l á l t

a k a f a r o k r é s

z e g y i k

c s o n t j á b a

n. E l k é p z e

l h e t ô, h o g

y

e g y S t e g o s a u

r u s f a r o k t ü s

k é j e

l y u k a s z t

o t t a k i.

A Stegosaurusagya nem volttúl nagy.

A páncéllemeze-

ket és a tüské-ket valószínûlegelszarusodottbôr borította.

A legtöbb Stegosau-rus-féle hátán kétsorban álltak a leme-zek. A Stego saurus-nak furcsa módoncsak egy sorban, denéhány lemez rész-ben átfedte egymást.

StegosaurusÓriás növényevô tüskés farokkal



41

F el s ô j ur

ak or ( 1 61–14 6

mi l l i ó é vv el e

z el ô t t )

Kiderül a csontokbólA Stegosaurus furcsa lemezei túl töré-

kenynek tûnnek ahhoz, hogy páncélként

használja az állat, ráadásul ehhez elég

rossz helyen is vannak. A másik elképze-

lés az volt, hogy ezek segítettek szabá-

lyozni az állat testhômérsékletét, úgy hogy

nagy felületükön felfogták a napból érkezô

meleget. Valószínûleg ez a feltételezés

sem helytálló, mivel a lemezek nem tartal-

maztak szokatlanul nagyszámú véredényt.

Hol találtak rá? Az elsô Stegosaurus-fosszíliát

Colorado államban, jura idô-

szaki kôzetekben találták

1877-ben, késôbb sok lelet

került elô Wyomingból és

Utahból. Majd 2006-ban

Portugáliában felfedeztek

egy Stego saurus-fosszíliát. Ez

bizonyítja azt, hogy a Stego saurus nem

csak az amerikai kontinensen fordult

elô. Néhány szakértô úgy gondolja,

hogy egy Kínában elôkerült Stego-

saurus-féle (a Wuerho saurus ) is

valójában Stegosaurus.

Mekkora?Hossza: 9 méterSúlya: 3000 kilogramm

A Stegosaurus az egyik legnagyobbméretû páncélos dinoszaurusz volt.

A hátán sorakozó hatalmas, három-szög alakú csontos lemezektôl mégnagyobbnak látszott, ami elrettenthettea ragadozókat vagy a versenytársakat.

Nagyon széles teste volt, óriási hasirésszel és erôsen kiszélesedô csípôvel.Bizonyosan igen nagy emésztôszerveilehettek. Hátsó lábaira izmos csípô

és farok nehezedett, így az állat való-színûleg nem volt könnyed járású.

USA




Hogyan nézett ki? A Deinonychus nagy fejével, hátrafelé

görbülô hegyes fogaival, a megnyúltmellsô végtagon növô karmaival ijesztôkülsejû, bár meglehetôsen kicsi dino-szaurusz volt. Közeli rokonához, a Ve-

loci raptor hoz hasonlóan a lábujján növôméretes, sarló alakú karommal tépte feláldozata húsát. Járás közben ezt az uj- ját felemelve tartotta, de támadáskorelôrecsapva mély sebeket tudott ejteni

a karommal. Közeli rokonai Kínából szár-mazó fosszíliái azt mutatják, hogy a Dei-

no nychust tollak borították.

A Deinonychusnak karmain felülerôteljes állkapoccsal és mint-egy hatvan hegyes foggal ellá-tott koponyája is volt.

A méretes karmok tet-ték ezt a dinoszauruszta nála nagyobb prédák

méltó ellenfelévé.

DeinonychusHordában vadászó ragadozó

Ez a dinoszaurusz csapatban vadászottnála jóval nagyobb prédákra. A neve azt

jelenti, hogy „szörnyû karom”, ugyanis a hátsó végtag második ujján növôhatalmas, visszahúzható karommalmért pusztító csapást áldozatára.

Hol találtak rá? A Deinonychus maradványai

Észak-Amerikából kerültek

elô, a Cloverly Formáció-

ból, Montana és Wyoming

államból. Az 1960-as évek

végén John Ostrom ame-

rikai ôslénykutató Dei no ny -

chusról írt tanulmánya teljesen

megváltoztatta az emberek dinoszauruszok-

ról alkotott képét. Kiderült, hogy nem minden

dinoszaurusz cammogó óriáshüllô, kifejlôd-

tek kisméretû, vízszintes testtartású, mozgé-

kony csoportjaik is. A megnagyobbodott láb-karmok is gyors és ügyes vadászra utalnak.

A Deinonychus az orrától a far-

káig kétszerolyan hosszúvolt, mint egyfelnôtt férfi.

US A

A l s ó

k r é t a k o r ( 1 4 6

– 9 9 m i l l i ó é v v

e l e z e l ô t t )




45

Kiderül a csontokból A Deinonychus koponyája azt mutatja, hogy azállatot a valószínûleg éles látása és a dinoszauru-

szokhoz képest nagy agya tette ügyes vadásszá.

N A H Á

T !

A D e i n o

n y c h u s

f e l f e d

e z é s e

o l y a n n

y i r a m e

g v á l t o z

t a t t a

e d d i g i

e l k é p z e

l é s e i n

k e t a

d i n o s z

a u r u s z

o k r ó l,

h o g y

e g y e s t u d ó

s o k a z

t i s f e l

v e -

t e t t é k,

h o g y t a l á

n e z e k

a z

á l l a t o k

m e l e g

v é r û e k v o l

t a k,

m i n t a

m a d a r

a k.

Mekkora?Hossza: 3,4 méter

Súlya: 50 kilogramm

Karma hossza: 12 centiméter

Ez a farkasméretû ragadozó test-felépítésében egy óriási, röpkép-telen sólyomhoz hasonlított.



54

F e l s ô

k r é t a k o r ( 9 9 – 6 5 m i l l i ó é v v e l e z e l ô t t )

N A H Á T !

Ú g y g o n d o l j

á k, h o g y a

G a l l i m i m

u s k é p e s l e h e

t e t t

i g e n n a g y s e

b e s s é g g e l f u

t n i

– e g y e s e k s z

e r i n t t ö b b m i n

t

5 0 k m / h s e b

e s s é g g e l i s –,

b i z o n y á r a a z

é r t, n e h o g y

m á s d i n o s z a

u r u s z e b é d -

j é v é v á l j o n.

A hosszú farok se-gítette járás közbenaz egyensúlyozást.

Hogyan nézett ki? A Gallimimus egyike volt az Ornithomimi-

dáknak, más néven futó vagy struccszerû

dinoszauruszoknak. Ezek legtöbbje fogat-lan volt, hosszú, háromujjú mellsô és erô-teljes hátsó vég tagokkal. Valószínûleg

a mai futómadarakhoz hasonló életmódot

folytattak, de a zsákmány megragadására

és ágak lehúzására hosszú mellsô vég-

tagjukat is tudták használni.

A hosszú ujjak és a kar-mok hasznosak lehettek a földben lévô táplálékkeresésében és kiásá-sában, a gyümölcsökmegszerzésében, illetvea zsákmány elkapásá-ban és megtartásában.

Gallimimus Az óriás csirkeutánzatHatalmas, struccszerû dino-szaurusz, fogatlan állkapocs-

csal és hatalmas szemekkel. A Gallimimus bármilyenapróbb állatot megehetett,amit el tudott kapni.

Hol találtak rá? A Gallimimust az 1970-es év-

tized elején találták meg

Mongóliában, a Góbi-si-vatagban, amely Ázsia

legnagyobb sivatagi terü-

lete, és jelentôs fosszíliák,

mint például az elsô dino-

szaurusztojások lelôhelye.

MONGÓLIA



Mekkora?Hossza: 6 méterSúlya: 400 kilogramm

Mint a két lábon járó dino-szauruszok többsége, aGallimimus is hosszú, deméretéhez képest könnyûvolt. Testhosszának nagyrészét a nyak és a fa-rok tette ki, hosszú lábaés nyaka pedig lehetôvétette, hogy a 3–4 méte-res magasságot is elérje.

Valószínûleg a sebes-ségére támaszkodottabban, hogy megme-

neküljön a ragadozók-tól, de azért veszélyes

rúgása és fájdalmas csí-pése lehetett.

Kiderül a csontokból A Gallimimusnak nagy szemei voltak,

kiváló látása lehetett a zsákmány felde-rítéséhez, és hogy kifigyelje a ragadozó-kat, például egy Tyrannosaurus-félét,

a Tarbosaurust.

Mint a legtöbb madár-nak, a Gallimimusnaka szemei is a fej két ol-dalán helyezkedtek el.

N A H Á T !

A G a l l i m i m u s a t ö b b i f u t ó d i n o -

s z a u r u s z k ö z ö t t ó r i á s n a k s z á m í -

t o t t , u g y a n i s a l e g t ö b b j ü k h o s z -

s z a k e v e s e b b v o l t , m i n t 4 m é t e r .

E g y m á s i k „s t r u c c d i n o s z a u r u s z ” ,

a D e i n o c h e i r u s m é g n á l a i s n a -

g y o b b v o l t , e l é r h e t t e a 1 0 m é -

t e r e s , v a g y a k á r a n n á l n a g y o b b

h o s s z ú s á g o t i s .

É l e

t -

n a g y

s á

g ú



69

DinoszaurusztesztTedd próbára a tudásod!

Ez egy különleges teszt aföldtörténeti középidôben

élt ôslényekrôl. A válaszo-kat is itt találod meg, a kér-dések mellett, de elôszörpróbáld ki, hogyan boldo-gulsz segítség nélkül.

V á l a s z : V a l ó s z í n û l e g B , b á r l e h e t s é g e s , h o g y a

P l e s i o s a u r u s - f é l é k ú s z ó t e c h n i k á j á b a k e v e r e d h e t e t t

e g y k i s e v e z é s e s m o z d u l a t i s ( A v á l a s z ) . A z b i z t o s ,

h o g y n e m a f a r k u k k a l h a j t o t t á k m a g u k a t e l ô r e .

Ezt hogy használták?Míg a dinoszauruszok a száraz-

földön éltek, a Plesiosaurus-félék

a tengerekben. Végtagjaik uszo-

nyokká alakultak. A lapos és hegyes

végû uszonyokat erôs izmok

mozgatták. Hogyan használ-

ták a Plesiosaurus-félék eze-

ket az uszonyokat?

A Uszonyaikat hátra- és elôrefelé mozgat-

ták evezôlapátszerûen.

B Felfelé és lefelé csapkodtak velük,

úgy úsztak, mintha repülnének.

C Mereven tartották az uszonyaikat,

és a farkukkal csapkodtak fel-le.

Mit csinált ez a dinoszaurusz?

A gigantikus méretû Sauropodák több mint 90 tonnát is nyomhattak, és a valaha

élt legnagyobb szárazföldi állatok voltak. Oszlopszerû lábaik és hosszú nyakuk

volt. A Sauropodák közé tartozó Argentinosaurusnak is nagy teste és széles, leke-

rekített végû arckoponyája volt. A fogai vésô alakúak voltak. Mit csinált ez

a hatalmas dinoszaurusz?

A Gödröket ásott a földbe, és talajlakó ízeltlábúakkal táplálkozott.

B A tengerben úszott és moszatokkal táplálkozott.

C A fák tetejérôl ette a leveleket.

V á l a s z : C . A S a u r o p o d á k f o g a z a t a l e v e l e k

f o g y a s z t á s á r a v o l t a l k a l m a s . A h o s s z ú n y a k é s a z á l l a t

n a g y t e r m e t e a z t m u t a t j a , h o g y a m a g a s a n n ö v ô á g a k a t

i s e l é r t e , c s a k ú g y m i n t a t a l a j k ö z e l é b e n é l ô n ö v é n y e k e t .

Documents

Dinoszauruszok életnagyságban