Meginnád a szennyvizedet? · 2016. 4. 19. · Meginnád a szennyvizedet? | Kiadvány a vízről ﬁ ataloknak 5 Azt a vizet isszuk-e még ma is, amit egykor a dinoszauruszok? A víz

Meginnád

a szennyvizedet? Kiadvány a vízről fiataloknak

Környezet

ENV-12-015_BrochureWaterEquality_HU.indd cov1ENV-12-015_BrochureWaterEquality_HU.indd cov1 30/11/12 10:2030/11/12 10:20

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók.

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012

ISBN 978-92-79-26324-8

doi:10.2779/10183

© Európai Unió, 2012

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Printed in Belgium

ÚJRAHASZNOSÍTOTT PAPÍRRA NYOMTATVA, AMELY MEGKAPTA AZ EU GRAFIKAI CÉLRA SZÁNT PAPÍRRA VONATKOZÓ ÖKOCÍMKÉJÉT (WWW.ECOLABEL.EU)

A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseiresegít Önnek választ találni.

Ingyenesen hívható telefonszám (*) :

00 800 6 7 8 9 10 11(*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák

ezeket a hívásokat.


http://europa.eu

Meginnád a szennyvizedet?

Kiadvány a vízről fi ataloknak

ENV-12-015_BrochureWaterEquality_HU.indd 1ENV-12-015_BrochureWaterEquality_HU.indd 1 30/11/12 10:2030/11/12 10:20

Tartalom

Víz: egy korlátozott erőforrás 4

Az ivóvíz 6Csapvíz: alapvető jelentőségű az egészségünk szempontjából 6

Rejtett kincs 6

Szilárd talaj vagy szivacs? 6

Milyen a víz minősége a lakóhelyeden? 8

Hogyan készül a csapvíz? 8

Mennyi vizet használunk? 10

Tiszteld a vizet: Mit tehetsz TE? 12

Szennyvíz 14Hová megy a piszkos víz? 14

Nagy dolog a nagydolog? 14

Vegyszerek a szennyvízben 14

Szennyvízkezelés Európa-szerte 14

Mi történik a szennyvíztisztító telepen? 16

A szennyvíztisztítási folyamat részletesen 16

A csapadékvíz problémája 17

Bezárul a kör: a víz újrahasznosítása 18

Következő megálló: a folyók és a tenger 18

Mi a helyzet a szennyvízkezeléssel a lakóhelyed környékén? 18


Gyerünk a tengerpartra! 20Fürdővizeink egyre tisztábbak 20

Mit vizsgálnak? 23

Nézz utána, hogy milyen a vízminőség kedvenc fürdőhelyeden! 23

Kék zászlós tengerpartok 23

Tengeri hulladék 24

Mit tesz az EU? 26Az ivóvízforrások védelme 26

A szennyvízkezelés javítása 26

A fürdővizek tisztán tartása 27

A tengerek és óceánok megtisztítása 27

Hivatkozások 28

További olvasnivaló 28

Fényképek 28

Ábrák 28


Meginnád a szennyvizedet? | Kiadvány a vízről fi ataloknak4

Víz: egy korlátozott erőforrás

Képzeld el az alábbi jelenetet: éppen egy bulira készülsz, ám amikor

megnyitod a zuhanyt, abból barna víz folyik. Ebben nem moshatod

meg a hajadat! Kiveszed a farmernadrágodat a mosógépből, ám

az piszkosabb, mint a mosás előtt volt. Most mit vegyél fel? Felhív

a barátod, hogy lefújja a bulit, mert beteg lett, miután tegnap úszni

volt a tengerparton. Micsoda balszerencse! Csalódottan a konyhába

mégy, hogy készíts egy kávét. Kinyitod a csapot, ám csak egy pár

csepp víz jön belőle. Mi jöhet még?

Az élet majdnem minden területén függünk a víztől. Magától

értetődőnek tartjuk, hogy amikor csak akarjuk, rendelkezésünkre

áll a tiszta víz ivásra, mosásra és úszásra, a szennyvíz pedig a WC-

kből, fürdőszobákból és konyhákból egyszerűen eltűnik valahová,

ahol nem kell látnunk, szagolnunk vagy úsznunk benne.

Ám a tiszta vízhez való hozzáférésnek és a higiéniának ára

van. A csapokból folyó vizet bőséges forrásokból kell kinyerni,

szűrni és tisztítani, majd eljuttatni az otthonainkba. Ellenőrizni

kell, hogy biztonságos-e a fogyasztása. Az elhasznált vizet a

szennyvízhálózaton keresztül el kell vezetni és kezelni kell, azaz

meg kell tisztítani a betegségeket okozó baktériumoktól és a

szennyeződésektől, mielőtt a folyókba vagy a tengerbe engedhetik.

Jobban oda kell fi gyelnünk a vízre, mint valaha. Bár bolygónkat

nagyobbrészt vízfelszín borítja, ám a mindennapjainkban

szükséges édesvíz a Föld vízkészletének csupán 2,5%-át teszi

ki. Ezen vízmennyiség legnagyobb részét nem tudjuk használni,

mert az a sarki jégben, gleccserekben, a hóban vagy a légköri

vízpárában található. Valójában a Föld vízkészletének csak 1%-a

a rendelkezésünkre álló édesvíz, melynek nagy része a talajban,

valamint a földfelszín alatti kőzetrétegek között található. Csak igen

kis részük található meg a felszínen, azaz a tavakban, folyókban és

folyamokban.

A friss, tiszta vízhez könnyen hozzáférhetsz, ha másoktól távol élsz

egy hegyvidéki patak közelében, amelynek vizét nem piszkítják be

más emberek, állatok vagy más szennyező források. Legtöbben

azonban nem ilyen helyen lakunk, hanem városokban, ahol

mindenki minden nap zuhanyozni akar, tisztán tartani otthonát és

autóját, valamint öntözni növényeit és kiskertjét. Szabadidőnket

A víz vizsgálata A víz mozgásával, eloszlásával és minőségével foglalkozó tudomány a „hidrológia” (a görög „hudor”, azaz víz szóból).

A hidrológia legalább 6000 éves múltra tekint vissza, hiszen ennek révén voltak képesek már az ókori civilizációk arra, hogy

öntözés céljából eltereljenek vízfolyásokat, és védekezzenek az áradásokkal szemben.

Lake Cap-de-Long víztározó (Franciaország)


Meginnád a szennyvizedet? | Kiadvány a vízről fi ataloknak 5

Azt a vizet isszuk-e még ma is, amit egykor a dinoszauruszok?A víz elpárolog az óceánokból, felhőket képez, majd eső (vagy hó) formájában lehullik és visszajut a folyókon át az óceánba.

A legtöbb időt a mély óceánokban és a földfelszín alatt tölti, ahol akár tízezer évet is eltölthet. Ugyanakkor a víz kémiai

úton le is bomlik a fotoszintézis során (amikor a növények a szén-dioxidot és a vizet cukrokká és oxigénné alakítják át),

majd ismét előáll a légzés során (ami alapvetően a fotoszintézissel ellentétes folyamat, melynek során energia és CO2

is keletkezik). A bolygónkon fellelhető teljes vízmennyiség és a fotoszintézis révén egy év alatt lebomló víz mennyisége

alapján kiszámíthatjuk, hogy mennyi víz maradt fenn a dinoszauruszok korából. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy kb.

100 millió év szükséges a teljes vízmennyiség kémiai lebomlásához. A dinoszauruszok mintegy 65 millió éve éltek. Tehát az

általunk megivott vízből valamennyi, de több mint a fele azóta keletkezett.

szeretjük a vízparton, tavaknál vagy a tenger mellett tölteni, ahol

lazítani és úszni szeretnénk, nem pedig szennyezett, teleszemetelt

vízben evickélni.

Ezért olyan fontos, hogy tiszteljük a vizet. A Föld lakossága

növekszik, egyre többen élnek városokban, a vízhasználati

szokások változnak az éghajlatváltozás miatt, a rendelkezésre

álló édesvíz mennyisége korlátozott, a víz kezelése használat előtt

és után költséges, és mindezen tényezők miatt központi kérdéssé

vált a vízminőség. Miközben a tudósok vizsgálják, hogy mindezen

kihívások közepette miként biztosítható a vízellátás, és miként

tarthatók tisztán a tengerek is, mindannyian tehetünk vizeink

érdekében.

Olvass tovább, hogy felfedezd a víz útját, amint használjuk azt

a mindennapokban, hogy megtudd, miként jut el otthonainkba

és hogyan jut vissza a szennyvízrendszeren keresztül tisztítást

követően a folyókba és tengerekbe, ahol újra rendelkezésünkre áll.

Föld alatti ivóvíz-tározó



Az ivóvíz

Csapvíz: alapvető jelentőségű az egészségünk szempontjábólKépzeld el, hogy több órát kell gyalogolnod vagy sorban állnod egy

kúthoz azért, hogy hozzájuthass az iváshoz, főzéshez és mosáshoz

magad és családod számára szükséges vízhez. Lehet, hogy az

ezzel járó testmozgás egészséges, de kevés időd vagy energiád

maradna más dolgokra. Vagy képzeld el, hogy fel kell forralnod a

vizet, mielőtt azt biztonságosan használni lehet. Ez a mindennapi

valóság kb. egymilliárd ember számára a világon, akik nem jutnak

megfelelően kezelt ivóvízhez. Az Egészségügyi Világszervezet

szerint a szennyezett víz fürdésre, mosásra, ivásra vagy

főzésre történő felhasználása áll világszerte a megbetegedések

10%-ának hátterében. A gyermekek különösen nagy veszélynek

vannak kitéve: a víz által terjesztett hasmenéses megbetegedések

évente 1,8 millió emberi életet követelnek.

Európában ehhez képest mi nagyon szerencsések vagyunk.

A higiénia, azaz a hulladékszállítás, csatornázás bevezetése,

valamint a tiszta víz biztosítása a háztartások számára jelentős

szerepet játszott a közegészségügyi helyzet javításában, az olyan

víz útján terjedő betegségek felszámolásában, mint a kolera, a

tífusz és a vérhas, és így a várható élettartam emelkedésében.

Rejtett kincs Az Európában élők háromnegyede számára a csapvíz forrása

a földfelszín alatt, a talajban és a víztartó kőzetekben – az

úgynevezett akviferekben – megtalálható víz. A felszíni vizek

nagyobb része is a földfelszín alól származik, ahonnan forrásokon

és vizenyős területeken keresztül törnek fel és adják a folyók

vízhozamának több mint 50%-át.

Ez a rejtett kincs azonban veszélyben forog. Számos országban

nagyobb ütemben használjuk a vizet, mint ahogy az visszapótlódik,

ezzel meghaladva a források természetes kapacitásait. Ez nem

csak a jövőre nézve, hanem már jelenleg is problémákat okoz:

Európa vizenyős területeinek fele – amelyek védelmet nyújtanak

az árvizekkel szemben, valamint természetes módon tisztítják a

vizeket – veszélyben van a földfelszín alatti víz túlzott kitermelése

miatt. Mindeközben a turizmus gyors fejlesztése egyes régiókban

elsivatagosodást és a tengervíznek a partközeli édesvízi zónákba

való betörését okozta. Európa lakosságának csaknem fele

„vízhiányos” országokban él, és a vízhiány 33 folyó vízgyűjtő

medencéjét érinti az EU-ban1.

Szilárd talaj vagy szivacs?A rendelkezésre álló vízforrások felélése csak a probléma egyik fele.

A másik a felszín alatti víz minőségének fenyegetettsége az emberi

eredetű szennyeződések által, mint a mezőgazdaság, az ipar,

vagy éppen a szivárgó szennyvízcsatornák és szennyvízülepítők.

A probléma súlyosságát minden korábbinál jobban átlátjuk, így

jobban ügyelünk a felszín alatti víz minőségére, mint a múltban, de

még mindig van tennivalónk a szennyezés megelőzése érdekében.

A lábunk alatti talaj szilárdnak tűnik ugyan, de valójában inkább

hasonlít egy szivacsra, hiszen mindent magába szív, amivel

óvatlanságunk következtében kapcsolatba kerül – nehézfémeket

a kidobott akkumulátorokból, egy sor mérgező anyagot a

Gyakori vízszennyezők Kórokozók: betegségeket okozó baktériumok, vírusok és más kórokozók találhatók a kezeletlen szennyvízben vagy az

állattenyésztés melléktermékeiben

Vegyszerek: szerves – mosószerek, zsírok, oldószerek, gyomirtók, kőolajszármazékok, testápoló és kozmetikai szerekben

használt vegyszerek, illetve szervetlen – ipari kibocsátások és melléktermékek, nitrátokat és foszfátokat tartalmazó

műtrágyák, nehézfémek és iszap

Nagyméretű szennyezők: Látható méretű hulladékok és törmelék a vízben.


Víztorony: a tiszta vizet

zárt tartályban tárolják.

Levegőztetés: levegőt

adagolnak és préselnek

keresztül a vízen, melynek

hatására távoznak a gázok,

és ezáltal megszűnik a

kellemetlen szag és íz.

Fertőtlenítés: klórt

adagolnak a még

megmaradt kórokozók

elpusztításához.

Második szűrés: a víz homok, kavics és esetleg faszén rétegeken folyik át, melynek

során kiszűrésre kerülnek az apró szennyeződések, például algák, baktériumok és

bizonyos vegyi anyagok is.

Az ivóvíz

csővezeték-rendszeren

keresztül jut el a

háztartásokba és a

vállalatokhoz.

Ülepítés: a sár, a baktériumok

és egyéb részecskék hozzáta-

padnak a koaguláló szerekhez

és lesüllyednek a medence

aljára, miközben a víz

továbbáramlik szűrésre.

Koaguláció:

Speciális vegyületeket

adnak a szennyvízhez

a föld és egyéb

szennyeződések

eltávolítására

Első szűrés: a szűrők

segítségével

eltávolítják a

halakat, faleveleket

és a hulladékot.

Szivattyúház

Tó vagy víztározó1

2

3

4

5

6

8

9

10

7

A



műanyaghulladékokból, műtrágyákból és tisztítószerekből – ezáltal

szennyezve a vízforrásainkat. A víz lassú mozgásának következtében

a Föld felszíne alatt akár évtizedekbe is telhet, mire a szennyezés

eléri a föld mélyében található akvifereket.

Milyen a víz minősége a lakóhelyeden?Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség interaktív térképeket

ad közre az egyes EU-tagállamok vízminőségi helyzetére

vonatkozóan. Ezeken feltüntetik a felszín alatti vizek, valamint a

folyók, tavak és tengerparti vizek vizsgálatainak eredményeit, az

egyes országokra és mérőállomásokra lebontott részletességgel

bemutatva a leggyakoribb szennyezőanyagok, például nitritek,

nitrátok és ammónium szintjét.

Lásd http://www.eea.europa.eu/hu/themes/water/interactive

Hogyan készül a csapvíz?A csapvíz általában ízetlen, színtelen és szagtalan. Belegondoltál-e

valaha, hogy miként érik ezt el? Amilyen egyszerűnek tűnik, olyan

sok erőfeszítést igényel a jó minőségű ivóvíz előállítása. A háttérben

egy összetett vízkitermelő, -tároló, -kezelő és -elosztó rendszer áll

(lásd az A jelű ábrát).

A vízszolgáltatók feladata gondoskodni arról, hogy ivóvizünk

biztonságos legyen. Ezek a cégek naprakész információkkal

szolgálnak a víz minőségéről. A vízszámlákon és a szolgáltatók

honlapjain általában megtalálhatjuk ezt az információt. Az

általuk kiszámlázott összeg fedezi a kiváló minőségű termék

biztosításának költségeit. A víz pazarlása is pénzbe kerül. Te tudnál

jobban takarékoskodni a vízzel? Hol változtatnál a vízhasználati

szokásaidon?

A víztoronyban tiszta ivóvizet tárolnak


http://www.eea.europa.eu/hu/themes/water/interactive


Palackozott víz kontra csapvíz Az európaiak több palackozott vizet vásárolnak, mint valaha, annak

ellenére, hogy a szigorú szabályok biztosítják, hogy a csapvíz

fogyasztása csaknem mindenhol biztonságos. Ezzel szemben a

palackozott vízre sokkal kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak,

és kevésbé ellenőrzik, ráadásul semmi nem bizonyítja, hogy

egészségesebb lenne, mint a csapvíz. Bizonyos természetes

ásványvizek egyes csoportok – például csecsemők és kisgyermekek –

esetében az ajánlottnál nagyobb mennyiségben tartalmaznak oldott

ásványi anyagokat. Aggodalomra adnak okot a palackok gyártásához

használt műanyagokban megtalálható vegyi anyagok is.

A palackozott víznek jóval nagyobb a környezetre gyakorolt

hatása is. Igen nagy mennyiségű erőforrásokra és energiára van

szükség a csomagolóanyag gyártásához és ártalmatlanításához,

melynek 80%-a egyszer használatos, újra nem tölthető palack2. Az

újrahasznosításra nem kerülő műanyag palackok lebomlása hosszú

évtizedekig tart. Mindezen felül még ott vannak a palackozott víz

szállításának környezeti hatásai, ideértve a zajt, a forgalmi torlódást,

a CO2 és más légszennyező kibocsátásokat is.

Mindezek ellenére 2009-ben egy átlagos európai lakos 105 liter

palackozott vizet vásárolt. A dél-európai országokban élők még

ennél is több palackozott vizet fogyasztanak: az olaszok évente

fejenként 200 litert, míg a fi nnek esetén a legalacsonyabb ez a szám,

mindössze évi 16 liter fejenként.

Te és a családod fogyasztotok-e palackozott vizet? Próbáld

ki barátaiddal, hogy bekötött szemmel érzékelitek-e az ízbeli

különbséget a palackozott víz és a csapvíz között.

Palackozott víz helyett igyál inkább csapvizet! A csapvízre minden

más ivóvíznél szigorúbb szabályok és ellenőrzés vonatkoznak,

ráadásul azt közvetlenül otthonodba szállítják.

A műanyag palackban árusított víz alternatívájaként hordj magadnál

egy acélból készült kulacsot, amelyet bármikor elmoshatsz és

újratölthetsz csapvízzel.



Mennyi vizet használunk?Az európaiak által otthon elhasznált víz átlagos mennyisége

100 és 320 liter/nap között van, az országtól függően³.

(A háztartások vízfogyasztása a teljes vízfelhasználás kb. 15%-

át teszi ki Európában. Ez kevesebb, mint fele a mezőgazdaság

vízigényének, ami a teljes vízfogyasztás kb. egyharmada.)

Ivásra csupán a csapvíz átlag 3%-át használjuk. A vízfogyasztás

legnagyobb részét a WC-k öblítésére, mosásra és a kertek

locsolására használjuk el. Te mennyi vizet használsz?

Egy zuhanyzás: 35–75 liter

Egy fürdés: 80 liter

WC-öblítés (egyszer): 8 liter

Mosógép: 65 liter

Mosogatógép: 25 liter

Autómosás slaggal: 400–480 liter

Autómosás vödörrel (4 vödör víz): 32 liter

Általában jellemző tendencia5, hogy kevesebb vizet használunk a

háztartásokban, mint néhány évvel ezelőtt, ami több tényezőre

vezethető vissza, többek között ilyen az árképzés (a fogyasztás

alapján történő elszámolás), a nagyobb fokú társadalmi

odafi gyelés, valamint a nagyobb energiahatékonyságú háztartási

gépek (például mosógépek és mosogatógépek). A vízfogyasztás

magasabb például az európai átlagnál azokban az országokban,

ahol a vízért nem kell fi zetni, vagy ahol a vízhálózatban nagy a

(szivárgások okozta) veszteség mértéke.

A lakóingatlanok vízvezeték- és szennyvízelvezetési rendszerére

vonatkozó rendelkezések célja, hogy közegészségügyi szempontból

védelmet nyújtson, és egyszersmind előmozdítsa a víz ésszerű

és hatékony felhasználását. Különösen fontos, hogy védjük az

ivóvizet a szennyvízzel vagy bármilyen más szennyeződéssel való

érintkezéstől (lásd a B jelű ábrát).

Ország TVízfelhasználás Átlagos

szivárgási

veszteség

liter/fő/nap %

Lengyelország 102 15

Portugália 107 40

Litvánia 116 25

Szlovákia 128 32

Málta 130 15

Bulgária 139 54

Magyarország 152 18

Cseh Köztársaság 152 20

Belgium (Brüsszel és

Flandria)

153 6

Belgium (Vallónia) 153 23

Németország 155 9

Hollandia 184 5

Dánia 191 7

Románia 194 32

Franciaország 196 23

Ausztria 214 11

Luxemburg 221 30

Finnország 231 17

Görögország 239 35

Anglia és Wales 241 23

Skócia 241 32

Olaszország 267 29

Spanyolország 283 9

Svédország 302 18

Ciprus 310 18

Írország 317 27

Összes/átlag 202 21

Forrás: ENDWARE és EUREAU, Overview on Water and Wastewater in Europe 20084



ivóvíz

szennyvíz

B



Tiszteld a vizet: Mit tehetsz TE? Vízfogyasztási tippek

� Fürdés helyett zuhanyozz! Egy átlagos méretű fürdőkád

megtöltéséhez sokkal több víz kell, mint egy gyors

zuhanyzáshoz.

� Tovább tart lezuhanyoznod, mint a kedvenc számod? A rövidebb

zuhanyzással vizet takarítasz meg.

� A víz folyatása felesleges pazarlás, ezért zárd el a

csapot, amíg fogat mosol! Ugyanez vonatkozik a

borotválkozásra, srácok!

� Lehet, hogy a WC-tartályod okosabb, mint

gondolnád? A kettős öblítésű mechanizmusú WC-

tartályok segítségével 70%-kal kevesebb vizet

használsz.

� A WC-kagyló nem „szemetesvödör”: a kidobásra

szánt gyógyszereket vidd vissza a gyógyszertárba, az

egészségügyi betétet, törlőkendőt és fültisztító pálcikát a

szemetesbe dobd!

� Soha ne önts háztartási vegyszert a lefolyóba vagy a

talajra, hanem vidd azt el egy hulladékudvarba!

� Túl forró a víz? Minden alkalommal hideg vizet kell

hozzáengedned? Állítsd kisebbre a hőmérsékletet, így

energiát is megtakarítasz!

� Vásárolj környezetbarát (biológiailag lebomló)

sampont és használj „zöld” terméket, amikor csak

lehet!

�

�

� S

t

�



� Használd ki a gépek kapacitását! Rakd tele a mosógépet

és mosogatógépet, és moss, illetve mosogass el mindent

egy adagban (kettő helyett).

� Megsértődnének a ruháid, ha még egyszer felvennéd őket? A

pulóvereket és nadrágokat nem szükséges minden viselés után

kimosni, és így tovább is tartanak.

� Használd a mosógépen és a mosogatógépen a takarékos beállításokat, és a

lehető legkevesebb mosószert használj!

� Szereted-e a vizet is annyira, mint a törülköződet? Egy törülközőt többször

is nyugodtan használhatsz, hiszen tiszta vagy, amikor zuhanyzás után

megtörülközöl benne.

� Hozd ki a legtöbbet egy esős napból: gyűjtsd össze az esővizet vödrökben vagy

hordóban, és ezt használd a növények öntözésére vagy autómosásra!

Ugyanerre a célra ún. szürkevizet is használhatsz.

� Válassz biotermékeket! A bioélelmiszer vízminőségi

szempontból is előnyösebb, mivel nem kezelték gyom- vagy

rovarirtó szerekkel.

� A növényi eredetű hulladékot hasznosítsd újra, és készíts belőle

növényeidnek komposztot! Soha többé nem lesz szükséged műtrágyákra.

� Légy a víz ügyének szószólója! Vállalj szerepet környékbeli vízpartok megtisztításában, és mások fi gyelmét is hívd fel arra, hogy

miként védhetik meg vizeinket!

Tudj meg még többet és ismerkedj meg Vízmániás Vincével a Generation Awake honlapján (http://www.generationawake.eu/hu/)

vagy az alábbi Facebook oldalon: http://www.facebook.com/GenerationAwake.

Döntéseid megváltoztatják a világot!


a mosógépet

ss el mindent

elvennéd őket? A

minden viselés után

n a takarékos beállításokat, és a

ződet? Egy törülközőt többször

gy, amikor zuhanyzás után

d össze az esővizet vödrökben vagy

ésére vagy autómosásra!

hatsz.

inőségi

lték gyom- vagy

ra, és készíts belőle

lesz szükséged műtrágyákra.


http://www.generationawake.eu/hu

http://www.facebook.com/GenerationAwake


Szennyvíz

Hová megy a piszkos víz?A rengeteg piszkos víznek, amit lehúzunk a WC-n, leengedünk a

mosogatóban vagy a mosdókagylóban – aminek egy része nem is

olyan piszkos – mind mennie kell valahová. Nem jut egyenesen a

legközelebbi patakba, folyóba vagy tengerbe, legalábbis reméljük!

Üdvözlünk a szennyvíz kevéssé ismert, de annál izgalmasabb

világában, ami a lefolyóknál és szennyvízcsatornáknál kezdődik, és

egy némileg kellemetlen szagú helyen folytatódik valahol a város

szélén: a szennyvíztisztító telepen. Ez a rejtélyes hely a nap 24

órájában üzemel, és egy sor jól megtervezett művelet révén tisztítja

meg a szennyvizet. A tisztítást követően a víz már visszaengedhető a

környezetbe annak kockázata nélkül, hogy betegségeket terjesztene,

vagy akár a növényekre, akár az állatvilágra veszélyt jelentene.

Nagy dolog a nagydolog?A folyók és a tengerek természetes módon képesek megtisztulni

bizonyos mennyiségű szerves hulladéktól – mint amilyen az ürülék

és az élelmiszer-maradékok – mivel az biológiai úton lebomlik, és

feldolgozzák a baktériumok és mikroorganizmusok. A gondok ott

kezdődnek, amikor több szerves hulladék kerül a vízbe, mint amennyi

természetes úton lebontható, és ez közegészségügyi problémákat

okoz. Ez a helyzet a modern társadalmakban: sokan közülünk

sűrűn lakott városokban él, ahol korlátozott a vízforrásokhoz való

hozzáférés. Ezért olyan fontos a víz tisztítása és kezelése.

Vegyszerek a szennyvízbenA szerves eredetű szennyezőanyagok lebontása viszonylag

egyszerű feladat: egyszerűen hagyni kell a jótékony baktériumoknak,

hogy tegyék a dolgukat. A szennyvíz azonban sokszor tartalmaz

a modern társadalmakra jellemző szennyezőanyagokat is,

amelyek az iparból és a háztartásokból egyaránt származhatnak.

Antibiotikumokat és ibuprofént nyomokban gyakran ki lehet mutatni

az ivóvíz-mintákban, aminek a hosszú távú egészségügyi hatásai

az emberekre és állatokra egyre nagyobb aggodalomra adnak

okot, nem is beszélve az olyan „szuperbaktériumok” fenyegetését,

amelyek ellenállóvá váltak az antibiotikumokkal szemben.

A nehézfémek ugyanakkor nem bomlanak le biológiai úton, és

felhalmozódnak a folyók üledékében, a növényekben, rovarokban és

halakban. Mérgező hatásúak lehetnek az állatokra és az emberekre.

Ideális esetben azt kellene megakadályozni, hogy az ipari eredetű

szennyezőanyagok bekerüljenek a szennyvízrendszerbe, és otthon

is felelősen kellene kezelnünk a gyógyszereket, a háztartási és

kertészeti készítményeket, ezzel csökkentve a szennyvízhálózatba

és a talajba kerülő vegyszerek mennyiségét. Az alternatíva, a

„cső végén” történő kezelés, azaz a szennyvíz megtisztítása ezen

anyagoktól drágább megoldás és nem is mindig sikeres..

Szennyvízkezelés Európa-szerteAhol az műszakilag kivitelezhető és gazdaságos, az európai

háztartásokat szennyvízhálózathoz és szennyvíztisztító telephez Szennyvíz-elvezetés



Tisztított víz

Víz

C



kapcsolják (lásd a C-jelű ábrát). Azon területeken, ahol nincs

kiépítve a szennyvízhálózat és nem áll rendelkezésre tisztítómű, a

szennyvizet vagy egy ideiglenes tárolóban (szikkasztó) gyűjtik össze,

ahonnan időnként elszállítják azt egy szennyvíztisztító üzembe, vagy

egyéni szennyvíztisztító rendszerbe vezetik, ahonnan a kezelt vizet

egy folyóba vagy a talajvízbe folyatják el. A visszamaradó iszapot

erre specializálódott cégek gyűjtik össze és ártalmatlanítják.

Mi történik a szennyvíztisztító telepen?A szennyvíztisztító telep az a hely, ahol a piszkos víz varázslatos

átalakuláson megy át. Egy sor tisztítási eljárás során megszűrik

a vizet a szilárd szennyeződésektől, majd megtisztítják azt a

káros szennyezőanyagoktól, hogy ennek eredményeképpen

visszaengedhető legyen a természetbe.

Ennek eredménye két termék: a folyékony szennyvíz (kezelt

effl uens) és a szilárd hulladék (kezelt iszap), amelyek már

biztonságosan visszajuttathatók a környezetbe. Európában a

kezelt effl uenst elsősorban a folyókba vagy közvetlenül a tengerbe

vezetik. A kezelt iszap ártalmatlanítható (gyakran égetés útján)

vagy újrahasználható például trágyázásra a mezőgazdaságban.

A szennyvíztisztítási folyamat részletesenElőkezelés: A két lépésből álló előkezelés során először a

szennyvízcsatornán (lásd a D jelű ábrán az 1. pontot) keresztül

érkező szennyvizet beszivattyúzzák és átszűrik (2), eltávolítva

belőle a szilárd anyagokat, mint amilyenek a faágak, műanyag-

vagy textíliadarabok, kövek és üvegtörmelék, ami egyébként

károsíthatná a telep szivattyúit és fölözőit. A kiszűrt anyagokat

hulladéklerakókba vagy égetőművekbe szállítva ártalmatlanítják.

A második szakaszban (3) a szennyvizet durva és fi nomszemcsés

homokon keresztül mossák át, amelyet azután a megtisztítást

követően például útépítéseken használnak fel.

Primer kezelés – ülepítés: Az ülepítő medencében (4) elválasztják

egymástól a folyékony és a szilárd anyagokat. Az iszap a medence

alján, míg a zsírok és olajok a felszínen gyűlnek össze. Az iszapot

kezelésre eltávolítják, a zsírokat és olajokat pedig lefölözik. A

megmaradt folyadék megy tovább a szekunder kezelésre.

Szekunder kezelés – biológiai tisztítás: Ebben a szakaszban

(5) a vízben élő mikroorganizmusok – baktériumok és protozoák –

segítségével eltávolítják a szerves anyagokat az emberi és élelmiszer-

eredetű hulladékokból, szappanokból és tisztítószerekből. Ezek az apró

élőlények a szennyeződéssel táplálkoznak, így megtisztítva a vizet.

Harmadfokú tisztítás: a vízkezelés ezen utolsó fázisa még

tovább javítja a víz minőségét. Több módszert alkalmazhatnak attól

függően, hogy milyen szennyezőanyagot kell eltávolítani (például

nitrogén vagy foszfor mint tápanyagok). Ebben a fázisban kémiai

vagy fi zikai fertőtlenítést is alkalmazhatnak (lagúnák (6) vagy

mikroszűrők segítségével).

Záporvíz-csatorna: nagy csapadékmennyiség esetén a szennyvíz

egy részét külön záporvíz-csatornába vagy tározóba (7) terelhetik

el, ahol tárolják mindaddig, amíg a szennyvízkezelő telep meg tud

birkózni a plusz mennyiséggel. Extrém esetekben előfordul, hogy ezek a

csatornák is túlcsordulnak, aminek hatására a kezeletlen vagy még csak

mechanikailag kezelt szennyvíz közvetlenül a felszíni vizekbe kerülhet.

Elvezetés: a tisztított vizet elvezető csatornán (8) keresztül

engedik a vizekbe (folyóba, tóba vagy tengerbe).

A szennyvíziszap kezelése: a szennyvíziszapot kezelni kell ahhoz,

hogy eltávolítsák belőle a szerves anyagokat, és a betegségeket okozó

mikroorganizmusokat. Ennek egy módja az anaerób rothasztóban

(10) való kezelés, amely egy zárt rendszer, melyben az iszap keverése

révén biogáz (metán és oxigén) képződik (12), amelyet elégetnek Anaerób rothasztó medencék, “Emschermündung” szennyvíztisztító telep (Németország)



(a földgázhoz hasonlóan), ezzel felfűtve a rothasztót a megfelelő

hőmérsékletre a bomlasztási folyamat fenntartásához. Az iszapot

néha sűrítik (13) a rothasztás előtt és víztelenítik (11) utána, hogy

a lehető legkisebbre csökkentsék a folyadéktartalmat, és ezáltal

csökkentsék az ártalmatlanítás vagy újrafelhasználás költségeit.

Vegyszerek is hozzáadhatók (14) a folyamat kezdetekor, ezzel

előidézve a foszfor kicsapódását vagy iszapként a tartály aljára

való leülepedését.

A folyamat végén a kezelt iszap újrahasználható trágyázásra vagy

komposztként, mivel alapvető tápanyagokat (nitrogént és foszfort),

valamint szerves szenet tartalmaz, ami javítja a talaj szerkezetét.

Bizonyos területeken az iszap nehézfémekkel vagy más anyagokkal

szennyezett lehet amiatt, hogy ipari hulladékok is bekerülnek a

szennyvízhálózatba. Ebből az okból sok országban inkább elégetik

a víztelenített iszapot, így csökkentve a szennyezőanyagoknak

a mezőgazdasági földekre vagy kertekbe való kikerülésének

kockázatát.

A csapadékvíz problémája Számos régebbi szennyvízhálózat nehezen birkózik meg az

átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadékkal. A nagy mennyiségű

víz okozta túlterhelés miatt a szennyvízelvezető csövek

túlcsordulhatnak, aminek a hatására a nyers szennyvíz kifolyhat az

utcára vagy akár a lakásokba.

Az esővíz és a szürkevíz újrafelhasználása „Szürkevíz” alatt a mosdókagylókból, fürdőkádakból, zuhanyokból és mosógépekből lefolyó, szennyvízzel (feketevízzel) nem

szennyezett vizet értjük. A háztartásokban felszerelhető olyan rendszer, amelynek segítségével ezt a szürkevizet használhatjuk

a WC-k öblítésére. Az összegyűjtött esővizet kertek öntözésére használhatjuk fel. Az esővizet már régebben is összegyűjtötték

és használták ilyen módon, egyes országokban pedig a házakat rutinszerűen felszerelik esővízgyűjtő tartályokkal.

Szennyvíztisztító telep



Ez a probléma több területen is igen sürgőssé vált. Egyfelől

az éghajlatváltozás valószínűleg előre nem látható időjárási

eseményeket okozhat. Másfelől a modern városokban nagy

arányban fordulnak elő „leszigetelt” felületek: a járdák, úttestek és

épületek megakadályozzák, hogy az esővíz elszivárogjon a fűbe

és a talajba, és az ilyen módon a szennyvízelvezető csöveket és

csatornákat terheli jobban.

Az újabb rendszereket úgy tervezik, hogy meg tudjanak birkózni

a záporvízzel. Ezekben a nagy mennyiségben lehulló csapadékot

speciális elvezető csövekbe vagy vízfolyásokba terelik, amelyek

meg tudnak küzdeni a nagyobb vízmennyiséggel.

A D jelű ábrán egy tipikus szennyvízkezelő telep látható.

Bezárul a kör: a víz újrahasznosításaA kevés csapadékot kapó száraz vidékeken vagy ritkán lakott

területeken ésszerű a szennyvizet a kezelést követően azonnal

újrahasznosítani ahelyett, hogy visszaengednék azt a folyókba

vagy a tengerbe. Az ilyen újrahasznosított vizet sok esetben nem

ivóvízként, hanem csak például parkok öntözésére vagy WC-k

öblítésére használják.

Ahhoz, hogy megfeleljünk a vízhiány és az éghajlatváltozás

jövőbeli kihívásainak, további kutatásokra van szükség a zártláncú

víz-újrahasznosítás területén, például a tesztelés és a víztisztítás

további javítása terén. A jelenlegi rendszerek nem alkalmasak egyes

kórokozók, vegyszer- és gyógyszermaradványok eltávolítására,

ami alapvető fontosságú lenne az ivóvízcélú felhasználás esetén.

Következő megálló: a folyók és a tengerEurópában jelentős mértékű előrelépés történt az elmúlt 20

évben a szennyvízkezelés terén, ám még van hová fejlődni. Több

erőfeszítésre lenne szükség annak érdekében, hogy a káros

anyagok eleve ne is kerüljenek be a szennyvízhálózatba, valamint

fejlettebb vízkezelési módszereket kellene kidolgozni, és a lehető

legalacsonyabb szinten kellene tartani a költségeket.

A kezelt szennyvíz a folyókon és más vízfolyásokon keresztül

végül a tengerbe érkezik meg, ahol mindazon szennyezőanyagok,

amelyeket a kezelés során nem távolítottak el, hozzáadódnak a

tengeri környezetben már addigra felhalmozódottakhoz. Ezek

között megtalálhatók a mezőgazdasági területekről a vizekbe

kerülő növényvédő szerek és műtrágyák, valamint az ipari

és háztartási hulladékok, különös tekintettel a műanyagokra.

Mivel ezen anyagok közül többnek is évekig tart a lebomlása

(egy műanyag palack például több száz év alatt bomlik csak le),

valós fenyegetést jelentenek az óceánok, illetve végső soron

minden vizünk forrásának egészsége szempontjából. Bár a vizet

édesvízi forrásokból szerezzük, végül ez a víz az óceánokba kerül

vissza, hogy ott folytassa az életet fenntartó körforgást. A világ

vízkészletének döntő többsége (97,2%-a) az óceánokban található,

és bár technikailag lehetséges a tengervíz sótalanítása, ez egy

költséges és igen nagy energiaigényű eljárás.

Mi a helyzet a szennyvízkezeléssel a lakóhelyed környékén?Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség interaktív térképei

a szennyvízkezelésre vonatkozóan is tartalmaznak adatokat

Európában. Az alábbi címen megtudhatod, hogy országodban és

városodban milyen szintű a szennyvízkezelés:

http://www.eea.europa.eu/highlights/themes/water/

interactive/

újrahasznosított vizelet fogyasztása az űrben Egy 2009-ben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén felszerelt csúcstechnológiás vízkezelő rendszernek köszönhetően az ott-

tartózkodó asztronauták újrahasznosított vizeletet ihatnak. Ennek segítségével az űrállomás hosszabb ideig önellátó tud

maradni, és csökkenthető az utánpótlást szállító űrhajók rakománya.


http://www.eea.europa.eu/highlights/themes/water

Beömlő csatorna

Szűrő épület

Homokcsapda

Ülepítő medence

Biológiai tisztítás

Ülepítő tavak

Záporvíz-medencék

Levezető csatorna

Vezérlőközpont

Iszaprothasztó tornyok

Iszapvíztelenítő épület

Gáztartályok

Iszapsűrítő

Foszfát precipitátor

21

3

5

4

6

12

13

14

11

10

89

7

2

1

3

5

4

6

12

13

14

11

10

8

9

7

D

A Duisburg-Kaßlerfeld szennyvíztisztító telep (Németország)



Gyerünk a tengerpartra!

A tengerekben, folyókban és tavakban való fürdőzés az egyik

legnépszerűbb időtöltés. Minden évben sokmilliónyi európai megy

a tengerpartokra, hogy családtagjaikkal és barátaikkal fürdőzzenek

és kikapcsolódjanak. Hogyan tudjuk azonban összeegyeztetni a

tiszta tengerpartokról és a vízben pancsoló mosolygó családokról

alkotott, az utazási katalógusokból jól ismert képet mindazzal, amit

a tenger szennyezettségéről tudunk? Az ipar, a mezőgazdaság, a

halászat, az idegenforgalom, a szabadidős tevékenységek (például

a sétahajózás), valamint a nagy tengerparti települések mind

szennyezik a tengereket, ami jelentős fenyegetést jelent a tengeri

környezetre és végső soron a benne úszókra is. A szennyezett vízben

való úszás gyomorrontást, légúti fertőzéseket és bőrgyógyászati

panaszokat is okozhat.

A szemetelés egy további, egyre súlyosabb probléma. Cigarettacsikkek,

műanyag zacskók és üvegkupakok csúfítják el a tengerpartokat.

Vannak emberek, akik a WC-t összekeverik a szemetessel, és

beledobálnak a fültisztító pálcikától kezdve a cigarettacsikkeken,

intim betéteken és nedves törlőkendőkön keresztül a pelenkákkal

bezárólag mindenfélét. Ez nem csak azzal a kockázattal jár, hogy

eldugítja a lefolyókat, de a környezetet is szennyezi, mert mindezek

a dolgok végül akár a tengerben is kiköthetnek. Ha valaki szemetet

húz le a WC-n, az alapvetően semmivel sem jobb, mint ha az ablakon

dobálná ki ugyanazt.

Persze a szennyvízkezelő telepeknek ki kellene szűrnie a legtöbb

szennyezőanyagot és szemetet (bár sokkal jobb lenne, ha nem

ezekkel telne meg mindig a szűrőrendszerük). Mindazonáltal

előfordul, hogy a szennyvíz a tisztítótelep kihagyásával egyenesen a

patakokba és folyókba kerül, amikor a záporcsatornák túlcsordulnak.

A WC-papír kivételével az alábbi szabályt érdemes betartani: ha

nem megy át rajtad, akkor ne húzd le WC-n!

Fürdővizeink egyre tisztábbak Nem csak rossz hírek vannak azonban. Ha szeretsz megmártózni

a tengerben, örülhetsz annak, hogy fürdővizeink Európában egyre

tisztábbak az 1970-es évek óta, amikor a minőségellenőrzést és

tesztelést bevezették. A dolgok 1990 után jelentős javulásnak

Dohányosok, fi gyelem: a tengerpart nem egy hatalmas hamutálA cigarettacsikk a leggyakrabban eldobált szemét – több mint 4,5 trilliót dobnak el belőle évente a világban –, amelynek

lebomlása akár 25 évig is eltart. Amellett, hogy egyfajta műanyagból készül, a fi lter a cigarettából származó mérgező

anyagokat is tartalmazza, például arzént, ólmot, benzolt és formaldehidet. Ezek a vegyszerek bejutnak a folyóvizekbe és a

tengerekbe, ahol a madarak és tengeri emlősök tápláléknak nézik és megeszik. Ha dohányzol, legyen a zsebedben mindig

egy zárható hamutartó, és ha nem tudod eldobni a csikket a szemetesbe, akkor vidd azt haza magaddal.

Az emberek nem akarnak csikkeket látni a tengerparton!



Tisztított víz/ivóvíz

Szennyvíz

E



indultak, elsősorban a szennyvíz hatékonyabb tisztítása miatt.

Ezt megelőzően gyakran fordult elő, hogy rendszeresen nagy

mennyiségű kezeletlen vagy csak részben kezelt szennyvizet

engedtek Európa vizeibe.

Az uniós országok 2006 után további fontos lépéseket tettek a

fürdővizek minőségének javítása érdekében, hogy óvják a környezetet

és az emberek egészségét. A szabályok minden olyan vízpartra

vonatkoznak, ahol a fürdés engedélyezett vagy sokak által gyakorolt

tevékenység, ideértve a kisebb és nagyobb tavakat, folyókat,

tengerpartokat és víztározókat is. Nem vonatkoznak azonban az

olyan vizekre, amelyeket más szabadidős tevékenységekre, például

szörfözésre vagy vitorlázásra használnak, valamint az uszodákra.

Manapság mintegy 21 ezer fürdőhelyet tesztelnek rendszeresen

az EU-ban, melyek kétharmada tengerparton, a többi pedig

folyók és tavak partján található. Legtöbbjük vize jó minőségű: a

legutóbbi vizsgálatok alapján tíz vizsgált fürdőhelyből több mint

9 megfelelt a minimális minőségi szabványoknak. A tengerparti

fürdőhelyeknek csak 1,2%-a, míg a folyó- és tóparti vizeknek a

2,8%-a nem teljesítette az előírt követelményeket.

Attól még ott van, hogy nem látod!



Mit vizsgálnak?A legtöbb fürdőhelyet legalább négyszer vizsgálják egy szezonban,

először még az üdülőszezon kezdete előtt. A vízmintákban megvizsgálják

az E. coli és a fekális Enterococcus baktériumok szintjét. Mindkettő

megtalálható mind az emberek, mind az állatok beleiben, az egészséges

bélfl óra részeként. A jelenlétük a vízben azonban szennyvíz vagy

állattartási eredetű hulladék jelenlétére utal.

A szennyezett vízben való fürdőzés egészségügyi kockázatokat

rejt, különösen, ha a gyomorba jut a víz. Nem minden E. coli törzs

ártalmas, de van köztük olyan, amely komoly gyomorbántalmakat

tud okozni. Az E. coli fertőzés ritka esetben akár életveszélyes

betegségeket is okozhat. Ezért fontos a szennyvíz kezelése (lásd az

E-jelű ábrát) és a hulladékkal szennyezett területen való fürdőzés

kerülése. Ugyanebből az okból kell kezet mosni a WC használata

után, illetve ételek készítése előtt.

A fürdővizeket más olyan, a fürdőzők egészségét befolyásoló

szennyeződések kockázata szempontjából is besorolják, mint a

kék-zöld algák (cianobaktériumok), amelyek lenyelve ártalmasak

lehetnek és bőrkiütést okozhatnak, vagy a makroalgák és/

vagy tengeri fi toplanktonok. Ezeket ugyancsak megvizsgálják a

szennyezés és hulladék látható jeleit keresve.

Nézz utána, hogy milyen a vízminőség kedvenc fürdőhelyeden! Az Eye on Earth⁶ platform a WaterWatch elnevezésű szolgáltatása

révén valós idejű adatokat nyújt a vízminőségről. Interaktív térképén

28 európai ország fürdőhelyeinek vízminőségéről tájékozódhatunk.

Közelíts rá valamelyik közeledben lévő fürdőhelyre, majd

kommentáld magad is az adatokat!.

Az interaktív térképek részletesebb információkat nyújtanak az

egyes fürdőhelyekről:

http://www.eea.europa.eu/themes/water/wise-viewer

Kék zászlós tengerpartok A Kék Zászló egy jól ismert jelzés, amelyet az Alapítvány az

Európai Környezetvédelmi Oktatásért (FEE) nevű nem kormányzati

szervezet ítél oda a tiszta tengerparti strandoknak és kikötőknek.

A strandoknak igen szigorú feltételeknek kell megfelelniük a

vízminőség és tisztaság tekintetében. Megfelelő illemhelyekkel

kell rendelkezniük, a kempingezésre és kutyákra vonatkozó

szabályokkal, biztonságos megközelíthetőséggel, életmentő

felszerelésekkel kell rendelkezniük, valamint környezetvédelmi

információkat és oktatást is kell nyújtaniuk.

A Kék Zászlót 1985-ben hozták létre Franciaországban. Ma már 41 ország vesz részt a programban. 2010-ben 3 450 tengerpart nyerte el a Kék Zászlót. További információk: http://www.bluefl ag.org/


http://www.eea.europa.eu/themes/water/wise-viewer

http://www.bluefl


Tengeri hulladékÉvente több millió tonnányi szemét hulladék kerül az óceánokba

– és marad is ott. A műanyag-, fa-, fém-, gumi-, textília- és

papírhulladék nagy része emberi tevékenységek eredményeképpen

kerül a tengerbe, és az egyetlen olyan hulladéktípus, amelyet a

természet nem tud „megemészteni” (lásd az F-jelű ábrát). A

hulladék a szárazföldről származik, és azt a szél vagy a folyók

juttatják a tengerbe rosszul üzemeltetett hulladéklerakókból,

záporcsatornákból, vagy éppen az utcán eldobált hulladékokból

(például gyorséttermi ételek csomagolása vagy üdítős dobozok). De

az is előfordul, hogy a tengerből származik: forrása lehet a hajókról

a vízbe juttatott hulladék vagy a tengeri környezetre nagy hatást

gyakorló emberi tevékenységek, például a tengeri bányászat vagy

a halászat (például feleslegessé vált halászati felszerelések).

A tengeri hulladék egészségügyi kockázatokat is rejt: az egészségügyi

vagy szennyvíz-eredetű hulladék fertőzi a vizet, míg az éles vagy

szúrós tárgyak megsebesíthetik a tengerpartra látogatókat. Jelentős

a gazdasági hatása is: a tengerpartok és kikötők megtisztítása igen

költséges, illetve a hulladék miatt megsérülhetnek a hajók és a halászati

eszközök is. Végezetül jelentős fenyegetést jelent a tenger élővilágára:

számos fókát, bálnát és tengeri teknőst találnak selyemszalagba,

„six-pack” csomagolásba vagy eldobott halászhálóba akadva, amely

megfojtja őket. Az is előfordul, hogy az emlősök, madarak és halak

ételnek vélik a műanyag hulladékot, ami belső sérüléseket okoz vagy

elzárja emésztőrendszerüket. A műanyag különösen nagy fenyegetést

jelent, mert biológiai úton nem bomlik le, csak egyre kisebb darabokra

törik szét, mígnem végül mikroszkopikus méretű „műanyag port”

képez. Bizonyos termékekbe (pl. bőrradír-krémek) mikroplasztik

adalékanyagokat is tesznek. Ezek végigjutva a szennyvízhálózaton

végül bekerülhetnek a tengeri környezetbe. Ráadásul az illatanyag

olaj alapja más, az óceán felszínén lebegő vegyszereket is magához

vonz, mint amilyenek a környezetben tartósan megmaradó szerves

szennyező anyagok (POP-k) és a poliklórozott bifenilek (PCB-k). Ezek

az anyagok a műanyagdarabkák körül környezeti szintekhez képest

akár egymilliószoros koncentrációban lehetnek jelen, ami parányi, de

annál mérgezőbb pontokká változtatja azokat. Az állatok szervezetébe

kerülő műanyagból származó vegyszerek könnyen bekerülhetnek a

táplálékláncba, és akár a te tányérodon is kiköthetnek.

A világ óceánjainak egyes pontjain az áramlatok hatalmas lebegő

szemétszigeteket alakítottak ki. Ezek közül a legismertebb a több száz

kilométer széles Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget, amely nagyobb

darabokból és kis műanyagdarabkák magas koncentrációjából

áll. Kevés tanulmány készült még ennek a „műanyag levesnek” a

hatásairól, de egyre nagyobb az aggodalom a műanyagok gyártása

során használt és az emberekre ismerten veszélyes vegyszereknek

az óceánok szennyezésén keresztül a táplálékláncra gyakorolt

potenciálisan toxikus hatását illetően. Egy közelmúltban végzett

vizsgálat szerint egy, az Atlanti-óceán északi medencéjében élő

madárfaj, a sirályhojsza esetében csaknem minden elhullott madár

gyomrában találtak jelentős mennyiségű műanyagot.

Te is hozzájárulhatsz a tengeri hulladék mennyiségének csök-

kentéséhez: használd újra a műanyag szatyrokat, ne dobd el a

szemetet az utcán, WC-be vagy bármiféle vízbe, illetve vegyél

részt a tengerpartok megtisztítására szervezett kampányokban:

http://www.signuptocleanup.org. A szárazföldi hulladékkezelés javítá-

sával megakadályozható, hogy az óceánokba kerüljön a hulladék, de

nagyobb méretekben fontos, hogy mindannyian még inkább tuda-

tában legyünk cselekedeteink következményeinek.

A feleslegessé vált és vízbe dobott halászhálók teknősöket ölhetnek

Ha annyi szemetet nyelnél le, mint egy tengeri madár, akkor az arányosan akkora lenne, mint egy hamburger!


http://www.signuptocleanup.org

Meginnád a szennyvizedet? | Kiadvány a vízről fi ataloknak 25F



Mit tesz az EU?

Mivel a folyók szabadon átlépnek az országok határain, az uniós

tagállamok akként állapodtak meg, hogy a folyók vízgyűjtő

medencéit egységenként kezelve közös vízgazdálkodást folytatnak,

függetlenül a nemzeti határoktól. Ehhez 110 vízgyűjtő területet⁷

azonosítottak, melyekbe beletartoznak a mellékfolyók, torkolatok,

valamint a felszín alatti vizek is. Az országok együtt dolgozva és

a vízgyűjtő medencék feletti felelősségen megosztozva, vízgyűjtő-

gazdálkodási tervekben állapodnak meg, amelyeknek a többi

érintett ország is részese. Ezt a tervet azután minden ország

végrehajtja saját területén. Az EU víz-keretirányelvében rögzített

cél, hogy az EU minden vize jó állapotban legyen 2015-re (speciális

esetekben ezen határidő meghosszabbítható).

Az ivóvízforrások védelmeA vezetékes vízre vonatkozóan 1998 óta van érvényben uniós

jogszabály. Az ivóvíz-irányelv minimális minőségi szabványokat

állapít meg, amelyek alapján a tagállamok kötelesek biztosítani,

hogy a háztartásokba eljuttatott ivóvíz biztonságos és tiszta legyen.

A szabványokat ötévente felülvizsgálják, fi gyelembe véve az akkor

rendelkezésre álló ismereteket és az Egészségügyi Világszervezet

ajánlásainak esetleges változásait.

Minden legalább 50 embert ellátó rendszerben rendszeresen, 48

mutató fi gyelembevételével ellenőrizni kell a víz minőségét, kezdve

a színnel, szaggal és ízzel, olyan fémek jelenlétén keresztül, mint

az alumínium, a kadmium, a vas és az ólom, különféle vegyszerek,

a potenciálisan ártalmas baktériumok koncentrációjával bezárólag.

Az Európában szolgáltatott ivóvíz döntő többsége megfelel ezeknek

a szabványoknak, bár még van teendő a kisebb (5000 főnél

kevesebb lakosú) településeken szolgáltatott ivóvíz minőségét

illetően.

A szennyvízkezelés javítása Annak érdekében, hogy megelőzzük a kezeletlen – háztartási és

ipari eredetű – szennyvíz okozta egészség- és környezetkárosodást,

az EU 1991-ben elfogadott, a települési szennyvíz kezeléséről

szóló irányelve intézkedéseket vezetett be a környezetbe kerülő

szennyezőanyagok mennyiségének csökkentésére.

A 2 000 fősnél nagyobb települések önkormányzatainak

gondoskodniuk kell a szennyvíz összegyűjtéséről és kezeléséről.

A szennyvízkezelő telepek meg kell, hogy feleljenek bizonyos

minimális követelményeknek. Szigorúbb szabványok

alkalmazandók, amennyiben a víz sérülékeny környezetben vagy

az emberi egészségben okozhat károsodást. A legtöbb uniós

országban már elkészültek az irányelv követelményeit teljesítő

szennyvízkezelő rendszerek, a később csatlakozott tagállamok

pedig 2018-ig kaptak erre haladékot. A követelményeket nem

teljesítő országokra pénzbírságot vethetnek ki.

Vízvédelmi területek jelzései Európában



A fürdővizek tisztán tartása Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi az európai fürdővizek

minőségére vonatkozó adatokat. 2011-ben ez a jelentés 21 ezer

fürdőhelyre vonatkozóan tartalmazott eredményeket, amelyek a

tagállamok által az EU fürdővíz-irányelve alapján szolgáltatott

adatokon alapul. A nemzeti kormányok kötelesek továbbá a

fürdőszezon előtt megfelelő időben tájékoztatni a lakosságot a

fürdővizek minőségéről, különösen az olyan területeken, ahol a

fürdőzés nem tanácsos vagy tilos.

A tengerek és óceánok megtisztításaA tengeri hulladék kérdésével az EU 2008-as, a tengervédelmi

stratégiáról szóló keretirányelve foglalkozik. A tagállamok

kötelesek biztosítani, hogy tengereik „jó környezetvédelmi

állapotúak” legyenek 2020-ra, és ehhez stratégiát létrehozni a

célok monitorozása és elérése érdekében.

Kiváló

kiváló

jó

megfelelő

rossz

fürdővíz-minőség

Az uniós jogszabályok segítenek biztosítani a tiszta fürdővizeket



Hivatkozások1 Kiadvány: „Water is for life: How the Water Framework Directive helps safeguard Europe’s resources” [A víz az élet alapja: Hogyan járul hozzá a

víz-keretirányelv Európa erőforrásainak védelméhez] (2010. november), 8. oldal http://ec.europa.eu/environment/water/pdf/WFD_brochure_en.pdf2 Az Európai Palackozott Víz Szövetség honlapja http://www.efbw.eu/sustainability.php?classement=033 „Household consumption and the environment” [A háztartások fogyasztása és a környezet], az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése,

2005. november, 32. oldal: http://www.eea.europa.eu/publications/eea_report_2005_114 „Financing of investment needed to reach compliance with the DWD and to rehabilitate water distribution networks in the EU” [Az ivóvíz-

irányelvnek való megfeleléshez és a vízelosztó hálózatok rehabilitálásához szükséges beruházások fi nanszírozása az EU-ban] Európai Bizottság,

Környezetvédelmi Főigazgatóság ENV.G.1/FRA/2006/0073, 2011. szeptember 5 „Financing of investment needed to reach compliance with the DWD and to rehabilitate water distribution networks in the EU” [Az ivóvíz-

irányelvnek való megfeleléshez és a vízelosztó hálózatok rehabilitálásához szükséges beruházások fi nanszírozása az EU-ban]6 „Eye on Earth” weblap: www.eyeonearth.eu7 http://ec.europa.eu/environment/water/participation/index_en.htm

További olvasnivaló� Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság – What the EU is doing to protect water quality [Mit tesz az EU a víz minőségének

védelméért]: http://ec.europa.eu/environment/water/index_en.htm

� Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság – Our Oceans, Seas and Coasts [Óceánjaink, tengereink és partjaink]:

http://ec.europa.eu/environment/marine/index_en.htm

� Marine Litter [Tengeri hulladék] (2010) és Marine Litter in the Mediterranean [Tengeri hulladék a Földközi-tengerben] című kiadványok (2012.

feburár): http://ec.europa.eu/environment/marine/publications/index_en.htm

� Water Scarcity & Droughts [Vízhiány és aszályok] című kiadvány (2010. szeptember) http://ec.europa.eu/environment/water/quantity/pdf/brochure.pdf

� Európai Környezetvédelmi Ügynökség – Reports and statistics on the state of water in Europe [Jelentések és statisztikák az európai vizek

állapotáról]: http://www.eea.europa.eu/themes/water

� WISE - The Water Information System for Europe [Európai vízügyi információs rendszer]: http://water.europa.eu/

� Egészségügyi Világszervezet – Water, health and sanitation at a global level [Víz, egészség és higiénia globális szinten]: http://www.who.int/topics/water/en/

� Urban wastewater [Települési szennyvíz] című kiadvány (2010): http://ec.europa.eu/environment/water/water-urbanwaste/info/index_en.htm

Fényképekp. 4, 8, 9, 14, 27 - © Shutterstock

p. 17 - © iStockphoto

p. 5 - © iStockphoto, Thinkstock

p. 16 - © Daniel Ullrich

p. 19 - © Fotoarchiv Ruhrverband

p. 20 - © Marine Conservation Society/eyeforanimage

p. 22 - © Ferdi Rizkiyanto

p. 23 - © Christof Mainz

p. 24 - © National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA), © JA van Franeker IMARES

p. 26 - © Waterbedrijf Groningen, © Dr. Eugen Lehle

ÁbrákForrás: European Service Network (ESN), © Európai Unió


http://ec.europa.eu/environment/water/pdf/WFD_brochure_en.pdf

http://www.efbw.eu/sustainability.php?classement=03

http://www.eea.europa.eu/publications/eea_report_2005_11

http://www.eyeonearth.eu

http://ec.europa.eu/environment/water/participation/index_en.htm

http://ec.europa.eu/environment/water/index_en.htm

http://ec.europa.eu/environment/marine/index_en.htm

http://ec.europa.eu/environment/marine/publications/index_en.htm

http://ec.europa.eu/environment/water/quantity/pdf/brochure.pdf

http://www.eea.europa.eu/themes/water

http://water.europa.eu

http://www.who.int/topics/water/en

http://ec.europa.eu/environment/water/water-urbanwaste/info/index_en.htm

Európai Bizottság

Meginnád a szennyvizedet? — Kiadvány a vízről fi ataloknak

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala

2012 – 28 oldal – 21 x 21 cm

ISBN 978-92-79-26324-8

doi:10.2779/10183

A kiadvány a készlet erejéig ingyenesen megrendelhető az alábbi címeken:

Egyetlen példány rendelése:

az Európai Unió kiadványainak online elérését biztosító EU Bookshop felületén

keresztül:

http:// bookshop.europa.eu

Több példány rendelése:

az Europe Direct információs hálózat országos központjainál:

http://europa.eu/europedirect/meet_us/index_hu.htm


http://bookshop.europa.eu

http://europa.eu/europedirect/meet_us/index_hu.htm

KH

-30

-11

-36

8-H

U-C


Documents

Meginnád a szennyvizedet? · 2016. 4. 19. · Meginnád a szennyvizedet? | Kiadvány a vízről ﬁ ataloknak 5 Azt a vizet isszuk-e még ma is, amit egykor a dinoszauruszok? A víz