Domány Mária_ a Bábjáték Varázsa

8/18/2019 Domány Mária_ a Bábjáték Varázsa

1/96

1

DOMÁNY MÁRIA

A BÁBJÁTÉKVARÁZSA

ELSÕ RÉSZ

THURZÓ LAJOS KÖZMÛVELÕDÉSI KÖZPONTZENTA, 2001


2/96

Grafikai szerkesztõ: Pesznyák ErikaLektor és korrektor: Szloboda János A fotókat Szénási Oszkár készítette

© Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ, 2001© Domány Mária, 2001

Felelõs kiadó és szerkesztõ: Hajnal Jenõ igazgató

ISBN 86-83029-11-5

Készült a szabadkai Grafoprodukt Nyomdában500 példányban

A kötet megjelenését a Magyar KöztársaságNemzeti Kulturális Örõkség Minisztériuma támogatta


3/96

3

ELÕSZÓ

Milyen könyv ez? Végiglapozva azt lehetne hinni, képeskönyv. Gyermekeké, szülõké,pedagógusoké, egyszóval azoké, akik szeretnek játszani, okoskodni, mulatni, ügyesked-ni és elgondolkodni ilyen-olyan csodás dolgokon.

A mai gyermekek annyira mások, mint régen. Hogyne lennének mások, amikor meg-változott körülöttünk a világ. Megváltozott a család élete, megrövidült a családi körben

töltött idõ. Úgy vélem, hogy ennek a könyvnek az olvasgatása hozzájárul a szülõ, anagyszülõ, a pedagógus – és a gyermek – közötti kapcsolat kibontakozásához, meg-könnyítéséhez és a kellemes együttes idõtöltéshez. Lehetõséget ad arra, hogy szülõ ésgyermek néhány érdekes órát szerezzenek egymásnak.

Könyvem több részbõl áll. Ez lesz az elsõ, melyben 18 féle bábu elkészítésének amódját gyûjtöttem össze. A bábuk papír, pamut, drót, pingponglabda, szivacs felhaszná-lásával készültek. Az idõsebb gyermekek egyedül is elkészíthetik, a fiatalabbak pedig aszülõ, a nagyszülõ segítségével. A gyermek számára az a legjobb játékszer, melyet ma-ga alkot. Bábu készítése közben megismeri a tárgyak, anyagok tulajdonságait, haszná-lati rendeltetését, a velük való bánásmódot. Ez fejleszti a gyermek képzeletét, kom-binálóképességét, kézügyességét.

A következõ könyvemben textilbõl készült bábokról írok: a botbábról, a különfélekesztyûbábokról, a marionett-, ginyol- és párnabábokról, továbbá azokról a bábukról,melyek játékszerekké (kabalababává) válhatnak, vagy díszei lehetnek az óvodai cso-portszobának, lakásnak. Különféle terménybábokat is bemutatok, amelyeket szintén já-tékszernek vagy dísztárgynak is fel lehet használni.

Ezzel is szerettem volna hozzájárulni a kevés számú és szinte hiánycikknek tekinthe-tõ, bábokkal vagy bábozással foglalkozó könyvek növeléséhez.


4/96


5/96

5

A BÁBMÛVÉSZET EREDETE

A bábjáték a mûvészetek õsi ága. A bábmûvészet a színpadi ábrázolás formáival egyen-rangú mûvészet. A bábjáték színjáték, amelyben az eleven embereket mozgatható bá-buk helyettesítik. Bármilyen életkorú nézõ számára színvonalas szórakozást és mara-dandó élményt képes nyújtani. Õshazáját a legtöbb kutató Keletre teszi, de már alegrégibb idõktõl kezdve a Nyugaton is volt fejlett bábjáték.

Feljegyzések azt igazolják, hogy Indiában évezredek óta ismerték a bábjátékot.

Bábjaik fejlett technikával készültek és mozogtak. A VII. és VIII. században vált szakrá-lisból világi jellegûvé, megjelent a városokban a köztereken, és egyre inkább népszóra-kozássá lett.

Kínában a bábjáték, de különösen a magas mûvészi szinten ûzött árnyjáték napja-inkig kedvelt szórakozás. Ennek a mûvészetnek a kínaiak több mint 4000 éves történel-mük folyamán mindig elsõrendû fontosságot tulajdonítottak.

A Távol-Keleten nagyméretû, fél vagy háromnegyed ember nagyságú bábuk is sze-repelnek. A japán bábokat több személy mozgatja, ezen felül más mondja a szöveget is. A mozgatási technikákat és a bábuk játékstílusát illetõen a jellegzetes japán bábszínházegyedülálló az egész világon, de az sem kétséges, hogy Ázsia népeinek bábjátéka utol-érhetetlen és a legtökéletesebb.

A keleti bábkultúra Kis-Ázsián át jutott el a Földközi-tenger partján élõ népekhez. Azeurópai bábjátszás elterjesztõit illetõen a kutatók nem tudnak megegyezni. Egyesek a ci-gányokat tartják a bábjáték európai meghonosítóinak, mások a római légiók nyomában já-ró mulattatókat. Egy biztos: a bábjáték kontinensünkön is nagyon régen elterjedt, egyik népa másiknak adta át, és kölcsönösen hatottak egymásra e mûvészeti ág fejlesztése terén.

Míg a keleti bábjátékok a varázslók mágikus szertartásainak részei voltak, a dél-eu-rópai népek a keresztény hitvilág elmélyítésére és népszerûsítésére, akár vallási célok-ra is felhasználták. Késõbb kiderült, hogy a forradalmi eszmék terjesztésére is alkalma-sak: bábhõseik megleckéztették a zsarnokság kiszolgálóit. Kivétel nélkül minden népbábmûvészetében megtalálhatjuk az ilyen bábhõsöket.

A régi, vásári komédiások stílusában, annak jellegzetes alakjait szerepeltetve ját-szottak az olasz és a spanyol bábosok. Bemutatott darabjaik szókimondó szövege igenközkedvelt volt. Ezek népszerû bábhõse Pulcinello, aki mindent és mindenkit legyõz.

A vásári bábjáték a francia középkornak is érdekes színfoltja. Népszerû alakja Guignol(e. ginyol) szövõgyári munkás, aki habozás nélkül száll szembe ellenségeivel. Ez a kesz-tyûbáb még ma is él. Ismert és közkedvelt az egész világon, és sok jelentõs bábszínmû-vet írtak róla. A franciák ismerték az úri szalonbábjátékokat is, amelyek irodalmi és ze-nei mûvek adaptációi voltak.


6/96


7/96

7

A GYERMEK SAJÁTOSSÁGAI

A korai gyermekkor igen fontos a gyermek testi és szellemi fejlõdésének szempontjából. Ahétéves korig terjedõ idõszak rendkívül „érzékeny” kora a gyermeknek. Egyes hatások(megrázkódtatások és élmények) maradandó nyomokat hagyhatnak a személyiség alaku-lásában. A felnõtt szemében jelentéktelennek tûnõ epizódok is mély nyomot hagyhatnak agyermek lelkivilágában. A család az elsõ társadalmi környezet, amelyben a gyermek az el-sõ benyomásokat nyeri, elsõ érzéseit, gondolatait átéli. A gyermek ebben a korban kezdi

megérteni, mi a jó, és mi a rossz. A családban az anya gyakorolja a legnagyobb nevelõi ha-tást. Szeretetével és gyöngédségével neveli gyermekét.

A 2-3 éves gyermeknek már bizonyos fokig el kell szakadnia anyjától. Ekkor kezdönállóvá válni. Fontos feladat, hogy kikerüljön énközpontúságából, közösségi lénnyé vál- jon, de ugyanakkor egészséges éntudata alakuljon ki. A gyermek éntudata erõsödéséveligyekszik érvényesíteni akaratát, s így szembekerül a felnõttek követelményeivel és tilal-maival. Ezt a helyzetet meg kell oldani anélkül, hogy megtörnék akaratát. Személyiségeharmonikus kialakulásának az a feltétele, hogy kép alakuljon ki benne az õt körülvevõ vi-lágról. Mindebben hatalmas segítõtársai a gyermeknek a játék és a mese, valamint akettõnek az összekapcsolása: a báb.

Az iskoláskor elõtti gyermek nagyon tevékeny. Gyorsan átveszi a környezet hatása-it. Minden körülötte történõ dolog érdekli, minden történés felébreszti figyelmét és kíván-

csiságát, minden érzékelhetõ dolgot szeret megvizsgálni. ezért a gyermek legfontosabbtevékenysége és életének lényeges eleme a játék. Alkotó ösztöne és örömkeresése is játékra készteti, ebben a gyermek a mindennapi élet jeleneteit eleveníti fel. Utánozzaazokat, akiket a legjobban szeret. A gyermek legfõbb vágya, hogy olyan legyen, mint anagyok. A játékban a gyermek felnõtté válik, mamává, papává, orvossá. Mindent tud,amit a nagyok tudnak. A baba és a bábu kedvenc játékszere. Minden gyermek szeret bá-bukkal játszani már életének elsõ évétõl kezdve.

A gyermek szülei kívánságára nem mindig teszi meg, amit kell, ha azonban aztmondjuk neki, hogy a baba vagy a bábu is ezt akarja, akkor rendszerint engedelmeske-dik. A játék hozzásegíti ahhoz, hogy a gyermek kilépjen énközpontúságából. Együtt ját-szik a többi gyermekkel, tehát alkalmazkodnia kell hozzájuk. Szerepet vállal, gyakoroljakitartását és akaraterejét. Beleéli magát a másik énjébe, így kikristályosodik saját énjé-

nek tudata. Amikor bizonyos játékokban agresszivitást alkalmaz, enyhít a belsõ feszült-ségeken anélkül, hogy ezért bûntudatot kellene éreznie. A babát bántja, és nem a test-vérét vagy pajtását.

Nemcsak a játék könnyíti meg a gyermekben élõ feszültségek levezetését, nemcsaka játék oldozza fel a gyermeket a bûntudat alól, hanem bizonyos értelemben a mese is. A mûvészileg értékes mese és bábmese felbecsülhetetlen pedagógiai értéke az, hogyszemben azzal a „jó”-val, amit a felnõttek parancsként követelnek, a jót egyben kívána-tossá, vonzóvá is teszi.


8/96

8

A bölcsõdés gyermek figyeli a felnõtt kezénmulatságosan izgõ-mozgó bábut.


9/96

9

A BÁB ÉS A GYERMEK

A bábu a gyermek élõ barátja. Mellette, vele játszva fejlõdik ki tevékenysége, és alakul-nak ki kapcsolatai a környezõ világgal. A bábu életét a maga fantáziájával tölti ki, és kül-alakját a maga fejlõdési fokának megfelelõen formálja meg. A gyermek tudatában nincspontos határ a valóság és a képzelet világa között. A valóság és a képzelet a gyermekszámára egyenértékû. Tudatában a lehetséges és a lehetetlen összefonódik, és egysé-get alkot. A bábuk külön varázsa az, hogy ugyanolyan tulajdonságaik és igényeik van-

nak, mint magának a gyermeknek. Ugyanakkor különös, hogy nemcsak a gyermekekrehatnak, nemcsak õket vonzzák, hanem a felnõtteket is.

Az óvodáskorú gyermek bábélménye gyökeresen különbözik minden más korosztá-lyétól. Az 1-7 esztendõs gyermek számára a bábu élõlény, „aki” saját hangján beszél, sa- ját erejébõl mozog, és a jelenet, amelyet bábok játszanak el, maga a valóság. Két-há-rom éves gyermek tágra nyílt szemmel, megilletõdötten, de egyáltalán nem meglepvefigyeli a mozgó és beszélõ bábot.

A gyermek számára tehát a bábu élõlény. Ugyanolyan tulajdonságai és igényei van-nak, mint neki. Ezért a gyermek úgy bánik vele, mint valami élõlénnyel. Még a macinakis jól kell viselkednie, mosdania kell, aludnia, ennie. Eleget kell tennie mindannak a sokapró-cseprõ kötelezettségnek, amit a gondos anya megkövetel gyermekétõl. A gyermekhiszi, hogy a bábu éppen olyan élõlény, mint az ember.

A gyermek számára fõleg állatbábot válasszunk, mert nagyon szereti az állatot, ame-lyet sokszor épp olyan tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érez, mint önmagát. Bele is élimagát az állat szerepébe, de ugyanakkor az állat mégsem gyermek, mégsem vetélytárs.Könnyebb megfogadni a szavát, illetve követni példáját. Rendkívül fontos, hogy a bábupuha, kellemes tapintású anyagból készüljön. Mindig a kicsi, a szép, a mérsékelten le-egyszerûsített, színes és puha bábok a legkedveltebbek.

A báb személyiségformáló hatása

A bábu erõs hatást gyakorol a gyermekre. Tisztában vannak a bábu igazi lényével. Tud-

ják, hogy egyszerû, holt tárgy, amely sem mozogni, sem beszélni nem tud, tisztában van-nak azzal is, hogy emberek mozgatják õket. Mégis a legteljesebb mértékben élik átmindazokat a helyzeteket, amelyek a bábu körül kialakulnak. A lehetetlen a gyermek sze-me elõtt válik valóra, a kiskakas legyõzi a hatalmas török császárt; a táltos a levegõbeemelkedik. Mindez nem zavarja õket. Elnyomják tudatukban azt a tényt, hogy a bábu tár-gy. A bábu szavai s mindaz, ami vele történik, erõsebben hatnak a gyermekre, mint an-nak az embernek a beszéde és cselekvése, aki a bábuk mozgását irányítja.


10/96

A kisebbek nem törõdnek azzal, hogy milyen a bábu külseje. Nem zavarja õket az

sem, hogy az asztalon vagy az egyéb módon rögtönzött színpadon nemcsak a bábuk,hanem a bábjátékos is látszik. A paraván létezésének vagy hiányának semmi köze sincsahhoz, hogy a gyermek életet, érzést tulajdonít a bábozó felnõtt kezén mulatságosan iz-gõ-mozgó figurának. Csupán arra van szüksége, hogy a történet hõseinek élete hason-lítson az õ életéhez. A kismacinak fürödnie kell, akárcsak neki. A kiscicának ennie kell,mint neki is. Hiszik, hogy a játék idején a bábuk élnek, az események, amelyek a para-ván elõtt zajlanak, valóban megtörténnek velük. A gyermek tökéletesen beleéli magát abábjátékba. Errõl tanúskodik a bábszínházi közönség viselkedése, feszült figyelme, he-lyenként belekiabálása, párbeszéde a szereplõkkel.

Az óvodai bábok egyik jellemzõ sajátossága a kicsinységük. A gyermek szereti akedves, kis figurákat, mert a bábuk a színpadról az õ segítségét, tanácsát, véleményétkérik, velük szemben õ maga erõs, okos és segítõkész lehet. Amikor õ maga a mozga-

tójuk, azok az õ akaratát, elképzeléseit, legtitkosabb vágyait valósítják meg ellenkezésnélkül. Ezek a bábok nagy teremben, nagy színpadon való szerepeltetésre nem alkalma-sak. Alakjukat elnyeli a megnövekedett színpad tere és a közönségtõl való távolság. Mása helyzet az óvodában, ahol csak néhány méter az egész nézõtér.

10

A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mesét négyéves gyermekek játsszák.(A felvételt Mucsi István készítette)


11/96

11

A rövidre fogott jelenetek a gyermek mindennapi életének személyes kérdéseit vála-

szolják meg. A hosszabb lélegzetû „jó” mesedarabok már a gyermek táguló látóköréhezigazodva elvont emberi értékeket, morális igazságokat mutatnak be. Ugyanaz a báb sok-rétûbb beleélési lehetõséget nyújthat. Képviselheti a testvérkét, de ha a testvérkére meg-haragszik, akkor átváltozhat boszorkánnyá. Ugyanakkor a gyermek a szülõknek, testvé-reknek, barátoknak szóló indulatait, velük kapcsolatos konfliktusait a bábura vetíti ki.Sokkal jobban biztosított a gyermek egészséges fejlõdése, ha mindezt a bábjátékban éliki, játssza el, mintha csak belsejében forrna, és súlyként nehezedne lelkiismeretére. A bá-bozó gyermek beszél, de a bábot beszélteti, így bátrabban fejezheti ki érzéseit és indula-tait, mint a játékban. A kezére húzott bábfigura verekszik, és nem õ, a csúnya, haragosszavakért nem õ a felelõs.

A jó bábjáték fejleszti a gyermek képzeletét, erõsíti a megosztott figyelem tartóssá-gát, az emlékezetet, a gondolkodási folyamatokat. Fejlesztõ hatással van a beszédkész-

ségre, erõsíti a szeretetet, a nyíltságot, a bátorságot. Fejleszti az érzelemvilágot, az er-kölcsi, esztétikai érzéket.

A bábjáték és a gyermek érzelmi sajátosságai

Az érzelmileg és akaratilag fejlett ember csak akkor nevezhetõ teljes értékû személyi-ségnek, ha érzelmileg is megfelelõ és kiegyensúlyozott szinten van. A félénkség zárkó-zottsághoz, a közömbösség passzivitáshoz vezet. Mindezek az érzelmi élet gátoltságá-ból, illetve fejletlenségébõl erednek. Az érzelmeknek a társadalom szempontjából isdöntõ jelentõségük van. Olyan ember képes a társadalmi célok megvalósítására, aki jólérzi magát a társadalomban, aki bátor, aki nem ismeri a közömbösséget.

A gyermeknek a környezettel, a világgal való megismerkedését fokozott érzelmi re-agálás jellemzi. A megfigyelés, a kíváncsiság, a megértés, a felfedezés további megis-merõ tevékenységre késztet.

Az óvodáskorú gyermek érzelmi nevelésének egyik legfontosabb eszköze a bábjá-ték. Ennek bizonyítására elsõsorban a kisgyermek érzelmi sajátosságaira kell utalnunk. A 7 évig terjedõ életkorú gyermek érzelmi lény, a valóságot érzelmei által fogja fel, és el-sõsorban így is reagál rá. Ezek az érzelmek még nem tartósak, de ismétlõdõ, erõs inger-hatásra a dolgokhoz való érzelmi kapcsolata már tartósabbá válhat. Érzelmi reakciói azõszinteség jegyeit tükrözik.

A figyelemfelkeltésnek és -fenntartásnak kitûnõ eszközei a bábjáték látványos ele-mei. Érdeklõdést keltõ elemek a bábuk alakja, színei, a mozgás és a cselekvés, mely

kellemes élményt nyújt, gondolatokat és érzelmeket ébreszt. Ezt az élményt a hangha-tások még összetettebbé teszik. A bábjáték egyik sajátossága, hogy szereplõi egyszerûtípusok, általában egyértelmûen jelenítik meg a „jó”-t vagy a „rossz”-at. Ez közel áll agyermek érzelmi világához. A másik tulajdonsága az, hogy leegyszerûsíti a valóságot. Alényeget emeli ki, így megkönnyíti az érzelmi állásfoglalást. A különbözõ ingerhatások agyermeket arra késztetik, hogy érzelmileg azonosuljon a szereplõkkel, és részt vegyena cselekményben. A bábjáték az érzelmek által megmozgatja a gyermek képzeletét, be-folyásolja akarati tevékenységét, fejleszti gondolkodását. Ezért állíthatjuk, hogy a bábjá-ték rendkívül alkalmas az érzelmek kibontakozására és nevelésére.


12/96

A bábjáték csodálatos élmény. Az élettelen bábu ilyenkor megelevenedik, és ez a cso-

da újból és újból átélhetõ valóság. A varázslat a gyermek szeme láttára játszódik le. Ezt acsodát még akkor is élvezi, ha õ maga mozgatja a bábut. Ilyenkor a gyermek egy személy-ben alkotó, varázsló, az életre keltett figura mozgatója. A bábjáték az érzelmek kivetítését,megjelenítését teszi lehetõvé; egy jó bábdarab által a gyermek bátorrá, erõssé válik, kiéliindulatait, vágyait, felszabadítja elfojtott ösztöneit, büntetni és jutalmazni képes. S mindeztúgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A bábjáték által a gyermeknek a ne-gatív indulatok levezetése után problémamegoldási lehetõséget nyújthatunk.

A paraván takarást nyújt. Játékra hívó hely, elfed és véd. A valóság szabályai és korlá-tai közül kiemel. Ezért egyrészt feloldja a gátlásokat, másrészt a védettséggel és takarássala gyermekben azt az illúziót kelti, hogy õ nem látható. Így szabadon felszínre kerülnek a sze-mélyiség elfojtott, rejtett, szégyellni való tartalmai, elnyomott ösztönmegnyilvánulásai. A bá-buval játszó gyermek azonosul a bábuval, annak személyében beszél és mozog. Ez nagy

élmény számára, mert ráfigyelnek, meghallgatják. Az érzelmi nevelés nagy jelentõségû feladatokat állít elénk, és azok megoldásában

a bábjáték igen jó eszköz.

12


13/96

13

A BÁBJÁTÉK ÉSAZ ERKÖLCSI NEVELÉS

Az erkölcs a társadalmi tudat egyik formája. Tartalmát az emberi együttélés normái ké-pezik. Azokat az érzelmeket, amelyeknek pozitív erkölcsi tartalmuk van (tisztelet, bátor-ság, szeretet stb.) erkölcsi érzelmeknek nevezzük. Az erkölcsi normák megismerése éselsajátítása nagy fontosságú szerepet tölt be a gyermek erkölcsi tudatának és magatar-tásának nevelésében. Megismertetésük akkor hatékony, ha a gyermek azonosulni képes

velük, kész arra, hogy a szóban forgó normák szerint cselekedjék. Ennek során lénye-ges az érzelmi mozzanat: az erkölcsi tudatossághoz megfelelõ érzelmeknek kell kapcso-lódniuk. Csak az átérzett erkölcsi ismeretek válhatnak meggyõzõdéssé.

Az erkölcsi fogalmak ismerete fejleszti a gyermek erkölcsi tudatosságát. Ezek a fo-galmak elvontak, az óvodás gyermek viszont még nem áll az elvont gondolkodás fokán. A bábjáték a gyermek számára az erkölcsi fogalmakat szemléletes, érzékelhetõ módon,cselekményes megjelenítéssel mutatja be. Ez a mód elõsegíti a megértést és a fogalmakalkalmazását is. Így a gyermekek erkölcsi ítéletek alkotására válnak képessé. A gyermeka cselekményre már a bábszíndarab nézése közben ilyen értelemben reagál. A negatív jelenségeket elutasítja, a helyes és jó erkölcsi példákkal azonosítja magát. A Hófehérkeés a hét törpe nézõibõl megvetést, tiltakozást vált ki a mostoha igazságtalansága, gyû-lölködése. Amikor a bábjátékban a jó elnyeri jutalmát, az erõszak büntetését, a kis né-

zõk elégedettek a cselekmény kimenetelével, vagyis erkölcsi kielégülést éreznek. Ha agyermekek tevékeny résztvevõi a darabnak, azaz önmaguk is báboznak, az még haté-konyabb formája az erkölcsi nevelésnek. Így a fokozottabb átélés folytán gyorsabban éstartósabban szilárdulnak meg a gyermek erkölcsi érzelmei.

Ha a bábozás csoportos formában történik, a gyermek társas ösztöne leplezetlen éstermészetes formában, játék közben jut kifejezésre. Felszínre juthat a rejtett agresszió,a fokozott ingerlékenység, a hatalmaskodás, a szeszélyesség, az ellenségeskedés is.Ebben viszont kiéli magát, és jobban megérti az erkölcsi normákat. Ugyanígy a gátolt-ság, a félénkség, a szolgai engedelmesség, a befolyásolhatóság és bohóckodás is kife- jezésre jut.

A gyermeknek mindig csak pozitív szerepeket adjunk, mert átéli a jót, és pozitív ér-zelmeket ébreszt benne. Soha ne adjunk negatív szerepeket! Nézõként helyesen tudja

ezeket megítélni, mert a bábszínpad élesen elkülöníti egymástól a jót és a rosszat. Le-hetõséget ad arra, hogy a gyermek párhuzamba állítsa ezeket, de mint szereplõ ilyen át-tekintésre nem képes. Maga az óvónõ bábjátszás közben vezetheti rá a gyermeket a he-lyes útra. Pl. az óvónõ játszani hívja a gyermeket. Az óvónõ bábuja a gyermek bábujánakcsokoládét nyújt át. Rövid beszélgetés után kér a csokoládéból. Most dõl el, hogy van-ehajlandóság benne a csokoládé megosztására, de az óvónõ ezt is tudja irányítani, és ígyvezeti rá a gyermeket a helyes útra.


14/96

ESZTÉTIKAI NEVELÉSA BÁBJÁTÉK ÁLTAL

Az esztétikai nevelés feladata az, hogy a környezet megfigyelésével és a mûvészet esz-közeivel közelebb hozza a gyermeket a valóság szépségének a felismeréséhez, feléb-ressze és elmélyítse a gyermekben a szép szeretetét, kifejlessze a szép kifejezésének ésélvezésének képességét. Ugyanakkor színezze és gazdagítsa a gyermek érzelemvilágát.

A bábut a szülõ és az óvónõ ismerteti és szeretteti meg a gyermekkel. A bábozás azóvodában kezdõdik, és ez a gyermek esztétikai élményeinek egyik lényeges forrása. Haa gyermek képzelõereje életre keltheti a bábut, annak nevelési szempontból nagy jelen-tõsége van, mert az a nevelés szolgálatába állítható. Az esztétikai nevelés kiterjed a ne-velés számos egyéb formájára is: fejleszti a gyermek felfogóképességét és mûvészi kife- jezõkészségét. Az effajta nevelésnek megfelelõ eszköze a bábu, mivel jól felhasználhatóa nevelés képzõmûvészeti, irodalmi, táncmûvészeti és mozdulatmûvészeti feladatának ésa kézügyesség fejlesztésének során is.

Az élményszerûen nyújtott bábjáték segít abban, hogy a gyermek fogékonnyá vál- jon a bemutatott élményekhez hasonlók átélésére, meg tudja különböztetni a jót és arosszat, a szépet és a rútat. A gyermeket az ilyen élmény nemcsak bábozásra csábítja,hanem a helyesen választott tartalom átélésére is serkenti. A szép és az igaz többszö-rös, élményszerû átélése a tapasztalat egyre megújuló forrásává válik. Ezzel a szépmegszerettetésének, élvezésének és kifejezési képességének a lehetõsége is megvaló-sul. Az óvónõ mûvészeti, esztétikai és nevelõ hatásának fokmérõje a tartalmas ésérzelemgazdag gyermeki bábjáték. Ennek közvetett vagy közvetlen hatása még ahhozis hozzájárul, hogy abban a gyermekben is kiváltsa a befogadó és alkotó aktivitást, aki-ben az óvónõ ilyen irányú tevékenysége még nem járt eredménnyel.

A bábozás minden csoportban örömforrás. Az óvodai életet színessé, változatossá,magát az óvodát pedig vonzóvá teszi. A mindennapi élet szépségeit gyermekközelbehozza, elõtérbe állítva a közösségi élet kellemes voltát, s ezzel elõsegíti a valóság rej-tettebb oldalainak felismerését.

Körülbelül nagycsoportos korukban jutnak el a gyermekek fejlõdésüknek arra a fo-kára, amikor ugrásszerûen megnõ az esztétikai élmények iránti fogékonyságuk. Ilyenkor

már a hosszabb lélegzetû, csodás elemekkel bõvelkedõ mesejátékokat igénylik.

14


15/96

15

JÁTSSZON-E BÁBJÁTÉKOTAZ ÓVÓNÕ?

A gyermek a bábuval rendszerint elõször az óvónõ közvetítésével találkozik. A gyermek akesztyûbábot is élõlénynek tekinti, és nem fél tõle. Tanácsát, figyelmeztetését szíveseb-ben fogadja, mint a felnõttét vagy pajtásét. Vannak, akiket csak a bábu tud felvidítani.

Nagyon jó társ a bábu az óvodakezdéskor. Azt a gyermeket, aki sehogyan sem akar az óvodában maradni, segítségével megnyugtathatjuk, rávehetjük a maradásra. Kezünk-be veszünk egy élénk színû, kedves kis állatfigurát, pl. egy sárga kiscsibét. Lassan ésóvatosan az állat hangjával és mozdulataival közeledünk a gyermekhez. Nem azt játsz-szuk, hogy az állat vigasztalja, kérdezi a gyermeket, jelenetet sem rögtönzünk. Ettõl méga gyermek elfordul. Inkább úgy teszünk, mintha a kiscsibe a gyermek cipõfûzõjét kukac-nak vagy a ruhája gombját légynek nézné, és be akarná kapni. Ettõl rendszerint a legfé-lénkebb, a legvadabb gyermek is feloldódik, és mosolyogni kezd. Ezután saját hangun-kon mondjuk: „Nem kell itt maradnod. Akkor gyere vissza, ha majd kedved lesz.” El isengedjük a gyermeket, majd a kiscsibe hangján és mozdulataival utánaszólunk. „Hozzálnekem csokoládét!” A gyermek rendszerint másnap eljön, és hozza a csokoládét a kis-csibének. A játékot tovább lehet folytatni. Így a gyermeket arra ösztönözzük, hogy más-nap újra jöjjön. Nem mi közeledünk a gyermekhez, hanem a bábu. Az sem közvetlenülszólítja meg õt, hanem a hozzá tartozó tárgyakkal játszik és beszél. Ezzel kívánatossá

teszi az élmény folytatását. A bábjáték játékosan megjelenít. Szavak helyett színes képekkel, mozgással ábrá-

zol, érzelmeket ébreszt, élményeket kelt. Az élmény szerepe nagyon fontos a gyermekéletében. A bábjáték cselekményének pergésében nézeteltérések során csapnak összea különbözõ jellemek. Diadalmaskodik a jó, elbukik a rossz. A gyermek a meseszövésfolyamán együtt él, együtt érez a szereplõkkel. A gyermek teljes mértékben éli át a báb- játék meséjét. Ezen a módon formálódik jelleme. A bábjáték alaphangulata inkább vi-dám, humoros legyen, lehetõleg pozitív érzelmeket ébresszen a gyermekben.

Ne féljünk a rögtönzésektõl! Attól sem, hogy a közönséget is bevonjuk az elõadás-ba. Ha a bábjátéknak nevelõ célja van, ügyeljünk arra, hogy a tanulságok ne legyenekerõltetettek, ne mondjuk ki õket egyenesen. A gyermekeknek inkább érezniük kell, minthallaniuk az elõadásból leszûrhetõ tanulságot.

Az óvodás bábozás közben legelõször a verses mondókával találkozik. Ennek egy-részt a gyermek és az óvónõ viszonyában mutatkozik meg a hatása, másrészt mint iro-dalmi alkotásnak a megszerettetésében. (Pl. Hol jártál, báránykám…, Hová mégy te, kisnyulacska? stb.) A mondókákhoz és egyéb népköltészeti alkotásokhoz kezdetben a leg-egyszerûbb bábot használjuk. Mindig azt a formát, amelyik az adott helyzetben legjob-ban megfelel.


16/96

Késõbb irodalmi mesét és népmesét is eljátszunk. A népmese „õsi hagyományok

rejtjeles õrzõje”. Olyan eszméket tolmácsol a bábuk útján, amelyek a gyermek személyi-ségének fejlõdését, kibontakozását szolgálják. Megtanítják a szép, az igaz és a jó meg-látására, egy tisztább életforma szeretetére. A passzív gyermek is érzelmi, értelmi, aka-rati ösztönzést kap, és annak hatása huzamosabb ideig észlelhetõ. A bábelõadásokonbizonyos feszültség hatása alá kerül a gyermek, a megfelelõ befejezés esetén azonbanfeloldódik, megnyugszik.

16

Végzõs nagycsoportosok rögtönzött bábjátékot adnak elõ a kisebbeknek


17/96

17

JÁTSSZUNK BÁBJÁTÉKOTA GYERMEKKEL!

A gyermekek már életük elsõ évétõl kezdve szeretnek bábokkal játszani. Legkedvesebb játékszerük a bábu. Játszadoznak velük, és korlátlan képzeletük révén megelevenítikõket. Ha a gyermekek nevelését és szórakozását irányító személy mûvészi módon megtudja eleveníteni bábuikat, akkor érdeklõdésüket könnyen terelheti a bábszínház felé. Haa szülõ vagy az óvónõ a gyermek elõtt úgy becézi és gondozza a bábukat, mintha élné-

nek, akkor az ilyen fejlõdési fokon álló gyermek is hamarosan így játszadozik velük. Azok a gyermekek, akik maguk is részt vehetnek a bábjátékban, késõbb már egy-

szerûen nem tudnak felhagyni az ilyen játékkal. Ezen a fejlõdési fokon álló gyermekekgyakran maguk is szerveznek bábszínházat, ismert meséket adnak elõ, vagy maguk ta-lálnak ki kis történeteket. Adjunk a gyermek kezébe bábukat, ha ilyen érdeklõdést ta-pasztalunk! Gyorsan megtanulják, hogyan kell mozgatni õket. Ezek a gyermekek felélén-külnek, mindent be akarnak mutatni a bábuk segítségével. Ez igen kedvezõ alkalomarra, hogy ajtót nyissunk nekik a bábjáték és a mûvészetek világába.

A gyermekek bábjátékához bábos élményre is szükség van. A gyermekben az után-zási hajlam ebben a korban igen fejlett. Az óvónõ bábozása, valamint egyes bábszínháziélmények hatása észrevehetõ a gyermek bábjátékában. Már a négyéves gyermek is szí-vesen játszik bábjátékot. A kisebbek mindig olyant, amelynek a cselekménye változatosés tréfás, szövege kevés. Ilyen például A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mese. Azidõsebb gyermekek már nagycsoportos korukban hosszabb lélegzetû, csodás elemekkelbõvelkedõ mesejátékot szeretnek játszani. A bábos legnagyobb öröme, ha elõadásánakközönségsikere van. Ezért a másik óvodáscsoportból hívjunk nézõközönséget!

A bábjáték teret ad azoknak a gyermekeknek is, akik nyilvános fellépés közben lám-palázzal, zavarral és egyéb gátlásokkal küzdenek. A paraván mögött rejtõzködve bátor-ságra kapnak. Az ilyen gyermekek önbizalma és önértékelése megnõ, és megszokják aközönség elõtti fellépést. A bábbal játszó gyermek leveti félénkségét, gátlásait, sikerél-ményhez jut. Személyiségének háttérben maradásával kudarc esetén sem olyan nagy alelki sérelme, mint amikor személyesen szerepel, mert sikertelenségét a bábra háríthat- ja. Így bátrabbá, gátlástalanabbá válik, minthogy bábbal való szereplés esetén kevesebba kockázat.

A bábjáték igen alkalmas indulatok, érzelmek jelzésére. A lelki sérelmek eljátszásaaz indulat levezetését szolgálja. Megfelelõ javító játék sugalmazásával a gyermek pozi-tív irányú fejlõdése az eredmény. A lelkileg sérült gyermek a paraván mögött, amely akülvilág elõl eltakarja, személyiségének elfojtott érzelmeit a bábu által kivetíti. A számá-ra megrázó élményeket, amelyeket nem tud másként feldolgozni, a bábjátékban újbólfelidézi, és megszabadul tõlük.


18/96

Az árnyjáték

Az árnyjáték sokban különbözik a bábjátéktól, minthogy nem magukat a bábukat, hanemcsak árnyékukat látják a nézõk. Az árnyjátékosok és a nézõk között átlátszó fehér vász-nat feszítenek ki. Mögötte mozgatják az átlátszatlan anyagból (kartonból) kivágott vagyszínes, mozgatható végtagú figurákat, amelyek mögött van a fényforrás, s így az árnyé-kok a függönyre vetítõdnek. A nézõk figyelemmel kísérhetik a bábuknak, illetve árnyé-kuknak a mozgását. Az árnyfigurák legtöbbször síkbábok, testüket pálca tartja mereven. A bábuk és a díszlet színes, áttetszõ anyaggal kombinálva érdekes látványt nyújt a né-zõk számára.

18

Színes árnyjáték


19/96

19

HOGYAN KÉSZÍTSÜNK BÁBOKAT?

A legegyszerûbb, a legõsibb a botbáb. Merevsége mellett is kedves a gyermek számára.Különösen a fiatalabb korosztály bábjátékára alkalmas.

A kesztyûbáb a legkifejezõbb mozgásokra képes, és a nagyobb gyermek bábjáté-kához a legalkalmasabb. A gyermek az ilyen kesztyûbábhoz testközelségbe kerül. Úgyérzi, mintha õ maga volna a megelevenített figura, mivel a kezére húzott báb az õ hatal-mában van.

A jó báb rendeltetésétõl függetlenül mindig szép. A gonosz királyt ne személyében,hanem külalakjában szépítsük meg! Még a mesebeli csúnya lány sem lehet visszataszí-tó. A szegénység jelzésének is megvan a maga módja. A mesebeli szegény leány bábu- jának ruhája nem lehet piszkos vagy rongyos. Elég néhány színes folt a szoknyáján aszegénység érzékeltetésére. Ügyelni kell az életkor jelzésére is. Pl. a kutyának kiskutyá- ja van, a kacsának kiskacsája, amely méretben is kisebb.

A jó báb fõ jellegzetessége az egyszerûség. Az óvodások rajzai sokat segíthetnek,minthogy ezek a rajzok is egyszerûek, és pontosan tükrözik azokat a jegyeket, melyeketa gyermekek fontosnak tartanak. Lényegesen nagyobb jelentõsége van a gyermek szá-mára a felismerésben a formának, mint a színeknek.

A bábjáték aktivizáló hatása abban is érvényesül, hogy a gyermek részt kíván ven-

ni a bábuk, a díszletek és a kellékek elõállításában is. A bábkészítés tág teret nyújt agyermek kézügyességének, sokoldalú alkotó tevékenységének a fejlesztésére.

A gyermek bábut készít. Tudomásul vette, hogy a testnek kiterjedése van. Színér-zékét is kielégítette, amikor a bábut kifestette. Képzelõereje is mûködött, amikor a bábutmegformálta, és kifejezésre juttatta elképzelését. Amikor már valamennyi képzõmûvé-szeti igényét kielégítette, és képzeletét a bábu alakja kellõképpen gazdagította, a bábua gyermekben valójában életre kel. Szeretné, ha a bábu beszélne és mozogna. Ezért ját-szik, beszélget vele. Most már így formálja a szöveget, és ez az út vezet az irodalmi ele-mek további alkalmazásához.

A legegyszerûbb bábok elkészítéséhez együtt fogjunk hozzá a gyermekekkel. Olyanformákat válasszunk, hogy a gyermekeknek ne legyen más feladatuk, mint hogy kifes-sék, kivágják, összeragasszák, hajtogassák, összevarrják.

A bábkészítésben a gyermekek örömüket lelik. De örömük csak akkor válik teljessé,ha a létrehozott bábot játékukban a színpadon is felhasználhatják. A gyermeki alkotómunka a bábszínpadon kap értelmet.

Most néhány bábu mintáját mutatom be, amelyet a kisebbek felnõtt segítségével, anagyobbak pedig többségükben már önállóan is el tudnak készíteni.


20/96

20


21/96

21

Bohóc

Rajzold meg a bohóc testét egy kartonlapra; a ruhát, a sapkát, a nyakcsokrot, a kesz-tyût, a cipõt különbözõ színû papírra! Aztán vágd ki! Ragaszd rá a kivágott részeket akartonlapból kivágott testére, majd alakítsd ki a szemét, száját!

A

B O H Ó C

T E S T E


22/96

22

3 db

2 db

2 db

2 db


23/96

23

Kész a bohóc. Erõsíts hozzá egy hosszúhurkapálcát, és már játszhatsz is vele!


24/96

24

Pálcásbábuk és tipegõk

Négyéves gyermekekbábukat készítenek


25/96

25

Tipegõ

Rajzold le a baba testét egy kartonlapra, a ruháját, a haját, az arcát, a kézfejét, a gallérját,a zsebet, a gombokat pedig különbözõ színû papírra, és vágd ki! Ragaszd a kartonpapír-ra a kivágott részeket. Rajzold rá az arcát!

A

B Á B U T

E S T E


26/96

26

2 db

2 db


27/96

27

Ragaszd össze hátul a szoknya két szélét,dugd bele két ujjadat, és már tipeg is a babád!


28/96

Rajzold le a bábu testét egy kartonlapra; a haját, az arcát, az ingét, a nadrágját,a cipõjét pedig különbözõ színû papírra, majd vágd ki!

28

A

B Á B U T

E S T E


29/96

29

Ragaszd rá a kivágott részeket a kartonlapra, majd

ragassz vagy rajzolj szemet, szájat, orrot!


30/96

Két ujjad tedd az ing kivágott részébe,

és már mozog is a bábud.

30


31/96

31

Készíthetsz kislányt is, csak szoknyába öltöztesd! Ügyelj a hajára! A ruháját mintázhatod

pöttyökkel, virágokkal, csillagokkal stb. Ha készítesz egy kislányt és egy kisfiút, akkor már beszélgetni is tudnak.


32/96

32

Négyévesek munka közben

Játék a kész bábukkal


33/96

33

Marionett

Rajzold a bábu testét, lábát, kezét egy kartonlapra, haját, arcát, ruháját, pedig különbö-zõ színû papírra, majd vágd ki! Bábudra szerelj zsineget!


34/96

34

A B

Á B U T

E S T E

2 d

b 2

d b


35/96

35

A kivágott részeket ragaszd a kartonlapra! Rajzolj szemet, szájat. A lábakat lazán varrd

a ruha aljára, a kezeket ugyanilyen lazán illeszd a vállhoz!Ha finomabb mozgást szeretnél, akkor a kezekre, lábakra cérnaszálat kötsz, és fel-

vezeted a drótra a kampóig.


36/96

36


37/96

37

Ugyanezt elkészítheted macival vagy másmilyen bábbal is.


38/96

Kesztyûbáb

38

Hajts ketté egy színes papírt, rajzoldrá a báb fejét, azután vágd ki!


39/96

39

Ragaszd körbe a fejét úgy, hogy a három

középsõ ujjadra rá tudd húzni.

Megfelelõ színû kesztyût vagy zsebkendõt ishasználhatsz.


40/96

Találhatsz ki másfajta bábfejet is.

40

Öt-hatévesek munka közben


41/96

41

Henger- vagy csõbáb

Három fajta csõbábot készíthetsz: ujjra,kézfejre és karra húzhatót. Vegyél meg-felelõ színû, keményebb papírt, és ra-gaszd össze úgy, hogy az ujjadra rá tuddhúzni. Készíts orrot, szemet, szájat, majdpamutból hajat!


42/96

42

A nyulat is hasonló módon készítheted el,

csak a füle alsó részének két sarkát hajtsdegymásra, és így ragaszd a csõ belsejébe!

Ha minden ujjadra készítesz egy-egy bá-bot, akkor öt bábbal játszhatsz egyszer-re. Mindig azt a bábut mozgasd, amelyiképpen beszél!

A kézfejre való bábut a toalettpapír belsõ hengerébõl készítheted. Vondbe megfelelõ színû papírral!


43/96

43

Mielõtt a színes papírt a hengerre ragasz-tod, alakítsd ki a megfelelõ arcot. A macifülét – akárcsak a nyúlét – a csõ belsejéberagaszd! Húzd a három középsõ ujjadra,de megfelelõ színû kesztyût vagy zseb-kendõt is használhatsz.


44/96

44

Öt-hatévesek csõbábot készítenek

A karra való báb keménypapírból készül.

Olyan vastag hengert formálj, hogy feltudd húzni a könyöködig, de a kézfejed nelátsszon ki! Amikor a bábot beszélteted, azegész karod mozogjon!


45/96

45

Madarak

Hajts ketté egy színes papírt, rajzold rá a ma-darat, azután vágd ki! Így két azonos méretûmadarat kapsz.


46/96

46

Vegyél két különbözõ színû papírt, és harmo-

nikaszerûen hajtsd össze! Különféle mintá-kat is nyírhatsz bele. Ez lesz a madár farkaés szárnya. A farkat ragaszd a két kivágottmadár közé, a szárnyát pedig a megjelölt he-lyen húzd át!

Már röpülhet is a madár, csak erõsítsdegy hosszú hurkapálcára!


47/96

47

Nagyon szép a pulyka és a páva is, ezeket

árnyjátékban is felhasználhatod. Ugyanúgykészülnek, mint az elõbb leírt madarak.

A farkát három különbözõ színû ésnagyságú papírból vágd ki, és ragaszdnagyság szerint egymás mögé a két papír közé (a legkisebbel kezdd)!

Ha széthajtod a színes papírokat,vagyis a madár farkát, igazi pá-vád lesz.

Ne feledkezz meg a bóbitájá-ról sem! Már csak a hurkapálca hi-ányzik.


48/96

48

Hajts ketté egy színes papírt, rajzold

rá a madarat, és vágj éles szikével kü-lönbözõ mintákat a madár testébe! Vi-gyázz arra, hogy az összehajtott papír ne csússzon el, utána pedig nyírd ki amadár testét! A két madár közé ra-gassz különbözõ színû celofánpapírt.

Ugyanígy készítsd el a szárnyát is, majdbújtasd át a megjelölt helyen!

Erõsíts hozzá egy hosszú hurkapálcát!Nemcsak bábjátékhoz, hanem árnyjá-tékhoz is nagyon mutatós.


49/96

49

Munka közben

Öt-hatévesek az elkészült bábokkal


50/96

Bábu pingpong- vagy teniszlabdából

50

Vágj ollóval a pingpong- vagy a teniszlab-dába lyukat, fess rá temperával szemet,szájat, de ragaszthatsz rá színes papírbólis. Pamutból csinálhatsz neki hajat, baj-szot, szakállat.


51/96

51

Mutatóujjadra tégy zsebkendõt úgy, hogya hüvelyk- és középsõ ujjad kilátsszonalóla, majd dugd be a zsebkendõ csücs-kével együtt a labda nyílásába!

Ezzel már el is készült a te legjobbbarátod. Eleven kis lény, azzá változik,amivé akarod.


52/96

Kúpbáb

52

Színes papírból csavarj tölcséreket, és amegjelölt helyen vagdosd be ollóval! A fe- jét, a karokat a bevagdosott részeknél ra-gaszd a ruhához!

KAR


53/96

53

A BÁBU TESTE

GALLÉR


54/96

54

A hajat keskenyen nyirkáld be, és a tölcsér belsõ felületénragaszd a fejre, a gallért pedig a nyakhoz! A ruhát díszít-heted pöttyökkel, virágokkal, csillagokkal stb.

Látod, milyen szépen sikerült? Csak bátran! Díszít-heted vele a szobádat is.

FEJ

HAJ


55/96

55

A kezed fejét dugd a ruha tölcsérébe,

így játszhatsz a bábuval, de dughatszbele hosszú hurkapálcát is.


56/96

56

Hat-hétévesek kúpbábokat készítenek

Játék a kész bábukkal


57/96

57

Krepp-papír báb

Gyûjts össze sokféle krepp-papírt! Szivacsból

faragj egy gömböt, majd vegyél egy hosszúhurkapálcát, és szúrd a szivacsgömbbe! Beleis ragaszthatod, hogy késõbb ne essen ki.

A gömböt vond be vékony mûvattával,majd megfelelõ színû puha krepp-papírral! Anyaknál jó erõsen kösd meg, ahol kevesebb aránc, ott lesz a bábu arca.


58/96

58

A ruháját legjobb a csokorkészí-

tésnél használt krepp-papírbólkészíteni. A ruha alsó szélét úgykell kifodrozni, hogy ujjaddal két-szer, oda-vissza hajtod, közben apapírt jó erõsen megnyomod. Apapír felsõ szélét fércöltésekkelhúzd össze, és kösd a baba nya-kára! Hátul a ruha nyitott részétragaszd össze!


59/96

59

A ruha ujját is fércöltésekkel húzd ösz-

sze, és a baba nyakánál szorosan kösda ruhához!

Hogy ne látsszon ez a sok kötés, ugyanezzel a módszerrelgallért készíthetsz neki.

A haj úgy készül, hogy a krepp-pa-pírt keskenyen bevagdosod, és afej tetejére ragasztod.


60/96

60

A baba kézfejét a ruha ujjába ra-

gasztod. Szemét, száját össze-gyûrt krepp-papírból készíted. Te-hetsz szalagot a hajába, vagykalapot a fejére.

A kisfiú a lánybábutól csak abbankülönbözik, hogy az inge rövidebb,és az ing alá, a hurkapálcához kö-töd a nadrág szárát.

Már ketten vannak. Beszélget-ni és játszani is tudnak egymással.


61/96

61

Ugyanígy színes celofánpapírból is készíthetsz bábut

Árnyjáték celofánpapírból készült bábokkal


62/96

62

Hétévesek munkába merülve

A gyerekek élvezik munkájuk eredményét


63/96

63

Lepke krepp-papírból

Vegyél puha krepp-papírt. Tegyél belemûvattát, és sodord fel úgy, mint a rétest.

A papír szabad szélét ragaszd el!


64/96

64

Készíts megfelelõ formát a szárnyaknak.Cikk-cakkozd be, és fércöltésekkel húzdössze!

Négy helyen kösd össze úgy, hogy ezzel

formálod meg a lepke testét!

A test oldalába éles szikével vágjegy kis rést, nyomj bele ragasz-tót, és ide helyezd a szárnyakat.


65/96

65

A lepke szemének és szarvának gyûrj és so-

dorj össze krepp-papírt, és ragaszd a fejre!Utána a lepke testének alsó részén szikévelmegint egy kis lyukat vágsz, ragasztót nyomszbele, és ide dugod be a hurkapálcát. Szebbnélszebb lepkéid már röpködhetnek is!


66/96

Pamutbábok

66

Nyolc fogpiszkálót szúrj egyenletesen egykeskenyre szelt parafa dugóba vagy geszte-nyébe. Ha nincs egyik sem, akkor két kar-tonlapból kivágott kör közé ragaszd õket!


67/96


68/96

68

Vegyél egy kartonlapot vagy egy vonalzót, erre csavarj rá megfelelõ mennyiségû pamu-

tot! Ez lesz a baba ruhája. Óvatosan húzd le, és húzzál át rajta egy erõs cérnát vagy fo-nalat! Kösd meg, és így erõsítsd a baba fejéhez! Ezt díszítheted is.

Ha játszani akarsz vele, akkor erõsíts hozzá egy hosszú hurkapálcát. Ha dísznekakarod használni, akkor a fejéhez erõsíts egy szál cérnát!


69/96

69

A babát másképpen is elkészít-

heted. Két kört formálj ki fog-piszkálókra tekert fonálból, devigyázz arra, hogy a fej kicsit ki-sebb legyen, mint a test. Ezt akét kört erõsítsd egymáshoz. Anyakába pamutból nyakcsokrothe-lyezz, hogy ne látsszon akötés.

Ez a bábu dísznek is na-gyon szép, és a bábjátéknál is jól mutat.

A bohóc két félkörbõl készül, amelyek-hez a fogpiszkálókat kartonból kivágottkét félkör közé ragaszd.


70/96


71/96

71

Végzõs nagycsoportosok pamutbábokat készítenek

Gyerekek az elkészült bábokkal


72/96

Bojtból, pomponból készült bábu

72

Vegyél egy kartonlapot vagy vonalzót, devastagabb ceruzát is használhatsz attól füg-gõen, hogy mekkora bábot akarsz készíteni.

Fektess rá egy nagyon erõs cérnát, és ígycsavarj rá sok pamutot, hogy dús bojtot kapjál.


73/96

73

A pamutot óvatosan húzd le, és nagyon erõ-

sen kösd meg a cérnát, csak ezután vágdszét a pamutot. Ez lesz a bábu teste, mint-hogy az egészet alulról kezded felfelé építe-ni. Vigyázz a cérnára, mert ezzel kötöd agallért a bábu testéhez.

A gallérnak kevés pamutot csavarj össze, is-mét kösd meg a cérnát, majd a pamutot vágdel, és igazítsd szépen szét. Ezt a testhez kö-töd. Most a gallér cérnáját hagyd meg!

A fejét ugyanígy készítsd el, csak valamivelkisebb legyen! A gallér cérnájával kösd afejet a testhez!


74/96

74

A végén a hajat kötöd a fejhez,

és a hajnak a cérnája marad ki,amellyel bárhova felakaszthatoda bábut. A szem, száj, orr ra-gasztóval elvegyített, összegyúrtpamutból készül, és a helyéreragasztod.

Télapót is ugyanígy készíthetsz, csak a haját,a bajuszát és a szakállát szétszedett vagyszétfésült pamutból ragaszd hozzá!


75/96

75

Drótból készült bábu

Lehetõleg csak PVC-szigetelésû, színes dróthu-zalokat használj! Kb. 40 cm hosszú drótot hara-pófogóval vágj el, hajtsd ketté úgy, hogy a bábufejrészét kerekre húzd ki, majd a két drótot tekerdössze a megfelelõ hosszúságú testrésznek!


76/96

76

Ha a drótot sodrod, vigyázz arra, hogy

mind a két szára egyszerre tekeredjen! Akét drót végébõl formáld meg a lábakat.

Vágj le a karoknak egy 20 cm hosszúdrótot, húzd át az összecsavart drót kö-zött, majd egyszer csavard rá a testre, smár öltöztetheted is. Adhatsz rá színespapírból, krepp-papírból vagy celofánpa-pírból készült ruhát.


77/96

77

Ragaszthatsz neki arcot, hajat. Tehetsz a

hajába szalagot, vagy a fejére sapkát. Aruháját díszítheted is.

A színes celofánpapírba és krepp-papírba öltöztetett bábuaz árnyjátékban nagyon mutatós


78/96

Bábuk díszszalagból

78

Vegyél egy megfelelõ színû, széles dísz-szalagot, és a két végét vékonyítsd el! Aszalagot hajtsd kettõbe, és végeit sodordössze: ez lesz a baba feje.


79/96

79

Ha nincs elég széles szalagod, akkor készíthetsz bá-

but három egyenlõ hosszú, vékonyabb szalagból is. Aszalagokat egymás tetejére helyezed, csak kicsit szét-húzod, majd összeragasztod.

A karhoz és a lábhoz két keskeny szalag kell, ezeket szé-lességükben hajtsd ketté, a lábát pedig hosszában is!

Mindezt jó erõsen a baba nyakához kö-töd. Már készen is van, csak fel kell öl-töztetni.


80/96

80

A testet elõre elkészített szalagcsokor

közé erõsíted. Ezt a szoknyát készít-heted szélesebb, keskenyebb vagycsigásan csavarodó szalagból is.

A kéz- és a lábfejet kés élével hir-

telen húzd végig, ettõl a szalag fel-pördül. Ragassz neki szemet, szá- jat és szép, göndör hajat!

Ha mozgatni akarod, akkor erõ-síts hozzá alulról egy hosszú hurka-pálcát! Mozgathatod felülrõl is, vagyakár dísznek a falra akaszthatod.


81/96

81

Ûrlények

Csokidesszert papírjából vágj kiegy darabot! A mélyedésekbe ra-

gassz színes celofánpapírt vagykrepp-papírt szemnek, szájnakvagy orrnak!

Ragaszthatsz neki fület,szarvat, hosszú szempillákat, ki-álló fogakat, attól függõen, hogymilyen bábut szeretnél.


82/96

A bábu ruháját egy darab színes

nejlonfóliából készítsd, amelyetmûszaki cikkek csomagolásánál

használnak. Fércöltésekkel húzd

össze, és kösd a bábu nyakához

erõsített hurkapálcához!

82

Árnyjáték

Karjának a fóliát gömbölyítsd össze, a két végétkösd meg, és erõsítsd a bábu ruhájához. Már játsz-hatsz is vele!


83/96

83

Szivacsbáb

Ahhoz, hogy egy bábut szivacsból ki tudj faragni, nagyon sok gyakorlásra van szüksé-ged. Legjobb, ha labdával kezded. Vegyél egy négyzet alakú szivacsot, nyírd le dombo-rúra a széleit, majd a sarkait is. Vigyázz arra, hogy mindig kicsit vágj a szivacsba, ne-hogy elfaragd. Ha készen van a labda, akkor fejnek is felhasználhatod.

A kacsa testét rajzold a szivacs egyik oldalára, és próbáld ollóval megformálni! Hanem sikerül, akkor a következõ már biztos jobb lesz. A fejét ragaszd a testéhez. Filcbõlvagy színes keménypapírból készíts neki csõrt, lábat! Ne feledkezz meg a szemérõlsem! Ilyen módon különféle állatokat formálhatsz. Nagyon szép dísz lesz a szobádban.

Látod, milyen szépek ezek a bábuk? A tiéid is lehetnek ilyenek. Csak ne keseredj el,ha elsõ próbálkozásra nem sikerülnek! Próbáld meg még egyszer! Látod, már milyen jólsikerült? Csak bátran! Segítségül hívhatod idõsebb testvéredet, anyukádat, nagymamá-dat. Érdekes játék és szórakozás lesz ez így együtt. Bábjátékot is játszhattok, akár egy

kis mesét is rögtönözhettek.Kiscsoportos óvodásokkal játszottuk A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mesét,

amit a következõ oldalon találsz. Ha többen vagytok, ti is eljátszhatjátok. Jó játékot!


84/96

84


85/96

85

A KISKAKASGYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA

Szereplõk KakasTörök császár GazdasszonyHáremhölgyekSzolgák

DarazsakDobos

Szín A paravánon egy kút és egy méhkas. A paraván mögött egy méter távolságra egy kis ház erdõvel. A török császár kastélya erdõvel.

A szereplõk a paravánt és a díszletet viszik be a helyszínre. A szolgák a paravánelõtt menetelnek, vezetik be a török császárt. Elõl a dobos dobol.

Szolgák

Amikor a paravánt és a díszletet beviszik a szereplõk, a szolgák a paraván mögémenetelnek.

Gazdasszony (söpröget a ház elôtt)


86/96

Kakas (kapirgál a szemétdombon)

Gazdasszony (a kakashoz megy és a Nagytaréjú… dallamára énekli)Kukurikú, kiskakas!Mért vagy olyan tarajas?

Kakas Azért vagyok tarajas,Mert a nevem kiskakas.(Talált egy gyémánt félkrajcárt.)Kukuríkú…! Kukuríkú…! Kukuríkú…!

Gazdasszony (a Nagytaréjú… dallamára)Kukuríkú, Kelemen!Mit leltél a szemeten?

Kakas Egy rézgarast, kikeri! Aki kéri, jöjjön ki!(A kakas kukorékol, közben a szín változik.)

Szolgák (a szín változásával menetelve jönnek elô)

Aki nem lép egyszerre,Nem kap rétest estére.Mert a rétes nagyon jó,Katonának nem való!

Török császár (jön a kakassal szembe)Kiskakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat!

Kakas Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak!(Hadakoznak, a török császár erôvel elveszi a garast.)

86


87/96

87

Háremhölgyek (elôjönnek és táncolnak)

Kakas Kukuríkú, török császár,add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Török császár Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast,hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba!

Szolgák (megfogják a kiskakast)Dobjuk a kiskakast a kútba!Hóórukk! Hóórukk! Hóórukk!

(A szolgák felsorakoznak, és a helyükre menetelneka Sárgarépa, pasternák… dallamára.)

Nem megyünk mi messzire,csak a várunk végire.Ott sem leszünk sokáig,csak tizenkét óráig.

Kakas Szídd fel, begyem, a sok vizet!Szídd fel, begyem, a sok vizet!(A török császár ablakára repül.)Kukuríkú, török császár,add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Török császár Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast,vesd bele az égô kemencébe!

Szolgák (megfogják a kiskakast)Dobjuk a kiskakast az égô kemencébe! Hóórukk! Hóórukk!(A szolgák felsorakoznak és a helyükre menetelneka Sárgarépa, pasternák… dallamára.)


88/96

Katona bácsi, hopp, hopp, hopp,

adjon egy kis cvibakot!Ha nem ad cvibakot,beverjük az ablakot!

Kakas Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet!Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el tüzet!(A török császár ablakába repül.)Kukuríkú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!Kukuríkú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Török császár Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast,vesd bele a méhkasba, had csípjék agyon a darazsak!

Szolgák Dobjuk a kiskakast a méhkasba!Hóórukk! Hóórukk! Hóórukk!(Bedobják, felsorakoznak, és a helyükremenetelnek a Sárgarépa, pasternák… dallamára.)

Katona bácsi, nagy fülû,elmaradt a többitû,ha levágják a fülit,utoléri a többit.

Kakas Szídd fel, begyem, a darázst!Szídd fel, begyem, a darázst!

(A török császár ablakába repül.)Kukuríkú, török császár,add vissza a gyémánt félkrajcárom!Kukuríkú, török császár,add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Török császár Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kiskakast,hadd tegyem ide bô bugyogóm fenekébe!

Szolgák (megfogják a kakast)Tegyük a kiskakast a török császár bô bugyogója fenekébe!Hóórukk! Hóórukk! Hóórukk!(Visszamenetelnek a helyükre.)

Kakas Ereszd ki, begyem, a darázst,hadd csípje meg a farát!Ereszd ki, begyem, a darázst,hadd csípje meg a farát!

Darazsak (zümmögnek, röpködnek, minden oldalrólcsipkedik a török császárt)

88


89/96

89

Török császár Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kiskakast,

vigyétek hamar a kincseskamrába,hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját!

Szolgák Vigyük a kiskakast a kincseskamrába!Hóórukk! Hóórukk! Hóórukk!(Visszamenetelnek a helyükre,s az Egy, kettô… dallamára éneklik.)

Török császár udvarán,minden délben dobolják,ki felköti a kardjátannak adják a lányát.

Kakas Szídd fel, begyem a sok pénzt!Szídd fel, begyem a sok pénzt!(A begye felszívta.)Gazdasszonykám, gazdagok lettünk!(A kiskakas a gazdasszonyhoz szalad,átölelik egymást.)

Mindannyian táncolnak a Táncolunk, diridon…kezdetû dalra.


90/96

90


91/96

91

IRODALOM

Ambrus Ferencné: Bábos szakpróba. Úttöro-szakpróbafüzet. Budapest, 1971,Magyar Úttörok Szövetsége.

Beloševic, Bosiljka: Az iskoláskor elotti gyermek . Újvidék, 1952.

Bessenyei Antal: A kis barkácsoló. Budapest, 1967.

Dražic, Branislav: Vrednost i zadaci lutkarskog pozorišta. Beograd, 1965.

G. Sólymos Nenta: Az óvodai bábjáték módszerei. Bábozzunk az óvodában.Bábjátékos kiskönyvtár 48. szám. Budapest, 1982.

Herman Alice: A báb hatása a gyermek személyiségének alakulására.Bábozzunk az óvodában. Bábjátékos kiskönyvtár 48. szám.Budapest, 1982.

Horvátné Kiszeli Terézia: Bábozás. Útmutató pedagógusoknak. Budapest, 1994.

Kazanlár Emil: A bábjáték. Muhelytitok. Budapest, 1973.

Ljubic, Tone: Bábuk világa. A Jugoszláv Pionír Játékok füzetsorozata.Novi Sad, 1961.

Marék Veronika: Nem kell hozzá paraván: (Unatkozom! Mit csináljak?).

Budapest, 1977.Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok. Budapest, 1987.

Polc Alaine: Aktív játékdiagnosztika és játékterápia. Intaháza, 1974,Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet.

Roser Pinol: Játsszunk bábszínházat! Bábuk. Budapest, 1996, Passage Kiadó.

Szabados Lászlóné: A bábjáték szerepe a gyermek esztétikai nevelésében.Bábozzunk az óvodában. Bábjátékos kiskönyvtár 48. szám.Budapest, 1982.


92/96

92


93/96

93

TARTALOM

ELÕSZÓ 3

A BÁBMÛVÉSZET EREDETE 5

A GYERMEK SAJÁTOSSÁGAI 7

A BÁB ÉS A GYERMEK 9 A báb személyiségformáló hatása 9 A bábjáték és a gyermek érzelmi sajátosságai 11

A BÁBJÁTÉK ÉS AZ ERKÖLCSI NEVELÉS 13

ESZTÉTIKAI NEVELÉS A BÁBJÁTÉK ÁLTAL 14

JÁTSSZON-E BÁBJÁTÉKOT AZ ÓVÓNÕ? 15

JÁTSSZUNK BÁBJÁTÉKOT A GYERMEKKEL! 17

Az árnyjáték 18

HOGYAN KÉSZÍTSÜNK BÁBOKAT? 19

Bohóc 21Tipegõ 25Marionett 33Kesztyûbáb 39Henger- vagy csõbáb 41Madarak 45Bábu pingpong- vagy taniszlabdából 50Kúpbáb 52

Krepp-papír báb 57Lepke krepp-papírból 63Pamutbábuk 67Bojtból, pomponból készült bábu 72Drótbúl készült bábu 75Bábuk díszszalagból 79Ûrlények 81Szivacsbáb 83


94/96

94

A KISKAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA 85

IRODALOM 91

TARTALOM 93


95/96

95


96/96

CIP - A készülo kiadvány katalogizálása A Szerb Matica Könyvtára, Újvidék

688.731(035)372.364(035)

DOMÁNY, Mária

Documents

Domány Mária_ a Bábjáték Varázsa