Szolnoki Főiskola

Közgazdaságtan alapjai

dr. Bischof Zsolt

Közgazdasági, pénzügyi és menedzsment tanszék

bischof@szolf.hu

A közgazdaságtan néhány alapfogalma

• Mikro- és makroökonómia

• A gazdaság szereplői:

háztartás (fogyasztó)

vállalat

állam

külföld

• Zárt és nyitott gazdaság

• Piac fogalma

• Optimalizáció alapelve

• Egyensúly alapelve

A keresleti görbe

px

x

1000

400

60 90

Rezervációs ár

Marshall-keresztpx

x

S

D

pe

xe

pA

xA

pB

xA’

túlkínálat

túlkereslet

egyensúly

xB xB’

• Egyéni keresleti görbe

Normál hatás (jószág)

Nyáj-hatás

Sznob-hatás

Veblen (minőségi) hatás

Spekulációs hatás

A piaci keresleti görbe

px

x

„A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje

„B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje

összpiaci keresleti görbe

100

50

30

2010 25 45

A fogyasztó optimális döntése

• Cél a haszonmaximalizálás

• Az optimális döntést befolyásoló tényezők

termékek ára

fogyasztó jövedelem

fogyasztó preferencia rendszere

Az árváltozás hatásai

• Reáljövedelem változás

• Árarányok változása

Változatlan reáljövedelem:

• Hicks szerinti kompenzáció

• Slutsky szerinti kompenzáció

Kereslet rugalmasság

• Árrugalmasság (normál és paradox javak)

Ívrugalmasság

Pontrugalmasság

Rugalmas, rugalmatlan, egységnyi rugalmasságú

• Jövedelem rugalmasság (normál és inferior javak)

• Kereszt-árrugalmasság (helyettesítő, kiegészítő és semleges javak)

Az egyéni munkakínálati függvény

24-z1 24-z2

24-z4

24-z3

w

w4

w3

w2

w1

munkaidő

A munkakínálatát befolyásoló tényezők továbbá:

•túlóra

•béremelés

•adó

egyösszegű

lineáris

progresszív

degresszív

Intertemporális választások

• Feltételek:– r=0– nincs pénzkölcsönzés

C1

C2

I1

I2

tőkepiaci egyenes

indulókészlet

Intertemporális választás kamattalA második időszak fogyasztása, maximális megtakarítás mellett: c2=I2+(1+r)I1

C1

C2

I1

I2 Az első időszak fogyasztása, maximális

hitelfelvétel mellett: c1=I1+I2/(1+r)

Ha változik a kamatláb

C1

C2

I1

I2

emelkedik

csökken

Optimális választás

C1

C2

I1

I2

nincs hitelfelvétel, se megtakarítás

megtakarítás esetén (a megtakarítás: I1-c1)

C2=I2+(1+r)(I1-C1)

hitelfelvétel esetén (a hitel: I2-C2)

C1=I1+(I2-C2)/(1+r)

C1

C2

C1

C2

A pénz és az időtényező

• Jövőbeni fogyasztás – jelenbeli feláldozott

haszon (tőke hozama) – a tőkepiaci egyenes

• Kamatláb – a kölcsöntőke ára, %-ban

• Reálkamatláb=nominál kamatláb–inflációs ráta

Befektetés és időtényező

• Jövőérték (future value; FV)

• Kamatos-kamat: FV=C0*(1+r)t

•Az Ön által valamilyen értékpapírba befektetendő

összeg 5 mFt, a garantált éves hozam 10 %. Mennyi

lesz a harmadik év végén a megtakarítása, ha:

Minden év végén a kamatot is hozzáírják a tőkéhez

és az is kamatozik?

FV=5*(1,1)3=6,65 mFt

Befektetés és időtényező

• Jelenérték (present value; PV)

• Diszkontálás:

•Évenkénti eltérő hozamok

• Ön a következő ajánlatot kapja, 10 %-os

változatlan kamatot feltételezve:

1. Egy év múlva kap 10 eFt-ot, vagy

2. 3 év múlva kap 14 eFt-ot

1. PV=10/1,1=9,09 eFt

2. PV=14/1,13=10,5 eFtn

t

t

r

CPV

1t1

t

t

r

CPV

1

Befektetések értékelése

• Nettó jelenérték (NPV, net present value)

• NPV >= 0

0

1t1

Cr

CNPV

n

t

t

t

tn

t IRR

CC

11

0

•Belső megtérülési ráta (IRR – internal rate of return), ha NPV=0, és legalább: belső kamatláb = piaci kamatláb

• Egy beruházás megvalósításához szükséges gép vásárlása esetén három ajánlat közül választhatunk:

1) Beszerzési ár: 8 mFt, élettartam 7 év, éves hozam 2 mFt

2) Beszerzési ár: 5 mFt, élettartam 4 év, éves hozam 2,5 mFt

3) Beszerzési ár: 7 mFt, élettartam 5 év, éves hozam 3 mFt

Melyik ajánlatot érdemes elfogadni, ha a kamatláb 20 %?

NPV1=-0,79 mFt

NPV2=1,47 mFt

NPV3=1,97 mFt

Befektetések értékelése

• Ön kap minden évben 12 mFt-ot 15 éven

keresztül. A piaci kamatláb nagysága végig 10 %.

Mekkora a pénzösszeg jelenértéke?

• Annuitás számítás:

• PV0=12/0,1*(1-1/(1,1)15)=91,3 mFt

trr

CPV

1

11

A természeti tényezők, mint

termelési tényező

• Örökjáradék (földjáradék):

• Gazdasági járadék=

bérleti díj – transzferjövedelem

• Az Ön tulajdonában lévő földterület éves tiszta

hozama (gazdasági járadéka) 150 eFt. A piaci

kamatláb 8 % és állandó.

Mennyiért adná el ezt a területet, azaz mennyi ennek a jelenértéke?

• PV0=150/0,08=1.875 eFt

r

CPV 1

Növekvő örökjáradék

•Növekvő örökjáradék:

(r: kamatláb, g: pénzösszeg növekedési üteme %-ban)

•Ön végtelen lejárattal minden évben 10 mFt-ot

kap, mely évente 5%-kal nő. A piaci kamatláb 9

%.

Mennyi ennek a jelenértéke?

•PV0=10/(0,09-0,05)=250 mFt

gr

CPV 1

A vállalat - vállalkozások

• input (termelési tényezők) - output

• reálfolyamatok - pénzfolyamatok

•Vállalat célja: profitmaximalizálás

•Bevételek – költségek, ráfordítások

hatékonyság

termelési méret

külső (piaci és bürokratikus) és belső (bürokratikus)

koordináció jellege

Gazdasági időtávok

• Nagyon rövid táv

• Rövid táv

• Hosszú táv

• Nagyon hosszú táv

• Munka (Labour)

• Természeti tényezők (lAnd)

• Tőkejavak (reáljavak; pénz, értékpapír) (Capital – K)

• Vállalkozói szolgáltatás (Enterpreneur)

Termelési tényezők

A termelési függvény

Termelési függvény: Q=f(L,K,A,E)=Q=f(L,K)

K

L

Q (y)

A

B

termelési pontok

KB

KA

LA

LB

QA

QB

A termelés átlag- és határterméke

• Egy termelési tényező átlagterméke (APL= Q/L)

• Egy input határterméke (MPL=ΔQ/ΔL;

ha limes ΔL 0, akkor MPL= dQ/dL)

• Tényező parciális termelési rugalmassága

(εL=MPL/APL))

A termelés skálahozadéka

• βQ=f(αK,αL), ha

α<β, növekvő hozadék, pl.: Q=L2*K

α=β, állandó hozadék, pl.: Q=(L*K)1/2

α>β, csökkenő hozadék, pl.: Q=(L*K)1/4

• Méretgazdaságosság – a nagybani termelés

előnyei

A profit

• Profit=bevétel-költség

• Vállalati érték – profitok jelenértéke

• Tőzsdei érték – profitok jelenértéke

• Cél: a tőzsdei érték maximalizálása

(bizonytalanság, időérték)

• Tulajdonos – menedzsment döntései

A termelés költségei

• Elsüllyedt költségek

• Alternatív költségek

• Tartós befektetés – stock ráfordítás

• Folyamatos költségek – flow költségek

Költség és jövedelem formák

explicit

költség

érték-

csökkenés

számviteli

költség

számviteli

profit

normál

profit

összes

gazdasági költség

gazdasági

profit

bevétel

implicit

költség

Rövid távú költségfüggvények

• Független változó a termelés (Q)

• Függő változó a költség (C)

• Fix költség: FC

• Változó költség: VC(Q)

• Teljes költség: TC(Q)=FC+VC(Q)

• Határköltség (MC=dTC/dQ=dVC/dQ)

• Átlagköltségek (AFC=FC/Q,

AVC=VC/Q, AC=TC/Q)

Hosszú távú költségfüggvények

•Hosszú táv: minden input változik, eltérő

üzemméret (technológia)

•Hosszú távú költségfüggvény: LTC(Q)

•Hosszú távú átlagköltség: LAC=LTC/Q

•Hosszú távú határköltség: LMC=dLTC/dQ

•Különböző üzemméretű (technológiájú) rövid

távok sorozata

Profitmaximalizálás általános

feltétele

• Teljes bevétel (TR=P*Q),

határbevétel (MR=dTR/dQ)

• Teljes költség (TC), határköltség (MC)

• Teljes profit (Tπ=TR-TC),

határprofit (Mπ=dTπ/dQ)

• Profitmaximum feltétele: MR=MC

Piaci formák

• Tökéletes verseny (kompetitív piac)

homogén termékek

sok kis eladó, sok kis vevő

szabad a be- és kilépés

tökéletes informáltság

árelfogadó MR=p és így a

profitmaximum feltétele: MC=p

•Oligopólium

•Monopólium

A monopólium

• Keresleti monopólium: monopszónia

• Vevői és kínálati egyidejű monopólium: bilaterális monopólium

• Természetes monopólium

• Mesterséges monopólium

• Profitmaximum: MR=MC, mert a monopólium nem árelfogadó

Az oligopólium

• kevés, viszonylag nagy vállalat

• vállalatok közötti kölcsönös függőség

• ár- és kínálat befolyásolás versenytársak befolyásolása

• kölcsönös függőség, vagy

vagy összejátszás (kollúzió) árban, volumenben,

területben

• célja: az együttes profit növelése

tökéletlen összejátszás, informális megegyezés

tökéletes összejátszás (kartell):

centralizált

piacfelosztó

Az oligopóliumok fajtái

Oligopólium modellek (ár- vagy output vezérlés)

Cournot-egyensúly

Bertrand-modell

Stackelberg-magatartás

Chamberlin-duopólium

Kartell (összejátszás)

•Reakció függvény: egyik vállalat kibocsátási

döntése a másik vállalat kibocsátásától függően.

A Cournot-duopólium

• Belépési korlát (védelem)

• A vállalatok ismerik a piaci keresleti függvényt

• Feltételezik, a másik output szintje változatlan

• Egyidejű döntéseket hoznak

• Kibocsátása a tökéletesen versenyző iparág és a

monopólium között van

Bertrand-modell

Az árakat ismerik a szereplők és feltételezik, hogy azokat a többiek nem változtatják

Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium

• Vezető és követő vállalat

• A követő vállalat Cournot feltevés szerint

működik

• A vezető ismeri a másik reakció függvényét

• Döntések egyidejűleg, de egymástól függetlenül

• A vezető vállalat egyoldalúan növelheti piaci

részesedét és profitját

• Tehát aszimmetrikus az informáltság

Chamberlin-duopólium

• Cournet-féle szimmetria fennáll és

• a Stackelberg szerinti reakció függvény ismerete

kölcsönös

• Mindkét vállalat vezetőként viselkedik

• Azaz teljes informáltság, felismerik szimmetrikus

helyzetüket és maximális iparági profitot

realizálnak, amin megosztoznak

A kartell

• a tökéletes összejátszás

centralizált (ár, volumen, eladási és jövedelem-elosztás)

piacfelosztó

• nemcsak informáltság, hanem megegyezés is van,

iparági profitmaximalizálás

• disszidálás

• fogolydilemma – Nash egyensúly

Monopolisztikus verseny

• A verseny feltételei:

viszonylag sok vállalat

differenciált termékek

a vállalatok ármeghatározóak

szabad a piacra való be- és kilépés

Piaci szerkezetek - rövid áttekintés

• Monopólium, homogén termék, egy szereplő, tökéletlen verseny

• Oligopólium, homogén vagy differenciált termék, néhány szereplő, tökéletlen verseny

• Tökéletes verseny, homogén termék, sok szereplő

• Monopolisztikus verseny, differenciált termék, sok szereplő, tökéletlen verseny, de versenypiac

Piaci elégtelenségek

• Külső gazdasági hatások (externáliák) – a

piaci ellentételezés hiánya

• Externália:

negatív

pozitív

illetve más csoportosítás szerint:

termelői

fogyasztói – szubjektív – kevésbé mérhető

Egyéni és társadalmi hasznok és

költségek

• A piaci elégtelenség – a mechanizmusok korlátai

• Határhaszon – egyéni határhaszon

• Határköltség – egyéni határköltség

• Társadalmi határhaszon (marginal social benefit – MSB)

• Társadalmi határköltség (marginal social cost – MSC)

• Társadalmi optimalizálás a termelési tényező

felhasználásában, ha: MSB=MSC

A javak csoportosítása

• Tiszta magánjavak – kizárás – rivalizálás

• Tiszta közjavak – nincs kizárás és rivalizálás

(honvédelem, gát stb.)

• Vegyes javak – nincs kizárás, de nem korlátlan

túlzsúfoltságra hajlamos javak

térbelileg korlátozott javak

díjköteles javak

• A közjavak elégtelen kínálata: költségesek,

lassú megtérülés, nehézkes díjszedés

• A potyautas jelenség

Makromodellek

• Piaci hatékonyság és/vagy állami beavatkozás

• Klasszikus – neoklasszikus irányzat

(Smith, Say, Walras, Marshall, Pareto)

• Keynesi modell

• Monetarizmus (M. Friedman)

Klasszikus irányzat

• Szabad verseny előnye

• Gazdasági növekedés meghatározója:

munkamegosztás (szűkös erőforrás)

tőkefelhalmozás

• Forrás: a megtakarítás (tőkések jövedelme)

• Say-törvény: összkereslet = összkínálat

(pénz – csere közvetítő eszköz)

(teljes foglalkoztatás)

Neoklasszikus irányzat

• Gazdasági növekedés korlátja a kereslet

• A munka és tőkejövedelem megtakarítása

(beruházások forrása)

• Piac önszabályozó ereje (ár)

Neoklasszikus paradigma

• Rugalmas árrendszer

• Stabil egyensúly (árak biztosítják)

• Teljes foglalkoztatás

• Passzív gazdaságpolitika (állam)

A neoklasszikus modell kritikája

• Árrendszer piacszabályozó szerepe

csökkent (monopóliumok megjelenése)

• Túltermelési válságok – instabil gazdaság

• Munkanélküliség megjelenése

• Pénzügyi szektor erősödött

Keynesi modell

• Egyensúlyi állapotok instabilak

• Árrendszer nem tökéletes

• Bizonytalanságok, várakozások szerepe

• Nincs teljes foglalkoztatottság

Aktív állami gazdaságpolitika szükséges

• Háztartási szektor (magánháztartás, nonprofit szervezetek)

• Vállalati szektor

• Állami szektor

• Külföld

A nemzetgazdaság szereplői(gazdasági szektorok)

Két, három, négyszereplős modell

Y=C+I+G+X-IM, makroökonómia alapegyenlete

• Árupiac (fogyasztási cikkek, tőke vagy

beruházási javak)

• Pénzpiac (bankrendszer)

• Tőkepiac (értékpapírok)

• Munkaerőpiac

Aggregált piacok

Az állam szerepe

• Intézményi és jogi feltételek(törvényhozás, biztonság, adók)

• Allokációs funkció(extern hatások, közjavak, irányított elosztású javak)

• Újraelosztási funkció(adó, transzferek)

• Stabilizációs funkció(teljes foglalkoztatás, árstabilitás, költségvetés egyensúlya, külgazdasági egyensúly)

Nemzeti számlák rendszere(System of National Accounts)

• Bruttó kibocsátás

• Bruttó hazai termék – GDP

• Nettó hazai termék – NDP

• Bruttó nemzeti jövedelem – GNI

• Nettó nemzeti jövedelem – NNI

• Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem –

GNDI

• Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem –

NNDI

A GDP értelmezése

• nominális GDP (folyó áron)

• reál GDP (változatlan áron)

• GDP-deflátor=nominális GDP/reál GDP

• nominális GDP=reál GDP * GDP-deflátor

• Consumer Price Index (Fogyasztói árindex)

• A fogyasztási javak százalékos változását méri:

bázis év kibocsátási mennyisége * aktuális év ára

bázis év kibocsátása * bázis év ára

A fogyasztási függvény

C

YDI

C(Y)

C0

C(Y)=C0+MPC*YDI

C(Y)=C0+MPC(Y-T+TR)

Beruházási kereslet

• Függ a reálkamatlábtól (r)

• Meghatározó a várakozások szerepe (ŋ)

• I = I(r,ŋ) (monoton csökkenő, ill. növekvő függvénye)

• I=I0-a*r

Beruházási függvény

r

I

I(r,ŋ)

I(r, ŋ’)

r0

I0 I0’

Vissza az alapegyenlethez, az egyensúly

• Y=C+I+G+(X-IM), egyenlőre zárt gazdaság

• Y=C0+MPC(Y-T+TR)+I0-a*r+G

• A háztartási fogyasztás és a kormányzati vásárlás

után megmaradt jövedelem:

• S=Y-C-G (nemzeti megtakarítás)

• SP=Y+TR-T-C (magán megtakarítás)

• SG=T-G-TR (állami megtakarítás)

• S=SP+SG=Y+TR-T-C+T-G-TR=Y-C-G, de

• I=Y-C-G I(r)=S

Egyensúlyi kamatláb

Sr

I,S

egye

nsú

lyi

kam

atl

áb

I

I=S

A pénzpiac

• A pénz funkciói:

értékmérő eszköz

forgalmi eszköz

vagyontartási eszkö

A pénzpiac

• A pénz formái:

árupénz (lásd következő oldal)

hitelpénz

- készpénz

- számlapénz (látraszóló, határidős)

A pénz fejlődése

• Árupénz

• Nemesfémek

• Váltók, kötelezvény (pénzhelyettesítők)

• Papírpénz, bankjegy

• Modern pénz (hitelpénz)

• Pénzrendszerek:

– Arany(rúd)standard (1870-1929)

– Bretton Woods-i egyezmény (aranydeviza-standard)

1945-1971 (dollár alapú valutarendszer)

– Globalizáció, liberalizáció, olajárrobbanás hatásai…

– Globális pénzügyi rendszer (USD, EURO, YEN)

A bankrendszer

• Egyszintű bankrendszer

• Kétszintű bankrendszer (Magyarországon 1987-től)

Központi bank (jegybank)

–készpénzkibocsátás monopóliuma

–hitelrendszer stabilitásának biztosítása

–monetáris (deviza) tartalékok kezelése

–nonprofit szervezet

Kereskedelmi bankok – ker. bankpénz

A pénzteremtés

• Modern pénz – hitelpénz

• Fizetési művelet = könyvelési művelet

• Jóváírás – terhelés

• Pénz teremtés – megsemmisülés:

hitelnyújtás – törlesztés

devizavétel - eladás

aranyvétel - eladás (nem jellemző)

értékpapír vétel - eladás

• Jegybanki tartalék/tartalék ráta (lásd még később)

A kétszintű bankrendszer

pénzforgalmi működése

Központi bank (jegybank)

„X” kereskedelmi bank „Y” kereskedelmi bank

„A” vállalat (vevő)

„X” ügyfele

„B” vállalat (szállító)

„Y” ügyfele

Pénzkínálat

• C

• M1=C+D (D=látra szóló betét)

• M2=M1+rövid lejárató betét

• M3=M2+hosszú lejárató betét

• L (értékpapírok)

• B (monetáris bázis)=C (készpénz) + R (banki tartalék)

Pénzkínálat

• Pénzteremtést meghatározó tényezők:

kötelező tartalékráta (rr)

jegybankpénz-tömeg meghatározása

- refinanszírozási hitel kamatlába (jegybanki alapkamat)

- nyíltpiaci művelet (értékpapír, deviza vásárlás –eladás)

kereskedelmi bankok (széles bankrendszer) –pénzújraelosztó és pénzteremtő hitelek

−Pénzmultiplikátor: m=(cr+1)/(cr+rr), ahol

cr=C/D (készpénz-betét arány)

• Így adott a reál pénzkínálat M/P=MS

A mennyiségi pénzelmélet

• M*V=P*Y (V: a pénz forgási sebessége)

• V=1/k, azaz M/P=kY, ahol konstans

Seigniorage

• Az állami pénzkibocsátás haszna (inflációs adó)

Fisher-egyenlet

• r=i-π

• A pénz mennyiségi elmélete szerint a pénz mennyiségének 1%-os

emelkedésének hatására 1%-al emelkedik az inflációs ráta. A

Fisher-egyenlet szerint az inflációs ráta 1%-os emelkedése 1%-al

emeli a nominális kamatlábat. Az inflációs ráta és a nominális

kamatláb közt fennálló 1:1 arányt Fisher-hatásnak nevezzük.

Pénzkeresleti motívumok

• Jövedelmi (Y monoton növekvő függvénye)

• Üzleti (Y monoton növekvő függvénye)

• Óvatossági –tartalékolási

(jövedelem monoton növekvő, kamatláb monoton

csökkenő függvénye)

• Spekulációs (kamatláb monoton csökkenő

függvénye)

Pénzkeresleti függvény: L(Y,i,ie,πe)

Infláció

• Inflációs ráta: =(Pt-Pt-1)/Pt-1

• Fajtái:

Kúszó

Vágtató

Hiper

• Okai (lásd még későbbi előadás):

Keresleti

Kínálati-vagy költség (pl. ár-bér spirál)

Pénzinfláció

Az infláció társadalmi költségei

• cipőtalpköltség

• étlapköltség

• hitelező és adós viszonya – ha ex post magasabb a várt infláció, akkor a hitelező veszít, az adós nyer

• vagyonátrendeződés – reálvagyon értéke megnő, nominális vagyon értéke csökken

• Klasszikus dichotómia:

a reál és nominál változók szétválasztása

• a pénz semlegessége – hosszú távon

A munkaerő-kínálat

Teljes népesség

Munkaképes korúak Nem munkaképes korúak

Aktívak Inaktívak

Foglalkoztatottak Munkanélküliek

Munkanélküliek

Kényszerű munkanélküliség

Konjunkturális

Strukturális

Frikcionális

Technológiai

Önkéntes munkanélküliség

Munkaerőpiac - munkakínálat

• Nominálbér (W) – reálbér (W/P)

• Aggregált munkakínálat

N

W/PNS

Munkaerőpiac

W/P

N

W/Pe

Ne

NS

ND

W/P1

N1 N1’ Nakt

kényszerű munkanélküliség

önkéntes munkanélküliség

•társadalmi és gazdasági teljes foglalkoztatottság

Gazdasági növekedés

• A gazdaság fogyasztási, szükséglet-kielégítési

lehetőségeinek a bővülése, a jólét növekedése

• Egyidejűleg a termelés és a termelési kapacitás is

bővül, azaz a potenciális kibocsátás is nő

• Mérése: (Yt-Yt-1)/Yt-1= Y/Y, azaz a GDP

változása (de pl. az egy főre jutó GDP változása)

Solow növekedési modell

• a megtakarítás (tőkefelhalmozás), a népesség

növekedése és a technológiai fejlődés üteme a

meghatározó

• Stacionárius állapot: a gazdaság hosszú távú

egyensúlyi helyzete

• Aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás:

maximális fogyasztást biztosító stacionárius

állapot

Az állam gazdaságpolitikája

lehetőségek, eszközök, következmények

Koncepciók

• intézményi és jogi feltételek, allokációs, újraelosztási és stabilizációs funkció

• szükséges-e a beavatkozás?

neoklasszikus, keynesi és monetarista felfogás, azaz aktivista és nem aktivistakoncepciók

• diszkrecionális gazdaságpolitika

• szabályhoz kötött gazdaságpolitika

• keresletorientált gazdaságpolitika

• kínálatorientált gazdaságpolitika

• Költségvetési (fiskális) politika (expanzív vagy

restriktív)

Eszközei: G, T, Tr

• Monetáris politika (expanzív vagy restriktív)

eszközei.: kötelező tartalékráta, jegybanki alapkamat, nyíltpiaci műveletek

• együttes költségvetési és monetáris politika

A keresletorientált gazdaságpolitika

Kínálatorientált gazdaságpolitika

• kínálat szabályozásának lehetőségei:

foglalkoztatás növelése

tőkeállomány bővítése (feltétele: szabad kapacitások), de időigényesebb

• eszköz: az adón keresztüli ösztönzés

béreket terhelő adók és járulékok csökkentése, következménye: magasabb reálbér

tőkeadó csökkentése, következménye: beruházási kereslet növekedése, ezért magasabb kamatláb

Kínálatorientált gazdaságpolitika

• az adók csökkentésének hatása a költségvetésre:

deficit???

• attól függ, milyen hatása van az adók

változtatásának a jövedelemre, azaz az adóalapra

• kérdés az adó mértéke, az adókulcs

adóbevétel

adókulcs (z)z*

Laffer-görbe

A költségvetési deficit és kezelése

• Budget-identitás – költségvetési kényszer

• „Törvényszerű-e” a költségvetési deficit?

• A deficit megszüntetése történhet

a kiadások és bevételek (G,TR,T) módosításával

hitelfelvétellel, amely származhat

- kötvénykibocsátásból - magánszektor

megtakarítása

- külföldi hitelből

pótlólagos pénzkibocsátásból

Az adófüggvény

• kiadások és bevételek módosítása, multiplikátor hatások (lásd korábbi előadás)

deficit vagy makrojövedelem

G,TR,T

Y

T(Y)=T0+zY

G+TR

Y*

deficitszufficit

Kormányzati vásárlás okozta deficit

adóból történő finanszírozásaG,TR,T

Y

T(Y)=T0+zY

G+TR

Y* Y*’

G’+TR

deficit

lásd még Haavelmo tétele (korábbi előadás)

kiszorítási hatás!!

A hitelfelvétel és hatásai

• Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) kamatai – újabb

deficit forrása

• Teljes költségvetési deficit =

elsődleges deficit + adósságszolgálat

• Adósságcsapda

Pótlólagos pénzkibocsátás

• Jegybankpénz kerül forgalomba - gazdasági

szereplők – kereskedelmi bankok –

pénzmultiplikáció

• Túlkínálatos pénzpiac – csökkenő kamatláb

– növekvő beruházási kereslet – növekvő

makrojövedelem – növekvő jövedelemadó –

csökkenő deficit – az elsődleges deficit

megszűnhet

• De: infláció és adósságszolgálat…