Dér Csilla Ilona KRE BTK, Budapest, 2015. május 29.

Oktatás: • BA: 30 órában (szeminárium)

• nyelvmentor szakirányon • szabadon választható kurzus az alapszakon

• MA: 30/60 órában • Magyartanári képzés: Pragmatika és diskurzuselemzés (KV,

szeminárium) • Magyar mint idegen nyelv szak: Kommunikáció és pragmatika

(K, szeminárium) • Terminológia szak: 60 órában

• Kommunikáció és pragmatika (K, előadás) • Pragmatika (K, szeminárium)

Tananyag, tematika, követelmények: • BA: standard pragmatikaelméletek (Austin, Searle,

Grice), udvariasságelméletek (Leech, Goffmann és Brown-Levinson), manipuláció és meggyőzés (zárthelyi)

• MA: • Magyartanári képzés: pragmatikai és

diskurzuselemzési alapfogalmak (házi dolgozat: diskurzuselemzés, beszélt nyelvi szöveggel való munka)

• Magyar mint idegen nyelv szak: a BA-anyag mélyebben + MID-releváns példák

• Terminológia szak: • előadás: BA-anyag mélyebben +

relevanciaelmélet részletesen, interkulturális kommunikáció és pragmatika alapfogalmak

• szeminárium: projektmunkák (empirikus pragmatikai kutatás végzése és prezentálása, angol nyelvű pragmatikai szakirodalom feldolgozása) • a jól sikerült munkák továbbküldése konferenciára,

publikálásra

Kutatócsoportként: Pragmatikai Műhely (2013-tól) Alapítói és vezetői: Csontos Nóra, Dér Csilla Ilona További tagok: Árvay Anett, Bölcskei Andrea, Fóris Ágota, Furkó Péter, Sólyom Réka • Saját kutatások bemutatása, megvitatása • Vendégelőadók meghívása • konferenciaszervezés Diákműhelyként: Pragmatikai Diákműhely (2013-tól) • BA, MA szinten is • bármilyen szintű pragmatikai kutatás támogatása (TDK,

OTDK, szakdolgozat) • saját kutatások, szakirodalmak megbeszélése

Jövőbeli tervek: • hallgatói konferencia szervezése (lehetőség szerint az

összes nyelvészeti tanszék bekapcsolódásával) • rendszeres vendégelőadások szervezése, pl. Erasmus-

oktatók: Furkó Péter szervezte előadás a PM keretében: 2015. április 17. Lukasz Stolarski (Jan Kochanowski University, Kielce, Poland) „Computer aided analysis of texts in English”

Diskurzusjelölők, pragmatikai jelölők (és más érintkező csoportok, pl. közbevetések) a magyarban • 2005 óta, Történeti szempontból (mellesleg /mondva/), más szóval) • Elméleti vonatkozások:

• funkciókörök, • „beszédtöltelékség”

• Spontán beszédbeli használatuk (pozíciók, funkciók) • 3 fős társalgásokban • Az egyes spontánbeszéd-műfajokban (társalgás, interjú, hallott

szöveg interpretálása, vélemény) – BEA adatbázis • A spontán beszéd és az írott beszélt nyelvbeli használat

összevetése • Többszörös (cluster) DJ-k (funkcióik + pozícióik), pl. de hát, hát

azért, és akkor

Bolyai-kutatás (2010‒2015): 2 DJ-csoportra fókuszálva a spontán beszédműfajokban BEA korpusz, min. 30 társalgás, min. 8 órányi beszéd, minden korosztály reprezentálva (20‒71 év) 1. Beszélgetésirányító (beszélőváltásban, szóátadásban-

szóátvételben közreműködő) diskurzusjelölők 2. Látszólag funkciótlan, töltelékszónak, hezitációnak minősített

alakulatok funkcióinak meghatározása (gyakoriság, szisztematikus megjelenés)

Az összes DJ számba vétele, majd a leggyakoribb 5-5 elem részletes elemzése mindkét csoportból: 1. hát, de, és, meg, mondjuk 2. hát, akkor, ilyen, azért, így

• DJ-től függ, hogy az adott pragmatikai funkció jellemző pozícióval is együtt jár-e • Igen: azért, ilyen, így • Nem/Kevésbé: hát, akkor

• Mozgékony-e a DJ (az előbbivel összefüggésben) • Jellemző-e vagy sem? • Többféle funkció egyazon pozícióban (hát, akkor) • A funkciók inkább az egyes pozícióknak megfelelően

oszlanak meg (azért – névszók után szembeállást nyomósít, kötőszók után azok funkcióját árnyalja, erősíti)

• Kollokálódási hajlandóság: • magas fokú: azért, hát, akkor, és, de, meg • kicsi: ilyen, így

A hát: • közös elem a két csoportban • a leggyakoribb beszélt nyelvi DJ • 23%-ban volt jelen szóátvételnél • rengeteg funkciója van, gyakorlatilag mindig multifunkcionális • a szóátvételi, ill. az udvariassági szerep nem különíthető el

egyéb szerepeitől (válaszjelölés, véleményközlés stb.)

Nyelvhasználói vélekedések a hát funkcióiról (Dér megj. a.): - Elmesélné, hogyan szokott zajlani a karácsonyi ünnep Önöknél? - Hát míg kicsik voltak a gyerekek, akkor az úgy volt, hogy négy órára elmentünk a templomba huszonnegyedikén, és miután hazamentünk, feldíszítettük a fát, egy vacsora, és akkor az ajándékok. • ha önmagában szerepel (narrációban), elsősorban

pszicholingvisztikai funkciót rendelnek hozzá

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

gondolkodási időt nyer egyéb funkció nincs szerepe bizonytalanabb udvariasabb

61%

20% 17%

15%

1%

• ellentmondásban, ellentétet kifejező diskurzusjelölő (de) mellett:

- Most azonnal vedd el tőle az ékszert! - De hát eldugta!

0%10%20%30%40%50%60%70%80%

egyéb funkció nincs szerepe bizonytalanabb gondolkodási időt nyer udvariasabb

77%

11% 11% 5% 4%

• véleményben, a nem tudom diskurzusjelölő mellett: - Budapesten vagy vidéken fogod letenni a forgalmi vizsgát? - Itt azért Budapesten levizsgázni, hát nem tudom, valószínűleg megrántanának engem is először.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

bizonytalanabb gondolkodási időtnyer

egyéb funkció nincs szerepe udvariasabb

67%

31%

16%

5% 1%

Melyik nem, korosztály, beszédműfaj meghatározó a vizsgált DJ-k esetében? • Nem igaz, hogy a nők lennének az élenjárók a használatukban

(az újabb funkciókban sem), nem volt szignifikáns különbség a két nem között (határon volt az ilyen, a férfiak javára).

• Generációs eltérés: az ilyen-t és az így-et főleg a fiatalok használják, a hát, azért, akkor funkciói stabilak és nem új keletűek

• Beszédműfaj: társalgás > monológ > narratíva > interpretált beszéd (de csak a hát és az akkor esetében volt szign. az eltérés)

Dér 2014

• társszerzős kutatások: intonáció, szupraszegmentális jellemzők, grammatikalizáció, lexikális döntés homofón formák között (Markó Alexandra, ELTE)

• véleményjelölés (szerintem, azt hiszem) • tompítás vs. erősítés DJ-kel • (Szervetlen) közbevetések: a DJ-k mint altípus? • udvariassági funkciók • többszavas DJ-k – oralitás vs. írásbeliség • Hezitációk és/vagy DJ-k?

• Random – lehet-e? • Pragmatikai funkció és hezitálás egyidejűleg? • Lexikális hezitációk státusa?

Köszönöm szépen a figyelmet!

csillader@gmail.com

Dér Csilla Ilona megj. a. Udvariassági diskurzusjelölők – léteznek? In: ELTE-KJF ANYK 2014 konferencia kötete. Budapest: Tinta. Dér Csilla Ilona 2014a. Mondaton kívül? Szervetlen közbevetések a spontán társalgásokban. In: Havas Ferenc – Horváth Katalin – Kugler Nóra – Vladár Zsuzsa (szerk.): Nyelvben a világ. Tanulmányok Ladányi Mária tiszteletére. Budapest: Tinta Kiadó. 398-407 Dér Csilla Ilona 2014b. Milyen funkciójúak a tölteléknek tartott elemek a spontán nyelvhasználatban? In: Ladányi Mária — Vladár Zsuzsa — Hrenek Éva (szerk.): MANYE XXIII. Nyelv — társadalom — kultúra. Interkulturális és multikulturális perspektívák I. Budapest: MANYE — Tinta Könyvkiadó. 115–121. Dér Csilla Ilona 2012a: Az azért és az akkor pragmatikai funkcióiról a mai magyar spontán beszédben. In: Gósy Mária (szerk.): Beszéd, adatbázis, kutatások. Budapest: Akadémiai Kiadó. 154-177. Markó, Alexandra – Dér, Csilla Ilona 2012a: Age-specific features of the use of discourse markers in Hungarian. Język. Komunikacja. Informacja 7: 61-78. Dér Csilla Ilona 2012b: Beszélőváltások során használt diskurzusjelölők a magyar spontán beszédben. Beszédkutatás 2012: 130-141. Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2012b: Diskurzusjelölő vagy mutató névmás? A hangsúly szerepe a lexikális döntésben. Magyar Nyelvőr 136/2: 174–196.

Dér Csilla Ilona 201c2: Hányféle funkciójú az ilyen a mai magyar (írott) beszélt nyelvben? In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Nyelvi funkciók – stílus és kapcsolat. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 70-75. Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2011: Diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In: Navracsics Judit – Lengyel Zsolt (szerk.): Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Pszicholingvisztikai tanulmányok II. Budapest: Tinta. 49-61. Dér Csilla Ilona 2010a: Diskurzusjelölők a tudományos nyelvhasználatban. In: Zimányi Árpád (szerk.): A tudomány nyelve – a nyelv tudománya. XIX. MANYE Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus, Eger, 2009. április 16-18. Székesfehérvár – Eger: MANYE – Eszterházy Károly Főiskola. 382-388. Csilla Ilona Dér 2010b: On the status of discourse markers. Acta Linguistica Hungarica 57 (1): 3-28. Csilla Ilona Dér – Alexandra Markó 2010a: A pilot study of Hungarian discourse markers. In: Language and Speech 53 (2): 135-180. Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra 2010b: Diskurzusjelölők használata az életkor és a nem függvényében. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban. Székesfehérvár – Budapest: Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó. 78-83.

Dér Csilla Ilona 2010c: „Töltelékelem” vagy új nyelvi változó? A hát, úgyhogy, így és ilyen újabb funkciójáról a spontán beszédben. In: Beszédkutatás 2010: 159-170. Dér Csilla Ilona 2009a: Mik is a diskurzusjelölők? In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.) Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Budapest: Tinta. 293-303. Alexandra Markó – Csilla Ilona Dér 2009: How to distinguish? A corpus-based study of Hungarian discourse markers. In: Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.) Tanulmányok a mentális lexikonról. Nyelvelsajátítás – beszédprodukció – beszédpercepció. Budapest: Tinta. 393-408. Dér Csilla Ilona 2009b: Diskurzusjelölők – funkcionális szóosztály? A Budapest Uráli Műhely (BUM) 5. – SzóOSZTÁLYtalálkozó (MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006. január 11–13.) konferencián elhangzott előadás írott, lektorált változata. Dér Csilla Ilona 2009c: Többszavas diskurzusjelölők a magyar nyelvben. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): A kommunikáció nyelvészeti aspektusai. Székesfehérvár – Budapest: Kodolányi János Főiskola – Tinta. 73-78. Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2008: Magyar diskurzusjelölők korpuszalapú vizsgálata. In: Bereczki András–Csepregi Márta – Klima László (szerk.) Urálisztikai Tanulmányok 18. Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. 535–556. Dér Csilla Ilona 2008: Diskurzusjelölők az internetes nyelvhasználatban. In: Sárdi Csilla (szerk.) MANYE XVII. Kommunikáció az információs technológia korszakában. Pécs – Székesfehérvár: MANYE – Kodolányi János Főiskola. 444–450.

Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra 2007: A magyar diskurzusjelölők szupraszegmentális jelöltsége. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához 74. Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola – Tinta. 61–67. Dér Csilla Ilona 2006. A diskurzusjelölők kialakulásáról a grammatikalizációs paraméterek tükrében. In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.) 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Budapest: Argumentum. 2006. 83–88. Dér Csilla Ilona 2005. Diskurzusszerveződés és grammatikalizáció. In: Nyelvtudományi Közlemények 102: 247–264.