Dr. Gellérné dr. Lukács Évalukacseva@freemail.hu

IV. Magyar Munkajogi KonferenciaVisegrád, 2007. 10. 16.

A munkabér és közterhei – társadalombiztosítási és szociális

kihívások

Témák

Munkabér „rétegei”• Munkabér fogalma.

• Magyar helyzet (adó, járulék, társadalombiztosítási bevétel-kiadás)

• Uniós összehasonlításokkal.

Az Európai Unió (benne Mo.)• Uniós trendek (népesség, munkaerőpiac)

• Kihívások, célok, eredmények.

Magyar jog - munkabér 141-142/A. (a munkabér) és 165-165/A. § (szociális juttatások) 141. § A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér

jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. 142. § A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a

munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.

142/A. § (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.

165. § (1) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat.

(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.

165/A. § (1) A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás).

Fogalom

Munkabér:• Mt nem határozza meg a fogalmát, esetenként kell

dönteni egy-egy juttatásról, hogy munkabér-e

• a munkaviszonybeli kötelezettségek teljesítésére tekintettel, a munkavégzés fejében kapott juttatás,

• a juttatás tényleges tartalmától függően válik munkabérré (BH 2001.396)

„Vélelem”: munka ellenértékéről van szó.

Levonások utáni %

Munkajogviszony Munkáltató Munkavállaló

Bruttó bér 100.000 - Szja - 7.500 Áfa - - Ta - - Tb 29.000 (21+8) - Ny.jár - 8.500/500 Mnyp. - -/8.000 Egb.jár - 7.000 (3+4) Ft Eho 1.950 - % Eho - - Szakk.h 1.500 Ma.jár. 3.000 - Mv.jár. - 1.500 * - - Össz. 135.450 24.500

Számított adó (adó és járulék)

Magyarország,

teljes adóterhelés (2005):

52% felett

(Munkaadói, munkavállalói

járulékok

és jövedelemadó)

Belgium: 55% Németország: 52% Franciaország: 50% Dánia: 42% Svájc: 30% USA: 29% Japán: 27% Új-Zéland: 20% Dél-Korea: 18%

Munkáltatói terhek túlsúlya

Teljes adóterhelés a jövedelem függvényében 2005 (2007)

010203040506070

67% 100% 133% 167%

Forrás: MNB-65, 11.o.

HU2005

OECD átlag

EU15 átlag

HU2007

Jellegzetességek az EU-ban adók

Általában közös jellemzője az európai személyi jövedelemadó levonási rendszereknek az Európai Unió tagállamaiban, hogy • vannak adómentes jövedelmek egy bizonyos

összeghatárig, illetve

• az ezen felüli jövedelmek tekintetében az adólevonás progresszív, azaz minél nagyobb a jövedelem, annál magasabb a levont adó összege,

• amíg el nem ér egy bizonyos százalékot, amely a levonható adó maximuma.

Adómentesség-szja-felső határ Adómentesség

• Németo.: 7664 EUR, Görögo.: 12 ezer EUR, Lengyelo.: 2790 PLN, Egyesült Kir.: 5225 £.

• Kivétel pl. a Cseh Köztársaság, ahol nincs adómentes rész, minden jövedelmet 121 ezer koronáig (9Ft/CZK, 1,08 millió bruttó évente) 12% adó terhel.

Az adómentes jövedelem-rész után az ún. kezdő adó 10-29 % között mozog• Egyesült Kir.: 10%, Németo.: 15%, Görögo.: 29%.

A maximálisan levonható adó pedig 36-47% közötti sávban helyezkedik el. • Németo.: 42%. Egyesült Kir.: 40%, Görögo.: 39%.

[Forrás: eures (Incomes and taxation)]

Szociális biztonsági járulékok A szociális biztonsági járulékok esetében az Európai Unió

tagállamaiban különböző rendszerek működnek.• Vannak olyan tagállamok (pl. UK), amelyek egy ún. általános szociális

biztonsági járulékot szednek be, és ebből finanszírozzák az ellátórendszert.

• Vannak olyan tagállamok, amelyek bizonyos mértékben különválasztják a járulékokat, a legnagyobb alrendszerek szerint (pl. nyugdíj- és egészségbiztosítás, munkanélküli biztosítás)

• És léteznek az olyan tagállamok, amelyek ennél is részletesebb bontásban jelölik meg a járulékokat, tehát nemcsak nyugdíjbiztosítási járulék, hanem rokkantsági járulék is, külön ápolásbiztosítási járulék (pl. Németország), nemcsak egészségbiztosítási járulék, hanem természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék is stb.

Ezeknek a szétválasztásoknak többnyire összefüggése van a szociális ellátórendszer igazgatási megoldásaival.

Tagállami gyakorlatok, módok

Általános járulék• Észtország: munkáltató 33%, munkavállaló nem fizet;

Portugália: 34,25%: 23,25-11%; Spo.: 28,3%: 23,6-4,7; Írország: 14,75%: 10,75-4; (Magyarországon legalább 38,5%-a lenne a teljes költségnek)

Nagy ellátórendszerek szerinti bontás• Olaszország, Lengyelország.

Részletes bontás• Németország, Franciaország.

[Forrás: MISSOC, 2007.]

Adóbevételek szerkezete Mo.on

Fogyasztási

adók Munkát terhelő adók

Tőkét terhelő adók

Fogyasztási adók

Munkát terhelő adók

Tőkét terhelő adók

A GDP %-ában

Az összes adók %-ában

Magyarország 14,6 19,6 4,4 37,8 50,8 11,6 Euró-övezet 11,6 19,3 8,5 29,7 48,5 21,9 Új csatlakozók 2004

13 15,2 5,8 38,6 45 16,8

Forrás: MNB-tanulmányok, 65. (Krekó J.-P. Kiss Gábor)

Munkaerő-költség

A munkabér csak egy része a munkaerő-költségnek.

2000-2007 között a munkaerő-költség (egy teljesített munkaóra költsége) majdnem a duplájára emelkedett Magyarországon.• A munkáltató egyéb adókat is fizet a munkáltatással

összefüggésben (fogyasztási adók).

[Forrás: KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, 2007. szept.]

Szociális juttatások finanszírozása

Általában az Európai Unióban a szociális védelmi juttatásokat négy forrásból finanszírozzák:• Munkáltatók befizetése,

• Munkavállalók befizetése,

• Államháztartási hozzájárulások,

• Egyéb (bírság stb.).

A munkáltató leterheltsége a legmeghatározóbb.

Finanszírozási forrás-arányok 2004.

Szociális védelmi bevételek - 2004

0%

20%

40%

60%

80%

100%

HU EU-25

EU-15

EU-8

AT DK FI EL IRL DE ES EE PL

Forrás: KSH, Statisztikai tükör, 2007/50.

Egyéb

Államháztartás

Biztosítottak

Munkáltatók

Szociális védelmi kiadások

Átlagosan a kiadások 97-98 %-a a juttatásokat finanszírozza, 2-3% az igazgatási költség az Európai Unióban.

Az EU-15 és EU-8 közötti különbség, hogy a jövedelmi helyzethez kötött és attól nem függő ellátások aránya eltér:• EU-15: 10-90%

• EU-8: 5-95%

Magyarország helyzete

Magyarország a GDP átlagosan 19-20 %-át költi a szociális védelemre az elmúlt években.

Az EU-15 arány 26-27% Az EU-8 arány 19-20 %

Megfontolásra méltó: EU-25:

Néhány megállapítás Magyarország: 30 OECD ország közül a második helyen áll

adóleterheltség tekintetében:• A legmagasabb adókulcs (36%) már az átlagjövedelemnél

belép.• A társadalombiztosítási járulékok aránya rendkívül magas

(teljes munkabérköltség 40%-a).• Az összes magyar adó fele munkát terhelő adó.

A járulékokat a szociális juttatások finanszírozására fordítják, amelyet az államháztartás 30%-ban kiegészít.

Magyarország elméletben úgy szed be járulékot, mintha biztosítási alapú rendszere lenne, de a finanszírozásban ez nem tükröződik • tb. járulék elkerülés (OECD szerint Mo. rosszul teljesít a begyűjtésben);• 4,15 millió gazdaságilag aktívból 1,5 millió minimálbért vagy ez alatti

jövedelmet vall be.

Európai Unió folyamatai

Kiindulási alapok• Elöregedő Európa

• Foglalkoztatási helyzet problémái

Célok• Munkaerőpiaci részvétel növelése

• Fenntartható fejlődés

Megoldás • Közös indikátor-rendszerek

• Fejlődéshez anyagi eszközök biztosítása

Demográfiai előrejelzések

EU-25 demográfiai trendek

05

10152025303540

0-14 15-24 25-49 50-64 65-79 80+

Forrás: The social situation in the EU 2005-2006, 9.o.

1950

1975

2000

2025

2050

Munkaerőpiaci helyzet 2005: 18,5 millió munkanélküli, gazdaságilag

aktív életkorúaknak több, mint a fele nem dolgozik.

Foglalkoztatási ráta: 63,3% • Nők: 55,7%, idősebbek (55-64): 41%, a munkaerőpiac

elhagyásának átlagéletkora: 61 év az EU-25 között.• 15-24 év között a munkanélküliség: 17,7%, duplája az

általános rátának (9%). Gyermeknevelés és karrier

összeegyeztethetősége nehézségekbe ütközik.

Célok

Számokban:• Foglalkoztatási ráta: 70%, nőké: 60%,

idősebb munkavállalóké: 50%

• Barcelona: gyermekelhelyezés 0-3 között a gyermekek 33%-a részére, 3 év felett 90%-a részére legyen megoldott.

Aktív idősödés (active ageing) Szabályozott migráció és integráció

• Irányelvek sora

Fenntartható fejlődés

A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk igényeit, miközben nem korlátozza a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére. Az Európai Tanács göteborgi ülése kimondta, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez „a gazdasági teljesítménynek összhangban kell lennie a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, a hulladékkeletkezés szintjével, a biológiai sokféleség fenntartásával, az ökoszisztémák megőrzésével és a sivatagosodás elkerülésével”.

Fenntartható fejlődés és munkaerőpiac

A fenntartható fejlődéshez • kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van

szükség, amely• Megelőzi a környezeti degradációt, valamint a

társadalmi kirekesztettséget

• Beruház a humán tőkébe és innovatív, ökohatékony termékekbe és folyamatokba,

• versenyző vállalkozások jellemzik,

• teljes körű és magas szintű foglalkoztatottság valósul meg.

Megoldások

Indikátorok• Területek:

• Gazdasági fejlődés (benne foglalkoztatottság),

• Szegénység és társadalmi kirekesztettség,

• Öregedő társadalom

• Egészség

• Éghajlatváltozás és energia

• Közlekedés,

• Termelési és fogyasztási szokások

• Természeti erőforrások

Pénzügyi támogatás: ESZA és egyéb források

Indikátorok Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben,

három szinten helyezkednek el. • Az első szinten lévő 12 indikátor (fő indikátorok) átfogó

képet nyújtanak az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákról.

• A második szinten található mutatók – az fő szint mutatóival együtt – a fő célkitűzések megvalósulását mérik.

• A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget. Az első szinten 12, a második szinten 45, a harmadik szinten pedig 98 mutató található.

• Például: élethosszig tartó tanulás (a gazdasági fejlődés része) második szintes indikátora a 25-64 éves lakosság hány %-a vett részt oktatásban a megkérdezést megelőző 4 hétben (jelenleg: 3-4%). Cél: 12,5%.

Irodalom Krekó Judit – P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a

magyar adórendszer, MNB-tanulmányok 65., 2007.09.12. www.mnb.hu

KSH, Statisztikai tükör I. évf./50, 2007.08.15. (2007/50)

KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, 2007. január-június, www.ksh.hu, 2007. 09.

Illés Sándor-Gellérné Lukács Éva, A tudományos kutatók migrációjáért, Európai Tükör, XII. évfolyam, 2007/4: 13-30. www.kulugyminiszterium.hu