Upload
bryony
View
35
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
NYUGAT-MAGYORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR Általános Jogi Tanszék. ÜZLETI JOG (Igazgatásszervező szak, nappali és levelező tagozat) Előadás vázlat „Az üzleti jog alanyai, üzleti élet szervezeti és számviteli ismeretek ” c. tantárgy elsajátításához. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
ÜZLETI JOG(Igazgatásszervező szak, nappali és levelező
tagozat)Előadás vázlat „Az üzleti jog alanyai, üzleti élet
szervezeti és számviteli ismeretek” c. tantárgy elsajátításához
Dr. Lóránt Zoltán c. főiskolai tanárSzékesfehérvár 2008/2009.
NYUGAT-MAGYORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI
KAR Általános Jogi Tanszék
2
Piaci környezet
Befektetők, tulajdonosok Munkavállalók
Adóhatóságok Hitelezők
Partnercégek
VÁLLALKOZÁS
3
A számviteli információs rendszer felépítése kettős könyvvitel vezetése
esetén
Beszámoló
Főkönyvi könyvelésszintje
Analitikus könyvelésszintje
Alapnyilvántartásokszintje
4
Vagyon
Eszközök (aktívák) Források (passzívák)
A vagyon konkrét megjelenési formái:– Befektetett eszközök– Forgóeszközök– Aktív időbeni elhatárolások
A vagyon származása, eredete:– Saját tőke (állandó saját forrás)– Céltartalékok– Kötelezettségek (Ideiglenes idegen forrás)– Passzív időbeli elhatárolások
=
Alapításkor az eszközöket (pénzeszközök, apport, vagyis nem pénzbeni hozzájárulás) az alapító bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. Ekkor:
eszközök értéke = saját tőke értéke
5
NYERESÉG
Kft.VállalkozóÁllam
Mérleg szerinti eredményOsztalékAdó
6
A beszámolók formái, részei, készítésük feltételei
Beszámoló formája
Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló
Összevont (konszolidált)
éves beszámoló
Egyszerűsített beszámoló
Részei
MérlegEredménykimutatásKiegészítő melléklet+Üzleti jelentés
Egyszerűsített évesbeszámoló mérlegeEgyszerűsített évesbeszámolóeredménykimutatásaEgyszerűsített évesbeszámoló kiegészítőmelléklete
Összevont (konsz.)mérlegÖsszevont (konsz.)EredménykimutatásÖsszevont (konsz.)Kiegészítő melléklet+Összevont (konsz.) üzletijelentés
EgyszerűsítettmérlegEredménylevezetés
7
Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a
gazdálkodó a
tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi
helyzetére
kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást
vezet és azt az
üzleti év végével lezárja.
A könyvveztés formái:
• egyszeres könyvvitel
• kettős könyvvitel
8
Kettős könyvvitel: az eszközökről és azok forrásairól,
és az ezekben bekövetkező változásokról vezetett olyan
nyilvántartás, amely az eszközökben (aktívákban) és
forrásokban (passzívák-ban) bekövetkezett változásokat
a valóságnak megfelelően, folyamatosan, teljeskörűen,
zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.
9
Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által
kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy
egyéb
kapcsolatban álló természetes személy vagy más
gazdálkodó
által kiállított, készített okmány (számla, szerződés,
megálla-
podás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat,
jog-
szabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat)
– füg-
getlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától
–,
amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását
(nyilván-
tartását) támasztja alá.
10
Bizonylati elv és bizonylati fegyelem
• Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az
eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bi-
zonylatot kell kiállítani (készíteni).
• A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat
adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
• A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított
bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizony-
lat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményekre) vonatkozóan a
könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a való-
ságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat álta-
lános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – elő-
írásszerűen javítottak.
11
A számviteli törvény célja hármas
• meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvveztési kötelezettségét,
• meghatározza a beszámoló összeállítása és könyvek vezetése
során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályo-kat,
• meghatározza a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit.
12
Gazdálkodó:
• a vállalkozó,
• az államháztartás szervezetei,
• az egyéb szervezet,
• a Magyar Nemzeti Bank
• továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapí- tott egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
13
A mérleg fordulónapja: általában tárgyév december
31.
(az év utolsó napja). Amennyiben az üzleti év időtartama
nem
12 naptári hónap, úgy a mérleg fordulónapja december
31-étől
eltérő időpont.
A mérlegkészítés napja: a mérleg egyes tételeihez
kapcsoló-
dóan meghatározott azon – az üzleti év
mérlegfordulónapját kö-
vető – időpont, amely időpontig a megbízható és valós
vagyoni
helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat
el lehet
és el kell végezni.
14
A letétbe helyezés és közzététel napja:
• a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállal- kozónál az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap,
• összevont (konszolidált) beszámoló esetében az anyaválla- latnál az összevont (konszolidált) beszámoló mérlegfordu- lónapjától számított 180 nap,
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap.
15
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a
vállal-
kozó által az üzleti évről készített beszámoló a
számviteli tör-
vény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően
megbíz-
ható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és
pénzügyi hely-
zetéről, a működés eredményéről.
16
A vagyon fogalma, számviteli szemlélete
• „Mi az?”• „Miből, honnan származik?• Eszközök („mi a rendeltetésük?”)• Források („miből finanszírozták?”)• A vagyon értelmezése mindig egy
adott időpontra vonatkozik, így a vagyon statikus mérőszám, állapotot tükröz.
17
Eszközök, források
• Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk.
• Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk.
18
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javakII. Tárgyi eszközökIII. Befektetett pénz-
ügyi eszközök
B. Forgóeszközök
I. KészletekII. KövetelésekII. ÉrtékpapírokIV. Pénzeszközök
C. Aktív időbelielhatárolások
Eszközök
19
D. Saját tőkeI. Jegyzett tőkeII. Jegyzett, de be
nem fizetett tőke (-)III. TőketartalékIV. EredménytartalékV. Lekötött tartalékVI. Értékelési tartalékVII. Mérleg szerinti ered-
mény
E. Céltartalék
F.Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségekII. Hosszú lejáratú
kötelezettségekIII. Rövid lejáratú
kötelezettségekG. Passzív időbeli
elhatárolások
Források
20
Leltár
Olyan részletes vagyoni kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait fajtánként mennyiségben, minőségben és értékben mutatja ki egy adott időpontban.
• Nyitó leltár• Záró leltár
21
A leltározás célja:
• Mérleg valódiságának biztosítása,• A könyvelés, illetve nyilvántartások
helyességének ellenőrzése,• A vállalkozói tulajdon védelme az
anyagi felelősök elszámoltatása,• A csökkent értékű készletek, valamint a
használaton kívüli eszközök feltárása.
22
Gazdasági eseménynek (műveletnek) nevezzük azt a történést, amely a vállalkozás eszközeinek, forrásainak értékét, összetételét megváltoztatja.
A gazdasági eseménynek mérhetőnek, értékben kifejezettnek, bizonylattal igazoltnak kell lennie.
A könyvelés alapjai
23
Szabályszerű bizonylat
• amely a gazdasági eseményre vonatkozóan rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza,
• amely megfelel az alaki előírásoknak,
• amelyet – hiba esetén – előírás szerint javítottak.
24
A szigorú számadási kötelezettség alá vont
nyomtatványok
• Sorszám, elismervény ellenében kell átadni, illetve átvenni.
• Felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.
25
Könyvviteli mérleg
• Olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan.
26
A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, amely:
• az eszközöket és a forrásokat
• adott időpontra vonatkozóan,
• megfelelően értékelve,
• pénzértékben összesítve,
• előírt szerkezetben
tartalmazza.
A MÉRLEG FOGALMA
27
Eredmény-alapfogalmak
• Az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége.
• Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan előre meg-határozott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás (vállalat) hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt.
28
I. Értékesítés nettó árbevételeII. Aktivált saját teljesítmények értékeIII.Egyéb bevételekIV.Anyag jellegű ráfordításokV. Személyi jellegű ráfordításokVI.Értékcsökkenési leírásVII.Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)
Eredménykimutatás
29
VIII.Pénzügyi műveletek bevételeiIX. Pénzügyi műveletek ráfordításaiB. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-
IX)C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B)X. Rendkívüli bevételekXI. Rendkívüli ráfordításokD. Rendkívüli eredmény (X-XI)E. Adózás előtti eredmény (C+D)XII. Adófizetési kötelezettség
Eredménykimutatás II.
30
Eredménykimutatás III.
F. Adózott eredmény (E-XII)22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre23. Jóváhagyott osztalék, részesedés
G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)
31
Az egységes számlakeret
1. Számlaosztály: Befektetett eszközök2. Számlaosztály: Készletek3. Számlaosztály: Követelések, időbeli elhatárolás4. Számlaosztály: Források (passzívák)5. Számlaosztály: Költségnemek6. Számlaosztály: Költséghelyek, általános költségek7. Számlaosztály: Tevékenységek költségei8. Számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége
és ráfordításai9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és
bevételek0. Számlaosztály: Nyilvántartási számlák
32
A magyar számviteli törvény a következő alapelveket nevesíti:
1. a vállalkozás folytatásának elve2. a teljesség elve3. a valódiság elve4. az óvatosság elve TARTALMI ALAPELVEK5. az összemérés elve6. a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv 7. az egyedi értékelés elve
8. a bruttó elszámolás elve 9. az időbeli elhatárolás elve KIEGÉSZÍTŐ ALAPELVEK 10. a lényegesség elve 11. a költség-haszon összevetésének elve 12. a világosság elve
13. a folytonosság elve FORMAI ALAPELVEK 14. a következetesség elve
33
Számviteli politika a vállalkozó adottságaihoz, sajátos
körülményeihez igazított, a számviteli alapelvek, a szám-
viteli jogszabályok alapján kialakított, a számviteli elszámo-
lások az eszközök-források értékelése, a számviteli beszámo-
ló készítése során alkalmazott számvitel-politikai döntések,
végrehajtási módszerek, eszközök és sajátos szabályok összes-
sége. A számviteli politika keretében hozott döntések, szabá-
lyozások az adott vállalkozóra kötelező érvényűek.
34
A számviteli politika részei:
• a számvitel-politikai döntések, becslések
• az eszközök és a források értékelési szabályzata,
• az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
• az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat,
• a pénzkezelési szabályzat,
• a számlarend,
• a bizonylati szabályzat
35
Az üzleti terv fogalma
•Az üzleti terv a vállalkozás átfogó, minden üzleti szempontból figyelembe vevő leírása, amely a vállalkozás reális, biztos alapokon történő elindítását és/vagy tevékenységének sikeres folytatását esetleg módosítását szolgálja.
•Egyéni vállalkozásnak azt a gazdasági tevékenységet nevezzük, amelyet egy természetes személy folytat jövedelemszerzés céljából.