Az AlfAz Alfööld tld táájain vjain véégzett futgzett futóóbogbogáár r faunisztikai faunisztikai éés s öökolkolóógiai cgiai cééllúú vizsgvizsgáálatok latok éés s

azok adatainak termazok adatainak terméészetvszetvéédelmi delmi vonatkozvonatkozáásaisai

DR. TALLDR. TALLÓÓSI BSI BÉÉLALAtermterméészetvszetvéédelmi terdelmi terüületlet--felfelüügyelgyelőő

HORTOBHORTOBÁÁGYI NEMZETI PARK GYI NEMZETI PARK IGAZGATIGAZGATÓÓSSÁÁGG

Az AlfAz Alfööld termld terméészeti viszonyai a XXI. sz. kezdetszeti viszonyai a XXI. sz. kezdetéénn

A természeti viszonyok kialakulása:

Napjainkra jellemzőtermészetromboló folyamatok:

• települések terjeszkedése• közlekedési infrastruktúra fejlesztés -

autópályák• újabb vízrendezési beruházások (VTT)• a mezőgazdaság átalakulása• invazív növényfajok expanziója

• a múltban történt vízrendezés• szántók terjedése és

faültetvények létesítése• urbanizáció• invazív növényfajok megjelenése

Az Az ééllőőhelyek megvhelyek megvááltozltozáássáának hatnak hatáása a bogsa a bogáárpopulrpopuláácicióókrakra

• A legnagyobb veszteség a növényevő bogarakat (cincérek, levélbogarak, ormányosbogarak) érte, ami leginkább a növényzet átalakulásával hozható összefüggésbe.

• Az legelésző állatállomány csökkenését, valamint a mesterséges takarmányadalékok bevezetését a koprofágbogárfajok (ganéjtúrók, csíborfélék, holyvák stb.) szenvedik meg.

• A hullámterekben is terjeszkedő ültetvényszerűerdőgazdálkodás nem kedvez az erdei (xilofág) fajoknak.

• A növényvédő szerek használata a mezőgazdasági területek bogár-együtteseinek nagyarányú elszegényedését okozta.

• A természeti területeken végrehajtott szúnyog- ill. gyapjaspillegyérítés mellékhatásai nem tisztázottak, de feltehetően nem csak a célszervezetet pusztítják.

• Életmódjuknak köszönhetően a futóbogarak az Alföld természeti viszonyainak romlását EDDIG „legjobban elviselő”bogárcsalád.

FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- VVÍÍZPARTOKZPARTOK

• Elsősorban a nagyobb folyók keskeny növényzetmentes mederéle - a föveny -jellegzetes futóbogár-faunával bír.

• Veszélyeztető tényezők: mederrendezés, duzzasztás, vízszennyezés

• Jellemző futóbogarak:- aranyos iszapfutó (Elaphrus aureus),- gömböcfutó (Omophron limbatum),- szalagos fürgefutronc (Blemus discus)- folyóparti gyászfutó (Poecilus striatopunctatus)- hosszúnyakú kisfutó (Agonum thorey)- közönséges bűzfutó (Chlaenius nitidulus)

FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- MOCSARAK, MOCSARAK, MOCSMOCSÁÁRRRRÉÉTEK, HOLTTEK, HOLTÁÁGAKGAK

• A gátakkal és csatornákkal szétszabdalt ártereken a holtágak és halastavak őrizték meg a mocsári életközösségek maradványait. Ezek az élőhelyek a hullámterekben az árvizek miatt jóval dinamikusabb életfeltételeket biztosítanak.

• Veszélyeztető tényezők: feliszapolódás, hirtelen bekövetkező (mesterséges) árasztás vagy lecsapolás, nádastüzek, horgászok.

• Jellemző futóbogarak:- szárnyas futrinka (Carabus clathratus)- pilláscsápú futó (Loricera pilicornis)- hoszúnyakú kisfutó (Agonum thorey)- díszes bűzfutó (Chlaenisu festivus)- kis posványfutronc (Badister bullatus)

FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- ECSETPECSETPÁÁZSITOS ZSITOS RRÉÉTEK, NEDVES KASZTEK, NEDVES KASZÁÁLLÓÓRRÉÉTEKTEK

• A hullámterek és mentett ártér mély fekvésű jóvízellátottságú területein találhatók. Meghatározótársulásalkotó növényfaj az ecsetpázsit (Alupecuruspratensis). Helyenként zsombékosodnak, átmenetet képeznek a mocsárrétek és a száraz puszták között. A Tisza és a Körösök egykori árterületén ma is jelentős területeket foglalnak el.

• Veszélyeztető tényezők: melioráció és felszántás, elgyomosodás - főleg a hullámterekben a gyalogakác térhódítása, tüzek, felülvetés

• Jellemző futóbogarak:- alföldi gyászfutó (Pterostichus macer)- lakkos gyászfutó (Pterostichus aterrimus)- réti piroslábú közfutó (Amara chaudoiri incognita)- feketesárga bársonyfutó (Parophonus mendax)- rezes fémfutó (Harpalus cupreus)

FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- LLÖÖSZPUSZTSZPUSZTÁÁKK

• Magasabban fekvő, kedvező talajadottságúterületek gyeptársulásai. Többnyire kisebb-nagyobb mértékben degradálódott formában maradtak fenn szikes pusztákon, kunhalmokon, töltéseken, árokpartokon. Sok faunisztikai ritkaságnak számítófutóbogár-fajnak adnak otthont.

• Veszélyeztető tényezők: felszántás, infratrukturafejlesztés, növényvédő szerek, tüzek, anyagnyerőhely kialakítása

• Jellemző futóbogarak:- kis pöfögőfutó (Brachinus explodens)- sokpontos tarfutó (Calathus fuscipes)- sötétbarna közfutó (Amara apricaria)- változékony fémfutó (Harpalus hospes)- sutafutó (Polistichus connexus)

FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- SZIKES PUSZTSZIKES PUSZTÁÁKK

• Mozoikos szerkezetű területek. A vízrendezést követően területük jelentősen megnőtt. Szélsőséges életfeltételek jellemzőek rájuk. A Tisza mentén és a Nagykunságban egykor nagy területeket alakítottak át rizsföldekké, és sok halastó is szikes puszták helyén létesült. Az utóbbi években valószínűleg spekulációs céllal jelentős területeken szántották fel ezeket az ökológiai szempontból igen értékes, egyébként pedig terméketlen területeket.

• Veszélyeztető tényezők: felszántás, halastóváalakítás, infrastruktúra fejlesztés

• Jellemző futóbogarak:- hortobágyi gyászfutó (Poecilus kekesiensis)- szőrösszárnyú fémfutó (Harpalus affinis)- apró fémfutó (Harpalus pygmaeus)- díszfutó (Callistus lunatus)- Schröder parányfutó (Microlestes schroederi)

FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- HOMOKPUSZTHOMOKPUSZTÁÁKK

• A Duna-Tisza közén és a Nyírségben a legkiterjedtebbek. Jellegzetes élővilágukmellett az egyébként inkább a löszpusztákrajellemző fajoknak is otthont adnak. A tájidegen faültetvények telepítése, főleg a Jászságban és a Nyírségben nagy veszteségeket okozott.

• Veszélyeztető tényezők: faültetvények telepítése, felszántás, anyagnyerő helyek

• Jellemző futóbogarak:- alföldi homokfutrinka (Cicindela soluta )- sápadt közfutó (Amara fulva)- őszi fémfutó (Harpalus autumnalis)- díszfutó (Callistus lunatus)- nagy pajzsosfutonc (Licinus cassideus)

FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- FUHAFFUHAFÁÁS LIGETEKS LIGETEK

• A hullámterekben a értékes fűz-nyár állományok találhatók. Cserje és gyepszintjüket meghatározóan tájidegen özönfajok alkotják (amerikai kőris, zöldjuhar, gyalogakác). Természetes újulásuk a nagyobb árvizek idején főleg felhagyott szántókon figyelhető meg.

• Veszélyeztető tényezők: ipari faültetvények terjedése, természetes elöregedés, árvíz-védelmi beavatkozások

• Jellemző futóbogarak:- mezei futrinka (Carabus granulatus )- komor gyászfutó (Pterostichus niger)- karcsú gyászfutó (Pterostichus strenuus)- ligeti kisfutó (Agonum micans)- fekete kisfutó (Platynus assimilis)

FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- KEMKEMÉÉNYFNYFÁÁS LIGETEKS LIGETEK

• Pusztai tölgyesek és homoki tölgyesek, ártéri tölgy-kőris szil ligeterdők maradványai. Kisebb-nagyobb mértékben újratelepítettek, de ennek ellenére az erdei életközösségek sok értékes eleme megtalálható bennük. Jelentős a telepített kocsányos tölgyesek területaránya, amelyeknek szegényes az erdei faunájuk.

• Veszélyeztető tényezők: ipari faültetvények terjedése, gyapjaslepke gyérítés, illegális fakitermelés, talajvízszint süllyedés.

• Jellemző futóbogarak:- rezes futrinka (Carabus ullrichi )- rövidnyakú szivesfutó (Nebria berevicollis)- vöröslábú szemesfutó (Nothiophilus rufipes)- szurkos ligetfutó (Patrobus atrorufus)- erdei fémfutó (Harpalus atratus)

ElsElsőő adatok az Alfadatok az Alfööld ld futfutóóbogarairbogarairóóll

Az 1868-ban megjelent kötet III. Heves és külső Szolnok t. e. vármegyék állattani leírása címet viselő részében KempelenRadó 246 futóbogár-fajt sorol fel. Csak néhány esetben olvasható részletesebb ismertetés az egyes fajok életmódjáról, ill. elterjedéséről. A leírás alapján feltételezhető, hogy a szerző elsősorban a Mátrában és környékén folytatott gyűjtései alapján állította össze a listát.

Az AlfAz Alfööld futld futóóbogarairbogarairóól megjelent l megjelent fontosabb faunisztikai munkfontosabb faunisztikai munkáákk

Ádám, L. & Merkl, O. (1986): Adephaga of the Kiskunság National Park I. – In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Kiskunság National Park I. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 119–142.Ádám, L. és Rudner, J. (1996): Futóbogarak Békés megyéből (Coleoptera, Cicindelidae, Carabidae). – Folia entomologica hungarica57: 295–318.Hieke, F. (1983): Cicindelidae and Carabidae (Coleoptera) of the Hortobágy. – In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Hortobágy National Park I. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 139–153.Horvatovich, S. (2002): A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet futóbogarai I. (Coleoptera: Carabidae). – Folia comloensis 11: 77–86.Kádár, F. és Szél, Gy. (1999): Futóbogarak monitorozása fénycsapdákkal a Körös–Maros Nemzeti Park térségében (Coleoptera: Carabidae). – Crisicum 2: 157–163.Ködöböcz, V. (2001): Adatok Debrecen és a Fényi-erdő (Bátorliget) környékének futóbogár-faunájához (Coloptera: Carabidae). –Folia entomologica hungarica 62: 343–355.Ködöböcz, V. (2006): A debreceni Déri Múzeum futóbogár (Coloptera: Carabidae) gyűjteményének revideálása. - Kézirat.Ötvös, J. (1974): A Hortobágy bogárfaunája (Die Käferfauna der Hortobágy). – A Debreceni Déri Múz. Évk. (1972): 35-106.Ötvös, J. (1981): A hajdú-bihari szikesek bogárfaunája II. – A Debreceni Déri Múz. Évk. (1979): 5-13.Speiser, F. (1893): Kalocsa környékének bogárfaunája. Kalocsa, 60 pp.Szentikrályi, F. szerk. (2001): A Tisza vízirovar-együtteseinek monitorozása, a szennyezések hatása a fénycsapdával foghatóízeltlábúakra. MTA Növényvédelmi Kutató Intézet, pályázati résztanulmány, Budapest.Tallósi, B. (2001): A Kecskeri-puszta Természetvédelmi Terület futóbogarai (Col. Carabidae). – A Puszta 2000 A “Nimfea”Természetvédelmi Egyesület Évkönyve (2000) 17: 76–89.Tallósi, B. (2003): Az Észak-Alföld ritka futóbogarai tekintettel azok élőhelyvédelmi jelentőségére. – A Puszta 2001 A “Nimfea”Természetvédelmi Egyesület Évkönyve (2001) 18: 28–48.Tallósi, B. és Boruzs A. (2006): A Nagy-Sárrét néhány jellegzetes természetközeli gyepterületének futóbogarairól (Coleoptera: Carabidae). - kézirat

A futA futóóbogarak ismert fajszbogarak ismert fajszááma Magyarorszma Magyarorszáág g kküüllöönbnböözzőő ttéérsrséégeibengeiben

Tájegységek, területek Carabidae Irodalmi forrás_________________________________________________________________________________________________MAGYARORSZÁG 520 Horvatovich (1993), Ádám (1996)Aggteleki Nemzeti Park 194 Bakony 330 Tóth (1973)Baranya megye 351 Horvatovich (2002)Bátorliget 185 Merkl (1991)Békés megye 242 Ádám (1981); Ádám, Rudner (1996)Börzsöny 236 Endrődi (1974)Bükki Nemzeti Park 237 Szél (1996)Duna–Dráva Nemzeti Park 227 Horvatovich (1995)Észak-Alföld 285 Tallósi (2003)Fertő–Hanság Nemzeti Park 243 Szél & Bérces (2002)Hortobágyi Nemzeti Park 171 Hieke (1983)Kiskunsági Nemzeti Park 288 Ádám & Merkl (1986)Körös–Maros Nemzeti Park 292 Ádám (1981, 1983); Ádám, Rudner (1996); Szél, Kádár, Retezár (2001)Őrségi Nemzeti Park 188 Szél és Hegyessy (1996)Vas megye 347 Nagy, Szél, Vig (2004)Villányi-hegység 182 Horvatovich (2000)Mecsek 330 Tallósi, Szél, Purger (2006)________________________________________________________________________________________________AlfAlfööldld 318318

Az utAz utóóbbi bbi éévtized sorvtized soráán vn véégzett felmgzett felméérréések fontosabb sek fontosabb mintavmintavéételi helyei (Tallteli helyei (Tallóósi 1994si 1994--2005)2005)

Az utAz utóóbbi bbi éévtized sorvtized soráán eln előőkerkerüült faunisztikai szempontblt faunisztikai szempontbóól l kküüllöönnöösen jelentsen jelentőős fajok (Talls fajok (Tallóósi, 1994si, 1994--2005)2005)

-feletecsápú pöfögőfutó (Brachinus nigricornis) – Alsó-Zagyva mente, Kecskeri-puszta, Hortobágy-pajzsfoltos pöfögőfutó – (Brachinus plagiatus) – Alsó-Zagyva mente, Kecskeri-puszta, Hortobágy-keleti ragyás futrinka (Carabus cancellatus durus) – Közép-Tisza-vidék, Hortobágy-közönséges bőrfutrinka (Carabus coriaceus coriaceus) – Szolnok (leg. Vincze Tamás)-alföldi rezes futrinka (Carabus ulrichi planitiae) – Jászság-rákosi kékfutrinka - (Carabus violaceus rakosiensis)- Dél-Jászság-kecses ásófutó (Dischirius gracilis) - Közép-Tisza-vidék-Taksony gyászfutó (Pterostichus taksonyis) – Alsó-Zagyva, Kecskeri-puszta-szegélyes kisfutó (Agonum marginatum) - Alsó-Zagyva mente-vastagszegélyű közfutó (Amara equestris) - Dél-Jászság-nagy közfutó (Amara fulvipes) – Nagy-Sárrét-feketés közfutó (Amara femelica) – Kecskeri-puszta-sötét székifutronc (Pogonus persicus) - Tiszazug-busafejű bársonyfutó (Ophonus cephalotes) – Alsó-Zagyva, Kecskeri-puszta-ritka bársonyfutó (Ophonus ardosiacus) – Alsó-Zagyva-változékony fémfutó (Harpalus hospes) – Közép-Tisza-vidék, Kecskeri-puszta-sziki fémfutó (Harpalus saxicola) – Tiszazug, Hortobágy, Nagy-Sárrét-sztyepplakó fémfutó (Harpalus attenuatus) – Közép-Tisza-vidék, Jászság, Hortobágy, Nagy-Sárrét-sötétcsápú fémfutó (Harpalus fuscicornis) – Nagy-Sárrét-szőrösszemű futó (Trichosellus placidus) - Jászsági-homokhát-tüskéslábú futó (Masoreus watterhalli) – Hortobágy, Nagy-Sárrét-azúr bűzfutó (Chlaenius decipiens) - Közép-Tisza-vidék, Nagy-Sárrét-kék laposfutó (Cymindis variolosa) - Közép-Tisza-vidék-sutafutó (Polstichus connexus) – Közép-Tisza-vidék-Schröder-parányfutó (Microlestes schroederi) – Hortobágyt

A futA futóóbogbogáárr--egyegyüütteseket alkottteseket alkotóó fajok fajok gyakorisgyakorisáága nga nééhháány jny jáászsszsáági tergi terüületenleten

•A Jászságban 19 mintavételi helyen végzett szisztematikus felmérések során, a feljegyzett 210 futóbogár faj legtöbbje (169 faj) hétnél kevesebb helyen jelentkezett.• 62 fajt csak egy helyről mutattunk ki. •Ez utóbbiak jelentős hányada országosan is ritkának fajnak számít (pl. Pterostichus taksonyis, Amara equestris, Trichocellusplacidus, Harplus ardosiacus)

19

18

17

15

14

13

12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

1

1

2

2

1

2

5

3

3

6

6

9

12

14

15

27

39

62

ELŐFORDULÁSOK SZÁMA

A FAJOK SZÁMA

EltEltéérrőően kezelt hortoben kezelt hortobáágyi gyepek futgyi gyepek futóóbogbogáárr--egyegyüütteseinek vizsgtteseinek vizsgáálatalata

• Pentezug (nem legeltetett): » szikes puszta» ecsetpázsitos rét» mocsárrét

• Angyalháza (legeltetett): » szikes puszta» ecsetpázsitos rét» mocsárrét

EltEltéérrőően kezelt hortoben kezelt hortobáágyi gyepek futgyi gyepek futóóbogbogáárr--egyegyüütteseinek diverzittteseinek diverzitáásasa

• A kezelt (legeltetett) angyalházi (An) területeken a feljegyzett fajszám a nedvesebb élőhelytipusokon(ecsetpázsitos rét, mocsárrét) jelentősen alulmarad a nem kezelt pentezugi (Pe) területekkel szemben. (2003-2004-es adatok)

• Ezzel ellentétben a száraz szikes puszta futóbogár-együttesei jóval magasabb biodiverzitási szinttel rendelkeznek a kezelt (legeltetett) területeken.

• A faunisztikai szempontból jelentős fajok (Pterostichus kekesiensis, Harpalus attenuatus, Harpalus saxicola, Parophonus mendax, Masoreuswatterhalli) inkább a legeltetett területre jellemzők.

14

59

46

21

52

53

23

70

64

81

17

41

41

21

33

41

28

49

49

74

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

Peszikes03

Peecsetp03

Pemocs03

Peszikes04

Peecsetp04

Pemocs04

PeszikesSZUM

PeecsetpSZUM

PemocSZUM

PeSZUM

Anszikes03

Anecsetp03

Anmocs03

Anszikes04

Anecsetp04

Anmocs04

AnszikesSZUM

AnecsetpSZUM

AnmocsSZUM

AnSZUM

FAJSZÁM

EltEltéérrőően kezelt hortoben kezelt hortobáágyi gyepek futgyi gyepek futóóbogbogáárr-- egyegyüütteseinek tteseinek kvantitatkvantitatíív mutatv mutatóójaja

ABUNDANCIA INDEX (ABUNDANCIA INDEX (aiai)=egyedsz)=egyedszáám x 100 / talajcsapdm x 100 / talajcsapdáák szk szááma x ma x expozexpozíízizióóss ididőő (nap)(nap)

•A relatív egyedszám (ai) az adott élőhely nedveségi szintjével egyenes arányban áll. A nyár elejétől már egyre szélsőségesebb ökológiai feltételekkel jellemezhető száraz szikes pusztán alacsony értékékeket mutat.

•A nedves élőhelyeken (ecsetpázsitos rét és mocsárrét) főleg egyes domináns fajok (Poecilus cupreus, Brachinuspsophia) tömeges jelenléte kiugróan magas abundancia szintet eredményez.

•A magas abundancia szint különösen a nem legeltetett pentezugi területre jellemző.

18,24257,19

819,3034,56

302,631264,38

25,71278,68

1025,45440,00

26,63182,84

224,1635,62

177,51352,85

30,79180,40

283,81163,79

27,83227,67

729,55301,89

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

1100

1200

1300

1400Peszikes03Peecsetp03Pemocs03Peszikes04Peecsetp04Pemocs04PeszikesSZUMPeecsetpSZUMPemocsSZUM

PeSZUMAnszikes03Anecsetp03Anmocs03Anszikes04Anecsetp04Anmocs04AnszikesSZUMAnecsetpSZUMAnmocsSZUMAnSZUMszikesSZUMecsetpSZUM

mocSZUMSZUM

ai

Jellegzetes hortobJellegzetes hortobáágyi gyepek futgyi gyepek futóóbogbogáárr-- egyegyüütteseinek tteseinek dominancia viszonyaidominancia viszonyai

SZIKES PUSZTA

Harpalus pygmaeus24%

Harpalus saxicola10%

EGYÉB FAJOK (31)18%

Harpalus aeneus48%

ECSETPÁZSITOS RÉT

Brachinus nigricornis

5%

Pterostichus macer3%

EGYÉB FAJOK (68)20%

Brachinus psophia9%

Brachinus ganglbaueri

10%

Amara chaudoiri incognita

20%

Poecilus cupreus33%

MOCSÁRRRÉT

Agonum viridicupreum

3%

EGYÉB FAJOK (58)9%

Poecilus cupreus36%

Brachinus psophia22%

Brachinus nigricornis

16%

Brachinus ganglbaueri

14%

A szikes pusztán kisebb számú,

biotóp-specifikus domináns faj az

össz. egyedszám több mint 80%-át

teszi ki.

Az ecsetpázsitos réten és a mocsárréten majdnem azonosak a domináns fajok. A gyakori kiszáradás miatt kevés a tipikusan mocsári faj.

Az AlfAz Alfööld futld futóóbogarairbogarairóól szerzett ismeretek l szerzett ismeretek öösszefoglalsszefoglaláása, sa, éés azok terms azok terméészetvszetvéédelmi vonatkozdelmi vonatkozáásaisai

• A közel másfél évszázados kutatástörténeti adatok, és főleg az utóbbi évtizedek intenzív kutatásainak eredményei alapján megállapítható, hogy az Alföldön a feltételezhető eredeti futóbogár együttesek számos eleme viszonylag nagy diverzitással, kisebb-nagyobb mértékben izolált populációkban fennmaradt. Az ország más területeivel összehasonlítva magas az ismert fajok száma.

• A Kárpát medencéből ismert fajok több mint, 60 % -a került elő, amelyek között nagy számú faunisztikai ritkaság is jelen van.

• A természetes élőhelyek közül a löszpuszta és rét jellegű biocönózisokban voltak a futóbogár-együttesek kvantitatív és kvalitatív jellemzőinek legmagasabbak az értékei.

• Az Alföldön többnyire megváltozott fajszerkezetű erők viszonylag fajszegények, és kevés bennük a tipikus erdőlakó futóbogár-faj. Csak a kis természetes erdőfoltokban (arborétumok, jászsági erdők, Ohati- és Margitai-erdő a Hortobágy peremén) őrződtek meg az eredeti erdei társulások jellegzetes futóbogár-fajai.

• A természetes eredetű erdőfoltok a viszonylag alacsony diverzitás ellenére számos természetvédelmi oltalom alatt álló, és az Alföldről majdnem eltűnt futrinkafajnak (Carabus), és más értékes fajnak (Leistus rufomarginatus, Nebria brevicollis, Pterostichus oblongopunctatus, Harpalus atratus) adnak otthont.