Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények 2014. Első szám

Pintér LajosA tholey-i barokk kapu

3The Baroque Gate in Tholey

Szabó Zoltán, Szélig ÁrpádSaválló acélok gyártása a Dunaferr Dunai Vasműben

11Production of Stainless Steels at Dunaferr Danube Ironworks

Harcsik Béla, Jakab Sándor, Károly Gyula, Török BélaDigitális tananyagok fejlesztése a vas-, acélmetallurgia

és képlékenyalakítás területén17

Development of Digital Curricula in the Field of Iron and Steel Metallurgy as well as Plastic Deformation

Varga Ottó, Köpöczi János, Gallai Imre, Fülöp TamásEnergetikai változások a Hideghengermű

harangkemencés lágyítási technológiájában (I. rész)21

Energetic Changes in the Bell Furnace Annealing Technology of Dunaferr Cold Rolling Mill

Varga János, Hevesiné Kővári Éva, Éberhardt ZoltánPapírmentes műbizonylatolási rendszer kialakítása a Lemezalakítóműben

29Development of System of Paperless Certification of Manufacture at Sheet Forming Plant

Barna-Lázár ZoltánAz EU támogatáspolitikája és a magyar kikötők

32Support Policy of the EU and the Hungarian Harbours

Bencsik AttilaVízierőforrások hasznosíthatósága, avagy mit öntünk ki az ablakon?

35Usability of Water Resources or what are we pouring out through the window?

Józsa RóbertMóger Róbert doktori (PhD) értekezésének műhelyvitája Dunaújvárosban

40Workshop Discussion of Róbert Móger’s Doctoral (PhD) Thesis in Dunaújváros

Szabó IstvánKözép-Duna menti SmartGrid (integrált beruházási programtervezet)

41Middle Danube SmartGrid (Draft Program of Integrated Territorial Investment)

Józsa Róbert„Vocem Preco!” A XIX. Szent Borbála Szakestély Dunaújvárosban

47

A szerkesztőbizottság:Bocz AndrásBucsi TamásCseh FerencGyerák TamásKopasz LászlóKozma GyulaLászló FerencLontai AttilaLukács Péter PhDOrova IstvánRokszin ZoltánSzepessy AttilaTarány Gábor

Főszerkesztő:Dr. Szücs László

Felelős szerkesztő:Jakab Sándor

Olvasószerkesztő:Dr. Szabó Zoltán

Technikai szerkesztő:Kővári László

Grafikai szerkesztő:Késmárky Péter

Rovatvezetők:Felföldiné Kovács ÁgnesHevesiné Kővári ÉvaSzabó GyulaSzente Tünde

ISD DUNAFERRMÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK

LII. évfolyam 1. szám (172)Kézirat lezárva:2014. március TARTALOM

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadjaa Dunaferr Alkotói Alapítány

Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnökeNyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó

HU ISSN: 1216-9676A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a http://www.dunaferr.hu/08-media/mgk.html címen

Nyomtatás: Extra Média Nyomda Kft.Felelõs vezetõ: Szabó Dániel

2014

3ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/1.

OMBKE Klubnap előadása 2013.12.21-én

BevezetésA francia határhoz közel épült Tholey. A St. Benedek ren-di St. Mauritius kolostor főapátja és támogatói 2010-ben elhatározták, hogy a II. világháborúban tönkrement barokk kertjüket helyreállítják. Európa első 634-ben létesített kolos-torának rekonstruált kertjét kerítéssel és kapukkal kellett körbe zárni. A város központjából vezető lejtős út a hatal-mas barokk templom és a kolostor fala között halad át. Ezt zárja le az eredeti és egyedi barokk kapu. A tervezés és a kivitelezés irányítása rövid határidővel különleges kihívás volt számomra és a kivitelezők számára. Példa és minősé-gi szint a würtzburgi mesterkovácsok alkotásai voltak. A nagymértékben gépesített információforradalom korában a XXI. század elején az egyedi tervezésű – barokk korabeli, kézi tűzi kovácsolású – acélszerkezet valódi különlegesség. Ennek létrejöttét és sajátosságait szeretném bemutatni.

A korabeli technológia és a XXI. századi technika A hagyományos acélszerkezetek – hidak, felüljárók, épü-letek stb. – fejlődését jellemzően a kutatások és a nagy beruházások biztosítják.

A kézi kovácsolású szerkezetek gyártása – kapuk, kerí-tések, berendezési tárgyak stb. – a jelentős megbízások hiányában sajátosan változott. A klasszikus kézi kovácsolást

visszaszorította az öntött acél, majd a gépi sablonba ková-csolás és a hengerelt szálanyag gyártása. A haszon elvű piac a klasszikustól az iparszerű megoldások felé kényszerítette a kovácsok és a cégek többségét szerte a világon.

Nagy teret nyert a gépi elemek iparszerű gyártása, az üzletekben vásárolható sablonos elemek és késztermékek tömege. Más megbízások hiányában a kovács műhelyek többségében elfogadott technológia lett a hegesztés, a forgácsolás, a félkész elemek feldolgozása lakatos mód-szerekkel. A tömör szálanyagok mellett megjelentek a zárt profil szerkezetek és a horganyzott felületvédelem. A klasszikus kovácsműhelyek fejlesztése lelassult, a hegesz-tő-szerelő csarnokok viszont fejlődtek. Üde és kevés kivé-telt jelentenek a régi, sérült kézi kovácsolású alkotások restaurálásai.

A fennmaradásért küzdők kis része nemzetközi verse-nyeken fejleszti tudását és egyedi kisméretű termékeket állít elő egyéni és iparművészek tervei szerint.

Ezért volt nehéz megtalálni az új feladatoknak megfele-lő szakembereket és műhelyeket.

A kovácsolt acélszerkezetek immár csak néhány kovácsműhelyben készíthetők el Európa szerte. A cikk összefoglalja ezen szerkezetek néhány kiemelkedő jellemzőjét egy Tholey-ban (Németország) található barokk kapu bravúros rekonstrukciója apropóján, és bemutatja, hogyan oldották meg a feladat nehézségeit a modern eszközök segítségével.

The hammered steel structures can already be manufactured only in a few hammer shops all over Europe. The article summarizes some outstanding characteristics of these structures by the apropos of the brilliantly executed reconstruction of a Baroque gate in Tholey, Germany, and presents how the difficulties of the task were solved with the help of modern tools.

Pintér Lajos *

A tholey-i barokk kapu

* Pintér Lajos, Barokk Design Stúdió kreatív tervezője, gépészmérnök, közgazdász, logisztikai szakértő, ny. főiskolai mestertanár, a Pentelei Kézműves Egyesület elnöke

1. kép: A kútfedő, a korlát, a kandelláberek a rekonstruált barokk kertben 2. kép: A gazdasági kapu

4 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/1.

A barokk kapu tervezését megelőzte a referenciáknak számító kisebb méretű kútfedő, korlátok, kandelláberek és a gazdasági kapu kivitelezése, amelyeket a kiemelkedő minőségű kézi tűzi kovácsolás munkaigényessége tette korabelivé, széppé és időt állóvá (1-2. kép).

A kapusor szerkezeti újdonságaiA 7,5 tonnás barokk kapu a robosztus és nagy méretei miatt is különleges kihívás volt. Szerelt állapotban 8,8 x 7,2 x1,5 m befoglaló méretű. Az acélszerkezet tizenegy hónapos határideje 12 kovács munkájának összehangolását és magas színvonalú munkáját igényelte (3. kép).

A nemzetközi mezőnyben jelentős sikernek számított, hogy a kivitelezést a Tűzikovács Bt. debreceni műhelyében tudta elkészíteni Molnár József atyamester irányításával Molnár Rudolf kovács és vasgrafikus, valamint a kiválasz-tott szakemberek. Az előző években kétszeresére bővített és jól felszerelt kovácsműhely, a 800 m2 burkolt tér tech-nikailag alkalmas volt a nagy méretű és súlyú szerkezetek gyártására, kézi felületvédelmére és a kapuszerkezet több-szöri összeszerelésére.

A siker legfontosabb záloga a kovácsok és a közre-működő szakemberek tudása, kreativitása és képességei, valamint a kitartó és mérnöki pontosságú munkájuk volt. Sajátos kihívás volt nyolc különböző szakterület szakem-

3. kép: Az elkészült barokk kapusor

4. kép: A barokk kútfedő


bereinek koordinálása is. A rövid határidők összehangolása és betartása korszerű menedzser módszereket igényelt. A kapusort háromszor szerelték össze. Kétszer Debrecenben és egy nap alatt Tholey-ban.

Korunk kovácsolt, öntött barokk újdonságaiA munka során a barokk korban nem ismert motívumok megtervezésére és beépítésére került sor. Ezek közé tar-tozik a „barokk levélgömb”, húzott-polírozott sárgaréz belsővel (4-5. kép).

A nagy kovácsolt rozettákat az Esztergomi Bazilika egyik mennyezeti kőrózsájának mintája alapján terveztem (6. kép).

Az egyedi tervezésű kovácsolt, aranyozott sárgaréz kereszt a jeruzsálemi Golgota Basílica Do Santo Sepulcro keresztjének formájára hasonlít. Ezt a felállítás után jelezte

5. kép: XXI. szd.-i levélgömb kereszttel

6. kép: Az esztergomi rozetta kovácsolt változata

7. kép: Levéldíszek a kiskapun

8. kép: Rozetta sor a nagykapun


9. kép: Az aranyozott csúcsdíszek

10. kép: A kovácsolt oszlopok

11. kép: A „Tholey minta”

12. kép: Alapkeretre szerelés

az egyik látogató. A hagyományos „C” és levél elemek, csigák, gáterek új kombinációi jellemzik a konstrukci-ót, különösen a „Tholey motívumot”. A gazdag díszítés különleges „kovácsolt csipke”-hatású, a hagyományos elemek bőséges alkalmazása a jellemző (7. kép). A kora-

beli hagyományos kapuk átlag 280 levéldísze helyett 820 készült a kapu két oldalán.

Fontos volt a szimmetrikusan elhelyezett levelek hatá-rozottan térbeli beépítése és a 185 db kétoldalas „rozettás gyűrű”-díszítés (8. kép).


13. kép: St. Mauritius bronzcímere

14. kép: A bronz emléktábla a kerítésen 15. kép: Az alkotók táblája


Kiemelkedő ötvös bravúr a Molnár László ezüstműves által készített 600 mm átmérőjű aranyozott sárgaréz korona, az egyedi tervezésű zárt püspöksüveg és a pásztorbot (9. kép).

A robosztus acélszerkezet légies megjelenítését és köny-nyű mozgatását a kőoszlopok helyett tervezett erősített négyzet alapú kovácsolt oszlopok és a díszes, rugózó, dupla spirál oszloptámaszok adják a 20% lejtésű úton (10. kép).

A lágy ívű levélgáterek és a hat rétegü, íves szemöldökgáter kosszarvcsavarásokkal jellemzik a kapu ellenálló szerkezetét (11. kép). Különleges a kiskapuk feletti levéldíszek aszimmetrikus szimmetriája. A 820 kg-os nagy kapuszárnyak könnyű mozgatását a rejtett csap-ágyazás és a külső zsírzás biztosítják.

Az alapozás és a szerelés pontosságát két szerelő keret biztosította (12. kép). Az első a debreceni tartó és szerelő keret a kapusorhoz, a második a tholey-i sávalap alapozó kerete az együtt fúrt alaplapokkal és a rögzített 800 mm hosszú horgony csavarokkal.

A kapu kiemelkedő díszessége az egyedi a 300 mm átmérőjű, kétoldalas St. Mauritius bronzcímere (13. kép), a kétoldalas, rejtett illesztésű emléktábla (14. kép) és az alkotók táblája (15. kép) a rácsos kerítésen legótechnikával öntve.

A biztonságos zárást az egyedileg tervezett különleges zár, a 6 méteres tolórúd és a rögzítő szerkezetek adják. A nagy méretű kulcs könnyű mozgatású. A kapuzsanérok egytengelyűsége és tűrései kovácsolási bravúrok.

A korrózió védelem az acélszerkezetek tartósságának záloga. Ezt biztosította a kovácsolás utáni közvetlen revétlenítés és homokszórás, az azonnali kézi alapozóréteg felhordása két rétegben. A következő háromrétegű fedő-festék felszórása és kézi felkenése a fedett helyeken és a helyszíni felállítás utáni két rétegű javító festés.

A XXI. századi megoldások integrálása a barokk kori követelményekkel

Tervezéskor a szabadkézi vázlatok készítését a rajzok digi-talizálása és tovább fejlesztése követte Corel X4 tervező programmal (16. kép).

Ezután a részletes levéltervek kidolgozása, a digitális levélkatalógus összeállítása és a lézervágási DVD elkészí-tése következett (17. kép). A lézervágó vezérléséhez készí-

16. kép: A kapusor vázlata és a sávalap terve

17. kép: A lézervágású levelek erezése és domborítása

18. kép: A kapu egyik műszaki rajza

19. kép: Méretezett levél gáter


tett program Pintér Tamás informatikus mérnök kreativitá-sát dicséri. A pontatlan kézi levél kivágás négy hónappal tovább tartott volna.

A barokk szimmetriát jelentő számítógépes tükrözések két hónappal gyorsították a tervezést. Az ívelt vezetésű, méretezett műszaki rajzok elkészítése új kihívás volt az ArchiCad használói számára (18-19. kép). A szoftvercég szakembereinek segítségével sikerült megoldásokat találni, ami segítette a 3D-s animációk elkészítését.

A szerkezet térbeli 3D-s körbejárása és vizsgálata több szerkezeti problémát tárt fel a tervezés időszakában és lehetővé tette a térvilágítások modellezését is. A kapusor nagy felülete és sűrű díszítése szükségessé tették a szerke-zet vizsgálatát 120 km/óra szélsebességre, szélnyomásra. A 6,2-s földrengés hatásainak szimulálását is elvégeztük. Az első konstrukció 25 mm kilengést, a hagyományos penge oszlopok csavarodását és az alapcsavarok kiszakadását mutatta a megrepedő sávalapból. Ezért a megerősített szerkezet 60x60 mm-s tömör tartószálakból készült, a négyzetkeresztmetszetű tartó oszlopokkal és kettős táma-szok alkalmazásával (20. kép). A sávalap vasalatának megerősítése, a 800 mm hosszú speciális horgonycsavarok alkalmazása biztosították az időtállóságot és biztonságos megerősítést eredményezett.

A megerősített homlokgerendák új konstrukciója és rögzítése zárt erővonal láncot hozott létre a kapusoron. Kiemelt műemlékvédelmi követelmény volt, hogy a kapu-sor zárja el a teret, a vége nem érintkezhet a XIII. századi barokk templom falával. A sávalap nem köthető be a temp-lom oszlopok alap tömbjébe feltárás után sem.

Gyártáskor alapvető követelmény volt a korabeli kézi kovácsolás technológiai módszereinek alkalmazása (tűzi kovácsolás, szegecselés, bundolás, tűzi hegesztés, odorba kovácsolás). Kiemelt jelentőségű a kétoldalas, szimmet-20. kép: A kettős oszlop támasz

21. kép: A „kovácsolt csipke” 22. kép: A kapu arányai és szentelése


rikus elrendezésű, levél és díszítő elemek harmonikus alkalmazása. A pontos gyártáshoz a számítógépes és kézi kovácsrajzokat integráltuk. Újdonság a levelek és csavará-sok hangsúlyos térbeli mozgatása a díszesség és a légies könnyedség érdekében (21. kép).

A különböző típusú és méretű levelek pontos és gyors kivágását a 3 mm vastag lemezekből programozott lézerrel végeztük. A nagy mennyiségű levelek terv szerinti elhe-lyezését a színezett és számozott levélterv biztosította, amelyet Molnár Rudolf vasgrafikus készített.

Az internetes kutatások, a kovácsanyagok doktori disz-szertációjának elemzései segítették a korabeli kovácsvas-hoz leghitelesebben illeszkedő lágyacél kiválasztását. A 820 kg súlyú kapuszárny könnyű mozgatását a rejtett, spe-ciálisan kisméretű és nagy teherbírású SKF csapágyak biz-tosítják. Kenését kézi zsírzó szemek biztosítják. A sárgaréz csúcsdíszeket galvanikus aranyozással vontuk be. Öntés és gravírozás kombinálásával készült a alkotók kétnyelvű táblája (15. kép). Rejtett rögzítéssel, leszerelhetetlenül.

A célok és elérésük tervezése egyidős az emberi érte-lemmel. A menedzselési módszerek és eszközök fejlődésé-nek különböző szakaszai jelentősen eltérnek egymástól. A varázslók és sámánok jóslataitól a mai tervező- és mene-dzsermódszerekig hosszú az út. A korszerű menedzseri és szimulációs módszerekre a hatalmas információs adatbázis gyors feldolgozása jellemző, valamint az alkalmazott kuta-tási eredmények gyors elérése és gyakorlati alkalmazása. Munkánkhoz a NASA továbbfejlesztett egyik hálótervezé-si módszerét használtuk a megfelelő gyenge pont analízis-sel kombinálva.

A műszaki színvonalra és minőségre jellemző volt a felállított kapu minősítése átvételkor és a szenteléskor (22. kép). A megbízó jellemző véleménye átvételkor: „…a Barokk kapu arányos és harmonikus”. Kiemelkedően meg-felel a követelményeknek.

Az Apátság tagjai és a látogatók a szenteléskor öröm-mel és megelégedéssel szóltak a barokk kapuról és a kert rekonstrukció többi munkájáról. Az egyedi tervezés, az egységes stílus évszázadokra meghatározza a barokk kert arculatát, hangulatát és az Apátság életét.

Egy szakmai vélemény: „a kiváló minőségű kivitelezé-sek időtálló és kivételes alkotásokat eredményeztek”. Az épített tér harmóniája volt a legnagyobb dicséret, amelyet a nemzetközileg ismert würtzburgi mesterkovácsok is megerősítettek.

2013-ban elnyertük a MAGÉSZ 2013 évi acélszerkezeti nívódíját, valamint az Országos Kézműves Kiállítás fődíját. Megtisztelő volt, hogy felkérésre bemutathattam alkotásun-kat a Kerpely Antal Technikum 60. évfordulóján gépész technikusként, valamint a Dunai Vasmű Gépkarbantartó gyárrészleg volt vezetőjeként az OMBKE klubnapján.

ÖsszefoglalásA rendkívüli erőfeszítések minden érintett szakma résztve-vőjének dicsőségére váltak, elismerést érdemelnek. Büsz-kék vagyunk arra, hogy megfeleltünk egy különleges kihívásnak. Megvalósítottunk egy szép álmot, amelyen keresztül megmutathattuk a tudásunkat és akaraterőnket. A múlt kiemelkedő alkotásai mellé létrehoztuk a ma élő szak-emberek munkáit, amelyek bemutatják a jövő generációi-nak mire voltunk képesek. Hogyan őriztük meg és adjuk tovább a hagyományokat egy kézi kovácsolású kapusorral.

Forrásokhonlapok: • https://sites.google.com/site/barokkdesignstudio/ • www.artenter.hu/barokkdesign • www.artdekostudio.at.uafilmek: • Debrecen TV: Németországban tündökölhet a debreceni barokk kapu • http://www.haon.hu/nemetorszagban-tundokolhet-a-

debreceni-barokk-kapu/1835503 • http://video.haon.hu/szorakozas/debreceni-barokk-

kapu?autoPlay=truefotók: • Kirchné Máté Réka, Molnár Rudolf vasgrafikus, Pintér Lajos grafikai és logisztikai rendszertervező


1. BevezetőAz 1960-as évek közepén a magyar ipar egyre több korrózió- és saválló acéllemezt használt fel, elsősorban az élelmiszer-feldolgozóipar fejlődése miatt. A lemezek magas világpiaci ára miatt felmerült az igény a korrózió- és saválló acéllemez gyártásának hazai megvalósítására, az import kiváltására. A terv megvalósítása érdekében 1965-ben elkezdődött egy 5 tonnás ívfényes kemence telepítése a Dunai Vasműben. Mivel lemezhengerlés csak ebben a kohászati kombinátban volt, ezért ez látszott akkor a leg-jobb megoldásnak.

A tervek elkészítését és az építést is a KGYV vállalta és végezte.

A kemence — az akkori időknek megfelelő — korszerű kivitelben épült. Villamos rendszere és automatizáltsága a Brüsszeli Világkiállításon aranyérmet kapott.

A hulladék adagolási idejének és a dolgozók fizikai munkájának csökkentése érdekében a kemence osztott felépítésű volt. A boltozat emelése és elfordítása lehetővé tette a kosaras adagolás megvalósítását.

A kemencét a martinüzemi csarnokba telepítették, és valószínűleg egy nagyobb elektroacélmű előhírnökének szánták, de az nem valósult meg.

2. A kemence indítása A kemencéből az első csapolás 1965. december 16.-án volt. A kemence személyzete a beruházás ideje alatt elméleti oktatásban részesült, és az Öntődében üzemelő elektrokemence mellett megfelelő gyakorlati ismereteket szerzett.

A kemencét a martinüzemi beöntődaru szolgálta ki, az acél leöntését az öntőcsarnoki 240 tonnás daru végezte. A két üzemrész közötti kapcsolat, különösen az első idő-szakban, nem volt konfliktustól mentes, de idővel norma-lizálódott.

Az acélokat alsó öntéssel öntötték le (egy kokillás öntés volt). Az öntőszerelvényt a kokilla csarnokban készítette elő a kemence állományához tartozó szakember.

Az első időszakban martinkemencében járatos acélmi-nőségeket gyártottak, általában St 52-3 minőséget. Egy hónapos gyakorlatszerzés után kezdődött el az ötvözött acélok gyártása.

3. Az ötvözött acélok gyártása

Már a beruházás ídőszakában kidolgozták a gyártani kívánt acélok gyártástechnológiáit. A gyártási palettán zömmel korrózióálló, de főleg ausztenites saválló acél szerepelt, valamint katonai célra páncéllemez gyártására is igényt jelentettek be.

Az ausztenites saválló acélok kémiai összetételét az 1. táblázat mutatja. Az acél kémiai összetételének beál-lításánál azonban a szabványban előírt értékhatárok biz-tosításán túl figyelembe kell venni, hogy az acél szövet-szerkezete valóban ausztenites legyen. A szövetszerkezet kialakulása nagyon lényeges a hengerelhetőség valamint a hegeszthetőség szempontjából. A ferrit jelenléte az ausztenit mellett — két szövetelem eltérő alakíthatósága miatt — a hengerlés során repedések keletkezését ered-ményezi, hegesztés folyamatában pedig az alapanyag és a hegesztőanyag keveredése befolyásolja a kialakuló szövetet. Az acél Ti-tartalmának beállítása (Ti = 5 x C%) az interkrisztallin-korróziós folyamat kizárása miatt szükséges. A Ti jelenlétének ugyanis a C-lekötését kell biztosítania, és ha ezt csak részben tudja teljesíteni, a kris-tályhatárok mentén CrC-kiválás indul meg. Ez a folyamat koncentráció különbséget eredményez kristályok széle és közepe között, ami savas közegben galvánelemként műkö-dik, és lyukkorróziós hibát eredményez. A jelzett összeté-telnél nagyobb Ti-tartalom pedig növeli a CrE nagyságát, ami a ferrit mennyiségének növekedését segíti elő.

A szövetszerkezet ellenőrzésére az 1. ábrán látható Schaeffler-diagram szolgál.

Az 1960-as években szükségessé vált a saválló leme-zek gyártása hazánkban. Ennek megoldása érdekében a Dunai Vasműben üzembe helyeztek egy korszerű, kosaras adagolású 5 tonnás háromfázisú ívkemencét. A kemencében zömmel ötvözött acélokat gyártottak, amelynek jelentős mennyisége ferrites és ausztenites acélok voltak. Az acélokat felépítéses, majd hazánk-ban elsőként hulladékos gyártástechnológia alkalma-zásával gyártották. A kemencében évente több mint 2000 tonna, katonai célra, páncéllemez is készült. A kemence 27 éves üzeme alatt, értékes technológiai megoldások alkalmazásával nagyon jó minőségű acé-lokat gyártottak. Az ipart sújtó válságos időszak és a Dunai Vasmű fejlesztésének következtében a kemence üzemét 1992-ben megszüntették.

In the 1960s production of acid-proof steel plates became necessary in Hungary. In order to satisfy this requirement a modern, basket charging 5 tones three-phase electric-arc furnace was put into operation at Danube Ironworks. Alloyed steels were mainly produced in the furnace, the significant amount of it being ferritic and austenitic steels. The steels were produced with the utilization of build-up heat, then — firstly in Hungary — scrap heat technology. In the furnace also 2000 tones armour plate was produced yearly for military purposes. During the 27 years operation of the furnace steels of very good quality were produced with the utilization of valuable technology solutions. Due to the critical period hitting industry and the development of Danube Ironworks operation of the furnace was stopped in 1992.

Szabó Zoltán, Szélig Árpád *

Saválló acélok gyártása a Dunaferr Dunai Vasműben

* Dr. Szabó Zoltán nyug. metallurgiafejlesztési főmérnök • Szélig Árpád nyug. főmetallurgus


A diagram tengelyeire a krómegyenérték (CrE) és a nikkelegyenérték (NiE ) kerül, a sok változat közül, pl. az alábbi formulával:

CrE = Cr + Mo +1,55Si + 0,5Ti + 3Al (1)NiE = Ni +30C + 0,5Mn + 0,33Cu (2)Az ábra egyértelműen mutatja, hogy ausztenites szö-

vetszerkezet 10% fölötti, Ni-egyenértékkel érhető el és a hozzátartozó Cr-egyenérték nagyon szűk határértékű lehet.

3.1. A saválló acélok gyártásának technológiájaA saválló acélok gyártására két technológiai eljárást dolgoz-tak ki. A kezdeti időszakban a felépítéses technológiával gyártották az acélt. A technológia szerint a betétet szénacél hulladékból állították össze. A hulladékkal együtt adagolták a szükséges Ni-t, és a beolvadási C-tartalom biztosításá-hoz elektródatörmeléket, vagy kokszport is adagoltak a betétbe. A betét beolvasztása után az olvadék C-tartalmát, oxigéngáz-befúvatással, 0,08% alá csökkentették. Az oxid-salak lehúzása után, kicsapásos dezoxidációval (FeSi, Al adagolással) csökkentették az acél oxigéntartalmát, majd redukálósalakot képeztek az acélra. A diffúziós dezoxidáció végrehajtásával párhuzamosan az acél kémiai összetételének beállításához, beadagolták az ötvözőanyagokat.

A felépítéses technológiával előállított acélok gyártásá-nál és feldolgozásánál egyre több olyan acélhulladék kelet-kezett, amely értékes (és drága) ötvözőelemet tartalmazott. Ezeknek, a hulladékoknak gazdaságos feldolgozása a metallurgia fontos feladata. Ennek a célnak megfelelően kidolgozták és bevezették a hulladékos acélgyártási tech-nológiát.

A hulladékban jelen levő, a ferrumnál nemesebb ele-mek hasznosítása nem gond, mert ezek az acélgyártás oxidáló periódusában sem oxidálódnak. A vasnál nem nemesebb elemek teljes (részleges) visszanyerése azon-ban csak akkor lehetséges, ha megkeressük azokat a fel-tételeket, amelyek biztosítják, hogy a karbon oxidációja megelőzi az illető értékes elem (elemek) oxidációját. A karbon bizonyos mennyiségének oxidációjáról (minimum 0,3-0,4%) ugyanis nem szabad lemondani, mert a reakci-óból keletkezett CO-gáztalanít, zárványtalanít, és homo-genizáló hatása az acél minőségének egyik biztosítéka. Nem adhat jó minőségű acélt olyan gyártástechnológia, amely az elemek visszanyerését oxidáló periódus nélküli átolvasztással oldja meg.

A hulladékos gyártástechnológia kidolgozásánál tehát az volt a feladat, hogy keressük meg azokat a feltételeket, amelyek alkalmazásánál a karbon oxidációja megelőzi a visszanyerni kívánt króm oxidációját. A feltételek megha-tározásához a termodinamika összefüggéseit, törvényeit használták.

3.2. A termodinamikai számításokAz oxidáló olvasztásnál mindig az az elem oxidálódik először, amelyiknek az oxidképződési szabadentalpiája a legnegatívabb. Az oxidációs folyamatok szabadentalpiáját, annak változását, az alábbi összefüggés írja le:∆G= ∆G0 + RT ∙ lnI (3, ahola ∆G0 az oxidképződési normál szabadentalpia változá-sa,R az egyetemes gázállandó,T az oxidáció hőmérséklete K-ban,I a tényleges (pillanatnyi) koncentrációból képzett állandó.

Az összefüggés szerint tehát, az elemek oxidképződési ∆G-je a hőmérséklettől és a koncentrációtól függ. A ∆G koncentrációval való változását, állandó hőmérsékleten, olyan egyenesek írják le, amelyek tengelymetszéke a ∆G0, meredeksége pedig RT. Mivel a ∆G0 is függ a hőmérsék-lettől, ezért változásával mind a tengelymetszék, mind a meredekség változik.

Ezt mutatja a 2. számú elvi ábra, ahol a ∆G =f (lnI) összefüggést a ∆G0 = f (T) függvénnyel együtt rajzoltuk fel, a C és egy általános M elem oxidációjának lejátszódása esetére. Az ábráról leolvasható, hogy a hőmérséklet növe-kedésével a ∆G0

CO egyre negatívabb, a ∆G0MO képződése

1. táblázat: A saválló acélok kémiai összetételeKémiai összetétel, %

Minőség C Mn SI P S Cr Ni TiKO36 max. 0,12 max .2,00 max. 1,00 max. 0,045 max. 0,030 17-19 8-11 5xCKO37 max. 0,08 max. 2,00 max. 1,00 max. 0,045 max. 0,030 17-19 9-12 5xC

1. ábra: Schaeffler-diagram

2. ábra: A ∆G0-T és a ∆G- lnI függvények [1]


viszont egyre pozitívabb lesz. Ez a tény a két oxidképző-dési entrópia előjelének és nagyságának különbözőségével magyarázható.

Ha egy adott hőmérsékletre érvényes ∆G= f (lnI) össze-függésbe bejelöljük — mindkét elemre — a tényleges kon-centrációkból képzett lnI értékeket, az oxidáció sorrendje leolvasható.

Az oxidációs folyamatok I értékei a folyamatok reakció egyenletei segítségével írhatók fel:

2C+ O2 = 2CO ICO = 22

2

Co

co

APP

(4)

(5) ahol,

A az elemek pillanatnyi aktivitása (termodinamikai koncentrációja),p a gázok nyomása

Nem követünk el hibát, ha a CO parciális nyomását 1-nek vesszük, és az MO értékét, mivel oxidáció után keletkezett oxid a salakba távozik és ott lekötődik, szintén egységnek tételezzük fel. Mivel az oxigén nyomása mind-két egyenletben, azonos nagyságban szerepel, az állandók egymáshoz viszonyított helyzetét nem befolyásolja, ezért elhagyhatók. Az I értékei ezzel a feltételezéssel

ICO =cA2

1 (6)

IMO =MA2

1 (7)

összefüggésekkel adhatók meg, amely mutatja, hogy az I értéke a pillanatnyi aktivitással fordított arányban van.

Az elemek aktivitása és a koncentrációja között az aláb-bi összefüggés érvényes:

A = γ∙X →X=∑n

n → n=

tAk%

(8)

Behelyettesítések után

A =γ ∑∗ nA

k

t

% összefüggést kapjuk (9), ahol

γ az aktivitási együttható,

∑n , az olvadékban jelenlevő mólok számának összege,

A az elemek atomtömege,k% az elemek koncentrációja %-ban.

Amennyiben az olvadék megközelítően ideálisnak tekinthető, a γ értékét 1-nek vehetjük így az I értékeit, a két elemre vonatkozóan, az alábbi összefüggések adják.

ICO = %

.,

c

ct

knA ∑ , illetve

IMO = %

.

M

tM

knA ∑ (10)

Az olvadék kémiai összetételének ismeretében az ICO és az IMO értékei számíthatók és a ∆G értékei a ∆G = f (lnI) függvényben kijelölhetők. Ez látható a 3. elvi ábrán.

Az ábrán feltüntetett értékek esetén a negatívabb termo-dinamikai potenciállal a CO képződés rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az oxidáció a karbon oxidációjával indul. A karbon tartalom csökkenése során az I értéke növekszik és a helyzete a nyíl irányában, változik. Amint a ∆GCO értéke eléri a ∆GMO értékét a C és az M elem együtt oxidációja, kezdődik. A hőmérséklet növelése, (lásd 3/b ábra) azonos kiinduló lnI értékek esetén, elősegíti kisebb karbon tartal-mú acél előállítását az M elem oxidációjának megindulása nélkül.

Az együtt oxidáció kezdete az elemek koncentráci-ójától is függ. Minél kisebb karbon tartalmú acélt kell gyártani, és minél nagyobb a megvédeni kívánt elem koncentrációja, annál nagyobb hőmérséklet biztosítása szükséges.

Adott olvadék összetétel esetére, adott C- tartalmú acél gyártásánál kiszámítható az a hőmérséklet, amely biztosí-tása esetén a karbon oxidációja megelőzi az M elem oxidá-cióját. Az M elem oxidációja biztosan nem következik be, ha az oxidáció során az alábbi összefüggés teljesül.

∆GCO végső ≤ ∆GMO kezdeti (11)

Az összefüggésből, az olvadék összetételének ismerete esetén, a keresett, oxidáció végi hőmérséklet meghatároz-ható. Az összefüggés általánosan az

-A- B∙T + R∙T∙lnICO végső == -A1 + B1∙T +R∙T∙lnIMO kezdeti (12)

alakban írható fel, amelyből a hőmérséklet számítható.

T=COvégsõMOkezdõ IIRBB

AAln(ln1

1

++++−

(K), ahol (13)

A, A1 B, B1 Az elemekre jellemző termodinamikai állandók.

A technológia gyakorlati végrehajtása miatt azonban fontos paraméter az oxidáció kezdő hőmérsékletének ismerete. Ennek számításánál figyelembe kell venni az

3. ábra: A ∆G–lnI függvény két hőmérsékletre.[1]


oxidálódó elemek oxidációs hőjét, valamint az oxidáció alatti hőveszteség nagyságát. A keletkezett hasznos hőnek biztosítania kell az állandó hőmérsékletnöve-kedést, az adott elem olvadékba tartása miatt. Ennek érdekében:

Az oxidációt csak gázalakú oxigénnel szabad végrehaj-tani, tekintettel az érc ismert hűtőhatására.

Az oxigént csak nagy – legalább 5Nm3/t.ó intenzitással – kell a fürdőbe fúvatni, hogy a hőfejlődés rövid idő alatt megtörténjen.

Az oxigén befúvatását, a kemence nyitott ajtaján keresz-tül, fogyócső segítségével végezték.

3.3. A hulladék Cr tartalmának visszanyerése az oxidáció során

Az eddig leírt elméleti összefüggésekben szereplő M elem, elvileg bármelyik, a ferrumnál nem nemesebb elem lehet, de a saválló acélok gyártásánál a hulladék Cr-tartalmának a visszanyerése az elsődleges cél.

A hulladékos eljárás technológiai előírásnál a fémes betétet 60% saválló és 40% szénacél hulladékból állították össze. A betét ezzel az aránnyal 8-11% körüli Cr-ot tar-talmazott. Ez az arány azért kedvező, mert a hiányzó Cr pótlásához szükséges FeCr a frissítés után az acélvisszahű-téshez elegendőnek bizonyult.

A fent ismertetett termodinamikai számítások, az adott betét viszonyokra, a 2. és 3. táblázatok adatai alapján elvégezhetők. [2]

3. táblázat: Termodinamikai együtthatókReakciók ∆G0= f (T) együtthatói

A B·T2C +O2 = 2CO -72860 -16,18·T

4/3Cr+O2=2/3Cr2O3 -189300 +56,21·T

Az oxidáció befejező hőmérséklete a (12) összefüggés, és a (2) táblázat adatainak felhasználásával:

-72860-16,18∙T + 2R∙ T∙ 5,69 == -189300 + 56,21∙ T+ 4/3∙R∙T∙2,20 (14)

összefüggésből számítható, amelynek eredménye:T= 2142K =1869 ºC.

Ezen a hőmérsékleten a Cr-nál negatívabb szabad-entalpia változással rendelkező elemek a C-nal együtt oxidálódnak a ∆GCO,végső potenciál értékig. Az olvadék oxidáció utáni kémiai összetételét a 2. táblázat tartalmazza.

A táblázat adatai szerint az oxidáció során kiégett elemek mennyisége:

C= 0,52%Si=0,18%Ti=0,50%

Ezen elemek oxidációjából keletkezett hasznos hő növe-li az olvadék hőmérsékletét. Mivel ez a hőmennyiség az oxidáció (frissítés) alatt keletkezik, ezért a frissítés kezdő hőmérsékletét az oxidáció befejező hőmérséklete és az oxi-dáció során keletkezett hőmérséklet emelkedés különbsége határozza meg. Az egyes elemek oxidációjának reakció hőjét a 4. táblázat mutatja 1% elem oxidációja esetére.

4. táblázat: Az elemek reakcióhője (kJ/1%elem)Reakciók Hőmennyiség

2C+O2= 2CO 27 3002Si+O2=2SiO2 31 5002Ti+O2=TiO2 20 160

A táblázatok adataiból meghatározható hőmérsékletnö-vekedés – ha a keletkezett oxidációs hőmennyiség 60%-a hasznosul – az alábbi összefüggésből számítható.

t = 100

6,0∗

∗∑pCQ

= 256 ºC

Az oxidációs folyamat kezdő hőmérséklete tehát:tkezdő = 1862 - 256 = 1612 ºC

A technológia alkalmazásánál néhány problémára ki kell térni:1. Az oxidáció befejező hőmérséklete nagyon magas,

ezért az acél visszahűtését, a kémiai összetétel beállítá-sához szükséges FeCr gyors beadagolásával csökkente-ni kell.

2. A hűtésre felhasználható FeCr — tekintettel az acél ala-csony C-tartalmára — csak alacsony karbon tartalmú szüraffiné lehet.

3. A magas hőmérsékleti követelmények miatt, az oxidá-ció során a betét foszfortartalmát oxidálni nem lehet. A keletkezett hulladék többszöri visszajáratása esetén az acél P-tartalma fokozatosan növekszik, majd eléri az acél előírt P-tartalmának felső határát.

4. A felépítéses gyártási eljárásnál a foszfortalanítás feltételei biztosíthatók, ezért egy-egy gyártási kam-

2. táblázat: Számított adatok a kémiai összetételek alapján

ElemekOlvadék-összetétel

(kö) %-banAtomsúly

(At) kö

n = —— At

SnAtl = ——

kö

lnIkezdetikösszetétel

oxidáció után lnIvégső

C 0,60 12 0,0500 36,75 3,60 0,08 5,69Mn 1,00 55 0,0182 101,06 4,61 1,00Si 0,50 28 0,0179 113,92 4,73 0,07P 0,02 31 0,0006 2848,1 7,85 0,02S 0,02 32 0,0006 - - 0,02Cr 11,00 52 0,2115 8,686 2,20 11,00Ni 6,12 58 0,1055 - - 6,12Ti 0,50 48 0,0104 176,4 5,17 0,00Fe 80,24 56 1,4328 - - 82,69

∑ n=1,8375


pányt ilyen technológiával gyártottak és a hulladékokat keverve használták a hulladékos eljárásnál.

(A számításoknál Cr-veszteséggel nem számoltunk. Reakciókinetikai okokból bizonyos Cr-oxidáció ugyan kimutatható, de az oxidáció befejezése után a salakba kerülő Cr-oxidot, FeSi porral végzett redukálással, vissza lehet vinni az acélba. A redukálás után az acélfürdőben bizonyos inhomogenitást lehetett kimutatni, ami az acél kémiai összetételének beállítását bizonytalanná tette, ezért bevezették az acélfürdő argon gázzal történő homogenizá-ló keverését.)

A saválló acélok gyártásának hulladékos technológiá-ja az alábbiak szerint foglalható össze:

A fémes betétet 60% saválló és 40% szénacél hulla-dékból állították össze. A betéthez adagolták a szükséges, Ni-mennyiséget és a beolvadási C- tartalmat biztosító karbon hordozót. A betét beolvadása után az acélt a frissítés kezdő hőmérsékletére melegítették, majd elvé-gezték az oxigénes frissítést. A frissítés befejezése után az oxidálodott Cr redukálására FeSi port adagoltak a salakra, majd argon gázzal homogenizálták az acélfürdőt. Próbavétel után, az eredmények ismeretében, beadagol-ták a kémiai összetétel beállításához szükséges FeMn-t, FeSi-ot és a FeCr-ot. Az ötvözőanyagok beolvadása után az acél hőmérsékletét 1580-1600 ºC-ra növelték, és elvé-gezték a csapolást. Csapolás közben az üstbe adagolták a FeTi-t (fémtitánt).

4. A kemence műszaki mutatóiA kemence éves termelését folyamatos növekedés jelle-mezte, és 1980-ban elérte a 18000 t/év nagyságot. Ezt mutatja a 4. ábra. [3] A termelés növekedése mellett javultak az egyéb műszaki mutatók is. Az ábra adatai-

ból az is látható, hogy a termelés növekedését nagyban elősegítette az acéladagok (t/adag) 7 tonnára történő növelése, amelyet a kemence falazatának módosítása tett lehetővé.

A műszaki mutatók alakulása egyenletes és magas szín-vonalú munkát bizonyít. 1986 után azonban a saválló acélok (és az egyéb ötvözött acélok) iránti kereslet egyre csökkent, ami a termelés csökkenését vonta maga után.

5. A saválló acélok hengerlésének technológiája5.1. Kiegészítő beruházások

A savállóacél-gyártás metallurgiai feltételeinek megte-remtése mellett a lemezhengerlés és kikészítés megvaló-sításához, néhány technológiai berendezés beruházására is szükség volt. Ezek:• a leöntött tuskók felületének tisztításához és a fejvágás-

hoz szükséges berendezések.• normalizáló kemence az „ausztenitre lágyítás”-hoz• pácolóberendezés a táblalemezek pácolásához.

5.2. A tuskók melegítésének technológiájaAz ausztenites saválló acélok jól alakíthatók. A legna-gyobb képlékenységüket 1150-1250 ºC közötti hőmér-sékleti tartományban mérték.. [4] A gyakorlatban azonban nem ezen a hőmérsékleten végezték az alakítást, mert ebben a hőmérsékleti tartományban a melegtörékenység és a szemcsedurvulás veszélye következhet be. Ezért a szalaghengerlés hőmérsékleti tartományát 900-1160 ºC-ban határozták meg. Az ausztenit mellett jelenlevő fer-rittartalom növekedésével azonban az acél alakíthatósága jelentősen romlik.

Az ausztenites saválló acéltuskók melegítésénél a következőket kell figyelembe venni:• Az ausztenites acél hővezető képessége egyharmada a

hagyományos acélféleségek hővezető képességének.• Az öntési ferrittartalom megfelelő hevítéssel oldatba

vihető.• 1100 ºC fölött szemcsedurvulás lép fel.

Az elmondottakra figyelemmel, az előmelegített kemencében 1100 ºC-ra lassú felhevítéssel, majd 1300 ºC-ra gyors, rövid ideig tartó hevítéssel végezték az acél felmelegítését.

5.3. A hengerlés végrehajtása és a lemezek kikészítése

Az ausztenites saválló acélokat, a kívánt lemezvastag-ság függvényében, 2 vagy 3 fázisban hengerelték. [4] A tuskókat mélykemencében melegítették, és 270 mm név-leges vastagságú bugára hengerelték. A lehűtött bugákat, fejvágás után, gépi hántolással tisztították meg a ferrit jelenléte miatt keletkezett, keresztirányú repedésektől. Az így előkészített bugákat a mélykemencében történő mele-gítés után 200 mm vastagságra hengerelték. A szükséges felületi javítások után, a tolókemencében történt a bugák felmelegítése, majd előnyújtás után, a készsoron a kívánt vastagságú lemezzé hengerelték. A hengerlés, kísérleti technológia eredményei alapján, szabályozott hőfokve-zetéssel történt, ezért szükségtelenné vált az „ausztenitre lágyítás”.4. ábra: A kemence termelésének és műszaki mutatóinak összefoglalása


A lemezek kikészítése után a pácolás az alábbi műveleti lépések szerint történt: [4]• A pácolás 10% sósav, 10% kénsav elegyével és 20 kg

káliumbikromát adalékkal, 65 ºC hőmérsékletű fürdő-ben, történt. A pácolás időtartama180-220 perc volt.

• A passziválást 20% salétromsav tartalmú, 30Cº hőmér-sékletű fürdőben, 30 perc időtartammal végezték.

• Az egyes műveletek között a lemezeket vizes mosás-nak vetették alá. Az első öblítést 65 ºC hőmérsékletű víz permetezésével végezték. Passziválás után a táb-lákat 50 ºC hőmérsékletű vízbe mártás után szivaccsal letörölték.

6. A kihozatali értékekKihozatal számításánál azt határozzuk meg, hogy 1 tonna acéltuskóból hány tonna lemez szállítható ki, vagy 1 tonna kész lemez előállításához hány tonna tuskó felhasználása szükséges. A számításnál a tuskó hengerlése és kikészítése során fellépő veszteségeket vesszük sorra. A számítás rész-leteit az 5. ábrán követhetjük nyomon.[4] Az ábra adata-iból megállapítható, hogy három nagyobb veszteségtétel található a felsorolásban. E tételek közül a fejveszteség nagyságát szabályozni nem lehet. A hántolási veszteség csökkentése a ferrit mennyiségének csökkentésével, az acél kémiai összetételének pontosításával valósítható meg. Az ábrán bemutatott 1672 kg/t betétszükséglet a nemzetkö-zi összehaszonlításban az alsó harmadnak felel meg.

7. Az elektroacélgyártás leállításaA ’80-as évek végén, az ipari válság kezdetén, a saválló acélok – és általánosan az ötvözött és a kereskedelmi acé-lok – iránti kereslet visszaesett. Ez a tény a Dunai Vasmű rendelésállományát is érintette. A kohászati üzemek is, a talpon maradás érdekében, a termékek árának csökkentését (takarékossággal, technológiai korszerűsítéssel és a kiho-zatali értékek javításával) kívánták ellensúlyozni. A Dunai Vasműben az energia megtakarításnak és a kihozatal javí-tásának egyik eszköze a tuskóöntés megszüntetése volt. A tuskóöntés megszüntetésével, mivel a folyamatosan öntött brammák melegítése a tolókemencében történt, a mély-kemence üzemeltetése is befejeződött. Ennek hozadéka volt az elektrokemence üzemének megszüntetése, mert a szükségszerű intézkedések, az elektrokemencében gyártott tuskók melegítésének feltételeit is megszüntették.

A Dunai Vasműben, az elektrokemence 27 éves üze-meltetése során, olyan értékes technológiai megoldások születtek, amelyek gazdagították a metallurgiai ismerete-ket, és ezek alapján beírta nevét a metallurgia történelem-könyvébe.

Felhasznált irodalom[1] Szabó Z.: Acélgyártás (főiskolai jegyzet)[2] Szabó Z.: Ötvözött acélhulladék feldolgozása ívkemencében.

Bányászati és Kohászati Lapok 1976. 9. szám [3] Gyerák T, Kállai G, Takács I. Lukácsi I.: 50 éves az acélgyártás

a Dunai Vasműben. Jubileumi kiadvány 2004.[4] Dr. Horváth Á.: Ferrites és ausztenites acélok gyártása.

Tanulmány

5. ábra: Az ausztenites saválló acélok kihozatala


2011. februárjában Lukács Péter PhD a Dunaferr a Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány kuratóriumának elnöke megbízta Jakab Sándort, az ala-pítvány titkárát azzal, hogy keressen olyan európai uniós pályázatot, amely az alapítvány célkitűzéseit, azaz a fel-sőoktatást, azon belül a kohómérnökképzést támogatja. Jakab Sándor a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-4.1.2.A.), „Képzés- és tartalomfejlesztés, kép-zők képzése, különös tekintettel a matematikai, természet-tudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére” című pályázati felhívását találta az alapít-vány céljaival leginkább megegyezőnek. A pályázat az Új Széchenyi Terv keretében jelent meg az ESZA Nonprofit Kft. koordinációjával.

A kiírás feltételül szabta, hogy egy felsőoktatási intéz-ménnyel konzorciumban történjen a pályázat megvalósítá-sa, erre – kézenfekvő megoldásként – legalkalmasabbnak a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karát találta az alapítvány kuratóriuma.

Az elnök úr – Dr. Gácsi Zoltán, a Műszaki Anyagtudo-mányi Kar dékánjának javaslatára – felkérte Dr. Károly Gyulát a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének professor emeritusát, hogy az egyetem részé-ről koordinálja a pályázat megírását, majd sikeres döntés után vezesse az alapítvány és az egyetem erre a célra megalakított konzorciumát. A kuratórium javasolta továb-bá, hogy a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének Metallurgiai (ISD Dunaferr Zrt.) Kihe-lyezett Intézeti Tanszéke is működjön közre a pályázat elkészítésében és megvalósításában, s lehetőség szerint minél több Dunaferres szakember működjék aktívan közre a tananyagok megírásában, lektorálásában.

Károly Gyula a pályázat kiírásának ismeretében java-solta, hogy ne kizárólag a vas- és acélmetallurgia – nyers-vas- és acélgyártás, hengerlés, felületbevonás – témaköré-ben, hanem az ezekhez kapcsolódó alapozó kémiai metal-lurgia és az eddig még magyar nyelvű tananyaggal nem rendelkező archeometallurgia témájában is készüljenek

A cikk bemutatja egy anyag- és kohómérnökképzést támogató uniós pályázat kiválasztásának és elnyerésé-nek folyamatát, valamint a pályázati pénzzel támoga-tott feladat megvalósítását, eredményét.

The article presents the process of selection and obtainment of an EU tender on subsidizing the educa-tion of metallurgical engineers, as well as the realisa-tion and result of the task subsidized with the tender fund.

Harcsik Béla, Jakab Sándor, Károly Gyula, Török Béla *

Digitális tananyagok fejlesztése a vas-, acélmetallurgia és képlékenyalakítás területén

* Harcsik Béla a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének adjunktusa • Jakab Sándor a Dunaferr a Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány kuratóriumának titkára • Károly Gyula a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének professor emeritusa • Török Béla a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének docense

1. táblázatTananyag címe Szerző(k) (vezetőszerzők neve kiemelve) Lektor

1. Archeometallurgia Dr. Török Béla Dr. Sziklavári János2. Kémiai metallurgia Dr. Kékesi Tamás Dr. Bartha László3. Vasmetallurgia alapjai Dr. Farkas Ottó, Móger Róbert Dr. Tóth L. Attila4. Vasmetallurgia fejlődési irányai Dr. Farkas Ottó Dr. Grega Oszkár5. Acélmetallurgia alapjai Dr. Károly Gyula Dr. Szegedi József6. Konverteres acélgyártás Dr. Károly Gyula, Józsa Róbert Dr. Szabó Zoltán7. Elektroacélgyártás Dr. Károly Gyula, Dr. Kiss László, Dr. Harcsik Béla Dr. Szőke László8. Acélok üstmetallurgiai kezelése Dr. Károly Gyula, Dr. Kiss László, Dr. Károly Zoltán Dr. Szőke László9. Acélöntés, speciális acélgyártás Dr. Harcsik Béla, Dr. Károly Gyula, Dr. Réger Mihály Dr. Sziklavári János10. Speciális acélok gyártásának metallurgiai, energetikai, környezetvédelmi, minőségbiztosítási szempontjai Dr. Károly Gyula, Dr. Tardy Pál, Dr. Kiss László Dr. Szőke László

11. Rúd- és laposacéltermékek hengerlésének elméleti és technológiai szempontjai Dr. Farkas Péter, Dr. Gulyás József, Dr. Horváth Ákos, Illés Péter Marczis Gáborné Dr.

12. Fémes és szervetlen bevonattechnológiák Dr. Török Tamás, Dr. Dénes Éva†, Barta Emil Lakatosné Dr. Varsányi Magdolna

13. Acélgyártásnál a technológiatervezés, technológiafejlesztés, adagvezetés elméleti megfontolásai, vertikális szempontjai Dr. Károly Gyula, Dr. Tardy Pál Dr. Szőke László

14. A primeracélgyártás technológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai Dr. Harcsik Béla, Dr. Kiss László, Józsa Róbert Dr. Károly Gyula

15. Az üstmetallurgia és a folyamatos öntéstechnológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai Dr. Harcsik Béla, Dr. Kiss László, Józsa Róbert Dr. Károly Gyula


tananyagok, s a programba kerüljön bele a steeluniversity tananyagának adaptálása is. A projekt 24 hónapos meg-valósítására 2011. szeptember 1. és 2013. augusztus 31. közötti időszak került kijelölésre.

A projekt szerkezetének és sarokszámainak megfo-galmazása után a pályázati anyag elkészítésére, benyúj-tására és megvalósítására – a Dékán javaslatára, s az alapítvány kuratóriumának egyetértésével – az alábbi team alakult:– projektmenedzser: Dr. Török Béla, a Miskolci Egyetem

Metallurgiai és Öntészeti Intézetének (MÖI) egyetemi docense, aki számos EU-s pályázatot vezetett már,

– tudományos színvonalért és ipari szakmaiságért felelős szakmai vezetőül: Dr. Kékesi Tamás, a MÖI egyetemi tanára,

– digitalizálásért és az oktatók képzéséért felelős szakmai vezetőül: Kocsisné Dr. Baán Mária egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Észak-Magyarországi Regionális Távoktatási Központjának igazgatója,

– pénzügyi vezető: Barta Andrásné, a NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Non-profit Kft. vezető menedzsere.

A pályázatot kialakítók ezek után a dékán és az alapít-vány kuratóriumának egyetértésével elfogadták a készí-tendő 15 tananyag címét és alapvető adatait tartalmazó listát (1. táblázat) és a kéttagú konzorcium koordinátori és összekötő szerepére felkérte Dr. Harcsik Bélát (a MÖI későbbi adjunktusa). Az egyes tananyagok lektorálására – a szerzők javaslatait figyelembevéve – az adott szakterület egy-egy kiemelkedő hazai személyisége került felkérésre, ezzel is biztosítva a legmagasabb minőséget.

Az egyes jegyzetek tartalmának rövid összefoglalása:

1. ArcheometallurgiaAz archeometallurgia témájában hazánkban írásos tan-anyag eddig még nem készült. A tananyag része a régészeti lelőhelyek és leletek vizsgálati módszereinek, vas és nem vasfémek – archeometallurgiai – előállítási eljárásainak ismertetése.

2. Kémiai metallurgiaA vas- és fémmetallurgia elméleti alapjait összefoglaló hiánypótló jegyzet tartalmazza az előkészítő technikákat, a metallurgiai termodinamikát, reakciók kinetikáját, a piro- és hidrometallurgiai fémkinyerés, illetve a fémtisztítási eljárások elméletét.

3. Vasmetallurgia alapjaiA nyersvasgyártás elméletét bemutató jegyzet a nagyol-vasztói nyersvasgyártást, mint az acélgyártás alapvető fémbetétellátó technikai-technológiai rendszerét mutatja be. A redukciós folyamatok mellett a nyersvas összetéte-lének alakulására ható tényezők kerülnek összefoglalásra.

4. Vasmetallurgia fejlődési irányaiA vasmetallurgia új technológiai eljárásai mennyiségükben és minőségükben egyaránt értékesebb gyártási módszerek kidolgozásához vezettek, aminek következtében a témakör önálló tantárgy rangjára emelkedett az egyetemi kohó-mérnökképzésben, külön egyetemi jegyzetbe foglalva az ismeretanyag oktatott részét.

5. Acélmetallurgia alapjaiAz acélgyártás elméletét összefoglaló jegyzet ismerteti az acélgyártás fizikai-kémiai alapjait, a fontosabb termo-dinamikai és reakciókinetikai összefüggéseket. Bemu-tatásra kerülnek a résztvevő fázisok (olvadék, salak, gázfázis) legfontosabb reakcióinak, az oxidációnak, a dezoxidációnak, a kéntelenítésnek és a gáztalanításnak a metallurgiai alapjai.

6. Konverteres acélgyártásA – világszinten legelterjedtebb – konverteres acélgyár-tás kialakulásától máig tartó fejlődését, illetve a ma használatos technológiai berendezéseket és technológi-ákat foglalja össze a jegyzet.

7. ElektroacélgyártásA jegyzet bemutatja az ívfényes elektroacélgyártás fejlődési lépéseit, a klasszikus kétperiódusútól mai kor-szerű UHP kemencékig. Ismertetésre kerülnek az – első-sorban – öntödékben használatos indukciós kemencék részei és működési elve.

8. Acélok üstmetallurgiai kezeléseA primerkemencéből lecsapolt nyersacélt különböző szelektív üstmetallurgiai kezelésekkel gyártják kész-acéllá, ami akkor már önthetővé válik. A tananyag bemutatja a homogenizálás, a hevítés, az ötvözés, a zárványtalanítás és a gáztalanítás legelterjedtebb mód-szereit.

9. Acélöntés, speciális acélgyártásA készacélt tovább feldolgozásra öntéssel teszik alkal-massá. A jegyzet bemutatja a kristályosodás alapjai mellett, az üst részeit, ismerteti a hagyományos és folya-matos öntés technológiáját.

10. Speciális acélok gyártásának metallurgiai, energe-tikai, környezetvédelmi, minőségbiztosítási szempontjaiAz egyes acéltípusok gyártási technológiáját ismerteti a tananyag. A klímavédelem és az acélipar kapcsolatát, a vas- és acélmetallurgia környezetvédelmi vonatkozá-sait, a CO2-kibocsátás csökkentésének lehetőségeit, az energiafelhasználás hatékonyságának javítását foglalja össze a jegyzet. Továbbá fontos rész a minőségbizto-sítás gyakorlatának bemutatása az acélipari gyakorlat-ban.

11. Rúd- és laposacél-termékek hengerlésének elméleti és technológiai szempontjaiAz acélmetallurgia öntéssel előállított féltermékének a továbbalakítása a képlékenyalakítás feladata. A jegyzet a hengerlés alapjait foglalja össze, kitérve az alakos és lapostermékek előállításának elméletére.

12. Fémes és szervetlen bevonat technológiákA jegyzetben a nagyszámú felülettechnikai eljárás közül tárgyalásra kerülnek a szobahőmérséklethez közeli hőmérsékleten dolgozó vizes oldatos bevonó techno-lógiák, a fémek, illetve fémötvözetek olvadékaival dolgozó, nagyobb hőmérsékletű és nagyteljesítményű, folyamatos sorokon fémolvadékkal bevonó technológi-ák, valamint a részben ugyancsak nagy hőmérsékleten megvalósított tűzzománcozás.


13. Acélgyártásnál a technológiatervezés, technológia-fejlesztés, adagvezetés elméleti megfontolásai, vertikális szempontjaiA vaskohászattal foglalkozó kohómérnök hallgatók okta-tásának szemléletesebbé tételére készült az interneten ingyenes elérhető – többnyelvű – e-learning oktatóprog-ram, a www.steeluniversity.org. A jegyzet bemutatja a program négy modulját: az oxigénes konverter, az ívfényes elektroacélgyártás, az üstmetallurgiai kezelés és a folya-matos öntés elméletének oktatására készült igen szemléle-tes e-learning tananyagokat.

14. A primeracélgyártás technológiatervezésének, techno-lógiafejlesztésének gyakorlati szempontjaiA jegyzet az oxigénes konverter acélgyártás és az elektroacélgyártás (ívfényes és indukciós) gyakorlatá-val foglalkozik. A kemencék tűzállófalazatának kialakí-tásának ismertetése mellett a szerzők konkrét példákon keresztül szemléltetik a betétösszeállítástól a csapolá-sig a teljes adaggyártást. Bemutatásra kerülnek a www.steeluniversity.org oxigénes konverteres acélgyártásra és ívfényes elektroacélgyártásra vonatkozó szimulációs prog-ramjai.

15. Az üstmetallurgia és a folyamatos öntés techno-lógiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai

A jegyzet összefoglalja az üstök előkészítését, az üst-metallurgia gyakorlatát, az ötvözőanyagokat és az ötvözési megoldásokat. A hagyományos és folyamatos öntés eszkö-zei és technológiája mellett ismertetésre kerülnek a www.steeluniversity.org program az üstmetallurgiai eljárásokat és a folyamatos öntést bemutató szimulációi.

A vaskohászattal foglalkozó kohómérnök hallga-tók oktatásának szemléletesebbé tételére a World Steel Association és a Liverpooli Egyetem készítette el a steeluniversity.org internetes honlapon ingyenesen elér-hető on-line e-learning oktatóprogramot. A program rész-letesen bemutatja az acélgyártás teljes folyamatát a nagy-olvasztótól a konverteres acélgyártásig, az üstmetallurgiai kezeléstől a meleghengerlésen át egészen a hőkezelésig. Az oldal nemcsak elméleti összefüggéseket mutat be, hanem szimulációk segítségével a felhasználó maga is gyárthat például karosszérialemezt vagy szerszámacélt a betétanyagok kiválasztásától kezdve a leöntött féltermékig bezárólag. A projekt egyik fontos, felsőoktatási szempont-ból exkluzív célja, hogy három elektronikus jegyzet formá-jában adaptálja a program 4 modulját (oxigénes konverter – BOF; ívfényes elektroacélgyártás – EAF; üstmetallur-giai kezelés – secondary steelmaking; folyamatos öntés – continuous casting) magyar nyelven (a szakfordítást Szőke László, címzetes egyetemi tanár végezte). A www.steeluniversity.org-ot működtető World Steel Association vállalta, hogy díjmentesen átadja a modulok teljes angol szövegét, majd az elkészült magyar fordítást, új nyelvként, megjelenteti az elérhető nyelvek között.

A pályázat beadása a pályázatot koordináló szervezet felé megtörtént 2011. május 20-án. Az első eredmény 2011. október 24-i keltezéssel érkezett, miszerint a Döntés Előkészítő Bizottság döntése alapján a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóság támogatásra érdemesnek ítél-te, azonban az összpontszám alapján felállított pályázati

sorrend és a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg alapján forráshiány miatt várakozó listára sorolta.

2012. január 27-ei keltezéssel küldött újabb levelé-ben azonban már a projekt támogatásának lehetőségéről értesítette a projektmenedzsert az ESZA Nonprofit Kft. programigazgatója. Az előre nem tervezett csúszás miatt a projekt megvalósítási időszaka 2012. március 1. és 2014. február 28. közé módosult.

A munka érdemi része a támogatási, a szerzői felhasz-nálói és egyéb szerződések megkötése után, a jegyzetek kéziratai, a mozgóképek és animációk elkészítésével foly-tatódott. A jegyzetek sorban készültek 2013 folyamán és lektorálásuk is fokozatosan megtörtént. A lektorált jegy-zetek kéziratai részben már a digitalizálást megelőzően felhasználásra kerültek az oktatás során. Az elkészült jegyzetek – a digitalizálást követően – 2014. február 28-tól érhetők el.

A pályázat nem a nyomtatás költségét támogatja, hanem a teljesen ingyenes internetes hozzáférést preferálja. Ennek megfelelően a megjelenítés módja e-learning és pdf formá-tumban:– tananyagok teljes verziója – önregisztrációt követően

– online a Miskolci Egyetem e-Learning Centruma által üzemeltetett Moodle keretrendszerben, www.kohasztananyagok.uni-miskolc.hu,

– a MÖI honlapja (letölthető pdf formátumban),– az ISD Dunaferr Zrt. honlapja (a MÖI honlapjára navi-

gáló linkkel),– a www.tankonyvtar.hu honlapja (a MÖI honlapjára

navigáló linkkel).

Így nemcsak a Miskolci Egyetem jelenlegi hallgatói, hanem más felsőfokú intézmények oktatói és diákjai, illet-ve gyakorló mérnökök, szakemberek is hozzá tudnak férni a legmodernebb ismeretekhez magyar nyelven.

Az e-learning biztosítja azt a lehetőséget, hogy a tananyagok szövegét ne csak fotókkal, rajzokkal, illetve diagramokkal illusztrálják, hanem animációkkal és moz-góképekkel is kiegészüljenek a jobb megértést segítve. A tananyagok összesen 53 mozgóképpel és 46 animációval szemléltetik az egyes berendezések működését, illetve a használatos eljárásokat.

A pályázat előírta a képzők képzését is, amire a teljes költségvetés min. 15%-át kellett fordítani. Ennek kereté-ben a tananyagok szerzői és lektorai, illetve az elkészült digitális jegyzetek segítségével oktató kollégák pedagógi-ai, e-learning módszertani és idegen nyelvű prezentációra való felkészítő képzéseken vettek részt a projekt megvaló-sítása során.

A projekt költségvetése 95%-os támogatással és 5% önrésszel finanszírozott, amikből a konzorciumi partnerek a vállalt feladatoknak megfelelő arányban részesültek. Az Egyetem vállalta 12 tananyag elkészítését, a digitalizá-lás és a képzések lebonyolítását. Az Alapítvány feladata volt 3 tananyag elkészítése, a mozgóképek és animációk készítésének megszervezése. A vállalt feladatokra, az ajánlatok mérlegelésével, mindkét fél elismert szakembe-reket választott. A tananyagok felkért szerzői a Miskolci Egyetem jelenlegi és volt oktatói, az ISD Dunaferr Zrt. dolgozói és főtanácsosai, illetve más a szakterületükön igen megbecsült szakemberek. A digitalizálást a Miskolci Egyetem e-Learning Centrumának munkatársai végezték.


A képzéseket az oulu-i egyetem szakemberei (idegen nyelvű oktatás), illetve az e-learning és pedagógiai mód-szertani képzések legjelentősebb hazai szakértői tartották. A mozgóképek az ISD Dunaferr Zrt., az ózdi ÓAM Kft. üzemeiben, a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének laboratóriumaiban, illetve egyéb külső helyszí-neken készültek.

A projekt 12 hónapos előkészítési és 24 hónapos meg-valósítási időszakában a megvalósítók csapatában néhány változás történt. Dr. Dénes Éva felkért társszerző a projekt korai szakaszában sajnos elhunyt, így szerzőtársai nélküle készítették el a jegyzetet. A projekt menedzsmentjében további két személyi változást történt: Kocsisné Dr. Baán Mária más, frissen elnyert tudományos projektek irá-nyításában való részvétele miatt Dudás Róbertnek adta át helyét e projektet illetően. Prof. Dr. Kékesi Tamást a Miskolci Egyetem rektora tudományos és nemzetközi rektorhelyettesnek kérte fel, így a pályázat kivitelezésében vállalt feladatait – összeférhetetlenség miatt – Dr. Harcsik Béla adjunktus vette át.

Az elkészült új tananyagok jelentős segítséget nyújta-nak nemcsak az anyag- és kohómérnök hallgatók részére, hanem a szakmájukat már gyakorló mérnökök is nagy örömmel vették, hogy a régen tanultakat felfrissíthetik, kiegészíthetik és mindezt jól illusztrálva térítésmentesen tehetik.

A Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj adományo-zásának célja a műszaki, gazdasági, szervezési és humán publikáció – szakcikkek, szakkönyvek, tanulmányok, konferenciákon elhangzott előadások stb. – terén kiemel-kedő eredményt elérők tevékenységének ösztönzése, elismerése.

Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított vagy részvételével működő társaságok, illetve vele együttműködő szervezetek – egyetemek, főiskolák – pályázatot benyújtó dolgozója, hallgatója illetve teamje részesülhet.

Pályázni — elsősorban — az ISD Dunaferr Zrt. és társasá-gai tevékenységével összefüggő hazai vagy külföldi szak-mai lapban vagy egyéb kiadványként megjelent, megje-lenő, illetve szakmai konferencián előadásként szerepelt műszaki, gazdasági, illetve humán publikációkkal lehet.

Az Alkotói Alapítvány kuratóriumának döntése alap-ján a Dunaferr Műszaki Gazdasági Közleményekben 2013. június 1.–2014. május 1-jéig megjelenő publi-kációk — a cikkekért járó hono rárium mellett — részt vesznek a pályázatban.

Pályázati díjakAz eredményes pályázatok a Dunaferr Szakmai Publiká-cióért Nívódíj I. fokozatával 150 000 Ft, II. fokozatával 125 000 Ft, III. fokozatával 100 000 Ft.összegű anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek. (A díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.)

Jelentkezés, határidők: Pályázatok benyújtása: 2014. május 1-jéigDíjak átadása: 2014. június 30-áig

A pályázatokat ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni:

Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf. 110.

A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefonszám: 06 (25) 581-303, 06 (30) 520-5760E-mail cím: [email protected]

Az Alapítvány Kuratóriuma

Pályázati felhívás Az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai által alapított

Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma pályázati felhívást tesz közzé

Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj elnyerésére.


I. Hőkezelés szükségességéről és a folyamatról rövidenA hidegen hengerelt termékek a hengerlést követően – a további feldolgozhatóság érdekében – újrakristályosító (lágyító) hőkezelésen esnek át (1. ábra). A lágyítási folya-mat hidegen hengerelt acélok esetén 600-650 ºC-on megy végbe. A kívánt mechanikai tulajdonságok eléréséhez két fontos és változtatható hőkezelési paraméter áll rendel-kezésre, a hőmérséklet és az idő. A két paraméter pontos ismerete elengedhetetlen az anyagban lejátszódó folyama-tok megértéséhez. A hőmérséklet és idő megválasztásánál azonban figyelembe kell venni, hogy hengerlést követően a tekercsek tömege átlagosan 16,7 tonna, és az így képzett, hőkezelésre kerülő betét tömege eléri az 50-55 tonnát.

A hőkezelés alatt lejátszódó újrakristályosodási folya-matok főbb szakaszait a 2. ábra mutatja.

I. fázis: Adott hőmérséklet alatt a fém kristályos szer-kezetében (2. ábra, I. terület) semmiféle változás nem megy végbe, ennek ellenére a saját feszültség csökken a keménység számottevő csökkenése nélkül, erősen csök-ken a villamos ellenállás és a hőelektromos erő. Az ilyen

változásokat előidéző folyamatot a kristály megújulásának (angolul: recovery) nevezzük.

II. fázis: A hidegen alakított fémben lejátszódó változá-sok második fázisát (2. ábra, II. terület) az jellemzi, hogy ezalatt az összes tulajdonságváltozások eltűnnek. Legfon-tosabb változás, hogy a keménység csökken, a fajlagos nyúlás nő, a fém teljesen kilágyul. Az újrakristályosodás-kor keletkező szemcsék nagyságát befolyásoló tényezők a hőmérséklet, a hőntartási idő, valamint az alakítás mértéke.

III. fázis: A hidegen alakított egyfázisú fém lágyító izzításánál jelentkező harmadik fázis (2. ábra, III. terület) akkor következik be, ha a hőmérsékletet az újrakristályo-sodási hőmérséklet fölé növeljük, vagy ami ezzel azonos, az újrakristályosodás hőmérsékletén történő hőntartás ide-jét növeljük. Ebben a szakaszban a hőmérséklet emelkedé-sével a nagyobb szemcsék a kisebbek rovására növekednek és szemcsedurvulás következik be.

A technológia alapvető felépítését és működését a 3. ábrán láthatjuk.

A hideghengermű történetéről már megjelent egy cikk-sorozat, mely a Dunai Vasmű alapításától a napjainkig végig kíséri a technikai és technológiai fejlődését, a termelés és minőség változásait. A 2008-ban érkező és sajnos jelenleg még mindig véget érni nem akaró gazdasági világválság a Dunaferr helyzetét úgy tűnik ismételten jelentősen meg fogja változtatni. A változá-sok érintik a technológiai folyamatok szerkezetét, ennél fogva kihatással van és lesz a vállalat belső energetikai rendszerére is. Ennek a rendszernek a Hideghengermű hőkezelője az egyik, legkisebb gázenergetikai felhasz-náló , de az egyik legmagasabb hozzáadott értékű ter-mékét gyártva a Dunaferrnek. Így minden zavar érzé-kenyen érinti a működés eredményességét. A fűtéshez kevertgázt használ, a kohó és a kokszolói kamragáz 1:4,5 arányú keverékét. Ez a Hideghengermű indulása óta működik kisebb, és nagyobb átalakításokkal. Saj-nos ma elérkeztünk oda, hogy a külső és belső körül-mények kényszerítésére ezt a fűtőanyagot földgázra kell cserélni, megteremtve ezzel a vállalatnál működő nagy energia igényű folyékony technológiai fázisoktól való függetlenséget. A cikksorozat betekintést nyújt a Dunaferr harangkemencés hőkezelési technológiá-jának működésébe, majd az újabb nagyobb léptékű változásokba, megismertetve a technológia lényegét. Ismerteti az üzem felépítését történeti áttekintéssel, energetikai állapotát, az új energiahordozó használatá-ból eredő műszaki módosításokat.

A series of articles has already appeared about the history of cold rolling mill that followed the technical and technological development and the changes of production and quality from the foundation of Dunai Vas-mű Ironworks up to our days. The global economic crisis coming in 2008 and unfortunately still not going to an end seems to change again significantly the situation of Dunaferr. The changes affect the structure of technology processes, and in consequence will have an impact on the internal energetic system of the company. The heat treatment plant of the Cold Rolling Mill is one of the smallest gas energy users of this system but produces one of the highest added value products of Dunaferr. Thus every disturbance affects sensibly the success of operation. For heating it is used mixed gas, the 1:4.5 rate mixture of the blast furnace gas and coke oven gas. This operates with smaller and greater transformations since the start of Cold Rolling Mill. Unfortunately we have come to the situation that this fuel must be changed due to the external and internal circumstances, establishing with this the independence from the high energy demand fluid technology phases operating at the company. The series of articles gives an insight in the operation of the bell furnace annealing technology of Dunaferr, then into the higher scale changes, acquainting the essence of this technology. It presents the structure of the plant with a historical review, the energetic status of the plant, and the technical modifications resulting from the use of new energy carrier.

Varga Ottó, Köpöczi János, Gallai Imre, Fülöp Tamás *

Energetikai változások a Hideghengermű harangkemencés lágyítási technológiájában (I. rész)

* Varga Ottó projektigazgató ISD Dunaferr Zrt., Hideghengermű • Köpöczi János hengersor-hőkezelő üzemvezető-helyettes ISD Dunaferr Zrt., Hideghengermű • Gallai Imre gyártmányfejlesztő ISD Dunaferr Zrt., Hideghengermű • Fülöp Tamás energetikus ISD Dunaferr Zrt., Hideghengermű


Röviden a felépítés lényege:• Kemenceállás: a tekercsoszlopot tartó teherbíró acél-

szerkezet, különböző speciálisan kialakított szerkeze-tekkel (tűzállóbetét, tűzálló homokzár, gáz áramlását meghatározó terelőkészülék, védőgáz keringtető venti-látor stb.).

• Konvekciós alátét: a védőgáz áramlását meghatározó, a lágyítandó tekercseket szétválasztó, bordázott alátétle-mez.

• Védőbúra: hőálló acélból készült hengeres, hullámosí-tott vagy sima oldalfalú, tetején zárt harang alakú test.

• Hevítőharang: olyan tüzelőberendezés, melynek tűzál-ló bélése és a védőbúra között kialakult henger alakú térben a használatos fűtőgázt elégetjük, az így keletke-zett hőenergia a védőbúrán keresztül konvekcióval, és sugárzással a betétet felhevíti.

• Védőgáz: 5% H2 és 95% N2 gázkeverék, melyet a védőbúra alatt a tekercsoszlop körül keringtetünk.

• Tűztér: térhőmérséklet kb. 900 ºC.

II. Hőkezelő üzem fejlődésének történeti áttekintéseA Hideghengerműben a technológiai lánc részeként először 4 kemenceblokkba szervezett, egyenként 15 kemenceállás-ból álló kb. 250 000 tonna éves kapacitású hőkezelőüze-met építettek. A magyarországi gazdasági fejlődés egyre nagyobb mennyiséget követelt a hidegen hengerelt leme-zekből. Fejlődésnek indult a háztartási gépek (pl. LEHEL, HAJDU), eszközök (pl. Bonyhádi, Budafoki Zománcipari Művek) gyártása, fellendültek a mezőgépipari, a gépipari és az építőipari vállalatok is. A termelés bővülése, a ter-melés felfutása nagyobb hőkezelési kapacitást igényelt. A kemenceparkot bővítették egy ötödik kemenceblokkal (15 db új nagyobb teherbírású kemenceállással). Ezzel és a hűlési szakasz technológiájának későbbi változtatásával az üzem elméleti kapacitása először 300 000, majd 500 000 tonna/évre emelkedett.

Az üzem egyoszlopos kevertgáz fűtésű harangkemen-cékből áll (4. ábra), kemenceállásaink száma 75 db, amelyhez jelenleg 30 hevítő harang és 80 védőbúra tar-tozik.

A fűtőgáz 5,8 MJ/Nm3-en stabilizált fűtőértékű kohó-gáz-kamragáz keverék. Ezzel az energetikai megoldással a kohászat alacsony fűtőértékű melléktermék-gázait hasz-nosítjuk, melyet felfoghatunk egyfajta megújuló energia-felhasználásnak is.

Az 1970-es évek és az 1980-as évek első fele – a termelés felfuttatása után – a nagy újítások és a kísérle-tezések időszaka volt. Helyi szakembereink erőfeszítései elsősorban a termelés, illetve a termelékenység növelésére irányultak. Csak három fejlesztést emelnék ki ebből az időszakból, a teljesség igénye nélkül.

Az első ötlet az égőöv átépítése volt. A hevítőharangon - ként 16 radiális irányban beépített gázégő helyett ugyanazt a fűtési teljesítményt 12 égővel kívánták elérni, melyeket tangenciális irányban építettek be. A megoldás bevált, a

1. ábra: Hőkezelési diagram

2. ábra: Hőmérsékletváltozás hatása a hidegen alakított acél tulajdonságára


kemence konvekciója javult. A fajlagos fűtőenergia-igény kis mértékben csökkent, de ennél lényegesen fontosabb, hogy a drága, de nélkülözhetetlen védőbúra hőterhelése csökkent. Ezzel megnövelték a védőbúra élettartamát, ami költségcsökkenést eredményezett.

A következő kísérlet a fűtőgáz előmelegítése volt. A hevítőharangok kevertgázellátó rendszerét egyenáramú csőrekuperátorokkal szerelték fel, amely a fűtőgázt 130-180 °C-ra melegítette elő a távozó füstgáz hőtartalmának hasznosításával. Ez 4-6%-os fajlagos energiafelhasználás csökkenést eredményezett. Nem utolsósorban a kemence kezelhetősége is javult.

Egy újabb fejlesztés a hűlési idő csökkentését célozta meg. Az eredeti, csak levegővel működő hűtőharang a hűlési szakaszban került a kemenceállásokra és a beépí-tett ventilátoraival a betét intenzív léghűtését biztosította a védőbúrán keresztül. A hűlési idő csökkentésére a hűtőharangos intenzív léghűtés helyett a védőbúra külső palástfelületén vízhűtést alkalmaztak. A folyamat elején viszonylag magas betéthőmérsékletnél, majd a betét és a védőbúra védelme érdekében egyre alacsonyabb hőfoktól alkalmazzák. Ez a változtatás a technológiai ciklusidő 5-8%-os csökkenését eredményezte. Még ma is ezt a

3. ábra: Technológia alapvető felépítése és működése

4. ábra: Egyoszlopos kevertgáz fűtésű harangkemence


megoldást alkalmazzuk. A hűtőharangok használatának elhagyása költség szempontjából ma már vitatható döntés. A mai modern „JET” típusú hűtőharangok permetező víz-hűtést is alkalmaznak, ez intenzívebb hőelvonásra képes.

A kemenceállások terelőkészülékeibe, a kemence mun-katerébe, vastag falú csöveket építettek, amelyeken adott hőfoktól a hűtési szakaszban vizet szándékoztak áramoltat-ni. Ezzel a kiegészítő vízhűtéssel próbálták növelni a hűtés intenzitását. Az ötlet a gyakorlati próbák során elvérzett. Az acélcsövek nem bírták a terhelést, széthasadtak, ezzel jelentős mennyiségű víz jutott a munkatérbe. A robbanás-veszély mellett a betét is javíthatatlan selejtté vált. Ma már erre kiforrott technológiák állnak rendelkezésre.

Az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek végéig a termelékenység növelése mellett előtérbe kerültek egyéb szempontok is, mint a technikai korszerűsítés, környezetvédelem, munkavédelem, minőségügy. A leg-fontosabb változásokat ebből az időszakból az alábbiak-ban vázoljuk.

Egy erre kialakított és megépített üzemben a földgáz O2 szegény térben való elégetésével előállított, magas CO tartalmú védőgáz (redukáló képesség) használatáról az üzemet átállították a HNX technológiára. Ez úgy munka-védelmi, mint környezetvédelmi szempontból komoly elő-relépés volt. A HNX technológiánál alkalmazott védőgáz egészségre ártalmatlan N2+H2 gázkeverék. A legfontosabb cél a CO és CO2 egyensúly bizonytalanságából adódó kar-bon kirakódás elkerülése volt.

Megkezdődött hevítőharangok hőszigetelésének kor-szerűsítése. Az eredeti azbesztlemezből és könnyű samott-téglából felépített szigetelést szálkerámia paplan, illetve a kupolában hőálló betonszigetelés váltotta fel. Ezzel nem csak a hevítőharangok szerkezeti tömege csökkent jelentő-

sen, hanem a kemencék falvesztesége is a jobb hőszigete-lés miatt, és javult a tüzelés hatékonysága is.

Ebben az időszakban kezdődött mag a folyamatirányí-tás automatizálása is. Az 1960-as években gyártott szovjet elektromechanikus szabályozó műszerek helyett a kor magyarországi színvonalának megfelelő analóg számító-gépes folyamatirányító rendszert építettek ki. Először a hőfokszabályozást automatizálták, majd a védőgáz betáp-lálás és az öblítési folyamat szelepeinek vezérlését is.

Az első jelentősebb méretű átépítésre 1999-2000-ben került sor.

Az I-IV. kemenceblokk PLC folyamatirányító rendszert és számítógépes megjelenítő-kezelő rendszert kapott (5. ábra). A harangokat is korszerűbb, előmelegített égésleve-gővel üzemelő kényszerlevegős égőkkel látták el. A teljes hőkezelési folyamat automatizálásra került, az emberi hibák lehetősége is jelentősen csökkent. A négy kemen-ceblokk 60 db kemenceállásához 24 db hevítőharangot építettek át, amelyeket már harangonként 6 db nagy impul-zusú kényszerlevegő-gázégővel és nagy teljesítményű égéslevegő-előmelegítő rekuperátorokkal szereltek fel. Ez a technikai megoldás már mintegy 30%-kal hatékonyabb tüzelést eredményezett. Ehhez csak egy adatpár: 1996-ban a fajlagos fűtőenergia igény 1,362 GJ/t volt, míg 2001-ben 0,936 GJ/t. Jelentős különbség!

A TÜKI-DWA típusú hevítő harangok égőövét kétszeres szélességűre építették, így a kemencén belüli hőmérséklet különbségek is jelentősen csökkentek. Ez egyenletesebb minőséget jelent.

A harangokat is korszerűbb, előmelegített égéslevegő-vel üzemelő kényszerlevegős égőkkel látták el. A teljes hőkezelési folyamat automatizálásra került, az emberi hibák lehetősége is jelentősen csökkent. A négy kemen-

5. ábra: Az I-IV. kemenceblokk PLC folyamatirányító és a számítógépes megjelenítő-kezelő rendszere


ceblokk 60 db kemenceállásához 24 db hevítőharangot építettek át, amelyeket már harangonként 6 db nagy impul-zusú kényszerlevegő gázégővel és nagy teljesítményű égéslevegő-előmelegítő rekuperátorokkal szereltek fel. Ez a technikai megoldás már mintegy 30%-kal hatékonyabb tüzelést eredményezett. Ehhez csak egy adatpár: 1996-ban a fajlagos fűtőenergia igény 1,362 GJ/t volt, míg 2001-ben 0,936 GJ/t. Jelentős különbség!

A TÜKI-DWA típusú hevítőharangok égőövét kétszeres szélességűre építették, így a kemencén belüli hőmérséklet különbségek is jelentősen csökkentek. Ez egyenletesebb minőséget jelent.

Az átépítés másik jelentős eredménye az volt, hogy a Hőkezelő üzem CO-kibocsátása gyakorlatilag megszűnt. Ez környezetvédelmi szempontból óriási előre lépés.

Az átépítés része volt az egész üzemet érintő automati-kus biztonsági rendszer kiépítése is. Ez a rendszer üzemza-var esetén automatikusan N2 gázzal árasztja el a kevertgáz vezetékrendszert, így kizárja a tűz- és robbanásveszélyt.

Kapcsolódó beruházásként az Energiaszolgáltató meg-teremtette a stabilizált fűtőértékű kevertgáz-szolgáltatás lehetőségét. A félautomata rendszer folyamatosan 5,8 MJ/Nm3 ± 5% fűtőértékű kevertgázt biztosít az üzem számára. Ezzel a berendezések műszaki állapotát védik.

Az I-IV. kemenceblokk átépítésekor feleslegessé vált régi számítógépes rendszert az V. kemenceblokk kapta meg, ahol a hőfokvezetést szabályozta. Ennek a kemen-ceblokknak akkor tartalék kapacitás szerepet szántak, így sajnos nem integrálták a korszerűbb rendszerbe. Hőkeze-lési feladatok akkoriban 330-360 000 tonna között változ-tak, amit a korszerű I-IV. kemenceblokkokon is le lehetett gyártani.

2006-tól a különböző alrendszerek korszerűsítése, az alkalmazott komponensek élettartamának növelése került a figyelem középpontjába.

A nyomásszabályzó-szelep vezérlését digitálisra cserél-ték, így pontosabbá vált a fűtőgáz mennyiség- és nyomás-szabályozása.

A kemenceállások falazatát korszerű hőálló beton-elemekből épült falazatra módosították. Ez háromszoros hasznos élettartam növekedést eredményezett.

A gázbiztonság és munkabiztonság terén is fejlődött az üzemrész. A gázvezetékrendszer és a tüzelő-berendezések megfelelnek a 2004-es vonatkozó szabályoknak. Ennek keretében a kevertgáz-gerincvezeték beavatkozóelemeinél kiépítették a távvezérlést. A főbb elzáró szerelvények a

központi műszerházból vezérelhetők. A sori- illetve a kemenceállások mellé telepített tolózárakat gyorszárású kézi szelepekre cserélték. Minden kevertgázszerelvény tömítő felülete ellenáll a kevertgáz agresszív összetevő-inek, és gyorsan, helyben javíthatók egy kereskedelmi forgalomban kapható javító szett alkalmazásával. Az eset-leges üzemzavaruk így olcsón és gyorsan elhárítható.

A legutolsó projekt az V. blokk atmoszférikus injektoros égőkkel szerelt harangjainak tüzeléstechnikai korszerűsí-tése. Ennek során erre a kemenceblokkra is PLC-vezérlést telepítettek, a harangokat elektronikus gyújtással és láng-őrzéssel szerelték fel. A tüzelésvezérlés teljesen automati-kussá vált, a kemenceblokk rendelkezik mindazzal a biz-tonságtechnikai védelemmel, amit a 2004-es szabályozás előír.

A dolgozókat felszerelték többféle gáz érzékelésére alkalmas kézi mérőkészülékekkel, a műszak munkájának szervezéséhez CB-rádiókat rendszeresítettek.

Ezzel párhuzamosan a védőburát is fejlesztették. A kismértékű alaki változtatás a kritikus helyen lévő varrat védelmét szolgálta. Ennél fontosabb változás, hogy a berendezés anyagát is másikra cserélték. Olyan ötvözetre, ami jobban ellenáll az újrakristályosító lágyítás hőmérsék-letén a C-diffúziónak. Ezzel a védőburák élettartama elérte a 3,5-4 évet. Kidolgozták a védőbúra-felújítás technológi-áját, ami további élettartam-növekedésre ad lehetőséget.

III. Tüzelőanyag-váltás lehetősége és következményeiA tüzelőanyagkiváltásra a Hőkezelő üzem kohógázzal való bizonytalan ellátása miatt van szükség, és mivel az üzem kemenceparkja a maximális kiterhelhetőségének köze-lében jár, szükség van a termelés zavartalan biztosítása érdekében egy állandó, stabil ellátórendszerrel rendelkező fűtőgázra. Az ISD Dunaferr az ISD Power és a TÜKI szakemberei megvizsgálták mind technológiai, mind költ-ség oldalról a tisztán kamragázzal, kamragáz-nitrogén keverékkel, tisztán földgázzal, földgáz-nitrogén keverék-kel való tüzelés lehetőségét. Az elsődleges cél szerint a berendezések átalakítását költségkímélő megoldásokkal kell végrehajtani úgy, hogy az új fűtőanyag a termelési igényeket továbbra is maradéktalanul kielégítse, az átala-kítás során ismételten felhasznált berendezéseket ne káro-sítsa, illetve hosszú távon az üzembiztonságot továbbra is

1. táblázat: Tüzelőanyagok éves költségei (a 2012. év átlagárai alapján számolva)Kohógáz-kamragáz Kamragáz Kamragáz-nitrogén Földgáz Földgáz-nitrogén

Ár, E Ft/év 852 000 1 265 000 2 926 000 1 507 000 3 528 000Ár, Ft/t 3 200 3 951 7 639 4 488 8 976

2. táblázat. A tüzelőanyag-keverékek komponensenkénti mennyiségei adott hőmennyiségre vetítveFöldgáz Kamragáz

Mennyiség, m3/év 11.833.819 22.180.328Földgáz-nitrogén keverék Kamragáz-nitrogén keverék

Földgáz Nitrogén Kamragáz NitrogénMennyiség, m3/év 11.833.819 58.148.939 22.180.328 47.802.431

Kohógáz-kamragáz keverékKohógáz Kamragáz

Mennyiség, m3/év 51.368.000 10.863.000


fenntartsa. A vizsgálatok során további célként határozták meg, hogy az üzemeltetési költség is behatárolt keretek között maradjon. A tüzelőanyagok összehasonlítása mellett felmerült egy teljesen új hőkezelőblokk építése is, azonban a magas költségek miatt ez a lehetőség lekerült megoldási módok listájáról.

A vizsgálatok gazdasági, technológiai, üzemeltetési szempontok szerint történtek.

Gazdasági oldalról a következők állapíthatók meg: A jelenlegi kohógáz-kamragáz keverékkel történő üzemel-tetésnél nincs gazdaságosabb megoldás, azonban a fent említett okok miatt szükséges volt a Hőkezelő üzem tüze-lőanyag váltásának kidolgozása. A táblázatból jól látható, hogy az üzemeltetési költség földgáztüzelés esetén a jelen-legihez képest kb. 77%-kal meg fog emelkedni.

Az 1. táblázatban a különféle tüzelőanyagokkal való üzemelés éves fűtőgáz-, illetve fajlagos költségeit mutat-juk be.

Egyértelmű hogy az üzemeltetéshez szükséges tüzelő-anyag-mennyiség földgáz alkalmazása esetén a jelenlegi-hez viszonyítva kb. 80%-kal csökkenni fog.

Energetikai oldalról meghatározhatóak a követke-zők: A vizsgálatok során figyelembe kellett venni, hogy a jelenleg 5,8 MJ/m3 fűtőértékű kevertgázra tervezett hőkezelőkemencék a lehetőségként számításba vehető gázokkal jelentősen túllépik a megengedett fűtőértéket. A kamragáz 18 MJ/m3, a földgáz 34,3 MJ/m3 fűtőérté-kű gázok, melyek önmagukban a fűtőharangok jelenlegi kialakításában való eltüzelése jelentős berendezés káro-sodáshoz vezethet (lokális túlmelegedések, búrák káro-sodása, rekuperátorok tönkremenetele stb.). A megcélzott 5,8 MJ/m3 fűtőértéket kamragáz-nitrogén keverék esetén 1:2,15 és földgáz-nitrogén esetén 1:4,9 arányú keverék esetén érhetjük el. A fent leírt arányok biztosításához szükséges nitrogénmennyiségi igények (2. táblázat) az üzemeltetés gazdaságossági költségein túlmenően jelentős vezetékkiépítési költséggel is járt volna.

A hőbevitel jelenlegi értéken való tartása kiemelt fon-tosságú a hőkezelés technológiai-minőségi paraméterek, valamint a berendezés üzembiztonsága szempontjából. A további vizsgálatok tárgyát nem képezte a kamragáz-nitro-gén, földgáz-nitrogén keveréke az igen magas üzemeltetési költségek, illetve a környezetvédelmi határértékek (NOx) várható túllépése miatt.

Működési feltételek vizsgálatára az ISD POWER Kft., az ISD Dunaferr és a TÜKI Zrt. szakembereinek előzetes tárgyalásait követően született döntés. A kemencéknek tisztán kamragázzal illetve földgázzal történő üzemelteté-sére vonatkozó megvalósítási tanulmányokat kellett készí-tetni. A TÜKI Zrt. felkérésre ajánlatot dolgozott ki mindkét fűtőanyag felhasználhatóságára.

A tanulmányok egyértelműen rámutatnak, hogy a tér-fogatáramok, a tűztéri hőmérséklet, a lángkép és a hőát-adási viszonyok megváltoznak a kevertgázos üzemhez képest. Utóbbi, a hőkezelés során történő újrakristályo-sodási folyamatokat nagymértékben meghatározza, ami egy alapvető tényező a termék mechanikai paramétereinek beállításában. A tüzelőanyag-váltás a teljes rendszer felül-vizsgálatát és módosítását, a fűtésszabályozás átépítését teheti szükségessé.

Technológiai alkalmazhatóság érdekében további ada-tokra volt és van szükség. A pontosabb gyakorlati infor-mációk megismerése érdekében üzemi teszteket kellett

végrehajtani. Mivel még új ellátó rendszer nincs kiépítve, ezért tiszta kamragázzal végeztünk teszthőkezeléseket annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljünk a magas fűtőértékű földgáz hatásaihoz.

A magasabb fűtőértékű tüzelőanyag alkalmazásá-val az égéstermék kémiai összetétele is megváltozik. Ennek ellenőrzésére az emissziós előírásoknak megfele-lő referenciaméréseket végeztünk a II. blokkon először kevertgázüzem mellett. A következő tesztnél ugyanezt tisztán kamragázüzem mellett is elvégeztük. A mérési eredmények alapján elmondható, hogy a CO, NOx és a SO2 értékek az előírásoknak megfelelnek.

A szabályozási rendszer és emissziós kibocsátás felülvizs-gálata mellett a hőkezelt tekercsekben, valamint a kemence meghatározott pontjaiban lejátszódó hőmérsékletváltozások ellenőrzésére hőelemes méréseket végeztünk.

Az üzemszerű hőkezelési technológiánk során kizárólag a védőgáz hőmérsékletét tudjuk folyamatosan mérni, a tekercsekben lejátszódó hőmérsékletváltozásokat nem. A tekercseken belüli, a teljes hőkezelési ciklus alatti hőmér-séklet-változásokról egy korábbi méréssorozatnak köszön-hetően vannak információink azonban ezek a mérések még kevertgázos üzem mellett történtek. A mérési eljárás célja, a tekercsek, valamint a kemence egyes pontjaiban kiala-kuló hőmérsékletváltozás meghatározása volt kamragázos üzem mellett, a teljes hőkezelési ciklus alatt.

A mérésekhez 1 db átlagos méretű selejt tekercs lett kijelölve. A tekercset a hőkezelést megelőzően palástfelü-letén 3 db furattal láttak el (6. ábra). A furatok egymáshoz képest 35º-os szöget zártak be és a húsvastagság ¼, ½ és ¾ mélységéig lettek kifúrva. Ezekbe a furatokba kerültek elhelyezésre a mérést végző hőelemek. Ezzel egy időben mérések történtek a védőbúra falán 2 ponton, a tekercs felületén és az égő síkjában 1-1 ponton.

A mérésekre 2013.05.13-án került sor a hőkezelő üzem

213. sz. állásán. Az álláson a korábbi kamragázos kísérle-tek alapján átalakításokat végeztünk, ez magában foglalta a mérőszakasz módosítását, pillangószelepek és mérőtárcsák cseréjét.

Az elvégzett méréseket csupán egy kisebb szabályzási probléma zavarta – ez látszik a grafikon hevítésszakaszán (7. ábra) –, de ezt gyorsan sikerült orvosolni.

A mérések elsődleges célja a tekercsekben lejátszódó hőfolyamatok meghatározása volt. A kamragázos üzemelés egyik tulajdonsága a gyorsabb felfűtés. Ez egy általános,

6. ábra: Furatok elhelyezkedése a tekercsben


7. ábra: Munkatér- és tekercshőmérséklet

8. ábra: Emulzió párolgási (TGA) görbéje

670 °C-os kevertgázos hőkezelésnél ~8 óra, kamragá-zosnál ~2,5 óra. Ez a különbség a tekercsek hőmérséklet változásánál is megfigyelhető, kevertgázos hőkezelésnél ~30 °C/óra, kamragázosnál ~41 °C/óra hevítési sebességet jelent.

Az intenzívebb hevítés nemkívánatos a technológia szempontjából, ugyanis ez a tekercsek keresztmetszete mentén nagyobb hőmérsékletkülönbség jön létre a tekercs

magja és a külső részek között. Ennek egyenes következ-ménye, a lágyítási folyamat inhomogenitása, amely ugyan-csak inhomogén mechanikai paramétereket eredményez. (A gyors felfűtés okozta problémát csak a 100%-os H2 védőgáz képes kiküszöbölni a hidrogén magas konvekciós képessége miatt.) A gyorsabb felfűtésnek kedvezőtlen hatása van a felülettisztaságra is. A hengerlést követően minden esetben bizonyos mennyiségű emulziós olaj marad


11. ábra: Égősík és védőbúra hőmérséklet

10. ábra: Védőbúra lokális túlhevülése9. ábra: Védőbúra lokális túlhevülése

a lemez felületén. A gyártók úgy tervezik a hengerlési olajakat, hogy az optimális párolgási hőmérsékleten (~400 °C) kb. 90%-ban eltávoznak a felületről (8. ábra). Ezt a folyamatot az ajánlott hőmérsékleten való tartózkodási idővel lehet befolyásolni. Az idő növelésével a felülettisz-taság javul.

Fentiek miatt szükséges egy optimális, szabályozott felfűtés meghatározása.

A mérések másodlagos célja a kemencében lejátszó-dó hőfolyamatok meghatározása volt. Fontos szempont ugyanis, hogy a megfelelő mechanikai paraméterek elérése úgy következzen be, hogy a berendezést a lehető legkisebb károsodás érje, üzemideje minél hosszabb legyen. Az első kamragázos teszteknél a védőbúra oldalfalán a megválto-zott tüzelési viszonyoknak köszönhetően az égő síkjában szemmel is látható lokális túlmelegedés volt (9-10. ábra).

A második tesztnél történt módosítások hatására az égősík és búrafal hőmérséklet változásai (11. ábra) lénye-

gében hasonlóan alakult, mint a korábbi kevertgázos méré-seknél. A búrafal hőmérséklete a legmelegebb pontokon sem haladta meg a 900 °C-os kritikus hőmérsékletet .

A grafikonon (7. ábra) szintén jól látszik, hogy a hőmér-sékletszabályozás finomsága felfűtés és főként hőntartás alatt a kevertgázos kísérletekhez képest elmarad, ezt a későbbiekben szintén figyelembe kell venni. A kamragá-zos hőkezelés eddigi tapasztalatai technológiai oldalról az, hogy a felfűtés intenzitásán csökkenteni kell, valamint a ±3 °C-os szabályzást nem lehet megvalósítani a jelenlegi szabályozás filozófiájával (ki-be kapcsolás). A fenti üzemi teszteket a földgázvezeték kiépítését követően ismételten el kell végezni.

(Folytatás következik)


1. Műbizonylatolás folyamata az ISD Dunaferr Zrt.-nélMinden Dunaferr-terméktípusnál — így a profil termékek-nél is — több munkafázis szükséges ahhoz, hogy elkészül-jön egy műbizonylat. E dokumentumok ugyan már korszerű termelésirányítási rendszer segítségével (SAP R3, Navi-gátor) készülnek el, de kinyomtatásuk után (ha az EU-ban elvárt szabványos korszerű formai megjelenéstől eltekin-tünk) az aláíratás, borítékolás, postázás még hagyományos, papíralapú, nehézkes, hosszadalmas folyamatot jelent.

A műbizonylat készítése három fontos lépcsőből áll: a műbizonylatok összeállításából, a műbizonylatok jóvá-hagyásából (ellenőrzés, aláírás) és az utolsó fázis a műbi-zonylatok eljuttatása, postázása a vevőhöz (1. kép).

Az első két munkafázis szakmai hozzáértést: szab-ványismeretet és termékismeretet igényel, míg a harmadik munkafázis nem követel szakmai kompetenciát.

2. Minőségfejlesztési projekt a műbizonylatolás korszerűsítésére

A műbizonylatolási folyamat gyorsítását, informati-kai korszerűsítését célul kitűzve indult minőségfejlesztő

projekt az ISD Dunaferr Zrt. termékei között elsőként a profiltermékeknél. A vevői elégedettség növelésének szándékán túl a projekt célja volt az is, hogy kevesebb papírt használjunk fel, azaz papírt és időt „spóroljunk” a folyamatban.

A XXI. század informatikai technikája jelentős fejlesz-tési lehetőségeket kínál — ezek a megoldások gyorsak, papírtakarékosak, és az ISO 9001 szabvány feljegyzések kezelésére vonatkozó azonosítási és nyomon követési kívánalmait is maradéktalanul biztosítják.

A projektben több feladatot kellett megoldani. Ezek nevesítve a következők:— műbizonylatok nem papíralapú ellenőrzési lehetőségé-

nek megteremtése;— az ellenőrzött műbizonylatok nem papíralapú aláírása

(elektronikus aláírás megoldása);— az elektronikusan elkészült műbizonylatok eredeti-

ségének az európai jogrendbe illeszkedő módon való hitelesítése;

— a hitelesített elektronikus műbizonylatok vevőhöz való eljuttatása.

A projekt munkájában az ISD Dunaferr Zrt. minőség-ügyi, informatikai, valamint a profilgyártási szakterülethez kapcsolódó termelésirányítási, értékesítési szakemberek vettek részt.

A vevői elvárások és a költségcsökkentési gazdasá-gi megfontolások újabb és újabb minőségfejlesztési munkára kötelezik a cégek szakembereit. Minőség-fejlesztési lehetőség az ISD Dunaferr Zrt-nél a ter-mékek műbizonylat előállítási folyamatának gyorsí-tása, papírmentessé tétele is. A cikk a profiltermékek műbizonylatolási folyamatának korszerűsítését, az elektronikus aláírás megvalósításának lépéseit mutatja be röviden, közérthető módon.

The customer requirements and the cost reducing economic considerations are inducing the specialists of companies to further and further quality development work. Acceleration and conversion to paperless system of the preparation process of product certification of manufacture is also a quality development possibility at ISD Dunaferr Co. Ltd.. The article presents shortly and in comprehensible manner the modernization of preparation process of manufacturing certification of profile products and the steps of realization of electronic signature.

Varga János, Hevesiné Kővári Éva, Éberhardt Zoltán *

Papírmentes műbizonylatolási rendszer kialakítása a Lemezalakítóműben

* Varga János továbbfeldolgozási osztályvezető, Lemezalakítómű, ISD Dunaferr Zrt. • Hevesiné Kővári Éva minőségügyi és környezetvédel-mi igazgató, ISD Dunaferr Zrt. • Éberhardt Zoltán minőségügyi főosztályvezető, ISD Dunaferr Zrt.

1. kép: Műbizonylat készítés munkafázisai

műbizonylat elkészítése

ellenőrzés, aláíratás

postázás


2.1. Műbizonylatok elektronikus ellenőrzésének megvalósítása

A műbizonylatokat a roncsolásos (kémiai, mechanikai) vizsgálatok eredményei, valamint a termék gyártása és végellenőrzése alatt mért eredmények ismeretében kell kiállítani. A termelésirányítási rendszer előkészíti a szál-lítólevelek alapján a műbizonylat kiállításához szükséges adathalmazt. Ezeknek az adatoknak a termékszabványnak és a szerződéses előírásoknak való megfelelőségét termé-szetesen ellenőrizni kell.

Eddig a műbizonylat kiállítójának ellenőrzése után a rendszer az adatokat a megfelelő formátumban kinyomtat-ta. Az ellenőrző a kinyomtatott bizonylatot tudta ellenőriz-ni, és javítási kérelme esetén következhetett a korrekció, az újranyomtatás, majd az aláírás.

Ahhoz, hogy a műbizonylat tartalmát még a kinyomtatás előtt ellenőrizni tudja a jóváhagyó, meg kellett teremteni annak lehetőségét és módszerét, hogy a műbizonylat ellen-őrzőjének, jóváhagyójának lehetősége legyen az adatokat magában az informatikai rendszerben ellenőrizni. A fenti cél megvalósítása érdekében a Navigátor termelésirányító rendszerben kifejlesztésre került egy olyan alkalmazás, mely segítségével még nem a műbizonylat formátumában látja a jóváhagyó a műbizonylatba majdan dokumentálásra kerülő számszerű értékeket. Ha kérdése van, úgy azt fel-teheti akár a műbizonylat kiállítójának, akár a gyártómű adott szakemberének. Ha a felmerült kérdések tisztázásra kerülnek, és az adatok megfelelőek, úgy a jóváhagyó elektronikus „jelet” küld a termelésirányító programnak a műbizonylat adatainak jóváhagyásáról (2. kép).

2.2. Műbizonylatok aláírása,elektronikus nyomtatása

A termelésirányító rendszer az azonosított felhasználó (jelen esetben a kiállító és a jóváhagyó) által küldött elektronikus „jel” meglétekor automatikusan elkészíti a műbizonylatot.

A műbizonylat az elfogadott formában és adattarta-lommal készül el úgy, hogy a termelésirányító program a megfelelő aláírásokat és pecséteket (az előzetesen feltöltött

adatbázisból) az elkészülő műbizonylat megfelelő helyén megjeleníti. A termelésirányító program tehát az azonosí-tott felhasználónak az azonosított módon az adatbázisba töltött (beszkennelt) aláírását és pecsétjét az elektronikus dokumentumra (Excel) másolja – azaz a műbizonylatra másolja. Ilyen módon a dokumentum készítésében és jóváhagyásában résztvevők teljes köre a termelésirányító rendszerben történő naplózás okán azonosítható.

Az elektronikusan összeállított (Excel) dokumentum PDF-Creator segítségével minden felhasználó részére (így a vevő részére is) olvasható formátumba kerül elmentésre.

Az ISD Dunaferr Zrt. termelésirányítói rendszerében tehát az elektronikusan elkészült műbizonylat létrejöttének folyamatában bármilyen módon részt vett felhasználók beazonosíthatóak, már csak az így elkészült dokumentum illetéktelenek által történő módosítását kell megakadá-lyozni.

2.3. Műbizonylatok hitelesítéseAz elektronikus dokumentumok hitelesítésének több for-mája létezik. Az ISD Dunaferr Zrt. e fejlesztési projektben az „elektronikus dokumentumok időbélyegzővel való ellá-tása” megnevezésű hitelesítési eljárást választotta. Ez az eljárás az utólagos módosítások lehetőségét kizárja.

Nagy a jelentősége a folyamatban a hitelesítő szerve-zetnek. Az általunk kiválasztott hitelesítő szervezet szol-gáltatásait nemzetközi biztosító védi, továbbá működését a Nemzeti Hírközlési Hatóság évenként felülvizsgálja, és természetesen rendelkezik ISO 9001 minőségirányítási és ISO 27001 információbiztonság-irányítási rendszertanúsí-tásokkal, továbbá és nem utolsó sorban ügyfelei körében neves hazai és külföldi felhasználókat, referenciákat tud felmutatni.

A hitelesítési eljárás természetesen teljes körűen megfe-lel a többször módosított 2001. évi XXXV. tv. (törvény az elektronikus aláírásról) támasztott elvárásoknak is.

A műbizonylat hitelesítésére egy intelligens kártya szol-gál, mely tulajdonképpen egy mini számítógép, mely saját operációs rendszerrel, RAM, ROM, EEPROM memóriával rendelkezik (3. kép).

2. kép: Műbizonylat adattartalmának jóváhagyása


A hitelesítés elvégzéseA termelésirányító rend-szer által nyomon köve-tett módon a dokumentum PDF-formátumban készül el. A műbizonylatot a fent röviden vázolt hitelesítési eljárás segítségével idő-bélyegzővel kell ellátni. A hitelesítő eszköz online kapcsolatban áll a hitelesítő szervezet szerverével, így biztosítható az ily módon hitelesített dokumentum eredetisége.

A dokumentum felhasz-nálója az elektronikus dokumentum megnyitásakor szin-tén kapcsolatba lép a hitelesítő szervezet szerverével (a hálózati kapcsolatot természetesen biztosítani kell), így az elektronikus dokumentumra vonatkozó hitelesítéshez szükséges adatok átkerülnek a felhasználóhoz. Az elektro-nikus hitelesítést egy logó igazolja, eredeti dokumentum esetén erre „rákattintva” megtudhatók a hitelesítés para-méterei.

Fontos megjegyezni, hogy a dokumentum csak elekt-ronikus formában hiteles, a kinyomtatott példány hiteles-ségét a fent bemutatott logó megléte már nem biztosítja. A dokumentumot azonban csak PDF-formátumban lehet kinyomtatni – így az hiteles formában tovább nem szer-keszthető.

Ezzel a fejlesztéssel az elektronikus műbizonylat készí-tése mellett a papírtakarékos iroda kialakítása, és az archi-válások informatikai megoldása is biztosított.

2.4. Műbizonylatok archiválása, postázásaMivel a műbizonylatok a jövőben kizárólag elektronikus formában készülnek el, meg kellett oldani ezek archiválá-sát. Erre a feladatra kiválóan alkalmasak az ISD Dunaferr Zrt. üzemelésében lévő szerverek, melyek garantálják az így elkészült dokumentumok 10 évig történő megőrzését. Mivel minden adat informatikai adatbázisban kerül eltá-rolásra, így a papírhegyektől roskadó, polcokkal telt iroda képe is eltűnhet a jövőben.

Már csak az elektronikus dokumentumok postázását kellett megoldani. E-mail-ek segítségével ez megfelelően tud működni. Az elektronikus hozzáférési rendszert még lehet fejleszteni (lásd a 3.2. pontban), de nyugodt lelkiis-merettel kijelenthetjük, hogy a vázolt fejlesztésekkel már elértük a projektben célként kitűzött állapotot.

3. Jövőbeni lehetőségekA projekt eredményesen zárult. Folytatását tervezzük rövid és középtávon, a további fejlesztési lehetőségekkel.

3.1. Rövidtávú célA sikeren felbuzdulva célul tűztük ki a többi terméktípus-nál is az elektronikus műbizonylatolás bevezetését a fent ismertetett módon. A közvetlen folytatás a melegen hen-gerelt, a melegen hengerelt pácolt és a hidegen hengerelt termékek bizonylatolási területei lehetnek.

3.2. Középtávú célA cikk elején a XXI. század technikáinak lehetőségeit hoz-tuk szóba — azaz érdemes a rendszert továbbfejleszteni. Az alábbi lehetőség körvonalazódik:

Az elkészült elektronikus műbizonylatokat olyan, az ISD Dunaferr Zrt. által biztosított és a vevő számára meg-felelő kód ellenében szabadon hozzáférhető felületre lehet-ne elhelyezni, hol a vevő — bizonyos időhatáron belül — elérheti, és szabadon rendelkezhet azzal. Így elkerülhető lehet az esetleges félreértés, hogy a vevő megkapta-e a műbizonylatot, és az e-mail-küldés, a telefonos értesítések kiiktatásával átláthatóbbá, nyomon követhetőbbé válhat a folyamat.

Mindenesetre elmondható: az ISD Dunaferr Zrt. korsze-rű informatikai eszközök alkalmazásával megtette az első lépéseket a műbizonylatolási szakterületen is a papírmen-tes iroda kialakítása irányába!

3. kép: Hitelesítőeszköz a hitelesítőkártyával

4. kép: Elektronikus hitelesítést igazoló logó


Jelentős átalakuláson megy át az Európai Unió kikötők támogatására vonatkozó gyakorlata, amely átalakíthatja a Magyarországon kikötőfejlesztésre felhasználható támo-gatásokat is.

A vízi közlekedés fejlesztésében, ezen belül is a kikötők mint intermodális csomópontok beruházásaiban Európa minden országában, bár változó mértékben, de szerepet játszanak az állami források, a közpénzek. Az EU támo-gatásból finanszírozott pályázatok az utóbbi időszakban a magyar dunai kikötők számára is megnyíltak, több mint tízmilliárd forint értékű beruházás valósult meg vagy áll előkészítés, kivitelezés alatt.

Azonban már ezeket is érinti az a változás, amely az Európai Bizottság e támogatásokhoz való hozzáállásában következett be. Hogy ennek mibenlétét pontosan megért-hessük, először is tisztáznunk kell, milyen szerepe is van az EU-nak ezekben a támogatásokban:

– Egyrészt az EU fejlesztési alapjai hazánkban is, és még sok tagállamban is a legfontosabb finanszírozási forrását jelentik e beruházásoknak – az EU tehát egyik részről mint finanszírozó jelenik meg.

– Az európai uniós jogszabályok a közös versenyjogra is kiterjednek, ezen belül az egyik legfontosabb sza-bályozási terület a piaci versenyt esetlegesen torzító állami támogatások korlátozása. Az EU-nak itt tehát egy szabályozó szerepe is van.

A lényeget megragadva: az első kérdés szól arról, van-e támogatásként adható pénz a kikötők fejlesztésére, a máso-dik arról, hogy hogyan, milyen feltételekkel adható, illetve adható-e támogatás egyáltalán ilyen célra.

Az első szerepkör az, amiről több szó esik, és a köz-tudatban is sokkal jobban elterjedt. E területen is vannak változások, hiszen 2014-től új EU-s költségvetési időszak indul, új finanszírozási források jelennek meg (mint példá-ul az európai közlekedési hálózatok fejlesztését támogató Connecting Europe Facility). A többi tagállamhoz hason-lóan Magyarország is új hétéves programokat készít az EU források felhasználására (mint például az Intelligens Közlekedés Operatív Program – IKOP vagy a Gazdaság-fejlesztési és Innovációs Operatív Program – GINOP). A 2014-2020-as időszak uniós pénzügyi forrásairól ugyanak-kor rengeteg információ érhető el folyamatosan a sajtóban, az Interneten és szakmai fórumok, konferenciák tucatjai foglalkoznak a témával – így most részletesen nem is ezt, hanem a kikötők fejlesztése szempontjából legalább ennyire fontos szabályozási témakört járnánk körbe rész-letesebben.

Mit mond az EU versenyjoga az állami támogatásokról?

Általános gyakorlat, hogy a kormányok, vagy akár az önkormányzatok közpénzek felhasználásával ösztönöznek bizonyos gazdasági tevékenységeket vagy védik a nemzeti ágazatokat. Ez az állami támogatás ugyanakkor nagy való-színűséggel torzítja a piaci versenyt, mivel egyes vállalato-kat előnybe hoz versenytársaikkal szemben.

Az állami támogatást ezért az Európai Unió működésé-ről szóló szerződés alapvetően tiltja. Az állami támogatás csak akkor engedélyezhető, ha azt közérdek indokolja: ez a helyzet például a hátrányos helyzetű térségek felzárkóz-tatása, a kutatás-fejlesztési vagy a környezetvédelmi célú támogatások esetében.

Ha tehát egy kormány vagy önkormányzat az Európai Unióban vállalkozásokat kíván támogatni, azt csak az EU-s szabályoknak megfelelően, adott esetben csak az Európai Bizottság engedélyével teheti. Az állami támoga-tások ellenőrzése során a Bizottság mérlegeli a támogatá-sok pozitív (közérdeket szolgáló) és negatív (versenyt tor-zító) hatásai közötti egyensúlyt, és ez alapján hoz döntést annak engedélyezéséről. Ennek során általában – csoportos szabályok vagy egyedi döntések keretében – korlátozzák a nyújtható támogatás mértékét, akár összegszerűen, akár a finanszírozás százalékában1.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az állami támogatások közösségi szabályozása és felügyelete nem csak akkor alkalmazandó, ha EU pénz finanszírozza a támogatásokat. A saját, nemzeti költségvetési forrásból nyújtott támoga-tásoknál is ugyanígy kell eljárni, hiszen az EU-n belüli versenyt azok is ugyanúgy torzíthatják.

Hogyan működött ez eddig a kikötők esetében?Az elmúlt évek hazai támogatási programjainak alapvetése az volt, hogy az országos közforgalmú kikötők (OKK) alapinfrastruktúrájának fejlesztése nem minősül vállalko-zásoknak nyújtott állami támogatásnak, hiszen a közleke-dési infrastruktúra építése alapvetően állami feladat. Ezek a projektek állami tulajdonú ingatlanon, állami tulajdonba kerülő beruházásokat finanszíroznak, a közforgalmú jelleg-ből fakadóan a különféle piaci szereplők számára diszkri-minációmentesen igénybe vehetőek, és az alapinfrastruktú-rára (medencék, csatornák, partfalak, út- és vasúti hálózat, közművek, környezetvédelmi és biztonsági berendezések stb.) korlátozódnak. Így e logika mentén ezek olyan köz-célú beruházások, amelyek nem hoznak előnybe bizonyos 1 Az állami támogatásokra vonatkozó közösségi jog részletesen elér-

hető az EU honlapján: http://europa.eu/legislation_summaries/competition/state_aid/index_hu.htm

A folyami kikötők infrastrukturális fejlesztésének állami támogatása a közelmúltban került az EU versenyjogi korlátozásainak látóterébe. Cikkében azt tekinti át a szerző, hogy milyen hatással van ez a kikötői fejleszté-sek jelenlegi és jövőbeli finanszírozására.

State subvention of the infrastructure developments of river harbours has got recently into the visibility of competition restrictions of EU. In its article the author reviews the effect of this on the present and future financing of the harbour developments.

Barna-Lázár Zoltán *

Az EU támogatáspolitikája és a magyar kikötők

* Barna-Lázár Zoltán ügyvezető, ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda


vállalkozásokat, így az állami támogatásokra vonatkozó korlátozó szabályokat nem is kell ezekre alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy e fejlesztésekre akár 100%-os támogatás is adható volt – és adtak is. Korántsem volt ez egyedülálló gyakorlat, több más országban is épült közpénzből kikötői infrastruktúra, akár EU pénzből, akár nemzeti, tartományi vagy önkormányzati forrásokból, mint például Ausztriában és Németországban.

Mi változott?Ebben a gondolkodásban hozott fordulópontot a 2011-es év, mikor a Leipzig-Halle esetben az EU szervei a verseny-jog szerinti állami támogatásnak minősítették a reptéri fel- és leszállópálya állami finanszírozását. Az ítélet szerint a későbbi hasznosítás gazdasági jellege miatt az infrastruktú-ra építése is gazdasági jellegű. Így kiterjesztették az uniós állami támogatási szabályok hatályát az építésre is2.

Ennek gyakorlati következménye az, hogy a kikötők beruházásainak támogatása előtt azt az Európai Bizottság-nak jóvá kell hagynia, vagy egyedi támogatás (egy-egy kikötő konkrét projektje), vagy támogatási program (pl. pályázati konstrukció, amelyben több kikötő is pályázhat azonos feltételek mellett) formájában.

Egyelőre azonban úgy tűnik, az Európai Bizottságnak is időre van szüksége a kikötők állami támogatására vonat-kozó részletszabályok kidolgozásában. A Bizottság egy 2011-es, a kikötők versenyhelyzetére vonatkozó OECD jelentésben maga nyilatkozott úgy, hogy a kikötőkre vonat-kozó szakértelme elmarad a más közlekedési ágazatokban meglévőtől3. Azóta több, kikötők állami támogatására vonatkozó bizottsági határozat látott napvilágot, azonban átfogó szabályozás, iránymutatás még nem született. 2013 nyarán aztán a Bizottság kérdőívben kért részletes tájékoz-tatást a tagállamoktól a kikötők működésének gazdasági és jogi körülményeiről, és ezek feldolgozása alapján várható, hogy 2014-ben már megszületik az átláthatóbb feltételeket hozó szabályozás.

Milyen támogatások adhatóak a kikötőknek?Mindezek alapján a források rendelkezésre állása mellett az állami támogatásokra vonatkozó versenyjogi szabályok is meghatározzák, hogyan nyújtható támogatás a kikötők fejlesztésére. Ebből a szempontból három fő irányról beszélhetünk: – a kikötők fejlesztését támogató, átfogó fejlesztési prog-

ramon keresztül,– az egyes kikötőknek nyújtott egyedi támogatásokon

keresztül, valamint – a csekély összegű (de minimis) támogatásokon

keresztül.

Kikötők fejlesztési programjaAz egyik lehetőség, hogy egy támogatási programot

hozunk létre és fogadtatunk el Brüsszellel, amely prog-ram keretében aztán számos kikötő számos pályázatát támogathatjuk. A korábbi gyakorlathoz annyiban ez áll a

2 A Leipzig-Halle eset következményeiről részletes elemzést ad Hargita Eszter cikke: „az infrastruktúra építésének támogatha-tósága a leipzig/halle-ítélet után”, Állami Támogatások Joga 15 (2012/3) 5–19. Elérhető: http://epa.oszk.hu/02400/02450/00015/pdf/EPA02450_atj_2012_3_05-19.pdf

3 Competition in Ports and Port Services. OECD, DAF/COMP(2011)14, 19-Dec-2011

legközelebb, amennyiben a Közlekedési Operatív Prog-ram (KÖZOP) 4.1-es konstrukciójában az elmúlt években meghirdetett, és több dunai kikötő (pl. Bogyiszló, Dunave-cse, Paks) által elnyert pályázati források is egy hasonló, támogatási programként bejelentett konstrukció keretében részesültek finanszírozásban.

Ennek megfelelően 2013-ban el is indult a magyar dunai kikötők támogatási programjának előkészítése, a szakmai munkában a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége is részt vett. Ez a program 2020-ig rögzítette volna a kikötők-nek nyújtható támogatások feltételeit, eljárási rendszerét.

Egy ilyen program brüsszeli elfogadtatására azonban értelemszerűen csak akkor van lehetőség, ha az EU szintű szabályozási keretek is ismertek az új, 2014-2020 közötti hétéves ciklusra. Így e program további munkálatai be kell hogy várják a kikötő állami támogatásáról szóló brüsszeli iránymutatás megszületését.

Egyedi támogatásokA másik lehetőség, hogy a kikötőknek nyújtott támoga-tásokat egyenként, egyedi projektekként jelentjük be az Európai Uniónak, és Brüsszel egyenként engedélyezi a támogatásokat. Európában ez a gyakorlat is létezik, az elmúlt években számos, bár főleg tengeri kikötők fej-lesztését érintő Európai Bizottsági döntés született. Ezek legfeljebb 65-75%-os támogatási intenzitást engedélyeztek (vagyis a beruházási költségnek legfeljebb ekkora része származhat közpénzből), amely a kikötői alapinfrastruk-túra fejlesztésére a korábbi hazai gyakorlatban elérhető 85-100%-os mértéknél jelentősen alacsonyabb.

Az első ilyen egyedi támogatás bejelentésére 2013 őszén került sor, az egyik legnagyobb hazai dunai kikö-tő fejlesztésének ügyében. A megfelelően alátámasztott magyar indoklás meggyőzte az Európai Bizottságot is, és decemberben 90% feletti (vagyis az addigi európai esetek-nél jóval magasabb) támogatási mértéket engedélyezett. Ez alapján idén januárban, immár a brüsszeli jóváhagyás alapján, a Kormány is döntött a mintegy hárommilliárd forintos támogatásról.

E sikeres példa alapján jelenleg több másik kikötő fejlesztési projekt brüsszeli bejelentésének előkészítése is megindult, így rövid távon ez a megoldás lehet a nagyobb volumenű fejlesztések legfőbb útja

Csekély összegű támogatásokMint ahogy a cikk elején tárgyaltuk, a brüsszeli jóvá-hagyásra alapvetően azért van szükség, mert az állami támogatások torzíthatják a versenypiac működését. Egy bizonyos összeg alatt azonban ez a versenytorzító hatás nem számottevő, jelentéktelen: ez az uniós versenyjogban az úgynevezett csekély összegű (de miminis) támogatás. Mivel ez a támogatás nem befolyásolja a közösségi tag-államok közötti kereskedelmet, nem torzítja a versenyt, így nem vonatkozik rá az előzetes brüsszeli bejelentési kötelezettség. Csekély összegű támogatásként legfeljebb 200 000 euró adható cégenként, három egymást követő év alatt összesen.

Vagyis ezt a nagyjából hatvanmillió forintos összeget meg nem haladó támogatások úgy nyújthatóak a kikö-tőknek, hogy ahhoz nem kell előzetes brüsszeli engedély. E megoldás kihasználása szintén felmerült, olyannyira, hogy 2014 februárjában az EU-s pályázatokkal foglalkozó kormányzati honlapon (palyazat.gov.hu) közzé is tették


e pályázati konstrukció tervezetét, társadalmi vitára. Így, amikor ez a pályázat „élesben” is megjelenik, a kikötők fejlesztéseinek finanszírozásának újabb csatornáját nyit-hatja meg.

A közérdek minden előttKanyarodjunk újra vissza a gondolatmenetünk elejére. Onnan indultunk, hogy az állami támogatást az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapvetően tiltja, és az csak akkor engedélyezhető, ha azt közérdek indokolja.

Mi is ez a közérdek a kikötők fejlesztése esetében? A választ egyértelműen az áruszállítás módváltása, a

környezetbarátabb közlekedési módok felé való forgalom-átterelés terén kell keresnünk. Ez ugyanis az EU alapszer-ződésében is rögzített cél, amelyet számos EU-s szakpoli-tikai dokumentum is rögzít, illetve amely cél érdekében az Unió Tagállamainak is tenniük kell.

A forgalomátterelésre pedig van is lehetőség. Nemcsak azért, mert a belvízi áruszállítás részaránya hazánkban rendkívül alacsony. Egy körülbelül ötven, jelentős áru-forgalmat bonyolító cég megkérdezésén alapuló 2013-as kutatás 400 000 tonna feletti mértékben azonosított már létező, és racionálisan (az útvonalat, az áru jellegét és a megbízói elvárásokat is figyelembe véve ésszerűen) vízi útra átterelhető áruforgalmat.

Az államilag támogatott kikötői fejlesztéseknek tehát ezt a környezetbarát intermodális átterelést kell szolgálni-uk. Ezt kell a brüsszeli bejelentési dokumentumokban, és az egyes kikötők pályázataiban is egyértelműen alátámasz-

tani. Egy gyakorlati példa erre: a jelenleg is futó projek-teknek minden egyes egymillió forintnyi támogatás után minimum 20, optimálisan 80 tonna éves környezetbarát módra terelt többlet-áruforgalmat kellett vállalniuk (tehát pl. 1 milliárd forint támogatásnál évente minimum 20 000, optimálisan 80 000 tonnát).

Az áruforgalmi átterelés célja világossá teszi azt is, hogy miért elsősorban az áruforgalmi, és nem az első-sorban turisztikai célt szolgáló személykikötők vannak a támogatások fókuszában.

Mire számítson hát egy kikötő tulajdonos vagy üzemeltető?

Bár az, hogy a kikötői infrastruktúra fejlesztését a ver-senyjogi korlátozások körébe vonták, nemrég még azzal fenyegetett, hogy az ilyen célú támogatások ellehetetlenül-nek Magyarországon, mára már kiderült, hogy megfelelő szakmai és pénzügyi alátámasztás mellett továbbra is meg-találhatóak azok a csatornák, amelyeken keresztül a valós fejlődést szolgáló projektek finanszírozhatóak.

Természetesen maguk a kikötőtulajdonosok, -fejlesztők és -üzemeltetők is képesek kell hogy legyenek a megfelelő áruforgalmat vonzó fejlesztések előkészítésére és megva-lósítására. A közelmúlt fejleményei alapján e projektek állami támogatásának lehetősége meglesz: rövid távon a csekély összegű támogatások és a kiemelt, egyedi projek-tek révén, néhány év távlatában akár egy kikötő fejlesztési pályázati program keretében is.

HiánypótlásTisztelt Olvasók! Az előző számunk 173. oldalán hivatkoztunk egy táblázatra (23. táblázat) Hajnal Attila Az ISD Dunaferr Zrt. termelési és kiszállítás-teljesítménye 2012-ben című cikkében, de a táblázatot nem publikáltuk. Ezt most pótoljuk. Szíves elnézést kérünk. A szerkesztőség23. sz. táblázat: Reklamációk alakulása 2011–2012

Termékcsoportok

2011 évben gyártott termékre 2012 évben gyártott termékre

Rekla

mált

menn

y. /t/

Ebbő

l Imp

ort

bram

ma

Elfog

adot

t men

ny.

/t/

Ebbő

l Imp

ort

bram

ma

Viss

zaut

asíto

tt me

nny.

/t/

Ebbő

l Imp

ort

bram

ma

Függ

ő me

nny.

/t/

Rekla

mált

menn

y. /t/

Ebbő

l Imp

ort

bram

ma

Elfog

adot

t men

ny.

/t/

Ebbő

l Imp

ort

bram

ma

Viss

zaut

asíto

tt me

nny.

/t/

Ebbő

l Imp

ort

bram

ma

Függ

ő me

nny.

/t/

Melegen hengerelt 2 319 26 1 491 23 827 3 0 2 407 193 699 18 1 548 175 161

Pácolt 4 856 50 3 144 22 1 712 29 0 4 001 344 3 020 260 979 84 3

Hidegen hengerelt 3 611 199 2 085 174 1 526 25 0 3 338 1 177 2 499 969 830 208 9

Horganyzott 498 17 161 3 337 14 0 599 173 99 48 500 125 0

Profil 546 10 262 9 284 1 0 1 716 488 495 281 1 220 208 0

Összesen 11 830 303 7 143 231 4 687 72 0 12 061 2 376 6 812 1 576 5 077 800 172


A vízi erőforrások esetén első megközelítésben a gaz-dasági jelentőségükre gondolunk, mint energiaterme-lés, hajózás – logisztikai szerepvállalás, majd az össze-függések vonalán árvízvédelemre, mezőgazdaságra, turizmusra, környezetvédelemre. A vízmegtartás szük-ségessége Magyarországon kevés hangot kap annak ellenére, hogy ez a nálunk megrendezett 2013-as Víz Világtalálkozónak egyik fő témája volt. Cikkemben néhány példán keresztül e fő területekre koncentrálva adok – nem csak hajózási szempontból – válaszokat arra, tétlenségünkkel mit is öntünk ki az ablakon?

In case of water resources in first approach we think on its economic importance like energy production, shipping – logistic engagement, then on the line of interrelations on flood control, agriculture, tourism and environment protection. The necessity of water retention gets little sound in Hungary though it was one of the main topics of the Water World Sum-mit organized in Hungary in 2013. In my article concentrating on this main topic through some examples I give answers – not only from the point of view of shipping – that what are we pouring out through the window by our inactivity.

Bencsik Attila *

Vízierőforrások hasznosíthatósága, avagy mit öntünk ki az ablakon?

* Bencsik Attila elnök, Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

Mi is a tétlenség?Tétlenségnek neveztem, de éppúgy felelőtlenség is, ha elherdáljuk az öröklött értékeket, nem élünk a ránk bízott (kölcsönkapott) lehetőségekkel, azaz nem gondoskodunk gyermekeink, unokáink jövőjéről.

Széchenyi Istvánt nem véletlenül nevezzük a legna-gyobb magyarnak. Nemcsak birtokai 1 évi járandóságát ajánlotta Magyarországnak, tudását, élete munkáját is az ország szolgálatába állította. (A mai politikusi, államférfiúi felfogás ettől kissé idegen.) (1. kép)

Széchenyi és követői, pl. Vásárhelyi Pál a XIX. szá-zadban a gazdasági, meteorológiai adottságok figyelembe vételével az akkor belátható időtávlatra gondolva csele-kedtek. Elindították az országot az iparosodás, a gazdasági fellendülés útján. A mezőgazdaság, az árvízvédelem érde-kében – a mocsarak lecsapolásával, kanyarulatok átvágá-sával gyorsítva a vízlevonulást – szabályozták a folyókat, és kb. 200 évre megoldották a problémát.

Ma a klímaváltozás hatásait tapasztalva alkalmazkod-nunk kell és a vízmegtartó stratégiára váltva a következő 2-300 évre gondolnunk.

A vízmegtartás jelentőségeAz édesvíz egyre nagyobb kincs, nyugodtan kijelenthetjük, néhány évtized múlva olajárban mérik. A klímaváltozással járó szélsőséges csapadékviszonyok felelős vízgazdálko-dást igényelnek.

Az elsivatagosodás Európában kiemelten Spanyolor-szág középső területeit és Magyarországot fenyegeti, ezt jól szemléltetik a meteorológiai térképek (1. és 2. ábra). 2013. július–augusztus hónapokban a dél-európai orszá-gokra és Magyarországra afrikai forróság köszöntött, és ugyanekkor csapadék szinte egyáltalán nem esett. Érdemes megfigyelni, hogy Európában hazánk a legészakibb terület, amely ennek a zónának része.

A vízmegtartás szükségességét az európai országok többsége felismerte. Spanyolországban folyók átvezetésé-vel, csatornák, vízátemelő művek építésével oldották meg a problémát. Csaknem minden Duna menti ország épített már víztározókat, vízerőműveket, használja a folyót ener-giatermelésre, mezőgazdasági és egyéb célokra. Németor-szág a Majnán 34, a Majna–Duna-csatornán 16, a német Duna-szakaszon 5 vízerőművet épített, Ausztria a Dunán 9-et, Szlovákia 1-et, míg román–szerb-szakaszon 2 vízerő-mű található. (3. ábra)

Magyarország édesvízben az egyik leggazdagabb euró-pai ország (a rezsicsökkentéstől függetlenül az egész vilá-gon mégis nálunk az egyik legdrágább az ivóvíz!), de nem él a tálcán kínált lehetőséggel. A beérkező felszíni vizek 90%-át használatlanul átengedjük az országon, a kincs kifolyik a kezünkből. A területünkre hulló csapadék figyelembevételével több víz hagyja el az országot, mind amennyi beérkezik. A magyar kormány a rendszerváltás óta ősellenségként kezeli a vízi erőművek építésének kérdését. 1. kép: Az Országház és a Duna


2. ábra: Csapadékeloszlás 2013. július végén Forrás: EU Joint Research Centre

1. ábra: Forró napok száma 2013. július végén Forrás: EU Joint Research Centre


A duzzasztóművek – mint a vízmegtartás leghatékonyabb eszközeinek – építése, a nálunk nem gazdasági, energetikai, árvízvédelmi vagy mezőgazdasági-öntözési kérdés, hanem szárazon politikai. Hiába készül a vízzel összefüggő nem-zeti stratégiáink tömkelege (energiai, öntözési, közlekedési, logisztikai stb.) egyik sem tartalmazza, de még csak nem is vizsgálja sem a vízi erőművek építésének lehetőségét, sem gazdasági és egyéb hasznosságát. Fő ellenérvként a környe-zetrombolást emelik ki, de a környezetvédelmi köntösbe bújtatott ideológia (NATURA 2000) több sebtől vérzik. Ezt nemzetközi és hazai példák sokasága igazolja. Gondoljunk csak a bécsi Dunára, vagy közelebb, a Tisza-tóra, mely a Tisza felduzzasztása után alakult ki, és mára európahírű ter-mészetvédelmi központ, üdülő és turista paradicsom. (Ilyen „sanyarú” sors vár a Duna menti településekre is.)

Kulcsszó a vízgazdálkodás, vízmegtartás, legyen szó hatékony árvízvédelemről, energiatermelésről, modern öntözéses mezőgazdaságról, vízi turizmusról, környezet-védelemről és utolsóként, mintegy járulékos haszonélve-zőként a hajózásról.

A tétlenség okozza a legnagyobb kárt és teszi tönkre a környezetünket.

A vízi erőforrások logisztikai jelentőségeVízi erőforrások a folyók és tavak, de ide tartoznak a földalatti vízkészletek, termálforrások is. Logisztika, köz-lekedés szempontjából Magyarországon a Duna és mellék-folyói elsődlegesek.

A hajózás az elmúlt évtizedekben a közlekedés mos-tohagyereke volt. Vitathatatlan gazdasági, környezet-védelmi előnyei ellenére az 1980-as évek óta sem az infrastruktúra, sem a hajóállomány nem részesült érdemi támogatásban. Miért? A hajózás megkerülhetetlen, avagy a szállóigét idézve: „Hajózni márpedig muszáj”.

A magyar kikötők rakodási kapacitása évi 18 millió tonna, ebből a berakó kapacitás 11, a kirakó 7 millió tonna.

A magyar belvízi áruforgalom évente 8–9 millió tonna, ebből az export 3–4, az import 1,5–2, a belföld 0,2–0,3, míg a tranzit 3,5–4 millió tonna. 2012-ben a rakodott (tranzit nélküli) belvízi áruforgalom csaknem 5,1 millió tonna, ebből export 3,67, import 1,42 millió tonna volt.

A belvízi kikötők fő kiszolgáló létesítményei a kikötők, ezt jól példázza az évi közel 1 millió tonna összforgalmú Dunaferr Közforgalmú Kikötő kiemelt szerepe az ISD Dunaferr Csoport alapanyag ellátásában, ill. félkész-kész-termék kiszállításában.

Azt mondják, a vízi áruszállítás lassú, ez azonban csak részben igaz. Dunaújvárosból hajóval feladott acélszállít-mányok Amszterdamba vagy az egyik legdinamikusabban fejlődő Gent melletti célállomásra, Zwijnaarde-ba 12 nap alatt eljutnak, míg Belgrádba 3, Constantára 6–7 nap alatt ér az áru. (Közúton ugyanez 3, 1 és 3, vasúton 6, 2 és 5 napot vesz igénybe.)

Vízi áruszállítás nélkül a magyar export-import áru-forgalom lebonyolítása a korlátozott közúti kapacitás, a rendszeresen beduguló vasút miatt komoly nehézségekbe ütközne.

3. ábra: Vizi erőművek a Majna–Duna-víziút rendszerén Forrás: Bencsik Attila


A tétlenség hatása a fuvardíjakra Az alacsony vízállás, az árvíz, a jegesedés a különböző zárlatok hajózást korlátozó hatása ismert. Következtükben időszakosan leállhat a forgalom, a hajótér-kapacitás korlá-tozottá válik, a fuvarköltségek emelkednek (kisvízi pótlék, zárlati díj) megnő a szállítási idő, csökken a tervezhetőség. De mit jelent mindez számokban?

Az Északi és Fekete tengert összekötő Rajna–Majna-Duna-víziút Európa belvízi hajózási tengelye. A 3500 km-es víziút teljesítőképességét Rajnán és a Dunán egy-aránt szűk keresztmetszetek csökkentik. Kivétel a kiépí-tett Majna-, ill. a Majna–Duna-csatorna, ahol mindenkor rendelkezésre áll 25 dm-es vízmélység. Egy lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, ez a Rajna–Majna–Duna-víziút teljesítőképességére is igaz.

A hajók merülésének, kihasználhatóságának gazdasági hatásai jelentős befolyással bírnak a magyar belvízi hajó-val bonyolított export–import áruforgalomra is, mely az elmúlt 10 év átlagát jól tükröző 2009. évben 4,8 millió tonna volt. Ebből a felső-dunai és a rajnai viszonylatokban bonyolított forgalom 1,8 millió, míg az al-dunai viszonyla-tokban 3 millió tonna.

Az átlagos alapfuvardíj a felső-dunai és a rajnai viszony-latokban (továbbiakban felső viszonylatok) 22 euró/tonna, az al-dunai viszonylatokban (továbbiakban alsó viszony-latok) 14 euró/tonna volt. A hajók éves átlagban a Felső-Dunán 21 dm-es, míg az Alsó-Dunán 22 dm-es átlagmerü-léssel közlekedtek.

A felső viszonylatokban fuvarozott 1,8 millió tonna áru elfuvarozásához 2667 hajó, az alsó viszonylatokban fuvarozott 3 millió tonna elfuvarozásához 2329 hajó volt szükséges.

A hajók 25 dm-es merüléssel rakományonként a felső viszonylatokban 380 tonnával, az alsó viszonylatokban 285 tonnával többet szállíthattak volna. A hajódarabszámot vizsgálva megállapítható, hogy azonos mennyiség elszállí-tásához 25 dm-es merüléssel a felső viszonylatokban 2667 hajó helyett 1717 hajó, az alsó viszonylatokban 2329 hajó helyett 1913 hajó elegendő lett volna.

A kimaradó mennyiségek, fuvardíjak és költségek alapján az árutulajdonosokat sújtó „kihasználatlan kapacitás okozta” veszteség hajónként és kerekítve a felső viszonylatokban 7 600 euró, az alsó viszonyla-tokban 3 100 euró volt. Egyedül a 25 dm-es merüléssel történő hajózás lehetőségének hiánya így 2009-ben 27 millió euró veszteséget okozott, melyből az árutulaj-donosok 12 millió, a hajótulajdonosok 15 millió eurót viseltek.

A nem kellő hajóútmélység az átlagosnak mondható 2009-es évben csak fuvardíjban tonnánként átlagosan mintegy 5,6 euró többletköltséget, más megközelítésben ennyi versenyképesség-csökkenést okozott, többek között az ISD Dunaferr Csoport tagvállalatainak is.

Mit öntünk még ki?Az 1992-ben megépült szlovák bősi (gabcikovo-i) vízerő-mű 211 milliárd forintos beruházási költsége csaknem 10 év alatt megtérült. 2012-ig 450 Mrd forint értékű megújuló energiát termelt. Az eredeti tervek szerint a vízerőmű által

megtermelt energia 50%-a Magyarországé lett volna, tehát csak eddig 120 Mrd forintot öntöttünk ki!

Szerződésszegésért Ausztriának évi 1,2 millárd KWh energia árának megfelelő kártérítést, azaz mintegy 28 Mrd forint kártérítést fizettünk a semmiért, azaz ezt is kiöntöttük. (Adatok forrása: Újhelyi Géza, Paraméter hírportál)

Egy vízerőmű élettartama 80-90 év, tehát 70-80 éven keresztül minimális karbantartási szükséglet mellett csak-nem tiszta nyereséggel zöld energiát termel – atomhulla-dék nélkül.

A pazarlás megállítható! Van azonban egy jó hírem: még mindig nem késő. Az elveszett milliárdokat pótolni nem lehet, de a lehetőség ma is előttünk áll, a jövőbeli pazarlás megállítható! A Magyar Tudományos Akadémia által közzétett tanulmány szerint a nagymarosi és fajszi vízlépcső megépítése továbbra is kívánatos, gyorsan megtérülő beruházás (1. táblázat).

1. táblázat: A két építendő erőmű fő adatai (forrás: Kerényi A. Ödön, Dr. Szeredi István MTA 2011.11.09.)

Nagymaros Fajsz

Beruházási költség 112 Mrd Ft 122 Mrd Ft

Energiatermelés 1,2 TWh/év 1,2 TWh/év

EBITDA átlag az első 10 évben 16,75 Mrd Ft/év 19,75 Mrd Ft/év

Megtérülés 9 év 7 év

A fenti két erőművön kívül Adonynál is szükséges egy a fajszival közel azonos paraméterekkel (4. ábra). A paksi atomerőmű 4 blokkjának teljesítménye évi 15 TWh, ez bővül még kettővel. Az összevetés viszonylag egyszerű.

A Duna–Tisza-csatornaA klímaváltozásra visszatérve az előrejelzések néhány évtized múlva Közép-Magyarország kiszáradását vetítik elő. Régi vesszőparipám, hogy ha az arabok tudnak a siva-tagban paradicsomot termeszteni, mi, magyarok miért ne tudnánk a Duna–Tisza közén gabonát?

4. ábra: A Duna–Tisza-csatornák és a három építendő erőmű elhelyezkedése


Nem kell hozzá semmi más csak víz és az mint tudjuk, Európában nálunk van a legtöbb. Miért nem élünk vele? A megoldás a Duna–Tisza-csatorna lenne (4. ábra).

Az elmúlt háromszáz évben több mint egy tucat terv született a Dunát a Tiszával összekötő csatornára. Eredeti-leg Dunaharaszti–Szolnok nyomvonalon tervezték (18 km meg is épült), de ma a Ráckevei Duna-ág eliszaposodása, korlátozott vízhozama és hajózhatósága miatt kedvezőbb a Tass–Csongrád útvonal. Legutóbb 2002-ben kezdtek hozzá a tervek kidolgozásához. Bár a jelenlegi kormányhoz már el is juttatták az unió soros elnöksége idejére időzített elő-tanulmányt, az egyelőre a fiókban pihen.

Minden idők egyik legnagyobb szabású, ám ma még csak papíron létező magyar projektjét a Duna–Tisza-Csatorna Zrt. (DTCS Zrt.) jegyzi. A mostani elgondolás nemcsak műszaki paramétereiben tér el az előzőektől, hanem abban is, hogy egészen más miatt látja indokoltnak a csatorna megépítését. Míg ugyanis az iparosodás idősza-kában kelt vázlatok főként a közlekedés, a teherszállítás élénkítésére fókuszáltak, addig a DTCS Zrt. terve klíma-változási és energiatakarékossági okokra is hivatkozik, több százezer új munkahely megteremtése mellett.

„A 350–400 milliárd forintba kerülő beruházás végösz-szege első hallásra valóban soknak tűnhet, de vajon meny-nyibe kerülne az országnak, ha a térségben élő mintegy egymillió embert a megváltozott klimatikus viszonyok miatt el kellene költöztetni a lakhelyéről?” (Forrás: Duna–Tisza-Csatorna Zrt.)

A csatorna megépítésével biztosított a Duna–Tisza-köz vízellátása, öntözése, e mellett „csak” járulékos haszon Kelet-Magyarország bekapcsolása az Európai belvízi for-galomba.

Jelenleg a közép- és kelet-magyarországi árukat, főképp gabonát közúton és vasúton szállítják dunai kikötőkbe. Az évi kb. 1 millió tonnás környezetszennyező forgalom a közúti terhelést csökkentve kiváltható a vízi szállítással.

És miért nem teszünk semmit? Miért maradt el a Duna karbantartása és az infrastruktúra fejlesztése?

Az viszonylag érthető, hogy a rendszerváltás óta egyet-len kormány sem merte felvállalni a vízlépcsőépítés kérdését. A társadalmat félretájékoztatták, a vízerőművet szocialista nagyberuházások szimbólumaként a régi rend-szer politikai szimbólumává tették. Hogy ezt elkendőzzék, ál-környezetvédelmi okokra hivatkozva elérték, hogy még az állagmegóvó, karbantartó munkálatok se kerüljenek elvégzésre, és hogy ezt be is biztosítsák, a magyar vízügyet szétverték és nemzetközileg elismert szakembereket elül-dözték. (Lásd Dr. Mosonyi Emil úr vesszőfutása) Az ered-ményét tapasztaljuk, a Duna medre vályúként süllyed, a mellékágak folyamatosan kiszáradnak, az ártéri növényzet és állatvilág kipusztul, a hajózás, a belvízi logisztika pedig lassan ellehetetlenül.

Az infrastruktúra-stoptól függetlenül azt is találgattuk, miért zárják ki a hajózást a fejlesztésből, a pályázati prog-ramokból. Miért minősítik a hajókat a szakpolitikusok Magyarországon érthetetlen módon gördülő állománynak, mint a kamionokat, amelyek támogatása az EU-ban tény-leg nem megengedett? (Hiába mondjuk, hogy a hajók kor-mánykereke nem olyan kerék, nem akarják érteni.)

Feltehetően azért is, mert a fejlődő eszközök alá előbb utóbb „pályát” is kellene fejleszteni.

Az eddigi találgatásokra a paksi atomerőmű bővítés titkos tárgyalásai és a magyar társadalmi szakmai közvé-lemény kizárásával hozott döntés adhatja meg a választ, de a jövőt nézve talán a megoldást is. Az alaphangon 3000 milliárdos paksi beruházást költségmegtérülés, gazdasági, társadalmi hatások stb. alapján a vízerőművekkel össze-vetve a vízerőművek előnyös alternatívát jelentenek az atomerőmű mellett.

Igen mellette mert nem választanunk kell, sőt! A süly-lyedő meder alacsony vízállásnál már most is aggodalomra ad okot, 5-10 éve távlatában pedig komolyan veszélyezteti a Paksi erőmű hűtővíz ellátását. A problémát az eddigi információk szerint átemelő szivattyúkkal működtetett hűtő-tározótó építésével tervezték megoldani.

Az új blokkokkal legalább 1/3-dal nő a vízigény, mely optimálisan a Fajsznál megépítendő vízerőmű duzzasztott teréből biztosítható. A két beruházás nemcsak kiegészíti egymást, hanem egyfajta szükségesség is.

Amennyiben a sejtés valós és a paksi beruházás odázta el a Duna és a hajózás fejlesztésének kérdését, akkor a hosszú tétlenség után most jött el a tettek ideje.

A jövő a mi kezünkben van A politika nem mérlegel a józanész és a politikai (politikai-gazdasági) érdekek között. A jövőre vonatkozó döntések nem hozhatók rövidtávú érdekek alapján. A vízgazdál-kodás szakmai, gazdasági és társadalmi kérdés, és mint Széchenyitől láttuk legalább 200 évre szól.

A magyar társadalom a demokráciában elvárható módon korrekt tájékoztatást vár el. A magyarság következő nem-zedékeinek érdekében tegyük mérlegre a vízgazdálkodás kérdését.

Társadalmi akaratként döntsön Magyarország, akar-e hatékony árvízvédelmet, olcsó és biztonságos megújuló energiatermelést, modern öntözéses mezőgazdaságot, vízi turizmust, környezetvédelmet és mindezzel javuló életmi-nőséget?


December 16-án egy doktori értekezés munkahelyi vitája folyt a ISD Dunaferrben. A doktori érteke-zés címe „A nagyolvasztó-falazat hűtési intenzitása, tapadványkialakulási folyamata, és az áramló gáz metallurgiai kihasználása között fennálló összefüggés-rendszer feltárása.”

On 16 December was taken part a doctoral thesis workplace discussion in ISD DUNAFERR. The title of doctoral thesis is “Investigation for the aggregation effect of the Blast Furnace lining cooling intensity, accretion forming process and the metallurgical efficiency of the upward BF gas.”

Józsa Róbert *

Móger Róbert doktori (PhD) értekezésének műhelyvitája Dunaújvárosban

* Józsa Róbert technológai vezetőmérnök, ISD Dunaferr Zrt.

December 16-án az ISD Dunaferr Humánerőforrás Igaz-gatóságának első emeleti, 5-ös előadótermében rendezték meg Móger Róbert főosztályvezető doktori (PhD) érteke-zésének nyilvános munkahelyi vitáját. A jelölt a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi karán működő Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola végzős hallgatója. Doktori értekezésének címe: A nagy-olvasztó-falazat hűtési intenzitása, tapadványkialakulási folyamata, és az áramló gáz metallurgiai kihasználása között fennálló összefüggésrendszer feltárása.

A műhelyvitán a Miskolci Egyetem képviselőin kívül számos, az értekezés készítése közben a jelölt munkáját segítő dunaújvárosi szakember is részt vett (1. kép). A Nagyolvasztómű, a Technológiai Igazgatóság, az Energe-tikai Igazgatóság, az Innovációs Igazgatóság és az Anyag-vizsgáló és Kalibráló Laboratóriumok Igazgatóságának munkatársai is közreműködtek az értekezésben szereplő üzemi kísérletek, gyakorlati vizsgálatok, elemzések elké-szítésében.

Dr. Török Tamás professzor rövid bevezetője után Móger Róbert mutatta be értekezésének vetített összefoglalóját. Az ismertetés végén megállapításait 12 tézisben foglalta össze. A félórás előadást követően a munka egyetemi témaveze-tője, Dr. Farkas Ottó professor emeritus kért szót (2. kép). Dicsérte az elkészült anyag műszaki színvonalát, a jelölt szorgalmát, és kiemelte, hogy a dolgozat megállapításai a világ bármely nagyolvasztójára igazak, amelyek a Dunaferr kohójához hasonló technológiai feltételekkel üzemelnek. Ezután az értekezés előbírálatára felkért Dr. Károly Gyula

professor emeritus és Dr. Tóth Lajos Attila nyugállományú tanszékvezető kapott szót. Mindkét bíráló hangsúlyozta az értekezés elméleti és gyakorlati értékeit, az anyag logikus felépítését, korrekt, számításokkal alátámasztott megállapí-tásait. Emellett felhívták a figyelmet néhány hiányosságra, amelyek elsősorban formai kérdésekre vonatkoztak. Java-solták a jelölt által megfogalmazott 12 tézis egyszerűsí-tését, a tézisek számának csökkentését, és a közérthetőbb megfogalmazásokra való törekvést. A bemutatott anyaghoz a jelenlévők közül sokan hozzászóltak. Cseh Ferenc gyárve-zető a disszertációban megfogalmazottak ipari gyakorlatban való alkalmazhatóságát tartotta fontosnak említeni. Rokszin Zoltán technológiai igazgató és Tóth László volt gyárvezető is elismerően nyilatkozott a disszertációról. Dr. Grega Osz-kár a gyár funkcionális szervezeteinek példaértékű együtt-működését emelte ki, amellyel a dolgozat készítése során a jelöltet munkájában támogatták. Dr. Szűcs István professzor a kemencék optimális működésének oldaláról közelítette meg a kérdést. A tapadványok a gázkihasználás romlásának negatív tendenciája mellett javítják a kemencetartósságot a tűzálló falazat kopásának mérséklésével. A felmerült kér-dések némely megfogalmazása alkalmat adott a jelenlévők eltérő szakmai megközelítéseinek ütköztetésére. A tartalmas vita végén a jelölt választ adott a felmerült kérdésekre, megköszönte a munkahelyi vitában véleményüket kifej-tő kollégák észrevételeit. A vitában elhangzott javaslatok beépítésével a dolgozat egyetemi megmérettetése várhatóan 2014 első negyedévében lesz Miskolcon.

2. kép: Dr. Farkas Ottó a kiegészítéskor

1. kép: A munkahelyi vita résztvevői


A felvázolásra kerülő tervezet Magyarország energia-hatékonyságát és – függetlenségét alapvetően megha-tározó program. Ez szimbiózisban és szinergiában van hazánk politikai céljaival, a Nemzeti Energiastratégia, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Stratégia, az energiabiz-tonság, a környezeti fenntarthatóság EU-s és nemzeti szintű követelményeivel. Jövőbemutató, átfogó és időtálló, innovatív megoldásokat javasol.

The draft to be presented is a program that fundamentally determines the energy effectiveness and independence of Hungary. This is in symbiosis and synergy with the political aims of our count-ry and the requirements of the National Energy Strategy, National R&D Strategy, energy security, environmental sustainability on EU and national level. It recommends forward-looking, comprehensive and lasting, innovative solutions.

Szabó István *

Közép-Duna menti SmartGrid1

(integrált beruházási programtervezet)

Stratégiai háttérAz EU 20-20-20-as irányelvével összhangban megnyíló nemzeti és EU-s finanszírozású pályázati lehetőségek az energiahatékonysági és megújuló energiatermeléssel kapcsolatos kutatások prioritását hangsúlyozzák. A Duna Régió Stratégia, a Közép-Duna Mente Térség Fejlesztési Stratégiája kiemelt prioritásként kezeli az energiabizton-ság, a fenntartható energiatermelés és az energiahatékony-ság kérdéskörét.

Az stratégiák az Integrált Beruházási Program (ITI) és a kapcsolódó operatív programok (GOP, GINOP) megva-lósításán keresztül konvertálhatók életminőségre (szociális fejlődés), versenyképességre (gazdasági fejlődés) és élhető környezetre (környezeti fenntarthatóság).

Egyének érdekeltsége – rezsicsökkentésTanulmányozzuk a villanyszámlánkat. Azonnal szembetű-nik a számla két fő összetevője: 1. Az elfogyasztott villa-mos áram termelői ára. 2. Az átviteli és elosztási logisztikai költség. Ezek közel azonos nagyságrendűek. Mi lenne, ha a nekünk szánt villamos energiatelmelés beköltözne a házainkba? Nem lenne elosztási költség, vagyis így a megtermelt energia fele nem melegítené feleslegesen az átviteli vezetékeket. Az előnyök egy sor egyéb hatásban is jelentkezhetnek:1. A jelenlegi összes energiatermelő kapacitás fele meg-

spórolható (mintha építenénk egy 3000 MW teljesítmé-nyű virtuális erőművet, vagyis a villamos energiarend-szer teljes beépített kapacitása jelentősen csökkenthető lenne).

2. Tetszőleges mennyiségű és kapacitású CO2 semleges energiatermelő és energiatároló egység rendszerbe kap-csolható mindenféle stabilitási-redszerirányítási gond nélkül.

3. Elkezdődhet az elektromobilitás kora. Megmenthetjük a környezetünket, a Földet.

4. És még egy sor előre nem tervezhető előny, amit ezen e-újvilág ígér

Az energiaellátó rendszerek 21. századi koncepciója az ún. Smart grid. Ez tipikusan villamos energiatermelőket, -elosztókat és fogyasztókat magába foglaló, csúcstechno-lógiák sorát tartalmazó intelligens hálózat. Jelen projekt javaslat egy valós smart grid – tükörfordításban okos háló-zat – fizikai megvalósítását tűzi ki célul.

A felvázolásra kerülő program összhangban van Magyarország energiapolitikai céljaival. Támogatja új CO2-semleges energiatermelő kapacitások korlátlan rend-szerbe integrálást, és hosszú távon fenntartható rezsicsök-kentést képes megvalósítani.

Tudományos, technológiai háttérA villamos áramot termelők és fogyasztók egyik fő problé-mája, hogy a termelésnek és a fogyasztásnak minden idő-pillanatban közel azonos szinten együtt kell működnie. Az eltérést csupán a hálózatba integrált energiatárolókkal lehet kismértékben kompenzálni. A nagy teljesítményű és kapacitá-sú villamosenergia-tárolásra ma még nincs olcsó technológia. Ugyanakkor a villamosenergia-ellátó rendszerre szabályozat-lan módon történő betáplálás a rendszer pillanatnyi dinamiká-ját sztochasztikusan növeli, aminek a következtében a hagyo-mányos alaprendszer működtetésének költsége növekszik.

Környezeti szempontból a jelenlegi termelői és elosztó rendszerek környezeti hatása kérdőjeles. Társadalmi szem-pontból kedvezőtlen a jelenlegi struktúrák statikus jellege, amely egyfelől a fejlődést gátolják, másfelől gazdaságos-sági előnytelenségek forrásává is válnak.

Mindezek ismeretében kézenfekvő cél annak vizsgá-lata, hogyan lehet 21. századi környezetbarát, megújuló és fenntartható módon összehangolni az energiatermelés és a fogyasztás/tárolás üzemvitelét, a pillanatnyi kilowatt és megawatt értékeket kiegyensúlyozni, a rendszert rugal-massá tenni.

* Szabó István ügyvezető-tanácsadó, EC ElectroMagnetic Consulting; főiskolai docens, Dunaújvárosi Főiskola Informatikai Intézet

1 A Program tervezetről előadás hangzott el a Dunaújvárosi Főiskola Tudomány Hete konferenciasorozat Duna Térségi Kohézió Nemzetközi Konferenciáján, 2013. november 14-én.


Hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy össztársadalmi megoldást kínáljunk és gyermekeink érdekeit is szem előtt tartsuk? Ez alapvető kérdés.

Tudományos berkekben hatalmas irodalma van a smart grid rendszereknek. Ezek rendre kifejtik azokat az előnyö-ket, amelyek indokolják a bevezetését. Megbízhatóság, önjavító képességek, terhelés kiegyensúlyozás, megújuló energetika térnyerése, lokális energiatermelés, határtalan, rugalmas bővítési lehetőségek.

Az USA energiarendszere a 80-as években évi 10-15% növekedéssel egyre nagyobb teljesítmény szinteken dolgo-zott, amely növekedéssel rövid idő alatt elérte a rendszer fizikai kapacitás korlátait. A helyi túlterhelések a rend-szer dominószerű összeomlásához vezettek, emlékezetesek azok a több százezer, vagy több millió embert érintő hatal-mas áramkimaradások (black out), amelyek a hírekben is szerepeltek. Magyar példa a 2013 márciusi havazásokkor a szabolcs-szatmári dominószerű távvezeték- és rendszer-összeomlás.

Ezek az áramkimaradások a gazdaságoknak eseten-ként is akár dollár- és forintmilliárdnyi károkat okoztak. A kilencvenes években kezdődött el az a tudományos diszkusszió, amely arra keresi a választ, hogy mit szük-séges kezdeni az elektromos energiaellátó rendszerrel. Ekkor született meg a smartgrid-koncepció, ami sajnálatos módon azóta is koncepció szinten maradt és a konkrét fejlesztések megálltak a résztechnológiák fejlesztésénél, mint pl. smart/okos/ mérők, szenzortechnológia, szup-ravezetővel továbbított elektromos áram, különböző új technológiájú energiatároló rendszerek, elektromos autó, megújulóenergia-termelő rendszerek (napelem, geotermi-kus, biomassza, vízi /kinetikusenergia-alapú/ erőművek), a rendszer átfogó reformja az érdekeltek ellenérdekei miatt nem jöhetett étre.

Technikailag egy smart grid rendszert úgy hozha-tunk létre, hogy lehetőleg korlátlan számú, tetszőleges teljesítményű (akár házi mini-erőműveket), preferáltan CO2-semleges, megújuló energiát termelő kis-, illetve közepes méretű közösségi erőműveket, vagy akár a paksi új blokkok termelését is rugalmasan rendszerbe kapcsoljuk, ezzel megvalósul az energiatermelés rend-szerének teljes pluralizmusa, technikai forradalma és „demokráciája”. (1. kép)

A patetikus terminusok mögött valós tartalom és igazsá-gos társadalmi struktúra alakul ki. A társadalomtudományi kutatásokban, gazdasági elemzésekben az energiafogyasz-tást, mint társadalmi fejlettség egyik mérőszámát követ-hetjük nyomon. Ez reflektál az egyének életminőségére is.

A smart grid Magyarországon energetikai berkekben is viszonylag újdonságnak számít. Ebben nagy energetikai cégek jelentős és tudatos véleményformáló, témairányító tevékenységei is tetten érhetők. Jelenlegi „tájékozatlan-ságunk” jelentős oka az, hogy a status quo fenntartásában érdekeltek. A tudomány, a társadalmi fejlődés pedig a fenntarthatóság, az igazságosság, az új rendszerek terjesz-tésében érdekeltek.

Azért elvi síkú a smart grid megoldás, mert itt egy kon-cepciójában, alapjaiban eltérő struktúra és filozófia mentén zajlik a rendszer működése. A jelenlegi energiatermelő és -elosztó rendszereket üzemeltetők nem szeretnék nyilván-való jól felfogott profitérdekeik miatt a monopol termelői és elosztói státuszt kiadni a kezükből. Ez a statikus szem-lélet egyben az az egyik ritka kivétel, amikor a kapitalista privát érdekek a közösségi érdekekkel szemben gátat jelen-tenek az innovációnak, a fejlődésnek.

A smartgrid-rendszer konkrét specifikumaiA smart grid az elektromos energiatermelő és elosztó rend-szer és a digitális technológia szinergikus felhasználásával létrejövő új alkalmazási koncepció. Ez nem egy jól megha-tározott technológiát takar csupán, hanem sokkal inkább egy sor új és meglévő technológia együttes alkalmazása annak érdekében, hogy növelje a hálózat megbízhatóságát, szabá-lyozhatóságát, technikai jósági paramétereit. Több technoló-gia jól ismert már alkalmazás szinten a telekommunikációs iparban és a gyártástechnológiák között. Amit a smart grid gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból ígér:– nagyobb hálózati megbízhatóság– magasabb eszközkihasználtság– elektromobilitás térnyerése– rugalmas megújuló energiatermelés integráció– a hálózati rendszerek alacsonyabb működtetési költsé-

gei

1. kép: E-újvilág vízió


– csökkenő energiaellátási költségek a felhasználók szá-mára

– az új technológiai újítások és megoldások fejlesztése-ket segítő támogatása

– energiatároló rendszerek fejlődése– alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátás– a digitális technológia megreformált számos ipar-

ágat a gazdaságban, hatékonyságot, új lehetőségeket teremtett, mindezt magasabb termelékenységgel. Az elektromos energiatermelő és elosztó rendszer iparága jócskán kimaradt ebből a technológiai forradalomból, a jelenlegi rendszerek és hálózatok a 20. század köze-pének technológiai és problémakezelési színvonalán üzemelnek.

A hagyományos elektromos hálózat jelenleg nem alkal-mazza a legújabb technológiai újításokat, valamint egy-általán nem tartja szem előtt a korszerű hi-tech gazdaság megnövekedett igényeit. Nem fenntartható, nem bővíthető, mai szemmel rendkívül magas az energiatovábbítás veszte-sége. Nem veszi prioritásba az energiahatékonyság és ener-giatárolás követelményeit, nem tükrözi a modern kor által megkövetelt alacsony széndioxid és egyéb üvegházhatást előidéző gázkibocsátás követelményét.

A jelenlegi elektromosenergia-rendszer lineálisként, vonalmenti egyutas energiaáramlási rendszerként írható le, az energiatermelés és felhasználás között lényegében sok kaszkád rendszer áll, melyek együttes „kimenete” jelenik meg a fogyasztóknál. Minden megbízhatósági baja ebből adódik, ugyanis a teljes rendszer megbízhatósága az egyes rendszerelemek megbízhatóságának szorzataként adódik. Egyszerűen fogalmazva: bármely rendszerelem meghibá-sodása a fogyasztói áramkimaradást okozza.

További rendszerszintű hiba, hogy nehezen tudja kezel-ni az egy nap alatt lezajló fogyasztás- és termelésválto-zásokat, melyek forrása egyfelől a viszonylag jól előre jelezhető, „átlagos” fogyasztásváltozás, másfelől a vélet-lenszerű kiserőművi kapacitások betáplálása a hálózatba. További rendszerszintű probléma, hogy a bekapcsolható egyedi kiserőművi kapaciások összege limitált, vagyis a jelenlegi rendszer egyáltalán nem támogatja házi, a megújuló kiserőművi illetve közösségi energiatermelést rendszer szinten, valamint mivel termelési konkurencia, gazdasági verseny szempontjából is inkább probléma a jelenlegi energiarendszereket üzemeltetők számára az egyéni betáplálók megjelenése a hálózaton. Aki próbálta már az áramszolgáltatójánál saját naperőművét a rend-szerre kapcsolni, pontosan tudja, mi ez az ellenállás. A szélerőművek jelenlegi rendszerbe állítását adminisztratív eszközökkel és olyan „betáplálási tervekkel” nehezíti a „teherelosztó hálózat” gazdája, amelyek teljesíthetetlenek, mondhatni nonszensz kategória, az össztársadalmi érde-keket semekkora mértékben nem veszi figyelembe. Ez az őskor a mai internetes világ szemszögéből nézve. A kont-raszt égbekiáltó. Olybá tűnik, az érintett vállalatok csupán szlogenszinten vállalnak társadalmi felelősséget.

Magyarországon aktuálisan nem probléma, de egyes országokban jelentős gondot jelentenek a terjedő elektro-mos hajtású gépjárművek töltőrendszerének kiszolgálása a meglévő hálózaton. Itt ugyanis hatalmas energiákat kell gyorsan elérhetően szolgáltatni a töltőrendszernek, amely komoly terhelést és szabályozási kihívást okoz a hálóza-toknak. Nem ezekre az ideiglenesen fellépő teljesítmény-

szintre lett kitalálva az elosztó rendszer anno. Valójában az elektromobilitás a smart grid rendszer egy lényeges, szinergikus energiatároló rendszere.

Mik azok a többletfunkciók, melyeket ellát egy korsze-rű hálózat?

Képes azonnali adatokat szolgáltatni a fogyasztási ada-tokról, körzet, megye, járás, város- vagy akár utca- és ház-, fogyasztásihely-szinten.

Az információ birtokában a kisebb egységek decentra-lizált döntéseket képesek hozni a saját energiatermelésük, fogyasztásuk, energiatárolásuk kiegyensúlyozása érdeké-ben. Az egyes kisebb egységek képesek intelligens módon kiegyensúlyozni a kialakított mérlegkörön belül a fogyasz-tás-terhelés egyensúlyát, vagyis egy viszonylag állandó fix terhelésként nem okoznak nehézségeket a központi elosztó rendszer számára.

Korlátlan számú (megújuló) energiatermelő rendszert lehet rendszerbe kapcsolni, a kiegyensúlyozási és rend-szerbe illeszkedő bekapcsolási szabályok megtartásával.

Új funkciók és megoldások bekapcsolása válik lehetővé, mint pl. az egyéni energiatárolás, vagy az elektromobilitást elősegítő technológiák.

Milyen új technológiák szerepelnek a potenciális rendszerben?

Integrált kommunikációs rendszerekNagysebességű kétirányú standardizált infokommuniká-ciós csatorna szükséges a valós idejű információáramlás biztosítására a hálózati cellákon belüli döntéshozatalhoz. Néhány jelenlegi technológia (vezeték nélküli internet, mobilhálózatok) elérhető, amely alapot szolgáltathat az infrastruktúrához.

Szenzorok és a hozzájuk tartozó méréstechnikaA szenzorok és a hozzájuk tartozó mérőrendszerek pontos és folyamatos adatokat szolgáltatnak a hálózati cellákon belüli pillanatnyi állapotokról.

Újszerű rendszerelemekÁramlimiterek, új típusú energiatároló elemek, teljesít-ményelektronikai rendszerek, melyek az energia elosz-tásában és annak működtetési intelligenciájában kapnak szerepet.

Új vezérlési rendszerekOlyan standardizált vezérlési rendszerek, módszerek és hardver, amelyek a sok-sok elérhető valós idejű adattöme-get kezeli és azok alapján villámgyorsan dönt a hálózati cella egyes beavatkozó elemeinek működéséről. Ebbe a vezérlési rendszerbe beletartozik az a cellából kifelé tartó információ telemetria rendszer is, amely a cellán kívüli élet összehangolásához szolgáltat standard formában informá-ciót a cella pillanatnyi működéséről.

A smartgrid-rendszerhez szabványok tucatjai tartoznak, amelyek egyfelől a struktúrák, a szabályozások rendszereit igyekeznek definiálni, másfelől az informatikai biztonság (mint az egyik kiemelkedően fontos pontja a rendszernek) követelményeiről szólnak. (2. kép)


Környezeti hatások, kibocsátásipotenciál-csökkenésA smartgrid-technológiák alkalmazásával sokrétűen csök-kennek az üvegházhatású gázok kibocsátásai. Nevezete-sen:

hatásfoknövekedés (ott termelődik meg az energia, ahol felhasználódik)

megújuló energiatermelők csaknem korlátlan integráci-ója (Energia „demokrácia”)

elektromobilitás térnyerésének rendszerszintű támoga-tása.

Az EPRI számításai szerint1 az USA adataira vetítve 2006-hoz képest 2030-ra az éves üvegházhatású gázok kibocsátását csak az elektromos energiatermelésre számít-va 2,5-9%-kal képes csökkenteni (konzervatív becslés). Ilyen számítások Magyarországra jelenleg nem léteznek. A fenntarthatóságról, megújuló energiatermelésről és fel-használásról szóló stratégiák és konkrét projekt tervek is még mindig szerény megújulóenergia-részarány növeke-désről számolnak be az elkövetkező 10 évben. Kérdéses, hogy 2020-ra Magyarország eléri-e az EU által forszírozott és kitűzött megújuló részarányt a villamos energiaterme-lésben.

Az üvegházhatúsú (GHG) gázkibocsátás csökkenés fizikai okai:– Az elosztási és energiaátviteli rendszerek veszteségei-

nek csökkenése

– A monitoring rendszerek világossá teszik a jelenle-gi elosztási, működtetési egyenetlenségeket, amelyek optimalizálása magasabb hatásfokokat eredményez.

– A csúcsterheléseket aktív termeléssel és nem tárolt energiákkal lehet lekezelni.

– A felhasználók megértik az elektromos energia árának valóságát, pusztán fogyasztási magatartásuk befolyáso-lásával megtakarítás érhető el. Ez a megtakarítás szinte beruházásmentes(!).

– A megújulóenergia-termelés nulla CO2-kibocsátást ígér, a térnyerésével arányos CO2-kibocsátás csökke-nés realizálható.

– Az elektromobilitás térnyerésével indirekt módon a közlekedési gázok kibocsátása arányosan csökkenthe-tő.

Ugyanezek a környezeti hatások fiskális előnyökre kon-vertálhatók, amennyiben megvalósul a termékek életciklus elemzése alapján a termékek valós árainak meghatározása, a CO2 és egyéb gázok kibocsátási kárának valós meghatá-rozása. Jelenleg csupán a CO2-kvótanyereség alapján lehet kézzelfogható „profitot” számítani.

Társadalmi szempontból a smartgrid-rendszerre való áttérés az új iparág és új technológia térnyerésével érzé-keltethető szociális változást hozhat. Ez méreteiben, jelen-tőségében és hatásában az internet technológiának a min-dennapi életünkbe való beépülésében tetten érhető mértékű változásokat okozhat. A technológiák előállításától kiin-dulva – azok telepítésén keresztül, munkahelyteremtő és

2. kép: Amitől egy okos hálózat okos lesz: Intelligens kommunikáció és vezérlés


életminőség javító hatásán át a jövő generációk érdekében tett globális környezetvédelmi értékteremtő hatásokig – szükséges megemlíteni a rendszerhez köthető kedvező társadalmi hatásokat.

A smartgrid-rendszer jelenleg koncepciószinten léte-ző rendszer. Kis méretekben, ún. microgrid-rendszereket alkalmaznak önálló épületek, hajók, szigetek egyedi ener-giaellátására, az itt megtapasztalt tanulságok jól használ-hatók a smartgrid-rendszerek fejlesztése, építése, fizikai realizációja során. Egyes funkciók jól modellezhetők kis léptékekben is.

A nagy valós realizációk felépítésének alapvető kor-látját elsősorban nem a tőkehiány jelenti, hanem sokkal inkább az energiatermelő és -elosztó lobbi hatékony fellépése a kormányokkal, kutatóintézetekkel szemben. Sajnálatos tény az is, hogy akár világ szinten, akár tetsző-leges országot tekintve, kevés olyan energetikában nem érdekelt cég van, amelyik képes lenne megfelelő léptékű K+F költségvetést egy ilyen kísérlet mögé tenni, és hogy ténylegesen érdekelt lenne egy térségi smart grid rendszer fejlesztésben.

Pilot projektünket olyan cégek megnyerésével és bevo-násával tervezzük, amelyek képesek jelentős összegeket és lobbierőket mozgósítani és érdekeltek a villamos ener-giaköltségeik jelentős csökkentésében. Másik oldalról az állami energiatermelő cég fundamentálisan és stratégiailag érdekelt lehet a rendszer fejlesztésben, az ország energia-biztonságának növelésében.

Tételként mondjuk ki: smartgrid-hálózatot csak az állam mint konzorciumvezető tud létrehozni. Ennek oka, hogy az energetikában érdekelt cégek eltérő érdekeit egy-más közötti megállapodásokkal képtelenség úgy irányítani, hogy a végeredmény össztársadalmi szempontból előnyös legyen. Más érdekelt szereplő, aki elég hatalommal bír a nagy (akár nemzetközi) cégek koordinálására, nincs. Az állam, mint közszolgáltató stratégiai érdeke is, hogy élére álljon egy ilyen nagyszabású, mindenkit anyagilag és élet-minőségben is érintő fejlesztésben.

Az ipari smartgrid-projekt műszaki tartalmaA Közép-Duna menti SmartGrid© projektben megvizs-gáljuk, milyen összetételben és rendszerben érdemes a (megújuló) energiaforrások, (tárolók) és fogyasztók együt-tesét telepíteni és üzemeltetni, ahhoz hogy összességében gazdasági és környezetvédelmi szempontból optimális mutatókat kapjunk egy adott ipari, földrajzi és éghajlati adottságok mellett. Az optimum keresése során az ener-giahálózat paritáselvét alkalmazzuk. A projekt néhány egymástól távol eső településen létrejövő nagy energiater-melő és nagyfogyasztó bekapcsolását vizsgálja, amelyek virtuálisan integráltak – informatikai kapcsolat által.

A realizáció során a bekapcsolt ipari kör a jelenlegi villamos energiairányító rendszertől elválasztva működhet. A körön belül egyedi technológiák, megoldások alkalma-zására nyílik mód. Az így létrejövő infrastruktúra egyedi vizsgálatokra, új megoldások és új technológiák kutatására ad lehetőséget. Tudományos szempontból a rendszer vizs-gálatával eddig nem létező tudáskoncentráció (tudásbázis) jön létre, amely alapját képezi annak a technológiai know-how-nak, ami hasonló rendszerek általánosításához, egy

nemzeti (kontinentális) szintű smart grid rendszer felépíté-séhez ad alapot, vázat.

A smartgrid-rendszer képes az energiaárakat mind előállítás, mind elosztásoldalon drasztikusan lefaragni. Az árcsökkenés egyrészt az új technológiák alkalmazásából, a rendszer elosztási útjainak rövidüléséből, a megbízha-tóság növekedéséből és önjavító képességekből, másrészt az olcsó és a helyi adottságokhoz illeszkedő, fenntartható energiatermelés természetes szinergiájából ered. Ez a rezsicsökkentés műszaki fedezete.

A kialakítandó technológiai „nóvum” magyar erőforrá-sokat és tudást használ, amely nemzetközileg versenyké-pes terméket és tudást eredményez.

A projekt lépései:1. A térségi partnerek felkutatása, megnyerése, elkötele-

zése a célok mellett2. Beruházás 3. A meglévő energiatermelők és fogyasztók kiegészítő

elemeinek telepítése és beüzemelése4. Rendszer elemek vizsgálata 5. Az energia rendszer egyes elemeinek működési moni-

torozása6. A hálózati cellában lévő energiatermelő és fogyasztó

rendszerelemek működési karakterisztikáinak felvétele7. A hálózati cella elemeinek összehangolt működése a

különböző fogyasztói szokásoknak és évszakos köve-telményeknek megfelelően

8. Az egyes cellaelemek közötti kooperációs karakterisz-tikák felvétele

9. A teljes cella összehangolt rendszerben történő működ-tetése, amely figyelembe veszi a két különböző hely fogyasztói és energiatermelő képességeit

10. Megtakarítási adatgyűjtés, audit

A projekt megvalósítása a 8. keretprogram (Horizon 2020) ideje alatt reális, vagyis ennek a projektnek szük-séges a mielőbbi megtervezése, előkészítése egy ún. projektelőkészítő programmal. A projektelőkészítő ITI program egy 1-1,5 éven keresztüli megvalósítást, minimum 5 alprojektet (KKV-k versenyképessége, agrárgazdaság, oktatás-humán fejlesztés, közlekedés-infrastruktúra, illetve a természeti és épített környezet, turizmus alprojektek) fel-tételezve, 15 fő alkalmazása válik szükségessé. Szükséges kialakítani és finanszírozni egy projektirodát (110 m2), valamint szükséges a működési költségek biztosítása. Ezek alapján az alábbi költségstruktúra kalkulálható:

Beruházás: 1,70 M Ft– Bérleti díj: 3,60 M FtMunkaerő: – Projektelőkészítő kutatók: (5 fő x 300 k x 1,47 x 12 hó) 26,46 M Ft– Projektvezető (500 k x 1,47 x 12) 8,82 M Ft– Projektasszisztens (200 k x 1,47 x 12) 3,53 M Ft– Pénzügyi kontroller (300 k x 1,47 x 12) 5,29 M Ft– Informatikai asszisztens (200 k x 1,47 x 12) 3,53 M Ft– Külső szakértők (megbízással) 15,00 M FtMűködési költségek:– Iroda 1,80 M Ft– Utazás 2,40 M FtEgyéb költség 6,00 M FtÖsszesen: 78,13 M Ft


A térségi partnerekA Közép-Duna menti SmartGrid© projekt2 megvalósítá-sához a jelen projekt tervezet tartalma adja a kereteket. A projektet alapvetően a korábban ismertetett alapvetés miatt az állam konzorciumvezetésével valósítható meg, az álla-mi érdekelt cégek, intézmények részvételével. A gerinchá-lózat és rendszer felépítése után a térségben működő piaci cégek egyedi szerződésekkel tudnak csatlakozni a smart grid hálózathoz . Ezek elsősorban a nem állami energeti-kai cégek illetve a nagy energiaigényű felhasználó cégek lehetnek.

A projektben a bekapcsolódó térségi cégek igényei, illetve a kormányzati stratégiai célok nagymértékben árnyalják a projekt során előálló infrastruktúrát és a terve-zett eredményeket, a megvalósítandó célokat. Jelen cikk egy ideális koncepciót vázol fel, ahol a projekt eredmény-termékei a tudományos célértékek és a társuló konzorciu-mi partnerek gazdasági céljai előtérbe helyezésével állnak elő, és ezen partnerek egyéni célfüggvényei mind kiemel-ten és szinergiában szerepelnek a projekt során.

Konkrét rendszerelemek, melyek a program részeként megvalósításra kerülnek– 15-60 MW teljesítményű lokális erőmű Dunaújváros

térségében– 300 km korszerű nagyfeszültségű energiaátviteli tápvo-

nal a térségi gerinc biztosítására– 200 MWh kapacitású vízenergia tároló– 50-60 db egyenként 10-1000 kW nagyságrendű lokális

mikroturbina, illetve kiserőmű kapacitás beépítése, összhangban a Nemzeti Vízstratégia és az egyéb, az Alföld elsivatagosodását megfordító programokkal, projektekkel.

– Művelet- és programközpont – Komplett középváros elektromobil tömegközlekedés

kialakítása

Opciók:– Lendkerekes energiatároló rendszer– Standardizált, skálázható lokális alternatív, „SG ready”

energiatermelő berendezés kifejlesztése, az „Egy falu–egy erőmű” koncepció részére

– Kísérleti szupravezető távvezeték kiépítése Paks és a legnagyobb energiafelhasználó térségek/cégek, illetve a paksi belső felhasználó rendszer közé

Beruházás (3 év):– Hálózatépítés (pont-pont összeköttetés, direkt HV

vezeték és IT hálózat építése a rendszerben résztvevők és szenzor elemek között)

– Irányító központ, projekt menedzsment központ– Új megújulóenergia-termelő erőmű építése

Operatív költségek (5 év)– Kísérleti üzemeltetés (150 fő x 400 k x 1,47 x 60 hó) 5,29 Mrd Ft– Operációs rendszer fejlesztés (25 fő x 400 k x 1,47 x 72) 1060 M Ft– Eszközök 2500 M Ft– Monitoring, adatgyűjtés, elemzés (50 fő x ~250 k x 1,47 x 60) 1100 M Ft– Új tudományos célok és publikációk és szabadalmak (20 fő x 1 M x 5 év) 100 M Ft– Operatív projekt költségek (5 M x 60 hó) 300 M Ft

A SmartGrid projekt kalkulálható eredményeiVálaszt kapunk arra, hogyan működnek és hogyan hangol-hatók össze a különböző helyen található energiatermelők és fogyasztók.

Létrejön egy egész országot vagy Közép-európai régiót megcélzó új villamos energia hálózat gerince.

A kutatás és monitoring folyamata során egy nemzet-közi szintű, nóvum értékű informatikai megoldás áll elő, amely szabadalommal védett lesz és értékesíthető know-how-vá válik.

Versenyképes presztízs értékű magyar tudás és magyar technológia áll elő, és egy nemzetközileg értékes tudomá-nyos-gazdasági best practice modell, amely másolható.

Hivatkozások:• Electric Power Research Institute, www.epri.com• Közép-Duna menti SmartGrid Integrált Beruházási Program

tervezet, SZTNH, © 2012.


Józsa Róbert *

„Vocem Preco!” A XIX. Szent Borbála Szakestély Dunaújvárosban

2013. november havának 29. napján rendezte meg hagyo-mányos Szent Borbála szakestélyét az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Vaskohászati Szakosz-tály dunaújvárosi szervezete (1-6. kép).

A tizenkilencedik alkalommal megszervezett szakestély ezúttal is sok érdeklődőt vonzott. A résztvevők száma meghaladta a százhúsz főt. A közelmúlt jó színvonalú szakestélyeinek hatására egyre nagyobb érdeklődés mutat-kozik a szakestély után. A helyi szervezet aktív tagjai és nyugdíjasai mellett Budapestről, Székesfehérvárról és a Dunaújvárosi Főiskoláról érkeztek vendégek. A Dunaúj-városi Főiskola Diákegylete szép számmal képviseltette magát a szakestélyen. A főiskolás OMBKE tagok dereka-san helytálltak a szervezésben és a szakestély lebonyolítá-sában. Többen közülük először vettek részt a főiskolaitól némiképp különböző szakestélyen. Az ipari szakestély főiskolaitól eltérő arculata sokukat megfogott. Az idei szakestély hangulatára rányomta bélyegét a kohászat évek óta tartó stagnálása és a vállalatnál elindult létszám-csökkentés. Bevált csapaton ne változtass, gondolták a szervezők, amikor a szakestély elnökségét felkérve, az elmúlt évek szakestélyein jól teljesített stábot állították csatasorba. A Lontai Attila, Dani Bálint, Polányi Zoltán, Hevesi Imre, Krajczár Martin, Papp András, Mach Kor-nél, Pálinkás Róbert, Kardos Ferenc, Danicska Sándor, Szakács Sándor, Csurgó Lajos, Kardos Ferenc Dániel és Józsa Róbert alkotta csapat kiválóan kormányozta a szakestély hajóját. A hagyományos kezdés után Dr. Kiss Endre alias Tirisztor avatta fel a szakestély kupáját, majd a komoly pohár következett. Dr. Szücs László alias Szöcske kritikus vasműs visszatekintés után a jelenlegi helyzetben összefogásra buzdított. Ezt követően a sört nem kedvelők nevében Dr. Réger Mihály alias Elfelejtettem az alias nevem, legyen tehát Bajusz sörimpotenciát jelentett be. Az Óbudai Egyetem rektor helyettese után Szabados Ottónak, a Magyar Vas és Acélipari Egyesülés igazgatójának vidám

2. kép: A szakestély résztvevőinek egy csoportja

5. kép: Dr. Szücs László komoly pohara

3. kép: Hevesi Imre az interpellációja közben

1. kép: „Fel a kohóra! Ércet bele!”

4. kép: Dr. Kiss Endre kupaavatója

* Józsa Róbert technológai vezetőmérnök, ISD Dunaferr Zrt.


pohara hangzott el. Örkény István idézett története a Dunai Vasmű korántsem egyszerű építésének kezdeteibe nyújtott betekintést. A helyi erők képviseletében először Hevesiné Kővári Éva alias Dinamit az aktuális minőségügyi projek-teket karikírozta. A 40 éves folyamatos öntés jegyében, a 40 éves Dolmány Mihály alias Leszek én majd acélgyártó a FAM eredményeibe és mindennapjaiba nyújtott betekin-tést. Az egyes felszólalások között természetesen serényen dolgoztak a cantus praesesek, a hagyományos selmeci nótákat intonálva. Az elnök által elrendelt eksek, tükrösök és lefetyek megteremtették a jó hangulatot a balekkereszte-léshez. A firmák között meghúzódó setét pogányt a balek-csőszök vezették a szakestély elnöksége elé. Dr. Pallósi József, az Anyagvizsgáló és Kalibráló Laboratóriumok Igazgatóságának főosztályvezetője nem kis megpróbálta-

tások teljesítése után balekká kereszteltetett. A keresztvizet sör formájában, választott firmái, Szabados Ottó alias Ottó motor és Móger Róbert alias Mógi locsolták meg-felelő alapossággal őszülő halántékára. A megtért balek a keresztségben az „X-Ray-doctor alias Uránbátor” nevet kapta. A keresztelésről szóló oklevelét a magas praesestől vehette át. Az újdonsült balek egészségére elfogyasztott „tükrös” után Hevesi Imre alias Ózdi Herceg nevettette meg a szakestélyt szellemes idézeteivel. Őt követte még nagyobb sikert aratva Dr. Csirikusz József, a budapesti helyi szervezet elnöke. A branyiszkói szuronyos roham és az …OLGA… szórejtvény megfejtését általános viváttal nyugtázták a jelenlévők. Krajcár Martin alias Szikra, a szakestély egyik cantus praesese személyes soproni élményeiről szólt, majd egy új kohász nótát adott elő. A krampampuli minősítését Bocz András alias Qualibandi végezte a tőle megszokott alapossággal.

A szakest hivatalos része a hagyományos „Gaudeamus Igitur” és a „Ballag már a vén diák”…kezdetű nóták éneklésével és az elnök „VIVAT, CRESCAT, FLOREAT ACADEMIA! VIVAT PROFESSORES!” zárszavával ért véget.

6. kép: Sötétség kontra világosság. Dr. Pallósi József balekvizsga közben

Az ISD Dunaferr Zártkörűen Működő Részvénytársaság — ISD Dunaferr Zrt. — és társaságai által alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma az alapító okirattal össz-hangban bevezette a „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve a „DUNAFERR FŐTANÁCSOSA” cím adományozását.

A Tanácsos és Főtanácsos cím adományozásának célja:• Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy rész-

vételével működő gazdasági társaságoknál, illetve vele együttműködésben lévő szervezeteknél, a Dunaferr érdekében végzett kiemelkedő — műszaki, gazdasági, humán — alkotó munka, tudományos tevékenység erkölcsi elismerése, valamint

• a Dunaferr Vállalatcsoport műszaki tudományos kultúrájának és progresszív értékeinek fokozottabb köz-vetítése, kivetítése itthon és külföldön.

A Tanácsos és Főtanácsos cím odaítélésének feltételei:• A Tanácsos, illetve Főtanácsos cím a személyük-

ben, szak mai felkészültségükben, teljesítményükben és tapasztalatukban kiemelkedő szakemberek részére adományozható.

• Az elismerésben azok az ISD Dunaferr Zrt. vala-mint az általa alapított, és részvételével működő gaz-dasági társaságokkal munkaviszonyban álló, vagy e cégekkel korábban munkaviszonyban állt, illetve vele együttműködésben lévő szervezeteknél dolgozó szakem-berek részesülhetnek, akiket a Kuratórium munkájuk, tevékenységük alapján arra méltónak tart. A címet a Kuratórium visszavonhatja.

A Dunaferr Tanácsosa, illetve a Dunaferr Főtanácsosa címet elnyerők erkölcsi elismerése:Az alapítvány Kuratóriuma a Tanácsosi és Főtanácsosi címet elnyerők részére: OKLEVELET, ÉRMET ÉS JELVÉNYT ADOMÁNYOZ és a címek viselésére jogosultak kompetenci-áját és szakmai tevékenységét közzé teszi.

A cím elnyerésére, a Dunaferr Alkotói Alapítvány Kurató-riuma felé pályázatot nyújthatnak be:• Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvé-

telével működő vállalatok dolgozói, illetve nyugdíjasai és• a fenti vállalatok szervezeteinek vezetői, dolgozóik vagy

nyugdíjasaik részére, valamint a vállalatcsoporttal tartósan együttműködő külső szakemberek részére, akiknek a munkája jelentős, kiemelkedő volt a Dunaferr Vállalatcso-port számára.

A Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma — a beérkező pályázatok, illetve javaslatok elbírálása után – évente egy alkalommal maximum 5 fő részére adományoz: „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve „DUNAFERR FŐTANÁCSOSA” címet.

A pályázatot az alábbi szempontok alapján kell benyújtani, legfeljebb 5 oldal terjedelemben:

• a pályázó vagy javasolt személyi adatai, munkahelye, beosz-tása

• életútja, a szakmai munkájának jellemzői• műszaki-gazdasági-humán szakmai közéletben végzett

tevékenysége• eddigi szakmai elismerése• találmánya, újításai, innovációs tevékenysége és• publikációs tevékenysége stb.

A Dunaferr Tanácsosok és Főtanácsosok testületének működése:• A Tanácsos és Főtanácsos címet elnyertek testületet ala-

píthatnak.• Az alapítvány kuratóriuma az alapítók szándékát szem előtt

tartva, folyamatos műszaki-tudományos együttműködést kezdeményez a tanácsosok csoportja, testülete és az alapítók között, elsősorban a tanácsosok véleményének hasznosítása érdekében.

• A tudományos és gyakorlati kérdésekben való bármi-lyen formájú együttműködést az alapítók és a tanácsosok egyaránt kezdeményezhetnek.

• Az „Alkotói Nívódíj”, és a „Dunaferr Szakmai Publikációs Nívódíj” pályázatok szakértői értékelése. A kuratórium döntési munkájának elősegítése érdekében az „Alkotói Nívódíj” és a „Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázatainak értékelésénél igénybe veszi a tanácsosok szakértelmét.

Határidők:A pályázatok beadásának határideje: 2014. május 1.Pályázatok értékelése, díjak átadása: 2014. június 30.

A pályázatokat, ajánlott levélben az alábbi címre kérjük bekülde-ni: Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf.: 110A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefon-szám: 06 (25) 581-303, 06 (30) 520-5760, e-mail cím: [email protected]. Az Alapítvány Kuratóriuma

Pályázati felhívás

Documents

Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények 2014. Első szám