Egyenlőtlenség és szegénységboronkay.hu/storage/upload/2017-2018/Dokumentum/bb_egyenlotlenseg_v2.pdfAz állam én vagyok? Boronkay Beszélgetések - Egyenlőtlenség - 2017. október

Egyenlőtlenség és szegénység

Boronkay Beszélgetések - Egyenlőtlenség - 2017. október 20. 1

Boronkay Beszélgetések

Tartalom

• Elméleti alapok, fogalmak

• Egyenlőtlenség, szegénység mérése

• Történeti és földrajzi áttekintés

• Egyenlőtlenség, szegénység Magyarországon

• Az állam szerepe és viszonya az egyénhez


Pici elmélet


Mit jelent az igazságosság

• Vertikális és horizontális egyenlőség, amikből sok minden következik• Horizontális: érdemek szerint (pl. matek osztályzatok)• Vertikális: Szükségletek szerint (pl. kegyelemkettes testnevelésből)

• Adópolitikai megfontolások• Progresszív vagy egykulcsos adó• Luxusadók• Adókedvezmények

• Jóléti kiadások• Biztosítási szemlélet (bár újraelosztás ott is van)• Szociális védőháló

• Generációkon belüli igazságosság

• Generációk közötti igazságosság: mit hagyunk hátra?• Államadósság• Infrastruktúra• Természetes környezet


Mit jelent az egyenlőtlenség

• Az egyenlőtlenség vetületei: • Lehetőségek (köztük: adottságok)

• Eredmények

• Lehetőségek: polgári, szociális és gazdasági jogok,adottságok és háttér

• Eredmények: jövedelmi és vagyoni helyzet,

• Az eredmény könnyebben megfigyelhető, mérhető, ellensúlyozható, mint a lehetőség


Mit jelent az egyenlőtlenség

• Egydimenziós és többdimenziós egyenlőtlenség koncepció

• Egydimenziós: pénzügyi helyzet (jövedelmi és/vagy vagyoni)

• Többdimenziós: depriváció (megfosztottság) - mitől is?• Anyagi javak

• Jövedelem

• Oktatás

• Egészség(ügyi ellátás)

• Személyes biztonság, etc


Az egyenlőtlenség következményei

Pozitívumok, amiknek feltételei vannak

• Kockázatvállalás

• Innováció

• Mobilitás

Negatívumok

• Szegénység

• Együttműködés nehézsége

• Relatív depriváció

Kérdés: van-e az egyenlőtlenségnek optimuma?


Mit jelent a szegénység

• Abszolút és relatív szegénység

• Abszolút szegénység: mások helyzetétől független megfosztottság alapvetőnek tartott fizikai, társadalmi, kulturális, etc javaktól• Előny: nemzetközi és idősoros összevetés egyszerűbb (talán)• Hátrány: változik, hogy hol és mikor kit tekintünk szegénynek• WB: napi 2 dollár/fő vagy 1 dollár/fő (extrém szegénység), 2000 kcl/nap

• Relatív szegénység: velem egy helyen, egy időben élőkhöz képest• OECD szokvány: medián jövedelem 60%-a

• Medián: ami pont ketté vágja a sorba rendezet halmazt• Eszerint a szegénység nem tud megszűnni• Nagyon eltérő abszolút jövedelmek mellett lehet valai „szegény” vagy „gazdag”


Mit jelent a szegénység

• Jövedelem vagy fogyasztás

• Világbank és neoliberális gazdaságpolitika: jövedelem és növekedés

• ILO és sokan mások: fogyasztás és alapvető szükségletek

• Jövedelem: csak adott időszak bevétele, informalitás és nem monetáris bevétel probléma

• Fogyasztás: jövedelem + vagyon + közösségi (állami) és családon belüli transzferek,

• Fogyasztás: adminisztratív adatokból nem megismerhető (mintavételes elemzés)

• Érdemes és érdemtelen• 16. századtól: különbségtétel (protestáns etika és a kapitalizmus szelleme...)• Érdemes: szeretne, de nem tud dolgozni (rokkant, öreg, gyerek, etc)• Érdemtelen: tudna, de nem akar (és a segítség még árt is neki)


Jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség


https://ourworldindata.org/wp-content/uploads/2013/12/Consumption-vs-Income-Inequality-WB.jpg

Néhány további fogalom

• A szegénységi csapda• Hitelképtelenség• Oktatás• Közszolgáltatásokhoz, piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei• Információhiány• Tudatos diszkrimináció• Továbbörökítés

• Segélyezési csapda• Munkajövedelem járulékos költségei• Segély elvonása• Informalitás


Anyagi depriváció: relatív szegénység

• OECD kritériumok• Fejlett országokra lett kidolgozva

• Reprezentatív mintákon keresztül mérik

• Anyagi depriváció: legalább 1 kategória szerinti megfosztottság

• Súlyos anyagi depriváció: legalább 4 kategória szerinti megfosztottság

• Önmagában egyik sem súlyos

• Kulturálisan determinált: „elvárható” fogyasztási színvonal (mosógép, mobiltelefon, autó)

• Hasonló egy főre jutó GDP mellett, Magyarországon nagyok sok a relatív deprivációban élő család



Az egyenlőtlenség mérése


Miért mérjük, hogyan mérjük

• Mérés: összehasonlíthatóság – állapotok (időben, térben), célok és állapotok

• Fontosabb mérőszámok:• Szegénységi hányad vagy ráta: szegények aránya

• Érzéketlen a szegénység mélységére• Érzéketlen a változásokra, mindaddig, amíg a szegénységi küszöb alatt maradunk

• Jövedelmi rés (poverty gap/depth): átlagos távolság a szegénységi küszöbtől• Egyformán kezel minden forintot

• Jövedelmi rés négyzete: nagyobb súly a mélyszegénységben élőknek• Gini-együttható

• Egyenlőtlenség: nem személy, hanem a háztartás az egység• Ekvivalenciák: a plusz egy fő kevesebb, mint egységnyivel növeli a szükségleteket • Háztartáson belüli elosztási viszonyok nehezen vizsgálhatók


Lakosság százaléka

Teljes jövedele

m s

zázalé

ka

30%

20%

7%

Lorenz-görbe: a lakosság adott hányadára a jövedelem hány százaléka jut – pl. a legalacsonyabb jövedelmű tíz százalékra a jövedelem hány százaléka jut

Gini-együttható: a megfigyelt és az egyenlőséget mutató Lorenz görbék alatti terület hányadosa: minél magasabb, annál nagyobb az egyenlőtlenség. De: érzéketlen a görbe alakjára


Egyenlőtlenség időben és térben


Történeti áttekintés

• Felvilágosodást megelőzően: egyenlőtlenség természetes állapot

• Felvilágosodás: a végletes egyenlőtlenség, mint természetes, eleve elrendelt állapot megkérdőjelezése

• Első lépések: jogi és politikai egyenlőség

• Később: gazdasági egyenlőtlenség (ír és indiai éhínségek, angol városi szegények, 1917, 1929-33)

• De: nagy ugrás az 1960-as évektől (háborúk, újjáépítések, lezárulta után)

• 1970-es évektől: közgazdaságtudományi érdeklődés• „tudomány” – tudományos módszer: mérhetőség, megismételhetőség• Integráció: növekedés-elmélet, gazdaságtörténet, közpénzügyek, etc• párhuzamos fejlődés a társtudományokban: szociológia, viselkedéstudományok, etc


Történeti áttekintés – Mit látunk mindjárt

• Van egy jövedelemszint, ami alatt az egyenlőtlenség nem tud kialakulni• A közösség tagjai által elszenvedett externáliák túl nagyok• Ősközösség, „nemes vadak”

• Ahogy gazdagodik a társadalom, egyre több „hely” van az egyenlőtlenségre: ki tud alakulni egy jövedelem- és vagyoneloszlás

• Léteznek nagyon hosszú idősorok: történelmi trendek sejthetők

• Egyenlőtlenség mértéke nagyon eltérő

• Időbeni változás mérsékelt

• Függőleges összevetés: ki mikor hol tartott



Az egyenlőtlenség mintákat követ

• Adott országban a trend csak lassan mozog (ha mozog)• Nagyon lassan változó értékrend, szokások, kultúra• Ideiglenes kilengések lehetnek• Változatlan egyenlőtlenség + gazdasági növekedés = kisebb szegénység• Gazdasági növekedés + változatlan szegénység = nagyobb egyenlőtlenség

• Technológiai forradalmak, paradigmaváltások: kilengések

• 20. század nagy újításai nyomán az egyenlőtlenség csökken:• Nyugdíj• Közegészségügy• Közoktatás (sok helyen már jóval korábban)• Segélyezés – biztosítási alapú vagy diszkrecionális (korábban: nem-

szisztematikus, egyházak, egyletek)Boronkay Beszélgetések - Egyenlőtlenség - 2017. október 20. 21


https://ourworldindata.org/wp-content/uploads/2013/12/Inequality-UK-over-700-years.png

Egyenlőtlenség változása: eltérő minták

• Angolszász országok: visszatérés egy magasabb egyenlőtlenséghez• Részben: abszolút szegénység kritériumok miatt (politikai filozófia)• „klasszikus liberális állam” – az egyén felelősségének elsődlegessége, az állam

szerepének korlátozása

• Kontinentális Európa: trend-szerűen tovább csökkenő egyenlőtlenség• Részben: tágabb és rugalmsabb szegénység-fogalom >> szakpolitikák• “modern jóléti állam” – a közösség végső felelőssége, magas adók, magas

újraelosztás

• Fejlődő országok: állam szerepe kicsi• Hatalmas egyenlőtlenség, fejlettségbeli lemaradás behozására egyre kevesebb idő• Növekedés vs nagyobb újraelosztás

• Volt szocialista országok: a koraszülött jóléti állam• Mintaválasztás még folyik térben is, időben• Átalakuló, zavaros értékrendek, alulművelt választói tömegek



Egyenlőtlenség alakulása: 1988 – 2013


Rendszerváltás

https://ourworldindata.org/wp-content/uploads/2013/12/nm-Within-Inequality-by-World-Region-WB.jpg

Magyarország


Egyenlőtlenségek Magyarországon

50

45

4.4

0.3 0.30

Vagyontalanok (<7 mft)

Globális középréteg (7-70 mft)

Vagyonosok: 70-150

Vagyonosok:150-300

Vagyonosok: 300-3mrd

Vagyonosok: 3mrd<



0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Budapest Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

VAGYONI KÖZÉPRÉTEG ARÁNYAJelentős regionálos eltérések



Jelentős regionálos eltérések: a leghátrányosabb helyzetű települések megoszlása


Regionális eltérések

• Legszegényebb régiók: ÉK, K, DNY

• Történelmileg is hátrányos helyzet• Trianon: leszakadás a felvidéki (Kassa), erdélyi (Nagyvárad) ipari régiókról • Közlekedési útvonalak megszűnése• Cigány etnikum (észak-keleti megyékben blokkokban: gettósodás)• A lecsúszás ördögi körei: a magánszektor itt már nem elég

• Megoldás: regionális fejlesztési politikák• Közvetlen beruházások• Infrastruktúra: autópálya, vasút, telekom• Célzott beruházási adókedvezmények• Decentralizált államapparátus (pl. szombathelyi rendőrkapitányság.....)


Iskolázottság és egyenlőtlenség

0

20

40

60

80

100

120

Felsőfokú Érettségi Szakmunkás 0-8. osztály

Vagyoni helyzet és iskolázottság

Vagyontalan Középosztály Vagyonos

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Iskolázottság és vagyoni helyzet

Felsőfokú Érettségi Szakmunkás 0-8. osztály


Az oktatás szerepe

....kritikus

• Iskolázottság• > foglalkoztatás esélye

• > kereset

• > hozzáférés az infomációkhoz és azok hasznosítása

• > egészségi állapot >> várható élettartam

• > minták továbbörökítés

• Az állam egyik legfontosabb funkciója: mindenki számára elérhető, magas színvonalú (köz)oktatás


Tevékenység és egyenlőtlenség

0

20

40

60

80

100

120

Alkalmazott Vállalkozó Nyugdíjas Egyéb

Vagyoni helyzet és tevékenység


0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Tevékenység és vagyoni helyzet

Alkalmazott Vállalkozó Nyugdíjas Egyéb


Foglalkoztatás szerepe

....szintén kritikus

• A foglalkoztatottság „autoregresszív” folyamat• Minél tovább van valaki a munkapicon kívül, annál inkább ott is marad

• Képzettségek, tapasztalatok kivesznek

• Negatív konnotációk

• Halmozódó hátrányok, csökkenő mobilitás

• Az állam feladata: munkahely-teremtő és –megtartó beruházások ösztönzése (adókedvezmények, infrastruktúra, képzések, etc)


Szegénység Magyarországon


• Hozzávetőleg 1.4 millió a relatív szegénységben élők száma (< medián jövedelem 60%, kb 70 ezer forint

• Mélyszegénység (medián 40%-a): kb 300ezer ember, de a szegénység rejtőzködik, különösen a mélyszegénység

• A lakosság közel 60%-a nem tud megtakarítani

• 5 millió ember él olyan háztartásban, ahol a váratlan kiadásokat nincs miből fedezni

• A szegénységi mutatók 2005 romlanak, de ezt a KSH módszertana (szándékosan) elfedi

• Cigányság: lakosság 5-7%-a, jövedelmi szegények harmada

• Szegénységi ráta nem kiemelkedő, de a viszonyítási alap alacsony

Anyagi depriváció jellemzői Magyarországon

AD SAD AD SAD AD SAD AD SADNyaralás hiánya 97 99 98 100 98 98 100 100

Váratlan kiadás fedezésének képtelensége 96 98 98 99 99 100 99 100

Elégtelen húsfogyasztás 72 83 75 90 76 90 73 90

Autó hiánya 49 64 48 59 54 66 62 77

Elégtelen fűtés 36 51 47 63 41 61 35 53

Fizetési nehézség 36 47 41 52 30 39 33 44

Mosógép hiánya 19 27 19 19 13 21 13 20

Telefon hiánya 25 37 6 9 7 10 7 11

Színes tévé hiánya 1 2 1 1 1 2 1 2

2012 2014 20152009


Magyarország nemzetközi összevetésben








Kormányzati intézkedések hatása


• Egykulcsos SZJA: nem segíti a szegények felé történő újraelosztást

• Rezsicsökkentés: minél gazdagabb valaki, annál többet nyer

• Közmunka: bizonytalan• Munkapiac közelében tart• De kiszolgáltatottá tesz• Rendkívül alacsony jövedelem (nincs mindig munka)• Távol tart az álláskereséstől• „Közmunka-csapda”

• Rendszerszerű probléma-megoldás helyett preferált választói csoportok támogatása (elsősorban: nyugdíjasok)

• Perverz újraelosztás: a szegényektől a középosztály felé

Az állam én vagyok?


Az állam feladatai


• Védelem• Területi integritás• Kereskedelmi, gazdasági érdekvédelem• Belső jogrend kialakítása, karbantartása, védelme

• Közjavak szolgáltatása• Amit a magánszektor nem tud szolgáltatni• Vagy nem jó minőségben vagy nem mindenkinek• Ahol a költségek és hasznok rövid távon elválnak• Ahol a költésgek és hasznok egy része másodlagos hatásként érvényesül (járványügy, pl)

• Állami vagyon működtetése• Államapparátus működtetése• Kérdés: mekkora legyen az állam? És miből....?

A tevékenységnek költségeinek forrásai


• A közösség vagyona• Föld, víz, levegő, hullámhosz – és az ezekhez való hozzáférés

• Állami vagyon működtetése (állam vállalkozói bevétele)

• A közösség tagjaira kivetett adók, illetékek• Jövedelem

• Vagyon

• Tevékenység (illeték)

• Állami szolgáltatások ellenértéke

Az állam növekedni szeret... (USA, 1900-2012)


A növekedő állam (USA, 1900-2012)


Az állam és az egyén viszonya


• A modern állam hatalma = amiről az egyén lemond

• Az államnak nem lehetnek a közösségétől eltérő érdekei• Az állam nevében fellépők érdekei nem szükségeszerűen egyeznek a közösség

érdekeivel (felvilágosult abszolutizmus, jószándékú diktátor, etc)

• Az állam minden hatalma a polgáraitól ered

• Az állam minden bevételét a polgáraitól vonja el• A ma együttélőktől

• A még meg sem születettektől (államadósság)

• Ergo: az állam az enyém, és engem köteles szolgálni

Az állam és az egyén viszonya


Az egyén mit tehet?• Elszámoltat, beszámoltat

• Választott képviselőit• Az (elvileg) őt szolgáló intézményekhez megkereséssel fordul

• Megismeri jogait és él velük• Mindenek előtt: tudatos választópolgárként jár el

• Elolvassa, értékeli a választási programokat• Azok alapján dönt (nem hitek, szimpátiák és a szomszéd véleménye szerint)

• Demokrácia működésének pillérei• Releváns, hozzáférhető információ• Intellektuális kapacitás az információk feldolgozására• Érdekeink, preferenciáink érvényesítésének csatornái, intézményei (választás,

népszavazás, tüntetés, közösségi munka)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMETEKET!

[email protected]


Documents

Egyenlőtlenség és szegénységboronkay.hu/storage/upload/2017-2018/Dokumentum/bb_egyenlotlenseg_v2.pdfAz állam én vagyok? Boronkay Beszélgetések - Egyenlőtlenség - 2017. október