Éjféli Kiáltás 2012-07

Éjféli KiáltásÉjféli KiáltásNemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról 2012. július – 7. szám

www.ejfelikialtas.hu

Ahatalmas visszajövetel

Een vraag over de eindtijd ■ Het Maya jaar ■ Spreken de Evangeliën elkaar bij de rede op de Olijfberg tegen?Gyógyászati turizmus Izraelbe ■ Mennyit ér Izrael gázlelete?IZRAELBÕLIZRAELBÕLHÍREK HÍREK

A vásárban nemcsak vásárolhatsz, hanem ad-hatsz is. Minden megvásárolt áru értékével tá-mogatod a nagyon nehéz sorban lévõ gyer-mekek nyári táboroztatását és beiskoláztatását.

A Morzsa-vásárban kaphatók könyvek, ruhák, cipõk, kabátok, táskák, tányérok, poharak, já-tékok és sok minden más hihetetlen áron!De Te is hozzájárulhatsz és segítheted a mun-kánkat: ha van a háztartásodban jó állapotú vagy új tárgyad, ruhád, könyved stb, add be ajándékba nekünk, hogy annak ellenértékével segíts te is a rászorultakon.

Szeretettel várunk: Éjféli Kiáltas Misszió csapata és önkénteseiwww.ejfelikialtas.hu

e-mail: [email protected].: (061) 3500-343

MORZSA VÁSÁR

morzsavásár

Az Éjféli Kiáltás Misszió szeretettel meghív Téged 2012 júliusában és augusztusában, minden pénteken 1000 és 1600 óra, valamint a hónap utólsó szombatján

1000 és 1600 óra között tartandó morzsa vásárra

HELYSZIN:

1135 Budapest, Palóc u 2. Éjféli Kiáltás Misszió épülete

KKiáál á Mi iói

Kérjük adakozz!

3

Éjféli Kiáltás 2012 július

ÜDVÖZLET

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Bibliai üzenet

4 A hatalmas visszajövetel 9 A Király megjelenése

Nézõpontban

12 A földrengések Krisztus visszajövetelének szülési fájdalmai?

14 A végidõk technikai elõfeltételei 14 Ez durva volt, Grass úr 15 Törökország kontra Izrael 16 Ezzel a maggal melléfogtak 16 Az elragadtatás: egy hamarosan

bekövetkezõ esemény 17 Megszentelõdés, tekintettel az

elragadtatásra 18 Az üdvbizonyosság és a

megszentelõdés 19 Elkerülni, törekedni és küzdeni

Éjféli Kiáltás szolgálatában

20 «Egyik különleges kívánságunk, a sok millió mexikói»

Kérdések – Válaszok

20 Az elszakadás az elragadtatást jelzi?

3 Üdvözlet

11 Házunk tája

21 Fénysugarak

22 Rajtad csak Jézus segíthet

Hírek Izraelbõl

23 Rövid jelentések 26 Gyógyászati turizmus Izraelbe 27 A Jeruzsálem-naphoz 27 Rossz kilátások az izraeli-egyiptomi

békeszerzõdés terén? 28 Mennyit ér Izrael gázlelete? 29 Egy milliárd amerikai dollár a

Vaskupolára 30 Az ír rendezõ meglepte honfi társait

Kedves Barátaim

Január 13-ának estéjén feneklett meg a parti sziklákon a Costa Concordia üdülõhajó. E baleset következtében több mint 30 utas vesztette életét. De a baleset után egy német utazásszervezõ cég még mindig szuperlatívuszokban reklámozta a Costa Concordiat: «Ezen a futurisztikus és exkluzív üdülõhajón az üdülés, a szórakozás és az egyedülálló nyaralás egészen új formát ölt. Meggyõzõ és nagyszerû – a Costa Concordia a Costa fl otta egyik legnagyobb hajója. A világ tengerein eltöltött szabadidõ és üdülés valóságos temploma, amitõl az Ön lélegzete is eláll.» Tekintettel a tragédiára, és azokra az emberekre akik az óceánjárón utaztak, e szavak kifejezetten bizarrnak tûnhetnek. Hogy éppen ez az utolsó mondat egy egészen más jelentést nyer, méghozzá az igazságnál is többet, azt az eset teljes tragédiája mutatta meg. A 4000 utas némelyikének nemcsak hogy elállt a lélegzete, hanem teljesen meg is szûnt örökre. –

Ami nem lehetett annyira közismert: Ez az üdülõhajó olyannyira jelképezte az «egyesült Európát», mint talán a többi közül egyik sem. A Concordia név «Egyetértést» jelent, és a hajó 13 fedélzetének mindegyike egy-egy EU-tagország nevét viseli: Lengyelország, Ausztria, Spanyolország, Németország, Franciaország, Portugália, Írország, Nagy Britannia, Olaszország, Görögország, Belgium, Svédország és Hollandia. Ez megfelel az EU 2004-es bõvítése elõtti taglétszámnak. Csupán Dánia és Luxemburg, a két kicsi tagország neve hiányzott. Nem különös dolog az, hogy egy Concordia (Egyetértés) névre keresztelt hajó, amelynek fedélzeteit az EU-tagországok szerint nevezték el, felborul, miközben magát az EU-t is az elsüllyedés veszélye fenyegeti, és szétesése nagyon is valósnak tûnik? Alig telik el hét, hogy ne terjednének el újabb és újabb ilyen jellegû jóslatok. 2010 kezdete óta az euró-válság egyre jobban élezõdik. 2010 májusában még csak Görögország volt érintett, õsszel már Írország is bajba került, majd 2011 tavaszára Portugália is «mentõernyõre» szorult. Csupán idõ kérdése és «Európa» hajója szintén oldalára dõl, és a védõernyõ sem mûködik már.

Mint ahogy a felborult Concordia jelképe lehet a veszélyeztetett Európának, úgy annak utasai is azt az emberiséget jelenítik meg, amely mit sem sejtve tudatlanul halad a romlás felé. Az, hogy a Concordia katasztrófájára 100 évvel a Titanic után került sor, még inkább hangsúlyozza ennek tragédiáját. Ahogyan annakidején a Titanicon, úgy a Concordia utasai számára is fényes és páratlan szórakozást ígértek. A reklám a «szórakozás templomáról» beszél. Lehetséges, hogy a 4000 utas között voltak olyanok is, akik komoly keresztyéni életet éltek. Ahogyan ezek is közel kerültek a csábításhoz és a kicsapongó életvitelhez, a mindennapok során mi is közel kerülhetünk annak a veszélyéhez, hogy elbukjunk valamilyen élménykeresés során. Mi nem valami magányos szigeten élünk, ahol nem érhetnek csábítások, hanem a világ kellõs közepén, amely a romlás felé halad. És a mi feladatunk az, hogy a körülöttünk élõ embereknek «mentõmellényt» kínáljunk fel, és megmutassuk nekik a mentõcsónakhoz– Jézushoz – vezetõ utat. De az is egy fontos szükségszerûség, hogy mi saját magunkat is állandóan távol tartsuk attól, hogy áldozatul essünk az ellenség csábításának. A mi Urunk, Jézus a Mt 24,37-39-ben pontosan jeleníti meg korunkat: «Ahogyan Nóé napjaiban

történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. Mert amiképpen azokban a napokban,

az özönvíz elõtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a

napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött

az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele

is.» Adjon nekünk Isten elég kegyelmet ahhoz, hogy felismerjük az idõk jeleit, még mielõtt késõ lenne!

Szívélyes testvéri üdvözlettel

4 BIBLIAI ÜZENET


A hatalmas visszajövetel

BIBLIAI ÜZENET

5


NORBERT LIETH

Igehirdetõ, Biblia-oktató és az Éjféli Kiáltás Misszió elnökségi tagja

A 2. Pt 1,3-15-ben Péter apostol egy lelkiekben megterített asztal való-sága elé állít bennünket, és innen

vezeti le, hogy ennek az elõfeltételnek alapján rendelkezésünkre áll az az alap, amelyre egy szentségben eltöltött életet építhetünk fel. Ezután ezt írja a következõ 16-21 versekben: «Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fensé-gének. Mert amikor az Atya Istentõl tisztességet és dicsõséget nyert, és ilyen szózatot intézett hozzá a felséges dicsõség: „Ez az én szeretett Fiam, aki-ben gyönyörködöm”, ezt a mennybõl jött szózatot mi hallottuk, mert együtt vol-tunk vele a szent hegyen. Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét he-lyen világító lámpásra fi gyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben. Mindenekelõtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektõl indít-tatva szólaltak meg az Istentõl küldött emberek.»

Nos, Péter Jézus visszajövetelének valóságával szembesít bennünket. E néhány mondattal világossá teszi számunkra, hogy a szüntelen vára-kozás idõszakában élünk, amikor élõ reménységgel nézünk Urunk visszajövetele elé, és hogy az Õ erre vonatkozó profetikus szavaira különö-sen oda kell fi gyelnünk. Közben utal Jézus megdicsõülésének egyedülálló élményére (18. v), amelynek Jakabbal és annak testvérével, Jánossal szem-tanúja volt: «Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: (…)Bizony, mondom néktek, hogy vannak az itt állók kö-zött némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják az Emberfi át, amint eljön az õ országá-

val.” Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Já-nost, és felvitte õket külön egy magas hegyre. És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pe-dig fehéren ragyogott, mint a fény. És íme, megjelent elõttük Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt len-nünk. Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Még beszélt, ami-kor íme, fényes felhõ árnyékolta be õket, és hang hallatszott a felhõbõl: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!» (Mt 16,24.28-17,5).

A megd icsõü lés a lka lmáva l

elõzetest kapunk Jézusnak látha-tó és hatalommal teli dicsõséges visszajövetelébõl – ezt nagyon szem-léletesen írja le az igevers: «Arca fény-lett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény» (Mt 17,2). Péter ezt írja ezzel kapcsolatban: «Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisz-tus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének» (2.Pt 1,16). Röviddel megdicsõülése elõtt Maga Jézus muta-tott rá visszajövetelére, és azt mondta: «„Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a kereszt-jét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, meg-találja. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért? Mert eljön az Emberfi a Atyja dicsõségében angyalaival együtt, és akkor megfi zet mindenkinek cselekedetei szerint. Bizony, mondom néktek, hogy vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják az Emberfi át, amint eljön az õ országával!» (Mt 16,24-28). Köz-vetlenül ezután történt a megdicsõülés (Mt 17,1-5).

Ez a magata r t á s, amit Jézus követõitõ l elvár, minden idõben

nagyon fontos, így a mai gyüleke-zetek számára is nagy jelentõségû. Azonban mivel itt dicsõségben való visszajövetelérõl van szó, az Úr itt bizonyára Izraelre utal a nagy nyo-morúság idején. A Mt 16.24-28 szinte minden kijelentésének megtaláljuk párhuzamát a Jelenések könyvében, amely a nagy nyomorúság idejét Jézus látható visszajövetele elõtt írja le (Jel 6-19). Ez teljesen attól függ majd, hogy az ember megtagadja-e önmagát, és felveszi-e keresztjét. Jézus követése és a mellette tett hitvallás abban az idõben ugyanis kihívásokkal és meg-próbáltatásokkal jár majd. A hívõket próbáknak teszik ki, és erõre, kitartás-ra lesz szükségük (Jel 12,13-17; 13,7).

«Mert aki meg akarja menteni életét, elveszti….» Jézus itt nem a Gyülekezet hívõire gondol; mivel egy újjászületett, aki Jézus Gyülekezeté-

Aki például az antikrisztusi idõben meg akarja életét menteni azáltal, hogy felveszi a fenevad bélyegét, az elvész

6 BIBLIAI ÜZENET


hez tartozik, nem veszíti el az életét olyan értelemben, hogy elkárhozna. A Gyülekezet korszaka után azonban ez lehetséges, ezért mondja Jézus a végidõkrõl szóló beszédében: «De aki mindvégig kitart, az üdvözül» (Mt 24,13). Aki például az antikrisztusi idõben meg akarja életét menteni az-által, hogy felveszi a fenevad bélyegét, az elvész (Jel 14,9-11).

«Aki pedig elveszti az életét én értem, megtalálja.» Ez a kijelentés a nagy nyomorúság mártírjaira em-lékeztet, akikrõl a Jelenések könyve ír. Õk legyõzik a Sátánt és az anti-krisztusi fenevadat: «Legyõzték õt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig!» (Jel 12,11). Õk jelennek meg mind Jézussal és 1000 évig fognak uralkodni (Jel 20,2).

«Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?» Mint Jézus megkísér-tésekor, a Sátán a nagy nyomorúság idején – a világ minden dicsõségét felkínálja. Az Antikrisztus ezeket a hatalmába keríti és átadja azoknak, akik birodalmához csatlakoznak. A lelkek azonban, akik ezt elfogadják, örökre elvesznek.

«Vagy mit adhat az ember váltság-díjul a lelkéért?» Egyetlen korban sem válik olyan nyilvánvalóvá, hogy az anyagi javak semmit sem érnek, mint a nagy nyomorúság idején. Isten ítélete alatt minden semmivé lesz. Az embernek pedig fel kell ismer-nie, hogy nem rendelkezik szellemi javakkal.

«Mert eljön az Emberfia Atyja dicsõségében angyalaival együtt, és akkor megfi zet mindenkinek cseleke-detei szerint.» Jézus hatalommal való visszajövetelével befejezõdik a nagy nyomorúság ideje (Mt 24,30; 25, Jel; 19; 20,4; Dán12,3.13), és Izrael mara-déka elismeri Messiását (Zak 12,10). Prófétai módon ezt a hívõ maradékot az a három tanítvány jelképezi, akiket az Úr magával vitt a hegyre, hogy dicsõségét kinyilatkoztassa (Mt 16,28; 17,1). Így a napok végezetén is lesz egy maradék, amikor az Úr dicsõségben visszajön. (Róm 9,27; 11,5).

«Ha valaki én utánam akar jön-ni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem!» Nekünk személyesen ez a felszólítás azt jelenti, hogy olyan odaadással kövessük Jézust, amely által saját életünket az övével összehasonlítva csekélységnek tekintjük. Ez önma-gunk megtagadását jelenti. Követni csak a kereszttel tudjuk, anélkül nem (24. v). El kell jutnunk odáig, hogy saját egoizmusunk zsarnoki hatalmát és testiségünket halálra adjuk. Ez azt jelenti: elhagyni, hogy gyõzzünk (V 25). Mindig szem elõtt kell tar-tanunk, hogy Jézus a legnagyobb nyereség, és a lélek megmentése a legnagyobb kincs. Ezért nem lenne szabad semminek sem léteznie, ami Õt a helyérõl kimozdítja. Inkább a világ számára vesszünk el, mint Istennél (26. v). Jézus visszajövete-le után kell vágyakoznunk, és arra törekednünk, hogy azt megéljük. Egyes keresztyének valóban nem fogják meglátni a halált, hanem megélik az elragadtatást; hogy mi is ezek közé tartozunk-e, nem tudjuk, de az Õ visszatérését mind átéljük majd, akár már meghaltunk, akár még élünk, és mind nyilvánvalókká leszünk Õelõtte, a megérdemelt jutalmat pedig megkapjuk. (vö. 27-28. v).

Jézus valóban eljön. Az, ami egy-kor a Megdicsõülés hegyén történt, nem más, mint egy nagy és valóságos elõrevetítése az Úr visszatérésének. Péter valószínûleg azt feltételezte, hogy õk nem csupán a megdicsõülést látták a hegyen, hanem Jézus va-lóságos visszajövetelét (2.Pt 1,16). Jézus Maga mondja egész világosan megdicsõülésével kapcsolatban: «Bi-zony, mondom néktek, hogy vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják az Emberfi át, amint eljön az õ országával!» (Mt 16,28). Hogy mire gondolt ezzel Jézus, az a következõ versekben tisztázódik: «Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Já-nost, és felvitte õket külön egy magas

BIBLIAI ÜZENET

7


hegyre. És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pe-dig fehéren ragyogott, mint a fény» (Mt 17,1-2). «Vannak az itt állók között némelyek», ez a három tanít-vány, Péter, Jakab és János. Õk látták a megdicsõülés által az Emberfi ának visszajövetelét. Érdekes módon az Úr Jézust a Jelenések könyve hasonlóan írja le, mint ahogy a Megdicsõülés hegyén láttuk: «Jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélû éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével fénylik» (Jel 1,16).

Péter a megdicsõülés-élményre hi-vatkozik, amikor ezt írja: «Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisz-tus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének. (…) Ezt a mennybõl jött szózatot mi hallottuk, mert együtt voltunk vele a szent hegyen» (2.Pt 1,16.18). A három tanítvány itt nem került fantazmagória, sem mese, sem hipotézis, de még érzék csalódás hatása alá sem. Sokkal inkább egy szemtanú józan beszámolója ez, aki átélhette Jézus fenséges visszajövete-lét egy profetikus látomásban. Ebbõl azt is láthatjuk, milyen jelentõséggel bír Jézus visszajövetele a bibliai be-számolókban. Péter ezt a levelet kb. 35 évvel a megdicsõülés után írta, és még mindig mélyen érintette ez az élmény. A Szentlélek ébren tartotta ezt a tüzet szívében.

János is mély meghatottságot mu-tatott, amikor evangéliuma elején a megdicsõülésre hivatkozott: «Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az õ dicsõségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsõségét, telve ke-gyelemmel és igazsággal» (Jn 1,14). Ennek az eseménynek elõrevetítése különben már Mózes idejében meg-volt: «Amikor fölment Mózes a hegyre, felhõ borította be a hegyet, mert az ÚR dicsõsége ereszkedett rá a Sínai-hegy-re. Már hat napja borította be azt a felhõ, és a hetedik napon kiáltott Isten Mózesnek a felhõ közepébõl. Az ÚR dicsõségének látványa olyannak tûnt Izráel fi ai szemében, mintha emésztõ tûz lett volna a hegy csúcsán» (2.Móz 24,15-17).

Jézus hatalommal fog v issza-

jönni. «Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését» (2.Pt 1,16). «Hatalmát és megjelenését» úgy is le lehetne írni, hogy «hatalommal teljes visz-szajövetel» vagy «teljhatalmú meg-érkezés». Megjelenése megrendíti a világot, sokkal hatalmasabban, mint bármely atombomba. John Newton mondta ezzel kapcsolatban: «Aho-gyan napfelkeltekor a csillagok fénye elhalványul, úgy fakul meg minden földi öröm, amikor Jézus megjele-nik.»1

Jézus K irá lyként jön v issza. «… hanem mi szemtanúi voltunk is-

teni fenségének» (2.Pt 1,16). Úgy jön vissza, mint Király minden király fe-lett és, mint Király minden fejedelem felett (Jel 1,5). Az egész világ lábai elé hull, minden az Õ lábának zsámolya lesz (Zsid 1,13; 10,13). John Piper írja: «Ha lenne egy király korlátlan bölcsességgel, erõvel, istenséggel és szeretettel alattvalói iránt, akkor a ki-rályság lenne a legjobb kormányzati forma. Ha egy ilyen uralkodó akadna a világon – gyengeségek, ostobaság, bûn nélkül –, akkor egyetlen intelli-gens és szerény ember sem akarna soha többé demokráciát.»2

Jézus királyságának nem lesz vége, örökké fenn fog állni (Lk 1,33; Dán 7,13-14). A választás egyszer s min-denkorra megtörténik, és soha nem lesznek új választások. Õ fog teljes t isztességben, Isten dicsõségével visszatérni: «Mert amikor az Atya Istentõl tisztességet és dicsõséget nyert, és ilyen szózatot intézett hozzá a felséges dicsõség: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyör-ködöm!›» (2.Pt 1,17).

Jézus olyan Valakiként tér vissza, akire Mózes utalt, és Akit minden próféta megjövendölt. Mózes ezt mondta: «Prófétát támaszt atyádfi ai

«Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?»

8 BIBLIAI ÜZENET


INFOBOX

A Megdicsõülés hegye A Megdicsõülés hegye valószínûleg nem a Tabor volt, hanem a Hermon. Ezt a következõ összefüggés támasztja alá: Jézus röviddel azelõtt Cézárea Filippiben volt tanítványaival (Mk 8,27; 9,1-tõl). Ez a helység Hermon közelében fekszik, nem messze a mai Dél-Libanontól. Ezenkívül a Megdicsõülés hegyét az evangéliumok egy «magas hegyként» írják le (Mt 17,1; Mk 9,2). A Hermon 2.814 méter magas. N.L. ■

közül Istened, az ÚR, olyant, mint én, õreá hallgassatok!» (5.Móz 18,15). Amikor Mózes és Illés a Megdicsõülés hegyén Jézus mellett megjelentek, Isten Szava hallatszott a mennybõl, és pontosan Mózesnek ezeket a szavait igazolta egyedülálló módon: «És íme, megjelent elõttük Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Még beszélt, amikor íme, fényes felhõ árnyékolta be õket, és hang hallatszott a felhõbõl: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!» (Mt 17,3-5).

Manapság olyan sokféle hangot lehet hallani. Közülük egyedül a Jézusé az, amelyre valóban érdemes odafi gyelni, amely mondhat nekünk valamit, amely nem marad adós egyetlen válasszal sem, amely szavahihetõ, amelytõl ta-nácsot és segítséget kapunk, amelynél oltalmat találunk, és amelytõl nem kell félnünk. Valóban különös: az emberek sóvárogva vágynak a tiszta igazságra, az erõszakmentességre, az igazságos-ságra, békére, harmóniára és felebaráti szeretetre, de Jézus, Aki éppen ezt élte meg, tanította és birodalmában megígérte, ez a Jézus nemkívánatos személy. Emögött csakis egy démoni-

kus hatalom állhat, amely karmai közt tartja a világot és megvakítja.

Jézus Istenként jön vissza. A megdicsõülés Jézus istenségének bizo-nyítéka: «Ez az én szeretett Fiam, aki-ben gyönyörködöm, reá hallgassatok.» Ezt megtaláljuk úgy Máté evangéliumá-ban, mint Péter második levelében. Mi Jézus, ha Õ Isten Fia? Csak Isten lehet, hiszen Õt nem alkotta Isten, hanem «nemzette», noha nem emberi értelem-ben, mivel õ kezdet nélküli. Úgy, amint egy nemzett ember maga is ember, a «nemzett» Isten Fia Maga is Isten. Amint minden emberi apa születik és meghal, úgy az újszülött ember eljut élete végére és meghal. Ami nemzéssel kezdõdik, halállal végzõdik. Istennek, az Atyának azonban nincs kezdete és vége, Õ örökkön örökké ugyanaz: «Va-gyok, aki vagyok.» Mivel Istennek nincs kezdete, úgy a Fiúnak sincs. Õ öröktõl fogva Isten Fia.

A zsidók ezt nagyon jól megértették, sõt jobban, mint egyes keresztyének: «Ezért azután a zsidók még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem saját Atyjának is nevezte Istent, és így egyenlõvé tette magát az Istennel» (Jn 5,18). Isten Fiának lenni, azt jelenti, hogy Isten lenni (vö. Jn 10,33.36). Erre a tényre alapoz Péter, amikor

levele bevezetésében ezt írja: «Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, mindazoknak, akik velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és Üdvözítõnk, Jézus Krisztus igazsága által» (2.Pt 1,1). Jézus Istenként jön vissza, isteni fenségben, tisztességben, hatalomban és dicsõségben.

Milyen kihatással van ez a fenn-költ igazság a mi hitgyakorlatunkra? Mindenképpen a bibliai próféciákhoz kell tartanunk magunkat, míg az Úr eljön az Õ Gyülekezetéért: «Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófé-tai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra fi gyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben» (2.Pt 1,19). Amint itt látjuk, Péter ezekben a versekben Jézus dicsõséges eljövetelérõl beszél, amelyet már az ószövetségi próféciák is igazoltak, és az apostolok látták azt profetikus mó-don a Megdicsõülés hegyén, és késõbb írásaikban hirdették.

Péter azért hangsúlyozza olyan vehe-mensen a tökéletesen bizonyos prófétai szót és annak abszolút sürgõsségét, hogy arra fi gyeljünk és betartsuk, mert levele végidõkbeli levél. Ez mondhatni végrendelete röviddel halála elõtt, és ezáltal hagyaték is. Péter elõre látta a végidõk veszélyét, mégpedig a prófé-ciák elhanyagolását. Tulajdonképpen egy paradoxon az, hogy éppen abban az idõszakban, amikor a legszüksége-sebb lenne, a legkevésbé fi gyelnek a próféciákra.

Egy közmondás azt mondja: «A visz-szaélés nem zárja ki az alkalmazást.» Bibliai nyelvre lefordítva ez azt jelenti: A próféciákkal való visszaélés nem zárja ki azok alkalmazását. Egy sötét vi-lágban élünk, és az egyedül megbízható fény világunk sötétségében Isten Szava, tekintettel Jézus visszajövetelére. Nem szabad alábbhagyjon igyekezetünk, hogy az ige után igazodjunk, ehhez ragaszkodjunk, ezt kutassuk, mindad-dig, amíg felragyog a nap, és mint a hajnalcsillag, eljön Jézus. ■

1 factum 9/072 factum 9/07, 20. old.

9


Jézus megjelenése minden igaz hívõ szívét megindítja. Mivel õk azok, akik «várva várják az Õ megjelenését» (2.Tim 4,8).

WIM MALGO (1922-1992)

Evangélista és igehirdetõ, az Éjféli Kiáltás Misszió alapítója és egykori vezetõje

Amikor Jézus visszatér, minden láthatóvá válik, amiben a véren megvásároltak hittek. «Várva

várni az Õ megjelenését» nagy ígére-tet rejt magában, az igazság koronáját ugyanis: «Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama na-pon; de nemcsak énnekem, hanem

mindazoknak is, akik várva várják az õ megjelenését» (2.Tim 4,8). Az igazság koronája többek között tartalmazza a Vele együtt való meg-jelenést dicsõségben. A Kol 3,4-ben ez áll: «Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsõségben.» És ezt írja a Jel 19,14: «A mennyei seregek követték õt fehér lovakon, tiszta fehér gyolcsba öltözve.»

János itt újra nyomatékosan hang-súlyozza, hogy õ nyíltan látja a meny-nyet; hogy az, amit lát, a mennyben történik: «És láttam a megnyílt eget» (11. v). Nem «egy nyitott ajtót látott a mennyben», mint a Jel 4,1-ben, hanem az egész mennyet teljesen nyitva. Ez az õ titka: látta a megnyílt eget!

«Íme egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hû és Igaz, mert igazsá-gosan ítél és harcol» (11. v). János látta a megnyílt égen át a felséges Hõst, Aki a mi Megváltónk és Izrael Messiása: «Íme egy fehér ló, és aki

rajta ült …» (11. v). Elõször a fehér lovat említi János szent hódolattal és tisztelettel, és nem azt, Akirõl elsõsorban szó van. Ugyanígy van az elsõ fejezet 12-13. verseiben is, amikor elõször a hét gyertyatartót említette, és azután azt, Aki a kö-zéppontban állt. A fehér ló a királyi méltóság, az ítélet és háború kifeje-zése. A fehér szín igazságosságról és ítéletrõl tanúskodik. A ló királyi és harci hátasállat. Ez a látvány szöges ellentétben áll a Zak 9,9-cel, amely Jézus bevonulását Jeruzsálemben szamárcsikón ábrázolja. Ott Jézus szelíden jött, és engedte magát a vá-góhídra vezetni. Itt a Jel 19-ben fehér lovon jön – a gyõzelem jelképeként. Neki nemcsak most kell a hatalmat megszereznie, azt már a Jel 5,7.9.12 szerint teljes fenségével megkapta. De még mindig akadnak olyanok, akik hatalmát kétségbe vonják, akik nem ismerik el Õt a legfõbb hata-lomnak. Most azért jön, hogy ezt az ellenállást hatalmi szavával megtörje,

JELENÉSEK 19,11-21

A Király megjelenése

10 BIBLIAI ÜZENET


«hogy hatalommal elpusztítsa és teljesen szétrombolja az ördög biro-dalmát és hatalmát».

Az így sötétségbe borult földön a legvadabb démonikus harci kedvvel felvértezett seregek maradnak. A megnyílt égen feltûnik egy fehér ló, és a lovon egy fenséges alak lovagol. Önkéntelenül a Jel 6,2 fehér lovon megjelenõ lovasára gondolunk, amikor a Bárány feltörte az elsõ pecsétet. De amíg ott az An-tikrisztus gyõzelmes elõretörését látjuk, addig itt az eljövendõ örök Gyõztest; az ördög és hamis pró-fétájának legyõzõjét. A Jel 19,11. versben azonnal felismerhetõ a nevérõl: «Hû és Igaz.» Õ ugyanaz, Aki a Jel 3,14-ben a laodizeabeli gyülekezetnek nagy bírói komoly-sággal mint a «hû és igaz tanú» mutatkozik be. Népe most már el kell ismerje Õt hûnek és igaznak. A «hû» azt jelenti: állandóan meg-bízható, soha nem okoz csalódást, ígéreteit pontosan betartja. És az «igaz» azt jelenti, hogy Õ az az Igazi, Akinek jöttét oly régóta megígérték, Akit oly sóvárogva vártak. Ezt bebizonyította azáltal, hogy Õ a bukott emberiség által felidézett vitában: «igazságosan ítél és harcol» (11. v). Az ítélet, amelyet meghoz, abszolút igazságos; A harc tökéletesen igazságos küzdelem. Az Úr Jézus lejön a dicsõségbõl, hogy az Antikrisztust, a hamis Krisztust és hamis prófétát megítélje.

János leírja az Úr fenséges alak-ját: «Szeme tûz lángja» (12. v). Már csupán isteni harag tüzének izzása minden tisztátalant és szentség-telent megemészt. Ezt látjuk a Jel 1,14-ben és 2,18-ban. «… fején sok-ágú korona» (12. v). Több egymásba fonódó diadém koszorúzza fejét, mert Neki adatott minden hatalom a mennyen és a földön. «és rajta egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül» (12. v). Neve villámként fénylik homlokáról, de senki nem képes ebbe a megközelíthetetlen fénybe bepillantani. Egyetlen te-remtmény sem képes szellemével

az Õ belsõ lényébe behatolni. Csak Õ Maga érti lényének mélységét; Õ Maga és az Atya. Amint azt a Mt 11,27-ben mondta: «Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelente-ni.» A Jel 19,13 írja le öltözetét: «És vérbe mártott ruhába volt öltözve.» Úgy vélem, hogy itt kettõs jelen-tésre kell gondolnunk: Elõször az Õ személyére és mûvére a golgotai kereszten. Õ örök; a megöletett Bárány. A Jel 5,6-ban úgy látjuk Õt az örökkévalóságban, mint a megöletett Bárányt. Az Õ kiontott vére örök élet. A Jel 13,8 után Jézus Krisztus a Bárány, Aki megöletett: «… a megöletett Bárány életköny-vébe a világ kezdete óta.» Amit Jézus Krisztus a kereszten véghez-vitt, örökérvényû mû. Ezért az Õ örök megváltásának lényege nem maradhat rejtve visszajövetelekor sem. Épp ellenkezõleg! Az istente-len emberiségnek borzalommal kell látnia, amit hinnie kellett volna, és nem akarta hinni: a Bárány vérét. És másodszor: A viszály, amelyre visszajövetelekor sor kerül, borzal-masan véres lesz. Ezt láthatjuk a Jel 14 végén. Ott is, mint itt minden olyan hatalmas megjelenésre em-lékezni fogunk, amely Edom vérrel áztatott köntösében közeledik:

«Ki jön ott Edómból, vérvörös ruhában Bocrából, pompás öltö-zetben, erõteljes léptekkel? - Én, aki igazat beszélek, és van erõm a szabadításhoz! - Miért vörös az öltözeted, miért olyan a ruhád, mint azé, aki borsajtóban tapos? - A sajtóban egyedül tapostam, a népek közül senki sem volt ve-lem. Tapostam õket haragomban, tiportam õket felindulásomban. Levük a ruhámra fröccsent, egész öltözetemet beszennyeztem. Mert bosszúállás napja van a szívemben, eljött a megtorlás esztendeje. Föl-tekintettem, de nem volt segítõm, csodálkoztam, mert nem volt tá-mogatóm. Saját karom segített

nekem, és felindulásom támogatott. Népeket tapostam el haragomban, szétzúztam õket felindulásomban, és a földre öntöttem levüket›» (Ézs 63,1-6).

Egyedül Õ viszi ezt véghez, egyet-len nép segítsége nélkül. Õ taposott el minden népet haragjában. Itt azonban János úgy látja Õt, ahogyan teljes hatalommal és dicsõséggel az ítéletre alászáll, és amint köntöse már elõre a megítélendõ ellenség vérétõl vörös lett. Aztán a látnok meghallja a Bíró nevét is: «Ez a név adatott neki: az Isten Igéje» (Jel 19,13). Szó szerint: «És az Õ nevét Isten Szavának nevezik.»

Ezáltal az egész világ tudja, ki a alászálló Bíró: Õ Isten Szava, ami azt jelenti: Õ Isten személyes megjelenítõje – Jézus Krisztus, a világ Megváltója. Így nevezte János az Úr Jézus Krisztust evangé-liuma elején és elsõ levelének elsõ soraiban. Itt mennyei hangoktól hallotta Õt így nevezni. «Isten Szava» lejött a földre, hogy ellen-ségeit megítélje.

«A mennyei seregek követték õt fehér lovakon, tiszta fehér gyolcsba öltözve» (14. v). Ez a megdicsõített, az Õ számára elkészített menyasz-szony-gyülekezet, amely kétségtele-nül ismerte az Õ megdicsõült nevét. Aki itt a földön az Õ követõje, az visszajövetelekor is kíséretéhez fog tartozni.

«Szájából éles kard jött ki, hogy megverje vele a népeket: mert õ vasvesszõvel fogja pásztorolni õket, és fogja taposni a mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját» (15. v). Az éles kard, amely szájából jött ki, Isten Szava: «Mert Isten igéje élõ és ható, élesebb minden kétélû kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velõk szétvá-lásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait» (Zsid 4,12). Ez az éles ítélõ szó, amellyel a pogányokat ítéli meg: «… hogy megverje vele a népeket.» Boldog az, aki már átjutott az éles, kétélû kard, Isten Szavának ítéletén! Ez az Isten Fia

Nem kellene-e gyakran feltenni a kérdést: Hol van a Király, a te életed Ura?

11


HÁZUNK TÁJA

által felállított bírói ítélet magában hordozza a végrehajtás teljes erejét. Mivel az Õ Szava most is megment és megítél. Az Úr mondja: Azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet» (Jn 6,63). Már az Ézs 11,4-ben ez áll: Õ «megveri a földet szájának botjával, ajka lehe-letével megöli a bûnöst.» Ugyanezt mondta Pál a 2. Thessz 2,8-ban: «És akkor jelenik meg nyíltan a törvénytipró, akit az Úr Jézus meg fog ölni szájának leheletével, és meg fog semmisíteni eljövetelének fenségével.» Éppen ez az, ami a Jel 19,11-21-ben történik!

Az Õt követõ sereg, a megdicsõült Gyülekezet semmiféle fegyvert nem hord magával. Fehér lenvá-szonba van öltözve és fehér lovon ül. Ez minden! Már nem harcol a gyõzelemért, hanem Jézus kivívott gyõzelmétõl kiindulva – Krisztussal együtt az Antikrisztus és serege elé siet. Itt találjuk leírva azt, amit a Jel 17,13-14 csak röviden említ: «Ezek egy véleményen vannak, felajánlják erejüket és hatalmukat a fenevad-nak. Ezek a Bárány ellen fognak harcolni, a Bárány azonban legyõzi õket, mert uraknak Ura és királyok-nak Királya; és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és hûségesek.»

«… õ vasvesszõvel fogja pászto-rolni õket, és fogja taposni a min-denható Isten búsult haragjának borsajtóját» (Jel 19,15). Ez a vers fényesen megvilágítja, mi történik, és minek kell történnie Urunk ha-talomátvételekor: Egy megtisztító ítélethozatal következik. Már a Zsolt 2,9 megjövendölte ezt az ítéletet Urunk hatalomra jutásakor: «Ösz-szetöröd õket vasvesszõvel, szét-zúzod, mint a cserépedényt!» Vagy gondoljunk Egyiptomra, amely az Ez 29,12 szerint még le lesz rombolva és pusztává téve: «Egyiptom földjét pusztasággá teszem … az egyip-tomiakat pedig szétszórom.» Az indoklást az Ez 29,6-7-ben találjuk: Mindazért a gonoszságért, amelyet Izrael ellen elkövettek.

Sürgõs segitségre van szükségünk!

Nagy öröm érte a dél-amerikai missziós állomá-sunkat Guatemalában. Õk lehettek boldog örö-kösei a magyarországi nyomdai gépparkunknak. Azt nem tudom teljes õszinteséggel állítani, hogy maradéktalan öröm tombolt bennünk... De az mindenképpen jó érzés, hogy az Úr munkájában maradtak a gépek. A spanyol nyelvterület óriási lé-lekszámmal rendelkezik ezen a területen. Az egész amerikai kontinens déli része spanyol és portugál anyanyelvû.Így a gépek az Úr munkájában rendkívül nagy mun-kát és szolgálatot fognak végezni. Hiszen sokkal, de sokkal több embert lehet megmenteni az Úr számára, mint itt Európában. Nos, ez öröm!De van ennek az örömnek egy másik oldala is. Sokszor van az úgy a világi életben, hogy mikor az egyik örül, a másik fél sír. Keresztényi vetületében persze nem szabad, hogy ezt tükrözze, de mégis van egy árnyoldala a gépek Guatemalába kerülésének. Nem maradt egyetlen gépünk sem. Ami olyan szinten ellehetetlenítette a munkánkat, hogy pl. az izraeli konferenciánkra nem tudtuk a jegyeket és a meghívókat levágni.Aztán rájöttem, hogy most olyanok lettünk, mint az a háztartás, ahol nincs se olló, se kés, se semmi-lyen vágó eszköz.Én most arra kérem a Testvéreket, hogy próbálják ki – fõzzenek meg mondjuk egy ebédet vágóeszköz nélkül. Valahogy elmegyeget, de ez nem megoldás.Ezért jön most a mi kérésünk, a nyomdagépeket 10 évvel ezelõtt ajándékba kaptuk a svájci misz-sziótól, így jogosan vették vissza és adták mások-nak. Megértettem az Úr üzenetét, hogy ha az Úr munkájában ezentúl is hatékonyan szeretnénk te-vékenykedni, akkor elsõ lépésként egy vágógépet kell vásárolnunk!

Kérem a Testvéreket, hogy segítsenek meg ben-nünket ebben az igyekezetünkben. Egy használt vágógép ára két millió forint. De hiszem, hogy a Testvérek most megértik, hogy ez rendkívül fon-tos a Misszió életében, a magyar misszió továb-bi munkájában. Azt is tudom, hogy nagy dolgot kérek most, de kérem, hogy ne az akadályozó tényezõkre nézzünk, hanem az Úrra, aki kipótolja és megáldja azokat, akik az Úrnak kölcsön adnak. Mert a mennyei hazában ennek sok ezerszeresét kapjuk vissza.Én hiszek az Úrban, és bízom benne, hogy halló fülekre és nyitott szívekre találok a Testvérekben. Imádkozó szívvel várom a válaszotokat és a fel-ajánlásokat:MKB bank: 10300002-20510628-00003285

Vagy a mellékelt csekk is alkalmas az adományo-zásra. Köszönöm a mennyei Atyánk nevében és kívánom az Úr áldását az életetekre.

Nagy Erzsébet

« És fogja taposni a minden-ható Isten búsult harag jának borsajtóját» (15. v). Ez történik az Úr hatalomra lépésekor. A Jel 14,19-20 ugyanezt mondja: «Az angyal ledobta éles sarlóját a földre, leszüretelte a föld szõlõjét, és belevetette Isten haragjának nagy borsajtójába; megtaposták a borsajtót a városon kívül, és a borsajtóból vér ömlött ki, amely a lovak zablájáig ért ezerhatszáz futamnyira.» A világ Bábele után, amely már elõzõ leg leomlott , ebben a szörnyû vérfürdõben az Antikrisztus serege kerül megsem-misítésre. A kétszeres szóhaszná-lat aláhúzza ennek az ítéletnek a szörnyûségét.

«Ruhájára és derekára az a név van írva: Királyoknak Kirá-lya és uraknak Ura» (Jel 19,16). Nem rendkívül figyelemre mél-tó-e és jelentõségteljes, hogy az Eljövendõn ott , ahova szokás szerint a kardot kötik, tehát a de-rekán, az Õ korlátlan uralkodói és gyõztes helyzete áll? Õ a «királyok Királya és minden urak Ura». Ezt a tényt az Újszövetség szüntelenül hangsúlyozza. Így például a Zsid 2,8-ban: «Mindent lába alá vetet-tél. Ha ugyanis mindent alávetett neki, akkor semmit sem hagyott, ami ne lenne neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy min-den uralma alatt áll.» Vagy az Ef 1,22-ben: «Az õ lábai alá vetett mindent.» Téves lenne azt felté-telezni, hogy Jézus csak azután lesz Király, miután visszajön, és birodalmát felállítja, mivel Õ már a Golgota óta a királyok Királya és az urak Ura! Igen, már a Golgota elõtt azt mondta Pilátus elõtt: «… Te mondod, hogy király vagyok» (Jn 18,37). Ezért olyan fontos, hogy Jézus Krisztus k irá lysága már bennünk és általunk láthatóvá váljék. Mivel Isten országa még a hívõkben van jelen, tehát belsõleg. Nem kellene-e gyakran feltenni a kérdést: Hol van a Király, a te életed Ura? ■

12


NÉZÕPONTBAN

A földrengések Krisztus visszajövetelének szülési fájdalmai?

Egyes bibliaoktatók azt feltételezik, hogy a sûrûsödõ földrengések a végidõk jelei és a Máté 24,7 beteljesedése. Különben ezek a kijelentések ellentmondanak a tudományos adatoknak éppúgy, mint Krisztus szavai helyes értelmezésének, ame-lyek a Hegyi beszédben hangzottak el.

szóló beszédébõl a Jel 6. párhuzamos helyeivel azt mutatja, hogy ezek a jelek a Gyülekezet korában még nem teljesednek be. A megjövendölt jelek egyedül egy olyan korhoz tartoznak, amelyet a világ még nem élt át. Mivel ezek a jelek olyan események, amelyek a kontextus szerint a nagy nyomorúság idejéhez tartoznak, semmiképpen sem úgy kell õket tekinteni, mint amelyek a jelenlegi korszakban teljesednének be.5

Így például a bibliai próféciák betel-jesedésének bizonyságául gyakran hoz-zák fel az éhínségeket és járványokat. Azonban helytálló-e ez? Évezredeken keresztül szüntelenül hasonló kataszt-rófákat élt át az emberiség. A legpusz-títóbb éhínséget Észak-Kína (1876-79) és India (1876-78) élte át. Egyedül Észak-Kínában «az éhség, az erõszak, és következésképp a betegségek miatt 9-13 millió ember vesztette életét».6 Kr. u. 500 és 650 között élte át Európa és Ázsia történelmének legborzalmasabb pestisjárványát (a Jusztiniánusz pestis); akkor 3-5 millió ember halt meg ebben a betegségben. Konstantinápoly és a bizánci birodalom hanyatlása a Jusz-tiniánusz pestisre vezethetõ vissza. A birodalom csak a 9. századra heverte ki ezt a súlyos csapást. «A bubópestis ismételt kitörése 100 millió embert ölt meg» Európában és Ázsiában.7 1347-tól 1351-ig tombolt a fekete halál «a társadalom minden rétegében, és kb. 75 millióm ember halálát okozta. Több mint 200.000 falu halt ki; Európa lakossága körülbelül egynegyedére zsu-gorodott.»8 Senki nem vitatja a felsorolt események pusztító hatását; azonban ezek mégsem hasonlíthatóak össze az eljövendõ nagy nyomorúság történése-ivel. A nagy nyomorúság ítéletére és jeleire nincs a mi idõnkben precedens, ezek soha nem tapasztalt mértéket fognak elérni. Ha a Máté 24,4-14 (vagy 24,4-8) eseményei csupán katasztrófák, amelyek olyan idõsek, mint maga az emberiség – háborúk és hódítások, éhínségek és halál –, milyen nagyobb dolog történhet még az elsõ négy pe-csét ítéletekor? Valószínûleg semmi. A bibliai szöveg azonban valami mást jelent ki.9

A Máté 24, 4-14 egy másik pre-millenarista magyarázata ezeket a megjövendölt eseményeket a nagy nyomorúság elsõ felére teszi. Arno C. Gaebelein ezt írja: «Ezzel kapcsolatban a következõket szeretnénk mondani:

Pusztítás az észak-olaszországi Modena tartomány

Finale Emilia nevû helységében 2012 májusában

DR. RON J. BIGALKE, JR.

Bibliaoktató, evangélista, és az Eternal Ministries Misszió alapítója

A Máté evangéliumában Jézus ar-ról prófétált a végidõkrõl szóló beszédében, hogy a «szülési

fájdalmak» el fognak jönni. A pre-millenarizmus tanában két látásmód létezik e fájdalmak idõbeli lefolyásáról. John F. Walvoord a premillenaristákkal kapcsolatban azt írja, hogy õk a Máté 24,4-14-et «egy egységként értelmezik, amely a végidõk általános jegyeit írja le, miközben azt is hangoztatják, hogy a megjövendölt nehézségek, amelyek Krisztus elsõ és második eljövetele közötti idõszakot jellemzik, egyre erõteljesebbek lesznek, amint ez az idõszak a végéhez közeledik.» Máskép-

pen fogalmazva: Azt állítják, hogy a Máté 24 a 4-14. versekben «általános», a 15-26 versekben pedig «specifi kus» jeleket sorol fel. Ez a különbségtétel azt jelentené, hogy az elsõk «legalább részben már beteljesedtek, és a Krisz-tus elsõ és második eljövetele közti idõt jellemzik».2 Különben e modell képviselõi között is vannak egyesek, akik a Máté 24,4-8 igeverseket a Krisz-tus elsõ és második eljövetele közötti idõszak általános jeleként értelmezik, a Máté 24,9-14 eseményeit pedig a nagy nyomorúság elsõ felére értik.3

Bizonyára megvannak a Hegyi be-szédben felsorolt szülési fájdalmaknak (hamis messiások, háborúk, éhínsé-gek, földrengések) elõfutárai már a mi idõnkben.4 Különben Jézus kijelenté-seinek összehasonlítása a végidõkrõl

13


Ha ez a magyarázat helyes, ha a Máté 24,4-14 e korszakról annak elejétõl a végéig beszél, ha a Jel 6 szintén e kort elejétõl a végéig írja le, és ha a Jele-nések következõ fejezetei a nagy nyo-morúságig vezetnek el, akkor a Hegyi beszédnek ez a része a Máté 24-ben és a Jelenések könyve a 7. fejezettõl töké-letesen meg kell egymással egyezzen. És a valóságban errõl van szó.»10

Jelentõs párhuzamok vannak a Máté, a Márk és a Lukács evangéliumában, valamint a János Jelenésekben lévõ végidõkrõl szóló beszéd között. Ter-mészetesen minden premillenarista megérti, hogy a szinoptikus végidõkrõl szóló beszéd részben párhuzamokat mutat a Jelenések könyvével. Ezért az-tán logikus (és még fontosabb: megfelel Isten Szava kinyilatkoztatásának), hogy a Máté 24,4-14-ben és a végidõkrõl szóló beszéd többi részében a Máté evangéliumában egy és ugyanazon idõszakaszról van szó – a nagy nyomo-rúság hét évérõl.

A növekvõ mértékû földrengések – a

Máté 24,7 beteljesedését jelentik? A bibliai próféciák egyes tanítói azt fel-tételezik, hogy a földrengések növekvõ száma a végidõk jele lenne, és ezért a Máté 24,7 beteljesedése is. Az ilyen fel-tételezések azonban nem felelnek meg a tudományos adatoknak, és Jézus He-gyi beszédének helyes magyarázata is kizárja ezeket. A National Earthquake Information Center (NEIC, Nemzeti földrengés-tájékoztató központ) szerint a súlyosabb, 7-es vagy ennél nagyobb erõsségû földrengések száma nem változott. Különben a tudományos fejlõdésnek köszönhetõen ma már sokkal pontosabban nyilvántarthatják a földrengéseket, mint még 20 évvel ezelõtt is, és az egész világot behálózó kommunikáció hozzájárul ahhoz, hogy sokkal gyakrabban és korábban szerez-zünk tudomást a föld mozgásáról.

A szeizmográfok az utóbbi években nem jegyezték a földrengések számá-nak növekedését. Az utolsó század kezdetétõl vezetett feljegyzések alapján a NEIC évi 17 nagyobb földrengésre számít, amelyek 7,0–7,9 erõsségûek a Richter skála szerint, és egy nagy földrengést, 8-ast vagy annál nagyobb erõsségût (amilyen a 2011. márciusi japán földrengés volt).11 Hosszabb távon megfi gyelve a súlyosabb földrengések számát, megállapíthatjuk, hogy 1969 és

2011 között ez a szám egyáltalán nem volt magas.

Az a feltételezés, hogy a Máté 24,7 beteljesedéseként megnövekedett a földrengések száma, a Szentírás téves interpretációját jelenti. A Máté 24,7 összefüggése megköveteli, hogy a hívõk, akik az Úr visszajövetelét várják, ezt jelnek tekintsék a nagy nyomorúság idején. Nem lenne azonban helyes, ezt a verset a Gyülekezet korának esemé-nyeiként értelmezni.

A nagy nyomorúság idején kétségte-lenül világszerte lesznek földrengések, így a hatodik pecsét felnyitását nagy földrengések és ezek következményei kísérik (Jel 6,12-17): «Nagy földrengés támadt, és a nap elsötétült, mint egy fekete szõrcsuha, a telihold olyan lett, mint a vér, és az ég csillagai lehullottak a földre … az ég is eltûnt, mint egy felgöngyölõdõ papírtekercs, minden hegy és sziget elmozdult a helyérõl.» A hatodik pecsét ítélete az eget és a földet sújtja. Ézsaiás (2,10-22) megjövendölte az ítélet napjának pusztítását, amikor Isten felkel és a föld rettegni fog elõtte.

Az Armagedonnál vívott csatát szá-mos földrengés kíséri majd (Jel 8,5; 11,19; 16,18). A Jel 16,18-20 egy nagy földrengést ír le (a legnagyobb földren-gést, mióta emberek élnek a földön). Az ApCsel 1-ben Jézus tanúk elõtt emelke-dik fel a mennybe az Olajfák hegyérõl, és pontosan oda fog visszajönni, hogy népét megváltsa. A nagy földrengés akkor következik be, amikor a Messiás visszatér erre a földre, és lábát az Olaj-fák hegyére teszi, és ez két részre fog hasadni (ApCsel 1,9-12; Zak 14,1-11).

E cikk bibliai látleletei nem teszik ér-vénytelenné a bibliai próféciákat. Hahn kijelentette: «Arra kell felkészülnünk, hogy a Föld még sokkal nagyobb szeiz-mikus tevékenység elé néz. Ha a Máté 24 és a Jelenések könyvének általunk adott magyarázata helyes, a nagy nyo-morúság elsõ felében oly mértékû lesz e növekedés, hogy az egész emberiség tudomást szerez róla. Ez megfelel a nagy nyomorúság olyan értelmezésé-nek, miszerint ez az az idõszak, amikor Isten Maga hozza forrongásba a földet. Ez az idõ Isten engesztelhetetlen ha-ragjának ideje lesz.»12 ■

Elõször megjelent: Midnight Call, valamint:

midnightcall.com1 Premillenarizmus: Jézus Krisztus visszajön, és

azután állítja fel szó szerint az ezer évig tartó

Királyságot a földön (A szerk. megj.).2 John F. Walvoord, Matthew: Thy Kingdom Come

(Chicago: Moody Press, 1974; reprint, Grand

Rapids: Kregel, 1998), 183. old.3 «Noha ezek a versek nagyon hasonlítanak a

Mk 13,9-13-hoz és a Lk 12,12-19-hez, mégis

mutatnak olyan különbségeket, miszerint

Máté nem ugyanarról beszél. Lukács világosan

megállapította, hogy a leírt események az

idõszak végének jelei elõtt következnek be,

amikor nemzet nemzet ellen, királyság királyság

ellen támad. Máténál azonban ez az igeszakasz

az «azután» szóval kezdõdik utalásként arra,

hogy Krisztus most írja le, mi fog a bejelentett

nemzetközi zavargások után jönni. Noha a

szövegezés hasonlónak tûnik, azonban ezek nem

bizonyítják, hogy itt ugyanarról van szó» (Arnold

G. Fruchtenbaum, The Footsteps of the Messiah

[Tustin, CA: Ariel Ministries Press, 1983], 440.

old).4 Például állandóan megállapítják, hogy a

földrengések növekvõ gyakorisága a végidõk jele

lenne. Ezek a feltételezések ellentmondanak

a tudományos adatoknak és a bibliai

összefüggésnek. L. Ron J. Bigalke jr. «The

Olivet Discourse: A Resolution of Time», Chafer

Theological Seminary Journal 9 (Spring 2003), S.

136–38, és Steven A. Austin and Mark L. Strauss,

«Are Earthquakes Signs of the End Times?: A

Geological and Biblical Response to an Urban

Legend», Christian Research Journal 21 (1999),

30–39, und Gordon Franz, «Earthquakes: On the

Increase? Or Warnings of Judgment to Come?»

(Elõadás az : Eastern Regional Meeting of the

Evangelical Theological Society, Myerstown, PA,

1999).5 A világesemények nem jelentéktelenek,

úttörõi lehetnek a nagy nyomorúság profetikus

beteljesedésének. L. Dr. Thomas Ice, «Stage-

Setting of the Last Days», in Revelation Hoofbeats,

hrsg. Ron J. Bigalke Jr. (Longwood, FL: Xulon,

2003), 283–300. old.6 James C. Cornell Jr., The Great International

Disaster Book (New York: Pocket Books, 1979),

155. old.7 Ebd., 183.8 Ebd., 184.9 Sigve K. Tonstad, Saving God’s Reputation: The

Theological Function of Pistis Iesou in the Cosmic

Narratives of Revelation (New York: Clark, 2006),

132.10 Arno C. Gaebelein, The Gospel of Matthew:

An Exposition, 2 vols. (New York City: Our Hope,

1910), 2, 182.11 U.S. Geological Survey, «Earthquake Facts and

Statistics» [Online-Artikel] (2011. ápr. 1.), http://

earthquake.usgs.gov/earthquakes/eqarchives/

year/eqstats.php.12 Wilfred J. Hahn, «Earthquakes: A False Sign?» Eternal Value Review 2 (2011. ápr.), 5. old.

14


NÉZÕPONTBAN

A végidõk technikai elõfeltételei

múlik, «olyan gyorsan eltûnik, mintha repülnénk»; Zsolt 90,10), de soha nem úgy, mint emberekrõl, akik valóban repülnek. Az idézett igevers világosan arról beszél, hogy az emberek, mint a galambok és felhõk, repülnek. Gondol-juk meg azt is, hogy egy felhõ szimbó-luma a repülésen túlmutat. Olyasmire is lehet gondolni, hogy a felleg tartály, amely kiüríti rakományát, például esõ formájában (Préd 11,3).

A második következtetés, amelyet ebbõl a próféciából levonhatunk, így hangzik: Az emberiség a jövõben nem UFO-szerû repülõ csészealjakban vagy teleportálással fog utazni, hanem repülõgépekkel – olyan gépekkel, ame-lyek úgy néznek ki, mint a galambok. Ez a tény korunkba, a nemzetközi repülõforgalom korába, helyezi ezt a próféciát, és nem a múltba, de a távoli jövõbe sem. Érdekes módon az új Boe-ing 787-Dreamlinert általában feltûnõ madárformájáért csodálják meg. ■

WILFRED J. HAHN

Évek óta a Global Investment Group, Royal Bank of Canada vezetõje, a The Mulberry Ministry alapítója

L éteznek 2.500 éves bibliai próféci-ák, amelyek csak egy technikailag fejlett korban, mint amilyen a mienk

is, teljesedhetnek be. Így például nyilván-valóan nagy horderejû, amit a két tanú-ról olvashatunk: «A népek és törzsek, a nyelvek és nemzetek fi ai látják az õ holttestüket három és fél napig, de nem engedik sírba tenni» (Jel 11,9). Ez nem történhetett volna meg egy fél évszázad-dal ezelõtt – csak a távközlési mûholdak korában. Mely népnek, törzsnek, nyelv-nek és nemzetnek ne lenne manapság három és fél nap alatt lehetõsége az internethez vagy televízióhoz hozzáférni?

Itt olyan további technikai, korra jellemzõ feltételek is szerepelnek, amelyek alapján a prófécia csak a

jövõben teljesedhet be: Ézsaiás a zsidók Izraelbe való visszatérésének olyan módjáról beszél, ami a repülés lehet: «Kik ezek, akik repülnek, mint a felhõ, mint a galambok szállnak dúcaikba? Csak szavamra várnak a szigetek, legelõször Tarsís hajói, hogy elhozzák fi aidat messzirõl, ezüstjükkel és aranyukkal együtt, Istened, az ÚR nevének dicsõségére, Izráel Szentje dicsõségére, hogy fölékesítsen té-ged» (Ézs 60,8-9).

Ezek az igehelyek legalább két fontos ismertetõjelet neveznek meg. Elõször: a zsidók végérvényes visszaté-rése Izraelbe nem történik meg azelõtt, mielõtt az ember a repülést felfedezné. Ezt jó okkal elfogadhatjuk, mivel a «repülni» igére használt héber szó a Bibliában általában egyedül a madarak és rovarok repülését írja le. Minde-nütt, ahol képletesen a repülésrõl van szó, szófordulatok keretében történik (valahogy úgy, ahogyan az életünk el-

Ez durva volt, Grass úrNORBERT LIETH

A z irodalmi Nobel-díjas Günter Grass Izrael Állam ellen irányu-ló verse nem kis vihart kavart. A

társadalom különbözõ szintjein, a mé-diában és politikai pártokban felkap-ták a témát, és fõleg negatív kommen-tárt kapott. Ez Németország érzékeny lelkiismeretét mutatja, és azt, hogy sokan másként gondolkodnak a Közel-Keletet fenyegetõ veszélyrõl, ahogy általában az feltételezhetõ. Ezzel ellentétben a baloldal kommentárja visszafogottan hangzik. Ha egyáltalán van ilyen, akkor inkább Grass mellett szólnak, és Izrael ellen. Ha a radikális jobboldal nyíltan hasonló Izrael-el-lenes hangon nyilatkozna, mindjárt barikádokat emelnének, mint kutyák a koncra, úgy vetnék rá magukat, és a falakra színes festékkel mázolnák fel, hogy milyen gonosz a jobboldal. A baloldal azonban ezt nyíltan megtehe-

ti; baj nélkül kerülnek ki mindenbõl, és magatartásukat hallgatás övezi. Ez újra azt bizonyítja, hogy országaink nem egyforma mértékkel mérnek. Egyáltalán nem kellett volna, de ha mégis, akkor nem kellett volna-e Iránt is pellengérre állítani?

Grass mindenesetre nem az iráni «szájhõsöket» tartotta versében veszély-forrásnak, hanem Izraelt:

«Miért csak most mondom, megöregedve, utolsó tintámmal: Izrael, mint atomhatalom, veszé-lyezteti az amúgy is törékeny világbékét? Mert meg kell mondani, ami holnap talán már késõ lesz; azért is, mert mi – németekként eléggé megterheltek –egy bûntett elkövetõivé válhatunk, ami elõrelátható, ezért bûnrészességünket semmilyen szokásos kifogással sem törölhetnénk el.»

Minden látszat szerint igazat adnak Grass úrnak a baloldali beállítottságú-ak ebben a kijelentésében. Szerintük a Közel-Keleten nem Irán, hanem Izrael az agresszor, és szerintük a veszély nem a radikális muszlimoktól, hanem a «radikális zsidóktól» indul ki. Nem Irán közleményeit bírálják, amely meg akarja semmisíteni Izraelt, és tagadja a Holokausztot, hanem Izraelt, amely egy támadás lehetõségérõl beszél, és ezt csupán önvédelembõl. Mit kellene Izraelnek tennie? Talán hallgasson, és hagy ja magát megtámadni és megsemmisíteni? Akkor elégedettek lennének?

Vágyunk az után a nap után, amelyrõl ezt olvassuk: «Nem kell többé hallanod a nemzetek gyalázkodását, a népek csú-folódását sem kell tûrnöd többé, és nem pusztítod el a rajtad élõ népeket - így szól az én Uram, az ÚR» (Ez 36,15). ■

15


Törökországkontra Izrael

NORBERT LIETH

A vélemények eltérnek azza l kapcsolatban, hogy mikor kö-vetkeznek be Ezékiel próféciái,

melyek szerint Góg a Magóg földjérõl betör Izraelbe. Azonban jól tesszük, ha fi gyelünk a prófétai szóra (2.Pt 1,19), megfi gyeljük a világpolitikai helyzetet, és akkor párhuzamokat fedezhetünk fel a prófétai kijelenté-sekkel.

Góg, akit sok írásmagyarázó Orosz-országként értelmez, számos más álla-mot is Izráel ellenségeként vonultat fel, akikhez a perzsák (Irán) is sorolható-ak, a kusiták (Etiópia, esetleg Szudán északi része?), pútiak (Líbia), Gómer (a mai Örményország területén) és Tó-garma háza (Törökország) (Ez 38,2-6).

Pillanatnyilag tény az, hogy Orosz-ország és Putyin erõsen Irán oldalán áll, amely Izraelt halálosan meg-fenyegette. Az iráni elnök még a Holokausztot is tagadja, azonban egy újabbal fenyeget. Ugyancsak tény, hogy Szírián és Szudán iszlám északi részén át fegyvereket csempésznek Izrael közel-keleti ellenségei számá-ra. Az, hogy a helyzet hogyan alakul Líbiában, szintén nyilvánvaló; néhány fi gyelmes megfi gyelõ így inkább csak negatívumoktól tart. És Törökország,

Erdogán kormányzása alatt Izrael egykori «partnerébõl» egyre inkább Izrael kifejezett ellenségévé fejlõdik. Erdogan meggyõzõdéses híve az isz-lám vallásnak, amelyet mindenképpen terjeszteni akar. Izrael nagykövetét már hónapokkal ezelõtt kiutasítot-ta az országból. Azt hangoztatták, hogy a legutóbbi török hadgyakorlat alkalmával ez év áprilisában elsõ alkalommal vetettek be hadihajókat a Földközi-tengeren egy olyan forgató-könyv szerint, amely magába foglalta az olaj- és gázkitermelõ létesítmények védelmét ebben a térségében. «Az ország ugyanis vitatja (…) Izrael, Libanon és Ciprus kitermelési jogát a gigantikus olaj- és gázlelõhelyre a Földközi-tengeren», írta a TOPIC 2012. májusi száma. Ezzel kapcsolat-ban a TOPIC ezt írta a továbbiakban: «Törökország megpróbál, mint nagy-hatalom, a teljes közel-keleti régióban és az iszlámosodó Észak-Afrikában színre lépni. Ahhoz, hogy Törökország ezen a külpolitikai vonalon tovább-mehessen, Izrael-ellenes álláspontra kell helyezkedjen. És ezt teszi egyre növekvõ mértékben. Ehhez jön még az Izrael és Ciprus partjainál lévõ olaj- és gázlelõhelyekért vívott küzdelem, amelyekrõl eddig még senki nem tudja biztosan, milyen nagyságrend-

ben terülnek el a Földközi-tengerben. Tény azonban, hogy Izrael közvetlen szomszédságában elveszítette utolsó szövetségesét.»

Ezékiel legalább két okot nevez meg, amiért Góg más népekkel együtt Izrael ellen fog felvonulni. Az egyik ok a zsákmányszerzés: «Zsákmányt akarsz ejteni, prédát akarsz szerezni, hatalmaddal az újra benépesült romok ellen akarsz fordulni, a nemzetek közül összegyûjtött nép ellen, amely már jószágot és birtokot szerzett, és a világ közepén lakik» (Ez 38,12).

Vajon itt végül is nem az olaj- és gázlelõhelyekrõl van-e szó? Azonban támadásuk mélyebb oka Isten ítélete: «Irányítlak és vezetgetlek, elhozlak a messze északról, és Izráel hegyeire viszlek» (Ez 39,2). Lehetséges, hogy az egykori Szovjetunió a kommunizmus sok millió áldozatáért, és Törökország az örmények elleni Holokausztért felelõsségre lesznek vonva? Amíg a náci Németország a háború elvesztése után a vezetõket bíróság elé állította, és az új Szövetségi Köztársaság kár-térítést, jóvátételt fi zetett, addig az említett országokban nem került sor jóvátételre. Az egykori Szovjetunió egy az egyben átmentõdött a FÁK államokba, és egyetlen mondattal sem ismerte be a kommunizmus rémtet-teit, Törökország pedig vehemensen tagadja az örmények és részben a kur-dok lemészárlását. Ezeket a népeket Isten vajon Izrael hegyére vezeti, hogy ott ítéletet mondjon felettük?

Isten igazságos Isten, Aki megbo-csátja a bûnöket, de megítéli azokat, akik nem látják be vétkeiket. Ez az Úr kiáll Izraelért, és azért, hogy a népek felismerjék, Õ az egyedüli és igaz Isten (Ez 38,23). ■

A török államfõ, Tayyip Erdogan egyre inkább Izrael ellenségeként lép fel.

16


NÉZÕPONTBAN

CERN

Ezzel a maggal melléfogtak

A CERN atomkutató-központ (A Magkutatás Európai Szervezete), amelyhez a legnagyobb reményeket fûzték, hogy majd választ találnak az õsrobbanás kérdésére, úgy tûnik, kudarcot vallott, és éppen a maggal fogtak mellé.

NORBERT LIETH

A genfi CERN kutatóközpont, mé-lyen a föld alatt, 27 kilométeres átmérõjével a világ legnagyobb la-

boratóriumának számít. A projekt a legmo-dernebb eszközeivel és mérõmûszereivel és «számtalan» top-tudósával, akik a világ legnagyobb gépén dolgoznak, eddig milli-árdokat emésztett fel. De a világképletre adott válasszal a tudósok húszévi munka és intenzív kutatás után is adósok maradtak. A CERN a kritikusok szerint kiérdemelte a milliárd-temetõ nevet. A görcsös próbál-kozások, hogy valamilyen választ adjanak, szinte már blamálók és nevetségesek. A TOPIC 2012. májusi számában számolt be errõl, és a Physik Journal 4.12 számára hivatkozott. A következõ «vívmányokról»

tett említést: Feltehetõleg sikerült egy ma-gas energiasûrûségû állapotot elõállítani. A már ismert részecskék tömeg-megha-tározását pontosabban tudják elvégezni. Sikerült úgymond eddig elérhetetlen mennyiségû adathalmazt lejegyezni és ar-chiválni. Sikerült egy rendkívül bonyolult gépet üzembe helyezni. A tudósok közti együttmûködés hihetetlenül jó.

A factum folyóirat 2012. márciusi számában említette, hogy CERN-kutatók megszeppenve beismerték, hogy az egyik üvegszál-kábel dugója elromlott, minek következtében komplikációk léptek fel. «Jelenleg a CERN kiadott egy mûvészdíjat, és mûvészeket hívott meg a megalaborba. Az elsõ díjazott a táncos-koreográfus Gilles Jobin lett, akit a CERN-ben folyó munka egy koreográfi a megalkotására ihletett.

Gigantikus: a CERN kutatóközpont Genf mellett

Három hónapig a CERN-ben fog dolgozni, és a CERN-alkalmazottaknak szakköröket fog tartani. Így a CERN nemcsak a ‹legna-gyobb laboratórium› és a ‹világ legdrágább gépe› címért pályázhat a Guinnes-rekor-dok könyvében, hanem az ‹univerzum legnagyobb táncstúdiója›» címért is, írja Thomas Lachenmaier.

Az õsrobbanás elméletének bizonyítá-sával mindeddig adósok maradtak; nem találták meg a világképlet magyarázatához szükséges «isteni részecskére» való utalást sem. Végül levonhatjuk a következtetést, hogy a nem bizonyítottak által eddig csu-pán azt bizonyították, hogy ez az elmélet nem mûködik. «Hadd lássák, és hadd tudják meg, vegyék észre, és értsék meg, hogy az ÚR keze vitte ezt végbe, Izráel Szentje teremtette» (Ézs 41,20). ■

Az elragadtatás: egy hamarosan bekövetkezõ esemény

JOHN F. WALVOORD (1910–2002)

A jövõ eseményeinek megvitatása kapcsán, amint azokat a Biblia elõre megjövendölte, rendkívüli

fontosságú az, hogy az elragadtatást a nagy nyomorúságról szóló fejezetek nem említik. Minden újszövetségi

textus, amely az elragadtatásról ír, ezt az eseményt úgy ábrázolja, mint amely hamarosan bekövetkezik, és egyetlen olyan eseményt sem említ, amelyeknek megelõzõen meg kellene történnie. Amikor Thesszalonikában néhány hívõ meghalt, a hátramaradottak feltették a kérdést, hogy mi fog velük történni, ha

a még életben lévõk elragadtatnak. Azt hitték ugyanis, hogy a halottak feltáma-dása Krisztusban nem az elragadtatás-kor, hanem azután fog megtörténni. A Thesszalonikabeliekhez írt levélbõl nem derül ki egyértelmûen, milyen mélységû volt az ottani gyülekezet ismerete az eljövendõ nagy nyomorúságról és Jézus Krisztus visszajövetelérõl. Amikor a thesszalonikabeliek Timóteustól kértek felvilágosítást, õ sem tudta ezt a tény-állást tisztázni, és azt más teológiai kérdéssel együtt Pálhoz továbbította. Az õ válaszát a Thesszalonikabeliekhez írt elsõ levélben olvashatjuk.

A thesszalonikabeliek tapasztalata arra világít rá, hogy õk Jézus eljövetelét már arra az idõre várták, de nem szá-

17


moltak azzal, hogy a nagy nyomorúság idejét át kell élni, mivel errõl nem esik említés. Pál az 1Thessz 4,13-18-ban fel-vázolja az elragadtatás részleteit. Ebben a kinyilatkoztatásában elmagyarázta, hogy a holtak feltámadása a Krisztus-ban nem odázódik el, hanem röviddel az élõk elváltozása elõtt feltámadnak, hogy mindkét csoport találkozhasson a levegõben az Úrral. Együtt fognak az Atya házába menni, így teljesedik be Krisztus ígérete a Jn 14-bõl. Még fontosabb az a gyakran fi gyelmen kívül hagyott tény, hogy az elragadtatásról szóló egyetlen szövegrész sem említ valamiféle megelõzõ eseményt. A hívõk szüntelen fi gyelmeztetésben részesül-nek, hogy krisztust várják, és ne a nagy nyomorúságot vagy az Antikrisztust. Mivel az elragadtatást úgy a Jn 14,1-3, mint az 1. Thessz 4,17–18 vigaszként és bátorításként mutatja be, a hívõknek nem a nagy nyomorúságra kell várniuk, amikor nagy többségüket megölik.

Annak a tannak a követõi, akik az elragadtatást a nagy nyomorúság utáni idõszakra teszik, arra kényszerülnek,

hogy a nagy nyomorúságot ne szó szerint értelmezzék. A második világ-háború elõtt még azt is feltételezték, hogy az erre az idõszakra vonatkozó próféciák már beteljesedtek. Az általuk képviselt legújabb látásmód szerint noha elõttünk áll a nagy nyomorúság, azon-ban az nagymértékben le lesz rövidítve, úgyhogy Jézus Gyülekezete nagyobb veszteségek nélkül fogja átélni. De ezt a magyarázatot a Jelenések könyve nem támasztja alá, mivel ott a 7. fejezetben olyan emberekrõl van szó, akik mártír-halált szenvednek, de a világnépesség egynegyedének megsemmisítésérõl is a Jel 6,7-8-ban, és egyharmadról, akik a katasztrófát túlélik (vö. Jel 9,18). Ezen-kívül a Jel 16 azokat a szörnyû ítéleteket említi, melyeknek csúcspontjaként egy földrengés gyakorlatilag az egész földet elpusztítja, és csak Izrael tartatik meg. Hogy lehet ezek után egy «boldog reménységrõl» beszélni, amikor Jézus Gyülekezetének e nyomorúság és már-tíromság idejét át kell élnie?

Az elragadtatás a nagy nyomorúság végén alig lehet vigasz a hívõk számára,

ha Jézus Gyülekezetének át kell élnie ezt a borzalmas idõszakot. A keresztyének várják az 1Thessz 1,4-10 szerint «a mennybõl Jézust, az õ Fiát». A Thessza-lonikaiakhoz írott elsõ levél ugyanazon fejezetében, amelyben az elragadtatásról van szó, ennek az eseménynek közelsége a hívõk buzdításának alapjául szolgál, különösen a 2. fejezet 15-ben, valamint az 1Jn 3,2-3-ban: «Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyan-nak fogjuk õt látni, amilyen valójában. Ezért akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan õ is tiszta.» Hasonló tényezõk érvényesek Jézus visszajövetelére is. Amikor az elragadtatás már megtörtént, azokat, akik az azt követõ idõben élnek, és Jézus visszajövetelére várnak, buzdítja az apostol, hogy készüljenek fel erre az eseményre. ■

Részlet a Próféciák az új évezredben címû mûbõl, John F. Walvoord, 23. oldaltól;

Annak a tannak a követõi, akik az elragadtatást a nagy nyomorúság utáni idõszakra teszik, arra kényszerülnek, hogy a nagy nyomorúságot ne szó szerint értelmezzék.

Megszentelõdés, tekintettel az elragadtatásra

«Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és õrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hû az, aki elhív erre titeket; és õ meg is cselekszi azt» (1.Thessz 5,23-24).

NORBERT LIETH

E kijelentés bátorítása három pont-ból áll.1. «Maga pedig a békesség Istene

szenteljen meg titeket teljesen,…» Is-ten Maga szentel meg teljes egészében bennünket, amíg a földön vagyunk. A Thesszalonikaiakhoz írott elsõ levélben Pál végig egész sor intelmet, felszólítást

és útmutatást ad. Emeljük ki csupán a következõ felszólítást: «A gonosz minden fajtájától tartózkodjatok!» (1.Thessz 5,22). Ezt a levelet pedig azzal a megállapítással fejezi be, hogy a békesség Istene megszentel bennün-ket teljesen. Ez nem azt jelenti, hogy most már karba tett kézzel ülhetünk, különben Pál mindazt, amit éppen most mondott, sutba dobhatta volna. Elma-

gyarázta, hogy a megszentelõdést csak Isten ereje által érhetjük el, különben értelmetlen erõlködés marad (csak az Õ békéje által juthatunk békességre). A megszentelõdést nem tudjuk «önma-gunkból» elérni. Ha mégis megpróbáljuk önmagunktól, nem fog mûködni teljesen. A megszentelõdés másképp mûködik: «Maga pedig, Isten …» Valaki egyszer azt mondta: «Még egy faragatlan alak

18


NÉZÕPONTBAN

RENÉ MALGO

Az Éjféli Kiáltás Misszió kiadójának munkatársa

A z egyik gyakori ellenvetés az üdv-történet témájával kapcsolatban az, hogy a «test szerinti keresz-

tyének» hamis biztonságba ringathatják magukat. Ezért jó az üdvbizonyosság-gal kapcsolatban a megszentelõdés témáját is megtárgyalni. R.C. Sproul a következõképpen magyarázza a «szent» szó fogalmát: «A szent alapvetõ jelen-tése az, hogy elkülönül, elkülönítve. Eredetileg azt jelentette, hogy elvágni vagy elválasztani; de nem egyszerûen csak levágni és otthagyni, hanem egy bizonyos cél érdekében leválasztani.»1

A megszentelõdésnek két formája van. Az elsõ a tökéletes megszentelõdés Isten által. Minden újjászületett már tökéletesen megigazult Isten által (lásd. Éjféli Kiáltás 11.4) és megszentelt (1.Kor 6,11). Jézus Krisztus megváltói mûve által minden hívõt egyszer s minden-korra megszentelt – tehát Isten számára elkülönített (Jn 17,19; Zsid 10,10.14). Egy Krisztusban újjászületett helyzeténél fogva már tökéletesen megszentelõdött (régi énjétõl elkülönített, elválasztott). Ezért nem veszhet el. Õ Krisztusban már «szentül és feddhetetlenül» áll Isten elõtt szeretetben (vö. Ef 1,4).

Ez sz ü k ség képpen elvezet a megszentelõdés másik formájához: A megszentelt ugyanis most már arra hivatott, hogy maga is törekedjék a szentségre (1.Thessz 4,3; Zsid 12,14; 1.Pt 1,15). A szentségre törekedni azt

jelenti: Isten akarata szerint és Isten-nek élni (engedelmesség, Krisztusban maradás). Aki Isten megváltoztató ereje által újjászületett, azt Õ tökéletesen elkülöníti (megszenteli), hogy ezáltal elkülönülve (szentül) éljen Istennek, és Isten benne nyilvánvalóvá legyen (lásd. «Megszentelõdés, tekintettel az elragadtatásra»).

A Róm 6-ban úgy érvel Pál, hogy tõlünk, hitben megigazultaktól «távol» áll, hogy «a bûnben» megmaradjunk, mert «mi meghaltunk a bûnnek» (Róm 6,1-11). Még ha a bûn halandó testünk-ben tért hódít is, hatalma akkor sincs felettünk (Róm 6,12-14). Egy megváltott «felszabadul a bûn alól» (7. v) és képes arra, hogy önmagát a bûn számára halottnak tartsa, «Isten számára pedig élõnek a Jézus Krisztusban» (11. v). Mi-vel õ már egy Krisztussal, aki meghalt és feltámadt (5-6. v). Egy megváltott Krisztusnak köszönhetõen már «új élet-ben» jár (4. v).

A 16-23 versekben Pál rámutat, hogy nem létezik «semlegesség». Nincs semleges zóna. Csak a vagy-vagy léte-zik. Vagy a bûn rabszolgái vagyunk, vagy az engedelmességé (16. v). Vagy az «igazság szolgái» vagytok (18. v) vagy «átadtátok tagjaitokat a tisztáta-lanságnak és a törvénytelenségnek a törvénytelenség szolgálatára» (19. v). Vagy «szabadok voltatok az igazság-tól» (20. v), vagy «megszabadultatok a bûntõl» (18. v). Vagy a «bûn rabszolgái» (16.20. v) vagy Isten rabszolgái (22. v). Középút nincs.

Ezért Pál mindenki esetében, aki kegyelem alatt él (14. v), abból indul ki, hogy annak három ismertetõ jele van:

Egy megváltott «felszabadul a bûn alól» és képes arra, hogy önmagát a bûn számára halottnak tartsa

is, akármilyen nyers és idétlen, tiszta és makulátlan lehet, ha Krisztus él benne» (Ötinger). A megszentelõdés nem önmu-togatás, hanem Isten önmegvalósítása bennünk. A megszentelõdés azt jelenti, hogy egyre jobban és jobban engedem, hogy Isten mûködjön bennem. Ez hatni fog cselekedeteinken keresztül is.

2. «És õrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épség-ben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére!» Ez a kijelentés a mi életünk hármas természetére világít rá. Mi ugyanis szellembõl, lélekbõl és testbõl állunk. Figyeljük meg, hogy az elsõ helyen a szellem áll és nem a test. Továbbá a kijelentés így magya-rázza: Amikor igyekszünk megtartani szellemünket, lelkünket és testünket, tapasztalhatjuk, hogy mindhárom dolog megtámadható. Egyeseket testükben támadnak, másokat szellemükben (ke-délyükben) és ismét másokat lélekben. Ki vagyunk téve a bûn, a világ, saját testünk, az ördög támadásainak. És vé-gül ez a kijelentés megmutatja, hogy mi egyszer szellemben, lékekben és testben Jézusnál leszünk. Tökéletesen helyreállít majd bennünket.

3. «Hû az, aki elhív erre titeket; és õ meg is cselekszi azt.» Teljes egészében rábízhatjuk magunkat Isten hûségére és kijelentésére. Ez az igevers zárja a Thesszalonikabeliekhez írott elsõ le-velet. Minden követelmény és minden fáradozás esetében egyedül Isten hûsége a garancia arra, hogy elérjük célunkat. És minden gyengeség ellenére, amely ben-nünk lakozik, az Úr hûsége a mennybe visz bennünket. Ezért mondhatjuk, hogy Õ a mi hitünk kezdete és bevégzõje, és hogy Aki elkezdte bennünk a munkát, az be is fogja fejezni. Az egyedül szent bennünk Jézus. Röviden összefoglalva a megszentelõdés a következõt jelenti: Úgy betöltekezni Jézussal, hogy mást már ne akarjunk, csak Õt. Ehhez az akarathoz Õ adja a beteljesedést! ■

Minden követelmény és minden fáradozás esetében egyedül Isten hûsége a garancia arra, hogy elérjük célunkat.

Az üdvbizonyosság és a megszentelõdés

Mennyire biztos a megváltás? Ebben a sorozatban rendszeresen megvizsgáljuk az üdvbizonyosság kérdését. Olvasd el az 5. részt.

19


1. Õ «szíve szerint engedelmes volt a tanításnak» (A Szentírás tanításának; 17. v). 2. Õ szégyelli azokat a dolgokat, amelyeket a bûn rabszolgájaként csele-kedett (20-21, v). 3. A megszentelõdést gyümölcsként hozza : «Most azonban, miután a bûntõl megszabadultatok, és az Isten szolgái lettetek, már ez meghozta nektek gyümölcsét, a szent életet, amelynek vége az örök élet» (22. v).

A vége (az eredménye) egy szentség-ben töltött életnek az örök élet. Szent élet nélkül «senki sem láthatja meg az

Urat» (Zsid 12,14). Ez nem azt jelenti, hogy egy újjászületett ne lenne képes minden idõben bûnt elkövetni, vagy ne vallhatna kárt (1.Kor 3,15). A megtért korinthusiak között Pál idejében olyan paráznaság uralkodott, «amilyen még a pogányok között sem fordul elõ» (1.Kor 5,1). Pál azonban megigazította õket, és késõbb hallgattak is rá (vö. a korinthusiak leírt reakcióját egy má-sik levélre a 2.Kor 7,8-16-ban). A test szerinti élet nem a rendes állapota egy megváltottnak. Isten fenyíti gyerme-keit, hogy növekedjenek a szentségben

(Zsid 12,6-10). Ez legrosszabb esetben testi halálhoz vezethet (vö. 1.Kor 5,5; 11,29-30). Általában azonban egy újjászületett rendes ismertetõjele növe-kedés a megszentelõdésben a mennybe vezetõ úton (Róm 6,22; vö. Jel 21,7).

«A testi keresztyéni viszony en-nélfogva nem az a kategória, amely Isten számára elfogadható lenne, és az sem, amely tartós állapotot kép-visel a keresztyén életben» (S. Lewis Johnson) ■

1 R.C. Sproul, Isten szentsége, 26-27. old.

1. TIMÓTEUS 6,11-12

Elkerülni, törekedni és küzdeni A Timóteushoz írott elsõ levélben Pál apostol rámutat arra, «hogyan kell Isten házában viselkedni, amely az élõ Isten Gyülekezete, az igazság tartóoszlopa és alapja». Olvasd el a 21. részt.

NORBERT LIETH

M iután Pál nyomatékosan fi gyel-meztetett a pénzéhség veszé-lyeire, felszólította Timóteust:

«Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyes-ségre, hitre, szeretetre, állhatatosság-ra, szelídlelkûségre. Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyrõl vallást tettél szép hitvallással sok tanú elõtt» (1.Tim 6,11-12).

«Te pedig» az elsõ Timóteus-levélben kétszer fordul elõ; ezenkívül még a 3,15-ben: «Ha pedig késnék, ezekbõl tudd meg, hogyan kell forgolódnod az Isten házában, amely az élõ Isten egyháza, az igazság oszlopa és erõs alapja.» Azt láthatjuk itt, miként szól Isten Szava hozzánk, személyesen. Saját életünkben sem szabad mellõznünk a fi gyelmezte-téseket.

Egyrészt felszólít bennünket a tiszta tanítás megõrzésére a gyülekezetben, és az idegen befolyásokkal szembeni fellé-pésre: «Rendeld el ezeket, és tanítsd!» (1.Tim 4,11). Másrészt azonban résen kell lennünk, nehogy saját magunk is szentségtelenséget kövessünk el: «Meg-hagyom neked az Isten színe elõtt …» (1.Tim 6,13).

Azért, hogy Timóteus ne kerülhessen se a téves tanítások, se pedig az anyagias gondolkodás hálójába, fi gyelmezteti õt az apostol, hogy a szellemi alternatívákat gyakorolja. Figyeljük meg az ellentétet a «kerüld ezeket a dolgokat» és «töre-kedj…» között. Kerülnünk kell a szent-ségtelen dolgokat (pl. az anyagi javak utáni törekvést). Vannak az életünkben olyan próbálkozások, amelyeket csak egyszerûen imádkozással nem tudunk leküzdeni, ezért ezek elõl gyakorlatilag el kell menekülnünk. És egyidejûleg törekednünk kell «igazságra, kegyes-ségre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkûségre!». Ez az a hat dolog, melyeknek lelki-szellemi értéke van, hiszen ezek hoznak gyümölcsöt. Már e jelenvaló világban gazdaggá teszik az embereket azzal, amire igazán szüksé-gük van, az örökkévalóságra gyûjtenek számukra kincseket. Ezek azok az értékek, amelyeket az anyagi javakkal ellentétben magunkkal vihetünk ebbõl a világból (7, v). Timóteust személyesen arra szólítja fel, hogy ezért küzdjön és ezt ragadja meg: «Harcold meg a hit ne-mes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyrõl vallást tettél szép hitvallással sok tanú elõtt» (12. v).

A hit útja nem sétagalopp, hanem állandó küzdelem. Ezt szüntelenül gya-

korolnunk kell, és erõs akarattal egyre elõrehaladni; a cél a szemünk elõtt kell lebegjen, és arra tekintve kell élnünk. Amint egy sportolónak szüntelenül küzdenie kell azért, hogy formában maradjon, teljes céltudatossággal csak a lényegre koncentráljon, elforduljon min-den káros dologtól, és csak a célért dol-gozzon, úgy kell nekünk is a hit harcát megharcolnunk: «Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartoztató: azok (a Krisztus nélküli sportolók) azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant» (1.Kor 9,25).

Pál maga is ugyanazt tette, amit Timóteustól elvárt. A mondottakat személyesen önmagára is alkalmazta, követte a célt, harcolta a hit nemes harcát egészen élete végéig: «Én tehát úgy futok, mint aki elõtt nem bizonyta-lan a cél, úgy öklözök, mint aki nem a levegõbe vág, hanem megsanyargatom és szolgává teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre» (1.Kor 9,26-27). «És futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért» (Fil 3,14). «Ama nemes harcot meghar-coltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam» (2.Tim 4,7). ■

Az Éjféli Kiáltás csapata Guatemalában: Werner és Ursula Beitze, Maria Elena, Ingrid és André Beitze (balról jobbra)

20


ÉJFÉLI KIÁLTÁS

KÉRDÉSEK – VÁLASZOK

Az elszakadás az elragadtatást jelzi?A 2. Thessz 2,1-3-ban ez áll: «Ami pedig a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelét és a hozzá való gyülekezésünket illeti, arra kérünk tite-ket, testvéreim, hogy ne veszítsétek el egy-hamar józanságotokat, és ne rémítsen meg benneteket sem valamely lélektõl származó kijelentés, sem a mi nevünkben elhangzó megnyilatkozás, sem valamiféle nekünk tulajdonított levél, mintha az Úr napja már közvetlenül itt volna. Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelõzi a hittõl való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fi a.» Egy cikkben ezzel kapcsolatban ezt olvastam: «Elõször is a szövegben ‹az› elszakadásról és nem ‹egy› elszakadásról van szó. Ez óriási

különbség. ‹Az elszakadás› specifi kus ese-ményt jelent. ‹Apostasia› két szóból tevõdik össze: az ‹apo› és ‹stasia› szavakból. ‹Apo› jelentése: ‹helyváltoztatás egy helybõl›. ‹Stasia› jelentése: ‹félreáll› vagy ‹kivonul› vagy ‹elválaszt›. Az e gész kifejezés jelentése tehát ‹félreállás valamitõl› vagy ‹kivonulás valahonnan› vagy ‹elválasztás valamitõl› vagy ‹eltávozás valahonnan›. Eszerint ennek a fo-galomnak eredeti jelentése ‹elindulás›. Ez azt jelenti, hogy meg kell történjék az újjászületett hívõknek e világból való elindulása, hogy Jézus Krisztusnál lehessenek , mielõtt az ‹Úr napja›, Isten haragjának napja megkezdõdik. (…) Idézzük fel újra ennek az egész fejezetnek kontextusát: 1. Jézus Krisztus visszajövetele. 2. A Vele való egyesülésünk. Az ‹elindulás› tehát a menyasszony-gyülekezetnek az Úr Jé-zussal való egyesülésére vonatkozik.» Igaz ez?

Nem tudjuk azt a véleményt osztani, hogy az «elszakadás» kifejezéssel a

Gyülekezet elragadtatására kell gondolni.

Az Apostasie (ógörög: apostasía, «bukás»; az aphistamai, «lehull», «lelép») kifejezést mindig a hagyo-mányos értelemben vett elszakadás megnevezésére használták. Így pél-dául az 1Tim 4,1-ben ez áll: «A Lélek pedig világosan megmondja, hogy az utolsó idõkben némelyek elszakadna k a hittõl, mert megtévesztõ lelkekre és ördögi tanításokra hallgatnak.» Ugyanígy a 2. Thessz 2,3-ban, vala-mint az 1. Tim 4,1-ben szintén meg-jelenik az apostasía ill. aphistamai alapjelentése.

A magyarázat a cikkben, amelyet Ön idéz, véleményem szerint erõltetett, és nem felel meg e szó általános használa-tának. A fent leírt elszakadás esetében biztosan nem a Gyülekezet eltávolodásá-ról van szó. Sokkal inkább arról beszél ez az igehely, hogy az utolsó idõben az Antikrisztus fellépésével egyszerre (2.Thessz 2,3-4) a bibliahívõk radikális

INTERJÚ

«Egyik különleges kívánságunk, a sok millió mexikói»

Interjú Werner és Ursula Beitzevel.

segít a fordításban, az átolvasásban és korrektúrázza a szövegeket. Werner felelõs mindenért, ami a könyvüzletet érinti. Ursula javítja a bibliai tanfolyam anya-gait, és feldolgozza a beérkezõ leveleket. Ezenkívül Maria Elena testvérnõ besegít a könyvesboltban. A lányunk, Ruth és a férje, Carlos a nyomdában könyveket, az Éjféli Kiáltás és a Hírek Izraelbõl folyó-iratokat, valamint sok millió traktátust állítanak elõ.

Milyen céljai és imakérései vannak a

guatemalai Missziónak?

A mi fõ törekvésünk az, hogy még több irodalmat juttathassunk el a szomszédos országokba. Mivel a posta elég megbízha-

zánk, és viszik az iratmissziós termékeket, amiket evangelizációkon használnak fel, valamint a gyülekezetépítésben. Ezen-kívül hetente három alkalommal sugár-zunk rádióadásokat egy keresztyén adón keresztül. Tõlünk kerülnek kiküldésre az újságok és a könyvek is az összes spanyol nyelvû országba.

Kik vesznek részt ebben még Guatema-

lában? És mik a feladataik?

Itt Guatemalában mi dolgozunk, továb-bá a fi unk, André feleségével, Ingriddel. André fõleg a folyóiratok és könyvek nyomdai elõkészítését végzi. Õ kezeli még a címlistát, foglalkozik a vevõkkel, és idõnként fordításokat is végez. Ingrid

Hogyan jött létre az Éjféli Kiáltás Misz-

szió Guatemalában?

Wim Malgonak, a nemzetközi Misszió alapítójának volt a víziója, hogy iratmisszió által terjesszük Isten igéjét a latin-amerikai országokban. Ezért lettünk mi (Werner és Ursula Beitze) 1986-ban átküldve Urugu-ayból Guatemalába.

Mi ma az Éjféli Kiáltás Misszió guatema-

lai munkájának súlypontja?

Az Éjféli Kiáltás szolgálatának súlypont-ja Isten igéjének terjesztése nyomtatott irodalmi termékeken keresztül. Korábban a helyi közösségeket kerestük fel ezekkel az anyagokkal. De most naponta sok hívõ jön el saját maga az egész országból hoz-

Élénk a forgalom a Guatemala Cityben mû-

ködõ könyvesboltban

21


FÉNYSUGARAK

Nyisd föl szememet sokszor a mi szívünk, miután vétkez-tünk. De abban a pillanatban, amikor megnyitjuk szívünket az Ige elõtt, az a tûz erejével és a sziklazúzó pöröly lendületével meggyõz a bûnrõl és a gonoszságról.

Miután Dávid súlyosan vétke-zett Betsabéval, Uriás feleségével, és megtörtént Uriás meggyilkolása, elõször semmi nem történt; sem-mi nem volt, ami Dávidot bûnérõl meggyõzte volna. Ellenkezõleg, egyszerûen élt tovább, mintha sem-mi sem történt volna. Ez egy jó ide-ig így ment, amit abból láthatunk, hogy Dávid feleségül vette Uriás öz-vegyét. Ez ugyanis nem azonnal tör-tént, hanem csak miután letelt Bet-sabé gyászideje; csak akkor – így írja a Biblia – vette feleségül Dávid Bet-sabét (2.Sam 11,27). Tehát Dávid hosszú ideig élt ezzel a nagy bûnnel az életében; úgy tett, mintha semmi nem történt volna. Valószínûleg eb-ben az idõben még ítéleteket is ho-zott.

Meddig tartott ez? Amíg el nem érte õt az Úr Szava: «Akkor ezt mond-

ta Nátán Dávidnak: Te vagy az az

ember! … A hettita Úriást fegyver-

rel vágattad le, hogy a feleségét fe-

leségül vehesd;…» (2.Sám 12,7.9). Nátán akkor az Úr prófétájaként jött Dávidhoz, és a legegyenesebb for-mában közölte vele Isten Szavát. És mi történt? Az öntelt Dávid ezek hal-latára összeomlott, és ezt mondta Nátánnak: «Vétkeztem az ÚR ellen!» (2.Sám 12,13).

Kedves Olvasóm, nem hiába van megírva: «Mert Isten igéje élõ és ha-

tó, élesebb minden kétélû kardnál, és

áthatol az elme és a lélek, az ízületek

és a velõk szétválásáig, és megítéli a

szív gondolatait és szándékait» (Zsid 4,12). Ezért van az, hogy Isten kije-lentett Szava ilyen csodákat visz vég-be az emberek szívében. Adjunk há-lát Urunknak az Õ törvényében rejlõ csodáért: Hogy képes a bûntõl elfor-dítani és megigazítani! M.M. ■

«Nyisd föl szememet, hogy meg-

láthassam, milyen csodálatos a te

törvényed» (Zsolt 119,18). «Akkor

megnyitotta értelmüket» (Lk 24,45).E sorok célja egyszerûen az, hogy

ismét bámulatba ejtsen bennünket a Szentírás gazdagsága. Természete-sen egy ilyen rövid szövegben nem tudjuk ezt a hatalmas témát átfog-ni; de a Biblia tanulmányozását soha nem fejezhetjük be. Ezer és ezer pré-dikátor évtizedeken át hirdette Isten igéjét, de még mindig van olyan pré-dikáció, amely Isten Szentlelkébõl fakad, és ezért teljesen új. Így akar-juk mi is imádsággal a szívünkben: «Nyisd föl szememet, hogy meglát-

hassam, milyen csodálatos a te tör-

vényed» (Zsolt 119,18), Isten Szavá-nak gazdagságát szemlélni. Ha szí-vünkben az az õszinte belsõ kíván-ság él, hogy felfedezzük a Szentírás csodálatos dolgait, akkor az Úr Maga megnyitja értelmünket, mint ahogy azt az emmausi tanítványok eseté-ben is megtette: «Akkor megnyitotta

értelmüket» (Lk 24,45).«Nyisd föl szememet» - ezt a ké-

rést életünk egészen különleges te-rületén alkalmazhatjuk: a bûn felis-merésében. Alapjában véve úgy kel-lene lennie, hogy minden újjászüle-tett keresztyén naponta így imádko-zik: «Uram, nyisd föl szememet, hogy úgy lássam magam, ahogy Te látsz engem; hogy felismerjem állapoto-mat.» Aki így imádkozik, biztos lehet abban, hogy az Úr meghallgatja. De hogyan teszi ezt az Úr? Másképpen kérdezve: Hogyan ismerem fel való-di állapotomat? Az ige ereje által! Az Úr törvényében van egy csoda, ami által a Szentírás képes arra, hogy Is-ten gyermekeit meggyõzze a bûnrõl! A Jer 23,29-ben olvashatjuk az is-mert igeverset: «Nem olyan-e az én

igém, mint a tûz - így szól az ÚR -,

vagy mint a sziklazúzó pöröly?» Igen, erre képes Isten igéje; meg

tudja gyõzni a bûnös szíveket, és ez egy csoda! Hiszen milyen kemény

tatlan, és nagyon drága is, más utakat és barátokat keresünk, akik segítenek, hogy elérjük a különbözõ országok lakóit Isten igéjével. Egyik különleges kívánságunk a sok millió mexikói.

Hogyan támogathatják Olvasóink a Gua-

temalában folyó munkát?

Mindenekelõtt közbenjáró imádságaik-kal segíthetnek. És anyagi támogatásukkal hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy még több jó keresztyén irodalmat terjeszthes-sünk, elérhetõ árakon. Hálás köszönet mindenfajta támogatásért, és szívélyes üdvözletünket küldjük minden Olvasónak Guatemalából. ■

elszakadására kerül sor: «Mert az Úr napját megelõzi a hittõl való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fi a» (3, v).

Az élõ Istentõl való általános eltávo-lodásra, totális elfordulásra, szakadásra kerül sor. Ezt teszi világossá a 4. vers. Ebben «ellenszegülésrõl», mindattól való elfordulásról van szó, ami Istennel vagy istentisztelettel kapcsolatos. Ez az elszakadás, elbukás, amit az Antikrisz-tus kezdeményez, odáig megy majd, hogy az akkor felépítendõ templomban õ fogja Isten helyét elfoglalni: «Ez majd ellene támad, és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vagy szent-nek mondanak, úgyhogy beül az Isten templomába is, azt állítva magáról, hogy õ isten» (4. v).

Már manapság tapasztalhatjuk ennek az elszakadásnak kezdetét. De a tulaj-donképpeni elszakadás az antikrisztusi idõkben következik be. N.L. ■

22


ELÕZETES

IMPRESSZUM

RAJTAD CSAK JÉZUS SEGÍTHET

Éjféli Kiáltás Misszió1135 Budapest, Palóc u. 2

Tel.: (00-36-1) 236-08-96

Fax: 786-2641 E-mail: [email protected]

http://www.ejfelikialtas.hu

In memoriam: Wim Malgo, alapítóMegjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.Szövegszerkesztõ: Conno MalgoFordította: Dálnoki László, Miklós MargitTördelés: ÉKMKépszerkesztõ: Elishevah MalgoKiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, BudapestAz újság ára: 350,-Ft Éves elõfi zetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EURForint számlaszám: 10918001-00000040-71680019UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.Kiadásért felel: a Misszió elnökeLelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünk re.Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: [email protected]

HÍREK IZRAELBÕL

1135 Budapest, Palóc u. 2

Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41

E-mail: [email protected], www.hirekizraelbol.hu

In memoriam Wim Malgo

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. Kiadásért felel: a Misszió elnökeFordította Dálnoki László, Miklós MargitKép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis RolandKérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból):MKB 10300002-20510628-00003285UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu

Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda,1135 Budapest, Palóc u. 2ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet és minden kedden

17.30 órakor bibliaórát tartunkSzeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem!Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

Hit által nem veszett el Ráháb, a parázna nõ

laadásra, ha megnézi a saját múltját, és mint ahogyan Pál, elmondhatja: «Mert valamikor mi is esztelenek, en-

gedetlenek, tévelygõk voltunk, külön-

féle kívánságok és élvezetek rabjai,

gonoszságban és irigységben élõk,

egymástól gyûlöltek és egymást

gyûlölõk» (Tit 3,3). De megjelent az Istennek irgalmassága, és mindent újjá tett (vö. 4. v).

Ezeket az áldásokat élhette át Rá-háb, mert hitt, és hite által nem veszett el a hitetlenekkel együtt. Megkapta a bizonyságot, hogy õ hitt, és ezáltal me-nekült meg. Õ, mint parázna nõ, em-berileg nézve rosszabb volt Jerikó min-den lakójánál, de megmenekült, mert hitt. Ez egy csodálatos képe annak, amint Isten az evangélium által em-bereket ment meg, teljesen mindegy, honnan származnak, és milyen bûnök terhelik õket. Így dicsekszik Pál is, ami-kor ezt mondja: «Igaz az a beszéd, és

teljes elfogadásra méltó, hogy Krisz-

tus Jézus azért jött el a világba, hogy

a bûnösöket üdvözítse, akik közül az

elsõ én vagyok» (1.Tim 1,15).Rahab mondotta a Józs 2,9-ben:

«Tudom, hogy az ÚR nektek fogja adni

ezt a földet, hiszen rettegés fogott el

bennünket, és remeg tõletek mindenki,

aki ezen a földön lakik.» Ilyen egyszerû dolog ez a hittel. Rahab hitt a hallot-taknak és aszerint cselekedett. A többi lakos is hallotta, de nem hittek benne. A Zsid 4,2 mondja: «Mert nekünk is hir-

dették az evangéliumot, mint azoknak

is; de nekik nem használt a hirdetett

ige, mivel nem párosult hittel azokban,

akik hallgatták.» Így volt ez annakide-jén, és így van ez ma is.

Rahab hitt, és ezzel egész családja megmenekült. Jakab úgy említi Ráhá-bot, mint aki cselekedetekkel bizonyí-totta, hogy hitt. A halott hit olyan hit, mely ugyan mindent elismer, de ma-gát át nem adja annak. Ez olyan hit, mint a démonoké (Jak 2,19). Aszerint cselekszel, amint hiszel? Vagy minden megreked az agyadban? Légy mától egy olyan hívõ, aki aszerint cselekszik, amint hisz. Add oda a szívedet hit által Jézus Krisztusnak! E.K. ■

«Hit által nem veszett el az engedet-

lenekkel együtt Ráháb, a parázna nõ,

amikor a kémeket békességgel befo-

gadta» (Zsid 11,31). Rahab Boáz anyja volt, valamint

Dávid király ükanyja. Nevének jelen-tése: «tágas, széles, nyitott, messze kiterjedõ», de ez is: «dühöngés, fékte-lenség, büszke.» Mindkét változat na-gyon találó Ráhábra és az életére is.

Ha felütöd Jézusnak a Máté evangé-liuma elsõ fejezetében található csa-ládfáját, akkor megtalálod benne Rá-hábot (5. v). És ha belegondolsz, hon-nan jött Ráháb, és ki is volt õ, akkor el-fogult emberként vagy megütközöl raj-ta, vagy mint kegyelmet nyert bûnös, dicsõíted Isten irgalmasságát és ke-gyelmét. Ráháb parázna nõ, és a ká-naánita népek közül való volt, akik között nagyfokú istentelenség ural-kodott. Mégis egy olyan személyiség lett belõle, aki hite által került be a hithõsök sorába. A Jézusba vetett hit által csodák történhetnek az ember életében. Mi természetünknél fogva mind olyanok vagyunk, mint Ráháb, te-li büszkeséggel, nyugtalanok vagyunk, mint a tenger, és nem ismerjük Isten-nek békességét. De a Jézus krisztusba vetett hit által életünk nyitottá, messzi-re kiterjedtté válik.

Istennek hatalmas kegyelme és ir-galmassága hozhat téged ebbe az ál-lapotba, aki elveszett, vak és elté-velyedett vagy. Péter ír Isten nagy kegyelmérõl, amelyet õ meg is él-hetett. Jóllehet õ nem a Ráháb-féle bûnökben leledzett, hanem azon em-berekhez tartozott, akik jónak és de-réknek tartották magukat. Ám õ maga is felismerte, hogy egy romlott bûnös volt – mint ahogyan minden ember az, akár rabja-e bizonyos bûnöknek, akár nem. «Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus

Istene és Atyja, aki nagy irgalmából új-

já szült minket Jézus Krisztusnak a ha-

lottak közül való feltámadása által élõ

reménységre» (1.Pt 1,3).Hát igen, hatalmas az Isten ir-

galma, Aki a romlott bûnösbõl igaz embert teremt. Egy kegyelmet nyert bûnösnek mindig sok oka van a há-

A következõ szám 2012. 07. 10. után jelenikmeg többek között e témával*:

« Ha Jeremiás ma élne »

*A változtatás joga fenntartva!

23 BETH-SHALOMHÍREK IZRAELBŐL

Kedves Izrael-barátok! Izraelben már mindenki az új választásokra volt felkészül-

ve. Csupán annak idõpontját kellett volna megállapítani. De aztán egy éjszaka alatt, váratlanul, szinte bombaként robbant, hogy az ellenzéki Kadima párt új vezetõje, Shaul Mofaz belép a kormányba. Nem sokkal ezt megelõzõen Mofaz hazugnak nevezte Netanjahut. Mi is történhetett?

Az elõrehozott választások az államnak rendkívül magas és szükségtelen kiadásokat jelentettek volna. A kormányzati

teendõket hosszabb idõre megbénította volna, mégpedig egy olyan idõszakban, amikor Izrael nagyon veszélyes helyzetben találja magát. Csak egyszer, az 1980-as évek közepén volt Izraelben egy ilyen széles alapokon mûködõ kormány, amikor az ország gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetben volt, több száz százalékos éves infl ációval. Akkor ennek a nemzeti egységkormánynak sikerült modernizálnia az izraeli gazdaságot és megmenteni az összeomlástól. Ez megmutatja, hogy miként lehet lehetetlennek tûnõ sikereket elérni, ha a központi pártok összefognak annak érdekében, hogy az égetõ nemzeti problémákra egy általánosan elfogadott megoldást közösen keressenek.

Az egyik jelenlegi leginkább szorongató probléma a mostani választási- és kor-mányzási rendszer, amelyen okvetlenül változtatni kellene. Shaul Mofaz és az õ Kadima pártja számára ezen kívül a hadkötelezettség igazságosabb megosztása az egész népen belül, az egyik legégetõbb szándék. Eddig mindenekelõtt az ortodox zsidók kaptak ez alól felmentést a törvényhatározat által.

A kormányrendszer javításának vonatkozásában a legfontosabb pontok azok, hogy a kormányminiszterek a jövõben nem lehetnek egyben parlamenti képviselõk is, hogy számukat 16-ra kellene korlátozni. Addig is az izraeli kormányrendszerben gyakorlatilag nem történik meg az államhatalmi ágak szétválasztása. Ez mutatkozott meg épp most ismét a Beth-El közelében lévõ egyik település házai körüli vita során. A legfelsõbb bíróság úgy döntött, hogy a terület, amelyen a házak állnak, nem lett megvásárolva, hanem az a palesztin araboké. Ez azt jelenti, hogy azon törvénytelenül építkeztek, és így a házakat le kell bontani. Érdekcsoportok most azzal próbálkoznak, hogy tagjaik, akik a kormányban is bent vannak, hozzák helyre a törvényt, amirõl a legfelsõbb bíróság döntsön.

Sokan vannak Izraelben, akik az «Israel’s Hope» vagy héberül: «Yesh Sikuy» szervezet-hez csatlakoztak, és aggódnak amiatt, hogy az állam demokratikus és cionista karaktere veszendõbe mehet. Abban reménykednek, hogy ennek az új nemzeti egységkormánynak sikerül megvalósítani a szükséges törvénymódosításokat, ezzel biztosítva Izraelnek, mint demokratikus és cionista államnak, a fennmaradását.

Figyelemre méltó az a tény, hogy Benny Begin, a néhai Menachem Begin fi a, azt az álláspontot képviseli, hogy a legfelsõbb bíróság határozata által nem szabad egy új törvényt megkerülni. Apja 1977-ben miniszterelnökként elutasította a Nyugati-part (Ciszjordánia) annektálására tett felhívást. Õ tudatában volt annak, hogy ez nem le-hetséges anélkül, hogy az araboknak ne biztosítsák a teljes demokratikus jogokat. És ez viszont Izraelnek, mint zsidó államnak a végét jelentette volna. Ez az alapvetõ tény a mai napig nem változott.

A munkapárti Amir Perec kritizálta a telepeseket, hogy azokat, akik õket nem támo-gatják, Izrael-gyûlölõknek tekintik. Helytelen lenne a fi atal nemzedék felé azt közvetíteni, hogy mindenki, aki nem ért egyet valamivel, az egy szörnyeteg volna.

Az Ézs 1,26-27 a jelenlegi történésekre tekintettel egy mély igazságot tartalmaz. Ott ez áll: «Sion ítélettel váltatik meg.» És Isten a továbbiakban bejelenti, hogy Jeruzsá-lem bíráit és tanácsosait olyanokká fogja tenni, hogy a várost majd az igazságosság városának fogják nevezni.

Bár adna Isten elég kegyelmet a kormánynak, hogy az Õ tetszésére cselekedjen. Õbenne, Aki szereti az igazságosságot, üdvözöllek benneteket szívélyes shalommal

Fredi Winkler

Rövid jelentések • Az amerikai Time magazin Netan-

jahu miniszterelnököt ismét beso-rolta a világ 100 legbefolyásosabb személyisége közé, amit többek kö-zött ezzel indokolt: «Megérdemli az elismerést, mert felhívta a fi gyelmet arra a fenyegetésre, amit Irán jelent Izrael (…) és az egész szabad világ számára.»

• Késõ tavasszal nyilvánosságra hoz-ták az egész világon történt antisze-mita indíttatású incidensek listáját. Bár kevesebb ilyen esetet regiszt-ráltak, annál brutálisabb lett azok jellege. Feltételezik, hogy sok esetre fény sem derült.

• 2012 májusában került sor Tel Aviv-ban a legnagyobb szabású nemzet-közi mikroelektronikai konferenci-ára. 20 ország több mint 100 cége állította ki újdonságait.

• Merck Serono SA egy új fejlesztõ la-bort nyitott Yavneban. A svájci Genf-ben székelõ cég szeretné az izraeli újjáalakult cégek kutatói törekvése-it támogatni. A jövõ évben kereken 10 millió eurót fektetnek be e célból.

• Veronica Ferres színésznõ egy német TV-s vetélkedõn 250.000 eurót nyert. Ennek felét a jeruzsálemi Hadassah-Klinikának adományozta, egy új gyermek intenzív osztály javára.

• A jordániai koronaherceg titkos templom-hegyi látogatása után nem sokkal ismét látni lehet külföldi hí-rességeket a környéken. 1967 óta elõször látogatott el oda imádság céljával az egyiptomi fõmufti. A sajtó errõl csak késõbb értesült. A fõmuftit hazájában élesen bírálták, mivel Egyiptomban tiltják az Izrael-be való utazást.

• Az EU Triatlon Bajnokságán, ame-lyet Eilatban rendeztek meg, 35 ország 700 atlétája vett részt. Az indulóknak 10 kilométert kellett futni, 1,5 kilométert úszni és 40 ki-lométert kerékpározni, mindezt több mint 30 fokos hõségben.

• Ismét merényletet akadályoztak meg Izraelben, mivel a bizton-sági erõk az egyik ciszjordániai határátkelõnél két fi atalkorút állítottak meg öt robbanószerke-zettel. ■

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕLHÍREK IZRAELBÕL • 2012/07

Ehhez a számunkhoz Havonta több száz jelentés érkezik Izraelrõl és Iz-

raelbõl, amelyeket szeretnénk átadni Olvasóinknak, mivel azok rendkívül érdekesek, különösen azoknak a keresztyéneknek, akik szeretik Izraelt. Azt, ami ma Izraelben, vele és általa történik, nem lehet egyetlen nemzettel sem összehasonlítani. Izraelben és körülötte teljesedik be az üdvtörténet. Sajnos, lehetetlen minden rendelkezésre álló hírt egyetlen kiadásba belesûríteni. Ez messze meghaladná kereteinket. Ez a számunk is

helyszûke miatt kompromisszumra kényszerül. Minden hónapban felülrõl jövõ bölcsességre van szükségünk annak eldöntésében, hogy mit közöljünk, és mit tartsunk vissza. Minden erõnkkel megpróbálunk olyan híranyagot és tényeket közölni Izraelrõl, amelyekhez az Olvasók alig jutnak hozzá, és fõleg pozitív információkat továbbadni. Izrael Isten földi népe ezen a földön; az újjászületett keresztyének és Jézus Gyülekezete a mennyei népe. Olvasd el ezt a számunkat is. CM ■

Már beszámoltunk arról a prosperáló turizmusról, amelynek keretében a vendégeket nem a történelmi helyek vonzzák, hanem a kiemelkedõ izraeli kórházak. Ez az ágazat már jó ideje nagyon jó bevételi forrássá vált az ország gyógyászati intézményei számára.

Gyógyászati turizmus

Izraelbe

Antje NaujoksA Hírek Izraelbõl munkatársa, Beer Sheva, Izrael

A Hadassah Klinikán, Jeruzsálem Ein Karen városrészében egy külön részleg áll a nemzetközi páciensek rendelkezésére. Errõl a trendrõl a kór-ház már évekkel ezelõtt beszámolt, és klasszikus példaként egy brit páciens

esetét mutatta be. A férfinek Angliá-ban egy térdimplantátum beültetésé-re 18 hónapot kellett volna várnia. A Hadassah Klinikára való bejelentkezé-se után az operációt 10 napon belül jóváhagyták. A páciensnek megérte, a beavatkozásért saját zsebbõl 15 000 eurót kifizetni, hogy a fájdalomtól megszabaduljon. Nem õ volt, és ma

sem õ az egyetlen; 2006-ban például 15 000 külföldit regisztráltak, akik a legkülönbözõbb orvosi kezelésekre utaztak Izraelbe. Idõközben ez a szám nagymértékben megnövekedett.

Már régóta rendelkeznek Izráel-ben más nagy és neves kórházak is hasonló részlegekkel, többek között Jeruzsálemben, Tel Avivban, Hai-

25

fán és Kfar Sabában. Közben ezeket egy népszerû internetes fórumon is-mertetik, amely a «Patients beyond Borders» nevet viseli, és a segítséget keresõknek átfogó tippeket nyújt. A gyógyulni vágyó turisták körében egy-re több az amerikai. Mivel az USA-ban soknak nincs betegbiztosítása, és a közegészségügy nagyon drága, Izra-elbe jönnek, hogy például egy Bypass-mûtétért csupán 10 százalékát kelljen kifizetniük annak, amit az USA-ban fizetnének. Ráadásul az izraeli kórhá-zak egy ilyen privát kezelésért több pénzt kérnek, mint amennyit a helyi egészségügyi pénztártól kapnának. A külföldi páciensek számára Izraelben a kezelések 30 százalékkal többe ke-rülnek, mint a belföldieknek.

Ha jobban megfigyeljük, itt tulaj-donképpen minden részvevõ elõnyös helyzetben van: A kórházak fontos bevételt könyvelhetnek el, míg a pá-ciensek gyors, minõségileg kiváló és

gyakran kedvezõbb költségû kezelés-hez jutnak. Az izraeli kórházaknak a gyógyászati turizmus éves szinten 400 millió sékel (80 millió euró) be-vételt hoz. Ez nem csupán tekintélyes összeg, hanem segít egyes kórházakat a felszínen tartani.

Különben az ilyen orvosi kezelé-seket külföldön csak azok engedhetik meg maguknak, akik megfelelõ anya-gi háttérrel rendelkeznek. Másként áll a helyzet a palesztin betegek ese-tében. Amíg a média szinte mindig konfliktusokról számol be, az ilyen aspektusok gyakran figyelmen kívül maradnak. A Palesztin Autonómiaha-tóságnak (PA) szerzõdése van Izrael Állammal a palesztin betegek izrae-li kórházakban történõ kezelésérõl. 2011-ben Izrael ennek fejében egy 11 millió eurós számlát nyújtott be a PA-nak, 2012-ben eddig 6,6 millió euróst. A PA vállalta a költségeket egy ilyen célra létrehozott alapnak

köszönhetõen, amely külföldi pénz-ügyi segítséggel jöhetett létre. A PA átveszi a kezelési költségeket egy alapítványnak köszönhetõen, melyet külföldi segélyekbõl, külön e célra hoztak létre, mivel a saját gyógyásza-ti ellátás szintje és kapacitása nem tesz lehetõvé ilyen kezeléseket az ottani kórházakban. Így aztán éppen a palesztinok is élvezhetik Izrael-ben a kiváló orvosi ellátás elõnyeit. Azt mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a palesztin páciensek száma az izraeli kórházakban visszaesõben van. A PA-nak a helytelen pénzügyi menedzsmentje miatt az ilyen irányú kezeléseket meg kellett szigorítania, és egyre többeket küldenek Jordáni-ába és Egyiptomba kezelésre, ahol az árak alacsonyabbak. ■

Egy izraeli gyógyászati kezelés általános információi: www.patiensbeyondborders.com/israel

Izraeli innováció asztmásoknak Az Asztma Világnapja alkalmából az Israel21c izraeli tudományos internetportál egy tíz fejlesztésrõl szóló összefoglalót állított össze, amelyek Izraelbõl származnak, és megkönnyítik az asztmások helyzetét.

A «Deep Breeze» eddig ugyan csak az USA-ban került alkalmazás-ra és néhány más országban, ott vi-szont nagy sikerrel, úgyhogy ez a fej-lesztés és az ugyanezt a nevet viselõ izraeli cég idõvel biztosan áttörést ér el. Az akusztikus tüdõvibrációkat egy külsõ érzékelõvel (szenzor) ellenõrizni tudják, ami nem ad le sugárzást. Ez a mûtéti beavatkozást nem igénylõ rendszer megbízható diagnosztikát biztosít (www.deepb-reeze.com).

Számos asztmás gyerek szülei él-nek nagy bizonytalanságban: Csak könnyû roham, vagy a gyereket kórházba kell vinni? A «Personal Wheezometer», a KarmelSonix cég fejlesztése, a legrövidebb idõn belül felbecsüli a helyzetet (www.karmel-sonix.com).

Már 2006 óta van a piacon az iz-raeli Teva gyógyszeripari konszern által kifejlesztett rendszer, ami egy

környezetbarát inhaláló készülék. A régi készülékek ugyanis károsítják az ózonréteget (www.proairhfa.com).

2000-ben Baruch Bekker volt az, aki elsõként nyúlt vissza a ha-gyományos sóterápiához. Már a középkorban megfigyelték, hogy a sóbarlangokban a nátriumklo-rid mikroszkopikus részecskéi jelentõs módon könnyítenek a légzési problémákon. Azóta egyre gyakrabban alkalmazzák az ilyen módon berendezett terápiás hely-ségeket, de Izrael az egyetlen or-szág, ahol a betegbiztosító állja a költségeket.

Világos összefüggés áll fenn a légszennyezõdés és az asztma kö-zött, de miként ismerhetõ fel ennek a veszélye idejekorán? Irad Kuhn-reich már gyerekként szenvedett az asztmától, és azóta neki is vannak gyerekei, akik maguk is érintettek. A haifai Technion intézetben vég-zett nano-technológus létrehozott egy olcsó, környezetbarát készülé-ket (www.myairbase.com).

Már a középkorban megfi gyelték, hogy a sóbarlangokban a nátriumklorid mik-roszkopikus részecskéi jelentõs módon könnyítenek a légzési problémákon.


A citromból kinyert egyfajta olaj ugyanis az állatoknál megakadályozza az asztma kialakulását. .

Az EarlySense cég négy munka-társa közül háromnak a gyereke is már korán asztmában szenvedett. Õk az érintett szülõk számára dol-goztak ki egy megfigyelõrendszert, amely romló légzéshelyzetben rög-tön jelez, a gyermeket viszont sem-miképpen sem korlátozza, mivel «ötletes érzékelõ rendszerrel» van ellátva, amely nem követeli meg a testkontaktust (www.earlysense.com).

2007-ben Ido Bachelet a jeru-zsálemi Héber Egyetemrõl össze-ült egyik kutató kollégájával, Ariel Munitz-al, hogy kifejlesszenek egy antitest-részecskét, amely az aszt-

ma okozóit veri vissza. Ez éppen ellenkezõleg hat, mint a gyógysze-rek, amelyek kizárólag a tünetek-re összpontosítanak. Ez az újítás jelenleg a fejlesztés elõrehaladott stádiumában van, jóllehet a kli-nikai teszteket még nem kezdték meg.

2004-ben a haifai Technion-nál végzett tanulmány keretében fedezték fel, hogy a citrom adhat választ az asztma problémakörére. A citromból kinyert egyfajta olaj ugyanis az állatoknál megakadá-lyozza az asztma kialakulását. Ez a kutatás is elõrehaladott stádium-ban van.

Az izraeli Greeneng Soluti-ons cég a témát egy egészen más oldalról közelíti meg. Az ózon a tüdõmembránoknak nem tesz jót. Viszont a vízben segít, mert megöl minden kórokozót. De mégis: Ha az asztmás gyerekek felkeresik az uszodákat, az ott alkalmazott klór asztmás rohamokat válthat ki ná-luk. Amíg ez a cég, az éttermek-nek, szállodáknak és kórházaknak, melyek ózonnal tisztítják a vizet, már másfajta rendszereket kínál, addig jelenleg egy olyan újfajta anyag fejlesztésével foglalkozik,

amellyel lecserélhetõ lesz uszo-dáinkban a klór. Az izraeli egész-ségügyi hatóság a cég szerint már az engedélyezés elõtt áll (http://en.greeneng.biz/products-a-servi-ces/qozopoolq-system).

Azt már mindenki nagyon jól tudja, hogy a passzív dohányzás is veszélyeket rejt. A Technion egyik tanulmánya mindenesetre kimutat-ta, hogy a cigarettafüst hátramaradt részei – például bútorokban - sem veszélytelenek, fõként, ha asztmás személyek vannak ennek kitéve. Ez a tanulmány sok embernek se-gíthet, akik még tudatosabban kí-vánják élni életüket, és megakadá-lyozza õket abban, hogy engedjék a csecsemõket – asztmakockázattal vagy anélkül – a szõnyegen csúsz-ni-mászni, vagy a kanapén elaludni ott, ahol dohányoztak. AN ■

27

EGY PILLANAT

A Jeruzsálem-naphoz Izraelben a Jeruzsálem-napon, mely ez alkalommal május 20-ra esett, a városnak a Hatnapos háború alatti egyesítésére emlékeztek. A 45. évfordulóra az izraeli központi statisztikai hivatal a következõ adatokat hozta nyilvánosságra:

• Jeruzsálem Izrael Állam legna-gyobb városa. 2011-ben lakóinak száma meghaladta a 800.000 fõt. A 801.000 lakosból 497 000 zsidó (62 %), 281.000 muszlim (35 %), 14.000 keresztyén (kb. 2 %) és 9.000 lakos a három említett val-lás egyikéhez sem tartozik (több mint 1 %).

• A beköltözõk többnyire Bnei Brakból, Tel Aviv-Jaffából és Beit Shemeshbõl jönnek. Aki elhagyja a várost, az ismét Tel Aviv-Jaffá-ba, Beit Shemeshbe vagy Beitar Illitbe megy. A városból többen vándorolnak el, mint ahányan be-költöznek.

• A jeruzsálemi nõk átlagban 4,01 gyereket szülnek, egyértelmûen a 3,03-as országos átlag felett.

• Egy átlagos háztartásban Jeru-zsálemben négyen élnek, míg az országos átlag 3,4 személy.

• A jeruzsálemi foglalkoztatottak

87,7 %-a a városban dolgozik. Összehasonlításként: Tel Aviv-ban 64,2 %.

• A gyermekes családok 12,2 %-ának nincs jövedelme. Ez-zel ez a szám majdnem a duplája az ország többi városi lakosságá-ban tapasztalhatónak (6,6 %).

• A zsidó, 20 év feletti jeruzsále-miek 34 %-a vallja magát ultra-ortodoxnak (Izraelben összesen: 9 %), 19 % vallásosnak (10 % az országos), 27 % tradicionálisval-lásosnak vagy tradicionális be-állítottságúnak (38 % Izraelben összesen), miközben Jeruzsálem zsidó lakosságának 19 %-a mond-ja magát világinak, ill. nem vallá-sosnak (az országos átlag 43 %).

• Jeruzsálem tanulóinak 65,3 %-a látogat héber nyelvû iskolát, ta-nul ultra-ortodox tanintézmény-ben; a tanulók összlétszámának 37,1 %-a jár arab nyelvû iskolába.

• A felsõfokú intézményekbe össze-sen 36.500 diák iratkozott be. ■

Forrás: Izraeli Központi Statisztikai Hivatal /Feldolgozta AN

FELMONDOTT GÁZSZÁLLÍTMÁNYOK

Rossz kilátások az izraeli-egyiptomi békeszerzõdés terén?Azok a gázvezetékek, amelyek az egyiptomi gázt szállítják Izraelben, szüntelenül a fi gyelem középpontjában állnak. Miután az egyiptomiak 2012 áprilisában leállították a gáz szállítását Izraelbe, sokan ezt rossz elõjelként értékelték a Nílus menti országgal fennálló békeszerzõdés jövõjét illetõen.

A földgázvezetéken keresztül egész áprilisig nemcsak Izrael kapott Egyiptomból gázt, hanem Jordánia is kap még most is, éppúgy, mint azelõtt. Az elmúlt év során ez a gázvezeték szüntelenül célpontja volt a terroris-ta szabotázsakcióknak. Több tucat robbanószerkezet tette bénította meg ismételten a mûködését. Bizonyos, hogy ezt a gázvezetéket, amely a Sí-nai-félsziget lakatlan messzeségein halad, nehéz megvédeni; azonban ez-zel együtt úgy tûnik, hogy az illetékes egyiptomi hatóságok sem annyira ér-

dekeltek a szállítmányok biztosításá-ban.

Mivel Egyiptom az «arab tavasz» miatt nehéz gazdasági idõket élt át, ez meglepõ, hiszen a gázexport Egyiptom egyik biztos bevételi forrása. Emiatt Izraelben arra a feltételezésre jutot-tak, hogy a háttérben egy új politikai vonal húzódhat. Ebben az összefüg-gésben egyre gyakrabban került szó-ba az egyiptomi-izraeli békeszerzõdés jövõje is.

Izrael rá van utalva a gázszállítmá-nyokra. Noha egyre jobban igyekszik

alternatív energiaforrásokra átállni, az ország áramtermelése még mindig jelentõs mértékben a gázon, kõolajon és szénen alapul. Az áram 40 száza-lékát gázzal állítják elõ. Az ország az ehhez szükséges nyersanyag 50 százalékát Egyiptomból szerezte be. Noha Izrael idõközben hatalmas saját gázmezõkre bukkant, a legnagyobb gázmezõ, a Leviathan kitermelése is csak 2016-ban kezdõdik. A gázve-zeték elleni terrortámadások miatt kiesõ egyiptomi szállítmányokat még át lehetne hidalni, de aztán ami törté-


Az elmúlt év során ez a gázvezeték szüntelenül célpontja volt a terrorista szabotázsakcióknak.

nik, sokkal súlyosabb lehet, mint csu-pán az áramkorlátozás.

2012. április végén Egyiptom tel-jesen leállította a gázszállítást Izrael felé. Az indoklás az volt, hogy Izrael nem tartotta be a szerzõdés feltétele-it. A fennálló szerzõdés 2005-bõl való, tehát Hosni Mubarak elnök kormány-zási ideje alatt kötötték. Egyiptomban a szerzõdés sokaknak – kormánykör-ökben és a nép körében is – szálka volt a szemében, mivel az az Izraellel való kapcsolat normalizálását erõsítette. Ráadásul sokan azt tartják, hogy túl olcsón adták a gázt Izraelnek. Ez a két kritikus pont Mubarak bukásával felerõsödött.

Az egyiptomi gáztársaság elnöke, Mohammed Shoeb, az egyiptomi kor-mány nevében is hangsúlyozta, hogy a szállítmány leállításának nincsen politikai háttere. Izrael is sietett az ügyet elbagatellizálni. Elmondták, hogy a szerzõdés feltételeit betartják.

A felmondás oka egy vita lehet bizo-nyos privát vállalkozások és az egyip-tomi kormány között.

Mialatt az egyiptomi katonai ta-nács és az átmeneti kormány is Iz-rael és az USA felé azt nyilatkozta, hogy minden egyezmény továbbra is fennáll, addig a nép körében más-képpen áll a helyzet. A legújabb felmérések ismételten igazolják: Az egyiptomiak 61 százaléka támogat-ja a békeszerzõdés megszüntetését Izraellel. Ezt a hangulatot ragadta meg az egyiptomi miniszterelnök-ségre legesélyesebb két jelölt. Õk nyilvánosan hirdették, hogy megvá-lasztásuk esetén az Izraellel kötött békeszerzõdést «át akarják gondol-ni.» AN ■

SZÉDÜLETES

Mennyit ér Izrael gázlelete?A Földközi-tenger térségében talált földgázmezõk, amelyekre a múlt évben az izraeli cégek által végzett próbafúrások alkalmával bukkantak, nemcsak Izraelbe keltettek nagy feltûnést. Elsõ alkalommal próbálják megbecsülni azt a pénzösszeget, amelyet e gázmezõk hozni fognak.

A lelet jelentõsége kézenfekvõ Izrael nyersanyag-készletét te-kintve. Mégis nehezen szemlélte-tik a mezõ nagyságának adatai a lelet tömegét. A laikusok alig tud-nak valamit is elképzelni a köb-méter-adatok alapján. A mennyi-ség nagysága jobban felfogható, ha a számadatok pénzösszegeket is tartalmaznak, amelyeket a gáz-kitermelés hozhat. De éppen ezzel voltak mindeddig nagyon óvato-sak. Nos, megszülettek az izraeli pénzügyminisztérium elsõ becs-lései, amelyeket az izraeli sajtó «visszafogottnak és konzervatív-nak» nevezett.

A legnagyobb gázmezõt, név szerint a Leviathant, 60 milliárd sékeles (12 milliárd euró) piaci értékre becsülték. A többi gázmezõ pénzbeli értékét összevonva 20 milliárd sékelben (4 milliárd euró) állapították meg.

Ezek a számértékek különben változhatnak. Egyrészt a gázmezõ

kiterjedését csupán megbecsül-ték, másrészt a gáz piaci ára is ingadozhat. Ebbõl következik, hogy amikor a kitermelés beindul, ezeket az összegeket vagy lefelé, vagy felfelé módosítani kell.

Az ország kormánya az izrae-li pénzügyminisztérium becslése szerint több mint 20 milliárd sé-keles bevételre számíthat. Izrael Állam bruttó hazai terméke (GDP) éves szinten 240 milliárd ame-rikai dollár. 2011-ben az export nagysága 62,5 milliárd dollárt tett ki. Izrael éves bevétele 68 milli-árd dollár, azonban 75,6 milliárd dollárt ad ki. Ezzel világossá vá-lik, hogy a 20 milliárd sékeles be-vétel – 5,3 milliárd dollár – több mint, amit kívánni lehet. Izrael természetes nyersanyagforrása-it tekintve elmondhatjuk, hogy csupán az ásványi anyagok, mint a foszfor és magnézium, kiterme-lése a Holt-tengerbõl, elég magas összeget hoz az államháztartásba,

amely azonban meg sem közelít-heti majd a földgáz-kitermelésbõl befolyó összeget. AN ■

29

AMERIKAI KATONAI SEGÍTSÉG

Egy milliárd amerikai dollár a Vaskupolára Csak nemrég adtunk hírt a Vaskupola rakétavédelmi rendszerrõl, és fejlesztésérõl. Izraelnek sürgõsen további kilövõ állomásokra van szüksége, amelyekre már az USA-nak köszönhetõen van kilátás.

nek, mivel az Irán által támogatott Hezbollah milíciák fegyverkészlete Libanonban tele van hasonló raké-tákkal.

A Vaskupola-rendszer szerin-ti védelmi egység létrehozása 50 millió amerikai dollárba kerül, amely nem foglalja magába a vé-delmi rakéták és a telepítési hely elõkészítésének költségeit. Izrael szükségesnek látja több tucatnyi védelmi egység telepítését, hogy polgárait úgy délen, mint északon,

valamint az állam legnagyobb la-kossági központjaiban – a Tel Aviv nagytérségben – megvédhesse. Már az utolsó eszkaláció alkalmá-val a Gázai-övezet terrorszerveze-tei egyre közelebb tapogatóztak a Tel Aviv nagytérség irányába. Izraelben tudják, hogy ebben az irányban sürgõsen védelmi intéz-kedésekre van szükség.

A Vaskupola kimagasló tel-jesítményével a háttérben egyre erõsödnek azok a hangok, melyek szerint nem lenne szabad késle-kedni újabb egységek megrende-lésével. A védelmi költségvetés megrövidítésének idején különben

ez igen nehéz kihívás. Azonban az USA-ban is elhangzottak ha-sonló követelések további egysé-gek telepítésére, biztosítva így az izraeli civil lakosság védelmét. Különbözõ politikusok támogatták az ennek megfelelõ katonai se-gély kiegészítését Izrael számára. Egyes Izrael-barát amerikai politi-kusok egy lépéssel még tovább is mentek, amennyiben felszólították az amerikai kormányt, hogy ne egyszerûen csak pénzzel álljanak

rendelkezésre, hanem partnerként is kapcsolódjanak be ebbe a vállal-kozásba. A politikusok és katonák, akik emellett a kiegészítés mellett vannak, ugyanis arra a stratégiai potenciálra gondolnak, amelyet ez a rakétavédelmi rendszer a sa-ját soraiknak hozhat. Egy partneri közremûködés keretében lehetõvé válna a jövõben saját katonai ka-szárnyáikat, amelyeket az ame-rikaiak ebben a régióban fenntar-tanak, ezzel a nagy teljesítményû rendszerrel megvédeni. És ezen a módon egy további szövetséges partner is – Dél-Korea – jobb vé-delmet kaphat. ZL ■

Májusi számunkban megjelen-tettük az Izraelben kifejlesztett Vaskupola rakétavédelmi rend-szer továbbfejlesztésének, üzembe helyezésének és teljesítõ képes-ségének adatait. Ez a világon az egyetlen olyan védelmi rendszer, amely az 50 kilométeres hatótávol-ságú rakétákat még felrobbanásuk elõtt lehozza a levegõbõl. Jelenleg Izrael három üteggel rendelkezik. A negyediket hamarosan szállít-ja a «Rafael», Izrael legnagyobb fegyvergyártó konszernje. Izrael számára különben további ütegek létesítése a költségek miatt nehé-zségekbe ütközik.

Nos, ebben az esetben Izrael leghûségesebb szövetségese sie-tett segítségére. Az elnökválasztá-si kampány közepette határozta el Barack Obama, amerikai elnök, az Izraelnek nyújtott katonai segítség kiegészítését. Ez egy példanélküli lépése az elnöknek, Izraelnek pe-dig óriási segítség abban, hogy pol-gárait jobban meg tudja védeni.

Az amerikai képviselõház jóvá-hagyta Obama határozatát; és így az Egyesült Államok már a következõ hónapokban egy milliárd amerikai dollárt utal át Izraelnek. Ezt az ösz-szeget kiegészítésképpen utalják át az évi 3,1 milliárd dolláros ameri-kai katonai segélyhez, és az USA által meghatározott felhasználási cél szerint egy további Vaskupola rendszerû rakétaelhárító egység építésére kell fordítani. Az összeg egy kis részét a Vaskupola tovább-fejlesztésére kell fordítani.

Az utolsó eszkaláció után, amely miatt egymillió izraelinek az ország déli részén több mint egy hétig az óvóhelyek közelében kellett tartózkodnia, Izrael szövet-séges partnere segítségét kérte. A már meglévõ védelmi egységek épphogy elegendõek a délen fekvõ nagyobb lakossági központok vé-delmére. Izraelben köztudott, hogy az ország északi része is ki van téve a rakétatámadások veszélyé-


MEGLEPÕ VÉLEMÉNYVÁLTOZÁS

Az ír rendezõ meglepte honfi társait Bizonyos országokban az antiszemita kiállás mindig jól jön a közönség elõtt. Ide tartozik Írország is, ahol az IRA egykori kapcsolata a PFSZ-szel mélyen beivódott az emberek tudatába. Egy ír rendezõ azonban meglepõ fordulatot tett.

Az ír rendezõ, Nicky Larkin nagy szelet kavart saját országában. A fi lm-gyártás világában tekintélyes szemé-lyiségnek számít. Politikai beállított-ságát soha nem rejtette véka alá. Izra-el tekintetében többé-kevésbé hazája általános trendjét követte, ahol a köz-vélemény tendenciózusan Izrael ellen irányult. Ezt a szelet egy cikkével kavarta, amely az ír médiában, az In-dependent.ie oldalain jelent meg. Már bevezetõ mondatára sokan csodál-kozva kapták fel fejüket: «Régen én gyûlöltem Izraelt». Továbbá ezt írta: «Idõközben a palesztin terroristáktól iszonyodom. Az eltelt idõben felismer-tem, miért kell Izraelnek megingatha-tatlannak lennie.» A következõkben megpróbálja megmagyarázni olvasó-inak, hogyan jutott erre a vélemény-változásra.

A kimondottan személyesnek tartott cikkében Larkin mesélt egy közel-keleti tartózkodásáról. Az uta-zást azért szervezte, hogy az izra-eli-palesztin konfl iktusról szóló új fi lmjéhez anyagot gyûjtsön. Erre az utazásra olyan meggyõzõdéssel in-dult, amely mindenekelõtt a cioniz-mus elutasításától volt átitatva. Végül is õ a múltban, mindig palesztinokat népszerûsítõ kampányokat támo-gatott, amelyek Izrael állam ellen irányultak. A fi lm, amelyet utazása során, helyben forgatni akart, egy

«további dicshimnusz kellett legyen a palesztin harcokról». De éppen a bizal-matlanul szemlélt Izrael meglátogatá-sa vezetett oda, hogy az elõre megfo-galmazott nézeteit felülvizsgálta.

Hét hétig tartózkodott a régióban. A fele idõt Izraelben töltötte, a másik felét Ciszjordániában. Arról számolt be, hogy palesztin oldalon a mártírok mantrája lépésrõl lépésre követte. Ez elgondolkoztatta, mivel õ még mindig a konfl iktus békés megoldását szor-galmazta. Hogyan lehet összeegyez-tetni, tette fel magának a kérdést, az õ palesztinokat támogató magatartá-sát, amely erõszakmentes küzdelmen nyugszik, a Palesztin Autonómia-hatóság magas rangú képviselõinek kijelentéseivel, amelyek semmiképp sem vetik el az erõszakot, hanem épp ellenkezõleg, azt dicsõítik? Vég-érvényesen akkor zavarodott össze, amikor Ciszjordániában nemcsak erõszakra buzdító graffi tiket látott, hanem számtalan horogkereszt-má-zolmányra is bukkant.

Ennek hatására elõször kevésbé tartózkodó módon kezdett beszélni izraeliekkel, az utca egyszerû emberé-vel. Ezzel kapcsolatban ezt írja cikk-ében: «Hirtelen elkezdtem felfogni, hogyan érezheti Izrael ezt az elszige-teltséget, az elszigeteltséget, amely már Európában a gettókkal kezdõdött, és amelynek további állomása Ausch-

witz volt.» Többet megtudott arról, mit jelent az izraelieknek az erõszak: ami egy fi atal katona képében jött elé, õ fi atalokkal nézett szembe, akik õt és bajtársait kövekkel dobálták. Ahogy a civilek a szûnni nem akaró raké-tatámadások közben megpróbálják mindennapi rutinjukat megtartani, és ahogyan ez a gyermekek lelkére hat. Röviden: ahogy a terror az életet meg-változtatja.

«Számomra ezen a ponton egy intel-lektuális utazás kezdõdött, amelynek kimenetele otthon nem talált lelkese-désre. A probléma akkor kezdõdött, amikor csomagomban egy olyan fi lm-mel tértem haza, Írországba, amely az érem mindkét oldalát megmutatta. A valóságban jóval több van, mint két oldal, mert semmi sem csak fekete és fehér. Ezért is neveztem el fi lmemet ‹Negyven szürke árnyékolás›. Dublin-ban azonban csak egy oldalról akartak hallani, egy oldalt látni és egy oldalt észrevenni. Nem csupán a másik ol-dal, hanem még a szürke és a szürke árnyékolás is elfogadhatatlan volt.»

Ezeken túl beszámolt arról, hogy hálás, ha hazájában nyilvános vitát váltott ki. «Egy mûvésznek az is a fel-adata, hogy kényelmetlen kérdéseket vessen fel. Semmiképpen sem szabad arra törekednünk, hogy a közönség-nek kizárólag csak tetsszünk.» Ráadá-sul úgy vélte, hogy idõközben minden lehetséges Izrael-ellenes összeeskü-vés-elméletet az õ változásával kap-csolatban nyilvánosan megvitatnak. «A magánélet terén, egészen csendben sok ír lépett velem kapcsolatba, akik népünk vak palesztinokat támogató magatartását elvetik. Sajnálatomra ezt a nyilvánosság elõtt azonban nem ismernék el.» ZL ■

Larkin cikke az interneten: http://www.independent.ie/opinion/analysis/nicky-larkin-israel-is-a-refuge-but-a-refuge-under-siege-3046227.html

A valóságban jóval több van, mint két oldal, mert semmi sem csak fekete és fehér.

Jézus mondja:

„Az ajtó elõtt állok és zörgetek”

Vannak olyan élethelyzetek, melyeken keresztül Jézus kéri a fi gyelmünket. Ezek mind olyan helyzetek, melyeken keresztül változtatni és jobbá szeretne bennünket tenni. Így hívta fel a mi fi gyelmünket is Jézus a Környebánya szeretetre éhes és szegénységben élõ gyermekeire.Belenéztünk mélyen a szemeikbe és megéreztük a fájdalmukat és reményeiket. Jézus kér általuk, hogy segítsünk nekik. Július 22-28 között egy felejthetetlen nyaralást szervezünk nekik, ahol szükség van az Ön segítségére is! Fogadjon örökbe Ön is egy gyermek egy napját. Nekünk csak 2000 forint, nekik a felhõtlen öröm és vidámság!

2011-ben õk is segítették egy-egy napon játékkal, ajándékkal és jó szóval

Számlaszámunk:

MKB 10300002-20510628-00003285

1135 Budapest, Palóc utca 2. Telefon 061 3500-343, E-mail: [email protected],;www.ejfelikialtas.hu

Vészabó Noémifestõmûvész

Fodor Gusztávreformátus lelkipásztor

Schirilla Györgya nemzet rozmárja

Póka Évaszínmûvésznõ

Fogadjon örökbe egy gyermeket egy napra a Pap-Szigeten!

2012. július 22-30 között

2012. október 4.-11.Csodálatos utazás Izraelben

Betlehem – Jeruzsálem – Holt-tenger, és további bibliai helyek

Lelki vezetõ:

Dr Mészáros Kálmán Magyarországi Baptista Egyház

Nagy ErzsébetÉjféli Kiáltás Misszió

Keresztény idegenvezetõ: Fredi Winkler

A változtatás jogát fenntartjuk!

Jelentkezés:

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2. Telefon: (1) 33 99 490; Mobil: (06 30) 63 07 823; E-mail: [email protected], [email protected]; www.hirekizraelbol.hu

350,-Ft

Haifa Genezáreti-tó Kapernaum Boldogmondások hegye Kenyérszaporítás temploma

Tabgha En Gev Yardenit Akkó

Banias-forrás Cezárea-Philippi Muchraka Cezárea Názáret Meddigo

Jesrael-völgye Holt-tenger Massada

Qumrán Jeruzsálem Olajfák hegye Jézus sírt (Dominus Flevit) kápolna

Gecsemáné-kert Siratófal Bethesda

Via Dolorosa Yad Vashem

Lelki vezetõ:Csak 599,- Euró + repülõjegy

Rendkívüli árengedmény!

Utazási feltétel: Az ajánlatunk 60 napig érvényes. Olvasóink, baráti körünk és tagjaink részére.Az út eredeti ára 1100,- Euro. A fenti árat 60 napig tudjuk tartani.

Documents

Éjféli Kiáltás 2012-07