Éjféli Kiáltás

Éjféli KiáltásÉjféli KiáltásNemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

A Szentlélek Ézsaiás könyvében

«««VVVVVVeeeeesssssssssszzzzzzõõõõõõsssssszzzzáááll hhhhaaaaaaajjjjjjjtttt kkkiii IIssssaaiii tttttöööörrrrzzzzzssööööökkéééérrrrõõõõõlll,,, hhhaajjjttáááássss sssaaaarrrrrjjjjaaadddd gggyyyyyöööökkeeeerrreeeeeeiiirrrrõõõõlll.. AAAAzzz ÚÚÚÚÚRRRRR llleeelllkkkkeeeeee nnnyyyyuugggsssszzzziiikkk rraajjjtttaaaa,,,,,,

gg

aaaaa bbbbbböööölllcccssssssseeeessssssséééééégggg éééésss ééérrrttteeellleeeeemmmmmmmmm lllllleeeeellllllkkeeee,, aaaaaaa ttttaannááácccss ééééssssss eeerrrrõõõ lllleeeellllkkkkeeeee, aaazzzzzzzzz ÚÚÚÚÚÚÚRRRRR iiiissssmmmmeeerrreeeetttééééénnneeeeekkkkk éééésss ffffééééllleeeellllmmmméééénneeeekk lleeelllkkkeee.»

ÉÉÉÉÉÉzzzzzzsssssssaaaaaaaiiiiiiááááááássssss 11111111111::::1111--222222

2012. május – 5. szám

www.ejfelikialtas.hu

A terror részleges mérlege ■ Izrael reakciója Günter Grass verséreIZRAELBÕLIZRAELBÕLHÍREK HÍREK

K ö n y v a j á n l ó !

w w w . e j f e l i k i a l t a s . h u

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. Tel.: (061) 3500-343; [email protected]

Norbert Lieth

A keresztyének jövõjeJézusnak a golgotai kereszten bevégzett megváltói mûve folytán a keresztyén em-ber nemcsak jelenlegi, hanem jövõbeni életére vonatkozóan is ígéretet kapott (1Tim 4,8b). E könyv ezt az élõ remény-séget szeretné szemléltetni az Olvasóval. Az újjászületés szükségszerûségének jelentõségétõl a feltámadáson és az elra-gadtatáson keresztül az új Jeruzsálemig a szerzõ azok reménységérõl és elvárása-iról szól, akik hisznek Jézus Krisztusban.

Könyv, 182 old.; Ára: 500,-Ft

Norbert Lieth

Júdás leveleBizonyos, hogy nem véletlenül tûnik fel a for-galomban lévõ bibliafordításokban a Jelené-sek könyve elõtt, az utolsó levélként Júdás levele. A Szentlélek jól ügyelhetett a bibliai könyvek sorrendje felett is. Ezzel ez a levél Istennek egy hozzánk intézett, sürgetõ felhívása le-het. Valószínûleg az egész Földnek az elragadtatás és az azt követõ apokalipszis elõtti, lelki-szellemi szituációját tükrözi vissza. Ez az elragadtatás elõtti legutolsó fejezet!

Könyv 143 oldal; Ára 1650 Ft

Norbert Lieth

Jézus beszéde az Olajfák hegyénAz Olajfák hegyén elhangzott beszéd, amit Jézus néhány nappal halála elõtt tartott, az egész Szent-írás legfontosabb prófétai kijelentései közé tartozik. Minden további kijelentés errõl a témáról, ami vé-gigvonul a következõ bibliai könyvekben, egészen a Jelenések könyvéig, igazából az Úr végidõkre vonatkozó beszédén nyugszik. Jézus ezt remény tes-támentumként, végrendeletként adta tovább

Könyv 154 oldal; Ára 980 Ft

Dezséry László, Marcel Malgo, Wim Malgo, Joó Sándor

Halál után

Tudok egy olyan országról, ahol nincs könny és szívfájdalom, betegség vagy halál. Egy ország, amelyben nincsen háború, vérontás és szegény-ség. Az emberek nem fáradnak el, nem hordoz-nak terheket és nem öregednek meg soha. Nem mondják, hogy „viszontlátásra“, mert az elválás ismeretlen lesz, és csalódások sincsenek.

Könyv, 99 old.; Ára: 950,-Ft

3

Éjféli Kiáltás 2012 május

ÜDVÖZLET

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Bibliai üzenet

4 A Szentlélek Ézsaiás könyvében 8 Különbség a jóslás és a prófécia

között

Nézõpontban

10 Az üdvbizonyosság és a hit 11 Jézus Gyülekezete a próféciákban 12 Péter tévedése és tévedés ma 13 Babilon vége 13 Asszonyi erõ

14 A pénzzel való bánásmód – 1. rész 15 Isten zseniális idõterve 17 Izrael próbaesete

Éjféli Kiáltás szolgálatában

19 «Jézus azzal bízott meg minket, hogy ‹menjetek el›»

Kérdések – Válaszok

21 Elveszhet-e Isten gyermeke?

3 Üdvözlet

9 Fénysugarak

12 Házunk tája

22 Rajtad csak Jézus segíthet

Hírek Izraelbõl

23 Rövid jelentések 25 Izrael a vaskupolával

hadtörténelmet ír 25 A Vaskupola teljesítményei 2012

márciusában 26 A terror részleges mérlege 27 Izrael reakciója Günter Grass versére 28 Netanjahu és Obama purim-ünnepi

találkozója 28 Hazugságtörténetek az interneten 29 Izrael szerzõdést kötött

Olaszországgal 30 «Made in Israel» az egész világon

keresett

Kedves Barátaim

«A közbenjárás azt jelenti: valakinek egy angyalt küldeni.» Így értelmezte Martin Luther a közbenjárást. Gyakran alábecsülik ennek az imának a hatását, és ezért elhanyagolják. Pedig a közbenjárásnak imaéletünk egyik alappillérévé kellene válnia. Az apostol ezt írja: «Arra kérlek mindenekelõtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat,

esedezéseket és hálaadásokat minden emberért» (1.Tim 2,1). A 4. versben világossá válik, hogy ezt kell cselekednünk, mert Isten kifejezett óhaja az, hogy minden emberen segítsünk, és mindenki az igazság felismerésére jusson. A közbenjáró imádságnak azért van olyan nagy jelentõsége, mert általa az örök haláltól való megmentést is elérhetjük.

Hogy Martin Luther a már megmentett, vagy még a megmentésre váró emberekre gondolt-e, akiknek a közbenjárás által az angyalok szolgálatában lehet részük, nem derül ki ebbõl a néhány szóból. A Bibliában azonban nagyon gyakran olvashatunk angyalokról, akik azért jelennek meg, hogy az embereket visszatérítsék a téves útról. És gyakran ezt az angyalt «az Úr angyalaként» nevezik. Ez senki más, mint az Úr Jézus Krisztus Maga.

A legjobban ismert történet egy angyal megjelenésérõl az Ószövetségben, a 4. Móz 22,31-ben olvasható: «Ekkor az ÚR megnyitotta Bálám szemét, aki meglátta

az ÚR angyalát, amint ott áll az úton kivont karddal a kezében.» Az a fény is, amely Sault a damaszkuszi úton a mennybõl hirtelen beragyogta, Jézus Krisztus közvetlen beavatkozása volt. Itt már nem az Úr angyaláról van szó, mivel az Úr Maga nyilatkozik meg a következõ szavakkal: «Én vagyok Jézus, Akit te üldözöl!» A Biblia arról is beszámol, hogy az angyalok szolgálnak azoknak az embereknek, akik az Úr Jézusban hisznek. Így szabadították ki kétszer is Pétert az angyalok a börtönbõl (ApCsel 5,19; 12,7). És miért történt ez? Mert voltak emberek, akik közbenjártak értük! «… a gyülekezet

pedig buzgón imádkozott érte Istenhez» (ApCsel 12,5). Pál és Szilász kiszabadítása a börtönbõl Philippiben ugyanilyen esemény (ApCsel 16,26). Egyesek azt hozhatják fel, hogy a földrengés miatt szabadultak ki. De vajon nem az angyalok voltak azok, akik egy ilyen földrengést épp azon a helyen, épp abban az idõben, épp a megfelelõ intenzitással váltottak ki?

Hasonló angyali szolgálatok valóságosan megtörténnek napjainkban is, ha nem is éppen kézzelfoghatóan. Így például elõfordul, hogy valaki bizonyos körülmények miatt lekési gépét. Késõbb kiderül, hogy éppen az a gép zuhant le. Véletlen?

Az áldott emlékû altábornagy, Georg von Viebahn mesélte: «Egy anyát W. helységben éjjel a mellette alvó gyereke felébresztette, és izgatottan mesélte: ‹Anyácska, ott a nappali ajtajában egy angyal áll, és folyvást integet nekem a kezével. Felkelhetek, és odamehetek hozzá?› Az anya, aki azt hitte, egy álom izgatta fel a gyereket, igyekezett megnyugtatni, és újra elaltatni. De egy rövid idõ múlva a kicsi ismét felkiáltott: ‹Kedves anyám, az angyal még mindig integet nekem, én igazán nem álmodom, hanem egész világosan látom õt. Hagyd, hogy odamenjek hozzá!› Az anya úgy vélte, hogy a legjobban úgy nyugtathatja meg izgatott kislányát, ha teljesíti kívánságát, és megmutatja neki a másik szobát, ahol nincs senki. Betakarta a kislányt melegen, és kivitte a nappaliba. Alig léptek be mindketten a másik szobába, amikor egy robaj ijesztett rájuk. A hálószobában a cserépkályha összeomlott, és romjaival betemette az ágyat, ahol azelõtt a gyerek feküdt. – Milyen érzéssel szoríthatta szívére az anya gyermekét, milyen bensõséges lehetett hálaimája azért a csodáért, amit az Úr velük tett!»

A Zsolt 34,8-ban ez áll: «Az ÚR angyala õrt áll az istenfélõk mellett, és megmenti

õket.» A közbenjáró imádsággal eszköz van a kezünkben, ami által az Úrnál elérhetjük, hogy elküldje angyalát a mi imádságunkra feleletként. Igen, a közbenjárás azt jelenti: «Valakinek egy angyalt küldeni.» A legszebb ebben az, hogy a közbenjárás áldása ránk hull vissza. Ez Jóbnál válik nyilvánvalóvá: «Az ÚR jóra fordította Jób sorsát, miután Jób imádkozott barátaiért» (Jób 42,10).

Szívélyes üdvözlettel

4 BIBLIAI ÜZENET


BIBLIAI ÜZENET

A Szentlélek Ézsaiás könyvében Ézsaiás próféta gyakrabban említi a Szentlélek mûködését, mint

bármely más ószövetségi szerzõ.

5


NORBERT LIETH

Igehirdetõ, Biblia-oktató, az Éjféli Kiáltás Misszió elnökségi tagja

É zsaiás próféta elõször az Ézs 11,1-2-ben említi a Szentlélek mûködését: «Vesszõszál hajt

ki Isai törzsökérõl, hajtás sarjad gyökereirõl. Az ÚR lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erõ lelke, az ÚR isme-retének és félelmének lelke.» E két igeversben az eljövendõ Messiás, Jézus Krisztus életében mûködõ Szentlélekrõl van szó.

A Szentlélek kitöltetése Jézus

életében. A menorának (gyertya-tartó a Szent sátorban) hét ága volt: egy fõág középen, és ebbõl indult ki három-három ág jobb és bal oldalon: «Elkészítette a lámpatartót szín-aranyból. Ötvösmunkával készült a lámpatartó. Szára, ágai, kelyhei, gömbjei és virágai egy darabból voltak. Hat ág nyúlt ki a két olda-lából: három ág a lámpatartó egyik oldalából, és három ág a lámpatartó másik oldalából» (2.Móz 37, 17-18). Az Ézs 11,2-ben a lámpatartó jelentõségére az Úr Jézus személyén keresztül mutat rá a próféta:

Az Úr Lelke a fõág a lámpatartó közepén. És aztán e fõág jobb és bal oldalán kettesével indulnak ki az «és» kõtõszóval összekapcsolt fogalmak.

– A bölcsesség és értelem lelke.– A tanács és erõ lelke.– Az Úr ismeretének és félelmé-

nek lelke.A Példabeszédek 9,1-ben a böl-

csesség hét oszlopáról van szó: «A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá.» Jézus a megszemélyesített isteni bölcsesség, amelyben a Szentlélek teljessége lakik, amire a hét oszlop utal. A bölcsesség, mely Istentõl jön, esze-rint hét oszlopon nyugszik. Ez azt jelenti, hogy tökéletes alapja van, biztonságot és stabilitást nyújt.

Jézus Krisztus az, «Akiben van a bölcsesség és ismeret minden kin-cse elrejtve» (Kol 2,3). Vagy: «… az Isten ereje és az Isten bölcsessége» (1.Kor 1,24). Ezzel a bölcsességgel lett a Föld megteremtve, Izrael kivá-lasztva és a Gyülekezet létrehozva (Kol 1,15-19; Róm 11,33-36). Jézus Lelkének e teljességét írja le János apostol is a Jelenések könyvében: «És láttam, hogy a trónus és a négy élõlény közelében, a vének között, ott áll a Bárány: olyan volt, mint akit megöltek; hét szarva volt, és hét szeme: az Isten hét lelke az, akiket elküldött az egész földre» (Jel 5,6 vö. 3,1; 4,5).

A Szentlélek mûködése a mes-

siási birodalomban: «… Végül kiárad ránk a lélek a magasból. Akkor majd a puszta kertté válik, a kert pedig erdõnek látszik» (Ézs 32,15). Arno C. Gaebelein Biblia-oktató (1861-1945) magyarázza a Kommentár az Ószövetséghez címû mûvében: «A 31,4-9 fejezet megjövendöli az Úr visszajövetelét, népe megszabadítására és ellensé-geinek megbüntetésére: ‹ Úgy száll le a Seregek URa, hogy harcoljon Sion hegyéért és dombjáért.› És a 32. fejezet elsõ versei kinyilatkoz-tatják az eljövendõ Királyt és az Õ igazságos uralkodását. A Király az ember Jézus Krisztus, ‹rejtekhely a szél ellen, és fedett hely zivatar idején›.» Az Úrnak, mint Királynak megérkezésével kitöltetik Isten Lel-ke Izraelre, ami kétségkívül áldások özönét vonja maga után a nép és az ország számára (vö. Joel 3,1-5; Ez 39,29; Zak 12,10).

A Szentlélek a garancia minden

prófécia beteljesedésére. «Keres-sétek majd meg az ÚR könyvében, és olvassátok! Egy sem fog hiányoz-ni ezek közül, sem az egyik, sem a másik nem marad el, mert az ÚR parancsa ez, az õ lelke gyûjti össze õket» (Ézs 34,16). Isten lelke gondoskodik arról, hogy minden úgy teljesedjék be, ahogyan az megígértetett. Izrael összegyûjtése

saját hazájába a bizonyíték erre (vö. Ez 37). Úgy, mint egykor az Úr (Kr. e. 538-ban) az izráelitákat kihozta a babiloni fogságból, és visszavitte õket saját hazájukba, úgy fogja õket a napok végén saját hazájukban összegyûjteni. A Jelenések könyve, a Biblia utolsó fejezete, igazolja a még elõttünk álló isteni próféciák végérvényes beteljesedését: «… ha-nem azokban a napokban, amikor megszólal a hetedik angyal trombi-tájának hangja: beteljesedik az Isten titka, ahogyan hírül adta azt szolgá-inak, a prófétáknak» (Jel 10,7).

A Szentlélek hatalmas tanács-

adó. «Ki irányította az ÚR lelkét, ki volt tanácsadója, aki oktatta?» (Ézs 40,13). Már az Ézs 11,2-ben olvashattunk a «tanács lelkérõl». Ézsaiás próféta ezzel Isten összeha-sonlíthatatlan bölcsességére utal, arra a bölcsességre, amely az Izraelt és a pogányokat érintõ végzésben mutatkozik meg. Isten az Õ isteni szuverenitásában senkit nem kérdez meg. Senki nem adhat Neki útmu-tatást vagy tanácsot. Istennek senki segítségére nincs szüksége. Minden az Õ mindenható végtelenségébõl fakad. Pál apostolt lenyûgözte ennek gondolata. Miután a Róm 9-11-ben beszélt Isten eljárásáról Izraellel és a Gyülekezettel, e téma befeje-zéseként diadalmasan és imádattal kiáltott fel: «Ó, Isten gazdagságá-nak, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az õ ítéletei, és milyen kikutathatat-lanok az õ útjai! Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az õ tanácsadójává?» (Róm 11,33-34). Nyugodtan hagyatkozhatunk arra, hogy az Úr mindent, amit Neki kiszolgáltatunk és rábízunk, az Õ tökéletes végzése szerint végrehajtja és célba juttatja.

A Szentlélek Isten szent szol-

gáján. «Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek» (Ézs 42,1). Ezzel a

6 BIBLIAI ÜZENET


kiválasztott isteni Szolgával csak az Úr Jézus elsõ eljövetelére lehet gondolni. Õ az, Akivel kapcsolatban Isten, az Atya, többször is kifejezte tetszését, szeretetét. Elõször is Jézus megkeresztelkedésekor: «És hang hallatszott a mennybõl: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyö-nyörködöm.”!» (Mt 3,17). Késõbb Máté igazolta Ézsaiás kijelentését az Úr Jézussal kapcsolatban: «…hogy beteljesedjék, amit Ézsiás prófétált: „Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, akit én szeretek, akit kedvel a lelkem! Lelkemet adom neki, és igaz ítéletet hirdet a népek-nek›» (Mt 12,17-18). És végül még egyszer Jézus megdicsõülésekor: «Még beszélt, amikor íme, fényes felhõ árnyékolta be õket, és hang hallatszott a felhõbõl: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörkö-döm, reá hallgassatok!» (Mt 17,5). – Ha meggondoljuk, hogy kb. 700 évvel Krisztus elõtt Ézsaiás ezt megjövendölte, akkor feltétlen imá-datra késztet bennünket az a tény, miszerint évszázadokkal késõbb ez Krisztusban szó szerint beteljese-dett. A Biblia minden kijelentésében abszolút megbízható! – Ha hagyjuk, hogy a Szentlélek betöltsön bennün-ket, és nem szomorítjuk meg, akkor örömét leli bennünk (Ef 4,30; 5,18).

A Szentlélek áldást hoz. «Mert vizet árasztok a szomjas földre, patakokat a szárazra. Lelkemet árasztom utódaidra, áldásomat sar-jadékaidra. Növekednek, mint fû a víz mellett, mint csatornák mentén a fûzfák. Egyik ezt mondja majd: Én az ÚRé vagyok! A másik Jákób nevé-re hivatkozik. A harmadik a kezébe írja: Az ÚRé vagyok, és dicsekedve említi Izráel nevét» (Ézs 44,3-5). A Szentlélek kitöltetése pünkösd napján nem ennek az ígéretnek a beteljesedése volt. Csak ha a Biblia az Újszövetségben hangsúlyozottan kijelenti, hogy valami beteljesedett, akkor az valóban végbement, nincs utólagos beteljesedés vagy hason-lók. Vegyünk néhány példát Máté evangéliumából, melyekben minden alkalommal ez áll: «hogy beteljesed-jék», a Mt 12,17-18-ban már láttuk. És tovább:

- Mt 1,22-23: A bejelentett szûzen szülés.

- Mt 2,15.17-18.23: Az egyiptomi menekülés, a betlehemi gyermek-gyilkosságok megjövendölése, vala-mint annak kijelentése, hogy Jézust Názáretinek fogják nevezni.

- Mt 4,14-16: Prófétai kijelentések Zebulonról, Naftaliról és a pogányok Galileájáról.

- Mt 13,14-15.35: Prófécia a fa-rizeusok vakságáról és arról, hogy Jézus példázatokban fog beszélni.

- Mt 21,4-5: Annak meghirdetése, hogy Jézus szamárháton vonul be Jeruzsálembe.

- Mt 27,9-10: Prófécia Jézusnak 30 ezüstpénzért való elárulásáról és a vérmezõ megvásárlásáról.

- Mt 27,35: Prófétai kijelentés arról, hogy Jézus ruháit elosztják, és köntösére sorsot vetnek.

Ezeknek a prófétai kijelentések-nek a beteljesedésére vonatkozóan nem találunk további utalásokat, mivel ezek éppen ekkor teljesedtek be. Ami már beteljesedett, ahhoz nincs mit hozzáfûzni. Péter mondja a pünkösdre és a Jóel 3 próféciá-jára vonatkozóan: «Hanem ez az, amirõl Jóel így prófétált:Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkembõl minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok,

és ifjaitok látomásokat látnak, vé-neitek pedig álmokat álmodnak›» (ApCsel 2,16-17). Miért nem hasz-nálja Péter a «beteljesedett» szót, hanem csupán ezt mondja: «ez az»? Mert pünkösd nem a teljes Jóel prófécia beteljesedése. A teljes prófécia beteljesedése még elõttünk áll; akkor fog beteljesedni, ha Jézus visszajön. Mivel Jóel kijelentése a nap elsötétülésérõl, vérrõl, tûzrõl, füstoszlopról még egyáltalán nem teljesedtek be. Ezek az eljövendõ Úr napjára vonatkoznak. Amikor az Úr a nagy nyomorúság végén visszajön, az Ézsaiás-ígéret is be fog teljesedni. Erre utal a Jel 22,17: «A Lélek és a menyasszony így szól: „Jöjj!” Aki csak hallja, az is mondja: „Jöjj!” Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!» Akkor majd a szomjazó – úgy a betûszerinti (az or-szág és a nép) mint a lelki-szellemi– bõségesen részesül az áldás vizébõl.

A Szentlélek elhív és elküld. Ézsaiás próféta teljes bizonyossággal tudta, és be is tudta bizonyítani, hogy õt az Úr küldte: «Jöjjetek ide hozzám, halljátok meg ezt! Régen sem beszéltem rejtélyesen, amióta ez történik, jelen vagyok. Most

«Mert vizet árasztok a szomjas földre, patakokat a szárazra. Lelkemet árasztom utódaidra, áldásomat sarjadékaidra. Növekednek, mint fû a víz mellett, mint csatornák mentén a fûzfák. »

7


pedig az én Uram, az ÚR elküldött engem és lelkét adta nekem» (Ézs 48,16). Az ApCsel 13-ban Barnabás és Saul (Pál) kiválasztattak arra a feladatra, amelyre a Szentlélek elhívta õket (1-4. v). Más igehelye-ken láthatjuk, hogy Pált és Szilászt a Lélek megakadályozza, hogy egy bizonyos vidékre utazzanak, mivel oda kellett menniük, ahova az Úr küldeni akarta õket (ApCsel 16,6-10). A Szentlélek minden Jézusban hívõ embert az Õ testében való egységre szólít fel: «Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy remény-ségre kaptatok elhívást is» (Ef 4,4). Örvendjünk annak, hogy minden újszövetségi keresztyént a Szentlélek hívott el, és Hozzá tartozhat!

A Szentlélek és Jézus mûködése. «Uramnak, az ÚRnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az ÚR. Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a meg-tört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az ÚR kegyelmének esztendejét, Iste-nünk bosszúállása napját, vigaszta-lok minden gyászolót» (Ézs 61,1-2). E kijelentés elsõ részét betöltötte Jézus az Õ elsõ eljövetelével erre a világra. Ezt saját Maga igazolta: «Odanyújtották neki Ézsaiás pró-féta könyvét, õ pedig kinyitotta a könyvet, és megkereste azt a he-lyet, ahol ez van megírva: „Az ÚR Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdes-sek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsás-sam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” Ekkor összegöngyölítve a könyvtekercset átadta a szolgának, és leült. A zsi-nagógában mindenkinek a szeme rajta függött; õ pedig szólni kezdett hozzájuk: „Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára!» (Lk 4,17-21).

Feltûnõ, hogy az Úr nem olvasta fel az egész Ézsaiás-próféciát. Jézus abbahagyta ennél az igeversnél «és hirdessem az Úr kedves esz-tendejét», Ézsaiásnál pedig még így folytatódik ez a vers: «Istenünk bosszúállása napját, vigasztalok minden gyászolót». Itt is látható,

milyen precíz Isten Szava. Jézus nem azért jött, hogy bosszút álljon, hanem hogy felkínálja a kegyelmet, és a kegyelmi idõ jóval tovább tart, mint az ítélet ideje. Az Úr «kedves esztendeje» a kegyelmi idõszakra vonatkozik, ami Jézus eljövetelével kezdõdött, és még mindig tart. A bosszú napja az «Úr napjára» vagy «az Úr haragjának napjára» vonatkozik, amely a Gyülekezet korszaka után a nagy nyomorúság idején következik be (Jel 6,17). Ezt követõen a gyászolók, akik a nagy nyomorúságon átmentek, meg-vigasztaltatnak, miközben az Úr felállítja messiási birodalmát. Követ-kezésképp megállapíthatjuk, hogy Jézus elsõ eljövetelével erre a földre «a világtörténelem meghosszabbítá-sa» történt meg. Izrael nem számolt azzal, hogy az Úr még egy népet fog kihívni a nemzetek közül, hogy birodalmába befogadja. Természe-tesen ez már a világ teremtése elõtt Isten végzésében elrendeltetett.

Izrael megszomorította Isten

Szentlelkét. «Õk azonban engedet-lenek voltak, és megszomorították szent lelkét. Ezért ellenségükké vált, és harcolt ellenük. De visz-szaemlékezett népe a régi idõkre, Mózesre: Hol van, aki a tengerbõl kihozta nyájának pásztorát? Hol van, aki belé öntötte szent lelkét?» (Ézs 63,10-11). Az izráeliták Ézsaiás idejében engedetlenek és lázadozók voltak. Más isteneket követtek, a pogányokhoz csatlakoztak, Isten-nek hátat fordítottak. Úgy visel-kedtek Istennel szemben, mintha ellenség volna, így ellenségükké vált és harcolt ellenük. Ez ahhoz vezetett, hogy Izráel népét fog-ságba hurcolták, elõször az északi birodalmat Asszíriába, késõbb a déli birodalmat Babilóniába. Az ige minket is figyelmeztet, ne váljunk Isten ellenségeivé, ne forduljunk el Tõle, hogy e világ bûnös dolgainak barátaivá váljunk: «Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenséges-kedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek!» (Jak 4,4).

A Szentlélek nyugalmat ad.

«Hol van, aki…átvezette õket a

mély tengeren, mint a lovat a pusz-tán; meg sem botlottak. Mint mikor a jószág pihenni tér a völgybe, úgy pihentette meg õket az ÚR lelke. Így terelgetted népedet, dicsõ nevet szerezve magadnak» (Ézs 63,11-14). Amikor Izráel népe kijött Egyiptomból és száraz lábbal átkelt a Vörös-tengeren, akkor az Úr Lelke megszabadította õket az egyiptomi-ak üldözésétõl és nyugalmat adott nekik. De Isten végsõ célja népével az, hogy Jézus Krisztus messiási bi-rodalmában találjanak nyugalomra. Isten népének maradékát átvezeti a nagy nyomorúságon, amint a Vörös-tengeren is átvezette. És bevezeti Isten Izraelt abba a nyugalomba, amit az Úr visszajövetelével fog hozni. «Mert ha Józsué bevitte vol-na õket a nyugalom helyére, nem szólna azután egy másik napról. A szombati nyugalom tehát még ezután vár az Isten népére. Aki ugyanis bement az Isten nyugalmá-ba, maga is megnyugodott a mun-káitól, mint Isten is a magáétól» (Zsid 4,8-10).

Különben az Ézs 63-ban az isteni szentháromság csodálatos bemutatását találjuk: A 7-8. versek Istent, mint az Atyát írják le: «Az ÚR hûségét magasztalom, az ÚR tetteit dicsérem: mindazt, amit az ÚR tett értünk, sok jótéteményét Izráel háza iránt, mert irgalmasan bánt velünk, nagyon hûségesen. Mert ezt mondta: Mégiscsak az én népem ez, fiaim, nem tudnak meghazudtolni. Ezért szabadította ki õket.» Õ az Atya, a nép pedig a gyermekei. Ezért ismeri be a nép késõbb a 16. versben: «Hiszen te vagy a mi atyánk…» A 9. vers Jé-zust állítja elénk: «Nem követ vagy angyal, hanem õ maga szabadította meg õket: szeretetével és könyörü-letével õ váltotta meg õket. Felka-rolta és hordozta õket õsidõktõl fogva.» Egy másik fordítás szerint «orcájának angyala megszabadí-totta õket» (Károli) továbbá: «És az angyal, akiben Isten ábrázata mutatkozott, szabadította meg õket.» Ez kétség kívül az Úr Jézus (Fil 2,6), Aki Izrael és a Gyülekezet Szabadítója. És végül a 10. vers-ben a Szentlélekrõl van szó: «Õk azonban engedetlenek voltak, és megszomorították szent lelkét…»

8 BIBLIAI ÜZENET


NORBERT LIETH

Ézsaiás próféta könyve tele van olyan próféciákkal, melyeket a Szentlélek ih-letett. Tulajdonképpen mi a különbség a prófécia és a jóslás között?

– A jóslás esetében homályos feltételezésekrõl és értelmezési pró-bálkozásokról beszélhetünk, amelyek nélkülözik az igazi tisztánlátást. A bibliai próféciáknál ezzel ellentét-ben elõre megírt történelemrõl van szó. Ez pedig nem kisebbtõl, mint a mindenható Istentõl származik, Aki minden idõszakot áttekint, és isteni végzésében elõre meghatároz. Ézsaiás próféta így dicsõíti: «URam, te vagy Is-tenem! Magasztallak, dicsérem neved, mert csodákat vittél véghez, õsrégi terveket, való igazságot!» (Ézs 25,1). És az Úr maga mondja: «Emlékezzetek az õsrégi dolgokra, mert én vagyok az Isten, nincs más, Isten vagyok, nincs hozzám hasonló! Elõre megmondtam a jövendõt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami ne-kem tetszik» (Ézs 46,9-10).

– A jó s l á s v a l a m i fé le j e lek értelmezésébõl él, a bibliai prófécia nem emberi értelmezésbõl él, hanem egyes-egyedül beteljesedése által.

– Az asztrológusok jóslásai túl nagy bizonytalansági faktort tartalmaznak, a bibliai prófécia találata 100 százalékos.

Különbség a jóslás és a prófécia között

– Péter apostol írja: «Mert nem kitalált meséket követve ismertet-tük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének» (2.Pt 1,16). Ezzel kapcsolatban Tim LaHaye és Thomas Ice a következõ megjegyzést teszik: «A hamis vallások és babonás elkép-zelések kieszelt meséken alapszanak, míg a keresztyén hit alapját nem kevesebb, mint Istennek emberként való megjelenése alkotja, amint azt a Bibliában találjuk. Aztán Péter a bibliai próféciát ‹a prófétai szó› elneve-zéssel említi, és így folytatja: ‹… Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra fi gyel-tek …› (2.Pt 1,19). Miért bízhatunk Isten prófétai Szavában? Mert Péter következtetése szerint e próféciák esetében a történelmi eseményeknek nem ember általi magyarázatáról van szó: ‹… Mindenekelõtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektõl indíttatva szólaltak meg az Istentõl küldött emberek› (2.Pt 1,20-21). A próféciákkal a keresztyének a jövõre vonatkozó isteni üdvterv összefogla-lását kapják. És mivel már több száz speciális prófécia szó szerint betelje-

sedett – legtöbb közülük Jézus elsõ eljövetelével kapcsolatban –, tudjuk, hogy minden jövõre vonatkozó jö-vendölés az idõk végezetén és Jézus Krisztus visszajövetelekor szó szerint be fog teljesedni.»1

– A jóslás és jelmagyarázat hazug-ságon alapul, Isten próféciái azonban az abszolút igazságon. Bálám jós volt (4.Móz 24,1), akit Balak, a moábita király, arra akart felhasználni, hogy megátkozza Izráelt (4.Móz 23-24). De éppen ennek a jósnak kell meg-vallania: «Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fi a, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?» (4.Móz 23,19).

– A teljes Biblia 6408 igeverset tartalmaz prófétai kijelentésekkel, amelyekbõl már 3268 beteljesedett. Nem ismert olyan eset, amikor egy prófécia másként teljesedett volna be, mint ahogy az elõre kijelentetett. Ez a valószínûség-számítás olyan esetének felel meg, amely azzal a kísérlettel hasonlítható össze, amikor 1264 dobó-kockával egyszerre dobnak, és elvár-ják, hogy kivétel nélkül mindegyiken a 6-os jöjjön ki. Itt tehát minden kivétel kizárt.2

– Dr. Roger Liebi teológus szerint 330 meglepõen pontos és rendkívül részletes prófécia teljesedett be szó szerint a szenvedõ Messiással kapcso-

9


FÉNYSUGARAK

A «csak azért is hinni», még ha az értelem «nem»-et is mond

történt valami, ami egész hitéletemet megrázta.

A fedélzeten volt Georg Müller Bris-tolból. Én 24 órán keresztül egyfolytá-ban a parancsnoki hídon álltam, mivel sûrû köd vett körül minket. Georg Mül-ler odajött hozzám, és azt mondta: Ka-pitány, el szeretném önnek mondani, hogy szombat délutánra Quebecben kell lennem. Az lehetetlen, válaszoltam neki. No, jó, ha az ön hajója nem tud engem eljuttatni oda akkorra, Isten ta-lál rá más utat. 57 év óta még egyet-len megállapodást sem szegtem meg. Menjünk le a kártyaszobába és imád-kozzunk!

Néztem Istennek ezt az emberét, és ezt gondoltam: Õ valószínûleg túl fe-szült! Ilyet még nem hallottam soha! Müller úr, mondtam, ‹tudja, hogy milyen sûrû ez a köd?›, ‹Nem›, válaszolt, ‹a köd nem érdekel engem, én az élõ Istenre tekintek, Aki az én életemet minden kö-rülmények között irányítja.›

Letérdelt és mondott egy egész egyszerû imát. Amint én is imádkozni akartam, a vállamra tette a kezét és azt mondta, hogy nekem nem kell imád-koznom. ‹Elõször is, ön nem hiszi, hogy Isten válaszolni fog, másodszor én hi-szem, hogy Õ már válaszolt. Ezért szük-ségtelen, hogy ön még imádkozzék.›

Bámultam rá, õ meg ezt mondta: ‹Kapitány, én 57 éve ismerem az én Uramat, és ez alatt az 57 év alatt egyet-len napot sem szalasztottam el, hogy meg ne keressem a Királyt. Álljon fel kapitány, és nyissa ki az ajtót. Meg fog-ja látni, hogy a köd felszállt!› Felemel-kedtem. A ködnek valóban nyoma sem volt már! Szombat délután Georg Mül-ler idõben elláthatta szolgálatát Que-becben.»

Ez a «csak azért is hittel» olyan ma-gasságokba emel bennünket, amilyet csak hit által élhetünk meg. Higgyél sokkal többet, mint amennyit az érte-lem megenged és megélheted, hogy Isten sokkal többet tehet, mint azt gondolnád. Még ott is, ahol minden reménység véget ér, Isten mégis segít-het! E.K. ■

«Bízzál az ÚRban teljes szívbõl, és

ne a magad eszére támaszkodj!» (Péld 3,5).

Hogy mit is jelent nem az értelem-re támaszkodni, hanem teljes szívbõl az Úrban bízni, azt Jeremiás életébõl lát-hatjuk, aki így imádkozott: «És mégis

ezt mondtad nekem, Uram, ó, URam:

Vedd meg ezt a szántóföldet ezüstért,

és hitelesíttesd tanúkkal! - pedig ez a

város a káldeusok kezébe kerül!» (Jer 32,25). Totális ellentmondás volt ilyes-mit tenni. Minek szántót vásárolni az embernek, ha az ellenség elfoglalja a várost?

A mi értelmünk legtöbbször nem lát messze. Csupán a láthatókat látja és az adott pillanatban. Aki azonban mégis hisz ott, ahol az értelem nemet mond, az meg fogja élni Istennel a jövõt. E fe-jezet utolsó verseiben így szólt Isten Je-remiáshoz: «Mert fognak még szántóföl-

det venni ebben az országban, amelyrõl

azt mondjátok, hogy ember és állat nél-

kül maradt pusztaság, amely a kálde-

usok kezébe került. Ezüstért vesznek

szántóföldet, lepecsételt és tanúkkal

hitelesített szerzõdést írnak róla Ben-

jámin földjén, Jeruzsálem környékén és

Júda városaiban, a hegyvidék, az alföld

és a Délvidék városaiban, mert jóra for-

dítom sorsukat! - így szól az ÚR» (43-44. v).

Még ha az értelem nemet is mond, Istennek meg vannak az eszközei és út-jai, hogy azt is megvalósítsa, ami az ér-telemnek lehetetlen. Akinél mûködik a «csak azért is hinni», azt lehet kigúnyol-ják, kinevetik, ám megélheti Istennek csodáit. Miként is volt Jerikó bevételé-nél? Ellenkezett az értelemmel a város körüli felvonulás, és a közben való vára-kozás, hogy történjen végre valami. De aki «csak azért is» hisz, annál mûködik az, amirõl a Péld 3,5 beszél.

A Minden forrásom Tebenned talá-lom a következõ történetet beszéli el: «Évekkel ezelõtt Amerikába utaztam. A gõzhajó kapitánya, amelyen útra kel-tem, hívõ keresztyén volt. Amint Újfun-land partjainál haladtunk, elmondta ne-kem: Amikor öthéttel ezelõtt itt jártam,

latban Jézus elsõ eljövetelkor. Ezek közül vegyük csak példaként azt, amelyik a Zsolt 22,17-18-ban olvas-ható: «… átlyukasztották kezemet, lábamat. Megszámlálhatnám minden csontomat.…» Itt kétség kívül a ke-resztre feszítésrõl van szó, mert az, amit a zsoltáros itt leír, csak ezzel a halálnemmel lehetséges. A zsidóság körében a keresztre feszítés nem volt gyakorlott kivégzési mód, és a zsoltár megírásának idején ez ismeretlen volt. A keresztre feszítést csak jóval késõbb vették át a rómaiak a karthagóiaktól. Sokkal kézzelfoghatóbb lett volna, ha a zsoltáros megkövezésrõl vagy kard általi halálról írt volna. Miért említett ehelyett éppen egy olyan kivégzési módot, amely abban az idõben (Kr. e.1000) a zsidóság körében teljesen ismeretlen volt? A felelet az, hogy a zsoltáros próféta volt, Isten Lelkétõl ihletett, és Jézus kereszthaláláról énekelt.

– A jóslás elhomályosítja a tekinte-tet a bibliai igazság iránt, képtelenné teszi arra, hogy Jézus evangéliumát befogadja, és eltompítja az értelmet, rabjává teszi, elbizonytalanítja. Isten próféciái ellenben felszabadítanak, biztonságot adnak. Ezért mindenkinek Isten parancsolatát kellene követnie, amelyet Ézsaiás próféta közvetít szá-munkra: «Elhívok napkeletrõl egy saskeselyût, tervem végrehajtóját messze földrõl. Alig szóltam, máris elhozom, kigondoltam, máris meg-teszem. Hallgassatok rám …» (Ézs 46,11).

– Minden embernek, aki Jézus Krisztusban hisz, és életét bizalom-mal átadta Neki, biztos jövõje van, és semmitõl sem kell félnie. Az ilyen személy azok közé tartozik, akiknek a Jn 14,3 próféciája szól: «És ha majd elmentem, és helyet készítettem nek-tek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.» ■

Rövid kivonat az Élet a közeli eljövetel reményében címû könyvbõl, amely a bibliai teológia és Jézus visszajövetelérõl szóló próféciák fényében íródott. 1 Tim LaHaye/Thomas Ice, Countdown a világ végéhez – Egy útmutató a bibliai próféciák megértéséhez 2 A bibliai próféciák pontos kijelentései (factum- exkluzív kiadás 1995), CBR

10


NÉZÕPONTBANNÉZÕPONTBAN

RENÉ MALGO

Az Éjféli Kiáltás Misszió kiadójának munkatársa

A z üdvösség bizonyossága szoro-san összefügg azzal a kérdéssel, hogy tulajdonképpen ki a felelõs

a megmentõ hitért? A Biblia felszólítja az embereket: «Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe…» (ApCsel 16,31). Az Apostolok Cselekedeteiben szüntelenül azt olvas-hatjuk, hogy az evangélium hirdetõje hitre és bûnbánatra szólít fel (u.a. Ap-Csel 2; 3; 17; 26). Ha tehát az embernek hinnie kell, nem azt jelenthetné-e ez, hogy a «hitben megmaradni» magától az embertõl függ? Pál is azt írja, hogy «félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket» (Fil 2,12). A Biblia

azonban függetlenül ezektõl a felszó-lításoktól arra tanít, hogy a hit Isten ajándéka (Ef 2,8; Fil 1,29; vö. 2,13). És az Apostolok Cselekedetei is így számol be: «… azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzá-juk» (ApCsel 2,41). Kik csatlakoztak, honnan? A 47. vers adja meg a választ: «Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülõkkel.» Az ApCsel 5,14 és 11,24 szintén azt ír-ják, hogy «csatlakozott». És az ApCsel 13,48-ban ezt olvashatjuk: «…és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívõvé lettek.»

Még ha mi az igehirdetés során fel is szólítunk mindenkit, hogy higgyen Istenben, végsõ soron Isten Maga az, Aki a megváltó hitet adja. Péter szerint Isten hatalma õriz hit által az üdvösségre (1.Pt 1,5). E hatalommal való megtartást a hit által Isten csak

úgy garantálhatja, ha az a hit is Tõle származik. Ebbõl indul ki János is, amikor arról beszél, hogy azok, akik Krisztust elfogadják és «akik hisznek az õ nevében,… Istentõl születtek» (Jn 1,12-13). Az apostol kapcsolatot teremt a «mi hitünk» és «ami Istentõl született» között az 1. Jn 5,4-ben is. Ott világossá teszi számunkra, hogy a megmentõ hit, amely legyõzi a világot, Istentõl származik!

Itt felvetõdik a kérdés: Talán az embernek nincs is választása? Hinnie kell, mert a hit Istentõl való? És egyáltalán nem tud hinni, ha Isten nem ajándékozza neki a hitet? A felelet «se igen, se nem». Egy biztos: Egy ember sem rendelkezhet megmentõ hittel anélkül, hogy azt ne Isten adná (vö. Jn 6,37.44). Minden ember halott szellemileg vétkei miatt (Ef 2,1). Noha az ember is rendelkezik akarattal,

Az üdvbizonyosság és a hit Milyen biztos a megváltás? Ebben a sorozatban rendszeresen megvizsgáljuk az üdvbizonyosság kérdését. Olvasd el, kérlek a 3. részt.

11


JOHN F. WALVOORD (1910–2002)

N oha az Ószövetségben a nem zsidók megváltása már tervezett volt, mégsem található egyetlen

utalás sem arra az újszövetségi kinyi-latkoztatásra, mely szerint Isten egy új népet alkot zsidókból és nem zsidókból, és egyetlen lelki-szellemi testté egyesíti õket. Jézusnak egyik, Simon Péterrel folytatott beszélgetése során hangzottak el ezek a jelentõségteljes szavak: «... én ezen a kõsziklán építem fel egyháza-mat» (Mt 16,18). Az a mód, ahogyan ennek történnie kellene, elõször az apostolok leveleiben vált nyilvánvalóvá, amikor a Gyülekezetrõl szóló teljes igaz-ság Isten üdvtervében világossá vált. A bibliai próféciákban nagyon fontos különbséget tenni Istennek Izraelre vonatkozó szándékai és a Gyülekezettel kapcsolatos tervei között. A jelenlegi korszakot összességében tekintve kije-lenthetjük, hogy Isten az emberi fajjal

olyan módon járt el, amelyet az Ószö-vetség nem jövendöl meg. Isten terve Jézus Gyülekezetével, úgy a jelenben, mint a jövõt tekintve, különbözik attól, amit Izrael népének megígért. A Gyü-lekezetnek Izraellel való felcserélése a próféciák magyarázatának összekuszá-lásához vezetne. Emiatt értik félre úgy az Izraelnek, mint a Gyülekezetnek jövõjérõl szóló próféciákat.

A Gyülekezet, mint az emberi fajtól elkülönített közösség, pünkösd napján jött létre, amikor a Szentlélek eljött, hogy minden hívõben lakozást vegyen. Ezek a hívõk Krisztus testének részévé váltak, amely zsidókból és nem zsidókból hasonló arányban tevõdött össze. Ezáltal teljesen új képzõdmény jött

létre. Ezt a Lélekkel való keresztséget az 1. Kor 12,13 a következõképpen foglalja össze: «Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák , ak ár szabadok , és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.» A Lélek által való keresztségrõl további kinyilatkoztatást találunk az ApCsel 10-ben, ahol arról van szó, hogy az evangéliumot Kornéliusznak és háza népének hirdették. Eddig az idõpontig az apostolok nem értették meg, hogy Istennek terve van a nem zsidókkal is, és hogy a megváltás éppen úgy az õ számukra is biztosított Krisztusban, mint a zsidóknak. Miután Péter Kornéliusznak és háza népének prédikált, a Szentlélek kitöltetett ezekre a nem zsidó hívõkre is. Itt elõször értette meg Péter, hogy ezek az emberek is valóban megváltottak lettek. Az ApCsel 10,46-48-ban errõl így olvashatunk: «… Hallották ugyanis, amint nyelveken szóltak, és magasztalták az Istent. Akkor megszólalt Péter: „Vajon megtagadhatja-e a vizet valaki ezektõl, hogy megkeresztelkedjenek, akik ugyanúgy megkapták a Szentlelket, mint mi?”És úgy rendelkezett, hogy keresztelkedjenek meg a Jézus Krisztus nevében. Õk pedig megkérték, hogy maradjon náluk néhány napig.» A többi zsidó hívõ kritizálta Péter eljárását. Az õ védekezését az ApCsel 11,15-17-ben olvashatjuk: «Amikor pedig elkezdtem beszélni, leszállt rájuk a Szentlélek, ahogyan ránk is leszállt kezdetben.

Ekkor eszembe jutott az Úr szava, aki így szólt: János vízzel keresztelt, de ti Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni. Ha tehát ugyanazt az ajándékot adta nekik is az Isten, mint nekünk, akik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, akkor ki vagyok én, hogy akadályozzam az Istent?» A 18. versben ez áll: «Amikor mindezt hallották, megnyugodtak, dicsõítették Istent, és így szóltak: „Akkor tehát a pogányoknak is megadta Isten a megtérést az életre!» ■

Kivonat a Próféciák az új évezredben, John F. Walvoord, 23. oldaltól.

Jézus Gyülekezete a próféciákban

«Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülõkkel»

«Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.»

amely azonban természeténél fogva soha nem keresi Istent (Róm 3,11), hanem mindig «a test és az érzékek hajlamait» (Ef 2,3). Ez azt jelenti: A Szentléleknek egy lelkileg-szellemileg halott embert kell betöltenie (Jn 16,8). Ezért fontos annyira az evangélium hirdetése; mivel Isten Szavának hirdetése által van a hit (Róm 10,17). A Szentlélek akkor mûködik, ha Krisztus hirdettetik. Csak az, akit a Szentlélek betölt, nyerheti el az élõ hitet, az hagyja magát Isten által életre kelteni (Ef 2,4-6) – vagy megátalkodott szívû marad (vö. Zsid 3,15; 4,7; 6,4-6; 10,26-27).

H a a B i b l i a h i t r õ l b e s z é l , leggyakrabban a megmentõ hitrõl van szó, azonban nem mindig (vö. 1.Tim 4,1). Jakab levele például megállapítja, hogy a hit cselekedetek nélkül halott (Jak 2,17). Tehát létezhet egy halott, nem megmentõ hit is. «Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek» (Jak 2,19). A megmentõ hitet a jó cselekedetei által lehet felismerni (Jak 2,14-26; Ef 2,10).

Ha Isten az, Ak i a hitet adja, akkor az is világos, hogy egyedül ki felelõs a megváltásért: Isten. «Hiszen kegyelembõl van üdvösségetek a hit által, és ez nem tõletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék» (Ef 2,8-9).

A hit az eszköz, ill. a hozzáférés a megváltáshoz. A kérdés a következõ: Lemondhatunk-e errõl a hitrõl, amely «Isten adománya»1? Az 1.Pt 1,5 szerint nem (l. fenn) vagy az Ef 2,10: «Mert az õ alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket elõre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.»

A szövegösszefüggés világossá teszi, hogy Pál itt nem az ember teremtésére utal, hanem a megmentésére (Ef 2,1-9). A megváltott Isten mûve, «Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett». Vajon egy ember érvénytelenítheti-e Isten mûvét? Nem. A mi üdvösségünk biztos, mert sem a mi hitünk, sem a megváltásunk nem tõlünk függ, hanem Istentõl. ■

1 Basics of Biblical Greek szerint, 3, old. az «Isten adománya» a görög nyelvtanban szintén a hitre vonatkozik.

12


NÉZÕPONTBAN

HÁZUNK TÁJAItt az Éjféli Kiáltás TV stúdiója

Örömmel osztom meg a Testvérekkel a jó hírt: júniustól több fi lmünk kerül adás-ba a Pax televízióban. A Pax TV közel egy millió háztartásban fogható keresztény tv állomás. Így most már nemcsak ol-vashatják az Éjféli Kiáltás hasábjain Is-ten üzenetét, hanem képi formában is megjeleníthetõ lesz. Az elsõ adás május 28-án este 800 óra!

Mindez számunkra is komoly kihívást je-lent a jövõben, de feltétlen számítunk a testvérek imatámogatására. Úgy érez-zük, hogy nagyon fontos az élõ Isten üze-netével minél több helyre eljuttatni - mert az Úr eljövetel közel! Az idõ cselekede-tekre sürget valamenyiõnket! Szeretnénk továbbá bõvíteni még azok számára az ilyen jellegû evangéliumi üzeneteket, akiknek internet elérhetõségük van.

Már mûködtetjük a www.evangeliumi.tv internetes tv adást, ahol beszélgetések, fi lmek és többek között utazási magazi-nok láthatóak. Ajánljuk a Kedves Test-véreknek, hogy látogassák ezt az olda-lunkat is. Igen sokoldalú és sokféle igei üzenettel találkozhatnak az oldalunkon.

Amire nagyon nagy szükségünk lenne a jövõben az a Stúdió (ahol a felvételek ké-szülhetnének) kiépítése. Ezek TV-s be-rendezések, nagy teljesítményû lámpák, kamerák és egyéb felszereléseket jelen-tenek. Egyeztetve Norbert Lieth szolgáló testvérünkkel is, az általuk elmondott és elhangzott igeszolgálatokat, felvett isten-tiszteletek adásait mi is azonnal sugároz-ni tudnánk, ha ehhez kaphatnánk kellõ támogatást és segítséget.

Kérjük a Testvéreket, hogy imával és adományaikkal támogassák ezt a nagyszabású munkánkat.

Bankszámlánk:

MKB RT. 10300002-20510628-

00003285

Mellékelünk egy befi zetõ postai szelvényt és kérjük, hogy adakozzanak erre a meny-nyei vetõmagra, hogy minél többet tud-junk közösen aratni az Úr számára. Áldja meg az Úr az Õt szeretõket!

Testvéri köszöntéssel

Nagy Erzsébet

PFARRER JÜRGEN BLUNCK

A Gyülekezetépítés és Világmisszió németországi Intézetének elnöke

A sok éven át egyházvezetõként mûködõ Péter meg volt gyõzõdve, hogy az evangélium nem a pogá-

nyok számára adatott – ha így lett volna, akkor elõzõleg õk is zsidókká váltak volna. Ismerte ugyan Jézus missziós parancsát, azt azonban így értelmezte: «Tegyetek tanítványokká minden zsidót a népek között…» De ekkor váratlan dolog történt: Isten egy pogányhoz küldte Pétert – az istenfélõ Kornéliusz századoshoz. Tõle hallotta, hogy angyal jelentette neki, miszerint Péter fogja számára Isten üze-netét hirdetni. Ekkor ismerte fel Péter tévedését. Nagy csodálkozással kiáltott fel: Jézus nemcsak a zsidókért jött, hanem minden emberért! A mi nemzeti, kultu-rális és vallási hagyományaink csupán másodrendûek tekintettel erre a hatalmas eseményre: Jézus azért jött, hogy minden bûnöst megváltson.

Manapság a helyzet fordított: Sok egyházvezetõ az evangéliumot a nem

zsidóknak hirdeti, – és nem a zsidóknak. Ismerik a missziós parancsot – de így értelmezik: «Tegyetek tanítványokká minden népet, kivéve a zsidókat…» Ezért tiltják meg a keresztyén zsidóknak a zsinaton való részvételt, és tagadják meg velük a tárgyalásokat. Ismerni és megér-teni ma is két különbözõ dolog. Ezért, kedves egyházvezetõk: Tanuljatok a ti «régi kollégátoktól», Pétertõl! Menjetek el legközelebbi izraeli utatok során például a messiási Pniel-gyülekezetbe, Tiberias-ban. Egy egyedülálló németországi zsidó keresztyén kivándorolt oda a 60-as évek-ben, és gyülekezetet alapított olyan zsidók számára, akik minden ellenségeskedéssel dacolva hittek Jézus Krisztusban, mint Messiásban. Ma ott egy élõ gyülekezet mûködik több mint 400 taggal – akik mind zsidók. Akkor talán te is csodál-kozva kiáltasz fel Péterrel együtt: Nahát, megtapasztaltam az igazságot, hogy Isten nem személyválogató! ■

Elõször az ideaSpektrum 49. 2011 számában jelent meg, 29. old: [email protected]

Péter tévedése és tévedés ma

13


WILFRED J. HAHN

Éveken át a Global Investment Group der Royal Bank of Canada vezetõje, a The Mulberry Ministry alapítója

K ülönösen nekünk, olyan keresztyé-neknek, akik a gazdag Nyugaton élünk, hitbeli meggyõzõdésünkké

válhat, hogy végül a világbékét nem Krisztus, hanem a Mammon hozza majd el. A földi gazdagság utáni törekvésnek és az önelégültségnek köszönhetõen a globalizáció itt tárt kapukat dönget.

Egy dologban minden olyan tanult embernek egyet kell értenie, aki a pró-féciákkal foglalkozik: Babilon (vagy ne-vezhetjük bármi másnak) egyértelmûen véget fog érni. Egy napon el fog bukni és megítéltetik – akkor is, ha ez három különbözõ eseményben bontakozik ki,

amelyek «egy órahosszat» tartanak. Babilon utolsó megjelenési formája nem fog az Ezeréves birodalomig tartani. A hatalmas kereskedelmi óriás és hozzá tartozó bálványimádás meg lesz semmi-sítve. Mit is jelent ez pontosan?

A felelet a legtöbb Olvasót sokkolja. Majdnem mindnyájan hajlunk arra, hogy a bibliai próféciákat olyan szemüvegen át nézzük, amilyen éppen elõttünk van: ezek a mai állapotok. Ugyanezt a hibát követték el a zsidók is 2000 évvel ezelõtt. Mi ebben a rövid idõszakaszban élünk, amelyet az emberi rendszerek rohamos hanyatlása jellemez. Kezdõdött a soha nem látott hatalmas iparosodás korszakával, amelyben a gazdagság és jólét növekedett (még ha ez a többség számára csupán illúzió is maradt), követ-kezett az olaj és a globális tõke korszaka. A mértéktelen arrogancia, öntetszelgés és elbizakodottság idõszakáról van szó.

Az emberiség úgy véli, hogy a fejlõdés örökké fog tartani, és az utóbbi két évtized erõszakos globális jelenségei tartósak lesznek.

Az olaj korszaka, a globális tõke és a globalizáció kora elmúlik, feloldódik. Mindez teljesen hihetetlennek tûnik számunkra a történelemnek e legutóbbi nagy fordulópontján. És éppen ez a fõ probléma. Ez egyfajta vakság és elbi-zakodottság, amit Isten megenged az életünkben. Ennek alapján, mint keresz-tyének, mi is olyan könnyen jelenthetjük ki a következõket, mint a laodiceai gyülekezet: «Gazdag vagyok, meggazda-godtam, és nincs szükségem semmire» (Jel 3,17). Ugyanez a vakság jellemezte Szodomát és Gomorát pusztulása elõtt: «Felfuvalkodott, kenyérbõségben és zavartalan békességben volt része» (Ez 16,49).

Mindezekkel ellentétben azonban a prófécia az Ezeréves birodalomról világosan kijelenti, hogy a világ és az emberiség számára jelentõs változásokat fog hozni. ■

Babilon vége

Asszonyi erõ «Hiányzott a vezetés, hiányzott Izráelbõl, mígnem fölkeltem én, Debóra, fölkeltem én, Izráel anyjaként» (Bír 5,7).

NORBERT LIETH

M ivel hiányoztak a férfi ak, akik a vezetést fel merték volna vállalni, Isten Debórát választotta «Izráel

anyjaként». Ezt viszont nem lehet annak igazolására felhozni, hogy az asszonyok a gyülekezetek idõszakában a vének vagy a lelkipásztor tisztségeit is betölthették volna. Ezzel kapcsolatban az Újszövetség egyértelmû irányvonalakat ad (1.Kor 14,34). A bibliai történetek sorában azon-ban számos olyan igehellyel találkozunk, ahol azt látjuk – függetlenül a férfi és a nõ különbözõ szerepeitõl a családban, a gyülekezetben vagy a társadalomban -, hogy Istennél a nõk a legkevésbé sem ala-csonyabb rendûek. «… Krisztusban tehát

nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi , sem nõ, mert ti mind-nyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban» (Gal 3,28).

– Volt egy asszony, Debóra, akit az Úr prófétává és bírává tett Izráel élére – az elsõ «Golda Meir» (Bír 4,4).

– Egy Hulda nevû asszony a királyok idejében próféta volt (2.Kir 22,14).

– Ézsaiás felesége is próféta volt (Ézs 8,3).– Egy asszony, név szerint Hanna, emlí-

tette elõször szó szerint a Messiást (Felkent; 1.Sám 2,10).

– Ott volt Abigél, aki elsõként prófétai látással tesz különbséget a megváltottak és a nem megváltottak között (1.Sám 25,28-29).

– Egy asszony (egy samáriai) – akivel az Úr találkozott – volt a kulcsfi gura egy egész helység megmentéséhez (Jn 4).

– Asszonyok voltak azok, akiknek a feltá-madás üzenete elõször hirdettetett (Mt 28).

– Asszonyok által hirdettette az Úr feltámadása üzenetét a tanítványoknak, és meghagyta nekik, hogy menjenek elõre Galileába (Mk 16; Lk 24,10).

– Egy asszony volt (Mária Magdaléna), akivel az Úr feltámadása után elõször sze-mélyesen találkozott (Jn 20).

– Egy asszony (Lídia) háza volt az hely, amely Pál és a fi atal Gyülekezet számára gyülekezeti helyként szolgált. Pál neki, aki istenfélõ bíbor-kereskedõnõ volt Thyatirá-ban, és más asszonyoknak is Philippiben elsõként hirdette az evangéliumot (ApCsel 16,11-15.40).

– Thesszalonikában sok elõkelõ asszony hitt az evangéliumban – ami Lukács szá-mára eléggé jelentõségteljes volt ahhoz, hogy az Apostolok Cselekedeteiben is beszámoljon róla. (ApCsel 17,4).

– Voltak asszonyok, akik felõl Pál tanúsí-totta, hogy sokaknak, köztük neki is segít-séget nyújtottak, az õ életéért saját fejüket kockáztatták, az Úrban sokat dolgoztak, és számára olyanok voltak, mint az édesanya (Róm 16,3-16).

– Vo l t a k a s s z onyok , a k i k a gyülekezetvezetõ Timóteust rendíthetet-len hitükkel mélyen meghatották, ezek voltak nagyanyja, Loisz és anyja, Eunike (2.Tim 1,5; vö. 3,14-15).

– Ezenfelül az Újszövetségben olvas-hatunk egy levelet János apostol tollából, amely egy asszonyhoz szól: «A hívõ asz-szonynak és gyermekeinek» (2.Jn 1). ■

14


NÉZÕPONTBAN

NORBERT LIETH

P ál elmagyarázza: «Ha valaki tévta-nokat hirdet, és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egész-

séges beszédéhez és a kegyességhez illõ tanításhoz, az felfuvalkodott, és nem tud semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc betegségében szenved, amelybõl irigy-ség, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz gyanúsítás származik. Ezek megbomlott elméjû és az igazságot elvetõ emberek torzsalkodásai, akik a kegyességet a nye-részkedés eszközének tekintik – ezektõl tartsd magad távol!» (1.Tim 6,3-5).

Mindig elrettentõ megállapítani, mi minden lehetséges Isten országában, és hogyan sarjadhat ki a jó, keresztyén ta-lajból a vadhajtás és a gyom. Ez a vetéstõl függ; ha jó magot (Jézus egészséges taní-tását) vetjük el, jó gyümölcs terem, de ha rossz magot vetünk, a gyümölcs is annak megfelelõen rossz lesz (Mt 13,24-25).

Sajnos, lehetséges olyan idegen taní-tásokat képviselni, amelyek az apostoli, Jézus egészséges tanításán alapuló igaz-ság mellett tovább élnek. És lehetséges ezeket a téves tanításokat felfújva, nagy lelkesedéssel képviselni anélkül, hogy tudnánk, mit jelent, vagy egyáltalán értenénk.

Gyakran áll fenn kapcsolat a hamis tanítás és a meggazdagodás között. Ez azt jelenti, hogy aki a nyereségre és bir-toklásra törekszik, többnyire félretolja a szellemi prioritást, és ezzel egy idõben szinte automatikusan egy téves tanítás közelébe kerül, amelynek végül is az a célja, hogy az anyagi haszonszerzést elõsegítse.

Gondoljunk csak az úgynevezett «jólé-ti evangélium» tévtanára, amely szerint a keresztyéneknek joguk van az áldásra, egészségre és jólétre, és mindezt kegyes-séggel és pénzbeli áldozatokkal érhetik el. Itt azonban fõleg e tan hirdetõinek

1. TIMOTHEUS 6,3-5

A pénzzel való bánásmód – 1. rész

Az 1. Timóteus-levélben Pál apostol rámutat arra, «hogyan kell viselkedni Isten házában, amely az élõ Isten gyülekezete, az igazság oszlopa és alappil-lére». Olvasd el, kérlek a 19. részt.

vagy szervezetüknek jólétérõl van szó, miközben a hiszékeny emberek zsebébõl ügyesen kiszedik a pénzt. Ezeknek az igehirdetõknek szolgálatára sokszorosan is ráillenek azok a dolgok, amelyeket az ige említ: Hiányzik belõlük az igazi isten-félelem, felfuvalkodottak (elbizakodottak, önzõk), jól tudnak ugyan beszélni, a fellépésük is megfelelõ, mégis felületesek maradnak; hiányzik belõlük a bibliai tanítások lelki-szellemi megértése, ami a szemükben csupán másodrendû. Ezek az emberek «betegesen vitatkozók»: «szócsaták», «irigység», «viszály», «isten-káromlás» és «gonosz gyanúsítgatások» kísérik õket. Egy további ismertetõjelük az, hogy senkit nem hagynak maguk mellett érvényesülni. Mivel gondolko-dásmódjuk hamis, a tanításuk is hamis. Színlelik, hogy Istent szolgálják, kegye-sek, de valójában arra törekszenek, hogy lehetõleg minél több pénzt szerezzenek. Azt állítják, hogy az igazságot képviselik, de a valóságban éppen az igazságtól foszt-ják meg hallgatóikat, hiszen valóságos szándékuk és szolgálatuk célja az, hogy a saját és az általuk felépített szervezet jólétét megteremtsék. A Biblia itt világo-san és határozottan arra szólít fel, hogy az ilyen félrevezetõktõl tartózkodjunk: «ezektõl tartsd magad távol».

Ez az igeszakasz éppúgy, mint az 1. Tim 6,3-10 után következõ versek, nyo-matékos fi gyelmeztetést tartalmaznak, hogy szüntelenül a lényegesre összpon-tosítsunk, mivel senki sincs az ellen fel-vértezve, hogy ne törekedjék inkább az anyagi javak, mint Isten országa után. ■

15


Isten zseniális idõterve NORBERT LIETH

A Purim ünnepség rõ l í r t a a z ICEJ márciusi kiadványában a következõket: «Eszter elbûvölõ

könyve az egyedüli a Bibliában, amely Isten nevét nem említi. Õ a rejtett szabadító. Érdekes közelebbrõl meg-tekinteni a történet két fõ ellenfelét. Márdokeus Benjamin törzsébõl, Saul király nemzetségébõl származott. Há-mán agágibeli volt, azaz Agág király leszármazottja, akit Sámuel próféta agyonütött, miután azt Saul nem tette meg. A Biblia szerint Agág amálekita volt, Izráel legrégibb és legelkeseredet-tebb ellensége, mióta Izráel gyermekei kivonultak Egyiptomból. Ami Eszter könyvében lejátszódik, egy másik fejezete az Izráel és Amálek közti õsi ellenségeskedésnek. Ez nem meglepõ, ha fi gyelembe vesszük a 2. Móz17,16 igeverset: ‹… harcolni fog Amálék ellen az ÚR nemzedékrõl nemzedékre!›»1

A Benjámin törzsébõl való Már-dokeus már jóva l a zelõtt magas tisztséget töltött be a perzsa királyi udvarban, mielõtt az amálekita Há-mán hatalomra jutott volna (Eszt 2,19; 3,2-3; 6,12). Isten itt már elõre cselekedett. Csak így vált ugyanis Márdokeus számára lehetõvé, hogy felfedezze két másik hivatalnok halálos cselszö-vését a király ellen (Est 2,21-23). Õ nem volt kívülálló.

Csak miután Márdokeus a királyi háznál hivatalát elfoglalta, követ-keztek be azok az események, amelyekrõl Eszter könyve beszá-mol: «Ezek után nagy méltóságra emelte Ahasvérós király az agági Hámánt, Hammedátá fi át, és feljebb tétette a székét a körülötte levõ ösz-szes vezetõ emberénél» (Eszt 3,1). Mielõtt az antiszemita Hámán ember által felemeltetett, Isten már a királyi udvarba hívta és hivatalba helyezte

Blijdschap van een Joods meisje tijdens het Poerim feest in Israël

16


NÉZÕPONTBAN

Márdokeust. Minden az Õ ellenõrzése alatt állt.

Isten Esztert már Ahasvérus király-hoz vezette királynõként, mielõtt még Hámán titkos szövetkezése a zsidók ellen megkezdõdött volna (Eszt 2,17; 4,4).

Márdokeus és Eszter tehát saját közremûködésük nélkül pontosan a megfelelõ helyen tartózkodtak – és ez nem volt egy egyszerû hely! –, hogy a kellõ pillanatban az Úr használni tudja õket. És épp a kellõ pillanatban nem tudott a király aludni! Parancsá-ra odavitték neki a nagy történelmi könyveket és felolvastak belõle. Ez által – ismét éppen a kellõ pillanatban – kitudódott Márdokeusnak egy jó cse-lekedete, amely megakadályozott egy merényletet a király ellen. Épp a kellõ pillanatban került Hámán az udvarba, és a kellõ pillanatban részesült Már-dokeus jutalomban (6. fejezet). Noha Isten egy magasabb cél érdekében váratott Magára, mégis mindig a kellõ pillanatban cselekedett!

Hogy van ez ma a Közel-Keleten? Azt kell megállapítanunk, hogy az ellensé-geskedés Izraellel szemben állandóan növekszik. Egyre fenyegetõbb, egyre szorosabb, egyre rosszabb. És úgy tûnik, az egész világ hallgat ezekre az antiszemita rágalmakra. Álomba ringatták a világot, már nem tud kü-lönbséget tenni az igazság és hazugság között. És eközben egyre növekszik Izrael szorongattatása.

David Parsons írja: «Hámán meg-próbálta a királyt a zsidók ellen felhec-celni. Azt magyarázta, hogy a zsidók mások. ‹Õk nem olyanok, mint mi. Õk gonoszak. Nem tartoznak ide. El kellene õket üldözni.› Istennek legyen hála, ott volt Eszter, aki által Isten, mint rejtett Szabadító, népét meg tudta menteni. Azonban sok Hámán és amá-lekita lépett fel nemzedékeken át, akik megpróbálták a zsidókat elpusztítani. A kérdés a következõ: Ki lesz majd akkor ott, hogy segítsen a zsidókat megmenteni?

A közelmúlt történelmében megélte a világ Hitler felemelkedését – egy modern Hámánét, aki azt mondta, hogy a zsidók mások. Õk nem embe-

rek, hanem férgek, akiket meg kell semmisíteni. Sajnálatos módon nem sok keresztyén volt, akik tettek va-lamit, hogy a zsidókat megmentsék a náciktól. Napjainkban egy új Hámán lépett fel, ismét Perzsiában. A neve Mahmoud Ahmadinedzsád. Ugyanúgy kijelentette, hogy a zsidók mások, hogy a gonoszság velük született tulaj-donság, és hogy õk nem is emberiek. Ezért a zsidó nemzetet le kell törölni a térképrõl.»1

És Isten vár … és Isten még mindig vár. És ez így van jól, mert egy bizonyos célt szolgál.

A Mindenható és Mindentudó min-dig megelõzi az ellenséget, még akkor is, ha az a benyomásunk, hogy épp ellenkezõleg van. Az Úr nemcsak utólag cselekszik. A helyzet már ellenõrzése alatt van, mielõtt az bekövetkezne; Õt semmi sem lepheti meg. Isten jó-val azelõtt reagál, mielõtt ellenségei cselekednének, akkor is, ha annak idõpontját még senki nem vette észre ■

.1 David Parsons, «Izrael Purim-ünnepet ül», ICEJ-Newsletter, 2012. március 5.

INFOBOX

Eszter könyve

1. fejezet Ahasvérus perzsa király nagy lakomát rendez, és elûzi Vásti királynét, mert nem engedelmeskedik a király pa-rancsának, és nem jelenik meg a nép elõtt.

2. fejezet A király számára szép fi atal lányokat keresnek, akiket egy éven át készítenek elõ. Közöttük van Eszter is, a szép zsi-dó lány. Ahasvérus õt választja és királynévá koronázza. Ezalatt Eszter unokabátyja, Márdokeus, meghiúsít egy halálos cselszövést a király ellen.

3. fejezet Ahasvérus nagy méltóságra emelte Hámánt birodalmá-ban. Hámán ráveszi a királyt, adjon engedélyt a zsidók ki-irtására, mert Márdokeus nem hajtott térdet elõtte.

4. fejezet Márdokeus Esztert kéri fel, járjon közbe a királynál a zsi-dók megmentéséért.

5. fejezet Eszter lakomára hívja meg a királyt és Hámánt. Ezalatt Hámán Márdokeus megölését tervezi.

6. fejezet Ezen az éjjelen a király nem tud aludni. Amikor a króni-kából felolvastat, megtudja, hogy Márdokeus megmen-tette az életét. Ekkor Márdokeust arra a tisztségre emeli, amelyet Hámán akart magának.

7. fejezet Hámán és a király lakomán vesz részt Eszter királynénál; eközben Hámán leleplezõdik, és arra a fára akasztják fel, amelyet õ Márdokeusnak készített.

8. fejezet Márdokeus és Eszter eléri a királynál, hogy a zsidók saját védelmezésükre felszabadíttassanak.

9. fejezet A zsidók megölik ellenségeiket. Ekkor vezették be a Púrim ünnepét.

10. fejezet Márdokeus nagy méltóságra emeltetik.

17


DR. WOLFGANG NESTVOGEL

A Hitvalló Evangélikus Gyülekezet pásztora Hannoverben

Á prilis végén ünnepelte Izrael 64. születésnapját 1948-ban történt újjáalapítása óta. Van-e számunk-

ra kiemelkedõ teológiai jelentõsége ezen állam létezésének? Vagy csupán egy «mindennapi» politikai tényrõl van szó, amelynek Isten üdvtörténetéhez és a mi bibliai magyarázatunkhoz közvetlenül semmi köze sincs? Napjainkban azok a keresztyének, akik a Bibliához hûeknek tartják magukat, mindkét álláspontot képviselik. A bibliamagyarázat történ-tében «Izrael esete» szüntelenül kulcs-kérdésként merült fel az Írás megérté-sében és a különbözõ profetikus témák értelmezésében is: Jézus egy valóságos Ezeréves birodalmat (Millennium) állít majd fel? Beteljesednek-e szó szerint a még elõttünk álló ószövetségi kijelenté-sek? Jézus Krisztus Gyülekezete vajon Izráel régi népének örökségébe lép-e?

A causa Israel kezelése példaértékû esetként szolgálhat fõleg a profetikus szövegekkel való eljárás során. Az itt megkívánt rövidség keretein belül szeretnénk példaértékûen kifejteni, mi-lyen hermeneutikai (bibliamagyarázó) kérdések tisztázása szükséges, ha a Bib-liának a jövõre vonatkozó kijelentéseit helyesen akarjuk értelmezni.

1. Ellenpólusok az Izrael-kér-

désben: Öröklés a Gyülekezet ál-

tal vagy Isten régi népének adott

valóságos ígéretek a jövõre nézve? E két alapvetõ ellentétes álláspont ösz-szehasonlítására szorítkozunk anélkül, hogy itt kitérhetnénk arra a tényre, miszerint mindkét «táboron» belül még további differenciálódások és vál-tozatok vannak.

a) Örökléselmélet: Az Izraelnek adott, még ezután bekövetkezõ ígé-retek Jézus Gyülekezetére szálltak

át. Azonkívül a földi ígéretek (mint pl. az országba való visszatérés) nem teljesednek be szó szerint, hanem lelki-szimbolikus módon áttevõdnek az Újszövetség Gyülekezetére. Ez az álláspont a behelyettesítés elmélete-ként is ismert, mivel ez Izrael etnikai népét a szimbolikus «Izraellel» (Gyü-lekezet) helyettesíti. Annak a ténynek, hogy a zsidó nép az utolsó században folyamatosan visszatér saját hazájába, szerintük semmiféle üdvtörténeti jelentõsége sincs.

Az örökléselmélet fontos építõköve az amillennarizmus koncepciójának, mely szerint nem lesz valóságos 1000-éves birodalom (millennium). Amit a Jel 20 leír, eszerint már Jézus elsõ eljövetelével elkezdõdött és visszajö-veteléig tart. Ez a református (és rész-ben a lutheránus) teológia klasszikus álláspontja.

Közben szinte minden különbség elmosódik az Ó-és az Újszövetség kö-zött, az ábrahámi szövetség ugyanúgy érvényes Izraelre, mint a Gyülekezetre («szövetség-teológia»). Kálvin szerint az ószövetségi Izráel már a Gyüleke-zet volt «gyermekkorban» (Institutio II, 11, 2). Az «igazi Izrael» feloldódik «Jézus Gyülekezetében», és csak a «hívõknek egyetlen közössége létezik, és ez a közösség létezett már a régi rend kezdetétõl egészen mindmáig, és létezni fog ezen a földön egészen a világ végéig».1

b) Szó szerinti beteljesedés: A még elõttünk álló ígéretek Izrael etnikai népe számára a jövõben szó szerint be-teljesednek. Ehhez tartozik a maradék megtérése («egész Izrael», Róm 11,26) a Messiáshoz Jézus visszajövetelével, és szabad élete saját országában («Izrael helyreállítása»). Izrael világi népének visszatérése a második világháború következtében hozzátartozik az isteni terv beteljesedéséhez. Megteremti a feltételeit azoknak a jövõbeli esemé-nyeknek, amelyekrõl a Zak 12-14-ben olvashatunk.

E nézõpont keretein belül várjuk az Ezeréves birodalomra vonatkozó ígéret beteljesedését, melynek felállításához az Úr vissza fog jönni. Ez az ún. premil-lennarizmus álláspontja (Jézus elõbb jön vissza – pre – az igazi Ezeréves birodalom felállítása elõtt). Ez Né-metországban a dispenzacionalizmus fogalmaként volt ismert.2 Különben a vitákban nem kellene a «címkékre» hagyatkozni, mivel egyetlen diszpenza-cionalizmus, mint zárt koncepció, nem létezik, hanem különbözõ kifejezési formákban nyilvánul meg, amelyek egyetlen közös mag körül keletkeznek.3 Mindig az történik, hogy a szó szerinti beteljesedés ellenzõi egy szélsõséges diszpenzacionalizmus karikatúráját rajzolják. Aztán a következõ benyomás keletkezik: Mindenkinek, aki Izraelnek saját országában történõ helyreállítását és egy valóságos millenniumot vár, egyúttal bizonyos diszpenzacionalista tanokat is (pl. a Hegyi beszéd csak az 1000-éves birodalomra érvényes …) helyeselnie kellene. Ez semmiképpen sincs így!

Ezzel részeredményhez jutottunk: Az a) és b) álláspont kölcsönösen kizárja egymást, és döntéshozatalra szólítanak fel. Mi adhat útmutatást?

2. A reformátori írásértelmezés:

Felhívás a Biblia szó szerinti értel-

mezéséhez való visszatérésre. A reformátorok alapvetõ törekvése volt, hogy Isten Szavának tiszta hangját újra hallhatóvá tegyék (claritas scripturae). Ennek érdekében szembe kellett száll-niuk azzal az önkénnyel, amely az egyháztörténelem korai századaiban az igemagyarázat terén széleskörûen elterjedt. Ahelyett, hogy a szöveg szószerinti jelentését mértékadóként elfogadták volna, az «Írás többrétegû értelme» után kutattak. Ezzel aztán minden lehetséges allegorikus jelen-tés (képszerûsítés), átszellemülés, átértelmezés elõtt nyitva állt az út. Ez azoknak a bibliai igazságoknak elfer-

Izrael próbaesete Hogyan juthatunk el a profetikus bibliai szövegek helyes értelmezéséhez?

18


NÉZÕPONTBAN

dítéséhez vezetett, amelyeket Isten a bibliaírók által kinyilatkoztatott.

Az ilyen «spiritualizálás» hirdetõi közé tartozott Origenész egyházatya (185-254), akit Luther késõbb joggal bírált. Az önkénnyel és allegorizálás-sal szemben a reformátorok központi törekvésüket helyezték szembe: Csak az Írás egyszerû értelme számít, a «betûszerinti» értelem, pontosan az «irodalmi értelem» (szó szerinti érte-lem). Ez alapján kell a bibliai szövegeket lehetõleg úgy magyarázni, ahogyan azt eredetileg a szerzõje gondolta, ezt pedig a nyelvtan, a szóhasználat és a szöveg-összefüggés (kontextus) fi gyelembevéte-lével kell elérni.

3. A reformátorok Izrael-ér -

telmezése. Tekintettel ezekre az elõzményekre, még meglepõbb az a tény, hogy az irányadó reformátorok az Izrael-kérdés kapcsán egyáltalán nem tartották magukat a bibliai szövegek szó szerinti magyarázatához. Amíg Luther a Római levélrõl tartott korai elõadásában (1515/16) abból indult ki, hogy az idõk végén a zsidó nép nagy része, mint etnikai «maradék» (tehát mint nemzeti közösség) meg fog térni Jézushoz, késõbb azonban már elfordult ettõl a magyarázattól. Kálvin is úgy értelmezte a Róm 11,25-tõl verseit – a szó szerinti értelem és a kontextus ellenére – mint a zsidók és pogányok közösségét, amely az egész egyháztör-ténet során Jézus Krisztusban hitre fog jutni. Ez, az õ értelmezése szerint, egy olyan gyülekezetnek felel meg, amely «a világ kezdetétõl a világ végéig» tart (vö. Heidelbergi Káté, 54. kérdés).

Hogy kerülhetett sor Izraelnek ilyenfajta «kisajátítására», a neki szánt speciális ígéreteknek a Gyülekezetre történõ átruházására? A végidõkkel foglalkozó kérdések biztosan nem tar-toztak azon témák közé, amelyeknek a reformátorok a legnagyobb fi gyelmet tulajdonították volna. A döntõ teológiai csatákat akkoriban más frontokon vív-ták, mindenekelõtt a megváltás értel-mezése, és ezzel együtt a megigazulás tana körüli konfl iktusok területén.

Az eszkatológia keretében a refor-mátorok messzemenõen azt az állás-

pontot képviselték, amelyet Augustin (354-430) egyházatya vallott. De már jóval elõtte, a második században a korai egyház azzal indult, hogy saját magát az Izrael-ígéretek egyetlen örö-kösének tekintette (Barnabás-levél, Jusztin mártír). Origenész allegórikus módszerével gondoskodott azokról a kéziszerszámokról, melyekkel a Biblia Izrael-szövegrészeit a Gyülekezetre át lehessen ruházni. Késõbb a római katolikus egyház teljhatalmát és állí-tólagos elhívását minden elképzelhetõ eszközzel védelmezte. Már egyáltalán nem állt érdekében, hogy az idõközben egyházilag bekebelezett Izrael-ígérete-ket még egyszer az eredeti címzetthez visszajuttassa. Az õ jelenlegi 1000-éves birodalmában (amillennarizmus!) Krisztus már régóta uralkodik a pápa-ság által.

A korai egyház az elsõ három év-században legalább a millennium kérdésében megpróbálta a bibliai lényeget megõrizni, és az eljövendõ birodalomhoz ragaszkodni. Késõbb azonban Augustinusszal a szó szerinti értelmezéstõl való elfordulás vált az egyház meghatározó álláspontjává. És a reformátoroknak – több mint 1000 évvel Augustinusz után – nyilvánvalóan sem idejük, sem megfelelõ betekintésük nem volt, hogy ezeken a pontokon érvé-nyesítsék saját reformátori elveiket az Írás magyarázatában. Aki ma követke-zetesen a reformátorokra akar hivat-kozni, annak az Izrael-kérdésben arról kell döntenie, hogy a reformátorokon túl a szó szerinti értelmezéshez fordul. Különben megmarad egy tradicionális konfesszionalizmus szintjén.

4. A profetikus szöveg betû sze-

rinti értelme. A bibliaolvasó világos alternatíva elõtt áll: Kész vagyok-e hagyni, hogy a szövegek önmagukért beszéljenek – vagy egy meghatározott teológiai rendszer szûrõjén keresztül olvasom õket? Természetesen egyetlen magyarázó sem tud teljesen megsza-badulni elõzetes ismereteitõl, amikor egy írásos bizonyítékkal találkozik. És mindnyájan hajlamosak vagyunk arra, hogy saját (eddigi) értelmezésün-ket olyan lehetõségként szemléljük,

amelyet mindenki másnak ugyanúgy kellene látnia.

Mindazonáltal Isten Szava mindig bebizonyította erejét, hogy képes önma-gát érthetõvé tenni, és a még olyannyira megcsontosodott téves értelmezések ellen is érvényesülni.

Tegyünk próbát példák alapján. Az Ószövetség mindig összeköti a nép szí-vének megújulását országába való visz-szatérésével. Olvassuk el ehhez többek között az Ez 36,24-28. 33-35; 37,12-26; Amós 9,11-15 (vö. Jer 16,15; 23,8; 34,6; 31,8.23-34). Aki ezeket a szövegeket tanulmányozza, az élõ Isten világos kijelentését fogja bennük találni saját választott népéhez, Izráelhez. Az áldás és az ország összekapcsolásának alapja az ábrahámi szövetség (1.Móz 13,15; 17,6-8 u.a.). Ez feltétel nélküli, ami azt jelenti, hogy feltétel nélkül érvényes, és nincs Izráel engedelmességéhez kötve. Hogyan érvényteleníthetné Isten valamikor is?

Ezt az Izraelnek szóló ígéretet az Újszövetségbe is felvették, és egyetlen szóval sem vonták vissza, még a zsi-dók és pogányok Gyülekezeten belüli egységének hangsúlyozása által sem (Ef 2,11ff; Róm 11,17-24). És amikor például Jakab az ApCsel 15,15-20-ban a végidõkbeli Izrael-ígéretet az Ámós 9,11-12-bõl idézi, semmiképpen sem feltételezi azt, hogy ezek már a Gyü-lekezeten belül teljesültek volna. Ezzel az idézettel Jakab sokkal inkább arra mutat rá, hogy Istennek Izraellel kap-csolatos jövõterve a pogányok számára semmilyen hátránnyal nem jár: Ha Isten az Õ népét a jövõben végérvénye-sen betelepíti országába, akkor abból a pogányok is áldást nyernek. És ehhez az is hozzátartozik (ApCsel 15,15), hogy nekünk már most a jelenben sincs semmilyen okunk arra, hogy a megtérõ pogányokat a Gyülekezetbõl kizárjuk, és mint «másodrendû keresztyéneket» tekintsük. Mindkét esetben (az Ámós-ígéretek jövõbeli beteljesedése és a Gyülekezet jelenlegi összegyûjtése) ugyanaz az elv mûködik: Isten áldása a zsidók és a pogányok számára nem zárja ki egymást, hanem összekapcsolódik.

Az Újszövetségben nem létezik egyetlen olyan szöveg sem, amely az

A bibliaolvasó világos alternatíva elõtt áll: Kész vagyok-e hagyni, hogy a szövegek önmagukért beszéljenek – vagy egy meghatározott teológiai rendszer szûrõjén keresztül olvasom õket?

19


ÉJFÉLI KIÁLTÁS

Februárban ünnepelte a bolíviai

Éjféli Kiáltás kerek évfordulóját. Mi-

lyen benyomásokat tett Rád az ünnepi

konferencia?

Az volt a kívánságunk, hogy az évforduló alkalmából egy hálaadó ünnepséggel járuljunk az Úr elé, és régiónkban kifejezetten a bibliai pró-féciákat hirdessük. Mivel nagyon kevés gyülekezetben tudnak a lelkipásztorok ezekkel mit kezdeni. Elõször is hálásak vagyunk, hogy az Úr kegyelme kísér-te az elõkészületeinket, jóllehet az egyik rendezvényünket új területen hirdettük meg (meghívók kiküldése a közösségeknek, plakátok nyomtatása, az elõadók kiválasztása, dekoráció, könyvesstand felállítása, levezetés, fordítás, zene, erõsítés, étkeztetés). A meghívókat Riberaltán, Guayara-mirinben és Cobijaban osztottuk ki. És a szolgálatkész konyhás csapat a vasárnapi összejövetelre 800 adag ételt készített.

A pásztori konferenciára csupán a 90 km-re fekvõ Guayaramirinbõl több mint 100 vendég érkezett, akik szállás-helyet is igényeltek, úgyhogy az inter-nátusunk teljesen megtelt. Ez rendkí-vüli bátorítást jelentett számunkra, és új kapcsolatokat is hozott számunkra a szomszéd város pásztoraival.

A konferencia elõadói meglepõ lelki-szellemi valamint teológiai egységet képeztek, ami külön örömet jelentett nekünk, akik a rendezvényt megszer-veztük. A Hebron/Santa Cruz Szemi-nárium rektora, Lic. Alejandro Zaballa, Isten igéjének erejérõl beszélt a lelki-gondozásban (a humanista pszichológia helyett) valamint a posztmodernizmus-ról, tekintettel Jézus visszajövetelére. Norbert Lieth az Izrael iránti szeretet élesztgette az Írás által, én pedig meg-kíséreltem rámutatni, miként szövõdik egybe a lelkipásztor foglalkozása a Bibliában a bibliai próféciák betelje-sedésével. Kiegészítõleg foglalkoztunk

INTERJÚ

«Jézus azzal bízott meg minket, hogy ‹menjetek el›»

Eberhard Hanisch feleségével, Rosmarie asszony-nyal irányítja Bolíviában a missziós munkát, ahol az Éjféli Kiáltás 50 éves jubileumát ünnepelhette. Az interjúban erre tekintünk vissza.

Norbert Lieth igehirdetése Riberaltán. Eberhard Hanisch fordította, aki Bolíviában felelõs munkatársunk.

ószövetségi ígéretet Izrael számára kétségbe vonná. Sokkal inkább minden arra mutat, hogy a jövõben a nép a Jézus Krisztushoz, mint Messiásához való odafordulása által, minden ígéret teljes körû beteljesedéséhez jut el. Számos kijelentés (pl. Mt 19,28; 23,37-39; Lk 21,24; 22,30; ApCsel 1,6; Róm 11,25-27) erõsíti meg Izrael reménységét, mint amit Maga Jézus (és késõbb Pál) igazolt.

Jacob Thiessen kutatásaiban kimu-tatta, mennyire alaposan kezesked-nek az újszövetségi források Izrael végidõkbeli helyreállításáról (Izrael és a Gyülekezet, 2008). És Michael J. Vlach disszertációjában – amely, sajnos még német fordítóra vár – be tudta bizonyítani: ott is, ahol az Újszövetség kiegészíti az ószövetségi ígéreteket, és az aktuális helyzetekre alkalmazza (pl. Ámós 9,11-tõl az ApCsel 15,15-ben és folytatólagosan), soha nem olyan módon teszi, amely az eredeti, szó szerinti jelentését visszamenõlegessé tenné vagy Izraeltõl elvenné.4

Ezért éri meg az Izrael-kérdésben is a betû szerinti értelem mellett kardos-kodni: Nem kevesebbrõl van szó, mint az élõ Isten hûségérõl ígéretéhez, Aki az Õ szemefényét nem hagyja cserben (Zak 2,12; 5.Móz 32,10). És szó van a mi hûségünkrõl is a szó szerinti Írás-hoz. Ha valaki egyszer eltér ettõl, hogy egy teológiai rendszert szolgáljon, akkor fennáll a veszély, hogy ismét megteszi majd. Isten õrizzen meg ettõl bennünket! ■

Megjelent Dr. Wolfgang Nestvogel hozzájárulásával (www.wolfgang-nestvogel.de); elõször megjelent: Aufblick und Ausblick, 3. Quartal 2011, 8f. old, Bibel und Gemeinde, fest und treu, 12f. o. és a westfáliai regionális lapban 1 L. Berkhof, Systematic Theology, 1969, 571. old.2 Minden diszpenzacionalista egyben premillenna-rista is. Különben a mondat nem megfordítható: vannak olyan premillennaristák is, akik bizonyos diszpenzacionalista álláspontot nem fogadnak el. Ezért különbséget kell tenni «a diszpenzacionalista» és «történelmi» premillennaristák között. 3 A Scofi eld-Biblia dokumentálja az idõsebb gene-ráció klasszikus diszpenzacionalizmusát, egy ismert szerzõ, mint John Walvoord a diszpenzacionalizmus revidiálása mellett érvel, egy további differenciálást (kb. 1986 óta) a progresszív diszpenzacionalizmus képez (C.A. Blaising).4 Michael Vlach, The Church as a Replacement of Israel? An Analysis of Supersessionism, Frankfurt 2009.

20


ÉJFÉLI KIÁLTÁS

még egy témával, mégpedig, hogy mit várhatunk a végidõkben a házasság és a család vonatkozásában.

Pontosan mit csinál az Éjféli Kiál-

tás Bolíviában?

Az Éjféli Kiáltás a Bolívia északi részén lévõ Riberalta közepén tart fenn egy missziós központot, melynek súlypontját az ifjúsági foglalkozások képezik. Az iskola, amely 1400 gyerek számára ingyenes, továbbá a négy in-ternátus épülete 120 gyerek befogadá-sával lehetõvé teszik számunkra, hogy fi atalokkal foglalkozzunk, a családok mellé álljunk, és elvessük közöttük Isten igéjének magvait. Ezenkívül a helyi, általunk alapított gyülekezettel is együttmûködünk, amit ma bennszü-löttek vezetnek, mi pedig egy Biblia-szeminárium keretében tartunk okta-tást a gyülekezeti szövetség tagjainak. Egyéb mûködési területeink még az evangéliumi szabadidõs foglalkozások, valamint a rádiós és iratmissziós tevé-kenység (egy könyvkereskedés által).

Mirõl tudnál visszamenõleg be-

számolni a bolíviai munkával kap-

csolatban?

Az Éjféli Kiáltás munkája a bolíviai õserdõkben egy szokatlan vezetés által jött létre. Egy svájci házaspár, amely Riberaltán egy gyógyszertárat vezetett, lányát a második világháború elõtt Svájcba küldte iskolába. Õ megtért, és az Éjféli Kiáltás megalapítójának, Wim Malgonak elsõ titkárnõje lett. Amint férjhez ment, ez a házaspár – Wilhelm és Jolanda Biester – volt az elsõ misszio-nárius pár, akiket kiküldtek Bolíviába. Az 1960-as években a legegyszerûbb körülmények álltak rendelkezésre a papírmunkához. Megnyitottak egy könyvesboltot, jóllehet az evangéliumi keresztyéneket még hitük miatt üldöz-ték. Az õserdei folyókon tett evangeli-zációs utak során emberek tértek meg az elszórt településeken, majd a Ma-nupari folyónál megalapították az elsõ iskolát. Riberaltán két telket sikerült megszerezni a helyi gyülekezetnek és a missziós központnak. Az 1970-es években jöttek létre az ún. árvagye-rek-családok, amelyek élén külföldi misszionáriusok és misszionárius nõk álltak. Így aztán Riberaltán a misszió területén egy általános iskolát is indí-tottak. A sok pálmafa miatt a bibliai Elim nevet kapta. 1980-ban ez az árva-gyerek-foglalkozás átalakult egy széle-sebb körû internátussá. Megépültek az

internátus elsõ épületei 120 gyermek számára, és életre hívták a rádiós- és a bibliaiskolai foglalkozásokat is. Az 1990-es évek során, miután Riberalta városának lakossága 50.000 fölé emel-kedett, szükségessé vált, hogy a nyitott telket egy védõfallal vegyék körül, és a kis iskolát a felsõ tagozat elsõ osztálya-ival bõvítették ki. 2000-ben egy újabb kétemeletes iskolaépület húzhattak fel, amit aztán még egy sportcsarnok és egy uszoda is követett. Ebben az évtizedben számtalan gyereket érhet-tünk el az iskola, az internátus és a gyülekezeten keresztül Isten igéjével. A gyülekezetet most bennszülöttek ve-zetik, és a város is több mint 100.000 lakosúra növekedett.

Minket 1993-ban, akkor egy 3 és 5 éves gyerekkel küldtek ki Riberaltára, mint fi atal családot. Nagyon hálásak vagyunk, hogy ezt a munkát tovább vi-hettük és kiépíthettük. Isten gazdagon megajándékozott bennünket; gyereke-ink itt nõhettek fel, missziós iskolába járhattak, és Jézus útjára léphettek. A missziós munka és az egyszerûbb körülmények nem korlátoztak minket, hanem még sokkal elõrébb segítettek.

Milyen perspektívákat látsz még

az Éjféli Kiáltás számára Bilíviában?

Ha mi a sok családot, részben elárvult gyerekekkel nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a munkánk az internátusban egyre szükségszerûbb. Az 1960-as években csak néhány ár-vagyerek volt, ma már a nem árvák is segítségre szorulnak. A megváltozott munkakörülmények, válások vagy egyéb problémák végett egyre többen vannak társadalmunkban az elvált vagy szükséghelyzetbe került csalá-dok, akik aktív támogatásra szorulnak, és olyan segítségre, amilyet mi, evan-géliumi keresztyének nyújthatunk. Ezért gondolkodunk a jövõben egy új internátusépület megépítésében és a régiek bõvítésében, valamint szeretnénk a szakképzést iskolánkba bevezetni (ami az állami képzésben az iskolák számára a jövõben kötelezõvé válik). E lépésekhez sok bölcsesség-re és imádságra lesz szükségünk, mivel egyrészt állami engedélyeket kell beszereznünk, másrészt a mi meglehetõsen nagy létesítményünk a város közepén egyesekben irigységet vált ki. Az önkormányzati hatóság sze-retne egy utcát kialakítani a területün-kön keresztül. Ez által bizonytalanok

lettünk az új építkezések tekintetében, és talán a terep szûkítésére is gondol-nunk kell.

Mi van a szíveden Bolíviával kap-

csolatban?

Különösen a szívünkön hordozzuk azt, hogy a fi atal hívõknek és házas-pároknak felhívjuk a fi gyelmét az Úr Jézus megbízására, hogy «kimenjünk». Mindenképpen kiváltság életünket az Úrnak adni, Õt szolgálni és az Õ veze-tése alatt lenni. Én 21 évesen jöttem Dél-Amerikába, és ezt követõen egy misszionárius asszony adományokkal és imádságban támogatott, mint fi a-talembert. Mára a követelmények és a feladatok annyira megnövekedtek, hogy mi családként alig tudunk eljutni hazánkba szabadságra, és nagy gondot jelent az, hogy ilyenkor helyettest találjunk magunk helyett. Sürgõsen szükségünk van új munkatársakra, akik hajlandóak a missziós terepen az adminisztrációban és a könyvelés-ben részt venni, és akik megszokták a gondos munkát. Az érdeklõdõket meghívjuk egyéves gyakorlatra és próbaidõre (mailto: ofi [email protected]).

Miként támogathatják Olvasóink

munkátokat Bolíviában?

Egy amolyan keresztszülõi, azaz pártolói státusz vállalásával lehetõvé válik egy gyermek felvétele interná-tusunkba. Azzal, hogy valaki rend-szeresen imádkozik egy gyerekért, a tõle telhetõ legtöbbet megteszi érte, elõsegíti a fejlõdését. Az ilyen pártolói státusz azzal lép életbe, ha valaki az elsõ 35 eurót, ill. 60 CHF összeget be-fi zeti «keresztszülõ» jeligével nálunk. egy ilyen pártolói tagság 12 hónapra érvényes (ha ez az összeg meghaladná valaki lehetõségeit, egy tetszés szerinti összeggel is lehet részleges pártolói tag valaki). Ezután kap az illetõ egy fényképet a gyerekrõl, és a róla szóló elsõ információkat. Lehetõség van arra, hogy a pártfogásba vett gyermekkel levelezzen, ha a levelet spanyol for-dításban küldi el. A cím: (A gyermek neve), Llamada de Medianoche, Casilla 62, RIBERALTA / Beni, BOLIVIEN.

Kérdések ezen az e-mailen: Frau Gonnie Pothof: [email protected] lehet feltenni.

Bankkapcsolat: a tengeren túli misz-szió számláján

Felhasználás: «Gyermekpártfogás» R.M./E.H. ■

21


KÉRDÉSEK – VÁLASZOK

Elveszhet-e Isten gyermeke?

Az Éjféli Kiáltásban jelenleg az újjászületet-tek üdvbizonyosságával foglalkozunk. Ennek kapcsán merült fel az az argumentum, mely szerint maga, az Éjféli Kiáltás alapítója, Wim Malgo, nem tanított az üdvbizonyosságról. E témával kapcsolatban annakidején õ a következõ feleletet adta:

1. Aki az Úr Jézus Krisztust elfogadta, és hisz Benne, az az Ef 1,13-14 szerint elpecsételtetett az ígéret Szentlelkével, mint zálog a megváltás napjára. Más szavakkal: Az újjászületett garanciát kapott Istentõl, hogy Õ megtartja õket a «megváltás napjára» (Ef 4,30).

2. A Szentlélek pecsétje behatol az ember legbensõbb énjébe: A Szentlélek bizonyságot tesz a mi lelkünknek, hogy mi Isten gyer-mekei vagyunk (Róm 8,16). Ez az üdvbizonyosság.

3. A Jn 16,13 szerint a Szentlélek elvezet bennünket a teljes igazság-ra. Eszerint kijelenthetem: Egy ember, aki vette a Szentlelket, örök idõkre megváltott lett. Az Úr Jézus nyomatékosan kijelenti a 10,28-ban, hogy senki nem ragadhatja ki az Õ bárányait kezeibõl, és ezt alá is húzza a 29. versben: «Az én Atyám, aki nekem adta õket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki õket az Atya kezébõl.» Felvetõdik azonban a kérdés: És én, ha ebben a csodálatos helyzetemben, mint Isten gyermeke, mégis vétkezem? Erre válaszolja János: «… ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus» (1.Jn 2,1). Az újjászületett, Isten Lelkével betöltekezett hívõ, megvál-tatott a vétek és a bûn hatalmából, de a bûn jelenlététõl még nem. Itt botlanak el sokan Isten gyermekei közül, mert hiányosak az ismere-teik az Úr gyõzelmérõl; igen, az Úr dicsõségérõl nem rendelkeznek meggyõzõ ismeretekkel. Itt is érvé-nyes a Példabeszédek kijelentése: «Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bûnösök elbuk-nak a bajban» (Péld 24,16).

Különben: A Biblia nyomatékosan óv attól, hogy tudatos engedet-lenséggel elveszítsük a «második

üdvösséget». Az «elsõ üdvösség» az örök élet, amelyet a Jézus Krisz-tusba vetett hit a lapján ingyen megkaptunk, a «második üdvösség» pedig a jutalom, amelyet elnyerünk. Az elsõ elveszíthetetlen, mialatt a másodikat el lehet veszíteni. Egy

tyének számára. Mivel ezek ebben az esetben így érvelnek: «Látjátok, most már semmi sem történhet velünk», és egyáltalán nem töre-kednek megszentelt életre és az Úr iránti odaadásra.

Az Írás fi gyelmeztet bennünket, hogy helyesen fejtegessük az igazság igéjét (2.Tim 2,15). És maga Isten Szava erõsít meg igyekezetünkben, nehogy egy kényelmes, test szerinti keresztyénség hálójában vegetál-junk. A Biblia egyrészt kijelenti, mint már fentebb is említettük, hogy a hívõk elpecsételtetnek az ígéret Szentlelkével (Ef 1,13), «örök-ségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az õ dicsõségének magasztalására» (Ef 1,14; vö. 2.Kor 1,22). Másfelõl azonban a legna-gyobb komolysággal óv a Szentlélek: «Mert részeseivé lettünk a Krisz-tusnak, ha azt a bizalmat, amely kezdetben élt bennünk, mindvégig szilárdan megtartjuk» (Zsid 3,14). És különben ez is meg van írva: «Mivel még nem teljesedett be az õ nyugalmába való bemenetel ígérete, gondosan ügyeljünk arra, hogy kö-zülünk senki le ne maradjon errõl» (Zsid 4,1).

A kérdés, hogy elveszhet-e Is-tennek egy gyermeke, a Jézus követésének elfajulásából kelet-kezett. Ugyanis egy újjászületett számára, aki az Úr Jézus Krisztust teljes szívébõl szereti, és egyetlen vágya és szenvedélye: «Hogyan járhatnék még jobban az én Uram kedvébe, hogyan szolgálhatnám jobban, hogyan juthatnék elõrébb a megszentelõdésben?», az a kér-dés, hogy elveszhet-e még egy új-jászületett, tárgytalanná válik. Természetesen azonnal jön a jól ismert ellenvetés: «De és ismerek olyanokat, akik már egyszer megtér-tek, de aztán teljesen visszaestek.» Ezzel kapcsolatban mondja az 1. Jn 2,19: «Közülünk indultak el, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, megmaradtak volna közöttünk. De nyilvánvalóvá kellett lennie, hogy nem mind közülünk valók.» W.M. ■

A Bibliai válaszok az élet 350 kérdésére címû könyvbõl, Wim Malgo, 79-82. old.

test szerinti apa soha nem tagad-hatja meg test szerinti gyermekét, nem szüntetheti meg az apaságot, de kitagadhatja. A «jutalmat» – vagy ahogyan az Újszövetségben több-féleképpen találjuk – «a koronát» ill. «az örökséget» Jézus hûséges követése által nyerhetjük el (vö. Róm 8,17 és 1.Kor 3,11-tõl, de a nyolc gyõzelmi ígéret is a Jelenések könyvében).

De térjünk vissza a kérdésre: Elveszhet-e még Isten gyermeke? Fennáll annak a veszélye, hogy az üdvigazságok gazdagságát emberi sablonokba szorítsuk be. Ez az út mindig steril végkövetkezteté-sekhez vezet. Ebben az esetben felvetõdik a kérdés: Ki valóságosan újjászületett és ki nem? Isten Szava fi gyelmeztet bennünket, hogy «ne ítéljünk idõ elõtt» (1.Kor 4,5). Ha én a Jn 10 alapján általánosan kijelen-tem: «Egy újjászületetett már nem veszhet el», akkor az egy biblikus és igaz felelet Istennek rettegõ és kételkedõ gyermekei számára. De egy veszélyes válasz is a langyos, test szerinti és kényelmes keresz-

«Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bûnösök elbuknak a bajban»

22


ELÕZETES

IMPRESSZUM

RAJTAD CSAK JÉZUS SEGÍTHET

Éjféli Kiáltás Misszió1135 Budapest, Palóc u. 2

Tel.: (00-36-1) 236-08-96

Fax: 786-2641 E-mail: [email protected]

http://www.ejfelikialtas.hu

In memoriam: Wim Malgo, alapítóMegjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.Szövegszerkesztõ: Conno MalgoFordította: Dálnoki László, Miklós MargitTördelés: ÉKMKépszerkesztõ: Elishevah MalgoKiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, BudapestAz újság ára: 350,-Ft Éves elõfi zetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EURForint számlaszám: 10918001-00000040-71680019UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.Kiadásért felel: a Misszió elnökeLelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünk re.Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: [email protected]

HÍREK IZRAELBÕL

1135 Budapest, Palóc u. 2

Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41

E-mail: [email protected], www.hirekizraelbol.hu

In memoriam Wim Malgo

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. Kiadásért felel: a Misszió elnökeFordította Dálnoki László, Miklós MargitKép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis RolandKérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból):MKB 10300002-20510628-00003285UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu

Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda,1135 Budapest, Palóc u. 2ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet és minden kedden

17.30 órakor bibliaórát tartunkSzeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem!Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A felemelt kígyó radt. Isten számára könnyû dolog lett volna, a kígyók eltávolítása, vagy a ha-rapásuk hatástalanítása. Ez esetben az izráeliták automatikusan megme-nekültek volna anélkül, hogy tudták volna, hogyan és ki által történt. Így viszont tudta a nép, miért kellett elvi-selnie ezt a szenvedést. A magasban lévõ rézkígyó, mint valami emlékmû állt a szemük elõtt, ami a lázadozá-saikra emlékeztette õket, és ami a to-vábbi rossztól megmentheti õket. El-dönthették, meg akarnak-e menekülni. Senki sem vehette el tõlük a döntés jo-gát, és õk sem küldhettek mást maguk helyett. Ha nem néztek fel a magas-ban lévõ kígyóra, meg kellett halniuk. A mérges kígyók továbbra is ott voltak a környéken, és harapásuk még mindig halálos volt. Csak akkor menekülhet-tek meg, ha hittek abban, hogy Isten mentõígérete valóban megmenti õket a haláltól, és e hitnek megfelelõen cselekedtek.

Hogyan menekülhetek én meg?Az elsõ lépés a bûnvallás és a visz-

szafordulás. Ez azt jelenti: beisme-rem bûneimet és meg is bánom azo-kat. A második lépés a hit. A harmadik és mindent eldöntõ a kegyelmi ajánlat igénybevétele. Ezt követi a megmene-külés. Pontosan ezt magyarázta egy-kor Maga Jézus: «És ahogyan Mózes

felemelte a kígyót a pusztában, úgy

kell az Emberfi ának is felemeltetnie,

hogy aki hisz, annak örök élete legyen

õbenne» (Jo3,14-15). A mai állapotok olyanok, mint an-

nakidején az izráeliták esetében. Az emberek Isten ellen lázadoznak. A ke-reszt ma is egy fi gyelmeztetõ emlékmû, és egy menedéket nyújtó kikötõ egy-ben. Csak aki Istennek megmentõi ajánlatát, a Golgota keresztjén fel-emeltetett Jézus Krisztust elfogadja, és Õrá tekint, az megmentetik. Isten elveszejthette volna az izráelitákat. De pontosan, ahogyan szeretetbõl nyúj-totta nekik a feltûzött kígyó általi me-nekülést, úgy küldte az egész emberi-ség megmentésére az Õ felemeltetett Fiát. Aki Õbenne hisz, az nem veszhet el, hanem örök élte van (l. Jn 3,16). T.L. ■

Amint Izráel az ókorban a pusztá-ban vándorolt, «útközben elfogyott a

nép türelme, és így beszélt a nép Isten

és Mózes ellen: Miért hoztatok el ben-

nünket Egyiptomból? Azért, hogy meg-

haljunk a pusztában? Hiszen nincs ke-

nyér és nincs víz, szívbõl utáljuk ezt a

hitvány eledelt. Ezért mérges kígyókat

küldött az ÚR a népre, és azok meg-

marták a népet, úgyhogy sok izráeli

meghalt. Ekkor odament a nép Mózes-

hez, és ezt mondta: Vétkeztünk, mert

az ÚR ellen és ellened szóltunk. Imád-

kozz az ÚRhoz, hogy távolítsa el rólunk

a kígyókat! És imádkozott Mózes a né-

pért. Az ÚR pedig ezt mondta Mózes-

nek: Csinálj egy rézkígyót, és tûzd rá

egy póznára. Mindenki, akit megmart

a kígyó, életben marad, ha föltekint

arra. Mózes tehát csinált egy rézkí-

gyót, és föltûzte egy póznára. Ha az-

után megmart valakit a kígyó, és fölte-

kintett a rézkígyóra, életben maradt» (4.Móz 21,4-9).

Itt párhuzamokat találunk korunk-kal: az emberek követelõzõk, lázadók, akik úgy gondolják, hogy Isten nélkül is boldogulnak (vö. Róm 3,10-12). Iz-ráel bûne Istenükkel szembeni lázadá-sukban nyilvánult meg. Ennek követ-kezménye Isten elkerülhetetlen ítélete volt, Aki semmiféle bûnt nem tûr meg jelenlétében (l. Róm 6,23). Itt Isten ítélete mérges, halált hozó kígyók ké-pében jelent meg.

A Bibliában Jézus Krisztus fi gyel-meztette a zsidókat: «…ha meg nem

tértek, mindnyájan hasonlóképpen

vesztek el» (Lk 13,3). Ha mi õszintén fordulunk Õhozzá, a következõt ígéri Isten: «Ha tehát száddal Úrnak vallod

Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten

feltámasztotta õt a halálból, akkor üd-

vözülsz» (Róm 10,9). A pusztában ván-dorló izráeli népnek adott megmentõ ígéretet is találunk: «Mindenki, akit

megmart a kígyó, életben marad, ha

föltekint arra!» (4.Móz 21,8). Az ered-mény: «Ha azután megmart valakit a

kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, élet-

ben maradt» (9. v). Ha egy izráelitát megmart egy kí-

gyó, csak fel kellett tekintenie a ma-gasban lévõ kígyóra, és életben ma-

A következõ szám 2012. 06. 10. után jelenikmeg többek között e témával*:

« A keresztyének viszonya a

Törvényhez és a kegyelemhez»

*A változtatás joga fenntartva!

23 BETH-SHALOMHÍREK IZRAELBŐL

Kedves Izrael-Barátok Izrael helyzete a régióban történelme során még

soha nem volt olyan bizonytalan, mint jelenleg. Ezt jelentette ki Asher Susser politológus, a Nem-zetbiztonsági Intézetben tartott egyik elõadásán. Az egyetlen út a fenyegetõ veszély elhárítására, véleménye szerint, a palesztinok egyoldalú elkü-lönítése lenne.

Susser úgy véli, hogy egy átfogó béke-megál-lapodás a palesztinokkal láthatóan nincs elérhetõ

közelségben, ezért az egyoldalú szeparálás lenne a legjobb az állam zsidó identitásának garantálására, és Izrael megóvására attól, hogy kétnemzetiségû állammá váljon. Fennállhat ugyanis a veszély, hogy az arabok legkésõbb húsz éven belül a lakosság többségét fogják alkotni.

Továbbá elmagyarázta, hogy az arab világ jelenlegi forrongásait semmi-képpen sem lehet az «arab tavasz» eseményeihez hasonlítani. Ezek sokkal inkább Izraelt taszítják egy rendkívül bizonytalan helyzetbe, amely regio-nális-politikai, mindenekelõtt iszlám-politikai hatalmi harcokat idézhet elõ.

Érdekes módon zsidó oldalról az utóbbi idõben olyan erõsödõ hangok hallatszanak, amelyek az egyállamiságú megoldás mellett foglalnak állást. Különben adósok maradnak a válasszal arra a kérdésre, hogy elképzelésük szerint hogyan nézne ki, és miként mûködne egy ilyen állam. Azonban úgy gondolják, jó lenne, egy ilyen megoldást megfontolni.

Meglepõ módon, palesztin oldalon is vannak emberek, akik az egyál-lamiságú megoldás mellett kardoskodnak. Noha az õ javaslatuk inkább hangzik fenyegetésnek, mint megoldásnak.

Achmed Qurei, az oszlói szerzõdések egyik «értelmi szerzõje», jelentette ki, hogy a palesztinoknak jó lenne a kétállamiságú megoldás helyett az egyállamiságú Izraelt szem elõtt tartani. A palesztinoknak nyilvánvalóan tárgyalniuk kellene az egyállamiságú megoldásról, és le kellene ülniük Izraellel a tárgyalóasztalhoz, sõt ezt a megoldást, mint izzó parazsat kellene Izrael fejéhez vágni.

Hogy mennyire sürgõs a palesztinokkal való helyzet szabályozása, azt egy újságcikk címe is mutatja: «A magas arab születési arány azt jelenti, hogy Jeruzsálem elveszítheti zsidó többségét.»

A belügyminisztérium adatai szerint Jeruzsálem lakossága jelenleg 933.000 fõt számlál. Ebbõl 37 % arab, akiknek 42 %-a 15 év alatti. Az arab lakosság gyors növekedése által 10-20 éven belül Jeruzsálem elvesztheti zsidó többségét, fi gyelmeztetett a jeruzsálemi városi tanács egyik tagja.

Egykor a régi Jeruzsálem területe a városfalakon belül körülbelül egy négyzetkilométer volt. Ma már a palesztin területeknek Jeruzsálemhez való csatolásával a város 108 négyzetkilométeren terül el. Ez azt jelenti, hogy Jeruzsálem városhatárain belül 28 arab falu található – összes problémá-jával és a következményeivel, amelyek a város számára jelentenek gondot.

Ezzel a háttérrel érthetõ, hogy Izraelben a palesztinoktól való egyoldalú elszakadás követelése egyre hangosabbá válik. Veszélyben van a zsidó állam zsidó többsége.

Az eddig Izraelben általánosan elterjedt nézet, miszerint a legjobb az, ha semmit sem teszünk és kivárunk, amíg a dolgok maguktól megoldódnak, sokak szerint a legkomolyabb fenyegetettséget jelenti, különös tekintettel a gyorsan változó helyzetre.

Abban a tudatban, hogy semmi sem történik véletlenül, hanem min-den mögött Isten irányító keze áll, köszöntelek benneteket egy szívélyes Shalommal Izraelbõl

Fredi Winkler

Rövid jelentések • A Siratófal rabbijai azt követelik az

eBay-tól, hogy internetes árverése-iket, amelyek listáján a Siratófal-ból származó, állítólag szerencsét és áldást hozó apró kövek is sze-repelnek, szüntessék be. Ezeket a köveket, amelyek a környékrõl származhatnak, jogellenesen tulaj-donították el.

• A horvát elnök, Ivo Josipovic, a kneszetben hivatalosan bocsá-natot kért azért, ahogyan népe a második világháború alatt a zsidó néppel viselkedett.

• 2011-ben az izraeli gazdaság a 2011 második negyedévében be-következett, némi esés ellenére is 4,7 %-kal növekedett, ami az eu-rópai adósságválságra vezethetõ vissza. Egyben a munkanélkülisé-gi 5,6 %-ra esett, és ezzel 30 éve a legalacsonyabb volt.

• Netanjahu ciprusi látogatásán, amely egy izraeli miniszterelnök elsõ ilyen látogatása volt, töb-bek között kétoldalú «keresõ- és mentõ-megállapodást» kötött, ami az izraeli haderõ repülõgépeinek és hajóinak számára lehetõvé te-szi, hogy használják a szigetállam légterét és felségvizeit.

• 2011-ben 85 izraeli csúcstechno-lógiával foglalkozó céget vettek meg külföldi vállalatok vagy fu-zionáltak velük. Ezek az üzletkö-tések 3,9 milliárd euró értékben jöttek létre; ez 2011-hez képest 134%-os emelkedést jelent.

• Az Ecomist gazdasági magazin nemrég Izraelt a világ 10, nyelv-járásokban leggazdagabb országa közé sorolta. Eszerint Izraelnek 33 «õshonos» nyelve, nyelvjárása van, és mintegy 60 százalék an-nak a lehetõsége, hogy az ember egy másik nyelvet hall az utcán.

• Az izraeli Állami Archívum több mint 400 millió dokumentummal rendelkezik, amibe beletartoznak térképek, bélyegek, fotók, au-dio- és videofelvételek is. A kö-zelmúltban kezdték meg naponta nyilvánosságra hozni e hatalmas anyag egyes dokumentumait az interneten.

Hírek Izraelbõl 2012 május

Izrael déli része a Gázai-övezetbõl kilõtt rakéták hatósugarában terül el. A zsidó állam márciusban egy új, páratlan hevességû eszkalációt élt át.

IZRAEL IZRAEL AA VASKUPOLÁVALVASKUPOLÁVAL

HADTÖRTÉNELMET ÍR HADTÖRTÉNELMET ÍR

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL


Zwi LidarA H.I. jeruzsálemi tudósítója

A Gázai-övezet közvetlen köze-lébe esõ határszakaszon a minden-napok részei a Kasszám-rakéták be-csapódása. A média alig számol be ezekrõl. De egyre inkább vesznek célba lényegesen távolabbi területe-ket, mint ahogyan a legutóbbi, 2012. márciusi eszkaláció során. Akkor Grad-rakéták záporoztak Izraelre, amelyek nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, és jelentõsebb rom-boló hatást fejtenek ki.

Korábban a rakéták hatósugarában élõ összes izraeli polgár száma egymil-lió lehetett –, akik ki voltak téve az ezek okozta veszélyeknek. Idõközben a sûrûbben lakott, központi terü-leteket az «Irondom» (Vaskupola) elnevezésû rakétaelhárító rendszer kilövõ rámpáival telepítették be, hogy ezzel a világszerte egyedi berendezés-sel védekezzenek. Ez mit sem változ-tat a Negev nyugati felének polgára-ira vonatkozó tényen, hogy az ilyen helyzetekben az óvóhelyek közelében kellene tartózkodniuk. Ennek ellené-re a «Vaskupola» egy teljesen más biz-tonsági érzést nyújt. Korábban négy, a városra kilõtt Grad-rakéta négy talála-tot jelentett. Idõközben a négy Grad-rakétából a «Vaskupola» hármat még becsapódása elõtt kilõ.

Amint az izraeli had-sereg megneszelte, hogy egy nagyszabású me-rényletet terveznek a pa-lesztinok, két terroristát célzott módon likvidált. Izrael ezzel jelezni kí-vánta: Nem hajlandóak tudomásul venni az izra-eli területek elleni, fokozódó rakétatá-madásokat. Ennek során ártalmatlanná tették Suhair al-Kaisit, a Népellenállási Bizottság fõtitkárát és a 2011. augusz-tusi, Eilatnál végrehajtott merényletek felelõsét, valamint a Hamasz aktivista Mahmud Hananit, akit nemrég cserél-tek ki Gilad Shalitra.

Az ezt követõ rakétatámadás hosz-szú idõ óta a leghevesebb eszkaláció-nak számított, de mindenesetre bizo-nyította a «Vaskupola» rakétaelhárító rendszer sikerét. Majdnem 80 Grad-rakétát lõttek ki Beer Sheva, Ashkelon és Ashdod lakónegyedeire. Az egyen-ként 18 kg robbanótöltettel ellátott rakéták közül 58-at még a levegõben semmisített meg a «Vaskupola» rend-szere. E rendszer a meglehetõsen magas költségei ellenére (lásd a tech-

A Gázai-övezetbõl kilõtt Grad-rakéta a dél-izraeli

Netivot városában csapódott be

nikai adatoknál) sokkal magasabb anyagi károkat képes megakadályozni (becslések szerint 200 millió euró). Ám sokkal fontosabb, hogy ez által emberéleteket is megvéd. Izraelnek nem voltak emberveszteségei. A hét-napos rakétatámadás során mindössze 15 izraeli polgár sérült meg.

Ezen felül az izraeli hadsereg köreibõl arról lehetett értesülni, hogy «itt egy rendkívüli jelentõségû sikerrõl van szó, amely egyedülálló a világon». Ezzel Izrael hadtörténelmet írt, és új fejezetet nyitott a hadviselésrõl szó-ló tankönyvekben is; mivel a világon nincs még egy olyan rakétaelhárító rendszer, amely 50 kilométeren be-lül mûködik. Kiemelkedõ teljesítmé-nyével a «Vaskupola» végképp valódi szenzációszámba megy. ■

Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter a «Vaskupola» kilövõálványával a háttérben

A Vaskupola teljesítményei 2012 márciusában • Hatótávolsága: 5-70 km között• Fejlesztési költségek: 750 millió

euró• A fejlesztés kezdete: 2006• Operatív bevethetõsége: 2010 vége• Az elsõ ellenséges rakéta lelövése:

2011. április 7.• 2012 márciusában Izraelre kilõtt

rakéták száma: 300• Becsapódások száma Izrael terüle-

tén: 168• Lakott területekre kilõtt Grad-raké-

ták száma: 78• A «Vaskupola» által elhárított raké-

ták száma: 58• A «Vaskupola» sikeres mûködése

százalékban: 75 %• Egyetlen ellenséges rakéta lelövésé-

nek költsége: 63.000 euró• Ennek a legutóbbi eszkalációs for-

dulónak az összköltsége: 3,66 mil-lió euró

• A délen felállított védelmi ütegek száma: 4

• Egy kilövõrámpa kezelõ személyze-tének létszáma: 50 fõ

• Az óvóhelyek közelében lévõ izrae-liek száma: 1 millió

• A rakéták által nem veszélyeztetett iskolások száma: 200.000

• Az izraeli áldozatok száma: 15 se-besült, halálos áldozat nem volt ■

Összeállította ZL

25


A terror részleges mérlege Gilad Shalitot hivatalosan elbo-

csátották a hadseregtõl. Az vált is-mertté, hogy maradandó károsodást szenvedett amiatt, hogy a fogságban megsebesült kezét nem kezelték megfelelõen. Hogy a fi atalember amúgy hogy van, azt csak a család és a barátok tudják, mivel elég vissza-húzódó életet él.

Lényegesen prominensebb fi gu-rákként állnak a nyilvánosság elõtt néhányan az 1000 szabadon bocsá-tott palesztin közül, akiket az izraeli katonáért cseréltek ki. Ahlam Ta-mimi 16-szoros életfogytiglanjából alig 10 évet ült le, neki idõközben Jordániában TV-showja van. Tamimi 2001 augusztusában nyújtott segít-séget Jeruzsálem központjában, a «Sbarro Pizza» egyik étterme elle-ni robbantásos, öngyilkos merény-lethez. Izraelben ez a merénylet, melynek során 15 ember meghalt és 130 megsebesült, mélyen gyökere-zik az emberek emlékezetében. Az áldozatok között volt többek között a Schijveschuurder házaspár és há-rom a hét gyermekük közül. Tami-mi szabadon bocsátását megelõzõen mindenekelõtt a túlélõ Schijvesch-uurder-gyerekek tiltakoztak a Shalit-csere miatt.

Tamimi show-mûsora a jordá-niai «Al-Quds TV» csatornán fut, amely egy Hamasz-közeli adó. A

beszélgetõs mûsorba rendszeresen hívnak meg magas rangú Hamasz funkcionáriusokat. Az elsõ Hamasz vendég Saleh Aruri volt, aki a fog-lyok gondozásával foglalkozik, és azt ígérte, hogy a Hamasz «folytatni fog-ja az ellenállást és az izraeli katonák elrablását».

Idõközben az izraeli hadsereg magas rangú tagjai igazolták, hogy konkrét hírszerzõi információk arra utalnak, hogy a Hamasznak ezt a doktrínáját kívánják megvalósíta-ni. Korábban a legfõbb parancs az volt, hogy az izraelieket öljék meg. Idõközben áttértek a túszejtésre, áll a jelentésben. A Gázai-övezet határán ennek megfelelõ aktivitás észlelhetõ. Más felõl azt is tudni vé-lik, hogy Ciszjordániában erre felké-szített terrorsejtek vannak, amelyek csak a megfelelõ parancsra várnak. A gyanúsítottak között olyanok is vannak, akiket Shalitért engedtek el.

Ezzel számos izraeli félelme lát-szik beigazolódni. Mert eltekintve a szabadon engedett, nehézsúlyú bûnözõk aránytalanul nagy számá-tól, azt is kritizálták, hogy a kizsa-rolt személyek újra aktív terrorista tevékenységbe kezdhetnek. Az iz-raeli titkosszolgálatok ezt vissza is igazolták, mivel ez minden további nélkül lehetséges. Ezt viszont Shalit szabadon engedésénél az izraeli kor-

mánnyal együtt szintén számításba vették. Megígérték, hogy mindent meg fognak tenni az izraeli polgárok védelmének érdekében.

Mindezekkel a háttérben, vala-mint a legújabb eszkalációra való tekintettel Izrael likvidálta Mahmud Hananit. Õt is Shalitért engedték el, és azóta Gázában tartózkodott. Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy õ Suhair al-Kaisi társaságában volt, aki a «Népi Ellenállási Bizottság» fõtitkára és a 2011. augusztusi Eilat melletti merényletek mögött állt. Mindketten egy Izrael elleni nagy merénylet tervezésén dolgoztak.

De ez messze nem minden, amit a Shalitért elengedettek aktivitásáról meg lehet állapítani. Ciszjordániá-ban idõközben hét, oda szabadon bocsátott volt foglyot fogtak el ter-rorista tevékenység miatt. Közülük öten ismét börtönben ülnek, míg kettõt a kihallgatásuk után ismét sza-badon bocsátottak. AN ■

Izrael likvidálta Mahmud Hananit. Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy õ Suhair al-Kaisi társaságában volt, aki a «Népi Ellenállási Bizottság» fõtitkára és a 2011. augusztusi Eilat melletti merényletek mögött állt. Kép: Eilat



ANTISZEMITIZMUS

Izrael reakciója Günter Grass verséreSzámtalan kommentár látott napvilágot. Neves személyiségek adtak rádió-és TV- interjúkat. Maga Grass is többször megszólalt. Az alábbiakban leközlünk néhány, Izraelbõl származó véleményt a Günter Grass Izra-el-ellenes költeményével kapcsolatban.

tény gyermekek voltak azok, akik-nek vérét állítólag a macesz elké-szítéséhez felhasználtak a zsidók, ma pedig az iráni nép az, amelyet a zsidó állam ki akar oltani. Amit szin-tén meg kell mondani, hogy Izrael a világ egyetlen állama, amelynek létezéshez való jogát nyilvánosan kétségbe vonták. Így volt ez megala-pításának napján, és így van ez még ma is.»

A neves izraeli újságíró, Ari Sha-vit megállapítja: «Ez a különös szö-veg, amelyet Grass megjelentetett, nem tartalmaz ugyan a régi iskola szerinti antiszemitizmust, sem Goeb-bels-propagandát, ám a nyugtalanító sorok között három kijelentés rejlik, melyeket közelebbrõl szemügyre kellene venni. Grass a maga sajátos módján valami ilyesmit mond: Nem vagyok hajlandó arra, hogy náci múltam miatt továbbra is elnyomjam Izraellel szembeni undoromat; úgy gondolom, hogy Izrael, mint atomha-talom az, mely a világbékére fenye-getést jelent; az a tény, hogy népem 1942-ben a zsidókat ölte, nem iga-zolja azt, hogy 2012-ben Izrael atom-fegyverrel rendelkezzék. Egy nagy író érzékeny ösztönösségével radi-kális módon juttat kifejezésre Grass egy mélyen gyökerezõ nézetet, amely ma az új Németország, az új Európa és az új balo-sok sötét pincéiben terjedt el. E felfogás szerint nem Irán, hanem Izrael ma

a Közel-Kelet agresszora. És nem a radikális sííták, hanem a radiká-lis izraeliek az új nácik. Nem az az emberiesség elleni bûntény, amit a nácik a zsidók ellen elkövettek, és aminek a jövõben a fi gyelem közép-pontjában kellene állnia, hanem az, amit a zsidók az irániak ellen akar-nak elkövetni.»

Késõbb számos kommentár kö-vette a beutazási tilalmat, amelyet az izraeli belügyminiszter, Eli Yishai bejelentett; és ennél is több kommen-tár záporozott, miután Grass ezt a Stasi-hasonlattal illette. Errõl Yishai miniszter elmondta: «Ha Grass abban érdekelt, hogy letegye a tollát, és többet ne írjon antiszemita verseket, örülni fogok a lehetõségnek, hogy – egy semleges országban – elmagya-rázzam neki, miért nincs joga egy németnek, aki a náci Heinrich Himm-ler alatt önként szolgált az SS-ben, belépni abba az országba, amelynek népét ki akarta irtani.» AN ■

Amit Günter Grass az «utólsó tintájával » szószerint mûvelt

Izraelben szinte megegyeztek a vélemények: Amit Grass amolyan politikai testamentumként, végaka-ratként banalizál, az antiszemitiz-mus ún. Izrael-kritikus jelmezbe öltöztetve. Azt is hangsúlyozták, hogy Izraelt magától értetõdõ mó-don lehet kritizálni, ám Grass nem kritizál, hanem stigmatizál. Ezért ez a «költemény» sokkal inkább egy elvetendõ pamfl et.

Az elsõk között kért szót Ne-tanjahu miniszterelnök: «Ez a mo-rálisan szégyenletes egyenlõségjel, amelyet Grass Izrael és Irán közé tesz, egy rezsim közé, mely tagadja a soát, és Izrael megsemmisítésére tesz felhívást, nagyon keveset mond el Izraelrõl, ám annál többet árul el Grassról. Irán az, és nem Izrael, amely fenyegeti a világbékét (...) . Irán, és nem Izrael az, amely más államot kioltással fenyeget. Irán, nem Izrael az, amely támogatja a terrorszervezeteket, melyek ártat-lan civileket vesznek célba raké-tákkal. Irán, és nem Izrael nyújt se-gítséget a szíriai rezsimnek a saját népe elleni mészárláshoz. Irán, nem Izrael, (...) nyomja el szörnyû módon saját polgárainak millióit. Grass 60 éven keresztül hallgatta el a múlt-ját, azt, hogy a Waffen-SS tagja volt. Ennélfogva nem is meglepõ, hogy a világ egyetlen zsidó államát tekinti a világbékével szembeni legnagyobb fenyegetésnek. A tisztességes em-bereknek az egész világon el kellene ítélniük ezt az ignoráns és elvetendõ megnyilatkozást.»

Izrael berlini nagykövete, Ema-nuel Nahshon, szintén egyértelmûen fogalmazott: «Amit el kell monda-nunk az, hogy az európai hagyo-mányok sajátja a zsidók rituális gyilkossággal való megvádolása Pészach elõtt. Régebben keresz-

27


SORSBESZÉLGETÉS

Netanjahu és Obama purim-ünnepi találkozója A Purim egy vidám ünnep, amely Eszter könyve szerint a perzsiai zsidók népirtástól való megmenekülésérõl emlékezik meg. Az izraeli miniszterelnök legutóbbi amerikai látogatása, amelynek központi témája Irán volt, szimbolikus módon éppen erre a zsidó ünnepnapra esett.

Eszter könyve beszámol a két és félezer évvel ezelõtti Perzsa Biroda-lomban Hámán által tervezett népir-tásról a zsidók ellen, és Eszter bátor tettérõl, aki megmentette õket. Mivel az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu amerikai látogatása e zsidó ünnep idejére esett, Netanjahu átnyúj-totta vendéglátójának, Barack Obamá-nak, a könyv egy példányát úgy, ahogy az a zsidóságban szokás, tekercs for-májában, amit Megillának neveznek. A Jerusalem Post egyik kommentátora ebben nemcsak egy szimbolikus aján-dékot látott, hanem kétértelmû emlék-tárgyat is: «Elvittük Obamának Eszter könyvét hogy párhuzamot lehessen vonni az iráni elnök, Mahmud Ahmadi-nedzsad és Hámán között.»

Tény az, hogy párhuzamokkal, célzásokkal és szimbólumokkal vagy

nélkülük, ez a látogatás történelmi jelentõségû volt. Az Egyesült Államok és Izrael között szoros szövetségesi vi-szony áll fenn, és Izrael Amerika pénz-ügyi és katonai segítségére szorul. Ezért van különös súlya a mindenkori izraeli miniszterelnök amerikai láto-gatásának. Ugyanakkor ez a látogatás izraeli szemszögbõl az iráni nukleáris fegyverkezéssel szembeni verseny-futás idõszakában egészen különös jelentõséget kap. Rövidesen odáig fa-julhat a helyzet, hogy Iránt már nem lehet megállítani. Iránnak abban a törekvésében, hogy nukleáris fegyver birtokába jusson, Izrael saját létezését reálisan fenyegetõ veszélyt lát.

Netanjahu és Obama megegyez-tek abban, hogy további közös eljá-rásukat pontosabban koordinálják. Ezzel kapcsolatban pillanatnyilag a kirótt szankciókról van szó. E szank-ciók kétségkívül az iráni Swiftcod (a nemzetközi bankszektorban indított pénztranzakciókhoz szükséges) záro-lásában érték el csúcspontjukat. Ab-ban viszont nem egységes Izrael és az USA álláspontja, hogy melyik az a pont, amikor Irán atomprogramjával átlépte a határt.

Netanjahu Izraelbe való visszatéré-sekor ezt nyilatkozta: «Az USA nagy és távol van, Izrael kicsi és közel van

Izrael miniszterelnöke Benjamin Netanjahu találkozója Wasingtonban Obama elnökkel

Iránhoz. (...) Ezért nincs egybehan-golva az amerikai óra az izraelivel, már ami Irán nukleáris törekvéseinek megakadályozását érinti.» Magától értetõdõen fontos az az aspektus is, amelyet Netanjahu Washingtonban semmiképp sem felejtett el kihangsú-lyozni: Kizárólag Izrael szuverén dön-tése, hogy saját érdekeinek védelmére használ-e és mikor katonai opciót.

Egy ilyen katonai opcióról éppúgy, mint annak elõtte, nagyon ellentmon-dóan nyilatkoznak világszerte. 2011 decemberében egy viszonylag erõs többség Izraelben az Irán elleni kato-nai beavatkozást támogatta. Netanja-hu amerikai látogatása után azonban a megkérdezett izraeliek 58 százaléka már ellenezte a katonai beavatkozást abban az esetben, ha az USA maga nem kezdeményez egy ilyen támadást.

Izrael aggodalmaskodik. Sokan tudni vélik, mi Netanjahu szándéka. Ez azonban még semmit nem jelent, mivel hónapokkal ezelõtt kiszivár-gott, hogy kormányában, miniszterei körében nincs többség egy katonai be-avatkozás támogatásában – legalábbis akkor nem volt. Ráadásul egyre több neves személyiség, mint a Moszad volt fõnöke, Meir Dagan, hallatják a témában szavukat. Õ gyakran feleme-li szavát egy esetleges katonai opció ellen, és sokkal hatékonyabbnak tart-ja a szankciókat és az iráni ellenzék megerõsödését. AN ■

IZRAEL-GYÛLÖLET

Hazugságtörténetek az interneten Az internet szabad terület, ahol, úgy tûnik, minden megengedett. Így a propaganda is, amely állítólagos tényként jelenik meg. Néha-néha azonban kiderül a szélhámosság – szerencsére.

Egyre gyakrabban válik az in-ternet olyan közeggé, ahol szán-dékosan meghamisított tényeket és arcátlan hazugságokat terjesz-tenek. Ez történt nemrég a Gázai-övezetbõl indított rakétatámadások

utolsó eszkalációjának hátterében is. Mialatt Izrael szüntelen rakéta-támadások alatt állt, a palesztinok feltettek a twitterre és facebookra két borzalmas fényképet. Ezzel az izraeli légitámadások következté-

ben a Gázai-övezet civil lakosságát ért szenvedésekre akarták felhívni a fi gyelmet. Csak két nappal késõbb, miután a képek óriási feltûnést kel-tettek a világhálón, derült ki, hogy olyan képekrõl van szó, amelyeket



tudatosan hamis adatokkal tettek fel a hálóra.

Az egyik fénykép egy palesztin apát mutatott halott kislányával a karjaiban. Magyarázatként az állt a kép alatt, hogy a kislány a 2011. márciusi eszkaláció során vesztette életét. A második képet hasonló adatokkal számtalan, a hálón szörfölõ embernek adták tovább. Ekkor vizsgálták meg az izraeli hivatalnokok ezeket az adatokat, amelyek számukra valahogy logikátlannak tûntek. Ekkor derült ki, hogy mindkét képet a Reu-ters hírszolgálat fényképésze készítet-te. A képek valóban a Gázai-övezetben készültek, csak éppen nem 2012 már-ciusában, hanem még 2006 augusztu-sában. És ráadásul a képen egy közúti baleset áldozatáról volt szó.

A második kép, amelyikrõl itt szó van, már 2006-ban, elsõ megjelenése alkalmával, nagy feltûnést keltett. Ak-kor a Reuters ezt a fényképet, amely egy hároméves halott kislányt ábrá-zolt a Gázai-övezetbõl, feltette saját honlapjára azzal a felirattal, hogy a gyermek egy izraeli légitámadás áldo-zata. A következõ nap aztán a Reuters bocsánatot kért a téves információért, és helyesbített, miszerint a képen egy közúti baleset áldozata látható. Ez azonban nem akadályozta meg a blog-gereket és hasonló internet-aktivistá-kat abban, hogy ezt a 2006-ban készült képet újra kiássák, és mint «bizonyíté-kot az izraeli agresszor» ellen a rakéta-támadások alatt 2012 márciusában a világhálón terjesszék.

Ezeken kívül sokkal több ilyen internetes hamisításról lehetne be-számolni. A palesztin bloggerek iz-raeli légitámadásokról készült fel-vételeket tettek fel a hálóra 2012-es dátummal, de bebizonyosodott, hogy azok tulajdonképpen még 2009-ben készült felvételek voltak. Csak az izraeli hatóságok fi gyelmességé-nek, és az Izrael-barát internetes szörfölõknek köszönhetõ, hogy a té-vesen feltett képek legújabb eseteit felfedezték. Noha ez a bloggereket részben bocsánatkérésre kényszerí-ti, azonban ilyen esetekben is épp-úgy érvényes a tény, mint a sza-lagcímek esetében: Ami egyszer a médiában megjelent, az sok ember emlékezetébe bevésõdik. ZL ■

NAGY ÜZLET

Izrael szerzõdést kötött Olaszországgal Az izraeli repülõgépipart (IAI) 1953-ban alapították, és azok közé a világviszonylatban vezetõ vállalatok közé tartozik, amelyek hadieszközöket fejlesztenek ki. Ez az iparág jelentõsen hozzájárult Izrael Állam védelméhez.

Az izraeli repülõgépipar (IAI) eladja Olaszországnak legmodernebb kém-mûholdjainak egyikét, amelye-ket az «Ofek» mûhold-sorozat kereté-ben fejlesztettek ki. Egyidejûleg ez a külföldi eladás az izraeli kém-mûhold fejlesztési ágának megmentését is je-lenti, mivel az izraeli védelmi költség-vetés megkurtítása alapján már éppen e mûholdak gyártásának leállításáról beszéltek.

Olaszországnak ez a vásárlása egy lényegesen átfogóbb szerzõdés alkotó elemét képezi. Az Izraeli Védelmi Erõk (IDF) ugyanis az olaszoktól 30 új harci gépet szereznek be az izraeli légvéde-lem részére kereken 750 millió euró értékben. Izrael nemzetközi pályázatot írt ki új gyakorló repülõgépek beszer-zésére, amelyek a régi «Skyhawk» har-ci gépeket váltják le, ezek ugyanis már 40 éve állnak szolgálatban. E nemzet-közi kiírásra jelentkezett Olaszország az M-346 típusú repülõgépekkel és Dél-Korea az 50-T típusú harci géppel. Mindkét repülõgéptípus legmoder-nebbnek számít, és legjobban az ilyen gyakorló repülésekre alkalmasak, úgy-hogy megszületett a döntés. Az ered-mény végül az lett, hogy az olaszok nemcsak egy izraeli kém-mûhold vá-sárlására határozták el magukat, ha-

nem még két felderítõ repülõgépet is fognak az IAI-tól vásárolni.

Mivel egy mûhold szolgálati ideje korlátozott, remélhetõ, hogy Olasz-ország a jövõben is az izraeli tech-nológia e vívmányához tér vissza. Ez megteremti Izrael számára a saját mûholdak gyártásának lehetõségét, sõt még az elõállítási költségek lefa-ragását is. Ráadásul megegyeztek az olaszokkal, hogy az izraeli hadsereg

Az Izraeli Védelmi Erõk az olaszoktól 30 új harci gépet szereznek be az izraeli légvédelem részére kereken 750 millió euró értékben

is használhatja a mûholdakat. Ezt az új mûholdtípust egy különösen nagy teljesítményû kamerával szerelik fel, amely az 50 centiméter nagyságú tárgyakat is észreveszi. Ezen kívül további olyan modern eszközöket is felszerelnek, amelyek azonban titkosí-tás alatt állnak. Ezért ez az új mûhold 400 kilogrammjával sokkal súlyosabb, mint elõfutára, amely csupán 297 kilo-grammot nyomott. ZL ■

29


IZRAEL GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEI

«Made in Israel» az egész világon keresett Az izraeli gazdaságról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Következzék egy villanásnyi betekintés olyan területekre, amelyek az izraeli újítások nélkül több mindenben szegényebbek lennének.

Izrael a legkülönbözõbb kutatá-si területeken remekel. Ha a high-lights területét nézzük, meg kell említenünk: a hightech-et, a tele-kommunikációt és a biztonsági te-rületet. Ám gazdaságilag az ország az ékszeripar nemzetközi színpa-dán is fontos szerepet játszik. Ter-mészetesen számos más terület

is létezik, de itt csupán egy rövid bepillantásra van lehetõségünk az említett három központi terület gazdasági sikertörténetébe. A többi messze meghaladná ennek a cikk-nek a kereteit.

A hightech széles, átfogó terü-let. Izrael éppen a szoftveriparban tört az élre újításaival, melyek az egész világon nagy feltûnést kel-tenek. Ezt szemlélteti az exportra vetett egyetlen pillantás is. A korai 1990-es éveken ezen a területen az ország éppen 67 millió eurós for-galmat bonyolított. 2000-ben a bevétel már 1,95 milliárd euróra növekedett. A kétmilliárdos for-galmat pedig már rég túllépték. A szoftverek teszik ki a technológia-export egynegyedét és az összes iz-raeli export egytizedét. Az összes külföldi beruházás egyharmada ebbe az iparágba folyik be. A több mint 300 létrehozott szoftvervál-lalkozással a hasonló cégek ren-getegében Izraelt csupán a kalifor-niai Silicon Valley múlja felül. És csak az Egyesült Államoknak meg Kanadának van több szoftvercége a tõzsdén bejegyezve, mint Izraelnek. Ezek meggyõzõ számok. A sikeres cégek hosszú listáján a következõ három különösen ismert: Check Point Software Technologies (ala-pítva: 1993, egy internet-tûzfal ki-fejlesztésével került az élvonalba), Amdocs (alapítva: 1970, a tele-kommunikációs vevõmenedzsment számára szükséges integrált szoft-ver kifejlesztõje) valamint a Com-verse (alapítva. 1984, a voicemail feltalálója).

Az ország nemzetközi viszony-latban a telekommunikációs üzlet-ágon belül is prominens szerepet játszik. Azoknak a területeknek a köre, amelyeknek az 550 izraeli telekommunikációs cég tevékeny-ségét szenteli, rendkívül kiterjedt: Félvezetõk továbbfejlesztése, hard-ware-design, szoftverek, content és rendszerintegráció. 2006-ban 300 ezek közül a cégek közül hardwa-

rek eladásával 2,5 milliárd eurós forgalmat bonyolított, és szoftverek piacra dobásával még 1,1 milliárd euró bevételre tett szert. A 2005-ös évvel összehasonlítva ez egy 17,1 százalékos fergeteges növekedést jelent. Az izraeli újításbarát hoz-záállás lehetõvé tette, hogy vezetõ nemzetközi konszernek megvessék lábukat Izraelben, és így ennek a te-rületnek a kutató-és fejlesztõ köz-pontok által újabb lendületet adtak. Valószínûleg a legkiemelkedõbb az Intel chip konszern, amely a leg-újabb processzorait (ezeket világ-szerte a 100 milliós nagyságrend-ben eladott laptopokba szerelték be) Izraelben fejlesztette ki, ahol a konszern ráadásul termel is. Az In-tel 7800 alkalmazottat foglalkoztat Izraelben, és az év végéig további 600-at akar felvenni.

A biztonságtechnikai fejleszté-sek «Made in Israel» is szüntele-nül szenzációt keltenek. Az izraeli cégek ezen a területen nem csupán rafi nált rendszerekkel tûnnek ki, hanem állandóan rendkívül krea-tív megoldásokkal villognak. Izra-el megalapítása óta igen jelentõs szerepet játszik ezen a területen – kényszerítve az ország biztonság-politikai helyzete által. Jelenleg az izraeli biztonsági ipar 450 mûködõ cégénél 25000 ember dolgozik. Több mint 300 ezek közül a cégek közül profi tját a külfölddel való kereskedésbõl nyeri. A nem kato-nai területekrõl történt exportból 2005-ben 750 millió euró volt az elkönyvelt profi t. Az IT-szektorban 1,5 milliárd euró kiegészítõleges profi thoz jutottak. Biztonságpoliti-kai helyzetébõl adódóan a kicsi és erõforrásban szegény Izrael mégis saját maga kifejlesztette és megépí-tette a harci repülõgépeket és pán-célozott jármûveket. Az egyik ex-portsláger az Uzi géppisztoly volt. E terület neves konszernjei az Elbit és Rafael, amely a «Vaskupola» ki-fejlesztésével katonai történelmet írt. AN ■



Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. ,Telefonon (061) 3500-343; [email protected] www.ejfelikialtas.hu

A Misszió adószáma:

19622897-2-41

Éjféli Kiáltás MisszióÉjféli Kiáltás Misszió

www.ejfelikialtas.huwww.ejfelikialtas.hu

✱A készlet erejéig

Wim Malgo

Mi az elragadtatás – mindent tudsz róla?Az elragadtatás a Biblia egyik titka, amirõl nem számol be nekünk teljes részletességgel.Az elragadtatás a Biblia egyik titka, amirõl nem számol be nekünk teljes részletességgel. Wim Malgo ezt a titkot járja körül Pál apostol-nak az 1Kor 15-ben, valamint az 1Thessz 4-ben írott igeversei alapján. És felteszi a kérdést: Ki alkalmas arra, hogy találkozzék az Úr Jézussal? Egyszerû a felelet: aki várja Õt! Könyv, 28 old. Ár: 275 Ft.

Dr. Pálhegyi Ferenc

Életünk iránytûje«Tudom, nehéz ellenállni a tömeg sodrásának. A pisztráng szemben úszik az árral. Kiket sodor az ár? A döglött halakat. Remélem, hogy egyikünk sem akar döglött hal lenni az emberi élet folyójá-ban. Merjük vállalni Jézus Krisztust, mert Õ ma is szembe halad az árral.» E szavakkal fejezi be a szerzõ ezt a munkáját, amely azt mutatja be az olvasónak, hogy az ember az Édenkertben történt bûnesete óta hány és hány helyen keresett már menedéket. Könyv, 264 old.; Ára: 1650,-Ft

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. ,Telefonon (061) 3500-343; [email protected] www.ejfelikialtas.hu

Tavaszi könyvvásár!

Norbert Lieth

Az antiszemitizmus nagy tévedése Izrael sok olyan idõt élt át, amikor ellenségei látszólag gyõztek, a zsidó ál-lam és a zsidó nép pusztulását jósolták, és minden erõt bevetettek, hogy ezt elõsegítsék. Csakhogy egy dologgal egyikõjük sem számolt, Izrael Istenének ígéreteivel, amelyeket népének adott. „De az ÚR terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékrõl nemzedékre” (Zsolt 33,11). Felvetõdik a kérdés, miért is van Eszter könyve a Bibliában, a válasz többek között abban rejlik, hogy Isten példát akart állítani arról, miként hiúsul meg az ellenség stratégiája mindig Isten stratégiájával szemben. Füzet 26 oldal; Ára 275 Ft

Újdonság

ELÕADÓKNorbert LiethA Missionswerk Mitternachtsruf vezetõségi tagja, lelkipásztor.

Dr. Mészáros KálmánMagyarországi Baptista Egyház

Szeverényi JánosMagyarországi Evangélikus Egyház missziós elnöke

PROGRAM A HAJÓN

Július 14. szombat 14óra: Norbert Lieth prédikációja Dr. Mészáros Kálmán szolgálata Szeverényi János prédikációjaZenei szolgálat: Sabbathsong Klezmer Band, Charis (Arad) kórus

Július 15. vasárnap 10 óra: Norbert Lieth prédikációja Hajókirándulás a Duna Budapesti szakaszán A hajón német-magyar szimultán tolmácsolás lesz: Bereznai Áron.

ÁRAK ÉS EGYÉB INFORMÁCIÓK

A Svájcból és Németországból érkezõk mellett a magyar vendégeknek is lehetõsége nyílik arra, hogy a kétnapos program alatt nagyon kedvezményes áron igénybe vegyék a margitszigeti Hotel Danubius Health Spa Resort**** szolgáltatásait.

Szállás kétágyas szobában: 80 EURO reggelivel / éjszaka / 2 fõ (250 EURO/ nap helyett)

Egyágyas szoba: 70 EURO / éjszaka / fõ

Ellátás a hajón: kávé, üdítõ, szenvics egyéb a saját költségre

JELENTKEZÉS

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ!A «Budapest» konferencia hajó befogadóképessége korlátozott

Szombati alkalmunkra: 2000 Ft/ fõ/ napVasárnap ingyenesÉjféli Kiáltás Misszió H-1135 Budapest, Palóc u. 2. E-mail: [email protected] Telefon: Nagy Erzsébet +36 30 630 7823(Az alkalmakon szálloda igénybe vétele nélkül is részt lehet venni.)

A hajón lesz gyermekfelügyelet.

Regisztráció után bövebb információt bocsátunk rendelkezésére.

NEMZETKÖZI IZRAEL-KONFERENCIA

BUDAPESTEN A DUNÁN 2012 július 14.—15.

Margit-sziget

Dunakanyar

Hotel Danubius Health Spa Resort

Budapest

A «Budapest» konferencia hajó

Téma:

Mi közünk Izraelhez?

350,-Ft

Documents

Éjféli Kiáltás