1

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Kórtani Tanszék

Budapest, Ecseri út 3.

Záródolgozat

A Pataki-Kolláth-féle Hallásébresztés terápia bemutatása Irányító tanár: dr. Pataki László Biszak Anita LOTA-EGYETEMI szakos, Nappali tagozatos hallgató Budapest, 2010

2

1. Tartalomjegyzék

Tartalom

1. Tartalomjegyzék................................................................................................................. 2

2. Köszönetnyilvánítás ........................................................................................................... 4

3. Bevezetés............................................................................................................................ 5

4. A hallásról .......................................................................................................................... 6

4.1. A hang jellemzői.......................................................................................................... 6

4.2. A hanghullámok természete és jellemzői .................................................................... 6

5. A hallórendszer .................................................................................................................. 8

5.1. A külső fül ................................................................................................................... 8

5.2. A középfül ................................................................................................................... 8

5.3. A belső fül ................................................................................................................... 9

5.4. Hallópálya.................................................................................................................... 9

6. Hogyan hallunk? .............................................................................................................. 10

7. Az emberi beszéd vizsgálatai ........................................................................................... 11

7.1. Az objektív hallásvizsgálatok.................................................................................... 11

7.1.1. Tympanometria .................................................................................................. 11

7.1.2. Stapedius reflex .................................................................................................. 11

7.1.3. Az otoakusztikus emisszió (OAE) ..................................................................... 12

7.1.4. Akusztikus kiváltott potenciál audiometria (BERA) ......................................... 12

7.1.5. Néhány küszöbfeletti vizsgálat (a teljesség igénye nélkül):............................... 13

7.2. Szubjektív hallásvizsgálatok...................................................................................... 14

7.2.1. Súgott és társalkodó beszédvizsgálat ................................................................. 14

7.2.2. Küszöbfeletti vizsgálatok ................................................................................... 14

7.2.3. Beszédaudiometria ............................................................................................. 14

7.2.4. G-O-H vizsgálat ................................................................................................ 14

7.2.5. Tisztahang-audiometria ...................................................................................... 14

7.3. az auditív diszkrimináció vizsgálata.......................................................................... 15

7.3.1. A szünetelő BuboSzün ....................................................................................... 15

7.3.2. Staccato-logatom................................................................................................ 16

8. Az észlelés........................................................................................................................ 16

8.1. Az auditív észlelés ..................................................................................................... 16

8.2. A beszéd észlelése ..................................................................................................... 18

9. A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatainak zavarai............................................ 18

3

9.1. A beszédfeldolgozási zavar okai ............................................................................... 19

9.2. A hallás zavarának hatása a beszédfeldolgozásra...................................................... 20

9.3. A megkésett beszédfejlődés (diszfázia)..................................................................... 20

9.4. Specifikus tanulási zavar ........................................................................................... 21

9.5. Részképességzavarok az auditív észlelési rendszerben............................................. 24

10. Hallásterápia.................................................................................................................. 24

10.1. Tomatis-féle hallástréning...................................................................................... 25

10.2. Bérard-féle AIT (Auditiv Integration Training)..................................................... 26

10.3. Auditoros csúcsok és kiterjesztett hallásvizsgálat ................................................. 27

10.4. A Pataki-Kolláth-féle Hallásébresztés terápia ....................................................... 28

10.4.1. A vizsgálati csoport bemutatása ..................................................................... 29

10.4.2. Esetismertetések ............................................................................................. 30

10.4.3. Összegzés........................................................................................................ 53

11. záró gondolatok ............................................................................................................. 54

12. Szakirodalmi lista.......................................................................................................... 55

13. Mellékletek.................................................................................................................... 55

4

2. Köszönetnyilvánítás

Köszönettel tartozom dr. Pataki Lászlónak a munkám során nyújtott támogatásért és a

Hallásébresztés terápiákon való részvételért. A Bethesda Gyermekkórház Audiológiai

Állomásán dolgozóknak, Krisztinának és Péternek, a hallásvizsgálatok alatt nyújtott rengeteg

segítségükért. a gyermekek szüleinek, akik időt szántak rám a munkám elkészülésének

érdekében illetve a Meixner Alapítványnak, akik otthont adtak a tréningnek.

5

3. Bevezetés

szakdolgozatom témájául a Hallásébresztés terápia és annak eredményégének bemutatását

választottam.

6

4. A hallásról

4.1. A hang jellemzői

Mechanikus rezgések keletkezésekor hang jön létre. Valamilyen közeg segítségével, ami

általában levegő, ezek a rezgések közvetítődnek, molekuláik sorra összeütköznek (Sekuler –

Blake, 2000). A rezgések igencsak sokfélék lehetnek. A zongora húrjainak rezgése a fizikai

behatás által keltett vibrációból, a sziréna hangja a levegőnek valamely rezgő közegen való

áthaladásából származik, a hangszalagokon áthaladó levegő segítségével pedig létrejön az

emberi hang (Csépe – Győri – Ragó, 2007). Egy tárgy rezgése hatással van a környezetére,

amely abból áll, hogy a rezgés középpontjától távolodva rezgéshullámok keletkeznek. Ezek a

hullámok jelentik az akusztikus energiát. Ezt a vízbe dobott kő által keltett hullámok

terjedéséhez hasonlíthatjuk. Ahogy a fodrozódás jelenségének szüksége van a vízre, úgy a

hanghullámok terjedésének is elengedhetetlen feltétele, hogy olyan közegben legyenek,

melyben terjedhetnek. Habár a hangenergia terjedésében általában a levegő játszik szerepet,

más közeg is képes a közvetítésre, ha annak molekulái elég közel vannak egymáshoz,

összeütközhetnek mozgás hatására. Minél sűrűbb, annál gyorsabban terjed benne a hang

(Sekuler – Blake, 2000). De a hangok terjedését nemcsak a hordozó közeg határozza meg,

hanem a környezet is hatással van rá. A hangok ugyanis egyes tárgyakba ütközve

elnyelődhetnek, illetve visszaverődhetnek. A hang ereje akkor is csökken, ha nem ütközik

semmivel, nem akadályozza útját semmi. Amennyiben mégsem akadálymentes a terjedése,

akkor visszaverődik. Az előbb említett fodrozódó víz példáját ez esetben úgy módosíthatnánk,

hogy a hullámok valamely akadályba ütköznek és így egyre bonyolultabb mintázatok jönnek

létre. A visszaverődő hangból származó információkat nemcsak az állatok használhatják

tájékozódásra, hanem az emberek is. Gondoljunk csak a vak emberekre, akik a visszhangot

nagyon jól fel tudják használni (Csépe – Győri – Ragó, 2007).

4.2. A hanghullámok természete és jellemzői

A hang terjedése nem közvetlenül, hanem közvetett úton, hanghullámok segítségével valósul

meg. Ezek a hullámok a levegő részecskéinek ritkulásából és sűrűsödéséből állnak. Vagyis a

7

hanghullámok a légnyomás szabályos megváltozásából jönnek létre. A hang három érték

alapján írható le. Az egyik az amplitúdó érték. A sűrűsödések és ritkulások nagysága (a

hangnyomás, más néven hangerő) az elmozdulás nagyságát ragadja meg. Ha az alapszinttől

való eltérés kicsi, akkor a légnyomásváltozás és a hullám amplitúdója is kicsi, amely gyenge

hangot eredményez. Amennyiben az amplitúdó nagy, a hangot hangosabban halljuk. A

hangerő mérésére alkalmazott mértékegység a decibel (dB). Ha a hangok erejét decibelben

határozzuk meg, akkor már hangszintekről beszélünk nem pedig hangerőértékről. A 0 dB egy

olyan erőszintet fejez ki, mely az abszolút hallásküszöbnek felel meg. Ekkor egy

másodpercenként ezerszer rezeg a hang. A hangszíntartományon belül két kitüntetett értéket

nevezünk meg. Az egyik a 0 dB érékű hallásküszöb, mely az éppen észrevehető hangerő

nagyságát határozza meg. A másik fogalom a fájdalomküszöb (130 dB), amely feletti

hanginger valódi fájdalomérzetet vált ki fülünkben. A következő táblázat néhány hétköznapi

példát említ a 0-160 dB-ig terjedő tartományra (Csépe – Győri – Ragó, 2007).

0 Hallásküszöb

10 Normál légzés

20 Szellőben susogó falevelek

30 Mozi üres nézőtere

40 Lakónegyedbeli környék éjszaka

50 Csendes vendéglő

60 Kétszemélyes beszélgetés

70 Zsúfolt forgalom

80 Porszívó

90 A víz robaja a Niagara-vízesés lábánál

100 Földalatti vasút zaja

120 Légcsavaros repülőgép fölszálláskor

130 Gépfegyver zaja közelről

140 Sugárhajtású repülőgép felszálláskor

160 Szélcsatorna

a veszélyes tartomány kezdete tartós fennállása halláskárosodást okozhat fájdolomküszöb

1.ábra A decibelben kifejezett hangerősség (Sekuler – Blake (2000) p. 326)

8

A másik fontos jellemzője a hanghullámoknak a rezgésszám vagy frekvencia, melynek

mértékegysége a hertz (Hz). Ezzel a másodpercenkénti rezgésszámot fejezzük ki. A

részecske egyszeri ide-oda mozgását egy ciklusnak nevezzük. Az egy másodperc alatt lezajló

ciklusok száma pedig a hang rezgésszáma. Egy átlagos fiatal felnőtt 20 és 20000 Hz

tartományon hall. A beszéd szempontjából a 100 és 4000 Hz közé eső terület fontos (Crystal,

1998). Egyéb fajok ettől eltérő frekvenciasávokra érzékenyek. Az elefántok például hallják a

20 Hz alatti infrahangokat, míg a kutyák vagy macskák a 20000 Hz feletti ultrahangokat is

érzékelik. A harmadik érték pedig a fázis, mely azért fontos, – bár részletesen nem térnék ki

rá – mert az általa jelzett időtartam is fontos a hangok észlelésekor. Csak olyan hangokat

észlelhetünk, melyek időtartammal rendelkeznek (Csépe – Győri – Ragó, 2007).

5. A hallórendszer

A többi érzékleti modalitáshoz hasonlóan a hallórendszer is három részből épül fel. Egyszer a

külvilágból érkező fizikai ingereket feldolgozó receptorokból, másrészt a receptorok és az agy

közötti összeköttetést megvalósító hallópályából és az agy azon területeiből, melyek a hallási

információk feldolgozására specializálódtak (Csépe – Győri – Ragó, 2007). A hang erősítő

berendezést anatómiailag két részre osztjuk:

5.1. A külső fül

A fülkagylóból és a külső hallójáratból áll, a rezgések vezetésére szolgálnak. a fülkagyló

rugalmas porcból épül fel. A külső hallójárat (meatus acusticus externus)a fülkagyló a

középfülbe vezet, a fülkagyló közepéből indul és oldalról középfelé halad. A hallójárat végén

található a dobhártya. A külső hallójáratunk nem egyenes, hanem S alakban enyhén hajlott.

Ha a fülkagylót hátra, felfelé és kifelé irányba húzzuk, vizsgálhatóvá válik a dobhártya. Mivel

a külső hallójáratban számos faggyúmirigy található, mely felhalmozódhat (fülzsír). Ilyenkor

hallászavar tapasztalható. A dobhártya (membrana tympani) egy ovális, középen rugalmas

lemez. Belső felszínéhez kapcsolódik a kalapács nyele. Dobhártyánk középen behúzódott.

Nem egyenletesen vesz részt a rezgések továbbításában, ezeket a kalapácsnak, így a

hallócsontláncnak továbbítja (Dr. Katona, 1996).

5.2. A középfül

Egy hasáb alakú üregből, a dobüregből (cavum tympani) áll. Hat falát szokták

megkülönböztetni. Az elülső és a belső fal szögletében egy csatorna indul el. Ezt egy vékony

9

lemez egy kisebb felső és egy nagyobb alsó részre osztja. A felső részben kicsi izmok

találhatók, a nagyobb járat a fülkürt (tuba auditiva) kezdeti szakasza (Dr. Horváth, 1998). A

dobhártyának kiemelt szerepe van a hangvezetésben. Mechanikus rezgésekké a három rétegű

membrán transzformálja a levegőmolekulák rezgéseit. A rezgések továbbhaladnak az

egymáshoz kis izületekkel csatlakozó hallócsontocskákra, a kalapácsra, az üllőre és végül a

kengyelre és innen halad tovább a perilymphára, ahol folyadékrezgéssé alakul. A dobüregnek

tehát fontos szerepe van egyrészt a hangtovábbításban, másrészt az erősítésben, mivel a

folyadék és a levegő impedanciája olyan mértékben eltér egymástól, hogy a hang csak nagy

energiaveszteséggel vihető át a folyadékra. A középfül további fontos feladat, hogy megvédje

a belső fület az erőteljes hangbehatásoktól (Dr. Katona, 1996).

5.3. A belső fül

A hallás és az egyensúlyozás készülékének receptorai helyezkednek el itt. A belső fül már

nem a hang erősítését szolgálja. Két részből áll: a labyrithusból és a belső hallójáratból. A

csontos labyrinthusban található a hártyás labyrithus. A hártyás labyrinthus a két és fél

fordulatú csigában (cochlea) foglal helyet és Corti-szervnek nevezzük. Ez tulajdonképpen

sejtek azon sejtek csoportját jelentek, melyek a csiga csavarulataiban találhatók meg.

Érzéksejteknek nevezzük azokat a sejteket, melyek képesek folyadékrezgéseket észlelni,

azokat elektromos impulzussá alakítani és a hallóidegre mint ingerületet továbbítani. A másik

elnevezésük a szőrsejtek, mivelhogy a sejtek felszínén kis nyúlványok találhatóak, melyeknek

az elhajlása jelenti az ingert a sejtek számára. a szőrsejteknek két típusa különíthető el. az

egyik a külső szőrsejtek, melyek különböző magasságú hangokra vannak hangolva. a

perilympha hangok okozta rezgéseit az ingerlő hang frekvenciájának megfelelő helyen

felerősítik saját mechanikai mozgásukkal és így megfelelő információt szolgáltatnak a

szőrsejtek másik típusa, a belső szőrsejtek számára. a külső szőrsejtek tehát feldolgozzák és

részben dekódolják a rezgésinformációkat, a belső szőrsejtek pedig depolarizáció révén

eljuttatják a hallóidegen át az agytörzsbe. az akusztikus információ kérgi feldolgozása pedig

egy speciális agykéreg-területen, a Herschl-féle tekervényben történik. mivel a hallás egy

komplex élettani jelenség, hozzátartozik a hangfelismerés, felidézés, azonosítás, a beszédértés

és a motoros működés is (Dr. Katona, 1996).

5.4. Hallópálya

A Corti-szervből érkező idegrostok összessége adja a VIII. Agyideg cochleáris részét,

amelynek neurocytáit a ganglion spiraléban találjuk. A bipoláris sejtetek a hátsó

10

koponyaárokba jutnak a meatus és a porus acusticus internuson keresztül, majd belépnek az

agytörzsbe. Szinaptikus átkapcsolódás után a második neuron kereszteződik, ezután mint

lemnicus lateralis fut a colliculus inferiorba. Itt átkapcsolódik és a következő neuron a corpus

geniculatum medialéban végződik, ezután radiatio acusticaként fut a kéregbe. Az egyik

oldalról jövő nervus cocohlearis rostjai mind a kétoldali hallókérget innerválják.

Akusztikomotoros rostok futnak a corpora quadrigeminához, amelyek átkapcsolódás után a

tractus tectospinalison keresztül szervezik a hallási ingerekre bekövetkező elhárító- védekező

mozgásokat. Az akusztikognosztikus rostoknak a gyűjtőhelye a corpus geniculatum mediale.

Szinaptikus átkapcsolódás útján indul ki a tractus beniculocorticalis, amely a capsula interna

hátsó –alsó részén keresztül a fossa Sylvii alapján található haránt irányú tekervények kérgi

állományának IV. Sejtrétegében végződik (Br. 41. Area). Ezt a nevezzük primer hallási

kéregmezőnek. A corpus geniculatum medialeból a Corti-szerv felé haladnak azok a rostok,

amely a receptorkészülék aktivitását oly módon befolyásolják, hogy csak az éppen aktuális

tudatállapotnak megfelelő ingerek keltenek ingerületet (figyelem). A magas hangokat

informáló rostok a cochleáris magvak ventrális részeiben, a mély hangokat jelentő rostok a

dorzális részekben végződnek (Dr. Horváth, 1998).

6. Hogyan hallunk?

A hallójárton keresztül a rezgés eljut a dobhártyái. Itt a légrezgés átalakul mechanikus

rezgéssé. A dobhártya elmozdulása rezgésbe hozza a középfülben található három

hallócsontocskát, melyekről a belső fülben lévő csigára terjed át a rezgés. A csigában három

folyadékkal teli csatorna található, melyekre továbbterjed a rezgések energiája. A 16000 külső

és belső érzékelő szőrsejtből álló Corti-szerv a legfontosabb a hangérzetek továbbítása

szempontjából. A Corti-szervben a hang összetevőire bomlik, vagyis a különböző

frekvenciájú rezgésekre más-más érzékelő szőrsejtek reagálnak. A rezgés a külső

szőrsejtekről átjut a belső szőrsejtekre, melyek vegyi hordozóanyagot szabadítanak fel. Ezek

szállítják tovább a szőrsejtek körülvevő idegrostokra. Ekkor a mechanikus rezgési energia

elektromos energiává alakul. Ezt átveszi az idegrost és továbbvezeti az agy felé úgynevezett

akciós potenciálként. Az idegrosthoz csatlakozó idegek szelektálnak a befutó energiák közt. A

hang ingerületként halad tovább, miközben összetevőire bomlik. Végül a beérkező

információkat szintetizálja az agykéreg, tudatosítja, azonosítja a hangminőségeket (Csányi,

1990).

11

7. Az emberi beszéd vizsgálatai

A hallásvizsgálat anamnézis felvételével kezdődik. Egy jó anamnézis akár eldöntheti a

diagnózist. Felvétele során fény derülhet arra, hogy a betegnek milyen fül- és hallásproblémái

voltak, illetve, hogy a családban előfordult-e hasonló megbetegedés. A vizsgálatoknak két

módja ismert. A szubjektív audiometria a beteg jelzésein alapul, így az aktív részvételt

igényel. Az objektív mérések azok az eljárások, melyek nem igényelnek aktív részvételt a

betegtől, hanem különböző műszerek jelzéseire épül a diagnózis.

7.1. Az objektív hallásvizsgálatok

7.1.1. Tympanometria

A középfül állapotáról (dobhártya, hallócsontláncolat-megszakadás, rögzítettség, dobűri

folyadék, tubafunkció-zavar) ad tájékoztatást. Jó a tubafunkció mellett a dobhártya két oldalán

azonos a nyomás és az impedancia akkor a legkisebb, amikor a hallójárat és a dobüreg között

nincs nyomáskülönbség. Zavart középfülműködés áll fenn, ha az azonos nyomást az

atmoszférás nyomástól eltérő értéken találjuk. A kapott görbe alakjából, csúcsának helyéből

és nagyságából következtethetünk a dobüreg állapotára és a tuba funkciójára. Gyermekkorban

ez a vizsgálat fontos eszköze a serosus otitis media (savós középfülgyulladás)

diagnosztikájának és a tuba felderítésének szájpadhasadékos csecsemőknél (Dr. Katona,

1996).

7.1.2. Stapedius reflex

Csak ép fül esetén váltható ki. Az eljárás lényege, hogy erős hang hatására hirtelen megnő

dobüregi impedancia. A vizsgálatot mindig meg kell előzze egy tympanometriának. A mérés

úgy zajlik, hogy a1000 hz-en 80 db erősségű szinuszos hangot adunk 1,5 másodpercig. Ezután

10 illetve 5 db-es lépésekkel emelve az erősséget, megkeressük a reflexküszöböt (ép hallás

esetén a hallásküszöb felett körülbelül 90 decibellel jelentik meg). Ha a küszöb elérése után

10 decibellel növeljük a hangerőt, akkor a reflexkitérés növekszik. Ez egy bizonyos hatás után

nagyabb erősítésnél már változatlan marad, vagyis telítődik, más szóval szaturálódik. A

stapedus-reflexnek fontos mérés terápiás szempontból, illetve mindig diagnosztikus. Nagy

valószínűséggel meg lehet állapítani az akusztikus neurinómát, illetve a hallóideget nyomó

egyéb térszűkítő folyamat gyanúját.

12

Ezeket a vizsgálatokat impedancia-vizsgálatoknak nevezzük. Gyorsak, aránylag egyszerűek,

olcsók, megbízhatóak. Sokkal hamarabb kimutatják a középfül elváltozásait, mint ahogy a

halláscsökkenés küszöbaudiometriás mérésekkel kimutatható lenne. Összefoglalva tehát azt

mérik, hogy hogyan jut el a teszthang a hallójárat-dobhártya-hallócsont útvonalon a kengyel

talpáig és onnan a corti-szerv külső szőrsejtjeihez (Dr. Hochenburger, 2003).

7.1.3. Az otoakusztikus emisszió (OAE)

A corti-szerv külső szőrsejtjeinek hang hatására bekövetkező aktív működéséről ad

információt. Az impedancia-vizsgálatoknál alkalmazott hasonló fülillesztéket helyeznek a

hallójáratba. Rövid hanginger-sorozat hatására az aktív szőrsejtekben válaszként kis

intenzitású rövid hangok keletkeznek. Ezeket a hangokat mérik és elemzik egy érzékeny

speciális mikrofon és számítógépes program segítségével. A mérés alapfeltétele, hogy a

hallójárat szabad, a középfül pedig ép legyen illetve, hogy ne legyen 30 db-nél nagyobb

percepciós halláscsökkenés. Spontán otoakusztikus emisszió (SOAE) vizsgálatakor a spontán,

hangadás nélkül keletkező otoemissziós jeleket vizsgálják. Ez csak néhány frekvencián

található meg és nem mindenkinél vannak jelen. Csak annyit jelez, hogy a középfül és a belső

szőrsejtek működése ép. Újszülöttek (2-3 napos korban) objektív hallásszűrésére a tranziens

otoakusztikus emissziót (TOAE) szokták alkalmazni. Itt sorozatos koppanó hangingerek

hatására létrejön a hallójáratban egy mérhető hangreakció. Kizárható a méréssel a súlyos

nagyothallás és a halláskiesés is. Alkalmazható csecsemők küszöbvizsgálatára is. Ha két

különböző frekvenciájú hangot adunk a fülbe, a külső szőrsejtekben a disztorzió révén új hang

jelenik meg a hallójáratban. Ezt méri a disztorziós kombinációs hangemisszió (DPOAE).

Alkalmazhatjuk a magas hangterületen jelentkező kezdeti szőrsejtkárosodás kimutatására (Dr.

Hochenburger, 2003).

7.1.4. Akusztikus kiváltott potenciál audiometria (BERA)

Vizsgálatkor a referens elektródot az azonos oldali csecsnyúlványra, a földelést a másik

oldalira teszik, az aktív elektródot a fejtetőre vagy a homlokra ragasztják. A kapott görbének

az első 5msec-át elemzik, mely a hallóidegről és az agytörzs alsó részéről szolgáltat igen

fontos információkat. Az eljárás alkalmas 2000-3000 Hz-es hangok küszöbének

meghatározására. Ezen hangok hallásküszöbe körülbelül 5-10 decibelnyi pontossággal

meghatározhatók, azonban a mélyebb beszédhangokról nem ad információt. A vizsgálattal

kimutatható az akusztikus neurinóma gyanúja és a recuitment is. A vizsgálatsorozat

13

időigényes, több mint fél órát vesz igénybe. Elengedhetetlen, hogy a páciens nyugodtan

feküdjön ez idő alatt. Ha szükséges, a vizsgálatot altatásban végzik (Dr. Hochenburger, 2003).

7.1.5. Néhány küszöbfeletti vizsgálat (a teljesség igénye nélkül):

• Fower-teszt (egyoldali hallásveszteségnél alkalmazható, vagy ha a két fül közt

legalább 40 db különbség van)

• Reger-teszt (alig használatos)

• Lüscher-teszt (hangossági különbözeti küszöb meghatározása)

• Sisi-teszt (leggyakrabban használt recruitmnet-vizsgálat)

• Kellemetlenségi küszöb vizsgálata (gyakran végzik, könnyen meghatározható)

• Legkellemesebb erősség szintje (hallókészülék rendelése előtt vizsgálják)

• Békésy-audiometria (a teljes frekvenciatartomány végig vizsgálható, így a körülírt

keskeny halláscsökkenés is megtalálható)

• TTS (átmeneti hallásküszöb-emelkedés vagy hallásküszöbfáradás)

• Sullivan-próba (csontvezetéses hallásküszöb-vizsgálat a hallójárat elzárásával)

(Dr. Hochenburger, 2003)

További objektív hallásvizsgálat:

• Era (kiváltott potenciál audiometria)

• ECOchG (elektrocochleográfia)

• A hallás maturációja csecsemőkorban

• Kérgi kiváltott válaszok

14

(Dr. Katona, 1996)

7.2. Szubjektív hallásvizsgálatok

Akkor beszélhetünk szubjektív vizsgálatról, ha a vizsgált személy értékelésére, érzésére,

hangosságérzékelésére, beszédmegértésére, visszamondására kell hagyatkoznunk. Fontos,

hogy meg tudjuk ítélni, hogy a személy mikor bizonytalan jelzéseiben (Dr. Hochenburger,

2003).

7.2.1. Súgott és társalkodó beszédvizsgálat

a vizsgált és a vizsgálatot végző személy közt 6 méter távolság van. ez a vizsgálat csak

tájékoztató jellegű. a vizsgált személy oldalt ül, úgy hogy a vizsgáló felé azt oldalát fordítja,

melynek állapotáról információt szeretnének kapni. a vizsgált személynek el kell ismételnie a

vizsgáló által mondott két szótagú szavakat.

7.2.2. Küszöbfeletti vizsgálatok

Alkalmazásával pontosan megállapítható a halláskárosodás, s ennek érdekében egyéb

szubjektív vizsgálatokkal egészül ki.

7.2.3. Beszédaudiometria

A vizsgált személynek különböző intenzitásértékeken kell szavakat visszamondania, így a

beszédészlelés 4-5 éves kortól vizsgálható.

7.2.4. G-O-H vizsgálat

A tisztahang-audiometriát és a beszédaudiometriát ötvözi. Egyszótagú mesterséges szavakból

épül fel, melyek fonetikailag és akusztikailag meghatározott változatlan elemeket

tartalmaznak. A vizsgálat középpontjában a beszéd érthetősége, a hangszín, hangerő, az

artikuláció áll. Elsősorban a gyerekek ép hallásának megítélésére szolgál.

(Bodnár, 2008)

7.2.5. Tisztahang-audiometria

A vizsgálat légvezetéses és csontvezetéses hallásküszöb-vizsgálatból áll. a légvezetéses

vizsgálatnál különböző magasságú hangosabb és halkabb hangokat hallanak fülhallgató

segítségével. Általában a jobbnak mondott fülön kezdik a vizsgálatot 1000 Hz-en 20-40 dB-

lel. Ezután 20, 10 végül pedig 5 dB-es lépésekkel keresik meg a hallásküszöböt, vagyis azt a

15

hangot, melyet a beteg tisztán és biztosan hall. A tényleges küszöbértéknél a páciensnek

legalább 3-ból 2 ízben kell egyértelműen meghallania a hangot. ezután oktávonként felfelé

haladunk a magas hangok felé, aztán mérünk 500 Hz-től lefelé. Ugyanezt elismételjük a

másik füllel is. Ez a vizsgálat már akkor kimutatja az elváltozásokat, amikor már műszerekkel

még csaknem ép hallást mérnek. A csontvezetéses vizsgálatnál, ahol egy fül mögé helyezett

vibrátor segítségével történik a mérés, a hang a koponyacsontról közvetlenül a csigába jut, és

ott előidézi a csigában található folyadékot. A Weber-teszt segítségével megállapítható, hogy

melyik oldalon jobb a csontvezetés. A homlok közepére helyezzük a vibrátort és a páciensnek

meg kell állapítania, hogy melyik oldalon hallja a hangot. A csontvezetés értéke nem lehet

rosszabb a légvezetésénél. Középfül-elváltozásnál azonban a légvezetés mindig rosszabb (Dr.

Hochenburger, 2003).

7.3. az auditív diszkrimináció vizsgálata

az akusztikus információ feldolgozásához elengedhetetlen, hogy a zörejek, hangok közötti

különbségeket felismerjük, összehasonlítsuk és rendezzük. amennyiben zavar lép fel, úgy a

nem-nyelvi anyag differenciálásának gyengeségéről beszélhetünk. problémát okozhat a

hangosabb-halkabb, magasabb-mélyebb, azonos-különböző, rövidebb-hosszabb, gyorsabb-

lassabb hangok elkülönítése. az úgynevezett fonematikus hallás zavaránál a gyerekek a

hasonló hangzású szavakat felcserélik, betűket cserél diktálás utáni írásnál, gyakran kéri az

elmondottak ismétlését (Gerebenné dr. Várbíró Katalin, 1996). Dr. Bánffy Eszter szerint a

diszlexiások beszédértését a fülükben túlcsengő hangok zavarják. ennek bizonyítására

született a két alábbi vizsgálati eljárás

7.3.1. A szünetelő BuboSzün

A program frekvencia-megkülönböztetést és idődifferenciáló képességet vizsgál. 1000, 2000

és 4000 Hz-en méri a normál hallási folyamatában előforduló fehér és színes zajok között

még felismerhető szünetek időtartamát. Az összes zajszakaszban ugyanolyan hosszúságok

ismétlődnek, de időtartamuk folyamatosan csökken addig, míg a szünet már nem érzékelhető,

vagyis folyamatos szakaszt hallunk. A vizsgálat alatt a gyerekeknek azt kell eldönteniük,

hogy volt-e szünet a zajok közt, vagy folyamatos szünetet hallottak. A diszlexiás gyereknek

nagyobb szünetre van szükségük ahhoz, hogy két beszédhangot tisztán halljanak (Bodnár,

2008).

16

7.3.2. Staccato-logatom

A vizsgálati eljárás Dr. Pataki László és Prof. Dr. Kolláth Zoltán nevéhez fűződik. A

fonológiai differenciálást vizsgálja a logatomokra (beszédhangokból álló értelmetlen hangsor)

építve. A hangsorok párosával hangzanak el, először 5 pár normál beszédtempóban, majd

szaggatottan. A szüneteket a BuboSzün által megállapított értékeknek megfelelően hallják. A

szópárok közül 80%-ban különböző, 20 %-ban egyforma párokat hallanak a gyerekek,

feladatuk pedig a különbözőség illetve azonosság megállapítása. A vizsgálatban szereplő

hangsorok mindössze egy hangban térnek el. Az eljárás előnye, hogy ténylegesen csak a

beszédészlelést és beszédhang-differenciálást vizsgálja, mivel a vizuális képességeket és a

szemantikai kompenzációt kizárja (Bodnár, 2008).

8. Az észlelés

A beszédet a gyermek nem önmagában sajátítja el, hanem kognitív folyamatok

kölcsönhatásában. A nyelv és az észlelés a kognitív tevékenység része. A beszélt és írott

nyelv folyamatát nem lehet elválasztani a pszichikus funkcióktól. Ebben a működési

rendszerben többszintű feldolgozási folyamatra van szükség. A feldolgozás biológiai szintje

az érzékelési folyamat, a perifériás idegrendszer és az érzékszervek működése. Pszichológiai

szintjén a magasan szervezett működési folyamatokon keresztül megvalósuló érzékelés,

észlelés, kódolás és dekódolás található. Az észlelés tehát az információk felvételét jelenti (az

érzékszervek segítségével), melyet az idegrendszer működéséhez kapcsolódó centrális

feldolgozás követ, mely segítségével szubjektív élményekhez jutunk. A hallást és a látást

magasabb érzékletnek nevezzük, mert az akusztikus és vizuális információfelvételen és

feldolgozáson kívüli érzékletekben nincs meg az a gazdag mintázat és szervezettség

(Gerebenné dr. Várbíró Katalin, 1996).

8.1. Az auditív észlelés

Az auditívészlelésnek fontos szerepe van az írott és a beszélt nyelv elsajátítása szempontjából.

Az auditív észlelés során olyan rendszerek közt van kölcsönhatás, mint a hallószerv, a halló

afferens és efferens pályák és speciális kérgi területek, melyek az akusztikus információt

alapegységekké, fonémasorozatokká, szavak, mondatok jelentésévé alakítják. komplex

részfunkció-rendszerről beszélhetünk, mely az akusztikus inger felvételének és agyi

feldolgozásának eredményekén jön létre és persze különböző működési módok során valósul

meg. az információk feldolgozásának kognitív folyamatai szukcesszív és szimultán módon

17

jellemezhetők. Az agyba érkező jelek analízis-szintézis során intra- és intermodális vagy

amodális rendszerekké szerveződnek. Ez kétféleképpen valósulhat meg. Amennyiben az

időbeli sorrendben beérkező elemek különböző mintákba szerveződnek, mondhatni térbeli

rendszert alkotnak, szimultán szintetizációról beszélhetünk. Ha az ingerek időbeli sorrendet

alkotnak, akkor már szukcesszív szintetizációval állunk szemben. Ez a mód jellemzi az

auditív észlelést, ritmus és dallamfelismerést, mozgásos tevékenységet és az expresszív

beszéd működését.

Affolter szerint a primer észlelési folyamatok egymásra épülő folyamatok kölcsönhatását

jelentik. Véleménye szerint három szinten lehet szemléltetni a nyelv működésének

előfolyamatait. Kezdetben a taktilis-kinesztetikus, vesztibuláris vagy vizuális ingerek

észlelése megy végbe, s ezek minőségi és mennyiségi változása. Ezt a szintet modalitás-

specifikus (intramodális) szintnek nevezi. A gyerekek az első hat hónapban tapasztalatokat

szereznek valamennyi területen. Ha ezt az akustikus modalitás síkján értelmezzük, akkor ez a

hangokra való figyelést jelenti. A gyerekek megtanulnak különbséget tenni kellemes és

kellemtelen, ismerős és ismeretlen, női és férfi hangok közt, egyre több zörejt és hangot

ismernek fel. A második az intermodális szint. A gyermek az egyes észlelési területeken

megszerzett tapasztalatokat rendezi és sémákat alakít ki és felfedezi azok összetartozását.

Először a taktilis-kinesztetikus ingereket kapcsolja össze az auditív, majd vizuális ingerekkel.

A szeriális szinten a különböző észlelési területekről szerzett ingerek téri és idői rendezése,

egymásutánisága történik, mely a beszéd elsajátításának egyik alapfeltétele. Ez a modell

feltételezi az összes észlelési terület integrált működését. Amennyiben hiány van a szinteken

belül és azok között, zavar alakulhat ki. Az alapot a taktilis-kinesztetikus-vesztibuláris

modalitások képezik, az auditív és vizuális modalitások később válnak jelentőssé. Az

intramodális szint (részképességek) zavaránál akadályozottá válik egyrészt a taktilis-

kinesztetikus-vesztibuláris ingerek (pl. Egyensúlyzavar), másrészt az auditív ingerek

(hallássérülés esetében), harmadrészt a vizuális ingerek (látássérülés esetében) felvétele és

differenciálása. Intermodális szinten auditív alak-háttér és fonéma megkülönböztetési, auditív

rövid távú emlékezet zavara állhat fenn. Szupramodális szeriális (auditív) szinten pedig

fennállhat a hangok, szótagok, szócsoportok cseréje az írott és beszélt nyelvben illetve

diszlexia, diszgráfia, diszgrammatizmus és megtalálhatóak a centrális típusú pöszeség tünetei

is (Gerebenné dr. Várbíró Katalin, 1996).

18

8.2. A beszéd észlelése

A beszédfolyamatnak két nagyon fontos összetevője van, méghozzá a beszédprodukció,

vagyis a nyelvi közlés, illetve a beszédmegértés, vagyis a nyelvi közlés megértése. A

beszédészlelés a beszédhangok azon legkisebb elemeinek felismerését és azonosítását jelenti,

melyeknek a nyelvben jelentésmegkülönböztető szerepük van. A szavak alkotóelemeit

fonémáknak is nevezhetjük. Nem azonos azonban a két kifejezés. Míg a beszédhang a

beszéddel kapcsolatos akusztikai információ, addig a fonéma az „általános tulajdonságok

alapján azonosnak észlelt beszédhangok mentális reprezentációja, azaz ugyanannak a

beszédhangnak az akusztikailag sokfelé megvalósulásából létrejött absztrakció” (Csépe –

Győri – Ragó (2007) p. 353.). A beszédhangoknak a megfelelő fonémákkal történő

azonosítása a beszédhangok akusztikai és fonetikai elemezésének eredményeképpen valósul

meg. Ezt nevezzük fonémadöntésnek. Ez nem mindig egyszerű, mivel a hangkörnyezetnek

megfelelően a beszédhangok módosulnak, bár a hangkörnyezet magába foglalja az

azonosításhoz szükséges jegyeket. Tehát a fonémák segítségével képesek vagyunk két szó

között különbséget tenni (Csépe – Győri – Ragó, 2007).

9. A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatainak zavarai

A beszédfeldolgozás zavaráról akkor beszélhetünk, ha akadályozott az elhangzott közlés

azonosítása, megértésük bizonytalan, értelmezése gátolt. A beszédészlelési és

beszédmegértési zavarokat nehéz felismerni, mert a kisebb problémák rejtve maradhatnak, így

a fejlődés zavartalannak tűnhet. Ilyen esetekben nagy a kompenzációs lehetőség, ám ezek a

módszerek csak átmenetiek. Miután a kompenzáció már nem lehetséges, a gyerekek

szembekerülnek a problémákkal és sorozatos kudarcok várhatják. Sajnos minél később veszik

észre a nehézségeket, annál nehezebb a segítség. A gondok felnőtt korban is továbbélhetnek,

megnehezítve ezzel az ember munkavégzését, mindennapi kommunikációját, karrierjét. A

beszédfeldolgozási zavar érinthet egyetlen – mely ritkábban fordul elő –, és több

részfolyamatot is, ez utóbbi pedig nagyobb gyakorisággal fordul elő. Ilyen esetekben az

együttjárás változatos lehet, ezzel nehezítve a felismerésüket. A feldolgozás zavarait gyakran

összetévesztik egyéb problémákkal. A gyakori visszakérdezés, téves reakciók, esetleges

reakcióhiány utalhat a feldolgozás hibájára. A figyelmetlen vagy magatartási zavarral küzdő

gyerekek problémái nagyrészt beszédmegértési problémákból adódnak.

19

9.1. A beszédfeldolgozási zavar okai

Biológiai tényezők

• Beszédszervezek organikus zavara (öröklött vagy szerzett)

• Az idegrendszer organikus vagy funkcionális zavara

• Pszichés zavarok

Környezeti tényezők közül talán a legfontosabb a verbálisan ingerszegény környezet,

mely együttjárhat a szociálisan ingerszegény környezettel.

Az okok korai felismerésének nagy jelentősége van. Amennyiben ismerte az okok, a

korai felismerés is adottá válik. Az úgynevezett rizikótényezők ismeretében a gyerekeket

a beszédészlelés és beszédmegértés szempontjából veszélyeztetettnek minősíthetjük.

Ezek a következők:

• koraszülöttség

• születési rendellenesség

• nem normális lefolyású szülés

• szülési sérülés

• gőgicsélés hiánya vagy kései indulása

• 2 éves kor után induló beszéd

• lassú beszédfejlődés

• hibás beszédprodukció

• hallássérülés

• hosszan tartó hurutos állapot

• családi érintettség (a beszéd és nyelv területén)

20

• állami gondozottság, tartós elszakadás a családi környezettől

(Gósy, 2002)

9.2. A hallás zavarának hatása a beszédfeldolgozásra

A probléma fennállhat veleszületetten, de kialakulhat bármely életkorban. Amennyiben a

hallássérülés vezetéses típusú, úgy a hangrezgések csak kisebb mértékben jutnak el a belső

fülbe, így a betegek torzítva és halkabban hallják a beszédet. A belsőfül-elváltozásainál

károsodhat a hallóideg, minek következtében a hangingerek agyvelőbe történő juttatása sérül,

illetve előfordul az agyi pályák és központok károsodása is. Gyermekkorban gyakoriak az

átmeneti hallászavarok, melyeket hurutos megbetegedések és az adenoid-vegetáció (a

garatmandula túlburjánzása). Amíg ezek a megbetegedések időlegesek, átmenetiek, addig a

háttérben meghúzódó beszédészlelési és/vagy beszédmegértési zavarok állandósulhatnak.

Ötéves korban főleg a fonetikai és fonológiai szintek károsodhatnak, valamint a tárolási

rendszer. Hatéveseknél ugyanezen problémák mellé még társulhat a fonológiai észlelés

gyengesége. Hét éves korban már változás tapasztalható, mivel érzékelhetővé válik az

akusztikai feldolgozási szint zavara. Elmaradottá válik a szövegértés, ugyanis a felsőbb

percepciós szintek kórosan működnek. Nyolcévesnél figyelembe kell venni az iskolai

fejlesztések tényét, de ennek ellenére sem tapasztalható minőségi javulás. A beszédpercepciós

folyamatokban a legnagyobb elmaradást a 9 és 10 évesek mutatják (Gósy, 2002).

Itt kell megemlíteni a szakdolgozatomban tárgyalt problémát is. A bizonyos frekvenciákon

túlcsengő hangok ugyancsak akadályozzák a megfelelő beszédfeldolgozást. Mivel a hang

túlcseng, a gyermek nem mindig érti, hogy mi következik utána, így értése akadályozottá

válik. Gyakran nagy erőfeszítéseket kell tenniük a helyes beszédértés érdekében, gyorsabban

elfáradhatnak, így viselkedésük, magatartásuk is megváltozhat.

9.3. A megkésett beszédfejlődés (diszfázia)

Azon képességek hiányát jelenti, mellyel a gyermek a beszédet felfogja, feldolgozza, és

nyelvi szándékát kifejezi. A zavar veleszületetten fennáll, a gyermekek későn kezdenek el

beszélni, szókincsük korlátozott, a fonológiai, morfológia és szintaktikai szabályok

alkalmazásával problémáik vannak. Később az írott nyelv elsajátításában és a pszichoszociális

21

kapcsolatok fejlődésében megjelenő problémákkal is szembesülhetnek. A gyerekek megértik

a szavak és mondatok, közléseket, felszólításokat pontosan követnek, viszont az aktív

szókincsük és a mondatalkotásuk alacsonyabb szinten van, a gyermeknyelvi szavak

továbbélnek beszédükben, enyhe diszgrammatizmus és általános pöszeség tüneteit

tapasztalhatjuk náluk. Enyhébb eltérések mutatkoznak a mozgásszerveződésben is. A tünetek

2/3-4 éves kor között figyelhetők meg a legintenzívebben, majd 4-6 éves kor közt fokozatosan

és/vagy rohamosan megszűnnek. Maradványtünetként az olvasás-írás elsajátításának lassúbb

üteme illetve enyhébb fokú diszlexia figyelhető meg (Gerebenné Várbíró Katalin, 1995).

9.4. Specifikus tanulási zavar

Olyan tünetegyüttes jelöl, melynek mind meghatározása, mind eredete, de még a tünetei is

vitatottak. Használatos a „POS (pszicho-organikus szindróma), MCD (minimális cerebrális

diszfunkció), tengelyszindróma, szenzoros integrációs zavar, részképességzavar, parciális

teljesítményzavar, neurogén tanulási zavar, szeriális gyengeség, diszlexia, diszgráfia,

diszkalkulia, tanulási zavarok, tanulási rendellenességek, tanulási nehézségek, specifikus

tanulási zavarok” (Gyarmathy (2007) p. 14.). Ha tüneti szinten közelítjük meg az értelmezést,

akkor az elsősorban olvasás területén jelentkező specifikus tanulási zavarokat diszlexiának, a

számolásban megjelenő zavarokat diszkalkuliának és az írás zavarát diszgráfiának nevezzük.

Ezek közt azonban nagy átfedések vannak. A hazai szakirodalom legjellemzőbb

meghatározása szerint a diszlexia gyűjtőfogalom, olyan zavarát jelenti az egyes

részképességeknek (percepció, szenzoros integráció, munka memória, lateralitás, dominancia,

nyelvi képességek), amely változatos összetételben ugyanahhoz a problémához vezetnek,

vagyis a súlyos olvasási zavarhoz. Számos megfogalmazása létezik, de a leggyakrabban talán

a Berk (1983) által meghatározott definíciót idézik. E szerint „a tanulási zavar gyűjtő

fogalom, amely a figyelem, beszéd, olvasás, írás, matematikai képességek elsajátítása terén

mutatkozó jelentős nehézségek heterogén csoportjára utal. A zavarokat központi

idegrendszeri diszfunkció okozza. Jóllehet a tanulási zavar előfordulhat más hátráltató sérülés

(pl. érzékszervi gyengeség, értelmi fogyatékosság, társas-érzelmi zavarok) vagy környezeti

hatások (pl. kulturális különbségek, elégtelen vagy nem megfelelő oktatás, pszichogén

faktorok) kíséretében, azok hatásának nem egyenes következménye” (Gyarmathy (2007) p.

18.). Kialakulásában egyaránt jelentősek az öröklött és a környezeti tényezők is, továbbá az

agyi működésbeli eltérések is. a specifikus tanulási zavarok kezelésére a következő terápiák

alkalmazása lehet jó hatással:

22

Doman-Delecato-féle Alapozó Terápia

- mozgásterápiára épül

- meg kell szerezni a hiányzó tapasztalatokat

- plaszticitása és növekedésre való képessége lehetővé teszi, hogy új idegi kapcsolatok épüljenek

ki és a központi idegrendszer megfelelő területeit újraépítse

INPP

- a központi idegrendszer elváltozásainak szerepét vizsgálják

- egyedi fejlesztő gyakorlatsorokból áll (módosítanak a gyerek fejlődése szerint)

- mindennapi fejlesztő mozgásokat végeznek, visszamennek egészen a kezdeti egyensúlyi

tapasztalatokig

Ayres terápia

- azon alapul, hogy az idegrendszer értettsége é s integratív funkciói az egyensúlyi és más

érzékszervi ingerekkel növelhető

- változatos érzékszervi és egyensúlyi ingerekkel az egyensúlyi rendszer fejlődik, leépülnek a

primitív reflexek, szemmozgások megfelelővé válnak, a test két oldalának integrációja jobban

szerveződik, az idegrendszer integritása fokozódik

HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika) és TMST (tervezett szenzo-motoros

tréningek)

- regressziós szemléletű, neuro- és szenzo-motoros vizsgálatokat figyelembe vevő, sok fejlesztő

feladattal rendelkező, eszközigényes mozgásfejlesztési lehetőségek

- alapjuk azonos a szenzoros integrációs terápiákéval, de az edzéselmélet alapszabályainak

megfelelően épülnek fel fejlődési elveik

Porkolábné-féle fejlesztő program óvodások és kisiskolások részére

- a fejlesztés első feladata a körültekintő vizsgálat (okok és tünetek meghatározása)

- utána a speciális fejlesztőprogram kidolgozása és alkalmazása

- alapelve: a fejlesztés nem a fejlődési ütem felgyorsítása, vagy erőltetett rátanítása, hanem az

érés folyamatához igazított eljárásokkal történő megerősítés, amely az éppen fejlődő pszichikus

funkciók fejlesztésére irányul, melyek a következők: mozgáskoordináció, látott, hallott, tapintott

információk összekapcsolása, vizuális differenciáció, auditív differenciáció, rövid idejű verbális

és vizuális emlékezet, figyelemkoncentráció

- a fejlesztésben a játékot használja

- nem ad kész megoldást, csak iránymutatást és anyagokat

- a pedagógus alakítja ki a fejlesztő anyagot

23

Sindelar-program

- neurogén, az idegi eredetű tanulási és magatartási zavarok befolyásolására dolgozták ki

- részképességzavarok területének azonosítására a szenzo-motoros rendszer feltérképezését és

fejlesztését célozza az észlelés (vizuális, auditív, taktilo-kinesztézia), a kogníció (figyelem,

emlékezet, észlelés) területén modalitásspecifikus, intermodális és szeriális feldolgozási

szinteken.

- komplex módszer, kognitív terápia, amely gyakorlási helyzetek sorozatából áll

- a fejlesztés kiterjed: figyelem, emlékezet, észlelés, intermodális kódolás, szerialitás, téri

orientáció

Gósy-féle beszédmegértést fejlesztő program

- sztenderdizált eljárást dolgozott ki a beszédészlelés teljes folyamatának és azok

részképességeinek vizsgálatára, melyek az anyanyelv hangzó és írott formájának elsajátításához

szükségesek

- játékos programok, heti időtervre lebontja a fejlesztő gyakorlatok végzését, a megkésett

beszédfejlődés terápiájához eljárásokat ír le

- prevenciós, mivel a zavar iskolás korban olvasás- és írászavar kialakulását is eredményezheti

Torda-féle figyelemfejlesztés

- hátránykompenzáló, képességfejlesztő program alsó tagozatos, figyelmi problémákkal küzdő

gyerekeknek

- figyelmi funkciókat méri, majd fejleszti

- jól megfigyelhető a gyermek figyelmi működésének gyenge és erős pontja, amit egyénre

szabott, differenciált feladatkijelölésben fel lehet használni

- húsz önálló feladatot tartalmaz, három-négy változatban

A diszlexiaprevenció és a ráépülő olvasástanítási módszer

- Meixner-módszer: részképességbeli elmaradást mutató gyerek speciális olvasástanítási eljárása

- igazodik a gyerek haladási tempójához

- hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele a beszédhangok helyes ejtése

- eltérő betűsorrendet tanít

- szótagok és álszavak olvasása (olvasott anyag elemzésére vezet rá), szókincsfejlesztés (segíti a

szótalálást, gazdagítja a nyelvi képességeket és ismereteket)

- alapelvei:

• fokozatosság (apró lépések, ismétlések)

• betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális,

beszédmotoros)

• a Ranschburg –féle homogén gátlás mellőzése

24

• a gondolkodás merevségének mellőzése

• pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz

(Gyarmathy, 2007)

9.5. Részképességzavarok az auditív észlelési rendszerben

A részképességzavarok a tanulási zavarok egyik alcsoportja. Az észlelés, figyelem,

emlékezet, gondolkodás, nyelv és a mozgás folyamatainak hiányos működését jelzi, melyek

neurofiziológiai diszfunkción alapulnak. A kognitív funkciók működési zavarai fejlődési

zavarok, beszédzavarok, iskolai teljesítményzavarok, szociális és viselkedési zavarok

formájában jelennek meg, mindezek mellett nehezítik az emocionális fejlődést is. Az auditív

észlelési teljesítmény a nyelvi zavarok csoportjából legnagyobb gyakorisággal a diszlexiával

jár együtt. A zavar különböző módon nyilvánulhat meg:

• auditív inger felvételének zavar (hangokra kialakuló túlérzékenység, diszkrimináció

gyengesége, hangokra adott reakció hiánya)

• az ingervezetés zavarai (auditív állandóság észlelésének gyengesége, auditív alak-

háttér megkülönböztetés nehézsége, a dichotikus hallás zavara)

• asszociációs zavarok (szómegértési, mondatmegértési zavarok, elmaradó passzív

szókincs, gyenge beszédkészség, szavak analizálásának-szintetizálásénak nehézsége,

szómegtalálási nehézségek)

(Gerebenné dr. Várbíró Katalin, 1996)

10. Hallásterápia

Ahhoz, hogy megértsük a terápia lényegét, egy rövid bevezetésre van szükség, melyekben

tisztázzunk az alapfogalmakat illetve az eljárás alapjául szolgáló módszereket. Tomatis és

Bérard nemzetközileg elterjedt hallásterápiát dolgoztak ki. Bérard munkája főleg Amerikában

terjedt el és a mai napig alkalmazzák. Nem véletlen teát, hogy a magyar hallástréning is ebből

merítette a legtöbb ötletet. Mind Tomatis, mind Bérard alapfeltételezése az volt, hogy a

hallástréning segítségével az akusztikus ingerek iránta érdeklődés növelhető. A

25

következőkben röviden ismertetném a két módszert, majd a már sokak által már ismert

Hallásébresztés terápiát dr. Pataki László elmondása alapján.

10.1. Tomatis-féle hallástréning

A módszer azt a speciális képesség erősítését veszi alapul, melyet meghallásnak, hallgatásnak

nevezünk. Ugyanis ilyenkor tudatosan figyelünk és a hallottak megértésére törekszünk.

Úgynevezett „elektromos fület” hozott létre, mely elmélyíti az analitikus hallást.

Vizsgálatokkal bizonyított, hogy egyes embereknél vannak olyan frekvenciák, amiken átlagon

felül hallanak, másokon pedig ennél rosszabban. Ezért a műszer segítségével a jól hallott

frekvenciákat gyengítette, a kevésbé hallottakat erősítette. A tréningezés hiánya miatt az

eredmény a fejhallgató levételével elmaradt. Majd megállapította, hogy változás idézhető elő

a hallásban, ha meghatározott időtartamban az akusztikus stimuláció ismétlődik. Eljárása

során ugyanis a fül két izma – a m. stapedius és a m. tensor tympani – mikrogimnasztikája

történik. A tréning következtében nem csak a hallásban, de a beszédben is javulást tapasztalt.

Kezdetben az elektromos fül fülhallgatóból és homlokra illetve mastoidra helyezett

vibrátorból állt. Előfordult, hogy egyéb testtájakra is helyeztek vibrátort, így tették lehetővé

azt, hogy minél több irányból – a bőrön keresztül és a csontvezetése segítségével – érzékeljék

a hangot. Fontos volt még a helyes testtartás is, mivel így jobban hallunk. A terápia aktív és

passzív részből állt. A passzív részében történt a fülhallgatón és vibrátoron keresztül szűrt

zene hallgatása. Az aktív periódusban pedig a ének és beszéd elektromos fül által kontrollált

gyakorlása. Lényegesnek tartotta még azt, hogy a zenét figyelmesen hallgassák. A

foglalkozások sorrendje a hallás kialakulásának folyamatát követi. Legelőször magzatvíz által

szűrt anyai hanggal stimulálták a hallást. Mivel a magzathoz többnyire magas frekvenciájú

hangok jutnak el, az alacsony frekvenciákat szűrve juttatták el az anya hangját az alanyhoz. A

második szakasz csak akkor következhetett, amikor megérett a kommunikációra való igény.

Ez a fázis az „akusztikus születés”, mely ténylegesen a világrajövetel élményét gyújtja. A

szűrt és szűretlen hangok közötti váltakozás a vízen keresztüli hallásból a levegőn keresztüli

hallásba történő átmenetet szimbolizálja. Ha ez a szakasz lezárult, az egyén készen áll a

beszéd előtti szakaszra. Ezután olyan zenét állítanak össze, melyek tartalmazzák a

beszédhangtartomány frekvenciáit, így felkészül a fül azok befogadására. Majd folyamatosan

átlépnek az aktív részbe. A fülhallgatón fontos szerepet játszik, mivel ezen keresztül hallják a

saját hangjukat. Először dúdolnak, majd vokalizálnak, végül az utánéneklést gyakorolják.

Később a tudatos hallást segítő gyakorlatok következnek. A beszéd fázisában először hangos

26

olvasás, majd fráziséneklés, szöveg- és szóismétlés, végül hang- és beszédgyakorlatok

szerepelnek. Mindezek az egyéni állapothoz alkalmazkodva. A terápia hatásosságához

elengedhetetlen a megfelelő stimuláció biztosítása. A fülön keresztül naponta 4,5 órán át kell

stimulálni az agyat, persze nem feltétlenül folyamatosan. Erre alkalmas a megfelelő

felhangokat magába foglaló beszéd illetve az analitikus hallás feltételeinek megléte. A terápia

alkalmazható diszlexiásoknál, szenzoros integrációs zavarban szenvedőknél, hallási

feldolgozás zavara esetében, figyelem- és tanulási zavar, autizmus, dadogás, pöszeség,

artikulációs rendellenesség, kommunikációs probléma, szorongás, depresszió és stressz

fennállásakor. Ezen kívül hatásos pszichikus problémák, agyi funkciózavar, tartási hiba,

motorikus zavar és organikus agysérülés esetében (Bodnár, 2008).

10.2. Bérard-féle AIT (Auditiv Integration Training)

Eljárása az egész világon ismert és elismert. Olyan diszlexiás, diszgráfiás, autisztikus és

észlelési, megkésett beszédfejlődésű, beszédértési- és észlelési zavarokkal küzdő

személyeknél alkalmazták sikeresen a terápiát, akiknek kiugró frekvenciafüggősége és hallási

túlérzékenysége volt. Véleménye szerint az ember magatartását befolyásolja a hallási

figyelem minősége, a jó iskolai teljesítmény összefügg a jó hallásképességgel illetve a

hallásképesség hozzájárul a koncentrációs képességhez is. Megalkotott egy audiokinetron

névre keresztelt készüléket, mellyel módosíthatóvá váltak azok a frekvenciák, melyek az

egyén számára zavaróak voltak. Vagyis a zenét, amit a terápia alatt hallgattak, szűrt

állapotban továbbította a fülbe. A többi, nem zavaró frekvenciát pedig megerősítette. Így az

érzékenyen hallott frekvenciákat azonos intenzitással fogják hallani az egyének. Az eljárást

színesíti, hogy a műszer váratlanul zörejeket hallat. A tréning 10 napon át tart, naponta kétszer

hallgatják az egyénre szabott szűrt zenét. A program előtt és után audiológiai vizsgálaton

vesznek részt, melyből kiderül, hogy mely frekvenciákon van a résztvevőnek auditoros

csúcsa, s ezek teljes vagy részleges szűrése történik a zene összeállításánál. A tréning közben

is van egy kontrollvizsgálat, amiből megállapíthatóak az addigi változások, esetleg a további

módosításokra kerülhet sor. A tréning végén készült kontrollvizsgálaton a szűrt frekvenciákon

javulás kellene mutatkozzon (Bodnár, 2008). A terápia nem csak a hallási túlérzékenység

megszűntetésében segíthet, hanem javulhat:

• A figyelem-összpontosítás

• Írás, olvasás

• Szociális készség

27

Emellett jelentősen fokozódhat a kommunikációs érdeklődés is. Csökkenhet az echolália, a

szétszórtság, dührohamok, ingerlékenység, nyugtalanság (Buják, 2009).

A terápia, mint az már az előzőekből is kiderült, hatással van az olvasásra is. Segítségével a

hangokat pontosabban észlelik a résztvevők, mivel az eljárás alkalmas arra, hogy kiemelje a

meghallási készségeket. A program végére várható, hogy javul a nyelvi diszkrimináció,

ritkábban panaszkodnak kellemetlenséget okozó hangokra, fájdalomra, csökken a fülzúgás,

helyesebben érzékelik a hangerősséget, fejlődik a szociális készségeik, alacsonyabb fokú lesz

ingerlékenységük (Bodnár, 2008).

A Bérard-módszert Magyarországon a Flóra Alapítványban alkalmazzák napi

rendszerességgel. Az alapítvány 1994-ben alakult autisztikus és halmozottan sérült

gyermekek és fiatalok megsegítése érdekében. Bánffy Eszter módszerével komplex

fejlesztésben részesülnek, mely kiegészül Bérard-féle eljárással. A terápiához használt

audiokinetron hiánya miatt kezdetben csak – a nyári és téli időszakban – 1-1 héten tudták a

terápiás foglalkozásban részesíteni a gyerekeket. Majd négy évvel később, 1998-ban, az

alapítvány egy audiokinetronnal gazdagodott, így a terápiát napi szinten tudják biztosítani. A

foglalkozások a legelőnyösebb testhelyzetben történnek, így a figyelmi állapot fenntarthatóvá

válik és a terápia eredményessége is nő. A zenéket Bérard és Bánffy javaslatai szerint

választották ki, így a jazz, reagge zenéken keresztül egészen a komoly zenékig sokféle stílus

megtalálható. A Flóra Alapítvány és a Heim Pál Gyermekkórház együttműködésével

lehetőséget kaptak olyan gyerekek is a tréningen való részvételre, akik nem az alapítványba

járnak. Dr. Pataki László pedig egy olyan hallásterápiát dolgozott ki más szakemberek

segítségével, mely szélesebb körben és objektív mérésekkel teszi lehetővé a tréningezést

(Iványi, 2004).

10.3. Auditoros csúcsok és kiterjesztett hallásvizsgálat

Normál audiológiai méréssel csak az előre meghatározott frekvencián mérhető a hang

erőssége. A kiterjesztett vizsgálat segítségével a vizsgáló mechanikusan állíthatja be azokat a

frekvenciákat, melyeket mérni szeretne. Így a 125, 250, 500, 750, 1000, 1500, 2000, 3000,

4000, 6000 és 8000 Hz-es frekvenciák mellett a 60 és 16000 Hz közötti tartományok is

mérhetővé váltak. A mérés ugyanúgy siketszobában (hangszigetelt) történik, mint a normál

mérés esetében. A vizsgált személy fejére helyezzük a fülhallgatót és 1000 Hz-en kezdjük a

vizsgálatot 0 decibellel. Az erősséget 5 decibellel emeljük addig, míg a vizsgált személy nem

jelez, hogy hallja a hangot. A vizsgálat kiterjed a negatív tartományokra is. Amennyiben

28

kimutatható a negatív előjelű értékek megléte, auditoros csúcsokról beszélünk. Igaz, hogy ez

az extra hallás többletet jelent, mégsem beszélhetünk róla pozitív értelemben, mivel gátolják a

beszédpercepció pontosságát. Ép hallású emberek a beszédhangok közt ezredmásodpercnyi

szüneteket hallanak. A negatív tartományba eső hangok elnyomják az utána következőket,

továbbcsengenek. Így a beszédmegértés nem válik folyamatossá, nehézségeket okozhat a

feldolgozása. A túlcsengések okozhatnak zavart az írás és olvasás területén, magatartási

problémákhoz és egyéb beszédzavarokhoz vezethetnek (Bodnár, 2008).

10.4. A Pataki-Kolláth-féle Hallásébresztés terápia

Dr. Pataki László, fül-orr-gégész, foniáter, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kiváló

tanára. A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság volt titkára, főtitkára, elnöke.

Többször járt Insbruckban, ahol megismerkedett dr. Bánffy Eszterrel. Akkor hallott először a

túlcsengő hangokról és született meg az ötlet, hogy bizonyítani szeretné ezek meglétét.

Kolláth László segítségével elkészítették az első szünetelő programot. Különböző hosszúságú

szüneteket kellett a gyerekeknek meghallaniuk. Ebben a témában két hallgató szakdolgozatot

is írt, melyből kiderült, hogy a diszlexiás gyerekeknek hosszabb szünet kell ahhoz, hogy a

hangot kettőnek hallja. Míg ép hallás esetén elég ezredmásodperc is, addig a diszlexiásoknál

századmásodperces szünet kell ahhoz, hogy egyáltalán észleljék azt. Ezzel tulajdonképpen

bebizonyosodott a túlcsengések megléte. Ebből az eljárásból született meg a későbbi

BuboSzün program. A következő újdonság a logatomvizsgálat volt. Abban különbözött az

addigi eljárásoktól, hogy standard hangot hallottak a gyerekek és nem kellett

visszamondaniuk, csak jelezniük a párok azonosságát vagy különbözőségét. A harmadik

különbség pedig a staccato-logatom bevezetése volt. Lényege, hogy ugyanazokat a

logatomokat kétszázad másodperces szünetekkel is végig lehet hallgatni. Vizsgálatok azt

mutatták, hogy ezzel a módszerrel vizsgált diszlexiások eredménye javult, a folyamatos

hangoztatáshoz képest. Az eljárást azóta kivették a terápia előtti vizsgálatokból annak

hosszúságára hivatkozva. A jövőben szeretnék ezt úgy módosítani a műszert, hogy csak

azokat a párokat ismételje meg, melyeket a gyermek tévesztett. Rendelkeznek egy olyan

eszközzel, mely négy frekvencián szűrt hangállományt hallat. Amennyiben a gyermek jobban

teljesít a szűrt tartományú hangoknál, a probléma ismét bizonyítható. A probléma csak annyi,

hogy előtte audiológiai vizsgálaton kell részt vegyenek, mely ugyancsak hosszas eljárás. Ezt

úgy lehetne kikerülni, hogy a gép csak azokat a frekvenciákat gyűjtené ki, melyeken a

szűrések elvégzése szükséges lenne.

29

A terápia kidolgozásánál a Bérard módszert vették alapul, de néhány dolgot megváltoztattak

benne. Az eredeti eljárásban a zene közben zörejeket hallatnak annak érdekében, hogy a

hallási figyelmet felkeltsék és ezzel a dobüregben található izmokat tornáztassák. A hazai

terápiában mindenki egyéni CD-t kap az audiológiai eredményének megfelelően illetve nem

egy zenét kell a tréning teljes időtartama alatt hallgatniuk. A legnagyobb különbség pedig az,

hogy a zenéket szűrve hallgatja, időnként pedig egy tizedmásodpercnyi időre bevágják a

szűretlen hangokat. Az agy taníthatóságát a tanát úr a következő kísérlettel magyarázta.

Stratton készített magának egy olyan szemüveget, mellyel fordított helyzetben észlelte a

környezetét. Egy ideig az akadályokat nem tudta kikerülni, mivel olyan információk érték,

melyek nem egyeztek a látott képpel. Egy idő után a látott kép automatikus megfordult.

Vagyis az agy képes arra, hogy egyéni információk alapján a feleslegesnek információkat

kiszűrje. Ez egy tanulási folyamat. A gyerekek agya is megtanulja, hogy ha olyan hangot

hallanak, melyre „nincs szükségük”, azt figyelmen kívül hagyja, legátolja. Ez a változás az

audiogramjukon is meglátszik, vagyis az auditoros csúcsok eltűnnek. Amennyiben még

mindig megtalálhatók, újabb CD-t kapnak, amit további hat hétig fél óráig hallgatniuk kell. A

terápia tíz napig tart, kétszer fél órás zenehallgatásból – melyek közt három órás szünet van –

illetve kötött és szabad rajzok elkészítéséből áll. A zenéket a gyermek audiológiai vizsgálatán

mért eredményei alapján szűrik.

Az első terápia 2008 januárjában indult. Máig megközelítőleg 60-70 gyermek vett részt a

tréningeken. Az eredményeket nézve azt mondhatjuk, hogy háromnegyed részben

változásokat tapasztaltak. Sajnos az eljárás nem váltott ki túl nagy érdeklődést a szakmabeliek

között. Mindössze a Bethesda Gyermekkórház gégészének, Kövér Balázsnak keltette fel az

érdeklődését. Neki köszönhetjük, hogy a gyerekeket a mai napig a kórházukban vizsgálhatjuk.

A terápia nem jöhetett volna létre Kolláth Zoltán, csillagász segítsége nélkül, hiszen a CD-k

szűrése, a különböző vizsgálati eljárások kivitelezése az ő munkáját dicséri. Lelkes hallgatók

pedig mindig a tanár úr rendelkezésére álltak és állnak mind a terápia lebonyolításában, mind

az apróbb feladatok illetve vizsgálatok elvégzésében.

10.4.1. A vizsgálati csoport bemutatása

A következőkben bemutatnám azokat a gyerekeket illetve problémájukat, akik a 2009.

augusztus 24-től szeptember 2-ig lezajló terápiában részt vettek. A csoport hét fővel indult

(hat fiú és egy lány). A terápiára a Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú

Művészeti Oktatási Intézményben került sor. A zenehallgatás 8:30-kor kezdődött, két

30

turnusban valósult meg. A tréningen minden nap két hallgató segítette a zökkenőmentes

munkát. Míg az első csoport zenét hallgatott, addig az egyik hallgató a csapat másik felével

foglalkozott. Amikor a második csoportra került a sorra, az elsők már rajzolhatták a megadott

témában a kötött rajzaikat (pl.: fa, család, elvarázsolt család, vár, ember). Ezután három órás

szabad foglalkozás következett, melyet minden nap igyekeztünk máshogy kitölteni. Erre

sajnos kevés lehetőségünk volt, mivel a közelben lévő játszótéren nem volt elegendő árnyékot

adó fa. Így a tornateremben töltöttük időnk nagy részét. A három óra leteltével a második fél

órás zenehallgatás következett az első csoportnak. Végül a nap egy szabad rajzzal zárult.

A szakdolgozati munkámban hat esetet dolgoztam fel, melyeknek publikálásába a szülők

belegyezésüket adták. Az audiológiai vizsgálat eredményeinek begyűjtése mellett

rendelkezésemre bocsátották a terápián készült rajzokat, melyekből az első és az utolsó

napokon készült kötött rajzok bemutatására került sor. Itt kell megjegyeznem azt, hogy az

elemzések mindössze tájékoztató jellegűek, messzemenő következtetések nem vonhatók le

belőle. Segítségemre volt Feuer Mária: A gyermekrajzok vizsgálata és értékelése a

humánszolgáltatási gyakorlatban és képzésben című könyve és Süle Ferenc: A „Fa-rajz”-teszt

című cikke. Feltételezésem szerint a kezdetben meglévő zavarok – beszéd- és szövegészlelési

probléma, figyelemzavar, megkésett beszédfejlődésből származó problémák – és/vagy a

meglevő auditoros csúcsok megszűnnek a terápia hatására. A túlcsengésekből és

beszédészlelési nehézségekből adódó másodlagos hatások enyhülése, megszűnése várható.

10.4.2. Esetismertetések

„Gábor” esete

„Gábor” jelenleg óvodába jár. Édesanyja elmondása szerint későn, két és fél éves korában

kezdett el beszélni. Problémái már ekkor jelentkeztek, mivel beszéde érthetetlen volt. Mikor

három és fél éves korában óvodába került, egy évig részesült logopédiai ellátásban heti egy

alkalommal. Állapota a szülők és a logopédus szerint sem változott. Ekkor audiológiai

vizsgálatra vitték és a családsegítő központba irányították őket további logopédiai fejlesztés

reményében. Mivel az ottani szakember már nem volt elérhető, az óvodai logopédus

javaslatára felkeresték a beszédjavító intézetet. Amikor édesanyja elmondta panaszát, a

31

szakemberek véleménye az volt, hogy még „ráérnek” a fejlesztéssel, míg a gyermek öt-hat

éves nem lesz. Személyes találkozás után már belátták, hogy mielőbb lépniük kell. Ekkor

„Gábor” négy éves volt. Közben orrmandula műtéten is átesett. Az első diagnózis szerint a fiú

diszláliás. A beszédjavító és az óvodai logopédus ajánlására felkeresték prof. Dr. Pataki

Lászlót. Ekkor még nem hallottak a hallásébresztés terápiáról. Mivel az audiológiai

vizsgálaton nem mérték a terápiához szükséges tartományokat, újabb vizsgálat következett,

bár nem kiterjesztett hallásvizsgálatot végeztek. Megadatott a lehetőség a terápián való

részvételre, mellyel éltek is. A szülők nem hittek a terápia hatékonyságában, úgy vélték, hogy

ez egy lehetőség a fejlődés elősegítésére. A gyermek a terápia alatt visszahúzódó volt,

csoportos játékban nem szívesen vett részt. Sok tényező játszott szerepet abban, hogy a

terápia után változások következtek be. A gyermek új óvodát kezdett, ahol a heti egy (néha

még kevesebb) foglalkozás helyett napi rendszerességgel részesül fejlesztésben. A terápia

előtt is komplex, mozgás- és beszédfejlesztésre járt. Előbbinél a terápia után egyik napról a

másikra jelentkeztek a változások. egyensúlyérzéke fejlődött (rollerezik, mászókázik),

szabályosan vág és helyesen tartja a kanalat. Édesanyja mindezen változásokat az óvoda,

illetve a logopédus munkájának tudja be. Nem tudja eldönteni, hogy az új óvodai környezet és

a megnövekedett fejlesztés hozta meg a gyümölcsét vagy ténylegesen a terápián való

részvétel fejtette ki jótékony hatását.

A következőkben ismertetném a gyermek terápia előtt és utáni audiológiai eredményeit.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezen eredményeket nem főiskolai hallgató mérte, vagyis

nem olyan személy, aki tisztában van a terápia menetével és az ahhoz szükséges hallási

tartományok feltárásának fontosságával. Így nem lehetünk biztosak benne, hogy a kért negatív

tartományt a vizsgálatot végző személy érintette.

32

1/a. diagram

1/b. diagram

Sem a terápia előtt, sem utána nem jelentkeztek auditoros csúcsok, vagyis egyetlen

frekvencián sem találkozhatunk negatív tartományba eső értékekkel. Vagy azért, mert a

gyermek ténylegesen csak 0 db-ig hall vagy esetleg a vizsgálatot végző személy nem mérte a

negatív övezetet. A terápia utáni értékei jobbak lettek, inkább közelítettek a 0 db-es határhoz.

a terápia előtt jobb és bal füllel egyaránt 4000 Hz-en hallott 0 dB erősségű hangot. a terápia

után jobb oldalon három frekvencián is változott az eredmény. egyrészt 1000 Hz-en a kezdeti

10 dB-es érték 5 dB-re módosult. Másrészt 2000 Hz-en az 5 dB-es erősség helyett 0 dB-t

hallott. Végül pedig a 8000 Hz-es frekvencián a 10 dB 0 dB-re javult. 125, 250 és 500 Hz-en

a 10 dB-es, 4000 Hz-en pedig a 0 dB-es értékek nem változtak. Bal fülén mindössze egy

változás látható, mégpedig 4000 Hz-en. itt ugyanis a 0 dB-es erősség helyett 10 dB-t érzékelt

a kisfiú. Mindkét fülön mindkét görbe ép hallásra utal, sem halláskárosodás, sem túlhallás

nem áll fenn. Mivel a beszéd szempontjából 100 és 4000 Hz közötti rezgéstartomány

lényeges, a 4000 Hz-en elért változás, vagyis a 0 értéktől való távolodás javulást

eredményezhet. Amennyiben a hallásvizsgálat valóban nem terjedt ki a negatív

tartományokra, előfordulhat, hogy a 0 dB-es értékek nem reálisak, hiszen lehetséges, hogy a

gyermek meghallotta volt a hallásküszöb alatti frekvenciákat is. Csontvezetéses vizsgálatában

viszont találkozhatunk csúcsokkal. Jobb oldalon 4000 Hz-en -5, míg 8000 Hz-en -10 Hz-es

értékeket regisztráltak. Bal oldalon 8000 Hz-en mutatott ki a gép -10 dB-es értéket. mivel a

csontvezetéses értékek nem lehetnek jobbak a légvezetésesnél, feltételezésem talán nem

alaptalan.

33

A rajzok elemzése

Vízszintes elosztás szerint a fa a lap középső és alsó övezetében

található. A középső réteg, melyben a fa lombja található, a realitást,

a gyereket foglalkoztató problémák, mindennapi történések színtere.

Az alsó rész az anyagi-fizikai jelenségek, az ösztönélet, érzelmi

indulati töltetek jelképes helye. Ha függőlegesen osztjuk el a lapot

látható, hogy a kép rajzolója a lap jobb oldalára rajzolta a fát. A jobboldal jelképezi a jövőt, az

értelmet, ez az apai oldal. Ebben az esetben is látható, hogy a fa nem középen, hanem inkább

a jobboldal felé közelít. Vagyis ez apai dominanciára utalhat. Rugalmas, tanulni vágyó, aktív,

mozgékony, bőséges energiával rendelkező emberre utalhat. Mivel az egész fa jobbra dől, az

apai értékek dominanciája és csodálata jellemezheti az egyént. A fa arányai tekintve

arányosnak mondható, viszont a törzs és a korona, vagyis a mentális és az érzelmi élet közti

kapcsolat gyenge, mivel csak egy vonal köti össze őket. A lombkorona nem körülhatárolt,

satírozással ábrázolta. A törzs a fő életenergiák áramlásának csatornája. Jelen esetben a

koronába való átmenet, vagyis a szocializáltabb érzelmek (szimpátia, öröm, másokhoz

érzelmileg kapcsolódni tudás, remény, szeretet) területe egyedi ábrázolása látható. Óvodás

korban a gyerekek kedvelt színe a zöld és a piros. Ez a kisfiú az egész rajzát ezzel a két

színnel készítette. A zöld a megújulás, boldogság, másfelől az átmenetiség,

tapasztalatlanságból adódó naiv éretlenség, birtoklási vágyból fakadó féltékenység jelképe.

1. kép

34

Introvertált típusra utalhat, viselkedése kedves, kellemes, megnyugtató. Nagyon érzékeny és

fél a megbántástól, sérülékeny. A piros a mozgékony, az életet szerető és elvező, erős

emocionális kötődésre hajlamos, indulatait nehezen szabályzó, robbanékony emberre utalhat.

Használója aktív a mozgásban és cselekvésben, harsány, önbizalommal telített, harcias.

Összességében elmondhatjuk, hogy a gyermekben, mivel még csak óvodás, presematikus

korszakban van. Saját sémáit alkalmazza az alkotás alatt, nem a látványt, hanem a tárgyról

alkotott elképzeléseit rajzolja le. Előfordulhat, hogy ebben az esetben a gyerekben még nem

alakult ki a fa képe, így azt nem is tudja pontosan ábrázolni.

A terápia utáni rajzában fejlődést tapasztalhatunk. A fát próbálta

középre rajzolni, mégis inkább a bal, vagyis az anyai oldal felé

húz. Míg az első rajznál a legfelső szintet, a szellemi szférát –

melyben a magasabb szintű, humán tudatosság, szellemi

törekvések, én-fejlődés törekvései foglalnak helyet – nem

érintette, addig ebben az esetben a fa koronája, mely bizonyos értelemben a jövőt

szimbolizálja, éppen ebbe a régióban foglal helyet. Ez a fa már nem dől teljes egészében,

viszont koronája csak a jobb oldalon csatlakozik a törzzsel. Viszont ez a változás is pozitív,

mivel a lomb és a törzs között megjelent a kapcsolat. A törzs már jól felismerhető,

elkülöníthető. Két párhuzamos egyenessel rajzolta meg, így ez az egészséges életerő jele. Sem

talajvonalat, sem gyökeret nem rajzolt, mely egyrészt nyitottság, másrészt instabilitás

benyomását kelti. Az is előfordulhat, hogy ezek hatása alatt áll. A törzs hosszú, vékony

vonalakból áll, mely töredezett, egymástól izolált emocionális területekre utalhat. A korona

ebben az esetben is nyitott, nincs körvonala, laza firkával jelöli, mely arra utalhat, hogy

nagyfokú szellemi bizonytalanság lehet a gyermekben. A nagy változás az első rajzhoz képest

tehát a törzs megjelenése és a lomkoronával alkotott – részleges – kapcsolat megjelenése.

Azonban a lombot meglepő módon feketével ábrázolja. A fekete a lemondás, bánat, a halál

színe. Ha ebben az esetben halott fát ábrázolt, az a teljes kiszolgáltatottságra utalhat.

2. kép

35

„Marci” esete

„Marci” szüleivel és két testvérével él hol Magyarországon, hol Németországban. Ő a

legidősebb a gyerekek közül, már hat éves, húga két és fél, a legkisebb családtag pedig

hathetes. Mivel már elérte a hat éves kort, külföldön már beiskoláznák. Édesanyja viszont

szeretné, ha meg egy évet várhatna, így a nyelvtudása is fejlődne és barátokat is szerezne. Két

és fél éves korától ingázik a két ország között. A Németországban élő magyaroknak hetente

egyszer tartanak foglalkozásokat, melyen ő is részt vesz. Négy évesen problémái voltak az s,

sz, z, r hangokkal. A német tanítónő tanácsolta, hogy vigyék el logopédushoz. Itthon viszont

az óvodában azt mondták nekik, hogy még ráérnek ezzel foglalkozni. Sem az óvodai, sem a

kerületi szakrendelőbe nem kerültek be logopédiai fejlesztésre, mert annyira sokan voltak. Így

kénytelenek voltak keresni maguknak egy logopédust, aki hetente egyszer foglalkozott a

fiúval. A fejlesztés sajnos az s hang tisztulásán kívül más eredményt nem hozott. Az édesanya

teljesen véletlenül hallotta a rádióban, hogy azokat a gyerekeket, akik nem hallják rendesen a

hangokat, foniáterhez kellene vinni. Kikérték a logopédus véleményét is, aki szerint felesleges

lett volna elvinni. Az interneten bukkant rá az anyuka a tanár úrra, aki megcsinálta a

gyermekkel a logatom és a BuboSzün vizsgálatokat. Az eredmények azt mutatták, hogy

„Marci” nem hallja a szüneteket, vagyis feltételezhető a hangok túlcsengése, illetve a

különböző hangsorokat nem vagy csak alig ismerte fel. Ezután mentek audiológiai

vizsgálatra. Ezzel kapcsolatban elmondta az édesanya, hogy gyakran volt a kisfiúnak

középfülgyulladása, viszont a fülét sosem kellett felszűrni. Megfordult a fejükben az

orrmandula kivétele is, de végül ez nem történt meg. Édesanyjának viszont mind az

orrmanduláját, mind a garatmanduláját kivették még gyermekkorában. Mesélt arról is, hogy el

tudja képzelni, hogy a túlhallás öröklött dolog náluk. A kisfiú nagypapája nagyon szereti a

zenét és olyan dolgokat is meghall benne, amiket más nem. A terápián való részvétel

fontossága megosztotta a családot. Míg „Marci” apukája egyáltalán nem hitt a

hatásosságában, addig édesanyja úgy vélte, hogy az esélyt meg kell adni a gyermeknek. A

terápia elején kellett egy pár nap, hogy a kisfiú megbarátkozzon az új környezettel és

emberekkel, de a végére már szíves járt. Édesanyja szerint a terápia sokban segített abban,

hogy a gyermek magabiztosabb lett. Szerinte a hallása is javult. sokat jelentett a gyermeknek

az is, hogy látta, nem csak neki van túlhallása. „Egy kicsit szerintem örült is neki, hogy

foglalkoznak a hallásával és látta azt, hogy más is van így ezzel a problémával”

36

Eredmények

2/a. diagram

2/b. diagram

Ebben az estben meglepő eredményekkel találkozhatunk. Míg a terápia előtt sehol nem

jelentkeztek negatív előjelű értékek, addig a terápia után három helyen is. A tréning előtt

mindössze egyszer hallott 0 dB-t. A jobb füllel mért 25 dB 250 Hz-en és a 20 dB 8000 Hz-en

enyhe halláskárosodásra utalnak. A többi frekvencián mért eredmények ép hallásra utalnak. A

terápia után azonban a 125 Hz-en kezdetben mért 15 dB 20 dB-re romlott, a 250 Hz-es 25 dB

azonban 20 dB-re javult. A 3000 Hz-en kapott 5 dB és a 8000 Hz-en regisztrált 20 dB

változatlan maradt. 500, 1000, 2000, 4000 Hz-en az eredmények jobbak lettek terápia után,

mint előtte. 500, 1000 és 2000 Hz-en 10 dB-t, 4000 Hz-en pedig 5 dB-t javult a hallása. Ez a

2000 Hz-en kezdetben 5 dB-es erősséget -5 dB-re módosította. 6000 Hz viszont 5 dB-t

romlott a hallása, ugyanis a kezdeti 10 dB 15 dB-re romlott, de így is az ép hallástartományon

belül van. Bal fülénél is hasonló változásokat láthatunk. Romlottak az eredmények 125 és 250

Hz-en. Míg előbbinél 5, utóbbinál 10 dB-es romlás történt. 500 és 1000 Hz-nél a terápia előtt

és utáni eredmények megegyeznek. 5 dB-es javulást regisztráltak 2000, 3000, 6000 és 8000

37

Hz-en. Azonban a 2000 Hz-en történő változás negatív tartományba eső értéket

eredményezett. Ugyancsak negatív előjelű értéket produkált a 4000 Hz-en mért 5 dB-es érték

javulása, mely a kontrollmérésen 10 dB-es javulást mutatott, így -5 dB-es hallás mutattak ki.

A csontvezetéses vizsgálat eredményeit sajnos nem tudjuk összehasonlítani, mivel a terápia

előtt ezen értékeket nem rögzítették. Terápia után jobb oldalon 250 Hz-en 10 dB-t, 500 Hz-en

5 dB-t, 1000, 2000 és 4000 Hz-en 0 dB-t és 8000 Hz-en -10 db-t. Bal oldalon 250 Hz-en -5

dB-t, 500 Hz-en 0 dB-t, 1000 és 2000 Hz-en -5 dB-t, 4000 és 8000 Hz-en -10 dB-t hallott.

Meglepő és figyelemreméltó, hogy míg a csontvezetés mindekét oldalon -10 dB-es értéket

mutat, addig a légvezetés jobb oldalon enyhe halláskárosodást, baloldalon pedig normál

hallást mutat.

Rajzelemzés

Az első, ami szembetűnik a rajzon az, hogy a jobb oldalon egy

rontott elemmel találkozhatunk. Ha függőlegesen osztjuk ketté a

lapot, akkor a rontás az apai oldalon, az értelem, a jövő oldalán

kap helyet. A jobbra rajzolt elemek eleve súlyosabbnak látszanak,

sőt a színhasználat illetve a pasztellkréta elmaszatolása is rásegít

arra, hogy szemünk rögtön a rontott részre fókuszáljon. Szorongás is állhat a háttérben vagy

esetleg éppen akkor a gyermekben nagy volt a feszültség. A fa lombja is rontott, mivel kér

színnel rajzolta meg. Először egy kisebb, laposabb koronát rajzolt, majd egy élénkebb színnel

módosította egy hegyesebb, nagyobb lombra. Az újonnan megrajzolt fa lombja jobbra dől,

melyet olyan emberek rajzolnak, akik életüket magas racionális szinten állítják be, képesek

energiákat koncentrálni egy bizonyos cél érdekében. Magas szinten állnak intellektuálisan. A

fa törzse és az ágak az ösztön szférában foglalnak helyet, míg lombkoronája az érzelmi és

gyakorlati részben. Ez első próbálkozásra lapos ellipszis alakú lombot rajzolt, mely azt

3. kép

38

jelképezi, hogy rajzolója úgy gondolja, hogy túl sokat várnak tőle. Mivel hogy korrigálta a

rajzot, előfordulhat, hogy többet szeretne mutatni, mint amire képes. A második lomb inkább

egy magas ellipszisre hasonlít, mely arra utalhat, hogy készítője magas önbizalommal

rendelkezik és életében fontos szerepet játszanak az érzelmek, melyek jelentőségét általában

nem érzi. A lombot vízszintes satírozási vonalak alkotják, ami olyan embert jelöl, aki rejti

magát. A satírozás kiszalad a kontúrvonalból, ami arra enged következtetni, hogy az illető

erőfeszítéseket tesz arra, hogy önmaga zárt világából kikerüljön. Az ágak jelképezik a

magunk és a környezettel való kontaktust. Ezen a rajzon az ágak kifelé irányulnak a törzsből

kiindulva. Ez a környezettel való számos interakcióra utalhat. a törzs és a korona közti

kapcsolat a mentális és érzelmi élet kapcsolatát jelzi. itt zárt átmenetet láthatunk, mely az

emocionális és mentális élet közti zártságot, akadályozottságot mutatja. az ilyen illető

szoronghat az emócióktól.

A második rajzát kisebb papírra készítette. A fa még mindig nem

középen, hanem a lap bal oldalán helyezkedik el, vagyis még mindig

anyai dominancia feltételezhető. A lombkorona teljes egészében a

középső részbe, az emocionalitás, szellemi törekvések, én-fejlődés

törekvéseinek szférájába rajzolja. A fa törzse félig ebben a szakaszban, félig az ösztönök,

törekvések szimbolikus sávjában található. A korona mintha balra hajlana, ami azt jelentheti,

hogy a rajzoló erős vonzódást érezhet a misztikus, történelmi és művészeti dolgok iránt. Ezek

az emberek magas szinten kreatívak lehetnek. A korona színezésénél az első rajzhoz képest

változás jelent meg, méghozzá abban, hogy nemcsak vízszintes, hanem függőleges vonalakkal

is igyekezett kitölteni a formát. Ez arra utalhat, hogy már jelentős önbizalmat érez, de ezt

tudatosan elrejti. Ezen a rajzán a törzskontúr hosszan belenyúlik a koronába, ami utalás lehet

arra, hogy mentális életét érzelmi erőkel árasztják el, mely akár befolyásolhatja is. Ebben az

esetben is feltűntette a talajvonalat. A törzs kontúrja folytatódik a talajvonalban, ami

szégyenlősségre utalhat. A törzs jobb oldalán látható egy ágszerű képződmény, ami lehet,

hogy csak színezési hiba. Amennyiben ágként értelmezzük, az apával való azonosulás mentén

létrejött, nagy erőfeszítések múltbeli voltát tükrözheti.

4. kép

39

„Ádám” esete

Szüleivel és testvérével egy faluban élnek Budapesttől nem messze. Családjukban fontos

szerepet tölt be a vallás. Első óvodájában sokat szenvedett attól, hogy társai nem értik meg,

amit mond. A mostani óvodában integrált csoport működik, fejlesztő óvónő foglalkozik vele,

mindemellett evangélikus intézmény. Logopédusa utazó gyógypedagógus, így sajnos csak

hetente egyszer foglalkozik vele. A probléma egészen korán jelentkezett. Mivel öccse és

közte 20 hónap korkülönbség van, szülei azt gondolták, hogy testvére „visszahúzza” őt. Két

és fél évesen még csak szótagokat mondott, ezért logopédushoz került, ahol azt a tanácsot

kapták, hogy várjanak még a fejlesztéssel, mert amíg nem alakul ki a beszéde, addig úgysem

40

kezdenek vele semmit. 4 és fél éves volt már a gyermek, amikor logopédus kezdett vele

foglalkozni. 5 évesen dührohamai miatt pszichológushoz is elvitték. Segítségével komplex

vizsgálatot végeztek és az ottani logopédus szerint beszédészlelési zavar állt fenn. A

hallásával nem voltak gondok. A Beszédvizsgálóban SNI kategóriába sorolták. Sajnos a

környéken nem volt megoldott az ellátása. Így a logopédiai fejlesztése mellett Alapozó

Terápiát kezdtek el, ezen kívül BHRG tornára is jártak. A diagnózis szerint a

beszédészlelésből adódóan megkésett a beszédfejlődése illetve figyelemzavar is megjelent.

Édesanyja szerint a konfliktusokat is nehezen kezeli, gyakran hisztizett. Anyukája szerint a fiú

édesapjának szelektív a hallása és a családban van egy autista rokon. A Hallásébresztésről egy

doktornőtől hallottak, akinek egészen véletlenül meg volt a doktor úr telefonszáma. „Ádám”

édesanyja állítja, hogy sok-sok véletlen kellett ahhoz, hogy a terápiára eljussanak. Nagyon sok

helyen megfordultak már fiukkal, ezért megadták neki a lehetőséget, hátha használ neki a

terápia. A terápia előtt a kisfiút zavarta a zene, verseket, meséket nehezen tudta

végighallgatni. A Hallásébresztés után azonban figyelme nőtt, zenét szeretett volna hallgatni

fülhallgatóval, beszédkedve nagyobb lett, kevesebbszer felejti el azt, amit mondani akar és

megküzd azért, hogy végigmondhassa mondanivalóját. Előszeretettel mesél. A terápia abban

is segített a szülőknek, hogy más szempontból tudták megközelíteni a gyermek problémáját.

Az óvodaváltás egyrészt jó tett „Ádámnak”, mivel jobban odafigyelnek rá, több fejlesztést

kap, viszont a logopédia foglalkozások száma lecsökkent. „Ádámnak” tetszett a terápia. Saját

elmondása szerint azért járt, hogy „fölébredjen a hallásunk és jobban halljunk”. Tetszettek

neki a zenék és mindig kíváncsi volt, hogy melyik az a zene, amit még nem hallott. A játékok

is megmaradtak benne, sokat említett meg belőlük. A kérdésre, hogy milyen a hallása a

terápia után a következőt válaszolta: „Jobban hallok, de valami tévesztésem van. Mondta az

apu és egyfolytában csak mondogatta azt, hogy pakoljak. Azt pedig a fülem nem bírta, hogy

egyfolytában csak beszél, beszél, beszél. És ezt meg nem bírta tovább a fülem”.

Eredményei

41

3/a. diagram

3/b. diagram

„Ádám” mindkét vizsgálatát a Bethesda Gyermekkórház Audiológiai Állomásán végezték,

így - véleményem szerint - nagyobb a valószínűsége annak, hogy a negatív tartomány fontos

szerepet töltött be a vizsgáló személynél. Kontrollvizsgálatát személyesen végeztem. A

terápia előtti 1000 Hz, 1500 Hz, 2000 Hz, 3000 Hz, 4000 Hz, 6000 Hz és 8000 Hz

frekvenciákon -5 dB-es értékeket mértek. Feltehetően a jobb fülön 125 Hz-en megjelenő 25

dB-es eredmény csak betegség után fennálló problémából adódott. Ezt elszámítva további

értékei az auditoros csúcsokat leszámítva ép hallásnak felelnek meg. Jól látható, hogy

túlhallása bal fülén erősebb. Míg jobb fülével háromszor, addig bal fülével hatszor hallott 0

dB-nél magasabb hangokat. A terápia után jobb oldalon teljesen eltűntek a csúcsok. A -5 dB-

es értékek két esetben 0 dB-re, egy esetben 5 dB-re módosultak. Jobb eredményeket láthatunk

még 125 Hz-en, ahol 25 dB helyett 10 dB-t, 250 Hz-en, ahol 15 dB helyett 10 dB-t, 500 Hz-

en, ahol 10 dB helyett 5 dB-t és 6000 Hz-en, ahol 10 dB helyett 0 dB-t hallott. 1000 Hz-en,

2000 Hz-en és 4000 Hz-en a mért adatok megegyeznek a terápia előtt és után. Bal fülén hat

esetben jelennek meg olyan értékek a terápia előtt, melyek negatív előjellel szerepelnek,

42

méghozzá 1000 Hz-en, 2000 Hz-en, 3000 Hz-en, 4000 Hz-en, 6000 Hz-en és 8000 Hz-en. A

terápia után két helyen, 3000 Hz-en és 4000 Hz-en megmaradtak a csúcsok, a további négy

frekvencián eltűntek. Így az 1000 Hz-en lévő -5 dB 5dB-re, a 2000 Hz-en, 4000 Hz-en és

8000 Hz-en lévő -5 dB 0 dB-re módosult. Emellett a 125 Hz-en található 15 dB-es érték 10

dB-re, a 250 Hz-en és 500 Hz-en mért 10 dB 5 dB-re és az 1500 Hz-en vizsgált 5 dB 0 dB-re

változott. Csontvetéses vizsgálaton terápia előtt mindenütt 0 dB-t hallott, mindössze egy

esetben, 1000 Hz-en mértek -5 dB-es értéket. Terápia után mindkét oldalon 4000 és 8000 Hz-

nél -5 dB-es eredményt produkált, jobb fülön 250 Hz-en és bal fülön 2000 Hz-en 5 dB

erősségű hangot hallott meg.

Jól látható, hogy a kezdetben meglévő auditoros csúcsok majdnem teljes egészében eltűntek.

Ezek megléte illetve a hangok túlcsengése akadályozhatta „Ádámot” a beszédértésben.

Megszűnésükkel könnyebben és szívesebb figyelhet a környezetére, a társaira, a zenére.

A fa majdnem teljesen középen helyezkedik el, egy kicsit jobbra

húz, tehát egy enyhe apai dominancia megmutatkozik a képen.

Nehéz megállapítani, hogy milyen fát ábrázol vagy egyáltalán fa

látható-e a képen. Amennyiben fának értelmezzük, úgy a törzse

nem vagy csak alig határozható meg. Mindegyik ága az ösztönök

szférájából indul ki és onnan halad az érzelmi és gyakorlati

övezetbe. Érzelmei szabadon áramolnak, romantikus és misztikus hajlam is jellemezheti. Ha

faként elemezzük, akkor koronáját hangsúlyozta ki, ami annyit jelenthet, hogy a tudatos én

dominanciáját és saját mentális aktivitását illetve erejét túlértékeli. Elmondható, hogy

fenyőfát próbált ábrázolni, mely az ambíciónak, a felfelé törekvésnek általános jeleit hordozza

magában. Az ágak végén található bimbók vagy rügyek várakozó attitűdöt jelenthetnek. Az

energia ebben az estben az adott területen felhalmozódott és a jövőben kibontakozásra vár.

Mivel mindkét oldalon megjelennek, a megújulásra való készséget és új kezdésekre való

készséget fejezhetik ki. Az ágak kifelé irányulnak a törzsből kiindulva, vagyis ez jelentheti

azt, hogy a gyermeknek számos intenzív interakciója van a környezetével. Mindez egy nyitott

koronán fordul elő, ami jelentheti, hogy az illető kifejezetten kifelé irányuló, hatalomra törő.

A gyökérzet a talajvonallal két helyen is párhuzamosan fut, mely a bizonytalanság jele lehet,

ami azzal jár együtt, hogy az illető hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy

5. kép

43

egyensúlyát fenntartsa. Mivel talajvonal és gyökérzet is van elmondható, hogy felismeri

tudattalan szükségleteit, nyílt átmenet van, tehát szabályozott de szabad áramlás van az

ösztönös energiák az érzelmi élet és a tudat között. A talajvonal azt a közvetlen környezetet

fejezi ki, melyben a gyermek él. Ezt ő feketével ábrázolja, vagyis elképzelhető, hogy valami

nyomasztja. A fa törzsén elhelyezkedő két ág még élő. A jobb oldali az apával való

azonosulás mentén létrejött, nagy erőfeszítések múltbeli voltát tükrözheti. A baloldalon

ábrázolt ág – mivel vastag és élő – utalhat egy múltbeli pozitív eseményre vagy emlékre, mely

folyamatos fantáziálás tárgya lehet még. a három felhő az égen rossz gondolatokra utalhat

esetleg családi gondokra.

A második rajza már biztosan egy fát ábrázol. A növény ebben az

esetben már nem az apai, hanem az anyai, vagyis a baloldal felé

húz. Érdekessége a képnek, hogy dupla koronát rajzolt. Először

csak egy kicsit, majd egy nagyobb lombot rajzolt. A nagyobbik

lomb baloldalon kicsit alacsonyabban kapcsolódik a törzzsel, így

dőlés benyomását keltheti. Ebben az estben arra

következtethetünk, hogy rajzolója erős vonzódást érez a misztikus, történelmi és művészeti

dolgok iránt. Magas szinten kreatívak lehetnek. A képen a legnagyobb hangsúlyt a korona

kapta. Azok, akik így ábrázolnak, saját mentális aktivitásukat túlértékelhetik, a tudatos én

dominanciáját jelentheti. Formáját tekintve magas ellipszis alakú, mely magas önbizalomra,

célorientáltságra utalhat. Ezt alátámasztja az is, hogy a levélzetet függőleges satírozással

rajzolja meg. Már jelentős önbizalmat érez, bár ezt tudatosan elrejti. Az ágak kampószerű

végződése agresszióra utalhat. A visszatekeredő kacs a grafológiában a nárcizmus jele. Az

ágak oválisan felfelé haladnak, mely önkontrollra és mentális differenciáltságra utalhat. A

törzs és a korona kapcsolata a mentális és érzelmi élet kapcsolatát szimbolizálja. Ebben az

esetben az átmenet teljesen nyitott, vagyis azt jelentheti, hogy az érzelmi élet a szellemi életet

gazdagíthatja. Abból, hogy sem gyökeret, sem talajvonalat nem rajzolt, ami nyitottság és

instabilitás benyomását kelti. Rajzolója sérülékeny lehet a tudattalan ösztönkésztetések

irányából.

6. kép

44

„András” esete

„András” első osztályos tanuló. Ő volt a legidősebb a csoportban. A pedagógusok tanácsára

megismételte az első osztályt. Elmondásuk szerint gyakran nem tudta követni a feladatokat,

sokszor társait figyelte lemaradása miatt. A PSZI-ben (ez mi lehet? nem kérdeztem rá akkor

és nem találtam a neten semmi ilyet…lehet esetleg BSZI is…) szövegészlelési problémát

állapítottak meg nála. Első iskolájában állandó szorongásban és stresszben volt, mivel az

ottani pedagógiai eszközök nem tették lehetővé a gyermek megfelelő teljesítését. Fejlesztésre

a mai napig jár. Új iskolájában - ahol sokkal nyugodtabb a légkör és a pedagógusok jobban

odafigyelnek a gyerekekre – fejlesztőpedagógus foglalkozik vele, illetve mozgáskoordinációs,

egyensúlyfejlesztő és koncentrációs képességet fejlesztő gyakorlatokat is végeznek. A

gyermek sokszor nagyon hamar elfárad, ami szülei szerint adódhat abból, hogy nem érti a

túlcsengő hangok miatt a szavakat és erőfeszítéseket kell tenni a pontos értés érdekében.

Sokszor a gyermek viselkedése miatt magatartási problémákat feltételeznek nála, pedig ennek

45

oka mindösszesen a túlzott fáradtság. A gyermeken az édesanyja szerint az utóbbi időben

észrevehető, hogy kevésbé feszült, sokkal kiegyensúlyozottabb. Ez adódhat abból is, hogy a

terápia után megszűntek az auditoros csúcsok, illetve abból, hogy a mostani iskolája sokkal

nyugodtabb. A terápiát hatásosnak gondolják, mivel az audiogramján nem találhatok már a

negatív tartományban értékek és a gyermek szövegértése is ezt támasztja alá. A változást sok

tényező eredményezte. Új iskolába jár, új emberek foglalkoznak vele, újból első osztályba jár,

tehát hasonló feladatokat végez. Igazából egyikre sem lehet mondani, hogy az hozta meg a

változást. Édesapja szerint a hallása is javult. Szerinte nem lényeges, hogy mitől fejlődött a

gyermek. A lényeg a fejlődésen van, ami látható is.

Eredmények:

3/a. diagram

3/b. diagram

46

A terápia előtt több auditoros csúcs zavarta a gyermek hallását. Jobb fülével 250, 2000, 4000

és 8000 Hz-en is negatív tartományban hallott. A 8000 Hz-es frekvencián -10 dB-t, 250, 2000

és 4000 Hz-en pedig -5 dB-t. Bal fülével három esetben érzékelt -5 dB erősségű hangot, és

egyszer -10 dB-t csak úgy, mint a jobb fülén. Ezeket mindkét fülön ugyanazokon a

frekvencián érzékelte. 2000, 4000 és 8000 Hz tehát mindkét oldalon azonos értékeket mértek

a terápia előtt és után is. Nem változott viszont 1000 Hz-en az eredmény. Míg a jobb fülével

10 dB erősségű hangot hallott meg, addig bal fülével 5 dB-t. 250 Hz-en mindkét fülnél

találhatunk csúcsokat. A tréning után viszont jobb oldalon 15, bal oldalon 10 dB-re javult az

érték. 125 Hz-en a terápia előtt bal fülével 25 dB erősségű hangot érzékelt. Ez betudható

betegségnek vagy figyelmetlenségnek is, mivel a terápia után már az ép hallásövezeten belüli

15 dB erősséget hallotta meg. A csontvezetéses vizsgáltnál terápia előtt szinte mindenhol -10

dB-nél jelzett a gyermek. Kivéve 1000 Hz-en, jobb oldalon, ott ugyanis 0 dB-t mértek. A

terápia után azonban minden érték 0 dB-re került. Összességében elmondható, hogy a terápia

az eredmények szerint hatásosnak bizonyult. Mindkét fülével négy frekvencián (250, 2000,

4000 és 8000 Hz-en) érzékelte a negatív tartományba eső hangokat. Mivel ezek a csúcsok

teljesen eltűntek, kevesebb energiát vesz majd igénybe a beszéd megértése, így a gyermeknek

nem kell kitalálnia majd, hogy az éppen hozzá beszélő mit akar tudatni vele.

Rajzelemzés

A kép zsírkrétával készült. Az egész lapot kiszínezte, ezzel

telítetté vált. A fa középen áll, ami a jelenre, a realitásra utalhat.

Arányos fát ábrázolt, vagyis a törzs és a lomb aránya megfelelő.

A lomb alakját tekintve enyhe lapos ellipszis formát mutat. Ez

arra utalhat, hogy a gyermek úgy érzi, hogy túl sokat várnak el

tőle. A jobb oldal egy kicsit talán hangsúlyosabb, vagyis az

apától várhatja a segítséget. Az egymáson keresztül haladó ágak belső feszültségről,

összekavarodásról árulkodhatnak. A törzs és a lomb közti átmenet teljesen zárt, ami arra

utalhat, hogy a rajzolója szoronghat az emócióktól. Ezzel a zártsággal az emocionális és

mentális élet között akadály van. A talajvonal jóval a törzs alja felett helyezkedik el, melyből

következtethetünk arra is, hogy a gyermek és környezete közt intenzív interakció van.

Hatalmas különbségeket láthatunk a két a rajz között. Míg az első

rajzon megjelenítette a földet és az eget, addig itt még a talajvonal

7. kép

8. kép

47

sem látható. Ezen a rajzon a gyerek a lap bal oldalára rajzolt, ami anyai dominanciára utalhat.

Aki a baloldalra rajzol az passzív, befogadónak mondható. Önmagával sokat foglalkozhat, a

világ elől rejtőzködő magatartást mutathat. A fa koronája csak éppen csúszik bele az érzelmi

és gyakorlati szférába, nagyrészt az elfojtott tudattalan tartalmak rétegében, az ösztön

szférában foglal helyet. Mivel a sarokba helyezi a rajzot, ez depresszióra, alacsony

önértékelésre, túlvédő anyára utalhat. A korona a leghangsúlyosabb, ami a tudatos én

dominanciájára, a saját mentális aktivitásának túlértékelésére világíthat rá. A törzs és a korona

közti átmenet még mindig zárt, vagyis az emócióktól való szorongás még mindig fennállhat.

Az érzelmeinek áramlása gátolt lehet, elfojtásokra, fejlődési elakadásokra, nagyobb

intrapszichikus konfliktusokra utalhat. Se talajvonalat, se gyökeret nem rajzolt, ami egyrészt

nyitottság, másrészt instabilitás benyomását keltheti.

„Márton” esete (az interjút küldi az anyuka e-mailben)

48

5/a. diagram

5/b. diagram

A kisfiú hallása a terápia után sokkal jobb lett, inkább úgy fogalmaznék, hogy sokkal több

helyen érintett a negatív tartományban, mint terápia előtt. Jobb fülével a tréning előtt kettő,

utána viszont négy helyen jelentkeztek auditoros csúcsok. 125 és 250 Hz-en 5 dB-es romlást

figyelhetünk meg. 500 Hz-en a 10 dB-es hallása nem változott. 1000 Hz-en 5 dB-ról -10 dB-

re, 3000 Hz-en -5 dB-ról -10 dB-re, 4000 Hz-en 0 dB-ről -5 dB-re változtak az értékek. 2000

Hz-en megmaradt a -5 dB erősségű hallás. 6000 és 8000 Hz-en is javulást láthatunk, itt

viszont a normál hallásküszöb értékein belül. Előbbinél 10, utóbbinál 5 dB-es változást

mértek. Baloldalon még szembetűnőbb a változás. Míg terápia előtt mindössze kettő, terápia

után egy frekvencia kivételével mindenhol meghallotta a negatív tartomány hangjait. 125 Hz-

en a 15 dB -10 db-re, 500 Hz 10 dB-ről -10 dB-re, 1000 Hz-en 5 dB-ről -10 dB-re, 2000 Hz-

en -5 dB-ről -10 dB-re, 4000 Hz-en 0 dB-ről -10 dB-re, 6000 és 8000 Hz-en 10 dB-ről -10

dB-re módosultak az értékek. 3000 Hz-en kezdetben és a kontrollvizsgálaton is -5 dB-t

hallott. Az egyetlen értek, mely hallásküszöb alatti a 250 Hz-en található 5 dB, mely a terápia

előtt 15 dB volt. A csontvezetéses értékek nem hasonlíthatók össze, mivel ezt a vizsgálatot

terápia előtt nem végezték el. A kontrollvizsgálaton mindenhol -10 db-t mértünk. Javasolt

lenne a gyermeknek egy új CD-t készíteni, mivel az auditoros csúcsok nagyon zavarhatják

hallását.

Rajzelemzés

a kép arányait tekintve megfelelő. A bal oldal felé húzódik,

vagyis anyai dominancia feltételezhető. Olyan emberek

rajzolhatnak erre az oldalra, akik befogadásra fogékonyak,

9. kép

49

önmagukkal sokat foglalkoznak, gyengébben alkalmazkodnak. Ha a lapot vízszintesen osztjuk

el, a törzs körülbelül kétharmada az ösztön szférában, további egyharmada és a lomb kicsivel

több mint fele az érzelmi és gyakorlati részben, a lomb felső részlete pedig a szellemi sávban

helyezkedik el. A lombos fa ábrázolása pozitív életérzésre utalhat. Mintha a korona egy kissé

jobbra dőlne. Ez azt jelentheti, hogy rajzolója képes arra, hogy életét magas racionális szinten

állítsa be. Képesek lehetnek arra, hogy energiákat koncentráljanak egy bizonyos cél

érdekében. A korona jelképezi a szellemi, kulturális és racionális területet. Ebben az esetben a

lomb körvonalán kiszaladnak a satírozás vonalai. Ez annyit jelenhet, hogy gyermek igyekszik

a zártságból kitörni. Az ágak szimbolizálják az egyén és a környezete közti kontaktust. Az

ágak ennél a rajznál egydimenziósak, normálisnak mondható ábrázolásuk, mivel a

másodlagos és harmadlagos ágak egymástól úgy különülnek el, hogy nem keresztezik

egymást. A törzs és a korona kapcsolata a mentális és érzelmi élet kapcsolatát szimbolizálja.

Ennél az alkotásnál zárt átmenettel találkozhatunk, amiből azt feltételezhetjük, hogy a

gyermek szoronghat az emócióktól. Gyakran arra is utalhat, hogy az illető nagy

erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy érzelmi életét kontroll alatt tudja tartani. Rajzolt

talajvonalat, viszont gyökeret nem. A talaj elzárja a törzset, melyből az következhet, hogy a

gyermek stabilnak érzi magát, nem érzi sérülékenységét, mégis az. A kép érdekesség a

mindkét oldalon megjelenő karok. Ez a segítség, támogatás, kapaszkodás, megragadás

jelzései lehetnek.

A második képe visszaesést mutat az elsőhöz képest. Nagyon

felületes, halvány vonalvezetéssel készült rajz. A törzs fele az

ösztön, másik fele az érzelmi és gyakorlati szférában helyezkedik

el. A lombot teljes egészében a szellemi részbe rajzolta. A fa a

baloldal felé húz, vagyis még mindig anyai dominancia

feltételezhető. A korona mintha balra dőlne, ami a misztikus,

művészeti, történelmi dolgok iránti érdeklődésre utalhat. A képen a legnagyobb hangsúlyt a

törzs kapta, vagyis az akarat és gyakorlati realizálás ereje. A lomb kilóg a lap tetején, ami arra

utalhat, hogy tele van optimizmussal, reménységgel. Ez egy bizonyos naivitás és kellő

óvatosság hiányát is jelentheti. a törzs és a lomb között megmaradt a zárt átmenet, ami ennél a

zárt lombnál a tudattal tartalmak elfojtására és kontrollálására utalhat. a törzs lefelé

minimálisan kiszélesedik, ami az energia szabad áramlását jelezheti, az egészséges életerő jele

lehet.

10. kép

50

„Szilárd” esete

„Szilárd” hat éves, szüleivel és két évvel fiatalabb húgával él. Hallási túlérzékenysége már

egészen korán feltűnt édesanyjának, bár akkor még nem volt biztos a meglétében. Születése

után a kórházban egészen addig nyugtalan volt és sírt, míg külön szobába nem került

édesanyjával és az addigi zavaró tényezők – a zaj és gyereksírás – meg nem szűntek.

Édesanyja számára sosem vált nyilvánvalóvá, hogy kisfiának túlérzékenysége lenne. Utólag

tudta csak a jelekből és apró részletekből összetenni a képet. Ahhoz, hogy a kicsi szopni

tudjon, teljes csend kellett. Minden apró zajra felfigyelt. Csak egy nyugodt, csendes

környezetben érezte jól magát. Amint zajos, zsúfolt helyre került, nem tudta önmagát adni,

saját magához képest rosszabbul teljesített. Figyelemzavart állapítottak meg nála, illetve az

Asperger-szindróma meglétét. Pszichológushoz járt, ahol a szakember megállapított, hogy

értelmi sérülés nem áll fenn. Édesanyja szülőterápiára járt, ahol kiderült, hogy erős

testvérféltékenység is közrejátszik. Több odafigyelés mellett javulást állt be. BHRG tornára

járt, melyet otthon is végeztek. Ezzel is sokat fejlődött, viszont a foglalkozások számának

csökkenésével a javulás is elmaradt, regressziót tapasztaltak. Ekkor kezdték el a Tinus-

terápiát, ott halottak először Pataki tanár úrról. Majdnem két év telt el, mire sikerült egy

találkozót megbeszélniük, mivel addig nem voltak biztosak abban, hogy figyelemzavarát nem

hiperaktivitás okozza-e. Amikor először hallottak a terápiáról, bíztak abban, hogy sikeres lesz.

Az édesanya számára egyre világosabbá volt, hogy örökletes problémáról lehet szó, mivel a

kisfiú édesapja is hallott olyan frekvenciákat, amiket mások nem. Példának itt a televíziót

említette, amit a férje akkor is hallott, amikor az csak készenléti állapotban volt. A

fülproblémák anyukát is érintették, neki többször kellett felszúrni a fülét gyermekkorában,

kislányánál is tapasztalható enyhe halláskárosodás. A terápia tetszett nekik, bár az utolsó

három napot otthon csinálták végig, gondosan ügyelve arra, hogy minden a tréningnek

megfelelő időbeosztással történjen. Eredményeket is tapasztaltak, méghozzá már a terápia

alatt. Elmondása szerint már a 6.-7. Napon észrevette, hogy „elréved” a gyermek, mintha

megszűntek volna körülötte az erős zajok. Ez később a viselkedésében is pozitív változásokat

eredményezett. A terápia után ők is új óvodába kerültek, ahol két hónap után az óvónők

véleménye szerint a kisfiú iskolaérett. édesanyja szerint a magasabb frekvenciákon érdemes

lenne megvizsgálni a hallását, de így is „egy különc gyerek lesz mindig, mert nem

51

hagyományos módon gondolkodik”. „Szilárd” hozzászólást röviden és tömören úgy tudnám

összefoglalni, hogy „Nagyon jó. Nagyon jó volt egyébként.”

Az eredmények bemutatása

6/a. diagram

6/b. diagram

Terápia előtt nem mértek negatív tartományba eső értékeket, viszont terápia után mindkét

helyen találhatunk auditoros csúcsokat. Jobb fülével 125, 250 és 500 Hz-en egyaránt 10 dB-t

hallott terápia előtt, utána viszont egy 5 dB-es romlás tapasztalható, de még így is az ép hallás

tartományába esnek az értékek. 1000 Hz-en mindkét mérés 10 dB-t mutatott. A magasabb

frekvenciákon következett be a javulás. 1500 és 2000 Hz-en 5 dB-es, 3000 Hz-en 10 dB-es,

4000 Hz-en 15 dB-es, míg 6000 Hz-en szintén 10 dB-es javulást regisztráltak. A 8000 Hz-es

frekvencián azonban a kezdeti 10 dB erősség -5 dB-re módosult. Előfordulhat, hogy az első

vizsgálata betegség után történt. Ezt igazolhatja a bal fülével 250 és 500 Hz-en mért

eredmények. A kezdeti 250 Hz-en halott 25 dB-es érték 10 dB-re, a 250 Hz-en érzékelt 20 dB

is 10 dB-re javult, így már az ép hallás tartományába esik. Ezt leszámítva és az 1000 Hz-es

52

frekvenciától eltekintve – ahol 5 dB-es romlás figyelhető meg – a többi frekvencián javulás

állt be, illetve a 125 Hz-en regisztrált 15 dB és a 1500 Hz-en leírt 10 dB nem változott a

terápia előtti értékhez képest. 2000 Hz-en 5 dB, 3000, 4000 és 6000 Hz-en 10 dB a

különbség, persze mindez pozitív irányban. Így 2000 Hz-en 10 dB, 3000 és 4000 Hz-en 0 dB

és 6000 Hz-en 5 dB erősségű a hallása terápia után. itt is, akárcsak a jobb fülnél, 8000 Hz-en

jelenik meg az auditoros csúcs. a változás meglepő, hiszen terápia előtt 15 dB erősségű

hangot hallott meg, míg a tréning után -5 dB-t. Csontvezetéses küszöbvizsgálatnál jobb

oldalon 250 és 500 Hz-en 0 dB-t, 1000, 2000, 4000 és 8000 Hz 5 dB-t hallott. ugyanez bal

oldalon annyiban módosult, hogy 500 és 2000 Hz-en hallott 5 dB-t, 250, 1000, 4000 és 8000

Hz-en 0 dB-t. a terápia után az eredmények mindenhol a negatív tartományban voltak, -5 dB

erősségű hangot érzékelt.

Rajzelemzés

A rajzát igyekezett középre elhelyezni, viszont az mégis a bal

oldalhoz van közelebb, amiből anyai dominanciára

következtethetünk. Ha a papírt vízszintesen három részre osztjuk,

majdnem tökéletes pontossággal helyezi be a három szakaszba a

fa három fő részét. A gyökérzet az ösztönök, a törzs az érzelmi és

gyakorlati, a lombot – ami jelen esetben néhány ág levél – a szellemi szférába helyezi. A fa

törzse nem, viszont koronája, jobban mondva az ágak balra dőlnek, mely utalhat arra, hogy

rajzolója erős vonzódást érez a misztikus, történelmi és művészeti dolgok iránt. A rajzon a

leghangsúlyosabb a gyökérzet, melyből arra következtethetünk, hogy az illetőt túlzottan

befolyásolják a tudattalan erők. Típusát tekintve egy téli fát rajzolhatott, ezt viszont a levelek

miatt nem lehet biztonsággal állítani. A téli fa rajzolói rendszerint társaság-kedvelőek, akik

érdeklődéssel és bizalommal fordulnak mások felé. Az ágakon azonban megjelennek levelek,

mely arra utalhat, hogy a rajzolója precíz, aprólékosan rendező alkatú lehet. Absztrakt fa

kategóriába is sorolhatjuk, melyet magas intellektusú tudósok, művészek rajzolnak. Nem

rajzolt koronát, ami bizonytalan jövőképre utalhat. Az ágakon viszont megjelennek jól

körülhatárolt levelek, melyek optimista emberre utalhatnak. A hegyes ágvégződések olyan

defenzív elhárításokra utalhatnak, amik a felgyülemlett energia kiürítését ellenséges, harcias

úton oldja meg. A fához képest nagy gyökérzetet rajzolt, viszont talajvonalat nem tüntetett fel.

Ezzel fejezheti ki önbizalom iránti igényét.

53

A második fa elhelyezkedése hasonló az előzőhöz. Bal oldal felé

húz, tehát az anyai dominancia még mindig érzékelhető.

Szembetűnő különbség pedig, hogy lényegesen kisebb gyökeret

rajzolt és már a lombkoronát is feltünteti. A fa már nem lóg a

levegőben, hanem a talajhoz közelít. A növény enyhén dől a jobb

oldal felé, mely utalhat arra, hogy az apai értékeket csodálja. A korona viszont még mindig a

jobbra húzás látszatát kelti, vagyis vonzódása a misztikus, történelmi és művészeti dolgok

iránt megmaradt. Az arányokat tekintve a törzset hangsúlyozta, melyet a legtöbb gyermek

szívesen tesz 6-7 éves korig. Típusát tekintve gyümölcsfa, mely pozitív életérzésre, a

gyümölcsök pedig nagyfokú kreativitásra utalhatnak. A lombkoronának enyhe lapos ellipszis

alakja van, mely arra utalhat, hogy a gyermek úgy érzi, sokat várnak el tőle, életkörülményei

akadályozzák őt lehetőségeinek, adottságainak teljes kibontakoztatásában. A koronát

koncentrikus satírozással ábrázolja, mely nagyfokú egoizmusra utalhat. Mivel a lomb nincs

körülhatárolva, szimbolizálhat nagyfokú rugalmasságot is. A törzs és a korona közti átmenet

teljesen nyitott, mely azt jelenti, hogy az érzelmi élet a szellemi életet energetizálja,

gazdagítja. A gyökérzet nem különül el a fától, mintegy ágakként jelennek meg a rajzon.

Mivel nincs talajvonal, gyökér viszont megjelenik, arra következtethetünk, hogy az egyén

saját közvetlen realitását tudatosítja. A kisfiú a „Vadcseresznyefa sok gyümölccsel és

gyökerekkel” címet adta a képnek. Érdekes, hogy az ágak nem a lombkoronán belül, hanem a

törzs oldalán helyezkednek el. A gyümölcs rajzolása pozitív jellegű, hasonlóan a virágok

megjelenéséhez. Ekkor ugyanis – mivel mindkét oldalon megjelennek – megújulásra való

készséget és új kezdésre való készséget fejezhetnek ki. Mint ahogy már említettem, az ágakat

a fa törzsén ábrázolja. A jobb oldali ágak az apával való azonosulás mentén létrejövő, nagy

erőfeszítések múltbéli voltát tükrözhetik. A bal oldalon elhelyezettek pedig utalhatnak arra,

hogy előfordultak vele olyan események vagy voltak olyan törekvései a múltban, melyek

akarata ellenére fulladtak kudarcba.

10.4.3. Összegzés

Hat teljesen különböző életút és problémák, mégis egy valami közös bennük. Az auditoros

csúcsok mindenki életét megnehezítették. Nagyon nehéz megállapítani azt, hogy az

audiológiai vizsgálat valóban kiterjedt-e a negatív tartományokra is. A hat gyermekből

54

négynek személyesen készítettem el a kontrollvizsgálatát. Némely adat aggodalomra adhat

okot. Itt most nem a negatív tartományban szereplő értékekre, hanem inkább a pozitív, igen

magas decibelű hangokra gondolok. Ennek magyarázata az is lehet, – főleg a 20, 25 dB-es

hallásnál – hogy egy esetleg még vagy már múló félben lévő megbetegedés nem tette lehetővé

azt, hogy a gyermek jobban teljesítsen. a terápia előtti és utáni eredményeket összehasonlítva

elmondható, hogy nem minden esetben tűntek el a csúcsok. Egy esetben a hallás élesedett, de

az értékek 0 dB felett maradtak. A gyermek kontrollvizsgálatát nem a Bethesda

gyermekkórházban végezték, így nem tudom bizton állítani, hogy a vizsgálata – mind a

terápia előtt, mind után – kiterjedt a negatívtartományokra. Két olyan esetről tudok

beszámolni, ahol a terápia előtt nem, viszont utána megjelentek a csúcsok. Egy gyermeknél

teljesen eltűntek, egynél pedig mindkét fülön, egy frekvencián megmaradtak a negatív

értékek. Egy gyermeknél viszont a kezdeti állapothoz képest hallás élesedést tapasztalunk,

vagyis szinte minden esetben a már meglévő auditoros csúcsok 5 decibellel módosultak,

persze negatív irányba. Neki feltétlenül szüksége lenne egy újabb cd-re, melyet további hat

hétig, napi fél órában kellene hallgatnia.

Igaz, hogy nem mindenhol és nem mindenkinél szűntek meg az auditoros csúcsok. Viszont

mindenki beszámolt pozitív változásról. Javuló szövegértés, szociális kapcsolatok,

magatartás, figyelem, zene iránti érdeklődés megjelenése. Csupa olyan változás, mellyel a

gyermekek mindennapjai szebbek és könnyebbek lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy minden

gyermek jár fejlesztésre. Nem lehet bizton állítani, hogy az elért változások csak a

hallástréning eredményei vagy a terápia segített abban, hogy a fejlesztések eredményesebbek

legyenek a túlcsengések megszűnésével.

11. záró gondolatok

A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház Audiológiai Állomásán

történik a gyermekek előzetes és kontroll vizsgálata. 2009. szeptember 24-e óta a

vizsgálatokat személyesen végzem. 25 gyermek jelentkezett nálam a tanár úrral való

konzultáció után. Ebből tíz gyermek már a kontrollvizsgálatán is átesett, vagyis az ebben az

időszakban lezajló két terápia valamelyikén részt vett. Eredményeik szerint nagyrészt eltűntek

az auditoros csúcsok. Sok esetben tapasztaltam, hogy a gyermekek 20 dB-es vagy csak annál

magasabb erősségű hangokat hallottak. Szerencsére ez csak ritkán fordult elő és betudható a

téli időszak velejárójának. viszont olyan gyerekek is vannak, akiknek auditoros csúcsaik még

megtalálhatók. sajnos nagyon sok esetben a szülők nem viszik el a gyermeket újból

55

konzultációra a tanár úrhoz. így a mindenki számára adott második CD lehetőségével nem

élnek. azonban nagyon sokat számoltak be nekem pozitív változásokról.

A terápiára várók száma jelenleg 15. négy vagy inkább öt olyan esetről számolhatok be, ahol

majdnem minden frekvencián negatív tartományba tartozó értékeket mértem. Összességében

jobb füllel a gyerekek 500, 1500, 3000 és 4000 Hz-en -10 dB-t észleltek hat esetben, 1500,

2000, 6000 és 8000 Hz-en öt esetben, 125 Hz-en 4 esetben és 250 Hz-en három esetben

jelezték a -10 dB-es erősséget. Bal fülön az eredmények hasonlók. 6000 Hz-en hétszer, 1000,

2000 és 8000 Hz-en hatszor, 500, 3000 és 4000 Hz-en ötször, 1000 Hz-en négyszer illetve

125 és 250 Hz-en háromszor jeleztek a -10 dB-es erősségnél. -5 dB-t ennél ritkábban

észleltek, de megjelenése így is számottevő.

A vizsgálatokat minden héten mindösszesen egyetlen napon tudtam végezni. Ennél időhiány

az egyik oka, a másik a kórház betegeinek nagy száma. Megoldás lehetne, ha minél több

audiológus támogatná az ügyet és így nem kellene mindössze egy helyre koncentrálni a

gyermekeket. A legfontosabb és legnagyobb lépés az lenne, ha a szakmabeliek megismernék

és alkalmaznák a módszereket, így egyre több gyereknek adatna meg a túlcsengésektől

mentes hallás.

12. Szakirodalmi lista

13. Mellékletek