Építsük újra a magyar agrár-Építsük újra a magyar agrár-élelmiszeripart….élelmiszeripart….

Bárány LászlóBárány László

Master Good CégcsoportMaster Good Cégcsoport

2013. október 1.

Dr. Csorbai AttilaDr. Csorbai Attila

Baromfi Termék TanácsBaromfi Termék Tanács

Előzmények:

Az 1968-as új gazdasági mechanizmus keretei a magyar agrárium és élelmiszeripar számára biztosítottak gyors fejlődési lehetőséget.

Ez a fejlődési folyamat 1980-1982-ig töretlen volt.

A kedvezőtlen gazdasági folyamatok jelei a 80-as évek elejétől már éreztették hatásukat, a tőkeigényes állattenyésztési ágazatban a válság jelei már ekkor megmutatkoztak. Később a válság elmélyült.

A 90-es évek elejére a magyar élelmiszeripar elveszítette legnagyobb piacát. A Szovjetunió piacairól gyakorlatilag két év alatt kiszorultunk.

Ezek az elhibázott gazdasági és politikai döntések gyakorlatilag megpecsételték a hazai élelmiszeripar sorsát.

2013. október 1.

Szabad verseny, szabad káosz?!?

A magyar agrárpolitikát a rendszerváltozás pillanatától kezdve, a szakmai szempontok helyett a politikai érdekek irányították, sajnos rossz irányba.

Az a liberális álláspont, amely a piacoknak korlátlan szerepet szánt az erőforrások elosztásában és a tevékenység jutalmazásában, hibás döntésnek bizonyult.

A Magyarországra beszabadult Ny-európai tőke, elsősorban a piacok megszerzésére koncentrált, a termelési kapacitások nagyrészét leépítette, vagy áttelepítette a térség más országaiba. Lásd: cukoripar, növényolaj ipar, konzervipar, édességipar.

A Magyarországra érkező tőkével szemben nem fogalmazódtak meg szakmai és stratégiai elvárások, így ez a tőke nem építő, hanem piacromboló és erőforrás felélő tőke volt.

2013. október 1.

Szabad verseny, szabad káosz?!?

A gazdasági és jogi környezet változásai Magyarországon kiszámíthatatlanok. Az ehhez szükséges alkalmazkodás képességének a terméke a fekete gazdaság. Elemző közgazdászok szerint a fekete gazdaság aránya a GDP-hez Magyarországon 20-30 %.

A belső piacok szabályos törvényi védelme gyerekcipőben jár. Piacvédelem szempontjából mi nem letettük, hanem „elástuk” a fegyvert.

Magyarországon nem zajlott le a feldolgozó ipar koncentrációja (baromfiipar, húsipar). Magyarországon 34 db, Csehországban és Szlovákiában összesen 5 db csirkevágó üzem van.

Nem alakultak ki az együttműködések az értékesítés területén sem, ennek alapvető akadálya a kölcsönös bizalmatlanság, ráadásul a Gazdasági Versenyhivatal csírájában elfojtja az ilyen jellegű kezdeményezéseket.

2013. október 1.

Hibás gazdaságpolitikai irány:

A rendszerváltozással nemcsak új politikai és gazdasági struktúrát alkottunk, hanem sok hamis illúziót is.

Egyike ezeknek az illúzióknak pedig, a jóléti állam illúziója volt. Ma már látszik, hogy megszületése pillanatában is egy koraszülött jóléti állam volt Magyarországon.

A következő illúzió pedig az volt, hogy teljesítmény nélkül is lehet jóléti államot működtetni. Ma már tisztában vagyunk ennek a hamis illúziónak a tarthatatlanságával.

A harmadik illúzió pedig az volt, hogy korszerű tudás nélkül is lehet fejlődni, sőt versenyképesnek maradni.

2013. október 1.

Stratégiai döntést igénylő kérdések és válaszok Magyarországon

Kérdések:

• Milyen módosítások indokoltak a birtok politikában? (ez a kérdés mélyen megosztja a társadalmat)

Válaszok:

• Az erről vallott hit két agrárvilágot teremt:

1. hagyományos, egyéni, kisüzemi gazdaságok

2. nagyüzemi, hatékony, társas gazdaságok

Vélemény:

• A párhuzamos lét és fejlődés lehetősége adott. Támogatás politikánkat és erőforrásainkat, eladható termékek előállítására és a foglalkoztatás szolgálatába kell állítani.

• Majd ez kialakítja az egészséges és fenntartható birtokpolitikát

2013. október 1.

Kérdések:

• Hogyan lehetséges az állattenyésztés visszafejlődését megállítani?

Válaszok:

• Komplex fejlesztési programok elindítása.• A foglalkoztatás speciális ösztönzése• Az Uniós fejlesztési támogatások

átgondolása• Meg kell teremteni az ágazat tőkevonzó

képességét

Javaslat:

•Az elkészült baromfi stratégia 2014-es elindítása, feltőkésítése szükséges•Az állatjóléti támogatások emelése a környező országok támogatási szintjéig•A tartós foglalkoztatást biztosító állattenyésztési vállalkozások fejlesztési, beruházási hiteleikhez kapjanak 10 éves futamidejű, 3 %-os hitelt•Az ún. nagyvállalati kategória felülvizsgálata a támogatási összegek és mértékek odaítélésénél. •A térségi adottságokhoz igazodó, fejlesztési pályázatok kiírása

2013. október 1.

Kérdések:

• Hogyan erősítsük meg az agrárium humán tőkéjét?

• Mi az agrár felsőoktatás terméke?

Válaszok:

• Azonnali beavatkozás az agrár felsőoktatás képzési rendszerébe

• Hozzáférhető elméleti tudás?• A gyakorlati megoldásokhoz való hozzáférés

lehetősége?• Speciális tudással rendelkező…. mérnök?

Javaslat:

•A gyakorlati életre felkészítő oktatási programok indítása•Az agrár egyetemeken és főiskolákon szüntessék meg az ún. „büfé-szakokat”•A középfokú szakképzési rendszer beindítása •Valódi szaktanácsadási rendszer kiépítése

2013. október 1.

MERRE TOVÁBB MAGYAR ÉLELMISZERIPAR ?

Ez már nem nagyapáink szakmája!Az üzleti modelleket az új piaci kihívásokhoz kell igazítani!

Az integráció kérdésében fontos szempont a cél és az eszköz.

•Az integráció kérdésében nem a forma a meghatározó, hanem a közös cél !•A jól működő integráció kockázatmegosztó és jövedelem – elosztó rendszer is •A működőképes integráció hiánya = gyenge versenyképesség•Magyarországon az agrár élelmiszeriparban ezt a modellt folyamatosan tanulni kell•Az ehhez kapcsolódó tudás leginkább külföldön érhető el, azt kell adaptálni

2013. október 1.

A magyar élelmiszeripar szorult helyzetben van

Brazília, környező EU országok

2013. október 1.

2013. október 1.

Az árrés kell, hogy fontos legyen nem csak a költség

2013. október 1.

Kérdések:

• Milyen konstrukciók alakíthatók ki a hazai legális feldolgozóipar fejlesztésére?

Válaszok:• Az innovációs járulékok terhére

finanszírozható fejlesztések kiemelt támogatása

• A kutatás-oktatás és gyakorlat találkozását elősegítő platformok létrehozása

• Az előírásoknak meg nem felelő feldolgozóüzemek bezárása.

Javaslat:

•A 27 % ÁFA kulcs 5 %-ra történő csökkentése •Az élelmiszerforgalmazók (ún. közvetítő kereskedők) kiszűrése és kitiltása a kereskedelmi tevékenységből •Szigorú számlaadási és „számlakísérési” kötelezettség az áruszállításnál •A piaci erőfölénnyel való visszaélés szigorúbb szankcionálása

2013. október 1.

Kérdések:

• Újra kell tisztázni a baromfiipar szerepét a regionális élelmiszer termelésben!!!

Válaszok:

Tudomásul kell venni, hogy:• Az Eu-ban a határok elveszítették

jelentőségüket. • A magyar élelmiszer-gazdaság

szükségszerűen betagozódik a regionális munkamegosztásba.

• A szakosodás és a vezető cégek globális terjeszkedése elkerülhetetlen.

Javaslat:

•Külön szabályozási és támogatási politika kell a regionális ellátási láncban résztvevő vállalkozások és az Európai Uniós piacokon szereplő vállalkozások fejlesztésére•Komplex, a térségi adottságokhoz is igazodó agrár – élelmiszeripari stratégiát kell kidolgozni •Folyamatos párbeszédet kell folytatni a szakmai szervezetek és a közhatalom képviselői között. Mert lényeges javulást csak akkor remélhetünk, ha a baromfiágazat a hazai és az Európai Uniós támogatásokhoz hozzájut és azt stratégiai céljainak megfelelően igénybe tudja venni.

2013. október 1.

5

27

Na és szeretnénk ismét „sereghajtók” lenni!

5

2013. október 1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

2013. október 1.

Építsük újra a hazai élelmiszeripart!avagy reálisan

a hazai baromfiágazatról

Bárány László alapító, Master Good cégcsoport

Dr. Csorbai Attila, Baromfi Termék Tanács:

Ágazati helyzetkép

A baromfiágazat•60.000 fő közvetlen foglalkoztatás,•Éves 30Mrd Ft/év adóteljesítés (ÁFA nélkül),•140% feletti önellátási szint ,•Integrált ágazati struktúra,•Magyar tulajdonosi háttér 90-95%-ban•Szervezett termékpálya (pl.: ágazati védjegyek).

•Éves mintegy 7 Mrd Ft nemzeti támogatás (EU forrás nincs),•Csökkenő (megszűnt) jövedelmek,•Elmaradó beruházások, korszerűsítések – versenyhátrány,•27% ÁFA,•Szürke-fekete gazdaság magas aránya.•Környezetvédelmi, állatvédelmi, állategészségügyi jogszabályi ellentmondások.

A baromfiágazat éves költségvetési befizetése (ÁFA nélkül)

Alapanyag termelés szinten

adóteljesítés (Ft/kg)

Feldolgozás,tovább

feldolgozás szinten

adóteljesítés (Ft/Kg)

2012. évi termelt

mennyiség

2012. évi ágazati adóteljesítés (összesen)

Csirke 12 19,38 290.000 t 9 100 200 000 FtPulyka 10,53 48 110.000 t 6 438 300 000 FtP. kacsa 15 27,77 61.000 t 2 608 970 000 FtP. liba 15 21,57 18.000 t 658 260 000 FtHízott lúd és kacsa 18 45 28.000 t 1 764 000 000 FtÉtkezési tojás 27,4 (1,52 Ft/db) 1,2 Mrd db 1 824 000 000 Ft

Egyéb ágazati teljesítmény

A háztáji saját fogyasztásra értékesített napos állatok, takarmányok, gyógyszer, vitamin, egyéb szolgáltatások ÁFA befizetése 90.000 t 6 300 000 000 Ft

Összesen: 597.000 t

28. 693.730.000 Ft

Versenyképesség

• Alapanyag termelés fajlagos mutató

• Alapanyag termelés költség mutatói

• Felvásárlási ár

• Feldolgozó üzemek fajlagos mutatói

Hol tart Európa és hol a világ?

•Előadásrészlet az Európai Baromfifeldolgozók Szövetségének Valenciai közgyűléséről:

•1, Innovating Poultry Processing – Ir. Wim Beeftink, Technical director , Marel Stork Poultry Processing

A főzésre fordított átlagos idő

•Forrás: Institut der dt. Wirtschaft , Köln cit.: Ir. Wim Beeftink (Marel Stork Poultry Processing) AVEC General Assembly, Valencia 2013. szept. 20

Egy érdekes mondat az előadásból

• „Elsőként ismerjük fel a problémákat és vitassuk meg, hiszen csak a probléma felismerése magában hordozza annak megoldását és az innovációt.”

Beruházási igény

Tenyésztés Szülőpár állományok

épület

Szülőpár állományoktechnológia

Keltetés Végtermék előállítás

épület

Végtermék előállítás,

technológia

Vágóüzemi technológia-

fejlesztés, termékfejlesztés,

piacfejlesztés

Húscsibe 140 5 5 12 30 20 30 38

Pulyka 55 - 3 2 2 23 9 16

Lúd 35 8 3 2 3 8 4 7

Kacsa 50 - 2 1 4 28 7 8

Étkezési tojás

30 4 1 2 3 12 6 2

Összesen 315 17 14 19 42 91 56 71

•A baromfiágazat fejlesztési, beruházási igénye, termékpályánként (Mrd Ft)

• Vissza kell állítani a növénytermesztés, állattenyésztés egyensúlyát, a baromfi termékpályát súlyának megfelelően kell elismerni és támogatni.

• Az EU és nemzeti támogatások ágazati forrásainak jelentős emelése jövedelmezővé teheti a termékpályát, ezáltal beruházási kedvet teremthet, a beruházások megvalósulásával pedig a versenyképességünk javulhat.

• Az egyes termékpályák igényeihez igazodó olyan átgondolt fejlesztési, beruházási programokat kell támogatni, mely tovább erősíti a baromfiágazati integrációkat. A jelenleg is működő, hiteles integrációk szakmai és üzleti garanciát jelenthetnek a beruházásokhoz.

• Az ÁFA drasztikus csökkentése – termékpálya szinten – több pozitív hatással bír (szürkegazdaság csökkenés, legális piac térnyerése, stb.)

Megvalósítandó lépések I.

Megvalósítandó lépések II.• Át kell értékelni a hazai KKV és nagyvállalat számviteli, illetve

pályázati definícióját, mivel ez jelenleg belföldön és EU szinten is versenyhátrányt eredményez.

• A beruházások és korszerűsítések támogatási indexét meg kell emelni 50 %-ra és kamattámogatással el kell érni, hogy a nettó kamat ne haladja meg a 3 %-ot.

• Érdemes megfontolni egy önkéntes alapon szerveződő nemzeti exportvállalat létrehozását, amely árualap mennyiségével valódi megjelenést is lehetővé tenne egyes exportpiacokon.

• A termékpálya működését közösségi marketing eszközökkel támogatni szükséges.

Mivel foglalkozik Európa?

• Jelölés (EU-non EU vagy ország jelölés vitája)?• Kábítás (elektromos, gázos) – kell-e tájékoztatni a

fogyasztót? Rituális vágás szabályozásának kérdései.• Szabadkereskedelmi megállapodások (USA-EU)• Állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági kérdések

(Salmonella, Campylobacter)

Mivel foglalkozik Magyarország?

• ÁFA csökkentés

• Állatjóléti támogatás

• Fejlesztés (?)

Kérdések az ágazat reális megítéléséhez:

• A termelés fajlagos mutatói versenyképesek –e Európában, illetve a világon?

• Birtokában vagyunk –e a fejlesztéshez szükséges tőkének, tudásnak, információnak?

• Miért szükséges az innováció?

Köszönjük a figyelmet!