Erdészeti Lapok 2007. 142 évf. 7-8. füzeterdeszetilapok.oszk.hu/00332/pdf/218-245.pdf · Coburg, de már 1848 elôtt legnagyobb részben megvette magát, ... rokk stílusban épült

218 Erdészeti Lapok CXLII. évf. 7-8. szám (2007. július-augusztus)

Kecskemét város

Kecskemét, (Egopolis), Pest-Solt v.m. legnagyobb m.v. egész országban, Pesthez délkeletre 12 postamfd. A Szegedi országutban egy nagy kiterjedésü homokos pusztaság közepén. Népessége a közigaz-gatási táblás összeirás szerint 44,110 lél., kik közt 43413 magyar, 84 szerb, 613 izraelita. Vallásranézve a magyarok 2/3da kath., 1/3da reformatus és még 750 ágostai. Utczái nagyobb részt rendetlenekugyan, de vannak benne számos jeles privát és középületek. Nevezetesebbek ezek közt: a kath. paroch.templom, a kegyes oskolabéli atyák és franciskanusok kolostorai, és templomai; a ref., evang., óhitüszentegyházak; synagóga, tanácsház, árvaház, postahivatal, kaszárnya, és ló-iskola. Van itt egy jókath. polgári oskola, gymnasium a kegyes oskolabeli atyák felügyelése alatt; kik itt novitiatust is bir-nak; egy virágzó ref. lyceum. Ez eredetét hihetôleg akkor vette, midôn a hires tolnai collegium (1600-ban) több tolnai lakosokkal Kecskemétre költözött, s azolta különféle viszontagságokon menvénkeresztül: jelenleg 3 tanár tanitja a theologiát, philosophiát, történetirást, statistikát, politikát, a math-esist, physikát, görög-deák-magyar literaturát, és 1836 olta a hazai törvényeket. A humanistákat,syntaxistákta, s gramatistákat ismét egy egy különös tanár oktatja. - Határa magának a városnak is

Erdészeti Lapok CXLII. évf. 7-8. szám (2007. július-augusztus) 219

látképe 1896-ból

roppant kiterjedésü, de még ehhez számos pusztákat bir részint zálog, részint haszonbérlés utján, a hon-nan lakosi tehetôs és vagyonos polgárok. Élnek pedig fôképen juh-, szarvasmarha-, ló-, sertéstenyésztés-bôl, szôlôskertek mivelésébôl, mellyek igen becses és erôs vörös bort, s igen sok gyümölcsöt teremnek; szap-pancsinálásból, s más kézi mesterségekbôl, s végre kereskedésbôl. Nevezetesen Pestre hordanak kenyeret,gyümölcsöt, szalonnát, zsiradékot, hizott sertéseket, szappant, gyapjut, szarvasmarhát, nyers bôröket,bort. Továbbá szarvasmarhával, lóval, sertéssel mindenfelé szélesen elágadzó kereskedést folytatnak, s akecskeméti baromvásár az elsôk közé tartozik hazánkban. Van itt egy könyvnyomda, eczet- s rosolis-gyár, s igen sok száraz s szélmalom, és kereskedési bolt. A városnak több fô nemzetségekbôl lévôföldesurai lennének, kik közt elsô helyet foglal h. Coburg, de már 1848 elôtt legnagyobb részben megvettemagát, valamint Szentkirály és Borbásszállás pusztákat is csaknem egészen, továbbá Monostor,Ágasegyháza, Bugacz pusztáknak kisebb, nagyobb részét; Kis-Alpár pusztát Szikrával együttzálogban birja, de ez utóbbi csak az elsônek része a Tisza mellett s homokos térségbôl áll. Végre akecskeméti járás határán kívül is több jószágokat bir.


A Vándorgyûlést megelõzõ napon, ami-kor a Meteorológiai Intézet évszázadoshõmérséklet-rekordot jelzett, még arrólbeszélgettünk, hogy ha ez így lesz a meg-nyitó napján is, akkor valószínûleg a ho-mokbuckák közötti gyalogtúrát „nemfogjuk megúszni emberveszteség nél-kül”. Ám a Természetfelelõs – látva a ren-dezõk hallatlan erõfeszítéseit a sikeres le-bonyolítás érdekében – hatalmas zivatar-ral járó lehûléssel tette elviselhetõvé a te-repi programokat. A gyülekezõ erdésze-ket és vendégeket erre az alkalomra ké-szített egyenruhában fogadták a Kiskun-sági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársai.Amint egy újságíró, aki már több vándor-gyûlésen részt vett, megjegyezte, örömvolt látni, ahogy az ország különbözõrészeirõl összesereglõ szakemberekolyan lelkesedéssel fogadták egymást,mintha több évtizede nem találkoztakvolna, pedig mondtam neki, többen mégnéhány nappal ezelõtt szakmai, üzleti ésegyéb programokon találkoztak. Nemérti, folytatta gondolatát, hogy mitõl vanez alkalommal az összetartozásnak seholmáshol nem tapasztalt megnyilvánulása,mint itt az erdészeknél. Várd ki az esti ba-ráti találkozó végét, és akkor majd min-dent megértesz, feleltem neki, és magára

hagytam, mert régen látott osztály-társnõmet üdvözöltem. A regisztrációnkapott szokásos ajándékcsomag tartal-mába pillantva majd’ mindenkinek elsõdolga volt, hogy a törékeny üveget ment-se, megelõzve, hogy a Kiskunságban ter-mett könnyû rosébor véletlenül se essenkoccanás áldozatává. Az ízléses papírtás-

kában az elõbb említett fogyóeszközönkívül gyönyörû kiadványokat találtunk.Igazi értéküket csak otthon, alapos tanul-mányozás után fedezhettük föl. A ren-dezõk nemcsak szakmaiságból, hanemlokálpatriotizmusukból is jelesre vizsgáz-tak. „Az erdõ véd és szeret” címû albumszerkesztõi mindent bemutatnak, ami atérség erdõgazdálkodására jellemzõ.Költõktõl és hajdani nagyjainktól idézettsorok, gondolatok teszik hitelessé a kiad-ványt.

A semmibõl teremtett, 20 éve létesültarborétumról mindent megtudhatunkaz írott és CD változatban megjelentek-bõl. Bizonyára a cigarettásdoboznyizsebtérképet is még hetekig tanulmá-nyozzák a vándorgyûlés résztvevõi. Avárosról kiadott keményfedeles, fotók-kal gazdagon illusztrált könyvecske te-litalálat, amely arra inspirálja az olvasót,hogy alaposabban ismerje meg Kecske-métet, látogasson vissza.

Mindehhez érdekességként – eddigihagyományainknak megfelelõen – azidén 200 éve született Fényes Elek leírá-sából idézzük a Vándorgyûlés program-jával érintett települések 150 évvelezelõtti állapotát, és Hanusz István ku-riózumait a térségbõl.

Az erdõ véd és szeret

Kecskemét múltja és jelene.A Honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából és emlékére

Kiadta: Kecskemét város közönsége.

Szerkesztette:Ifj. Bagi László Kecskemét th. Város fõjegyzõje.

Kecskeméten nyomtatott Tóth Lászlónál, 1896.

Katona József szülõvárosa érzelmeinek egész bensõségével vesz részt abban az örömben, mely a magyar haza ezer évesfennállásának ünnepével a nemzet szívének minden rétegét áthatja.Részt kér magának ebbõl azon a jogon, melylyel a gyermek anyja emlõin csüng, s vele és általa tanul saját lábán megál-lani, hogy majdan szülõjének erõs támasza legyen; s részt kér magának ama szenvedések s küzdelmek árán, melyek ere-jét - épúgy mint szülõanyjának, – rég idõ óta fogyasztották, de meg nem törték. Mert: a „hajdan szép nevû magyar” hiába„ette magának a halált,” - felülkerekedett szivóssága és már talán… bölcsesége is.Ám ezért az új ezredév határkövénél még jobbal elmondhatjuk, hogy: „Isten csodája, hogy még áll hazánk, – s ez kétsze-res ok reá, hogy örvendezzünk az örvendezõkkel.A sokat hányatott hajós öröme ez, ki a viharban még nagyobb hálát érez jó szelleme iránt, mintha vitorláinak kedvezõszelek segitenek.Ha ki kellett is dobnunk a drága terheket, bár a legkönnyebbik, de mégis a legbecsesebbik megmaradt, és ez: a jóreménység.Ezt hordozzuk szivünkben midõn az új ezredévvel szembe nézünk.Nem kell ehez már nagyon sok, csak a már megemlegetett szivósság és bölcseség. Erély, mely a karnak erõt ad és talentum,mely a követendõ utakat megmutatja.Ha magunk is rajta leszünk: ád a „Magyarok Istene” mindakettõt a másik ezerévre is… hála legyen neki az elsõ ezer évért!Annak, ki e napok jelentõségét a multban is ily igazán megértette, a siron túl is örök elégtétele marad, hogy figyelmeztetõ sza-vára az utókor magát méltónak mutatja.Drága hazánkhoz és városunkhoz kapcsoló ragaszkodásunk kifejezéseként idézzük „Bánk-bán” írójának szavait:„…ha magam elmúlok, megmarad ezen sorokban érted égõ szeretetemnek bélyege.”

Ifj. Bagi László.


A programot választók megcsodálhat-ták a város legrégebbi, XIV. századi, ba-rokk stílusban épült ferences templo-mát (Barátok temploma), a túlnyomó-részt barokkos elemeket tartalmazó ek-lektikus palotát, a Katona József Színhá-zat, valamint a perzsakupolás zsinagó-gát, amely ma Tudomány és TechnikaHázaként mûködik. A város kecskét áb-

rázoló címerében olvashattuk: „semmagasság, sem mélység nem rettent”.Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Kecs-kemét központjától 3 km-re található 62hektáros arborétum olyan létesítmény,mely az országban párját ritkítja. Nem-csak azért, mert 20 évvel ezelõtt mégkukoricatáblákat láthattunk ezen a terü-leten, melyen ma tulipánfák, mamut-fenyõk, tölgyek és számos fás szárú nö-vényritkaság között sétálhatunk, hanemazért is, mert mindez az erdészek kez-deményezésére és kivitelezésében va-lósult meg. Itt kell megemlíteni VánLászló, Gõbölös Antal és a közjóléti be-ruházások mecenatúrájában mindigélen járó Barátossy Gábor nevét.

I. program A Hírös Város gyöngyszemei


A Juniperus parkerdészet 12 éve 3 telep-helyen dísznövénytermesztéssel foglal-kozik Kecskeméten, Gödöllõn és Szom-bathelyen. A faiskolai fajtaválasztékok ki-alakításánál elsõdleges szempont, hogy akertépítõk, a faiskolai árudák, a parkosí-tást és utcafásítást tervezõ önkormány-zatok és egyéb intézmények megtaláljáka számukra megfelelõ növényeket.

A programon résztvevõket Szûcs Dezsõkalauzolta végig a díszfaiskolán, bemutat-va a termesztési folyamatot a dugványo-zástól a méretes, földlabdás anyag nevelé-séig. A faiskola kertjében a tavaly elhunyttiszteletbeli tagtársunk, Tóth János emléké-re Halász Gábor a megjelentek nevébenCedrus atlantica emlékfát ültetett.

Az 1200 ha-os nyíri parkerdõben ta-lálható a Duna-Tisza közének egyiklegszebb homokpusztai tölgyes erdeje.Ebben az erdõben, a hajdani erdészház-ban találjuk néhai Szulyovszky Lászlóerdész 1848–49-es forradalmi emlék-gyûjteményét. Az 1990 óta több ezer fõsrészvétellel rendezett március 15-ei ésoktóber 6-ai ünnepi megemlékezésekegyértelmûvé tették, hogy itt épüljönmeg a Vackorvár Erdei Iskola, mely2003 májusában nyitotta meg kapuit. Alátogatók végigsétálhatnak az 1848 mé-ter hosszú tanösvényen, ahol tájékozta-tó táblák segítik az erdõ élõvilágánakmegismerését.

II. program Kertkultúra, a Nyíri erdõ rejtelmei

Földrajzi leirás.Irta: Hanusz István.

A nagyobbik magyar Alföldnek külön jellemû, jelentõs része az a 70-80 km. széles és vagy 280 km. hosszú földszalag,mely a Mátrától Újvidékig a Duna és Tisza között 20-21 ezer ? km. területen meglehetõs hiven megtartja õsi arczulatát,a Tiszán túl fekvõ sikságtól és a Maros-Tisza-Duna közi Alföldtõl elütõ képét és mely föld darab abban is kiválik, hogy amagyar népelem izmosodásának legigazibb szintere.Kideritette az 1891-iki népszámlálás, hogy a Duna-Tisza köze szaporodott lélekszámban legerõsebben; mert midõn azegész haza átlagos népsûrûsödése 10% körül járó emelkedést mutatott egy évtíz leforgása alatt, e Mezopotamia 17·66%-kal nevelte meg az ember-anyagot. Nõtt a hazában a magyarság létszáma 695,864 lélekkel, de közõlök 286,915 ezen azáldott rónán él,

Melyet átölel a Tisza, Duna karjaS ölében, mint kedves mosolygó gyermekétAz anya, úgy tartja. (Petõfi)

És az a 286,915 magyar az összes magyarság szaporodásának 41·23%-a.Annak a fövénynek, mely hajdan „Aranyhomoka” nevet viselt és a mely menedéket adott a fillokszera üldözött borág-nak, messze hires baraczkot termõ fái alatt természetes középpontja Kecskemét, mert a Duna-Tisza-közén Szeged, Sza-badka és Budapest között középhelyet foglal. Ezen a tájon a törökvilág elõtt 300 mezõváros állott, a még ma is kimutat-ható 121 templomrom közül fölépült már 92, de a többi 29 még föltámadásra vár.Kecskemét föladatává lett ezek szétszéledt, elzûllött magyar népét is szárnyai alá szedni, hogy az anyagi és szellemi bol-dogulás árán hatalmas nemzettestet tömöritsen a Duna-Tisza köze buczkás vidékére, és ennek történeti monográfiájátirta meg Hornyik János az akademikus, Kecskemét törvényhatóság örökös fõjegyzõje.De megérdemli a Duna-Tiszaköz eme õsi metropolisa, hogy mai képe is fönmaradjon, mert õ tart össze egy csomóban50000 magyart áldott földén. Össze is van itt forrva a nép a talajjal, melyet lábai tapodnak; lelkülete, testi mivolta, éle-te folyása, alkotásai mind szervesen függnek össze a talajjal, a melyen és a melybõl él, boldogul, mint akár a növény- ésállatvilág. És ez avatja szentté a rögöt és tartja ébren a hozzá való ragaszkodás érzetét.



A hegyvidéki erdõkhöz szokott erdészek-nek egy sajátságos természeti csodavilágmegtekintésére adott lehetõséget a szikespusztákat, ártéri erdõket kínáló program.A solti síkságon található szikesek madár-világa egyedülálló. A programon részt-vevõk megtekinthették a solti csemeteker-tet, ahol a térségben erdõsítésre kerülõszaporítóanyagot állítják elõ. A vándor-gyûlést szervezõk a szakmai látnivalókontúl történelmi emlékhelyek látogatására is

gondoltak. Így tekinthették meg a progra-mon résztvevõk Vécsey Károlynak, az1848–49-es szabadságharc kiemelkedõegyéniségének kastélyát. „Ameddig Ma-gyarország él, minden becsületes embertisztelettel fogja emlegetni Önt, mint a leg-nemesebb hazaszeretetnek és férfiaserõnek magasztos példáját…” (Kossuth La-jos). Szikes puszták, ártéri erdõk: ily szél-sõséges termõhelyi adottságon dolgoznaka kiskunsági erdészek.

Solt, magyar m. v.; Pest-Solt me-gyében, s az utóbbi vármegye in-nen vette nevét. Fekszik Pesthez10 mfdnyire, a Dunához fél órá-nyira, olly lapályos helyen, hogy aDuna gyakori kiöntései miatt a vá-ros jelen helyérõl már szándékoziktovább költözni. Lakja 4058 re-form., 129 kath., 36 zsidó. Ref.anyatemplom. Határa 20811 hold,mellybõl 4000 hold szántóföld,6000 hold kaszálló, 5554 h. legelõ,1471 h. szõlõhegy, melly 20 öllelfekszik magasabban a Duna tükré-nél, 3847 hold nádas rétség és mo-csár. Ebbõl majorság 4010 hold1/3 részben szántó, 2/3 kaszálló; atöbbi urbériség. A föld hol fekete,hol homok, és pedig sok helyen fu-tó. Tiszta és kétszeres buzát, kuko-riczát, árpát, zabot terem. Állatte-nyésztése a sok árviz miatt elsat-nyult. Országos vásárt négyet tart,u. m. jan. 18., áldozó-csötörtökön,aug. 16., és nov. 11-kén, hétfõn ba-rom-, kedden kirakó-vásár tartat-ván. Birják a várost: b. RévayGyörgy., gr. Vécsey Ágoston, gr. Ne-mes Jánosnõ, szül. gr. Bechtold, gr.Benyovszky Zsigmond, kinek ré-szét jelenleg birói zálogban a ke-gyes kir. alapitvány birja. Vanhelyben postahivatala.

III. program Szikes puszták, ártéri erdõk


Az ágasegyházi erdõtömb tipikus homoki,mesterségesen létrehozott erdõtársulás,ahol e tájra jellemzõ erdõgazdálkodásminden részletével találkozhattak arésztvevõk. Megcsodálhatták az 1975-benalapított Kiskunsági Nemzeti Park egyiklegértékesebb részét, az úgynevezettFülöpházi Buckákat. A buckavonulatokathomoki csenkesz, árvalányhajas gyepekborítják, melyeken megjelenik a boróka, anaprózsa, a homoki báránypirosító, a ké-sei szegfû. Itt kaptak a vendégek tájékoz-tatást a nemzeti park tevékenységérõl, akezelésében lévõ területeken találhatóváltozatos természeti jelenségekrõl,megõrzésükrõl és hosszú távú fennmara-dásuknak feltételeirõl. A vendégvárásraberendezkedett Somodi-tanya példája an-nak, hogy hogyan lehet a külsõ szemlélõszámára elsõ pillantásra sivár környezet-ben nyereséges vállalkozást mûködtetni.

Ágasegyháza, puszta, Pest vármegyé-ben. Határai Izsák városa, Kis-Balá-zsi, Kerekegyháza, Köncsög, Orgov-ányi puszták. Kiterjedése 12,000hold, s leginkább legelõ- és kaszál-lóból áll. Birtokosai: Kecskemét vá-rosa, a nagy-kõrösi közbirtokosság ésBalásfalvi Kiss urak.

IV. program Gyalogtúra homokbuckák között


Western filmekbe illõ természeti környe-zetet láthattak az e program résztvevõi.Az 1920-as években indult és az ’50-esévekben lendületet kapott alföldfásításifolyamat következtében a térséget mára35%, és ha a hozzá csatlakozó Bugac-pusztaházát is hozzávesszük, 52% erdõborítja. Az erdészek heroikus küzdelméta homokkal Horváth László erdõmérnökelbeszélésébõl olvashatjuk a „Gyökerekés lombok” címû portrésorozat elsõ kö-tetében. A résztvevõk betekinthettek ab-ba, hogy a térségben termelhetõ szerényminõségû alapanyagból hogyan lehetpiacképes terméket gyártani. Itt alkotnakaz erdélyi és hazai mûvészek a nagynépszerûségnek örvendõ alkotótábor-ban. Az Alföldfásítási Múzeumban meg-tekinthették az egykori munkagépeket,szerszámokat, valamint az alföldi erdõkjellegzetes élõvilágát.

V. program Bugac

Bugacz, tágas puszta, Pest-Soltvgyében, Kecskeméthez délre 2mfd, 150 lakossal. Bírják Szentkirá-lyi, Faragó nemzetségek, Kecskemétvárosa.


A nagybugaczi pusztának Tolvajos nevû része meg a rónák Svajcza; hegyei homokbuczka sorokból állnak, egész rendeshegy-völgyes táj tiszta futóhomokból, melyet a szelek szabad száguldása halmozott sorba élekké, csúcsokká. Be van nõvenyár- és nyirfa bokorral, helyente borovicskával, ittott fûvel, giliczetüsökkel, betyárvirággal, kutyatejjel s a legmagasabbcsúcsa félakkora, mint a Szent-Gellért hegyé. Azért viseli a Tolvajos nevet, hogy a betyárvilág idején oda, szurdokaiba rej-tegették a lopott lovat zsandárszemek elõl. Elhagyott útnyom vonul rajt végig, a régi kiskõrösi, melyen Petõfi egykor Kecs-kemétre járt.Legjutalmazóbb kiránduló hely azonban a Szikra, a Tisza partján terülõ eme szintén buczkás, de õsi termékenységû te-nyészettel benõtt pont, hol ma még nyári lakok, idõzõk nincsenek, de nincs messze az idõ, mely kinöveszti azokat is a ta-lajból. Fölsõ-Alpár pusztarésze ez, hol a szántó-vetõ ekéje rozsdás nyilhegyeket vet föl, meglehet a csatából, melyet a hon-szerzõ vivott itt Zalánnal; 1830-ban arany koronát és kardot leltek ott. Elragadó kilátás nyilik a Rekettyés halomról, me-lyet a fûzfa szegély között kanyargó Tisza szõke vize mos.Kecskemét határterületérõl méltán irja Kada Elek, hogy nem olyan sikság az, hol kis ágaskodással a tücsök is széttekint-het; sem oly fátlan pusztaság, a mely fölött még a Nap is elunja a járást: hanem viruló kert, a hol szellõ hordta magbólnõtt ki az erdõ, haragos sömlyékbõl indul útra a virágra hulló harmat, arany csillogású buczkákkal köt czimboraságot akénye-kedvére õgyelgõ napsugár. Nyári napfordulókor ereje birásában van a természet, a hajnal az alkonnyal fog kezet,virág virágra hajtja fejét, lomb lombnak susog, a Nap hevétõl égõ sárgán folyik egybe a kalászos föld az ég aljával, a hori-zon mesgyéjén a forróság arany szinei vastag rétegben öntenek el mindent; õsszel pedig fölötte álmos lomhasággal feke-te fölhõk keringenek, mint valami óriási sasok, kiterjesztett szárnyok alig lebben.


Bács-Kiskun megyében az erdõk 52%-amagántulajdonban van. A megyében 10erdészeti integrátor segíti a magánerdõ-gazdálkodók mûködését. Gohér Zoltánmagánvállalkozó tevékenységével ismer-kedhettünk meg. A Kiskunsági NemzetiPark kezelésében lévõ Kolon-tó mellett,az úgynevezett Bikatoroknál láthattukazt, ahol az alföldi nyílt homokpusz-tagyepek és több száz hektáros fekete-fenyõ-állományok váltják egymást. Csen-gõd község határában található a Közöserdõ, amely UNESCO bioszféra-rezervá-tum. Petõfi Sándor szülõházának megte-kintése kötelezõ érvényû.

VI. program Magánerdõk, egyedi élõhelyek

Csengõd, puszta, Pest-Solt vármegyé-ben, Kis-Kõröshöz tartozik, s az otta-ni földesurak birják. Elosztatik Alsó-Csengõdre s Kis-Czebére, és Felsõ-Csengõdre. Az elsõnek kiterjedése4845 hld, mellybõl 800 h. szántó,600 h. kaszálló, 200 h. homokerdõ,45 h. mocsár, 200 h. turjános vizál-lás, 200 h. futóhomok, 2800holdlegelõ. Felsõ-Csengõd kiterjedése3045 hold, mellybõl 600 h. szántó-föld, 700 h. kaszálló, 200 h. homok-erdõ, 45 h. mocsár, 200 h. turján,200 h. futóhomok, 1100 h. legelõ.

Kiskunság (részlet)

Hova szívem, lelkemMindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott,Ujra láttam végre születésem földét,A szép Kiskunságot!Bejártam a rónát, Melyet átölel a Tisza-Duna karja,S ölében, mint kedves mosolygó gyermekétAz anya, úgy tartja.

Itt vagyok megint aNagyvárosi élet örökös zajában, Oh de képzeletem most is odalenn az Alföld rónáján van;Testi szemeimet Behunyom, és lelkem szemeivel nézek,S elõttem lebegnek szépen, gyönyörûn azAlföldi vidékek.

Petõfi Sándor

Kis-Kõrös, népies mv., Pest-Soltvmegyében, homokos rónaságon, út.P. Vadkert 1 óra. Határa, ide nemértve a pusztákat, 12 507 hold és142 öl, holdját 1200 ölévelszámítva. Ebbõl szántóföld 2579 h.439 öl, kaszálló 1930 h. 206 öl,szõlõskert 746 h. 589 öl, legelõ4041 hold, futó homok 295 h. 1072

öl, mocsár és vizállás 1996 hold,beltelek 919 hold és 36 ? öl. Ebbõlismét urbériség: 1963 h. szántó, 912h. kaszálló; egyház és város szán-tófölde 379 h., kaszállója 516 h.,majorsági szántó 236h. és ugyanan-nyi kaszálló. Hanem majorságipuszták többen tartoznak ide, mintTazlár, Kaskantyú, Czebe, Tabdi,Csengõd és Kis-Bócsa, mellyek össze-sen 42 510 holdra terjednek. Földenagyon homokos, melly fõleg csakrozsot és burgonyát, de tiszta buzátés tavaszit gyéren terem. A szarvas-marha- és birkatenyésztés jó karbanáll. Terjedelmes szõlõiben jó kertibort, de sok gyümölcsöt termeszt.Lakja 5560 ágostai, 257 rom. kath.,223 héber. Az ágostaiakat VattayJános telepítette ide a mult századelsõ tizedében, Nyitra, Nógrád,Hont vmegyébõl és Pestnek váczijárásából; s ezért ezek tót eredetüek,de ma már a legöregebbeket kivéve,mindnyájan beszélnek magyarul. Akatholikusok mind magyarok.Urbéri egész telek 70 találtatik,további 233 mesterember és 959zsellér. Van itt egy igen nagy ágostaitemplom, 4 osztályu derék iskolával,és egy kath. szentegyház; végrehatárában 4 mocsáros tó. Kis-Köröstbirják a Vattay nemzetség leányáguörökösei.


Harka-Kötöny-Bodoglár térségében aKiskunsági Nemzeti Park munkatársai-nak közremûködésével megtekinthet-tük a tartós szegfû (Dianthus diutinus)egyedüli elõfordulási helyét, élõhelyét.Igazi szakmai kihívás az itt találhatófeketefenyves erdõállomány szerkezet-átalakítása. Tájékoztatást kaptak eprogram résztvevõi a térség magán-erdõ-gazdálkodásáról is. Itt mûködik azország egyik legnagyobb kapacitásúraklapgyára, amely évi 80 000 m3 fa-anyagot dolgoz fel.

VII. program Országos hírû faipar, védett növényritkaság

Harka, puszta, Pest-Solt vmegyében,Halas, Kötöny, Bodoglár, Tájó és Zanapusztákkal határos. Határa 10,000hold, mellynek harmada jó szántóföld,a többi homokos legelõ. Birják b. Pod-maniczkyak és több Fáy örökösök.

Kötöny, puszta, Pest-Solt vármegyé-ben, határos Halas várossal, Pirtõ,Tázlár, Bodoglár, és Harka puszták-kal. Kiterjedése 10,000 hold, mel-lynek harmada sivány homok. Töb-bire nézve lásd Vadkert leirását.

Meg kell emlékeznünk a Budapest-csongrádi hajózó csatornának jövõ évtizedalatt remélhetõleg megvalósuló tervezetérõl is.Ámbár e csatorna eszméjével már Mátyás királyunk is foglalkozott, annak lé-tesítése az óriási technikai és pénzügyi nehézségek folytán napjainkig csakpium desiderium maradt; pedig a csatorna országos fontossága mellett mi sembizonyit jobban, mint az, hogy a kérdés 1720 óta az országgyûléseken isugyszólván állandóan napirenden volt és a csatornát már József császár mû-szaki tanulmány tárgyává tétette és a kérdés megoldásával, sok másokon kívül,hazánk oly kitünõ vízimérnökei mint Vedres István és Boros Frigyes éveken átfoglalkoztak. Ez utóbbi 1867-68-ban az akkori kormány megbizásából 3 egy-mástól eltérõ tervet is dolgozott ki. Érdeklõdött ez ügy iránt Ferencz József ki-rályunk is, a kinek akkori szegedi látogatása alkalmával Boros a tervekrõl rész-letesen referált.Sajnos azonban, hogy a rendkívüli technikai nehézségek leküzdése a mûszakitudomány akkori állapotaában még oly óriási épitési költségeket involvált,hogy a csatorna pénzügyi nehézségek miatt annál kevésbé létesülhetett, merta várható jövedelem sem volt a befektetendõ tõkével arányban.A csatorna nemzetgazdasági fontossága abból itélhetõ meg leginkább, hogymaximális teherforgalma 80 millió métermázsára tehetõ, ezenkivül vizénekegyrésze öntözésre is felhasználható lévén, a vidék mezõgazdasági fel-lendölésére is elõre nem látható mérvû befolyást gyakorolhat.A Budapest-Csongrád-Szegedi hajózó csatornának országos fontossága sokkalinkább átment a köztudatba, hogysem felesleges ne lenne annak bõvebb fejte-getése, és hogy a minden víziutat nélkülözõ Kecskemét mily mértékben éreziannak szükséges voltát, eléggé bizonyitja a tény, hogy már 1825-ben a csator-na czéljaira évente 25 ezer napi munkát ajánlott fel.


A Császártöltési Erdészet kezeli és tartjakarban azt a 3,6 hektáros parkerdõt,amelyet 1981-ben alakított ki azerdõgazdaság. A közjóléti beruházásazóta a környékbeliek kedvenc kirán-dulóhelye. A keceli sétaút során az Al-földre jellemzõ erdõállományokat te-kinthettek meg a résztvevõk. Így kocsá-nyos tölgyest, fehér nyárast és az elma-radhatatlan nemesnyár-ültetvényeket.Kecelen, az Európában egyedülállófegyvermúzeumban – mely Pintér Jó-zsef tulajdonosról elnevezett Pintér Mû-vek fémüzem területén található – el-avult, használaton kívüli fegyverarze-nált tanulmányozhattunk.

VIII. program Homoki erdõállományok, hadtörténeti kuriózum

Keczel, magyar falu, Pest-solt vmegyében, lapályos homokos térségen, út. p.Vadkerthez 1 órányira, 3663 lak, kik 17 zsidót kivéve, mind r. katholikusok.E helységet gr. Patachich Gábor kalocsai érsek telepitette 1734-ki sz. Györgyhava 22-kén kiadott szerzõdésnél fogva, melly szerzõdést késõbb visszavévén,1845-ik apr. 9-kén más szerzõdéssel cserélte fel. Ebben Bánegyház, Dömötörés Csongõd pusztákat örökösen a keczeli határhoz kapcsolta, s magának sem-mi majorsági földet fen nem hagyott. E pusztákkal a keczeli határ tesz mint-egy 26,000 holdat, mellybõl 1000 h. beltelek, 9000 h. szántó, 3000 h. rét,100 h. kenderföld, 200 h. kukoriczaföld, 360 h. helység szántóföldje, 260 h.kaszállója, 700 h. öreg szõlõ, 800 h. uj szõlõ, 50 h. nyiresi szõlõ, 50 h.fejérhomok szõlõ, 40 h. helység erdeje, 40 h. helység csukástói erdeje, 800 h.szarkási erdõ, 400 h. rafai-széki erdõ, 48 h. urasági tölgyes erdõ a falu mel-lett, 1 h. dömötöri korcsmaföld, 9151 hold közlegelõ. Határa egészen homo-kos, de mégis 1/6 elsõ, 1/6 második, 4/6 pedig negyedik osztályu, mivel ezenföld az erõs szelektõl, hol pedig a föld árjától rongáltatik, s leginkább rozsotterem. A marha- és birkatenyésztés jó karban áll. Van itt kath. paroch. temp-lom, régi módra épült plebánia, mellynek közepén csak egy szoba van eme-letben torony formára; uradalmi borház és lakhely, megyei ház, urad.Pálinkafõzõ. Birja a kalocsai káptalan.

Császártöltés, német falu, Pest-Soltvármegyében, ut. p. Hajóshoz 1 órá-nyira, Sárközt a homoktól elválasztóhegysor és Õrjeg mentiben két dombközött benyuló völgyben. Határa9738 hold, u. m. 2500 szántó, 538rét, 1100 legelõ, 1500 szõlõ, 1800erdõ, 300 beültetendõ homok; azõrjegi mocsár 2000 hold. Ezekbõluradalmi szántóföld csak 128 hold.Földje vegyes sárga és fekete homok,leginkább rozsot terem. A helységvégén van egy forrás, mellynek árok-ba huzása által tó képzõdött, mellymost az uraságnak egy malmát hajt-ja. A szántóföldek közti völgyben pe-dig egy kis tó találtatik. Végre azÕrjeg nevû mocsár Akasztó helységhatárától kezdve a megye végéig,illetõleg Baja város határáighuzódik. Népessége 1538 lélek, kik13 zsidót kivéve, római katholiku-sok, paroch. templommal. Bírja a fa-lut a kalocsai káptalan.


Kellemes esti hûvösben gyülekezett azerdészsereg a baráti vacsorára. Úgy gon-dolom, mindenki maximálisan meg voltelégedve a vendéglátással, és a jó hangu-lat már csak az asztaltársaságokon mú-lott. Valószínûleg senki nem sértõdöttmeg, hogy Kiss Béla vezérigazgató, aházigazda az est megnyitóját hárommondattal elintézte. Köszöntötte a meg-jelent vendégeket – külföldieket és bel-földieket egyaránt –, majd Sódar Pál, voltvezérigazgatót, és végül jó étvágyat kí-

vánt. Mint utóbb kiderült, senkinek nemhiányoztak az eddig megszokott, rövi-debb vagy hosszas oda-vissza köszön-tõk, s ami kellemes meglepetés volt, a ze-ne sem haladta meg 50 decibel hangerõt,kivéve a tapsot, melyet a helyi GÉR-PVINE showtánc-csoport kapottelõadásáért. Akit az éjfél a sátorban ért,friss, meleg töltött káposztával folytathat-ta a vacsorát, amivel kellõen „megágyaz-hatott” a jó hangulathoz elengedhetetlenhideg sörnek és a homoki boroknak.

Baráti est


A Városháza elõtt gyülekezõ erdészeket harangjáték fogadta,és nem is akármilyen, hanem az Erdészhimnusz dallamát ját-szották a harangok. Ez kellemes meglepetés volt.

Ezután Szabó Tibor köszöntötte a 138. Vándorgyûlés máso-dik napján megjelenteket. Bemutatta a nap mûsorvezetõit, GidróKatalint és Makranczi Zalánt, a kecskeméti Katona JózsefSzínház mûvészeit és felkérte dr. Sárközy István alpol-gármestert, hogy köszöntse a résztvevõket.

Gidró Katalin és Makranczi Zalán elõadták Oravecz Imre:Az erdészet föltámasztása címû versét

Hajnalodik,harmat csillog a léckerítésen,

fölkel a felesége mellõl, csöndben fölöltözik és távcsõvel, botszékkel, puskával, tölténnyel,bárcával, jelzõbaltával fölszerelvevilágos színû nyári egyenruhában kilép a kiskapunés szemlére indul az erdész,

hamar letér a kitaposott gyalogútról,átvág egy levegõs nyiladékon,és a sûrûben folytatja útját,

idõnkint megáll, és körülnéz,figyeli a fákban a növekedést,figyeli a korhadást magában,

megkeresi és szétrugdossa a vadorzók csapdáit,de gondosan kikerüli az ehetõ gombákatés gyógynövényeket,

néha talál egy-egy tisztást az életében, kisimítja rajta a mohát, ahol meggyûrõdött,fölállítja rajta a füvet, ahol lefeküdt, de ez egyre ritkábban esik meg vele,

keresztez egy friss vágást, és szavak nyomulnak a tudatába:dorong, rönk, tuskó, forgács,de kitessékeli õket,és helyet csinál néhány fiatal csemetefanévnek, azután tovább megy,

egyenként elaltatja a baglyokat,és sorban felkölti a vaddisznókat, szarvasokat,nyulakat és rigókat,és kidörzsöli a szemükbõl az álmot

és visszatér az erdészházhoz,elõveszi a mellényzsebébõl az óráját,rápillant, és fakereskedõk, napszámosok és rõzse-szedõk jelenlétébenmegnyitja az erdei napot

A Városháza udvarában Sárközy István emlékhelyet ava-tott, ahol Koleszár István, az ÁPV Zrt. Erdészeti és Agrárgaz-dasági Portfoliókezelõ Igazgatóságának ügyvezetõ igazgatójarövid, munkásságát méltató beszéddel felavatta Bakkay Jó-zsef emléktábláját.

Emléktábla-avatás


Ezután az emlékhelyrõl a Katona JózsefSzínházba sétáltak át a Közgyûlésrésztvevõi. A színház nézõtere valóságosgyöngyszem, ahonnan gyönyörködhet-tünk a színpadra varázsolt erdõben. Fo-kozta élvezetünket Kiss Gergely hangu-

latos gitárjátéka. Ezután a mûsorvezetõk– eleget téve protokolláris kötelezettsé-güknek – köszöntötték a jelenlévõket,név szerint is említve Benedek Fülöpöt,a Földmûvelésügyi és VidékfejlesztésiMinisztérium szakállamtitkárát, Koleszár

Istvánt, az ÁPV Zrt. Erdészeti és Agrár-gazdasági Portfoliókezelõ Igazgatóságá-nak ügyvezetõ igazgatóját, Bányai Gá-bort, a Bács-Kiskun megyei Közgyûléselnökét, valamint dr. Sárközy Istvánt,Kecskemét város alpolgármesterét.

A zászlók bevonulása és a Himnuszelhangzása után Gazsó György Jászai-díjas színmûvész elõadásában meghall-gattuk Arany János Rege a csodaszar-

Kecskemét földrajzi fekvése.

Itt áll ez a város folyóviz nélkül, hegy nélkül, Istentõl áldva, magyar népétõl megelégedetten lakva, örök mozgó posza-homok buczkák tág birodalmában. Hasztalan pusztitotta tatár, török, rácz, hasztalan élte a német, - mert a nagy siksá-gon, hol a fövényt szabadjában hordja a szél s a messze táj hajdan csupán vadaknak volt nagy tanyája, mindenfelé moz-galmas élet, dús tenyészet képe tárul szem elé: ott, a hol II. József császár 1768. áprilban Pesttõl egész Szegedig egy föld-mûvest sem látott.A ligetekkel tarkázott pusztákon, mond Kada Elek, a száguldó ménesek nyeritésébe, ballagó gulya kolompszavába apásztorfurulya édes dallama vegyül, mely a mult keserveit csak azért panaszolja, hogy bele szõhesse a jövõbe vetettboldogitó reményt. Tündöklõ fehérségû tanyák lepik a beláthatatlan messzeségû mezõket, hol a szorgalmas kéz vezetteekevas nyomában tarkabarka szõnyeg gyanánt imbolygó vetés kel, hányja a fejét. Majd gyümölcserdõ váltja azt, hol ten-ger mennyiség sárgálló baraczk, gránátpiros megygy, mosolygó almák milliói omlnaka a fákról, alattok az édes szõlõ kék,fehér, piros gerezdje duskálkodik: fölhangzik közöttök a dalos madár füttyje, fölüti tanyáját ott a boldogság, részese an-nak minden lélek.Messzire látszanak ki a karcsu tornyok, aranyozott keresztjeik-, gombjaikról szikrázva verõdik vissza a napsugár; a tisz-tára meszelt házak fölé emeletes iskolák terülnek, a tudomány fokhelyei, forrásai, – a sok templom azt hirdeti, hogy azember vetésére Isten adja az áldást.A régi városház bontásakor elõkerült az udvar talajából 6-odfél száz apró ezüstpénz és arra vall a veretök, hogy a salz-burgi érsekség XIII. századbeli pénzei; de napvilágra jutott akkor közelökben két arany is, az egyik velenczei 1553-1558-ból, a másik török eredetû.Közel van a hires Kaszapkút, melyen kívül születni és mégis Kecskeméten szerepelni kritikus dolog. E kút regéjét KadaElek ekép mondja el: „Mikoron Árpád a honfoglaló magyaroknak az alpári csata után a földet osztotta, zúgolódott a csa-pat, melynek Kecskemét pusztája esett osztályul, jobb nyilast óhajtottak, olyant, a melynek vize is van. Elõvette ekkorZalán-verõ kardját Kaszap, az öreg táltos és addig hányta föl vele a sivány homokot, míg abból üde víz buggyant föl.Megizlelte a nép és mivel jónak találta, megtelepült körülötte és annak puszta vidékét gyümölcserdõvé alakitotta. Ezótaemelkedett az õsváros, melynek õslakosai ma is azt tartják, hogy az az ember, ki a Kaszapkúton belül született.Az alföldi városok népét régi tapasztalás okositotta oda, hogy a nagy harangjokat meg ne húzassák minden jövevény ked-veért azonnal, ha csak nem püspök az, - de ha évek során jó akarattal illeszkedik az idegen a lelt viszonyok közé és ki-vált ha némi fekvõséget is szerzett közöttök, bevállalják egyenes szivvel, igaz barátsággal.Mappából földrajzi leirást adó német tudósok ráfogták Kecskemét és vidékére, hogy tengeri eredetû kagylóhéjakkal be-hintett fövényes talaját szegényes fû födi, félnapokon át elbolyonghat az útas míg élõfára bukkan. Szaller György ugyanPestmegye gabonás csûrének és szénás kertjének nevezi e század elején Kecskemétet, még sem birta ellensulyozni vele,a mit Korabinszky lexicona elterjesztett, hogy fél napig is el lehet menni Kecskemét mellékén a nélkül, hogy a szem egyet-len zöld bokrocskát is látna.Honfitársaink tudatában is fészket vert a hiedelem, hogy puszta van itt a legsivárabb alakban. Czuczor Gergely is igyénekel:

De bár merre néztem Tisza, Duna feléEgy szál fa csak kevés, annyi sem tûnt elé.

Sõt egy fölvidéki földrajziró, Talapkovits Antal is a Földrajzi Közlemények 1880-iki évfolyamában azt vette tolla hegyé-re, hogy Kecskeméttõl a Tiszáig elterülõ sivár homokterület a Szaharát jutatja eszünkbe. Megczáfolja pedig ezt Kecske-mét földmûvelésének, gyümölcs és szõlõtermesztésének leirása.Mosolyogjon bár rajta a fölvidék embere, kinek majd a nyakába hogy nem szakad az erdõs, regényes sziklabérczek töme-ge, lábai alatt tátongatnak a merész metszetû mély völgyek, a hasadékokba lezuhanó kristályvizû csermelyek, a tájkép ezékesitõ elemei: az Alföld metropolisának is megvannak a maga elragadó szépségei.A ki baraczkvirágzáskor fölhág oda, honnan aSugártorony kilátszik a pusztára,annak szemét foglyul ejti a vörös virágtenger nyugodt tükre, mely a várost egészen körülövezi, pár napra rá kifehérszike tengersík, mikor meg már az üvegmeggy miriadnyi fái hajladoznak a töménytelen, tömérdek fehér virág súlya alatt.Különösen szép Kecskemét város látóképe a nyiri Mária kápolna felõl, a templom tornyok egymás mellé sorakoznak ésa nagytemplomé úgy emelkedik társai és a háztenger fölé, mintha óriási kéz épen a nézés pillanatában vonná elõ a ta-lajból. Mindezt a nyári est a gomolyag, éles hegycsúcs, rovátkos várszerû, szinte mozdulatlannak tetszõ felhõ képzõdésteszi a szemnek felejthetetlenné; mert sehol sem oly fantasztikus szép a felhõ-alakulás, mint az Alföldön, csak az a kár,hogy gyorsan változik a képe.

A Közgyûlés


vasról címû versét. Gazsó György aSoproni Erdészeti és Faipari Egyetemerdõmérnöki karán szerzett diplomát,színészi pályafutását pedig itt Kecske-méten kezdte.

Ezután dr. Pethõ József, az Orszá-gos Erdészeti Egyesület elnöke megnyi-totta közgyûlést, és felolvasta Szili Ka-talinnak, az Országgyûlés elnökének aKözgyûléhez írott levelét.

„Országos Erdészeti EgyesületDr. Pethõ József úrelnök

Tisztelt Elnök Úr!Köszönöm meghívásukat az Orszá-

gos Erdészeti Egyesület 2007. évi Ván-dorgyûlésére. Hivatali elfoglaltságommiatt személyesen részt venni nem állmódomban országos rendezvényükön.Együttmûködésünkre tekintettel, együttérezve az erdésztársadalommal, támo-gatva felelõsségteljes munkájukat ké-rem, adja át jókívánságaimat tagságuk-nak és a küldöttközgyûlésen megjelentkülföldi és hazai erdészeknek.

Az emberiség nagy kihívása, hogyhogyan tudja tevékenységét harmóniá-ba hozni a környezetünkkel, a termé-szettel. Az erdészek számára, akik év-századok óta a tartamos erdõgaz-dálkodást mûvelik, közismert a fenn-tartható fejlõdés világot érintõ problé-mája. Hazánk nem rendelkezik fenn-tartható fejlõdési stratégiával és magamis azon dolgozom, hogy még ez évbenelkészüljön ez a munka. Az Akadémiánvitasorozat keretében politikusokkal,tudósokkal, civilekkel keressük a leg-

jobb választ, hogy õsszel elkészülhes-sen javaslatunk. Kiemelt szempontnaktartom, hogy a társadalmi viszonyokképviselete az elsõ és a gazdaság csakeszköz a végrehajtáshoz. Várom az er-dészek szakmai észrevételeit is, hiszenaz erdõ a fenntarthatóság fontostényezõje, így az erdészek munkájánakkülönösen nagy szerepe van az emberi-ség jövõje szempontjából.

Tisztelt Erdészek, kívánom, hogyjövõt építõ munkájuk a fenntarthatófejlõdés nemzeti stratégiáját támogatva,a társadalom megelégedésére és sajátboldogulásukat is szolgálva fejlõdjön.

Budapest, 2007. június 20.Üdvözlettel:

Dr. Szili Katalin”

* * *Gidró Katalin szavalata következett:

Lukács László: A fa (részlet)

Nesz nélkül árad, mint egy boldog álomaz éltetõ nedv a sok titkos ágon,gyökér folyók akár a vér a szívbe,torkollnak össze fent egy izmos ívbe,mely az erõtõl görcsbe csavarodvavájja magát fel egyre magasabbra,a gyökerekben, rostokban s inakbanerõ száll fel a mélybõl láthatatlans mindaz, ami a mélyben szunnyad érve,erõs törzsként bukkan a föld színére.

* * *Ezután Kiss Béla, a KEFAG Zrt. ve-

zérigazgatója, az Országos ErdészetiEgyesület Kecskeméti Helyi Csoportjá-nak elnöke, egyben az esemény házi-gazdája szólt a megjelentekhez.

„Tisztelt Ünnepi Közgyûlés! TiszteltElnök Úr!

Kedves Kitüntetettek, Vendégeink!Az alföldi ember közismert nyíltságá-

ról, határtalan szeretetérõl és ragaszkodá-sáról környezetéhez, élõhelyéhez. Ennekszellemében próbáltuk bemutatni az el-múlt évtizedek munkájának eredményétegyütt a magánerdõ-gazdálkodókkal, atermészetvédõkkel és a munkánkat felü-gyelõ hatósággal. Együtt, mert eredmé-nyeinket is közösen értük el.

A Vándorgyûlés résztvevõi Bács-Kis-kun megye különbözõ tájegységeinnyolcféle programon vettek részt, melyekcélja a Duna-Tisza köze természeti adott-ságainak, védett ritkaságainak, kulturáliskuriózumainak, az erdõgazdálkodás e táj-ra jellemzõ folyamatainak és az érték-teremtõ munka eredményeinek megis-mertetése volt, különös tekintettel a Ho-mokhátság megváltozott éghajlati, hidro-lógiai viszonyaira.

Vendégeink megtekinthették többekközött a páratlan szépségû KecskemétiArborétumot – melynek létrehozását mi,erdészek kezdeményeztük –, az országo-san ismert – 3 telephellyel, gazdag dísznö-vény-kínálattal rendelkezõ – Juniperus


Parkerdészetünket, a város legkedveltebbkirándulóhelyének számító, a nemzeti ün-nepeink megemlékezésének méltó hely-színeként ismert Nyíri Parkerdõt, ahol aVackor Vár Erdei Iskola található, a kis-kunsági szikes puszták élõvilágát, az ágas-egyházi erdõtömb különlegességeit, afülöpházi homokbuckák egyedi növény-és állatvilágát, a páratlan és messze földönhíres bugaci Õsborókást, a kitartó munkaemlékét õrzõ bugaci Alföldfásítási Múzeu-mot, továbbá az ország legnagyobb rak-lapgyártójaként ismert, évi közel egymilliórakodólapot elõállító ÖKOPAL RaklapÜzemet, valamint a megye védett termé-szeti kincsei közül a Kolon-tó környékét,a Közös-erdõ növényritkaságait, illetve atartós szegfû – világviszonylatban is egye-dülálló – termõhelyét.

Hogyan is jutottunk el idáig? Engedje-nek meg egy rövid történeti áttekintést!

Az Alföld utolsó természetes nö-vénytakarója az erdõs puszta volt, aholerdõk, mocsarak, lápok, lösz- éshomokpuszták váltogatták egymást.Uralkodó erdõtípus a tölgyerdõ volt. Ahonfoglalás idején az Alföld erdõkbenés fában sokkal gazdagabb volt, mintma. A mezõgazdasági kultúra fejlõdéseés a kiterjedt állattenyésztés azonban azerdõk nagymértékû pusztulásával járt.A megváltozott hidrológiai és éghajlativiszonyok a felsõ talajrétegben futóho-mok kialakulásához vezettek. A homokmegkötése, az alföldi fásítás ügye úgy-szólván állandóan napirenden szere-pelt, egészen napjainkig.

Külön érdekességként emelném ki,hogy a homok megkötése alapvetõenkét módon történt, erdõsítéssel, vala-mint szõlõ- és gyümölcstelepítéssel. Ta-lán nem véletlen egybeesés, hogy Kecs-keméten 1934-ben rendezték megelõször az Országos Erdészeti Vándor-

gyûlést, és szintén ebben az évben ren-dezték meg elõször – az itt termõ gyü-mölcsök és termények bemutatása, to-vábbá piacra jutásuk elõsegítése érde-kében – az elsõ Hírös Hét Fesztivált is,amely napjainkban is Kecskemét egyiklegjelentõsebb és legnépszerûbb ha-gyományos rendezvénye.

A kitartó munka eredményeként azAlföld 1945-beni 5%-os erdõsültségema már eléri a 20%-ot, így Bács-Kiskunmegye térképérõl sorra tûntek el azok afehér foltok, melyek a terméketlen ho-mokbuckás területeket jelezték. A me-gyét járva szemet gyönyörködtetõ látniaz a sok zöldellõ erdõt, mely szintegomba módjára nõtt ki a földbõl, átfor-málva ezzel az alföldi tájat.

Ha ugyanezt a történetet a Kecskemé-ten rendezett vándorgyûléseken megfo-galmazott célkitûzések tükrében nézzük,elmondhatjuk, megvalósult mindaz, amitelõdeink üzentek a jövõnek.

(1934)„…Ha sikerülne elérni a célt, amit

magunk elé tûztünk, nem csak sok ezerhold, ma alig termõ magyar föld válnéka nemzeti vagyon jelentõs alkotó elemé-vé, de sokszor tízezer magyar testvé-rünk nyerné el magában azerdõgazdálkodásban és még inkább atermékek feldolgozásában azt, amiannyira hiányzik: a munkát, a kenye-ret, a nyugodt megélhetést...”

(1984)„...Ötven éve elõdeinknek az Alföld-fá-

sítás elõkészítése mellett a gyakorlati vég-rehajtásból kevés jutott, nekünk annáltöbb. Az a lehetõség, ami számunkra ittmegnyílt, mindennapunk munkájávávált. Eredményeinket és tevékenységünketértékeljék úgy, mint az Alföld sívó homok-ján végzett munkánk gyümölcsét...”

165 800 hektár erdõ jelenti ezt a gyü-mölcsöt, mellyel elõdeink – s már mi ma-gunk is – hozzájárultunk az embereknekmunkát, megélhetést és egy élhetõbbkörnyezetet biztosító táj kialakításához.

S mi milyen célt tûzhetünk ki ma-gunknak, mit üzenhetünk a társadalom,a jövõ felé?

Mi erdészek továbbra is hiszünk azösszefogás erejében, a közös célokérttett erõfeszítéseink eredményében! Hi-szünk akkor is, ha korunk gyorsan vál-tozó világában a társadalmi és politikaielismerés elmarad, ha továbbra is az ag-rárágazat mostoha gyermekei vagyunk.

Óvjuk, védjük erdeinket, gondosko-dunk a benne termõ faanyag felhaszná-lásáról. Mindennapi tevékenységünksorán maradéktalanul megteremtjük azerdõ sokrétû funkciójának összhangját.

Erdeinket közkinccsé tesszük, hogyminden korosztály élvezze az erdõ általnyújtott örömöket és megismerhesse atermészeti nehézségekkel küzdõ erdé-szek korokon átívelõ munkáját.

Ösztönözzük az élhetõbb települé-sek zöldfelületeinek növelését, kezde-ményezzük a parkerdõk létrehozásárahívatott programokat. Óvjuk és védjükpótolhatatlan természeti értékeinket.

Csak ily módon várhatjuk el, hogy azerdõ, mely véd és szeret bennünket,igazi megbecsülést kapjon nemzetünkegészétõl.”

* * * „Erdõ van, volt és lesz! A fák ledõlnek,

de a gyökerek szívják már az új sarj táp-lálékát, álmodják már az új hajtást, és acsírák mélyén már új erdõk susognak. Afából tûz lesz, otthonok melege, út lesz éstávolság, a szekér-kerekek robogásában,játék a gyermekek kezében és szívében,szerszám és kisteknõ, lesz asztal s rajtakenyér, kitárt kapu és ringó bölcsõ, papírés könyv, harangláb és koporsó leszbelõle – egy másik világ ismeretlenmesszeségének nyugodalmas csónakja.A fák dõlnek és újranõnek. Élt, millió le-velével susogott, árnyékot adott a vadak-nak, fészket tartott a madaraknak, ésodvában talán fényes szemû mókusoklaktak – ez a dolgok rendje.”

(Fekete István)


Bányai Gábor is köszöntötte arésztvevõket, majd Benedek Fülöp ésKoleszár István köszöntõje hangzott el.

Benedek Fülöp:„Tisztelt Közgyûlés!A honfoglalást követõ századokban

az Alföld még erdõs-ligetes síkság volt,azonban a 18. századra ismert történel-mi okokra visszavezethetõen nagy terü-letei fátlan síkságokká váltak. Már a re-formkorban közügyként merült fel azAlföld, de különösen a homokvidékekerdõsítésének szükségessége.

A trianoni békeszerzõdés következ-tében az erdõterületek több mint 84%-akerült az új határokon kívül. A megvál-tozott helyzetben a figyelem ismét azAlföld erdõkben szegény vidékeire irá-nyult. S ez az a pont, ahol az alföldierdõsítések és Kaán Károly sorsa min-denki számára egyértelmûen összefo-nódott.

Kaán Károly 1919-ben kiadta a jel-szót: „Erdõt az Alföldre!”, majd eztkövetõen az õ vezetésével dolgozták kiaz alföldfásítási törvényként ismert 1923.évi XIX. törvénycikket, amelyet a triano-ni békeszerzõdéssel elvesztett nagyerdõségek pótlására és az Alföld környe-zeti állapotának javítására hoztak.

Az akkor létesített erdõk és fásításokészrevehetõen átformálták az Alföld ké-pét, és ezt a munkát folytatják Önöknapjainkban is.

Itt kell röviden említést tenni KaánKároly erdészetpolitikai munkásságá-ról, melyet az erdészeti szakigazgatásélén végzett a minisztériumunkban.

Kaán Károly 1908-tól dolgozott a mi-nisztériumban, ahol 1916-tól miniszteritanácsosként a kincstári erdõk ügyosz-tályát vezette, majd 1918-ban a Károlyi-

kormány az erdészeti ügyek országosvezetõjévé nevezte ki.

1919 végén helyettes államtitkárként– államtitkári hatáskörrel – az erdõ- ésfaügyek kormánybiztosa lett.

A sors kegye volt az erdészeti ágazatszámára, hogy egy ilyen fontos törté-nelmi pillanatban ilyen formátumúegyéniség állhatott a megfelelõ helyen,melyre addigi életútja predesztinálta.

A Kaán Károly nevével fémjelzett újerdészeti politika két legfontosabbirányelve:

– az ország erdõsültségének növelése,elsõsorban az Alföldön végzendõ erdõte-lepítések és fásítások révén, valamint

– a meglevõ erdõk védelme, a fenn-tartható erdõgazdálkodási gyakorlat ki-teljesítése volt.

Úgy gondolom, hogy ezekhez az er-dészetpolitikai és azon is jóval túlmuta-tó célkitûzésekhez hozzátenni, vagyazokból elvenni nem lehet, ezért az õ,korát megelõzõ gondolatait igyekszünkmi is megvalósítani. Lássuk tehát, mirejutottunk eddig.

Néhány szóval a Nemzeti Erdõprog-ramról:

Hazánkban a rendszerváltást köve-tõen a magánerdõ-tulajdon gyarapodásá-val, az agrárgazdálkodás szerkezeténekátalakulásával szükségessé vált az addigierdészeti, erdõgazdálkodási szemlélet ésaz erdészeti politika átformálása.

Az elmúlt évtizedben a társadalom fi-gyelme minden korábbinál nagyobbmértékben fordult az erdõk, illetve azerdõgazdálkodás felé, így errõl az ol-dalról is számon kérik az erdõvel valófelelõs és a közérdeket szolgáló gazdál-kodást.

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiá-jának és a társadalmi elvárásoknak valómegfelelés érdekében tehát a Kormány1110/2004. (X. 24.) határozatában elfo-gadta a Nemzeti Erdõprogramot a 2006-2015 közötti idõszakra.

A Nemzeti Erdõprogramban megha-tározott célok végrehajtása érdekébenjelenleg az alábbi meghatározó felada-tokról beszélhetünk.

– Az erdészeti támogatási rendszerátalakítása.

– Az erdõtörvény módosítása.– Az egységes állami erdõvagyon-

kezelés szabályzó-rendszerének kiala-kítása.

Erdészeti támogatási rendszer:A fenntartható erdõgazdálkodást, az

erdõk védelmi, közjóléti szolgáltatásai-nak egyre magasabb színvonalú bizto-sítását segíti elõ az erdészeti támogatási

rendszer, amely egyben az ágazat irá-nyításának egyik fontos eszköze is. Erendszert 2007-ben gyökeresen át kellalakítanunk, így 2007 az átmenet évelesz, amikor a megszûnõ nemzeti támo-gatási rendszer elemeinek kifuttatásamegkezdõdik, és elindulnak az elsõ újuniós támogatási jogcímek.

Az új rendszeren belül a nemzeti tá-mogatások aránya visszaszorul, ugyan-akkor az uniós támogatások szerepemegnõ, különösen a magán-erdõgazdálkodás számára.

2007-13 között az erdészeti célokraaz Új Magyarország VidékfejlesztésiProgramon belül mintegy 120-130 MrdFt-ot szánunk.

Az intézkedések közül kiemelkedõszerepet kap továbbra is az erdõtelepítés,amelyre majdnem 70 Mrd Ft-ot tervez-tünk. Ebben az összegben benne van a2004-2006 között a Nemzeti Vidékfejlesz-tési Terv erdõtelepítési támogatásával lét-rejött 44 170 ha erdõtelepítés 2007-2013közötti idõszakra vonatkozó támogatásiszükséglete is.

Az erdõtelepítés mellett azonban fo-kozott figyelemmel fordulunk ameglévõ erdõk fenntartása felé is. Új tá-mogatási lehetõségként jelentkezikmajd az Erdõ-környezetvédelmi prog-ram, az erdõszerkezet-átalakítás, a köz-

jóléti beruházások, az erdõvédelmi in-tézkedések és a Natura 2000 erdõkbenfolytatott gazdálkodás, amelyekre mint-egy 40-50 Mrd Ft közötti összeget sze-retnénk kifizetni.

Nagyon fontosak továbbá azerdõgazdálkodás versenyképességét ja-vító intézkedések, amely támogatásoknagyságrendje egyelõre 10 Mrd Ft körülalakul, és kiemelésre érdemes közülükaz erdészeti gépvásárlás, útépítés, inf-rastruktúra-fejlesztés, valamint az erdé-szeti szaktanácsadás.

Azonban a mindenkit leginkábbérdeklõ kérdés, hogy mikor indulnakezek a támogatások? Az Új Magyaror-szág Vidékfejlesztési Program brüsszelielfogadása még nem történt meg, azon-ban éppen a tegnapi napon történt megaz a fontos egyeztetés az Európai Bi-


zottság képviselõivel, ami alapján az el-fogadás már valóban csak napok kérdé-se. Ennek köszönhetõen elsõként az újerdõtelepítési támogatási rendeletet aminiszter úr várhatóan még a jövõ hétenaláírja, illetve a többi támogatási rendeletkidolgozása is végleges irányt vesz.

Erdõtörvény módosítása:Az erdõtörvény módosítása rövide-

sen megjelenik a Kormány II. félévimunkatervében, így a 2005. év végénfélbehagyott egyeztetések rövidesenfolytatódnak. A törvénymódosítás leg-fontosabb területei között az alábbiaksorolhatók fel:

– az erdõfenntartás pénzügyi garan-ciarendszerének átalakítása;

– az osztatlan közös tulajdonbanlévõ erdõterületek jelentõs részén, 217 074ha-on az erdõgazdálkodás beindításá-nak további ösztönzése;

– az erdõtervezésnek, az éveserdõgazdálkodási tevékenység tervezé-sének és engedélyezésének egyszerûsí-tése;

– az új uniós erdészeti támogatások-kal végzett erdõgazdálkodási munkákkivitelezését és azok ellenõrzésétmegkönnyítõ szabályozás;

– felelõs szakirányítói réteg kialakítása;– az illegális fakitermelés elleni küz-

delem hatékonyságának növelése.

Az egységes állami erdõvagyon-kezelésszabályzó-rendszerének kialakítása:

E téren mindenekelõtt szükséges fi-gyelembe venni a május 15-én elfogadott2082/2007. számú Kormányhatározatot,amely 2008. január 1-i határidõre az FVMelsõ helyi felelõsségében az egységes ál-lami erdõkezelés rendszerére vonatkozójavaslat kidolgozását rendeli el.

Az egységes állami erdõkezelésszervezeti rendszerének kialakításábanmindenképpen nagy jelentõsége lesz aParlament elõtt lévõ, az állami vagyon-ról szóló törvénytervezet elfogadásá-nak. E törvény alapján létrejöhet aNemzeti Vagyongazdálkodási Tanács,illetve az operatív vagyongazdálkodásitevékenységet végzõ Nemzeti Vagyon-kezelõ Zrt., amely vélhetõen az egysé-ges kezelés irányába fog hatni. AzFVM-nek e változások ismeretében te-hát az egységes állami erdõkezelésszakmai szabályzó rendszerére vonat-kozó javaslatát az erdõtörvény módosí-tásához kapcsolódóan kell megfogal-maznia.

Tisztelt Vándorgyûlés, a 2007. év te-hát valóban az átmenet és a változásokéve lesz, azonban remélem, hogy ezek

a változások az ágazat helyzetének ja-vulását szolgálják, és a Kaán Károly ál-tal kijelölt célok közül egyre több fogteljesülni!”

* * *

Koleszár István köszöntõje:„Tisztelt Vándorgyûlés, tisztelt Erdé-

szek!Az ÁPV Zrt. nevében tisztelettel kö-

szöntöm a Vándorgyûlést. Felemelõ ér-zés számomra egy ilyen törekvõ csapatelõtt állni. Erre a vidékre mindig is a tö-rekvés, a munkabírás és az alkalmazko-dóképesség volt jellemzõ. Mindezek-nek is köszönhetõ, hogy az erdészetitársaságok közül a KEFAG Zrt. dolgozika legnagyobb hozzáadott értékkel.

Felelõs törõdés az erdészeknél ésfelelõsség a tulajdonosoknál. Társasága-ink megfelelnek a gazdasági, védelmi ésközjóléti követelményeknek, egyöntetûjövõképpel rendelkeznek, megfelelõségetmutatnak a tartamosság és a fenntarthatófejlõdés érdekében. Jelentõs közvagyontkezelünk. Az ezzel járó köztájékoztatásikötelezettséget is szeretném egybekötniezen a vándorgyûlésen és köszönteniÖnöket azzal a hírrel is, hogy az államierdõk Magyarországon jó kezekben van-nak. Azt az eredményt, amit társaságainkmegtermeltek, gyakorlatilag aranykornakis nevezhetjük. Ezt jelentõsen azoknak azerdészeknek és segítõiknek köszönhet-jük, akik közremûködtek ebben a folya-matban.

Azzal szeretném köszönteni a ván-dorgyûlést, hogy az állami erdõk jó ke-zekben vannak, és továbbra is számít-hat ránk mindenki, aki velünk szembenis követelményt támaszt.

* * *

„Sok nagy erõ; Kevés vagy Egy ellen-ben csak igen kis erõ” hanem azon sokis csak úgy nagy erõ, ha közösen dolgo-zik egy célra; közös dolgozás, egyesü-lés pedig a sokaság oly számtalan különszínesei közt csak úgy eszközölhetõ startós, ha minden, ki a tárgyban mun-kás, fáradozási után bizonyos vagy vár-ható haszon következésében jobb lététemeli, vagy emelni reméli;… … – A közösérdek – interesse – azon nagy titok,mely mindent egyesít, s a nemzetekhosszú éltöknek egyedüli garantiája.

(Széchenyi István)* * *

Pethõ József OEE elnök beszéde:„Tisztelt Magyar Erdészek!Az Országos Erdészeti Egyesület

138. Ünnepi Közgyûlésének helyszíne akecskeméti Katona József Színház ün-nepélyességével, az erdészszakmát hû-en bemutató színpadképével, a megteltszéksorokkal méltó keretül szolgál. Azigazi alapot – már évek óta – mindig amegelõzõ nap, a Vándorgyûlés jelenti.A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Fa-

ipari Zrt. és az OEE Kecskeméti HelyiCsoport erdészközösségének egy évetartó, mindig részletre figyelõ szervezõ-munkája – mindannyiunk megelégedé-sére – meghozta a gyümölcsét. A nyolcprogram szemléletesen mutatta be alegutóbbi, az 1984-es Vándorgyûlés ótaeltelt közel negyed század – térségben– elért erdészeti eredményeit. Minde-nütt megérintett bennünket az erdész-szakmába vetett hit. A legjobb erdész-hagyományok méltó folytatóit ismertükmeg a Bács-Kiskun megyében szolgálóerdészkollégáinkban.

Emeli Közgyûlésünk értékét a ben-nünk élõ múlt, hisz sem jelenünk, semjövõnk e nélkül nem lehet. Igen, KaánKárollyal az élen az Alföldfásítás nagy-jait is megidézhettük „vándorlásainkat”kísérõ ünnepélyes pillanatokban.

És az elõttem szólók – a megyei po-litikus és erdész, a magyar erdészet or-szágos vezetõi – is mindannyian jó mu-níciót adtak.

Idõnként meg kell tennünk – hitelünkbiztosítására – szakmánkat nem ismerõ,


de nagy tekintélyû gondolkodók segít-ségül hívását. Itt vagyunk Kecskeméten,a hírõs városban – igen, a város nevesszülöttjének, Kodály Zoltánnak gondo-latait felhasználva szeretném elnöki be-szédem alaphangját megadni, így: „Szel-lemi szabadságban – megalkuvás éskompromisszum nélkül – lehet csak él-ni” Amikor csupa nagy betûvel megszó-lítom Önöket, és napjainkra gondolok,társul szegõdik mellém – de ki is józanít– híres zeneszerzõnk gondolatvilága!

Egy év telt el az OEE tisztség-viselõinek, így az elnökségnek is az újjá-választása óta. Kellõ idõtávlat ez ahhoz,hogy a tevékenységünk tükrében szem-besüljünk szakmánk valóságelemeivel.Ha csak munkánk egyes részeredménye-it tekintjük, így egyesületünk és szakla-punk honlapjának közszolgálatba állítá-sát, napi törvényes mûködésünket segítõszabályzatok megújítását, vagy a 2007.évi munkatervünk helyi csoportok, régi-ók és szakosztályok bevonásával történõösszeállítását – talán az elégedettséghangján szólhatnék. De a kezdeti lépése-ink – érdekeink képviselete szintjén – isbiztatónak tûntek, ha megemlítemmegtisztelõ látogatásunkat az Ország-gyûlés elnökénél, nyitásunkat a zöld civilszervezetek irányába, vagy folyamatosegyeztetéseinket fõosztályunkkal, vala-mint állandó kapcsolattartásunkat aMEGOSZ-szal és a FAGOSZ-szal. Ki-emelt jelenlétünk a 2 milliomodik hektárerdõ átadásán is reménykeltõnek tûnt, sezzel be is fejezõdött.

A 2018/2006. (VI. 30.) korm. rendelet-tel szemben – mely az Állami ErdészetiSzolgálat 10 igazgatóságát egy-egy me-

gyei mezõgazdasági szakigazgatásiszervbe rendelte – már nem tudtuk meg-védeni a jól mûködõ szervezetünket. Sõt– vezetõinek eltávozásával – továbbgyengült az FVM Természeti ErõforrásokFõosztálya is. Napjainkra újabb gyanússuttogás kezdõdött a magyar erdészetalapintézményének, az erdõrendezés-nek parkoló pályára történõ terelésérõl.Erre mondja a magyar, nincs hova vissza-lépni. A magánerdõk negyedmillió hek-tárjának rendezetlensége, erdõsült-ségünk 25%-ra történõ emelésének kö-zép- és hosszú távú szakmai megalapo-zása, az Országos Erdõállomány Adattáregységes elvû fenntartása csak néhánykiragadott példa a halaszthatatlan és üte-mezett éves program mellett, melyek azerdõrendezés fontos állami feladatai,

végzésük már EU-s elvárás, vagy talánkövetendõ példa. Ha mindehhez hozzáteszem szakmánk egyéb területein visz-szatérõen jelentkezõ bizonytalan jövõtsejtetõ ügyeket, így: hova tartozzon amagyar erdészet, ki kezelje a különbözõvédettségbe sorolt erdõket, lesz-e erdõ-privatizáció, lesznek-e erdõgazdaságiösszevonások, mikor terelhetõ normálismederbe a vadászat stb.? – már koránt-sem az optimizmus oldalán állok.

Mi is a fõ probléma? Elõször is „ne má-sokban, külsõ körülményekben, de fõkéntönmagunkban keressük a hibát” (Széche-nyi). Tegnap az ismert riporteri kérdésremár mint, mi az oka erdész-összetartozá-sunknak, nem adtam egyértelmû választ,most megteszem. Nem vagyunk egysége-sek a szakmát meghatározó kérdésekben.Továbbá a szakma igazságáért – egziszten-ciális okok miatt – a magyar erdészetvezetõ rétege nem mer kiállni. Háttérharcés egyéni küzdelem fellelhetõ, nyílt konf-rontáció azonban nem. Az alapigazság: va-dászházak rejtélyes világában létrejött al-kuk rövid távú sikerre kárhoztatnak. Ér-dekérvényesítés csak összefogással, egy-séges fellépéssel érhetõ el.

Másodszor a nemzet érdeke az, hogyaz erdészszakma minden szintjén, min-den szakterületén erdészvezetõ álljon. Amagyar erdõgazdálkodás a XX. sz. 60-aséveiben volt a csúcson, amikor az Orszá-gos Erdészeti Fõigazgatóság egységbenés mindent átfogó szervezetben irányí-tott. Ma az erdészet felett ellenõrzést ésirányítást gyakorló agráriumnak és gaz-dasági szférának rá kell ébrednie – de-mokráciában különösen indokolt –, hogycsak az egycsatornás, áttételek kizárásá-val mûködõ szervezet a hatékony. A II.világháború végét követõ államosításóta, 60 éve várjuk, hogy végre kezünkbevehessük a magyar erdõk minden hek-tárjának – több évszázados tudományraés gyakorlatra épülõ – kezelését, s ehhezszervesen illeszkedõ országos hálózatirányítását, vezetését. Államtitkár Úr isKaán Károlyra, egyik legnagyobb, elvei-ben máig ható erdészünkre hivatkozott,fogadják el végre intelmét:

„Az évszázados fordulóra berende-zett erdõgazdaság üzemének sikerét,sem a közjogi politika szeszélyeinek,sem a kormányzati politika ötletszerû-ségének kitenni nem lehet.”

Nekünk erdészeknek saját erdész-életünket kell végre élnünk. Meg kellalapoznunk – immár sokadszorra – amagyar erdészet ethoszát (erkölcsét) el-fogadva Széchenyi I. általános javasla-tát, miszerint „Tegyen e tekintetben mi-nél elõbb rendet a törvényhozás.”


* * *Az elmúlt Vándorgyûlés óta elhunyt

tagtársakról emlékezett meg OrmosBalázs, az Országos Erdészeti Egyesü-let fõtitkára

Ágoston Dénes erdésztechnikus, Al-bert Tóth Gergely erdésztechnikus, Arad-vári László erdõmérnök, Baka Lászlóerdõmérnök, Battyányi Csaba erdész-technikus, Bózsa Jenõ erdõmérnök, Csa-pó Gyula erdésztechnikus, Csorba Fe-renc erdész, Dózsa Bertalan erdész, dr.Hopp Viktor erdésztechnikus, Fekete Já-nos erdész, Felházi Sándor erdész,Fenyõsiné dr. Hartner Anna erdõ-mérnök, Hajós János erdésztechnikus,Halász Aranka erdõmérnök, Hedl And-rás Bedõ Albert-díjas erdésztechnikus,Hefler László erdésztechnikus, HéjjaEndre erdésztechnikus, Hessz Józseferdõmérnök, Horacsek Vilmos erdész-technikus, Horváth Zoltán erdésztechni-kus, Kapuváry Dezsõ erdésztechnikus,Id. Keresztes György erdõmérnök, BedõAlbert-díjas, Kiss Ferenc erdésztechnikus,Kleiber Sándor erdésztechnikus, Koczi-ha Jenõ erdõmérnök, Koncz Jánoserdõfelügyelõ, Korek Károlyné erdõ-mérnök, Körtvélyesi György aranydiplo-más erdõmérnök, Králik Miklós erdõ-mérnök, Krumpek Tamás erdész, MiklósSándor erdésztechnikus, Nagy István er-désztechnikus, Nagy János erdésztechni-kus, Id. Nagy Lajos vadász, erdésztechni-kus, Nagy Miklós erdõmérnök, Pap Fe-renc aranydiplomás erdõmérnök, PappLászló Kaán Károly díjas, aranyokleveleserdõmérnök, Ribák Béla erdész, RubicsDezsõ erdésztechnikus, Sinágel József er-désztechnikus, Szabó Elemér erdõfelü-gyelõ, Szabó Imre erdésztechnikus, Sza-bó János erdész, Szalontai Zoltánerdõmérnök, Tóth János tiszteletbeli tagerdõmérnök, Varga Béla erdész, WillinLajos erdésztechnikus

* * *Idén ünnepeljük Kecskemét nagy

szülötte, Kodály Zoltán születésének150. évfordulóját. A róla elnevezettkecskeméti Kodály Iskola a magyar kul-turális életben – Kodály szellemi hagya-tékának ápolásával, a zenei oktatás és

nevelés magas színvonalával, az itt vég-zettek páratlan szakmai sikereivel –-kiemelkedõ helyet foglal el. Kórusai-nak, növendékeinek sikere nemcsakhazánkban vált ismertté, hanem szertea nagyvilágban is. Az iskola Clarus fiú-

kórusának elõadását hallhattuk, vezé-nyelt Hainfart Márta.

* * *A szünetben sajtótájékoztatón kér-

dezhettek a megjelent újságírók az ága-zat helyzetérõl, a napi aktualitásokról, a

várható jövõrõl. Ritkán jelenik meg azerdészeti támákkal kapcsolatos sajtó-tájékoztatón annyi újságíró, mint ameny-nyi most megjelent.

* * *Egyik nagy feladatunk az életben –

megtanulni, felismerni a valódi értéke-ket. Mindennek értéke van: amit gondo-lunk, amit megszolgálunk, amit kapunk,amivel bármilyen formában kapcsolatbakerülünk. Ám vannak értékek, melyekgyorsan változnak – a hangulatunkkal,az idõ múlásával, a körülményekkel.Valódinak csak azok nevezhetõk, ame-lyek velünk maradnak, amelyek boldog-gá tesznek, amelyek tartalmassá teszikéletünket. Ilyenek pedig csak az emberiértékek lehetnek.

(George Matthew Adams)


Ezután került sor a kitüntetések át-adására. Bogdán József, a Díjbizottságelnöke elõterjesztette a kitüntetéseket,melyek méltatását Répászky Miklós, aDíjbizottság tagja olvasta fel, majdPethõ József elnök adta át az emlékér-meket. és okleveleket.

Tiszteletbeli TagságiDíszoklevél

DR. SZODFRIDT ISTVÁN erdõmérnök, kandidátus

Szodfridt István erdõmérnök szakmai pá-lyafutását az Erdészeti és Faipari Egyete-men kezdte, ahol 1953-ban szerzett dip-lomát.

Öt évig a Keszthelyi Állami Erdõgaz-daságnál dolgozott, majd az ErdészetiTudományos Intézetbe került. Innen ke-rült az Erdészeti és Faipari Egyetem Ter-mõhelyismeret-tani Tanszékének élére.

Kezdeményezõje volt a magyarorszá-gi táji erdõmûvelési irányelvek erdõ- éstermõhely-tipológiai alapelveken való ki-dolgozásának. Ehhez nagyban felhasz-nálta az Õrségben és a Vend-vidékenvégzett vegetációtérképezési tapasztala-tait. Megszervezte, és elsõ igazgatója voltaz Erdészeti Tudományos Intézet Kecs-keméti Állomásának. Ebbéli minõsé-gében nagyban hozzájárult az alföldierdõk termõhelyeinek jobb megismeré-séhez, osztályozásához és az alföldierdõgazdálkodás fejlesztéséhez. Nemes-nyár nevelési vizsgálataiból gyûjtöttanyaggal doktorált és szerzett kandidátu-si fokozatot. Egyetemi évei alatt egyegész erdõmérnök-generációt oktatott atalajtan, az erdészeti meteorológia és atermõhelyismeret-tan tárgykörében.

Az erdészek, a botanikusok és a ter-mészetvédõk közötti szakmai párbe-széd egyik fõ támogatója.

Szakmai tapasztalatairól több százhazai és idegen nyelvû publikációbanszámolt be. Összefoglaló mûként jelen-tette meg az „Erdészeti Termõhelyis-meret-tan” címû könyvet, ami a mai na-pig egyetemi tankönyvként szolgál.

Az Országos Erdészeti Egyesületbenis munkát vállalt különbözõ területe-

ken. 1986-tól három cikluson keresztülvolt a Soproni Helyi Csoport elnöke.

Rendszeresen publikál az ErdészetiLapokban, gyakran jelentet meg referá-tumokat külföldi lapokból. Cikkei kere-settek más hazai szakmai folyóiratok-ban és tudományos lapokban is.

Tudományos tevékenysége mellettaktívan részt vesz az ismeretterjesztés-ben és a hazai erdészeti szakma tudat-formálásában. (A Díszoklevelet és avele járó hollóházi porcelánvázát, melyaz Északerdõ Zrt. ajándéka, az egyete-mi tanévzárón vette át a kitüntetett.)

„Dr. Pethõ József elnök úrnak

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Jóska!Hálásan köszönöm a tiszteletbeli tag-

sági díszoklevél adományozásáról tájé-koztató kedves soraidat. Bevallom, ez amegtiszteltetés nagyon nagy örömet szer-zett, mivel annak a szakmának elisme-rését jelenti, amelyet egy életen keresztülszívvel-lélekkel mûveltem és szerettem.

Sajnálattal kell azonban kimentése-met kérnem, mert egészségi állapotommár nem teszi lehetõvé az utazást. Na-ponta 16-18 órán át kell oxigént szipá-kolnom, és az újonnan kapott felszerelésakkora, hogy ezzel már hosszabb ideignem tudok távol maradni otthonomtól.Ráadásul többször rosszul lettem, és ezaz autóvezetés abbahagyására kény-

szerített. Az idei évben már betöltöm a77-et, és a szervezet kopásának jeleitkénytelen vagyok tudomásul venni.

Nem tudok mást tenni, mint barátiüdvözletemet küldeni a rendezvényreösszejött pályatársaknak, és kérem ne-kik töretlen alkotókedvre, jó egészségreirányuló jókívánságaimat átadni. Ma-gam itthon csak Arany Toldi-jánakegyik sorát mormolgathatom, vagyis„Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék,szép magyar vitézek, aranyos leventék.”

Kívánok a terepi programokhoz kel-lemes idõt, a baráti találkozás örömétés a szokásos köszöntéssel zárom levele-met: Jó szerencsét! Üdv az erdésznek!

Sopron, 2007. máj. 23.Dr. Szodfridt István”

Elismerõ Oklevelet kaptak:Berger Péter, Dózsa Lajos, Fritsch Ottó,Jankovics László, Juhász Lajos, KatonaZoltán, Marton Imre, Nagy András,Pósa József, Sajgó Ferenc, Som László,Stibrányi György, Stift László, SzabóCsilla, Szommer József, Vajda RudolfIstván.


GOLDBACH KÁROLYedésztechnikus

1941-ben erdészgyakornok az Egri Ér-sekség uradalmi erdõterületén, majdGörgényszentimrén alerdészi iskolábajár. Ásotthalmán fejezi be erdészeti tanul-mányait.

1946 õszétõl az Egri Erdõren-dezõség állományába kerül, ahol tere-pi munkákat végez. 1953. évtõl a Szil-vásváradi Erdészethez kerül erdõmûve-lõnek. Lelkiismeretes és kezdeményezõmunkáját új csemetekertek létesítése, a

150 ha-os elmaradt erdõfelújítási hátra-lék felszámolása, a Bükk-fennsíkon ki-alakított munkásszálló dicséri. A termé-szetvédelem iránti elkötelezettségét bi-zonyítja a Szalajka sziklaforrás védelmeérdekében kialakított véderdõ létesíté-sének kezdeményezése és megvalósítá-sa. Ezt követõen a Bükk-fennsík fõer-désze lett, ahol a korábban általa meg-kezdett munkákat még nagyobb odafi-gyeléssel végezhette.

Külön ki kell emelni az emberségesbánásmódját és a rá mindig jellemzõsegítõkészségét. Nevéhez fûzõdik afennsík sajátosságához alakított nyárierdõsítés alkalmazása.

1962-tõl fahasználati mûszakivezetõi munkakör ellátására kap meg-bízást. Az õ nevéhez fûzõdik, az ún.komplex brigádok megszervezése.

Nyitott volt minden újra, ami a szak-mában alkalmazható volt.

60 éve aktív tagja Egyesületünknek.A fiatal erdészek nevelését és az egye-sületbe való beszervezésüket fontos fel-adatának tartja.

SZABÓ BÉLAerdésztechnikus

A szegedi Erdészeti Technikum elvégzé-se után 1966-ban Püspökladányban, azERTI állományában kezdte meg gyakor-noki munkáját. A debreceni erdõgaz-daságnál 1969-tõl kerületvezetõ, 1982-tõlmûszaki vezetõ. 1997-tõl – napjainkbanis – erdészeti igazgató a Nyírerdõ Zrt. ha-lápi erdészeténél.

Az erdészetében meghatározó jelen-tõségû akác és nyár termesztését – ül-tetvényes hozamelvû, illetve természet-szerû – termesztési irányok helyes kivá-lasztása hatja át.

A pusztai és a gyöngyvirágos tölgye-sek erdõtársulásaiban a fenntartó jellegûgazdálkodást, az erdõspusztai tölgyesek-nél a rekonstrukciós jellegû, természet-szerû felújításokat mintaszerûen, a ter-mészetvédelem elismerését elnyerve irá-nyítja. A homoki tölgyes zárványszerûmaradvány erdõrészek tuskózás nélkülifelújításában technológiai fejlesztést va-lósított meg. A kedvezõtlen termõhelyiviszonyok között az erdõmûvelési mun-kálatokat magas szakmai színvonalonvégzi. A kedvezõtlen ökológiai adottsá-gok mellett erdészete maradéktalanulteljesíti a pénzügyi elvárásokat is.

A 2005-ös évben orkán miatt, mintegy520 hektár erdõterületen semmisült mega faállomány. E rendkívüli feladatot máraerdõfelújítással bezárólag teljesítették.

Erdõkezelési feladatait egyenletes ésjó minõségben, környezetbarát módon,nagy szakmai elhivatottsággal és ember-ségesen végzi. Erdészeténél megbízhatóés példamutató az erdõgazdálkodás.

Egyesületünkben hosszú ideje aktí-van dolgozik. Számos esetben volt házi-gazdája a régiós és országos szakmairendezvénynek.

VASPÖRI LAJOS erdésztechnikus

Sopronban szerzett erdésztechnikusi okle-velet 1968-ban és lett tagja az Egyesüle-tünknek is. 1981 óta pagonyvezetõ fõ-erdészként dolgozik. Mint kerületvezetõerdész és vadász, önállóan tevékenykedikaz õriszentpéteri pagonyban, öt erdészke-rületben, 4200 hektár erdõterületen.

Jelentõs szakmai kihívás volt számá-ra, a hatósági elõírásként jelentkezõtöbb száz hektáros karácsonyfatelepeklétesítése, mûködtetése, késõbb erdõál-lománnyá átalakítása.

Minõségileg más jellegû szervezésiés irányítási feladatot jelentett az ÕrségiNemzeti Park megalakulása. Ezeknek

az elvárásoknak kompromisszumkészhozzáállásával, tudásának kibõvítésévelés erdészszívvel végzett munkájával ki-válóan megfelelt.

Munkája során az erdõmûvelés, a fa-használat és a természetvédelem mel-lett még a pagony vadgazdálkodási fel-adatainak ellátása is õhozzá tartozik.

Munkatársai és vezetõi szeretik,megbízható, jó kollégaként elismerik.Munkaterületén példás rend és fegye-lem uralkodik.

A lakóhelyén mûködõ sportvadá-szoknak elnöke, már hosszabb ideje.

Egyesületi tevékenysége a közvetlenkörnyezetének egyesületi rendezvé-nyekre való szervezésével, az ErdészetiLapok népszerûsítésével és az iskolák-ban az erdõ szeretetére nevelésben tel-jesedik ki. Gyakran él a véleménynyil-vánítás lehetõségével az egyesületi ren-dezvényeken.

Kezdeményezõje volt a helyi csoportés az Erdélyben élõ magyar erdészekközötti kapcsolat felvételének és a köl-csönös találkozók szervezésének.

Decrett Józsefemlékérmet kapott


DR. BARÁNYI LÁSZLÓerdõmérnök

Munkaviszonya a Kiskunságban 1955-ben indult. Évtizedeken át volt a kiskun-sági helyi csoport elnöke. Ez idõ alattaktív egyesületi életet élt a helyi csoport-ban. Kezdeményezésére vették fel adélvidéki, a felvidéki és a kárpátaljai,majd a bolgár erdészekkel a kapcsolatot.

Õ vezette be egyesületünk vándor-gyûlésein a többszekciós terepi bemu-tatókat, melyet elsõ alkalommal, 1984-ben Kecskeméten alkalmaztak.

Egész életét az önzetlenség éspuritánság jellemezte.

Erdészeteknél mûszaki vezetõi, majderdészetvezetõi 10 éves munkásságábanbizonyította szakmai felkészültségét, akiváló szervezõkészségét és a tájegységiránti elkötelezettségét. Erre az idõszakraesik az erdõgazdálkodás forradalmi tech-nikai és technológiai váltása a homokhát-sági erdõmûvelésben új technológiákbevezetésére.

Közel 20 éves igazgatósága alatt 56ezer hektár új erdõtelepítést végeztek.Ezt a hõskort jellemzõ gigászi munkát aszakma is megbecsülte. 1975-ben aháború utáni egymilliomodik hektárerdõ születése alkalmából Kecskemétenállítottak fel emlékkövet.

Irányításával fejlesztette ki azerdõgazdaság a sok ezer városlakópihenését szolgáló csalánosi parkerdõt,és a lakiteleki tõserdõ közjóléti objek-tummá fejlesztését.

Kiterjedt társadalmi tevékenységetfolytatott, tagja volt az MTA erdészeti albi-zottságának, a MTESZ elnökségének.

IPSITS LAJOS erdõmérnök

1951 óta tagja egyesületünknek. 1993-ban újjászervezte a gödöllõi Helyi Cso-portot, és elnöke a Gödöllõi NyugdíjasErdész Klubnak is.

1955. évben szerezte meg azerdõmérnöki oklevelet. Gyakornok-ként, majd középszintû vezetõként márfiatalon kitûnt kiváló szervezõ készsé-gével, szakmája iránti elkötelezettségé-vel, mûszaki érzékével.

Az Erdõgazdasági Szállító és Gépja-vító Vállalat kirendeltsége élére kerül-ve eredményes munkája elismerése-ként, elnyerték a nagyvállalat vándor-zászlaját.

A Mátrai Állami Erdõgazdaságnálvégzett szállításvezetõ és szervezõmunkájáért megkapta a legmagasabbszakmai kitüntetést. A GödöllõiErdõgazdaságnál irányította a fejlesztésifõosztályt. Feltáróutakat tervezett, fa-gyártmány-üzemek gépészeti és tech-nológiai terveit készítette, kivitelezésü-ket irányította.

Részt vett a Kiskunsági Erdõ- és Fafel-dolgozó Gazdaság megszervezésében.1975-tõl nyugállományba vonulásáig azErdõgazdasági és Faipari Tervezõ Irodafõosztályvezetõje, majd fõmérnöke.

Kiváló mûszaki munkássága közülkiemelkedõk: matematikai módsze-rek alkalmazása az erdészeti szállítás-ban; erdõgazdaságok távlati feltárásitervei; korszerû faipari és anyagmoz-gatási technológiák kidolgozása ésbevezetése.

Pályafutása kezdetétõl vezetõi be-osztásokban szervezte és irányítottamindenkori munkahelye termelési ésmûszaki fejlesztési tevékenységét.

KÁLDY JÓZSEFerdõmérnök

1977-ben okleveles erdõmérnöki, 1982-ben erdészeti technológus szakmérnökiképesítést szerzett. Az erdõmérnöki dip-loma megszerzése óta a mecsekierdõgazdaság dolgozója, 1990 óta elsõszámú vezetõje.

Több évtizede tagja, 8 évig elnöke azOEE Gépesítési Szakosztályának. Szo-ros kapcsolatot alakított ki az erdészetigépgyártókkal.

1990–1998 között a helyi csoport el-nökeként az átszervezések idején sike-rült megõrizni, sõt megerõsíteni a szak-ma összetartó erejét. 1998-ban válasz-tottuk az Egyesület elnökévé. Fontos-

nak tartotta, hogy az egyesületnek le-gyen írott programja, legyen alkalma-zott fõtitkára. Az egyesületi élet megújí-tásán, kiteljesítésén munkálkodott. Or-szágjárása után született meg az ezred-forduló egyesületi programja, melyminden helyi csoport javaslatát, elvárá-sát tartalmazta.

Elnöksége alatt létrejött az „Erdész-csillag Alapítvány”. Megújult és mindentekintetben színesebbé vált az „Erdésze-ti Lapok”. Kialakításra került az egykoriszékházunkban az „Erdész Terem”. Ha-gyománnyá vált az „Országos Erdész-verseny”. Az egyesületi kitüntetettekemlékgyûrûvel való jutalmazását és azünnepség bensõségesebbé tételét is õszorgalmazta.

Az általa vezetett részvénytársaságelsõk között mutatott példát a környezet-kímélõ, a természetközeli erdõgazdálko-dás lehetõségeire.

A társadalom felé való nyitását az Al-mamelléki Erdei Vasúti Múzeum, azÁrpádtetõi Erdei Iskola, a MecsextrémPark létrehozásával bizonyította.

Bedõ Albertemlékérmet kapott


BOGNÁR GÁBORerdõmérnök

Erdõmérnöki diplomáját 1970-ben szerez-te meg Sopronban. Szakmai pályafutását aKiskunságban kezdte. Tízéves munkájasorán alaposan megismerte és elsajátítottaa homoki erdõgazdálkodás tudnivalóit.Néhány év alatt elismert szakemberévévált a kiskunsági erdõmûvelésnek.

Erdészeti és vadászati szakfelügyelõlesz a Kiskunsági Nemzeti Parkban.

1984-ben az ÁESZ-hez került, a kecs-keméti osztályt vezette húsz éven ke-

resztül. Szervezõképessége, széles körûismertsége révén komoly szerepe voltabban, hogy a megyében a privatizációsorán rövid idõ alatt beindult a magán-erdõ-gazdálkodás.

Agitációs és ismeretterjesztõ munká-jával nagymértékben hozzájárult ah-hoz, hogy Bács-Kiskun megyébenjelentõs – 31 500 ha – erdõtelepítés lé-tesült 1986 óta.

Jelentõs szerepet vállalt az erdészetiközjóléti létesítmények megvalósításá-ban, népszerûsítésében és sikeres mû-ködtetésében. Jelentõsebbek ezek kö-zül a Nyíri erdõben lévõ parkerdõ, aSzent Hubertus kápolna, a VackorvárErdei Iskola, a bugaci Alföldfásítási Mú-zeum, a Kecskeméti Arborétum.

1991 óta negyedik cikluson át tölti bea Helyi Csoport titkári tisztségét. Titkár-sága alatt a taglétszám megduplázódott.Létrehozója és mûködtetõje az erdész-klubnak, elmaradhatatlan résztvevõje azországos bányász-, kohász-, erdésztalál-kozóknak.

FRÖHLICH ANDRÁS erdõmérnök, tanár

Nyugalmazott, címzetes igazgató. Pá-lyafutása alatt az erdészeti szakoktatásegyik megbízható és kimagasló szemé-lyiségévé vált. 1971-tõl 1996-ig volt azásotthalmi Bedõ Albert ErdõgazdaságiSzakmunkásképzõ Intézet tanára, ezenbelül húsz éven keresztül igazgatója.

Igazgatása alatt az ásotthalmi iskolaúj épületekkel gyarapodott, tanmûhelyépült, Iskolatörténeti és Szakmatörténe-ti Múzeum került kialakításra.

Az oktató-nevelõ munka mellettjelentõs részt vállalt az erdõmûvelõ-fakitermelõ szakmunkásképzés tanter-vének kidolgozásában. Elkészítette azerdészeti szakmunkás-mester szakké-pesítés szakmai és vizsgáztatási köve-telményeit.

Több mint 40 éves egyesületi tagságideje alatt kiemelkedõen aktív tagunk.Két cikluson keresztül elnöke a HelyiCsoportnak, mely idõ alatt baráti légkörtteremtett a közösségben. Véleményeiveljelentõsen hozzájárult az egyesület szak-mai életének alakulásához. Különösen fi-gyelemre méltó az Oktatási Szakosztálymunkájában való részvétele, melyneknyugdíjba vonulása elõtt elnöke volt. Ezalatt jó kapcsolatot teremtett azerdõgazdálkodók és az oktatás között. Aszakosztály tevékeny tagja ma is.

Tagja a Helyi Csoport vezetõségé-nek, irányításával mûködik a nyugdíjaserdész klub.

Társadalmi tevékenysége révén lak-helyén elismert személy. Véleményétkikérik, számítanak munkájára. Szakmaiés pedagógiai munkája, valamint azEgyesületben végzett tevékenységealapján adományozzuk számára a KaánKároly Emlékérmet.

HALÁSZ TIBORerdõmérnök

1964-ben fiatalon kapcsolódott be azegyesület munkájába, majd alapítótagja a Közjóléti Szakosztálynak.

Az egyetemi évek után a balatonfü-redi Zöldövezet Tervezõ Iroda munka-társa lett 1964. évben. Munkája ésérdeklõdése a zöldövezeti és park-erdõk, illetve az erdészeti regionálistervek készítéséhez vitte közelebb.Vezetõ szerepet vállalt a kistérségi ésregionális fejlesztési tervek tematikájá-nak kidolgozásában.

Zöldövezeti és üdülõfejlesztési ter-veket az ország egész területére készí-tett. Kiemelkedõ elismerést szerzett a

sok helyen végzett zöldövezeti, tájre-habilitációs, tájrendezési és fásításikomplex terveivel (Mátra üdülõterület,Budapest agglomeráció, Dunakanyar,Balatoni üdülõkörzet, Tisza zöldöveze-te, bányaterületi rehabilitácó).

Kiemelendõ, hogy a ’70-es évekbenõ készítette az elsõ erdei tanösvényt aPilisben. A ’80-as években az általa ké-szített Nagykunság fásítási tervének hi-hetetlenül nagy sikere lett. Több ezerhektár fasor, facsoport majorfásítás ésmezõvédõ erdõ létesült tervei nyomán.

Tudományos munkássága közül ki-emelkedik az erdõ funkcióinak értéke-lésével kapcsolatos számítási módszer,melyrõl számos elõadást tartott.

A fejlesztési tervek készítése soránmás szakágak tervezõivel együttmû-ködve elismerést szerzett a szakmánk-nak. Munkásságát elismerik bel- és kül-földön egyaránt.

Az erdõ és a társadalom kapcso-latában az általa képviselt álláspont ésaktivitás segíti jobb elismertségünket.

Kaán Károlyemlékérmet kapott


A résztvevõk névsoraÁbrahám Gábor, Ábrahám István Ábra-hám János, Ács László, Ágoston Gyula,Almási István, Almási János Dr., AmbrusAttila, Ambrus Attila, Áncsán György,Andrásevits Zoltán, André Zoltán id.,André Zoltán ifj., Andrej Sarjas, AndrésiPál, Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, AntalZoltán, Antli István, Appl Gábor, ÁprilyRóbert, Árki Pál, Aszódi János, AxnixLajosné,

Babics István, Bacsi András, BácsiBenjámin, Bajner Attila, Bajorhegyi Tün-de, Bak Julianna, Bakó Csaba, Bakó Már-ton, Bakon József, Baksa Gábor, BalanyiZoltán, Bálint Sándor, Balogh István, Ba-logh Józsefné, Balogh K. József, BaloghK. Róbert, Balsay Endre, Barabás Tibor,Baracs Zsolt, Bárány Gábor, Bárány Já-nos, Bárány Lajos, Barányi László Dr.,Barkóczi István, Barna Tamás Dr., BarthaDénes Prof. Dr., Bártol István, BartonZsolt, Becsy Bálint, Begya Lajos, BegyaLajosné, Bekõné Polner Katalin, BeliczayIstván, Benda Ákos, Benedek Fülöp,Benke János, Benkõ László, BerényiGyula, Berger Péter, Berta Tamás, BertaTibor, Bicsák József, Bidló András Dr.,Bircher Gyula, Birck László, Bíró Ferenc,Bíró Ferenc, Bobkó János, Bódi György,Bodor László, Bogdán József, BogdánJózsefné, Bognár Gábor, BognárGáborné, Bognár Tibor, Bognár Tiborné,Boleman György, Bondor Antal Dr., Bor-bényi Miklós, Borka Róbert, Boros Vivi-en, Borovics János, Boza Donát, Bõr At-tila, Bõsze Gyula, Bugán József, BurkaliTamás, Bús Mária, Buzgó Jószef,

Celsie George, Chiorean Ovidiu,Chirtes Ioan Cristian, Csanádi Béla, Csá-szár Lajos, Cseke Bence, Cserép János,Csikos Imre, Csoknyai József, Csonka Ti-bor, Csontos Péter, Csordás Nagy László,Csordás Nagy Lászlóné, Csúzi Anikó,Czigány Gábor, Czirkó Ottó, Czirok Ist-ván,

Dalvári Vince, Dani Gézáné, DányiRoland, Darányi András Zsolt,Debreczeni László, Dégi Zoltán, DerjánBéla, Diósi Gyula, Dobó István, DobóIstván, Dobre Csaba, Donkó Ferenc,Dóró Katalin, Doros István, Dózsa Lajos,Drabik Attila, Dudás Pál, Dudás Péter,Dunai Veronika, Duska József,

Encsi Csaba, Erdei Gábor, Erdõs Lajos,Ézsöl Tibor,

Fábián Béla, Fábián Gábor, Fábián Jó-zsef, Fagurel Silvia, Farkas Attila, FarkasZsuzsanna, Fazekas József, Fazekas Ta-más, Fazekasné Kosztola Karolina, FehérFerenc id., Fehér Ferenc ifj., Fehér Sán-dor, Fehér Szabolcs, Feiszt Ottó, FejesBertalan, Fekete György, Feketéné Pech-

tol Éva, Felföldi Zoltán, Ferenc László,Ferenczi József, Ferenczi Tamás, FifekKatalin, Filák Attila, Firbás Nándor, FiszárAladár, Fodor Béla, Fodor Mihály, For-gács Attila, Franheim Gábor, Frantz Ár-pád, Fridél Veronika, Fristch Ottó, FrónaAntal, Fröhlich András, Fröhlich András-né, Führer Ernõ Dr., Fûz József,

Gábor Gusztáv, Gál Balázs, Gál Imre,Gál István, Gál Sándor, Gál Sándor, Ga-lambos István, Garaczi Judit, Garzó Fe-renc, Gáspár Péter, Gazsó György,Gékocsi vezetõ, Gerner Gábor, GóhérZoltán, Goldbach Károly, Goldbach Ká-roly id., Goldbach Károlyné, GolovicsMenyhért, Gombási Károly, Gór Lajos,Gosztola Mihályné, Gõbölös Antal Dr.,Gõbölös Péter, Göde József, GödörháziGábor, Görbe Erika, Gõsi István, Gre-guss László Géza, Gubicza Lászlóné, Gu-lyás Pál, Gulyás Péter, Gyenes Károly,Gyergyák Lajos, Gyõriné Törteli Andrea,Györök István, Gyurcsik Attila,

Haidinger György, Hajagos József,Hajdu András, Hajnal Imre, Halápi Nán-dor, Halápi Nándorné, Halasy Gyula Dr.,Halász Gábor, Halász Tibor, HalásznéHelembai Zsuzsanna, Halmi János, Há-mori Sándor, Haraszti Gyula, HarldégenTibor, Hartdégen Mátyás, Hatos Tamás,Hegymegi Zoltán, Heim Márton, Her-czeg Imre, Herczeg József, Herczeg Mik-lós, Hernádi Csaba, Hóbor László, HofferLászló, Hoffmann Mátyás, Holl Katalin,Horgosi Zsolt, Horváth András, HorváthAttila, Horváth Attila, Horváth Barnabás,Horváth Béla, Horváth Béla Dr., HorváthCsaba, Horváth Elek, Horváth Ernõ, Hor-váth Ferenc, Horváth György, HorváthLászló, Horváth Lászlóné, Horváth Má-tyás, Horváth Miklós, Horváth Péter Brú-nó, Horváth Sándor, Hován Iván, HulejZoltán, Hulják Péter, Hunyadi Attila,Huszárik Béla, Hutóczki László,

Iberpaker Gábor, Illés Péter, Ipsits La-jos, Ipsits Lajosné, Isó Lajos, Istenes Jó-zsef, Istvánffy Alexandra, Iváncsics Lajos,Iványosi Szabó András Dr., Izsépi Attila,

Jakab Nándor, Jaksa Ferenc, JaksaFerencné, Jánoska Ferenc Dr., Jeszen-szky András, Jeszenszky Andrásné, JókaiJános, Jóna Albert ifj., Juhász Lajos, Ju-hász Pongrác, Juhász Zsolt, Jung László,

Kacsó Katalin, Kádár Attila, Kaitz Zol-tán, Kajtor István, Kaknics Lajos, KáldyJózsef, Káldyné Bánfia Zsuzsanna, KáliNorbert, Kállay György, Kanyó Béla, Ka-ra Miklós, Karlovschi György, Karnis Gá-bor, Kárpáti Béla, Kárpáti László, KárpátiLászló Dr., Kassai László Dr., Katona Zol-tán, Kavelli Tamás, Kecskeméti István,Kelemen Sándor, Keller József, KemendyGéza, Kerekes Dóra, Kertész Szabolcs,

Keszi László, Kindla Pál, Király Béla, Ki-rály Pál, Királyházi Péter, Kiss András,Kiss Béla, Kiss Csaba, Kiss Dénes, KissJános, Kiss József, Kiss József, Kiss Lász-ló, Kiss László, Kiss Zoltán, Kissné SzabóGabriella, Kisteleki Péter, KlemencsicsAndrás, Kligl Béla, Kocsis János, KocsisMihály, Kocsis Vilmos, Kocsó Mihály Dr.,Koczka Zoltán, Kókai László, KoleszárIstván, Kollwentz Péter, Kolozs László,Kolozsvári Ákos, Kontra László, Kop-pány Tamás, Korbonski Bogdánné,Kóródi Sándor, Kovács András, KovácsBarna, Kovács Endre, Kovács Gábor, Ko-vács Gábor, Kovács Gyula, KovácsGyuláné, Kovács Ilona, Kovács János,Kovács László, Kovács László, KovácsLászló, Kovács László ifj., Kovács Miklós,Kovács Tibor, Kovács Zsigmond, KozákImre, Kozma Béláné, Kozma Tibor, Kö-kény István, Köveskúti Zoltán, KrállnéNagy Edit, Kriskó Ádám József, KriskóAndrás, Kristinae Pape, Kronekker Jó-zsef, Kubinyi Balázs, Kulcsár Zsolt,Kulisity Attila, Kun László, Kupás DeákZoltán, Kurucz György, Kutas Lajos, Kút-szegi Ferencné, Kürti István,

L. Horváth Csilla, Lajtos János, LantosZoltán, Lengyel László, Lengyel Pál,Léránt János, Lett Béla Dr., Lett BélánéDr., Limp Tibor, Lipák László, Liptai Gá-bor, Lombos László, Lomniczi Gergely,Lõrincz József, Lugosi Jenõ, Lukács Sán-dor, Luzsi József,

Madácsi Sándor, Madari Jenõ dr.,Madas Katalin, Magas László Dr., MagyarFerenc, Magyar József, Magyar Lajos, Ma-jor László, Major László, Majoros Gábor,Majoros Zsolt, Makra Zsuzsanna,Maleczné Barányi Anita, Marcsisin Ta-más, Markó András, Maros László, Maro-si György Dr., Marth József, Marton Imre,Máté Béla, Máté János, Máté Zoltán,Matyasovszky András, May Imre, Megye-ri Ákos, Merczel István, Merkel Gábor,Merkel Gáborné, Mertz Zsolt, MesicsBertalan, Mester Gézáné, Mészáros Kata-lin, Mézes Lajos, Miculi Vasile, Mihály Ta-más, Mihályfalvy István, Mikulási Béla,Mocskónyi Zsigmond, Módra Szabolcs,Mogyorósy Zsolt, Mohácsi János, MolnárIstván, Molnár Károly, Molnár László,Molnár Péter, Molnár Sándor Dr., MolnárZoltán Dr., Monostori Miklós, MontskóSándor, Mucsonyi Zsolt, Múth Endre,

Nádasdi Ferenc, Nagy Anett, Nagy Bé-la, Nagy Éva, Nagy István, Nagy IstvánDr., Nagy Lajos, Nagy Nándor, Nagy Ta-más, Nagy Zoltán, Nagy Zoltán, NagyZsolt, Nagy Zsolt, Náhlik András Prof.Dr., Naszladi Géza, Nemes Zoltán, Né-meth Gábor, Németh Imre, Németh Ist-ván, Németh István, Németh Sándor, Né-


methi Kálmán, Niedling Gyula, NovákTibor, Nyúl Károly, Nyúl Róbert,

Oláh Sándor, Oláh Tibor, Orbán La-jos, Orbók Ilona, Ormos Balázs, OrosziSándor Dr., Orvos József, Osváth András,Õszéné Hajdu Kata,

Pacsesz Attila, Pajor József, Pál Andor,Palánki Gábor, Pallagi László, Pályi Zol-tán, Pántis József, Pápa Zoltán, Pápai Gá-bor, Pápai Tamás, Papp Gyula, PappLászló, Papp Zoltán, Partos Péter, PásztorZoltán, Patkó Gyula, Peer László, PéntekPéter, Pesek Géza, Péti Miklós Dr., PetõJózsef Dr., Piller Ferenc, Pintér Balázs,Pintér Csaba, Pintér Csaba, Pintér István,Pintér Ottó, Pintér Ottó, Pintér Zoltán, Pi-ri Norbert, Pirka József, Plahó Gyöngyi,Polner Frigyesné, Polyvás Mihály,Popovics Mihály, Poppé László, PorpácyAndrás, Posta János, Prof. Dr. VargaSzabolcsné, Puskál Pál, Puskás Lajos,Pusztai Virág,

Rabi Attila, Ráck Károly, Rácz Ferenc,Rádi József, Radványi László, Rauch Jó-zsef, Rauschné Sendula Erzsébet, ReinitzGábor, Reményfy László, Rencsi Gábor,Rencsiné Ágh Márta, Répászky Miklós,Rimaszombati György, Ripszám István,Ritling István, Roland Migende, RománJózsef, Rontó Pálné, Rontó Sándor, RostaGyula, Rostás Róbert, Rozmann Hajnal-ka, Rozsnyai Aladár,

S. Gyõrfi Géza, S. Nagy László Dr., Saj-gó Ferenc, Sándorné Somlai Kitti, Sán-drofalvi László, Sári József, Sárvári JánosDr., Schiberna Endre, Schumacher Ist-ván, Sebõ György, Sebõk Miklós, SereFerenc, Sereg Róbert, Seres Dezsõné,Seresné Gyenes Tünde, Sillinger András,Símity Györgyi, Simon György, SimonLászló, Simon Sándor, Sipos Géza, SiposIstván, Sipos János, Sipos Péter, Sipos Pé-ter, Sípos Sándor, Sisák Zoltán, SkultétyRóbert, Smotzer András, Smotzer András-né, Sódar Pál, Solovastru Valerian,Somay Gergely, Soós Zoltán, SpiegelEndre, Spiegel János, Sponga József,Sponga Józsefné, Stánicz László,Stibrányi György, Stróbl László, StubánZoltán, Sulyok Ferenc, Süle József, Sü-megi József, Sümegi Kálmán,

Szabados Zoltán, Szabó Balázs, SzabóBéla, Szabó Béla, Szabó Béláné, SzabóCsilla, Szabó Ferenc, Szabó Gábor, SzabóGergely, Szabó István, Szabó József, Sza-bó József, Szabó Lajos, Szabó Lajos, Sza-bó Lajosné, Szabó László, Szabó Norbert,Szabó Sándor, Szabó Szilárd, Szabó Ti-bor, Szabó Vendel, Szabó Zoltán,Szabóné Losonczi Gizella, SzabónéRonkó Erzsébet, Szakács István, Szalon-tai Sándor, Szamosi Sándorné, SzegediMáté, Székely Márta, Székelyiné Fábián

Annamária, Szekér Annamária, Szekré-nyes Tamás, Széles Attila Dr., Szeles Ber-talan, Szemán Miklós, Szente László,Szentkúti Szilveszter, Szentpéteri Sándor,Szép Tibor, Szepesi András, Szerémy Pé-ter, Szeverényi Ferenc, Szeverényi István,Szi Benedek Sándor, Szi F. László, Szige-ti Ferenc, Szikora Tamás, Szil György,Szloboda János Dr., Szommer József,Szõnyi János, Szulcsán Gábor, Szulcsán-né Romhányi Emese, Szulyovszky Lász-lóné, Szuromi László, Szûcs Dezsõ, SzûcsImre, Szûcsné Fias Mónika,

Tajti László, Takács József, TakácsKároly, Takács László Dr., Takács Tibor,Takács Tibor, Tallódi Albert, TalmácsiBalázs, Támba Miklós, Tátrai Gábor, Tát-rai Tibor, Téglás Kálmán, Telek Imre,Telkes Tamás, Tenkei László, Tolnai La-jos, Tóth András, Tóth Antal, Tóth Attila,Tóth Ferenc, Tóth János, Tóth József Dr.,Tóth Lajos, Tóth László, Tóth Orsolya,Tóth Zsolt, Tömör László, Török Gábor,Törökné Csri Ilona, Trecskó Éva,

Udvardi János, Ugró Sándor, UrbánPál, Uzsoky András,

Vadas Ferenc, Vadász György, VajaiLászló, Vajda Rudolf, Vajda Zoltán,Várady József, Varga Antal, Varga Attila,Varga Csaba, Varga István, Varga Péter,Varga Sándor, Varga Sándor, Varga Sza-bolcs Prof. Dr., Varga Tibor, Varga Zol-tán, Várhalmi Lászlóné, Várkonyi Vilmos,Vaski László, Vaskó Ferenc, Vaspöri La-jos, Vaspöri Lajosné, Vass Sándor, VérIstván, Vereb István, Veres Sándor, VezsePéter, Vezsenyi Imre, Vili Gábor, Vilmá-nyi Márton id., Vilmányi Márton ifj.,Vincze Ferenc, Vincze Lászlóné, VirághPál, Virágh Zoltán, Virágh Zoltánné, Vit-man László, Vitman László ifj., VízhányóLászló, Vízvári Ottó, Volford Erzsébet,Vörös Csaba, Vörösváczki Mónika,

Wágner Mária, Wágner Tibor, WiddKatalin, Winter Katalin, Wisnovszky Ká-roly, Wolf Tibor,

Zalai Krisztina, Zámbó Gábor, ZambóPéter, Zétényi Zoltán, Zöldág János, Zsi-bók András, Zsidó Gábor, Zsirai Péter,Zsiros Attila, Zsuppán Ernõ.

* * *A kitüntetetteket a kecskeméti Kodály

Iskola két volt növendéke, Pusker Ágnesés Pusker Júlia hegedûjátékkal tiszteltemeg, zongorán kísért Pusker Imre mû-vésztanár.

A Közgyûlés végén Kiss Béla vezér-igazgató elhelyezte a vándorzászlón a138. Erdészeti Vándorgyûlés szalagját,majd átadta Pethõ József elnöknek, akimegõrzésre továbbadta a 2008. évi Ván-dorgyûlés házigazdájának, az ErdészetiTudományos Intézet képviseletében

megjelent dr. Marosi Györgynek, aSoproni Kísérleti Állomás igazgatójának.

A Közgyûlés az Erdészhimnusz hang-jaival ért véget.

* * *

Az Erdészrandevú címû hírlevél a138. Országos Erdészeti Vándorgyûlésméltó lezárásaként készült, a találkozó-val kapcsolatos véleményeket és aszervezõk visszaemlékezéseit foglaljaössze. Kiadta a Béta Press Stúdió.

A Vándorgyûlés fotóit készítették:Andrési Pál, Béta Press Stúdió,Forestpress, Gregus László és PápaiGábor.

Új belépõk:

Szajkovics Péter et., Homolya Gáboret., Kurusa László faip.mérnök,Katona Csaba e.középf. – VisegrádiHCs; Kiss Róbert Istvánné e.középf. –Tamási HCs; Szántosiné StefánZsuzsa e.felsõf. – Egri HCs; KissNoémi em. – Szombathelyi HCs;Szilágyi Sándor e.felsõf. – Székesfe-hérvári HCs; Boa Tamás tanuló –Nagykanizsai HCs; Kulcsár Jánose.felsõf. – Soproni HCs; TakácsGábor e.felsõf. – Gyõr Magán-erdõgazd. HCs.

Documents

Erdészeti Lapok 2007. 142 évf. 7-8. füzeterdeszetilapok.oszk.hu/00332/pdf/218-245.pdf · Coburg, de már 1848 elôtt legnagyobb részben megvette magát, ... rokk stílusban épült