992

pontossága érdekében, azt nagy quar t a lakban kellett kiállítani s azt is figyelembe véve, hogy az ilyen mü nagy olvasóközönségre nem számithat , mer t annak ta r ta lma kizárólag a szakember t érdekli, nem mondha tó magasnak.

A könyv t a r t a lma mindenese t re érdekli az entomologiával is előszeretet tel foglalkozó erdészt , de olyan szakembernek, aki nem „bogarász" , úgyszólván nélkülözhetet len segédeszköze lesz, mert segiti abban, hogy számottevő fáradság nélkül megismerhesse a működése területén jelentkezett szúféléket s igy ellenök, mint h ivatásá t helyesen felfogó erdőgazda sikerrel védekezhessék. A könyv beszerzését miután hazai i rodalmunkban még ezzel egyenértékű, az erdő legnagyobb ellenségeit ismertető munka nem jelent meg, a magyar erdészeknek is melegen merem ajánlani.

RatJcovszlcy Károly.

K Ü L Ö N F É L É K . S z é k e l y k o n g r e s s z u s . Az Országos Magyar Gazdasági

Egyesület, a Székely Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és ipa rkamara és a Marosvásárhelyi Székely Társaság f. évi augusztus hó 28, 29. és 30. napja in Csik-Tusnád fürdőhelyen székely kongreszszust rendez, melynek ismeretes czélja a székely nép közgazdasági és kulturális viszonyainak javí tását megvitatni . A kongresszus elnöksége a kongresszus tervezetét az Országos Erdészeti Egyesülettel is közölte azzal a kéréssel, hogy azt tagjainak figyelmébe ajánlja és őket a részvételre felhívja. Jelentkezni lehet a kongresszus központi irodáj á b a n Budapest , Köztelek-utcza 8. szám.

M a g y a r t e c h n i k u s o k k o n g r e s s z u s a . A Magyar Mérnölc-és Épitész-Egyesület fölhívást bocsátot t ki, a melyben az 1896-ik évben megtar to t t magyar technikus-kongresszus ha tá roza ta értelmében újra tanácskozásra hívja össze a magyar technikusokat. Ez lesz a második magyar technikus-kongresszus, melyet szeptember 28-án és 29-én ta r tanak meg Budapes ten s a melynek rendezését Hieronymi Károly dr. diszelnök, Czigler Győző, K. Lipihay Sándor műegyetemi tanárok és Ludvigh Gyula, a m. á. v.

993

elnöke vezetik. A kongresszus teljes üléseinek programmja a következő.

1. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egyesület je lentése az első kongresszus ha tá roza ta inak végrehaj tásáról . 2. A technikusok nevelése. Előadó Zelovich Kornél. 3 . Vasutaink és viziutaink fejlesztése. Előadó Hieronymi Károly dr. Közutaink fejlesztése. Előadó Acsádi J enő . 4. A műszaki teendők ál lamosí tásának ha tása a technikai tudományok fejlődésére. Előadó Szesztay László. 5. A technikusok szerepe a közgazdaságban. Előadó Gaál Jenő . 6 . Kazánvizsgáló és biztosító-egyesületek, kazánfűtők és gépkezelök képesí tésének kényszere. Előadja Chatél Vilmos. 7. A technikusok szellemi tulajdonjogának megóvása. Előadó Kelemen 0 . István, Az osztályok napirendje: 1. Az elektromos vonta tás a nagy vasutakon. Előadó SöpMz Sándor . 2. A port land- és román-czementek kérdése hazánkban . Előadó Schustler József. 3 . Ujabb vasbetonszerkezeteink. Előadó Kossalka J ános . 4. A modern városfölmérés rendszere és szabályai. Előadó Szesztay László. 5. A légszesz-, viz és elektromos berendezésekre vonatkozó szabályzatok. Előadó Finály Lajos. 6. A hazai ipar pár tolása, a hazai éjiitőanyagok stb. a lkalmazásával . Előadó Sándy Gyula. 7. A magyar vasipar és vasgyártás . Előadó E. Illés Aladár.

E technikus-kongresszusnak tagja lehet Magyarország minden technikus polgára, akár magán- vagy közhivatalnok, akár önállóan, akár magánvál la la tban vagy i rodában működik, még pedig mint mérnök, gépészmérnök, kémikus, építész vagy építőmester és bányaszkohász, avagy erdész és t aná r — föltéve, hogy 1902. szemptember 15-ig az előkészítő-bizottság előtt jelentkezett . Minden technikus hivatalos ; a ki meghívót nem kapott volna, jelentkezzék a Magyar Mérnök- és Építész-Egyesületben (Budapest, Ujvilág-utcza 2. sz. a.)

Felkérjük t. olvasóinkat, hogy a magyar erdészet képviseletében minél s zámosabban jelenjenek m e g e kongresszuson.

Óriás fák. A mult század negyvenes évei legelején födözték föl Kaliforniában a Sierra Nevada hegység nyugoti lejtőin az első óriásfa-csoportot és 1854-ben je lent meg róluk az első leírás. Azóta ezek ál landó tárgyát képezik az amerikai i rodalomnak, gyakran csak reklámczélokat szolgálva. Az első alapos és hiteles

994

leirás ezekről a U. S. depar tement of Agriculture, divis. of Forestry révén az 1900. évből származik, amelyeknek alapján bennünket is érdeklődő egyes ada tokat közlünk.

A jelzet t vidéken 260 ang . mfd. hosszúságban és 5000—7000 ' magasságban húzódnak végig azok az erdők, a melyekben a jég, a niocén és a ter t iár geológiai korszakbeli Sequoia Langfeldii, a S. Sternbergii , a Taxodium stb. egyetlen fönmaradt testvére

42 . kép. S m i t h ' s Gabin . Ü r e g e v a d á s z k u n y h ó .

kisebb csoportokban, mint Sequoia Washingtoni i (Winslow) előfordul. A ma élő fák közül a Sequoia sempervirenshez (Redwood, vörösfa) áll közel, csakhogy mére te i ezéhez képest abnormálisuk, anyaga 0 '288 fajsulyával és világos vörös színével kevésbé szilárd, durva és törékeny, tehát kevésbé ér tékes is, a földben azonban nagyon ta r tós . Jelenleg már alig van ezer nagymére tű fa, de igazi óriás csak mintegy 500 van. A Grant Nationalpark és a Mariposa

995

erdőtől eltekintve, minden egyéb állomány magánkézben van, innen a gyors kipusztulásuk. Mert é rdemes á m egy ilyen Mammuthot dönteni , amely max. 3 5 ' (11 m.) alsó á tmérő és max. 400 ' (128 m.) magasság mellett, amidőn a koronája n é h a csak 200 ' (64 m.) magasságnál kezdődik, 2200 m3 faanyagot szolgáltat. Egy ilyen óriás 537,000 • ' hüvelyk vastagságú deszkaárut adott , ami 1342 m a

fának felel meg.

43. k é p . „ W a w o n a " - f a a M a r i p o s a - e r d ő b e n .

Az igazi óriásfák mindegyikének az amerikai nép tulajdonneve t adott . Kiválóan hires fák voltak pl. a „Mother" és a „Fa the r of the F o r e s t " ; az első 90 ' alsó kerület tel (9"17 m. átm.) és 3 2 1 ' (102 - 7 m.) magassággal , a második 110' (35'2 m.) alsó kerülettel (11*2 m. átm.) és 400 ' (128 m.) magassággal . A „Smith Cab in" belső ürege három éven át egy vadászember házának volt bé ren , dezve, melyben háló és nappal i szoba, konyha, sőt rossz időben

996

lovának istálló is került . Az üreg hosszában 2 1 ' , szélességben 16' volt, Földolgozásuk csak ugy lehetséges, hogy megfúrás mellett puskaporra l szét robbant ják. Ebből következik, hogy fáját inkább hasí tot t á rura , zsindelyre, keri téspalánkra, szőlőkaróra használják, de deszkát is fürészelnek belőle.

! ' "Mit

44. k é p . Fa fe ldo lgozás p u s k a p o r r a l ( sző l lőkaró é s zs inde ly ) .

45 . k é p . E r d e i t á j a S e q u o i a k i p u s z t í t á s a u t á n .

Rengeteg e fák kora . Ujabban kiállítások czéljaira döntött fáknál 1300, illetőleg 2200 évgyűrűt számláltak.

Hutchings egy döntöt t fának az évgyűrűit 3000-nél többre mondja, mig Mr. Muir, egy másik lelkes leirójuk, egy ilyen törzsön

997

4000-nél több évgyűrűt számlált , azok é le tkorá t azonban 5000 évnél magasabbra becsüli . Elagott fát, azaz az aggkortól eldőlt fára még nem akad tak ; nevezetes , hogy sem rovar, sem gomba nem támadja meg és ha baja támad, az r endesen tűzkárból származik. Kérge néha 2 ' vas tagra növekedik.

A legszebb példányok a Calaveras és Mariposa kerületekben találhatók. Sajnos, hogy a föntartásukra szán t állami erdőség csak 4 % - á t teszi elterjedésük összes területének és hogy itt is a ránylag csak kevés a nagyobb méretű fa. Megjegyzendő még, hogy a S. Washingt . nagyon is termékeny, amennyiben az 50 cm. h. és mintegy 35 cm. á tm. tobozok számosak és egyenkint 200—300 maggal rendelkeznek.

A csemeték és a fiatal fák nedvesebb talajt kivannak, ami e fák jelenlegi termőhelyein nem ta lá lható . Növekvésük e miat t ott lassú, ugy hogy az 1853—55-ben elültetett csemeték ezidőben csak 2 — 3 ' átmérőjűek. y.

A z erdő h a t á r a Svájcában . Az erdő ha t á rá ra vonatkozó elszórt adatok nagy számának egybevetéséből Imhof Eduárd megkisérlé a svájczi erdők határáról á l ta lános képet alkotni. A vizsgálat czéljából a svájczi Alpok területét ha t nagyobb csoportba osztotta : 1. Wallis, 2. Tessin, 3. Graubünden, 4. berni felföld és a vele ha tá ros W a a d t és Freiburg, 5. Ös-Svájcz, 6. Glarus-St.-Gallen-Apenzell csoport , melyekhez még a J u r a területét csatol ta . Minden egyes területen az erdő ha tá rá t pon tosan megállapitá, és a következő kerek számokban kifejezett e redményhez jutot t .

Az erdő ha t á r a :

Wallisban és Engadinban 2100—2200 át lagosan 2150 m. Tessinben és Nordbündenben 1800—2000 á t l a g o s a n . . . 1950 „ a déli magas Alpokban átlag . . . . . . . . . — . . . . . . — 2050 „ az északi magas Alpokban átlag .__ . . . — — 1800 ,, az összes magas Alpokban át lag . . . — — 1950 „ az elő Alpokban átlag . . . — — — — — — — — 1650 „ a svájczi Alpok egész területén á t l agosan . . . . . . — — .1900 „ a J u r á b a n 1400—1600 át lagosan 1500 „ A legalacsonyabb és legmagasabb erdőhatár ra l biró

területek közti különbség . . . . . . — - 700 „

998

A délnyugati és az északkeleti expositió közti különbség körülbelül ___ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 m.

Az erdő és a fatenyészet ha t á r a közti különbség . . . 100 „ Az erdő ha t á r a és a hó ha tá ra közti különbség

700—1000 m. á t lag 850 „ Az uralkodó fafaj Wallisben, Tessinben és Engadinban a

veres- és havasifenyő, az északi Alpokban és a Ju rában a lucz-fenyö.

Ugy az egyes területeken, mint az ál talános eredményekben az emelkedés tömegességének nagy befolyása az erdő ha tá rá ra feltűnő. A hegység tömegessége hasonló befolyást gyakorol a hó-ha t á r r a is, amely á l ta lában, de semmi esetre sem minden egyes esetben, az erdő ha tá ráva l pá rhuzamosan fut, a mi többek közt már azér t is ér thető, mer t az erdő ha tá rá t részben az ember közbeavatkozása is megzavarja.

A tömeges emelkedésnek az erdőhatár ra való befolyását megmagyarázza az, hogy főképen a hőmérsék, csapadék és szélviszonyokat ez ha tározza meg. A nagyobb tömegű emelkedések magasabb légbeli és talajbeli hőmérséke első sorban bir döntő befolyással a magasabb e r d ő h a t á r r a ; azután a száraz téli szelek ellen való védelme, mig csapadéka kevésbé foly be határozólag.

Azután az expositió elhatározó befolyása tűnik ki, valamely vidék éghajlatára való ha tása természetszerűleg az erdőhatár e l tolásában mutatkozik. De mig a délkelettől nyugatig terjedő expositió éghajlati tekintetben kedvező, az északnyugattól keletig terjedő másik kedvezőtlen, addig az erdő ha tá ra délnyugat, dél és nyugati exposit ióban a legmagasabb, az északi, északkeleti és keleti exposit ióban a legalacsonyabb.

Az erdő ha t á r a különböző jelenségeinek magyarázatá t azonban még Svájczban nem ismerik teljesen, mert hiányzik még a talaj expositió, csapadékmennyiség és a szél befolyásainak pontosabb ismerete . (Beitr. z. Geophysik. 1900. IV. k. 241—330 1.)

Szerednyei.

F o g ó f a z e k a k . Fogófazekakkal mente t tem meg fenyővetésemet a csemeteker tben a rovarok puszti tásától s a fogófazekak oly biztos óvszernek bizonyultak a káros rovarok ellen, hogy annak minél nagyobb mérvű alkalmazását ajánlom.

999

Mult évben a csemeteker tben a fenyővetés egy részét — mely a csemeteker te t ha táro ló ré t mellett volt — az áska, tücsök, futonczok s egyéb rovarok teljesen tönkretet ték, és pedig részben az áska a gyökerek e l rágása által, részben a százával ugráló tücskök, továbbá futonczok s egyéb rovarok azáltal , hogy mind a hornyokban a kikelt fenyő között készítettek lyukat s a hornyokat egészen összelyuggatván, a kikelt fenyőt gyökerestől kiforgatták.

Megpróbáltam a rovarokat ir tani . Hetenként porhanyi tot tam a földet s a kiugráló rovarokat agyonveret tem. A költség aránylag nagy volt s eredményt nem ér tem el, a fenyővetést megmenteni nem tudtam.

Folyó tavasszal ismét rét mellett volt 32 ágy fenyővetés, melynek egy hétre a kikelés u tán ismét nekiestek a rovarok s pár nap alat t a réttől kiindulólag 5—6 horonyban már elpusztították a kikelt fenyőt.

Ekkor állí tottam be 45 darab hengeres fogó fazekat (darabja 12 fillér) s a károsítás azonnal megszűnt .

A fogófazekakat a megtámadot t részen az utakra ál l í t tat tam s mindegyikbe tenyérnyi magasan vizet öntöt tünk.

Kár, hogy az összefogott rovarokat meg nem olvastuk, de az első három nap 56 darab áskát olvastunk meg, az igen sok tücsköt, cserebogarat stb. nem olvastuk. Egeret és mezei poczkot 20 darabon felül fogtak a fazekak.

Volt azonban sajnálandó áldozata is a fogófazekaknak. Ugyanis 5 darab tövisszúró gébics is volt a fazekakban, melyből egyet még élve találtunk. Ugy látszik a gébicsek a rovarok után ugrottak a fazekakba, s tollaik megnedvesedvén, nem tudtak kirepülni.

A fogófazekak alkalmazása annyira bevált, hogy ezentúl a magvak elvetésénél :— akár látszik kár tékony rovar, akár nem — a fogófazekakat is mindjárt beálli t tatom.

A pár korona befektetés okvetlenül kifizeti magá t minden csemeteker tben. Bainiss István.

Szorzó p á l c z á k . Ezen név alatt egy kis készülék került a minap forgalomba, a mely a tömeges szorzások vagy osztások munkájá t könnyiti meg. Egyszerű szerkezete és elmélete daczára is teljes kényelmet, pontosságot és gyorsaságot biztosit a vele számolónak s mer t kezelése nem gépies, h a n e m inkább öntudatos

1000

munkán alapszik, igy a készülék nemcsak hasznos , hanem egyúttal tanulságos is. Mindegyikhez csatolt használat i utasí tás ugyanis még a tizes számelmélet eddig kevésbé ismert tételeit is tárgyalja a végett különösen, hogy a nagyon sok esetben előnyösen alkalmazható rövidített el járásokat i smertesse . Feltalálója Horváth Árpád kir. főmérnök, a készülék tehát mint magyar találmány is figyelmet érdemel .

987 6

69? 1

A

1/8,

5 ]

É

40 . k é p . 47 . k é p .

A körülbelül 9/9/1 cm. méretű, zsebben hordozható készülék 11 drb négyszegletes pálczából áll, melyek közül az egyiket index (mutató), a többit számpálczának nevezi a feltaláló. A számpálczák oldalain az u. n. fejszámok egyszeregygye van feltüntetve az elsőn a 0, 1, 2, 3, a másodikon 1, 2, 3, 4 . . . a tizediken 9, 0, 1, 2 fejszámoké.

Az 46. kép egy ily pálczát mutat , melynek egy-egy oldala a 6, 7, 8, 9 fejszámok egyszeregygyét tar talmazza a 9 egymás alatti

1001

négyszögben. A fejszám feletti kisebb szám mindig a pálcza hátsó oldala, a fejszám bal oldalán álló a pálcza bal, a jobb oldalán álló a pálcza jobb oldalának fe js /ámát jelöli.

A szorzásnál az egyik tényező számjegyeit az illető pálcza-oldalakkal kirakjuk, ezek mellé helyezzük az index-pálczát és most a pálczákról a kirakott tényezőnek a másik tényező egyes számjegyeivel való szorzatá t egyszerűen leolvassuk. Ezek egymás alá irva és összeadva adják a két tényező szorzatát .

4 8 . k é p .

Keressük pl. 5 X 8963 szorzatot . A 8963-at a 8, 9, 6 és 3 fejszámu pálczaoldalakkal kirakjuk, ezek mellé helyezzük a muta tó pálczát (2. kép) és ekkor a kereset t szorzat ezen pá lczarendszer 5. sorából rögtön leolvasható. Világosság kedvéért az ötödik sort külön tüntetjük fel (48. kép), a leolvasás már most ugy történik, hogy az átlók által — egy fekete és egy fehér háromszögből álló — rombuszokra bontot t mezők számjegyeit összeadjuk egyszeri ránézés u tán és leírjuk (49. kép), tehát 5 X 8 9 6 3 = 44815.

4 OH 5*3 1 4 4 8 1 5

4

1002

képzéséből is kitűnik, hol a szorzat egyesét adja a jobbról szélső háromszög (csonka rombus) számjegye 4 ; a t ízesét a balról következő rombus számjegyeinek összegéből 8 - j - 2 = (1)0 az egyes 0 ; a százasá t a ma radék s a balról következő rombus számjegyeinek összege 1 - j - 4 - j - 2 —- 7 ; az ezresét a balról következő rombus számjegyeinek összegéből 7 - j - 4 = (1)1 az egyes 1, végre a tízezresét a maradék s a balról szélső háromszög számjegyének az összege 1 - 4 - 6 = 7 ,

léhát 8 X 8963 = 71704. Ez a leolvasás kis gyakorlat u tán a pillantás gyorsaságával

tör ténik s mer t a szorzás igy ki van küszöbölve, a készülék haszná l a t a je lentékeny időt és fáradságot takarí t meg.

Még nagyobb a megkönnyítés akkor, ha a készüléket az osztásnál használjuk. Ha ugyanis az oszló számjegyeit az illető pálczaoldalakkal kiraktuk, akkor az osztónak bármely számjegygyei való szorzata a szemünk előtt van, tehát annak megítélésére, vájjon az osztó az osztandóban hányszor foglaltatik, elég a kirakott pá lczákra tekinteni. Ezáltal a mindenkor nehezen végezhető osztás egyszerű és igen gyorsan végezhető müveletté redukálódik. Hogy mily egyszerű a készülék kezelése az osztásnál, a r ra nézve muta tóul szolgálhat a következő pé lda :

2393121 : 8963 = 267 17926

60052 _53778

62741 62741

0 hol a hányados számjegyei és az osztó szorzatai (17926, 53778 és 62741) vannak fellüntetve annak a hangsulyozásakép , hogy ezek a pálczákról rögtön leolvashatók, t ehá t az osztandóból a hányados számjegyei is töprengés és fejtörés nélkül meghatározhatók. Természetes , hogy a hányados számjegyeinek az osztóval való szorzatai t (17926 stb.) nem kell felírni, h a n e m ennek és az osztandónak a különbségét mindjárt a pálczákról lehet megállapítani .

Hogy tehát a készülék a kellő sikerrel legyen használható, csak a szorzat leolvasását kell megtanulni és ennek a folyékony-

1003

ságától függ azután az a gyorsaság, melyet egyszerű uton való szorzás vagy osztásnál egyáltalában lehetetlen elérni.

A készüléket papi rkereskedésekben árulják, darabonkint 120 fillérért. Horváth L.

Erdőőri s z a k i s k o l á t v é g z e t t e g y é n e k a l k a l m a z á s a é r d e k é b e n a görgényszentimrei m. kir. erdőőri szakiskola arról értesiti hazai erdőbirtokosainkat , hogy a folyó évi tanfolyamot szep tember havával 25 tanuló fogja végezni, a kik a lkalmazás nélkül hagyják el az intézetet . Azon erdőbirtokosok, akik tehát erdőőrök vagy erdőlegények a lkalmazása czéljából tájékozást szerezni óhaj tanak, szíveskedjenek ez iránt a nevezet t erdööri szakiskola igazgatóságához Görgényszentimrére (Maros-Torda vármegye) fordulni.

N é v m a g y a r o s í t á s . KaufmannErnökir. erdészjelölt vezetéknevét Kenedi-ve magyarosí tot ta . É l jen!

H a l á l o z á s o k . Ujabban ismét több súlyos veszteséget szenvedet t a magyar erdőgazdaság. Több buzgó művelőjét ragadta el a kérlelhetlen halál, várat lanul , részben életük delén.

Barlay Sándor m. k. főerdőmester, a lippai főerdőhivatal főnöke, e hó 2-án hunyt el szívszélhűdés következtében. Már régebben betegeskedett , de azért hivatalát buzgón ellátta és mint az Országos Erdészeti Egyesület f. é. közgyűlésének egyik ügyvivője, még a június hó 28-án válaszmányi ülésen részt vett. Az ál lamerdészet egyik kiváló főtisztviselőjét, az erdészeti egyesület egyik régi, buzgó tagját vesztette el benne .

Barlay Sándor 1843. május 11-én született Fenyőházán , Liptómegyében. Az erdészeti akadémiának sikeres elvégzése u tán egy ideig Kassa város erdőhivatalánál szolgált, mignem 1862-ben mint díjtalan erdészjelölt állami szolgálatba lépett. Ily minőségben szolgált a kassai pénzügyigazgatóságnál , a soóvári és ungvári erdőhivataloknál . 1865—1868. években fogalmazó-gyakornok a soproni és budai pénzügyigazgatóságok erdészeti osztályaiban és a pénzügyminister iumban, 1868-tól 1881-ig erdész a volt körmöcz-bányai , később a zsarnóczai erdőhivatal kerületében, 1881-től 1890-ik ellenőrködő főerdész Breznóbányán, 1890-ben erdőtitkár Beszterczebányán, 1891-től 1895-ig mint erdőmester , később mint főerdőmester a szászsebesi m. k. erdőhivatal főnöke volt s végül

66*

1004

1896. óta ugyanily minőségben a lippai főerdőhivatalt vezet te . Kartársai emlékét szeretettel fogják őrizni.

Várat lanul elhunyt továbbá Lorencz Jenő kir. alerdőfelügyelő Déván és Greguss Aladár m. k. erdész, Benesházán, Zólyomm. Utóbbi kar tá r sunka t valóban tragikus módon egy villámcsapás ragad ta ki családja és t iszt társai köréből.

Béke hamvaikra! Sajtóhiba. Az Erd. Lapok f. é. VIII. füzetének 811 . oldalán, alulról a

8. sorban Németh he lyet t Némethy o lvasandó .

Változások és kitüntetések az erdészeti szolgálat köréből.

Magyar fö ldmivelésügyi min i sz terem e lőterjesztésére Miskolczy János főerdésznek az erdőmes ler i czimet adományozom.

Kelt B é c s b e n , 1902. év i jún ius h ó 16-án. FERENCZ J Ó Z S E F , s. k. DARÁNYI IGNÁCZ, s. k.

Fö ldmive lésügyi magyar miniszterem előterjesztésére Szathmáry Kornél s z á m t a n á c s o s n a k a s z á m v e v ő s é g i főnöki és Szilágyi József erdőszámvizsgálónak d í jmentesen a s zámtanácsos i cz imet a d o m á n y o z o m .

Kelt I schlben, 1902. évi júl ius hó 7-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. DARÁNYI IGNÁCZ, s. k.

* S z e m é l y e m körüli magyar minis terem e lőterjesztése folytán id. Herchl

János nyuga lmazot t főerdőőrnek több mint 50 év i hü és buzgó szolgálata, e l i smeréséü l a koronás ezüs t érdemkeresz te t a d o m á n y o z o m .

Kelt Ischlben, 1902. évi júl ius hó 20-án. FERENCZ JÓZSEF, s. k.

gróf SZÉCHÉNYI GYULA, s. k. *

A m. kir. fü ldmive lésügy i minis ter a magyarországi kincstári erdőket keze lő erdőtisztek l é t s z á m á b a n a következő erdőtiszteket nevezte k i : é s pedig erdőtanácsosokká a következő erdiimestereket: IHpold Imrét a lugosi, I'falz Károlyt é s Járos Jánost a máramaros - sz ige t i erdőigazgatóság , Pirkner Ernőt a gödöllői erdőhivatal , Hammer Károlyt a l iptóujvári föerdöhivatal kerületébe. Lcvitzky Albertet pedig a fö ldmive lésügyi min i s ter ium erdészeti o s z t á l y á b a ; erdőmesterekké az alábbi föerdészeket c s pedig : Rózsay R e z s ő t és Rochlitz Nándort az. ungvári föerdöhivatal , Tavasi Gyulát a máramaros-sz iget i erdőigazgatóság,.