E R D É S Z E T I L A P O K a z O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t

K ö Z L ö N Y E. K i a d ó : S z e r k e s z t ő :

Az Országos Erdészeti Egyesület. Bund Károly.

M e g j e l e n i k m i n d e n h ó n a p 1 5 . - é n .

Negyvenedik óvf. XII. füzet. 1901. deczember hónap. Előfizetési dij egy é v r e 16 k o r . Az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t o ly a lapitó tagjai, kik l ega l ább 300 k o r . a l a p í t v á n y t t e t t e k , v a l a m i n t a r e n d e s tagok i s a 16 k o r . évi t agság i dij fe jében, i n g y e n k a p j á k . Azok az a l a p . t a g o k , kik 300 kor . -nál

k e v e s e b b e t a l a p í t o t t a k , 6 kor . k e d v e z m é n y e s á r é r t j á r a t h a t j á k .

-f— Sseriesitcség il kiadóhivatal Budapesten, Lipótváros, ilkotnúnv-ntcza, 10. síim. Q. emelet. —1»

A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek.

A külföld erdőgazdasági beruházásai. Irta : Kaán Károly, m. kir. főerdész .

(Három képpel .)

A hegyvidéki erdőgazdaságnak a nemzet háztartásában birt szerepéről f. é. május hó 4-én az Országos Erdészeti Egyesületben tartott felolvasásomban*) részletesen meg­indokoltam azt, hogy miért tulaj donithatunk ugy az álta­lános gazdasági politika szempontjából, mint az erdő­gazdaság érdekéből különös fontosságot azoknak a beru­házásoknak, melyek az erdők feltárására vonatkoznak.

Állitásaim bizonyításánál hivatkoztam a külföld példá­jára. Reámutattam arra a következetességre, melyet ott az erdős vidékek feltárásánál követnek, s megvilágítani igye­keztem azokat az áldásos következményeket, a melyek­kel az e fajta erdőgazdasági beruházások járnak.

*) Erdészeti Lapok 1001. VII. füzet.

ERDÉSZETI LAPOK. 78

1184

Ilyen előzmények után talán indokolt lesz az a tervem, hogy ezúttal rövid vonásokban ismertetem azt a gazdasági tevékenységet, melyet a külföldnek részemről megismert országai az erdők feltárását czélozó beruhá­zások körül kifejtettek.

Ha ily tekintetekből a külföldi erdők gazdasági törté­nelmét veszszük szemügyre, a német birodalom tartomá­nyaiban a XIX. század 4. évtizedében találkozunk először az erdők modern feltár vonatkozó intézkedésekkel. E tájt ugyanis a fakereskedelem fokozódó élénkülése, az általános közgazdasági fellendülés, s egyéb körülmények bátorították fel az elég konzervatív birtokosokat arra, hogy e nagy tőkét kívánó befektetésekre szánják magukat.

Ezen erdőgazdaságok költségvetéseiben ez időtől kez-dődőleg évenkint fokozódó összegek szerepelnek, melyek az erdei utak javítására és uj utak építésére vonatkoznak.

A déli Schwarzwald szivében fekvő, s a mi hegyvidéki erdőgazdaságaink viszonyaival sokban hasonlatos st.-blasieni nagyherczegségi főerdészség kerületére az alábbi összefüggő két táblázat (1188—1191. old.) nyújt e tárgyhoz vágó ta­nulságos adatokat. Egy főerdészség 60 évi erdőt feltáró beruházása időszerű egymásutánban hatalmas végösszegé­vel arra a czéltudatos és tervszerű munkára enged követ­keztetni, melynek erdőgazdasági eredményeit éppen felol­vasásomban is részletesebben kifejtettem.

A 3444-96 ha. (5987-35 kat. hold) térfogatú, s a magas hegységi Schwarzwaldban fekvő ezen st.-blasieni főerdészség*) a Rajnától elég távol (30 km,) esik, s vasúti vonal ma sem húzódik el közelében. A helyi fafogyasztó ipartelepek ellátásán felül maradó nagymennyiségű fa-

*) U j a b b a n B a d e n n a g y h e r e z e g s é g b e n a f ő e r d é s z s é g e k h i v a t a l o s a n az e r d ő h i v a t a l c z i m e t visel ik. Szerk.

1185

anyagot a vevők az erdőhatáron tul még 30—40 kilo­méterre szállítják közutakon, mig a világforgalom eszkö­zeihez ér.

De nemcsak az ily távol fekvő hegyvidék erdőségeit tárja fel Baden nagyherczegség, hanem még inkább siet­tette a munkát egyéb erdőségeiben. Ezek a közforgalomhoz közelebb terülve el, az élénkebb fakereslet folytán a munkálatok gyorsított keresztülvitelét kívánták.

A nagyherczegség állami erdőgazdasága részéről az 1886-tól 1895-ig számított 10 év alatt az útépítés és fen-tartás körül kifejtett tevékenységet az 1192—1195. olda­lokon lévő táblázatok tüntetik fel.*)

Az a 13 főerdészség Badenben, melyet az összesen 98 kincstári erdőgazdasági kerület közül a nagyherczegség kormányának előzékeny támogatása mellett bejártam, e téren a czéltudatos s nagy technikai tudással végzett munka képét tárta fel előttem és meggyőzölt arról is, hogy annak a 393,882-95 márka összegnek, melyet 50 év munkája után még ma is átlagosan és évenkint a jelenleg 97,249 hektár állami birtok erdei útjaira fordí­tanak, ép ugy a nyilvános állami, köz- és községi utakhoz átlagban és évenkint nyujtott 90,697 - 16 márka hozzá­járulásnak nemcsak meglepő erdőgazdasági eredményei észlelhetők, de nagy közgazdasági fontossága is tapasztal­ható mindenfelé.

Amint Baden nagyherczegség, ugy a többi dél-német állam is hasonló nagy áldozatokkal, s éppen ilyen lázas tevékenységgel tárja fel erdőségeit. Württemberg királyságot ül. az 1196. old. található táblázat nyújthat felvilágosítást.**)

*) S l a t i s t i s c h e N a c h w e i s u n g e n a u s d e r F o r s t v e r w a l t u n g d e s G r o s s -h e r z o g t h u m s B a d e n 1895.

**) F o r s t s t a t i s t i s c h e Mi t t e i l ungen a u s W ü r t t e m b e r g 1896.

78*

1186

Az 1896. évi állapot szerint 189,347 hektárnyi erdő­ségben évenkint az utolsó 6 év átlaga szerint uj utak építésére 310,175'67 márkát, utfentartásra 330.279*75 márkát, összesen tehát évenkint 640,455 - 42 márka költ­séget használtak fel.

Bizonyítékául szolgálhat ez annak a gazdasági tevé­kenységnek, melylyel Württemberg királyság erdészete Bádenével évtizedek óta majdnem párhuzamosan halad a czéltudatos fejlődés utján.

Elsass-Lotharingiában a 70-es évek előtt a francziák részérőlfölöslegeskonzervativitással, de mégis extenzive kezelt erdőségek feltárása a német uralom óta vette kezdetét s arra, hogy az e czélra fordított költségek mily gyors kiha-tásuak lehetnek a gazdaság fellendülésére, a legtanul­ságosabb példát nyújtják.

Az 1893-iki gazdasági adatok*) szerint a 149,888 ha területű erdőbirtokon az állam uj utak építésére 102,175, útjavításokra pedig 178,109 márkát fordított.

Bajorországra nézve adataink nem oly kedve­zőek. Ezt a bajor hegyvidéki erdők sokoldalú szolgal­mainak tudhatjuk be, melyek az erdő jövedelmét fölötte apasztják.

A tulajdonos állam gazdálkodása ily irányban csak kisebb térre, a szolgalommentes területekre szorul mind­addig, mig a gazdaságot nehezítő ezen körülmények orvo­solhatók lesznek.

Schvveiz erdőgazdaságának e tárgyú különleges tevé­kenységéről már azért sem szólhatunk, mert az erdőbirtok fölötte tagolt terepviszonyai annyira különlegesek, tulajdon­jogilag az erdő annyira megosztott, hogy belterjes fel-

*) Be i t r age z u r F o r s t s t a t i s t i k E l s a s s - L o t h r i n g e n s . Heft XII. S t r a s s b u r g 1898.

1188

Útépítési költségek a st . -b las ieni

I. f (Ml (1 Ü e r d e i u t a k

1) teljes alapozással 6) nem teljes ala-

Az épitési

munka ideje Az épitési költség IS Az épitési költség Az épitési

munka ideje Hossz összesen /Mi­

ként

II.

n < 6 |

Hossz összesen f'in­ként

m. M. Ff.

/Mi­ként

II. M. pr. m. M. Pf.

M.

1834—1843 8224 17,637 90 2.14

1844—1853 32939 105,502 54 3.S0

1854—18(13 0859 20,180 82 3.82

1 8 0 4 — 1873 5295 35,3E(1 0 3 0.08

1874—1883 10232 57,404 18 6.Ö2 017 m

1884—1803 21894 148,201 62 8.77 1382 85

1834—181)4 37421 241051 80 0.40 2000 to 481)22 149,321 26 3.11

Utólagos munkák 2000 25 47,417 20

3742 1 2 !::,<):>: 05 0.50 48022 196,738 46 4.10*

* Beleszámítva a Wera völgyben az árvíz állal okozott károk költ­ségét, mely nélkül a költség /nekihl csak 2.72 M. (Az első építés és az utólagos munka költsége.)

1189

(badeni) főerdészségben. I.

11. r e n d ű e r d e i u t a k

I

Jegy

zet

p o z á s s a l a) a l a p o z á s s a l 6) n e m te l jes a l a p o z á s s a l .

Jegy

zet

Az

utól

agos

m

un

ka

költ

­sé

ge

Hossz

» Í .

Az ép i t é s i kö l t s ég

Hossz

m.

Az ép i t é s i kö l t s ég

Az

utól

agos

m

un

ka

költ

­sé

ge

Jegy

zet

Az

utól

agos

m

un

ka

költ

­sé

ge

Hossz

» Í .

ö s s z e s e n fm-k é n t

M.

Hossz

m.

ö s s z e s e n fin­ként

M.

Az

utól

agos

m

un

ka

költ

­sé

ge

Jegy

zet

M. Pf.

Hossz

» Í . M. Pf.

fm-k é n t

M.

Hossz

m. M. Pf.

fin­ként

M. M. Pf.

Jegy

zet

40804

879

900

433

4393

4 9 '

71

86

14

808

1228

1533

1620

3470

7252

68

02

2.

2.83

4.73

2386

2514

5288

991

3831

2296

10973

1484

86

28

63

57

1.62

—.91

2.08

1.50

150

75 75

47417 20 3569 12342 70 3.46 11159 18586

225

34

75

1.60 225 75

3569 1^342 70 3.46 11159 18812 09 1.08

* B e l e s z á m í t v a a W e r a v ö l g y b e n az á rv i z á l ta l okozo t t k á r o k köl t ­ségé t , m e l y n é l k ü l a k ö l t s é g / 'm-ként e s a k 2.72 M. (Az e l ső é p i t é s é s az u t ó l a g o s m u n k a kö l t sége . )

1190

Útépítési költségek a st.-blasien-i

V o n t a t ó u t a

a 1 a p ó z v a a 1 a p 0 z á s n é 1 k ü 1

. Az i d ő s z a k

é v t i z e d e k b e n

e l ső b e f e k t e t é s i k ö l t s é g P ó t -

h o s s z

e l ső b e f e k t e t é s i k ö l t s é g pót­

. Az i d ő s z a k

é v t i z e d e k b e n N 00 tn o e g é s z b e n f)H •

k é n t ; m u n k a

h o s s z e g é s z b e n fm. m u n k a

m. M. Pf. M. M. Pf. m . M. Pf. M. M. Pf.

1834 — 1843

1844—1853

1854—1863

1864—1873

1874—1883

1 8 8 4 - 1 8 9 4 1413 5731 19 4.00 112 72

1197

1560

701

5351

1377

1237

1330

11750

93

05

93

28

1.15

Ö.79

1.90

2.20

253

285

40

97

1834—1894 1413 5731 19 4.00 112 72 8809 15702 19 1.78 539 37

P ó t m u n k á k 112 72 539 37

1413 5843 91 4 14 8809 16241 56 1-84

1191

A k o c s i n j á r h a t ó u t a k A. rég i u t a k k o c s i n Véde lmi és

ú j j á é p í t é s é n e k kö l t s ége j á r h a t ó v á t é t e l e s z á n u t a k Az ö s s z e s

é p i t é s i

kö l t s ég h o s s z k ö l l s é g h o s s z kö l t ség h o s s z kö l l s ég

Az ö s s z e s

é p i t é s i

kö l t s ég

m. M Pf. m. M. Pf. m. M. Pf. M. Pf. Jegv

:

10610 21469 76 3911 4471 26 10320 2501 09 28,442 1 1

35453 148603 31 3415 5251 41 2751 644 14 154,498 86

13324 39412 09 891 610 - 11535 4587 09 44,615 18

8654 40634 51 — 409 71 14128 7228 85 48 ,273 07

12161 63719 76 558 350 — 7070 2480 98 65,550 74

30191 179191 34 140 4789 07 10987 11655 84 195,030 25

110,393 493,030 77 8915 15887 45 62791 29097 99 538,016 21

1 ftn. —- 4 46 1 78 — 40

(badeni ) főerdészségben I I .

1192

Útépítési költségek Baden

a) e r d e i , f a a n y a g száll í tó

u j é p i t é s

a z u t -.ossza az ép i t é s i kö l t s ég

É v E r d e i | T3

fm-ként

Tét

elsz

ám u t a k Ü >

cg M >• «*, tí

ö s s z e s e n e r d e i u t a k

• u

tak

tak

és

Imi

ayek

Tét

elsz

ám

I. o sz t . 11. oszt . c o

1 t Szá

nut;

ös

véi

I. osz t . i l . o sz t . "3 c o

> Szá

nu

véde

ös

vé:

m é t e r m á r k a

1 1880 34040 28129 13630 2733* 16847

179,306-92 4-11 0-88 o-oi 0-60* 0-19

2 1887 43730 40719 14180 919* 23050 274,091-04 5-06 0-62 1-06 0-80*

0-20

3 1888 43078 33912 16651 5327* 17199

205,057-60 3-70 0 '05 0-87 0-53* 0-19

4 1889 41215 31383 10683 3530" 27209

252,287-73 4-90 0 8 3 1-14 0-62* 0'20

ö 1890 35402 24532 16146 2194* 18789 199,765-30 4-30 0-80 0-83 0-31*

0-23

0 1891 26735 28577 13487 6749* 30888 209,532-96 5-30 1-10 1-34 0-46*

0-21

7 1892 29940 24264 15506 6227* 41886 195,313-09 4-82 1-23 0-85 0-32*

0-14

8 1893 33760 23509 12139 5311* 20014 203,329-94 4-50 1-30 0 0 0 0-77*

0-17

9 1894 30933 20470 15479 6833* 21086 179,672-25 4-16 1-39 1-01 0-33*

0-15

10 1895 31048 18952 9410 1461* 41908 176,425 81 4-27 1-20 0 5 9 0-55*

0-22

Az 1886 — 1895. k ö z é e s ő 10 é v b e n k i a d a t o t t Egy é v á t l a g á b a n 393,882-95 Márka .

1193

nagyherczegségben I.

u ' a k

t o s a b b

Ál l andó K i s e b b

fel- t a t a r o ­

j ügye l e t z á s o k

F ő ­

ö s szeg

Jegyzet

ni á r k a

61,540-79 15,942-67 81,337-90 338,128-34

53,728-14 16,880-17 84,249 35 428,948-70

51,32504 17,360-69 79,984-55 353,727-88

71,962 19 18,379 05 100,155-24 442,784-21

67,554-80 18,210-73 111,084-72 396,621-55

53,253-94 20,015-20 113,204-75 396,600-85

55,805-88 20,694-08 121,702-07 393,515-12

64,745-07 22,265 49 110,537-50 406,878-60

62,532-82 23,554-51 116,787-64 382,547-22

08,005-27 24,707-56 129,332-42 1399,071-00

3.938.829-531

I. o s z t á l y ú e r d e i u t a k k ő a l a p o z á s -sa l é p ü l n e k , a II. o s z t á l y ú u t a k c s a k fö ld-u tak .

A *-al j e l ze t t s z á m o k a s z á n u t a k r a v o n a t k o z n a k , m i g az a l a t t u k l evő s z á m o k a v é d e l m i ö s v é n y e k e t i l let ik.

1194

Útépítési költségek Baden

b) község i u l a k köz- és

Uj é p í t é s

F o n t o s a b b

A r e n d e s

É v M ai m

Az ép i t é s i k ö l t s é g út­

j a v í t á s o k Az u t Ál landó

tels

zám

o

p ö s s z e s e n 1 fm-ve

út­

j a v í t á s o k

h o s s z a felügyelet

•a> H m. m a r k a m á r k a m á r k a

1 1886 1388 8,354-12 7,467-—* 6-02 8,539 83

20-—* 250,115 11,704-37

2 1887 1790 11,214-71 4,952-80* 0-20 7,705 24 208,809 11,356 97

3 1888 2700 15,479-35 150-—*

5-73 3,809-34 281,060 11,830-32 2 8 9 8 *

4 1889 140 1,182-44 1,042-23* 8-45 8,149-39 254,358 10,651-65

5 1890 1214 4,912-75 4 0 5 4,528-87 254,951 1 1,524-35

6 1891 2145 10,774-72 3-01 5,762 13 207,640 11,039-27

7 1892 428 7,799 28 18-22 9 , 2 8 8 7 9 557-87* 267,837 11,701 54

8 1893 700 2 1 , 9 3 9 0 8 * — 7,032,12 1 233,768

138,121* 11,83206

6 1 4 0 7 *

9 1894 1762 5,430-10 2 .0J0-— 3-03 1 1 , 9 3 8 8 9

223,152 139,502*

12,604'65 917-42*

10 1895 900 11,911-91 13 23 12,086 26 226,361 ; 138,308* 13,386-75

Az 1 8 8 6 — 1 8 9 5 . k ö z é e s ő 10 é v b e n k i a d a t o t t Egy év á t l a g á b a n 90,697-16 Márka . .

1195

nagyherezegségben I I .

á l l ami u t a k

J e g y z e t

ut fen t a r t á s

F ő ö s s z e g J e g y z e t K i s e b b t a t a r o ­z á s o k

Ö s s z e s e n -CO

J .a 1° o <p

F ő ö s s z e g J e g y z e t

m á r k a m á r k a

J e g y z e t

37,373-17 0,550-59* 58,628-13 0 2 0 8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

E z e n k i m u t a t á s b a n a z o n község i ,

k ö z - és á l l ami u t a k s z e r e p e l n e k , m e ­

lyek é p í t é s e , i l le tve f e n t a r t á s a a

k i n c s t á r i e r d ő g a z d a s á g o t i l leti m e g ,

c s ak i s a *-al j e l z e t t s z á m o k v o n a t ­

k o z n a k oly u t v o n a l a k r a , m e l y e k n é l a

k i n c s t á r az u g y a n c s a k *-gal j e l z e t t

h o z z á j á r u l á s i ö s szege t fizeti.

38,154-45 11,832-00* 61,344-02 0-18

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

E z e n k i m u t a t á s b a n a z o n község i ,

k ö z - és á l l ami u t a k s z e r e p e l n e k , m e ­

lyek é p í t é s e , i l le tve f e n t a r t á s a a

k i n c s t á r i e r d ő g a z d a s á g o t i l leti m e g ,

c s ak i s a *-al j e l z e t t s z á m o k v o n a t ­

k o z n a k oly u t v o n a l a k r a , m e l y e k n é l a

k i n c s t á r az u g y a n c s a k *-gal j e l z e t t

h o z z á j á r u l á s i ö s szege t fizeti.

43,586-87 13,477 82* 68,929-99 0-24

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

E z e n k i m u t a t á s b a n a z o n község i ,

k ö z - és á l l ami u t a k s z e r e p e l n e k , m e ­

lyek é p í t é s e , i l le tve f e n t a r t á s a a

k i n c s t á r i e r d ő g a z d a s á g o t i l leti m e g ,

c s ak i s a *-al j e l z e t t s z á m o k v o n a t ­

k o z n a k oly u t v o n a l a k r a , m e l y e k n é l a

k i n c s t á r az u g y a n c s a k *-gal j e l z e t t

h o z z á j á r u l á s i ö s szege t fizeti.

43.087-64 11,619-34* 65,358-63 0-21

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

E z e n k i m u t a t á s b a n a z o n község i ,

k ö z - és á l l ami u t a k s z e r e p e l n e k , m e ­

lyek é p í t é s e , i l le tve f e n t a r t á s a a

k i n c s t á r i e r d ő g a z d a s á g o t i l leti m e g ,

c s ak i s a *-al j e l z e t t s z á m o k v o n a t ­

k o z n a k oly u t v o n a l a k r a , m e l y e k n é l a

k i n c s t á r az u g y a n c s a k *-gal j e l z e t t

h o z z á j á r u l á s i ö s szege t fizeti. 45,909-43 14,560-15* 71,993 93 0-2L'

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

E z e n k i m u t a t á s b a n a z o n község i ,

k ö z - és á l l ami u t a k s z e r e p e l n e k , m e ­

lyek é p í t é s e , i l le tve f e n t a r t á s a a

k i n c s t á r i e r d ő g a z d a s á g o t i l leti m e g ,

c s ak i s a *-al j e l z e t t s z á m o k v o n a t ­

k o z n a k oly u t v o n a l a k r a , m e l y e k n é l a

k i n c s t á r az u g y a n c s a k *-gal j e l z e t t

h o z z á j á r u l á s i ö s szege t fizeti.

44,682-62 18,508-77* 74,830 66 0-21

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

E z e n k i m u t a t á s b a n a z o n község i ,

k ö z - és á l l ami u t a k s z e r e p e l n e k , m e ­

lyek é p í t é s e , i l le tve f e n t a r t á s a a

k i n c s t á r i e r d ő g a z d a s á g o t i l leti m e g ,

c s ak i s a *-al j e l z e t t s z á m o k v o n a t ­

k o z n a k oly u t v o n a l a k r a , m e l y e k n é l a

k i n c s t á r az u g y a n c s a k *-gal j e l z e t t

h o z z á j á r u l á s i ö s szege t fizeti.

59,339-— 16,454-78* 87,495-32 0 27

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

E z e n k i m u t a t á s b a n a z o n község i ,

k ö z - és á l l ami u t a k s z e r e p e l n e k , m e ­

lyek é p í t é s e , i l le tve f e n t a r t á s a a

k i n c s t á r i e r d ő g a z d a s á g o t i l leti m e g ,

c s ak i s a *-al j e l z e t t s z á m o k v o n a t ­

k o z n a k oly u t v o n a l a k r a , m e l y e k n é l a

k i n c s t á r az u g y a n c s a k *-gal j e l z e t t

h o z z á j á r u l á s i ö s szege t fizeti.

35,830-05 70,710-96 0 20

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

E z e n k i m u t a t á s b a n a z o n község i ,

k ö z - és á l l ami u t a k s z e r e p e l n e k , m e ­

lyek é p í t é s e , i l le tve f e n t a r t á s a a

k i n c s t á r i e r d ő g a z d a s á g o t i l leti m e g ,

c s ak i s a *-al j e l z e t t s z á m o k v o n a t ­

k o z n a k oly u t v o n a l a k r a , m e l y e k n é l a

k i n c s t á r az u g y a n c s a k *-gal j e l z e t t

h o z z á j á r u l á s i ö s szege t fizeti.

22,434 78* 70,710-96 0-16

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

36,355-47 23,652-36* 73,529 90 0-22

0-17*

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93 46 ,169-— 19,968-01* 79,523-76 0-22

8 3 . 0 0 6 0 8

85,210-83

8S.368-68

76,332-69

81,435-55

91,367-51

105,141-26

93,682-16

92,898-89

103,521-93

ö s s z e s e n 900,971-58

Útépítési költségek Würt temberg á l lami erdeiben a )

Tét

elsz

ám

1 É v

E r d ő t e r ü l e t

u j é p í t é s

J e g y z e t

Tét

elsz

ám

1 É v

E r d ő t e r ü l e t

Szál l í tó u t a k E g y é b uj

é p í t m é n y e k

Az uj épí t ­m é n y e k össz­

kö l t sége i J e g y z e t

Tét

elsz

ám

1 É v

E r d ő t e r ü l e t az u t f e l ép í tménye ú t t e s t é p í t é s E g y é b uj

é p í t m é n y e k

Az uj épí t ­m é n y e k össz­

kö l t sége i J e g y z e t

Tét

elsz

ám

1 É v

E r d ő t e r ü l e t

h o s s z a k ö l t s é g s z ü k s é g l e t

h o s s z a k ö l t s é g s z ü k s é g l e t

E g y é b uj

é p í t m é n y e k

Az uj épí t ­m é n y e k össz­

kö l t sége i J e g y z e t

Tét

elsz

ám

1 É v

E r d ő t e r ü l e t

h o s s z ö s s z e s e n 1 TO-re

h o s s z ö s s z e s e n 1 w - r e

E g y é b uj

é p í t m é n y e k

Az uj épí t ­m é n y e k össz­

kö l t sége i J e g y z e t

Tét

elsz

ám

1 É v

h a . m. m á r k a 'TO. m á r k a m á r k a

J e g y z e t

1 1891 188,723 50041 ,111,220-89 2-22 63679 101,085-82 1-58 54,558-76 299,270-84 2 1892 188,959 46517 98,280-38 2-11 76501 148,953-14 1-88 38,495-50 311,710-94 3 1893 189,160 56397 121,977-43 2 1 6 61818 100,846-13 1-73 55,919-68 306,705-80 4 1894 189,243 45798 103,877 83 2-27 82118 169,102-39 2 0 6 46,569-18 341,635-99 5 1895 189,233 43811 101,396-90 2-34 66996 126,494-55 1-82 55,463-73 305,587-83 6 1896 189,347 56422 119,859-41 2-40 56555 98,176-40 1-57 55,335-05 290,136-60

Útépítési költségek Würt temberg ál lami erdeiben b)

U t f e n t a r t á s ® JS"?

SS eS A <0 r*. * J N

Az e r d ő k i n c s t á r s z á m l á j á r a f e n t a r t o t t s z á l l i t ó u t a k a f e n t a r t á s kö l t sége i

, ba ® JS"?

SS eS A <0 r*. * J N

s . É v a l a p o z v a n e m a l a p o z v a E g y é b

f e n t a r t á s i k ö l t s é g

a f e n t a r t á s kö l t sége i

; ut

mui

so

k át

l lé

re

uj u

téj

a fe

n ts

égek

la

) ös

s

Ifi

. É v az egész a kö l t s , szükség l . az egész a kö l t s , s z ü k s é g l .

E g y é b f e n t a r t á s i

k ö l t s é g ö s s z e s e n

1 ha. erdőte­rületre

a fater-més 1 köbm.

; ut

mui

so

k át

l lé

re

uj u

téj

a fe

n ts

égek

la

) ös

s

o <J

h o s s z ú s á g ö s s z e s e n 1 w-re h o s s z ú s á g ö s s z e s e n 1 / m - r e

E g y é b f e n t a r t á s i

k ö l t s é g ö s s z e s e n

1 ha. erdőte­rületre

a fater-més 1 köbm. a M <C >03 £̂

H m. M. Pf. m. M. Pf. M. , M á r k a Pf. M. M.

1 1891 2.352,111 208,027-03 8-8 6.865,628 73,162-54 l-l 60,083-66 341,873-23 1-81 32 641,150-07 2 1892 2.414,107 223,996-35 9-3 6.981,451 67,462-04 1-0 29,585 87 321,044-86 1-70 30 — 632,755-80 3 1893 2.453,816 219,865-83 9 0 7.011,631 61,570-35 0-9 27,766-01 309,208 19 1-63 28 — 615,913-99 4 1894 2.494,944 213,310-87 9-0 7.020,586 68,520-23 0-9 2 7 , 6 8 0 0 4 309,511-14 1-64 26 — 651,147-13 5 1895 2.546,081 218,041-28 8-6 7.069,240 68,536-— 1 0 30,682-67 317,259-95 1-54 30 1-98 622,847-78 6 1896 2.599,298 223,950-43 8-0 0.87P.095 69,037-21 1-0 89,793-31 382,781-15 2 0 2 36 2- 678,917,81

1197

tárása elé lépten-nyomon nehéz, mondhatnók itt-ott leküzd­hetetlen akadályok gördülnek.

A kitűnő karban tartott közutak, melyek már az idegenforgalom fentartása és fokozása érdekében is igen fejlettek, a vasutak sürü hálózata mellett elsőrendű szerepre hivatvák az erdőtermékek szállításánál. Be­hálózzák a turista-forgalom érdekében az oly helye­ket is, hol egyéb körülmények között fejlettségük ilyen foka szükséges sem volna. Schweizban ennélfogva a faanyagnak itt-ott a magas hegyoldalakról a völgybe­hozatala képezhet egyedül nehézséget az erdőgazdaságban; ezt azonban más berendezésekkel küzdik le azok a min­denben gyakorlati emberek.

Különben a Zürich és Luzern városok erdőgazdasá­gában folytatott erdőfeltárási munkálatok meggyőző bizo­nyítékul szolgálhatnak arra, hogy Schweiz virágzó ipara és forgalma mellett az erdők feltárása sehol sem maradt el ott, hói azt fontos körülmények nem akadályozták, s a terepviszonyok azt egyáltalán megengedték.

Az osztrák állam területén fekvő nagyobb magán erdőbirtokok közül a néhai Albrecht, most Frigyes főherczeg tescheni (0. Szilézia) uradalma köti le érdeklődésünket, mely a modern elvek észszerű alkalmazásával mondhatnók vezet az osztrák magántulajdonú, nagyobb erdőgazdaságok között. Az 1898. évi bécsi jubiláris kiállításon a tescheni uradalomnak pavillonjában bemutatott s az erdőgazdaság 50 éves fejlődésére vonatkozó, nagy körültekintéssel és leleményességgel összeállított grafikus táblázatok ennek nyilvános bizonyítékai voltak.

1848-ban az uradalom jelenleg 52,100 ha. térfogatú erdőgazdaságában a szabad vizén való szállítás 296'9 km.-re terjedt ki s e mellett 23'9 km. úsztató csatorna

1198

állott a íaanyag-szállilás szolgálatában. Mindehhez 25 vizfqgó gyűjtötte a vizet és 26 gereb fogta ki a vizén uszó faanyagot. A szárazföldi faanyag-szállitás e nagy­szabású berendezés mellett 174 km. III. osztályú, tehát egészen kezdetleges erdei ulra szorult.

Ma már az I. oszt. erdei utak hossza 91 km, a Il-od osztályuké 10O2, a III.-ad osztályuaké 219-2 km. Eléggé tanúskodik mindez arról, hogy a vizén való szállítás fölött ez az uradalom is kimondta beszüntető ítéletét, mely most már a fokozatos végrehajtás alatt áll, sőt ide s tova a befejezéshez közeledik.

Az osztrák állami és közalapítványi birtokokon, hol a vizi szállítás czéljaira szolgáló és óriási költséggel léte­sített berendezések tanulságos nevezetességre tettek szert, az erdőknek szárazföldi utakkal való okszerű feltárását csak a mult század 70-es éveinek elején kezdték meg a kellő következetességgel, midőn az állami erdők kezelése 1873-ban a földmivelési ministerium hatáskörébe jutott.

Schindler 1885-ben megjelent nagy müvében*) az osztrák államerdők szállítási eszközeiről a következőket mondja: «A mióta az ujabb időben a faárak emelkednek, s a régi keletű szállítási berendezések fentartása nagyobb költséget igényel, mind e mellett pedig a nyilvános közle­kedési eszközök mindinkább fejlődnek, különös gondot fordit az államerdészet arra, hogy a hegyvidéki erdősé­gekben is a szárazföldi szállítási módok alkalmaztassanak.»

A gyökeres rendszerváltozásnak azonban igen nagy nehézségek állották útját, az évek hoszu során az uszta-tási berendezésekbe fektetett tőkék ugyanis óriás összeget képviseltek.

*J Kar i S c h i n d l e r : Die F o r s t e d e r in V e n v a l t u n g d e s k. k. A c k c r b a u m i -n i s t e r i u m s s t e h e n d e n S t a a t s - u n d F o n d s g ü l e r . W i e n 1885.-

Melléklet az Erdészeti Lapok 1901. évi XII. füzeiéhez.

E r d e i u t h i d d a l , a g o i s c r n i c s . k. e r d ő g o n d n o k s á g b a n (Fe l ső -Ausz t r i a . )

»A külföld e r d ő g a z d a s á g i b e r u h á z á s a i * cz imü cz ikkhez .

1199

Az ide fűzött táblázat (1200. old.), mely az 1885. évi álla­potra vonatkozik, bizonyíthatja azt, hogy az osztrák állam­javakon és a közalapítványok erdőbirtokain a faanyagok vizén való szállítása még 16 év előtt is eléggé kiterjedt volt. Ez összeállítás szerint ugyanis 1885-ben 9.351,100 korona értéket képviselt még a vízi müvek épitési költsége s fen tartásuk évenkint 168,570 koronába került.

Elképzelhetjük tehát, hogy e vizi berendezések az egész erdőgazdaság menetére ez időben még sok helyütt első­rendű befolyást gyakoroltak, s a reájuk fordított fölötte nagy minden éves kiadások mellett még mindig békói az erdőgazdaság egészséges fejlődésének. A gazdaság egész rendszere, egész berendezése e módok szerint fejlődött; s mert a hegyvidék lakosságának ott is fontos keresetét képezi az erdömunka, évszázados szokások fűződtek a vizén való szállítás módszeréhez. Nagy idők emlékeit, az elődök minden munkáját kellett tehát romba dönteni, s hatalmas értéket képviselő államvagyont kellett megsem­misíteni, hogy a gazdaság utat találjon ahhoz a czélhoz, mely az erdők szárazföldi eszközökkel való feltárása árán a jövedelmező belterjességből áll.

Az állam költségvetéseiben 1885 után évenkint foko­zódó tételek szerepeltek a beruházások rovatán, melyek főleg a Salzkammergut szárazföldi szállító eszközökkel való feltárására fordíttattak. A munka tehát megindult, s a vele elért gazdasági eredmények kecsegtető adatai, s külö­nösen az erdőbirtok jövedelmezőségében jelentkező nagy­arányú emelkedés vezette azután reá az osztrák kormányt, hogy az általános beruházási kölcsönből egyszerre és na­gyobb összeget juttasson az erdőt feltáró beruházásokra, s a görögkeleti hitalapok készpénzvagyonából is nagy­mérvű kiadásokat engedélyezzen ilyen czélra.

ERDÉSZETI LAPOK. 79

1200

Az osz t rák á l lami és alapítványi erdők vizi szál l í tási berendezései 1885-ben.

>. hí)

? E

Az u s z t a t á s r a é s t u t a j o z á s r a a l k a l m a s vizi u t a k

* p b e r e n d e z é s é n e k

Ál lami é s a l ap í t ­

v á n y i e r d ő k rdő

ten

iszt

ato'

óz

ott

f

a E is

sza

cá t< d 03 cc M

o é p i t é s i f en t a r t á s i költ­

sége é v e n t e

Ál lami é s a l ap í t ­

v á n y i e r d ő k w

Az

i tu

taj -CS

N

part

véc

nek k ö l t s é g e ö s sze ­

s e n

a vizi u t egy hu-vc

lm m 3 k i l o m é t e r k o r o n a

Ál lami e r d ő k 633408 573990 36S 3449 215-4 1107800 67040 20

A l a p í t v á n y i e r d ő k 259433 134580 42 058 1 0 6 143800 836 1-2

Ö s s z e s e n . . . 892841 708540 410 4107 226-0 1251600 67876 16

Ál lami é s a lap í t ­

v á n y i e r d ő k szám

a

A d u z z a s z t ó é s v í z g y ű j t ő m ü v e k

Ál lami é s a lap í t ­

v á n y i e r d ő k szám

a

kö

rny

ékéb

e es

ö er

dő

­te

rüle

t ig

ényb

evét

e-év

ei ú

szta

tott

fa

töm

eg k özü l a v í zgyű j tők

felfogó k é p e s s é g e é p i t é s i fenn­t a r t á s i

Ál lami é s a lap í t ­

v á n y i e r d ő k szám

a

kö

rny

ékéb

e es

ö er

dő

­te

rüle

t ig

ényb

evét

e-év

ei ú

szta

tott

fa

töm

eg

e g y e n ­k é n t

ö s s z e ­s e n

é p i t é s i fenn­t a r t á s i

Ál lami é s a lap í t ­

v á n y i e r d ő k szám

a

kö

rny

ékéb

e es

ö er

dő

­te

rüle

t ig

ényb

evét

e-év

ei ú

szta

tott

fa

töm

eg

e g y e n ­k é n t

ö s s z e ­s e n k ö l t s é g e

Ál lami é s a lap í t ­

v á n y i e r d ő k szám

a

k ö b m é t e r k o r o n a

Ál lami e r d ő k . . .

A l a p í t v á n y i e r d ő k

118

?

182117

25000

411520

120000

4 3 0 — 450000 3 0 0 0 — 170000

4825800

330000

1062600

104000

14220

2400

125 207117 531520 4 3 0 — 450000 5155800 1226600 16620

A f a f e 1 f o g ó m ü v e k A vizi u tak , a víz­d u z z a s z t ó vízgyűj­

t ő é s fafelfogó m ü v e k összes

Áll

ami

és

alap

ít­

vány

i er

dő

k

szám

a

u d v a r t e r é n e k felfogó k é p e s ­

s é g e

vidé

kébe

es

ő er

dő

terü

lete

k

ud

var

ában

év

ente

ös

sze­

gyűl

ő fa

töm

eg

'cfí

' S . -co év

i fe

nn

­ta

rtás

i

A vizi u tak , a víz­d u z z a s z t ó vízgyűj­

t ő é s fafelfogó m ü v e k összes

Áll

ami

és

alap

ít­

vány

i er

dő

k

szám

a

e g y e n ­k é n t

össze­s e n vi

déké

be

eső

erd

őte

rüle

tek

ud

var

ában

év

ente

ös

sze­

gyűl

ő fa

töm

eg

'cfí

' S . -co év

i fe

nn

­ta

rtás

i

é p i t é s i egyem esö fentartási

Áll

ami

és

alap

ít­

vány

i er

dő

k

szám

a

e g y e n ­k é n t

össze­s e n vi

déké

be

eső

erd

őte

rüle

tek

ud

var

ában

év

ente

ös

sze­

gyűl

ő fa

töm

eg

k ö l t s é g e k ö l t s é g e

Áll

ami

és

alap

ít­

vány

i er

dő

k

szám

a

ma h a m a k o r o n a k o r o n a

Állami erdők

iiapitránn erdők

66

2

2 0 0 — 42000 3 0 0 —

900

480860

1200

229810

6C0

476170

1000

6872880

600

84052

22

9042700

308400

165312

3258

68 200 42000 482060 300410 477170 6873480 84074 ! 9351100 168570

1201

E helyütt röviden csak azt említem fel. hogy az 1897 !—1902. éveken belül az osztrák állami erdőkben •5.978,350 korona, az osztrák görög-keleti hitalapok erdő­gazdaságában (Bukovinában) 4.928,440, összesen tehát 10.906,780 korona összeget fordítanak az állami és állami­lag kezelt erdők feltárására.

Hatalmas összeg ez, melynek erdőgazdasági követ­kezményei — mint azt a kezdetben jelzett felolvasásomban ismertettem — már is tapasztalhatók. A szállítás olcsóbbá tétele folytán befolyással lesznek azonban ezek az osztrák fakivitel mérvére is, a miért nem szorul további , indo­kolásra, hogy közvetlenül érdeklik a magyar erdő­gazdaságot is, melynek komoly fontolóra kell vennie, nincs-e idején, hogy erdeit hasonlóan felszerelje a gazda­sági tökeletesbülés ez eszközeivel.

Érdemesnek látom ezért, hogy az osztrák állami és közalapítványi, erdőket illető beruházásokkal, s az ezek alapján végzett munkálatokkal közelebbről külön czik--kelyben is foglalkozzam.

Secessió az erdőgazdaságban. I r t a : Szenümrey Dániel, kir . e r d ő f e l ü g y e l ő .

Nem tudok más elnevezést adni annak a túlzottan liberális motívumokkal ékeskedő erdőgazdasági képnek, melyet a Magyar Erdész f. é. 16. és 17. számában Erdő­gazdasági üzemterveink és azok végrehajtása czimmel „E" jel alatt megjelent közlemény szerzője megrajzolt.

Elismeréssel adózik a czikk irója Bund Károly egye­sületi titkárnak, mint olyannak, aki az E. L. július havi számában közölt tanulmánya kapcsán a magyar erdészek közül elsőnek emel szót az erdőgazdasági szabadabb

79*