128
Esterházy Melinda hercegné

Esterházy Melinda hercegné

  • Upload
    others

  • View
    6

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Esterházy Melinda hercegné

Esterházy Melinda hercegné

Page 2: Esterházy Melinda hercegné

Az Esterházy hercegek címere

Page 3: Esterházy Melinda hercegné

Esterházy MelindaSok jóval ajándékozott meg az élet

hercegné –

Page 4: Esterházy Melinda hercegné

Képeslap Ottrubay Melinda soraival 1937 környékéről

A következő oldalakon:Esterházy Melinda hercegné

90. születésnapja alkalmából nyílt kiállítás terme 2010-ben

A budapesti Operaház az 1920-as években

Page 5: Esterházy Melinda hercegné
Page 6: Esterházy Melinda hercegné
Page 7: Esterházy Melinda hercegné
Page 8: Esterházy Melinda hercegné
Page 9: Esterházy Melinda hercegné
Page 10: Esterházy Melinda hercegné

„…én nem úgy akarok táncolni, ahogyan más, hanem úgy, ahogyan én tudok…”Ottrubay Melinda 1940-ben

Page 11: Esterházy Melinda hercegné

Akaraterő

Felemelkedés

Comme il faut

Expresszivitás

Közeledés

Örök szerelem

Nehéz próba

Újrakezdés

Méltó befejezés

Az alapítványok gazdasági cégei

Kortársak

Kitüntetések

Biográfiai adatok

Az Esterházy hercegek családfája

12

20

34

42

48

58

68

76

88

106

116

120

122

124

Esterházy Melinda hercegné

Page 12: Esterházy Melinda hercegné

12 Akaraterő

Akaraterő

„Gyönyörű gyermekkor, nagyszerű karrier, boldog házasság. Akarhatok ennél többet?”

Ezek a pozitív gondolatok Esterházy Melinda hercegnétől származ- nak, aki magát folyamatosan képezve vált a budapesti Operaház balett-társulatának ünnepelt csillagává, polgári származása ellenére ismeretséget kötött V. Esterházy Pál herceggel, majd hosszas habozás után feleségül ment hozzá. Lelkileg rendkívül nehéz időket élt át, egy titokban tervezett akció során férjével együtt Svájcba menekült, és hitvese halálát követően hatalmas birtok igazgatásáért vállalt felelősséget.

Ottrubay Melinda Olga Mária Franciska 1920. május 24-én született Ottrubay Dezső és Schmidt Róza első gyermekeként a budapesti Szent János Kórházban. Néhány nappal később, június 5-én az ottani kis kápolnában a kórház lelkésze, Krizs Árpád keresztelte meg a keresztszülők jelenlétében. Miközben Ottrubay Dezső hivatásában szép sikereket ért el, 1920-tól bíróként dolgozott, majd a budapesti törvényszék vádtanácsának elnökévé választották, a gyermeknevelés teljes mértékben az édesanyára hárult. Melinda testvére, József, 1926-ban jött világra, ugyanabban az évben, amikor Melindát beíratták az angolkisasszonyok rendjének budapesti, katolikus, privát leányisko-lájába. A hat év korkülönbség ellenére öccse később meghatározó szerepet játszott Melinda életében. A gyermekek a szeretetteljes, de szigorú édesanya védelmező szárnyai alatt nőttek fel. Melinda már kisgyermekként is rendkívül élénk volt, és saját akarata korán megmu-tatkozott. Ottrubay Róza azonban jól kezelte leánya gyermeki önfejű-ségét. Társadalmi pozíciójuk tudatában a szülők kötelező érvényű etikai értékek szerint nevelték gyermekeiket, a becsületesség, sze-rénység, engedelmesség és udvariasság értékrendjük szilárd alapját jelentette. Ottrubay Róza számára azonban nemcsak a felelősségteljes jellem, hanem az elegáns megjelenés is fontos volt. Amikor Melinda nyolcévesen kicsit hízásnak indult, édesanyja elhatározta, hogy beíratja Riedl Margit ritmikus sportgimnasztikai iskolájának gyermektanfolya-mára. A kislány édesanyjától örökölte jó ritmusérzékét, aki szépen zongorázott. Melinda tánctehetsége már ebben a gyermekcsoportban is olyannyira szembetűnő volt, hogy Brada Rezső, a Magyar Királyi Operaház első szólótáncosa, felvette őt táncakadémiájára. Melinda ezt a táncoktatást 1931. június 14-én táncvizsgával zárta a budapesti Royal Orfeumban. Rendkívüli tehetségéhez nem fért kétség már ebben az időben sem.

Page 13: Esterházy Melinda hercegné

13

„Valóságos tánccsoda a 10�12 éves Ottrubay Melinda, aki egy Harlequin-táncot és egy Pas de deux-t olyan nagyszerű kvalitásokkal, ötlettel, tudással és kifinomultsággal táncolt, hogy percekig zúgott utána a zsúfolt ház közönsége.”

Brada Rezső a táncképzésnek az Operaházban történő folytatását javasolta, ahol 1931-ben a tizenegy éves Melinda felvételi vizsgát tehetett. A vizsga sikerült, hatalmas meglepetést okozva a szülőknek, akiket a kislánynak most meg kellett győznie terveiről: balerina akar lenni! Ahogy a későbbi interjúkban Melinda beszámolt erről, a családi ügyekben egyébként visszafogott Ottrubay Dezső meglehetősen hevesen reagált, mert életében először és utoljára arcul ütötte őt. Szerencsére nem lett különösebb hatása a fenyítésnek. Állhatatossága és veleszületett makacssága révén sikerült elfogadtatnia szüleivel választását. Mindenekelőtt édesanyja támogatására számíthatott, aki biztosította számára azt a szükséges hátteret, amelynek köszönhető-en helyt tudott állni az iskola és a balettképzés kettős terhe ellenére. Édesapja egyetlen feltételhez kötötte engedélyét: az Operában zajló képzés mellett gimnáziumba is kellett járnia, és érettségi vizsgát kellett tennie. Így 1931 szeptemberében felvették balettnövendéknek az Operába. A tánctanároktól újoncként megkapta a „kis kedvenc” becenevet. Melinda számára a gyermekkor hamar lezárult. Hétköznapjait szigorú rend határozta meg: hétfőtől péntekig napi hat-hét óra intenzív táncoktatáson és szereptanuláson vett részt, amely 14 óra körül fejeződött be. Délután otthon Tomory tanár úr magándiákjaként folytatta tanulmányait. Nyelvtudása fejlesztésére ezenkívül német- és franciaórákon is részt vett. Esténként gyakran volt kötelező elfoglalt-sága az Operában, ami véget vetett a hagyományosan családi körben elfogyasztott vacsoráknak. Ha este fel kellett lépnie az Operában, csak

Akaraterő

Balra:Dr. Ottrubay Dezső,

Melinda édesapja

Jobbra:Ottrubay Róza, született

Schmidt Róza, Melinda édesanyja

Page 14: Esterházy Melinda hercegné

14

egy almát evett, amelyet szobájában szolgáltak fel neki. Gyakran késő éjszaka, az operai előadások után kellett megírnia a házi feladatokat, és olykor előfordult, hogy tankönyvei fölött álomba merülve csak reggel ébredt fel. Évtizedekkel később így emlékezett vissza erre az időszakra:

„Fáradt voltam, de fiatalon az ember nem is érzi igazán a fáradtságot. Hihetetlenül tele voltam energiával.”

A szoros napirend miatt kevés idő jutott játékra és más gyermekekkel való találkozásra, így baráti köre szűk maradt. Beszélgetésekre el- sősorban édesanyjával nyílt lehetősége, aki egyre fontosabb táma-szává vált. Hogy megkönnyítsék számára az otthon és az Opera közötti időigényes, nehézkes utazgatást, a család elköltözött az Opera-ház közelében található, Lendvay utca 23. szám alatti házba. Az erőt próbáló feladatok ellenére Melinda lelkesedése nem csökkent – a hétvégén és a nyári szünetben pihente ki magát a Balatonnál.

Akaraterő

Az ötéves Melinda 1925-ben

Page 15: Esterházy Melinda hercegné

15

A 13 éves Melinda itt pillantotta meg először a sötétszőke, magas növésű, jóvágású V. Esterházy Pált, aki akkoriban 32 éves volt. Ahelyett, hogy kerékpárjával kikerülte volna a herceget, akit titkára és bizalmasa, Horváth Gábor, valamint egy ismerős hölgy kísért, kissé csintalan és könnyelmű módon hangos csengetéssel hívta fel magára a figyelmet. A felnőttek ijedten ugrottak félre, hogy utat adjanak a fiatal lánynak. Melinda ekkor már valószínűleg ismerte látásból V. Pált, mivel a herceg gyakran időzött azon a part menti sétányon, ahol az Ottrubay család által bérelt villa is volt. Melindának tetszett a rendkívül elegáns férfi, aki a legóhajtot-tabb férjjelöltnek számított akkoriban Magyarországon, és állandó beszédtémát jelentett a társasági életben. V. Pál a nyilvánosság középpontjában állt, mindenki tudta, hogy mikor és hol tartózkodik, ki kíséri. Miután ismertté vált, hogy a herceg hamarosan elutazik a balatoni fürdőhelyről, Melinda és Pál útjai még egyszer keresztezték egymást, és a fiatal lány így üdvözölte a herceget, aki nagy hatást tett rá:

„Kezit csókolom, herceg úr, jó utat!” A sorsszerű találkozás mindkettejük emlékezetében megmaradt.

A következő oldalakon:Jelenetek a Magyar Királyi

Operaház balettnöven-dékeinek hétköznapjaiból

A Magyar Királyi Operaház nézőtere az 1920-as években

Akaraterő

A kilencéves Melinda 1929-ben

Page 16: Esterházy Melinda hercegné
Page 17: Esterházy Melinda hercegné
Page 18: Esterházy Melinda hercegné
Page 19: Esterházy Melinda hercegné
Page 20: Esterházy Melinda hercegné

20 Felemelkedés

„A fegyelem a legfontosabb, a nélkül minden hiába!” Karrierje kezdetekor Melinda hihetetlenül fiatal volt. A Magyar Királyi Operaház növendékének első fellépései statisztaszerepek voltak – ezekért már kapott gázsit, amely esténként 1,40 pengő fizetést jelentett. A fiatal lány a fellépéseket eleinte inkább játéknak, mint hiva- tásnak tekintette, az ambíció és az azzal kapcsolatos feszültség, lámpaláz csak a későbbi években alakult ki benne. Nagy elkötelezett-séggel és fegyelemmel a napi tréningen kívül is gyakorolt egy kis próbateremben az Opera harmadik emeletén, hogy technikáját tökéletesítse. 1934-ben, tizenhárom évesen táncolta el „A babatündér” című balett beszélő babájának szerepét. Erőfeszítéseit hamarosan siker koronázta, hiszen 1934. július 1-jén, tizennégy évesen szerződést írt alá a Magyar Királyi Operaházzal, így ettől kezdve saját, fix fizetéssel rendelkezett. A fiatal balerina első vendégszereplése Bécsben volt 1934 áprili- sában, ahová természetesen az operatársulat más tagjaival együtt utazott. Melinda Erkel Ferenc „Hunyadi László” című operájának táncbetétében tündökölt, amelyet a Collegium Hungaricum akkori épületében, a Trautson-palotában adtak elő.

Felemelkedés

Melinda Josef Bayer, Josef Haßreiter és Franz Gaul

„A babatündér” című balettjében a beszélő baba szerepében

Page 21: Esterházy Melinda hercegné

21 Felemelkedés

Hogy a többi szólótáncosnő közül kitűnjön, Melindának fontos volt továbbképeznie magát. 1935 nyarán nyolcszáz pengős ösztöndíjat kapott, és több hónapra Párizsba költözött, hogy sok más világhírűvé lett táncoshoz hasonlóan az orosz Ljubov Jegorovától, a Moszkvai Nagyszínház egykori prímabalerinájától tanuljon. A párizsi képzés rend-kívül hasznosnak bizonyult, és jelentős mértékben meghatározta karrierje későbbi állomásait, hiszen új, fontos szerepek előadását tette lehetővé számára. A tizenöt éves lány 1935. november 20-án mutat-kozott be szólótáncosként. Léo Delibes „Sylvia” című balettjében az erényes vadásznő és nimfa címszerepében a sajtót és a közönséget egyaránt meggyőzte.

„A színpadot mintha friss fuvallat járta volna be Ottrubay Melinda, a fiatal balerina táncának köszönhetően, aki rendkívül kellemes meglepetést okozott a címszerepben. Az ígéretes tehetség finom eleganciával, virtuóz spicctechnikával és mozdulatokkal mutatko-zott be első nagy szerepében.”

A háromfelvonásos mű kitartást, erőt és technikai tudást igénylő főszerepe – melyet

„jó tánctechnika nélkül lehetetlen előadni” – egyik kedvencévé vált. Fiatalsága ellenére Melinda meg tudta állni a helyét az Operaház három másik nagy szólótáncosnője, Szalay Karola, Bordy Bella és Vera Ilona mellett, és 1936. július 1-jén címzetes szólótáncosnővé nevezték ki. 1936 októberében a bayreuthi Liszt Ferenc-emlékhét keretében először lépett fel szólótáncosként a magyar határon túl. Melinda meg

Melinda (balról az első) a Magyar Királyi Operaház Bécs Keleti pályaudvarára érkező művészei között 1935. április 1-jén

Ildi
Kiemelés
Ildi
Öntapadó jegyzet
moszkvai no capitalization of the m pls (moszkvai is not part of the official name)
Page 22: Esterházy Melinda hercegné

22 Felemelkedés

Melinda pásztorlányként Brada Rezsővel, Vera Ilonával és Csányi Lászlóval (jobbról balra) Dohnányi Ernő „A szent fáklya” című művében 1934-ben

Page 23: Esterházy Melinda hercegné

23 Felemelkedés

Claude Debussy „A játékdoboz” című darabját előadó táncművészek között a Pierrot szerepét táncoló Melinda (balról a második) 1936. március 6-án

Melinda (középen) próba közben az Operaház táncosaival 1933-ban

Page 24: Esterházy Melinda hercegné

24 Felemelkedés

A Magyar Királyi Operaház 1935. november 20-i programján Léo Delibes

„Sylvia” című balettje

Léo Delibes „Sylvia” című balettjét 1935. november 20-án előadó művészek: Brada Rezső, Melinda, Vera Ilona, Vécsey Elvira, Bordy Bella és Mátrai Irén (jobbról balra)

Melinda a „Sylvia” című balett egyik jelenetében

Page 25: Esterházy Melinda hercegné
Page 26: Esterházy Melinda hercegné

26 Felemelkedés

tudta szilárdítani helyét az Operaház együttesén belül, és a társulategyre fontosabb tagjává vált. Ezenkívül 1936-ban ismét ösztöndíjat kapott, most háromszáz pengő értékben. Az újságírók is egyre inkább felfigyeltek szerepmegformálásaira, kisugárzását és táncának intenzi-tását a legendás orosz balerina, Anna Pavlova képességeivel hasonlí-tották össze:

„Tökéletes táncképek követték egymást elegáns beállításokban. Ahogy az első csoport élén megjelent az elragadó Ottrubay Melinda, finom és költői kecsességével, csillogó technikai virtuozitá-sával a cári balett fényes korszakát és Anna Pavlova szellemét idézte meg.”

Melinda szenvedélyesen és rendkívüli elkötelezettséggel dolgozta ki szerepeit. A „Rómeó és Júlia” próbái idején rávette táncpartnerét, Tatár Györgyöt, hogy tegyenek múzeumi látogatásokat, és együtt olvassák a témával kapcsolatos irodalmat. Így sikerült alaposan megis- merni a témát és a történelmi hátteret. A művészi előadás, a legendás szerepeknek a tánc segítségével történő megformálása olyan kitűnően sikerült, hogy más színházak arra buzdították balett-táncosaikat, nézzék meg a rendkívüli teljesítményt. A fellépés meghatározó esemény volt a balerina magánéletére nézve is. A kultúrát és művészeteket kedvelő Esterházy Pál, aki gyakran járt a budapesti Operaházba, el volt ragadtatva a táncesttől, a „Rómeó és Júlia” kedvenc balettje lett. Az egyik előadást követően az öltőzőben hercegi virágcsokor várt Melindára. A fiatal lány fáradhatatlan igyekezete hamarosan meghozta gyümölcsét, ugyanis tizenhét évesen, 1937-ben egy szintre került Szalay Karolával, Bordy Bellával és Vera Ilonával: címzetes szólótán-cosnőből hivatalosan is vezető szólótáncosnővé lépett elő. Melinda karrierje egybeesett az Európában zajló nagy politikai változások korszakával. 1937 októberében létrejött a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Szocialista Párt, 1938 márciusában Ausztriát a Német Birodalomhoz csatolták. Melindának minden bizonnyal tudomása volt a világpolitikai jelentőségű eseményekről, a balett világának eseményei azonban nagymértékben lekötötték, figyelmét az Operában zajló időigényes próbákra, valamint a bel- és külföldi előadásokra összpon-tosította. 1938. február 3-án a Budapest főváros tiszteletére München-ben rendezett ünnepi bálon szólótáncosként remekelt „A spicctáncosnő” című darabban.

Page 27: Esterházy Melinda hercegné

27 Felemelkedés

„Ki tudná megállapítani az ismételten felzúgó intenzív és elragadta-tott tapsból, hogy a kecses Ottrubay Melinda érdemele nagyobb dicséretet, aki mesterien kifinomult spicctáncával bűvölte el a közönséget a keringő ütemére, nyolc alig kevésbé mesteri társnője kíséretében, vagy Szalay Karola, aki szenvedélyes cigánytáncot mutatott be csörgődob- és gitárzenére.”

Melindát már nemcsak Magyarországon tartották számon, sorozatos vendégszereplései révén Európában is ismertté vált. 1938 májusában Olaszország mára legnagyobb hagyományú zenei fesztiválján, a Maggio Musicale Fiorentinón táncolt, majd ugyanezen év júniusában Marossy Ferenc attasé meghívására Londonba utazott, ahol a magyar követségen angol vendégek, többek között a brit miniszterelnök, Neville Chamberlain felesége előtt lépett fel. A tánc iránti lelkesedés saját művek megalkotására is inspirálta, és elkezdett koreográfiákat készíteni. Egy 1939 elején adott inter- júban elárulta, hogy római útjára tervezi „A munkásnő” című darab bemutatását, amelynek koreográfiája teljesen újszerű és különleges lesz.

Liszt Ferenc „Pesti karnevál” című darabjának 1936. október 20-i előadása Bayreuthban (Melinda balról a második)

Page 28: Esterházy Melinda hercegné

28 Felemelkedés

Page 29: Esterházy Melinda hercegné

29 Felemelkedés

Melinda a londoni fellépés után a Délibáb című újság 1938. júniusi címlapján

Jelenetek Szergej Prokofjev „Rómeó és Júlia” című balettjéből. Melinda Tatár Györggyel (fent) és haldokló Júliaként (lent)

Page 30: Esterházy Melinda hercegné

30 Felemelkedés

A Budapest főváros tisztele-tére 1938. február 3-án a müncheni Német Színház-ban rendezett ünnepi bál programja

Page 31: Esterházy Melinda hercegné

31 Felemelkedés

Az Operaház táncművészeinek előadása a müncheni Német Színházban 1938. február 3-án (Melinda elöl)

Karl Fiehler müncheni polgármester fogadása a budapesti Operaház művészeinek tiszteletére. Jobbról balra: id. Harangozó Gyula, Vera Ilona, Oláh Gusztáv, Melinda (asztalfőn), Morlin Amadé és Bordy Bella 1938. február 4-én

Page 32: Esterházy Melinda hercegné

32 Felemelkedés

Melinda kedvenc szerepében, Columbinaként Robert Schumann „Karnevál” című darabjában 1938-ban

Melinda Manuel de Falla „A háromszögletű kalap” című balettjében

Page 33: Esterházy Melinda hercegné

33 Felemelkedés

Darius Milhaud „Francia saláta” című darabjában Isabella szerepében

Page 34: Esterházy Melinda hercegné

34 Comme il faut

Az operaházi megerőltető próbák, az esti fellépések, a fogadásokra való meghívások és a Tomory tanár úr irányítása mellett folyó magánó-rák miatt kevés idő jutott egyéb elfoglaltságokra. Csak az 1938 nyarán letett érettségi vizsgát követően vált kissé szabadabbá élete, így most eljárhatott koncertekre és színházi előadásokra. A hasonló korú fiatal lányok körében népszerű kedvteléseknek hódolt Melinda is: télen szívesen korcsolyázott, nyaranta élvezte a balatoni napsütést. Szeretett biciklizni, teniszezni, és szívesen lovagolt ki a szabadba Goodwill nevű lován. Utóbbi kedvtelése azonban nagy kockázattal járt. A jelentős baleset- és sérülésveszély miatt ugyanis az Operaház vezetése szigorúan megtiltotta a táncosoknak a lovaglást, Melinda azonban itt is keresztülvitte akaratát, sőt lovaglóversenyen is részt vett. Élvezte a hírnevet és a személye körüli „felfordulást”. Szenvedé-lyesen szerette a táncot, egész élete e körül forgott.

„A tánc volt az életelixírem” – emeli ki a lényeget. Szerette a nagy erőpróbát igénylő operaházi fellépéseket, a mozdulatait követő reflektorfényt, a tomboló, véget nem érő tapsot:

„A legcsodálatosabb dolog, amikor az embert olyan hosszan tapsolják, hogy már a vasfüggöny is bezárul. A taps rendkívül motivál, jót tesz a léleknek, és lendületet ad.”

A piruettek iránti szenvedélye miatt – egyetlen lendületvétellel 14�15 forgásra volt képes – a „Ventilátor kisasszony” nevet ragasztották rá. Az egyre nagyobb hírnév ellenére Melinda szerény maradt magánemberként, édesanyja erős befolyása megakadályozta a sztárallű-rök kialakulását. Lénye és neveltetése miatt nem tudott beleolvadni a színházi világba, bizonyos mértékig kívülálló maradt. Távolságot tartott, elkülönült kollégáitól. Ha a társulat tagjai időnként előadás után még beültek valahová egy ital melletti beszélgetésre, Melinda nem tartott velük, hazament. Operai kollégái munkatársak voltak számára, azonban nem tekintette őket „barátnak”. A táncegyüttesben mindig nagyon kedves, de tartózkodó volt. Az Operaházban mindenkivel kifogástala-nul viselkedett – „comme il faut”, ahogyan ő fogalmazott –, ebben a körben azonban nem mutathatta meg igazi énjét, nem érezte magát igazán közéjük tartozónak. Háta mögött gyakran mondták róla nem túl barátságosan:

„Megjátssza a hercegnőt!” Szabadidejében legszívesebben a Lendvay utcai szülői ház nyugodt környezetébe vonult vissza. Szobájában híres filozófusok műveit olvasta, zenét hallgatott, gondolatainak papírra vetésével foglalkozott, az önismeret útját járta. 1939-ben megjelent első és egyetlen könyve, „Ritmus és tánc” címmel. Emellett szenvedélyesen szerette az aforiz-mákat. 1940 telére tervezte egy olyan könyv megjelentetését,

Comme il faut

Page 35: Esterházy Melinda hercegné

35 Comme il faut

amelyben filozófiailag kihegyezett eszmefuttatásokat adott volna közre a táncról. Sajnos nem került sor a mű kiadására. A szellemes gondolatok közül csupán néhány maradt fenn, mint ez:

„Még nem jutott a tánc legmagasabb szintjére az, aki tudja, hogy táncol. Minden élő teremtmény lényege a ritmus. Legszebb formában a tánc teszi érzékelhetővé a ritmust.”

Melinda Monacóban 1939-ben

Melinda 1939-ben megjelent „Ritmus és tánc” című könyvének címoldala

Page 36: Esterházy Melinda hercegné

36 Comme il faut

Melinda 1938-ban, Goodwill nevű lován

Melinda a Lendvay utca 23. szám alatti szülői házban

Page 37: Esterházy Melinda hercegné

37 Comme il faut

Melinda (jobbról az első) Harangozó Gyulával (jobb oldalon) és más táncművé-szekkel a strandon

Séta közben egy 1938-ban készült felvételen

Page 38: Esterházy Melinda hercegné

38 Comme il faut

Mérvadó személyiséggé vált fiatal kora ellenére. 1942. április 15-én előadást tartott „Beszélgetés a táncról” címmel, majd a Zeneakadémián 1943. február 11-én megtartott, telt házas prezentációját is teljes mértékben a tánc témájának szentelte. Az ókortól, a tánc születésétől az európai táncok kialakulásáig, fejlődéséig ívelt gondolatsora. Az est különlegességét és újszerűségét az adta, hogy kollégái, Pintér Margit és Zsedényi Károly tánccal illusztrálták szavait. A csúcspontot a „Kék Duna keringő” jelentette, amelyet maga Melinda táncolt partnerével, Zsedényi Károllyal. Más szólótáncosnőkhöz hasonlóan Ottrubay Melinda is tett kirándulást a film műfajába. Így a részlegesen fennmaradt „Magyar feltámadás” című filmben az egyik főszerepet játszotta, Horváth Jenő „Pénz áll a házhoz” című filmjének pedig egyik mellékszerepét kapta meg. Mindkét alkotásban megcsillogtatta színészi tehetségét, táncosnőként azonban meggyőzőbb volt. Egy hosszabb szólótáncban mutatta be egyedülálló piruettjeit. Önkritikára készen azonban megjegyezte, hogy nem volt megelégedve színészi teljesítményével. Álma egy táncfilmbeli szerep lett volna, ez a vágya azonban nem teljesült.

Melinda otthoni íróasztalánál

Page 39: Esterházy Melinda hercegné

39 Comme il faut

Melinda 1943. február 11-én tartott zeneakadémiai előadásának programja

Melinda 1943. február 11-én, a Zeneakadémián tartott előadás közben

Page 40: Esterházy Melinda hercegné

40 Comme il faut

Melinda az 1939-ben forgatott „Pénz áll a házhoz” című filmben táncol

Melinda Benkő Gyulával az 1939-ben készült „Magyar feltámadás” című filmben

Page 41: Esterházy Melinda hercegné

41 Comme il faut

Page 42: Esterházy Melinda hercegné

42 Expresszivitás

A negyvenes évek elején Melinda számos új darabban lépett fel a budapesti Operaházban. Sem a közönség, sem a kollégák nem kétel-kedtek képességei egyedülállóságában, így maga választhatta ki a szerepeket, amelyeket el akart táncolni. Kedvencei közé tartozott a „Sylvia” nimfaszerepe és Robert Schumann „Karnevál” című darabjá-nak „Columbina” táncbetéte. Pontosan mi is emelte ki őt a többi szólótáncosnő közül? „Csak” a mozdulatok tökéletessége, a megfelelő technika birtoklása vagy a nagyszínpadot betöltő jelenlét? Egy újságcikkben Ottrubay Melinda Karl Goldmark „Sakuntala” című művének címszerepéről, annak különlegességéről és megformálásának nehézségeiről nyilatkozott. Kifejtette, hogy milyen fontos ebben a darabban az érzelmeknek mozdulatokkal való visszaadása, és elmondta azt is, milyen módon közelíti meg az általa megformált karaktereket:

„Más személlyé kell válnom, különben nem vagyok hiteles. Amit a legapróbb részletekig kidolgozott mozgással, pantomimmal kifejezek, az a szerep. Rendkívül jó érzés. Mintha mámorban úsznék!”

Érzékenysége, a figurával való azonosulás képessége révén Melinda eggyé vált a szereppel. Egyik este hercegét csillapíthatatlan szenve-déllyel szerető Sakuntalaként bűvölte el a közönséget, a következő nap szerelme vélt halála miatti fájdalmában életét eldobó Júliaként hódítot-ta meg a nézőket. A színpadi karakterek életre keltésének ez a különle-ges képessége, a tánc mágiája és tökéletessége különböztette meg őt az összes többi szólótáncosnőtől. Számára a tánc volt az az eszköz, amellyel kapcsolatba lépett a világgal:

„Nem arra vágyik minden ember, hogy kifejezze önmagát? Hogy megmutassa, ki és mi lénye legbelsejében? Én így fejezem ki magam. Mondhatnám úgy is, hogy számomra ez a beszéd természetes módja. És ha nem veszi szerénytelenségnek, ez az én beszédművé-szetem. A tánc számomra önmagam felszabadítása.” „…én nem úgy akarok táncolni, ahogyan más, hanem úgy, ahogyan én tudok…”

Expresszivitás

Page 43: Esterházy Melinda hercegné

43 Expresszivitás

Melinda Léo Delibes „Sylvia” című balettjének címszerepében

Page 44: Esterházy Melinda hercegné

Bartók Béla „A csodálatos mandarin” című, 1946-ban bemutatott darabjában a lány szerepében

Melinda jelmezének terve „A csodálatos mandarin” című darabhoz

Page 45: Esterházy Melinda hercegné

45 Expresszivitás

„A pórul járt kérő” című darab főszerepében 1941-ben

Melinda jelmezének terve „A pórul járt kérő” című darabhoz

Page 46: Esterházy Melinda hercegné

46 Expresszivitás

Melinda Laurisin Miklós „Debreceni história” című balettjének főszerepében 1943 decemberében

Melinda és Zsedényi Károly a „Debreceni história” című balett próbáján 1943 decemberében

Page 47: Esterházy Melinda hercegné

47 Expresszivitás

Melinda jelmezének terve a „Sakuntala” című darabhoz

Melinda Karl Goldmark „Sakuntala” című balettjének címszerepében

Page 48: Esterházy Melinda hercegné

48 Közeledés

Az 1933-as balatoni találkozás után Esterházy Pál alakja elhalványult a fiatal lány emlékezetében, személye kikerült látóköréből. Csak évekkel később fedezte fel a közönség soraiban az egyik előadás közben. Személyesen pedig 1941 tavaszán találkoztak ismét, amikor története-sen mindketten a Margitszigeten teniszeztek a hétvégén. Melinda az egyik játszma közben észrevette, hogy Pál figyeli őt. A sötétszőke, finoman elegáns ifjú hölgy tökéletesen illett a herceg ízléséhez. Hivatalo-san azonban csak 1941 őszén mutatták be őket egymásnak azon a vacsorafogadáson, amelyen a Magyar Operabarátok Egyesülete meghívására vettek részt Auguszta főhercegnő Várhegyen lévő palotá-jában. A hosszú, egyszerű estélyi ruhát és rókabundát viselő Melinda és az elegáns herceg csak néhány szót váltottak egymással. A rövid találkozás azonban nem maradt következmények nélkül. Ettől kezdve, ha Melinda fellépett az Operában, Pál gyakran ott volt az előadáson, mindig ugyanazt a helyet elfoglalva a negyedik sorban. Melinda pedig minden fellépés előtt ellenőrizte a függöny kis résén keresztül, hogy megjelent-e a herceg a nézőtéren. Így idézte fel az érzést:

„Mindig boldog voltam, ha észrevettem őt a közönség soraiban. Rendkívül inspiráló hatással volt rám!”

Ennek ellenére hosszú hónapokon keresztül nem volt köztük további személyes kapcsolat. 1942 júniusában, amikor Melinda ismét tenisze-zett, észrevette, hogy a herceg is ott van, és figyeli őt. Pál ekkor meg is szólította a balerinát, és közös játszmára invitálta. Melinda évtize-dekkel később is pontosan emlékezett ezekre a szavakra:

„Tisztelt művésznő, szabad megkérnem, hogy teniszezzen velem?” Eltelt több hét is, mire a herceg felajánlotta, hogy hazaviszi autójával, majd szülei házának kapuja előtt elbúcsúzott a fiatal hölgytől. Ismét hetek teltek el, majd az egyébként oly tartózkodó Pál bejelentette magát Melinda szüleinél, hogy titkára, Horváth Gábor kíséretében tiszteletét tegye náluk. Ezt követően sem voltak azonban kapcsolat-ban egymással. Nemcsak a herceg, Melinda is várni akart még, hogy kiderüljön, jó döntésnek bizonyul-e a kapcsolat.

„Nem biztos, hogy Esterházy Pál lesz az igazi” – jegyezte meg, de szíve mélyén sajnálta volna, ha másként hozza a sors.Melinda szülei szintén kétkedve figyelték a tétova közeledést, mivel nem ismerték a herceg valódi szándékát. Miért érdekelné az elbűvölő és körülrajongott fiatal arisztokratát éppen az ő polgári származású lányuk? Mindenekelőtt a rangkülönbség tűnt túlságosan nagynak. Melinda édesanyja azonban nem akarta lebeszélni lányát, meghagyta neki a döntés jogát, akinek természetesen ebben az ügyben is megvolt saját elképzelése. A balerina és a herceg néha délutánonként egy cukrászdában találkozott. Esterházy Pál szerette volna elnyerni Melinda tetszését, ami sokáig nem tudatosodott a gyanútlan lányban. A társasági életben sem szentelt senki különösebb figyelmet a kezdődő szerelmi kapcsolatnak, mivel túl ártalmatlannak tűnt.

Közeledés

Page 49: Esterházy Melinda hercegné

49 Közeledés

Ugyanakkor Melinda karrierjében is változások következtek be. 1943 szeptemberének elején a Magyar Királyi Operaház prímabalerinájává nevezték ki, ezt a címet utoljára 1920-ban Ptasinszky Pepi érdemelte ki. Személye reflektorfénybe került, az újságok ünnepelték a frissen megválasztott prímabalerinát. Népszerűségének köszönhetően arra is felkérték, hogy reklámozza az Odol szájvizet. Magánélete is izgalmasan alakult, hiszen a herceg ismét rendsze-resebben jelentkezett. Pál első szerelmi vallomása 1943-ban finnül hangzott el, mivel tudta, hogy Melinda érdeklődik a nyelvek iránt, és ért néhány szót finnül. A „Rómeó és Júlia” előadása után virágcsokor várt rá, a kísérőkártyán aláírás nélkül a „minä rakastan sinua” szavakkal.

Melinda az 1945-ös Odol-reklámban

Page 50: Esterházy Melinda hercegné

50 Közeledés

Melinda a bűnbánó Magdolna szerepében

Page 51: Esterházy Melinda hercegné

51 Közeledés

Page 52: Esterházy Melinda hercegné

52 Közeledés

Melinda Szulamit szerepében Richard Strauss „József-legenda” című balettjében

A „József-legenda” című balett próbája

Page 53: Esterházy Melinda hercegné

53 Közeledés

Jelenet Maurice Ravel „Bolero” című darabjából

Melinda jelmezének terve a „Bolero” című darabhoz

Page 54: Esterházy Melinda hercegné

xyz

A fertődi kastély előtt 1944 nyarán

V. Esterházy Pál budapesti palotája az 1940-es években

54 Közeledés

Évekkel később Melinda így emlékezett erre vissza:„Pál kíváncsi volt, hogy tényleg azt gondolom-e, a sorok tőle származnak!”

A herceg tulajdonképpen „tesztelte”, hogy van-e még rajta kívül más hódolója is. Melinda kedvesnek találta a dolgot, ahogy egy későbbi interjúban megjegyezte, mivel „ez jellemző volt rá”. Azonnal reagált a nem remélt figyelemre, és telefonon köszönte meg a virágot, a vonal túlsó végén azonban beállt a csönd. A finnül közölt szerelmi vallo-

Page 55: Esterházy Melinda hercegné

55 Közeledés

mást többéves hallgatás követte. Melinda is várakozó álláspontra helyezkedett, habozott, mert nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy csak a herceg vagyona érdekli. Így érzett akkor:

„Jobb lenne, ha nem lenne gazdag. Nem szabad azt éreznie, hogy a vagyona miatt megyek hozzá!”

1944 nyarán Pál meghívta a prímabalerinát és szüleit egy hosszú hétvégére eszterházai kastélyába, és megmutatta birtokát. Itt ismét rejtett célzásokat tett, és óvatosan próbálta kimutatni vonzalmát – ebben az időben már az udvarias megszólítás bizalmasabb, „magácska” formáját használta Melindával szemben. A kapcsolat azonban e meghívást követően is megszakadt, feltehetőleg az akkori politikai események miatt. 1944. május 15-től július 9-ig több mint 400 ezer zsidó lakost deportáltak Magyarországról. Ugyanezen év nyarán a Keresztény Nők Szövetsége felkereste a herceget azzal a kéréssel, hogy adománnyal támogassa 120 zsidó gyermek és szüleik védelmét, akik az irgalmas nővérek rendjének egyik budapesti épületében rejtőzködtek. Tudta, hogy veszélybe sodorhatja magát, mégis úgy döntött, hogy 100 ezer pengőt adományoz az életveszélyben lévők megmentésére. Ezenkívül anyagi támogatása révén a következő hónapokban élelmiszert tudtak szerezni a kis csoport részére. 1944 októberében a Vörös Hadsereg bevonult Magyarországra, és decemberben elérte Budapest határát. Amikor bezárult az ostrom-gyűrű a főváros körül, Pál jelentkezett Melindánál, és menedéket ajánlott fel neki és szüleinek várhegyi palotája nagy kiterjedésű és biztonságos pincéjében. Itt helyezték el több elkülönített részen a herceg titkárát, Horváth Gábort, valamint a francia, a svájci és a svéd nagykövetség munkatársait is. Melinda és édesanyja elfogadta az ajánlatot, édesapja, Ottrubay Dezső lemondott róla. Saját elhatározásá-ból otthonukban maradt, hogy óvja a fosztogatástól. Néhány hét múlva követte a hölgyeket Melinda testvére, Ottrubay József, aki súlyosan megsérült a Budapest körüli harcokban. A herceg valamennyi vendégé-vel ugyanolyan figyelemmel bánt, egyiküket sem részesítette előny-ben. Ő szervezte meg a pince lakóinak hétköznapjait, gondoskodott az élelmiszerek beszerzéséről, így a túlélésről is. Budapest ostroma hat hétig tartott, 1944. december végétől 1945. február elejéig; a körülzá-rás megszűntével védencei végre elhagyhatták a lerombolt palota pincéjét. A herceg és Melinda távolságtartón és szenvedélytelenül búcsú-zott el egymástól. Az események nem múltak el nyom nélkül: Pál lefogyott, fáradtnak tűnt, és nagyon hűvösen viselkedett Melindával szemben.

„Az volt az érzésem, hogy soha többé nem fogom viszontlátni” – idézte fel gondolatait Melinda évtizedekkel később.

Page 56: Esterházy Melinda hercegné

56 Közeledés

Visszatérés a hétköznapokbaAz Operaházat a „Szöktetés a szerájból” című darab előadását követő-en, csak 1944. december 23-án zárták be, és három hónap múlva, 1945. március 24-én már meg is nyitották egy díszelőadással. 1945. április 4-én Melinda visszatért a színpadra, ahol Maurice Ravel „Bolero” című előadásában remekelt. A következő előadásokon a herceg ismét elfoglalta megszokott helyét a negyedik sorban. Innen azt is figyelem-mel kísérhette, ahogy Melinda hírneve zenitjére ér: 1945. augusztus elején az Operaház társulatában elsőként megkapta a kitüntető prima-balerina assoluta címet.

V. Esterházy Pál várhegyi palotája megsemmisült Budapest 1945-ös ostroma alatt

Page 57: Esterházy Melinda hercegné
Page 58: Esterházy Melinda hercegné

58 Örök szerelem

1945 a nagy politikai változások éve volt. Európát felosztották, Magyar-országon szovjet irányítással a kommunista párt vált egyedüli hata-lomgyakorlóvá. Ennek következtében államosították a nagybirtokokat, aminek során Esterházy Pált is megfosztották vagyonától. Ez a körülmény feltehetőleg Melinda életére is hatással volt. A herceg és közte megszakadt a személyes kapcsolat, amikor Budapest ostromát követően elbúcsúztak egymástól. Pál csak 1945 őszén jelentkezett ismét személyesen, virággal gratulálva a primabalerina assolutának gyönyörű előadásához. Amikor Melinda telefonon köszönetet mon-dott, a herceg megkérdezte:

„Meglátogathatom önt valamikor?” Pál valóban meg is látogatta Melindát szülei házában. Amikor Ottrubay Dezső és Róza magukra hagyták a fiatalokat a szalonban, végre megkér-dezte őt, hogy feleségül jönne-e hozzá. Bár Melinda egy nagyon személyes hangvételű interjúban azt vallotta, hogy

„lelke mélyén 13 éves korától szerelmes volt”, először elutasította a herceg házassági ajánlatát. Az élete ekkor még az Operaházzal kapcsolódott össze, ahol új, kihívásokkal teli szerepek vártak rá. Ezenkívül nem volt biztos benne, hogy Pál valóban komolyan gondolja-e a dolgot. Csak hónapokkal később, a második házassági ajánlatra mondott igent. Ebben az időben a herceg birtokait már kisajátították, ami Melindának nagy megköny-nyebbülést jelentett. Úgy érezte – ahogy egy későbbi interjúban nyilatkozta: akkor is feleségül menne hozzá, „ha juhász lenne”. Az eljegyzésről, amelyet szűk körben tartottak meg 1946. február 20-án a Lendvay utcában, csak a legközelebbi családtagok tudtak. Az esküvő időpontját nyárra tervezték, hogy Melinda még be tudja fejezni az operai szezont. Mivel az Operaház tagjai számára, ha

Örök szerelem

Melinda és Tatár György a „Sakuntala” előadását követően a bukaresti operaház színpadán 1946 májusában

Page 59: Esterházy Melinda hercegné

59 Örök szerelem

kimondatlanul is, de tilos volt a házasságkötés, az esküvői készülődés titokban zajlott. Melindát számos nagy sikerű romániai fellépést követően Románia kulturális érdemrendjével tüntették ki nagyszerű teljesítményéért. Az ünnepélyes átadásra 1946. május 3-án került sor a bukaresti operaház „Sakuntala” előadását követően. Az utolsó balett, amelyben 1946. június 16-án Magyarországon fellépett, ugyancsak a „Sakuntala” című darab volt. Egy héttel később, június 23-án még egyszer láthatta őt a közönség, amikor „A denevér” táncbetétjében partnerével és jó barátjával, Tatár Györggyel a keringőt táncolta:

„A tökéletes illúzió költői finomságával ajándékozta meg a közönsé-get Ottrubay Melinda, az Operaház elragadó prímabalerinája. Ottrubay Melinda szépsége és légiessége fantasztikus lendülettel a dallamba és ritmusba olvadva szinte eggyé vált a levegővel.”

Ebben a pillanatban Melindán kívül senki sem tudta, hogy ez lesz az utolsó előadása. A fellépés alatt nyugodtnak tűnt, még nem fogta fel teljesen, hogy véglegesen búcsút mond a színpadnak, amely eddig az életet jelentette számára, és amelyen tündöklő sikereket aratott. Ezen az estén azonban élete fontos szakasza zárult le. Szenvedélyesen művelt hivatásáról lemondva tudatosan döntött a magánéleti boldog-ság mellett, hogy szeretett társával új úton induljon el, és családot alapítson. Minden energiáját új feladataira összpontosította, és az Operaháztól való búcsút követően minden kapcsolatot megszakított kollégáival.

Balra:Melinda utolsó fellépése a

„Kék Duna keringő”�ben 1946. június 23-án

Jobbra:Az Operaház „A denevér” című

előadásának 1946. június 23-i programja

Page 60: Esterházy Melinda hercegné

60 Örök szerelem

TündérmeseAz esküvőt 1946. augusztus 3-án tartották a Dózsa György úti Regnum Marianum-templomban. Némethy Ernő lelkész, V. Pál egykori hittanára vezette az ünnepélyes ceremóniát. Pál kérésére minden pompát mellőztek. A vendégek egyszerű ruhát viseltek, a menyasszo-nyon krémszínű kosztüm és fátyolos, széles kalap volt. Pál öccsét, Esterházy Lászlót kérte fel tanúnak, Melinda tanúja nagybátyja, Ottrubay Károly volt. Melinda szülein kívül öccse, József, Pál nővére, Mária, Pál húga, Bernadette és férje, Széchenyi Gyula gróf, valamint Horváth Gábor alkották a násznépet. Az ünneplés a menyasszony szüleinek házában folytatódott, felszabadult hangulatban. Esterházy László meleg hangú beszédet tartott, majd Ottrubay Károly köszön-tötte a rendkívül boldog ifjú házaspárt. Pál hosszú idő óta először volt ismét boldog és fesztelen. A lakodalmat követő napon az ifjú háza-sok többhetes nászútra indultak a Balaton partjára. A szerelmesek számára ezek a hetek a boldogság örömteli, gondtalan, harmóniában töltött idejét jelentették – nem is sejtették, hogy hamarosan sötét idők következnek.

A budapesti Regnum Marianum-templom az 1940-es években

Page 61: Esterházy Melinda hercegné

61 Örök szerelem

Budapestre visszatérve Pál és felesége nagyon visszavonultan élt Melinda szüleinek Lendvay utcai házában. Rokonokat látogattak, színházba jártak, vendégeket fogadtak, a mának éltek, az adott pillanatot élvezték. Horváth Gábor életüket a Vörösmarty-költemény szerelmeseinek sorsához hasonlította, hiszen Csongor és Tünde számos viszontagságot követően találnak végre egymásra és az igaz szerelemre. Ettől kezdve Pál Tündinek becézte szép feleségét. Férje kérésére Melinda feladta tánckarrierjét, a napi testedzésről azonban nem mondott le, ezenkívül gyakran tettek együtt kiadós sétákat. Pál nagyon fontosnak tartotta a mozgást, szerette a hosszú sétákat, amelyek közben fontolóra vehette döntéseit, vagy megbeszélhette azokat Horváth Gáborral, aki továbbra is tanácsadója maradt. 1947-ben a kommunista párt lefoglalta a Lendvay utca 23.-ban lévő ház alsó szintjét, hogy irodát alakítson ki benne, Melinda és Pál pedig a József körút 41. szám alá költözött, egy bérház négyszobás lakásába.

Ottrubay Melinda és V. Esterházy Pál 1946. augusztus 3-i esküvője a Regnum Marianum- templomban

Page 62: Esterházy Melinda hercegné
Page 63: Esterházy Melinda hercegné

(az első sor balról): Széchenyi Bernadett grófnő,

Ottrubay Róza, Némethy Ernő plébános, dr. Ottrubay Dezső, Esterházy Mária hercegnő

Esterházy Melinda hercegné, V. Esterházy Pál herceg, Széchenyi Gyula gróf, Ottrubay Károly,

A násznép (hátsó sor balról): dr. Horváth Gábor, Esterházy

László herceg, Ottrubay József,

Page 64: Esterházy Melinda hercegné

64 Örök szerelem

A násznép elhagyja a Regnum Marianum-templomot; 1946. augusztus 3-án készült felvétel

V. Esterházy Pál herceg és Esterházy Melinda hercegné hivatalos esküvői fotója; 1946. augusztus 3-án készült felvétel

Page 65: Esterházy Melinda hercegné

65 Örök szerelem

Melinda és Pál nászútjukon a Balaton partján 1946 nyarán

A következő oldalon: A hercegi pár, 1940-es évek

Page 66: Esterházy Melinda hercegné
Page 67: Esterházy Melinda hercegné
Page 68: Esterházy Melinda hercegné

68 Nehéz próba

Pál már 1946 végén arra gondolt, hogy elhagyja Magyarországot. Nem sokkal az indulás előtt azonban az okok közlése nélkül meggondolta magát, és sem Melinda, sem testvérei vagy Horváth Gábor nem tudták rávenni döntése megmásítására. A korszak hagyományos nőszerepére nevelve Melinda nem kifogásolta idősebb és tapasztaltabb férjének döntéseit.

„Nem ellenkeztem, nem voltam az a típus” –fogalmazott később. Elfogadta, hogy Pál ugyan megbeszélte vele a hétköznapi dolgokat, a legfontosabb döntésekbe azonban nem vonta be. Emellett úgy érezte, hogy a házasságkötéssel férje személyiségé-nek részévé vált:

„Nem magam határoztam a sorsomról. Ő és én mintha egy személy lettünk volna, közös lett a sorsunk. Végül is ő a férfi, neki kell döntenie.”

Nehéz próba

Melinda, Pál és Pál titkára, Horváth Gábor 1948 szeptemberében

Page 69: Esterházy Melinda hercegné

69 Nehéz próba

Visszatekintve életére Melinda biztos volt abban, hogy nem lett volna tartós a házasságuk, ha nem alkalmazkodott volna.

„Nagyon erős személyiség volt… – emlékezett –,

…tönkrement volna a kapcsolatunk.” De tudatosan döntött így, hiszen mint mondta: nem volt számára fontosabb a férjénél és a házasságuknál.

Sötét időszakEsterházy Pál a háború utáni Magyarországon a „rendszerellenesnek” tartott személyek körébe tartozott. Mivel a tulajdonában lévő magyar pénzt valutába szerette volna fektetni, megbízta Horváth Gábort, hogy csekkeket vásároljon külföldi pénznemben Mindszenty József hercegprímástól, az esztergomi érsektől, aki rendelkezett ilyen tartalékokkal. Ez a valutaügylet minden érintett számára végzetes következményekkel járt. A külföldi valuta birtoklását be kellett jelenteni, a bejelentés elmulasztása szigorú büntetést vont maga után. Mind-szenty bíborost a kommunista hatalom már hosszabb ideje megfigye-lés alatt tartotta, és 1948 decemberében őrizetbe vették kémkedés, hazaárulás és valutakereskedelem gyanújával. 1948. december 23-án Pált mindenféle indok közlése nélkül elhurcolták József körúti otthonából. Az Államvédelmi Hatóság egészen az esti órákba nyúló házkutatást tartott. A teljesen összetört Melinda szüleihez menekült, a család ebben a nehéz időben még szorosabbra zárta sorait. Ottrubay Róza így foglalta össze az esemé-nyeket:

„Kedveseim, úgy tűnik, hogy most elveszünk. De ha már elveszünk, legalább méltósággal tegyük!”

Melinda megfogadta édesanyja szavát. Méltósággal és tartással próbálta elviselni a felfoghatatlant. Férje mellett kitartva mindent megtett, hogy segítse őt. Azonnal jogi védelmet keresett, így talált Kardos János ügyvédre, aki támogatásáról biztosította. Közreműködé-sével sikerült felkutatni Pál tartózkodási helyét, azonban az ügyvéd nem látott reményt a herceg kiszabadítására. December 29-én Esterhá-zy Pál vizsgálati fogságba került. Letartóztatásának okáról továbbra sem adtak tájékoztatást, megtagadták tőle a jogi védelmet is. Végül 1949. január 24-én emeltek vádat ellene, a bírósági vizsgálat ismerte-tésében illegális valutabirtoklásra utaltak. Horváth Gábort is letartóz-tatták valutavásárlás és �csempészés gyanújával. Pál vallomásait úgy állították be, mintha célzottan támogatta volna Mindszenty bíborost azon szándéka végrehajtásában, hogy visszaállítsa a Habsburg- monarchiát, és megdöntse a politikai rendszert. Azt állították, hogy a valutának a feketepiacon érvényes árat meghaladó értéken való megvásárlásával a bíboros összeesküvését támogatta, és a Habsburg- dinasztia hatalomba való visszahelyezésével birtokai visszaszerzését remélte. A vádiratot a vezető népügyész írta, és miután Rákosi Mátyás

Page 70: Esterházy Melinda hercegné

70 Nehéz próba

is átnézte, a Budapesti Népbíróság különtanácsának hírhedt bírájához és elnökéhez, Olti Vilmoshoz került 1949. január 25-én. Így Pál herceg a koncepciós perek áldozatává vált. Az eljárás 1949. február 3-án kezdődött. Pál a kihallgatásra „betanult” vallomását a következő napon tette meg, ami majdnem egy órán át tartott. Elrettentésként először halálbüntetést terveztek kiszabni Mindszenty bíborosra és rá is. A tárgyalás után az öt népbíró visszavonult tanácskozni. Szoros eredménnyel, de végül javára hozták meg a döntést: két bíró a halálbüntetésre szavazott, a másik három 15 éves fegyházbüntetést kért. Pált valamennyi vádpontban bűnösnek találták, mellékbüntetésként minden vagyonát elkobozták. Mindszenty bíborost életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, Horváth Gábor hat év fegyházbüntetést kapott. Az 1949. február 8-i ítélethirdetést követően a hercegnek még egyszer megengedték, hogy három percre találkozzon Melindával. Némán és mozdulatlanul ölelték át egymást, az ezt megörökítő fotó bejárta a sajtót. Egyetlen mondat hangzott el köz-tük, sajnos nem maradt fenn, hogy melyiküktől:

„Az Isten áldjon meg!”Pált elvezették, és a szigorúan őrzött kőbányai börtönbe vitték.

Melinda és Pál búcsúja Pál koncepciós perének ítélethirdetését követően, 1949. február 8-án

Page 71: Esterházy Melinda hercegné

71 Nehéz próba

Melinda visszatért szüleihez a Lendvay utcába. Sem ekkor, sem később nem gondolt arra, hogy elhagyja férjét, és elmeneküljön, bár Pál felkínálta neki a lehetőséget, ilyen szavakkal:

„Ha úgy érzed, hogy nem bírod tovább, elhagyhatsz!”Melinda azonban mindenképp a közelében akart maradni, lelki támaszt akart nyújtani és reményt adni. Ő maga a hitben keresett vigaszt: „Rettenetesen sokat imádkoztam, mert ez megnyugtatott. Soha nem adtam fel a reményt. Így fogadtam el a sorsot.” Havonta egyszer engedték meg Melindának, hogy 15 percre találkoz-zon férjével. Az egymásnak írt levelezőlapok csak néhány sort tartal-mazhattak, és ha csak egy-két szóval hosszabbra sikerültek, elkobozták őket. Pál 1949. február 16-i, első levelében ezt írta a börtönből:

„Szeretett Tündikém, végtelenül örültem soraidnak, nagyon köszö- nöm a sok hasznos dolgot, amit a csomagban küldtél. Nagyon szomorú, hogy most hosszú ideig nem láthatjuk egymást; vasár- nap engedélyt kérek rendkívüli beszélgetésre [ … ].Eddigi fáradozásaid őszintén köszönöm. Gondoskodjatok szegény Gáborról, szörnyű lelkiismeret-furdalásom van miatta. Édesanyád-nak jobbulást kívánok, és csókolom kezeit, add át üdvözletem édesapádnak és Józsinak is, sokszor és mély hálával ölellek, Pál.”

Vészterhes idők1950 elején megfosztották Melindát a havi látogatás kiváltságától. Hirtelen megszakadt a kapcsolatuk, gyötrő bizonytalanság kerítette hatalmába férje tartózkodási helyét és egészségi állapotát illetően, így már arra gondolt, hogy elhurcolták a Szovjetunióba. Hogy el tudja tartani magát és támogatni tudja szüleit, egyéves gyorsírástanfo- lyamra kezdett járni, és megtanulta a gépírást is abban a reményben, hogy munkát kap valamelyik irodában. A képzést 1950 júliusában, illetve októberében fejezte be, azonban V. Esterházy Pál herceg fe- leségét senki sem akarta alkalmazni titkárnőként. A gyors- és gépírástanfolyammal egy időben Melindának sikerült franciatanár- ként dolgoznia. Így 1950-ben csekély, 5400 forintos jövedelemre tett szert. Szerette volna hasznosítani egykori hivatását is, ezért egy szovjet táncstúdióba járt abban a reményben, hogy később majd balettet taníthat. 1950. június 8-án vizsgával zárta a képzést, és 1951 márciusában balett�tanárnak jelentkezett a Magyar Állami Operaházba. Elutasították. Ottrubay Dezső több mint 43 év szolgálati idő után 1949. június 1-jével nyugdíjba vonult, a nyugdíj fizetését azonban hamarosan meg- szüntették. Ezért lánya és felesége támogatására volt utalva, felesége 1950 júniusától a „Bogocska” hímzőműhelyben dolgozott munkás-

Page 72: Esterházy Melinda hercegné

72 Nehéz próba

ként. Hogy javítsanak anyagi helyzetükön, a Lendvay utca 23. alatti ház bútorainak nagy részét eladták. A folyamatos lelki feszültség, a saját biztonsága és szeretett férje tartózkodási helye miatti aggodalom végül felőrölte Melinda erejét. Sclerosis multiplex betegséget színlelve sikerült elérnie, hogy megfigyelés céljából felvegyék egy szanatóri-umba, így Pál feltételezett tartózkodási helye közelében maradhatott. „Az idő talán megoldást hoz” – ezzel biztatta magát. A nemesi és nagypolgári származású lakosok kitelepítése Melinda szüleit sem kímélte. 1951. július 9-én ők is megkapták a Belügyminisztéri-um végzését, amelyben azonnali hatállyal kiutasították őket Budapestről. Huszonnégy órát kaptak a ház lepecsételéséig és az új lakók kijelöléséig. Ottrubay Dezső és Róza felkereste Kaán Géza orvost, aki magas vérnyo-mást, szívizomgyengeséget és súlyos érpanaszokat állapított meg a két idős embernél. Orvosi szempontból így nehéz testi munkára „alkalmatlan-ná” nyilvánította őket. Ottrubay Dezső levélben kérte a hatóságokat, hogy életkorára és a Növénygondozási Egyesületnél kilátásba helyezett állásra tekintettel halasszák el a kitelepítést – sajnos hiába. 1951. július 12-én Ottrubay Dezsőnek és feleségének el kellett hagynia a fővárost. Vonattal a Budapesttől 120 kilométerre északkeletre fekvő kis településre, Egerszó-látra vitték őket. Vidéken kaptak szállást, és a gyenge fizikai állapotukat igazoló orvosi papírok ellenére részt kellett venniük a megerőltető szántóföl-di munkákban. Hivatalosan Melinda is az Egerszólát felé tartó vonaton tartózkodott, valójában azonban a hatóságok figyelmét elkerülte, hogy még mindig a Hajnal professzor úr által vezetett szanatóriumban kezelik. Itt teljesen magára volt utalva. Hajnal professzor úr, hogy segítsen Melindának, 1952 márciusában beutalta őt a hárshegyi szanatóriumba, amelyet Horányi neurológusprofesszor irányított. Nem hagyhatta el a szobáját, az egyedüli változatosságot az jelentette, ha a kis erkélyen tartózkodott. A szobáját egy barátságos asszonnyal osztotta meg, aki feltehetőleg az osztályvezető orvosnak kémkedett, ő ugyanis nem volt teljes mértékben meggyőződve arról, hogy Melinda valóban beteg. Az egyedüli vigaszt egy lojális ismerős hölgy látogatásai jelentették, aki a hatóságok és a kórházi személyzet figyelmét elkerülve üzeneteket közvetített Melinda és szülei között. A hatóságok csak 1952 áprilisának végén lettek figyelmesek arra, hogy Esterházy Melinda tartózkodási helye ismeretlen. Hivatalnokokat rendeltek ki, hogy kutatást végezzenek vele kapcsolatban, és kihallgatták szüleit is, akik lányuk tartózkodási helyéül egy szanatóriumot neveztek meg 1952. június 5-én.

Page 73: Esterházy Melinda hercegné

73 Nehéz próba

Könnyítések1953. március 5-én meghalt Sztálin. Nagy Imre lett a miniszterelnök. Első hivatali rendelkezései közé tartozott, hogy megszüntette az internálótáborokat és a kitelepítéseket, így a helyzet kezdett kissé normalizálódni. 1953. július 27-én Melinda szülei levelet kaptak a rájuk kiszabott kétéves kitelepítés hatályon kívül helyezéséről, és mivel szabadon megválaszthatták új lakóhelyüket, először egy ismerősük vecsési erdészházába költöztek. Több mint két év kezelés után, 1954. február 28-án – egészségi állapota vélt javulását követően – a fiatalasszony is elhagyhatta a szanatóriumot. Csak hosszú idő múlva tudatosult benne, hogy legszebb évei örökre elvesztek. Teljesen magára hagyatva először hirdetés útján albérletet keresett, amelyre egy zsidó származású kedves idős úr, Tisch Márton jelentkezett. Melinda közel négy év óta semmit sem hallott Pálról. 1954 márciusában azonban váratlanul engedélyt kapott, hogy havonta egyszer ismét meglátogathassa férjét. Esterházy Pált éveken keresztül magánzárkában tartották fogva Vácon, az ország egyik legretteget-tebb börtönében, most pedig ismét a kőbányai börtönben helyezték el. Az első látogatás előtt Melindának nyugtatószert kellett bevennie, hogy lehetőleg elkerüljön egy esetleges érzelmi kitörést – otthon többször heves sírógörcsöt kapott –, összeszedettnek és erősnek tudjon mutatkozni férje előtt. Mit mond az ember, ha négy év elszakí-tottság, bizonytalanság, szenvedés és aggodalom után viszontlátja a szeretett házastársat? Lelkiállapota miatt Melinda emlékezetében csak halványan maradtak meg az első szavak, amelyek ebben a valószerűt-lennek tűnő pillanatban elhangzottak:

Az egerszóláti ház, ahol Melinda szülei laktak Budapestről való kitelepí-tésük után

Page 74: Esterházy Melinda hercegné

74 Nehéz próba

„Szeretlek. Az idő és a távolság semmit sem változtat a szerelmemen… !”

Pál rettenetesen sápadtnak és soványnak tűnt, mégis vidáman viselke-dett a „Tündivel” való első találkozáson. A magánzárkában töltött évek nyomot hagytak a hercegen. A fogság félelemben, reménytelenségben és a legnehezebb testi, lelki megpróbáltatásokkal telt. Az ekkor szerzett leírhatatlan tapasztalatokról és fogsága részleteiről a későbbiekben szinte alig beszélt. Bebörtönzése idején a kommunista rendszer minden eszközzel megpróbálta rávenni őt arra, hogy mondjon le Ausztriában lévő vagyonáról. Ezzel megvásárolhatta volna szabadságát, és elhagy-hatta volna feleségével az országot. A titkosrendőrség Melindára is próbált nyomást gyakorolni, hogy meggyőzze Pált a birtokokról való lemondásról. A herceg azonban nem engedett, mert felelősnek érezte magát az örökségért, a hozzá kapcsolódó családi hagyományokért, és a javaslatot mindig ezzel a szűkszavú indoklással utasította el:

„Azt a feladatot kaptam, hogy megőrizzem e jelentőségteljes dinasztia történelmi birtokait, nem pedig azt, hogy elherdáljam!”

Melinda e tekintetben teljesen egyetértett férje döntésével.

Reményteli fordulat1956. október 23-án diákok békés felvonulást szerveztek Budapest utcáira, demokratikus változásokat sürgetve. A tömegek szembefor-dultak a kormány kommunista diktatúrájával és a szovjet megszállók-kal, szabad választásokat, szólás- és sajtószabadságot követeltek.Október 30-án kiszabadították a fogságból Mindszenty bíborost. A felkelés következtében Pált is hamarabb kiengedték a börtönből. Szabad akaratából azonban úgy döntött, hogy ott marad addig, amíg vala-mennyi hivatalos papírját meg nem kapja. Első útja feleségéhez vezetett. Hihetetlennek tűnt, amikor majd nyolc év elteltével újra átölelhették egymást. Melinda a boldogságtól könnyekben tört ki.

Melinda édesanyja felolvas az egerszóláti gyerekeknek; 1951 körül készült fotó

Ildi
Kiemelés
Ildi
Öntapadó jegyzet
no space pls after the 3 dots, either
Page 75: Esterházy Melinda hercegné

Melinda édesapja kéveszedés közben; 1951 körül készült fotó

75 Nehéz próba

Ebben a pillanatban új szakasz kezdődött Melinda életében. „Az volt az érzésem, hogy most házasodtunk össze” –

idézte fel az élményt. Mindkettőjük személyisége megváltozott az elszenvedett jogtalanságok miatt, meg kellett szokniuk egymást, újra közel kellett kerülniük egymáshoz. Ahogy fogalmazott:

„Én is érettebb vagyok, ő is az. Mindketten megváltoztunk. Majdnem olyan, mintha újra meg kellene ismernünk egymást.”

Szabadon bocsátása után Pál számára világossá vált felesége rendkívüli személyisége, felismerte erejét, lojalitását és eltökéltségét.

Page 76: Esterházy Melinda hercegné

76 Újrakezdés

A hercegi pár Magyarországról való kimenekítését villámgyors tervezés után hajtották végre. Nem sokkal Pál szabadlábra helyezését követően csöngött a telefon, és a burgenlandi Esterházy-birtok egyik munkatár-sa közölte a jó hírt Melindával: „Jövünk!” 1956. november 1-jén a kora reggeli órákban indult Ausztriából Buda-pestre a vöröskeresztes járműveknek álcázott kocsik konvoja, egy VW busz, egy Land Rover és egy Opel Kapitän. A birtok alkalmazottai azt az ürügyet felhasználva akarták megszöktetni Melindát és Pált, hogy gyógyszereket, pontosabban antibiotikumot, valamint ablaküve-get szállítanak Budapestre. A járművekben tartózkodott Anton Martinkovics, a birtok igazgatója, Leopold Illy sofőr, Viktor Werner bécsi ügyvéd, Hubert Haas, a birtok erdészeti igazgatója, Franz Strobl képviselő, Stefan Majtényi orvos, Franz Skorpik sofőr, valamint Martha Weitner. Franz Skorpik és Martha Weitner a hercegi párhoz való hason-latossága miatt kapott fontos szerepet a figyelemelterelési manőver-ben, amelynek során helyettük ők maradtak Tisch Márton lakásában, és csak a következő napon követték a többieket. Biztonsági okokból Melindát és Pált két különböző járműben helyezték el. Mivel a hercegi pár Franz Skorpik és Martha Weitner útlevelével utazott, kétséges volt, hogy valóban sikerül-e a csapatnak kijutnia az országból. Kevéssel a határ előtt váratlanul megállították a konvojt, hogy a járművekkel néhány sebesültet szállítsanak a közeli kórházba. Míg Hubert Haas eleget tett a parancsnak az általa vezetett járművel, a két másik vöröskeresz-tes járműnek álcázott autó továbbmehetett, és egyéb közjáték nélkül szerencsésen átjutott a határon, amelyet néhány órával később lezártak. Elővigyázatosságból – és hogy megakadályozzák esetleges elrablásu-

Újrakezdés

Pál és Melinda a hercegné szüleivel Zürichben; 1957 körül készült fotó

Page 77: Esterházy Melinda hercegné

77 Újrakezdés

kat – Melindát és Pált nem Kismartonba (ma: Eisenstadt), hanem Bécsbe vitték. 1956 végén a hercegi pár Svájcba emigrált. Melinda öccse 1949 augusztusa óta Zürichben élt, 1953 októberében meghá-zasodott, nővére és sógora érkezése idejében már két gyermek édesapja volt, majd a későbbiekben további három gyermeke szüle-tett. Svájc lett Ottrubay Dezső és Róza új otthona is, mivel Pál és Melinda menekülése után több hónappal nekik is sikerült elhagyniuk az országot. Egy évvel később követte őket Horváth Gábor, akinek a hercegi pár által vásárolt házban biztosítottak helyet.

Új életZürichbe való megérkezésüket követően Pál kézbe vette a burgenlandi birtokok igazgatását. Az év nagy részét feleségével együtt Svájcban töltötte, visszanyert szabadságuk első idejében azonban néhány hónapra Kismartonba utaztak. A kismartoni utazások alkalmával Pál biztonsági személyzettel vette körül magát, mivel félt, hogy esetleg elrabolják. Ez a félelme egész életén át elkísérte. A '60-as években Burgenlandban „Esterházy-ellenes politika” alakult ki. Pált mélyen érintette a dolog, nem engedte többé, hogy rendezvények színhelyéül használják a kismartoni kastélyt, és megszüntette a burgenlandi utazásokat. A házaspár háborítatlanul és nagy visszavonultságban élt Zürichben. Melinda segített férjének a birtok időigényes igazgatá-sában, a hetente érkező jelentések feldolgozásában, és átvállalta a levelezést. Pálnak rendkívül fontos volt, hogy bevonja őt a birtok igazgatásába, mert fel akarta készíteni későbbi feladataira, tudnia kellett mindenről. Évente 3–5 alkalommal egyhetes megbeszélést tartottak, amelyre Zürichbe utaztak a burgenlandi vezetők. Férje kívánságára –

Melinda és Pál Zürichben Melinda öccsének, Ottrubay Józsefnek gyermekeivel 1956-ban

Page 78: Esterházy Melinda hercegné

78 Újrakezdés

„Látnod kell az arcokat is, hogy ki hogyan reagál!” – Melindának jelen kellett lennie ezeken. Tapasztalatokat kellett gyűjtenie. Melinda mint mindig, most is alkalmazkodott.

„Néha szívesen kihagytam volna ezeket a tárgyalásokat, de ez lehetetlen volt” –

idézte fel akkori érzéseit. Pál csodálta szép és intelligens feleségét, akinek véleménye jelentős segítségére volt a döntéshozatalban. Sohasem kérdezte meg azonban mások előtt, hogy mit gondol.

„Ezt nem akartam – mondta később a hercegné –, nem akartam fontosnak látszani, hiszen ő volt a főnök!”

Csak akkor mondták el egymásnak véleményüket, amikor már teljesen egyedül voltak. A herceg és neje nagyon jól kiegészítették egymást. Melindát a Budapesten átélt nehéz idők éretté és erőssé tették, gyakrabban adott hangot személyes véleményének. Ezenkívül a háttérben rendkívül fontos közvetítő szerepet vállalt magára, és békítőleg próbált hatni férjére, mivel a herceg időnként már nem bizonyult olyan kiegyensúlyozottnak, mint korábban. A börtönben töltött évek következtében egyrészt letisztultabban, bölcsebben és közvetlenebbül viselkedett, mint korábban, másrészt bizalmatlanabbá vált, és energikusabban lépett fel. Nem volt könnyű a karácsonyi időszak, mivel 1948. december 23-i letartóztatásának emléke megvi-selte Pált, lehangolttá vált. Mihelyt ismét jobb lett a kedélye, amihez akár több napra is szükség volt, igyekeztek tompítani döntéseit, példá-ul visszavonták az alkalmazottak elbocsátásáról hozott határozatát.

Melinda és Pál Velencében 1960-ban

Page 79: Esterházy Melinda hercegné

79 Újrakezdés

Melinda számára a Zürichben eltöltött időszak „életszerepének” része lett, amelyet a rá jellemző tartással vállalt. A családtagok és ismerősök erős, életigenlő és derűs asszonynak írták le őt, aki sohasem panaszko-dott, problémáiról sohasem beszélt másokkal. A munkától elszakadva a hercegi pár színházba és koncertekre járt, sokat és szívesen olvasott, és egykori szokásához híven hosszú sétákat tett. Vonzották őket az ismeretlen tájak, és együtt beutazták Európát. Nagy vágyuk azonban nem teljesült. Bármennyire is szerettek volna egy kislányt, akinek már ki is választották a Krisztina nevet, házasságuk gyermektelen maradt. Melinda ezt is, mint sok mást az életben, a sors rendeléseként fogta fel, és csak vonakodva beszélt róla. Előre nem látható események bekövetkeztétől való félelmében Pál már 1969-ben helyettesi birtokigazgatási felhatalmazást adott feleségének. 1986-ban elkészítette végrendeletét, és őt tette meg általános örökösének. Melinda nem értett egyet ezzel a döntéssel, és arra kérte, ne tegye ezt. A herceg azonban határozottan ellentmondott.

„Ne avatkozz az ügyeimbe! Tudom, hogy mit teszek, és megvannak az okaim” –

felelte, s egyben különleges kéréssel fordult hozzá. Azt kívánta, hogy hagyják meg egészben a birtokot, ne darabolják fel.

„A mikéntről azonban neked kell döntened – hagyta meg. –

Semmit sem írok elő, te vagy az örökösöm. Tedd, amit jónak látsz.”

Melinda a hegyekben 1959 januárjában

Page 80: Esterházy Melinda hercegné

80 Újrakezdés

Melinda hercegné 40. születésnapján, 1960 májusában

Page 81: Esterházy Melinda hercegné

81 Újrakezdés

Megkönnyebbült, hogy megtette ezt a fontos lépést, és hogy a rábízott örökséget a legjobb tudása szerint elrendezte. Lassanként apadt életereje. A fáradékony és gyenge herceget neje körülvette gondoskodásával, azonban az utolsó években Pál már alig hagyta el a házat. Melinda rettegett az előre látható szomorú eseménytől.

„Az életem tartópillére volt – mondta férjéről. – Biztonságban éreztem magam mellette!”

1989. május 24-én Esterházy Pál kómába esett, és egy nap múlva, május 25-én 13 óra 30 perckor, 88 éves korában elhunyt felesége jelenlétében svájci házukban. A zürichi temetési szertartáson számos magas rangú vendég vett részt. Egy héttel később kinyitották a végrendeletet, amely hivatalosan örökössé nyilvánította Melindát:

„Én, galántai Esterházy Pál herceg (lakhelye: 8002 Zürich, Brunaustraße 39.) alapos megfontolást követően, a következ- mények világos ismeretében és rendelkezéseim helyességéről való meggyőződésben, befolyástól, tévedéstől, fondorlattól vagy kényszertől mentesen, halálom esetén a következőképpen rendelkezem hagyatékomról:1. Örökségem kifejezetten hazám jogrendjének, azaz az osztrák jognak a hatálya alá helyezem.2. Összes, bármilyen néven létező és bárhol található ingó és ingatlan vagyonom általános örökösévé, így teljes hagyatékom egyedüli örökösévé szeretett feleségemet, Esterházy Melindát, született Ottrubay Melindát teszem […].”

Page 82: Esterházy Melinda hercegné

82 Újrakezdés

Melinda és Pál számos kirándulást és utazást tett az 1960-as években

Melinda hercegné, 1963

Page 83: Esterházy Melinda hercegné
Page 84: Esterházy Melinda hercegné

84 Újrakezdés

Melinda hercegné és Pál herceg látogatása a dörfli erdészetbe 1969 szeptemberében

A hercegi pár látogatása a Bad Sauerbrunn-i erdészetbe 1969 szep-temberében

Page 85: Esterházy Melinda hercegné

85 Újrakezdés

A hercegi pár látogatása a lékai erdészetbe 1969 szeptemberében

Page 86: Esterházy Melinda hercegné

86 Újrakezdés

Melinda és Pál az ezüstla-kodalmuk alkalmából rendezett ünnepségen 1971 augusztusában

Page 87: Esterházy Melinda hercegné

87 Újrakezdés

Az Esterházy-birtokok vezető testületének zürichi ülése 1988 októberében

V. Esterházy Pál temetése Zürichben 1989 júniusában

Page 88: Esterházy Melinda hercegné

88 Méltó befejezés

Ekkortól tehát az immáron 69 éves Melinda viselte a hatalmas felelősséget az Esterházy-birtokokért, ami az Esterházy család 350 éves történetében teljesen új dolognak számított. Ő volt az első polgári származású asszony, aki igazgatta a birtokot. Elhunyt férje szellemében és rendkívül energikusan vitte tovább az ügyeket. Pál életében szerényen a háttérbe húzódva működött közre, igazodott kívánságaihoz, most azonban igyekezett magabiztosan és legjobb tudása, lelkiismerete szerint megoldani minden feladatot. Késő éjszakáig dolgozott, hogy áttekintést nyerjen a számos intézendőről. Az első tanácskozást, amelyen valóban tudatosult benne, hogy mostantól egyedül kell igazgatnia a birtokot, 1989 őszén tartották Kismartonban. Érzéseit nem palástolva nyitotta meg a gyűlést a következő szavakkal:

„Személyes búcsút már vettem férjemtől. Most elbúcsúzom tőle a zöld asztalnál is.”

Kisszámú tanácsadót válogatott maga mellé segítségül, akikre szá- míthatott a súlyos döntések meghozatala során. József öccse 1990. február 1-jétől átvette az adminisztrációs ügyeket, és az általa nagyra becsült Franz Perlaki, a birtok és az erdészet igazgatója is segítségére volt. Melinda elismerésre méltó módon, nagy elszántsággal és éles figyelemmel teljesítette új feladatát. Az év nagy részét Svájcban töltötte, csak néhány héten keresztül irányította a birtokot Kismarton-ból. Példamutató volt a fennmaradt történelmi helyszínek, például Fraknó (ma: Forchtenstein) várának, a kismartoni vagy a lakompaki (ma: Lackenbach) kastélynak a megőrzése iránti elkötelezettsége. Burgenlandban számos reprezentatív feladatot is ellátott, alapkőleté-

Méltó befejezés

Az Esterházy-birtokok vezető testületének zürichi ülése 1990 októberében

Page 89: Esterházy Melinda hercegné

89 Méltó befejezés

telen, kiállítások megnyitóján, kulturális rendezvényeken vett részt. Bárhol jelent is meg a hercegné, a figyelem középpontjában állt. A visszajelzések mindenképp pozitívak voltak. Szívélyes, nyílt természete rokonszenvet váltott ki a burgenlandiakból, tisztelték és kedvelték. Pál hercegtől eltérően közvetlenül viselkedett az emberekkel, a birtok valamennyi munkatársával megpróbált jó kapcsolatot fenntartani, egyetértésre és kiegyensúlyozott munkakapcsolatra törekedett. Szívélyességének azonban megvoltak a határai: ha valakiről az volt a benyomása, hogy becstelenül vagy nem lojálisan viselkedett, azonnal levonta a következtetést, és megvált tőle. Intenzív munkája mellett továbbra is szívesen járt koncertre, operába és színházba. A napi testedzéshez is ragaszkodott egész idős koráig, bár fiatalabb korához képest csökkentette a mennyiséget. Fontos volt számára, hogy megőrizze mozgékonyságát és erőnlétét.

Támogatások és díjakA hercegné személyes megbeszélések során folyamatosan azon fárado-zott, hogy Ausztria, és különösen Burgenland politikusaival konszenzu-son alapuló jó kapcsolatot alakítson ki. Egyértelműen kifejezte, hogy mennyire fontosak számára a tartomány ügyei, a közösség és különö-sen az ott élő emberek jóléte. Társadalmi, közhasznú, valamint közszol-gálati intézmények és kezdeményezések, például a tűzoltóság vagy óvoda védnökeként és jelentős támogatójaként tevékenykedett. Fáradozásaiért és elkötelezettségéért számos bel- és külföldi kitüntetést kapott, például 1998-ban a Burgenland tartomány által adományozott legjelentősebb kitüntetést, Burgenland tartomány középkeresztjét. A hercegné fontos szerepet vállalt a kultúra támoga- tásában, és segítette a gazdag burgenlandi zenei hagyományok ápolását. 1992-ben létrehozták a Haydn Akadémiát, és márciusban ebből az alkalomból tartotta első nyilvános beszédét a kismartoni kastélyban. 1998. október 5-én az Empire teremben megtartott ünnepélyes rendezvényen a Kismartoni Joseph Haydn Kamarazenekar tiszteletbeli elnökének választották. Ekkor hangzott fel először a „Hódolati induló”, amelyet a kamarazenekar művészeti vezetője, Wolfgang Lentsch az ő tiszteletére komponált. Melinda hercegné a közszolgálati létesítmények és kulturális kezdeményezések mellett a kismartoni egyházmegye ügyeit is támo-gatta. 1989 szeptemberében Stefan László püspök a kismartoni egyházmegyéért tett szolgálatai elismeréseként a Szent Márton arany díszjelvénnyel tüntette ki. A hercegné ezenkívül támogatta a kismar-toni hegyi templom, a fertőboldogasszonyi Boldogasszony-kegytemp-lom és a hozzá kapcsolódó ferences kolostor felújítását, a lékai plébániatemplom orgonájának, valamint a kismartoni dómban található barokk oltár főképének restaurálását 2002-ben. Tevékenysége mélta-

Page 90: Esterházy Melinda hercegné

90 Méltó befejezés

tásaként Paul Iby püspök 2000 júliusában – a Melinda asszony 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen – átadta neki a Szent Szilveszter pápa nagykeresztje kitüntetést.

A történelmi és kulturális örökség megőrzése iránti elkötelezettségA hercegné lelkesedéssel, elkötelezettséggel és okos előrelátással hordozta a felelősséget az Esterházyak kulturális örökségével kapcsola-tos feladatokért is. Különösen szívén viselte a páratlan Esterházy- kincsek korábban ismeretlen darabjainak bemutatását a nagyközönség számára. Míg Pál herceg a birtok gazdasági aspektusait helyezte előtérbe, felesége a kulturális és történelmi ügyekre irányította fi- gyelmét. Melinda idejében kezdték meg a művészeti kincsek szaksze-

A bécsi Földművelési Egyetem 1994-ben díszpolgárává avatta Melinda hercegnét

Esterházy Melinda és Paul Iby püspök 1993-ban a hercegné Doborján község díszpolgá-rává való avatásán

Page 91: Esterházy Melinda hercegné

91 Méltó befejezés

rű és költséges restaurálását, hogy határozott kívánságának eleget téve hosszú távon megőrizzék az egyedülálló kulturális értékeket és a páratlan örökséget a következő nemzedékek számára. Hosszas előkészületek és restaurálási munkálatok után 1993-ban mutatták be Fraknó várában a „Fraknói védőbástya” elnevezésű tartományi kiállítást, majd két évvel később megnyitották az „Esterházy hercegek. Főnemesek, diplomaták és mecénások” című tárlatot a kismartoni kastélyban, Kismarton tartományi központtá emelésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Ettől kezdve vált a kastély kulturális rendez-vények, fesztiválok, időszaki és állandó kiállítások helyszínévé. Az Esterházy-kastély történeti jelentőségű borospincéjét 1996 májusában nyitották meg a nagyközönség előtt. Az azt követő év májusában jött létre az a bérleti szerződés az Esterházy-kastélypark bérbeadásá-ra, fenntartására és gondozására alapított egyesülettel, amelynek célja a II. Esterházy Miklós herceg által a 19. század elején létrehozott egyedülálló természeti kincs megőrzése. 1998-ban helyreállították a lakompaki kastélyt, és az épület egy részét vadászati múzeummá alakították, 1999-ben egy uniós projekt keretében restaurálták a lánzséri (ma: Landsee) várromot, aminek finanszírozásában az Ester-házy-birtok is részt vett. A hercegné jelentős mértékben támogatta a Fertő–Hanság Nemzeti Park elnevezésű projektet, amelynek keretében Burgenland tartomány rendelkezésére bocsátott a Fertő tónál majd 6 ezer hektár ökológiailag különösen érzékeny és értékes rétet és vízterületet, valamint nagy kiterjedésű nádast. Az egyedülálló növény- és állatvi-lággal rendelkező tájat 2001-ben a világörökség részévé nyilvánították.

Az 1. törzsezred csapat-testjelvényének átadása 1995 májusában

Page 92: Esterházy Melinda hercegné

92 Méltó befejezés

E kezdeményezések révén Esterházy Melinda Burgenland, valamint az egész keletosztrák és pannon térség kulturális és turisztikai fejlesz-tésének egyik legjelentősebb támogatójává lépett elő.

Hazatérő könyvekÚgy tűnt, hogy a háború zűrzavarában az Esterházy család kulturális kincseinek nagy része elpusztult vagy eltűnt. Szép lassan azonban újabb és újabb darabokat sikerült fellelni és beilleszteni a jelenlegi állományba. Ebben az összefüggésben mérföldkőnek számít az úgynevezett Bibliotheca Esterházyana, az egyik legjelentősebb európai könyvgyűj-temény egy részének visszakerülése. A 17. században alapított gyűjte-ményt az Esterházy hercegek folyamatosan bővítették az évszázadok során. 1945-ben az állomány legértékesebb és legjelentősebb példá-nyait szovjet csapatok Moszkvába vitték, megközelítőleg 2 ezer darabról volt szó. A szovjet tulajdonban lévő Esterházy-könyvek közül

Melinda hercegné Franz Perlaki erdészeti igazgatóval (balra) és Walter Maleschitz főerdőmesterrel (jobbra) Fraknó vára előtt az 1990-es években

Melinda hercegné a Fraknó várában megrendezett, „Fraknói védőbástya” elnevezésű tartományi kiállítás nyitóünnepségén 1993 májusában

Page 93: Esterházy Melinda hercegné

93 Méltó befejezés

valamivel több mint hétszáz az 1960-as évek elején Magyarországra került. Ezek közül 334 darabot egy történelmi jelentőségű állami aktus keretén belül 2003 márciusában Budapesten visszaadtak Melinda asszonynak. Az esemény azért is volt jelentős, mert a hercegné 47 év elteltével lépett ismét magyar földre. Ez alkalomból megtekintette „A csodálatos mandarin” című előadást a budapesti Operaházban. Az utolsó budapesti évek gyötrő emlékei után ez az este engesztelő élmény, szavai szerint igazi balzsam volt lelkének. Egy évvel később Melinda Hiller Istvánnal, az akkori kulturális miniszterrel szerződést írt alá Fraknó várában az Esterházy Magánala-pítvány és a minisztérium közti együttműködésről. A megállapodás elsődleges jelentősége a művészetek és kultúra kölcsönös támogatá-sára vonatkozó szándéknyilatkozatban állt, ezenkívül azonban ötven év óta ez volt az első hivatalos kapcsolat Magyarország és az Esterhá-zy család között. A következő években újabb örömteli esemény következett be az Esterházy-könyvtár történetében. 2013-ban további 977 példány érkezett meg Oroszországból Ausztriába, amelyeket addig a moszkvai külföldi irodalmi műveket őrző könyvtárban tároltak, és most vissza-juttattak eredeti helyükre, Kismartonba.

Az örökség megőrzéseA Melinda hercegné által végrehajtott legmeghatározóbb és irányadó változások a birtokot érintették. Az igazgatás átvétele után nem sokkal fontolóra vette, hogy milyen formában lehetne – férje kívánsá-gára egészben – megőrizni az új nemzedékek számára ezt a jelentős gazdasági és kulturális kincset. Hosszasan tanácskozott öccsével, Ottrubay Józseffel és a birtok vezetőjével. Az 1990-es évek elején az akkoriban újonnan létrehozott társasági forma, az osztrák magánala-pítvány mellett döntött. Így a gazdasági üzemek nyereségét arra lehetett felhasználni, hogy a kiterjedt kulturális örökséget szakszerűen kezeljék, megőrizzék, restaurálják, kutassák, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék. Az anyagi eszközöket kifejezetten arra szánta, hogy a jelentős műemlékként számontartott Fraknó vára, a kismartoni és lakompaki kastély, a lánzséri várrom, több majorsági és régi lakó-épület, valamint a szentmargitbányai (ma: Sankt Margarethen im Burgenland) kőfejtő fenntartását szolgálják. A hercegné három alapítványban helyezte el a birtokot. Mivel az alapítványok megszüntethetetlenek voltak, ezáltal biztosították a jövő generációk számára az egyedülálló kulturális örökség elidegeníthetet-lenségét és feloszthatatlanságát. Ezzel Melinda nemcsak elhunyt férje kívánságát teljesítette, hanem bizonyos értelemben I. Esterházy Pál akaratát is, aki a 17. század végén örökségére feloszthatatlan hitbizo-mányt alapított.

Page 94: Esterházy Melinda hercegné

94 Méltó befejezés

A hercegné kérésére 2001. március 1-én hivatalosan unokaöccse, Ottrubay István vette át a vezérigazgató hivatalát. A vállalati csoport új irányultságán belül a három alapítvány új, a modern felfogásnak megfelelő nevet kapott: „Esterházy Magánalapítvány”, „Herceg Ester-házy Családi Magánalapítvány, Kismarton”, valamint „Esterházy-birtokok Magánalapítvány, Kismarton”. 2002-ben – 82 évesen – Esterházy Melinda hercegné saját elhatározásából minden hivatali funkciójától visszavonult. Ezt követően is támogatta azonban a kultúrát, és régi álmát megvalósítva 2005 májusában létrehozta az „Esterházy Melinda Hercegné, Zürich” alapít-ványt, „amelynek célja fiatal, reményteljes tehetségek támogatása a közép-európai térségben a balett, zene és színház területén belül”.

Esterházy Melinda hercegné köszönti a vendégeket az Esterházy-kastélyban. Balról jobbra: Esterházy Orsolya hercegné és Esterházy Antal herceg, Karl Stix burgenlandi tartományfőnök

Melinda hercegné az Esterházy család hercegnőivel az Esterházy Hercegi Magánalapítvány, Léka létrehozásakor, 1995-ben

Esterházy Melinda hercegné és ifj. Harangozó Gyula 2003 márciusában, a hercegné Operaházban tett látogatásakor; Melinda 47 év elteltével ekkor lépett ismét magyar földre

Page 95: Esterházy Melinda hercegné

95 Méltó befejezés

Emlékhely a kismartoni kastély parkjának privát területén; 2010-ben készült felvétel

Page 96: Esterházy Melinda hercegné

96 Méltó befejezés

Hűen mindhaláligPál nemcsak támasza és példaképe volt Melindának, hanem haláláig, de azon túl is, élete szerelme. 1989-ben, röviddel férje halála után, a hercegné felújíttatta az 1705-ben I. Pál herceg által létrehozott családi kriptát a kismartoni ferences templomban, majd 1990–91-ben kibővít-tette. Nem sokkal ezután a családtagok és az alapítványok munkatársai részvételével istentiszteletet tartottak a herceg tiszteletére a ferences templomban. Elhunyt férje emlékére Melinda a kismartoni kastély parkjának privát területén kis kápolnát emeltetett 2001-ben, amelynek gyönyörű üvegablakait a burgenlandi Georg Gesellmann festő készítette. A kis szakrális épületet később kibővítették, majd 2003. szeptember 26-án felszentelték. Azóta az Esterházy család hercegeinek emlékhelyéül szolgál. 2010-ben, a hercegné 90. születésnapja alkalmából a kismartoni kastély restaurált termeiben emlékszobát rendeztek be a hercegné tiszteletére. Majd végül 2016-ban a gondosan elvégzett előkészülete-ket követően megnyílt az „Esterházy Melinda – Sok jóval ajándékozott meg az élet. Kiállítás 5 felvonásban” című tárlat a kismartoni Esterhá-zy-kastélyban. Melinda hercegné mindig meg volt róla győződve, hogy az ember megpróbáltatások révén lesz tapasztalatokban gazdagabb, bölcsebb és okosabb.

„Az ember úgy érzi – fogalmazott –,

hogy a dolgok lassan értelmet nyernek.” Élete végén kivételes gyermekkorra, művészi kiteljesedést hozó karrierre, boldog házasságra és örökösként nagy feladata felelősséggel beteljesített időszakára tekinthetett vissza. Ő maga így gondolkodott erről, ahogy már idéztük tőle:

„Akarhatok ennél többet?”

Melinda hercegné 90. születésnapján, 2010-ben

Page 97: Esterházy Melinda hercegné
Page 98: Esterházy Melinda hercegné

98 Méltó befejezés

Végső búcsú Esterházy Melinda határozott kívánsága volt, hogy életét Burgenland-ban, egykori hazájához, Magyarországhoz közel fejezze be. Utolsó éveit legszűkebb családja körében Kismartonban töltötte, amelynek sorsát különösen a szívén viselte. Galántai Esterházy Melinda hercegné életének 95. évében, 2014. augusztus 27-ről 28-ra virradó éjszaka hunyt el, családja körében érte a halál. Az iránta való tisztelet jeléül eltávozását a kastély híres Szűz Mária-harangja adta hírül Kismartonban augusztus 28-án – Burgen-land legnagyobb harangját csak rendkívüli események alkalmával szólaltatják meg. A mindenki által kedvelt, újító szellemű hercegné halálának híre a részvétnyilvánítások áradatát váltotta ki. 2014. szeptember 12-én tartották meg az elhunyt tiszteletére az első gyászünnepséget számos rokon, barát, ismerős és az Esterházy Vállalatcsoport munkatársainak jelenlétében. Elsőként megindító főpapi gyászmise hangzott el a kismartoni Szent Márton-dómban, amelyet Várszegi Asztrik, a pannonhalmi főapátság főapátja és Ägidius J. Zsifkovics kismartoni egyházkerületi püspök celebrált. A mise alatt a hagyományokhoz kapcsolódó, finom érzékkel kiválasztott, különleges zenei művek hangzottak fel: Michael Haydn c-moll rekviemje, akinek egyik legnagyobb rajongója II. Esterházy Miklós herceg volt, az Esterházyak kiemelkedő egyházi zenei gyűjte-ményének alapítója; valamint az első Esterházy herceg, I. Esterházy Pál kantátagyűjteményének, a „Harmonia caelestis”-nek részletei. A csodálatra méltó, karizmatikus személyiséggel rendelkező Esterházy Melindát megindító beszédekben méltatták.

A kastély Szűz Mária-harangja adta hírül 2014. augusztus 28-án 14:30 órakor a herceg-né elhunytát

Page 99: Esterházy Melinda hercegné

99 Méltó befejezés

Ägidius J. Zsifkovics egyházkerületi püspök Burgenland és a pannon térség kulturális fejlődésének egyik legjelentősebb támogatójaként említette meg a hercegnét, és kiemelte elhunytának különös jelentő-ségét:

„Az utolsó Esterházy hercegné koporsójánál állva nemcsak a primabalerina assoluta életútja végső szakaszának vagyunk történelmi tanúi, hanem az általunk szeretett pannon hazában három-négy évszázada tevékenykedő hercegi dinasztiáénak is. Ma, amikor Melindát örök nyugalomra helyezzük a kismartoni ferences kolostorban, az Esterházyak családi kriptájában, lezárul egy korszak is.”

Várszegi Asztrik főapát méltatásában a hercegné életének vallási- spirituális vonását emelte ki, azt, hogy Esterházy Melinda már gyer-mekkorában hitt Jézus Krisztusban, és életét hitben élte. A hit helyezi más dimenzióba a halált is, mondta, hiszen „Jézus Krisztusban” a halál átmenetet, utat, perspektívát jelent.

Főpapi gyászmise a kismartoni Szent Márton-dómban 2014. szeptember 12-én

Page 100: Esterházy Melinda hercegné

100 Méltó befejezés

Gerhard Steier, a burgenlandi tartománygyűlés elnöke a hercegné emberiességét, kompromisszumkészségét méltatta, akinek Burgen-land érdekében végzett tevékenysége soha nem merül feledésbe, Esterházy Melindát az új, modern Burgenland egyik létrehozójának nevezte. Szavai szerint

„olyan erények testesültek meg benne, amelyek mindenkiben tiszteletet keltettek, olyan szavakat használt, olyan tetteket vitt végbe, amelyek növelték az Esterházyak tekintélyét, és megnyitot-ták a hercegi dinasztiát az emberek, a lakosság felé”.

A legszemélyesebb hangon Ottrubay István, Melinda hercegné unokaöccse szólt:

„Esterházy Melinda élete utolsó óráiban is derűs és kiegyensúlyozott ember volt. Még a halála előtti napon is vidám tekintettel mosoly-gott ránk, mintha azt mondta volna: ›Most elbúcsúzom, de hama-rosan újból együtt leszünk.‹”

Visszaemlékezése szerint nagynénje mindig kedélyes, életvidám személyiség volt, aki hosszú és teljes élete során hatalmas kihívá- sokkal nézett szembe; előrelátóan tervezett, őrizte a hagyományokat és igazgatta a birtokot, aminek köszönhetően sok új munkatárs és partnercég számíthatott biztos munkahelyre, megbízásra, és tekinthe-tett bizakodóan a jövőbe. Tudatában volt, hogy

„halálával le fog zárulni az Esterházy család négyszáz éves történe-te. Mindig arra törekedett, hogy a jövő generációknak modern formában adja tovább a felelősségtudatot, az akaraterőt, a történelmi hagyományokat, a birtokot, a műkincseket és a mű- emlékeket. Tudta, hogy ez csak privát formában lehetséges”.

Ottrubay István emlékeztetett: a hercegné svájci példák hatására – amelyek esetében nem az állam finanszírozza a neves kulturális központokat, múzeumokat, koncertszervezőket, hanem egyesületek, alapítványok és magánszemélyek – az alapítványi modellt tartotta megfelelőnek az Esterházyak örökségének megőrzésére, ami bölcs és előrelátó döntésnek bizonyult. Így

„a maga szeretetre méltó módján rendezett viszonyokat hagyott maga után”.

A kismartoni dómban tartott misét követően a burgenlandi katonai zenekar kíséretével indult útjára a gyászmenet. Hétszáz vendég kísérte figyelemmel az istentiszteletet a templom előtti kivetítők segítségé-vel, és fejezte ki tiszteletét a hercegné utolsó útján, amely először az Esterházy-kastélyhoz vezetett. Itt ismét megszólaltatták a Szűz Mária-harangot, és a katonai zenekar előadásában elhangzott Joseph Haydn császári himnusza. A gyászmenet folytatta útját a Szent Mihály ferences templomba, ahol legszűkebb családi körben Paul Iby püspök áldotta meg a hercegné földi maradványait, majd örök nyugalomra helyezték az Esterházyak családi sírboltjában.

Page 101: Esterházy Melinda hercegné

101 Méltó befejezés

A gyászmenet a kismartoni Szent Márton-dómtól a Szent Mihály ferences templom felé halad; 2014. szeptember 12-én készült felvétel

Page 102: Esterházy Melinda hercegné

102 Méltó befejezés

Magyarországi megemlékezésA kismartoni gyászünnepség után tíz nappal Magyarországon is búcsút vettek Esterházy Melinda hercegnétől. Szeptember 22-én tartották az elhunyt tiszteletére rendezett gyászmisét a néhány évvel korábban nagy gonddal felújított budapesti Szent István-bazilikában. Várszegi Asztrik, a kismartoni gyászmisét is celebráló pannon-halmi főapát Esterházy Lászlóval együtt mutatta be Esterházy Melinda tiszteletére az ünnepélyes gyászmisét. Több mint hétszáz gyászoló vendég vett részt ezen a különleges istentiszteleten, amelyen az egyházi énekek a Szent István-bazilika kórusának előadásában hangzottak el, Fehér László karvezetésével és a Monarchia zenekar kíséretével. Az Ottrubay és az Esterházy család tagjai személyesen is közreműködtek a misén. Az Ottrubay család egyik tagja olvasott fel egy részt a Bibliából, a család magyar ágához tartozó Esterházy Fanny és Lili imát mondott az elhunytért. Várszegi Asztrik jelentős személyiségként méltatta a hercegnét, aki életének örömmel és fájdalommal teli időszakaiban is megőrizte egyenességét és becsületességét. Balerinaként szerzett érdemeire is utalt:

„Magyarország számára nemcsak egy történelmi kor utolsó képviselője volt, hanem tündöklő művész, akire mindig nagy elismeréssel fognak emlékezni Magyarország zene- és színház-történetében.”

A főapát köszönetét fejezte ki beszédében az Esterházy és különösen az Ottrubay családnak azért, amit a hercegnéért élete utolsó szaka-szában, valamint kiemelkedő személyisége emlékének megőrzéséért tettek.

Az Esterházy dinasztia kriptája Kismartonban Melinda hercegné 2014. szeptember 12-i temetése után

Page 103: Esterházy Melinda hercegné

103 Méltó befejezés

A gyászszertartás végén a bazilika előtt az Esterházy-vadászkürtösök vettek utolsó zenei búcsút az elhunyt hercegnétől. Előadásukat több száz magyar és számos külföldi vendég hallgatta végig. A Gresham Palace Hotelben megtartott kegyeleti megemlékezés a Magyarország és Ausztria közötti sokrétű történelmi és jelenkori kapcsolatok ápolására is alkalmat adott. L. Simon László, a Miniszterel-nökség államtitkára és a magyar kormány más képviselői emlékeztet-tek arra, hogy Esterházy Melindát 2003-ban a magyar állam kitüntette balettművészként nyújtott teljesítményéért és humanitárius tevé-kenységéért. Megemlítették azt az együttműködési megállapodást is, amelyet Hiller István, az akkori kulturális miniszter és Melinda hercegné írt alá Fraknóban a kölcsönös kulturális és tudományos együttműkö-désről. Ottrubay István hangsúlyozta, hogy Esterházy Melinda, az alapítvány létrehozója elhunytával véget ért egy történelmi korszak, azonban az előrelátó hercegné még életében nagyon tudatosan lefektette a határokon átnyúló, széles körű együttműködés alapjait, és az Esterházy Magánalapítvány ezen az úton fog haladni a jövőben is: az elhunytak szellemi örökségét megvalósítva folytatni és bővíteni fogja a határokon átnyúló együttműködést Magyarországgal.

Gyászmise a budapesti Szent István-bazilikában 2014. szeptember 22-én, Várszegi Asztrik celebrálásával

Page 104: Esterházy Melinda hercegné

104 Méltó befejezés

Egy nagyszerű asszony örökségeEsterházy Melinda nagy hatással volt környezetére a gazdasági össze-függések iránti kiváló érzéke, a régióhoz való mély érzelmi kötődése és Burgenland lakosainak jóléte iránti szenvedélyes elkötelezettsége révén. Tudva azt, hogy az ő életével egy korszak is véget fog érni, felelősségteljesen igazgatta a rá bízott örökséget, magánalapítványok létrehozásával eredményesen pozicionálta a gazdasági-kulturális életben, és még életében meghozta azokat a döntéseket, amelyek révén a vállalatok az ő halálát követően is zökkenőmentesen tudták folytatni tevékenységüket. Az eredeti alapítványok struktúráját – ahogy Ottrubay István vezérigazgató fogalmazott – még a hercegné életében, vele együtt „finomították”, optimalizálták. Melinda öröksége sikertörténet, hiszen az alapítványok forgalma és üzemi eredménye az elmúlt tíz évben minden fontos üzletágban több mint kétszeresére nőtt. Ugyanakkor a munkatársak száma is szinte megduplázódott, hiszen Burgenlandban jelenleg mintegy 250 személy áll az Esterházy Magánalapítvány közvetlen alkalmazásában. Az elmúlt években világosan bebizonyosodott, hogy az Esterházy- alapítványok és -vállalatok képesek végrehajtani jelentős mértékű beruházásokat az alapítványok alapvető céljával, a történelmi épületek fenntartásával, a gyűjteményekkel, valamint a turisztikai és kulturális vállalkozásokkal kapcsolatban. Emellett még a vagyonállományt is sikerült növelni. Az alapítványok fennállásuk óta több mint 50 millió eu-rót fordítottak a történelmi műemlékek és a gyűjtemények megőrzé-sére, valamint az adott célnak megfelelő átalakítására. Alig van még egy olyan magánvállalkozás Ausztriában, amely gyakorlatilag állami támogatás nélkül ilyen jelentős mértékű befekte-téseket hajtott volna végre kulturális javak fenntartása és felújítása, a kulturális identitás megőrzése és a régió turisztikai élénkítése céljából. Mindez Melinda egykori elgondolásainak és fáradozásainak eredménye, amelyet a legkülönbözőbb területeken elért sikerek bizonyítanak.

Page 105: Esterházy Melinda hercegné

105 Méltó befejezés

Page 106: Esterházy Melinda hercegné

106 Az alapítványok gazdasági vállakozásai

Az Esterházy-vállalatcsoport régóta tevékeny az osztrák határokon túl is; Magyarországon, Szlovákiában és Romániában is rendelkezik saját képviselettel. Az alapítványok vállalkozásai innovációra és kreatív gondolko-dásra épülnek, s mindegyikük eredményesen működik – többek között a gasztronómia és a borkultúra terén is kiemelkedő sikereket érnek el Ausztriában és külföldön egyaránt. Különösen eredményes az Esterházy-borászat, amelynek forgalmából ötven százalékkal részesedik az export: a vállalkozás gasztronómiai nagykövetként remek hírverést jelent Ausztriának és ezen belül Burgenland tartománynak a határokon túl is. Az egyes üzletágak által elért sikerek kötelezettséget jelente-nek, ugyanakkor ösztönzőleg hatnak a folyamatos fejlesztésekre, bővítésekre és a gazdasági folyamatok optimalizálásra.

Újítások és beruházásokA Grenadier étterem 2,3 millió eurós beruházásból épült meg a Burgenland egyik jelképeként ismert Fraknó várában. Ennek költsé-geiből 1,9 millió eurót az Esterházy Magánalapítvány finanszírozott, a fennmaradó részt külső támogatók biztosították. Az új, letisztult stílusával a vár eredeti struktúrájába finoman illeszkedő, építészeti-leg vonzó létesítmény mindössze nyolc hónap alatt készült el, és mind az egyéni, mind a csoportosan érkező látogatók minőségi elvárásait és igényeit kielégíti. Az Esterházy Magánalapítvány beruházásának köszönhetően nemcsak Fraknó települése, hanem a Nagymartoni járás és a Rozália-hegység régiója is fontos turisztikai vonzerővel gyarapodott. Az Esterházy Magánalapítvány célkitűzései között szerepel, hogy Ausztria egyik legjelentősebb biomezőgazdasági vállalkozásá-vá váljon. Erdő- és természetgazdálkodási üzletágát is folyamatos fejlesztések jellemzik. Kiváló minőségű termékei közé tartozik a biominőségű angus marhahús, a bioliszt, a rozsos biobúzakenyér és a biotökmagolaj. Az állandó újítások egyidejűleg növelik a vállalati értékterem-tést és a térség gazdasági jelentőségét is. A régió fejlesztését szolgálja a Kulinarium Burgenland Vásárcsarnok megnyitása is, amelyet a kismartoni Esterházy-kastéllyal szemben található egykori udvari istállókban alakítottak ki. Több mint húsz mezőgazdasági termelő kínálja itt minden pénteken és szombaton kiváló minőségű, friss termékeit.

Az alapítványok gazdasági vállalkozásai

Page 107: Esterházy Melinda hercegné

107 Az alapítványok gazdasági vállakozásai

A siker egyik kulcsa a kultúraMelinda hercegné töretlen fáradozása az Esterházyak kiemelkedő kulturális értékeit és műemlékeit bemutató tárlatok létrehozása érdekében meghozta gyümölcsét. Az Esterházy Magánalapítvány fontos feladatának tartja a történelem hiteles, modern eszközökkel és eredeti helyszíneken való megismertetését. Nincs még egy olyan nemesi dinasztia Ausztriában, amely ennyire átfogóan és érdekfeszí-tően engedne bepillantást történelmébe, kultúrájába és művészeti gyűjteményeibe – s ennek eredményességét konkrét számadatok bizonyítják. Az Esterházyak tulajdonában levő műemlékekben és kulturális rendezvényeiken jelenleg évente több mint 400 ezer látogatót fogadnak – ezzel ezek Burgenland legvonzóbb turisztikai desztinációi, amelyeket a pannon régió és Kelet-Ausztria meghatá-rozó idegenforgalmi tényezőiként tartanak számon.

A kiállítások rengeteg látogatót vonzanak és ezáltal Ausztriát is népszerűsítik

Csak az elmúlt öt évben több jelentős, az Esterházyakkal kapcsolatos nemzetközi kiállítás jött létre a gyűjteményekért felelős munkatársak közreműködésével. Az időszaki tárlatok mellett a következő izgal-mas állandó kiállítások csábítják a látogatókat: „Az Esterházy-kastély fénypontjai”, a „Haydn explosiv”, és a „Hercegnői lakosztályok”. Kialakításuknál az Esterházy Magánalapítvány arra is törekedett, hogy egyedülálló értékeikkel és különlegességükkel Ausztria turisztikai vonzerejét is növeljék. Szakértői jelenleg is intenzíven dolgoznak új, nagyszabású, az Esterházy-gyűjtemények jelentős darabjait a Közép- és Távol-Keleten, valamint Észak-Amerikában bemutató kiállítások előkészítésén. A 2004-ben Magyarország és az alapítvány között létrejött megállapodás is eredményesnek bizonyult, hiszen azóta többször is szerveztek közös kiállítást, és rendszeressé vált a gyűjtemények darabjainak kölcsönzése. A tudományos kutatómunka terén szintén szorosabb lett az együttműködés, ennek köszönhetően az Ester- házyak történetét kutató burgenlandi és magyarországi tudósok számára ma már hozzáférhetőek a magyarországi archívumok, illetve az Esterházyak Fraknó várában őrzött családi archívuma.

Page 108: Esterházy Melinda hercegné

108 Az alapítványok gazdasági vállakozásai

A kultúra támogatásaAz Esterházy Magánalapítvány régóta nemcsak az Esterházy család saját történetének, kulturális örökségének és műemlékeinek megőr-zésén, ápolásán fáradozik, hanem a művészetpártolást is feladatának tekinti: elkötelezetten támogatja a kortárs képzőművészetet és építészetet. Külön figyelmet fordít arra, hogy fiatal művészek szá- mára bemutatkozási lehetőséget biztosítson: ifjú muzsikusoknak és művészeknek nyújt támogatást Burgenlandban és a pannon régióban – Burgenland tartomány Ifjúsági Kulturális Díját például a tartomány-nyal közösen működteti. Művészetpártoló tevékenysége mellett az alapítvány sikeres kulturális rendezvényeket és koncerteket szervez, és újszerű, vonzó zenei formátumokat mutat be a lenyűgöző hangulatú kismartoni Esterházy-kastélyban. A rendszeresen megrendezett programok közé tartozik a nemzetközi vonósnégyes-fesztivál; az úgynevezett történeti koncerteken pedig a hercegi zenei gyűjteményből származó kamarazenei ritkaságok csendülnek fel. Nyáron a közkedvelt piknik-koncertek nyújtanak zenei és gasztronómiai élvezeteket a kismartoni kastélyparkban.

Viva la Opéra!Az Esterházy hercegek többsége kedvelte és támogatta az opera műfaját: a hagyományt az Esterházy Magánalapítvány is folytatja, nem utolsósorban Esterházy Melinda kívánságára. Az alapítvány nagyfokú elhivatottságát jelzi, hogy az újonnan alapított Arenaria cég révén saját felelősségi körébe vonta a Maren Hofmeister intendáns művészeti vezetésével létrehozott szentmargitbányai operabemuta-tók megvalósítását. Már a 2015-ös év nyári produkciója egyedülálló kulturális élményt jelentett. Robert Dornhelm sztárrendező a színpa-don és a kivetítőkön megjelenő mágikus erejű események sorozata-ként állította színpadra Puccini politikai és szerelmi szálakat vegyítő operáját, a Toscát. Az impozáns színpadképet és annak lenyűgöző központi elemét, a 25 méter magas, 1600 négyzetméter felületű – 670 darab különálló tollból készült – szárnnyal megálmodott angyalt Amra Bergmann tervezte. Michael Güttler vezetésével olyan nemzet-közi hírű művészek nyújtottak kimagasló zenei élményt, mint Martina Serafin és Yusif Eyvazov. Az alapítvány azzal a döntéssel, hogy az ünnepi operajátékokat új formában folytatja, egyértelművé tette felelősségvállalását, valamint a régió szempontjából oly fontos konszolidálás és a folyta-tás szükségességét. Ennek jegyében számos munkahelyet mentet-tek meg, és fenntartják az együttműködést az eddig is megbízhatóan teljesítő külső beszállítókkal, üzleti partnerekkel.

Page 109: Esterházy Melinda hercegné

109 Az alapítványok gazdasági vállakozásai

A világhírű Anna Nyetrebko és az Esterházy-gyermekoperaAz Esterházy Magánalapítvány először mutatott be gyermekoperát a kismartoni Esterházy-kastély Haydn termében, átütő sikerrel. Hans Christian Andersen „A Hókirálynő” című meséjének új feldolgo-zása Szergej Banyevics zenéjével került színpadra. A nagy érdeklődést tovább fokozta, hogy a különleges projekt művészeti védnökségét Anna Nyetrebko, az operavilág egyik leg- kiemelkedőbb művésze vállalta. A világhírű szoprán énekesnő sikeresen valósította meg azon szándékát, hogy a 21. században is szeretettel, lelkesedéssel és a legmagasabb művészi színvo- nalon közvetítse az operát a gyerekeknek és a családoknak.

Az „Esterházy Melinda – Sok jóval ajándékozott meg az élet” című kiállítás

2016. október 14-én a politika, a gazdaság és a kultúra területéről érkező számos vendég jelenlétében nyitották meg az Esterházy- kastélyban a hercegné életét és tevékenységét bemutató kiállítást. A nagy gondossággal összeállított tárlatot a bécsi Buero Bauer építészeti csapata tervezte és valósította meg. Koncepciójukban innovatív és hatásos látványelemeket, megoldásokat alkalmaztak. Kiindulópontként Melinda színpad iránti szenvedélye szolgált: egy színházi előadáshoz hasonlóan a kiállítás tartalmilag öt egységre, felvonásra osztható: a (1) megismerkedés időszakától – amikor rövid bepillantást nyerünk a herceg és későbbi neje eltérő életébe – (2) Melinda tánckarrierjén, (3) a fogság, az egymástól való elszakadás és az elszigeteltség sötét időszakain, valamint (4) a Svájcba történő közös menekülésen át egészen (5) a hercegné egyedüli örökösként véghez vitt rendkívüli teljesítményéig, a nagyszerű kezdeményezé-sekig. A gondosan kiválasztott terekben – a színházi nézőtértől a kihallgatószobáig – a látogatók beleképzelhetik magukat Melinda életének egyes szakaszaiba és az ezekhez kötődő történelmi korszakokba. A részben párhuzamosan vezetett elbeszélői szálak izgalmasan mutatják be a különböző, egymással ellentétes perspek-tívákat: az Ottrubayak polgári és az Esterházyak hercegi környeze-tét. Válogatott kiállítási darabok, izgalmas kordokumentumok, hangbejátszások, valamint Peter Koger és Gregor Streng médiamű-vészek 360 fokos „Ritmus és tánc. Esterházy Melinda tánckarrierje” című filmje összetett képet nyújtanak az elismert, lenyűgöző és rendkívüli asszonyról, művésznőről és hercegnéről.

Page 110: Esterházy Melinda hercegné

110 Az alapítványok gazdasági vállakozásai

Színpadkép Giacomo Puccini „Tosca” című operájából, előadás 2015 júliusában a szentmargitbányai kőfejtő-ben

Jelenet a Hans Christian Andersen meséje nyomán Szergej Banyevics zenéjére készült „A Hókirálynő” című operából, német nyelvű ősbemutató 2015 júniusában a kismartoni kastély Haydn termében Anna Nyetrebko művészeti védnökségével

Page 111: Esterházy Melinda hercegné

111 Az alapítványok gazdasági vállakozásai

A 2015 júliusában Fraknó várának bástyáján megnyitott Grenadier kávézó-étterem

A kövezkező oldalakon: Betekintés az „Esterházy

Melinda – Sok jóval ajándékozott meg az élet” című kiállítás termeibe, 2016

Page 112: Esterházy Melinda hercegné
Page 113: Esterházy Melinda hercegné
Page 114: Esterházy Melinda hercegné

114 Az alapítványok gazdasági vállakozásai

Page 115: Esterházy Melinda hercegné

115 Az alapítványok gazdasági vállakozásai

Page 116: Esterházy Melinda hercegné

116 Kortársak

Kortársak

Festetics AntalFelejthetetlen emlék marad Melinda hercegnével és Esterházy Pál herceggel való találkozásom, amely 1946-ban, kerek 70 évvel ezelőtt történt. Akkoriban 8 éves voltam, édesanyámmal a Balato-non nyaraltunk. A friss házasokkal Siófokon találkoztunk össze, kerékpáron jöttek szembe velünk. Édesanyám 1939 óta ismerte Ottrubay Melindát, aki ekkor már szerepelt a „Szent Margit legendája” című színdarabban. A jótékonysági előadás amatőr színészeinek színpadi munkáját két hivatásos művész irányította, Szörényi Éva, a Nemzeti Színház színésznője és Ottrubay Melinda, az Operaház balettművésze. Édesapám baráti viszonyt ápolt Esterházy Pállal. Mindketten „különlegesek” voltak abból a szem-pontból, hogy felsőfokú tanulmányaikat követően doktori címet szereztek, ami akkoriban ritkaságnak számított a főnemesek között. Pál herceg, aki 1947-ben gyakran meglátogatott minket, édes-apámmal főként gazdasági és jogi kérdéseket vitatott meg, és mindannyiunkat elbűvölt Melinda hercegné személyisége, aki akkoriban már a Magyar Állami Operaház primabalerina assolutája volt. A kivételes tehetségű művészt mesterkéletlen szerénység és vasfegyelem jellemezte. A kommunista diktatúra idején, 1948-ban folytatták le azt a koncepciós pert, amelynek célja Mindszenty József bíboros és Esterházy Pál herceg félreállítása volt. Majd 1951-ben családom sem kerülhette el sorsát, egy kelet-magyaror-szági büntetőtáborba telepítettek ki minket. Akkoriban 14 éves voltam, és származásom miatt, mint sokan másokat, kényszermun-kára ítéltek. 1956-ban teljesen váratlanul felkelés tört ki a szovjet megszállás ellen. Fegyveres forradalmárként találkoztam Budapes-ten a börtönből kiszabadított Mindszenty bíborossal, miközben Pál herceg és Melinda már úton voltak Ausztriába, amely a sokunk által régóta vágyott szabadságot jelentette számukra. Miután a forradalmat szovjet tankokkal leverték, én is külföldre menekültem. Találkozásunkat azonban különösen tragikus esemény árnyékolta be. Már megkezdtem állattani tanulmányaimat Bécsben, barátom, Esterházy Miklós, a hercegi pár kedvenc unokaöccse pedig közgazdaság-tudományt tanult, és 1958-ban megkért, hogy tartsak neki madártani vezetést a Fertőzug területén. Amikor este haza akartunk térni Illmicből Bécsbe, egy szembejövő jármű frontáli-san ütközött Miklós autójával, barátom azonnal életét vesztette a balesetben. Miklós Kismartonban tartott temetési szertartásán láttam először sírni Pál herceget. A herceg számára mindig fontos volt a teljesítmény és a fegyelem, ezért a szorgalmas és szerény Miklóst szerette volna megtenni a hatalmas családi vagyon örökösé-nek. Amikor nem sokkal később Melinda hercegné meghívott új zürichi otthonukba, a burgenlandi vezetők megbeszéléseit már a zürichi Hotel zum Storchen szállodában tartották, és a hercegné is részt vett a döntési folyamatokban.

Dr. dr. h. c. Festetics Antal egyetemi tanár 1937-ben született, a Göttingeni Egyetemen vadbiológiát oktat. Nagyanyja Esterházy Mária grófnő volt, apja dr. Festetics Kristóf gróf, nagybirtokos, bankigazgató, az Országgyűlés felsőhá-zának tagja.

Page 117: Esterházy Melinda hercegné

117 Kortársak

Pál herceg szerette bejárni a Limmat partját, hogy távcsövön keresztül figyelhesse meg a vízimadarakat, latin nevüket is ismerte. Többször elkísérhettem ezekre az utakra. A kirándulást követően mindig meghívott a Sprüngli cukrászdába, ahol „Dr. Walter” néven foglaltatott magának asztalt. A herceg sokirányú érdeklődése mély benyomást tett rám. Húsz napilapra fizetett elő, amelyek öt különböző nyelven jelentek meg, zürichi könyv-tára mintegy 20 ezer történelmi és természettudományi tárgyú kötetből állt, ezenkívül 15 nyelven szótárakat is tartalmazott. Pál herceg szerény ember volt, a városban villamossal közleke-dett, karácsonyra éves villamosbérletet ajándékozott Melinda hercegnének. Amikor a WWF (World Wildlife Fund) megbízásából megkértem Pál herceget, hogy segítsen a Fertő tavi nemzeti park létrehozásában, Melinda hercegné biztatta a herceget arra, hogy igent mondjon. A hercegi pár a legértékesebb madárélőhelyeket bocsátot-ta rendelkezésünkre tulajdonából. Pál herceg 1989-ben, a berlini fal lebontásának évében halt meg Zürichben. Melinda hercegné a Brunau utcai kisebb „házikóba” költözött, ahol többször meglá-togattam. Rendszeresen be kellett számolnom természetvédel-

Találkozás a frissen összeháza-sodott hercegi párral 1946-ban a Balatonon

Page 118: Esterházy Melinda hercegné

118 Kortársak

Színes fotó: Esterházy Melinda hercegné 1998-ban, Feste-tics Antal professzor Német Szövetségi Érdemkereszttel való kitüntetésekor

mi tevékenységemről, örült azoknak a színházi előadásokat tar- talmazó videokazettáknak, amelyeket Bécsből és Budapestről hoztam neki. Elbűvölt vasfegyelme és életútja, amelynek során primabalerina assolutából princessa assolutává lett! Esterházy Melinda hercegné tevékenysége jelentős hatással volt a pannon térségre. Bölcs döntései révén az eredeti földrajzi térségben őrizte meg a hatalmas családi vagyont, és elérhetővé tette a jövendő nemzedékek számára. Az általa létrehozott Ester-házy-alapítványok teszik lehetővé a világörökség részét képező, egyedülálló kulturális és természeti kincsek korszerű gondozását és fenntartását. A teljesség igénye nélkül említem példaként Joseph Haydn zenei életművét, a Fraknó várában őrzött ezüstgyűjteményt, a Fertő tavi nemzeti park területén élő nagy kócsagokat. Így nemcsak kulturális, hanem természeti örökséget is köszönhetünk Melinda hercegnének, hiszen az ő közreműködésével tudtuk megvalósítani a legszigorúbb előírásoknak megfelelő, első nemzet-közi madárrezervátum létrehozását az osztrák–magyar határon Burgenlandban. Kulturális, oktatási és társadalmi intézmények, így óvodák, iskolák, egyetemek, múzeumok, kiállítások, színházi és koncertrendezvények mecénásaként pannon történelmet írt. Mélységes tiszteletem fejezem ki Esterházy Melinda hercegné életműve iránt, akinek emléke tovább él bennem!

Page 119: Esterházy Melinda hercegné

119 Kortársak

Esterházy LiliTalán hatéves lehettem, amikor szüleimmel meglátogattuk a her-cegnét. Addig soha nem voltam ilyen nagy házban. Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz ott csupa idegen, idős ember között, hogy fogom kibírni azt a pár napot. Azután kiderült, hogy egyáltalán nem kellett volna aggódnom. Találkoztam Melinda nénivel, aki elegáns könnyedséggel varázsolta természetessé a számomra egyáltalán nem megszokott környezetet. 23 évvel ezelőtt is már több mint 70 éves volt, de úgy mozgott, mint egy fiatal lány. [ … ] Olyan természetességgel mutatta meg az egész házat és mutatta be a személyzetet, hogy azonnal otthonosan éreztem magam. Mindenkihez barátságos volt, senkinek nem volt az az érzése, hogy kevésbé fontos lenne. [ … ] Három napot töltöttünk Zürichben, és egész idő alatt úgy éreztem, hogy én vagyok a legfontosabb személy a számára. Ezt az érzést ritkán éli meg az ember, ez is az oka annak, hogy felnőttként is gyakran gondolok rá. Mi, az Esterházyak fiatal generációja nagy tisztele-tet érzünk iránta.

Esterházy GyörgyRemélem, hogy a mostani politika egyszer majd el fogja ismerni Esterházy Melinda kiemelkedő érdemeit a történelmi jelentő-ségű Esterházy névnek a következő generációk részére való továbbörökítésében.

Ottrubay József professzorHosszú beszélgetések során terveztem meg Melinda nővérem-mel 1990�91 folyamán az alapítványok jövőbeli struktúráját. Célunk az volt, hogy egyesítsük és megőrizzük ezt a jelentős történelmi birtokot Burgenland és a pannon régió számára.

Alfred ReichlTöbb évtizeden át szoros munkakapcsolatban álltam Ester- házy Melindával, és olyan személyt ismertem meg benne, aki szorosan kötődött az itt élő emberekhez. Szívén viselte a gyermekek és családok sorsát. Kiváló érzékkel ismerte fel a gazdasági összefüggéseket, a birtok struktúrájának és stratégiai irányultságának megváltoztatása során nagy bátorságról tett tanúbizonyságot.

Esterházy György lánya, közgazdász.

A fraknói grófi ág leszármazottja, könyvkiadó.

Élt: 1926 –2015. A Luzerni Közép-svájci Műszaki Főiskolán híradás- és irányítás-technikát oktatott, majd 1964 júliusában a főiskola vezetője lett.

1951-ben született. V. Esterházy Pál 1973. február 1-jétől alkalmazta. Az ala- pítványok egykori pénzügyi vezetője, az igazgatóság egy- kori tagja. A herceg által kinevezett utolsó főszámtartó.

Page 120: Esterházy Melinda hercegné

120 Kitüntetések

Kitüntetések

Szent Márton-díszjelvény1989. 09. 08.

Doborján díszpolgára1993. 08. 18.

A bécsi Földművelési Egyetem díszpolgára1994. 09. 29.

Fraknó díszpolgára1994 szeptembere

Sopronnyék díszgyűrűje1997 májusa

Burgenland tartomány középkeresztje1998. 05. 26.

Page 121: Esterházy Melinda hercegné

121 Kitüntetések

A Kismartoni Joseph Haydn Kamarazenekar tiszteletbeli elnöke1998. 08. 25.

Kismarton tartományi székhely díszpolgára1998. 09. 30.

Lakompak díszpolgára1998. 04. 17.

Szent Szilveszter pápa nagykeresztje2000.04.10.

Sopronszentmárton díszpolgára2000 júniusa

Ildi
Kiemelés
Ildi
Öntapadó jegyzet
pls insert the spaces between the numbers: 2000. 04. 10.
Page 122: Esterházy Melinda hercegné

122 Biográfiai adatok

Biográfiai adatok

1920 | 05 Ottrubay Melinda megszületik Budapesten, május 24-én1931 | 06 Táncvizsga Brada Edénél a budapesti Royal Orfeumban1931 | 09 A budapesti Magyar Királyi Operaház balettnövendéke1934 | 07 A budapesti Magyar Királyi Operaház tagja1935 | nyár Tanulmányi út Párizsban, Ljubov Jegorovánál1935 | 11 Melinda első szólószerepe, a „Sylvia”1936 | 07 Melindát címzetes szólótáncosnővé nevezik ki1936 | 10 Fellépés a bayreuthi Liszt Ferenc-emlékhéten1937 | 01 Fellépés a Budapest főváros tiszteletére Münchenben megrendezett ünnepi bálon1937 | 07 Melindát vezető szólótáncosnővé léptetik elő1938 | 02 Fellépés a Budapest főváros tiszteletére Münchenben megrendezett ünnepi bálon1938 | 05 Fellépés a firenzei IV. Maggio Musicale Fiorentino zenei fesztiválon1938 | 06 Fellépés a londoni magyar nagykövetségen1939 | 02 Fellépés Rómában1939 Megjelenik a „Ritmus és tánc” című könyv1939 Mellékszerep a „Pénz áll a házhoz” című filmben1939 Főszerep a „Magyar feltámadás” című filmben1943 | 02 Melinda előadást tart a budapesti Zeneakadémián1943 | 08 Melindát prímabalerinává nevezik ki1945 | 08 Melindát primabalerina assolutává nevezik ki1946 | 02 Melinda és V. Esterházy Pál eljegyzése1946 | 05 Melindát kitüntetik Románia kulturális érdemrendjével1946 | 06 Az utolsó fellépés a budapesti Operaházban, Melinda keringőt táncol „A denevér” táncbetétjében1946 | 08 Ottrubay Melinda és V. Esterházy Pál herceg esküvője a Regnum Marianum-templomban1948 | 12 V. Esterházy Pál herceg elfogatása1949 | 02 V. Esterházy Pált elítélik

Page 123: Esterházy Melinda hercegné

123 Biográfiai adatok

1956 | 10 V. Esterházy Pált kiengedik a börtönből1956 | 11 A hercegi pár Magyarországról Svájcba menekül1989 | 05 V. Esterházy Pál halála Zürichben1989 | 09 Szent Márton-díszjelvény1993 | 09 Melinda Doborján díszpolgára lesz1993 | 09 Szent Flórián-jelvény1994 | 04 A Fertő–Fertőzug Nemzeti Park megnyitása1994 A három alapítvány létrehozása1994 | 09 Melinda Fraknó díszpolgára lesz1994 | 09 A bécsi Földművelési Egyetem díszpolgára1995 | 05 Melindát kitüntetik az 1. törzsezred csapattestjelvényével1997 | 05 Sopronnyék díszpolgára1997 | 05 Sopronnyék díszgyűrűjével tüntetik ki1998 | 01 A Burgenlandi Gazdasági Kamara aranyjelvénye1998 | 05 Burgenland tartomány középkeresztje1998 | 08 A Kismartoni Joseph Haydn Kamarazenekar díszelnöke1998 | 09 Kismarton díszpolgára1999 | 09 Lakompak díszpolgára2000 | 06 Sopronszentmárton díszpolgára2000 | 07 Szent Szilveszter pápa nagykeresztje2002 Esterházy Melinda hercegné visszavonul a nyilvánosságtól2003 | 03 A Bibliotheca Esterházyana egyes darabjainak visszaadása és Esterházy Melinda hercegné látogatása a budapesti Operaházban2006 | 06 A zürichi Galántai Esterházy Melinda művészeti alapítvány létrehozása2010 | 05 Esterházy Melinda hercegné 90. születésnapja2014 | 08 Esterházy Melinda hercegné 94. életévének betöltését követően elhunyt Kismartonban

Page 124: Esterházy Melinda hercegné

124 Az Esterházy hercegek családfája

Az Esterházy hercegek családfája

Esterházy Miklós1583–1645

Esterházy József1688–1721

Esterházy László1626 –1652

II. Esterházy Pál Antal1711–1762

Maria Anna Lunati-Visconti1713–1782

I. Esterházy Antal1738–1794

III. Esterházy Pál Antal1786 –1866

III. Esterházy Miklós 1817–1894

IV. Esterházy Pál1843–1898

Erdődy Mária Teréz1745–1782

Maria Anna von Hohenfeld 1768–1848

Eugenie von Croy-Dülmen 1854–1889

Maria Theresia von Thurn u. Taxis 1794–1874

Lady Sarah Child-Villiers1822–1853

Maria von u. zu Trauttmansdorff 1847–1876

Ottrubay Melinda1920 –2014

V. Esterházy Pál1901–1989

IV. Esterházy Miklós1869 –1920

II. Esterházy Miklós 1765–1833

Dersffy Orsolya1583–1619

Maria Octavia Gilleis1688–1762

Esterházy István1616 –1641

I. Esterházy Pál1635–1713

Nyáry Krisztina1604–1641

I. Esterházy Miklós1714–1790

1612

1624

1709

1734

1737

1682

1652

1638

1763

1785

1812

1842

1868

1879

1946

1898

1783

Page 125: Esterházy Melinda hercegné

125 Az Esterházy hercegek családfája

Cziráky Margit1874–1910

Maria Josepha Hermenegildevon u. zu Liechtenstein1768–1845

Thurzó Imre1589 –1621

Nyáry Krisztina1604–1641

Esterházy Mihály1671–1721

Thurzó Erzsébet1621–1642

Thököly Éva1659 –1716

Esterházy Orsolya1641–1682

Anna MargheritaTizzone Biandrata 1673–1755

Maria Elisabeth Ungnad von Weissenwolff1718–1790

1618

1694

Page 126: Esterházy Melinda hercegné

Esterházy Melinda hercegné 1960-ban

Page 127: Esterházy Melinda hercegné
Page 128: Esterházy Melinda hercegné

Impresszum

Bibliográfiai adatokA Német Nemzeti Könyvtár bibliográfiai adatai:A kiadványt a Német Nemzeti Könyvtár nyil- vántartja a Német Nemzeti Bibliográfiában; a részletes bibliográfiai adatok a dnb.d-nb.de címen érhetők el.

Második kiadás, 2018

Kiadó Esterházy Magánalapítvány

Szöveg1–93. oldal: Angelika Futschek94–105. oldal: Susanne Felicitas Wolf

Tiszteletteljes köszönetnyilvánítás a következők részére: Esterházy család, Ottrubay család, Florian Bayer, Czigány Balázs, Alfred Reichl, Perlaki Éva (Kismarton, Ausztria), Halász Tamás (Budapest), Wellmann Nóra (Budapest)

LektorokBrigita Ösziova, Erika Schneider, Kalcsics Ildikó

Magyar fordításEducomm Communications

Képek feldolgozásaPixelstorm GmbH, Bécs

KépszerkesztőAngelika Futschek

GrafikaAP Media GmbH – Visuelle Kommunikation, Bécs

A képek forrásaA képek az Esterházy Magánalapítvány gyűjteményeiből származnak, hacsak azt a hivatkozás másként nem jelöli. A képek tulajdonjogával az Esterházy Magánalapítvány rendelkezik a következők kivételével:

Budapesti Történeti Múzeum: 54. old., 57. old.; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: 60. old.; a Magyar Állami Operaház archívuma: 22. old., 23. old. (alul), 24. old. (felül), 27. old., 30. old., 31. old. (felül), 32. old. (balra); Országos Széchényi Könyvtár: 18�19. old., 44. old. (felül), 45. old. (alul), 47. old. (felül), 53. old. (alul); Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet: 8�9. old., 16�17. old., 20. old., 21. old., 23. old. (felül), 28. old. (felül), 29. old., 31. old. (alul), 37. old. (felül), 39. old. (felül), 40. old., 41. old., 45. old. (felül); Manfred Horvath, Bécs: 98. old.; Perlaki Éva: 87. old. (balra), 88. old.; Festetics Antal: 118. old.

A borítón: Esterházy Melinda hercegné a 40. születésnapján, 1960 májusában; a borító hátoldalán: Jelenet a Kék Duna keringőből, 1946.

Minden jog fenntartva, a részleges nyomatok vagy a képek reprodukciójának jogát is beleértve. A mű valamennyi részével együtt szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos bármilyen célra felhasználni a tulajdonos engedélye nélkül. Ez különösen érvényes a sokszorosításra, fordításra, mikrofilm készítésére, elektronikus rendszerben történő tárolásra és feldolgozásra.

ISBN 978-3-9504287-3-5

© Kismartoni Esterházy Magánalapítvány, 2017A-7000 EisenstadtEsterházyplatz 5.www.esterhazy.at

Források

SajtóanyagokBF (Die Burgenland-Woche) 1990. január 31., 1990. február 28., 1990. május 30., 1990. június 13., 1990. július 4., 1990. július 18., 1990. augusztus 8., 1990. október 17., 1990. október 24., 1990. november 28., 1991. október 23., 1992. április 1., 1992. szeptember 30., 1992. december 9., 1993. január 20., 1993. február 3., 1993. május 12., 1993. május 19., 1993. június 16., 1993. július 7., 1993. augusztus 18., 1993. szeptember 15., 1993. szeptember 22., 1993. október 20., 1994. április 27., 1994. augusztus 31., 1994. szeptember 28., 1994. október 5., 1995. január 25., 1995. március 22., 1995. április 26., 1995. május 3., 1995. május 24., 1995. július 12., 1995. szeptember 27., 1995. október 4., 1994. október 11., 1996. február 21., 1996. április 3., 1996. május 29., 1996. szeptember 18., 1996. október 2., 1997. május 21., 1997. május 28., 1997. június 4., 1998. március 11., 1998. október 7., 1999. március 31., 1999. június 9., 1999. szeptember 15., 2000. május 10., 2000. június 21., 2000. július 5., 2002. július 17. Burgenland Mitte 2006. június 23. Csütörtökön 1937. február 25. Délibáb 1938. június 11., 1943. február 20., 1943. szeptember 10. Esti Kultúra 1943. február 3. Fényszóró 1945. augusztus 16. Film-Színház 1940. március 29., 1940. augusztus 2., 1940. szeptember 27., 1943. december 2–8. Film-Színház-Irodalom 1938. 2. szám, 1939. 1. szám, 1939. 5. szám, 1940. 25. szám, 1942. február 20., 1942. július 3–9., 1942. július 31., 1943. szeptember 6., 1943. november 12–18., 1943. november 26. – december 2., 1943. december 2–8., 1943. december 30.–1944. január 5., 1944. április 13–19., 1945. 1. szám Gaustadt Bayreuth 1936. október 21. Hétfő Reggel 1943. szeptember 6. Kis Újság 1944. január 27., 1944. február 7. Magyarság 1931. június 16., 1935. november 21. Magyarország 1935. november 21., 1937. november 6., 1938. december 7., 1943. február 12. Magyar Erő 1943. február 19. Magyar Hírlap 1935. november 21. Magyar Nemzet 1942. április 17., 1943. február 13. Mozi Újság 1943. szeptember 15. Münchner Abendblatt 1938. február 4. Münchner Neueste Nachrichten 1937. január 22., 1937. január 23., 1938. január 23. Münchner Zeitung 1937. január 22., 1938. február 4. Nemzeti Újság 1935. november 21., 1943. szeptember 7. Népszava 1935. november 21. Neues Münchener Tagblatt 1938. február 5., 1938. február 6. N. P. Volksblatt 1935. november 21. 8 Órai Újság 1931. június 16., 1943. október 15. Operaélet 1992. szeptember – október 8 Órai Újság 1943. március 23., 1943. április 9. Pester Lloyd 1935. november 21. Reggeli Újság 1945. augusztus 5. Színház 1945. augusztus 22�28., 1945. szeptember 5–11., 1945. szeptember 19 –25., 1946. április 13–19., 1946. május 16 –22., 1946. július 3–9., 1946. augusztus 21–27. Színház Magazin 1939. július 16., 1942. 40. szám, 1942. 48. szám, 1943. augusztus 12., 1943. szeptember 8., 1944. 4. szám, 1944. 13. szám Színházi Élet 1937. november 14. Telegráf 1935. április 1. Ünnep 1935. augusztus 8. Völkischer Beobachter (München) 1938. február 1., 1938. február 5. derStandard.at 2003. 03. 20. A Magyar Királyi Operaház balettelőadásának programja a Collegium Hungaricumban 1935. április 1. A bayreuthi Liszt Ferenc-emlékhét programja 1936. október 20. A Budapest főváros tiszteleté-re rendezett ünnepi bál programja 1937. január 21. A Budapest főváros tiszteletére rendezett ünnepi bál programja 1938. február 3. A IV. Maggio Musicale Fiorentino fesztivál programja 1938. május 5–8. Ottrubay Melinda Zeneakadé-mián tartott előadásának programja 1943. február 11. Színházi műsorfüzetek az 1935

�1946-os évekből Burgenlandi Tartományi Közlöny 1967. évfolyam, kiadás és terjesztés dátuma: 1967. július 31. Megállapodás az osztrák állam és Burgenland tartomány között a Fertő–Hanság Nemzeti Park fenntartásáról és továbbfejlesztéséről, mellékletekkel együtt: BGBl. I. 1999/75.

Film- és hanganyagok – Alpe Adria Magazin, 1989. november 18. – Esterházy Melinda hercegnével 1995-ben

és 2002-ben készült interjúk felvétele – Burgenland heute, 1990. június 11., 1994.

szeptember 26., 1997. június 4., 1998. június 8., 1998. október 1., 1998. október 6., 2000. június 24., 2000. július 3., 2000. július 19., 2001. március 23., 2001. április 1., 2002. július 10., 2002. szeptember 19., 2003. március 20., 2003. március 21., 2006. június 6., 2007. február 7., 2007. január 14.

– Das blieb vom Doppeladler. Die Esterházys, hangfelvétel, 1991. május 9.

– Dokumentumfilm Esterházy Melinda hercegnéről, 2002. november 1.

Irodalomjegyzék – Margot Fonteyn, Die zertanzten Schuhe.

Geschichte meines Lebens, München/ Zürich 1976.

– Gergely Jenő, Fürst Pál Esterházy im Mindszenty-Prozess, in: Paul Esterházy 1901–1989. Ein Leben im Zeitalter der Extreme, Innsbruck/Bécs 2005. 85–132.

– Gosztonyi Péter, Miklos von Horthy. Admiral und Reichsverweser, Göttingen/Frankfurt/Zürich 1973. (Magyarul: A kormányzó, Horthy Miklós, Budapest 1990.)

– Stefan Körner, Die Bibliotheca Esterházyana in Eisenstadt und Forchtenstein, in: Blaues Blut & Druckerschwärze. Aristokratische Büchersammlungen von 1500 bis 1700, Kismarton 2005. 110 –131.

– Stefan August Lütgenau, Der Kampf um die Besitzungen in Österreich nach 1945, in: Paul Esterházy 1901–1989. Ein Leben im Zeitalter der Extreme, Innsbruck/Bécs 2005. 133�182.

– Stefan August Lütgenau, Paul Esterházy 1901�1989, in: Paul Esterházy 1901–1989. Ein Leben im Zeitalter der Extreme, Innsbruck/Bécs 2005. 11–16.

– Stefan August Lütgenau, Paul Esterházy im Visier der Nationalsozialisten, in: Paul Esterházy 1901–1989. Ein Leben im Zeitalter der Extreme, Innsbruck/Bécs 2005. 21�38.

– Hanna Molden, Greif und Rose. Geschichte eines Fürstenpaares, München 2000. (Magyarul: Griff és rózsa. Esterházy Pál és Ottrubay Melinda, egy hercegi pár története, Budapest 1999.)

– Ottrubay Melinda, Ritmus és tánc, Budapest 1939.

– Hannes Stekl, Österreichs Adel im 20. Jahrhundert, in: Deutscher Adel im 19. und 20. Jahrhundert. Deutsche Führungsschichten in der Neuzeit, Band 26, St. Katharinen 2004. 35–80.

– Gudula Walterskirchen, Adel in Österreich im 20. Jahrhundert. Privates und öffent- liches Leben, Berufswahl, wirtschaftliche Aktivitäten und politische Rolle, disszer- táció, Bécs 1999.