Upload
others
View
6
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
EU indikátorokEU indikátorokMagyarországMagyarországMagyarországMagyarország
Dr. Bakonyi Péter
c. docens
eEurope 2005 indikátorokeEurope 2005 indikátorok
IndikátorokINTERNET INDIKÁTOROK
A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi
A.1 Az otthoni internethozzáféréssel rendelkezı háztartások vagy egyének százalékos aránya
A.2 A rendszeres internethasználók aránya
A.3 Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezı háztartások aránya megbontva a csatlakozás típusa szerint.
2
A.4 Az internet-hozzáféréssel rendelkezı személyek aránya a hozzáférés helye (otthon, munkahelyen, iskolában, internetkávézóban, közösségi csatlakozási pontokon (PIAP) stb.) és a hozzáférı személyek neme szerint.
A.5 Az internetet az elmúlt három hónapban használó személyek aránya online tevékenységek szerint.
A.6 Az internethez csatlakozó háztartások aránya lakóhely szerint (az Objective 1 régióban).
B. A vállalatok IKT hozzáférési és használati jellemzıi
B.1 A mindennapi munkájuk végzése során az internethez kapcsolódó számítógépet használó alkalmazottak százalékos aránya.
B.2 Az internet-hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya.
B.3 A saját honlappal rendelkezı vállalatok aránya.
B.4 Intranetet használó vállalatok aránya.
B.5 Az olyan alkalmazottakkal rendelkezı vállalatok aránya, akik a munkaidejük egy részében a vállalattól távol, de a vállalat informatikai hálózatához kapcsolódva végzik munkájukat.
C. Az Internethozzáférés költségei
C.1 Az Internet-hozzáférés költségei a használat gyakorisága szerint (ÁFÁ-val)
C.2 A legolcsóbb szélessávú hozzáférési tarifa csatlakozás típusa szerinti bontásban minden tagállamban.
MODERN ONLINE KÖZSZOLGÁLTATÁSOK
D. E-kormányzat
3
D.1 Az interneten teljes mértékben online hozzáférhetı közszolgáltatások száma
D.2 Az internetet a közszférával kapcsolatba lépés céljából használó személyek aránya a szándékok szerint.
D.3 Az internetet a közszférával kapcsolatba lépés céljából használó vállalatok aránya a szándékok szerint.
D.4 Az olyan online közszolgáltatások száma, melyek rendelkeznek digitális back office feldolgozással.
D.5 A teljeskörő elektronikus közbeszerzések százalékos (érték szerint) aránya az összes közbeszerzésen belül..
D.6 A nyílt forráskódú szoftvereket felhasználó közintézmények aránya.
E. E-oktatás/tanulás
E.1 Az egy internethez kapcsolódó számítógépre jutó diákok száma
E.2 Az internetet a tanulmányaival kapcsolatban használó személyek aránya a következı bontásokban: intézményes oktatásban résztvevık (iskolák, egyetemek stb.), a tanulmányok befejezése utáni kurzusok (post-educational), egyéb speciális, a munkavégzéssel kapcsolatos képzések.
E.3 A távoktatást az alkalmazottai továbbképzése érdekében igénybe vevı vállalatok aránya
F. E-egészségügy
F.1 Egészségügyi információkat az interneten keresık aránya (legalább 16 évesek)
4
F.1 Egészségügyi információkat az interneten keresık aránya (legalább 16 évesek)
F.2 Elektronikus betegnyilvántartást használó háziorvosok aránya
DINAMIKUS E-BUSINESS KÖRNYEZET
G. Online kereskedelem
G.1 A vállalatok teljes forgalmának az online kereskedelembıl származó hányada
G.2 Az elmúlt három hónapban az interneten magán célból árut vagy szolgáltatást rendelı/vásárló személyek aránya.
G.3 Az online megrendelést kapó vállalatok aránya
G.4 Az internetes árusításért online kfizetéseket kapó vállaltok aránya
G.5 Az interneten keresztül vásárló vállalatok aránya
H. E-business readiness / felkészültség
H.1 e-business index (összetett indikátor)
BIZTONSÁGOS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA
I. Az Internet használók IKT-biztonsággal kapcsolatos tapasztalatai és használati szokásai
I.1 biztonsági problémákkal már szembesült, internet-hozzáféréssel rendelkezı személyek aránya
I.2 biztonsági problémákkal már szembesült, internet-hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya
5
I.3 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó személyek aránya.
I.4 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó vállalatok aránya.
I.5 Az olyan személyek és vállalatok aránya, akik telepítettek biztonsági berendezéseket a számítógépükre és azt az elmúlt három hónapban frissítették
SZÉLESSÁV
J. A szélessávú internet penetrációja
J.1 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya
J.2 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı háztartások vagy személyek aránya
J.3 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı közintézmények aránya
A. Az állampolgárok hozzáférési és A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıjehasználati jellemzıjehasználati jellemzıjehasználati jellemzıje
PC és internet használat alakulása 2003-2008 között M agyarországon (15 éves és id ısebb lakosság körében , %)
36 3539 40
4447
2529
3740
253035404550
Forrás: BellResearch
20 2125
05
10152025
2003 2004 2005 2006 2007 2008
PC haszálat internet használat
• a PC- használatot utolérte az internethasználat, • Keskenysávú elérési technológiát szélessávú elérési technológia váltotta fel• A mobil technológia terjedése révén az internethasználat elszakadt a fix helytıl
(testreszabás)
100,0%
120,0%
A távközlési árak 2002-2005(2002-es árakon)
A távközlési árak trendjeiA távközlési árak trendjei
Származtatott percdíjak: összes hang-árbevétel/ összes perc. Tartalmazza az elıfizetési díj költségét is.
32
0,0%
20,0%
40,0%
60,0%
80,0%
2002 2003 2004* 2005*
2002
= 1
00% Vezetékes hangszolgáltatás
Mobil hangszolgáltatásKeskenysáv (ISP+Telco)Szélessáv (DSL és CaTV)Kábeltévé
*elızetes, ill. becsült adat
díj költségét is.
Származtatott díjak: A keskenysáv díja tartalmazza az elıfizetési díj költséget és a percköltséget, a szélessáv díja a DSL és a kábelmodemes díjak átlaga.
A szélessáv ára nemzetközi A szélessáv ára nemzetközi összehasonlításban összehasonlításban ––
pppppp--point to point protocolpoint to point protocol
ppp-point to point protocol
TávmunkaTávmunka
• Átlagosan 2.0 % a távmunkát felhasználó cégek aránya
• A számítógéppel ellátott cégek 7% -a alkalmaz távmunkást
35
távmunkást
• A nagyvállalatoknál ez az arány lényegesen magasabb 20 %
Internetes biztonságInternetes biztonság
Internetes biztonság
20%
25%
30%
35%
40%
37
26%34,60%34,60%
13%
0%
5%
10%
15%
20%
I.1 biztonságiproblémákkal már
szembesült, internet-hozzáféréssel
rendelkezı személyekaránya
I.2 biztonságiproblémákkal már
szembesült, internet-hozzáféréssel
rendelkezı vállalatokaránya
I.3 Az elmúlt háromhónapban IKTbiztonsággalkapcsolatos
óvintézkedésrılgondoskodó
személyek aránya.
I.4 Az elmúlt háromhónapban IKTbiztonsággalkapcsolatos
óvintézkedésrılgondoskodó vállalatok
aránya.
Átlagos évi GDP növekedés és az IKT Átlagos évi GDP növekedés és az IKT szektor hozzájárulásaszektor hozzájárulása
36%
55%
2,5
3
3,5
4
4,5 %
39
27%
20%
36%
10%12%
-0,5
0
0,5
1
1,5
2
2,5
US EU-15 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia
Nem IKT szektor IKT felhasználóIKT termelı IKT termelı aránya GDP-ben
Az IKT szektor mérete nemzetközi összevetésben (%)
68
10
12
44
-4
-20
2
4
Spanyolország Ausztria EU-25 Lengyelország Magyarország Szlovákia Csehország Finnország
IKT szektor aránya a GDP-ben (%) IKT szektor aránya a foglalkoztatsban (%) IKT szektor növekedési üteme
A bruttó K+F/GDP és az IKT K+F/teljes K+F aránya (%)
2
3
4
40
5060
70
45
0
1
2
Szlovákia Lengyelország Magyarország Írország Csehország EU-25 Ausztria OECD Finnország0
1020
30
40
GERD/GDP IKT K+F/Teljes K+F (jobb skála)
. A digitális írástudás nemzetközi összevetésben (%)
40
50
60
70
46
0
10
20
30
Magasszintőismeretek
alkalmazási ismeretek technikai ismeretek alapfokú ismeretek nem Internet használó
D IT UK PL HU CZ SI