Európai alkotmány- és

integrációtörténet 2 A modernkori angol alkotmányfejlődés (a XVII. századi sarkalatos törvények, a kabineti kormányzás, a király és a parlament viszonya: az alkotmányos és a parlamentáris monarchia)

1. A Stuart abszolutizmus Angliában

2. A monarchia bukása és Cromwell diktatúrája

3. A restauráció korszaka Angliába

4. A parlamentáris monarchia modellje (Anglia)

Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

1. A Stuart abszolutizmus

Angliában

1. Előzmények: a Tudor-korszak

(1485-1603)

15. sz. második fele: „rózsák harca”

VIII. Henrik

Gyarmatosítás, posztógyártás,

kereskedelem – Európa legfejlettebb

állama

Központosítás – abszolutizmus

Court of Request, Star Chamber, High

Court of Admirality, Északi Tanács,

Walesi Tanács, Privy Council

2. Stuart-abszolutizmus (1)

I. Jakab (1603-25) és I. Károly (1625-1649) idején felbukkanó társadalmi változások: erősödő nemesi középosztály és városi polgárság

Abszolút kormányzás:

A parlament visszaszorítása (1603-1640: mindössze 4,5 évig ülésezett, 9-szer ült össze

A király prerogatívák alapján kormányoz, a Privy Councilra támaszkodva ◦ Különbíróságokkal igyekszik megtörni az ellenzéket

(High Commission, Star Chamber)

◦ Törvénytelen bevételnövelő eszközök – parlamenti jóváhagyás nélkül:

◦ Hajópénz (1634), monopóliumok értékesítése, kényszerkölcsönök, erdőbírságok, elítéltek vagyonának elkobzása, stb.

2. Stuart-abszolutizmus (2)

Ellenállás:

A) Parlament (a House of Commons-t a 15. sz. óta vagyoni cenzus alapján választották):

Csak a parlamentnek van joga új vagy különös állami bevételek megszavazására

A törvényhozás parlamenti jog, a törvények a királyt is kötik

1604: a parlament kizárólagosan jogosult választási vitákban dönteni

1604: a hazaárulás és béketörés kivételével az alsóház kizárólagosan jogosult bíráskodni a House of Commons tagjainak büntető ügyeiben

2. Stuart-abszolutizmus (3)

1628: Petition of Right: sérelmek felsorolása és szembeállítása korábbi törvényekkel, alkotmányos dokumentumokkal:

Tilos törvénytelen adókat, kényszerkölcsönöket, kényszeradományokat szedni

Tilos a törvénytelen bebörtönzés, letartóztatás, birtokelkobzás (csak törvényes bíróság dönthet)

Tilos a katonaság kényszerbeszállásolása

Tilos a hadijog illetéktelen alkalmazása

Király: „Legyen igazság, ahogy kívánták.”

2. Stuart-abszolutizmus (4)

B) Common law bíróságok:

Az évszázados jog alapján ítélkező rendes bíróságok joggyakorlata az alkotmány érvényesülésének garanciája

Edward Coke bíró: a király prerogatívákból származó joga nem korlátlan, az általa felállított különbíróságok nem állnak a c.l. bíróságok fölött („rule of law”)

A királyi hatalom azonban nem hátrál (1629):

Ellenzék vezetőinek letartóztatása

House of Commons feloszlatása, tagjainak bebörtönzése felségsértésért, lázadás szervezéséért

3. Alkotmányos válság és

polgárháború (1)

A) „Rövid parlament”:

1640 márciusában I. Károly összehívja a parlamentet (a skót felkelés miatt pénz kell)

A House of Commons azonban petíciót akar benyújtani a háború ellen

A király feloszlatja, ellenzéki vezetőit letartóztatja

B) „Hosszú parlament” (1640-1660):

Kényszerűségből újra összehívja, a H. of C. eredményei:

A Star Chamber által önkényesen elítélt politikai foglyok szabadon engedése

A király legfőbb tanácsadóinak vád alá helyezése

Hajópénz eltörlése

Királyi különbíróságok megszüntetése

Egyház feletti ellenőrzés átvétele

3. Alkotmányos válság és

polgárháború (2)

Triennial Act (1641):

Ha az utolsó parlament utolsó ülésétől számított harmadik év szept. 10-e előtt a király nem hívja össze újra a parlamentet, akkor is össze fog ülni, meghatározott eljárási rendben:

A király mulasztása esetén a felsőház elnöke, a lordpecsétőr és Anglia Nagy Pecsétjének minden egyes és összes mindenkori meghatalmazottja összehívja a parlamentet

Ha ezek elmulasztanák, akkor a főnemesek közül 12 hívhatja össze

Ha ezek is elmulasztanák, akkor spontán választói gyűlések választhatnak követeket a következő márciusra

A parlamentet csak saját jóváhagyásával lehet feloszlatni ill. elnapolni összeülésétől számított 50 napon belül.

Cél: ne alakulhasson ki ismét olyan helyzet, hogy a parlament évtizedekig nem ülésezik.

3. Alkotmányos válság és

polgárháború (3)

A) Grand Remonstrance (Nagy Tiltakozás) 1641:

Mintegy 200 pontban sorolja fel az alsóház (kis többséggel elfogadott határozatban), hogy a katolikusok milyen kedvezményeket kaptak a királytól, hogy bizonyos korrupt állami tanácsadók idegen államok zsoldjába szegődve befolyásolták a királyt

A király bebörtönözné a H. of C. vezetőit, de azok elmenekülnek (a király is elhagyja Londont)

B) Polgárháború:

A H. of C. további követelései (hadsereg feletti kontroll átvétele, egyházi reform) 1642-ben nyílt fegyveres konfliktushoz vezetnek a királyhoz és a parlamenthez hű katonai erők között

Az alsóház a következő években valóságos parlamenti kormányzást folytat, fokozatosan ellenőrzése alá vonva a kormányzás minden ágát.

2. A monarchia bukása és

Cromwell diktatúrája

1. A „csonka parlament” (1647-

1653) (1)

Előzmények:

A polgárháború kezdete óta eredménytelen tárgyalások az uralkodó és a parlament között

A király nem hajlandó lemondani ősi prerogatíváiról (anglikán egyház és hadsereg feletti ellenőrzés, minisztereinek szabad kiválasztása)

Az irányítás azonban átcsúszik a hadsereg kezébe:

1647 július: megszállja Londont, az alsóházból elűzi a presbiteriánus képviselőket (akik az újnemességre és a felsőpolgárságra támaszkodva megegyezést kerestek a királlyal)

1648: 140 képviselő letartóztatása (507 tagú alsóházból 60 ún. independens – a középrétegek és a parasztság képviselői – marad)

A királyt 1647-ben letartóztatják, s a csonka parlament halálra ítéli, 1649-ben kivégzik

1. A „csonka parlament” (1647-

1653) (2)

A csonka parlament működése:

A) Alsóházi határozatok:

Népszuverenitás kimondása: „A nép az Úr szándéka szerint minden igaz hatalom forrása… és… akiket a nép választott meg és akik a népet képviselik… a legfőbb hatalom letéteményesei”

A Lordok Háza és a király kiiktatása a törvényhozásból – az alsóház szuverenitása: „bármi iktattassék is törvénybe… a parlamentben összegyűlt alsóházi tagok által, az törvény erejével bír, és kötelező a nemzet minden tagjára nézve, még akkor is, ha a király vagy a főrendi ház nem járult hozzá”

1. A „csonka parlament” (1647-

1653) (3)

B) A királyi hatalom eltörlése:

„a királyi tisztséget ebben az országban nem viselheti és nem gyakorolhatja egyetlen ember sem egyszemélyi módon”

„a nemzet… saját képviselői vagy nemzeti gyülekezetei tanácsa által kormányoztassék”

„minden rendű és rangú ember… engedelmeskedni tartozik ezen ország kormányának, mivel minden hatalom ezen ország jelenlegi és soron következő képviselőiben ölt testet, és csakis őbennük”

A VH gyakorlását a (jórészt a) parlament tagjaiból választott Államtanácsra bízzák

A legfontosabb ügyeket parlamenti rendeletekkel szabályozzák

2. Cromwell katonai diktatúrája – az

Instrument of Government (1653) (1)

1653-ra a hadsereg teljesen saját kezébe veszi a hatalmat:

Oliver Cromwell egyszemélyi katonai diktatúrát alakít ki

A régi parlamentet szétkergeti, majd újat hív össze („kis parlament” – 140 fő) – tagjait a hadsereg vezetői és az independens gyűlések által összeállított listák vezetőiből jelölték ki

2. Cromwell katonai diktatúrája – az

Instrument of Government (1653) (2)

Az új kormányzati rendszert a hadsereg vezetői által megszövegezett „Instrument of Government” c. „kormányzati okirattal” igyekezett megszilárdítani:

Lordprotektorátus: a legfőbb hatalom gyakorlója, a kormányzat vezetője a lordprotektor:

A parlamenttel együtt a legfőbb törvényhozó

Hozzájárulása kell a parlament döntéseihez

Kegyelmezési jog

Katonaság vezetője

Az őt segítő Tanács véleményét kikérve irányítja a külügyeket, üzen hadat, köt békét

2. Cromwell katonai diktatúrája – az

Instrument of Government (1653) (3)

Tanács:

Az alapokmányban meghatározott 7 személy (utóbb a parlament jelöltjei közül a Tanács és a lordprotektor választ további tagokat)

A lordprotektor halála esetén megválasztja utódját

Parlamenti szünet idején hozzájárulása kell bizonyos tisztviselők kinevezéséhez

Parlament:

400 választott képviselő (a Tanács jogosult a megválasztottakat „alkalmatlannak” minősíteni és a mandátumtól elzárni)

A lordprotektorral elvben együtt gyakorolt TH

Minden harmadik évben összehívandó, 5 hónapon belül nem napolható el, nem oszlatható fel

2. Cromwell katonai diktatúrája – az

Instrument of Government (1653) (4)

Adómegszavazási jog – de veszélyhelyzet idején a lordprotektor és a Tanács korlátlan felhatalmazással bír a pénzügyek intézésére, törvényt és törvényerejű rendeletet is hozhatnak

Bizonyos főtisztviselők megválasztásához a parlament hozzájárulása szükséges

Summa:

A választottak általi kormányzás, a népszuverenitás elve visszaszorul

A lordprotektor végrehajtó hatalma domináns, lényeges kérdésekben rendeletekkel kormányoz

3. A katonai diktatúra vége

Cromwell konfliktusba kerül a parlamenttel, amely maga is alkotmányozni akart:

Humble Petition and Advice – Alázatos kérelem és tanács: legyen második kamara („Other House”), Cromwell jelölje ki utódját, legyen király

Cromwell elutasítja, a parlamentet feloszlatja

Halála (1658) után kijelölt utódját, fiát a hadsereg rövid idő után eltávolítja (1659)

3. A restauráció korszaka

Angliában

1. A visszaállított királyság

közjogi jellemzői

Cromwell halála után katonai diktatúra összeomlik, 1660 májusában visszatér II. Károly, akit királlyá koronáznak

KORAI ALKOTMÁNYOS MONARCHIA:

A törvényhozás és az adóztatás kérdéseiben a parlamentnek elsőbbsége van az uralkodóval szemben

Az uralkodó nem bíráskodhat a common law bíróságok megkerülésével

Visszanyeri jogait a Lordok Háza

A király ellenőrzi a kormányzati kiadásokat, a hadsereget, tengerészetet, hadat üzen, békét köt, irányítja a külkapcsolatokat

A forradalom alatt elkobzott királyi, egyházi javakat visszaadják

A Parlament – bíróságok – helyi közigazgatási autonómia szervei EGYENSÚLYT képeznek a királyi hatalommal szemben

2. A korai alkotmányos monarchia eszméi

(Clarendon koncepciója)

Clarendon (a király első minisztere):

A törvényhozás a parlament feladata, a kormányzás irányát azonban a király az általa összeállított Titkos Tanácson (Privy Council) keresztül határozza meg

A kormányzásban a király a parlament által megszavazott pénzügyi forrásoktól függ

A parlament súlyos esetekben jogi eljárást (impeachment) folytathat le az uralkodó tanácsadóival (minisztereivel) szemben, de nem szabhatja meg, hogy kik legyenek a király miniszterei, s nem szólhatnak bele a konkrét kormányzati döntésekbe

A törvények alkalmazása a bíróságok feladata.

(A parlament és az uralkodó viszonya dinamikus: az előbbi igyekszik ellenőrzése alá vonni a hadsereget és a külpolitika irányítását.)

3. Habeas Corpus Act (1679) „Vedd a fogoly testét!”

Eredetileg igazgatási irat annak megjelölésére, hogy a fogva tartottat mely bíróság elé kell állítani

A 17. században jogi garanciává fejlesztették:

A letartóztatott által vagy az ő érdekében más által írásban előterjesztett kérelem esetén a lordkancellár vagy más illetékes bíró parancsot (habeas corpust) bocsát ki

Ahhoz címezve, aki a letartóztatottat fogva tartja (pl. sheriff, börtönőr, tisztviselő)

Tartalma egy parancs: a foglyot 3 napon belül a letartóztatás idejének és okának megjelölése mellett állítsa bíró elé s a továbbiakban a bíróság határozatához tartsa magát

A bírósághoz szállítás (és visszaszállítás) költségei a fogva tartottat terhelik; a határidő a bíróság távolságától függően lehet több is (max. 20 nap)

A Habeas Corpus Act csak állami veszély idején függeszthető fel, parlamenti határozattal

4. A toryk és whigek elkülönülése

Tory párt: földbirtokosok érdekeit képviselő anglikán, konzervatív párt a House of Commonsban

Whig párt: arisztokratikus vezetésű, de más vallásúakat is tömörítő liberális párt

Két és fél évszázadig ezek határozzák meg az angol parlamenti politizálást.

5. A dicsőséges forradalom (1)

II. Károly után II. (Stuart) Jakab ismét abszolutizálni igyekszik a királyi hatalmat

A konfliktus vallási kérdésen élesedik ki (a parlament az anglikánokat védi, az uralkodó udvarában viszont a katolikusok érdekeit igyekszik előmozdítani)

A Lordok Háza egyes örökletes tagjai Jakab vejéhez, Orániai Vilmoshoz fordulnak, beavatkozást kérve

Vilmos 1688-ban partra száll, II. Jakab pedig Franciaországba menekül

Helyreállíttatik a törvényes hatalomgyakorlás, a parlament döntő szerepet játszik

Három törvényi pilléren nyugszik:

5. A dicsőséges forradalom (2)

A) Bill of Rights (1689): a királyi hatalom alkotmányos kereteinek meghatározása

II. Jakab bűneinek felsorolása

A trón megüresedésének deklarálása

Orániai Vilmos királlyá nyilvánítása, aki esküvel erősíti meg a királyság régi és elvitathatatlan jogait és szabadságait:

A törvények felfüggesztése parlamenti jóváhagyás nélkül törvénytelen

A korona előjog alapján nem szedhet adót

Az alattvalók petíciót nyújthatnak be a királyhoz

Békeidőben hadsereg csak parlamenti hozzájárulással tartható

A parlamenti felszólalások tárgyában semmilyen parlamenten kívüli hatóság nem kezdeményezhet felelősségre vonást

Tilosak a túlzott mértékű óvadékok, bírságok

(Leglényegesebb: áttételesen világossá teszi, hogy a trón betöltése közvetlenül a parlament, közvetve pedig a törvényhozást megválasztó nép döntésén alapul.)

5. A dicsőséges forradalom (3)

B) Triennial Act („Hároméves törvény”) 1694:

Előzmény 1641 (egy-egy hároméves periódusban legalább 50 napos parlamenti ülésszakot kell tartni)

Most: nemcsak ülésszakot, de parlamenti választásokat is kell tartani háromévente (a király nem tarthatja meg hosszabb ideig a számára kedvező összetételű H. of C-t)

Utóbb (1715) hét évre módosítják (Septennial Act)

5. A dicsőséges forradalom (4)

C) Act of Settlement (Trónöröklési törvény, 1701):

Mivel a Bill of Rights-ban meghatározott trónöröklési rend megszakadt, új rendre van szükség:

A parlament a Hannover-házra ruházza az uralkodói tisztséget

Trónra csak anglikán személy kerülhet

A király csak a parlament beleegyezésével hagyhatja el Angliát

A kormányzati döntések jórésze a Titkos Tanácsban születik – az egyetértő tanácstagok kötelesek aláírni!

Külföldi személy nem viselhet magas állami tisztséget és nem lehet képviselő

A bírák megbízatása addig tart, amíg „jól viselik magukat” (quamdiu se bene gesserint) – egyébként a parlament két házának előterjesztésére elmozdíthatók

Az alsóház általi vádeljárás (impeachment) alól az uralkodó nem mentesíthet senkit

4. A parlamentáris monarchia

modellje (Anglia)

1. Az alkotmányos monarchia

továbbfejlődése (1)

A) A parlamentáris monarchia kialakulásának előfeltételei a 17. századi fejlődéssel már adottak:

A király hatalma a parlamenttől ered (nem isteni, nem korlátlan)

A parlament feltételeket is szab, korlátokhoz köti az uralomgyakorlást

A TH rendszeresen, évente összeül Benne három egyenrangú elem:

uralkodó – Lordok Háza – House of C. (King-in-Parliament)

1. Az alkotmányos monarchia

továbbfejlődése (2)

B) Fokozatos fejlődés:

A hatalmi súlypont áthelyeződik a koronáról a parlamentre, elsősorban az alsóházra (polgári réteg képviseletére)

A kormányforma is parlamentárissá válik: az uralkodó már nem közvetlenül, hanem miniszterei útján kormányoz

A minisztereket a parlamenti erőviszonyokat is figyelembe véve nevezi ki

1. Az alkotmányos monarchia

továbbfejlődése (3)

C) Konkrét lépések:

1742: a parlamenti többség bizalmatlanságát érezve Sir Robert Walpole miniszterelnök lemond

Walpole, majd később William Pitt (1756-61, 1766-68) idején a miniszterelnök már kiemelt szerepű („prime minister”), nem primus inter pares

A királyt elvileg vétójog illeti, de ezt 1707 óta nem gyakorolja!

2. Az angol parlamentáris

monarchia modellje (1)

A 18. század vége. Főbb sajátosságai:

A kormány (kabinettanács) politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek (Lord North kormánya 1782-ben, egy sikeresnek ígérkező bizalmatlansági szavazást megelőzve lemond) – a kormány tartósan csak a parlamenti többségre támaszkodva kormányozhat

A miniszterek kollektíve felelősek: jogsértés esetén a Lordok Háza ítélkezett már régebb óta (egyéni felelősség); most azonban a „rossz kormányzásért” is felel a kormány egésze, politikai értelemben (kollektív felelősség)

A király csak elvben szabad a miniszterelnök kiválasztásánál – a gyakorlatban olyat kénytelen választani, ki mögött parlamenti többség áll

3. Az angol parlamentáris

monarchia modellje (2)

Újfajta egyensúly a hatalmi tényezők között:

Nemcsak a parlament tud korlátokat állítani a kormánynak (uralkokodónak), hanem fordítva is:

Parlamentfeloszlatási jog

A parlament összetételének befolyásolása (alsóház – választási városok, Lordok Háza – „peer”-ek kinevezése)

Vétójog: 1707 óta nem gyakorolják, de elvben lehetséges (King-in-Parliament, de a parlament megtagadhatja a korona szükségleteinek megszavazását, az adókat éppúgy, mint a személyes szükségletek fedezését [civillista])

A kormányzás a hivatásos politikusok kezébe kerül, a király érdemben már nem befolyásolja

Kialakul viszont és megerősödik a miniszteri felelősség