18
1. Faszén készítése pirotechnikai célra A faszén egy érdekes egyveleg, nem tisztán kémiai elem, nem csak C. Sok vegyület található benne, ami az adott növényre jellemző. Égetéskor ezek a vegyületek nem semmisülnek meg maradéktalanul. Nagy szerepük van a keletkezett szén égésekor lezajló kémiai reakciókban. Van hogy katalizálják az égést, van hogy lassítják. A keletkezett égéstermékek mennyisége és minősége is sokban függ a faszénben lévő vegyületektől. A növények földrajzi helyzete is számít. A területen lévő talajból a növény foszfort, káliumot, és más a fejlődéséhez fontos tápanyagokat vesz fel. Ezek természetesen beépülnek a szerkezetébe, és a szenesítéskor nagyrészt benne is maradnak. De ennél komplexebb elemek is benne maradnak, illó olajok, kátrány származékok. Persze ez függ a szenesítés hőmérsékletétől és időtartamától, valamint, hogy mennyi oxigén jutott be a szenesítendő anyaghoz. Jó puskaporhoz jó szén kell. Jó faszénhez jó alapanyag. Ez a legfontosabb dolog. Nem minden növényből készült szén alkalmas a feladatra. És csak részben a bennük található elemek miatt. A növény eredeti szerkezete szintén fontos. A grillezéshez szánt szén égése lassú kell legyen, ezekhez köztudottan kemény fa szükséges. A keményfa szerkezete sűrű, a benne található rostok kevésbé üregesek. A keményfából készült szén szerkezete kevésbé pórusos, így kisebb a reakció felület! A puhafából készült szén egészen más, lényegesen könnyebb, a sűrűsége sokkal alacsonyabb, ami annak köszönhető, hogy az eredeti növény rostjai jóval több vizet és nagyobb üregeket tartalmaztak. A puhafából készült szén felülete porózusabb, tagoltabb. Mikroszkopikus szinten apró üregeket tartalmaz. A reakciófelület sokkal nagyobb. A puhafából készült szén gyorsabban leparázslik, forróbban ég, Ez pont egy olyan tulajdonság, ami a lőporkészítésnek kedvező.

Faszén Készítése Pirotechnikai Célra

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Faszen

Citation preview

1. Faszn ksztse pirotechnikai clraA faszn egy rdekes egyveleg, nem tisztn kmiai elem, nem csak C. Sok vegylet tallhat benne, ami az adott nvnyre jellemz. getskor ezek a vegyletek nem semmislnek meg maradktalanul. Nagy szerepk van a keletkezett szn gsekor lezajl kmiai reakcikban. Van hogy katalizljk az gst, van hogy lasstjk. A keletkezett gstermkek mennyisge s minsge is sokban fgg a fasznben lv vegyletektl. A nvnyek fldrajzi helyzete is szmt. A terleten lv talajbl a nvny foszfort, kliumot, s ms a fejldshez fontos tpanyagokat vesz fel. Ezek termszetesen beplnek a szerkezetbe, s a szenestskor nagyrszt benne is maradnak. De ennl komplexebb elemek is benne maradnak, ill olajok, ktrny szrmazkok. Persze ez fgg a szenests hmrsklettl s idtartamtl, valamint, hogy mennyi oxign jutott be a szenestend anyaghoz.J puskaporhoz j szn kell. J fasznhez j alapanyag. Ez a legfontosabb dolog. Nem minden nvnybl kszlt szn alkalmas a feladatra. s csak rszben a bennk tallhat elemek miatt. A nvny eredeti szerkezete szintn fontos. A grillezshez sznt szn gse lass kell legyen, ezekhez kztudottan kemny fa szksges. A kemnyfa szerkezete sr, a benne tallhat rostok kevsb regesek. A kemnyfbl kszlt szn szerkezete kevsb prusos, gy kisebb a reakci fellet! A puhafbl kszlt szn egszen ms, lnyegesen knnyebb, a srsge sokkal alacsonyabb, ami annak ksznhet, hogy az eredeti nvny rostjai jval tbb vizet s nagyobb regeket tartalmaztak. A puhafbl kszlt szn fellete porzusabb, tagoltabb. Mikroszkopikus szinten apr regeket tartalmaz. A reakcifellet sokkal nagyobb. A puhafbl kszlt szn gyorsabban leparzslik, forrbban g, Ez pont egy olyan tulajdonsg, ami a lporksztsnek kedvez.

A fzfbl kszlt sznben tisztn kivehetek a nvny egykori vzszllt csatorni, mg a bkkfbl kszlt szn tmr knek tnik. Mind a puha mind a kemnyfa szene tartalmaz, szemmel nem lthat mikroszkopikus prusokat, melyek jelentsen nvelik a szn reakcifellett, de a puhafra ez sokkal inkbb jellemz.Puhafa, de milyen? Az hogy ipari mretekben milyen ft hasznlnak lporksztshez, azt inkbb gazdasgi okok hatrozzk meg, br trekszenek a lehet legjobb minsgre. Tipikusan jellemz, hogy ha egyszer elkezdenek egy fa fajtt hasznlni, akkor a tovbbiakban ragaszkodnak hozz, mert a faszn vltsakor, az elkszlt lpor ms tulajdonsgokkal fog rendelkezni. Nagy mennyisgeknl fontos a megfelel, folyamatos utnptls. Ezrt olyan fafajtt vlasztanak ami nagy mennyisgben rendelkezsre ll. Az amatr pirotechnika egszen ms vilg. Itt kicsiben kell gondolkodni, s ez lehetsget ad a jobb vlasztsra. Aki magnak kszti a lport az sznhat r elg idt s energit, hogy a lehet legjobb minsg alapanyagokat hasznlja. A vgeredmnyben bekvetkezett vltozsok kevsb rintik negatvan mint egy nagy gyrtt. Amatr s ipari felhasznlk is egyetrtenek abban, hogy nhny fafajta a lentebbi listbl klnsen alkalmas lpor ksztshez.

Kutyabenge. (Rgebben puskaporfnak is hvtk) Haznkban sokat hasznltk lporksztshez a belle kszlt szenet. Nagyon tiszta, kevs szilrd gstermket hagy gse van. Nem a leggyorsabban g, de tisztn. Elssorban kzifegyverekhez sznt puskaport ksztettek a szenbl. Kutyabengrl ITT olvashattok tbbet. Szereti a lpos rteket, de gyakran elfordul utak mellett is. Kicsit emlkeztet a kknyre is. De szrke szn gai miatt knnyen felismerhet.Fzfa. Mivel nem olyan ritka mint a Kutyabenge, ez is igen npszer alapanyagnak szmt. A belle kszlt szenet, szinte minden tpus lporhoz lehet hasznlni. Gyorsabban g mint a Kutyabenge szenbl kszlt lpor, de kiss mocskosabban. A fzfban alacsony a csersav koncentrci, kevs benne az gst lasst vegylet. Rost szerkezete nagy fellet szenet eredmnyez. A mezgazdasgi terltet kzelben l fbl nyert szn, kiss mocskosabban fog gni, mint ms fajtrsaikbl kszlt szn, mert a rengeteg vzzel felszvja a mtrgykban lv nagy mennyisg kliumot. Gyorsan nv fafajta, szereti a nedves mocsaras terleteket, akrcsak a kutyabenge. A fzfkrl ITT olvashattok bvebben.

Mogyor. Az elbbi kettnl ritkbb nvny, nagy mennyisgben nem ll rendelkezsre, de amatr krkben ez nem htrny. Majdnem olyan j a szene mint a fzf, de kicsit lassabban fog gni. Pirotechnika szempontjbl ez nem htrny. A mogyorrl ITT olvashattok bvebben.A fentebbi nvnyekbl nagyon j minsg szn kszthet. A fzfa szene gyakorlatilag minden lportpushoz j, akr nagy szikrk kellenek akr gyors gs, a fzfa szene helyt fog llni a kvnalmaknak. Kenderszn. Vannak olyan pirotechnikai keverkek, amik extra kvetelmnyeket ignyelnek a szn tern. Ilyen pl: a KP vagy a H3 nev bonttltetnek hasznlatos keverk. Ezek nagyon gyors gs keverkek, pirotechnikai termkek felrobbantshoz s a bennk lv csillagok tekintlyes felgyorstshoz hasznljk. Olyankor, mikor a hagyomnyos lporbl, csak kevs frne az adott termkbe. Mivel szn zemanyagak, nagyon stabilak s megbzhatak, csakhogy a szn a fmporokkal ellenttben nem olyan j reduklszer.

Ilyenkor nagyon gyorsan g reaktv szenet kell hasznlni. Erre Japnban a kenderszenet alkalmazzk. A kender felptse miatt klnsen jl hasznlhat nagy felletet ad szenet eredmnyez. A nvnyben lv vegyletek, foszfor, klium stb arnya, a szenestskor keletkezett ill olajok, s az egyedi rost szerkezet miatt alkalmas ennyire lporhoz val sznnek! Az ellltsa elg krlmnyes, tekintettel a kender fizikai felptsre, nem beszlve az alapanyag beszerzsrl. A kendersznhez a kender szrt hasznljk, nem a leveles rszeit. A pazarls bn, teht csak a szrrt nem irthatunk ki egy nvnyt. Az egyb rszeket ms alternatv mdon kell szenestennk, egszen ms clbl... ^-^A kenderszn mellett meg kell mg emltenem a Lampblack nev szn fajtt is, ami gyakorlatilag gzkorom. Gyakran hasznljk csillagokban, kenderszn ptlsra/helyett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy lporba is j volna! gse nagyon tiszta, fehr fny lngja nem hagy szikrkat, mint a szerves anyagokbl kszlt szn. Szemcsemrete rendkvl kicsi, olyannyira hogy fizikai eljrssal rendkvl nehz lenne valamit ennyire finomra rlni. Szemcsemrete miatt elg reaktvnak szmt, de mgsem ptolhatja a kenderszenet, ha lporgyrtsrl van sz! A belle kszlt lpor elg gyors gs, de horrorisztikus ra brkit jobb alternatva hasznlatra sztnzne. Kilja 6-7eFt krl mozog. Csillagokban minimlis 2-4% ig szoks hasznlni, kataliztornak, vagy a lng mag meghosszabbtsra. (a magnziumhoz hasonlan) Kollgim tapasztalataibl kiindulva, a kvetkez kt sznfajta is klnsen alkalmas a kenderszn kivltsra:Balsa fa. Egy rendkvl knny fa fajta, modellezse valamint hangtechnikban hasznljk elszeretettel. Sajnos igen drga, s nehz hozzjutni tekintlyesebb mennyisgben.Tapl gomba. Made in Hungary... Persze hol mshol szlethetne hasonl felfedezs mint nlunk!? Br nem terem minden bokor/fa tvben, de azrt lehet tallni belle bven. A szerkezete, s a bennk lv anyagok annyira alkalmass teszik a feladatra, hogy minimlis megmunkls utn els osztly lpor kszthet belle. Htrnya, hogy rengeteg gomba kell egy kevske szn elksztshez.A szenests otthon. A szngets hagyomnyosan boksban trtnik. Ez gy nz ki, hogy egy nagy raks ft helyeznek egymsra a lehet legszorosabban. Ezutn a farakst gondosan lefedik agyagos flddel. Hagynak a kupacon pr szellzt amg a tzet meg nem gyjtjk odabent. A tz beizztsa utn elfedik a szellzket, majd hetekre izzani hagyjk a kupacot. Mivel a boksban nem volt elg oxign a fa teljes elgshez, a legnagyobb rsze fasznknt marad vissza. Ezt az eljrst kevsb sikeresen lehet hasznlni lporhoz kszlt faszn gyrtsra. A fa mgiscsak g, s pont azok a reaktv jl g vegyletek s szn fajta fog elgni, amire neknk szksgnk volna. Radsul ez az eljrs csak nagyban mkdik igazn jl.

Amatr krkben ms eljrs hasznlata clszer. Mivel kis mennyisgekrl van sz, elg egy nagyobb mret fm festkes vdr a mvelethez. Ez tlti majd be a boksa szerept. Vagyis ez a fm hz zrja el a ft az oxigntl, gy az nem ghet majd el. A hforrst ezttal nem a szenestend fa fogja szolglni, hisz azt nem szeretnnk elgetni. A lezrt festkes vdrn egy gzelvezet nyls szksgeltetik. Ez 10l-es vdr esetben 2 szggel lyukasztott nylst takar, teht kis lyukakrl van sz. Itt fog tvozni a fbl szrmaz vzgz s fagz. Ez a gz a faszn s a vz reakcijbl keletkezik. ghet, rgen vilgtsra, s a msodik vilghborban zemanyagknt is hasznltk. A szenestend fa, a lehet legkevesebb vizet tartalmazzon! gy cskken a szn gzosodsa, tbb rtkes kataliztor marad meg!

A hforrs igazbl brmi lehet, de egyenletesen vegye krbe a szenest tartlyt. (lehetsg szerint) Az egyenletes melegts azrt elnysebb, mert nincsenek forrbb pontok, ahol a trol egyes rszein akr vrsen is izzhat a faszn. A hfok a tartly belsejben a kls hforrsnak ksznheten knnyen szablyozhat. Az idelis tartomny 350-450 esetleg 500C fokig terjed. Az alacsonyabb hmrsklet szenests elnysebb! Ez fogja eredmnyezni az gynevezett vrs szenet, amikor mg nmi fa anyag is megmaradhat a szn kztt. Jellegzetes szne van a sznnek, knnyen felismerhet. Ez a szn fajta a legreaktvabb, a lporhoz leginkbb hasznlhat fajta. A szenests folyamata: Vegynk egy ltalunk vlasztott fa fajtt, mondjuk fzft. Lehetsg szerint vlasszunk, 5-10cm tmrj gakat a fbl. A kora tavaszi idk a legalkalmasabbak, mikor a fa csersav szintje alacsony. A ft tiszttsuk meg a krgtl, vgjuk hasbokk, majd a lehet legszorosabban helyezzk el a fm festkes vdrben. Trekedjnk r, hogy ne maradjon sok lgrs a hasbok kztt, a bent lv leveg kros a szenests szempontjbl. Zrjuk r a fedelet, amin csak egy kis lyuk van. Ha tl kicsire sikerl a lyuk, a fejld gzok lelhetik a fedelet, ami a szenests vgt jelenti...

A lezrt dobozt tegyk tzre, a legjobb ha parzzsal temetjk krbe a festkes vdrt. A vdrbl rvid idn bell fst fog kiramlani, ami ksbb meg is fog gyulladni. A szenests addig tart, amg ghet gzok tvoznak a lyukon keresztl. A gzok kiramlsnak intenzitsa vltozik, ha egyenletesen van a trol krl parzs, kezdetben ersdik a kiramls, majd fokozatosan abba marad. A szenestst azeltt kell befejezni, hogy teljesen megsznne. Ez hozzvetleg egy 10l festkes vdr mellet 3-4 rt vesz ignybe. A vdrt hagyjuk kihlni, s csak akkor nyissuk ki, mikor a belseje sem meleg, mert knnyen jragyullad a szn! A szngetshez mindenkpp clszer egy getkemenct kszteni! Nylt tzn ugyanis rengeteg ft kell elgetni egy kevs szn elksztshez. Ha egy megfelel kemencbe tesszk a festkes vdrt, a h nem tvozik mellle olyan gyorsan, s 1-2kg fval kb ugyanennyi szn gethet ki! A Kandall j alternatva lehet, br elfordulhat hogy tl forr, ezrt a huzatszablyzt lltstok minimlis rtkre. Elny hogy ha tlen csinljuk, legalbb a hzat is ftjk vele. http://pyromaster.org/html/17.html2. Nem kell aggdni mert n gyerekkoromban is ksztettem faszenet.Egy zrt fmdobozba tesznk bkkft.A doboz tetejt kifrjuk, ott fog tvozni a CO (sznmonoxid, mrgez!!!).Kk szn lnggal g.Ha mr nem g akkor ksz a faszn.n klyhban ksztem tlen, nyron kint ha bogrcsolok.Zrt dobozban a legjobb minsg faszenet lehet kszteni! ssze kell trni, kvdarlval tdarlni, szitlni s befttes vegbe rakni.Csak deszt.vzben elkeverve szabad fogyasztani!Vizet is szrtem vele s jobb mint a gyri granultum.A gyri aktv szn nem csak fbl kszl, hanem llati csontokbl is!http://antalvali.com/comment/59047/faszen-hazilag3. Aktv szn

Soha nem ltott fontossgv vlt korunkban, amikor ltalnoss vlt a tmegmrgezs.Szinte vgtelen hatsossgt szz ve mr az orvostudomny is elismerte, ma agyonhallgatja, st, nevetsgess teszi azt, aki csak megszlal is ez gyben.1813-ban egy Bertrand nev kmikus nagykznsg eltt bevett 5 gr arznt (1 ppos kvskanlnyi), ami 150 ember hallhoz elegend.1831-ben egy msik francia, Toury (montpellier-i patikus) tartott bemutatt, de ezttal a Francia Akadmia tuds orvos urai eltt; 1 gr strychinint nyelt le (10-szer tbbet a hallos dzisnl). Ez a mreg 10 perc alatt vgez az emberrel a teljes tbolyig fesztett rhgssel s llegzetvesztssel. (A ltvnytl is rk sokkot lehet kapni.) Az akadmikus urak teljes dbbenetre Toury teljesen nyugodt maradt s mosolygott a tudomnyos urakra.Az ebers-i papirusztl (ie. 1550) Hippokrtszen keresztl, s szzadok orvosain t hasznljk s javalljk.A XIX. szzad vgn s a XX. szzad elejn 40 orvosi disszertci szl rla.A mai kutatsok azt is bizonytjk, hogy megkti a vrusokat s a baktriumokat is, st a baktriumok termelte mrgeket a belekben (vagy fordtva).Megkti a permetszerek, gyomirtk mrgeit, idegen hormonokat, st mg a radioaktv anyagok egy rszt is, valamint orvossgok, ideggygyszerek, fogamzsgtlk maradkt is.Az utbbi tz vben csak angolul 500 tanulmny jelent meg 10 000 tudomnyos referencival ezzel kapcsolatosan.A legjabb kutatsok a vese megtiszttst s sztnzst is igazoljk.Mindent egybevetve a faszn a legegyszerbb, a legolcsbb s leghatsosabb tisztt s feljulst segt szer, amit sem a npessg, sem a betegek, sem az orvosok java nem ismer.- 1 cm3- 1 km2 felszv fellettel rendelkezik, 40-szer tbb mint az agyag;- 500 gr faszn 50 000 milli prust tartalmaz;- tmegnek 97-100-szorost kpes megktni, pl. szn-monoxidbl, 180-szorost ammnibl, 165-szrst kngzbl.A faszn hatsa a belekbenA blfal tereszt, ozmzis elven mkd fellet, gy kiegyenlti a blfalon belli s kvli oldhat anyagokat.Vagyis, ha a belek el vannak szennyezdve, akkor a limfatikus rendszer, a nyirokrendszer nem tud a belekbe jutni.Az aktv szn felszabadtja a blfalakat, gy az ozmzis elven megtiszttja a vrt s a nyirokrendszert (vrsavt).Dr. Denis Burkitt kutatsaiban az albbi tnyeket kzli:- a termszeti npek az elfogyasztott tek salakanyagnak 80%-t tlagosan 32 ra alatt eltvoltjk,- egy eurpai organikus lelmiszereket fogyaszt ember 40 ra alatt,- egy tlagos tmegtkezst folytat angol fiatal 72 ra alatt,- s egy reg angol 360 ra alatt! (15 nap!!!).Ennek ellenrzsre is kivl a faszn vagy a cklarpa.Mg teljesen egszsges szervezet, organikus eredet nvnyi tkezsnl is 5 nap, amg a maradk salakanyag 100%-osan tvozik; vagyis a mreg vagy allergiaanyag 6 napig utazik t s szvdik fel!A mrgek hossz sorn tl a faszn semlegesti a kgymrget, mh- s darzscspst, bgly vagy pcsk cspst, ldarzs cspst, skorpi- s pkcspst, tengeri s vzillatok cspseit. Semlegesti az lelmiszerekben felhalmozdott mycotoxinokat (az antibiotikumok hagyatka) s az egszen kmletlen aflaxinokat.Javallott hasznlathoz a lista nagyon hossz, csak a leglnyegesebbek az emltetteken tl:- rossz lehelet- krnikus csukls- szapora szljrs- kivezetett vgblnylsnl- hasmens, gyomorronts, felfjds, gzasods- tl folykony szklet- meleg gvi hasmens (gyorsfoss)- minden gyomor- s blbetegsg- viszketegsg (mg akkor is, ha mr teljesen elszabadult)- tlzott epevladk- jszlttek srgasga (besrgulsa) esetn 4,5 gr faszn naponta- mjzsugor (cirrzis) s mj okozta agybntalmak- alkoholizmus (1 gr faszn -1/2 kvskanlnyi- kzmbst 60 ml plinkt)- toxicomnik (drog, dohny, stb.)- mrges gombk (gombamrgezs)- gygyszermrgezs esetn(pl. aszpirin, paracetamol (jelen pillanatban tbb mint 50 gygyszerben van, gyulladsgtlkban, fjdalomcsillaptkban, tnkre teszi a mjat, vest, szvet stb.), altatk,antidepressznsok, antibiotikumok stb.)- telmrgezs- koleszterol szint- kgymars, mhcsps (pakolsknt s belsleg)- szemgyullads- fogmoss, fehrtsDr. Yatzidis athni orvos bizonytotta, hogy mg napi 50 gr mennyisg 20 hnapi fogyasztsa sem jr semmilyen htrnnyal.Adagols:Kraknt kimrni! Esetenknt ms, de tlagosan:- 2 evkanlnyi 3x naponta 15 napig (~ 30 gr naponta)- aztn 1 kanlnyi naponta 3x 1-4 hnapig (Ez teljes sejtfeljtst eredmnyez!)- Gyermekek az evkanl helyett kiskanlnyit fogyasszanak 15 napig.Mrgezs esetn:- 50 gr felntteknek- 1 gr/kg gyermekeknek- 4-6 rnknt 20-50 gr faszenet bevesznk 2 napigngyilkossgnl s kms llapotnl emelhetnk 100-120 grammig.1 evkanlnyi = 5 grFaszn kra alkalmazsa: Dr. faszn, maga az orvos- egyedi esetekben (mrgezs, felfvds, hasmens, gyomorsav tltengs stb.)- kiegyenslyozott tkezs mellett: - hetente ktszer- 1 htig havonta- 3 htig ktszer venteA lass gsbl visszamaradt faszn a j (fz, nyr, nyr, hrs, bkk). Vigyzat! A patikai aktv szn pldul csont alapanyag.A faszn krnak semmi nem tud ellenllni, gzok, alkaloidok, oldszerek, a blflrban megteleped rothaszt baktriumok, alkohol, mrgek, drogok, nehzfmek s az arzn sem.Figyelem! Hasznlatnl egy megkts van csak:Olyan orvossgok mellett, amelyek az adott pillanatban szksgesek, NEM alkalmazhat! (Pl. a fogamzsgtlt is kzmbsti)Faszn ksztse:- lyukat sunk- tzet rakunk a gdrben- amikor mr az egsz parzslik, fl rakjuk azelszenestsre vr ft (gak vagy hastkok)- letakarjuk egy fm, cserp vagy falappals a kiszedett flddelAlkalmazsa a hsipar s a tejipar gynyrsges kettse okozta mregzskk vls megtiszttsra:- 1 kvskanlnyi szn egy cssze (250 ml) vzben, zldteban vagy ms gygynvny forrzatban;- de a legsibb tuds gabonatejben mondja gy nagyon gyorsan kzmbsti a vr s avassgt.adszorbeci- magba szv- fizikai jelensg- a faszn felletn fennakadnak a molekulkabszorbeci- maga fel szv(pl. a blfalon t is, gy tiszttja a vrt s atestnedveket)Amiket a faszn nehezen adszorbel:- ers savak: ssav, knsav, saltromsav- ers lgok: ntronlg (szda), lgk (hamuzsr)- hgtk: etanol, metanol, aceton, ethyln-glykol, petrleum szrmazkok- Ltium sk, vas s nehzfmek- cin, cianidEzeket is kzmbsti, csak lassan s ismtelt dzisokban.Az tkezstl tvoli idben vegyk be, ha kraknt hasznljuk, mert a vitaminokat s egyb szubsztancikat is maghoz veszi!http://nepgyogyaszat.hu/letfontossagu-osszetevok/faszen.html4. Vztisztt eljrsok 3. rszElz bejegyzsembl vilgosan kitnik, hogy a fizikai szrs hatkonysga az alkalmazott prustmr nagysgval egyenes arnyban korltozott. Ezrt a technika fejldsnek olymrtk elrehaladtig, hogy kpesek legynk mikron mret alatti szrk ellltsra az ember ms mdszerekkel ksrletezett a vz szrsre s ihatv ttelre. Ennek ma is alkalmazott, egyik jeles kpviselje a kvetkez.Aktv szn alkalmazsaAz aktv szn egy igen porzus s felletaktv anyag, ami szinte brmivel reakciba tud lpni. Szrsi kpessge mind fizikai, mind adszorpci sorn rvnyesl. Az adszorpci nem keverend ssze az abszorcival! Elbbi megktst jelent, mg utbbi elnyeletst vagy felszvdst. Az adszorpci aktivitsi szintje fgg az oldat tmnysgtl, a hmrsklettl s az oldat polaritstl. Ezt j tudni, mert ezen tnyezk nagyban meghatrozzk majd az aktv sznnel operl szreszkzd hatkonysgt! Ahhoz, hogy az aktv sznnel val vztisztts mdszert s alkalmazhatsgt megrtsk elszr magt az aktv szenet kell tvirl-hegyire ismernnk. Az aktv szn tbbnyire nem ms, mint kemnyfa vagy kkuszdihj (ezek a legnpszerbb alapanyagok) szablyozott elgetse, amibl az eljrs sorn az sszes oxignt eltvoltottk. Az aktv szn fajti kivtel nlkl hidrofbok, vagyis tasztjk a vizet. Ez tovbb segti a vztisztt eljrs hatkonysgt. Ugyanis az aktv sznen tfolyatott, tiszttani szndkozott vzzel nem, csak a benne tallhat anyagokkal fog reakciba lpni. Ez a folyamat fizikai klcsnhatson vagy kmiai ktseken alapul. A legjellemzbb egy nagyon enyhe diplusos kts kialakulsa az aktv szn felletn. A diplusos kts lehet van der Waals-fle, dipl-dipl, indukcis hatson alapul valamint London-kts. Ezek mind msodlagos ktsek, amik kb. hsszor gyengbbek az elsdleges ktseknl, de mg a hidrognktsnl is s leginkbb lezrt elektronhj molekulk kztt jn ltre. Ez az oka, hogy a kts csak felszni kts s knnyen felbonthat. Magyarn a szr tbbszr is jrahasznlhat. Mivel az aktv szn fajlagos fellete risi, gy rengeteg helyet knl ezen ktsek kialaktsra. Az albbi kpen aktv szn granultum egyetlen szemcsje lthat. Alatta pedig 50.000x-es nagytsban ugyanaz az anyag!Az aktv szn mikroporzus jellegnek rzkelttsre me egy szemlletes adat: 1g aktv szn fajlagos fellete meghaladja az 500m-t, ami adszorpcira vagy kmiai reakcikra rendelkezsre ll felletben 1.500m-t jelent! Lgzsel (aerogel) formjban jval drgbb, mint a kznsges por, granultum vagy extrudlt fajti, viszont ilyetn elrhet fellete mg nagyobb! Csak rdekessgkppen emltem meg, hogyha az aktv szenet elszr a folykony nitrogn hmrskletre (-196 C) htik, akkor hozzvetlegesen ngyszer annyi anyagot kpes megktni (oxignnel vizsglva), mint norml llapotban. Az aktv szn nem igazn ktdik jl nhny kemiklival, nevezetesen alkoholokkal, glikolokkal, ers savakkal s bzisokkal, nhny fmmel s bizonyos szervetlen anyagokkal (ltium, ntrium, vas, lom, arzn, fluor s brsav). Ezenfell a szn-monoxid sem igazn jl adszorblhat aktv sznnel. Most sokan csodlkozhatnak, hogy akkor mirt adagoljk akut mrgezsek sorn ambulns esetekben. Nos, ilyenkor a szervezetbe juttatott aktv szn vagy ms nven orvosi szn nem a mrgezst okoz anyag eredeti formjt kti meg, hiszen ahogyan azt emltettem alkoholokkal, glikolokkal, ers savakkal s bzisokkal kevsb jl reagl, hanem a gyomorban bekvetkez emsztsi folyamatok sorn ezen anyagok bomlstermkeivel lp reakciba, kti maghoz s gy gtolja meg azok felszvdst a gyomorfalon keresztl, majd a belek irnyba tvozik s vgl kirl a szervezetbl.A baktriumokkal s vrusokkal mr teljesen msknt bnik el. Ezekrl a krokozkrl rdemes tudni, hogy jelenltk mindig valamilyen, a vzben megtallhat szilrd anyaghoz ktdik. Legyen az szerves vagy szervetlen. A szilrd szennyezdseken megtapadva veszik fel letben maradsukhoz szksges tpanyagokat. Ezenfell - mint minden ms llnynek - szksgk van az optimlis letfelttelekre (a kzeg pH rtke s anaerob krlmnyek). Amennyiben ezen tnyek brmelyike is megvltozik vagy kivonsra kerl a rendszerbl a krokozk nem kpesek tovbb letben maradni. Az aktv szn brmelyik tnyezt kpes megvltoztatni! Elszr is, ha aktv sznszrn keresztl folyatjuk a megtiszttani kvnt vizet, akkor a krokozk egyszeren fizikai mretknl fogva fennakadnak a millinyi apr prus valamelyikn. A fenti kpeken jl lthat, hogy nem egy lyuk vagy jrat tmrje mindssze nanomterekben mrhet. Ilyen vztiszttsi eljrs sorn ersen ajnlott a vizet elszrni - mondjuk a mr emltett 1 mikronos kvszrn -, hogy az eltmdst elkerljk s ezzel nveljk az aktv szn szr hatkonysgt s lettartamt! A msik md, hogy a szr felfogja vagy megkti a vzben tallhat szilrd anyagokat, amik felletn a krokozk megtapadtak. Ezzel kzvetve tvoltja el ket a vzbl. De, mg ha a szrn t is jutna egy-kt pldny az hamarosan elpusztul, mert letfeltteleihez szksges tpanyagok s ionok immr hinyoznak a vzbl. Ebbl kifolylag a szrt vizet mindig rdemes pihentetni, vrni a fogyasztsval! Msfell a szr maga is szilrd anyag. Ezrt a baktriumok a szrsi folyamat sorn megtelepszenek a felletn, hiszen a szrre is csak szilrd anyagknt "tekintenek". Ez mg inkbb igaz tpanyagban szegny vzben. Vagyis pl. esvz s hasonl, kevs oldott anyagot tartalmaz vz tiszttsakor a baktriumok szinte maguktl vlasztjk a szr felletn val megtelepedst a vz tfolyatsakor. Ezrt is rdemes az aktv szn szrket rendszeres idkznknt vagy legalbbis minden hasznlat utn kitiszttani! A harmadik varici, a pH rtk megvltoztatsa. Ezt az aktv szn a gyenge kmiai ktsek ltrehozsval ri el. Ezzel kivonja a klnbz anyagokat, kemiklikat s ionokat a vzbl. Magyarn a szrt vz pH koncentrcija kedveztlen lesz a krokozk szmra - mg ha esetleg t is jutottak a szrn. Az anaerob krlmnyek megvltozst leginkbb a porok s granultumok formjban ltez aktv szn adagolsval lehet szemlltetni. Ilyenkor egy tartlyba (pl. kulacs) vizet tltnk. Nem teljesen tele, mert idnknt majd fel kell rznunk! Teht mr itt van egy jelents mennyisg leveg a vz felszne s a kulacs zrfedele kztt. Ezek utn a vzbe szrod a granultumot vagy port, amiknek millinyi prusban tovbbi leveg troldott eddig. Ezutn egy erteljes rzssal a rendszerbe juttatott levegt ideiglenesen elnyeleted a vzben. Ez az anaerob letmdot folytat krokozknak legalbb olyan lmny mintha a te fejedet nyomnk vz al. Baromira nem fogjk lvezni! Az eljrs vgeztvel az egsz ltyit tszrd egy sr szerkezet anyagon - pl. kvfilter ismt csak - s mris van egy kulacsnyi ihat vized. A por vagy granultum szerkezet aktv szn vzbe val adagolsa kb. egy atombomba hatsval r fel! Nincs az az Isten, ami 15 perces kezels utn a vzben maradna: gzok, vegyletek, mreganyagok, baktriumok, vrusok bye, bye!Ezenfell az aktv szn kapszula, granultum vagy por formjban val trolsa a tra- vagy tll felszerelsben ms okbl is kivl tlet. Az egyik a mindenki ltal ismert hasmens tneteinek kezelsre. A msik akut mrgezsek hatsnak cskkentse. A bevitt mreganyagot kveten fl rn bell adagolt aktv szn kpes megmenteni az letedet! Sajnos ez nvnyi mrgekre nem teljes mrtkben igaz, mert azok komplex vegyletek, de rtani nem rt az aktv szn etetse a pcienssel. Aktv szn bevitelt mindig kvesse bsges ivvz itatsa is, mert jelentsen dehidratlja a szervezetet! Rovar vagy pkcspsek ellen is kitnen hasznlhat klsleg. Aktv szn, szdabikarbna s portott utif vltott borogatsval a cspsbe juttatott mreganyag szinte teljesen eltvolthat s a duzzanat enyhthet. A seb heg nlkl gygyul. De, hogy tovbb dicstsem az aktv szenet! Fogfehrtsre is remekl alkalmazhat. Tudom, furn hangzik, de bizonytott tny! Szval, ha nem akarsz slyos ezreket fizetni a klinikkon, akkor ideje a sarki patikbl orvosi szenet beszerezni! Az eljrs menete majdnem ugyanaz, mint norml fogkrmmel, csak vatosabbnak kell lenned a frdszobban az aktv sznporral. Hidd el, nem szeretnd kibortani vagy valahova lecsppenteni! Teht nedvestsd be a fogkefdet! Nyomd bele az aktv sznporba! Hajolj a mosdkagyl fl! Tedd a fogkefe fejt gyorsan a szdba! Kt percig gyengden, de tfogan drzsld t vele a fogaidat, fognyedet s nyelvedet! Nagyon alaposan bltsd ki! A hats magrt fog beszlni. Soha nem rezted mg ilyen tisztnak a szdat! Nem kell aggdni! Az aktv szn egy teljesen szagtalan s ztelen valami. Viszont az sszes mreganyag, lepedk, stb. eltvoltsra kpes! Ezltal kivonja a szjbl s a fogakbl azokat a szilrd szennyezdseket, amik a baktriumok tptalajai s a fogszuvasodst, kellemetlen szjszagot valamint a rossz pH rtket okozzk. Miutn ezeket eltvoltottad a baktriumoknak sincs tovbb maradsa. Radsul az aktv szn kiszvja s megkti szinte az sszes anyagot, amik a fogak elsznezdst okozzk. Ezltal mr pr fogmoss utn is szlelhet lesz a klnbsg. Hossztvon pedig egyenesen lenygz! Mindezt tredkrt a csilli-villi fogkrmeknek, szjbltknek s fogfehrtknek. Klinikai kezelsek rairl nem is beszlve! Radsul az aktv szn sokkal kmletesebb a fogakhoz, mint az ltalnosan fogfehrtsre hasznlt hidrogn-peroxid! http://tulelniatermeszetben.blog.hu/2013/01/24/viztisztito_eljarasok_3_resz#ixzz38IL3Cfw5