AMissale secundum morem Alme

Ecclesie Quinqueecclesiensis

tanulmánykötete

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page I

Szerzők:Dr. Fedeles Tamás ©

Prof. Dr. Török József ©Pohánka Éva ©

Lektorálta:Dr. Sarbak Gábor

Kiadó: Schöck Kft.Felelős kiadó: Schöck Gyula

Nyomtatás: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.Felelős vezető: Vágó Magdolna

2009

ISBN: 978-963-06-7663-2

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/5/09 9:38 AM Page II

AMissale secundum morem Alme

Ecclesie Quinqueecclesiensis

tanulmánykötete

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page III

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page IV

Az Ernuszt család a Má-tyás- és a Jagelló-kor históri-ájával foglalkozók számáraaz ismertebbek közé tartozik.Mindenekelőtt Ernuszt Já-nos kincstartó és idősebb fia,Zsigmond pécsi püspök pá-lyafutása közismert, köszön-hetően elsősorban KubinyiAndrás kutatásainak.2 En-nek ellenére tudomásom sze-rint eddig nem született ön-álló tanulmány Zsigmondéletéről, jóllehet II. Ulászló(1490–1516) regnálásának elsőévtizedében igen fontos sze-repet játszott az ország éle-tében. Ugyancsak fontoshangsúlyozni, hogy a korábbimunkák főként Zsigmondpolitikai szerepére fókuszál-tak, s csak mellékesen emlí-tették építkezéseit, huma-nista műveltségét. LegutóbbRitoókné Szalay Ágnes utalta főpap antikvitás iránti ér-deklődésére Megyericsei Já-nos antik feliratgyűjtemé-

nyének létrejötte kapcsán.3Szintén kissé háttérbe szo-rult Zsigmond üzleti tevé-kenységének taglalása mel-lett, hogy az ő anyagi támo-gatásával, s vélhetőleg meg-rendelésére készült el a pécsiegyházmegye első nyomta-tott misekönyve, a PécsiMisszálé. Úgy vélem, hogye szempontok figyelembevé-telével az eddig ismertnél va-lamelyest árnyaltabb kép raj-zolható a püspökről.

AA ccssaallááddffőőZsigmond apja, ErnusztJános bécsi eredetű zsidó ke-reskedő volt.4 A család az Er-nuszt név mellett Hampó-ként is előfordul a források-ban, valamint Csáktornyavára és a hozzá tartozó ura-dalom a meg szerzését köve-tően használták a csáktor-nyai előnevet is. A németErnst alakból származik alatin Ernestus, s ebből a ma-

V

FFEEDDEELLEESS TTAAMMÁÁSS

EERRNNUUSSZZTT ZZSSIIGGMMOONNDD PPÉÉCCSSII PPÜÜSSPPÖÖKK ((11447733––11550055))11

PPáállyyaavváázzllaatt

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page V

gyaros Ernuszt név. A Ham -pó elnevezés pedig izraelitaeredetükkel függhet össze.5

Édesanyját Katalinnak, öcs-csét pedig Jánosnak hívták.6Apja első alkalommal1457/58-ban budai polgárkénttűnt fel a forrásokban, majdMátyás király egyik udvaribeszállítója lett. 1464-ben azország valamennyi harmin-cadvámjának ispáni tisztsé-gét viselte harmadmagával.Két esztendő múlva az ural-kodó körmöci kamaraispánnánevezte ki. Mátyás kincstárireformjának kidolgozójaként1467-ben a koronavám általá-nos adminisztrátora, majdmég ebben az évben kincs-tartó lett. E pozíciót 1469-igJanus Pannoniusszal közö-sen, majd 1476-ban követke-zett haláláig egyedül viselte.7Az ő nevéhez fűződik a zsi-dóprefektúra megszervezése,mely a vélhetőleg rokonMendel család kezébe ke-rült.8 1473-tól haláláig szla-vón bánként tevékenykedett,s így az arisztokrácia sorábaemelkedett.9 Ő alapozta mega família vagyonát, melyekközül a névadó csáktornyai

vár és a hozzá tartozó urada-lom volt a legjelentősebb.10

Az uralkodóhoz szoros szá-lak fűzték, amely nemcsakabban nyilvánult meg, hogyegyre jelentősebb kormány-zati pozíciókba került, hanemabban is, hogy ifj. János ke-resztapja maga a király volt.11

MMááttyyááss sszzoollggáállaattáábbaannErnuszt Zsigmond 1445táján születhetett, s öccsénélmintegy 20 évvel lehetettidősebb.12 Egyetemi tanul-mányait 1469-ben kezd teBécsben, ahol a következőesztendőben is ki mutat-ható.13 Ezt követően Ferra-rába ment, ahol 1473 végéigtanult.14 Az itáliai városbankimagasló humanista mű-veltségre tett szert, melyetkortársai is feljegyeztek.15

Első egyházi javadalma abudafelhévízi prépostságvolt, melyet 1470-ben márbirtokolt.16 Mátyás főkegy -úri joga alapján nevezte kipécsi püspökké 1473 szep-temberében, s egyúttal nekiadományozta a pécsi vá -rat.17 Három hónap eltelté-vel a Szentszék a püspök-

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page VI

ség adminisztrátorává ne-vezte ki.18 Nyilván fiatalkora miatt szerepelt 1475 jú-niusában is még választottpüspökként (episcopus elec-tus) egy méltóságsorban.19

A király döntése nem meg-lepő, hiszen a Vitéz-féle láza-dásban kompromittálódottTuz Osvát zágrábi püspökötid. Ernuszt János szlavónbánként ellenőrizhette, mígaz összeesküvők egyik köz-pontjának számí tó, megüre-sedett pécsi püspökségetZsigmond kinevezésével biz-tonságban tudhatta. Ennél isnagyobb jelentősége voltazonban an nak, hogy az idő-közben bosz niai királlyáemelkedett Újlaki Miklósszlavóniai és dél-dunántúlihatalmát is korlátozhattákaz Ernusztok.20 Zsigmondegy kisebb konfliktust leszá-mítva, mind végig igen jó vi-szonyt ápolt a királlyal, így1479 júliusában részt vett aMátyás s Jagelló Ulászlóközött Olmützben zajló bé-ketárgyalásokon.21 Érdekesmódon azon ban magasabbkormányzati pozícióhoz egé-szen Mátyás uralkodásának

végéig nem jutott. A királyBécs meghódítását köve-tően (1485) Szapolyai Ist-vánt osztrák helytartóvá,majd egy évvel később Zsig-mond püspököt az ő helyet-tesévé nevezte ki.22 Ernuszta polgári igazgatást fel-ügyelte, míg a katonaiügyekben Nikolaus Kro-patsch volt illetékes.23 Kine-vezésében – hűségén túl –vélhetőleg szerepet játszot-tak bécsi családi kapcsola-tai, valamint né met nyelvis-merete.24 Nem tudjuk med-dig tartózkodott Bécsben,illetőleg, hogy folyamatosana városban időzött-e, azon-ban 1487 januárjában ott kel-tezte egy oklevelét.25 Lehet-séges – bár adatokkal nemtudjuk igazolni –, hogy apüspök is kapott Bécsben azuralkodótól házat vagy la-kást. Tudjuk, hogy pl. Sza-polyai, Zobor Imre királyikamarás, Bátori István erdé-lyi vajda, Bakócz Tamás ki-rályi titkár részesültek ilyenadományban, míg az ural-kodó környezetéhez tartó-zók közül többen vásárlásútján tettek szert egy-egy

VII

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page VII

bécsi ingatlanra.26 Esetlegfeltételezhetjük, hogy apja,ill. rokonai révén már koráb-ban is rendelkezett bécsi la-kóingatlannal. Kétségtelen,hogy az uralkodóhoz legkö-zelebb álló személyek körébetartozott, melyet többek kö-zött az igazol, hogy 1486-banMátyás neki is egy értékesdísztálat (scheyern) adomá-nyozott.27 A források tanú-sága szerint Mátyás a kül-földi diplomaták mellett ma-gyar udvarának tagjait, ígyErnuszt Zsigmondot isgyakran megvendégelte.28 Apüspök ezekben az eszten-dőkben összesen 1000 duká-tot kölcsönzött a királyné-nak, legalábbis AragoniaiBeatrix később ekkora tarto-zást ismert el.29 Az uralkodóés a püspök szoros kapcsola-tára utal, hogy a király ha-lotti pajzsán ábrázolt négycímer közül az egyik a pécsipüspöké.30

MMááttyyááss hhaalláállááttóóll UUlláásszzllóó kkoorroonnáázzáássááiiggMátyás halálát követőenErnuszt Mátyás természe-tes fiának, Korvin János her-

cegnek a trónöröklését tá-mogatta. A királyválasztóországgyűlésről 1490. június8-át követően távozott apüspök, majd néhány nappalkésőbb társaival együtt szö-vetséget kötött az ifjú her-ceggel.31 A Korvin párt egyikvezére maga a püspök lett.Az ifjú trónkövetelő ügyé-nek másik nagy tekintélyűtámogatója pedig Újlaki Lő-rinc herceg, az ország egyiklegnagyobb birtokosa volt.Miután a budai Szent Zsig-mond prépostsági templom-ban Ernuszt és Újlaki Kor-vin nevében többszöri, deösszességében eredményte-len tárgyalásokat folytatottaz Ulászló párt prominense-ivel, Nagylucsei Orbánpüspökkel és Bátori Istvánvajdával,32 a királyi kincstár-ral és a Szent Koronával abirtokukban elhagyták abudai várat, és dél felé vet-ték az irányt. Kinizsi Pál ésBátori vezetésével üldözőbevették őket az Ulászlót tá-mogatók, s a Sárvízen át-kelve a Tolna megyei Szaba-ton falu határában lévőCsonthegyen legyőzték

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page VIII

(1490. július 4.) őket.33 A csa-tában esett el a püspök egyikvezető familiárisa, RozsályiKun Jakab pécsi várnagy is,aki a püspöki bandériumotirányította.34 Bonfini beszá-molója szerint a vereséget apüspök és Újlaki is sajátkönnyűfegyverzetű lovassá-guk és a gyalogos csapataikgyengébb harcértékének tu-lajdonították.35 A csatavesz-tést követően a pécsi püs-pökvár lett a menekülőkegyik „mentsvára”.36 KorvinJános is folyamatosan a vá-rosban tartózkodott, így pl.július 13-án Pécsett állítottki egy diplomát.37 Ernusztkulcsszerepet játszott a Kor-vin és az Ulászló párt béke-kötésében, így a két párt ve-zetői által kötött szövetségmegkötésében is részt vett.38

Ezt követően a leendő királycseh bárói által kiállítottmenlevél (salvus conductus)birtokában társaival Budárament.39 II. Ulászló szeptem-beri fehérvári koronázásánpedig a bevonulás alkalmá-val a király balján haladt.40

Meglehetősen kifinomultpolitikai érzékkel rendelke-

zett, ugyanis néhány hó-nappal később már titkostárgyalásokat folytatott azországba törő I. Miksanémet-római királlyal (1486–1519).41 1490 decemberébenBajnai Both András42

révén több társával, köztüköccsével és familiárisával,csatlakozott Miksához,aki – a császár támogatá-sát is megszerezve – a tekintélyes salzburgi érsek-séget ajánlotta fel szá-mára.43 Az anyagi gondok-kal küzdő Miksának min-denképpen szüksége lettvolna a pécsi püspök pénz-ügyi támogatására, ez le-hetett az egyik oka Salz-burg felajánlásának.44 Ké-sőbb Ernuszt mindenestreigyekezett tagadni e tár-gyalásokat, ami érthetőis.45 Két 1491 tavaszán keltforrás azonban egyértel-műen bizonyítja a főpappártváltását. Március fo-lyamán ugyanis Miksa fő-kegyúri jogára hivatkozvaAndrás pécsi kanonoknaka gotói ciszterci apátságotadományozta.46 A neve-zett személy pedig minden

IX

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page IX

bizonnyal Kaproncai And-rás kanonok, aki Ernusztegyik vezető familiárisánakszámított, ő volt ugyanis apüspök szentgyörgyváritiszttartója, s egyúttal amezőváros plébánosa.47 Má-jusban pedig Zsigmondpüspökkel folytatott tár-gyalásairól számolt be arómai királynak Reinprechtvon Reichenburg, a ma-gyarországi had mű veletekirányítója.48 Mindazonál-tal Ernuszt Habsburg pár-tisága köztudott lehetett,ugyanis a jól értesült bécsiorvos, Johannes Tichtelnaplójába többek közöttezt is feljegyezte.49 Miksaakciója 1491 tavaszára gya-korlatilag kifulladt, ígymegkezdődhetett az elfog-lalt terület visszahódítása.Bonfini tudósítása szerinte hadmozdulatok soránsemleges ma gatartást ta-núsított a püspök, nyilvánkivárt. Ernuszt háttérbehúzódásában a főpap meg-fontoltságán túl jelentősszerepe lehetett Kinizsi ésserege Pécsre érkezésénekis.50 1491 októberében

Szent györgyvári várábankötött szövetséget Eger-vári László dalmát-horvát-szla vón bánnal, melyre el-ső sorban a déli birtokaikkölcsönös védelme érdeké-ben került sor.51

UUlláásszzllóó sszzoollggáállaattáábbaannA pozsonyi békekötés (1491.november 7.) után többékétség sem fért Zsigmondpüspök II. Ulászló iránti lo-jalitásához. 1492-ben márott találjuk a békét megerő-sítő prelátusok között.52 Kéthónappal később pedig a ki-rály több oklevelet is ki -adott az Ernuszt testvérekszámára, melyekben meg-erősítette a család Mátyáskirálytól nyert birtokado-mányait, valamint Körösmegyei várukat, kastélyai-kat és uradalmaikat is vé-delmébe vette.53 1494/1495folyamán részt vett korábbiszövetségese, Újlaki Lőrincboszniai herceg ellen veze-tett királyi hadjáratban.Bonfini beszámolója alap-ján Ernuszt javasolta azuralkodónak a hadjáratmegindítását, ugyanis így

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page X

szerette volna visszasze-rezni az Újlaki és familiári-sai által elfoglalt Futakot ésCserevicset.54 Püspöki ban-dériuma élén vonult be a ki-rályi sereg által elfoglalt új-laki várba. A hadjáratot kö-vetően több hétig láttavendégül a királyt és kísére-tét püspöki rezidenciáján.55

Újlaki Pécsett hódolt mega király előtt,56 s ugyancsakekkor adta vissza a püs -pöknek a tőle elfoglalt ja - vakat.57

1494-ben apja nyomdokaibalépett, ugyanis Ulászlókincstartóvá nevezte ki. Aző tevékenysége nyomán ké-szült, s maradt korunkra aza számadáskönyv-töredék,mely a késő középkori kirá-lyi kincstár állapotáról igenrészletes képet fest. Mivelsikkasztáson érték, 1496-ban alkincstartójával, Dom-bai Imrével – aki vélhetőlegazonos a hasonló nevű pécsikanonokkal – elcsaptákőket, s a vizsgálat miatt akincstár 1494-ben és 1495-ben készült számadásaitegy közös kötetbe másol-ták.58 A király parancsára

Somi Józsa temesi ispánSiklóson tartotta fogság-ban, azonban minthogy akirállyal kiegyezett, s mi-után óriási összeget, Anto-nio Bonfini 400, míg Ludo-vicus Tubero 280 ezer ara -nyat említ, fizetett be akincstárba, visszanyerteszabadságát és püspöksé-gét.59 Ezt követően már nemviselt kormányzati tisztsé-get, a királyi tanács üléseinazonban továbbra is résztvett.60

FFőőppaappii tteevvéékkeennyyssééggeeÉrdekes módon alakult fő-papi hatalma különösen kor-mányzata elején, ugyanisapja 1476-os haláláig kezé-ben volt az egyházmegyepatrónusi joga Mátyás ado-mánya folytán.61 Ezt köve-tően pedig – az országosgyakorlatnak megfelelően –az uralkodó gyakorolta a fő-kegyúri jogot. Így 1487-ben agyőri püspökséget elnyerőBakócz Tamás távozásafolytán üressé vált SzentAndrás-kápolna ispánságátaz uralkodó Polnár Márk se-gesdi plébánosnak ado má -

XI

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XI

nyozta,62 s meghagyta Zsig-mondnak a beiktatását,melynek a püspök természe-tesen eleget tett.63 Mind-azonáltal a püspök saját em-bereit is javadalomhoz tudtajuttatni, amint ezt többpélda is alátámaszt ja.64

Zsigmond a püspökség el-nyerését követően sem vettefel a magasabb egyházi or-dókat, ezért apja végrende-letében lelkére kötötte, hogyszenteltesse fel magát.65

Nem tudjuk, hogy végül ezmegtörtént-e, mindenesetreaz egyházmegye híveineklelki szükségleteiről gondos-kodva, Antal megarai püs-pök személyében segédpüs-pököt vett maga mellé(1480).66 A püspök szemé-lyesen is igyekezett egyház-megyéje híveit, egyházi in-tézményeit jó pásztorkéntkormányozni. 1483-ban a ba-ranyai Zebegény bencésmonostorát kapta kommen-dába a Szentszéktől azzal afelhatalmazással, hogy azüres monostor visszaállí-tása érdekében bármelyszerzetesrendből benépesít-heti azt, továbbá a pécsi

püspökség joghatósága aláhelyezte.67 1496-ban ugyan-csak pápai engedéllyel a ma-róti prépostságot egyesí-tette a püspöki javakkal,mivel a török betörések kö-vetkeztében igen rossz álla-potba került.68 Egyházláto-gatásokat (visitationes ca-nonicae) tartott püspökségeterületén, mely során konf-liktusba került a fehérváriprépostsággal. A királyialapítású kollegiális egyházugyanis közvetlenül a Szent-szék joghatósága alá tarto-zott, s mint kiváltságolt in-tézmény valamennyi iuris-dictiójához tartozó egyházfelett bíráskodási joggalrendelkezett.69 A fehérváriprépostság pécsi egyházme-gye területén fekvő falvai-ban sem volt ez másképpen.A püspök folyamodványaszerint a nevezett káptalanés prépostja nem engedte vi-zitálni a püspököt a kápta-lan falvaiban, a nevezett te-lepülések klerikusai nemvettek részt az egyházme-gyei zsinatokon, mely kö-vetkeztében a hívek botrá-nyosan élnek. A pápa a püs-

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XII

pök kérésének megfelelőenengedélyezte a szóban forgóklerikusok zsinatra hívásátés szükség esetén egyházibüntetésüket.70

Amint köztudott, a püspö-kök kötelesek voltak márSzent István idejétől egy-házmegyéjük templomaiszámára megfelelő liturgi-kus könyvekről gondos-kodni. Pécs esetében azegyetlen fennmaradt közép-kori szerkönyvet, a PécsiMisszálét Zsigmond püs-pök anyagi támogatásávaladták ki két ízben; 1487-benBázelban, míg 1499-ben Ve-lencében.71 Püspöki székhe-lyén is gondoskodni kívántliturgikus kódexek másolá-sáról, mely feladatok elvég-zésére egy pálos scriptorthívott Pécsre: 1502-benpápai engedélyt kapott,hogy Szegedi Gergely pá -los szerzetes hat esztendőnát a püspöki palotájában él-hessen, aki a székesegyházszámára szerkönyvek má-solását és díszítését fogjavégezni.72

Püspökként egy ízben pápaimandátumot is teljesített.

VIII. Ince utasítása értel-mében társával, KesztölciMihály esztergomi lektor-ral régi barátja és szövetsé-gese, Bakócz Tamás és test-vérei budai házvásárlásátkellett megerősítenie. Azügyről érdekes módon nyolcévvel később állítottak kioklevelet.73 Egy búcsúenge-délye is fennmaradt 1498-ból. Ekkor búcsút engedé-lyezett mindazok számára,akik a pálosok pa tacsi ko-lostorának újjáépítéséhezhozzájárulnak.74

AAzz ééppíítttteettőőA püspök pécsi építkezései-ről a források, a régészetifeltárások és a műemléki ku-tatások egyaránt tájékozta-tást adnak. Apja végrende-letében hagyta meg Zsig-mond számára, hogy a székesegyházat, mely a ko-rábbi püspökök gondatlan-sága következtében romosállapotba került, újíttassa fel,valamint újabb épületekkelbővítse.75 A székesegyházrestaurálását a 16. századelején fejezték be, melysorán új tetőszerkezetet ka-

XIII

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XIII

pott a dóm, s a mennyezetetúj boltozattal látták el. Aszentély csillag alakú háló-boltozatát Demetrius mes- terrel készíttette el, mely azaugsburgi Szent Afra ésUlrik apátsági templomboltozatával mutat közelirokonságot.76 Ugyanakkoraz egykori szentélyben lévő,gótikus kőfülkébe mélyítettkanonoki stallumok szente-ket megjelenítő hátlapjai ise felújítások során készül-tek.77 A katedrális átépíté -sének-felújításának utolsómunkafázisa az épület fres-kóinak elkészítése volt, me-lyek egy Jakab nevű Bene-dek-rendi szerzetes alkotá-sai voltak. A munkálatokidőtartamára következtet-hetünk az 1500 októberébenkiadott pápai bullából,melyben VI. Sándor enge-délyezte az említett festő-művésznek, hogy egy esz-tendeig kolostorán kívül, apüspök házában lakhas-son.78 A püspöki palotahomlokzatát is vélhetőlegfelújíttatta, valamint a dél-keleti palotaszárny déli ré-szén egy gótikus zárt er-

kély kialakítása is az ő ne-véhez köthető.79 Mind azon-által az alább említésre ke-rülő címerkő kivételévelezek az átalakítások még akéső gótika jegyében szü-lettek.80

Ugyancsak Zsigmond ne-véhez fűződik a vár erőd-rendszerének modernizá-lása. Az erődítési munka el-sősorban a vár déli részéreterjedt ki. Ekkor készült el adélnyugati kaputorony, ama is álló barbakán, a dél-keleti rondella, valamint adéli kaputorony, melyen az1498-as évszámmal ellátottErnuszt címerkő függött. Ecímerkő jelentőségét legin-kább az mutatja, hogy ez azelső ismert reneszánszemlék Pécsről. A szabályta-lan kilencszögű (lófej?) paj-zson egy középütt lőrésselellátott, téglából kirakott,pártázatos várfalrészlet lát-ható. A pártázat mindkétoldalán egy-egy hatágú csil-lag került ábrázolásra. Apajzsot két bajuszos an-gyalfigura tartja, fölöttepüspöksüveg. A címer fö -lött a következő felirat ol-

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XIV

vasható: Sigismundus Er-nestus. Episcopus QuinqueEcclesiensis Me Fieri Fecit1498 (Ernuszt Zsigmondpécsi püspök készíttetett1498-ban).81 Ugyancsak a15. század végén alakítottákki a várat övező árkot, s avárosfalak megerősítéséreis sor került.Szentgyörgyváron (ma Ður -de vac, Horvátország) apüspök egyik kedvelt tar-tózkodási helyén folytatottépítkezéseit egy 1488-as év-számot tartalmazó vörösmárvány, a pécsinél jelentő-sen jobb minőségű címerkőjelzi.82 Bonfini „természet-től és mesterségesen na-gyon megerősített hely”-ként jellemezte a Drávapartján fekvő települést.83

Ugyancsak e helyütt kellmegemlítenünk az Újlakiaktulajdonában lévő Rahol -cza várában, a közelmúlt-ban előkerült Ernuszt-címe-res, zöld mázas kályha-csempe töredékét, amelyvélhetőleg a püspök szá-mára készített kályhacsem -pe-minta felhasználásávalkészült.84

A püspökök esetében szék-helyük számított fő reziden-ciájuknak, azonban ez ter-mészetesen nem jelentetteazt, hogy állandóan székhe-lyükön tartózkodtak. A ki-rályi udvarban fontos pozí-ciókat betöltő egyháziakrapedig fokozottan érvényesez a megállapítás, így a későközépkorban a prelátusokBudán is házzal, rezidenciá-val rendelkeztek. Ez másodikrezidenciának számított.85

Zsigmond esetében a házadott volt, hiszen apja budaipolgárként, országos méltó-ságok viselőjeként több in-gatlannal rendelkezett a vá- rosban.86 Hivatali teendőintúl a fővároshoz fűződő sze-mélyes kötődését sem hagy-hatjuk figyelmen kívül.Édesapját az általa alapí-tott, a budai Nagyboldog-asszony-templom temető-udvarában lévő Szűz Mária-kápolnában temették el. Eza gazdagon felszerelt ká-polna, melyben úgy tűnikegy Krisztus Teste konfra-ternitás is működött, a ké-sőbbiekben családi kápolna-ként funkcionált.87

XV

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XV

AA hhuummaanniissttaaErnuszt – amint említettem– Ferrarában szerezte kima-gasló humanista műveltsé-gét, melyet kortársai isnagy ra értékletlek. AntonioBonfini a következőképpenjellemez te: „(…) Zsig-mond, aki nemcsak kiemel-kedő tanultsága miatt tisz-telendő, amit az itáliaiaktólkapott, nemcsak vagyonaés nemzetségének nemes-sége miatt, hanem vele szü-letett humanitása, előkelő-sége, komolysága és ele-gáns megjelenése miatt is,amellyel mindenkit, akilátja őt, könnyedén szere-tetre indít”; majd későbbígy folytatta „ez a nagy böl-csességgel és csodálatos tehetséggel megáldott em -ber”.88 Petrus Ransanus ismegemlítette, hogy a „hu-manista tudományokbanjártas”.89 Tanárai közül Lu-dovico Carbonéval90 álltszoros kapcsolatban, mely-nek ékes bizonyítékakéntCarbonénak a Mátyás ki-rály számára, dialógus for-mában készített PárbeszédMátyás király dicső tettei-

és tulajdonairól c. művébenmaga Zsigmond a szerzőbeszélgetőpartnere.91 Car-bone a királynak írott aján-lásában a következőket ol-vashatjuk a pécsi püspök-ről: „a tisztelendő és nagytudományú főpap, ErnusztZsig mond, ki a te magasz-talásodban kifogyhatatlan,s ha ura és jótevője, Má-tyás király nevét kiejti,mintha a leg édesebb mézetélvezné ajkaival. Ennél-fogva párbeszédet írtam,melyben őt magammal a Tedicső tulajdonaid- s tetteid-ről beszéltetem”.92 Jó huma-nistához illően ifjú, tehetsé-ges tanulók patronálását isvállalta. Várdai Ferenc, akésőbbi erdélyi püspök itá-liai tanulmányait támo-gatta mecénásként.93

Köztudott, hogy a humanis-ták az antik auktorok műve-inek olvasása mellett min-den antik tárgyi emléketigyekeztek összegyűjteni.Természetesen ez nem csaka kiemelkedő, ismert huma-nistákra jellemző, hiszen azantik gemmákat különösenkedvelték a 15. század má-

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XVI

sodik felében, amint ezt aszámos ismert gemmape-csét-lenyomat bizonyítja.94

Sokan kezdtek hozzá a fel-lelhető római feliratok ösz-szegyűjtéséhez, mely gyűj-tők közül Megyericsei Já noserdélyi főesperes két ségkívülaz elsők közé tartozott.95 Egyűjtők az egész ország te-rületén igyekeztek lajst-romba venni az antik felira-tokat, rögzítve azok pontosszövegét, az objektumok fel-találási helyét, sőt sok eset-ben le is rajzolták a köveket.Megyericsei gyűjteményé-ből ismert, hogy a püspökbudai házába vitette vala-mikor a 15–16. század fordu-lóján a „Schola speculato-rum” néven ismert, rómaifeliratos követ, mely egykora Mátyás király által létesí-tett gyűjtemény részét ké-pezte. Ugyancsak a nevesgyűjtő jegyezte fel, hogypécsi püspöki udvarábanvolt a Virtus és Honor tisz-teltére dedikált oltár kő.96 Ezutóbbit Kovács Zsigmondpécsi püspök (1869–1877)adományozta a MagyarNemzeti Múzeumnak.97

Az említett kövek mellettvélhetőleg egyéb antik da -rab is lehetett a főpap tulaj-donában, s ez egyúttal arrautal, hogy tulajdonosa va-lódi humanistaként ezeketmár műtárgyként kezelte.

FFaammiilliiáárriissookk,, ppüüssppöökkii uuddvvaarrttaarrttáássA főpap familiárisai közötttalálunk világi és egyháziszemélyeket egyaránt, s kö-zülük említünk meg ehelyüttnéhányat, természetesen ateljesség igénye nél kül. Apjaegykori bizalmasai közül né-hányan a fő pap szolgálatábaléptek. Közöttük találunkkét erfurti származású sze-mélyt, Heidentrich János or-vosdoktort és Engelhardbudai apothecariust, akik id.Ernuszt János vezető famili-árisai, üzleteinek irányítóivoltak.98 Heidentrichet Er-nuszt János kifejezetten fia,Zsigmond püspök szolgála-tába ajánlotta.99 1495-ben,Baranyában a pécsi püspökorvosaként 19 jobbágyportá-val rendelkezett.100 Asztal-nok György ugyancsak apjaszol gálatából került a püs-

XVII

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XVII

pök famíliájába.101 Nagylu-csei Orbán szintén apja köz-vetlen munkatársa volt, al-kincstartóként tevékenyke-dett mellette. Apja 1474-ben– nyilván Zsigmond jóvá -hagyásával – adományoz taneki a pécsi kanonoksággalegybekötött baranyai főespe-resi hivatalt, melybe be is ik-tatták, azonban végül még-sem tudta elfoglalni.102 1476-ban már a főpap adta át nekia püspökség Szászon állóvárát, melynek kormányzá-sával élete végéig meg-bízta.103 1480-ban Zsigmondrégi ismerősének adomá-nyozta a pécsi prépostságot,amely szoros kapcsolatuk bi-zonyítéka.104

Az alkincstartóként mű-ködő Dombai Imre pécsiudvarbíró, kanonok és tol-nai főesperes ugyancsak bi-zalmasai közé tartozott,ahogy a szintén fentebb em-lített Kaproncai András ka-nonok, szentgyörgyvári plé-bános és tiszttartó is.105

Ernuszt kincstartóságánakis egyik jellemzője volt,hogy a kincstári személyze-tet nagyrészt saját tehetsé-

ges, jól kipróbált familiári-saival töltötte fel, akikközül többen főnökük me-nesztését követően is akincstárnál maradtak.106 Az1494/95-ös számadáskönyv-ben szereplő adószedők kö-zött is számos familiárisáttaláljuk, így a püspökkelszoros kapcsolatban állóGyulai Gáspárt, a Gyulai-akkal rokonságban álló Sze-recsen Lajost, aki Ernusztbaranyai alispánja lett ké-sőbb, Kisasszonyfalvi Ist-vánffy Istvánt, stb.107 Azalai származású TuraniFadan Kristóf pécsi udvar-bíró szintén adószedőkéntműködött.108 Magánuradal-mai irányítását is szívesenbízta klerikusokra. A csák-tornyai vár udvarbírájaSpay zer András pap volt,109

míg a kaproncai kastélyátGergely kaproncai plébá-nos igazgatta várnagy -ként.110

Káplánjai közül mindösszeTamásnak, a pécsi SzentBertalan-templom oltár-igazgatójának nevét ismer-jük. Az ő pécsi házát fel-mentette a püspök az adó-

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XVIII

fizetés és mindenfajtaegyéb szolgáltatás teljesí-tése alól.111

AA ddiiccsstteelleenn vvééggAz építkezésekhez, akönyvkiadáshoz, a másolókfoglalkoztatásához megfe-lelő anyagi javakra voltszükség. Ernuszt esetébenadott volt az apja által szer-zett hatalmas családi va-gyon, melyet természetesenmaga is igyekezett gyarapí-tani. Az eszközökben nemválogatott, így zálogbirto-kokat ugyanúgy találunkkezén, mint erőszakkal el-foglalt javakat. Mátyás ha-lála után öccsével együttmindent elkövettek, hogy akirály által apjától elkobzottcsaládi vagyont vissza -szerezzék, illetőleg bővít-sék. Ez irányú törekvéseiketelsősorban Korvin János el-lenében valósították meg.Mindenekelőtt a beszterceibányavagyont és városi in-gatlanokat kívánták vissza-kapni a hercegtől. Két bá-nyát, egy városi házat ésegy fürdőt, valamint a SzentErzsébet ispotály kegy-

uraságát még apjuk és LakiTuz János vásárolták meg1466-ban Jung Istvántól.112

1470-ben Ernuszt kivásá-rolta üzletrészéből Tuzt.113

Peter Eschenloer boroszlóijegyző krónikájában meg-örökítette, hogy ErnusztJános jelentős összeggel ká-rosította meg a királyt,amely következtében a ki-rály konfiskálta vagyonát ésfogságba vetette.114 A besz-tercei Ernuszt-vagyont te -hát ekkor kobozta el az ural-kodó, s azt Korvin Jánosédesanyjának, Edelpeck Bor- bálának adományozta 1473novemberében.115 Korvinmajd csak 1494-ben adtavissza a rézbányákat az Er-nuszt fivéreknek a bácsikáptalan előtt.116 Ezt köve-tően tíz esztendőre bérbeadták a Thurzóknak, évi3000 aranyforintért.117 1496-ban Ernuszték a Bakócztestvérekkel kaptak iktatásiparancsot Ulászló királytólKorvin Arad megyébenfekvő lippai és solymosi ura-dalmaira. A pereskedés még1499-ben is folyt e birto-kért.118 A Túróc megyei

XIX

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XIX

Szklabinya várát és a hozzátartozó uradalmat, melyetMátyás szintén 1473-bankonfiskált, majd Poki An-talnak és Péternek adomá-nyozott, 1494-ben kap tákvissza a testvérek.119 PokiAntal a herceg familiárisa-ként Siklós várnagya és Ba-ranya megye alispánja volt1492-ben.120 1494/95-ben azErnusztok családi vagyonameghaladta a 3500 portát,mellyel az ország ötödik leg-vagyonosabb famíliájánakszámítottak.121 Vingárti Ge -réb Péter halálát követően,a vele kötött szerződés ér-telmében további birtokok-hoz jutottak, melyeket Kor-vinnal osztottak fel.122

A családi birtokok mellettaz egyházmegye jószágaitis igyekezett megóvni, gya-rapítani. Mátyás halálátkövetően elfoglalta a pécs-váradi bencés apátságotAscanio Sforza bíboros-tól,123 melyet egy ideig ke-zében tartott. Többszörhallunk a püspök utasítá-sára elsősorban Mohácskörnyékén elkövetett hatal-maskodásokról, melyek a

Mar git-szigeti apácák bir-tokai ellen irányultak.124 A15. század végén a püspök-ség javaival együtt többvár és kastély, jelentős me-zővárosok, számos urada-lom és rézbányák voltakZsigmond és öccse tulaj-donában. Az általa kor-mányzott pécsi püspökségaz ország leggazdagabbegyházmegyéi közé tarto-zott.125 Emellett – Tuberobeszámolója szerint – azAlföldről Velencébe irá-nyuló marhakereskedelem-ben is érdekelt volt a püs-pök,126 melynek egyik tran-zitállomása éppen Pécs,püspöki székvárosa volt.127

Zsigmond halálát is tete-mes vagyona okozta, ugyan -is a püspököt pénzsóvár fa-miliárisai, legközelebbimunkatársai fojtották meg1505 nyarán. Az elkövetőkközött találjuk Gyulai Já-nost, Mesztegnyői Szere-csen Jakabot és Cupi Al-bert baranyai főesperest.Bár az ügyet egészen aSzentszékig elvitte a püs-pök öccse, tulajdonképpenítélethozatalra soha nem

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XX

került sor. Az elkövetőketnem vonták felelősségre,sőt Gyulait Ernuszt utóda,Szatmári György is szolgá-latába fogadta, várnagy-

ként alkalmazta.128 Végsőnyughelye az általa is ki-váltságokban részesítettpécsi Aranyos Mária ká-polna lett.129

XXI

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXI

RRÖÖVVIIDDÍÍTTÉÉSSEEKK

FFOORRRRÁÁSSOOKK

ÁÁBBEELL 11889900Ad serenissimum principem et incli-tum Pannoniae Regem divum Mat -thiam Lodovici Carbonis dialgus deipsius regis laudibus rebusque gestis.Olaszországi XV. századbeli íróknakMátyás királyt dicsőítő művei. Közre-bocsájtja: ÁBEL Jenő. Bp., 1890. (Ma-gyar irodalomtörténeti emlékek II.)

BBEERRZZEEVVIICCZZYY 11991144Aragoniai Beatrix magyar királynééletére vonatkozó okiratok. Közli: Ber-zeviczy Albert. Bp., 1914. (MHH,Dipl. Vol. 39.)

BBOONNFFIINNIIBONFINI, Antonio: A magyar történe-lem tizedei. Ford.: KULCSÁR Péter. Bp.,1995.

CCZZAAIICCHH 11889999CZAICH Á. Gilbert: Regesták a rómaiDataria-levéltárak Magyarországravonatkozó bulláiból II. Pál és IV. Six-tus pápák idejéből. In: Történelmi Tár,1899. 1–17., 235–272.

DDFFMagyar Országos Levéltár, Mohácselőtti Gyűjtemény, Diplomatikai Fény-képgyűjtemény

DDLLMagyar Országos Levéltár, Mohácselőtti Gyűjtemény, Diplomatikai Levéltár

EESSCCHHEENNLLOOEERRESCHENLOER, Peter: Geschichte derStadt Breslau. Hgg. v. Gunhild ROTH.Münster, 2003. 2 Teilbd. (Quellen undDarstellungen zur schlesischen Ge -schichte 29.)

FFIIRRNNHHAABBEERR 11884499FIRNHABER, Friedrich: Beiträge zurGeschichte Ungerns unter der Regie-

rung der Könige Wladislaus II. undLudwig II. 1490–1526. Wien, 1849. Kü-lönlenyomat az Archiv für Kunde ös-terreichischer Geschichtsquellen, 3(1849) számából.

HHHHSSTTAAÖsterreichisches Staatsarchiv, Haus-,Hof-, und Staatsarchiv

HHHHSSTTAA EEDDÖsterreichisches Staatsarchiv Haus-,Hof-, und Staatsarchiv, Archivum Er-dődy

HHÉÉDDEERRVVÁÁRRYYA Héderváry-család oklevéltára, I–II.Szerk. RADVÁNSZKY Béla, ZÁ-VODSZKY Levente. Budapest, 1902–1922.

HHOOHazai okmánytár. Codex diplomati-cus patrius. Kiadják: NAGY Imre,PAÚR Iván, RÁTH Károly és VÉGHELYDezső, I–V. Győr, 1865–1873. IPOLYIArnold, NAGY Imre és VÉGHELYDezső, VI–VIII. Bp., 1876–1891.

IIVVÁÁNNYYII 11990044IVÁNYI Béla: Egy 1526. előtti ismeret-len kéziratos formuláskönyv. In: Törté-nelmi Tár, 1904. 481–538.

KKAAZZIINNCCZZYY 11886633CARBO, Ludovicus: Párbeszéd Má-tyás király dicső tettei- és tulajdonai-ról. In: KAZINCZY Gábor: Mátyáskirály kortársai tanúságai szerént.Pest, 1863. 73–114.

KKIISSSS 22000055Kiss Péter: Bakócz Tamás budai házin-gatlanaira vonatkozó oklevelek az Er-dődy család bécsi levéltárából 1464–1518. In: Fons, 12 (2005) 3. sz. 399–421.

KKOOLLLLEERRKOLLER, Josephus: Historia episcopa-tus Quinqueecclesiarum. I–VII. Poso-nii, Pestini, 1782–1812.

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXII

KKŐŐFFAALLVVII 22000066KŐFALVI Tamás: A pécsváradi konventhiteleshelyi oklevéltára 1254–1526. Sze-ged, 2006.

MMAAXXIIMMIILLIIAANNAAHHStA Reichshofkanzlei Maximili-ana

MMÁÁLLYYUUSSZZ 11992255MÁLYUSZ Elemér: A szlavóniai éshorvátországi középkori pálos kolosto-rok oklevelei az országos levéltárban.In: Levéltári Közlemények, 3 (1925) 100–191.

MMDDEEMagyar diplomácziai emlékek Mátyáskirály korából 1458–1490. I–IV. Szerk.NAGY Iván, NYÁRY Albert. Bp., 1875–1878.

MMOOLL QQ 228833Iványi Béla regesztái a HHStA-banlévő Erdődy archívum okleveleiről

MMRREEVVMonumenta Romana EpiscopatusVespremiensis – A veszprémi püspök-ség római oklevéltára… Edita a Colle-gio Historicorum Hungarorum Ro- mano. Közrebocsájtja a Római MagyarTörténeti Intézet, I–IV. Budapest,1896–1907.

ÓÓVVÁÁRRYY 11889900ÓVÁRY Lipót: A Magyar TudományosAkadémia Történelmi Bizottságánakoklevél-másolatai. I. Bp., 1890.

PPCCBBPolitische Correspodenz Breslaus imZeitalter des Königs Matthias Corvi-nus I. 1469–1479. Hgg. v. KRONTHAL,Berthold–WENDT, Heinrich. Breslau,1893. (Scriptores Rerum SilesiacarumBd. 13.)

QQGGSSWWQuellen zur Geschichte der Stadt Wien.II. Abt. Regesten aus dem Archive der

Stadt Wien. Bearb. v. Karl UHLIRZ.Abt. I. III. 1458–1493. Wien, 1917.

RRAANNSSAANNUUSSRANSANUS, Petrus: A magyarok tör-ténetének rövid foglalata. Fordította,az utószót és a jegyzeteket írta BLA-ZOVICH László és Sz. GALÁNTAI Er-zsébet. Bp., 1999. (Millenniumi Ma gyarTörténelem, Források)

SSTTIIPPIIŠŠIIĆĆ––ŠŠAAMMŠŠAALLOOVVIIĆĆ 11996600,, 11996611STIPIŠIĆ, Jakov–ŠAMŠALOVIĆ, Miljen:Isprave u Arhivu Jugoslavenske Aka-demije. (Nastavak do smtri kralja Ma-tije Korvina) In: Zbornik HistorijskogInstituta Jugoslavenske akademije zna-nosti i umjetnosti 3 (1960), 4 (1961)

TTEELLEEKKIITELEKI József: A Hunyadiak kora Ma-gyarországon. I–XII. Pest, 1852–1857.

TTHHEEIINNEERRTHEINER, Augustinus: Vetera monu-menta historica Hungariam illustran-tia, I–II, Romae, 1859–1860.

TTIICCHHTTEELLTagebuch des Wiener Arztes JohannesTichtel aus den Jahren 1477–1495. In: Fon-tes rerum Austriacarum. Erste Abthei-lung, Scriptores. Bd. I. Wien, 1855. 1–66.

TTÓÓTTHH--SSZZAABBÓÓ 11990033TÓTH-SZABÓ Pál: Magyarország aXV. század végén a pápai supplicatiokvilágánál. In: Századok, 37 (1903) I. 1–15., II. 151–159., III. 219–239., IV. 327–344.

TTUUBBEERROOTUBERO, Ludovicus: Kortörténeti fel-jegyzések. Magyarország. KözreadjaBLAZOVICH László, Sz. GALÁNTAIErzsébet. Szeged, 1994. (Szegedi Kö-zépkor-történeti Könyvtár 4.)

UUGGDDSSUrkundenbuch zur Geschichte der Deut -schen in Siebenbürgen. I–VII. Hrsg. v.Franz ZIMMERMANN, Carl WERNER,

XXIII

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXIII

Georg MÜLLER, Gustav GÜNDISCH,Herta GÜNDISCH, Konrad G. GÜN-DISCH, Gernot NUSBÄCHER. Her-mannstadt–Bukarest, 1892–1982.

ZZIICCHHYYA zichi és a vásonkeői gróf Zichy-csa-lád idősb. ágának okmánytára. Szerk.KAMMERER Ernő, NAGY Imre, NAGYIván, VÉGHELY Dezső, I–XII. Pest–Budapest, 1871–1931.

ZZAALLAAZala vármegye története. OklevéltárII. Szerk. NAGY Imre, VÉGHELYI De -zső, NAGY Gyula. Bp., 1890.

IIRROODDAALLOOMM

BBAALLOOGGHH 11998855BALOGH Jolán: Mátyás király és amű vészet. Bp., 1985.

BBOORRSSAA 11999911BORSA Gedeon: A legrégebben nyom-tatott pécsi misekönyv. In: MagyarKönyvszemle, 107 (1991:3.) 259–260.

BBOONNCCZZ 11889911BONCZ Ödön: Csáktornyai ErnusztZsigmond czímere Pécsett. In: Arche-ológiai Értesítő, 11 (1891) 152–156.

BBUUZZÁÁSS 22000099BUZÁS Gergely: A pécsi egyházmegyeépítészeti emlékei. In: A középkor év-századai (1009–1543). Szerk. FEDELESTamás–SARBAK Gábor–SÜMEGI Jó-zsef. Pécs, 2009. (A Pécsi Egyházme-gye Története I.) (sajtó alatt)

DDUULLDDNNEERR 11889922DULDNER, Johann: Gabriel Polnar, Bi -schof von Bosnien. In: Archiv des Vereins für siebenbürgische Landes-kunde 24 (1892) 347–372.

EE.. KKOOVVÁÁCCSS 11999955E. KOVÁCS Péter: Miksa magyaror-szági hadjárata. In: Történelmi Szem -le, 37 (1995) 1. sz. 35–49.

EENNGGEELL 11779977ENGEL, Johann Christian v.: Geschichtedes Ungarischen Reichs und seinerNebenländer. I. Halle, 1797.

EENNGGEELL 22000033ENGEL Pál: A magyar világi nagybir-tok megoszlása a 15. században. I–II.In: Uő.: Honor, vár, ispánság. Váloga-tott tanulmányok. Válogatta, szer-kesztette, a jegyzeteket gondoztaCSUKOVITS Enikő. Bp., 2003. (Mil-lenniumi Magyar Történelem. Histo-rikusok.) 13–72.

EENNGGEELL 22000011Engel Pál: Középkori magyar genealó-gia. In: Középkori magyar adattár.2001. (PC CD–ROM, ArcanumAdatbázis Kft. Bp.)

EEUUBBEELLEUBEL, Conrad: Hierarchia CatholicaMedii Aevi sive Summorum Pontifi-cum S.R.E. Cardinalium, EcclesiarumAntistitum Series, Bd. I–II. 2. Aufl.,Münster, 1913–1914; Bd. III., Münster,1910.

FFEEDDEELLEESS 22000099FEDELES Tamás: Középkori pécsi se-gédpüspökök. In: Magyar Egyháztör-téneti Vázlatok (sajtó alatt)

FFEEDDEELLEESS 22000088FEDELES, Tamás: Eine Bischofsresidenzin Südungarn im Mittelalter. Die Burgzu Fünfkirchen (Pécs). In: QuaestionesMedii Aevi Novae vol. 13. Warszava,2008. 179–219.

FFEEDDEELLEESS 22000055FEDELES Tamás: A pécsi székeskápta-lan személyi összetétele a késő közép-korban (1354–1526). Pécs, 2005. (Ta nul -mányok Pécs történetéből 17.)

FFEEDDEELLEESS 22000077FEDELES Tamás: Személyes összefonó-dások Pécsett Mátyás és a Jagellókidején. In: Emlékkötet Szatmári

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXIV

György tiszteletére. Szerk. FEDELESTamás. Bp.–Pécs, 2007. (Egyháztörté-neti Tanulmányok a Pécsi Egyházme-gye történetéből III.) 25–49.

FFRRAAKKNNÓÓII 11990011––11990033FRAKNÓI Vilmos: Magyarország egy-házi és politikai összeköttetései arómai Szent-székkel. I–III. Bp., 1901–1903.

FFRRAAKKNNÓÓII 11888855FRAKNÓI Vilmos: II. Ulászló királlyáválasztása. In: Századok, 19 (1885) 1.sz. 2–20.

GGEESSZZTTEELLYYII––RRÁÁCCZZ 22000066GESZTELYI Tamás–RÁCZ György:Antik gemmapecsétek a középkoriMagyarországon. Debrecen, 2006.(AΓAΘA XIX.)

KKIIKKIINNDDAAII 22000077KIKINDAI András: A pécsi püspökivár. In: Várak, kastélyok, templomok,III (2007) 3. sz. 4–6.

KKIISSSS 22000077KISS Gergely: A székesfehérvári pré-postság egyházjogi helyzete a közép-korban. In: Századok, 141 (2007) 2. sz.271–298.

KKUUBBIINNYYII 22000011KUBINYI András: Ernuszt Zsigmondpécsi püspök rejtélyes halála és hagya-tékának sorsa. In: Századok, 135 (2001)1. sz. 301–361.

KKUUBBIINNYYII 11999999KUBINYI András: Püspöki rezidenciáka középkori Magyar Királyságban, In:Uő.: Főpapok, egyházi intézmények ésvallásosság a középkori Magyarorszá-gon. Bp., 1999 (METEM könyvek 22.)213–224.

KKUUBBIINNYYII 11999955KUBINYI András: A magyarországizsidóság története a középkorban. In:Sop roni Szemle, 49 (1995) 2–26.

KKUUBBIINNYYII 11999911KUBINYI András: Két sorsdöntő esz-tendő (1490–1491). In: TörténelmiSzemle, 33 (1991) 1–54.

KKUUBBIINNYYII 11998822KUBINYI András: A megyésispánsá-gok 1490-ben és Corvin János trónörö-kösödésének problémái. Adatok aveszprémi püspök örökös főispánságijoga felfüggesztéséhez. In: A Veszp-rém Megyei Múzeumok Közleményei,16 (1982) 169–179.

KKUUBBIINNYYII 11996666KUBINYI András: Budai és pesti pol-gárok családi összeköttetései a Jagelló-korban. In: Levéltári Közlemények, 37(1966) 227–290.

KKUUBBIINNYYII 11995599KUBINYI András: Budai kereskedőkudvari szállításai a Jagelló-korban. In:Tanulmányok Budapest Múltjából,XIX (1959) 99–119.

KKUUBBIINNYYII 11995588KUBINYI, András: Die Frage des bos-nischen Königtums von Nikolaus Új-laky. In: Studia Slavica AcademiaeScientiarum Hungariae 4 (1958) 373–384.

KKUUBBIINNYYII 11995577KUBINYI András: A kincstári sze-mélyzet a XV. század második felében.In: Tanulmányok Budapest Múltjából,XII (1957) 25–49.

LLAAKKAATTOOSS 22000044LAKATOS Bálint: Egy XVI. századihumanista, Megyericsei János fel-iratgyűjtései. In: Genesia. Tanulmá-nyok Bollók János emlékére. Szerk.Horváth László et al. Bp., 2004. 737–748.

LLEEVVÁÁRRDDYY––BBOORROOSS––KKAALLÁÁSSZZ 11999911LEVÁRDY Ferenc–BOROS László–KA-LÁSZ Gyula: A pécsi székesegyház.Pécs, 1991.

XXV

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXV

MMAADDZZSSAARR 11991188MADZSAR Imre: Ernuszt János és házaBudán. In: Századok, 52 (1918) 56–71.

MMÁÁLLYYUUSSZZ 22000077MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társada-lom a középkori Magyarországon. Bp.,2007.

MMUUWWDie Matrikel der Universität Wien.Hrsg. F. GALL–W. SZAIVERT. I–III.Graz–Wien–Köln, 1956–1967.

NNAAGGYY 22000077NAGY Mihály: Lapidárium: a MagyarNemzeti Múzeum régészeti kiállításá-nak vezetője: római kőtár. Bp., 2007.

NNEEUUMMAANNNN 22000099NEUMANN Tibor: Bátori István poli-tikai szerepe II. Ulászló uralkodásaalatt (1490–1493). In: Szabolcs-Szat-már-Beregi Szemle, 43 (2009) 1. sz. 83–127.

NNEEUUMMAANNNN 22000088NEUMANN Tibor: II. Ulászló koroná-zása és első rendeletei. In: Századok,142 (2008) 2. sz. 315–337.

PPAAJJOORRIINN 11999900PAJORIN Klára: Humanista irodalmiművek Mátyás király dicsőítésére. In:Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Má-tyás király halálának 500. évforduló-jára. Szerk. RÁZSÓ Gyula, V. MOL-NÁR László. Bp., 1990. 333–362

PPAAOOLLEETTTTII 11997766PAOLETTI, Lao: Carbone, Ludovico.In: Dizionario biografico degli Italiani.Vol. 19. Roma, 1976. 699–703.

PPAAUULLIINNYYII 11993333PAULINYI Oszkár: A középkori ma-gyar réztermelés gazdasági jelentő-sége. (Bányaművelés és polgári vagyonBesztercebányán.) Bp., 1933. (Külön-nyomat a Károlyi Árpád Emlékkönyv-ből.)

PPÁÁLLOOSSFFAALLVVII 22000099PÁLOSFALVI Tamás: Bajnai Both And-rás és a szlavón bánság. In: HonorisCausa. Tanulmányok Engel Pál tisz-teletére. Szerk. NEUMANN Ti bor,RÁCZ György. Bp., 2009. (Társada-lom- és Művelődéstörténeti Tanul-mányok 40 = Analecta MediaevaliaIII.) 251–300.

PPEERRGGEERR 11999900PERGER, Richard: Die ungarische Herr-schaft über Wien 1485–1490 und ihreVorgeschichte. In: Wiener Geschichts -blätter, 45 (1990) 2. sz. 53–87.

RRAADDIIĆĆ––BBOOJJČČIICC 22000044RADIĆ, Mladen–BOJČIC, Zvonko:Sredjnovjekovni grad Ružica. Osijek:Muzej Slavonije, 2004.

RRIITTOOÓÓKKNNÉÉ 22000022RITOÓKNÉ Szalay Ágnes: Római fel-iratok gyűjtői Pannóniában. In: Uő.:„Nympha super ripam Danubii” Ta-nulmányok a XVI–XVII. századi ma-gyar művelődéstörténet köréből. Bp.,2002. (Humanizmus és reformáció 28.)56–66.

RRIITTOOÓÓKKNNÉÉ 22000022AARITOÓKNÉ Szalay Ágnes: Borbála.Uő.: „Nympha super ripam Danubii”Tanulmányok a XV–XVI. századi ma-gyarországi művelődés köréből. Bp.,2002. (Humanizmus és Reformáció 28.)95–106.

RROOMMHHÁÁNNYYII 22000088AAROMHÁNYI Beatrix: Kolostorok éstársaskáptalanok a középkori Magyar-országon. Bp., 2008. (PC CD-ROM)

SSÁÁNNDDOORR 11998844G. SÁNDOR Mária: A reneszánsz Ba-ranyában. Pécs, 1984.

SSCCHHAALLLLAABBUURRGG 11998822Matthias Corvinus und die Renais-sance in Ungarn 1458–1541. Ausstel-lungskatalog. Schallaburg, 1982.

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXVI

SSCCHHÖÖNNHHEERRRR 11889944SCHÖNHERR Gyula: Hunyadi CorvinJános (1473–1504). Bp., 1894. (MagyarTörténelmi Életrajzok)

SSCCHHRRAAUUFF 11990022SCHRAUF, Karl: Die Matrikel der unga-rischen Nation an der UniversitätWien 1453–1630. Wien, 1902.

SSOOLLTTÉÉSSZZ 11990055SOLTÉSZ Gyula: Az 1494. és 1495. évikirályi számadások művelődéstörté-neti vonatkozásai. Bp., 1905. (Művelő-déstörténeti Értekezések 18.)

SSOOLLYYMMOOSSII 11998844SOLYMOSI László: Veszprém megye1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei számadások. In: Tanulmá-nyok Veszprém megye múltjából.Veszprém, 1984. 121–239

SSOOLLYYMMOOSSII 11998855SOLYMOSI László: Az Ernuszt-féleszámadáskönyv és a középkor végi né-pességszám. (A középkori megyei adó- számadások forrásértéke.) In: Törté-nelmi Szeme, 28 (1985) 3. sz. 414–436.

SSZZAAKKÁÁLLYY 11999955SZAKÁLY Ferenc: A két „pécsi” SchreiberFarkas. In: Uő.: Mezőváros és reformá-ció. Tanulmányok a korai magyar polgá-rosodás kérdéséhez. Budapest, 1995.(Humanizmus és Reformáció 23.) 33–91.

SSZZAALLAAYY 11885533SZALAY László: Magyarország törté-nete III. A Hunyadiaktól a mohácsivészig. Lipcse, 1853.

SSZZEEKKÉÉRR 11999922SZEKÉR György: Demetrius Lapicida.Egy pécsi kőfaragó mester az 1500 kö-rüli időkből. In: MűemlékvédelmiSzemle, 1992/2. 15–25.

SSZZŐŐNNYYII 11990066SZŐNYI Ottó: A Pécsi Püspöki Mú-zeum Kőtára. Pécs, 1906.

TTRRIINNGGLLII 11999988TRINGLI István: Az 1481. évi szlavó-niai közgyűlés. In: Tanulmányok BorsaIván tiszteletére. Szerk. CSUKOVITSEnikő. Bp., 1998. 291–318.

VVAALLEENNTTIIĆĆ 11996699VALENTIĆ, M.: Kameni spomeniciHrvatske 13-19 stoljeca, PovijesniMuzej Hrvatske. Zagreb, 1969.

VVEERREESSSS 11994411VERESS Endre: Olasz egyetemeken jártmagyarországi tanulók anyakönyve ésiratai 1221–1864. Bp., 1941. (Monu-menta Hungariae Italica. 3.)

WWIIEESSFFLLEECCKKEERR 11995599WIESFLECKER, Hermann: Das erste Un-garnunternehmen Maximilians I. undder Preßburger Vertrag (1490/91). In:Südost-Forschungen, 18 (1959) 26–75.

ZZSSÁÁKK 11990077ZSÁK J. Adolf: Szegedi Gergely, egy is-meretlen scriptor és miniator. In: MagyarKönyvszemle ÚF, 15 (1907) 2. sz. 145–148.

XXVII

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXVII

1 A tanulmány elkészítését a BolyaiJános Kutatási Ösztöndíj (BO[00057]08/2. sz.) támogatta. A bécsi anyag-gyűjtést a Collegium Hungaricumés a Klebelsberg Kunó ösztöndíjaktá mogatásával végeztem. Az Er-dődy archívumhoz való hozzáférésbiztosításáért gr. Erdődy Imrének, akutatásban nyújtott segítségértpedig Fazekas Istvánnak tartozomköszönettel.

2 KUBINYI 1957, KUBINYI 2001.3 RITOÓKNÉ 2002a.4 KUBINYI 1995. 19.; KUBINYI 2001.

312. – Vö. KOLLER IV. 360–521.5 KOLLER IV. 363–364.6 ENGEL 2001. (Ernuszt, Hampó,

Csáktornyai).7 KUBINYI 1957. 30.8 KUBINYI 1995. 19.9 KUBINYI 2001. 312.

10 1474-ben már a család tulajdonában.KUBINYI 2001. 312.

11 1474. ápr. 4.: „magnifico JohanniErnnst comiti Zoliensi, compatriquenostro” TELEKI XI. 506.; 1474. dec.12.: „Compatri nostro magnifico Jo-hanni Ernsth” Uo. 519.

12 KUBINYI 2001. 315.13 MUW II. 111.; SCHRAUF 1902. 113.14 VERESS 1941. 371–373.15 Pl. BONFINI 1.1.345 (39), 5.1.70 (948).;

RANSANUS 31.16 1470: „Sigismundus Ernst, preposi-

tus Budensis de Sancta Trinitatededit 4 gr.” SCHRAUF 1902. 113.

17 Janus Pannonius menekülését és ha-lálát követően a király emberei, Ná-dasdi Ongor János és KorompaiNehéz Péter vették át a pécsi püs-pökvár irányítását, s egészen 1473februárjáig mutathatóak ki a tiszt-ségben. DF 259579.

18 1473. dec. 10.: KOLLER IV. 360.;EUBEL II. 242.

19 UGDS VII. 49. (Nr. 4 050)20 KUBINYI 2001. 89.; KUBINYI 1958. A

Tuz testvérek későbbi felelősségrevonására: TRINGLI 1998.

21 PCB 271.

22 1486. ápr. 20.: Mátyás, mivel Szapo-lyainak „eine Zeitlang von Wien ab-wesend sein müsse, ihnen alsStellvertreter den Bischof Sigmundvon Fünfkirchen” küldte Bécsbe.QGSW III. Nr. 5104.

23 PERGER 1990. 72.24 Egy német nyelven íródott oklevelet

fordított le és adott ki latinul 1482-ben. Vö. MÁLYUSZ 1925. 126–127,(DL 32813).

25 1487. jan. 16.: KOLLER IV. 439–440.(DL 28333)

26 PERGER 1990. 74.; Czobor Imre ka-marás az Aranyszarvashoz nevű félházat kapta (1488): QGSW III.5279.; Szapolyai István házadomá-nya: Uo. Nr. 5286.

27 PERGER 1990. 79.28 PERGER 1990. 79.29 BERZEVICZY 1914. Nr. 174 (259).30 SCHALLABURG 1982. 235.31 BONFINI 4.9.120 (911).; KUBINYI

1991. 20.; SCHÖNHERR 1894. 139.32 1490–1493 közti politikai szerepére

ld. NEUMANN 2009.33 BONFINI 4.9.145–160 (913–914).;

FRAKNÓI 1885. 109–116.; KUBINYI1991. 23.; SCHÖNHERR 1894. 145–148.

34 1490. júl. 4-én Beatrix királyné az el-hunyt „Jacobi Kwn de Rosal, famili-aris Sigismundi episcopi Quin-queecclesiensis” valamennyi birtokáthűtlensége miatt Perényi János ki-rálynéi ajtónállómesternek adomá-nyozta. HÉDERVÁRY II. Nr. 406.(378–380).; Várnagy 1485. febr. 21.–1489. szept. 10. Vö. FEDELES 2008. 212.

35 „Ezért Zsigmond és Lőrinc nyíltanmondogatta, hogy soha többé nembízik a gyalogoszászlóaljakban és akönnyű csapatokban, mert a tapasz-talat immár megtanította arra, hogya páncélosok erejével szemben akönnyű fegyverzetű lovasok sem-mire sem képesek.” BONFINI 4.9.170(915).

36 BONFINI 4.9.140–170 (913–915).; KU-BINYI 1991. 22–24.; SCHÖNHERR1894. 139–149.

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXVIII

37 HO IV. Nr. 310.38 1490. aug. 15-én alakították meg a

főúri ligát Korvin János herceg,Zsigmond pécsi, NagylucseiOrbán egri, Filipecz János váradi,Bakócz Tamás győri püspökök, Bá-tori István erdélyi vajda, BeriszlóBertalan vránai perjel, valamintRáskai Balázs. (DL 24770).

39 1490. aug. 28.: DL 37671.40 BONFINI 4.10.70–75 (928.); KUBINYI

1991. 27.; NEUMANN 2008. 316–320.41 A hadjáratra ld: WIESFLECKER

1959.; E. KOVÁCS 1995.42 Személyére ld. PÁLOSFALVI 2009.43 BONFINI 5.1.65–70 (947–948.); WIES-

FLECKER 1959. 56.; KUBINYI 1991. 31.;E. KOVÁCS 1995. 47.; „ipse Si -gismundus episcopus literis suis si-gillo suo munitis et roboratis deobservanda fidelitate et obedientianobis se obligavit, et pro magnificisJohanne Ernusch germano fratresuo, Nicolao de Hederwara ac egre-giis Ambrosio Thereck de Ennynget Georgio Zerechen de Meztheg-nyem promisit et nos certificavit.(…) In primis, quod archiepiscopa-tum nostrum saltzpurgensem addictum episcopatum quinque eccle-siensem, quod nunc ipse Sigismun-dus episcopus pacifice possidetadiungimus et annectimus condici-onibus talibus.” FIRNHABER 1849.Nr. 38.

44 Bonfini arról tudósít, hogy Miksa32.000 aranyat kért Ernuszttól.BONFINI 5.1.65 (948)., Emellett aztsem szabad figyelmen kívül hagy-nunk, hogy az egy évvel korábbanmegválasztott salzburgi érsek, vala-mint III. Frigyes császár és Miksaközött nem volt kiegyensúlyozott akapcsolat. Vö. KUBINYI 1991. 51.

45 KUBINYI 1991. 51.46 Márc. 9.: FIRNHABER 1849. Nr. 58.

A forrás kiadásában Botho szerepel,azonban bizonyosan az egyházme-gye területén található gotói cisz-terci apátságról van szó. Vö.ROM HÁNYI 2008.

47 FEDELES 2005. 390 (Nr. 191.)48 Máj. 19.: Maximiliana 1. Konv. 7.

fol. 43r–v.49 „Adherent Maximiliano ex episcopis:

Quinqueecclesiensis.” TICHTEL 54.50 BONFINI 5.2. 15 (957). A milánói követ

július 8-i jelentésében arról tudósít,hogy Ulászló csapatai bevették Pé-cset. Vö. ÓVÁRY 1890. Nr. 660.

51 Okt. 25.: DL 19758.52 1492. márc. 7.: FIRNHABER 1849. Nr.

86 (140). Egyébként ugyanekkor erő-sítették meg az országgyűlésen abékét külön-külön a magyar és a hor-vát-szlavón rendek. Uo. Nr. 84, 85.

53 STIPIŠIĆ–ŠAMŠALOVIĆ 1961. Nr.3180, 3182, 3184

54 SZALAY 1853. 405.; Az említett bir-tokokat korábban Ernuszt KorvinJánostól foglalta el. Vö. SCHÖN-HERR 1894. 139.

55 A hadjárat előzményeire, lefolyá-sára, a püspök szerepére: BONFINI5.4.110–170 (991–996).; ENGEL 1797.57. sköv.

56 1495. márc. 27.: DL 70073.57 1495. márc. 24.: DL 108525, 58 1494. jan. 31.–1495. dec. 31. közötti

rész maradt fenn, amely az Orszá-gos Széchényi Könyvtárban talál-ható, jelzete: Cod. Lat. 411.; Ki -adása: ENGEL 1797. 17–181.; A pécsiegyházmegyére vonatkozó részeketkiadta: KOLLER IV. 475–490.; Aszámadások művelődéstörténeti vo-natkozású felhasználására ld. SOL-TÉSZ 1905. Népességtörténeti as-pektusból vizsgálta: SOLYMOSI1984, SOLYMOSI 1985.; Dom bai ja-vadalmára: FEDELES 2007. 37.

59 TUBERO 181.; BONFINI 5.5.115.(1007.); A püspök a pécsi káptalan-nal nyugtató oklevelet állítatott kiegykori fogvatartója számára. IVÁ-NYI 1904. Nr. 148.

60 KUBINYI 2001. 319. 61 1474. febr. 4.: „litteras magnifici do-

mini Johannes Ernust, regni Sclavo-nie bani et regie maiestatis summithesaurarii, genitoris reverendi do-mini Sigismundi [episcopi ele]cti ecc-

XXIX

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXIX

lesie nostre et prelati nostri, quibusipse dominus banus antedicti iurispatronatus regii, quod in conferendisomnibus beneficiis in hac ecclesianostra regia ex donatione” DL 17542.

62 Az erdélyi szász família legismer-tebb tagja Gábor, dominikánus szer-zetes, boszniai (1493–1502) ésszerémi (1502) püspök volt. Vö.DULD NER 1892.

63 1487. jan. 2.: „„auctoritate nostraregia, et iuris patronatus, quod inomnibus regni nostri ecclesiis instardivorum regum hungarorum nostro-rum scilicet praedecessorum habe-mus, duximus nominandum, eteligendum (…) conferimus praesen-tium per vigorem.” KOLLER IV. 436–438..;; 1487. jan. 16-án állította ki apüspök az adományozólevelet. KOL-LER IV. 439–440. (Mindkét oklevélBécsben kelt.)

64 FEDELES 2007. 33–39.65 „Item, rogo filium meum Sigismun-

dum episcopum ecclesie Quin-queecclesiensis, ut quantociciuspromoveatur ad sacros clericorumordines, et faciat se consecrari inepiscopum” ZALA II. Nr. 320.

66 FEDELES 2009.67 KOLLER IV. 433–435.; THEINER II.

483–484.68 KOLLER IV. 500–505.; TÓTH–

SZABÓ 1903. 10.69 KISS 2007.70 1478. aug. 12.: CZAICH 1899. 236.; 1496.

ápr. 25.: MREV IV. 57–59 (Nr. 53.)71 BORSA 1991.72 1502. márc. 16.: „Cum ecclesia

Quinque ecclesiensis plurimum in-digeat libris necessariis ad cultumdivinum (…) Sigismundus eiusdemecclesie episcopus eandem dictis lib-ris adornari et fulciri (…) Gregoriusde Segedino professor ordinis here-mitarum Sancti Pauli Baciensis dio-cesis in scribendo et meniando (sic!)multum expertus existat et huius-modi arte plurimum polleat, suppli-cantur (…) dictus Gregorius (…) ineadem ecclesia vel domo dicte crea-

ture per sex annos extra monaste-rium stare et per huiusmodi tempusin dicta ecclesia scribere et meniarelibere et licite possit (…)” ZSÁK1907. 147–148.

73 1492. máj. 11.: HHStA ED 894, ki -adása: KISS 2005. Nr. 14.

74 1498. jan. 10.: DL 20638.75 „ecclesiam eciam suam kathedra-

lem, que plurimum per incurabilita-tem episcoporum destructa est,restauret novis structuris quantomagis (poter)it” ZALA II. Nr. 320.

76 BUZÁS 2009.; A székesegyház fő-szentélyében egykor a középső góti-kus ablak felett a következő feliratörökítette meg a mester nevét: „1505Labore Magistri Demetri Lapi-cide”. Demeter és műhelye a 15. szá-zad végén Pécsett több helyen isdolgozott. Így az ő nevéhez kapcsol-hatjuk a város egyházi és világi épü-leteinek késő gótikus átalakítását.SZEKÉR 1992. 15–23.

77 LEVÁRDY–BOROS–KALÁSZ 1991. 14.78 1500. okt. 10.: KOLLER IV. 506.79 Ennek boltozati nyílása ma is lát-

ható a püspöki palota padlásán. Vö.KIKINDAI 2007. 6.

80 SÁNDOR 1984. 17.81 BONCZ 1891. 152–156.; SÁNDOR

1984. 17.; SZŐNYI 1906. 247–249.82 BALOGH 1985. 209.; VALENTIĆ

1969. 90–91.83 BONFINI 5.2.15 (957).84 RADIĆ–BOJČIC 2004. Kat. Nr. 597.85 KUBINYI 1999. 218.86 MADZSAR 1918. 60–61.87 ZALA II. Nr. 320.; MADZSAR 1918. 59.88 Pl. BONFINI 1.1.345 (39), 5.1.70 (948).;

RANSANUS 31.89 RANSANUS 31.90 Ludovico Carbone (1430–1485) cre-

monai kereskedőcsalád szülötte. Fer-rarában Guarino Veronese mestertanítványaként az artes doktoracímet szerezte meg. 1456-ban – befo-lyásos pártfogóinak köszönhetően –az egyetem retorika katedráját nyerteel. Orációi mellett több műve is ko-runkra maradt. Vö. PAOLETTI 1976.;

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXX

PAJORIN 1990. 341–344. (E munkákraBékés Enikő hívta fel a figyelmem,melyet ezúton is köszönök.)

91 Kiadása (a királyhoz írt ajánlólevél-lel): ÁBEL 1890. 187–215.; Magyarfordítása: KAZINCZY 1863. 73–114.

92 KAZINCZY 1863. 77.; „a reverendoet humanissimo praesule Sigis-mundo Hernesto, qui nunquam detuis laudibus conticescit, qui cumdivum Matthiam regem et benefac-torem suum nominat, mella dulcis-sima lingere videtur. Quam ob remdialogum scripsi, ubi eum mecumloquentem facio de amplissimus la-udibus rebusque gestis tuis” ÁBEL1890. 188.

93 ZICHY XII. 366.94 Ernuszt által használt gemmape-

csét lenyomata ez idáig nem ismert.VÖ. GESZTELYI–RÁCZ 2006.

95 LAKATOS 2004.96 RITOÓKNÉ 2002. 62.97 NAGY 2007. 164. Nr. 182.98 KUBINYI 1966. 252.99 „item, doctorem meum Johannem,

qui duobus fere annis mihi cum dili-gencia serviit, recommendo prefatofilio Sigismundo episcopo Quin-queecclesiensi, ut eum in suum fa-mulum recipiat, diligat, iuvet etprotegat” Zala II. Nr. 320.

100 ENGEL 1797. 27–28.101 „item, Georgium Azthalnok do in ser-

vicium dicto filio meo episcopo Quin-queecclesiensi” ZALA II. Nr. 320.

102 FEDELES 2005. Nr. 269.103 1476. márc. 30.: DL 17784.104 FEDELES 2005. Nr. 269.105 FEDELES 2007. 37.106 KUBINYI 1957. 35.107 ENGEL 1797. 20 sköv.108 FEDELES 2008. 212.109 1482. jún. 6.: MÁLYUSZ 1925. 126–127.110 1478. jún. 10.: STIPIŠIĆ–ŠAMŠALO-

VIĆ 1960. Nr. 2873.

111 IVÁNYI 1904. Nr. 135.112 PAULINYI 1933. 20–22.113 STIPIŠIĆ–ŠAMŠALOVIĆ 1961. Nr.

2692–93, 2697, 2700.114 „Dieser schatzmeister Hanns Ernst

genant (…) von Mathia gefangenvnd vorlore leibe vnd gut, als mansaget czehen mol hundert tawsentgulden gemoncz ane andire silberevnd golt fant er bey jm, das er allisdem konig abgestolen hatte (…)”ESCHEN LOER 958.

115 RITOÓKNÉ 2002A. 103.116 1494. dec. 1.: STIPIŠIĆ–ŠAMŠALO-

VIĆ 1961. Nr. 3280.117 1495. jan. 5.: DL 102263.; PAULINYI

1933. 29.118 MOL Q 283. 11. DOBOZ: 629, 633,

640.; HHSTA ED 1006.119 1493. febr. 1-jén BÁTORI ISTVÁN or-

szágbíró ítéletlevelében: „Matthiasrex castrum Sclabina in comitatu deThwrwz eiusque oppida et villas,quae Iohanni Ernusth, thesaurarioregis, vi admerat, viginti annis antecontulit” STIPIŠIĆ–ŠAMŠALOVIĆ1961. Nr. 3224.; KINIZSI PÁL or-szágbíró 1494. febr. 12-én utasítottaa nyitrai káptalant, hogy IFJ. ER-NUSZT JÁNOST iktassa be az ura-dalomba. Uo. Nr. 3263.

120 KUBINYI 1982. 175.121 ENGEL 2003. 17.122 1503: KŐFALVI 2006. Nr. 877, 878.;

KOLLER IV. 508–511.123 1490. máj. 7.: MDE IV. 188–190 (Nr.

134.); 1491. júl. 18.: FRAKNÓI 1901–1903. II. 456/825. J.

124 PL. DL 18087; KŐFALVI 2006. Nr. 860.125 MÁLYUSZ 2007. 172.126 TUBERO IV/9 (180–181.). KUBINYI

1959. 104.127 SZAKÁLY 1995. 44–66.128 KUBINYI 2001. 309.129 KOLLER IV. 511–513.; TÓTH–SZABÓ

1903. III. 223.; KUBINYI 2001. 347.

XXXI

Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXXI