Fejfájás, epilepszia, alvászavarok

2010.03.03.

Elsődleges fejfájások

• Tenziós típusú fejfájás

• Migraine

• Trigeminoautonom fejfájások:

- Cluster fejfájás

- Chronicus paroxysmalis hemicrania

- SUNCT

• Egyebek (köhögési, coitalis, stb)

Másodlagos fejfájások

• Postraumás• Cerebrovascularis (sinus thrombosis,

subarachnoidalis vérzés, arteriovenosus malformatio stb)

• Meningitis, encephalitis, általános fertőzés• Tumor• Anyagcserezavarok (pl hypoxia)• Egyéb (pl neuralgiák)

Epidemiológia

- migraine prevalencia: 7,7-18%, nőkben

3-4x gyakoribb

- Cluster prevalencia férfiak: 0,5%, nőkben 0,1%

- Tensiós

A MIGRAINE JELLEMZŐI

TENZIÓS TÍPUSÚ FEJFÁJÁS

CLUSTER FEJFÁJÁS

GYÓGYSZEREK OKOZTA FEJFÁJÁS

A FEJFÁJÁS FONTOSSÁGA

“A habituális fejfájások a betegnek sok szenvedést, az orvosnak sok fejtörést, a vegyi iparnak sok jövedelmet hozó kefalalgiák”

(Dr. Ranschburg Pál, 1936)

Bizonyítékokon alapuló irányelvek

http://www.aan.com/public/practiceguidelines/headache_gl.htm

http://www.efns.org

http://www.ehf-org.org/pdf/hungary.pdf

A kezelés lépései

• A fejfájásos roham kezelése

• A rohamok megelőzése

• Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek

A tenziós típusú fejfájás kezelése

• Akut forma: alkalmi fájdalomcsillapítás (500-1000 mg ASA v. paracetamol)

• Profilaktikus kezelés indikációja: ha minden 3. nap, vagy gyakrabban jelentkezik

Krónikus tenziós típusú fejfájás megelőző kezelése

• Alapkészítmények: triciklikus antidepresszívumok

• Kezelési elvek: alacsony dózissal kezdve fokozatosan emeljük az adagot más készítményre csak 6-8 hét eredménytelenség után

váltunk hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével és ellenõrzésével kellõen hosszú ideig tartson a kezelés (rendszerint 6-9

hónap) fokozatos dózisleépítés

Migraines roham kezelése

• 1. Nem szteroid gyulladásgátlók (pl. Aspirin), antiemeticumok enyhe v. közepes fejfájásnál

• 2. Triptanok: a fejfájás kezdetekor hatásosabbak, közepes és súlyos fejfájás esetén

A MIGRAINE ROHAMOK PREVENCIÓJA• Indikáció:

havonta 2 vagy több roham egy roham 4 napnál hosszabb

• Időtartam: 2-9 hónap• A kezelés befejezése: fokozatosan, 4 hét alatt leépítve• Alapelvek:

megfelelő dózisban megfelelő ideig fokozatosan emelve, fokozatosan csökkentve fejfájásnaptár vezetésével ellenőrizve a hatást

A migrén preventív (intervallum) kezelés céljai

• A rohamgyakoriság csökkentése• A rohamterápia hatásosságának

növelése• A funkció javítása, a korlátozottság

csökkentése

A migrén preventív kezelés általános elvei I.

• A kezelést a legkisebb hatásos adaggal kezdjük. Az adagot lassan emeljük a hatásosság eléréséig

• Megfelelő ideig tartson egy-egy kezelés kipróbálása (2-3 hó)

• Kerüljük hatásosságot befolyásoló egyéb beavatkozásokat

A migrén preventív kezelés általános elvei II.

• A tartós hatású készítmények javítják a beteg együttműködését

• Betegfelvilágosítás (compliance, elvárások, formális kezelési terv)

• A fejfájásnaptár alapján ítélhető meg a hatásosság

• Tartósan stabil állapot elérése után vizsgáljuk felül a kezelés szükségességét

Intervallum terápiára alkalmazott gyógyszercsoportok

• Béta receptor blokkolók

• Triciklikus antidepresszívumok

• Antiepileptikumok

• Kalcium csatornagátlók

• Szerotonin antagonisták

• Nem steroid gyulladásgátlók (NSAID)

• Egyéb gyógyszercsoportok (Mg, B2, stb)

A FEJFÁJÁSOK NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE

• Rendszeres életmód• Rendszeres, nem kimerítõ sportolás • Rendszeres alvás• A kiváltó faktorok kerülése

A FEJFÁJÁSOK NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE

Gyógyszer Psychotherapia

Metoprolol 60% Biofeedback 36%Propranolol 33% Relaxáció 20%

Nifedipin 7% Kognitív terápia 40%

Dihydrergot 31% Biofeedback + kognitív 54%

Flunarizine 17%

Clomipramin 10%

A CLUSTER FEJFÁJÁS ROHAM KEZELÉSE

• Oxigén:7 liter/perc 100% oxigén 15 pecen át– A betegek 75%-ában hatásos– A reagálók 93%-ánál a hatás 10 percen belül

• Sumatiptan 6 mg s.c., 50-100 mg per os

• Ergotamin származékok

• Az azonos oldali fossa sphenopalatina helyi érzéstelenítése

A fejfájás súlyos betegségre utal

• Korábban a beteg nem volt fejfájós, különösen idős korban

• Megváltozik a szokásos fejfájás jellege

• Fizikai aktivitás közben jelentkezik

• Neurológiai tünetek társulnak

Epilepszia

• Epilepszia betegség: hirtelen kezdődő és szűnő, spontán ismétlődő neurológiai tünetekkel járó hosszabb-rövidebb rosszullétek

• Az idegsejtek ingerlékenységének kóros fokozódása• Alkalmi roham: epilepsziás roham, de nem epilepszia

betegség (pl alkohol megvonásban, lázgörcs)• Kb a lakosság 0,5%-a epilepsziás (gyerekek 1%-a),

5%-nak életében epilepsziás rosszullét

Etiológia

• Genetikai tényezők• Perinatalis károsodás• Metabolikus zavarok pl hypoglicaemia• Meningitis, encephalitis• Gyógyszerek, alkohol• Trauma• Cerebrovascularis betegség• Tumor

• A rosszullét jellege függ az epilepsziás góc anatómiai lokalizációjától illetve a patofiziológiai mechanizmustól

• Parcialis: az agykéreg körülírt területének izgalma: egyszerű – komplex

• Generalizált: a góc nem körülírt: tónusos, klónusos, tónusos-klónusos, absance, tónusvesztéses, myoclonusos

• Másodlagosan generalizált roham

Felosztás

Fokális Generalizált

Idiopathias

Szimptómás

Egyéb

• Epilepszia szindróma: klinikum, rohamforma, etiológia, patomechanizmus, társult betegségek, prognozis, EEG alapján

• Status epilepticus

Diagnosis

- auto és heteroanamnézis

- EEG (elektroencephalographia)

- Képalkotó vizsgálat (CT, MRI)

- Egyéb

Kezelés

Epilepszia szindrómának megfelelően.

- Gyógyszeres (antiepileptikum)- Műtét- Egyéb

• A gyermekkori epilepsziák egy része „kinőhető” pl absance

• Pszichés tünetek lehetnek a rosszullét részei vagy attól függetlenül, de a betegek jó részé-nek NINCS. Az epilepszia nem elmebetegség!

• A betegek kb 70-75%-a rohammentessé tehető antiepileptikumokkal, a gyógyszerrezisztens betegek 30-40%-a műtéttel.

Alvás és zavarai

- átlagban életünk 27 évét alvással töltjük

- a lakosság 1/3-ának alvás problémái vannak/voltak

Alvásciklus – kb. 90 perc, éjszakánként 4-6

NREM (70-80%) lassú hullámú alvásszívfrekvencia, vérnyomás, légzés ↓testhőmérséklet, izomtónus ↓

REM (20-25%) rapid eye movement – gyors szemmozgásokparadox, gyors hullámú alvás – nehéz

felébreszteniszívfrekvencia, vérnyomás, légzés ↑ izomtónus tovább csökkenálmodás

Polysomnographia

• Multiparametriás monitorozás • EEG• EOG (electrooculogram)• EMG (electromyogram)• EKG• Légzőmozgás

• SpO2

• Testhelyzet• Horkolás

Alvászavarok

• Insomnia

• Alvásfűggő légzészavarok

• Hypersomnia

• Cirkadián ritmus zavarai

• Parasomnia

• Alvásfüggő mozgászavarok

Insomnia

• el-, átalvási zavar, és/vagy korai ébredés

• nem frissítő alvás

• hangulat-, koncentrációs zavar

• fáradtság, aluszékonyság napközben

• idősekben, nőkben gyakoribb

I. Primer

II. Secunder:- nem megfelelő alvás hygiene- paradox- pszichiátriai betegség- pszichofiziológiai- szervi betegség - gyógyszerek- „vasárnap esti insomnia”

Kezelés

- alapbetegség kezelése

- nem gyógyszeres

- gyógyszeres: modern altatók

Alvásfüggő légzészavarok

• centrális alvási apnea: az agyi légzőközpont működészavara miatti légzésszünet

• obstruktív alvási apnea: a légutak alvásközbeni elzáródása miatti légzésszünet

• egyéb

Obstruktív alvási apnea

• Éjszaka: hangos horkolás, hosszú légzés-szünetekkel, ébredések szapora szívdobogással, izzadás, nycturia

• Nappali tünet: aluszékonyság, fáradtság, koncentrálási, memória probléma, reggeli fejfájás

• Hajlamosít: elhízás, férfi nem, idős kor, szedatívum, alkohol, fül-orr-gégészeti eltérések

Kezelés

• Fogyás

• Sz.e. műtét

• Szedatívum, alvás előtt alkohol kerülése

• CPAP (folyamatos pozitív nyomás) készülék

Parasomnia

• Pszichomotoros és magatartási jelenségek, az alvásszerkezet lényegesen nem érintett

• Zavart ébredés, alvajárás

• Lidérces álom, REM magatartászavar

• Egyéb, pl. bruxizmus (fogcsikorgatás)

Alvásfüggő mozgászavarok

• Nyugtalan láb szindróma: lefekvéskor kellemetlen érzés a lábakban, mozgáskésztetés

• Periodikus lábmozgás zavar: NREM alvás alatt

Hypersomnia

• Primer – secunder

• Narcolepsia: alváskényszer (REM attak), hallucinációk, alvási paralízis, kataplexia (emocionális hatásra bekövetkező hirtelen tónusvesztés)