FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Kedves Olvasó! 2016. IV. / 35. szám

Szeretettel köszöntelek a Fényháló Spirituális Magazin áprilisi számával, melynek témája:

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje.

Azt gondolom, hogy a remény a lelkünk bizodalma, a sokszor még számunkra láthatatlan,

vagy fátyol mögé rejtett történéseknek, utaknak. Az, hogy az általunk vágyott események,

kitűzött célok megvalósulnak-e vagy sem, véleményem szerint attól is függhetnek, hogy

mekkora a beléjük vetett hitünk még akkor is, amikor még szinte semmi jelük

az életünkben.

Bízom benne, hogy mindenki megtalálja majd a hozzá

szóló gondolatokat :)

Répa Fatime

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje

A fény és öröm útján....

Kérdésed van?

E-mail: fenyhalo444@gmail.com

Iratkozz fel a hírlevélre, hogy minden hónapban

megjelenjen postafiókodban a Fényháló legújabb

száma!

Ha kedvet kaptál a belső munkára, egyéni

konzultációra, a következő oldalon találod

elérhetőségeinket; illetve írhatsz nekünk a fenti

e-mail címre is.

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

A FÉNYHÁLÓ lelkes csapata:

Kammerer Edina Bliss

Spirituális Életmód Tanácsadó

Minősített Jógaoktató

Holisztikus gyógyító

www.blissragyogas.hu

Hlács Erika

Nia és

Pilates oktató

Wellness és Life Coach

www.niaerika.com

Lakó Erika

Szélasszony

Gyógyító

lakoerika@gmail.hu

FÉNYSZÖVŐK

„Elmondani csak akkor

lehet valamit, ha le is

tesszük a terhét annak,

amit elmondunk.”

Herta Müller

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Juhász Judith

Meselótusz Manufaktúra

Lipovszki Viktória

Aromaterapeuta

Botanikai parfümkészítő

Répa Fatime

Szerkesztő

FÉNYSZÖVŐK

„Elmondani csak akkor

lehet valamit, ha le is

tesszük a terhét annak,

amit elmondunk.”

Herta Müller

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Edgar Cayce: Új világrend a 21. században

„Az emberiség megérett a nagy változásra. Nem a régi kor finomhangolással alakított

változata közeledik, hanem egész életünk gyökeresen átalakul. Ez Cayce fő megállapítása,

amely az általa - korunk politikai és társadalmi viszonyairól - tett jövendölések mögött

húzódik. A 21. században új létforma alakul ki a Földön. Új tudati forma terjed el, amiről

Cayce úgy véli, annyira más embertípus lesz, hogy bízvást nevezhető „új alapfajnak”.

Ezen új faj tudatossága jellemzően az anyagi és nem anyagi életforma közötti különbség

felől közelíthető meg. Az új évezredben forradalmi változásokra számíthatunk, amely során

az emberek világszerte elfogadják a test halála utáni élet realitását. Az élet folytonossága

elfogadottá válik. Ennek első jelei már ma is láthatóak, épp ezekre világít rá a testen kívüli

és a halálközeli élmények kutatása.

Türelmetlen és fogyasztásorientált korunk kultúrája nagyrészt a félelemre

és a vágyakozásra épül, épp azokra az érzelmekre, amelyek semmivé válnak, amint

elfogadjuk az élet folytonosságát. Komoly munka áll még előttünk, ha az új tudatosság

valóban gyökeret ereszt, és új utakra vezeti az emberiséget. Viselkedésünket régóta

a haláltól és a bizonytalan jövőtől való félelem alakítja.

Cayce megemlíti, hogy az emberek egyszer már megízlelték ezt a lehetőséget.

Az új embertípus olyan tudat birtokában lesz, amihez hasonló régen jelen volt a Földön.

KÖSZÖNTŐ

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Az ősidőkben, állítja a látnok, voltak olyan társadalmak, amelyek minden energia

egységére és a lélek örök életére alapozták világképüket. Az új embertípus egyik feladata

az, hogy visszatérjen a régi időkbe, hogy újra magához vegye közös örökségünk néhány

darabját, amelyekről eddig tudomást sem vettünk, vagy egyszerűen megfeledkeztünk róluk.

Cayce vízióiban kiemelt helyet foglal el a szellemi átalakulás. Az új évezredben e téren

újjászületést jósol, amely nyomán újra a krisztusi szellem vezérli majd az emberi

kapcsolatokat. Olyan esemény tanúi lehetünk, amelynek spirituális jelentősége csak

Krisztus kétezer évvel ezelőtti eljöveteléhez fogható. Ezt azok a beavatottak idézték elő,

akik több évezreddel ezelőtt a Nagy Piramist építették. A második eljövetel nem anyagi test

megjelenését jelenti, mint a Názáreti Jézus esetében, hanem egy világméretű esemény

bekövetkeztét, amelyben mindenféle hitet valló ember megtalálja a maga helyét.

Az egyetemes krisztusi szellem közvetlen kapcsolatba lép mindenkivel, aki igazán keresi.

Krisztus tehát közvetlenül beavatkozik az emberek életébe, ezt pedig mindenki érzékeli

majd. Legfőbb vágyunk, hogy az új korban megtörténjen az emberi közösség spirituális

megújulása.”

Mark Thurston

KÖSZÖNTŐ

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Hitem megerősödése

Hívő embernek tartom magam, de mégis vannak helyzetek, pillanatok, amikor

elbizonytalanodom, és úgy érzem, hogy nem elég erős a hitem. Aztán történik valami

és úgy gondolom, hogy a hitemmel akár hegyeket tudnék megmozgatni. Tehát ahogy

változom, úgy változnak a hitemhez kapcsolódó érzésem is. Aztán meg csodák is történnek,

amelyek olyan erős bizonyossággal szolgálnak, hogy hosszú időre meghatározzák

a témához kapcsolódó érzéseimet. Ilyen csoda történt velem pár hete Nagykörűben

a Cseresznyevirágzás Ünnepén.

Előzménye is van a történetnek. Körülbelül egy hónappal ezelőtt volt egy gyönyörű

látomásom. Láttam magam ezen a gyönyörű alföldi településen egy rendezvényen,

ahol szert tartok, és épp’ ezen a napon egy számomra kedves és meghatározó személy,

akit nyugodtan nevezhetek a példaképemnek, szintén ott tart bemutatót. A látomás

legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor észrevettem, hogy a példaképem engem figyel

és a tekintetében elismerést és tiszteletet véltem felfedezni.

Április 9-én volt az első nyilvános rendezvényem

Nagykörűben. Aznap úgy éreztem, hogy az égiek nem

fogadtak a kegyeikben, hiszen esős napra ébredtünk.

A gondosan kiválasztott helyszínről, a cseresznye

ültetvényről is le kellett mondanunk az időjárás miatt.

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Maradt a B terv, a templom kert, ami szintén egy gyönyörű

cseresznyéskert közepén található, s ahol volt egy fedett

terasz, ahol meg tudtuk tartani a meditációt, a tea szertartást.

Kicsit szomorúan és fázva közelítettem a B helyszín felé, amikor egy csoport íjászra lettem

figyelmes. Kiderült, hogy az eső őket is elüldözte a kiválasztott helyükről, és mivel méltó

helyet kerestek az új íjaik felavatásához, a templomkert felé vették az irányt. Nem zavartuk

egymás programját, hiszen elég nagy területről van szó. Én a saját rendezvényem

előkészületeivel voltam elfoglalva. Szerettem volna, hogy az eső és a helyszínváltoztatás

ellenére emlékezetes napot szerezzünk barátainknak és minden jelenlévőnek.

A sok tennivaló és a figyelmem koncentrálása közben furcsa érzésem támadt. Felemeltem

a fejem és abban a pillanatban mintha időutazás részese lettem volna, megelevenedett

a látomásom. Ott állt a példaképem és engem nézett. Az első pillanatban el sem hittem,

hogy ez most valóban megtörtént. Odamentem hozzá, köszöntöttem és elmeséltem Neki,

hogy ezt a pillanatot én már egy hónappal ezelőtt láttam és átéltem.

Hálásan köszönöm a láthatatlan világnak, hogy kéretlenül is segítenek, támogatnak, erősítik

a kapcsolatunkat és a hitemet!

Kívánok Nektek hasonló tapasztalásokat, mert egy ilyen

élmény után az ember szárnyakat kap.

Lakó Erika, Szélasszony

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Biztos már sok helyen láttuk-olvastunk a hitről, annak erejéről. De talán néha ennek ellenére

megkérdőjelezzük annak hatékonyságát. Főleg abban az esetben, amikor a teremtés elején

járunk, még csak a láthatatlanban tapogatózunk.

Lassan már 6 éve, hogy elindultam a Nia világában az utamon. Nem tudtam mi lesz,

hogy’ fogom csinálni, stb., de egyet biztosan tudtam, hogy a lelkem hívása ez.

Megcsináltam az oktatói tréninget Londonban és utána nekiálltam, hogy kialakítsam a saját

órámat Írországban. Idegen ország, idegen nyelv és ráadásul a Nia is ismeretlen volt.

Szinte senki sem ismerte, de egy hihetetlen, láthatatlan erő folyamatosan vitt előre

és suttogta a fülembe, hogy igen jó lesz ez, csak haladjak tovább. A mai napig imádom.

Amikor meghallom a zenét, elkezd a testem mozogni a ritmusra, azonnal mosolyogni

kezdek és tudom, hogy otthon vagyok, otthon a lelkemben kapcsolódva.

Hogy minden úgy alakult, ahogy terveztem? Abszolút nem. Azóta már a harmadik

országban élek, ahol mindig előröl kezdtem, így a haladás is sokkal lassabb.

De az úton vagyok, arról sose tértem le.

Innen most visszanézve nem is alakulhatott

tökéletesebben. Hisz’ megtanultam a testemet

szeretni, elfogadni, benne élni,

szeretetben - összhangban.

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Ez olyan, mint amikor valaki elkezd behangolni egy hangszert. Az elején csak próbálgatja.

Lehet, az első pár próba szinte sértő a fülnek. De az idő elteltével egyre jobb és jobb lesz,

míg nem egy napon megszületik a tökéletes összhang hangszer és ember között.

És attól kezdve egy csodálatos dal kel útjára, ami belopódzik az emberek fülébe, megtöltve

lelküket szeretettel és melegséggel.

Minden a hitünkön múlik szerintem. Hogy merünk-e fejest ugrani a láthatatlanba?

Merünk-e kételyek nélkül hinni magunkban, a megérzésünkben és az utunkban?

Természetesen előfordul, hogy az ember megbotlik, vagy leül egy kicsit pihenni

az út szélén. De a lényeg a haladás. Előre. Teljes hitben.

A hitben, hogy a láthatatlanban ott van a segítség.

Hisz’ sosem vagyunk egyedül. Csak nyitottnak kell

lenni, és hinni az élet dalában.

Era

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

„Dobban a szív, lendül a láb.

Indul a Földre a Fenti Világ.”

Van a hit, az odabízás ereje, a föntiek kezébe tett és elengedett kérés megnyugvása.

Meg van itt ma nekem ez a migrén; második napja tartóan, mindent elsöprő erővel. Fáj.

Kész. Ennyi. Ennyi vagyok: a fájás. Nem látok, nem hallok, nincs erőm bármit tenni,

összegömbölyödve várom, hogy csoda történjen.

Gondolataim peremén felmerül: ha képes lennék arra fókuszálni, számtalan eszköz állna

rendelkezésemre először a fájdalom csillapítására, majd a kiváltó ok megértésére

és feloldására. Mivel a megváltás most teljesen elérhetetlennek tűnik számomra, azt teszem,

ami telik tőlem: sírok. Ha már így, meg kell mozduljak zsebkendőért. Botorkálok vissza,

mikor nekimegyek a szekrénynek, és ahogy a peremébe kapaszkodom, hozzáér a kezem

az agancshoz. Finom hideg a tapintása, közelebb húzom magamhoz és ráhajtom

a homlokom. Majd leszedem a helyéről és magam után húzva visszamegyek a szobába,

leülök az ágy elé és magamhoz ölelem. Úgy kapaszkodom bele, mint fuldokló a kötélbe.

Megtart. Hűvös, mégis él a kezem alatt. Elrepít néhány nappal korábbra:

Sétálok az erdőben. Nem vagyok egyedül, de társam az út másik oldalán, messze tőlem járja

a maga ösvényét.

Az erdőben mindig vannak összeérő vagy földig hajló ágak illetve egymás mellett álló fák,

amik kapuként mutatják meg magukat; rajtuk áthaladva az erdő másik, mélyebb síkjába

juthatunk.

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Az átlépés szele borzolja most a hajam, ahogy egy ilyen kapun át ebbe az erdőbe

bebocsátást nyerek. Azonnal megszólal a fejemben egy ének. Rögtön tudom, a dalt nem én

költöm, ajándékot kaptam. Ezzel az örömmel megyek dudorogva, szemlélődve és utolsó

napomat töltve a helyen végképp elengedem azt a nagyon emberi vágyakozásomat,

hogy találjak valamit. Éneklek az erdőnek, tanulom a dalt, amit kaptam.

Nem sokkal később öntudatlanul beállok két fa közé, majd körbenézek és megállapítom,

hogy egy fák alkotta tökéletes kör vonalában állok. Megnézek minden fát, majd elindulok

az átmérő mentén ki a körből. Ahogy újabb két fa közé érek a másik oldalon, megállok.

Érzem, meg kell forduljak, hogy így is megnézhessem a teret. Amint hátraarcot csinálok,

legelső pillantásom a földre esik és megakad egy csillámporos fehéren ragyogó kör alakú

valamin. Odamegyek, letérdelek és rájövök, egy agancs rózsáját látom. Felemelem,

alig bírom el. Átölelem, annyira egyértelműen adja magát és annyira kényelmes. Egyszerre

érzek…egyszerűen…mindent:

Tökéletes bizonyságát annak, hogy az agancsot nekem szánták, a szeretet ajándékaként.

Teljes összekapcsolódást mindazokkal akiktől kaptam, beleértve magát az állatot is.

A mindezekből fakadó ősbizalmat és az ezzel együtt járó „szeretve és vezetve vagyok”

érzését.

S a hálát, ami úgy tölt fel minden egyes sejtemben, hogy nem hagy helyett másnak,

csak ami természetével összefér.

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Ez az érzés tért vissza a szobába és a szívembe az agancsot ölelve, mint a láthatón túli világ

üzenete. A csoda pedig ugyanúgy megtörténik, ahogy az igazi tündérmesében.

Persze nem a migrén tűnik el varázsütésre, mintha sosem lett volna (bár közel sem fáj már

a fejem annyira), hanem lehetőség nyílik bennem arra, hogy észrevegyem az eszközöket

és képesség teremtődik hozzá, hogy használjam ezeket saját magam meggyógyítására.

S én hálás vagyok, amiért mindez így van. Minden a rokonom.

JudithJuhasz

Meselótusz Manufaktúra

A mottóban a Regélő Fehér Táltos dobcsapat egyik dalszövegét olvashatjátok.

Fotó: ordoszi Csodaszarvas-interpretáció (JudithJuhasz, Meselótusz Manufaktúra)

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Úgy érzem, végre elindultunk hazafelé. Csodálatos folyamatok zajlanak, egyre inkább

nyitottabbá válunk a szív rezdülésére. Egyre bizonytalanabbak vagyunk abban,

hogy az eddig jól bevált történések, helyzetek valóban örömmel és boldogsággal

töltenek-e el. Egyre bizonytalanabbak vagyunk abban, hogy az elme logikus következtetései

nyomán valódi életet élünk-e, vagy csak egy (ál)biztonságos, racionalizálható létet

követünk.

Ez nagyszerű! Úgy ébredünk, mint tavasszal a természet, hosszú, mély álomból, egy befelé

forduló állapotból megnyílunk a napfényre, gyökereinket újra érezzük a Földben és megmu-

tatjuk ragyogó fényünket a világnak! Tégy’ egy egyszerű próbát! Ha boldog vagy, szereted

az életedet. Ez nem azt jelenti, hogy többé nem várnak kihívások rád, inkább csak azt, hogy

bízol. Bízol abban, hogy bármi is történjen, nem vagy egyedül. Ha megállsz egy pillanatra, s

mélyen magadba szívod a levegőt körülötted, a saját energiáidat, Te mit érzel? Tudsz örülni

a létezésednek? Ez az, amit most el kell dönteni: hajlandó vagy-e átalakulni, hajlandó vagy-

e egy szebb jövőt teremteni magadnak és a körülötted élőknek? Minél többen vállaljuk el a

felelősséget egy szebb világért, egy tisztább bolygóért, egy egészségesebb Földért, annál in-

kább támogatjuk a megemelkedett rezgést.

Aki elvállalja a felelősséget, egy csodálatos feladat és egy magasabb erő előtt hajtja meg

a fejét. Ha érzed, hogy erre te is képes vagy, fókuszáld a figyelmedet. Először minden

belülről indul el.

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

Átalakítjuk a gondolatainkat, figyelünk arra, hogy negatív gondolatainkkal se a testünket,

se a levegőt, se a Földet ne szennyezzük. Átalakítjuk a cselekedeteinket, észrevesszük

a jeleket, a lehetőségeket, segítünk azoknak, akik kérik. Folyamatos kapcsolatot ápolunk

a Forrással, amiből töltődünk (akár meditációval, akár tánccal, tornával, ez mindenkinél

más), így nem magunkból adunk, mi csak eszközei leszünk a Teremtésnek.

S ha így teszünk, a láthatatlan világ elkezd felénk nyújtózni, áthajlik a hétköznapjainkba,

s elkezd bennünket tanítani. A csodák útjára hív bennünket. Hiszek abban, hogy ami

láthatatlan, azt láthatóvá tudjuk tenni. Ha magunk mögött hagyjuk a felgyorsult világ vad

rohanását, ha a szívünkön keresztül keressük az értékeket, ha meglátunk apró dolgokban

hatalmas szeretetet, kinyílik számunkra egy új világ. Sokszor azt sem hisszük el, amit a két

szemünkkel látunk, így már csak az a kérdés, hogy akarunk-e hinni abban, hogy van valami

hatalmasabb erő rajtunk kívül, ami a szeretethez hív haza bennünket. Akarunk-e hinni

abban, hogy lehet jobb az életünk? És hogy mi magunk is többek vagyunk, mint a testünk,

vagy a személyiségünk. Ha akarunk, akkor képesek leszünk meglátni a legcsodálatosabb

dolgokat a világban, amelyek sokkal valóságosabbak, mint a racionális gondolataink által

leképezett valóság.

Kammerer Edina Bliss

www.blissragyogas.hu

A „láthatatlanba” vetett hitünk ereje