FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR

Az élettan néhány alapvető fogalma

Claude BERNARD – „milieu intérieur”az élő szervezet egy folyékony belső környezetben létezik

Walter Bradford CANNON – „homeosztázis”a szervezetnek az a képessége, hogy megőrizze belső állandóságát

A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI

Intracellularis: kb. 71% Extracellularis

Intravasalis = vér 7-9% Interstitialis = kb. 20%

A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI

AZ EMBERI TEST ELEMEI

Szénhidrátok Fehérjék Zsírok Ionok Víz

férfiak: 55-60%

nők: 45-50%

A VÉR Enyhén viszkózus folyékony kötőszövet,

alapállománya a vérplazma, alakos elemei a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék.

A vörösvértestek a légzési gázok (oxigén és szén-dioxid) szállítását biztosítják.

A fehérvérsejtek a védekezésben játszanak szerepet

A trombociták az érrendszer épségét és a vérzésekkel szembeni védelmet biztosítják.

A VÉR ÖSSZETÉTELE

A plazmát víz (90%) és benne oldott szárazanyagok (10%) alkotják. A szárazanyagok legnagyobb részét a fehérjék képezik: albumin, globulin és fibrinogén.

A plazmafehérjék feladata:– A plazma víztartalmának biztosítása (albumin) – A vér vegyhatásának szabályozása, a plazmafehérjék pufferek szerepét töltik be.– Részt vesznek a szervezet fehérje-anyagcseréjében. –Az energiát szolgáltató anyagoktól eltérően nem raktározódnak a szervezetben. A napi szükségletet a fehérjebevitel biztosítja. A plazmában levő fehérjék könnyen mozgósíthatók.–Szállító funkciót is betöltenek, főleg az albuminok és globulinok (szerves anyagok, hormonok).–Fontos szerepet töltenek be a fertőzésekkel szembeni védekezésben (globulinok). –A fibrinogén plazmafehérje a véralvadásban vesz részt.

VÉRPLAZMA FEHÉRJÉK

A plazma egyéb alkotóelemei:–Ionok: Na+, Cl-, Ca2+, K+ – a plazma ozmotikus nyomását adják;–Vas (80-140μg/100ml), réz, kobalt, Mg2+ - vérképzésben vesznek részt;

– Nem fehérje természetű nitrogén tartalmú anyagok: húgysav, kreatin, ammoniumsók;

–Szerves savak: tejsav, piroszőlősav, aminosavak;–Enzimek: tejsavdehidrogénáz (LDH), transzaminázok, kreatinfoszfokináz. Az LDH a tejsavlebontásáért felelős, a transzaminázok fehérjeszintézisben vesznek részt, a kreatinfoszfokináz energiát tároló anyagok szintézisében vesz részt.

A VÉR ALAKOS ELEMEI

A VÖRÖSVÉRTEST

- Kétszeresen homorú korong, átmérője 7-8 μm .- Emberben nem tartalmaz sejtmagot, citoplazmája erősen acidofil nagy

hemoglobin tartalma miatt.- A fiatal sejtek tartalmaznak sejtmagot melyet a hemoglobin képzésével

párhuzamosan elvesztenek a többi sejtalkotóval együtt.- A hemoglobin a hemoproteinek családjába tartozó fehérje, 4

alegységből épül fel.- Alegység: polipeptid láncból + hemből - A tetramért alkotó polipeptidek közül kettő-kettő azonos felépítésű. A felnőtt

ember hemoglobinja a hemoglobin A (Hb A) 2 α és 2 β láncból áll. A hemoglobinhoz kapcsolt hemben a vasatom két vegyértékű ferrovas.

- A vörösvértestek száma nemenként és a szervezet élettani sajátosságai szerint változik. Férfiakban 4,5–5 millió/mm3, nőkben 4–4,5 millió /mm3.

- Átlagos élettartalmúk 120-130 nap, ezt követően a lépben (máj, csontvelő) lebomlanak

VÉRCSOPORTRENDSZEREK

ABO- a vörösvérsejteken A, B, O antigének, a genetikai állományban A, B, O

gének találhatók. Az antigének alapján 4 vércsoport különíthető el: O (I), A (II), B(III), AB (IV).

Rh- Az Rh-faktor sok antigénből tevődik össze, ezek közül 5 fordul elő

gyakrabban (D, C, E, c és e antigén), de gyakorlati jelentősége a D-antigénnek van.

- A D-antigénhordozó egyének Rh-pozitívak (Rh+), akik nem rendelkeznek ezzel az antigénnel azok Rh-negatívak (Rh).

- Rh-antitestek csak Rh- szervezetekben képződnek Rh+ vérátömlesztést követően vagy ha Rh- nő Rh+ magzatot hordoz.

- Terhesség esetén immunizálás főleg szüléskor vagy vetéléskor lép fel, amikor az anyai vér keveredik a magzati vérrel. A keletkezett antitestek főleg immunoglobulin G típusúak, melyek áthatolnak a méhlepényen és agglutinálják a magzati vörösvérsejteket.

A SEJTHÁRTYA

ABO VÉRCSOPORT ANTIGÉNEK

VÉRCSOPORT (AB0) ANTIGÉNEK

Rh(esus) VÉRCSOPORT ANTIGÉNEK

VÉRCSOPORTOK

Vércsoportok

Antigéneka vvt-k

felszínén

Antitestek a serumban

Genetikaitípusok

A A Anti-B AA vagy AO

B B Anti-A BB vagy BO

AB A és B Egyik sem AB

O Egyik sem Anti-A és anti-B OO

AB0 vércsoport rendszer

AZ AB0 VÉRCSOPORTOK ÖRÖKLŐDÉSE

Szülői vércsoportok

AB AB AB AB A B B 0 0 0

AB A B 0 A B A A B 0

Le

he

tség

es

g

yerm

ek

0 X X X X X X

A X X X X X X X

B X X X X X X X

AB X X X X

Rh INCOMPATIBILITÁSAz első terhesség és a szülés utáni

állapot

FEHÉRVÉRSEJTEK

Granulociták – neutrofil, bazofil és acidofil

Agranulociták – monociták, limfociták

Neutrofil granulociták

- OM-ban citoplazmája enyhén szemcsézett, sejtmagja lebenyezett

- EM-ban azurofil és neutrofil szemcsék figyelhetők meg

- Az azurofil szemcsék- primer lizoszómák, valamennyi fehérvér-sejtben jelen vannak

- A neutrofil granulociták alkalikus foszfatázt, kolla-génázt és antibakteriális anyagokat tartalmaznak

- A neutrofilok száma nő fetőzések, gyulladások során.

Bazofil granulociták

A sejtmag excentrikus és lebenyezett.

A citoplazma bazofil szemcséket tartalmaz melyek elfedik a sejtmagot.

A szemcsék heparint és hisztamint tartalmaznak

A bazofilok száma aller-giás reakciók során nő

Acidofil granulociták

Sejtmagja kétlebenyű, citoplazmája az azurofil szemcsék mellett, acidofil szemcséket tartalmaz.

EM vizsgálva a szemcsék tengelyében kristályszerkezetű struktúra látható. A kristály fő alkotóeleme argininban gazdag fehérje, melyet hidrolitikus enzimeket (hisztamináz, peroxidáz) tartalmazó mátrix vesz körül.

Száma parazitás fertőzések során nő

Limfociták

Kisebbek, mint a monociták. A neutrofil granulociták

után a leggyakrabban előforduló fehér vérsejtek.

A vérben méretük alapján három típusuk különíthető el: a kis (6–8 µm), a közepes és a nagy méretű limfociták (12–18 µm).

A kis limfociták tojásdad alakúak, a sejtmag állománya tömörebb és elfedi a citoplazmát

Monociták

Aktív formájukat még makrofágoknak is neve-zik.

Sejtmagjuk excentrikus és vese alakú.

Élettartamuk hosszabb, mint a neutrofil granulo-citáké.

A fagocitózis mellett részt vesznek az antigénpre-zentációban is.

Trombociták

Sejttörmelékek, a csontvelő megakariocitáiból válnak le, sejtmagot nem tartalmaznak (V/34 e melléklet).

Számuk 150000–300000 mm3-enként.

Citoplazmájukban levő szemcsék a véralvadásban szerepet játszó anyagokat tartalmaznak (szerotonin, tromboxán – érszűkítő hatásúak, aggregációt stimuláló anyagok, adhéziót stimuláló anyagok).

A VÉRALVADÁS FOLYAMATA

A VÉRALVADÁSI CASCADE

VÉRKÉPZŐDÉS

Embrionális vérképződés-mezodermális szakasz – a sziktömlő falában

vérszigetek jelennek meg- vérerek- vörösvérsejtek –hemocitoblaszt,

embrionális vörösvérsejtek- lép-máj szakasz - vörösvérsejtek-csontvelő szakasz - vörösvértestek, kevés

fehérvérsejt

Posztembrionális vérképződés- A hemocitoblasztokból megfelelő inger

(eritropoetin, granulopoetin, trombopoetin) hatására kialakulnak a különböző vérsejtvonalak

A VÉR ALAKOS ELEMEINEK FEJLŐDÉSE