Upload
treva
View
28
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
FUNKCIONÁLIS VÁROSI TÉRSÉGEK ÉS AZ EZEKRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSPOLITIKA. Magyar Regionális Tudományi Társaság VI. Vándorgyűlés Gödöllő 2008. A szekció témájának megfelelő sajátos vidékértelmezés. Kontextus: - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló FUNKCIONÁLIS VÁROSI TÉRSÉGEK ÉS AZ EZEKRE ÉPÜLŐ
FEJLESZTÉSPOLITIKA
Magyar Regionális Tudományi Társaság
VI. Vándorgyűlés
Gödöllő 2008
MTA RKK• 2008 2
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
lóA szekció témájának megfelelő
sajátos vidékértelmezés
• Kontextus: – ESDP (1999) területpolitikai fejlesztési irány:
kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat és új város-vidék viszony kialakítása.
– Lipcsei Charta (2007): városrégió szintű együttműködés (partnerség) szükséges, a városok felelősek térségük területi kohéziójáért.
• A város és a környező vidéke együttműködése, funkcionális egységként való kezelése
MTA RKK• 2008 3
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló
Visszacsatolás a vidékies–városias térségekre
• A város és vidéke együtt sorolható be az urbánus és a rurális térségekbe
• Besorolás területi szintje– OECD (település, térség)– EU/ESPON NUTS 3– Magyarország NUTS 4 (?)
• Európa Tanács Vidéki Térségek Európai Chartája (1996): a vidék olyan falvakat és kisebb városokat tartalmazó térség ahol:– „számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális
struktúrák koncentrációja; – a terület nagyobb egységét mezőgazdasági, erdőgazdasági,
természetvédelmi, és kikapcsolódási célokra használják.”
MTA RKK• 2008 4
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
lóINDOKOK AZ FVT-K MELLETT:
a település értelmezése
• Mendöl Tibor: „Településen értjük egy embercsoportnak, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttesét.” (Általános településföldrajz. – Budapest, 1963.)
• Emberek (családok, helyi társadalom) mindennapi életének tere (lokalitás, életvilág), – formailag a mindennapi társadalmi-gazdasági lét helyhez kötött objektivációi
(műszaki, fizikai keret, hardver) – tartalmilag egy konkrét helyi társadalom (szoftver).
• A távolság leküzdésének új dimenziói (e-közigazgatás, e-gazdaság)• Emberek egyre növekvő hányadánál nem egy egység/település
MTA RKK• 2008 5
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
lóINDOKOK AZ FVT-K MELLETT:
város–falu összetartozás
• Csak együtt, egymás viszonylatában értelmezhetők• Minden központi helynek (városnak), az ott ellátott funkciónak van
vonzáskörzete/régiója• Minden helyben nem kielégíthető szükségletet más – legtöbbször magasabb
státuszú – településen veszünk igénybe• Város-falu különbségek és azok változásai:
– Jogi, közigazgatási (egyenlő önkormányzati státusz, városi rang devalválódása, „ez a falu város” szindróma )
– Mennyiségi különbségek (összemosódik alsóbb szinteken) – Gazdasági tevékenység jellege (falun is megjelenik a szekunder és tercier szektor) – Morfológiai megjelenés – Életmód
• Történelmi kategóriák a kapcsolat tartalma változik• A város-falú közötti különbségekről a funkciómegosztásra helyeződik a
hangsúly
MTA RKK• 2008 6
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
lóINDOKOK AZ FVT-K MELLETT:
hazai és nemzetközi tapasztalatok
• Magyar előzmények• Uniós (ESPON 1.1.1.) kutatások• Funkcionális városi körzetek (FUA): város és az
általa (gazdaságilag) integrált térség– Nagyvárosi növekedési körzetek (MEGA 1+4)– Nemzetközi/nemzeti jelentőségű körzetek– Regionális/helyi jelentőségű körzete
MTA RKK• 2008 7
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
lóAz FVT-kre épülő hazai fejlesztéspolitika
alappillérei (vitakérdései)
• Funkcionális megközelítés– Az egyes elemek a rendszerben betöltött funkciói alapján
értékelhetőek és fejlesztendőek– a városi gazdaság és közszolgáltatási rendszerek (oktatás, EÜ
stb.) előtérbe helyezése• (Funkcionális) alapegység?
– Települések jelentős része önmagában nem megítélhető és nem képes a megkívánt funkciók teljesítésére.
– Kistérség? Munkaerő vonzáskörzet? Kiinduló vizsgálati egységek (status quo)! funkcionális városi térségek
• Policentrizmus: vertikális (hierarchia) és horizontális együttműködés
MTA RKK• 2008 8
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló
Funkcionális városi térségek (FVT) Magyarországon
• FVT: a város, mint térszervező, munkaerőpiaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is)
• Város és vidéke, a vidék és a központja, városrégió• Formai kereteket ad az új város–falu viszony megteremtéséhez is:
– Nyertesek, akik az új munkamegosztásban megtalálják a helyüket– Akik továbbra is megmaradnak a vesztes pozícióban, azok számára új
programok kellenek• Nagyságát alapvetően meghatározza a napi ingázás, a
munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség.
MTA RKK• 2008 9
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló
Policentrizmus
• EU új területpolitikai irányelve– Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és
fenntarthatóbb mint a monocentrikus – Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő
decentralizáció– A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe
• Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó
• Gyakorlatban: koncentrált decentralizáció– A funkciók hatékony teljesítése a különböző szintű központokba – Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék
vagy a fogyasztó rugalmas mozgatása)
MTA RKK• 2008 10
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
lóAz egyenrangú települések/FVT-k
együttműködésére (hálózatosodására) épülő koncepció érvényessége
• A hierarchikus városrangsor nem ellentétes a települések sokszínűségének a fenntartásával (ESDP 71.)
• Gazdaságosság, lépték/nagyságrend, koncentráció• Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok• Rimmer (1966) halászfalvak strukturálódása• Ab ovo létező vertikális térstruktúra – bennfoglaltság• Kapcsolatok: ott ahol fizikai mozgással jár, megmarad a
szomszédság, a fizikai közelség jelentősége
MTA RKK• 2008 11
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
lóA települések és FVT-k vertikális és horizontális
struktúrája
• A városhierarchia és a térstruktúra egymásnak megfeleltethető
• Hierarchiában elfoglalt helyet meghatározza:– Nagyságrend és a funkciók komplexitása – Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.)– Üzleti, fogyasztási szolgáltató központ– Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet
• Funkciómegosztás az azonos nagyságú/funkciójú települések (FVT-k) és az FVT-ken belül
MTA RKK• 2008 12
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló
AZ FVT-k struktúrája
• Vertikális struktúra: – Budapesti metropolisz térség (5 szintű feladatellátás)– Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek
(5+2+??)– Regionális jelentőségű nagyvárosi térségek (két szintű
feladatellátás)– Térségi szerepkört betöltő kisvárosi térségek (alapfokú ellátás)
• FVT-n belüli (lehetséges) struktúra– Funkcionális kistérségek– Funkcionális mikrotérségek
MTA RKK• 2008 13
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló
A falvak lehetséges szerepe a funkciómegosztásban
• A munkavállalók fele már ma is a városokban dolgozik• A „falusi lakosság” 10–15%-a él a mezőgazdaságból és 25–35%-a
helyi feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban dolgozik• Lehetséges (új) funkciók
– lakóhely,– üdülőhely,– napi rekreáció, pihenés,– ipar, – közszolgáltató vállalatok, intézmények telephelye, (szennyvíztelep,
hulladéklerakó, kórház, szanatórium, idősek otthona stb.),– tájfenntartás, „természetvédelem”, ökológiai egyensúly biztosítása stb.
MTA RKK• 2008 14
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
lóIntézményrendszer
(folyamatosan alakuló gyakorlatorientált rendszer)
• A jelenlegi struktúra továbbfejlesztése• Települési (FVT) státuszoknak (hierarchiának) megfelelő
differenciált hatáskör (funkció) telepítés• Magasabb státuszú FVT-k körzeti ellátási felelősségének
feladatteljesítéshez kötött meghatározása• Önkormányzatok társulásán és az egyes funkciók
szerződéses ellátásán alapuló hálózatosodás• Az FVT-k kezdetben a fejlesztéspolitikai
intézményrendszerbe tagolódnak, hozzájárulnak a jelenleg is formálódó „kistérségi” szint továbbfejlesztéséhez
MTA RKK• 2008 15
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló
Eszközrendszer
• Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe– OTK, OTrT– FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia, program és szerkezeti terv
• Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat lehet/kell a funkciókhoz, az FVT-khez illeszteni– Szintenkénti feladatlista és -mutatók meghatározása– Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása– Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek prioritást kell
kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is • Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, program- és
területrendezési szerződések
MTA RKK• 2008 16
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló
Gyakorlati alkalmazás (VÁTI 2008)
MTA RKK• 2008 17
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló
PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE