MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztése

G.Fekete Éva CSc

MTA RKK ÉMO, Miskolc

2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Alaphelyzet

• Más térségektől való lemaradás• Elmaradottság ördögi köre• Mélyszegénység• Térségen belüli különbségek• Gyenge kezdeményezőkészség • Gyenge fejlesztési kapacitások• Erőforrások feletti kontrol elvesztése

3

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Mit lehet tenni?

1. Tapasztalatok• Tudományos elméletek• Cserehát Program• LEADER újfolyam

2. Szempontok• Célok• Méretek• Szereplők• Technikák

4

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A perifériák támogatásának elméletei 1.

1. Fejlettekhez való felzárkózás1. Külső tőke megadja a lökést2. Ördögi körből kiszállni belső és külső erőforrások együttes mobilizálásával:

• Helyi erőforrások mobilizálása• Külső erőforrásból iparosítás• Helyi munkaerőt lekötő agrárfejlesztés• Félkész vagy késztermékek exportjának támogatása• Emberi erőforrások fejlesztése az egészségi és oktatási szolgáltatásokon

keresztül• Projektszemlélet elterjedése a külső erőforrások hatékony elosztásához• Fejlesztési tervezés és politikaalkotás

3. Racionalitás érvényesítése• racionális munkaszervezet, • Belső és külső gazdasági morál közti különbség eltűnése• Kereskedői elv beépülése a belgazdaságba• vállalkozói alapon megszervezett munka.

5

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A perifériák támogatásának elméletei 2.

4. Strukturális funkcionalizmus: • Az alkalmazkodóképesség, az innovációképesség külső és

belső környezetének alakítása5. Modernizációs elméletek

• Teljesítmények növelése– Teljes munkamegosztás– Relatíve nyitott társadalmi szerepek– Teljesítményalapú elosztás– Innováció– Profitképes helyzetek kiaknázása– Közösségi irányultság

• A vállalkozóé a kulcsszerep – teljesítmény motivációs tréning

6

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A perifériák támogatásának elméletei 3.

2. Hatalmi struktúrák megváltoztatása1. Strukturalista marxizmus, világrendszer elmélet, függőségi elméletek

• Perifériák létezése a kapitalizmus keretei között elkerülhetetlen, ebből a helyzetből kitörni a társadalmi rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet.

2. Neoinstitúcionalisták• A fejlesztés intézményeire kell fókuszálni

3. Az állami beavatkozást elutasító elméletek1. Neoliberális gazdaságtan

• Támogatások csökkentése• Elvonások csökkentése – belső erőforrások növelése• Fejlesztettek kihagyása a fejlesztésből

7

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A perifériák támogatásának elméletei 4.

4. Önerős fejlesztés1. Posztfordista megközelítés – információs társadalom2. Helyi tudás felértékelése

• Hagyják az embereket szabadon meghatározni és megoldani problémáikat

3. Szellemi függőségi elméletek• A tudás belföldiesítésének követelése

4. Radikális humanisták• Résztvevő akciókutatások

8

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A perifériák támogatásának elméletei 5.

5. A fejlesztési diskurzusok, a fejlődés elutasítása1. Poszt-strukturalisták

• Ami korábban haladó volt, azt hátrányosnak látják – kinek előnyös, ki határozza meg, hogy mi az előnyös

• A fejlődés kulturális termék, ami a gazdaságban működő ideák, viselkedési formák, társadalmi gyakorlatok termékeként és diskurzusok formájában létezik – tervezési ügynökségek, fejlesztő intézményeken keresztüli befolyásolás – magukat is elmaradottnak tekintik• A problémák mint abnormalitások feltüntetése• A fejlesztés professzionalizálása, a tudás kontrolálása• A fejlesztés intézményesítése – új hatalmi és tudásközpontokEredmény: irányított és kontrolált népesség megnövelése

9

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A perifériák támogatásának elméletei 6.

2. Posztdevelopmentalizmus– Szakítani kell a homogenizációt erősítő stratégiákkal

1. Radikális pluralizmus – szerény lokális akciók kellenek (grassroots), lokálisan gondolkodni és cselekedni, szövetségeseket találni

2. Egyszerű élet – önmérséklet az erőforrások felhasználásában, anyagi javak fogyasztásának csökkentése, béke és harmónia

3. Nem kapitalista társadalmak újraéledése, az elveszett emberi boldogság keresése

10

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A Cserehát Program tapasztalatai 1.

2003- Esélyegyenlőségi Hivatal (MEH) – területi esélyegyenlőtlenség

csökkentése – komplex program – laza koncepció – költségvetésbe beépítés – önerős fejlesztés

2004 – OP-k indulása – kiemelt program - tartalmi és formai

követelmények – felmérések + EU-programdokumentum - felzárkózás

– SZCSM – szociális tartalom2005

– UNDP – részvételi fejlesztés, térségen belüli társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése – poszt-developmentalizmus

11

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A Cserehát Program tapasztalatai 2.

• Fennkölt célok – nem illeszkedő eszközök• Roma célcsoport kiemelése – térségen belüli társadalmi

konfliktusok• Források elaprózása – csekély közvetlen eredmény• Külső mentorok + követő szolgáltatások hiánya – helyi

kapacitásfejlesztés elmaradása – folytatás nincs

12

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Dilemmák 1. - célok

1. A mélyszegénységből kilépni társadalom vagy gazdaságfejlesztéssel• Gazdaság nélkül nem megy - a gazdaságnak funkcióváltást kell szolgálnia• A folyamatokat gyorsítani a kínálat és a kereslet együttes megerősítésével lehet

• A kínálat megerősítése komplex akciósorozat, ami a vállalkozások (profitorientált és közösségi), az infrastruktúra és a humán erőforrások együttes alakítását feltételezi.

• Keresleti oldal erősítése (biotermékek, turizmus, erdei iskola, üdülők, háztartási szolgáltatások) – makro-gazdasági eszközök

2. Felzárkózás vagy innováció• A fejlettek másolásával nem jutnak sehová – önmagukhoz képest fejlődnek, de a

lemaradás nem csökken.• A lemaradás a jövő húzóágazatainak megerősítésével, innovációval hozható be.• A belső innovációképesség alacsony.

3. Exportorientált vagy endogén fejlődés• Piaci források csak kívülről várhatók.• A belső piac nagyon szűk, de az import kiváltható.• A külső piacon nagy a verseny – az új szűkösségekre reagálni.

13

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Dilemmák 1. - célok

4. Külső betelepülők vagy helyiek támogatása• Kontrol nélkül a külsők kiviszik a hasznot, belső fejlődést nem indukálnak.• Az erőforrások külső kézbe kerülésével fenntartható fejlődés később sem lehetséges.• Külsők belsővé válása lenne az optimális.

5. A helyi fejlettebbek vagy a legszegényebbek, a munkaadók vagy a munkavállalók közvetlen támogatása – ki a „grassroots”?

• A helyben valamelyest jobb helyzetben lévők, más térségekhez képest hátrányos helyzetűek, segítség nélkül ők sem boldogulnak.

• A jelenlegi vagy potenciális munkaadók lehetnek képesek a legfőbb problémán, a megélhetés javításán változtatni.

• Csak a legszegényebbek támogatása nagyon hosszú távon vezet fenntarthatósághoz, kisprojektek egymásra épülésével, legalább 30 éves folyamat.

6. Térségen belüli vagy térségek közötti kiegyenlítődés• A legszegényebbek támogatása a fejlettebbek elszegényedésével együtt, térségen belüli

kiegyenlítődéshez vezet.• A fejlettebbek támogatása gyorsítja a térségek közötti kiegyenlítést, saját térségükön belül húzóerőt

jelenthetnek.7. Többfrontos fejlesztés vagy koncentráció

• Egyszerre sok területen kellene előrelépni a szükségletek és a helyi kompetenciák diverzitása miatt, de ez erősíti a források szétforgácsolásának veszélyét – megoldás lehet a törekvéseket stratégiai irányokba rendező tervezés és arra épülő fejlesztés.

14

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Dilemmák 2. - Méretek

1. Gazdasági követelmény: • értelmezhető helyi piac, működtethető infrastruktúra – min. 50-

60 ezer lakos

2. Közösségi követelmény:• mindennapi kommunikációs közelség – max. 20-30 ezer lakos,

aprófalvaknál 10-15 település (5-10 ezer lakos)

3. Politikai követelmény: • Hatáskörök, saját eszközök, szankcionálási lehetőség

4. Köztes megoldás:• Egymással mindennapos kommunikációban álló mikro-

körzetekből felépülő integrált térség

15

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Dilemmák 3. - szereplők

1. Résztvevők, bevonása a lehető legszélesebb körben• A részvétel erősíti a motivációt, a kompetenciákat, az összehangolt cselekvést.• Háromszektorú részvétel – érdekeltségek megtalálása.• A résztvevők szerepe a tervezésben, a megvalósításban, az értékelésben legyen

világos, legyen menetközben felkészítés ezekre a szerepekre, a diskurzusra (learning by doing – tudni, mi miért történik).

2. Vezetés, irányítás• Külső részvétel szükséges (külső források elosztásának ellenőrzése, szakértelem

pótlása)• Háromszektorú helyi vezetés kialakítása, abban külső reprezentáció és nem fordítva• A külső irányítás áttekinthető, világos szabályokon keresztül és ne kiszámíthatatlan

kézi-vezérléssel valósuljon meg.• A helyi vezetésben a választott vezetők nem megkerülhetők, de nem is elegendők

(motiváció, képességek hiánya)• Választott vezetők reprezentációja mikro-körzeti szinten, nem feltétlenül

településenként• Folyamatos képességfejlesztés, külső példák megismerése, innovativitás erősítése a

helyi vezetésben.

16

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Dilemmák 3. - szereplők

3. Menedzsment• Meglévő helyi fejlesztő kapacitásokra építeni, nem mindenáron újat

létrehozni.• Kevesebb párhuzamos hálózat, jobban megfizetett szakemberek.• Külvilágra nyitás – példák, minták, kapcsolatok.

4. Külső tanácsadók, coach-ok• Ötletet, külső kapcsolatokat, a fejlesztési irányoknak megfelelő szakértelmet

helyi szereplőkhöz kötve.• A tervezésben, a projektek megfogalmazásában moderátori segítséget

jelentenek.• Partnerségek, közösségi hálózatok kialakításában segítséget.

17

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Összegzés - stratégia

1. Új szerepre felkészítő célok2. Makro-környezet alakítása3. Hosszú távon kiszámítható források4. Helyi innovatívokra és kívülről tartós betelepülőkre építeni5. Speciális eljárási szabályok6. Helyi irányítás és menedzsment térségre szabott külső

támogatással7. Erős külső segítség (pénzügyi és szakmai)

18

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Összegzés - taktika

1. Allokatív tervek is készüljenek – előre megtervezett forráselosztás (diskurzusok)

2. Inkább alaposabb tervezés, de egyszerű lebonyolítás3. Kivitelezés helyben, helyi vállalkozásokra alapozva

• Rövidebb átfutási idő• Több szakaszolás egyszerű feltételekkel• Elszámolható költségek közé: tanácsadás - mentorálás

4. Likviditás biztosítása• Elszámolható költségek közé: kamat, banki költség

5. Sajáterőként természetbeni hozzájárulás• pontos, piaci értékekhez igazodó díjszabással az önbecsülés

erősítéséhez és az (ön)kizsákmányolás mérsékléséhez

19

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az LHH Program megméretése

• Felzárkózás külső segítséggel• Helyi tervezés – diskurzusok• Allokált források

– 4-5 számjegyű utak– Gazdasági infrastruktúra– Humán infrastruktúra– Településfejlesztés– Környezetvédelem– Foglalkoztathatóság– Képzési, egészségvédelmi

programok– Civil, közösségi hálózatok

• Külső szakmai segítség• Szűk időkeretek• Erős kontroll

1. Új szerepre felkészítő célok-

2. Makro-környezet alakítása -3. Hosszú távon kiszámítható

források -4. Helyi innovatívokra és

kívülről tartós betelepülőkre építeni -

5. Speciális eljárási szabályok

6. Helyi irányítás és menedzsment térségre szabott külső támogatással

7. Erős külső segítség

(pénzügyi és szakmai)

20

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az LHH Program mint a Cserehát Program folytatása?

• !Fennkölt célok – nem illeszkedő eszközök• ! Roma célcsoport kiemelése – térségen belüli

társadalmi konfliktusok• ? Források elaprózása – csekély közvetlen

eredmény• Külső mentorok + követő szolgáltatások – helyi

kapacitásfejlesztés – folytatás lehetősége