Fussunk tovább!

Március 7-én reggel fél 8-tól, iskolánk közössége latin nyelvû elsõpénteki szentmisén vesz részt. Ezen a napon kapnak kategóriátis diákjaink.

Ebben a tanévben március 14-én és 15-én lesz a diák lelkigyakor-lat iskolánkban.Ahúsvét szünet március 15-én, a lelkigyakorlat után kezdõdik ésmárcius 25-ig tart. A szünet utáni elsõ tanítási nap: március 26,szerda.

Március 31-én nyelvi csapatverseny lesz testvérvárosainkból(Darmstadt, Cambridge, Parma). A részletekrõl a nyelvtanáraidnálérdeklõdj. Ez a nap egy másik vetélkedõ jelentkezésének a határidejeis. Erre latin tanáraidnál jelentkezhetsz, témája a görög mitológia, idõ-pontja: április 2. Várjuk a vállalkozó kedvûeket és a tanulni vágyókat.

A SS ZEZEPP IIPP R E S SR E S S jelenti

(Sz)epicentrum

22

Ha túlságosan erõsnek képzelném magam:Juttasd eszembe, Uram, hogy az ember igazi nagysága térden állva látszik meg.

Bizony, fél évtized van a Piár Futár mögött. Ezpersze nem jelenti azt, hogy el járt fölötte azidõ. 2003. februárjában az akkori igazgató,Urbán tanár úr ezt írta az elsõ számban megjelentprogramadó cikkében: „Megjelentetjük az iskolaújsá-got, mely nemcsak hírlevélként mûködik, hanemszülõk, diákok, tanárok és az iskola baráti körénekkínál érintkezési lehetõséget.”

Öt esztendõ alatt 42 lapszám jelent meg. Ha rö-vid leltárt akarunk készíteni, azt mondhatjuk, hogy ahavonta mintegy ötszáz példányban megjelenõ lapottöbb mint 50 ezer olvasó – diákjaink, szüleik,iskolánk dolgozói, öregdiákjaink és tisztelet-példányosaink – vehette kézbe az indulás óta.Ehhez jönnek még hozzá azok, akik honlapunkonolvassák a Piár Futárt. A lap készítésében részt vettmintegy harminc diák, a szerzõk között iskolánk ta-nulóin kívül voltak tanárok, szülõk, öregdiákok.

2004-ben az Igen Alapítvány által katolikus isko-lai lapok számára kiírt pályázaton elnyertük az „Évújságja” címet, két másik pályázaton pedig három-szor kaptunk különdíjat. 2006 szeptemberében – is-kolánk újraindulásának 15. évfordulóján – formaimegújulás történt az újság életében. A korábbi, in-tézményünk hagyományaira utaló, klasszikus arcu-latot modernebb, fiatalosabb dizájnra cseréltük.Ezzel együtt teszünk erõfeszítéseket a Piár Futártartalmi megújulására is. Szeretnénk a korábbi rova-tokat megtartva, diákjaink még nagyobb érdeklõdé-sére számot tartó írásokat is megjelentetni (számító-gépes programokról, internetes oldalakról, zenérõl,technikai sportokról,stb.).

Régi vágyunk egy városi programajánló és egyhirdetési oldal beindítása is. Diákjaink szülei, éstemplomi közösségünk tagjai közül sokaknak vanvállakozása. Tanárok, diákok egyaránt jelezték,hogy vannak eladó, elcserélendõ könyveik, lemeze-ik, használati tárgyaik. Szívesen megjelentetnénkhirdetéseiket ingyenesen!

Köszönjük, hogy az elmúlt öt évben kézbe vettékolvasóink a Piár Futárt. Tegyék továbbra is!Reméljük, örömüket lelik benne!

Mészáros Ferencszerkesztõ

Hirdessen ingyen aPIÁR FUTÁRBAN!

Cége, vállalkozása hirdetései, eladás-ra, elcserélésre váró apróságai nálunkingyen megjelennek.

Megjelentetni kívánt hirdetését küldje el apiarfutar@szepi.hu elektronikus levélcímre,vagy dobja be a gimnázium portájánál elhelye-zett postaládánkba!

Kínáljuk meg egymást!

(Sz)epicentrum

33

Adecemberi számban beharan-goztam, hogy folytatom a barce-lonai úti beszámolót, és írok akatalán piaristák más vallásokkal valókapcsolatáról. Bár már a karácsonyi la-komák, a sítúra, no meg a félévzárásélményei kezdik elhomályosítani a de-cember eleji látogatás kontúrjait, mégisteszek egy próbát...

A hosszú és kimerítõ munkanapokvégére, mintegy zárásként tervezték akatalán piaristák, hogy elmegyünk egymuzulmán imaestre. Jó elõre beharan-gozták, hogy ilyet még nem láttunk. En-nek megfelelõen aztán nagy izgalom-mal mentünk az imaházba. BarcelonaRaval negyedében vagyunk, ahol a la-kosság közel fele bevándorló. Ez voltsokáig a városban az ún. barrio chino.Barrio chino (szó szerint: kínai negyed)minden nagyobb spanyol városbanvan, jellemzõi: keskeny utcák, kosz ésszemét, túlnyomórészt bevándorlóklakják, nagy arányú a bûnözés, vala-mint a prostitúció. Vagyis régen nemajánlották, hogy egy külföldi csak úgy,puszta kíváncsiságból betegye ide a lá-bát. Néhány éve a barcelonai barriochinóban kiszélesítették az utcákat,

egyetemi fakultást helyeztek ide, múze-umot nyitottak. Maga az imaház egyhatalmas terem, amelybe a javarésztpakisztáni muszlimok naponta betér-nek, hogy kötelezõ imáikat elvégezzék.Egy nagy falióra mutatja az öt kötelezõima pontos idejét. Elõtérben kis lábmo-sók vannak, ugyanis a muszlimok minda mai napig megtartották az imákhozelõírt tisztálkodási szokásaikat. Szépenelõkészített imaprogram, mûanyag szé-kek, barátságos tekintetek várták azideérkezõ érdeklõdõket. A program na-gyon színes volt: ének, tanítás, recitál-tak a Koránból, és pakisztáni gyerekekurdu nyelven énekeltek.

A központi gondolat a béke volt. Na-gyon megható volt látni, ahogyan ezeka muszlimok keresik helyüket a katalántársadalomban. Kulturális központjukatis a békérõl nevezték el: CentreCultural-Islamic: Camí de la pau (A bé-ke útja, iszlám kulturális központ). Azest zárásaként mindenkinek kiosztottakegy zöld papír-falevelet, amire felírhat-ta kívánságát vagy egy általa megfogal-mazott kérést, röpimát, majd ezeket el-helyeztük egy papírból készült fatörzs-re. Nagyon megható volt látni, amint az

üres törzs az apró levelek révén életrekelt. Végül pedig a pakisztániak magukkészítette helyi ételkülönlegességekkelláttak vendégül minket.

Nem volt semmi különös abban,amit ezek a muszlimok tettek. Pusztánbékességgel közeledtek a “kereszté-nyek” felé. Mégis sokakban nagyonmély nyomot hagyott ez a látogatás.Ezután az ugyanabban a negyedbentalálható piarista plébániára mentünk,ahol minden évben befogadnak egyvagy kettõ afrikai fiatalt. Sokszor papí-rok nélkül érkeznek, és egyáltalán nemis beszélik a spanyol nyelvet. Megdöb-bentõ volt látni, hogy Jézus mondását(„aki befogad egy ilyet az én nevem-ben...”), nemcsak értelmezni, hanemmegélni is lehet.

Ez volt a barcelonai látogatásunkutolsó estéje. Tartottunk egy zárókört,hogy kinek mi volt a legmeghatározóbbélmény. Többen is ezt a vallásközi ima-estet említették. Mindenki tanult egy kisnyitottságot a más vallásúak és másgondolkodásúak irányában. Reméljük,ez csak a kezdet volt...

Kovács Pál SP

Ha úgy gondolnám, hogy igaz vagyok:Juttasd eszembe, Uram, hányszor voltam igazságtalan.

Két dudás egy csárdában?avagy mégis megfér Isten elõtt a muszlim és a keresztény?

. .

V É G E R E D M É N YI. 11. B (Szilágyi György: Hófehérke és a hét elgyötört törpe)II. 12. B (Nóti Károly: A csillár)III. 7. A (Tanári aranyköpések)IV. 9. A (Piár Rock)

G R A T U L Á L U N K !

Horizont

44

Hogyha sokat beszélek:Nekem szól a mondásod, Uram,: „beszédetek legyen igen-igen, nem-nem”.

Amúlt hónapban szétnéz-tem a Tesco DVD kínála-tában, hátha találok vala-mi jó dolgot az arab sarkomhoz.Egyszer csak megláttam azAmin a muszlimok röhögnek...címû amerikai filmet. A borítóhátoldalán ez áll: “az elmúlt évekegyik legfelkavaróbb és egybenlegbátrabb amerikai vígjátéka”.Elég biztos voltam abban, hogynem egy tényfeltáró filmmel vandolgom, de azért arra gondol-tam, mégis történik benne vala-mi, és így felvetõdnek (legalább)alaptévedések. Hát, egy új ta-pasztalattal lettem gazdagabb.Átéltem, milyen is az a negatívkatarzis. A film 91 percének le-teltével, nem tudtam elhinni,hogy már vége is a filmnek, hisznem szólt semmirõl. Még csaknevetni sem lehetett semmin.Szánalmas volt. Utánanézteminterneten is, és ott is dicsérték afilmet. Amolyan nem értem énmár, hová tart ez a világ!-féle ér-zés volt bennem.

Kis idõ elteltével mégis egyérdekes problémára hívta fel a fi-gyelmem ez a film. Méghozzáarra, hogy nagyon nem értjük,mirõl is szól az iszlám. Tapaszta-lunk bizonyos problémákat, deigazán jó megoldásaink nincsenek. A február 14-i Heti Vá-laszban olvasható egy rövid híradás arról, hogy lemondásraszólították fel Rowan Williams Canterbury érseket, mert aztjavasolta, hogy a saría (iszlám jog) egyes elemeit vegyék bea brit joggyakorlatba. Ezáltal ugyanis szerinte könnyebb len-ne a királyság területén élõ muzulmánok integrálása. És eznem az elsõ eset arra, hogyvalaki mond valamit az isz-lámmal kapcsolatban, és aztrögtön félreértik. Más kultú-ra, mondhatjuk. Persze, per-sze, de olyan sok más kultú-ra létezik még, amelyekettudunk valamelyest semle-ges módon szemlélni. Miértnem vagyunk képesek aziszlámmal kapcsolatban isegy ilyen álláspontra?

Edward W. Said immá-ron klasszikussá vált köny-vében (Orientalizmus, Euró-pa, 2000) kifejti, hogy az isz-lám és a keresztény kultúramindig is egyfajta ellentét-ben állt egymással, és ez az

ellentét túlmutat a névleges val-lási szembenálláson. Nemszándékom itt most a keletkuta-tás problematikájának alaposismertetését nyújtani, pusztáncsak felvillantanék egyes mo-mentumokat, amelyek talán kö-zelebb visznek a konfliktusmegértéséhez. Már a Nyugatfogalmának meghatározásasem más igazából, mint a Keletellentételezése. „Talán nem túl-zás azt állítani, hogy az európaikultúra leglényegibb összetevõ-je éppen ez a nem-európai né-pekkel és civilizációkkal szem-ben megjelenõ európaiság-tu-dat.” (Said 19) Így aztán magátaz orientalizmust sem a Kelet,hanem sokkal inkább a Nyugatkelti életre. Ehhez még azt islátni kell, hogy maga az Oriensszó az európai köznyelvbenhosszú ideig az iszlám világotjelentette. Egyfajta negatív ön-meghatározásról van itt szó.Míg a másik oldalról pedig in-kább a kisebbrendûségi érzés atúlnyomó. Bassam Tibi (Keresz-tes háború és dzsihád, Corvina,2003) Európa születését a ke-resztény-muzulmán feszültség-hez köti. Szerinte az iszlám voltaz elsõ olyan tényezõ a térség-

ben, amire valódi választ kellett adni Európának, és így alkal-ma adódott arra, hogy saját magát megfogalmazhassa. Per-sze ha ezt megfordítjuk, akkor ennek igaznak kellene lennieaz iszlámra is. Érdekes módon ennek nyomait a tudományterületén is láthatjuk. A XX (XXI). századi magyar (és taláneurópai) arabisztikát illetõen a következõ kimondatlan sza-

bály volt érvényben: bármi-lyen jó arabista is legyen va-laki, ha áttér muzulmán hit-re, akkor már csak másod-rangú tudósként tartják szá-mon.

Hogy mégis miértvolt/van ez így? Egyfajta fé-lelem él bennünk az iszlám-mal kapcsolatban. Félünkpusztán nyitni egy közelünk-ben élõ kultúra felé. Pedigtalán együtt még más prob-lémák is megoldhatóak len-nének.

Kovács Pál SP

Abu Tammám

A TAVASZ

Esõ olvasztja fel a felhõtlen eget, hogy bõséget teremtsen áldást-hozó vizével. Két felhõt ismerünk: melybõl lóg az esõ, s mely permetét titokban vonulva hinti széjjel. Szépséget sors keze nem pusztíthatna el, ha hosszú éltû volna kertek pompája, bája. Változván megcsúnyul minden dolog, de nem csúfítja el a földet a dolgok változása. Jártassátok körül, barátim, szemetek, s a földnek arculatját látjátok képre válva: látjátok a napot, szivárvány színeket, s dombon virágot, mintha a hold szállt volna rája...az ember életét tükrözi a világ: hogyha tavasza eljõ, kép ennél nem lehet szebb, hátán a föld tüzes méhe bimbót fakaszt, azidõtájt, midõn a szívek is épp rügyeznek, virágnak kelyhibõl dús harmat hulldogál, Mintha megannyi szem hullatná könnyeit rád. Fel-feltûnik, de dús lomb fátyolozza el, mint szûz, ki játszik olykor, majd eltakarja arcát. Itt völgyek, dombok ott: külön csoportokat alkotván díszelegnek a tavasz köntösében. Sárgán vagy pirosan izzanak, jémeni, vagy arábiai zászlók, vélnéd, a szélben. Mély-sárga friss virág ezernyi bujt elõ, felmetszett gyöngy megannyi, sáfránnyal töltve sárgáll. A többi kelyhei piroslón izzanak, mintha a levegõbõl nekik nem jutna sáfrány. Annak festése ez mind, kinek keze, ha áldott nem volna, nem száradna el mindaz, mi virág most.

Iszlám kontra Európa?

Utad értelme nem a cél,

hanem a vándorlás.

Nem helyzetekben élsz,

hanem útközben.Márai

Horizont

Izland egy különleges fogalom a geológusok, természetjá-rók, kalandvágyók számára. Európa egyetlen olyan földte-rületérõl van szó, ahol még léteznek olyan majdnem Ma-gyarországnyi területek, amelynek emberi létezésnek, tevé-kenységnek még a nyomátsem találjuk. A Felföld tulaj-donképpen a partvidéketleszámítva szinte teljesenfelöleli az egész szigetet. Ittmég az õserõk a tûz, a víz,a jég, a szél uralják és for-málják a tájat. Az olykor ve-getációtól teljesen mentesterületeken úgy érzi az em-ber, mintha visszacsöppentvolna a Földtörténet kezde-ti szakaszába. Esetenkéntmintha nem is a Földgolyónjárna, hanem a Holdonvagy a Marson. Rendkívüldinamikus felszínû, mégemberi léptékkel mérve isgyorsan változó tájról vanszó. Ez az aktív vulkánizmusnak, a belföldi jégtakaróknak ésolvadékfolyóknak köszönhetõ. Itt található Európa legna-gyobb (legnagyobb vízhozamú) vízesése a Dettifoss, de egy-ben a legmagasabb is (200 m), a Glimúr vízesés. De itt talál-ható még Európa legnagyobb belföldi jégtakarója, legna-gyobb gleccserei, legnagyobb pajzsvulkánjai is. A partvidé-ken kívül a sziget belsõ vidékei teljesen lakatlanok.

1999-ben elhatároztuk a barátaimmal, hogy 2000. évnyarán nekivágunk gyalogosan a Felföldnek és K-Ny-i irány-ban átszeljük a szigetet. Tengertõl tengerig. Közel 800 km-tgyalogolva a rendkívül viszontagságos és kalandos út soránannyi élményben és látványban volt részünk, hogy még ha-zatérve több hónap volt, mire vissza tudtunk állni az itthoni ci-vilizációs kerékvágásba. De ami a legfontosabb, hogy em-berként is sokkal gazdagabbak lettünk. Olyan érzéseket éshangulatokat éltünk át, amilyet még nem volt alkalmunk ta-pasztalni és semmihez sem hasonlítható. Ezeket a végtelen-ség, az abszolút természet, a magányosság és magunkrautaltság keltette érzéseket teljesen magunkba zártuk, és nemfogjuk elfelejteni soha sem.

A visszavágyakozás volt a mozgató rugója annak, hogy2003-ban újra nekivágtunk, és egy másik útvonalon ismét kb.800 km-t gyalogolva átszeltük a szigetet. Belekóstolva a Vat-najökull belföldi jégtakaró platójába is, valamint elértük – a

Földön egyedülálló jelen-ség – a Grímsvötn vulkánkalderáját is. Jelen idõsza-kunkban az egyetlen, jégta-karó alatt mûködõ, aktívvulkánról van szó. Ennélszemléletesebb példájanincs is a tûz és a jég sza-kadatlan harcának.

A 2003-ban szerzett jég-takarós és Grímsvötn vul-káni élmények hatására el-határoztuk, hogy 2005-bena Vatnajökull jégmezõt tel-jes hosszában átszeljük ésleereszkedünk a vulkán kal-derájába, több napot ott tar-tózkodva tanulmányozzuk avulkán környezetét. Közben

a vulkánnak 2004 novemberében volt egy közepes kitöréseis. De ez elég is volt, hogy teljesen megváltoztassa a jégme-zõ felszínét és a kaldera szerkezetét. Hatalmas élmény voltlátni a felszíni különbséget és a még friss jégbeszakadáso-kat, jégolvadásokat, amit a jégmezõ lassan és kitartóan el isfog tüntetni, mintegy egyengetve a felszínt. Míg egy újabbvulkán kitörés újra átrajzolja a térképet.

Legutoljára tavaly 2007 nyarán voltunk Izlandon. Most ki-vételesen délrõl mentünk észak felé és az óceánparttól átkel-ve hegygerinceken, gigantikus szurdokok mentén, utóvulkánimûködésekkel tarkított utunk során eljutottunk Izland egyiklegizgalmasabb területéhez a Lanmannalaugar térségébe.Színes hegyek, fiatal lávaömlések, hõforrások, gyönyörû pa-noráma, ami páratlanná teszi ezt a vidéket.

A kiállítás képei mind a négy expedícióba engednek egykis bepillantást. De Izlandot megérteni, és azt a magával ra-gadó felföldi élményt átérezni és magába szívni az embernekcsakis ott helyben, személyesen lehet.

Szöveg és kép: Folberth Péter

Négymillió lépés az Izlandi Felföldön

55

Hogyha befutottnak képzelem magam:Ébressz rá, Uram, hogy tovább kell mennem.

Izlandi jégmezõkön

Izlandi homokvihar

Ha azt gondolnám, hogy minden rendben:Ébressz rá, Uram, vársz rám, hogy megbocsáss.

Lélekemelõ

66

GYÓNÁSI TANÁCSOK

Béni atya zetelakai pálinkája maga volt a gyümölcs. Párlat ugyan, iható, a pohár szélén gyûrût rajzoló, a torokban csur-ranó, de olyannyira sûrû a nyárvégi kert illataitól, hogy aki a szájába vette, az úgy forgatta a nyelvével, mintha magát azérett szilvát dédelgetné. A szilva pedig – tudjuk – a Hargita környéki kertek fejedelemasszonya. Egyszerû, szerény, azédesnek, a mámorítónak és a keménynek a legkülönösebb egyesítõje. Országában minden szónak helye van, aki meg-gondolatlanul beszél, az kárát látja.– A jó gyóntatónak egyetlen hebehurgyán kimondott szava is bajt okozhat, különösen, ha gyermek a gyónó – kezdte tör-ténetét Béni atya, miután körbe kínálta másodszor is a társaságot. – Történt egyszer, hogy egy kisfiú váltig állította, hogyõneki ugyan semmi bûne nincsen. Óvatosan kérdezgettem: szoktál-e verekedni? Nem, hangzott az önérzetes válasz. Fe-leselni szüleiddel? Nem. Elõfordult-e, hogy haragudtál rájuk, ha megszidtak, esetleg megbüntettek? Nem. Soha? Soha.És az megesett-e, hogy belenyúltál a pénzes fiókba? Nem! Majd kis vártatva hozzá tette: de jó gondolat.

Czakó Gábor

Az Apostoloktól ren-delt nagy Böjt hánynapokból állott ele-inte?

Harminchat napokból ál-lott, amint errõl bölcs Ble-senius ilyenképen ír:Apostoli hagyomány volt,hogy harminchat naponböjtölnek Húsvét elõtt, mi-vel a Törvényben az Istena gyümölcsök dézsmáját,vagyis tized részét magá-nak kívánta, elvégezték,hogy az esztendõ tized ré-szét Istennek szenteljék aböjt által. Továbbá az említett bölcs aztírja: A következendõ Apostoli Atyákhozzáadtak négy napot, hogy a miUrunk böjtjének száma betöltessék.

Minémû hasznai vannak a böjtnek?

A böjt által megengeszteltetik az Isten-nek ellenünk felgerjesztett haragja,amint példánk ebben Ninive városa,melynek Isten szent Felsége JónásPróféta által megjövendölteté, hogynegyven nap múlva elsülylyed. De mi-vel Ninive lakosai böjtöt hirdetének, észsákokba öltözének, megengeszteltékaz Isten haragját, és elfordították ma-gukról a veszedelmet.

A böjt megzabolázza a test gonosz kí-vánságait. Amint szent Ágoston ezt bi-zonyítja: A testet a lélek hatalma aláhajtja, a bujaság tüzeit eloltja, a tiszta-ságnak igaz világosságát felgyúlasztja.A böjt segíti imádságunkat arra, hogykönnyebben meghallgattassék Istentõl.Erre nézve mondta régen Ráfáel Arkan-gyal Tóbiásnak: Jó az imádság a böjt-tel. Tudták ezt jól a szent Apostolok,

azért, midõn a Szent Lélekparancsolatjából Saulustés Barnabást el akartákküldeni a pogányok közé,a Krisztus hitének prédiká-lására: Akkor böjtölvén ésimádkozván, és kezeketreájok tévén, elbocsátákõket.

A böjt igen hathatós esz-köz az ördög hatalma el-len, és annak incselkedé-sei ellen. Valamint a kígyó,ha az embernek éhnyálátmegkóstolja, megdöglik tõ-le; úgy a pokolbéli kígyó a

fanyarú böjt által megrontatik, s meg-gyõzettetik. Az ó Testámentomban Sá-ra Asszony a böjt által és imádság általszabadult meg az Asmodeus ördög ha-talmától.

Hasznos böjt testi egészségünk meg-tartására is; mert amint a felettébb valóevés és telhetetlen zabálás nyavalyákatokoz, úgy a böjt és a mértékletes életmegõrzi egészségét az embernek. Pél-dáink erre amaz négy szent ifjak, Dáni-el, Ananiás, Misael és Azariás, akikrõllrás bizonyítja, hogy bár böjti eleséggeléltek, mindazonáltal az õ orcáik szeb-bek és teljesebbek valának mindengyermekekénél, akik királyi étekkel él-nek .

A böjt igen hathatós eszköz az örök életjutalmának elnyerésére. A nyomorultLázár a sanyarú böjtölés után az Ábra-hám kebelébe viteték, ellenben a gaz-dagon lakozó Epuló pokolba temet-teték. Minekutána Krisztus Urunk negy-ven napig böjtölt, az Angyalok járulánakhozzá, és szolgáltak neki: úgy reméljük,hogy evilági fanyarú böjtölésünket an-

gyali asztal és mennyei gazdag lakoda-lom fogja követni. Ezért szent Ambrus aböjtöt nevezi üdvösségre segítõ orvos-ságnak. Szent Ágoston pedig azt tanít-ja, hogy a böjtölések igen rövid sanya-rúságok által a paradicsom gyönyörû-ségeire vezetnek.

(P. Somogyi Elek 1792-ben megjelent„Idvességes múlatság” c. mûvének

alapján)

Az Egyházi Törvénykönyv 1253. ká-nonja alapján a Magyar KatolikusPüspöki Konferencia az alábbiak-ban határozta meg a böjti fegyel-met:

1.) Szigorú böjti nap van hamvazó-szerdán és nagypénteken. E napokona hústilalom mellett háromszor sza-bad étkezni, és egyszer szabad jóllak-ni. A böjt megtartása kötelezõ mindenkatolikus hívõ számára, aki a 18. élet-évét betöltötte, de a 60. évét mégnem kezdte meg. A hústilalom vonat-kozik mindazokra, akik a 14. életévü-ket már betöltötték.

2.) Nagyböjt péntekjein a húseledeltõlvaló megtartóztatás kötelezõ mind-azok számára, akik a 14. életévüketmár betöltötték.

3.) Egyszerû bûnbánati nap van az évtöbbi péntekén. Ez megtartható a hús-tól való megtartóztatással vagy egyébbûnbánati cselekedettel (önmegtaga-dás, jócselekedet végzése, imádságstb.)

4.) Amennyiben egyházilag paran-csolt ünnep, vagy hazánkban megtar-tott házi, illetve világi ünnep péntekreesik, híveinknek felmentése van abûnbánati nap kötelezettsége alól.

A Negyven napi Böjt

Hogyha kritizálok, másokat megszólok:Juttasd eszembe, Uram, az irányomban tanúsított türelmedet.

Lélekemelõ

77

Anagyböjt a lelki megújulásévente visszatérõ lehetõsége,amikor nemcsak azt határoz-hatjuk el, hogy mit nem teszünk –például nem eszünk csokit, nempletykálkodunk, nem lustálkodunkstb. – hanem azt is, hogy mit te-szünk. Íme 20 konkrét lehetõség:

1. Határozzuk el, hogy elõre elolvassuka vasárnapi szentmise olvasmányait.Így mélyebben megértjük, mintha csakvasárnap hallanánk elõször. 2. Ha nincs idõnk mindegyikre, olvas-suk el csak az evangéliumot!3. Talán még sohasem végeztünk egy-órás szentségimádást. Keressünk egytemplomot, ahol kipróbálhatjuk!4. Gondoljuk át, mire költünk túl sokat!Ruhára? Pizzára, hamburgerre? Zenékletöltésére? Válasszunk ki egyet, és„böjtöljünk” e téren, a megtakarítottpénzt pedig adjuk rászorulóknak!5. Amikor leülünk a számítógép elé, ésamikor a napi munka után felállunk on-nan, csendesedjünk el, mondjunk né-hány perces imát.6. Vegyünk részt hétköznap is szentmi-sén! Egy hétköznap reggeli, délutánivagy esti mise sokkal csendesebb,meghittebb is lehet, mint a vasárnapi.7. Ha nincs feszület a lakásunkban, ve-gyünk egyet, és tegyük ki az ágyunk fö-lé!8. Olvassuk elMárk evangéliu-mát! Ez a legrövi-debb evangélium,amelyet akár egy-szerre végig lehetolvasni, és amely-ben a többi evan-géliumnál is na-gyobb hangsúlytkap nagyböjt szim-bóluma, a kereszt.9. Vegyünk résztkeresztúti ájtatos-ságon! Pénteken-ként sok templom-ban van erre lehetõség.10. Utazás közben kapcsoljuk ki a rádi-ót vagy az mp3-lejátszót! Talán szokat-lan a csönd, de így könnyebb odafigyel-ni saját magunkra és a környezetünkre.11. Vegyünk (elõ) egy jó lelki könyvet,és tegyük az éjjeliszekrényre! Estén-ként olvassunk belõle egy-egy fejeze-

tet! Sok jó könyvet találhatunk az inter-neten is.12. Gondoljuk át, melyik rossz szoká-sunk miatt nem tudunk azzá lenni, aki-nek Isten megálmodott! Nagyböjtbentudatosan hagyjunk fel ezzel a szokás-sal!13. Nemcsak étellel böjtölhetünk, ha-nem bármi mással is. Olvassuk el a kö-vetkezõ gondolatokat a böjtrõl, és gon-

doljuk át, mi az,amirõl a nagy-böjti idõszakbanle tudnánk mon-dani!14. Úgy is „böj-tölhetünk”, hogyelhatározzuk:tartózkodunk akritikus meg-jegyzésektõl!15. A nagyböjtia lamizsnálko-dás abból is áll-hat, hogy beha-tóbban foglalko-zunk valamilyen

társadalmi jelenséggel, azaz utánaolva-sunk pl. a bevándorlás, az emberkeres-kedelem, a faji megkülönböztetés, azAIDS, a gyermekszegénység stb. témá-jának. Adománnyal támogathatunk egyszervezetet, amely az általunk megis-mert területen munkálkodik. 16. Imádkozzunk az emberekért! Ha az

utcán vagy jármûvön meglátunk valakit,akinek úgy érezzük, szüksége van rá,mondjunk el érte egy imát! GondoljunkAlexandriai Philón szavaira: „Mindenki-vel légy szeretetteljes, mert bárkivel ta-lálkozol, mindenki nagy belsõ küzdel-met vív”.17. Elalvás elõtt ismételgessük ma-gunkban a Jézus-imát: „Uram Jézus, Is-ten Fia, könyörülj rajtam”.18. Környezetünkben számos lehetõ-ség van az irgalmasság cselekedetei-nek gyakorlására (Mt 25,35-36: „Éhesvoltam, és adtatok ennem. Szomjasvoltam, és adtatok innom. Idegen vol-tam, és befogadtatok. Nem volt ruhám,és felruháztatok. Beteg voltam, és meg-látogattatok. Börtönben voltam, és föl-kerestetek”). Gondoljuk át, milyen szol-gálatot vállalhatnánk nagyböjtben!19. Gondoljuk át, mi az, ami túl fontos-sá vált az életünkben, és jó volna kisséelfordulni tõle! Tegyünk konkrét elhatá-rozást! 20. A nagyböjt eredetileg a keresztség-re való felkészülés ideje volt. A megke-resztelt ember nagyböjtben felkészül-het a keresztségi fogadalom húsvétimegújítására. A kereszteléskor többekközt megígértük (vagy nevünkben aszüleink ígérték meg), hogy ellenemondunk a bûnnek. Járuljunk szent-gyónáshoz! Ha régen gyóntunk, mond-juk meg a papnak, és kérjük meg, hogysegítsen!

KRISZTUS MA

Krisztus keze márA mi kezünk,Hogy ma is jót tegyen.Krisztus lába most már a mi lábunk,hogy meglátogasson valakit.Krisztus nyelve most már a mi nyelvünk,Hogy ma is szóljon az emberekhez.Krisztus segítsége most márSegítségünkben él,Ha annak oldalára állunk,Aki segítségre szorul.

(14. századi kódexbôl)

Feltámadásra várva

Az üres edényt meg lehet tölteni. A böjt arra való, hogy üres edénnyé tegyen ben-nünket.

Jézus negyven napig böjtöl. A negyven nap nem matematikai érték, hanem azidõszak szentségének kifejezése. Negyven napig esik a vízözönkor az esõ, negy-ven napig idõz Mózes a hegyen, negyven napig tartanak a föltámadt Jézus meg-jelenései. A Szent Negyvennap, amely hamvazószerdával kezdõdik, különlege-sen szent idõ. Szökõárként zúdul rád a megtérésre való fölhívás.

Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot. Akik nem éheznek és nemszomjaznak, boldogtalanok. Gyere az éhezõk és szomjazók közé, hogy megaján-dékozhassuk a többieket.A test sóvárog a táplálék után. Erõteljes szimbóluma ez Isten utáni sóvárgásunk-nak. Aki böjtöl, egész testével imádkozik.

A böjt igenmondás arra a szenvedésre is, amit nem mi csinálunk magunknak.

Nem szabad jóllakni a világgal. A világ jóízû, de túlzott adagban mérgezõ.

A böjtölés sorsközösség vállalása azokkal, akik az éhségtõl és a hiányos táplál-kozástól szenvednek. Nem a szenvedés mértékét utánozzuk; ez bûn volnaegészségünk ellen, és Isten amúgy se kedveli, ha sportot ûzünk az önmegtaga-dásból. A böjt szimbólum. De a szimbólumok visszahatnak belsõ világunkra, ígynövekszik tevõleges szolidaritásunk is.

Aznap várták haza messzi földrõl Jósvai Jancsit, azértpillongattak gyakrabban az országút felé. Így hamarabb észrevették a közeledõ embert, mint más-

kor, már akkor, amikor befordult a Nagysaroknál. De mármesszirõl gyanúsnak tûnt. Mert Jósvai Jancsi magas éskönnyûléptû, ez az ember meg tömzsivolt, és súlyos, úgy lépkedett, hogymajd beszakadt alatta a föld. A kalapjá-nak is furcsa formája volt, nem olyan,mint errefelé szokásos. S ráadásul azember valami nagy, nehéz tárgyat ci-pelt, s mindenki tudta, hogy Jósvai Jan-csi ajándéka nem efféle, némelyek mégabban is reménykedtek, talán nem istárgy lesz.

Ez valami idegen – mondta Bar-talosné, és mindenki ment a dolgára,persze fél szemmel azért lesték, kit ke-res az ember.

Nem sokat teketóriázott, megállt azelsõ lakás elõtt, csak annyit lehetett lát-ni, hogy valamit nagyban tárgyalBûtösékkel, aztán Bûtösné kitárta az aj-tót, az ember megemelintette ládafor-ma csomagját és bement.

Nemsokára aztán Bûtösék ablakánkékes fény villant, elsötétült, kifényese-dett, cikázott, futkosott.

Talán tûz van odabent. Szotyori István odasietett, bené-zett az ablakon. Földbe gyökerezett lábbal állt. A homlokát azablaküvegnek szorította. – Mi van bent? – kérdezte Szabóné. – Egy lány, egy lány van a ládában – motyogta Szotyori Ist-ván –, csillagok vannak a hajában. – Elment magának az esze – mondta Szabóné, és az ablak-hoz sietett. Elõbb beleszorult a szó, aztán meg majdnemcsaksikítva mondta: – Az meg egy ember pisztollyal, odanézzen,egy ember pisztollyal. Mit csinálnak ezek ott az ablak elõtt? Lassan odagyûlt azegész puszta, ágaskodtak, lökdösték egymást, hogy az ab-lakhoz férjenek. De akkor kinyílt az ajtó, kijött az idegen, fur-csa kerek kalapjában furcsán mosolygott, s mintha nem is

Bûtösék, hanem õ volna a házigazda, azt mondta: – Tessenek befáradni. Ott ültek hát tátott szájjal, fölkiáltva, fölsikkantva. A ládábóldõlt rájuk a kép, elõbb bokáig ért, aztán mellközépig, majdszép lassan ellepte õket. – Mindenki itt van? – kérdezte az ember.

– Jósvainé nincs – mondta Szabóné –,fõz a fiának. Állítólag ma jön meg a fiamesszi földrõl. Az ám, a Jósvai Jancsi! – Ne beszéljen annyit – mordult rá vala-ki. Az idegen átment Jósvainéhoz. – Jöjjön, nézze meg. Ilyet még nem lá-tott. – Fõzök a fiamnak – mondta az asz-szony –, most jön meg messzi földrõl. – Ráér vele – nyugtatta az ember –, jöj-jön csak. Jósvainé félrehúzta a lábast a csikótûz-helyen. Ment az ember után.

Csüggtek a ládán. Lüktettek. Sakkor a kalapos fölállt, a fejük fölé emel-te a kezét, valamit motyogott. A láda ki-fényesedett, villant, magába szívta asok embert, üres lett Bûtösék lakása, fa-lai megrepedtek. Az ember fölugrott, aláda köré tekerte a drótot és megemelte.Látszott, most sokkal nehezebb, mintamikor behozta. Sietõsen ment az or-

szágút felé, hogy lerövidítse az utat, átvágott a búzavetésen.Letört búzaszárak maradtak mögötte. Jó sötét este volt már.Az országúton egy fiatalember jött vele szemben. Megállt. – Ember, mi van a maga ládájában? Sírás hallatszik belõle. – Sírás? Talán nevetés. Tényleg, sírás vagy nevetés? Jósvai Jancsi – mert hiszen õ volt – futni kezdett. Otthon min-den üres volt. – Anyám! Emberek! Merre vagytok? Jósvai Jancsi benyúlt az inge alá, egy pici fényecskét vett kibelõle.

A falon beforradtak a repedések, a letiport búza felegye-nesedett. Különben csend volt. Sehol senki.

Lázár Ervin

A láda

H A A B I B L I A L E N N E A M O B I L O M . . .H A A B I B L I A L E N N E A M O B I L O M . . .Mi lenne, ha a Bibliánkat úgy kezelnénk, mint ahogy a mobilunkat?Mi lenne, ha mindig magunkkal hordanánk?Mi lenne, ha mindig visszafordulnánk érte, ha otthon felejtettük?Mi lenne, ha az igékre úgy néznénk, mint az sms-ekre?Mi lenne, ha ajándékként adnánk?Mi lenne, ha vészhelyzet esetén elsõként ezt vennénk elõ?Mi lenne, ha úgy tekintenénk rá, hogy nem tudunk nélküle élni a mai modern világban?

Mert a Biblia olyan, mint a mobilunk. Összeköt Istennel, ezáltal is tudunk Vele kommuni-kálni, aki ezen keresztül válaszol. És miért jobb a Biblia, mint a mobil? Mert soha nem kella térerõ miatt aggódnunk, ugyanis Jézus Krisztus a kereszthalálával megteremtette a100%-os lefedettséget az egész Földön és kiontott vérével aláírta azt a szerzõdést, melyörökre szól, és állja minden számlánkat, így ingyenesen hívható...

Magányomban:Juttasd eszembe, Uram, hogy én milyen sokszor megfeledkezem Rólad.

88Lélekemelõ

Iskolánk egykori diákja, Magay Dáni-el, olimpiai bajnok vívó, jelenlegAmerikában él. Az egyik hazai inter-netes orgánumnak nyilatkozott. Nemcsak a vívásról.

Pompásan indult amerikai karrierje,rögtön a megérkezés után – Mel-bourne-bõl jöttek – show-mûsorbanlátták vendégül azóta már elhunyt baj-noktársával, Keresztes Attilával. Ilyengyorsan, 1956 karácsonyán felfedezteönt Amerika?

Képzelheti, mekkorameglepetés volt,amikor a San Fran-siscóban leszállógéphez odajött egytolmács, és aztmondta, minket ket-tõnket keres, jóllehetsokkal ismertebb,nevesebb sportolókis voltak azon azolimpiai „aranygépen”, mint mi. Újra repü-lõre szálltunk, mentünk a hollywoodi stúdi-óba, ott várt ránk Örley Szabi (szinténszegedi piarista diák volt – a szerk.), aki-vel ifjúsági világbajnokok voltunk. A mûsorróla, az õ életérõl szólt, mi ketten voltunka meglepetésvendégek. Talán még sza-badságharcosoknak is szólítottak ben-nünket. Szabi velünk ellentétben kiválóanbeszélt angolul, igazi amerikai, mázosmûsor volt, de nem bántuk, jó volt õt újralátni. Utána elindultunk a magyar csapategész Amerikát átölelõ túrájára. Aztánvisszatértem San Fransiscóba és elvé-geztem az egyetemet, vegyész lettem.

Azt mondta egyszer, hogy élete legna-gyobb sikere az olimpiai gyõzelemvolt, mégsem emlékszik egyetlen asz-szójára sem, pedig még a gyerekkorivívóleckékbõl is bevillan jó néhánykép.

Hihetetlen, de így van. Huszonnégy évesvoltam, mégis minden kitörlõdött. Jól érzé-kelteti ez, milyen lelkiállapotban vívtam.Pedig a budapesti események napra pon-tosan elõttem vannak. A megalázottság-ból ocsúdó emberek öröme az utcán, ahirtelen felszabadulás katartikus mámoraránk is átragadt, de hát olyan sugárzásvolt, hogy nem is tehettünk ellene. A világmásik felén ellenben aggódtam a szülei-mért, nõvéremért, a rokonaimért, ésegyetlen visszajelzést sem kaptam, mi lettvelük a forradalomban. Több mint egy hé-tig nem tudtam aludni, az agyam leblok-kolt, visszapattantak róla az ausztráliai él-

mények, foglalt volt a lelkem, csak a mér-hetetlen feszültségre, stresszre emlék-szem.

Pedig úgy szeretném felidézni, hogy adobogó tetején állok, felcsendül a him-nusz, együtt lélegzünk az értünk szorítóausztráliai magyarokkal – voltak vagy ez-ren –, de nem megy. Az aggódás mellettállandóan vívódtam, hazatérjek-e, vagymenjek az Amerikába tartó magyar csa-pattal. Végül nem jöttem. Nem tudom,

hogy a józan eszem-re hallgattam-e,vagy befolyásolt va-laki, de mivel tökéle-tesen elégedett va-gyok a sorsommal,életemmel, egynagyvállalat igazga-tójaként mentemnyugdíjba, áldom azIstent, hogy így ala-kult. Azt hiszem, he-lyes döntést hoztam.

Amúgy kísért engem a város, mert azolimpia ötvenedik évfordulójára sem tud-tam elmenni, a feleségem épp az elutazáselõtti napon megbetegedett.

Hisz Istenben? Olvassa a Bibliát?

Nemcsak a Bibliát, más vallások tanait ismegismertem, és a lelki megismerésnélnincs fontosabb. Sokáig önmagamnak isrejtély voltam, a sok olvasás után márnem.

Amerikában vívott még?

Az egyetem alatt vívtam, háromszor nyer-tem bajnokságot, majd iszonyatosan ne-hezen, de elváltam a sportágtól. A szívemegyik darabját áldoztam fel, hogy vegyészlehessek. De a munka mellett nem spor-tolhattam.

Ilyen lelkesen, ekkora elhivatottsággalkezdett vívni is?

Lehet, hogy kiábrándító, de nem szeret-tem vívni. Édesapám tíz- vagy tizenegyéves koromban gondolta úgy, hogy megkell tanulnom ezt a férfias sportágat.Armentano Ede lovag mutatta meg az ala-pokat, nem volt nagy gyönyör a lábmunkaelsajátítása, egy évig nem is vehettünkfegyvert a kezünkbe, akkor is csak tõrt,kardot nem. Amikor már kard volt a ke-zemben, akkor belelkesültem. Az olasz is-kola eltért a magyartól, de rám nagy ha-tással Márky István volt. Elõbbitõl a gyor-saságot kaptam, utóbbitól a képzettséget,a technikát.

Hogyan került Budapestre?

Tehetségesnek tartottak, ezért az olimpiaelõtt egy évvel a fõvárosba kerültem Sze-gedrõl. Azt gondolták, helyem lehet azolimpiai csapatban, és mindent meg is tet-tem érte. Nagyon szorgalmasan figyeltema sportág zsenijeit: Kárpátit, Gerevichet,Kovácsot. Ok voltak az eszményképeim,ha rájuk gondolok, mintha oktatófilmetnéznék. Nekem is volt egy kedvenc akci-óm, oldalvágás fejcsellel, és ezt variáltamis, talán ezzel magyarázható, hogy beke-rültem az utazó csapatba. A vívás olyan,mint egy sakkjátszma. Aki a páston nemhasználja a fejét, nem gondolkodik a má-sik fejével, sikertelenségre van ítélve.

Én nagyon szerettem az akciókat vari-álni, újítani, ezért is sajnálom, hogy a ví-vás ennyire leegyszerûsödött. Már nemtudom nagy élvezettel nézni a nagy verse-nyek döntõit sem. A vívás sokkal izgalma-sabb volt, hiszen még nem tudtuk vissza-nézni, mit választanak az ellenfelek, csaka saját memóriánkra hagyatkozhattunk, kimelyik támadást szereti a legjobban, mika gyengéi. Ha most lennék fiatal, aligha-nem a magas- vagy távolugrást, netán apingpongot választom, amit annak idejénis úgy szerettem, még megvannak az ok-levelek, amiket a Munkára, Harcra Kész,vagyis az MHK-versenyeken szereztem.

Én egy másik oklevélrõl kérdezném, azegyetemirõl. Igaz, hogy Teller Edével iskapcsolatban állt, hogy benne volt a vi-lághírû tudós csapatában?

Ismertem Tellert, találkoztam is vele, devele nem dolgoztam, a Berkeley Egyetemegy másik magyar professzorával, TóbiásKárollyal viszont igen.

Mit jelent önnek a magyarság?

Nagyon sokat. Életem huszonnégy évétaz országban éltem, akkor fejlõdött ki ajellemem, ezt nem felejti el az ember. Ma-napság is emlékszem gyerekkorom me-séire, az énekekre, dalokra, édesapámkedvencére, a Halványsárga rózsára.Ugyanígy az ízek is felejthetetlenek, aszegedi halászléé különösen. Rendszere-sen fõzök, a gulyáslevest, a paprikástnem hagyom a feleségemre, most épplángoshoz készülõdöm.

Általában hogyan telik egy napja?

A fõzésen kívül sportolok, amit felszedek,megpróbálom lemozogni. Tornázok, fu-tok, konditerembe járok, bridzsezünk,rendben tartom Los Altos-i kertünket. Nomeg internetezek, mert az maga a csoda,olyan, mint a magyar kardvívás több mintötven éve.

(index.hu)

Az internet olyan, mint a magyar kardvívás

1954 – Magay Dániel – 2008

Ha irigység ütné fel a fejét:Segíts, Uram, hogy gondoljak a Tõled kapott ajándékokra.

99Prizma

Olvasandó kortársak – olvasható kortársak

Takáts Gyula és a heavy metal

Gimnazista koromban, mikor egyalkalommal meglátogattamKohári Zsolt barátomat, hogymegnézzem és meghallgassam leg-újabb Iron Maiden lemezét, - akkor mégnagy alakú bakelitlemezek voltak, s en-nél a mûfajnál (heavy metal) fontos volta lemezborító grafikája is, egy lemez ígyvolt nézhetõ- mutatott egy verset, me-lyet a Rakéta Regénytár címû újság bel-sõ borítóján olvasott: A vers egyik soraígy hangzott: A vár lilára vál. Váltottunkmég néhány mondatot a versrõl, pl.: „tökjó” stb., aztán betette a lemezt saját(!)hifitornyába, meghallgattuk.

Ha az irodalomtörténetben járta-sabb, érettségi elõtt álló diákokat valakiBaumgarten- díjas – 1949-ig a legran-gosabb magyarországi irodalmi díj volt– költõkrõl kérdezi, akár többet is tudná-nak említeni. Ha kortárs írókról, költõk-rõl kérdezné valaki õket akkor is tudná-nak mondani néhány nevet. De tud-evalaki egyszerre Baumgarten-díjas éskortársköltõt mondani? Pedig van egy:Takáts Gyula. Õ írta a fentebb idézettsort Vihar elõtt címû versében.

A száraz életrajzi tények ennyitmondanak Takáts Gyuláról: 1911-benszületett Tabon, Somogy megyében.Kaposvárott járt középiskolába, majd -miközben festeni is tanult - a pécsi tudo-mányegyetemen folytatta tanulmányait.1934-ben tanári és bölcsészdoktori ok-levelet szerzett, földrajz, geológia és fi-lozófia tárgykörben. 1939-tõl tíz éven áttanított munkácsi és kaposvári középis-kolákban. 1949-tõl Kaposvárott a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója, késõbb aSomogy Megyei Múzeumok Igazgató-ságának vezetõje volt. 1957-tõl a Ma-

gyar P.E.N. Club (nemzetközi írószövet-ség) tagja és 1994-tõl alelnöke. 1985-tõla Berzsenyi Dániel Irodalmi és Mûvé-szeti Társaság elnöke, 1992-ben a Szé-chenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémiaalapító tagja.

Takáts Gyula életmûvének jelentõ-ségét kritikai-irodalomtörténeti vissz-hangja mellett számos díj is tanúsítja.1941-ben Baumgarten-díjat, 1960-banés 1975-ben József Attila-díjat kapott,1985-ben Déry Tibor-jutalomban része-sült. Életmûvét 1991-ben Kossuth-díjjaljutalmazták.

A Nyugat harmadik nemzedékénektagja, Babits és József Attila kortársa,és a miénk is; egyik méltatója szerint az“utolsó pannon költõ”.

Takáts Gyula költészetét mindenek-elõtt jellemzi a somogyi és a balatoni tájerõs, festõi megjelenítése. Nem vélet-len, hogy Egry Józseffel, a Balaton fes-tõjével közös kötetet adtak ki.

A természet legtöbbször szépnek ésidillinek mutatkozik Takáts Gyula verse-iben, olyan valóságnak, amely a föld-hözragadt emberi gondolkodást, lelketmegnyitja valóságon túli, örök értékekfelé.

Verseiben az érzékelhetõ és az el-vont mind kevésbé áll egymással szem-ben, valós és elképzelt, azaz az igazánérzékelt világ gyakran egymásba olvad,a versek látomásossá válnak, de ez so-hasem nehezíti a versek érthetõségét.

Szerkezeti, formai szempontbólgyakran jellemzi költeményeit a tudato-san alkalmazott töredékesség. Ez is se-gíti a belsõ és a külsõ világ együtt látta-tását. A természet mellett gyakori témá-ja a görög filozófiára való reflektálás, a

történelem, mitológia és teljességkérdéseinek vizsgálata.Számomra legkedvesebb, A rejtettegész (1984), címû kötetében a világérzéki és absztrakt rejtett összefüg-géseit mutatja be.A Kövül az idõ (1989) címû köteté-nek utolsó ciklusában megjelenik aköltõ alakmása, Csu Fu, akinek szü-lõföldje Drangalag, ez a képzeletbeliország, amely Na Conxy Pánnal, -ehhez érdemes elolvasni JuhászGyula Gulácsy Lajosnak címû versét.Legutóbbi, Már Drangalag viszi(2001) címû kötetében felerõsödik atöredékes versbeszéd, a kötetben azelmúlttal és az elmúlással való szem-besülés verseit olvashatjuk.Gimnazista korom óta rég elfeled-

tem a nagyon is felejthetõ Iron Maidenegyüttest, a heavy metal zenét, de az-óta is olvasom és keresem Takáts Gyu-la verseit, köteteit.

Kohári Zsolt barátom, a jó módúkommunista család sarja, is elfeledteazóta ugyanezeket, ma már jóravalócsaládapa és közösségében aktív, hívõkeresztény.

Tóth Ákos

Esti látomások

Holdtól világít a kemence fala.Gazból a tücskök dicsérik fényit,s halk danájuk, mint a kék homály úgy leng,elrejtve az est táruló mélyit.

A présház mögött a végtelen guggol.Vágyától fénylik a baglyok szeme,s titka kilóg a zöldes éji zugból.

Már csak köd mintázza a konok valót.Test nélkül lengnek dombok és a fák,s mint kit az óra egy új elembe szült,anyagán, mint üvegen nézek át.

A távol, mint hû kutya közelbe jött,s a sok titok, mint tarka csirkeraj,tenyerembõl eszik a palánk mögött.

Drangalagban él Csu Fu

És Drangalagban él Csu Fu.- De hol?... És merre Drangalag?...Szomszédja sincs, csupán ege,kiszabva egy kicsi darabs alatta mindig ugyanaz a van? -...És mosolyával válaszolt Csu Fu,mert ragyogott, s õ szólt nekia nap alatt, itt is,a mindig ugyanaz a van.

Csu Fu lejött a hegyrõl

Csu Fu lejött a hegyrol... Hívták...Ott állt a palotában már.Várta, hogy az ajtót kinyitják,de csak az arany-sárkányok mögülhallotta annak hangját,aki a földet, s eget rendezi...Hallgatta... Nem értetteegyetlen egy szavát,s hogy csend lett, már látta tisztán,miért lakik ott fönt a sziklán.

És szólt Csu Fu

A nyekergés szép dolog,persze, ha taliga megy.Ám a versben csak olyan,mint bambuszkarón a meggy.

Piros-piros, de ónem oda való.Farkát fogod és így röpíttaligástól téged a ló.

Kezén tartotta

Hogy Csu Fu él-e még,kérdezték tõlem a minap.Fölnéztem... Láttam a hegyet.Fénylettek a sziklafalak.Kimentem, s barlangja elõttkét csalán és egy kis menyétnapoztak kora délelõttés maga bár csak mosolyával írt,de most egy versikét adott.“Ha nem süt,akkor is ragyog.”Csak ennyi volt és a kezéntartotta Csu Fu a napot.

Kiábrándultságaimban:Tudatosuljon bennem, Uram, hogy Te vagy a vigasztalásom.

1010Kultúrkáló

Március 23-ig látható a MagyarNemzeti Galériában egy egye-dülálló gyûjteményes kiállítás amagyar romantika talán legnagyobbrajzoló-akvarellistájának, Zichy Mihály-nak az életmûvébõl.

Az 1827. október 14-én, a Somogymegyei Zala községben született mû-vész a veszprémi piarista gimnáziumiévei alatt már egyre inkább a képzõmû-vészet és a rajzolás felé fordult, de mintahogy akkoriban ez megszokott volt,(kellett egy „normális” diploma is) apesti jogi kar mellett Marastoni Jakabfestõakadémiáján csiszolta festõi ésrajzi tudását. A jogi tanulmányok mindkevésbé kötötték le figyelmét, egyre in-kább a mûvészpálya felé vonzotta aszíve. Hogy technikailag a lehetõ leg-nagyobb mértékben fejlõdhessen,Bécsbe ment, ahol a természetesség-re, valóságfestésre törekvõ Waldmüllermagániskolájában tanult.

Waldmüller az akadémiai mûvészetoktatási rendszerének ellenében a ter-mészet utáni festést szorgalmazta ésZichy nem mindennapi tehetségét márelég hamar fölismerte.

Korai, romantikus életképei mestere hatását viselik ma-gukon, miképpen ezt a hatást egész késõbbi munkásságánis érezni lehet. Ezt illusztrálandó, két Waldmüller-mûvet is aközönség elé tár a kiállítás. Ott sorakoznak a falakon a fiatalfestõ drámai mûvei, a Koporsólezárás, az Imádkozó asz-szony, a Krisztus képek és korai remekmûve, a „tengeri vé-szek” és katasztrófaképek hagyományait követõ, romantikusMentõcsónak.

Bár képeit el tudta adni, és megrendeléseket is kapott,mindez nem volt elég, hogy egzisztenciáját megalapozza.

Waldmüller ajánlására, õt helyettesíten-dõ, költözött 1848 januárjában Oroszor-szágba, hogy Katalin fõhercegnõt raj-zolni tanítsa. Rövidesen azonban ott-hagyta állását – ehhez hozzájárult az is,hogy a szabadságharc elfojtásában ré-szes cári hatalommal nem kívántegyüttmûködni –, de ennek ellenéreSzentpéterváron maradt.

Mégis 1852-ben újra a cári udvarszolgálatába állt, s ettõl kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal egészenhaláláig Szentpéterváron maradt. Négycárnak, I. Miklósnak, II. Sándornak, III.Sándornak és II. Miklósnak volt udvarifestõje. Ebben a minõségében többezer grafikán, akvarellen örökítette megaz udvari élet eseményeit, szereplõit,vadászatokat, cári esküvõt, fogadáso-kat és koronázási ceremóniát. Ezekbõla bravúros technikával készült mûvek-bõl láthatjuk a legjobbakat a NemzetiGaléria kiállításán. Eddig ezeket az ak-varelleket a hazai közönség nem láthat-ta.

Zichy Mihály 1859-ben megkaptaa Cár Õfelsége Festõmûvésze címet is.

Végezetül, de nem utolsó sorban most elõször láthatókegyütt a kiállítás egyik fõ vonulatát képezõ eredeti illusztráci-ók, melyeket Madáchnak Az ember tragédiájához, Aranynaka balladáihoz és a Fausthoz készített. A tárlaton láthatók agrúz nemzeti eposzhoz, Sota Rusztaveli: Tigrisbõrös lovagcímû mûvéhez rajzolt illusztrációi is. Zichyt Grúziában mind-máig nemzeti hõsként tisztelik és szobrot is állítottak neki,Tbilisziben meg utcát is elneveztek róla.

Egy szóval, büszkék lehetünk rá. Mindenkinek nagy sze-retettel ajánlom figyelmébe.

Simor Márton

Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem

Kérjük, hogy 2007. éviszemélyi jövedelemadójának 1%-ával

támogassa a

DUGONICS ANDRÁS ALAPÍTVÁNYTDUGONICS ANDRÁS ALAPÍTVÁNYTAdószám:

1 9 0 8 3 9 2 4 - 1 - 0 6A SZEGEDI PIARISTA DIÁKOKÉRTA SZEGEDI PIARISTA DIÁKOKÉRT

A híres Madách-illusztrációk egyike

Hogyha túl sokat kérnék: Jusson eszembe, hogy csak Te tudod, mi válik javamra.

1111Kultúrkáló

Kultúrkáló

Ábrándjaimban:Emlékeztess, Uram, igéreteidre.

SZEPI - VIDEO¸ REMBRANDT – színes magyarulbeszélõ francia-német-holland film-dráma, 1999 – Fõszerepben: KlausMaria Brandauer (Vö.: Szabó István Os-car-díjas Mefisztója!) – Rembrandt vanRijn már elismert, középkorú mester,amikor bevezetik a mûtermébe a fiatal,hamvas Saskia Uyleburghot, hogy elké-szítse a lány portréját. Saskia jómódú,nemesi családból származik, mégsemegy elkényeztetett fruska. Hiába a mes-ter nyers modora és pokróc természete,Saskia tudja, hogyan bánjon vele, így ha-marosan egymásba szeretnek. Boldog-ságukat Rembrandt féktelen költekezés-sel ünnepli. A mézeshetek egészen ad-dig tartanak, amíg elsõszülöttjük megnem hal. Majd a második kisbaba is, és aházra egyre mélyebb letargia telepszik.Az utolsó gyermek ugyan erõs és egész-séges, Saskia azonban nem épül fel aszülésbõl. Rembrandt újra gyászol - ez-úttal évekig. Munkáját, kapcsolatait elha-nyagolja, ezáltal elszegényedik, és kire-kesztõdik a társasági életbõl. Egyetlenember tart csak ki mellette: fiatal és csi-nos cselédje, aki testi-lelki társává válik.

¸ SIMON MÁGUS (1998) – Író-rende-zõ: Enyedi Ildikó – A film úgy indul, mintegy rövid hír a világ bármelyik esti lapjá-ból. 1998: Párizs. Bûneset, semmi nyom.A rendõrség tanácstalan. S ahogy más-kor is megteszik titokban: egy különlegesképességû embert, egy „extraszenz”-ethozatnak külföldrõl. A mágus keletrõl jön,Magyarországról és Simonnak nevezimagát...

A film a 30. Magyar Filmszemlén alegjobb rendezés, a legjobb férfi fõsze-replõ és a legjobb operator díját nyerte. operatõr: Máthé Tibor, vágó: Rigó Mária,szereplõk: Andorai Péter (Simon), JulieDelarme (Jeanne), Halász Péter (Péter),Hubert Koundé (Paul), Nagy Mari.

¸ KAROL – AZ EMBER, AKI PÁPALETT I-II. – olasz-lengyel történelmifilm 2005. – A kétrészes, több mint há-rom-órás film Karol Wojtyla életét meséliel, bemutatva az egyetemista korától1978-ig, pápává választásáig terjedõ,csaknem negyven esztendõt.

¸ PORTUGÁL – színes magyar játék-film, 1999 – Egressy Zoltán és LukátsAndor története itthon, vidékikörnyzetben játszódik. A magyar falu jel-lemzõ figurái elevenednek meg, jellemzõhelyzeteikben, nagyobbrészt egy kocs-ma hûvösében mondják el mindazt, amitaz életükrõl elmondhatnak. A Portugál

helyzetkép, az elvágyódás filmje. Vacakhely ez, ahonnan el kéne menni, valamijó kis helyre „menni kell, innen el”, oda,ahol több a nap, több a lehetõség, több aszív, több az élet. A Portugál a tehetet-lenség és a belenyugvás filmje, ahol ahõsök nem mennek – csak jönnek; nemtudnak – csak gondolnak; nem tesznek –csak várnak, és addig is isznak egy-kétfröcsit.

A Portugál tarkamagyar kocsma-jajeredeti figurákkal, avagy egy felhaszná-lóbarát népfilmmû maradandó beszólá-sokkal.

2001-ben a magyar újságírók Filmkri-tikai Díja Szirtes Áginak a legjobb nõimellékszereplõ kategóriában. „Folynak a sorsok, fröccsen az élet, el-iramlik a lét, nihilbe menekül a holnap.Meg lehet-e állítani? Aligha! De töpren-geni rajta érdemes!” (Egy nézõ)

SZEPI - AUDIO¯ DÉS, GESZTI, BÉKÉS – A DZSUN-GEL KÖNYVE (musical) és RudyardKipling : The Jungle Book – szép angol-sággal elmeséli (= Narrated by) MadhavSharma – De megtekintheted KordaSándor (1947) kiváló színes filmjén is…

Találkoztam egy érdekes formációval:¯ THE LOST CHRISTMAS EVE – ÉS– THE CHRISTMAS ATTIC... Nos, hogy mit is jelent számomra aTrans Siberian Orchestra által képviseltzeneszemlélet, mentalitás, attitûd? Iga-zán ezt csak azután tudtam megfogal-mazni magamban, miután megnéztem aDVD-jüket (The Ghosts of ChristmasEve) egy kedves ismerõsömnek köszön-hetõen. Ez a zene tökéletesen az érzel-mekrõl szól. Itt nincs keménykedés, sár-kánygyilkolás, emberáldozat, kábszer,vagy hülye politikai utalások. Itt én csaktömény szeretetet éreztem, felemelõhangulatot, tömény jókedvet, az együttlétcsodálatos élményét, amit mindenkimegtapasztal Szenteste után szerettei-vel a kandalló elõtt ülve, nézve ki a havasutcára. Nekem megnyugvást ad egy-egyTSO album. Annyi szeretet árad belõlük,hogy betölti két karácsony közti egészévemet. Számomra ez a TSO. Ez a har-madik album lezárása a Karácsony szto-rinak, aminek pontos leírását mindenkimegtalálhatja a www.trans-siberian.com-on, és eltekintenék a sztori boncolgatá-sától, hiszen ha megnézitek, rohadtulhosszú :-) . Azt viszont bizton állíthatom,hogy a TSO friss anyagával méltón foly-

tatja a már elkezdett utat, s már-már ha-gyományosnak mondható így karácsonyelõtt, hogy az ember elõszedi lemezei-ket...

¯ TRANS SIBERIAN ORCHESTRA:BEETHOVEN'S LAST NIGHT1827 õszén, egy hideg estén borzalmasvihart söpört végig Bécs városán. Ezenaz estén Ludwig van Beethoven nappali-jában üldögélt és zongoráját püfölte: 10.szimfóniáján dolgozott épp, de mint tud-juk, ez élete utolsó éjszakája volt, és aszimfónia sosem készült el... Évekkel ké-sõbb a Trans Siberian Orchestra sajátstílusában meséli el nekünk ezen éjsza-ka történetét! A 22 dalból álló rock operá-ban megvan minden, ami az elõzõ kétTSO albumot már listavezetõkké tette.Paul O'Neill - egy igazi zenei reneszánszember - az eredeti Beethoven 5. szimfó-niát használta fel alapul saját zenei kirán-dulásaihoz. Mûveiben Andrew LloydWebber, a Yes és az Aerosmith hatásaugyanúgy érezhetõ. "Látomásait" pedigrégi zenésztársai, a TSO másik két tagja,Jon Oliva és Robert Kinkel váltja zeneivalósággá, egy csapat tehetséges ze-nész segítségével. A mostani lemez tör-ténete 50 %-ban megtörtént dolgokból,és 50%-ban olyan dolgokból áll, amikmegtörténhettek volna. Ugyanakkor az-zal a gondolattal is foglalkozik, hogy mi-lyen kicsik a mi mindennapos tragédiáinkahhoz képest, hogy Beethoven karrierjefelét süketen élte meg, vagyis a saját ze-néjét sem hallhatta meg soha, mégis le-gyõzte ezt a nehézséget. Több mint egyóra rock és klasszikus élvezet!http://www.trans-siberian.com/intro.html

A filmzene kedvelõinek:¯ CRAIG ARMSTRONG (zeneszerzõ)a londoni Royal Academy of Music hall-gatója volt, ahol zongorát és zeneszer-zést tanult. Végzése óta számos koncer-ten, filmes projektben vett részt. Utóbbi-ak közül a legfontosabbak: A csendesamerikai (The Quiet American), MoulinRouge, A sárkány csókja (Kiss of theDragon), Az emberrablás (The Clearing),A csontember (The Bone Collector), Em-ber tervez… (Best Laid Plans), Doktorzsiványok (Plunkett & Macleane),„Orphans”, Rómeó + Júlia (WilliamShakespeare's Romeo + Juliet), „Close”,„Fridge”, „A Good Day for the Bad Guys”,és legújabban: „Elizabeth: Az aranykor”.A csendes amerikai (Grahaam Green re-gényébõl) és a Moulin Rouge filmek iscsemegének számítanak...

Szegheõ József SP

NB.: A katalógushonlapunkon megtekinthetõ!

Újdonságaink1212

Kultúrkáló

Amodern biológia alapmûve: a Fajok eredete 1859-benjelent meg. Charles Darwin körülnézett a teremtett vi-lágban, rácsodálkozott sokszínûségére és fölismerteazt az egyszerûségében is csodálatos elvet, amellyel mindezmegmagyarázható. A természetes kiválasztódás, az evolúcióhozza létre ezt a változatosságot.

Kortársa, Gregor Mendel a genetika tudományát indítottahódító útjára. Õ kezdte el feltárni az öröklõdés titkait. A bioló-gia két ága közötti látszólagos ellentétet a 20. század ötve-nes éveiben, a „kettõs spirál” a DNS felfedezésével sikerültfeloldani.

Richard Dawkins az Önzõ gén címû kiváló könyvébenmutatott rá arra, hogy az evolúció valójában a DNS szaka-szok, a gének versenyét jelenti. Azok a gének maradnak fenna populációban, melyek az egyed túlélési és szaporodásiesélyeit növelik. A gének többsége nem csak abban a fajbanfordul elõ, amelyhez az egyed tartozik. Általában jóval a fajkialakulása elõtt keletkezett, és utazott egyedek, fajok lánco-latán keresztül, míg ide nem ért.

Dawkins legújabb könyve igazi zarándoklat az élet hajna-lához. A zarándoklat ve-lünk, emberekkel kezdõ-dik, majd elindulunk visz-szafelé az idõben. Meg-nézzük, hogy kik a legkö-zelebbi rokonaink. A DNSláncok összehasonlításá-val, és az õslénytani lele-tek segítségével találkoz-ni tudunk a közös õsünk-kel. Elõször azzal az õs-sel, aki a csimpánzoknak,bonobóknak és nekünkközös õsünk. Meghallgat-juk az õ meséjüket, ho-

gyan élnek, mióta elváltakútjaink. Majd a többi fõ-emlõssel is találkozunk,majd a majmokkal, és ígytovább. Minden újabb ta-lálkozás új meséket rejt.Számomra az egyik leg-érdekesebb a 17. találko-zásnál hangzik el. A két-éltûek között egy szala-mandra mesél. A Parti-hegység és a SierraNevada között található aKözépsõ-völgy. A völgy-ben nem, de a völgy pe-remén körbe szalamand-rák élnek. Délen két faj, egy foltos és egy egyszínû él. Egy-más között nem párosodnak. De ha elindulunk a nyugati pe-remen észak felé, azt találjuk, hogy az egyszínû szalamand-rákon halvány kis pöttyök jelennek meg. Ahogy a keleti pere-men dél felé megyünk egyre inkább pöttyös egyedek élnek,míg délen felismerjük, hogy ez a két faj folytonos átmenetbenment át egymásba. Gyûrûfajról van szó. Bár a szomszédosterületeken, mindenhol párosodásra képesek az alfajok, ottdélen, ahol a két vége összeér a gyûrûnek, már két fajról be-szélhetünk.A cikkben nem tudom tovább követni a zarándoklatot az életeredetéig, de mindenkinek melegen ajánlom ezt a gondolat-ébresztõ, izgalmas könyvet, amely nem könnyû olvasmány,de megéri a fáradtságot.

Serényi Tamás(Richard Dawkins: Az Õs meséje)

SZEPI - KÖNYVTÁR& GYURGYÁK JÁNOS: EZZÉ LETTMAGYAR HAZÁTOK. A MAGYARNEMZETESZME ÉS NACIONALIZ-MUS TÖRTÉNETE. OSIRIS, 2007Gyurgyák a 2001-ben megjelent „A zsi-dókérdés Magyarországon” címû hat-száz oldalas monográfiája után újabbmegkerülhetetlen mûvel írja be magát amagyar eszmetörténetbe. Alapos, tudo-mányos, kiegyensúlyozott, fájdalmasanõszinte. Ritka ez ebben a témában.

& MÛVÉSZET ÉS SZAKRALITÁS.KERESZTÉNY MÛVÉSZEK A MA-GYAR KATOLIKUS RÁDIÓBAN. VÁ-LOGATÁS DVORSZKY HEDVIG RI-PORTJAIBÓL. JEL KIADÓ, 2007

A jeles iparmûvész-riporter napjaink hí-res magyar képzõmûvészeivel beszél-getve a szent és a profán, a mûvészetés a giccs határkérdéseit járja körül.

& A MAGYAR NOVELLA ANTOLÓ-GIÁJA I-II. OSIRIS, 2003 + A MA-GYAR ESSZÉ ANTOLÓGIÁJA I-IV.OSIRIS, 2007Mind a magyar novellák, mind a magyaresszék reprezentatív gyûjteményemajd harminc-negyven évvel ezelõtt je-lent meg utoljára. Az Osiris Kiadó új,hatalmas gyûjteményei alapmûveketsorakoztatnak fel, ill. nehezen hozzáfér-hetõ szövegeket közölnek újra.

& ABLONCZY BALÁZS: TELEKIPÁL. OSIRIS, 2005

A fiatal történész által írt munka azótamérföldköve lett az életrajzközpontúmikrotörténelem-írásnak. A huszadikszázadi magyar történelem nagy, sze-rencsétlen sorsú (piarista öregdiák) mi-niszterelnökének bemutatása hihetetle-nül finom és mély vállalkozás.

& MIT KEZDJÜNK VELE? KÁDÁRJÁNOS (1912-1989). A XX. SZÁZADINTÉZET 2007-BEN TARTOTT KON-FERENCIÁJÁNAK ELÕADÁSAI. 2007Huszadik századi történelmünk (túl) kö-zeli alakja Kádár. A Schmidt Mária általnemrég szervezett konferencián jelesmagyar történészek próbálták megraj-zolni ennek az igencsak ellentmondá-sos figurának a körvonalait.

Németh Attila SP

Tamás mester könyvespolca

Az Õs meséjeZarándoklat az élet hajnalához

1313

Hogyha távol éreznélek magamtól:Emlékeztess, Uram, hogy mindig velem vagy.

Nyelvzsonglõr

Bûneimben:Juttasd eszembe, Uram, hogy minden megtérõt szeretettel fogadsz.

In the last issue of PiárFutár I asked you to do a nice quizin connection with the Bible. The good solutions camefrom Héjja Szabolcs 9 B. Thanks a lot indeed!In our school the language teachers have started to

organize a competition with the topic of “twin city.” One twincity is Cambridge so I would like to encourage you to doresearch and answer to my questions. (And come to the com-petition as well!)

What is the connection between Cambridge and Sir IsaacNewton?What kind of festival is Strawberry Fair? When is it?How long has Szeged been twinned with Cambridge?Can you name the “University Church”?Tell me the names of the two football clubs!

Send me your solutions to my e-mail address:mnagy@szepi.hu

Warm regards,Nagy Mariann

English Corner

Am 31. März veranstalten wir einen Wettbewerb überunsere Partnerstadt Darmstadt.Damit die Vorbereitungszeit erfolgreicher wird, hast du dieMöglichkeit, einige Unterrichtsstunden im Computerraum zuverbringen und im Internet nach dem Thema zu recher-chieren. Ich habe einige Fragen zur Stadtkunde zusam-mengestellt, so kannst du dein Wissen auf Probe stellen.Deine Lösungen schick mir an meine E-Mail-Adresse:nemes@szepi.hu

1. Darmstadt gilt als Zentrum des Jugendstils. Wohin gehtdieser Ruf zurück?2. Wie heißt das Bauwerk von Hundertwasser in Darmstadtund warum heißt es so?3. Welche Institute sind zur Zeit im Schloss?4. Warum kann die Stadt den Titel Wissenschaftsstadt tra-gen?5. Wie heißt der Tierpark in Darmstadt? Welche Seltenheitenleben da? (Schreib nur eine!)

Deutsche Rubrik1414

Az elõzõ hónapi megfejtés a következõ: Joséphine vá-lasztott egy követ és leejtette. A királynak pedig eztmondta: – Elnézést, uram királyom, hogy ilyen figyelmetlen voltam.No, de sebaj, a másik kezedben lévõ kõ színérõl könnyenkövetkeztethetünk arra, hogy én melyik követ választot-tam. Így járt túl a lány a király eszén.

Sikeres megfejtõk: Balogh Ákos, 11 a oszt. tan. ésNemes Zsuzsanna tanárnõ volt, jutalmuk egy-egycsokoládé.

Aktuális történetem a következõ:

Seholse városkában élt két "tisztességes" betörõ,Zömök Johnny és Hosszú Fred. Nevüket testalka-tukról kapták, Johnny alacsony és izmos, zömök testalka-tú férfi volt; Fred pedig magas és vékony, hosszú végtagok-kal rendelkezett. Testi adottságaikat ki is használták a betö-réseik alkalmával, ha úgy adódott a helyzet Hosszú Fred lét-raként is funkcionált társa számára.

Egy szép nyári estén történt, hogy párosunknak sikerült a he-lyi ékszerbolt félve õrzött gyémántjait elrabolni. Igen ám, denem maradt sok idejük a zsákmány elrejtésére, hiszen az ék-szerboltban lévõ riasztó azonnal jelzett a rendõrségen. Úgytûnt azonban, hogy a véletlen sietett a segítségükre, hiszen

Johnny idõs nagynénjének háza alig kétutcányira volt atetthelytõl. El is rohantak hát a házhoz és kitalálták,hogy az ereszcsatorna alatt van egy mélyedés, amit

takar egy gerenda, oda fogják rejteni kincsüket. Mivelmár fogytán volt az idõ, gyorsan kellett cselekedni,

és hát az utcán nem használhattak létrát, mert az túlfeltûnõ lett volna, ezért Hosszú Fred nyakába vettetársát, de nem jártak sikerrel, Johnny karja nem értel a rejtekhelyig. Pár perc múlva viszont egy na-

gyon egyszerû ötlet segítségével sikerült biztonságba he-lyezni a gyémántokat.Kérdés: Mit találtak ki ?

Válaszaitokat küldjétek e-mail címemre: mnagy@szepi.hu Jó fejtörést!

Nagy Mariann

Sherlock Holmes is beájulnaavagy bûnügyi esetek kezdõknek és haladóknak

A priest and a rabbi are in a car crash and it's a bad one. Both of their cars are demolished but amazingly neitherone of them is hurt. After they crawl out of their cars, the rabbi says, "So you're a priest. That's interesting; I'm arabbi. Wow, just look at our cars! There's nothing left, but we're unhurt. This must be a sign from God that weshould meet and be friends and live together in peace."The priest replies, "Oh, yes, I agree. It's a miracle that we survived and are here together.""And here's another miracle," says the rabbi. "My car is destroyed but this bottle of wine didn't break. Surely Godwants us to drink the wine and celebrate our good fortune," he says, handing the bottle to the priest.The priest nods in agreement, opens the wine, drinks half of it, and hands it back to the rabbi.The rabbi takes it and puts the cap back on."Aren't you going to have any? asks the priest."Not right now," says the rabbi. "I think I'll wait until after the police make their report."

Aszékesfehérvári Csitáry G.Emil uszodában 2008. február9-én, szombaton került meg-rendezésre az Úszó diákolimpia Or-szágos Döntõje. Már a megyei döntõteljesítményei jelezték, hogy jó sze-replésre számíthatunk. A zömében ví-zilabda játékosokból álló, 4. korcso-portos, 6x50 m-es gyorsváltó csapa-tunk igazán ki is tett magáért: az erõsmezõnyben, korábbi legjobb eredmé-nyébõl közel hat másodpercet lefarag-va, az ötödik helyen végzett! Az új is-kolacsúcs: 3 p 02,53 mp. Csapatta-gok: Nagy Milán 9.a, Laczkó Attila 9.b,Szabó András 9.b, Bárkányi Tamás

8.a, Stefán Márk 8.a, Szentpáli Do-monkos, 7.a.

A 100 m-e gyorsúszásban me-gyei bajnokunk, a válogatott vízilabdásNagy Milán az idõelõfutamokból egyé-ni csúcsát (59,00,00) beállítva kvalifi-kálta magát a döntõbe, ahol a nyolca-dik helyet szerezte meg, ami ragyogóteljesítmény! Ideje: 59,00,01.

A csapatot szülõkbõl, testvérek-bõl, rokonokból álló lelkes szurkolótá-bor is elkísérte. Ezúton köszönjük ne-kik a biztatást, valamint azt, hogy segí-tettek az oda- és visszautazásban.

Gyõri Ferenc

Élesedõ verseny a házi atlétikai bajnokságon!

Úszásból 5-ös!

Partvonal

Február 12-19. között került meg-rendezésre a házi TerematlétikaiBajnokság, mely az idén is élve-zetes, sportszerû küzdelmeket hozott.A versenyt a hagyományokhoz hûen ötegyéni versenyszámban és egy váltó-számban bonyolítottuk le. A legjobbpontszerzõ atléta a tavalyi tanévben isdiadalmaskodó, az idén már a "nagyob-bak" versenyében induló Csikota Péterlett, kevéssel megelõzve Halmai Szer-vácot. A legtöbb pontot a 10. A osztálygyûjtötte össze, négy ponttal többet,mint a szintén derekasan helytálló 9. A.Ezzel csökkent a két élen álló osztályközötti különbség! Nagy izgalommalvárjuk a sorsdöntõ, tavaszi SzabadtériAtlétikai Bajnokságot.A LEGJOBB EREDMÉNYEK7-9. osztály30 m-es rajtverseny (mp)1. Petrovics László 8.a 4,62. Borovszky Norbert 9.a 4,63. Doszpod Kristóf 9.b 4,71500 m (p:mp)1. Seres Imre 9.a 05:30,32. Barzó Pál Balázs 8.a 05:30,43. Kohl Norbert 8.a 05:31,8Helybõl távolugrás (cm)1. Doszpod Kristóf 9.b 2292. Halmai Szervác 9.a 2193. Császár Attila 7.a 219Magasugrás (cm)1. Halmai Szervác 9.a 1552. Lévai Benedek 8.a 1453. Borovszky Norbert 9.a 145Tömöttlabda lökés (4 kg) (m)1. Halmai Szervác 9.a 10,02. Gulyás-Oldal Viktor 7.a9,8

3. Lévai Benedek 8.a 9,410x1 körös váltó (p:mp)1. 9.a 02:25,82. 8.a 02:30,23. 7.a 02:37,610-12. osztály30 m-es rajtverseny (mp)1. Szrenka Gábor 12.a 4,22. Csikota Péter 10.a 4,23. Simon Bálint 10.a 4,31500 m (p:mp)1. Simon Bálint 10.a 05:13,62. Csikota Péter 10.a 05:15,73. Maróti Balázs 12.a 05:25,2Helybõl távolugrás (cm)1. Szrenka Gábor 12.a 2562. Csikota Péter 10.a 2273. Kustár Ferenc 10.a 225Magasugrás (cm)1. Gonda Áron 12.a 1552. Csikota Péter 10.a 1553. Ördög András 11.b 150Tömöttlabda lökés (4 kg) (m)1. Ördög András 10.b 11,82. Gonda Benjámin 10.a 11,33. Csikota Péter 10.a 11,010x1 körös váltó (p:mp)1. 10.a 02:22,4A TEREMATLÉTIKAI CSAPATVER-

SENY VÉGEREDMÉNYE1. 10.a 842. 9.a 803. 8.a 414. 12.a 315. 7.a 226. 10.b 147. 9.b 138. 11.b 49. 11.a 010. 12.b 0

MEZEI ÉS TEREMATLÉTIKA

PONTSZÁM EGYÜTTMezei Terem Összesen

9.a 49 80 12910.a 35 84 11912.a 29 31 607.a 34 22 568.a 0 41 4111.a 20 0 2010.b 0 14 149.b 0 13 1311.b 7 4 1112.b 0 0 0

Gyõri Ferenc

Kilencedik alkalommal kerültmegrendezésre február 16-án anemzetközi középiskolai terem-labdarúgó torna. Az idén 9 csapatot hív-tunk meg erre az eseményre, és a kéttestvériskolánkat is, Aradot és Temes-várt.Két csoportban zajlottak a küzdelmek.A csoport: Gábor D., SZVSE, Piarista,Hansági, B csoport: Deák, Temesvár,Arad, Krúdy, Makó.Végeredmény: 1. SZVSE, 2. Makó, 3.Deák, 4. Gábor D.Legjobb kapus: Fazekas Bálint (Makó)Legjobb játékos: Debreczeni Dávid(Makó)Gólkirály: Grünvald Attila (Deák)

A hazai csapat a csoportjából nem jutotttovább.

Zsova Tamás

1515

Hogyha meginogna a hitem:Juttasd eszembe, Uram, hogy imádkoznom kell.

Úszóválogatottunk

IX. SZEPI-Kupa

Miért tagadta meg Péter az Urat? A vicc poénja e havi rejtvényünk megfejtése.A megoldásokat 2008. március 7-ig kérjük bedobni a gimnázium portájánálelhelyezett szerkesztõségi postaládánkba, vagy elküldeni elektronikus levélcí-münkre: piarfutar@szepi.hu. Elõzõ havi rejtvényünk megfejtése: „Minden emberakkora, amekkora dolgok feldühítik.” Ördög Bence 12. B osztályos diákunk nyertpiáros pólót, amit átvehet a szerkesztõségben. Gratulálunk!

– Sorold föl a Tízparancsolatot!– ... 10.: Felebarátod tulajdonát,szarvasmarháját ne kívánd!

– Milyen népeket találtak a zsidókKánaánban, miután véget ért a pusztaivándorlás?– Filiszteusok, ammoniták, her-moniták...

– Hogy nevezik az egyházközségvezetõjét?– a pápa...

– Mikor halt meg Ady Endre?– Hát a szifilisz.

– Ki volt már püspökszentelésen?– Én.– És kit szenteltek föl?– Arra már nem emlékszem, csak arra,hogy rosszul lettem.

– Magyarországon a Hotrhy-korszak-ban nem volt fejlett a nehéz- és aközépipar...

– Az amerikai polgárháborúban ki voltaz déliek leghíresebb tábornoka?– Ulysses...

– Isten az íróiknak lesugallta a szen-tírási szövegeket...

Papp Attila gyûjtése

Mózes népével menekül az egyipto-mi hadsereg elõl, amikor odaérnek aVörös-tengerhez. Mivel az üldözõkmár közel járnak, Mózes összehívja anép elõljáróit.– Az üldözõ hadsereg a nyomunkbanvan – mondja nekik –, és az utunkatez a tenger állja el. Ha valakinek vanvalami ötlete, mondja gyorsan!– Javasolnám, hogy építsünk egy hi-dat – szól a legöregebb zsidó.– Sajnos arra már nincs idõnk. – vá-laszolja Mózes.– Ha építenénk néhány tutajt, át tud-nánk evickélni – mondja a legböl-csebb zsidó.– A nyomunkban vannak, így már ar-ra sincs idõnk.Ekkor így imádkozik Mózes marke-ting menedzsere:– Uram, ötletem nekem sincs, de hasikerül megoldást találni a problémá-ra, két oldalt lefoglalok neki az Ótes-tamentumban...

Köpésekaranyból

Lecke Adenozin-trifoszfát Sportpóló

Orvos-tudomány

Megfejtés (1)

Toldalék-olás

Kettõzve mesefigura

Hálóban a labda A

gyorsulás jele

☺

Könyvet forgató

…-móg

Gyümölcs belsejében

van

Lángolsz

Bogár

Eltelít az

étel

Fordítva a U2 front-embere Némán

gyúl!

Lónoszo-

gatás Tennivaló

Régi

Megfejtés (2)

Össze-

vissza sóz! Eszkábál

Duplázva

gondozónõ

Satöbbi Páratlan Zita!

Te meg én

Lám

Ezen a napon

Kõbe vés

Dehogy! Fába mintát véset

Az Északi-közép-

hegység része

Idõ-

határozó szó

IMPRESSZUM – PIÁR FUTÁR – IMPRESSZUM – PIÁR FUTÁR – KIADJA a Dugonics András Piarista Gimnázium aDugonics András Alapítvány támogatásával. Számlaszám: 10402805-28012423-00000000SZERKESZTÕSÉG 6724 Szeged, Bálint Sándor u. 14., 1.17-es szoba Tel: 62/549-090, E-mail:piarfutar@szepi.hu Lapengedély száma: 2.2.4/1513/2003. Szerkesztõségi ülés minden szerdán 14.30órától a szerkesztõségben. – FELELÕS KIADÓ Petõ Gábor SP – SZERKESZTÕ MészárosFerenc – FOTÓ, CÍMLAP Piti Marcell – KORREKTÚRA Mészárosné Szabó Tünde, PappAttila – NYOMDAI ELÕKÉSZÍTÉS Férc-Szemes Áron – MEGJELENIK havonta, 600példányban. Kizárólag belsõ terjesztésre. NYOMÁS Juhász Nyomda

Hogyha túlzottan fontos lennék önmagamnak:Emlékeztess, hogy Te a kicsit és a gyengét szereted.

A rejtvényt M

árton Imre készítette

„A nevetés vi lágosság a lé lek ablakában.„A nevetés vi lágosság a lé lek ablakában.Jelz i , hogy a szív otthon van.”Jelz i , hogy a szív otthon van.”

( ismeret len )( ismeret len )

Hátsó FertályV

ÉG

KÉ

P(

P)