Upload
amadis
View
40
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Gazdaságpolitika, közpénzügyek. Hogyan mozog a p é nz a modern gazdas á gokban?. VÁLLALATOK. bérfizetés. HÁZTARTÁSOK. vásárlás. adók. adók. ÁLLAM. megtakarítások hitelfelvétel. finanszírozási források. hitelfelvéte l. PÉNZÜGYI RENDSZER (BANKOK, TŐZSDE, STB ). - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Gazdaságpolitika, közpénzügyek
Hogyan mozog a pénz a modern gazdaságokban?
VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK
ÁLLAM
PÉNZÜGYI RENDSZER(BANKOK, TŐZSDE, STB)
megtakarításokhitelfelvétel
finanszírozási források
bérfizetés
vásárlásadók
hitelfelvétel
adók
A PÉNZ KÖRFORGÁSA során
• Háztartások: jövedelme > kiadásai nettó megtakarítók
• Vállalkozások: jövedelme később realizálódik, mint kiadásai nettó hitelfelvevő
• Állam: mindkettő lehet
• Pénzügyi rendszer: - kölcsönözhető pénzek közvetítője- feladata: elősegítse a pénz áramlását a megtakarítóktól,
oda ahol többletigény jelentkezik
A modern állam gazdasági szerepvállalásának okai:
• A magánszféra egyedül nem tudja biztosítani a gazdaság zökkenőmentes működését.
• A piaci verseny korlátozása, a monopóliumok működése jóléti veszteséget okoz. Az állam az antitröszt politika és a regulációs politika keretében hozott intézkedésekkel próbálja megelőzni illetve elkerülni ezeket a veszteségeket.
• Az külső hatások következtében a gazdasági szereplők hatékonyság- és haszonveszteséget szenvednek el. Az állam jogalkotással, adóztatással és támogatásokkal segíti elő az környezetvédelem erősítését
• A piac működése gyakran igazságtalan és méltánytalan jövedelmi és vagyoni különbséget idéz elő a gazdasági szereplők között.
• A magánszféra és a piac nem képes biztosítani minden nemzetgazdasági ág fejlődését. A közjavak és közszolgáltatások (honvédelem, oktatási rendszer, egészségügyi ellátás, infrastrukturális ágazatok: utak, hidak, repülőterek) létrehozása és fenntartása óriási tőkebefektetést igényel. Ezek nélkül egy modern gazdaság nem működőképes. A tőke közvetlen megtérülésére ugyanakkor nem, vagy csak nagyon hosszú idő múltán lehet számítani. Az állam szerepvállalására van szükség ahhoz, hogy a szükséges források rendelkezésre álljanak. A magántőke nem szívesen vállalkozik olyan területeken, ahol túlságosan nagyok az üzleti kockázatok, és bizonytalanok a profitkilátások.
• A modern gazdaságok működését is időről időre súlyos problémák zavarják: infláció, munkanélküliség, stagnáló vagy csökkenő termelés stb. A piaci mechanizmus nem képes ezeket a negatív jelenségeket megoldani. Itt is az állam beavatkozására van szükség.
A modern állam gazdasági feladatai:
• Stabilizációs,• Elosztási,• Allokációs feladatok
• A stabilizációs feladatok• a) Lényege: A stabilizációs feladatkör azt jelenti, hogy az állam,
illetve képviseletében a kormány biztosítja a gazdaság működőképességét
• b) Területei:• A gazdálkodáshoz szükséges intézményi és jogi feltételek
megteremtése• A tulajdon védelmét biztosító törvények• A rendőrség és a hadsereg fenntartása, amelyek a munkához
szükséges biztonságot nyújtják• A gazdasági ellenőrzés biztosítása• A gazdaságirányító tevékenységek• Antiinflációs politika• Foglalkoztatás politika• Beruházás-ösztönzés stb
Az állam elosztási funkciója• Lényege: Az állam a nemzetgazdasági
jövedelem jelentős hányadát elvonja a gazdasági szereplőktől, és a gazdasági- valamint társadalompolitikai céljai megvalósítására használja fel.• Területei:
• A hadsereg, a rendőrség, és az államapparátus finanszírozása
• Támogatások, segélyek nyújtásával mérsékli a szociális egyenlőtlenségeket
• Az állam allokációs feladatai• Lényege: Az állam beavatkozik a termelési tényezők
elosztásába, és erőforrásokat áramoltat azokba az ágazatokba, amelyek fejlesztésére a magántőke nem vállalkozik
• Területei:
• Az infrastruktúrális ágazatok fenntartása és fejlesztése
• Környezetvédelmi beruházások• Egészségügyi intézmények fenntartása, fejlesztései,
beruházásai• Oktatási célú beruházások, fejlesztések• Tudománypolitikai célú beruházások, fejlesztések• kulturális intézmények (színházak, múzeumok stb.)
fenntartása, fejlesztése, beruházásai
• Az állam gazdasági feladatai megoldásának eszközei:
• Költségvetési politika: Azon gazdaságirányító és –befolyásoló intézkedések összessége, amelyeket az állam a költségvetés bevételei és kiadásai révén valósít meg
• Monetáris politika: A jegybank a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozásán keresztül befolyásolja a makrogazdasági folyamatokat.
A gazdaságpolitika finanszírozása
• A költségvetési egyensúly és költségvetési szufficit esetén az adóbevételek fedezetet nyújtanak a költségvetési kiadásokra, ilyenkor államadósság nem keletkezik.
• Költségvetési deficit esetén az állam kiadásai meghaladják az adóbevételek értékét, ezért az állam hitelfelvételre kényszerül és államadósság keletkezik
A költségvetési deficit finanszírozásának módjai:
• Hitelfelvétel a jegybanktól• Értékpapírok (államkölcsön kötvények)
kibocsátása a tőkepiacon
• A költségvetési deficit jegybanki hitelből törtnő finanszírozásának jellemzői
• Előnyei:• Technikailag viszonylag egyszerű lebonyolítás• Viszonylag olcsó finanszírozási megoldás• Hátránya: Megnöveli a forgalomban lévő
pénzmennyiséget, emiatt az infláció felgyorsulását idézheti elő.
• A költségvetési hiány tőkepiaci finanszírozásának jellemzői• Előnyei:• A magán megtakarításokat vonja be a költségvetési hiány
finanszírozásába• Nem növeli meg a forgalomban lévő pénzmennyiséget, ezért
az inflációs veszély kisebb• b) Hátrányai:• • Drága finanszírozási forrás, mert az állampapírok
versenyeznek a tőkepiacon a magán vállalatok kötvényeivel és emiatt magas kamatot kell fizetni, egyébként a befektetők a megtakarításaikat nem állampapírok vásárlásába fektetnék.
• • A magas kamatok miatt csökken a beruházási kereslet. Ezt a deficitfinanszírozás kiszorító hatásának nevezzük.
• A gazdaságpolitika irányai• Expanzív gazdaságpolitika: A makrogazdasági
keresletet, kínálatot, a gazdasági növekedést ösztönző gazdaságpolitika
• Restriktív gazdaságpolitika: A makrogazdasági keresletet, kínálatot korlátozó gazdaságpolitika
• Az expanzív gazdaságpolitika területei• Expanzív költségvetési politika• Expanzív monetáris politika
• Az expanzív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei
• A makrogazdasági árupiacon túlkínálat van• A vállalati szektor korszerű, de a kereslethiány
miatt, kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik. Esetleg eladatlan árukészletek halmozódtak fel a vállalatoknál
• Nagyfokú illetve növekvő munkanélküliség jellemzi a makrogazdaságot
• Hatásmechanizmusa:– A kormányzati vásárlások növelése megnöveli az
árupiaci keresletet, valamint a vállalati szektor bevételeit és az egyensúlyi jövedelmet
– Az adóterhek csökkentése és a támogatások növelése megnöveli a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre álló jövedelem növekedése a fogyasztási kereslet növekedését idézi elő. A fogyasztási kereslet növekedése pedig a makrokereslet és az egyensúlyi jövedelem növekedéséhez vezet
– Az adóterhek csökkenése közvetlenül és közvetve is csökkenti a vállatok költségeit. A vállalati költségek csökkenése ösztönzi a makrokínálat növekedését
• Alkalmazásának korlátai, veszélyei: • Nagyon fontos, hogy a makrokereslet és a
makrokínálat növekedése egymással összhangban történjen, mert ha nem, akkor
• A költségvetési expanzió hatására megnövekedhet a költségvetési hiány és ez az államadósság növekedését, valamint az infláció gyorsulását idézheti elő.
• A költségvetési expanzió miatt megnövekvő belföldi kereslet az import növekedését idézi elő. Az import növekedése pedig külkereskedelmi mérleg deficitet okozhat. A deficites külkereskedelmi mérleg az ország külföld felé történő eladósodásához vezethet.
• Az expanzív monetáris politika jellemzői– Lényege:
• A forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével ösztönzi a makrogazdasági keresletet és kínálatot.– Eszközei:
• A kötelező tartalékráta csökkentése• A refinanszírozási kamatláb csökkentése• Arany, deviza, értékpapír jegybanki vásárlása
– Hatásmechanizmusa: • Megnövekszik a nominális pénzkínálat Megnövekszik a
reálpénzkínálat Csökken a kamatláb Emelkedik a beruházási kereslet Növekedik a makrogazdasági kereslet és az egyensúlyi jövedelem– Korlátai, veszélyei:
• Kevésbé tervezhető és kevésbé kiszámítható, mint a költségvetési politika hatása, mert az alacsony kamatláb mellett sem biztos, hogy a vállalkozások növelik a beruházásokat. Ha pesszimisták a profitvárakozásaik nem vesznek fel a bankoktól beruházási hiteleket
• Az infláció felgyorsulását és pénz vásárlóértékének a csökkenését okozhatja
• A restriktív gazdaságpolitika területei– Restriktív költségvetési politika– Restriktív monetáris politika
• A restriktív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei
• Túlfűtött gazdasági növekedés, árupiaci túlkereslet• Keresleti infláció• Pénzügyi egyensúlyi zavarok (Pl. növekvő költségvetési
hiány, növekvő nemzetközi fizetési mérleg hiány, adósságválság)
• A restriktív költségvetési politika jellemzői• Eszközei:
– A kormányzati kiadások csökkentése: A kormányzati vásárlások csökkentése, a transzferek (támogatások) csökkentése
– Az adókulcsok, adóterhek növelése• Hatásmechanizmusa:• A kormányzati vásárlások csökkenése a makrogazdasági
árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökkenéséhez vezet.
• A transzferek csökkenése, az adóterhek növelése csökkenti a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre állójövedelem csökkenése a makrogazdasági fogyasztási kereslet csökkenését idézi elő. Ha a fogyasztási kereslet csökken, akkor a makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem is csökken
• Korlátai, veszélyei:• Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése• Növekvő munkanélküliség• Növekvő szegénység• Szociális konfliktusok
• A restriktív monetáris politika jellemzői– Lényege:
• A forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével korlátozza a makrogazdasági keresletet és kínálatot– Eszközei:
• A kötelező tartalékráta növelése• A refinanszírozási kamatláb növelése• Arany, deviza, értékpapírok jegybanki eladása• Hatásmechanizmusa: A nominális pénzkínálat csökken
A reálpénzkínálat csökken A kamatláb emelkedik A beruházási kereslet csökken A makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökken
• Korlátai, veszélyei:• Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése• Növekvő munkanélküliség• Növekvő szegénység• Szociális konfliktusok
Gazdaságpolitika elemei területi alapon
• iparpolitika: iparral kapcsolatos célok, eszközök
• agrárpolitika: mezőgazdasággal kapcsolatos célok,
• energiapolitika: energiaellátással kapcsolatos célok,
• közlekedéspolitika: közlekedéssel kapcsolatos célok
• versenypolitika: versenyszabályozással kapcsolatos
• ……• pénzügypolitika: pénzügyi rendszer működésével
kapcsolatos koncepciók, eszközök
Pénzügypolitika
Monetáris politika
Felelőse: MNB
Fiskális politika
Felelőse: kormány
pénz-politika
hitel-politika
deviza-politika
költség-vetési politika
adó-politika
Pénzügypolitika feladata :biztosítsa az árú- és pénzpiacok közötti, és piacokon belüli, globális és strukturális egyensúlyt
Monetáris politika feladata:- pénz- és hitelkereslet ill. kínálat alakítása a pénzmennyiség, és a pénzügyi piacok
(kamat, árfolyam) szabályozásán keresztül- a fizetési mérleg egyensúlyának, valuta- stabilitásnak a biztosítása- a gazdasági folyamatok közvetett befolyásolása.
pénz- és hitel-politika
deviza-politika
Költségvetési politika feladata:- az államháztartás bevételeinek, kiadásainak, ill.
egyenlegének meghatározása a gazdaságpolitikai célok elérése érdekében.
- az adók, a kormányzati beruházások és a jövedelmi transzferek változtatásával közvetlenül hat az összkeresletre vagy az összkinálatra
- a gazdasági folyamatok közvetlen befolyásolása.
Közpénzügyek
- olyan pénzkapcsolatokkal foglalkozik, amely során a megtermelt javak, jövedelmek egy részét központosítják, majd újra elosztják a közszükségletek kielégítésére. Pénzkapcsolatok szereplői: állam, háztartások, vállalatok
- az állam azon gazdasági funkcióival foglalkozik, amelyek hatást gyakorolnak az államháztartás bevételeinek és kiadásainak
alakulására
Közszükségletek, közjavak
Közszükséglet: közjavakkal kapcsolatos szükséglet
Közjavak: olyan javakat és szolgáltatások, - amelyek fogyasztásából nem lehet senkit kizárni (vagy nagyon költséges),- amelyek fogyasztásakor az egyik fogyasztó nem csökkenti a másik lehetőségeit, vagyis nincs rivalizálás Például: tiszta levegő, jó panoráma, közbiztonság,
Ezért a piac (versenyszféra) nem képes előállítani, vagy csak veszteséggel tudná termelni.