Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

A gazdasági aktivitás fogalma • Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez

tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt, illetve azok a személyek is, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók .

• Gazdaságilag aktívak: – foglalkoztatottak – munkanélküliek

• Gazdaságilag nem aktívak – aktív koron aluli személyek – aktív korhatár felettiek, de oktatási intézményekbe járók – háztartási kötelezettséget teljesítő személyek – nyugdíjasok – más okból inaktív személyek (pl. rokkantság, gyes, gyed,

stb.)

Gazdasági aktivitás • Gazdaságilag aktívak:

– Aktív keresők • Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel

rendelkezők – Munkanélküliek

• Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók

• Gazdaságilag inaktívak: – Inaktív keresők

• Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek

– Eltartottak • Akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában

keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik

, 2013

A munkanélküliségi ráta a Föld országaiban, 2013

Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonya

• Demográfiai tényezők: fiatalos és elöregedő társadalmak: inaktívak aránya nő

• Társadalmi-kulturális tényezők: pl. iszlám országokban a női munkavállalás korlátozása; fejlett országokban kitolódó tanulási időszak; volt szoc. országokban a nők erőszakos munkába állítása

• Jogi tényezők: szabályozzák a munkába állás legalacsonyabb korhatárát, illetve a nyugdíjkorhatárt is megszabják

• Gazdasági tényezők: gazdaságilag fejlett országokban működik az egykeresős család-modell; világgazdasági ciklusok (Kondratyev, konjunktúra, recesszió)

• Gazdaság szerkezete: több a képzett munkaerő, kisebb munkanélküliség, könnyebben vált

A gazdasági aktivitás különböző megközelítésben egy adott

térségben, 2001

aktív

mun

kané

lkül

i

inak

tív

elta

rtott

0

40

80

120

160

200

%

férfiaknõk

aktív

mun

kané

lkül

i

inak

tív

elta

rtott

0

10

20

30

40

50

%

férfiaknõk

Gazdaságilag aktívak az összes férfihoz/nőhöz viszonyítva Európában

(%-ban), 1993

0

10

20

30

40

50

60És

zak

EU

Nyu

gat

EU Kel

et-

Köz

épEU

Dél

EU

férfiaknők

Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a férfiak %-ban

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000

aktív keresőinaktív keresőeltartottmunkanélküli

0102030405060708090

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000

aktív keresőinaktív keresőeltartottmunkanélküli

Magyarország női népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a nők %-ban

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000

0102030405060708090

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000

Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0-13 14

15-1

9

20-2

4

25-4

9

50-5

4

55-5

9

60-x

aktív keresőmunkanélküliinaktív keresőeltartott tanulóeltartott egyéb

Magyarország női népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0-13 14

15-1

9

20-2

4

25-4

9

50-5

4

55-5

9

60-x

aktív keresőmunkanélküliinaktív keresőeltartott tanulóeltartott egyéb

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0-13 14

15-1

9

20-2

4

25-4

9

50-5

4

55-5

9

60-x

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Foglalkozási szerkezet

• Fogalma: az aktív keresők mely gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket

• Három alapágazat: – mezőgazdaság, bányászat – primer szektor – ipar, építőipar – szekunder szektor – szolgáltatás – tercier szektor

• a magas qualitást igénylő részeinek kiválása: információ tárolása, továbbítása, kutatás és fejlesztés tevékenységei, stb. – kvaterner szektor

Foglalkozási átrétegződés • Ipari forradalomtól kezdődően zajlik

• Első fázis: indusztrializáció, a mezőgazdaságba tömörült aktív

keresők (80-85%-os csúcs) az iparba áramlanak; Magyarországon: 19. sz. 70-es, 80-as éveitől

• Második fázis: a munkaerő a mezőgazdaságból nem csak az iparba, hanem a szolgáltatásba is átvándorol; Magyarországon: 1930-as évektől kezdődően

• Harmadik fázis: az iparból is munkaerő szabadul fel és a szolgáltató szektorba áramlik; Magyarországon: 1970-es évek második felében indul el, de súlypontja a 90-es évek eleje

• Negyedik fázis: poszt-indusztriális fejlődés, már csak az iparból történik átáramlás a szolgáltatásba, a mezőgazdaság 2-4%, átrendeződés a szolgáltatáson belül, kialakul a kvaterner szektor; Magyarországon: ennek a fázisnak a küszöbén áll az ország

A foglalkozási átrétegződés menete a Földön

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

1800 1950 2100

SzekunderTercierPrimer

A foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a II. világháború után

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

1949 1960 1970 1980 1990 1999

SzekunderTercierPrimer

Európa gazdaságilag aktív népességének foglalkozási szerkezete (%-ban), 1993

0

10

20

30

40

50

60

70

Kelet-Közép-EU

Észak-EU Dél-Eu Nyugat-EU

PrimerSzekunderTercier

Az aktív keresők foglalkozási szerkezete Magyarországon és néhány

Kelet-, Közép-Kelet-európai országban

0

10

20

30

40

50

60

70

Magy

aror

szág

1996

Rom

ánia1

998

Szlo

vákia

1994

Ukra

jna1

996

Ausz

tria2

001

Bulg

ária1

998

Oros

zors

zág2

001

mezőgazdaságiparszolgáltatás

Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában I.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Mex

ikó1

998

Braz

ilia2

003

Chile

1997

Nigé

ria20

0

Mar

okkó

1999

Etió

pia1

985

Moz

ambi

k199

7

mezőgazdaságiparszolgáltatás

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Kína

2001

Indi

a199

9

Burm

a199

9

Bang

lade

s199

5

Afga

nisz

tán1

990

Nepá

l200

3

mezőgazdaságiparszolgáltatás

Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában II.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Japá

n200

2

Ausz

trália

1997

USA2

002

mezőgazdaságiparszolgáltatás

Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlett világ néhány országában

A mezőgazdaságban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013

Az iparban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013

A szolgáltatásban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013

Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala Gazdasági fejlettség – függ:

• Nemzeti vagyon mennyisége • Munkaerő fejlettsége • Természeti erőforrások gazdagsága • Politikai –társadalmi viszonyok fejlettsége

– mérésére: • Bruttó hazai termék GDP $ • Bruttó nemzeti termék GNP $

Életszínvonal (≠ életkörülmény) – népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban – mérése:

• Egy főre jutó GDP vagy GNP ill. PPP (vásárlóerő paritás = egységnyi pénzmennyiségből mennyi áru v. szolgáltatás vásárolható)

Életkörülmény (objektív életminőség) – életszínvonal + – adott társ. jog és szokásrendje – politikai-gazdasági stabilitás mutatói (infrastruktúra, pl. lakásviszonyok, közlekedés stb.) – környezet állapota és még sok minden más is

Életminőség – Objektív életminőség (jó életfeltételeket értenek, így a jövedelem, a lakáskörülmények, a munkakörülmények, a családi és a szociális

kapcsolatok, az egészség, a társadalmi és a politikai részvétel, stb. )

– Szubjektív életminőség (az érintett saját közérzetét jelenti , ennek kognitív dimenziója: az elégedettség, affektív dimenziója: az érzet )

A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján

Countries ( '98)szegény országokközepesen fejlett országoktehetõs országokgazdag országokszuper gazdag államok

10000 0 10000 20000 Kilometers

N

EW

S

A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján, 2013

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezetA gazdasági aktivitás fogalmaGazdasági aktivitásSlide Number 4A munkanélküliségi ráta a Föld országaiban, 2013Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonyaA gazdasági aktivitás különböző megközelítésben egy adott térségben, 2001Gazdaságilag aktívak az összes férfihoz/nőhöz viszonyítva Európában (%-ban), 1993 Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a férfiak %-ban Magyarország női népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a nők %-ban Slide Number 11Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994Magyarország női népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994Slide Number 14Foglalkozási szerkezetFoglalkozási átrétegződésA foglalkozási átrétegződés menete a FöldönA foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a II. világháború után Európa gazdaságilag aktív népességének foglalkozási szerkezete (%-ban), 1993Az aktív keresők foglalkozási szerkezete Magyarországon és néhány �Kelet-, Közép-Kelet-európai országbanAz aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában I.Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában II.Slide Number 23A mezőgazdaságban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013Az iparban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013A szolgáltatásban dolgozók aránya a Föld országaiban, 2013Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonalaA Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapjánA Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján, 2013