PEDAGÓGIAI PROGRAMJA - egriszc.hu · évfolyam) (autista, aktivitás és figyelemzavar, kevert specifikus fejlődési zavar, tanulási zavarra veszélyeztetett, dyslexia, dysgraphia,

EGRI SZC KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKGIMNÁZIUMA,

SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, KOLLÉGIUMA ÉS

KÖNYVTÁRA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2018

AZ EGRI SZC KOSSUTH ZSUZSANNA

SZAKGIMNÁZIUMA,

SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, KOLLÉGIUMA

ÉS KÖNYVTÁRA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2018.




Intézmény jellege

Az intézmény neve: Egri Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma,

Szakközépiskolája, Kollégiuma és Könyvtára

Székhelye: 3300 Eger, Bem tábornok utca 3.

Típusa: szakgimnázium, szakközépiskola

Az intézmény felügyeleti és működtető szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium

Az intézmény illetékességi és működési köre: Heves megye és Eger város vonzáskörzetében

Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye

Törzsszáma: PÍR törzsszám: 831938

OM azonosítója: 203035

Alapítás éve: 1964-ben Eger Megyei jogú város alapította

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység.

Az intézmény tevékenységi köre:

Alaptevékenység:

8531 Általános középfokú oktatás

853100 általános középfokú oktatás

853200 szakmai középfokú oktatás

Szakfeladatok megnevezése:

853121 Nappali rendszerű szakgimnáziumi oktatás (9–12/13. évfolyam)

853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakgimnáziumi oktatása (9–

12/13. évfolyam) (autista, aktivitás és figyelemzavar, kevert specifikus fejlődési zavar,

tanulási zavarra veszélyeztetett, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, az iskolai

képességek kevert zavara)

853131 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–11. évfolyam)

853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása

(9–11. évfolyam) (autista, aktivitás és figyelemzavar, kevert specifikus fejlődési

zavar, tanulási zavarra veszélyeztetett, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, az iskolai

képességek kevert zavara).

853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti




oktatás a szakképzési évfolyamokon

853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali

rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (autista, aktivitás és

figyelemzavar, kevert specifikus fejlődési zavar, tanulási zavarra veszélyeztetett,

dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, az iskolai képességek kevert zavara)

853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás

853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati

oktatás a szakképzési évfolyamokon

853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali

rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon (autista, aktivitás

és figyelemzavar, kevert specifikus fejlődési zavar, tanulási zavarra veszélyeztetett,

dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, az iskolai képességek kevert zavara)

853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

853231 Emelt szintű, nappali rendszerű szakgimnáziumi, szakmai oktatás a szakképzési

évfolyamokon.

Nappali rendszerű szakképzés, érettségit igénylő OKJ szakmákban 1/13-tól 3/15.

évfolyam.

853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű, nappali rendszerű

szakgimnáziumi, szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon.

Nappali rendszerű szakképzés, érettségit igénylő OKJ szakmákban 1/13-tól 3/15.

évfolyam.

853234 Emelt szintű szakgimnáziumi felnőtt szakképzés.

855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi nevelése

855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű

tanulók kollégiumi nevelése

559011 Kollégiumi szálláshely nyújtás közoktatásban tanulók számára

855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

855937 Máshová nem sorolt, egyéb felnőttoktatás

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

470002 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

470009 Iskolai büfé üzemeltetése

821000 Adminisztratív kiegészítő szolgáltatás




855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések

931204 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása

869039 Egyéb, máshová nem sorolt kiegészítő egészségügyi szolgáltatás

910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

Tagintézményünk vállalkozási tevékenységet nem folytathat.




Bevezető

Az iskolák szakmai önállóságának, sajátos arculati bemutatásának legfontosabb

alapdokumentuma az iskola Pedagógiai Programja. E dokumentum nem más, mint az iskola

szakmai, stratégiai terve, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi

pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit.

A jövő tervezése nem csak arra ad lehetőséget, hogy az új kihívásoknak megfelelő iskolát

képzeljünk el, de mód van a visszatekintésre, értékelésre is. Melyek azok az értékek, amelyeket

meg kell őriznünk, és mi az, amit újra kell gondolnunk, újra kell fogalmaznunk.

Küldetésnyilatkozat

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

/Szent-Györgyi Albert/

Iskolánk nyitva áll, és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak.

Hangsúlyt fektetünk az alapvető emberi-erkölcsi értékekre való nevelésre. A becsület, a

barátság, a család szeretete és megbecsülése, a hazaszeretet, mások értékeinek tiszteletben

tartása, a konfliktusok elfogadható módon való kezelése, egészségünk és környezetünk

megvédése és még sok fontos nevelési cél áll előttünk. Így lehet műveltséget követni, tudást

fejleszteni, személyiséget formálni.

Somoskői Lilla

igazgató

Eger, 2018. szeptember 01.

Tartalomjegyzék

1 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ....................................................... 13

2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai 13

3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok ............................. 17

4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................ 19

4.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai .............................................................. 19

4.2 Az iskola profiljából adódó egészségnevelési stratégiája ............................... 20

4.2.1 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása................................................. 25

4.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................. 28

4.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök és a mentor feladatai ......... 29

4.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység34

4.5.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................ 34

4.5.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ...................... 36

4.5.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .......... 38

4.5.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ................................................................... 40

4.6 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............... 43

4.7 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................... 44

4.8 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .............................................. 46

4.9 Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai ............................ 53

4.10 A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................ 55

5 AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ......................................................... 58

Választott kerettanterv .............................................................................................................. 58

5.1 Kifutó képzések helyi tantervei ........................................................................ 58

5.2 A 2013/2014. tanévtől alkalmazott óratervek érvényesek 2019. augusztus 31-

ig. ......................................................................................................................... 58

5.2.1 I. Egészségügyi ágazat ......................................................................................... 58

5.2.2 XXXVIII. Rendészet ágazat ................................................................................ 60

5.2.3 A szakközépiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete ................................ 62

5.3 A 2016/17-es tanévtől alkalmazott óratervek .................................................. 63


5.3.1 I. Egészségügyi ágazat szakgimnázium ............................................................... 63

5.3.2 Rendészet és Közszolgálat ágazat szakgimnázium ............................................. 64

5.3.3 A szakközépiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete ................................ 65

5.4 A 2017/18-as tanévtől, 2018/19-es tanévtől alkalmazott óratervek ............... 65

EGRI SZC KOSSUTH ZSUZSANNA

SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA,

KOLLÉGIUMA ÉS KÖNYVTÁRA PEDAGÓGIAI

PROGRAMJA 2018

2017/18-as tanévtől Választott kerettanterv ............................................................................ 65

6 A 2018/19-es tanévtől alkalmazott óratervek .................................................. 66


6.1.1 I. Egészségügyi ágazat szakgimnázium ............................................................... 66

6.1.2 Rendészet és Közszolgálat ágazat szakgimnázium ............................................. 67

6.1.3 A szakközépiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete 2018-tól ................. 68

6.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei ..................................................................................................................... 69

6.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása ..................................................................................................... 70

6.4 Mindennapos testnevelés ................................................................................... 77

6.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai77

6.6 A választható érettségi vizsgatárgyak .............................................................. 78

6.7 A középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................................ 80

6.8 Projektoktatás .................................................................................................... 80

6.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................ 81

6.9.1 Tanulási esélyegyenlőség .................................................................................... 81

6.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái .................................................................................................................. 83

6.10.1 Írásbeli feladatok értékelése ................................................................................ 84

6.10.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .... 87

6.10.3 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ........................................... 87

6.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...................... 88

6.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

............................................................................................................................. 89

6.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................... 92

6.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei ......................................................................... 92

6.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ..................................................................... 92

6.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

............................................................................................................................. 94

6.14.1 A magatartás értékelésének elvei ........................................................................ 94

6.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ........................................................ 95

6.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .............................................................. 96




PROGRAMJA 2018

7 SZAKMAI PROGRAM .................................................................................... 98

7.1 Általános rendelkezések .................................................................................... 98

7.1.1 Előzetes tudás beszámításának szabályai ............................................................ 98

7.1.2 Dokumentáció vezetésével kapcsolatos szabályok .............................................. 99

7.2 Iskolarendszerű nappali képzéseink .............................................................. 100

7.3 Ágazati szakgimnáziumi képzés 2013-tól ...................................................... 101

7.3.1 Egészségügy ágazati szakgimnázium – nappali képzés (2013-tól) ................... 101

7.3.1.1 Egészségügy ágazati szakgimnáziumi képzés helyi óraterve 2013-tól ......... 113

7.4 Egészségügyi ágazati szakgimnáziumi képzés 2016-tól ............................... 115

7.4.1 Egészségügy ágazati szakgimnáziumi nappali képzés helyi óraterve (2016-tól)126

7.4.2 Egészségügy szakgimnázium – nappali képzés változásai 2016-tól ................. 130

7.4.3 Gyakorló ápoló - Általános ápolási és egészségügyi asszisztens

mellékszakképesítéssel nappali képzés 2018-tól ............................................... 130

7.4.4 Az Általános ápolási és egészségügyi asszisztens helyi óraterve 2018-tól ....... 132

7.4.5 Helyi óraterv a gyakorló ápoló fő szakképesítésre 2018-tól ............................. 136

7.4.6 Gyakorló csecsemő és gyermekápoló képzés .................................................... 138

7.4.7 Kisgyermekgondozó, nevelő ............................................................................. 158

7.4.8 Rendészet ágazati szakgimnázium 2013-tól ...................................................... 179

7.4.8.1 Rendészet ágazati szakgimnáziumi képzés helyi óraterve 2013-tól .............. 179 7.4.8.2 Rendészeti ágazat szakgimnáziumi képzés 2016-tól ..................................... 182

7.4.9 Közszolgálati ügyintéző szakgimnáziumi képzés helyi óraterve 2016-tól ........ 197

7.4.10 Közszolgálati ügyintéző Közszolgálati ügykezelő mellékszakképesítéssel ...... 212

7.4.11 Közszolgálati ügyintéző képzés helyi tanterve 2018-tól ................................... 213

7.5 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSEK ........................................................... 231

7.5.1 Szociális gondozó és ápoló - OKJ 34 762 01 - nappali képzés (2016-tól) ........ 231

Választott kerettanterv ............................................................................................................ 231

7.5.1.1 Szociális gondozó és ápoló - OKJ 34 762 01 -3 éves nappali képzés értékelése

....................................................................................................................... 240

7.5.2 Szociális gondozó és ápoló képzés helyi óraterve 2016/17. tanévtől ................ 242

7.5.3 Rendészti őr OKJ 34 861 01 3 éves nappali képzés 2017-től ........................... 248

7.5.4 Rendészeti őr képzés helyi tanterve 2018-tól .................................................... 258

7.6 ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ NAPPALI SZAKKÉPESÍTÉSEK ..................... 272

7.6.1 Gyakorló ápoló képzés helyi tanterve 2016-tól ................................................. 273

7.6.2 GYAKORLÓ ÁPOLÓ KÉPZÉS 2018-tól ........................................................ 276

7.6.3 Gyakorló ápoló képzés helyi tanterve 2018-tól ................................................. 277

7.6.4 GYAKORLÓ CSECSEMŐ-ÉS GYERMEKÁPOLÓ 2018-tól ........................ 281

7.6.5 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló képzés helyi tanterve ........................... 281

7.7 KISGYERMEKGONDOZÓ-NEVELŐ 2018-tól ......................................... 285

7.7.1 Kisgyermekgondozó-, nevelő képzés helyi tanterve 2018-tól ........................... 285




PROGRAMJA 2018

7.8 Ápoló nappali képzés ....................................................................................... 288

7.8.1.1 Ápoló - OKJ 55 723 01 - 1 éves nappali képzés ........................................... 288

7.8.2 Elmélet/gyakorlat aránya: .................................................................................. 288

7.8.2.1 Ápoló –OKJ 55 723 01- 1 éves nappali képzés (2014-től) ............................ 289

7.8.3 ÁPOLÓ KÉPZÉS 2014-től ................................................................................ 290

7.8.3.1 Ápoló képzés helyi tanterve 2014-től ............................................................ 290

7.9 Ápoló képzés 2016-tól ...................................................................................... 292

7.9.1 Ápoló képzés helyi tanterve 2016-tól ................................................................ 292

7.10 Iskolarendszerű esti tagozatos képzések ........................................................ 294

7.10.1 Gyakorló ápoló képzés – 2 éves OKJ 54 723 02 esti képzés (2016-tól) ........... 294

7.10.2 Gyakorló ápoló képzés – 2 éves OKJ 54 723 02 esti képzés (2018-tól) ........... 298

7.10.2.1 Gyakorló ápoló 1 éves képzés ....................................................................... 301

7.11 Szociális asszisztens képzés ............................................................................. 301

7.11.1 Szociális asszisztens képzés – 2 éves OKJ 54 762 01 esti képzés helyi óraterve

(2016-tól) ........................................................................................................... 303

7.12 Gyakorló mentőápoló képzés – 2 éves OKJ 54 723 01 esti képzés helyi

óraterve (2016-tól) ........................................................................................... 306

7.13 Gyógymasszőr esti képzés ............................................................................... 310

7.13.1 Gyógymasszőr képzés – 2 éves OKJ 54 726 04 esti képzés (2018-tól) ............ 311

7.14 Kisgyermekgondozó- nevelő képzés – 2 éves O KJ 54 761 02 esti képzés

(2018-tól) ........................................................................................................... 315

7.15 Ápoló - OKJ 55 723 01 képzés ........................................................................ 317

7.15.1 Ápoló esti képzés ............................................................................................... 318

7.15.2 Ápoló képzés – 1 éves OKJ 55 723 01 esti képzés helyi óraterve .................... 319

7.16 SZAKKÖZÉPISKOLAI ESTI KÉPZÉS ...................................................... 320

7.16.1 Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló esti képzés

óraterve .............................................................................................................. 320

9 KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ............................................... 324

9.1 Bevezetés ........................................................................................................... 325

9.2 A működés belső feltételrendszere ................................................................. 326

9.2.1 Személyi feltételek, elvárások ........................................................................... 326

9.2.2 Tárgyi, környezeti feltételek .............................................................................. 327

9.2.3 A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások .................... 329

9.2.4 A kollégium kapcsolatrendszere ........................................................................ 330

9.3 Elvek ................................................................................................................. 332

9.3.1 A kollégium nevelési alapelvei, értékei, céljai, küldetése ................................. 332

9.4 A kollégiumi nevelés feladatai ........................................................................ 334




PROGRAMJA 2018

9.4.1 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .... 339

9.4.2 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az

önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei .............................................. 339

9.4.3 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és

sportolási tevékenység szervezésének elvei ...................................................... 340

9.4.4 Egészségnevelési elvek ...................................................................................... 340

9.4.5 Környezeti nevelési elvek .................................................................................. 342

9.5 A pedagógiai tevékenység szerkezete ............................................................. 344

9.5.1 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ................................. 344

9.5.1.1 Felkészítő foglalkozások ............................................................................... 344

9.5.1.2 A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások .............................................. 345

9.5.2 Irányított tevékenységek .................................................................................... 347

9.6 Tevékenységkategóriák ................................................................................... 348

9.6.1 A tanulás tanítása ............................................................................................... 350

9.6.2 Az erkölcsi nevelés ............................................................................................ 351

9.6.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ..................................................................... 352

9.6.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés .......................................................... 353

9.6.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ....................................................... 354

9.6.6 A családi életre nevelés ..................................................................................... 357

9.6.7 Testi és lelki egészségre nevelés ....................................................................... 358

9.6.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ......................................................... 359

9.6.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság ............................................................... 361

9.6.10 Pályaorientáció .................................................................................................. 362

9.6.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés .......................................................................... 363

9.6.12 Médiatudatosságra nevelés ................................................................................ 364

9.7 A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok,

tevékenységek ................................................................................................... 365

9.8 Egészségfejlesztési program ............................................................................ 366

9.9 A kollégium önálló arculatának továbbfejlesztése, hagyományai ............... 372

9.10 A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése ......... 373

10 Könyvtár-Pedagógiai Program ...................................................................... 374

11 Legitimációs záradékok .................................................................................. 394

12 MÓDOSÍTÁSOK ............................................................................................. 395

13 Mellékletek ....................................................................................................... 397

14 Egészségügyi alapismeretek tantárgy ............................................................ 398




PROGRAMJA 2018

14.1.1 Pszichológia ....................................................................................................... 398

14.1.2 Pedagógia ........................................................................................................... 398

14.1.3 Egészségügyi ellátórendszer .............................................................................. 399

14.1.4 Környezet-egészségügy ..................................................................................... 399

14.1.5 Népegészségügy ................................................................................................ 399

14.1.6 Szakmai jogi és etikai ismeretek ....................................................................... 400

14.1.7 Szociológia ........................................................................................................ 400

14.1.8 Egészségfejlesztés ............................................................................................. 400

15 Szakmai kommunikáció tantárgy .................................................................. 401

15.1.1 Kommunikáció .................................................................................................. 401

15.1.2 Orvosi latin ........................................................................................................ 402

15.1.3 Speciális kommunikáció .................................................................................... 402

16 Ápolástan-gondozástan tantárgy .................................................................... 403

16.1.1 Egészséges ember gondozása ............................................................................ 403

16.1.2 Csecsemő és kisgyermekgondozás .................................................................... 403

16.1.3 Ápolástudomány ................................................................................................ 404

16.1.4 Betegmegfigyelés .............................................................................................. 404

16.1.5 Akadályozott ember gondozása ......................................................................... 405

16.1.6 Ápoláslélektan ................................................................................................... 405

17 Klinikumi ismeretek tantárgy ........................................................................ 405

17.1.1 Elsősegélynyújtás - első ellátás ......................................................................... 406

17.1.2 Diagnosztikai alapismeretek .............................................................................. 406

17.1.3 Anatómia-élettan ............................................................................................... 407

17.1.4 Mikrobiológia-járványtan .................................................................................. 408

17.1.5 Általános kórtan ................................................................................................. 408

17.1.6 Terápiás alapismeretek ...................................................................................... 408

17.1.7 Gyógyszertani alapismeretek ............................................................................. 409

17.1.8 Sebészet és Traumatológia ................................................................................ 409

17.1.9 Belgyógyászat .................................................................................................... 410

17.1.10 Gyermekgyógyászat .......................................................................................... 410

17.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................... 410

17.2.1 Magyar nyelv és irodalom ................................................................................. 411

17.2.2 Történelem ......................................................................................................... 413

17.2.3 Idegen nyelvek: (angol, német) ......................................................................... 415

17.2.4 Matematika ........................................................................................................ 416

17.2.5 Fizika ................................................................................................................. 417

17.2.6 Kémia ................................................................................................................. 418

17.2.7 Biológia ............................................................................................................. 419

17.2.8 Földrajz .............................................................................................................. 420




PROGRAMJA 2018

17.2.9 Informatika ........................................................................................................ 422

17.2.10 Rajz és vizuális kultúra ...................................................................................... 423

17.2.11 Testnevelés ........................................................................................................ 424




PROGRAMJA 2018

1 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

Az Egri SZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Kollégiuma és

Könyvtára működésének alapvető pedagógiai értékei az alapítástól, 1964 óta változatlanok. A

nevelő-oktató munkát az európai humanista értékrend és a nemzeti értékek tisztelete hatja át.

Pedagógiai gondolkodásunk középpontjában olyan alapelvek állnak, mint a

gyermekközpontúság, az egyénre szabott képesség- és személyiségfejlesztés, valamint a

legfontosabb tudás átadása: az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák minél

hatékonyabb elsajátítása. Fontos annak a meggyőződésnek a kialakítása, hogy tanulni és tudni

jó!

Úgy gondoljuk, hogy ez a kulcs a sikeres élethez mai tudásalapú társadalmunkban. Olyan

iskolát építünk, melyben a diákok és tanárok egyaránt otthon érezhetik magukat.

A modernkor követelményeinek megfelelően sikerorientált tanulókat kívánunk nevelni, akik a

társadalom tagjaként alkalmasak a harmonikus családi élet kialakítására, a hazafias

gondolkodásra és az erkölcsös életre.

2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Pedagógiai alapelvek

Az Egri SZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Kollégiuma és

Könyvtárában tanító pedagógusok a mindennapi nevelő-oktató munkájukban az alább felsorolt

pedagógiai elveket szeretnék érvényre juttatni:

Valljuk, hogy a nevelésben a vezető szerep a pedagógusé (a pedagógiai légkör

kialakításában, a tanulói aktivitás kibontakoztatásában, tevékenységük

megszervezésében, személyiségük fejlesztésében egyaránt)

A tanulókra gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelő hatások biztosítását és

összehangolását

Elvünk, hogy a tanuló jogait, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, személyisége

iránt bizalmat, megértést kell tanúsítani, hogy a követelmények támasztásában

határozottságot, igényességet kell érvényesíteni, egyúttal lehetőséget kell adni

önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakoztatására.

Biztosítjuk a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában

a szülőkkel (a szülői közösséggel) való együttműködést

Érvényesítjük az egyenlő bánásmód elvét

Tanulóinkkal szemben magas követelményeket támasztunk, ugyanakkor oktatásunk

tanuló-, illetve gyermekközpontú és humánus

Tantestületünk elkötelezett a minőségi munka, a folyamatos fejlesztések s a

partnerközpontú működés iránt




PROGRAMJA 2018

Iskolánkban az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő,

a további műveltség megszerzésére és az élethosszig tartó tanulás elősegítésére irányuló

nevelő-oktató tevékenység folyik

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai

Célunk, hogy tanulóink:

Korszerű, a kor szellemének megfelelő ismeretekhez jussanak és

sikeres érettségi vizsgát, illetve sikeres szakmai vizsgát tehessenek

Valamennyi képzési területen legfontosabb célunk az általános műveltség és tudás

megalapozása, az elméleti és szakmai ismeretek átadása

A szilárd, biztos ismereteket nyújtó, a munkába állást és továbbtanulást egyaránt biztosító

ismeretek átadása

Célunk a szorgalom és tehetség tisztelete

Rendelkezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek biztosítják, hogy jól

konvertálható tudású, az itthoni és külföldi munkaerőpiacon magukat menedzselni tudó

Tanulóink tanulmányaikat felsőoktatási intézményekben vagy más szakképző

intézményekben folytathassák. A szakmai tudás mellett, megfelelő intelligens, humánus

viselkedési jegyekkel rendelkezzenek.

Törekszünk a képességek fejlesztése mellett a közismereti és szakmai képzéssel

összhangban az erkölcsi normák, szabályok elsajátíttatására. Mivel intézményünk tanulói

a képzési idő elteltével többnyire segítő foglalkozású szakemberek lesznek, ezért fontos

követelmény számukra a fegyelmezett, lelkiismeretes, humánus, megbízható magatartás

az előítélet-mentesség, és a másság elfogadása.

Az iskolai tevékenységek során kialakítjuk tanulóinkban az egészség, az emberi

környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet. Fejlesztjük a diákok

környezettudatos magatartását, hogy tetteik pozitív módon hassanak a környezeti

problémák megoldására, az egyetemes környezet javára. Ezt a célt szolgálja, a tanulók

egészséges életmódra nevelése.

Fontos iskolánk számára a harmonikus családi élet értékeinek felismertetése, elfogadása,

a tanulók családhoz, a szülők iskolához való kötődésének erősítése, az iskola és a család

kapcsolatának elmélyítése, a szülői elvárások, igények megismerése

A hagyományok tisztelete, ápolása, fejlesztése.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

Az iskolában folyó nevelés, a közismereti oktatás, a szakmai képzés szerves egészet alkot,

melyhez szükséges:

A személyi és a tárgyi feltételek biztosítása, a pedagógusok továbbképzésének

biztosítása, szervezése, önképzés

A közismereti és a szakmai tantárgyak oktatási színvonalának a folyamatos fejlesztése

A kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, eszközök folyamatos

fejlesztése. A korszerű oktató-nevelő munka terjedjen ki a természet- és

társadalomtudományok és kiemelten az idegen nyelv oktatásán keresztül az általános




PROGRAMJA 2018

műveltséget és kulturáltságot, valamint a korszerű európai kommunikációt biztosító

területekre is.

A diákok értsék meg az ember és társadalom, a tudományok és művészetek

kapcsolatának összefüggéseit, s a szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal műveltségük

gyarapodjon, világképük és világszemléletük formálódjon.

Felkészítésük az eredményes érettségi és szakmai vizsgára

Az iskola oktató-nevelő munkájában képesek legyenek viselkedési és tanulási mintákat

adni a diákoknak. Fontos, hogy mindenki számára világos legyen, hogy a középiskolai

tanulóévek a személyiségfejlődés egyik legnehezebb, legérzékenyebb szakasza, a felnőtté

érés időszakának minden problémájával, ellentmondásosságával és összetettségével

együtt. Nagy a felelősség, hiszen nagyrészt az iskola által adott mintákon múlik, milyen

felnőtté válik a fiatal.

Fontos az erkölcsi érzék fejlesztése, cselekedeteikért, azok következményeiért viselt

felelősségtudat elmélyítése, a közösségi beilleszkedés elősegítése

Feladatunk a nemzet-haza iránti elkötelezettség kialakítása, nyelvi kultúránk ápolása,

múltunk megismerése, megértése iránti igény, hagyományaink, kultúrkincsünk ismerete,

szimbólumaink tisztelete, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása

Főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése, önálló kritikai gondolkodás,

vitakultúra, elemzőképesség fejlesztése

Családi életre nevelés, a harmonikus családi minták közvetítése, a felelős párkapcsolatra,

családi életre való felkészítés

A szociális érzékenység fejlesztése saját élményű tanuláson keresztül. A segítő

magatartáshoz kapcsolódó képességek (együtt érzés, együttműködés, problémamegoldás,

önkéntes feladatvállalás és –megvalósítás) fejlesztése

Feladatunk a környezettudatos magatartás, életvitel képességének kialakítása, a

természeti és emberi értékek felismerése, megőrzése, környezetkímélő magatartás. A

közvetlen környezet értékeinek óvása, a természet tisztelete, az otthon, az iskola, a

munkahely esztétikája, a bennük lévő értékek, tárgyak óvása.

Felkészítés a tanulmányi és szakmai versenyekre , könyvtári kompetenciák kialakítása

A személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tehetséggondozás, hátránykompenzálás,

felzárkóztatás, esélyteremtés

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka módszerei, eszközei, eljárásai

Elsődleges eszköz a tanítás-tanulás, a tanítási óra, ahol a jogszabályok előírásainak betartásával a

kerettantervek és az iskolai helyi tanterv ismereteinek feldolgozása folyik.

A tantárgyak keretében szerveződő tanítási-tanulási folyamatban a tananyag jellegének, a tanár

szakmai szerepének (személyiségének és az alkalmazott módszerek sokszínűségének) a tanulási

motivációra ösztönző hatása van.

Az iskola megfogalmazott céljai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott,

következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas, differenciált eszközök és

módszerek használatával valósíthatók meg. Eszközeink megválasztásakor figyelembe vesszük:

az elérendő célokat,




PROGRAMJA 2018

a tanulók személyiségét,

a tanulói közösség jellemzőit.

A tanórán alkalmazott tanulásszervezési módok:

a nyílt oktatás szellemében működő frontális munka, melyben a tanulók is aktív részesei

a tanítási-tanulási folyamat tervezésének, alakításának; ahol a kommunikációs

rendszerben természetessé válik a kölcsönösség nemcsak a tanárral, hanem a társakkal is

az egyéni munka, mely során az egyes gyerekek önállóan, egyénileg megoldandó

feladatot kapnak; megvalósulhat ez egyedül végzett munka, rétegmunka, teljesen vagy

részben egyénre szabott munka formájában

a párban folyó tanulás, melynek lényege, hogy két tanuló működik együtt valamilyen

tanulmányi feladat megoldása érdekében; két változata alkalmazható: páros munka

(hasonló szinten lévő tanulók közti munka) vagy tanulópár (különböző szinten lévő

tanulók közti munka),

a csoportmunka, melyben 3-6 fő közös munkában old meg – kapott vagy vállalt feladatot

–, kiemelt szerepet tulajdonítunk ezen tanulásszervezési módnak tanítványaink szociális

és együttműködési kompetenciáinak és toleranciájának fejlesztésében.

A tanórákon alkalmazott oktatási módszerek:

az előadás, amit egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó

kifejtésére használunk; általában magába ötvöz további oktatási módszereket is, mint

például az elbeszélést, a tanári magyarázatot és a szemléltetés elemeit

a tanulói kiselőadás, ami a kutatótevékenységnek köszönhetően élményszerű

ismeretszerzési formát jelent a diákjaink számára; melyben lehetőségük nyílik könyvtári

munkára, az internetes keresés technikájának elsajátítására, az előadás megtervezésére,

megírására, elmondására, s ezeken keresztül kutató, tervező, előadói és szóbeli

kifejezőkészségeik fejlesztésére

a megbeszélés, amelynek alkalmazása során tanulóink a tanár kérdéseire válaszolva

dolgozzák fel a tananyagot (kérdve kifejtés)

a vita, aminek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás, a kommunikációs

és a vitakészségek fejlesztése is

a munkáltató módszer, melynek során a tanulóink tárgyakkal vagy eszközökkel

manipulatív tevékenységet végeznek egyénileg, párban vagy kis csoportokban tanári

felügyelet alatt

a szimuláció, a szerepjáték, a játék, mint olyan oktatási módszer, amelyben tanulóink

tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el;

tevékenységeket gyakorolnak be; számot adhatnak korábban megszerzett tudásukról

a kooperatív módszerek, ami a tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén

alapul; több fajtája fordul elő: a csoportos tanulás, a mozaiktanulás, a csoportkutatás –

kiemelt szerepet tulajdonítunk ezen módszereknek tanítványaink szociális és

együttműködési kompetenciáinak és toleranciájának fejlesztésében




PROGRAMJA 2018

a projektmódszer, ami egy olyan tantárgyakon átívelő módszer, melyben egy adott témát

a tanulóink széles körű összefüggéseiben dolgoznak fel, komplex feladatok megoldása

során; a projekt kidolgozása történhet egyénileg vagy csoportosan, végeredménye

azonban minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás.

Tanórán kívüli tevékenységek:

Az iskolánk programjából adódó nevelési feladatok egy része a tanórai, más része azonban a

tanórán kívüli foglalkozások keretében zajlik. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink a tanórai

kereteken kívül is a lehető legátfogóbb személyiség- és képességfejlesztésben részesüljenek. Ez

az alábbi tevékenységek során valósul meg:

Társas, közösségi élet szervezése a diákönkormányzat közreműködésével, hagyományok,

ünnepek, évfordulók, megemlékezések, közös programok (éves iskolai munkatervben

foglaltak alapján)

Szabadidős tevékenységek szervezése iskolai és osztályszinten ( túrák, kirándulások)

Szakmai tehetséggondozás, pályázatokon, versenyeken való részvétel, az egyéni alkotó

munka feltételeinek biztosítása, tanórán túl is.

Társadalmilag hasznos munka, közösségi munka végzése

A módszerek kiválasztásában a nevelési célokon és feladatokon túl igazodni kell a tanulók

életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez; a pedagógusok személyiségéhez,

pedagógiai kulturáltságához, vezetői stílusához; a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

Fontosnak tartjuk a személyiségformáló funkciókhoz kapcsolódó, beidegződést segítő közvetlen

módszereket:

Következtetést

Gyakoroltatást

Felzárkóztatást

Segítségadást

3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok

Célunk:

A fejlődési lehetőségeket alapul véve a tanulói személyiségének kibontakoztatása

A lehető legmélyebben megismerni a tanulók személyiségét, egyéni sajátosságait

Felkészíteni diákjainkat önmaguk megismerésére, és alakítására

Eredményes életvezetéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése

A személyiségfejlesztés során kiemelten fontosnak tartjuk az alábbi értékek kifejlesztését,

elmélyítését. Arra törekszünk, hogy ezek az értékek a tanulók tudatában, magatartásában,

cselekedeteikben egyensúlyba kerüljenek:

Iskolánk nevelési folyamatában a magatartás és tevékenységformálás a személyiségfejlesztéssel

egységben történik. A személyiségfejlesztés és konfliktuskezelés kiemelt szerepet kap a tanulók




PROGRAMJA 2018

önismeretének, kommunikáció, kompromisszum készségének fejlesztése, valamint

toleranciájának és empátiájának erősítése is. A személyiségfejlesztés azonban nem jelentheti

csupán az ego fejlesztését, külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy az alkalmazott oktatási

módszerek, tanórán kívüli tevékenységek segítségével tanulóink együttműködési képességei,

közösségi érzései erősödjenek. A csapatban dolgozás, a team munka a jelen kor

munkavállalójának alapvető kompetenciája, ezért az ehhez szükséges személyiségjegyek

kialakításának (alkalmazkodás, altruizmus, együttműködési hajlam) kiemelt fontosságot

tulajdonítunk.

A közösségnek gazdagabbá kell tennie a személyiséget!

Személyiségfejlesztés feladatai:

Az értelem kiművelése

Tanulási motívumok fejlesztése

Kognitív képességek fejlesztése

Segítő életmódra nevelés

Szociális kompetencia

Szociális képességrendszer fejlesztése

Egyéni szociális értékrend

Egészséges és kulturált életmódra nevelés

Személyes kompetencia

Személyes képességek

Az egyéni tudat fejlődésének segítése

Szakmai képzés alapozása

Az alkotóképesség fejlesztése

Tehetséggondozás

A személyiségfejlesztés fő területei:

szakórákon (szaktárgyak) által a gyermek megnyilatkozási képességének fejlesztése,

kommunikációs, konzultációs készség, emlékezet-fejlesztés,

osztályfőnöki órákon: felmérés a tanuló érzelmi, indulati életéről, viselkedési

sajátosságairól, érdeklődése, jelleme fő vonásairól,

tanórán kívüli programokon: szakkörök, iskolanapok, önismereti tréningek szervezése,

versenyek, szituációs játékok.

A felmérés módszerei:

kérdőívek kitöltése,

beszélgetések,

tanári megfigyelés.




PROGRAMJA 2018

A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai

munkaterv tartalmazza.

4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

4.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

„Az ember életében három földi kincs van: a tudás, az egészség és a szeretet.”

Greguss Pál

Egészségnevelés lényege, iskola profiljából adódó egészségnevelési stratégia

Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének

képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan

tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására

irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen.

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget

meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel

nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához.

Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika

kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi

tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi

szolgáltatásokban. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az

iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok

meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.

Az egészségfejlesztés sarokpontjai:

az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít

az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző

szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem)

az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

Az egészségnevelési program megfogalmazza, hogy az iskola az egészségfejlesztés legfontosabb

színtere. Miért? Mert a tanulók:

hosszú éveket töltenek iskolában

érdemben lehet hatást gyakorolni személyiségfejlődésükre

a hatások nagyban meghatározzák kialakuló szokásaikat, preferenciák kialakítását.

Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban

létezik, hatást gyakorol a szűkebb – tágabb környezetének kapcsolatrendszerére,

viselkedésére.




PROGRAMJA 2018

4.2 Az iskola profiljából adódó egészségnevelési stratégiája

Az iskola humán szakiskolai- és középiskolai tanterv alapján végzi az oktató nevelő munkáját a

szakiskolában- és a szakközépiskolában. A szakképzésben pedig egészségügyi és szociális

szakemberek képzése folyik. A humán szakmákban a szakmai orientáló és szakmai alapozó

képzés, a szakképzésnek pedig a fő nevelési területe az egészségnevelés, valamint az

egészségfejlesztés.

Az egészségfejlesztés főbb tantárgyai, melyekben az oktató, nevelőmunka folyik:

Szakgimnázium

Sorszám Évfolyam Tantárgy

1. 9. évfolyam

Egészségügyi alapismeretek

Szakmai kommunikáció

Ápolástan-gondozástan

2. 10. évfolyam Egészségügyi alapismeretek


3. 11. évfolyam Egészségügyi alapismeretek


4. 12. évfolyam




Szakközépiskola

Sorszám Évfolyam Tantárgy

1. 9. évfolyam

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat

Társadalomismeret

Pszichológiai alapismeretek


Ápolási, gondozási alapismeretek

2. 10. évfolyam




Ápolási, gondozási alapismeretek

Megfigyelési és elsősegélynyújtási

gyakorlat

Gondozási ismeretek




PROGRAMJA 2018

3.

11. évfolyam



Szociális munka elmélete

Mentálhigiéne

Esetmegbeszélés és szupervízió

gyakorlaton

Az iskolai egészségnevelési program három szinten valósul meg:

1. az egészségnevelési tanterv a tanított „tananyag” és azok a különféle megközelítései,

amelyek az iskolai tanterv minden részében megjelennek

2. legeredményesebben a „rejtett tanterv” segítségével érhető el, mely tükrözi az iskola egész

szellemiségét, légkörét, az iskola által preferált értékeket, az egészséggel kapcsolatos ethoszt,

amit az iskola saját gyakorlata megalapoz

3. az iskola-egészségügyi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat ellátásai. Az iskolai

egészségnevelés feladata átadni az egészséges életmód ismereteit és kialakítani a kívánt

magatartást.

Pedagógiai alapelvek

Általános elv, az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az

egészségnevelés, a pozitív egészségkép kialakítása.

Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása

minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal

tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját

személyiségükből fakadó erővel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket.

Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévő ismereteiből, tapasztalataiból indul ki és

figyelembe veszi szükségleteiket.

Az egészségfejlesztés feladata

a tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait

sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat

ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.

A tanulókat:

ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek

kialakítására

segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában

segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási

módjainak felismerésében.




PROGRAMJA 2018

Egészségfejlesztési célkitűzések:

Rövid távú célok

A már működő tevékenységek folytatása és bővítése annak érdekében, hogy:

a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást

tudatosodjon bennük, hogy mindenki felelős a saját egészségéért

Középtávú célok

olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmegőrző és fejlesztő

magatartásra ösztönző

az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg

a tantárgyközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák

az egy témához tartozó ismereteket

alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték

épüljenek be életükbe az alapvető higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az

egészséges táplálkozás

ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetőségeiket

tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani

szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejlődéssel kapcsolatban

tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért.

Hosszú távú célok

Olyan egészségfejlesztő iskolakialakítása, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a

munka egészséges színtere legyen.

Ennek érdekében:

minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének

védelmét, az egészség fejlesztését

együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek,

a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen

kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a

szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és

a tanácsadást biztosító programoknak

olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a

tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az

erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

Helyzetelemzés

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység,

amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére,

korszerűsítésére, a fizikai és pszicho - szociális környezet egészségtámogató jellegének




PROGRAMJA 2018

erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók

személyiségfejlesztése érdekében.

Problémafeltárás, helyzetértékelésben első és alapjaiban meghatározó tevékenység a

szükségletfelmérés elvégzése. Fontos annak meghatározásához, hogy az iskolában milyen

egészségnevelési feladatok, milyen hangsúllyal szerepeljenek az egészségfejlesztési munkában.

Az egészségnevelés iskolai területei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az alábbiak:

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

az értékek ismerete

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete

a tanulás és a tanulás technikái

az idővel való gazdálkodás szerepe

a rizikóvállalás és határai

a szenvedélybetegségek elkerülése

a tanulási környezet alakítása

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az egészségnevelési program kialakításakor át kell tekinteni, hogy a tervben megjelennek-e az

életkori sajátosságokhoz illesztendő lényeges témák, mint például:

az egészséges táplálkozás

a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás

a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai,

az AIDS prevenció

a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)

a testi higiénia

a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)

a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás.

Fontos, hogy a felmérést osztályszinten kell elvégezni, hogy ki lehessen alakítani előbb az

osztály, majd az iskola egészségfejlesztési területeit.

Az iskolaorvosi vizsgálat, a testnevelő tanár edzettségi felmérése, az ifjúságvédelmi felelős

szociológiai felmérése, az osztályfőnök és a SWOT felmérése adja a vizsgálat alapját.




PROGRAMJA 2018

A kapott eredményeket osztályonként táblázatban kell rögzíteni, majd iskolai szinten összesíteni,

elemezni és a konzekvenciát levonni, hogy a táplálkozás, mozgáskultúra gazdagítása, motorikus

cselekvés biztonság, egészségkárosító magatartás elkerülése, párkapcsolatok, társas kapcsolatok

területeket milyen szinten kell fejleszteni. A fejlesztés színterei osztályfőnöki óra, kollégiumi

foglalkozás, szabadidős tevékenységek keretei.

Egészségfejlesztés a tanórán kívüli tevékenységben

A tanórán kívüli tevékenységben a kővetkező feladatokat látja el az iskola:

Egészségnevelési előadások különböző közoktatási intézményekben

Elsősegélynyújtás szakkör, és versenyen való részvétel

Személyiségfejlesztő munka más iskolának és intézményeknek

Egészségnevelési versenyek szervezése közoktatási intézményekben, és más

intézményekben.

Diáksportköri munka, sportversenyekre való felkészülés, és részvétel

Kirándulások szervezése, és részvétele szabadidős tevékenységben

Az egészségnevelési munkában résztvevők köre

A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő

az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az

egészségnevelő, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok

együttműködése jelenti.

A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére,

valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.

A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Szülők, család

A szülő, a család, a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők aktív

részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan

szakértelműkkel is jelentősen növelik az iskolai munka hatékonyságát.

Iskolaorvos, védőnő

A középfokú tanintézetben főfoglalkozású, és ifjúsági védőnői szolgálat működik. Az iskola-

egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el.

Feladataik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, és a 26/1997 NM értelmében szóló

rendeletben fogalmazódnak meg.

Iskolapszichológus

Jelenleg heti egy napon pszichológusa áll rendelkezésre – konzultációra.

A pszichológus a lelki eredetű problémák, feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai

ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a

hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai

felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek.

Kortárshatások az egészségfejlesztésben




PROGRAMJA 2018

Az iskola a kortárshatásokra is kitér az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok

között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának

szerepére helyezik a hangsúlyt. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó,

egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport

nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél,

tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb

véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban,

amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az

egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat,

hogy képessé váljanak nemet mondani. A kényes témák területén sikeresek ezek a programok,

pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-,

kábítószer használat megelőzése. A képzett kortársak hatásukat direkt és indirekt módon

egyaránt kifejthetik.

Iskolán kívüli külső segítők köre:

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei

Rendvédelmi szervek

Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF)

Markhot Ferenc Oktató Kórház és Rendelőintézet

Magyar Vöröskereszt Egri Szervezete

Civil Szervezetek Egri Egyesülete

A társadalmi hatások, a keleti régió adta gazdasági nehézségek rányomják bélyegét az iskola

egészségfejlesztési tevékenységére.

4.2.1 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

Tanulóink elsősegély nyújtási alapismereteket a szakiskola és a szakközépiskola 10.

osztályában tanulnak, tanórai keretek között.

Tanórai kereteken kívül elsősegélynyújtó szakkörön, heti egy órában gyakorolhatják az

elsősegélynyújtást.

A szakkörös csapatból a legjobb 5 fő a Vöröskereszt városi versenyén, továbbjutás esetén

megyei és országos versenyen adhat számot képességeiről.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását tanórán illetve délutáni foglalkozáson,

szakköri formában valósítjuk meg.

A tematika 18 foglalkozásra tervezett.

Az elsősegélynyújtás oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek gyors és hatékony

segítség nyújtására, amíg a hivatásos orvosi segítség meg nem érkezik.

A tanulóknak meg kell ismerniük:




PROGRAMJA 2018

Elsősegélynyújtás általános szabályai, jogi kérdések

Az elsősegélynyújtás láncolata, mentő hívásának szabályai, elsősegélydoboz használata

Eszméletlenség , tünetei, ellátása

Felnőtt újraélesztési ismeretek

Félautomata defibrillátor működési elve, alkalmazása

Vérzések fajtái, ellátásuk

Sebek, sérülések formái, ellátásuk

Csont-illetve ízületi sérülések és ellátásuk

Hasi, mellkasi sérülések és ellátásuk

Koponya és gerincsérülések és ellátásuk

Ájulás felismerése, ellátása

Mérgezések fajtái, ellátása

Légúti idegentest felismerése, ellátása

Drogok, gyógyszerek hatása a szervezetre

Belgyógyászati balesetek és ellátásuk

Gyakori, életet veszélyeztető állapotok felismerése, az elsősegélynyújtó lehetőségei

A tanulók legyenek képesek:

Biztonságos helyszín megteremtésére, betegvizsgálatra

A különböző sérülések, vérzések ellátására

Ájulás, eszméletlen sérült ellátására

Légúti idegentest ellátására

Mérgezett sérült ellátására

A különböző fektetési módok alkalmazására

Belgyógyászati balesetek ellátására

Felnőtt alapfokú újraélesztésre

Félautomata defibrillátor alkalmazására

Segélyhívásra

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

elméleti óra

gyakorlat – a gyakorlati foglalkozáson részt vesznek az egészségügyi ágazati osztályban

tanuló, elsősegélynyújtó versenyre készülő tanulók is, mint kortársképzők.

Az intézményünk profiljából adódóan az elsősegélynyújtásban jártas, azt oktató

szakemberek/pedagógusok segítik a tanulókat a megfelelő ismeretek, készségek elsajátításában.




PROGRAMJA 2018

Fizikai fittség-mérő módszerek bemutatása

A kondicionális állapot műszerek nélküli mérése sokak szemében ma már ugyan elavultnak

tűnik, de – hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt – az utóbbi időben

szerte a világon ismét előtérbe került.

A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb motorikus képességek területén elért pillanatnyi

teljesítmény szintjének ismerete kiindulópontot jelent a különféle időtartamú (rövidközép-hosszú

távú) egyénre szabott edzésterveinek elkészítésének. Az időszakos mérések során a folyamatos

visszacsatolás lehetőséget ad az elvégzett edzésmunka hatásnak, az edzettségi szint változásának

nyomon követéséhez.

A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitnesz legegyszerűbb módon az aerob

kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki.

Az egészséggel/terhelhetőséggel összefüggő fittség műszerek nélküli mérésének legfőbb

faktorai:

Mennyiségi mutatók:

aerob kapacitás,

izomerő,

erő-állóképesség.

Minőségi mutatók:

testösszetétel,

A nemzetközi és hazai kutatók a terhelhetőséggel/egészséggel kapcsolatos fittség összetevőit

fontossági szempontból három csoportba sorolják:

I. Elsődleges fontosságú tesztek:

az aerob fittség mérését,

a vázizomzat fittségének a mérését,

antropometriai méréseket (a testösszetétel meghatározásához),

sport-életmód kérdőív felvétele (a fizikai aktivitás és az egészségi állapot becsléséhez).

II. Másodlagos fontosságú tesztek:

a felső és alsó végtag izommunkáját,

a váll mozgékonyságát mérő tesztek.

III. Harmadlagos fontosságú tesztek:

a kézi szorítóerő mérése és a lapérintési teszt,

az aerob kapacitással,

az izomerővel,

egészséges testsúllyal fejezhető ki.

Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén

elért teljesítmény értékelése és az arra adott élettani reakciók értelmezése lehetővé teszi




PROGRAMJA 2018

a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek meghatározását.

4.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanuló személyiségfejlődésében fontos szerepe van a tanulói közösségek hatásának, ezért az

iskola alapvető feladata ezen közösségek megszerezése, fejlesztése, tudatos irányítása.

Az iskolai közösségfejlesztés célja, olyan közösségek megteremtése az iskolában, melyek

tagjaikat minél eredményesebb tanulásra, egyéni képességeik, személyiségük lehető legteljesebb

kibontakoztatására serkentik, és elősegítik a tanulók társadalmi beilleszkedését.

Az iskolai közösségfejlesztés feladatai

Olyan közösségek kialakítása, fejlesztése, melyekben a tanulók elsajátíthatják és

gyakorolhatják a konstruktív társadalmi magatartás értékeit és normáit, az interperszonális

kapcsolatokhoz szükséges képességeket és technikákat, a nyitott, elfogadó és segítőkész

magatartást a mássággal, valamint a beteg és a fogyatékos embertársaikkal kapcsolatban.

Olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók büszkék az iskolai közösséghez tartozásukra,

ápolják az iskola hagyományait.

Formálni és erősíteni a tanulókban a magyarságtudatot és a hazaszeretet érzését.

Kialakítani és fejleszteni a tanulók nyitott, elfogadó, toleráns viszonyát a közös európai és az

egyetemes emberi értékekhez.

Törekszünk arra, hogy minden tanulónk:

sajátítsa el a társas együttélés azon szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus

kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, legyen képes önellenőrzésre egymás

segítésére

megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy

múltú értékeit, legyen nyitott a különböző kultúrák iránt

sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és lakói megismeréséhez,

megbecsüléséhez, a nemzeti identitás kialakulásához vezetnek

váljon érzékennyé környezete állapota iránt, viselkedjen környezettudatosan, életmódjában a

természet tisztelete és iránti felelőssége alakuljon ki

kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának

megelőzéséhez, prevenciós tevékenység.

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

Tanáraink arra törekednek, hogy a tananyag elsajátítása:

segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,

biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének

segítésére,

mélyítse el a nemzettudatot, a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, hagyományápolás,

környezettudatos magatartás, erkölcsösség, önálló érvelés véleménykifejtés




PROGRAMJA 2018

fejlessze ki a tanulóban az új információs –kommunikációs rendszer kritikai módon való

használatának képességét,

felelős örömteli párkapcsolatokra történő fölkészítésre, erősödjön az egymásért érzett

felelősség érzése.

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

osztálykirándulások, projekt munkák, sítúrák, iskolai kirándulások, drámakör, énekkar,

iskolai könyvtár: a tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni és csoportos tanulását,

önképzését szolgálja

Hagyományőrző tevékenységek (Lásd: iskolai hagyományápolás)

A közösségi szolgálat

Iskolánk a 2012-2013 tanévtől kiemelt feladatának tekinti a 9-12 évfolyamos diákok körében a

közösségi szolgálat keretében végzett önkéntes tevékenységet.

Az új köznevelési törvény a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-

je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni, tanítási időn kívül összesen 50

órában kell anyagi érdektől független, szervezett keretek között folytatott, egyéni vagy

csoportos, a közösség javát szolgáló tevékenységet végezni.

A közösségi szolgálat célja a diákok személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése,

felelősségérzésük erősítése, csapatmunkára való felkészítésük. Emellett segíti a másság

elfogadását, a tudatos tervezés-szervezés és önértékelés megvalósítását.

Vöröskeresztes Bázis Iskola vagyunk, így az önkéntes tevékenység végzése tanulóink számára

nem ismeretlen fogalom. Vannak vöröskeresztes aktivistáink, akik folyamatosan egész évben

tevékenykednek különböző versenyeken, rendezvényeken segédkeznek szervezett formában.

Vannak egy-egy tevékenységre szerveződött csoportjaink, akik nem azonos korú tanulókból

tevődnek össze, de azonos cél eléréséért tevékenykednek szintén önkéntesen.

Tudatosan törekedni fogunk arra, hogy ezek az önkéntes, vagy közösségi szolgálati programok

hozzájáruljanak iskolánk tanulóinak személyiség és készségfejlődéséhez, gyakorlati tudásuk

bővüléséhez, mely mind-mind elengedhetetlen feltételei a sikeres élet kialakításnak.

4.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök és a mentor feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,




PROGRAMJA 2018

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

A nevelés valamennyi pedagógus feladata A 14-22 évesek személyiségfejlődési sajátosságai

miatt a nevelés ebben az életkorban jelentős szereppel, de ugyanakkor különös sajátosságokkal

bír. A kamaszkoruk delén a középiskolába lépő tanulók a következő négy-hét év során kivétel

nélkül belépnek az ifjúkorba.

Az ambivalencia - az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása - számos nehézséget jelent a

serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes

emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az

énfelnagyítás dominál - sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen

veszélybe sodorhatja - máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság

állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. A középiskolás évek második felében egyre

sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala, a -

napjainkban egyre több problémát hordozó, bizonytalan perspektívájú - felnőtt életre történő

felkészülés.

Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain

átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő

felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó,




PROGRAMJA 2018

rendszeres, személyes kapcsolatban van a diákok tömegeivel az év nagy részében, egy nap

jelentős hányadában.

Iskolánkban e téren hagyományosan az osztályfőnökökre hárul a felelősség nagy része.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és

izmosodnak meg; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti. A

családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban végtelenül nehezen tudja - ha

tudja - ellensúlyozni. Itt a családnak nemcsak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az

életmódjából fakadó szocializáltság, szellemi szint, és főképpen a szülő(k) és a gyermek(ek)

közötti érzelmi-lelki kapcsolat.

Az osztályfőnök munkája során - mindezeket a körülményeket figyelembe véve – igyekszik

céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai

törekvéseket.

Az osztályfőnök feladatai:

Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse.

Az osztályfőnöki munka megvalósításához elengedhetetlenül fontos a mindenkori osztályfőnök

egyedi, az adott tanulócsoportra kialakított saját programja.

Az osztályfőnök éves munkájának tervezése során szeptember 15-ig (9. osztályok

esetében szeptember 30-ig) átgondolja a tanév feladatait az osztályfőnöki munkaközösség

munkaterve alapján.

Az osztályfőnök közvetíti az osztályának a kulturált iskolai élet szabályrendszerét.

Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a pedagógiai programunkon

nyugvó Házirend szabályait.

Az osztályfőnök megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának

és jelenének értékeit.

Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelkedő

teljesítményeket jutalmazza, jutalmazását kezdeményezi; a szabályok ellen vétőket

figyelmezteti, szükség esetén megbünteti, megbüntetésüket kezdeményezi.

Az osztályfőnök felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek

előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz.

Az osztályfőnök felelős az osztály termének dekorációjáért. Arra törekszik, hogy a terem

külleme legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel.

A megszabott határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek. (Elektronikus

napló, törzslapok, bizonyítványok, a féléves és az év végi osztályozó konferenciák

előkészítésével kapcsolatos teendők, statisztikai összesítések, szülő értesítése, a

tanulmányi eredményről, iskolai viselkedésről, stb. A hiányzásokat naprakészen vezeti,

az igazolatlan mulasztások estén megteszi a kötelező lépéseket a GYIV felelőssel és az

osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével.

Figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok munkáját. Az osztályban tanító

tanárokkal való harmonikus együttműködésről, a szaktanári tevékenységről tájékoztatja

az iskolavezetést és a megfelelő szakmai munkaközösségeket.

Az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel

kollégista tanulók esetén a tanulók nevelő tanárával. Szükség esetén az éves




PROGRAMJA 2018

munkatervben előírtakon túl rendkívüli szülői értekezletet tervez. Rendszeres

információval segíti a szülőket, hogy gyermekük személyiségének fejlődéséről és

tanulmányi előmeneteléről hiteles képet nyerjenek. Az osztályfőnök és a szülői ház

kapcsolatában legyen meghatározó a pedagógiai program alapelveiben rögzített célok

megvalósítása, illetve a megvalósítás színvonala.

Az osztályfőnök megvizsgálja az osztályban tanító tanárok bármelyike számára

problémát jelentő eseteket. Kollégái kérésére összehívja az osztályban tanító tanárok

értekezletét, ha szükségesnek látja, ilyen értekezletet maga is kezdeményez.

Képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját

hatáskörében, vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja.

Részt vesz a tanévnyitó és tanévzáró osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten,

továbbá – amennyiben az iskola nevelési-oktatási helyzete indokolja – az évközi

osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten, az osztályozó konferenciákra előkészíti a

magatartás és szorgalomjegyeket a helyi tantervben meghatározott elvek szerint.

Az osztályfőnök feladata saját évfolyamán a munka összehangolása, és kapcsolattartás

mind az osztályfőnök kollégákkal, mind az iskolavezetéssel.

Az osztályfőnök folyamatosan gyarapítja elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteit. Az

önképzés mellett akkreditált rendszerű továbbképzési formát is választhat. Ennek

osztályfőnökök számára legcélszerűbb formája az iskolavezetés által szervezett és az

iskolában zajló továbbképzés.

A tanulók egészségének védelmében az osztályfőnök kapcsolatba lép a szülőkkel (nevelő

tanárral), ha egy tanulón a testi-lelki károsodás bármilyen jelét észleli. Ennek

eredménytelensége esetén konzultál az iskolaorvossal illetve az iskola egészségügyi

szolgálat tagjaival.

Különös gondot fordít az osztályába járó sajátos nevelési igényű tanulóra.

Az osztályfőnök az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal

segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó

hátrányos helyzetű tanulókra. Szociálisan hátrányos helyzetű tanítványairól a család

meglátogatása által személyesen is tájékozódik. Szorosan együttműködik az iskola

gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével a titoktartási kötelezettség betartásával.

Az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal részben az

osztályképviselők útján, részben a diákmozgalomért felelős pedagógus segítségével.

Tanulmányi kirándulásra a kijelölt időszakban az igazgató által engedélyezetten elkíséri

az osztályát.

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.




PROGRAMJA 2018

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése,

ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

A mentor feladatai

a mentor a saját óráin hospitálási lehetőséget biztosít a gyakornok számára

félévenként két gyakornoki óra meglátogatása

minden gyakornoki hospitálást és mentori óralátogatást megbeszélés követ a

gyakornokkal

a megbeszéléseken különös figyelmet fordít a gyakornok reflektivitásának fejlesztésére

a fejlődési terv (decembertől júniusig) közös megbeszélése, az addig elért fejlődés

értékelése, a további feladatok meghatározása

a megbeszélés eredményeit rögzítik

Folyamatos feladatok:

A mentor felelősséget vállal azért, hogy a mentorált kellő részletességgel megismerje a

minősítő vizsga követelményeit, és tisztában legyen a vizsgán alkalmazott értékelési

módokkal

Segíti a gyakornokot, hogy portfólióját a portfólió értékelés szempontjainak figyelembe

vételével a megadott határidőre elkészítse. Megismeri a portfólió tartalmát és alkalmat

teremt a beadást megelőző megbeszélésre

Igény szerinti tevékenységek:

Szükség esetén javaslatot tesz iskolai események (pl. versenyek, kulturális rendezvények,

szülői értekezlet, fogadóóra) tanulmányozására. Döntését a mentor indokolja, a

gyakornok feljegyzéseket készít.

Kapcsolattartás a tanárkollégákkal és általuk szervezett iskolai eseményekbe való

segédkezés




PROGRAMJA 2018

4.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

4.5.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

„…Az elitnevelés és tömegnevelés egymástól el nem választható szerves egység kell, hogy

legyen, csak akkor értékes az eredmény, ha megvan a kettő egyensúlya.”

(Kodály Zoltán)

A tehetséggondozásnál a legsürgősebb feladat iskolánkban a tehetséges tanulók felfedezése. A

tehetségre utaló jeleket egy jószemű pedagógus hamar észreveszi, és ettől az időtől az ő

felelőssége is, a tanuló fejlődésének biztosítása. A tehetséges tanulók felfedezését célszerű

minden tanév október végéig elvégezni, amely az osztályfőnökök, a szaktárgyi

munkaközösségek és a szaktanárok feladata. A tehetséges tanulókkal és szüleikkel az

osztályfőnöknek és a szaktanárnak meg kell beszélni a tapasztaltakat, ki kell deríteni az

előzményeket (ha ilyenek vannak), továbbá fel kell tárni azokat a lehetőségeket, amelyet

iskolánk a tanuló számára biztosíthat a tanórák alatt ill. tanórán kívül.

Célunk az, hogy az iskola tegye lehetővé a tanulók képességeinek legmagasabb szintű

kibontakoztatását. A tehetség korai felismerése és speciális képzése a kibontakozás és az

akadálytalan fejlődés legfontosabb feltétele.

Céljaink megvalósítása érdekében elvégzendő feladatok:

Az értelmi képességek fejlesztése

Kérdőíves módszerek alkalmazása

Oktatási segédanyagok készítése és felhasználása a szaktantermekben

A tehetséges gyermekek és fiatalok személyiségjellemzői:

intelligencia, kreativitás, eredetiség , becsvágy, fogékonyság

intellektuális heterogenitás (nem minden területen nyújt kiváló teljesítményt)

A tehetséges tanulók képzése:

Az oktatásban a különbség az oktatás ütemében, mélységében és stratégiájában van. A jó

képességű, tehetséges tanulók kis létszáma nem teszi lehetővé, hogy önálló osztályban

tanuljanak, ezért a tanítási órákon a tananyag dúsításával, differenciált foglalkoztatással oldjuk

meg felkészítésüket. Tanórán kívüli foglalkozások keretében készítjük fel tanulóinkat a megyei

és országos tanulmányi versenyekre.

Gyorsítás:

a tanulás időtartamának hozzáigazítása a tehetséges tanulók képességeihez

előrehozott vizsga, osztályozó vizsga, nyelvvizsga,

az ismeretanyag gazdagítása, mélyítése

differenciált foglalkoztatás

csoportbontás, szakkörök, tanulmányi versenyek




PROGRAMJA 2018

Speciális stratégiák:

a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

a tanulók képesség szerinti terhelése

a tanár attitűdje (hitelesség, elfogadás, empátia)

a megfelelő tanár-diák kapcsolat

A tehetséggondozás módszertani kérdései:

Eredményes tanulási technikák elsajátíttatása

Speciális intenzív csoportok alakítása

differenciált foglalkoztatás; egyéni felkészítés

.A verbális kommunikáció fejlesztése

Tanórai illetve tanórán kívüli tehetséggondozási lehetőségek

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

az emelt szintű érettségire való felkészítés, szabadidős foglalkozások biztosítása,

szakkörök, versenyfelkészítők, bemutatók szervezése, modern IKT eszközpark

biztosítása

Tanulóink részt vehetnek a dráma csoport foglalkozásain, melyek elősegítik, hogy a

művészetekre nyitott, az általuk közvetített tartalmakat befogadó, műértő közönség váljék

a képzésben résztvevőkből.

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a

tanulók felkészítését a különféle sportágakban a sportversenyekre.

Együttműködés a külső szervezetekkel a tehetséggondozás terén:

Az iskola lehetőségeit a tehetséges tanulók „kinőhetik”, ami egyben azt is jelenti, hogy

megtorpanhatnak. Ezért olyan külső segítséget kell nekik biztosítani, ami elősegíti

további fejlődésüket. Ilyen segítséget jelenthet iskolánk egészségügyi kapcsolatrendszere,

amely lehetőséget teremthet a tehetséges tanulók fogadására, támogatására,

más iskolákkal történő együttműködése (emelt szintű képzés, szakkörök, vetélkedők

rendezésére),

egyetemekkel, főiskolákkal történő együttműködése (tanszékek megkeresése, egyetemi

diákkörök stb.).

Versenyeztetés

Tanulóink rendszeresen és hagyományosan jó eredménnyel vesznek részt iskolán kívüli

versenyeken. A munkaközösségek éves munkatervében szerepel a versenyfelkészítés, kiemelten

az alábbi területeken:

biológiai és komplex szakmai versenyek (pl. Kitaibel-verseny)

tantárgyi versenyek, szakmai versenyek (ÁSZÉV, SZKTV), könyvtárismereti verseny

(Bod Péter verseny)




PROGRAMJA 2018

városi és megyei szintű versenyek, tehetségformáló rendezvények, projektek

Tehetséges tanulóink nyomon követése

Iskolánkba – döntő többségben – átlagos képességű tanulók jelentkeznek az általános iskola

elvégzése után. A középiskolai tanulmányaik befejezése után egészségügyi, szociális területen

szeretnének elhelyezkedni, de más érettségire épülő továbbtanulási lehetőséget is választanak,

jelentkeznek főiskolára, egyetemre is. Iskolánk majdnem 50 éves története során sok tehetséges,

sikeres tanuló került ki padjainkból. Ma is figyelemmel kísérjük a tőlünk induló fiatalok

sorsának alakulását.

Pedagógiailag rendkívül hasznos őket visszahívni iskolánkba előadások tartására,

élettapasztalataik megismertetésére, hogy erőt és hitet meríthessenek példáikból mai tanulóink.

4.5.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Azok a tanulók, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, a középiskolába jutás időszakára

jelentős hátránnyal bírnak társaikhoz képest. Ezen hátrányok csökkentése ill. leküzdése közös

erőfeszítést igényel. Mindenek előtt fel kell tárni a kudarc okait (pszichikai hatások, nem

megfelelő tanulási módszerek, stb.), ezután kezdhetünk hozzá a felzárkóztatáshoz. Egyénre

szabottan a tanuló személyiségjegyeinek ismeretében kell megválasztanunk a legoptimálisabb

módszert. Vannak olyan esetek, amikor a pedagógus segítsége nem elegendő, ekkor az

osztályfőnök feladata, hogy megfelelő szakemberhez irányítsa a tanulót. Az esetleges általános

iskolai (írás, olvasás, számolás) hiányosságok pótlására kiscsoportos korrepetálást szervezünk

az értő olvasás fejlesztése, az íráskészség javítása és a matematika alapjainak pótlása érdekében.

Ugyancsak ezt a célt szolgálja a tantárgyi csoportbontás matematikából

A 9. évfolyamon év elején tantárgyi felméréssel iskolai és bemeneti mérés – anyanyelv,

matematika, idegen nyelv – térképezzük fel a helyzetet, és ennek megfelelően szervezzük

munkánkat (csoportbontás, felzárkóztató foglalkozás). Általános pedagógiai tapasztalat, hogy a

különböző tantárgyak befogadása, megismerése eltérő módszerekkel érhető el. Ezért a 9.

évfolyamon minden szaktanár fontos feladata megtanítani a diákokat arra, hogyan kell az adott

tantárgyat tanulni ahhoz, hogy a munka hatékony, a megszerzett tudás tartós legyen. A tanulási

nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó korrepetálások is

segítik. A gyengék, ill. tanórákat mulasztók számára így lehetővé válik a lemaradások

csökkentése, megszüntetése. A szakértői vélemény alapján bizonyos tantárgyból teljes vagy

részleges felmentéssel rendelkező vagy hosszabb ideig betegség miatt lemaradt, valamint a

sajátos nevelési igényű tanulóinkat egyéni foglalkozásokon fejlesztjük. Tanáraink szükség

esetén ajánlják tanulóinknak a korrepetálásokon, tanulószobai foglalkozásokon való részvételt.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása során az alábbi

területek fejlesztését tartjuk fontosnak: az egyénre szabott tanulási módszerek kimunkálását, az

emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kialakítását, az alapvető gondolkodási kultúra

fejlesztését.

Két korcsoport esetén van szükség fokozott tevékenységre: a 9. és a 12. évfolyamon. A 9.

évfolyam tanulóinál felmerülő hiányosságok leküzdésében fontos szerepet kap a tanulószobai

foglalkozás. Minden munkanapon egy kolléga egyénileg foglalkozik a hozzá fordulókkal mindig

arra a feladatra koncentrálva, amely a tanulónak a legnagyobb problémát jelenti.

A 12. évfolyamon gyakran találkozunk olyanokkal, akik folyamatos tanulás során képesek a

pillanatnyi kihívásoknak megfelelni, de vélhetően stressz-helyzetben (ilyen az érettségi vizsga)




PROGRAMJA 2018

képtelenek tudásukat mozgósítani. Őket segítik az érettségire felkészítő foglalkozások,

korrepetálások.

Iskolánkban heti egy napon az iskolapszichológus is foglalkozik igény szerint a tanulási

kudarcnak kitett tanulókkal. Szükség esetén segítséget tudunk kérni a városunkban működő

mentálhigiénés csoport szakembereitől.

Mivel alapelvként fogadtuk el, hogy a tanulók fejlődését önmagukhoz viszonyítjuk, ezért

pedagógiai munkánkban fontos szerepet kap az, hogy a valamilyen okból lemaradó tanulók

értékelésénél a reális, ugyanakkor a tanuló további fejlődése szempontjából segítő képet

alkossunk.

A tanulási képességek fejlesztése

Kapjanak a tanulók olyan motívumokat, mely felkelti bennük az érdeklődést, a megismerés, a

felfedezés vágyát, mely nemcsak kötelességteljesítés, hanem belső igényként jelentkezik. 9.

osztályban a tanulás módszertan tantárgy keretein belül több módszerrel találkoznak, személyre

szólóan is megbeszélheti szakemberrel a helyes tanulási módszereket, technikákat.

A felzárkóztató foglalkozások

A 9. osztályos tanulóknak matematikából, magyar nyelvtanból, idegen nyelvből, igény szerint

felsőbb éveseknek is általában az érettségi tárgyakból ismeretpótló korrepetálásokat, érettségi

felkészítőket szervezünk. A tanulók eltérő képességekkel érkeznek, fontos feladat a hátrányok

leküzdése, a lehetséges és a tényleges teljesítmény közötti eltérés minimálisra csökkentése. A

képességeik alatt teljesítők segítése abban, hogy saját színvonaluknak megfelelően

bontakoztassák ki adottságaikat.

A középfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros

(diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és magatartászavaros gyermekek segítését.

A fejlesztő foglalkozások feladatai:

A kognitív képességek fejlesztése.

Részképességzavar(ok) korrekciója, fejlesztőpedagógus koordinálásával.

Jellemző problémák: figyelemzavar, olvasási- szövegértelmezési nehézségek, finommotorika

zavara, szóbeli kifejező készség zavara, számolási nehézségek, szorongás, általános tanulási

nehézségek.

Formája: A fejlesztés kiscsoportos, illetve egyéni formában történik egyéni fejlesztési tervek

alapján. A fejlesztő foglalkozások meghatározott időben, (fejlesztő órarend szerint), a szakértői

véleményekben javasolt ill. a törvényi előírás szerinti óraszámban kerülnek megtartásra.

Iskolánkban a SNI tanulók nevelése , integrált oktatás formájában történik.

Diszlexia, diszgráfia esetén:

Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai

pályafutása alatt.

A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.

Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.

Olvasásgyengeség esetén:

Folyamatos készséggondozás.




PROGRAMJA 2018

Korrekciós feladatok, amelyek a vizuális, az akusztikus és a motoros funkciókat

támogatják.

Diszkalkulia esetén:

Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése.

Az alapműveletek fogalmi kialakítása, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk.

Matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.

A részképességzavar együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén:

A pedagógiai ellátás során a percepció minden részterületét a fejlesztő pedagógus

irányításával fejleszteni kell: vizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés

folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd- és nyelvi készségeket.

4.5.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Problematikus vagy nehezen nevelhető tanulók

Azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható

helyes magatartási formától, és az általánosan használt pedagógiai eszközökkel nem lehet náluk

a kellő eredményt elérni.

A nehezen nevelhető tanulók általában ellenállnak a direkt nevelői hatásoknak. A közösségbe

beilleszkedni és a közösséghez alkalmazkodni nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak.

A magatartászavart több ok váltja ki egy időben, melyek összefüggnek egymással (válás, hirtelen

haláleset, nem megfelelő otthoni légkör, túlzott szülői szigor vagy engedékenység, az ellenőrzés

hiánya, stb.).

A beilleszkedési-magatartási nehézségek helyes megoldása a tünetek mögött rejlő okok és azok

megszüntetése, mely csak a szülők, pedagógusok és az ifjúságvédelmi szakemberek

együttműködésével lehet eredményes.

Magatartási nehézségek, problémák az iskolában

fegyelmezetlen órai magatartás, igazolatlan hiányzások, késések, durvaság, agresszió,

kapcsolatteremtő képesség hiánya, káros szenvedélyek,

A szakgimnáziumban, szakközépiskolában, a kollégiumban és a felnőttoktatásban segítő

tevékenységet folytat:

az osztályfőnök, az osztályfőnök-helyettes és a kollégiumi nevelőtanár,

valamennyi szaktanár,

a személyiségfejlesztő tantárgyakat oktató tanárok (ez iskolánk sajátossága),

fejlesztő pedagógus,

az iskolapszichológus,

a diákmozgalmat patronáló tanár,

a gyermek és ifjúságvédelmi szakemberek,




PROGRAMJA 2018

az iskolaorvos mentálhigiénés segítőként.

A segítő tevékenységben fontos szerepet tölt be az osztályközösség és a szülőkkel való

rendszeres együttműködés.

A pedagógus feladatai a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók

problémáinak megoldására

Cél a beilleszkedési, magatartási problémák megelőzése, megszüntetése.

A beilleszkedés, magatartási problémák hátterében az érzelmi, akarati funkciók sérülése áll,

melynek lehetséges okai:

sérült személyiségfejlődés, idegrendszert károsító ártalmak, önértékelési zavar, deviancia,

antiszociális környezet, konfliktusok

A prevencióban és az esetkezelésben részt vesznek az osztályfőnökök, kollégiumi nevelőtanárok,

pszichológus, pszichiáter, a szülők.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő pedagógiai tevékenység az

alábbiakban nyilvánul meg:

az okok feltárása, tanácsadás, terápiás foglalkozás, családlátogatások, egyéni törődés

Egyéni és csoportos tréningek szervezése pszichológus, illetve pszichoterapeuta vezetésével

– az osztályfőnökök által javasolt tanulóknak, amennyiben 5-6 fős csoport megszerveződik.

Kapcsolattartás a családdal

A szülők segítése a kudarcos gyermek nevelésében, igény szerint szülői csoportos foglalkozások

ebben a témában.

A diákközösség szerepe, illetve a diákönkormányzat bevonása a tanulói kudarcok okainak

feltárásába, együttműködés a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerésében, a

tapasztalatok felhasználásában.

Az iskolaorvos nyújtotta lehetőségek kihasználása

Az iskolaorvos hetente 1 alkalommal prevenciós rendelést tart.

a segítő feladata a pedagógiai szakirodalom ismerete, új módszerek elsajátítása, tovább-

és önképzés.

az osztályfőnökök a 9. és a 13. évfolyamok első félévében, vagy iskolaváltoztatáskor,

osztályismétléskor tájékozódjanak személyes beszélgetés során a tanuló helyzetéről

(tanulmányi, családi, kollégiumi beilleszkedési gondjaikról),

fontosak az osztályban tanító pedagógusok közötti rendszeres konzultációk,

esetmegbeszélések, a személyiségfejlesztő tanárokkal való szoros kapcsolattartás,

nevelési értekezletek tartása; időben fel kell ismerni a magatartászavart, és egyénre

vonatkozóan kell megkeresni a megoldást,

a szaktanároknak segítséget kell nyújtani a tanulási nehézségek korai felismerésével,

korrepetálással, felzárkóztató foglalkozásokkal,

szülői értekezleteken, fogadóórákon tájékoztatást és segítséget kell nyújtani a szülőknek,

segíteni kell a felnőttoktatásban jelentkező szorongások, tanulmányi problémák

megoldását.




PROGRAMJA 2018

4.5.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A legfontosabb cél

A prevenció, a tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának

megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítség nyújtása, együttműködés a

különböző szakemberekkel.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Helyzetkép

Az intézmény tanulói közül sokan olyan családok tagjai, akik sokszor a mindennapi munka és

teher mellett keveset tudnak gyermekeikkel foglalkozni. Az iskola tanulóiból általában 150-170

fő hátrányos helyzetű, továbbá minden szakgimnáziumi, szakközépiskolai osztályunkban vannak

halmozottan hátrányos helyzetűek.

Kollégiumunk nemcsak a távolról felvételt nyert tanulóknak nyújt szállást és étkezést, hanem az

arra rászoruló egri és közvetlen Eger környéki tanulóknak is segítséget nyújt. Másik problémánk

a nehéz sorsú gyermekek élethelyzetének feltárása, segítése. Sajnos olyan sokan vannak, hogy

szinte hetente kerül felszínre új probléma, Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

mintaintézményeként, az együttműködés keretében 12 kolléga végezte el az általuk szervezett

tanfolyamot az alternatív vitarendezésről és konfliktuskezelésről.

Cél

A gyermekvédelem célja az iskolában, hogy minden tanuló érezze, jó helyen van itt. Itt mindenki

meghallgatásra kerül, itt mindenki érezheti, hogy ő a legfontosabb, érte van az iskola. Itt

mindenkinek azt kell éreznie, hogy a törvények adta kötelezettségek betartása révén jogai

gyakorlásához segítséget kap.

Az iskola preventív feladatai valós megoldásra találnak, állandóan dolgozunk ezen. Az

egészségnevelés, egészségfejlődés, a harmonikus személyiségfejlődés adott, tanulóink rengeteg

támogatást kapnak ehhez.

Fejlesztőpedagógus, pszichológus, személyiségfejlesztő órák, egészségtan órák vannak erre a

célra.

Feladatok

„Erőszakmentes és egészségtudatos iskola” címhez mérten az erőszak és agresszivitás

begyűrűzésének megfékezése

ökoiskola elveinek betartása

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni és csoportos foglalkoztatása,

egyéni életutak támogatása – fogadóórák és tanórák keretein belül

veszélyeztetett gyerekek felkutatása, támogatása a jelzőrendszer segítségével,

drogprevenció

a tanulási nehézségekkel, magatartászavarokkal és érzékszervi fogyatékossággal küzdő,

tanulókkal való foglalkozás

lemorzsolódás csökkentése




PROGRAMJA 2018

A gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberekkel való együttműködésünk egyre több. Az elmúlt

évben egyre több hátrányos helyzetű vagy egyéb más problémákkal küzdő tanuló esete került

napvilágra. A tanulók felkereshetik az iskolapszichológusunkat, de a szülők is bizalommal

fordulnak hozzá. Iskolánkban rendkívül fontos a pszichológus jelenléte.

A gyermekvédelmi felelős tanulókkal kapcsolatos feladatai

A veszélyeztetett tanulókkal

A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével:

nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez

alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a

gyermekvédelmi koordinátorral.

A veszélyeztetett tanulók szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének

figyelemmel kisérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl.: fejlesztő csoport

kialakítása délelőtti, illetve délutáni időszakra, szükség esetén külső szakember

bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások, stb.).

Drog- és bűnmegelőzési programok,tanácsadás, fegyelmi eljárásban részvétel, szociális

ellátások számbavétele

A hátrányos helyzetű tanulókkal

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.

Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további

teendőkre javaslattétel.

Az intézmény valamennyi tanulójára

Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet

függvényében.

A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása.

A diákönkormányzattal való kapcsolattartás.

Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további

teendőkre javaslattétel.

A hátrányos helyzetű tanulók szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének

figyelemmel kisérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra (pl.: fejlesztő csoport

kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport

szervezése, viselkedésmódosító eljárások, stb.).

A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű

tanulók esetén.

Tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak.

Szociális ellátások számbavétele (ingyenes tankönyv)

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Minden év szeptemberében felmérjük az elsősök szociális helyzetét kérdőív segítségével.




PROGRAMJA 2018

Az iskolai könyvtár tartós, kölcsönözhető tankönyvállományát minden évben

gyarapítjuk, és a nehéz anyagi helyzetű tanulók tankönyv vásárlása helyett a könyvtári

példányokat használhatják.

Segítséget nyújtunk az iskolán kívüli alapellátások (pszichopedagógus,

személyiségfejlesztő tréningek) igénybevételéhez.

Kollégiumi ellátást ajánlunk fel a rossz lakáskörülmények között élő, vagy szociális

helyzetét tekintve arra rászoruló tanulóknak, iskolai étkeztetés biztosítása

Igyekszünk minél több tanulót az ösztöndíjas pályázati lehetőségekkel megismertetni, és

tanulmányi eredményét a megfelelő szinte segíteni

Korrepetálással, fakultációval támogatjuk a sikeres érettségit, a jobb felvételi eredményt.

az iskolán kívül működő tehetséggondozó műhelybe való patronálás.

Álláskeresési technikák megismertetése.

Egészségvédő programok (információ, önismeret, konfliktuskezelés, döntéshozatal,

stressz kezelés, egészséges életmód, életvezetés) – értékközvetítés.

Tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a:

diszkriminációmentesség

szegregációmentesség

integráció biztosítása

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának

támogatása

minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.

Az emberi méltóság tiszteletben tartása

Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit,

emberi méltóságát, egyediségét.

Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek

megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

Partneri kapcsolat, együttműködés

Iskolánk a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal,

hogy világos, és átlátható követelményeket alakít ki a kölcsönös előnyök biztosítása mellett.

Kapcsolatot alakítunk ki a szülői szervezetekkel, módszertani központokkal, szakmai szolgáltató

intézetekkel.

Ellátott esélyegyenlőségi feladatok

A pedagógus feladata az, hogy

felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit,

felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát,




PROGRAMJA 2018

a fogadóórák rendszerén keresztül felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott szülői

elvárásokat,

munkája során felismerje a gyermekre nehezedő – indokolatlannak tűnő – szülői elvárást,

és azt a szülővel való kommunikáció, együttműködés keretében kezelje,

tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást,

gyengébb képességű tanulónál javasolja a korrepetáláson, felkészítésen való részvételt,

teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a többféle

tanulói igény kielégítésére.

Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes

hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a könyvek, a számítógép, az internet

kapcsolat.

A fenti hátrányok leküzdését segítik:

az iskolai könyvtárból kölcsönözhető, illetve ott megtekinthető könyvek, egyéb

ismeretterjesztő lapok, kiadványok,

az iskolában biztosított internet hozzáférés,

az iskola által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás látogatása).

A feladatellátás célja

A családi háttér iskolai végzettségből fakadó esélyegyenlőség biztosítási feladatának legfőbb

célja, az esélyegyenlőtlenségek megszüntetése a pedagógus, a tanuló, a szülő

együttműködésével, valamint az intézmény által biztosított egyéb eszközökkel.

Az iskola szakmai hozzáállása:

a pedagógus továbbképzés tudatos irányítása:

Az iskolai tanulói kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik

meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már a középiskoláskor kezdeti

szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a tanulók előmenetelét

nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása

a nevelőtestülettel, mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat.

A pedagógus feladata, hogy olyan tanmenetet állítson össze és a tanmenetet úgy alkalmazza,

hogy azzal ne sértse a tanulók, illetve egyes tanulócsoportok esélyegyenlőségét.

4.6 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat

működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokból megválasztott

diákönkormányzati tagok, és a diákönkormányzati vezetőség irányítja.

A diákönkormányzat működését meghatározó legfontosabb tényezők:

-Tevékenysége a diákokat érintő minden kérdésre kiterjed.




PROGRAMJA 2018

-A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott DÖK-tanár

segíti. A diákok előre megbeszélt időpontokban diák-önkormányzati megbeszélést és

évente egy alkalommal közgyűlést tartanak.

-A feladatok ellátásához ingyen használhatja az iskola helyiségeit és berendezéseit.

A DÖK dönt:

saját működéséről,

hatáskörei gyakorlásáról,

a diáknap programjáról,

egyéb, a DÖK által megszervezésre kerülő programokról,

tájékoztatási rendszeréről.

Elkészíti Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet a tanulóközösség fogad el, és a tantestület

jóváhagy.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

a házirend elfogadása előtt.

Az iskolai diákönkormányzat tagjaiból delegál a városi diákönkormányzatba, illetve részt vesz

az általuk megszervezésre kerülő programokon, táborokon.

4.7 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Célunk, hogy a szülők ne csak ismerjék az iskola céljait, követelményeit, szervezeti és

működési szabályzatát, hanem lehetőséget adunk a szülőknek, hogy problémáikat, véleményüket

elmondhassák, aktív részesei legyenek nevelőmunkánknak, érezzék a kétoldalú kapcsolat, az

együttműködés előnyeit, s így legfőbb támogatóinkká váljanak.

A kapcsolattartás formái:

Nyílt napokat tartunk, hogy leendő tanulóink és szülei megismerjék az iskolát és a

kollégiumot. A pályaválasztási felelős tájékoztatja őket az iskolában folyó munkáról,

lehetőségekről, s órákat is látogathatnak.

A tanév elején a kollégiumban – a beköltözés napján – a kollégiumvezető és a

nevelőtanárok szülői értekezletet tartanak (házirend, napirend ismertetése, stb.).

Iskolai szülői értekezletet tartunk évente két alkalommal. Indokolt esetben rendkívüli szülői

értekezlet összehívása is lehetséges.

Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködése: Tanulóink jelentős hányada

naponta bejáró, kollégiumban lakó tanuló elvétve akad.

Az osztályfőnök kapcsolatot tart a kollégiumban lakó tanuló nevelőtanáraival




PROGRAMJA 2018

Az iskolai programokról tájékoztatást kapnak a kollégiumok, ill. az iskola is érdeklődik a

kollégiumi programok felől

Szükség esetén az osztályfőnök kezdeményezi a szaktanárok és a kollégiumi nevelők

kapcsolatfelvételét

A felmerülő problémák megoldásában együttműködünk a kollégiummal és a szülővel

Fogadóórákat a munkatervben meghatározott időpontokban tartunk. A fogadóórák

lehetőséget adnak a személyes találkozókra, a személyes, egyéni és sajátos problémák

megbeszélésére, a tanulók továbbhaladásához és fejlődéséhez kapcsolódó tevékenységek

megfogalmazásához. A fogadóórákon a kollégiumi nevelők is elérhetők. A problémás

tanulók szüleit külön kérjük, hogy jelenjenek meg a fogadóórán. Minden pedagógusnak az

órarendben megjelölt időpontban, egyéni fogadóórája van. melyeket a diákoknak a tanév

elején lediktálunk, és beírjuk az ellenőrző könyvbe. A tanári szobában kifüggesztve, és az

iskolai honlapunkon is megtalálható.

A személyes találkozásokon kívül az írásbeli kapcsolattartás legfontosabb eszköze az

ellenőrző és az elektronikus napló. Minden tanév elején egy írásbeli tájékoztatót, adunk a

szülők és a diákok számára a tanév rendjéről (szünetek, fogadóórák, igazgatói szünetek,

fontosabb események) és az iskolai kapcsolattartás módjáról (arról, hogy hiányzás esetén

a szülő hogyan és milyen módon jelezzen az iskola felé). Ezt a kiadványt, melyen az

iskola elérhetőségei is szerepelnek a diákok ellenőrzőjébe is beragasztjuk.

Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a fogadóórák, szülői értekezletek időpontjáról, a

tanítási szünetekről, tanítás nélküli munkanapokról, rendezvényekről.

Továbbá az osztályfőnökök az igazolt, illetve igazolatlan hiányzásokról, a

figyelmeztetésekről, fegyelmi vétségekről, valamint a tanulmányi előmenetelről értesíti a

szülőt. Így a szülők figyelemmel kísérhetik gyermekeik tanulmányi előmenetelét.

Levél vagy telefon segítségével is érintkezünk a szülőkkel. A rossz tanulmányi

eredményekről az iskola munkatervében meghatározott időpontban, levélben is értesítjük

a szülőt, ha gyermeke bukásra áll valamelyik tantárgyból.

Az elektronikus napló naprakész tájékoztatást nyújt a szülő számára gyermeke

tanulmányi előmeneteléről, hiányzásiról, a napló üzenő felülete lehetővé teszi az

osztályfőnökkel való kapcsolattartást is.

Szükség esetén az osztályfőnök vagy a kollégiumi nevelőtanár családlátogatást is

kezdeményezhet.

Kérdőíves felmérés segítségével vagy szóban a szülők jelezhetik igényeiket,

problémáikat, elmondhatják véleményüket az iskola és a kollégium éves munkatervével,

vagy a tankönyvek kiválasztásával kapcsolatban is.

A szülők részt vesznek iskolai és kollégiumi rendezvényeken, képviselőik jelen vannak a

diáknapon, iskolabálokon, nevelési értekezleteken, osztálykirándulásokon, s az érettségi

vizsgákon is.

A Szülői Munkaközösség működése a törvényben előírt módon biztosított. Az iskola

ifjúságvédelmi felelőse az érintett szülőkkel folyamatosan tartja a kapcsolatot. A szülői

Munkaközösség aktív együttműködésére, észrevételeire folyamatosan számítunk, hogy




PROGRAMJA 2018

közös céljaink megvalósulhassanak. Nyitottak vagyunk a szülők észrevételeire,

kérdéseire.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,

nevelőtestületével.

A pedagógusok és a tanulók kapcsolata, együttműködése

A pedagógusok tiszteletben tartják a tanulók egyéniségét, személyiségi jogait. A tanév elején az

első osztályfőnöki órákon ismertetjük a tanulókkal jogaikat és kötelességeiket. Megválasztják az

iskola diákönkormányzatának tagjait.

Tanulói jogukból fakad, hogy év elején jelezzék igényeiket felzárkóztatásokra, szakkörökre,

könyvtárhasználatra, s más tanórán kívüli tevékenységekre is. Ötleteikkel, problémáikkal

bármikor fordulhatnak osztályfőnökükhöz, kollégiumi nevelőtanárukhoz, az ifjúságvédelmi

felelőshöz, a diákönkormányzatot segítő pedagógushoz, és szabadidő-szervező is segíti

munkájukat.

A megfelelő kapcsolattartást segíti még az iskolagyűlés (negyedévenként), a kollégium

közgyűlés (évente kétszer), évente egyszer Diákparlament, az igazgatói, kollégiumvezetői

fogadóóra is. A tanulói érdekvédelem képviseletére iskolai diákönkormányzat működik a

jogszabályi előírásoknak megfelelően.

4.8 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák fajtái

A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek:

Osztályozó vizsga

Különbözeti vizsga

Javítóvizsga

Pótló vizsga

A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzatainak megállapításához osztályozó vizsgát kell

tennie, ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

tanulmányait magántanulóként folytatja,

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,

illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

250 tanóránál többet mulasztott, illetve,

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, és emiatt

teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető és a nevelőtestület engedélyezi az

osztályozó vizsgát,

a szakképzési törvény vonatkozó szabálya szerint, valamint a szakképesítés

megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák húsz százalékát

meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,




PROGRAMJA 2018

előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása a helyi

tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó időszak

tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.

A tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti témaköreit az 1.sz. melléklet tartalmazza.

A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, ha a tanuló igazolatlan

mulasztásainak száma meghaladja a 20 órát.

Iskolaváltoztatás, vagy iskolán belüli osztályváltás feltételeként írhatja elő az Intézmény a

különbözeti vizsga letételét. Különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból, illetve ha

az adott tantárgyból az iskolánkban tanultakhoz képest jelentős eltérés mutatkozik.

Ha a tanuló egy vagy több tantárgy, több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben

teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani.

Osztályozó és különbözeti vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.

A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha

tanév végén legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot kapott,

a tanuló az osztályozó vizsgát, a különbözeti vizsgát az előírt határidőig nem tette le,

vagy elégtelen osztályzatot kapott.

Iskolánkban a javítóvizsgákat augusztus hónap utolsó két hetében szervezzük.

Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan marad távol,

pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni.

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga

A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját

megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítására független

vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról.

A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt

napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen.

A független vizsgabizottság előtti vizsgát a kormányhivatal szervezi.

A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályait a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet

tartalmazza, mely alapján a vizsga lehet írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati vizsga.

Az írásbeli vizsga szabályai:

A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők

személyazonosságát,ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli

tételeket.

A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki.

Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon,

tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával

kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát.

Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola

gondoskodik.




PROGRAMJA 2018

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon

feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak

ezeken a lapokon készíthet.

A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő

vizsgatantárgyanként negyvenöt perc.

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján:

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc

perccel meg kell növelni,

lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt

használja,

engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani.

A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik

vizsgaként –szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –is megszervezhető.

A szóbeli vizsga szabályai:

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely

időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő

vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet.

A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a vizsgázó

számára.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és

kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket.

A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a

vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget.

A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha

meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében

elakadt.

A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában,a tétel kifejtésében megzavarni.

A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.

Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal

póttételt húzat vele.

Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt

legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet

elhagyhatja.




PROGRAMJA 2018

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján:

a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.

ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és

a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.

Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani.

A gyakorlati vizsga szabályai:

Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:

testnevelés,

informatika,

ápolási-gondozási alapismeretek.

A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a

feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges

személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész

rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll

a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele.

A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása

tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.

Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel

nem róható okból kieső idő.

A gyakorlati vizsgarészt –a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell

értékelni.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira




PROGRAMJA 2018

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgák értékelésének rendje

Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően

a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos

rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális

pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a

kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni,

akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie.

Ha a tantárgyból tanév közben –tanára megítélése alapján –elegendő osztályzattal rendelkezik,

akkor a vizsga anyaga a tanév végéig még hátra lévő tananyagra korlátozódik. Ebben az esetben

a vizsga értékelésében 20%-os súlyt képvisel az osztályozó vizsga, 80%-os súlyt pedig a

tanévben szerzett osztályzatok számtani közepe.




PROGRAMJA 2018

A tanulmányok alatti vizsgákon az egyes tantárgyakból a következő típusú vizsgákat kell

teljesíteni:

Tantárgy Szakgimnázium Szakközépiskola

Irodalom írásbeli és szóbeli szóbeli

Magyar nyelv írásbeli és szóbeli írásbeli

Magyar-kommunikáció írásbeli

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek írásbeli és szóbeli

Történelem írásbeli írásbeli

Etika írásbeli

Informatika gyakorlati gyakorlati

Angol nyelv írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli

Német nyelv írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli

Matematika írásbeli írásbeli

Testnevelés gyakorlati gyakorlati

Művészetek írásbeli és 3 alkotás elkészítése írásbeli és 3 alkotás

elkészítése

Fizika írásbeli

Földrajz szóbeli

Biológia szóbeli

Biológia-egészségtan írásbeli

Kémia írásbeli írásbeli

Testnevelés gyakorlati gyakorlati

Komplex természettudományos

tantárgy írásbeli




PROGRAMJA 2018

Belügyi rendészeti ismeretek szóbeli

Pénzügyi és vállalkozási

ismeretek írásbeli

Társadalomismeret írásbeli

Természetismeret írásbeli

Ének-zene írásbeli

Munkahelyi egészség és

biztonság írásbeli

Egészségügyi alapismeretek írásbeli

Szakmai kommunikáció írásbeli

Ápolástan-gondozástan írásbeli

Klinikumi ismeretek írásbeli

Klinikumi alapozó ismeretek írásbeli

Klinikumi szakismeretek írásbeli

Diagnosztikus és terápiás

alapismeretek írásbeli

Egészségügyi asszisztensi

feladatok írásbeli

Foglalkoztatás I. írásbeli

Foglalkoztatás II. írásbeli

Szociálpolitikai, jogi és etikai

ismeretek írásbeli

Pszichológiai alapismeretek írásbeli

Egészségügyi alapismeretek írásbeli

Ápolási, gondozási

alapismeretek írásbeli




PROGRAMJA 2018

Megfigyelési és

elsősegélynyújtási gyakorlat gyakorlati

Társadalomismeret írásbeli

Klinikai ismeretek írásbeli

Gondozási ismeretek írásbeli

Szociális munka elmélete írásbeli

Szociális gondozás írásbeli

Mentálhigiéne írásbeli

Esetmegbeszélés és szupervízió

a gyakorlaton írásbeli

A szociális adminisztráció írásbeli

Megjegyzés: Szakmai kommunikációból, Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlatból

különbözeti vizsga nem szervezhető.

4.9 Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai

A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés

alapján történik. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az

esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre.

Az átvételhez a tanuló megszerzett osztályzatait igazoló hivatalos dokumentumot (bizonyítvány,

félévi értesítő, tanulmányi könyv, ellenőrző) be kell mutatni.

A tanulók évközi, illetve más iskolából való átvételének esetén a következőket kell mérlegelni:

az iskolaváltoztatási kérelem indokai

a tanuló tanulmányi előmenetele

a tanult tantárgyak illeszkedése a helyi tantervhez.

A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A felvett tanuló nyilvántartásáról az iskola

gondoskodik. Másik intézményből érkező tanuló átvétele esetében a távoztató iskolát „Befogadó

nyilatkozat” kiadásával tájékoztatni kell.

Azonos iskolatípusból átvétellel bármely évfolyamon keletkezhet tanulói jogviszony.

Az iskolánk pedagógiai programjában meghatározottaktól eltérő tantárgyi szerkezet esetén

különbözeti vizsgával és idegen nyelvből szintfelmérővel.

Iskolán belüli átjárhatóság:




PROGRAMJA 2018

szakközépiskolai osztályból szakgimnáziumi osztályba történő átlépés 9. évfolyam

félévkor, különbözeti vizsgával lehetséges.

A kilencedik évfolyamot befejező szakkközépiskolai tanulónak – a szülő kérésére,

amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – abban az esetben engedélyezzük, hogy

a szakgimnázium 10. évfolyamán folytathassa tanulmányait, ha a tanulmányi eredménye

a közismereti tantárgyakból eléri a 3,5 átlagot, és a nem tanult tantárgyakból, valamint a

kötelező érettségi tantárgyakból augusztus végén eredményes különbözeti vizsgát tesz.

Szakgimnázium kilencedik osztályából kilencedik szakközépiskolai osztályba kerülhet a

tanuló a tantestület javaslatára és a szülő kérésére, amennyiben az osztálylétszám ezt

lehetővé teszi.

Egészségügyi ágazati, szociális, illetve rendészeti ágazati szakgimnáziumi,

szakközépiskolai osztályok között csak a 9. osztály félév végéig lehetséges az

osztályváltás, a tantestület javaslata és a szülő kérésére,- amennyiben az osztálylétszám

ezt lehetővé teszi –a korábban nem tanult tantárgyakból tett sikeres különbözeti vizsgát

követően.

Átjárhatóság a 2013/2014 tanévtől

Tanulmányaikat 9. évfolyamon megkezdő tanulók esetén az átjárhatóság a különböző ágazati

kerettantervek miatt korlátozott:

Másik iskolából való átvételt:

Csak kilencedik évfolyamon, legkésőbb az első félév végéig engedélyezünk, – a szülő

kérésére, –amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben a nem

tanult tantárgyakat, tananyagrészeket –a szaktanárok segítségével és útmutatása szerin –

be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia.

Átjárhatóság a szakközépiskolából a szakgimnáziumba:

A kilencedikes szakközépiskolai tanuló számára – ha ezt az osztályban tanító tanárok

javasolják, és az osztálylétszám lehetővé teszi – legkésőbb az első félév lezárásakor

engedélyezzük, hogy a szakgimnáziumi tagozaton folytassa tovább tanulmányait. Ebben

az esetben a nem tanult tananyagrészeket – a szaktanárok segítségével és útmutatása

szerint – be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia.

Átjárhatóság a szakgimnáziumból szakközépiskolába:

A kilencedik évfolyamon legkésőbb az első félév lezárásakor engedélyezzük, hogy a

szakgimnáziumi tanuló szakközépiskolai tagozaton folytassa tovább tanulmányait.

Átjárhatóság az eltérő ágazati szakgimnáziumi, szakközépiskolai osztályok között:

A kilencedik évfolyamon legkésőbb az első félév lezárásakor engedélyezzük, – a szülő

kérésére, – ha ezt az osztályban tanító tanárok javasolják, és az osztálylétszám ezt

lehetővé teszi –hogy a szakközépiskolai tanuló másik ágazati tagozaton folytassa tovább

tanulmányait. Ebben az esetben a nem tanult tantárgyakat, tananyagrészeket – a

szaktanárok segítségével és útmutatása szerint – be kell pótolnia, és erről kisebb

egységekben be kell számolnia.




PROGRAMJA 2018

4.10 A felvételi eljárás különös szabályai

Az iskolánkba jelentkező tanulók 9. évfolyamra történő felvétele a tanév rendjében

meghatározott módon történik. Általános, felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott

jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is

megjelölhető.

Felvételi:

A szakközépiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak felvételi vizsgát nem tartunk. A

jelentkező tanulókat az általános iskolai eredmények alapján rangsoroljuk A rangsorolás a 6. 7.

osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, és a tanult

idegen nyelv, valamint a 7. osztály év végi és 8. osztály félévi biológia, kémia és fizika

tantárgyak osztályzataiból számított átlag alapján történik.

Egészségügyi ágazat képzés 4 évfolyamos, szakgimnáziumi kerettanterve épülő oktatás

A tanulmányi területen oktatott idegen nyelv az angol vagy a német nyelv.

9-12. évfolyamon általános közismereti képzés mellett egészségügyi elméleti és gyakorlati

oktatás folyik.

A felvétel a központi magyar nyelv írásbeli vizsga eredménye, a szóbeli vizsga és az általános

iskolai eredmények alapján történik. Az általános iskolából hozott eredmények pontjai alapján

25 %-ban számít a felvételi pontokba, a központi írásbeli felvételi vizsga magyarból 50 %-ban,

valamint a szóbeli meghallgatás 25 %-ban kerül beszámításra.

A jelentkezési lapon kell feltüntetni a 6. 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi jegyeit az alábbi

tantárgyakból: magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, és a tanult idegen nyelv,

valamint a 7. év végi és 8. félévi osztályzatokat biológia, kémia és fizika tantárgyakból.

Szociális ágazat szakgimnáziumi osztály

A képzés 4 évfolyamos, szakgimnáziumi kerettanterve épülő oktatás.

A tanulmányi területen oktatott idegen nyelv az angol vagy német nyelv.

A képzésbe csak az a tanuló vehető fel, aki az egészségügyi alkalmassági feltételeknek megfelel.


iskolai eredmények alapján történik.




PROGRAMJA 2018

A jelentkezési lapon kell feltüntetni a 6. 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi jegyeit az alábbi

tantárgyakból: magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, és a tanult idegen nyelv,

valamint a 7. év végi és 8. félévi osztályzatokat biológia, kémia és fizika tantárgyakból.

A felvétel a tanulmányi eredmények és a magyar nyelvi, és a matematika központi írásbeli vizsga

eredménye és a szóbeli vizsga alapján történik. Az általános iskolából hozott eredmények pontjai

alapján 25 %-ban számít a felvételi pontokba, a központi írásbeli felvételi vizsga matematikából

és magyarból 50 %-ban, valamint a szóbeli meghallgatás 25 %-ban kerül beszámításra.

Rendészet és Közszolgálat ágazat szakgimnáziumi osztály


iskolai eredmények alapján történik. Az általános iskolából hozott eredmények pontjai alapján

25 %-ban számít a felvételi pontokba, a központi írásbeli felvételi vizsga magyarból 50 %-ban,

valamint a szóbeli meghallgatás 25 %-ban kerül beszámításra. További testnevelési képességek,

készségek meglétét is figyelembe vesszük.

A testkulturális képességeket mérő vizsga követelményei:

o Karhajlítás (vállszéles támasz, előrenéző ujjak, 900 – os karhajlítás és teljes nyújtás) 30

mp alatt.

• Fiú 20 ismétlés

• Lány 15 ismétlés

o Felülés (bordás 3. fokába akasztott láb, 900 – ban behajlított térd, tarkón összefogott kéz,

minden felülésnél a könyök érinti a térdet) 60 mp alatt.



o Törzsemelés (hasonfekvésben, a bordásfal alsó fokába beakasztott láb, tarkón összefűzött

kéz, minden emelés alatt a könyök összeért az arc előtt) 60 mp alatt.



o Ingafutás (egymástól 10 m-re húzott vonal között 4-szer futás oda-vissza, lábbal mindig

érintve a vonalat) 4 X 10 méter.

• Fiú 10,5 mp

• Lány 11,5 mp

o Kötélmászás (állásból indulva mászkókulcsolással a kötél tetején levő csomó

megérintésével).

• Fiú 12 mp

• Lány időhatár nélkül




PROGRAMJA 2018

Minden próba esetén a meghatározott szintek a minimumot jelentik.

A testkulturális képességeket mérő alkalmassági vizsga időpontjáról, csoportbeosztásáról az

iskola honlapján lehet tájékozódni.

- Azonos pontszám esetén a magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv és

testnevelés tantárgyak osztályzatainak átlaga a döntő.

A jelentkező tanulóknál 6.-7. osztály év végi és a 8. osztály félévi testnevelés osztályzatokat is

figyelembe vesszük.

Azonos átlag esetén előnyben részesül:

a HHH tanuló,

az egri lakóhelyű tanuló, és az akinek a

testvére(i) az intézményben tanulnak.

A nevelőtestület véleményének kikérése után határozzuk meg a felvételre javasolt és az

elutasított tanulók névsorát.

A végleges felvételi jegyzék alapján határozatban értesítjük a tanulókat és az általános iskolákat

a felvételről vagy az elutasításról.




PROGRAMJA 2018

5 AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

Választott kerettanterv

Az iskolánk a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)

EMMI rendeletben a miniszter által kiadott kerettantervet választotta, mely alapján készített

helyi tanterv az 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben lép életbe. Idegen nyelvként az angol

vagy német nyelvet tanítjuk, a 3. évfolyammal kezdődően.

A mindennapos testnevelés megvalósítása heti 5 tanórán történik. A szabadon tervezhető órákról

külön táblázatban rendelkezünk.

5.1 Kifutó képzések helyi tantervei

5.2 A 2013/2014. tanévtől alkalmazott óratervek érvényesek 2019. augusztus 31-ig.

A Kerettantervi óraszámok az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján van meghatározva, ami

2013. 09. 01-től érvényes szakgimnáziumi oktatásban kifutó jelleggel.

5.2.1 I. Egészségügyi ágazat

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

heti

óraszám

éves

óraszám heti

óraszám

éves

óraszám heti

óraszám

éves

óraszám heti

óraszám

éves

óraszám

Irodalom 2 72 3 108 3 108 3 96

Magyar nyelv 2 72 1 36 1 36 1 32

Idegen nyelvek 3 108 4 144 4 144 4 128

Matematika 4 144 4 4 4 128


állampolgári ismeretek 2 72 2 72 3 108 3 96

Etika 1 36

Biológia – egészségtan 2 72 2 72 2 64

Fizika 2 72 2 72 1 36

Kémia 2 72 1 36

Földrajz 2 72 1 36

Művészetek* 1 36 1 36

Informatika 2 72 1 36 2 72 1 32

Testnevelés és sport 5 180 5 180 5 180 5 160

Ének-zene* 1 36 1 36

Osztályfőnöki 1 36 1 36 1 36 1 32

Szakmai tárgyak órakerete ** 6 216 7 252 8 288 11 352

Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0

Kötelező óraszám összesen: 35 36 35 35




PROGRAMJA 2018

A magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bontjuk és a

tantárgyakat külön osztályozzuk.

*A négy művészeti tárgy közül 9. évfolyamon és 10. évfolyamon heti 1-1- órában Vizuális

kultúra oktatására kerül sor.

A szabadon tervezhető órakeret terhére 9. évfolyamon és 10. évfolyamon heti 1-1- órában Ének-

zene tantárgyat tanítunk.

**A szakképzési kerettanterv alapján az I. Egészségügy ágazatnak megfelelő tartalommal.

A szabadon tervezhető órák felhasználásáról az alábbi táblázat szerint határoztunk:


Idegen nyelv 1 1 1

Matematika 1 1 1 1

Biológia – egészségtan 1

Művészetek 1

Informatika 1 1 2 1

Ének-zene 1 1

Összesen 4 4 4 4

Helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklete alapján készítettük el.

A kerettantervek konkrét változatait az egyes tantárgyaknál tüntetjük fel.




PROGRAMJA 2018

5.2.2 XXXVIII. Rendészet ágazat


heti

óraszám éves

óraszám heti

óraszám éves

óraszám heti

óraszám éves

óraszám heti

óraszám éves

óraszám

Irodalom 2 72 3 108 3 108 3 96

Magyar nyelv 2 72 1 36 1 36 1 32

Angol nyelv 4 144 4 144 4 144 4 128

Német nyelv 1 36 1 36 1 32

Matematika 4 144 4 144 4 144 4 128



Etika 1 36


Fizika 2 72 2 72 1 36

Kémia 2 72 1 36

Földrajz 2 72 1 36

Művészetek* 1 36 1 36

Informatika 2 72 1 36 1 36 1 32


Osztályfőnöki 1 36 1 36 1 36 1 32

Szakmai tárgyak órakerete ** 6 216 7 252 8 288 11 352





*A négy művészeti tárgy közül 9. évfolyamon heti 1 órában Ének-zene, 10. évfolyamon heti 1

órában a Vizuális kultúra tantárgy oktatására kerül sor.

A szabadon tervezhető órakeret terhére 10. évfolyamon, 11. évfolyamon és 12. évfolyamon heti

1 órában Német nyelv tantárgyat tanítunk.

**A szakképzési kerettanterv alapján, a XXXVIII. Rendészet ágazatnak megfelelő tartalommal.




PROGRAMJA 2018



Idegen nyelv 1 1 1 1

Matematika 1 1 1 1

Művészetek 1

Informatika 1 1 1 1

Német nyelv 1 1 1

Összesen 4 4 4 4






PROGRAMJA 2018

5.2.3 A szakközépiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete

Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám

Magyar -

Kommunikáció 2 72 1 36 -

Idegen nyelv 2 72 2 72 2 64

Matematika 2 72 1 36 0,5 16

Társadalomismeret 2 72 1 36 -

Természetismeret 3 108 - -

Testnevelés 5 180 5 180 5 160

Osztályközösség-

építő Program 1 36 1 36 1 32

Ének-zene 1 36

Informatika 1 32

Szabad órakeret 0 - 0

Összesen: 18 11 9,5


Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf.

Ének-zene 1

Matematika 0,5

Informatika 1

Összesen 1 0 1,5






PROGRAMJA 2018

5.3 A 2016/17-es tanévtől alkalmazott óratervek


Az iskolánk a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 22/2016. (VIII. 25.)


helyi tanterv az 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben lép életbe.

A kerettantervi óraszámok a 22/2016.(VIII.25.) EMMI rendelet alapján van meghatározva.

2016. 09.01-től érvényes a szakgimnáziumi oktatásban felmenő rendszerben.

5.3.1 I. Egészségügyi ágazat szakgimnázium


9-12.

óraszám

összesen 13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek* - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Emelt szintű

érettségi vagy Idegen nyelv

vagy Kémia vagy

Informatika vagy Szakmai

tantárgy*

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7 (1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31




PROGRAMJA 2018

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

* A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és

médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

5.3.2 Rendészet és Közszolgálat ágazat szakgimnázium


heti

óraszám éves

óraszám heti

óraszám éves

óraszám heti

óraszám éves

óraszám heti

óraszám éves

óraszám

Irodalom 2 72 3 108 3 108 3 96

Magyar nyelv 2 72 1 36 1 36 1 32

Angol nyelv 4 144 4 144 4 144 4 128

Matematika 3 108 3 108 3 108 3 96



Etika - - - - - - 1 32

Művészetek* - - - - 1 36 - -


Komplex természettudományos

tantárgy 3 108 - - - - - -

Informatika 2 72 2 72 - - - -


Kötelezően választható tantárgy:

Érettségi tantárgy, vagy Idegen

nyelv, vagy Földrajz, vagy

Informatika*, vagy Szakmai

tantárgy**

- - - - 2 72 2 72


ismeretek - - 1 36 - - - -

Osztályfőnöki 1 36 1 36 1 36 1 32


szakképesítés *** 8 288 8 288 7 252 7 252


megszerezhető szakképesítés *** 3 108 4 144 3 108 3 108





** A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és


* A 11–12. évfolyamon szabadon választhatnak az érettségi vizsgára felkészítő tanórai

foglalkozást.

** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.




PROGRAMJA 2018

***A szakképzési kerettanterv alapján, a Rendészet és közszolgálat ágazat megfelelő

tartalommal

5.3.3 A szakközépiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete


Magyar –



Matematika 2 72 1 36 0,5 16


Természetismeret 3 108 - -

Testnevelés 5 180 5 180 5 160

Osztályközösség-

építő Program 1 36 1 36 1 32

Ének-zene 1 36

Informatika 1 32





Ének-zene 1

Matematika 0,5

Informatika 1

Összesen 1 0 1,5

Helyi tantervünket az 22/2016. (VIII.25.) EMMI rendelet alapján készítettük el. A kerettantervek

konkrét változatait az egyes tantárgyaknál tüntetjük fel.

5.4 A 2017/18-as tanévtől, 2018/19-es tanévtől alkalmazott óratervek

2017/18-as tanévtől Választott kerettanterv


NGM rendeletben módosította az 1/13. és a 2/14. évfolyamokon folyó képzést, amely alapján

elkészített helyi tanterv az 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben lép életbe.




PROGRAMJA 2018

A kerettantervi óraszámok a 22/2016.(VIII.25.) EMMI rendelet alapján van meghatározva.

2016. 09.01-től érvényes a szakgimnáziumi oktatásban felmenő rendszerben.

6 A 2018/19-es tanévtől alkalmazott óratervek



EMMI rendeletben a miniszter által kiadott kerettantervi módosítás alapján elkészítette a

közismereti tantárgyak struktúráját és ennek megfelelő helyi tantervet az 2018/2019. tanévtől

alkalmazza. A kerettantervi óraszámok a 26/2018. (VIII. 7.) EMMI rendelet alapján 2018.

09.01-től érvényes a szakgimnáziumi oktatásban felmenő rendszerben.

6.1.1 I. Egészségügyi ágazat szakgimnázium


9-12.

óraszám

összesen 13. évf.

13. évf. óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek * 1 - - - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex


tantárgy 3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Biológia 2 2 2 - 216 - -


tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv

vagy Kémia vagy

Informatika vagy Szakmai

tantárgy*

- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -


szakképesítés 8 12 11 12 1488 31 961


megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3

- -




PROGRAMJA 2018

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085



6.1.2 Rendészet és Közszolgálat ágazat szakgimnázium

Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti

óraszá

m

éves

óraszá

m

Irodalom 2 72 3 108 3 108 3 96

Magyar nyelv 2 72 1 36 1 36 1 32

Idegen nyelv 4 144 4 144 4 144 4 128 4 124

Matematika 3 108 3 108 3 108 3 96



Etika - - - - - - 1 32

Informatika 2 72 2 72 - - - -

Művészetek* 1 35 - - - - - -


Osztályfőnöki 1 36 1 36 1 36 1 32

Kötelező komplex


tantárgy

3 108 - - - - - -



tantárgy: Érettségi tantárgy,

vagy Idegen nyelv, vagy

Földrajz, vagy Informatika*,

vagy Szakmai tantárgy**

- - - - 2 72 2 72


ismeretek - - 1 36 - - - -

Szakmai tárgyak órakerete 8 288 12 432 11 396 12 372 31 961


szakképesítés *** 8 288 12 432 11 396 12 372


megszerezhető szakképesítés

***

3 108 4 144 3 108 3 108

Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 0

Tanítási hetek száma: 36 36 36 31 31

Kötelező óraszám összesen: 35 36 35 35 35




PROGRAMJA 2018





* A 11–12. évfolyamon szabadon választhatnak az érettségi vizsgára felkészítő tanórai

foglalkozást.

** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

***A szakképzési kerettanterv alapján, a Rendészet és közszolgálat ágazat megfelelő

tartalommal.

6.1.3 A szakközépiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete 2018-tól


Magyar –



Matematika 2 72 1 36 0,5 16


Természettudományos

tantárgy 3 108 - -

Testnevelés 5 180 5 180 5 160

Osztályközösség-építő

Program 1 36 1 36 1 32

Ének-zene 1 36

Informatika 1 32





Ének-zene 1

Matematika 0,5

Informatika 1

Összesen 1 0 1,5

Helyi tantervünket az5/2018.(VII.9) ITM rendelet és a 22/2016. (VIII.25.) EMMIrendelet

alapján készítettük el. A kerettantervek konkrét változatait az egyes tantárgyaknál tüntetjük fel.




PROGRAMJA 2018

6.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tanítás-tanulás folyamatában minden létező taneszközre, audiovizuális eszközökre és

anyagokra szükség van ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát

biztosítsuk. A korszerű oktatástechnikai eszközöket és módszereket csak együttesen, komplex

módon alkalmazhatjuk eredményesen. Törekszünk a már meglévő szaktantermek megtartására,

korszerűsítésére, bővítésére, mert a jól felszerelt szaktantermeket a hatékony oktatás fontos

feltételeinek tekintjük.

A tankönyvek kiválasztásának elvei:

Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a

helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusok

közössége választja ki az alábbiak szerint:

- pedagógusaink a tankönyvválasztásnál a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő

tankönyvekből választanak

- a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a

műveltségterület-tantárgy tartalmát azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak

részesülnek előnyben.

- az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több

éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni

- az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése előtt ki kell kérni az

iskolai SZMK véleményét.

- alkalmasak legyenek a tantervi követelmények és az alkalmazott tanulásszervezési

eljárások, módszerek megvalósítására,

- maradéktalanul tartalmazza a helyi tanterv minimumkövetelményeinek eléréséhez

szükséges tartalmakat,

- feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek,

- feleljen meg a programcsomag megvalósításának: a kompetencia alapú oktatás

bevezetésének elősegítése érdekében,

- a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak

abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.

- szerkezete legyen világos, egyszerű,

- a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,

- tartós, „örökölhető”,




PROGRAMJA 2018

- a munkaközösség számára elfogadott.

Az egyes évfolyamokon a tantárgyakhoz szükséges tankönyveket, tanulmányi segédleteket,

taneszközöket a szakmai munkaközösségek javasolják a helyi tanterv követelményeihez

igazodóan, figyelembe véve a tartalmi egymásra épülést.

Az iskolai tankönyvellátás rendjére és módjára az iskolai SZMSZ-ben foglaltak az irányadók.

Iskolánk szaktantermi ellátottsága és azoknak felszereltsége jó.

Gyakorló termeink korszerű eszközökkel rendelkeznek.

Oktatástechnikai eszközök szempontjából iskolánk a jól ellátott intézmények közé tartozik.

6.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Elkötelezettek vagyunk a Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák fejlesztésében.

Pedagógiai munkánkban megjelenik a kompetencia alapú nevelés- oktatás tartalmainak és

módszereinek alkalmazása.

A kompetencia alapú fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel:

A tanár személyiségére, felkészültségére

A személyiség központú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására

A gyerekek életkorának megfelelő, támogató pedagógusszerep kialakítására

A tanár, szülő, gyerek kapcsolatra

Az iskola-szülő viszonyra

Törekszünk kompetenciafejlesztő foglalkozások megtartására: az értő olvasás, szociális

kompetenciák fejlesztésére.

Diákokkal való kapcsolatunkban igyekszünk az együttműködésre, empátiára,

konfliktuskezelésre. Megpróbáljuk szakóráinkon megtanítani a kritikus, önálló és kreatív

gondolkodást.

Tantárgyaink oktatása közben igyekszünk életszerű helyzeteket teremteni. Célunk, hogy

saját tapasztalatszerzéssel, élményszerűen jussanak el a diákok a tudás megszerzéséig.

Fontosnak tartjuk a gyenge képességű tanulók felzárkóztatását, a tehetséggondozást,

tanulóink alapos felkészítését az érettségi vizsgákra.

Folyamatosan bővítjük tantárgyi feladatbankunkat, az azonos tantárgyat tanító kollégák

rendszeresen konzultálnak egymással, kicserélik tapasztalataikat.




PROGRAMJA 2018

Törekszünk a külső környezet iránti nyitottságra. Team munka segítségével oldjuk meg a

különböző feladatokat, ezekben együttműködünk. Igyekszünk megnyugtató jövőképet adni

tanóráinkon, igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálat tevékenységét, az iskolában dolgozó

gyermek és ifjúságvédelmi felelős hasznos tanácsait.

Munkánkban fontos szerepet szánunk a környezeti nevelés, fenntartható fejlődés pedagógiájának

érvényesítésére.

Minden tantárgyból egy-egy tanórán feldolgozzuk a fogyasztóvédelem témáját, munkánkat

dokumentáljuk és évente értékeljük.

Óráinkon gyermekcentrikusak vagyunk. Törekszünk az állandó megújulásra, ennek

érdekében képezzük magunkat. Fejlesztjük a gyengébb képességű gyerekeket, differenciált

feladatok megadásával, óráinkon a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére törekszünk. Az

átlagtól eltérő gyerekek számára célunk önálló munka biztosítása.

Kiemelt figyelmet fordítunk a gondolkodási, a probléma-megoldási készségek, a

kreativitás fejlesztésére, a döntéshozási képesség kialakítására.

Az eredményesség érdekében próbáljuk hatékonyan megvalósítani a differenciált

tananyag-elrendezés gyakorlatát, folyamatosan összeállítani a tanulók eltérő képességeihez

igazodó differenciált feladat- és tevékenységi sorokat. A differenciált tanulás-szervezés

meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése.

Fontosnak érezzük az egyéni bánásmód elvének megtartását.

A mindennapi nevelő-oktató munkában nem vállnak élesen szét a Nat nevelési

célkitűzései. Pl. a médiatudatosságra nevelés szervesen kapcsolódik a tanulás

tanításához. Napjainkban gyökeresen megváltozott az információszerzés / feldolgozás

formái. Tudjuk, hogy a család értékrendje, attitűdje milyen nagymértékben befolyásolja

az iskolai munka eredményességét.

A megjelenő új dokumentumokat iskola, munkaközösségi szinten áttanulmányozzuk,

értelmezzük és beépítjük az iskola alapdokumentumaiba.

Az adott tanév kiemelkedő feladatainak megfelelően készítjük el tanmeneteinket.




PROGRAMJA 2018

Rendszeresek a projekt napok, projekt órák (Egészségnap, sportnap, környezetvédelmi

programok…)

Az új célkitűzések megvalósításai komoly feladatokat, terheket rónak a tanárokra is.

Lehetőségeinkhez mérten rendszeresen részt veszünk különböző továbbképzéseken.

Egyre gyakoribbak és színvonalasabbak az un ” interaktív-táblás” órák

Az új tartalmaknak megfelelően igen sűrűn váltogatjuk a tankönyveket.

A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai

alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a

pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az

ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák.

A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a

gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a

társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a NAT szakközépiskolai feladatokra

vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi

szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel.

A Köznevelési hídprogramokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az

alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, amely a valós élethelyzetekhez és a személyes

élményekhez kapcsolódó tanulás, továbbá a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat és a

tanulóra szabott egyéni fejlődési terv és az ahhoz igazodó értékelés alapján történik.

Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, szakképzés előkésztéséhez

szükséges kompetenciák.

A Köznevelési hídprogramokban résztvevő iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott

nevelési-oktatási programot alkalmazza a helyi tanterve elkészítéséhez. A nevelési-oktatási

program a NAT alapfokú nevelés-oktatás szakasza ötödik–nyolcadik évfolyamára meghatározott

fejlesztési feladatokra, kompetenciákra és követelményekre épül.

A szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban folyó személyiségfejlesztő munkában a

következő célok megvalósításán dolgozunk:

- Tananyagaink, csoportfoglalkozásainkon folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres

iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-




PROGRAMJA 2018

együttesek és tudástartalmak megerősítésének folytatása, együttműködési készség fejlesztése, a

tanulói tudás megalapozása, fejlesztése.

-Alapvető feladat - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már

megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés

megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk

a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a játékos tanulás

és az egymásra figyelés, a tolerancia fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció

képességének alapozásával,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk

a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a helyzetgyakorlatok,

szituációs és szerepjátékok, drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk

megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve,

az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a

barátságban, a csoportban;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása,




PROGRAMJA 2018

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával;

Hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés

tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a magyarság alapvetően „befogadó nép”,

nemzeti karakterünk Kelet és Nyugat határán különböző népek és kultúrák keveredéséből

jött létre. Ezért is elfogadhatatlan bármiféle származási, faji, vallási megkülönböztetés:

magyar az, aki magát annak érzi és vallja. A határainkon túli magyarok is hozzánk

tartoznak, nemzetünk részei mindaddig, amíg magyarnak érzik és vallják magukat

diákjainkat fel kell készítenünk arra, hogy egyszerre állampolgárai Magyarországnak és

polgárai az Európai Uniónak

meg kell ismerniük iskolánk és nagy múltú városunk történetét, mert jelenét is csak így

lesznek képesek alakítani

kiemelkedő feladatunk a cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az

együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az

erőszakmentesség, a méltányosság beláttatása és elfogadtatása.

ismerniük kell alapvető állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket. Így megértik, hogy a

jogok kötelezettséggel is járnak, melyet mindenkinek teljesítenie kell.

a cselekvő állampolgári magatartás fő vonása a közéletiség. Ennek fejlesztését

hatékonyan támogatja a diák-önkormányzati munkában és a civil szervezetekben,

karitatív tevékenységben való részvétel, melynek iskolánkban az egészségügy és a

szociális szféra területén nagy hagyománya van.




PROGRAMJA 2018

Médiatudatosságra nevelés

A huszonegyedik század gyermekeit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában

való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl

különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják

értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes

képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak.

A modern technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásának és elterjedésének jelentős pozitív

hozama is van. Az információ robbanásszerű terjedése kiváló lehetőség a tudás forradalmi, és

egyben demokratikus térhódítására, csakúgy, mint az aktív állampolgári habitus megteremtésére.

Ha az információ hatalom, úgy e hatalom megszerzése most mindenki számára csak egy

kézmozdulat kérdése. Nincs kormányzat, amely manapság az emberek tudatlanságára

alapozhatná a politikáját. A modern média elterjedése mindannyiunk számára több lehetőséget és

jogosultságot biztosít.

Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére.

Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit.

Egyre többet tud a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív

rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének

módjáról és céljáról.

Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól.

Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a

műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus

hozzáállással viszonyul.

Tudatában van annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb

érdekek.

Képes tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli

formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és




PROGRAMJA 2018

írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális

kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a

szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az

idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák

közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző

nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet.

Az idegen nyelv tudásának, illetve az azon folytatott kommunikációnak a jelentősége az,

hogy csak az idegen nyelv segítségével lehet értékteremtő kapcsolatokat kiépíteni az európai

országok között. A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és

szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az

élethosszig való tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és

az ehhez szükséges eszközök használatát.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a

nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Fontos, hogy a tanuló képes legyen az adott célnyelven önéletrajzot írni, továbbá

birtokában legyen ismeretekkel a célnyelvi ország kultúrájával, történelmével és rendszerével

kapcsolatban.

A középiskola első éveiben a tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, és képes idegen

nyelvű honlapokon tájékozódni.

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) minden eddiginél több lehetőséget

nyújtanak a nyelvtanulóknak és a tanároknak a közvetlen kapcsolatra a célnyelvvel és a célnyelvi

közösséggel. Az IKT jelentősen növelheti a nyelvtanítás és a nyelvtanulás eredményességét,

mert közvetlen hozzáférést biztosít a célnyelvi kultúrához, azaz lehetővé teszi autentikus

célnyelvi modellek keresését és felhasználását. Az IKT az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás

kiváló eszköze.

A nyelvtanulási folyamat sikeressége szempontjából kiemelt jelentőségük van a

nyelvtanulási stratégiáknak. A tanuló a nyelvtanulási folyamat során kapjon számára érthető

információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről




PROGRAMJA 2018

A tanulónak legyen alkalma életkori sajátosságainak, érdeklődésének és kommunikációs

szükségleteinek megfelelő, a való élet feladataihoz közel álló nyelvi tevékenységekben részt

venni.

A gazdasági és pénzügyi nevelés érdekében a matematika tananyagtartalma különösen jól

hasznosíthatók az alábbi területeken: százalékszámítás, kombinatorika, statisztika, kamatos-

kamat, és valószínűség-számítás.

A szöveges feladatok megoldása során a tanulók kívánatos irányba befolyásolhatók a

tudatos vásárlási szokások kialakításában

ár-érték arány összevetésében

reklám marketing megítélésében

banki kölcsönökkel kapcsolatos fogalmak értelmezésében (kamat, THM, futamidő,

áruvásárlási kölcsön…)

rendszeres takarékosság szerepe a család gazdálkodásában

a nyugdíj és egyéb ellátások szerepe egyéni és társadalmi szinten

6.4 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §

(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

A nappali rendszerű iskolai oktatás osztályaiban a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés

óra keretében szervezzük, amelyből legfeljebb heti két óra

iskolai sportkörben való sportolással

versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy

amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre

érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a

sportszervezet keretei között szervezett edzéssel kiváltható

6.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai




PROGRAMJA 2018

A 11–12. évfolyamon kötelezően választható tantárgyak (a felsoroltak közül egy) a fizika vagy

földrajz vagy kémia vagy informatika.

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik

pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé

teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,

mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

6.6 A választható érettségi vizsgatárgyak

Tanulóinkat a középszintű érettségi vizsgára elsősorban a kötelező tanórai foglalkozásokon

készítjük fel. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon túl az egészségügyi szakmacsoportos

szakközépiskolai diákjainknak biztosítjuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészülést:

fizika

földrajz

kémia

informatika

biológia

egészségügyi ismeretek tantárgyakból.

Fizika, földrajz, kémia és informatika vizsgatárgyakból csak akkor tehető érettségi vizsga, ha a

tanuló a tantárgyat 11.-12. évfolyamon is tanulta, vagy ezen évfolyamok tanév végi osztályzatát

osztályozó vizsga letételével megszerezte.

A rendészeti pályára előkészítő - szakmacsoporton kívüli - szakközépiskolai osztályban tanuló

diákok kötelező tanórai keretek között a középszintű érettségi vizsgára felkészülhetnek:

fizika

informatika

belügyi és rendészeti alapismeretek

testnevelés tantárgyakból.

Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést 11.-12. évfolyamon szervezünk a kötelező

érettségi vizsgatárgyakon (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv és

német nyelv) túl, biológiából és fizikából, tantárgyanként heti 2 órában.




PROGRAMJA 2018

Egy tanuló legfeljebb 2 tantárgyból választhat ilyen felkészítést.

Tanulmányaikat a 2013/2014-es tanévtől 9.-ik évfolyamon megkezdő szakgimnáziumi

tanulóinkat a következő tárgyakból készítjük fel a közép- és emelt szintű érettségi vizsgákra:

Egészségügy ágazat esetén:

Középszintű érettségi vizsgára:

magyar nyelv és irodalom

matematika

történelem

angol vagy német nyelv

biológia

informatika

fizika

az ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgatárgy

Emelt szintű érettségi vizsgára:


matematika

történelem


biológia

fizika

Rendészeti ágazat esetén:

Középszintű érettségi vizsgára:


matematika

történelem


biológia

informatika

fizika

testnevelés




PROGRAMJA 2018

az ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgatárgy

Emelt szintű érettségi vizsgára:


matematika

történelem


biológia

informatika

testnevelés

A 10. évfolyamon tanuló diák május 20-ig jelentkezhet írásban az emelt szintű felkészítőre. A

választás tanév közben nem módosítható, erre csak a tanév végén külön kérvény alapján kerülhet

sor.

Az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést az adott tantárgyból jó és jeles eredményt

elért tanulóknak javasolja az iskola.

Az emelt szintű tantárgyak esetében javaslatot lehet tenni a felkészítő tanárra is.

6.7 A középszintű érettségi vizsga témakörei

Az egyes vizsgatárgyak követelményeit az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló

(többször módosított) 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. E rendelet alapján a

középszintű érettségi vizsgák témaköreit az 2. számú melléklet tartalmazza, ami a 2017-es

szabályozásnak megfelelnek.

6.8 Projektoktatás

A hagyományos módszerek mellett szükség van kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek

alkalmazására, megpróbálkozhatunk az új technikák bevezetésével.

El kell fogadni, hogy

újfajta tanár-diák viszony kialakítására van szükség (tanulói döntések, választások,

demokratikus légkör),




PROGRAMJA 2018

a projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai tanítási rend: változik az

időbeosztás, a tantárgyak között elmosódnak a választóvonalak, gyakran az

osztálykeretek is felbomlanak,

a projekt - és egyéb kooperatív tevékenység - hagyományos osztályzattal nehezen

értékelhető.

A projekt megtervezésekor a pedagógusoknak alkalmazkodni kell egymás igényeihez

A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést

kíván meg a tanároktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot,

biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladata az együttműködés

elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás.

A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű

probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex

módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni

munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás).

Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A

módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít.

Az iskolánkban szervezett leggyakoribb tanítási projektek

Művészeti projekt, pl. előadás, kiállítás, összetett alkotások. A produktum esztétikai

kivitelezése nagyon fontos szempont,

Környezeti projekt, pl. a folyó, erdő stb. élővilága,

Kutatási projektek, pl. új anyagrész feldolgozása.

„A projektoktatás olyan oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet

integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő,

tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal,

módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási

környezetben valósítja.” (Kováts, 2008.)

6.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

6.9.1 Tanulási esélyegyenlőség




PROGRAMJA 2018

A tanulók képességfejlesztésekor meghatározó, hogy mely kulcskompetenciák (ismeret,

képesség, attitűd rendszer) fejlesztése kívánatos.

Fontosnak tartjuk:

a tanulási nehézségek feltárását, a problémák megoldásának segítését, sajátos

tanulásszervezési megoldások alkalmazását /egyéni korrepetálás, csoportos

felzárkóztatás, páros munka, kooperatív technikák, tanulószoba szervezés,

iskolapszichológus, szakvélemény, személyiségformálás/.

a kiemelkedő teljesítményű tanulók tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése tanórán és

tanórán kívül /tanulmányi versenyekre való felkészítés, adaptív tanulásszervezés,

információs és kommunikációs technikák alkalmazása.




PROGRAMJA 2018

6.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Követelmények:

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló

tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell

irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a

hiányosságok pótlásának segítése.

Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák

javítására.

A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás-képesség-teljesítmény

egységében kell értékelni.

Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy, vagy szöveges

minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban

kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).

A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés

útján történő fejlesztése az irányadó elv.

Az értékelés formái: A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük.

A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét

heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel,

heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel,

heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő

érdemjeggyel értékeli.

Az értékelés legyen folyamatos: visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás

érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái:

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),

szóbeli felelet értékelése,

gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban

(készségtárgyak teljesítményének értékelésére),




PROGRAMJA 2018

írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések,

tanácsok),

szülőknek levélben küldött tájékoztatás vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően

gyenge, vagy - esetleg - a kiemelkedően jó teljesítményért.

félévi és tanév végi

Az értékelés módja: A 9-12. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben

érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal, megfelelt, nem felelt meg

minősítéssel értékeljük.

Szakmai tantárgyak értékelése, beszámítása az évfolyam sikeres elvégzésébe:

Szakgimnáziumban

Minden tantárgyat a kerettantervben előírt szummatív módon értékeljük.

Szakközépiskolában

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat tantárgy a félév és tanév végén

nem osztályozottak, a tanuló megfelelt vagy nem megfelelt minősítést kap.

Tanév végén a nem megfelelt minősítés évismétlést von maga után, a tanuló nem tehet

javítóvizsgát.

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlatból a nem megfelelt minősítés

félévkor nem jelent osztályismétlést, azonban tanév végén a nem megfelelt minősítés

évismétlést von maga után, a tanuló nem tehet javítóvizsgát.

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat tantárgyakból a megfelelt

minősítést akkor kaphatja meg a tanuló, ha

- elsajátította az ismeretek 60%-át, aktívan részt vesz a tanítási órákon, és a házi

feladatait teljesítette, vagy záró dolgozatát elkészítette.

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat tantárgyból osztályozó vizsgát,

különbözeti vizsgát tehet a tanuló a tantárgyi követelményeknek megfelelően.

Felszerelés hiánya, ill. a házi feladat hiánya esetén történő értékelés:

Amennyiben a felszerelés és/vagy házi feladat. hiánya akadályozza az órai munkát és a

tanuló nem halad a tananyaggal, vagy zavarja az óra menetét szaktanári figyelmeztetést, a

következő órára plusz feladatot, vagy szintén a következő órán rendkívüli számonkérést

vonhat maga után.

6.10.1 Írásbeli feladatok értékelése

Az írásbeli számonkérés alapelvei:




PROGRAMJA 2018

- az írásbeli számonkérés formái legyenek változatosak

- különböző kompetenciákat, készségeket, képességeket mérjenek

- a kétszintű érettségi vizsgákon szereplő valamennyi számonkérési forma jelenjen meg az

évközi dolgozatokban

A témazáró dolgozatok számára vonatkozóan alapelv, hogy minimálisan (egy tanév során) a heti

óraszámnak megfelelő legyen.

Az írásbeli dolgozatok javítása pontozásos értékelése kövesse az érettségi útmutató szabályait.

Az írásbeli dolgozatok formái:

Témazáró dolgozat: minimum 45 percig írják, minimum egy témakört ölel fel

Házidolgozat: a tanuló megadott szempontok alapján adatgyűjtéssel, forráskutatással

készíti el dolgozatát

Röpdolgozat: egy-két tananyagot felölelő számonkérés

Írásbeli felelet: legutóbbi tananyag írásbeli számonkérése

- Az egyes témakörök befejeztével témazáró dolgozatot írnak, amely felöleli az egész téma

tananyagát és fő követelményeit. A feladatok %-os értékelését a szaktanárok a

következőképpen végzik.

Tantárgyak Érdemjegy Teljesítmény %-ban

Magyar nyelv és

irodalom

Történelem

5 86 – 100

4 71 – 85

3 56 – 70

2 41 – 55

1 0 - 40

Angol

Német

5 86 – 100

4 71 – 85

3 56 – 70

2 41 – 55

1 0 - 40

Kémia

Biológia

Földrajz

5 81 – 100

4 66 – 80

3 51 – 65

2 31 – 50

1 0 - 30

Szakmai tantárgyak

Matematika

Fizika

5 81 – 100

4 66 – 80

3 51 – 65

2 31 – 50

1 0 - 30




PROGRAMJA 2018

Informatika

5 86 – 100

4 71 – 85

3 50 – 70

2 35 – 49

1 0 - 34

Érvényes félévi vagy év végi osztályzathoz legalább 1 témazáró dolgozat jegy szükséges.

Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható a tanulókkal.




PROGRAMJA 2018

6.10.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Elvei:

Az otthoni felkészüléséhez írásbeli és szóbeli feladatokat kaphatnak diákjaink.

Elkészítésük kötelező, a szaktanár osztályzatot adhat rájuk.

A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel.

A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és

módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat

dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése stb.

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk,

kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

Ezeknek a feladatoknak az arányát az adott tantárgy jellege határozza meg.

Írásbeli feladatok szempontjából kiemelt tantárgyak:


matematika

idegen nyelv

Korlátai:

A tanulók hétvégére is kaphatnak írásbeli házi feladatot, a tanítási szünetek idejére nem többet a

szokásos mennyiségnél.

Hosszabb terjedelmű írásbeli feladat –fogalmazás, házi dolgozat, stb.- egyik napról a másikra

nem adható fel.

6.10.3 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott

követelményeket az adott évfolyamon teljesítette:

- valamennyi tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot megszerezte, és

- a nyári szakmai gyakorlatot letöltötte

.




PROGRAMJA 2018

A követelmények teljesítését valamennyi tantárgyból a tanárok a tanulók év közbeni tanulmányi

munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon a tanulónak a

továbbhaladáshoz.

- A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanuló

osztályozó vizsgát is tehet, ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai részvétel alól,

ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát

meghaladja, vagy egy adott tantárgyból az órák 30 %-ánál többet mulasztott, a

tantestület engedélyével

ha magántanuló volt.

- Amennyiben a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, csak akkor tehet javítóvizsgát,

ha az elégtelen osztályzatok száma legfeljebb három. Sikertelen javítóvizsga esetén az

évfolyamot megismételheti.

Az a tanuló, aki sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, az iskola helyi tantervének

követelményeit már teljesítette az adott tantárgyból. Az iskola magasabb évfolyamán, vagy

évismétlés esetén a tanuló, vagy kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az igazgató –

tantárgytól függően mérlegelve- mentesíti a tantárgy tanulása (a tanórák látogatása) alól, vagy a

tantárgyból az értékelés alól.

6.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Az oktató-nevelő munkánkat elsősorban osztálykeretben szervezzük. A hatékonyabb és

eredményesebb munka érdekében az osztályokat bizonyos tantárgyak esetében csoportokra

bontjuk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs

készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

A csoportok kialakításának elveit a tantárgy jellege, az adott munkaközösség állásfoglalása,

kerettanterv határozza meg. A kialakított csoport osztályfőnöki, illetve szaktanári javaslatra, az

igazgató engedélyével változtatható meg. Csoport több osztály, vagy évfolyam tanulóiból is

szervezhető.

Csoportbontásban tanítjuk minden osztályunkban a következő tantárgyakat:

- idegen nyelv,

- matematika és




PROGRAMJA 2018

- informatika.

A csoportbontásban oktatott szakmai tantárgyakat a szakmai programban jelöljük.

A szabadon választható tantárgyak csoportjait évfolyamonként szervezzük meg. Az emelt szintű

érettségire felkészítő csoportok bontásának megvalósítása a jelentkezők létszámától függően

lehetséges.

6.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító testnevelők végzik

testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, ősszel, és tavasszal. A felmérés a Mini

Hungarofit 1+4 motorikus próba alapján került összeállításra. (Útmutató a tanulók fizikai és

motoros képességeinek méréséhez. OM 2000. Szerkesztette: Tompa Ferenc)

A mérés alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét

minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, elemzik.

COOPER-TESZT

Cooper- teszt lényege, hogy a futópályán 12 perc alatt, a lehető leghosszabb távot teljesítsék a

tanulók futással/kocogással.

Pontérték táblázat segítségével az eredményeiket pontokban fejezzük ki.

HELYBŐL TÁVOLUGRÁS

(Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

A tanuló az elugróvonal mögött oldalterpeszben áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.

Feladat: térdhajlítás, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal

történik.

Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb

távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás

eredményét vesszük figyelembe a pontértékre történő átszámításkor.

FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc.

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól,




PROGRAMJA 2018

- kéztámasz előrenéző újjakkal történik- a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában

van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar alátámasztási felületre merőleges.

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes,

egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni.

A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések

száma.

HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN

(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét

karja laza tarkóratartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett

lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a tanuló az 1. ütem törzsemelést végez, 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt, 3.

ütem visszanyit tarkórátartásba, 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt folyamatosan végrehajtott törzsemelések száma.

HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN

(A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét

90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel.

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és

újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott

felülések száma négy perc alatt.

A tanulók minősítése az öt feladatban elért

összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám Minősítés

0 – 20 igen gyenge

21 – 40 gyenge

41 – 60 elfogadható

61 – 80 közepes

81 – 100 jó

101 – 120 kiváló

121 – 140 extra




PROGRAMJA 2018

IGEN GYENGE

0.0 – 20.pont

A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: igen gyenge,

az egészséges létezés stabil megtartáshoz szükséges szint eléréséig

nagyfokú, tudatos fejlesztést igényel.

Az egyes motorikus próbákban jelzett pontértékek alapján, az igen

gyenge-gyenge minősítést jelző kategóriák értékhatárainak figyelembe

vételével.

A legnagyobb hiányosság: pl. a tartós futás, és a vállöv,- és a karizmok

erő-állóképessége területén mutatkozik.

Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés

biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal,

alkalmanként egy óra rendszeres, „felzárkóztató” jellegű testedzés, az

egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint

eléréséig.

GYENGE

21.0– 40. pont

A tanuló fizikai állapota: gyenge.

A legnagyobb hiányosságok: pl. a tartós futás és hasizmok erő-

állóképessége területén mutatkozik. A fizikai állapota nagyfokú tudatos

fejlesztést igényel.



alkalmanként egy óra – elsősorban a hiányosságok felszámolására irányuló

– rendszeres testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához

„szükséges” közepes szint eléréséig.

ELFOGADHATÓ

41.0- 60. pont

A tanuló fizikai állapota elfogadható.

Kisebb hiányosságok mutatkoznak: pl. a hát, és a hasizizmok erő-

állóképessége területén.



alkalmanként egy óra rendszeres, felzárkóztató jellegű testedzés, az

egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint

eléréséig.

KÖZEPES

61.0 – 80. pont

A tanuló fizikai állapota közepes.

Elérte az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet.

Javaslat: a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal, alkalmanként

egy óra rendszeres testedzés. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy – ha

egy mód van rá, tovább javítson edzettségén, de – legalább ezt a szintet

megőrizze.

JÓ

81. – 100. pont

A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége jó.

Az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet kiválóan

teljesítette. Az amatőr szinten versenyző – heti 3-4 órát edző –

sportolók között jól bírja az általános és sportág speciális terhelést.

Javaslat: az egészséges létezés stabil megtartásához és az amatőr szintű

versenyzéshez szinten tartás. Élsportolói szint eléréséhez az általa

kiválasztott sportághoz szükséges szintre fejlesztés.

KIVÁLÓ

101.- 120. pont

A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: kiváló.

Néhány, – elsősorban „technikai” – sportágban eléri az élsportolók

számára „szükséges”, vagy „kell” értéket.

Javaslat: az általa versenyszerűen űzött sportágtól függően további

fejlesztés, vagy szinten tartás.

EXTRA

121.-140.0 pont

A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: extra.

Az általános fizikai teherbíró-képessége elérte azt a szintet, hogy vala-




PROGRAMJA 2018

6.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

6.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei

A testi-lelki nevelés általános céljai, feladatai:

A testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése; személyiségfejlődésük,

a társadalomba való beilleszkedésük segítése.

Továbbá az egészséges életmód, a harmonikus erkölcsös és konstruktív életvitel

szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak; az ehhez szükséges

ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása.

Általános fejlesztési követelmények a nevelőmunkában:

A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és

mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek

megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának

megelőzéséről.

Alakuljon ki a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidő-kultúrájuk.

6.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel,

készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint,

hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Az ismereti háttér átadása

mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás

fejlesztésén keresztül. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az

iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.

Jellemzői:

• A helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja,

• új intézményi kapcsolatokat kezdeményez,

mennyi sportágban – nagyobb egészségkárosodás nélkül kiválóan

terhelhető a felkészülési és a versenyidőszakban sportág specifikusan

is, és nagyobb formaingadozás nélkül versenyezzen.

Javaslat: élsportolói pályafutás alatt, folyamatos szinten tartás.




PROGRAMJA 2018

• Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez,

• A pedagógusok között új együttműködésre késztet,

• Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz,

• Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti.

Általános célok, értékek

Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az

összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával

együtt.

• az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,

• természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,

• a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

• a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által,

• s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos

szemlélet,

• fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével,

rendszerszemléletre való nevelés,

• holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra

fontossága,

• proaktív magatartás kialakítása,

• tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése,

• a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása,

• az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,

• az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata,

• helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

fejlesztése,

• globális összefüggések megértése,

• a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása,

• létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása,

• a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása.

Helyi célok, értékek

• Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése,

• Helyi értékek és problémák feltérképezése,




PROGRAMJA 2018

• Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai),

• Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken,

• Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken,

• Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása,

• A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel.

Az iskola és a kollégium minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A

lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak

anyagába. A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban,

konferenciákon való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a

környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőkön.

Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Bükki Nemzeti Park,

Magyar Madártani Egyesület, stb.).

6.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

6.14.1 A magatartás értékelésének elvei

Példás /5/ minősítésű a tanuló magatartása, ha

- önfegyelme életkorának megfelelő, tanulótársaival, tanáraival és a felnőttekkel

udvarias, előzékeny és megfelelő hangnemet használ

- iskolai viselkedése kulturált

- közösségi célokért tevékenykedik és motiválja a közösség más tagjait is

- a házirendet következetesen betartja, társait is felelősséggel és példamutatásával

ösztönzi a követelmények teljesítésére

- a közösség munkájában szívesen részt vesz, vállalt feladatait önállóan, pontosan,

megbízhatóan teljesíti

- őszintén mond véleményt, építő javaslataira számíthat közössége

- a munkában kezdeményező, segítőkész és másokat is lelkesít

- figyelmeztetése, igazolatlan mulasztása, indokolatlan késése nincs.

Jó /4/ minősítésű a tanuló magatartása, ha

- szorgalmasan tanul, önfegyelme elfogadható

- szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol

- a közösségre váró feladatok megoldásában segítőkész, de ő maga nem kezdeményező




PROGRAMJA 2018

- fegyelmezettsége, rendszeretete ellen ritkán van kifogás

- a közösség ellen nem vét, a házirendet betartja

- legfeljebb 2 igazolatlan mulasztása van, esetleg szóbeli figyelmeztetése van az adott

félévben

Változó /3/ minősítésű a tanuló, ha

- a közösséghez való viszonya változó

- a kapott feladatokat nem szívesen teljesíti, cselekedetei nem mindig megbízhatóak

- hajlamos a fegyelem megsértésére, a házirendet megszegi

- rendszeretete kifogásolható

- önfegyelme, modora udvariatlan, nyegle

- nem képes magatartásának negatív megnyilvánulásait minden esetben felmérni, és

leküzdeni

- igazolatlan mulasztása legfeljebb 8 óra, írásbeli figyelmeztetése lehet

Rossz /2/ minősítésű a tanuló magatartása, ha

- a közösségi feladatokat hanyagul látja el vagy nem teljesíti

- magatartása romboló a közösségre, annak munkáját hátráltatja

- önfegyelme hiányos, durva, goromba viselkedésű, magatartása kívánni valót hagy

maga után

- az órákat viselkedésével zavarja

- a házirend követelményeit ismételten megszegi

- súlyos fegyelmi vétséget követ el

- igazolatlan mulasztásai vannak, esetleg többször részesült szóbeli, írásbeli

büntetésben, vagy igazgatói figyelmeztetésben

6.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás /5/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha

- a tanuló képességeit állandóan fejleszti, a tananyag elsajátításában a legjobb

eredmény elérésére törekszik

- munkájában rendszeres, céltudatos, kötelességtudó

- munkavégzése pontos, megbízható, mindig készül, figyel, érdeklődik

- munkája iránt igényes, példát mutat

- a kötelezően felül többletet is nyújt, rendszeresen és önként vállalt feladatait mindig

megbízhatóan elvégzi




PROGRAMJA 2018

Jó /4/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha

- képességei szerint tanul, munkáját rendszeresen elvégzi, kötelességeit teljesíti

- órákon többször csak felszólításra szerepel, bár a ismereteknek birtokában van

- érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül,

többletfeladatok iránt kevés érdeklődést mutat

Változó /3/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha

- tanulmányi munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, esetenként figyelmetlen,

pontatlan

- tanulmányai iránt általában közömbös

- képességén aluli teljesítménnyel is megelégszik

- önállótlan, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetésre teljesíti

- feladatainak elmulasztásáért szaktanári figyelmeztetése van

Hanyag /2/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha

- munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el,

- tanítási órákra nem készül, felszerelése hiányos, nem figyel, sőt másokat is zavar

- érdektelenség, teljes közöny jellemzi, és rossz példát mutat,

- egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott

Megjegyzés:

A fenti pontok alapján nem egyértelmű esetekben az osztályfőnöknek mérlegelési jogköre van.

Egy vagy kettő elégtelen osztályzat esetén az osztályfőnök mérlegelése alapján, a gyermek

képességei figyelembevételével változó szorgalmat is javasolhat.

6.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

Különböző fokozatú dicséret adható a tanulóknak (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói,

nevelőtestületi)

- kiemelkedő tanulmányi eredményért minden kitűnőnek nevelőtestületi dicséret

- közösségi munkáért

- különböző szintű (iskolai, városi, megyei, országos) tanulmányi versenyeken,

sportversenyeken elért helyezésekért

- iskolai ünnepélyeken, hagyományos rendezvényeken való részvételért, szervezésért

(mint: tanévnyitó, tanévzáró, október 6., október 23., boszorkánybál, gombavató,

diáknap, március 15., ballagás, Semmelweis-évforduló, vöröskeresztes világnap,

szakmai kiállítás, AIDS világnap)




PROGRAMJA 2018

Büntetést kapnak (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, fegyelmi bizottsági tárgyalás,

nevelőtestületi, nem tanköteles esetében akár kizárás is) a Házirend megsértői, vagyis büntetjük

a késést, a dohányzást, a rongálást, az alkoholfogyasztást, a drog-terjesztést, drogfogyasztást, az

igazolatlan hiányzást, a trágár beszédet, a testi sértést, a lopást.

A dicséretet és a büntetést is írásba foglaljuk és a szülő tudomására hozzuk.

A dicséretet az iskolaközösség tudomására hozzuk.




PROGRAMJA 2018

7 SZAKMAI PROGRAM

7.1 Általános rendelkezések

Iskolánk tárgyi feltételei, és szaktanáraink felkészültsége biztosítja, hogy a város, illetve a

megye igényei szerint és az egri tankerület engedélye és szakmai alapdokumentumunk alapján

egészségügyi, szociális, közszolgálati szakmacsoportban iskolarendszerű képzéseket folytassunk.

Az elméleti és gyakorlati képzések az iskola előadó- és demonstráló termeiben történnek.

A szakmai gyakorlatokat a Markhot Ferenc Oktató Kórház és Rendelőintézettel, az Egri

Szociális Szolgáltató Intézménnyel, Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatósággal, Egri

Gyermekotthon és Fogyatékosok Otthonával, Védőnői Szolgálattal, egri Mentőállomással, a

Hotel Eger Parkkal, az egri otthonápolási szolgálatokkal való együttműködési szerződésünk

biztosítja.

A 2013-as tanévtől a Markhot Ferenc Oktató Kórházban a Gyakorló ápoló, Gyakorló csecsemő-

és gyermekápolók, Ápolók tanulószerződéssel töltik gyakorlatukat.

A képzések a szakminisztériumok által kiadott kerettantervek figyelembevételével helyi

képzési programok szerint történnek.

A szakmai programunkban a képzés helyi óratervét minden képzési formában és típusban a

következő fejezetekben részletezzük.

A táblázatok mellett a képzésre vonatkozó belépési feltételeket és a vonatkozó jogszabályokat

felsoroljuk, valamint a képzés feltételeit, előzetes tudás beszámítását és a szakmai kompetenciák

rövid leírását is meg lehet találni.

7.1.1 Előzetes tudás beszámításának szabályai

Akik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szabályozott

szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos ágazati alapozó oktatás során

elsajátított és igazolt ismeretekből sikeres érettségit tettek az 1/13. évfolyamokon folytathatják az

ágazatnak megfelelő szakmában tanulmányaikat. A tanuló számára az OKJ-ban szereplő

Gyakorló ápoló szakképesítés ideje egy év.

„A szakképesítés ágazata szerinti érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára az OKJ-ban

szereplő szakképesítésre történő felkészítés ideje egy évvel csökken.




PROGRAMJA 2018

A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott

tanulmányokat a szakképzésben előírt (megegyező tartalmú) követelmények teljesítésébe a

szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben előírt módon beszámítjuk. Az előzetes

tanulmányok, és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű

igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani. Azoknál a

tanulóknál, akik nem moduláris -2008 előtti- képesítéssel rendelkeznek, központi rendelet

hiányában az intézmény vezetőjének az előzetes tudást egyénileg kell elbírálnia. A beszámítás

mértékéről az iskola vezetője dönt.

Szakképző évfolyamon az előzetes tudás beszámítása az előzetesen végzett szakképzési

tanulmányok alapján történik.

A kérelem benyújtásának határideje a tanulói jogviszony létesítését követő 1 hét, de legkésőbb a

tanév első hetének vége.

Az előbb idézett szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben előírtakat kell

alkalmazni. „A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben

folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg

tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. Abból a

vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező már eredményesen vizsgázott –a

szakmai és vizsgakövetelmény változása kivételével– újabb vizsgát nem köteles tenni.

A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt az iskola

vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani.

A felmentésről –az iskola vezetőjének javaslatára – a szakmai vizsga megkezdése előtt a

vizsgabizottság dönt.

7.1.2 Dokumentáció vezetésével kapcsolatos szabályok

A 9-12.osztályos tanulók szakközépiskolában az évvégén bizonyítványt kapnak, amelybe

a tantárgyak osztályzatai és a letöltött gyakorlat óraszáma és értékelése kerül be. Ugyanez kerül a

tanulóról vezetett törzslapba.

A szakképzés 11-12. szakiskolai és 13-15.szakközépiskolai évfolyamain a témaköröket is

feltüntetjük a tanulmányi könyvben és a törzslapban.




PROGRAMJA 2018

7.2 Iskolarendszerű nappali képzéseink

EGÉSZSÉGÜGY ÁGAZATI SZAKGIMNÁZIUMI 9-12.OSZTÁLY

5522/4 FEOR SZÁMÚ, KISEGÍTŐ ÁPOLÓ

ÁLTALÁNOS ÁPOLÁSI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS

GYAKORLÓ ÁPOLÓ

GYAKORLÓ CSECSEMŐ-ÉS GYERMEKÁPOLÓ

KISGYERMEKGONDOZÓ-, NEVELŐ

RENDÉSZET ÁGAZATI SZAKGIMNÁZIUMI 9-12. OSZTÁLY

5259 FEOR SZÁMÚ, EGYÉB SZEMÉLY-ÉS VAGYONVÉDELEM

KÖZSZOLGÁLATI ÜGYINTÉZŐ

SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS

OKJ 34 762 01 Szociális gondozó, ápoló

OKJ 34 861 01 Rendészeti őr

SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS 2018-tól

OKJ 34 762 01 Szociális gondozó, ápoló

OKJ 34 861 01 Rendészeti őr

KÉPZÉSEINK ÉRETTSÉGIZETT TANULÓK SZÁMÁRA:

Gyakorló ápoló OKJ szám: 54 723 02 (2 éves)

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló OKJ szám: 54 723 03 (2 éves)

Kisgyermekgondozó-, nevelő OKJ szám: 54 761 02 (2 éves)

Ápoló OKJ szám: 55 723 01 (1 éves képzési idővel)

ISKOLARENDSZERŰ ESTI KÉPZÉSEINK:

Érettségire épülő:

Gyakorló ápoló OKJ szám: 54 723 02 (1 és 2 éves)

Gyakorló mentőápoló OKJ szám: 54 723 01 (2 éves)

Kisgyermekgondozó-, nevelő 54 761 02 (2 éves)

Gyógymasszőr OKJ szám: 54 726 04 (2 éves)

Ápoló OKJ szám: 55 723 01 (1 éves képzési idővel)

8 osztályra épülő:

Szociális gondozó, ápoló OKJ szám: 34 762 01 (2 éves képzési idővel)




PROGRAMJA 2018

7.3 Ágazati szakgimnáziumi képzés 2013-tól


Az iskolánk a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)


helyi tanterv az 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben lép életbe.

7.3.1 Egészségügy ágazati szakgimnázium – nappali képzés (2013-tól)

Gyakorló ápoló

52 723 01

Egészségügy ágazat

5522/4 FEOR SZÁMÚ KISEGÍTŐ ÁPOLÓ VÉGZETTSÉGGEL

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4x1 évfolyamos képzésben az első négy

évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első

évfolyamra, előírt tartalom) az Egészségügy ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen

vonatkozik:

52 723 01 Gyakorló ápoló

52 723 03 Gyakorló mentőápoló

52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

54 720 01 Egészségügyi asszisztens

54 720 02 Fogászati asszisztens

54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr

52 720 03 Gyakorló gyógyszertári asszisztens

52 725 03 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens

52 725 02 Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás

asszisztens

52 725 04 Gyakorló szövettani asszisztens

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.

9.) Kormányrendelet,

– az 52 723 01 gyakorló ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó

rendelet alapján készült.




PROGRAMJA 2018

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01

A szakképesítés megnevezése: Gyakorló ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy

Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105

óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra, 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési

évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti

óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év

Ögy. 70 óra 70 óra





PROGRAMJA 2018





5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2275 óra 2543 óra

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval


Ögy 160 óra 160 óra



A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként egészségügyi képzésben

Szakmai követelménymodulok Tant{rgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktat{ssal

p{rhuzamosan

Ágazati

szakképzés

közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti

órasz{m ögy

heti

órasz{m ögy

heti

órasz{m ögy

heti

órasz{m

heti

órasz{m ögy heti órasz{m

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztons{g


biztons{g 0,5 0,5

11499-12 Foglalkoztat{s II. Foglalkoztat{s II. 0,5

11498-12 Foglalkoztat{s I.

(érettségire épülő képzések

esetén)

Foglalkoztat{s I. 2

EGRI SZC KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, KOLLÉGIUMA ÉS


Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés

közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11110-12

Egészségügyi

alapismeretek

Egészségügyi

alapismeretek 0,5 1 1 1,5 4

Szakmai

kommunik{ció 1,5 0,5 2

11221-12

Alap{pol{s

Ápol{stan-

gondoz{stan 1,5 2,5 0,5 0,5 5

Ápol{stan-

gondoz{stan

gyakorlat 70 105 4

11222-12

Klinikumi ismeretek

Klinikumi

ismeretek 1 2,5 2 4 9,5

Klinikumi

gyakorlat 3,5 140 3,5 6 160

11151-12

Diagnosztikus és

ter{pi{s

beavatkoz{sok

felnőtt betegnél

Diagnosztikus és

ter{pi{s

szakismeretek 4

Diagnosztikus-

ter{pi{s

beavatkoz{sok 2,5

Klinikai gyakorlat 16

11152-12

Egészségnevelő és -

fejlesztő

tevékenység

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés 3,5

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés

gyakorlat 2,5

összes óra 5 0 70

6 0 105

3,5 3,5 140

6,5 3,5 21 10 160

12,5 18,5

összes óra 5 6 7 10 31 31



A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként

Szakmai

követelmény-

modul

Tant{rgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés órasz{ma a

közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan

Ágazati

szakközép-

iskolai

képzés

összes

órasz{ma

9-12.

évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés órasz{ma a


Szakképesítés-

specifikus

szakképzés

órasz{ma

5/13. és

2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

sz{m

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1150

0-1

2 M

un

kah

ely

i

egés

zség

és

biz

ton

s{g

Munkahelyi egészség és biztons{g 18 18 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4 4 4

Munkahelyek kialakít{sa 4 4 4 4

Munkavégzés személyi feltételei 2 2 2 2

Munkaeszközök biztons{ga 2 2 2 2

Munkakörnyezeti hat{sok 2 2 2 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4 4 4

1149

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

{s I

I.

Foglalkoztat{s II. 16 16

Munkajogi alapismeretek 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4

Áll{skeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

1149

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

{s I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n) Foglalkoztat{s I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1 8 8

Nyelvtani rendszerezés 2 8 8

Nyelvi készségfejlesztés 24 24

Munkav{llalói szókincs 24 24



Szakmai

követelmény-

modul

Tant{rgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan Ágazati

szakközépiskolai

képzés

összes órasz{ma

9-12. évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés óraszáma a


Szakképesítés-

specifikus

szakképzés

órasz{ma

5/13. és

2/14.

A

szakképzés

összes

órasz{ma 9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1111

0-12

Eg

észs

égü

gy

i al

apis

mer

etek

Egészségügyi

alapismeretek 18 36 36 48 138 144 144

Szakmai jogi és

etikai ismeretek 16 16 18 18

Szociológia 16 16 18 18

Pszichológia 18 18 18 18

Pedagógia 18 18 18 18

Egészségügyi

ell{tórendszer 18 18 18 18

Népegészségügy 18 18 18 18

Egészségfejlesztés 16 16 18

Környezet-

egészségügy 18 18 18

Szakmai

kommunik{ció 54 16 70 72 72

Kommunik{ció 18 18 18 18

Orvosi latin 36 36 36 36

Speci{lis

kommunik{ció 16 16 18 18

1122

1

-12

Ala

p{

po

l{s Ápol{stan-

gondoz{stan 54 90 18 16 178 180 180



Egészséges ember

gondoz{sa 18 18 18 18

Akad{lyozott ember

gondoz{sa 18 18 18 18

Ápol{studom{ny 18 18 18 18

Ápol{slélektan 16 16 18 18

Csecsemő és

kisgyermekgondoz{s 36 36 36 36

Betegmegfigyelés 36 36 36 36

Ápol{si

beavatkoz{sok 36 36 36 36

Ápol{stan-

gondoz{stan

gyakorlat

70 105 175 144 144

Egészséges csecsemő

és gyermek

gondoz{sa

35 35 70 56 56

Gondoz{si feladatok

felnőttkorban 35 35 32 32

Ápol{si-gondoz{si

feladatok

felnőttkorban

70 70 56 56

1122

2-12

Kli

nik

um

i is

mer

etek

Klinikumi

ismeretek 36 90 72 128 326 342 342

Anatómia-élettan 36 36 72 72 72

Által{nos kórtan 18 18 18 18

Mikrobiológia-

j{rv{nytan 18 18 18 18

Gyógyszertani

alapismeretek 16 16 18 18

Belgyógy{szat 48 48 54 54



Sebészet és

traumatológia 32 32 36 36

Gyermekgyógy{szat

16 16 18 18

Diagnosztikai

alapismeretek 36 36 36 36

Ter{pi{s

alapismeretek 18 16 34 36 36

Elsősegélynyújt{s –

első ell{t{s 36 36 36 36

Klinikumi

gyakorlat 126 140 112 378 216 160 376

Belgyógy{szati

gyakorlat 42 35 56 133 88 40 128

Sebészeti gyakorlat 42 35 56 133 88 40 128

Traumatológia 35 35 40 40

Csecsemő- és

gyermekoszt{lyos

gyakorlat

42 35 77 40 40 80

1115

1-12

Dia

gn

osz

tik

us

és t

er{p

i{s

bea

vat

ko

z{so

k f

eln

őtt

bet

egn

él

Diagnosztikus és

ter{pi{s

szakismeretek

128 128

Biofizika 16 16

Biokémia 16 16

Gyógyszertan 32 32

Fizik{lis vizsg{latok,

betegvizsg{lat 16 16

Eszközös vizsg{latok 16 16

Ter{pi{s elj{r{sok 16 16

Perioperatív ell{t{s 16 16

Diagnosztikus és

ter{pi{s 80 80



beavatkoz{sok

Mintavétel

laboratóriumi és

egyéb vizsg{latokhoz

16 16

Mindennapos

beavatkoz{sok 16 16

Ápolói feladatok

eszközös

vizsg{latokn{l

16 16

Az {poló

gyógyszereléssel

kapcsolatos feladatai

16 16

Ápolói feladatok

ter{pi{s

beavatkoz{sokn{l

16 16

Klinikai gyakorlat 512 512

Diagnosztikus és

ter{pi{s

beavatkoz{sok

belgyógy{szati

profilú oszt{lyon

96 96

Diagnosztikus és

ter{pi{s

beavatkoz{sok

sebészeti profilú

oszt{lyon

80 80

Diagnosztikus és

ter{pi{s

beavatkoz{sok

mozg{sszervi

sebészeti profilú

oszt{lyon

40 40

Diagnosztikus és

ter{pi{s 40 40



beavatkoz{sok

szülészet-

nőgyógy{szati

oszt{lyon

Diagnosztikus és

ter{pi{s

beavatkoz{sok

neurológiai

oszt{lyon

40 40

Diagnosztikus és

ter{pi{s

beavatkoz{sok

pszichi{triai

oszt{lyon

40 40

Diagnosztikus és

ter{pi{s

beavatkoz{sok

urológiai oszt{lyon

40 40

Diagnosztikus és

ter{pi{s

beavatkoz{sok

kisklinikumi

oszt{lyokon

80 80

Diagnosztikus és

ter{pi{s

beavatkoz{sok

sürgősségi oszt{lyon

56 56

1115

2-12

Eg

észs

égn

evel

ő é

s

- fe

jles

ztő

tev

éken

ysé

g

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés 112 112

Egészségnevelés 16 16

Ment{lhigiéne 16 16



T{pl{lkoz{stan-

dietetika 32 32

Betegoktat{s 16 16

Rehabilit{ció 32 32

Egészségnevelés-


gyakorlat

80 80

Egészségnevelés

gyakorlat 24 24

Eduk{ciós gyakorlat 16 16

Rehabilit{ció

gyakorlat 40 40

Összesen 180 0 70

216 0 105

126 126 140

208 112 756 360 160

400 592 2268

Összesen 180 216 252 320 1116 992 2268

Elméleti órasz{mok/ar{nya 1130 óra (49,67%) az öt évfolyamos képzésben, 1156 óra (50,96%) a két évfolyamos képzésben

Gyakorlati órasz{mok/ar{nya 1145 óra (50,33%) az öt évfolyamos képzésben, 1112 óra (49,03%) a két évfolyamos képzésben

Tantárgyi értékelés: Az új 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök átlaga adja a

tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés és kerekítés szabályai a matematikai átlag szerint

alakulnak. Abban az esetben, ha több témakör van egy tantárgyon belül, és matematikai

középérték jön létre (pl. 3,5), eldöntendő hogy melyik témakör felé kerekítünk.

Abban az esetben, ha a tanév első illetve második félévében különböző témakör van megadva

súlyozásra, év végén a magasabb óraszámú felé kell kerekíteni.

A tantestület megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési

óratervekben vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük.

A szakmai kommunikáció tantárgynál az orvosi latin tripla súlyozással szerepel.

7.3.1.1 Egészségügy ágazati szakgimnáziumi képzés helyi óraterve 2013-tól

2013-2014 9. 10. 11. 12.

Ágazati szakgimnázium Isk.órák

Kli

n.

gyak

.

I.félév II.félév III.félév IV.félév V.félév VI.félév VII.félév VIII.félév

FEOR 5522/4

Öss

z.

Elm

Dem

Elm

Dem

Elm

Dem

Elm

Dem

Elm

Dem

Elm

Dem

Elm

Dem

Elm

Dem

Elm

Dem

Munkahelyi egészség és biztonság 18 18

11

50

0-1

2

Munkavédelmi alapismeretek 4

Munkahelyek kialakítása 4

Munkavégzés személyi feltételei 2

Munkaeszközök biztonsága 2

Munkakörnyezeti hatások 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4

11

11

0-1

2

Egészségügyi alapismeretek 0

Egészségügyi alapismeretek 0

Szakmai jogi és etikai ismeretek 18 18 18

Szociológia7. félév 18 18 18

Pszichológia 18 18 18

Pedagógia 18 18 18

Egészségügyi ellátórendszer 18 18 18

Népegészségügy 18 18 18

Egészségfejlesztés 8. félév 27 27 9 18

Környezet-egészségügy 18 18 18


Kommunikáció 18 18 18

Orvosi latin 36 36 18 18

Speciális kommunikáció 18 18 18

11

22

1-1

2

Alapápolás 0


Egészséges ember gondozása 18 18 18

Akadályozott ember gondozása 6.félév 18 18 18

Ápolástudomány 27 27 27

Ápoláslélektan 8.félév 18 18 18

Csecsemő és kisgyermekgondozás 1.félév 36 18 18 18 18

Betegmegfigyelés 3.és a 4. félév 36 18 18 18 18

Ápolási beavatkozások 2. félév 81 18 63 36 18 27

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

Egészséges csecsemő és gyermek

gondozása 70

Gondozási feladatok felnőttkorban 35

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban 70

11

2

22-

12

Klinikumi ismeretek




PROGRAMJA 2018

Klinikumi ismeretek

Anatómia-élettan 4. és 5. félév 108 108 54 54

Általános kórtan 18 18 18

Mikrobiológia-járványtan 18 18 18

Gyógyszertani alapismeretek 36 36 18 18

Belgyógyászat 7-8. félév 63 63 36 27

Sebészet és traumatológia 54 54 36 18

Gyermekgyógyászat 18 18 18

Diagnosztikai alapismeretek3. félév 36 18 18 18 18

Terápiás alapismeretek 6. félév 36 18 18 18 18

Elsősegélynyújtás – első ellátás 2. félév 36 18 18 18 18

Klinikumi gyakorlat

Belgyógyászati gyakorlat 133

Sebészeti gyakorlat 133

Traumatológia 35

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat 77

11

49

9-1

2

Foglalkoztatási alapismeretek 0

Foglalkoztatási alapismeretek 0

témakör 1 0

témakör 2 0

témakör 3 0

témakör 4 0

86

4

65

7

18

9

55

3

72

36

54

54

99

27

90

36

90

54

18

99

18

11

7

4

2

3

3

5,5

1,5

5

2

5

0

3

1

5,5

1

6,5

0

Egyéb 0

Osztályfőnöki

Mindösszesen

Heti óraszám féléves szinten

4

2

3

3

5,5

1,5

5

2

5

0

3

1

6,5

1

7,5

0

Heti óraszám éves szinten

2

1

1,5

1,5

2,7

5

0,7

5

2,5

1

2,5

0

1,5

0,5

3,2

5

0,5

3,7

5

0

Hetióraszám össz. 6 7 4,5 7,5

Évközi klinikai gyakorlatok 3,5 3,5

Ágazati szakgimnázium 9. 10. 11. 12.

Klinikai gyakorlatok

Kli

n.

gyak

.

I.félév II.félév III.félév IV.félév V.félév VI.félév VII.félév VIII.félév

Gy

Ögy.

Gy

Gy

Ögy.

Gy

Gy

Ögy.

Gy

Gy

Ögy.

Gy

Gy

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

11110-12Egészségügyi alapismeretek


11

22

1-1

2

11221-12 Alapápolás

Ápolástan-gondozástan gyakorlat 175 175 70 105

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása 70 70 35 35

Gondozási feladatok felnőttkorban 35 35 35




PROGRAMJA 2018

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban 70 70 70

11222

-12

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat 238 140 378 126 140 112

Belgyógyászati gyakorlat 133 21 21 35 56

Sebészeti gyakorlat 133 21 21 35 56

Traumatológia 35 35

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat 77 21 21 35

7.4 Egészségügyi ágazati szakgimnáziumi képzés 2016-tól


Az iskolánk a szakképzési kerettanterveknél a 22/2016.(VIII.25.) EMMI rendeletet alkalmazza,

amely 2016. 09. 01-től érvényes a szakgimnáziumi oktatásban felmenő rendszerben.

Gyakorló ápoló képzés

54 723 02





valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012.

(VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a(z) 54 723 02 számú, Gyakorló ápoló megnevezésű szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Gyakorló ápoló



Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év







PROGRAMJA 2018

– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot

követően 140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra



Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —


Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni

évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos

képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma,

tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai

évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes

óraszámával.

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti

óraszám éves óraszám

9. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év


Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra


5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2739 óra

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 11 0 11 1

140

3,5 6,5

140

5 5 10,5 20,5 22 9

160

10,5 20,5

Összesen 11 12 10 10 31,0 31,0 31,0

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5 0,5

11110-16 Egészségügyi

alapismeretek

Egészségügyi

alapismeretek 3 1,5 4,5

Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2

11221-16 Alapápolás

Ápolástan-gondozástan 1,5 2,5 1 5


gyakorlat

11222-16 Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó

ismeretek 4,5 4,5

Klinikumi szakismeretek 1 3 3,5

Diagnosztikai és terápiás

alapismeretek 2 2

Klinikumi gyakorlat 4,5 3 9


assziszensi feladatok


feladatok 3 3 1 1

Egészségügyi asszisztálás

gyakorlata 1 2 2



11151-16 Diagnosztikus és

terápiás beavatkozások felnőtt

betegnél


szakismeretek 3,5 3,5


beavatkozások 2 2

Klinikai gyakorlat 17,5 17,5

11152-16 Egészségnevelő és

fejlesztő tevékenység

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés 2,5 2,5

Egészségnevelés-


gyakorlat

3 3

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő

szakképe-

sítésre

vonatkozó:

Összesen 288 0 288 0 140

90 162 140

124 93

1045 453 1045

325,5 635,5

2006

792 324 160

325,5 635,5

2077

Összesen 288 288 252 217 961 1116 961

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1115,5 óra (48,8%)

1117,5 óra (50%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 890,5 óra (51,2%) 959,5 óra (50%)

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15,5 0 15,5 0 0 15,5 0 15,5

Munkajogi

alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3,5 3,5 0 0 3,5 0 3,5

11

49 8-

12

Fo

gla

lko

zta

tás

I.

(ér

ett

ség

ire

ép ülő

ké

pz

ése k

ese

tén ) Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62



Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani


Nyelvi

készségfejlesztés 0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói

szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

11

50

0-1

2 M

unk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség

és biztonság 18 0 0 0 0 0 0 0 18

0 18 0 0 18 18 0 0 0 18

Munkavédelmi


Munkahelyek

kialakítása 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkavégzés

személyi feltételei 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkaeszközök

biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkakörnyezeti

hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi jogi

ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

11

11

0-1

6 E

gés

zség

üg

yi

alap

ism

eret

ek Egészségügyi

alapismeretek 0 0 108 0 54 0 0 0 162

0 162 0 0 162 162 0 0 0 162

Szakmai jogi és etikai

ismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Szociológiai

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

A pszichológia alapjai 36 36 36 36 0 0 0 36

A pedagógia alapjai 18 18 18 18 0 0 0 18

Egészségügyi

ellátórendszer 18 18 18 18 0 0 0 18

Népegészségügy 18 18 18 18 0 0 0 18

Környezetegészségügy 18

18 18 18 0 0 0 18

Egészségfejlesztés

18 18 18 18 0 0 0 18



Szakmai

kommunikáció 54 0 18 0 0 0 0 0 72

0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Orvosi latin nyelv 36 36 36 36 0 0 0 36

Kommunikáció 18 18 18 18 0 0 0 18

Speciális

kommunikáció 18 18 18 18 0 0 0 18

11

22

1-1

6 A

lap

ápo

lás

Ápolástan-

gondozástan 54 0 90 0 0 0 31 0 175

0 175 0 0 175 180 0 0 0 180

Egészséges ember

gondozása 36 36 36 36 0 0 0 36

Csecsemő és

kisgyermekgondozás 18 18 18 18 0 0 0 18

Akadályozott ember

gondozása 18 18 18 18 0 0 0 18

Ápolástudomány 16 16 16 18 0 0 0 18

Ápoláslélektan 15 15 15 18 0 0 0 18

Ápolási

beavatkozások 36 36 36 36 0 0 0 36

Betegmegfigyelés 36 36 36 36 0 0 0 36

11

22

2-1

6 K

linik

um

i is

mer

etek

Klinikumi alapozó

ismeretek 162 0 0 0 0 0 0 0 162

0 162 0 0 162 162 0 0 0 162

Anatómia-élettan

alapjai, a

mozgásrendszer

18 18 18 18 0 0 0 18

A keringés és a légzés

anatómiája és élettana 20 20 20 20 0 0 0 20

Emésztés-kiválasztás-

szaporodás

szervrendszere

28 28 28 28 0 0 0 28

Az idegrendszer,

endokrin rendszer,

érzékszervek

anatómiája, élettana

24 24 24 24 0 0 0 24

Mikrobiológia,

járványtan, általános

kórtan

36 36 36 36 0 0 0 36



Elsősegélynyújtás-első

ellátás 36 36 36 36 0 0 0 36

Klinikumi

szakismeretek 0 0 0 0 36 0 93 0 129

0 129 0 0 129 126 0 0 0 126

Kardiológia és

pulmonológia alapjai 19 19 19 16 0 0 0 16

Gasztroenterológia és

Nefrológia alapjai 17 17 17 13 0 0 0 13

Hematológi,

Immunológia,

Reumatológia

16 16 16 13 0 0 0 13

Neurológia és

pszichiátria alapjai 15 15 15 12 0 0 0 12

Sebészet és

traumatológia 31 31 31 36 0 0 0 36

Gyermekgyógyászat 31 31 31 36 0 0 0 36

Diagnosztikai és

terápiás

alapismeretek

0 0 72 0 0 0 0 0 72

0 72

0 0 72 72 0 0 0 72

Diagnosztikai

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Labor diagnosztikai


Képalkotó

diagnosztika alapjai 9 9 9 9 0 0 0 9

Tarápia 18 18 18 18 0 0 0 18

Gyógyszertan alapjai,

gyógyszerelés 18 18 18 18 0 0 0 18

Klinikumi gyakorlat 0 0 0 0 0 162 0 93 255 0 255 0 0 255 0 324 0 0 324

Belgyógyászati

gyakorlat 78 51 129 129 0 160 0 0 160

Sebészet,

traumatológia

gyakorlat

42 42 84 84 0 100 0 0 100



Csecsemő és

gyermekosztályos

gyakorlat

42 42 42 0 64 0 0 64

11

63

5-1

6 E

gés

zség

üg

yi

assz

isze

nsi

fel

adat

ok

Egészségügyi

asszisztensi feladatok 108 0 108 0 36 0 31 0 283

283 0 0 0 283 0 0 0 0 0

Asszisztensi feladatok

diagnosztikai

eljárásoknál

72 72 72 0 0 0 0 0


bőrgyógyászat és a

szemészet területen

18 18 18 0 0 0 0 0


fül-orr-gégészeti

területen

18 18 18 0 0 0 0 0


urológiai területen 18 18 18 0 0 0 0 0

Asszisztensi felladatok

nőgyógyászati

területen

18 18 18 0 0 0 0 0


neurológiai és

pszichiátriai területen

16 16 16 0 0 0 0 0

Dokumentáció

vezetése a járóbeteg-

ellátásban

36 36 36 0 0 0 0 0

Prevenció 36 36 36 0 0 0 0 0

Rehabilitáció 15 15 15 0 0 0 0 0

Személyiség fejlesztés

önismeret 36 36 36 0 0 0 0 0

Egészségügyi

asszisztálás

gyakorlata

0 0 0 36 0 72 0 62 170

170 0

0 0 170 0 0 0 0 0

Betegirányítás 21 21 21 0 0 0 0 0

Szakrendelések 26 62 88 88 0 0 0 0 0

Diagnosztikai

gyakorlatok 18 25 43 43 0 0 0 0 0

Gondozás 18 18 18 0 0 0 0 0



11

15

1-1

6 D

iag

no

szti

ku

s és

ter

ápiá

s b

eav

atk

ozá

sok f

eln

őtt

bet

egn

él

Diagnosztikus és

terápiás

szakismeretek

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

109 0 109 0 0 109 0 109

Biofizikai és

biokémiai ismeretek 0 16 16 0 0 16 0 16

Gyógyszertan 0 31 31 0 0 31 0 31

Fizikális vizsgálatok,

betegvizsgálat 0 15 15 0 0 15 0 15

Eszközös vizsgálatok 0 16 16 0 0 16 0 16

Perioperatív ellátás 0 16 16 0 0 16 0 16

Hospice ellátás 0 15 15 0 0 15 0 15

Diagnosztikus és

terápiás

beavatkozások

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

62 0 62 0 0 62 0 62

Mintavétel

laboratóriumi és egyéb

vizsgálatokhoz

0 8 8 0 0 8 0 8

Ápolói feladatok

eszközös

vizsgálatoknál

0 8 8 0 0 8 0 8

Az ápoló

gyógyszereléssel

kapcsolatos feladatai

0 15 15 0 0 15 0 15

Ápolói feladatok

terápiás

beavatkozásoknál

0 31 31 0 0 31 0 31

Klinikai gyarkorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 543 543 0 0 0 543 543

Diagnosztikus és

terápiás

beavatkozások

belgyógyászati profilú

osztályon

0 0 108 108 0 0 0 108 108

Diagnsztikus és

terápiás

beavatkozások

sebészeti profilú

osztályon

0 0 80 80 0 0 0 80 80



Diagnosztikus és

terápiás

beavatkozások

mozgásszervi

sebészeti profilú

osztályon

0 0 40 40 0 0 0 40 40

Diagnosztikus és

terápiás

beavatkozások

szülészet-

nőgyógyászati

osztályon

0 0 40 40 0 0 0 40 40

Diagnosztikus és

terápiás

beavatkozások

neurológiai osztályon

0 0 40 40 0 0 0 40 40

Diagnosztikus és

terápiás

beavatkozások

pszichiátriai osztályon

0 0 40 40 0 0 0 40 40

Diagnsztikus és

terápiás

beavatkozások

urológiai osztályon

0 0 40 40 0 0 0 40 40

Diagnosztikus és

terápiás

beavatkozások

kisklinikumi osztályon

0 0 100 100 0 0 0 100 100

Diagnosztikus és

terápiás

beavatkozások

sürgősségi osztályon

0 0 55 55 0 0 0 55 55

11

15

2-1

6 E

gés

zség

nev

elő

és f

ejle

sztő

tev

éken

ysé

g

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 78 0 78 0 0 78 0 78

Egészségnevelés 0 16 16 0 0 16 0 16

Mentálhigiéné 0 8 8 0 0 8 0 8

Táplálkozástan-

dietetika 0 24 24 0 0 24 0 24

Betegoktatás 0 9 9 0 0 9 0 9

Rehabilitáció 0 21 21 0 0 21 0 21



Egészségnevelés-


gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Egészségnevelés

gyakorlat 0 21 21 0 0 0 21 21

Edukációs gyakorlat 0 16 16 0 0 0 16 16

Rehabilitációs

gyakorlat 0 56 56 0 0 0 56 56

7.4.1 Egészségügy ágazati szakgimnáziumi nappali képzés helyi óraterve (2016-tól)

2016.

szep

tem

ber

1-t

ől

Gyakorló ápoló 54 723 02

Öss

z.

Elm

Gyak

Elm

Gyak

Elm

Gyak

Ögy

Elm

Gyak

Ögy

Elm

Gyak

Elm

Gyak

Szakmai idegen nyelv 4

15,5 0,5

Munkajogi alapismeretek 4

Munkaviszony létesítése 4

Álláskeresés 4

Munkanélküliség 3,5

62 2

Nyelvtani rendszerezés 1 8


Nyelvtani készségfejlesztés 23

Munkavállalói szókincs 23

18 0,5

Munkavédelmi alapismeretek 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4

Munkavégzés személyi feltételei 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4

162 3 1,5

Szakmai jogi és etikai ismeretek 18 18 0,5

Szociológiai alapismeretek 18 18 0,5

A pszichológia alapjai 36 36 1

A pedagógia alapjai 18 18 0,5

Egészségügyi ellátórendszer 18 18 0,5

Népegészségügy 18 18 0,5

Környezetegészségügy 18 18 0,5

Egészségfejlesztés 18 18 0,5

72 1,5 0,5

Orvosi latin nyelv 36 36 1

Kommunikáció 18 18 0,5

Speciális kommunikáció 18 18 0,5

175 1,5 2,5 1


Csecsemő és kisgyermekgondozás 18 18 0,5Akadályozott ember gondozása 18 18 0,5Ápolástudomány 16 16 0,5Ápoláslélektan 15 15 0,5Betegmegfigyelés 36 36 1

Ápolási beavatkozások 36 36 1

Csecsemő és kisgyermekgondozás gyakorlat

Gondozási feladatok felnőttkorban

Járóbetegellátási gyakorlat

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság szakmai

követelménymodul

Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

11110-16 Egészségügyi alapismeretek szakmai követelménymodul

11498-12 Foglalkoztatás I. szakmai követelménymodul

Foglalkoztatás I. tantárgy

tém

ak

örö

k

11499-12 Foglalkoztatás II. szakmai követelménymodul

Foglalkoztatás II. tantárgy

10 11 13129té

mak

örö

k

Szakmai kommunikáció tantárgy

11221-16 Alapápolás szakmai követelménymodul

Ápolástan-gondozástan tantárgy

Egészségügyi alapismeretek tantárgy

tém

akörö

kté

mak

örö

k

Ápolástan-gondozástan gyakorlat tantárgy

tém

akörö

k




PROGRAMJA 2018

162 4,5

Anatómia-élettan alapjai, a mozgásrendszer18 18 0,5

A keringés és a légzés anatómiája és élettana20 20 0,5

Emésztés-kiválasztás-szaporodás szervrendszere28 28 1

Az idegrendszer, endokrin rendszer, érzékszervek

anatómiája, élettana24 24 0,5

Mikrobiológia, járványtan, általános kórtan36 36 1

Elsősegélynyújtás – első ellátás 36 36 1

129 1 3

Kardiológia és pulmonológia alapjai 19 19 0,5

Gasztroenterológia és Nefrológia alapjai 17 17 0,5

Hematológia, Immunológia, Reumatológia 16 16 0,5

Neurológia éa pszichiátria alapjai 15 15 0,5

Sebészet és traumatológia 31 31 1


72 2

Diagnosztikai alapismeretek 18 18 0,5

Labor diagnosztikai alapismeretek 9 9 0,25

Képalkotó diagnosztika alapjai 9 9 0,25

Terápia 18 18 0,5

Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés 18 18 0,5

255 255 3 4,5

Belgyógyászati gyakorlat 129 129 36 93

Sebészet, traumatológia gyakorlat 84 84 36 48

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat 42 42 35 7

283 3 3 2

Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárásoknál 72 72 2

Asszisztensi feladatok bőrgyógyászat és a szemészet

területén18 18 0,5

Asszisztensi feladatok fül-orr-gégészeti területen 18 18 0,5

Asszisztensi feladatok urológiai területen 18 18 0,5

Asszisztensi feladatok nőgyógyászati területen 18 18 0,5

Asszisztensi feladatok neurológiai és pszichiátriai területen 16 16 0,5

Dokumentáció vezetése a járóbetegellátásban 36 36 1

Prevenció 36 36 1

Rehabilitáció 15 15 0,5

Személyiségfejlesztés önismeret 36 36 1

170 1 4

Betegirányítás 21 0,5

Szakrendelések 88 2,5

Diagnosztikai gyakorlatok 43 0,5 1

Gondozás 18 0,5

108,5 108,53,5

Biofizikai és biokémiai ismeretek 16 16 0,5

Gyógyszertan 31 31 1

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat 15 15 0,5

Eszközös vizsgálatok 16 16 0,5

Perioperatív ellátás 15,5 15,5 0,5

Hospice ellátás 15 15 0,5

62 622

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz8 8

0,25

Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál 8 8 0,25

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai 15 15 0,5

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál 31 31 1

542,5 17,5

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

belgyógyászati profilú osztályon 108

sebészeti profilú osztályon 80

mozgásszervi sebészeti profilú osztályon 40

szülészet-nőgyógyászati osztályon 40

neurológiai osztályon 40

pszichiátriai osztályon 40

urológiai osztályon 40

kisklinikumi osztályokon 100

sürgősségi osztályon 54,5

Klinikumi szakismeretek tantárgy

Klinikumi gyakorlat tantárgy

tém

akörö

kté

mak

örö

k

11635-16 Egészségügyi asszisztensi feladatok szakmai

követelménymodul

Egészségügyi asszisztensi feladatok tantárgy

tém

akörö

k

Egészségügyi asszisztálás gyakorlata tantárgy

tém

akörö

k

11151-16 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

szakmai követelménymodul

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek tantárgy

tém

akörö

k

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások tantárgy

tém

akörö

k

Klinikai gyakorlat tantárgy

tém

akörö

kté

mak

örö

k

Diagnosztikus és terápiás alapismeretek tantárgy

11222-16 Klinikumi ismeretek szakmai követelménymodul

tém

akörö

k

Klinikumi alapozó ismeretek tantárgy




PROGRAMJA 2018

77,5 77,8 2,5

Egészségnevelés 16 16 0,5

Mentálhigiéne 8 8 0,25

Táplálkozástan-dietetika 24 24 0,75

Betegoktatás 8,5 8,8 0,25


933

Egészségnevelés gyakorlat 21

Edukációs gyakorlat 16

Rehabilitáció gyakorlat 56

160

1426 2085 11 11 1 140 3 7 140 5,5 4,5 14,5 20,5

Heti óraszám 10 35

tém

akörö

k

Összefüggő szakmai gyakorlat

11 12 10

Összesen

tém

akörö

k

Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat tantárgy

11152-16 Egészségnevelő és- fejlesztő tevékenység szakmai

követelménymodul

Egészségnevelés-egészségfejlesztés tantárgy




PROGRAMJA 2018

A gyakorlati képzés

Az ágazati szakgimnáziumi valamint a szakképző évfolyamok tanterve elméleti és gyakorlati

képzésből áll.

A gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő és a szorgalmi időszakon kívüli

összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.

A tanuló továbbhaladásának, magasabb évfolyamba lépésének feltétele a szakmai gyakorlati

képzés követelményeinek teljesítése.

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és

igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes

gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam

megismétlésével folytathatja.

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt

és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő

(óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette

(magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az

összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan

mulasztást a tanuló pótolni köteles. (Szakképzési tv.39§)

A szakmai gyakorlatról történő mulasztás pótlása:

Munkanapokon, az iskola és a gyakorlati képzést folytató intézmény által meghatározott

időpontban a tanév utolsó napjáig, augusztus 31-ig történik.

A szakmai gyakorlat értékelése

Az értékelés 1-5 terjedő jeggyel történik, melynek alapja a szakmai gyakorlati értékelőlap

minősítése valamint a gyakorlati napló értékelése.

Az értékelés szempontjait az értékelőlap tartalmazza, valamint a gyakorlati helyen a

gyakorlatvezetők által adott jellemzés figyelembe vételével történik.

A szakmai gyakorlat során a tanuló gyakorlati naplót köteles vezetni, melynek szempontjai

(formai és tartalmi) külön szabályozásban kerülnek meghatározásra.




PROGRAMJA 2018

7.4.2 Egészségügy szakgimnázium – nappali képzés változásai 2016-tól


Az iskolánk a 30/2016.(VIII.31.) NGM rendelet alapján a fő- és a mellékszakképesítésel

oktatásához kapcsolódó módosításokat alkalmazza.

A mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés választásának lehetőségét úgy biztosítja

iskolánk, hogy a 12. évfolyamról átcsoportosításra került a mellék-szakképesítés tantárgyainak

óraszáma a 11.évfolyamra. A tanulóink a 11. évfolyam befejezését követően a következő tanév

őszi vizsgaidőszakában tesznek írásbeli vizsgát az általános ápolási és egészségügyi asszisztens

mellék-szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

7.4.3 Gyakorló ápoló - Általános ápolási és egészségügyi asszisztens

mellékszakképesítéssel nappali képzés 2018-tól

GYAKORLÓ ÁPOLÓ

54 723 02

az 52 720 01 ÁLTALÁNOS ÁPOLÁSI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS

mellék-szakképesítéssel





valamint




(VIII. 9.) Korm. rendelet és

– az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet

alapján készült.













PROGRAMJA 2018



– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.















óraszámával.


évfolyam heti óraszám éves óraszám



Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra




Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.




PROGRAMJA 2018



Ögy. 160 óra



7.4.4 Az Általános ápolási és egészségügyi asszisztens helyi óraterve 2018-tól


Az 5/ 2018.(VII.9.) ITM rendelet értelmében a szakmai tantárgyak óraszámát megnöveltük.

A szakképzési kerettanterv alapján történt ajánlás figyelembevételével az iskolánk a következő

módon határozta meg a helyi tantervet:

- a mellék-szakképesítés erősítése céljából beépítettük

- a szakmai készségfejlesztés

- egészségügyi asszisztensi ismeretek elmélyítése témakört

- a főszakképesítés magasabb színvonalon történő elsajátítását elősegítő képzéshez beépítettük

- Kompetenciaerősítő ismeretek klinikumi alapismeretekből

- Kompetenciaerősítő ismeretek alapápolásból

-Kompetenciaerősítő ismeretek diagnosztikus és terápiás alapismeretekből

- Kompetenciaerősítő ismeretek klinikumi szakismeretekből




PROGRAMJA 2018

Általános ápolási és egészségügyi asszisztens helyi óraterve 2018-tól

2018.

szep

tem

ber

1-t

ől


Öss

z.

Elm

Gyak

A tan

tárg

y

kap

csoló

dás

a

Öss

z.

Elm

Gyak

A

tantá

rgy

kap

csoló

dás

a

Elm

Gyak

Elm

Gyak

Ögy

Elm

Gyak

Ögy

Elm

Gyak

Elm

Gyak


15 15 0,5



Álláskeresés 4

Munkanélküliség 3

62 62 2





18 0,5







162 1 3,5



Szociológiai alapismeretek 18 18 0,5A pedagógia alapjai 18 18 0,5





tém

ak

örö

k


követelménymodul


11110-16 Egészségügyi alapismeretek szakmai

követelménymodul



tém

ak

örö

k



10 11 13129

fő s

zakkép

esítés

tém

ak

örö

k


tém

ak

örö

k

fő

szak

kép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés




PROGRAMJA 2018

72 1 1




175 1,5 3,5




162 3,5 1








129 1,5 2







72 2




Terápia 18 18 0,5


178 1,5 4

Belgyógyászati gyakorlat 103 103

Sebészet és traumatológia gyakorlat 40 40

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat 35 35

209 4,5 1

Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárásoknál 72 72 1,5







Dokumentáció vezetése a járóbetegellátásban 18 18 0,5

Prevenció 16 16 0,5


129 1 3

Betegirányítás 12 12

Szakrendelések 75 75

Diagnosztikai gyakorlatok 24 24

Gondozás 18 18



tém

akörö

kté

mak

örö

k


követelménymodul


tém

akö

rök


tém

akörö

kté

mak

örö

k


tém

akö

rök

tém

akörö

k


tém

akö

rök





fő s

zakkép

esítés

fő s

zakk

épes

ítés

fő s

zakk

épes

ítés

fő

szak

kép

esít

és

fő

szak

kép

esítés

fő s

zak

kép

esít

és5

2 7

20

01

Által

ános

ápolá

si é

s eg

észs

égü

gy

i

assz

iszt

ens

52 7

20 0

1

Által

ános

ápolá

si é

s

egés

zség

üg

yi

assz

iszt

ens




PROGRAMJA 2018

108,53,5





Perioperatív ellátás 15,5 15,5 0,5


622


0,25




542,5 17,5


belgyógyászati profilú osztályon 108 108

sebészeti profilú osztályon 80 80

mozgásszervi sebészeti profilú osztályon 40 40

szülészet-nőgyógyászati osztályon 40 40

neurológiai osztályon 40 40

pszichiátriai osztályon 40 40

urológiai osztályon 40 40

kisklinikumi osztályokon 100 100

sürgősségi osztályon 54,5 54,5

77,5 2,5






933

Egészségnevelés gyakorlat 21 21

Edukációs gyakorlat 16 16

Rehabilitáció gyakorlat 56 56

160

131

52

72

0 0

1

Ált

alán

os

ápo

lási

és

egés

zség

üg

yi

assz

iszt

ens

1 1 1,5

Szakmai készségfejlesztés 36 36 1

Egészségügyi asszisztensi ismeretek elmélyítése90 36 54 1 1,5

80

Kompetenciaerősítő ismeretek klinikumi

alapismeretekből 18 18 0,5

Kompetenciaerősítő ismeretek alapápolásból 15 15 0,5

Kompetenciaerősítő ismeretek diagnosztikus és

terápiás alapismeretekből16 16 0,5


szakismeretekből 31 31 1

Összesen 1476 1157 8 12 0 140 7 4 140 5 7 14,5 20,5

Heti óraszám 35

tém

akö

rök


8 12 11

11151-16 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt

betegnél szakmai követelménymodul


tém

akö

rök


12

tém

akö

rök


tém

akö

rök


követelménymodul


fő s

zak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő s

zak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő

szak

kép

esít

és

Helyi tanterv szerint

52

72

0 0

1

Ált

alán

os

ápo

lási

és

egés

zség

üg

yi

assz

iszt

ens

A f

ősz

akk

épes

ítés

mag

asab

b

szín

vo

nal

on

tö

rtén

ő

elsa

játí

tásá

t el

őse

gít

ő k

épzé

s

tém

akö

rök


A főszakképesítés magasabb színvonalon történő elsajátítását

elősegítő képzés

7.4.5 Helyi óraterv a gyakorló ápoló fő szakképesítésre 2018-tól

20

18

.

szep

tem

ber

1-t

ől


Öss

z.

Elm

Gy

ak

A t

antá

rgy

kap

cso

lód

ása

Öss

z.

Elm

Gy

ak

A

tan

tárg

y

kap

cso

ló

dás

a

Elm

Gy

ak

Elm

Gy

ak

Ög

y

Elm

Gy

ak

Ög

y

Elm

Gy

ak

Elm

Gy

ak


15 15 0,5



Álláskeresés 4


62 62 2





18 0,5







162 1 3,5



Szociológiai alapismeretek 18 18 0,5A pedagógia alapjai 18 18 0,5





72 1 1




175 1,5 3,5




162 3,5 1








129 1,5 2







tém

ak

örö

k


követelménymodul



követelménymodul



tém

ak

örö

k



10 11 13129

fő s

zak

kép

esít

és

tém

ak

örö

k



tém

akö

rök

tém

akö

rök

tém

akö

rök


tém

akö

rök


tém

ak

örö

k




fő s

zak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő

szak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő s

zak

kép

esít

ésfő

szak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés




PROGRAMJA 2018

72 2




Terápia 18 18 0,5


307 2,5 6


Sebészet és traumatológia gyakorlat 108 108


2884,5 2 3,5

Biofizikai és biokémiai ismeretek 36 36 0,5 0,5

Gyógyszertan 45 45 0,5 0,5 1

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat 72 72 1 0,5 0,5

Eszközös vizsgálatok 72 72 1 0,5 0,5

Perioperatív ellátás 27 27 1 0,5 0,5

Hospice ellátás 36 36 0,5 0,5

622


0,25




542,5 17,5










sürgősségi osztályon 54,5 54,5

77,5 2,5






933




160

131 1 1 1,5


Gyakorló ápoló ismeretek elmélyítése90 36 54 1 1,5

80








Összesen 1447 1157 8 12 0 140 7 4 140 6 6 14,5 20,5

Heti óraszám 35

tém

akö

rök


8 12 11

fő s

zak

kép

esít

és


tém

akö

rök

tém

akö

rök




tém

akö

rök


12

tém

akö

rök


tém

akö

rök


követelménymodul



fő s

zak

kép

esít

ésfő

szak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő s

zak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő s

zak

kép

esít

ésfő

szak

kép

esít

és


A f

ősz

akk

épes

ítés

mag

asab

b

szín

vo

nal

on

tö

rtén

ő

elsa

játí

tásá

t el

őse

gít

ő k

épzé

s

tém

akö

rök


A főszakképesítés magasabb színvonalon történő elsajátítását

elősegítő képzés

7.4.6 Gyakorló csecsemő és gyermekápoló képzés


Az iskolánk az 5/ 2018.(VII.9.) ITM rendeletet alkalmazza, melynek értelmében a szakmai

tantárgyak óraszámát megnöveltük.

A szakképzési kerettanterv alapján történt ajánlás figyelembevételével az iskolánk a következő

módon határozta meg a helyi tantervet:

- a mellék-szakképesítés erősítése céljából beépítettük

- a szakmai készségfejlesztés

- egészségügyi asszisztensi ismeretek elmélyítése témakört

- a főszakképesítés magasabb színvonalon történő elsajátítását elősegítő képzéshez beépítettük

- Kompetenciaerősítő ismeretek klinikumi alapismeretekből

- Kompetenciaerősítő ismeretek alapápolásból

-Kompetenciaerősítő ismeretek diagnosztikus és terápiás alapismeretekből

- Kompetenciaerősítő ismeretek klinikumi szakismeretekből

GYAKORLÓ CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ

OKJ 54723 03





valamint







alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló















PROGRAMJA 2018





Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges





Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra









1. számú táblázat


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.


A fő szakképesítésre vonatkozó:

Összesen

A tantárgy kapcsolódása

7,5 0 11 0

140

1,5 1,5

140

2 4 8,5 20,5 22 5,5

160

8,5 20,5

Összesen 7,5 11 3 6 29 27,5 29

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12


épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2



biztonság fő szakképesítés 0,5 0,5


alapismeretek

Egészségügyi

alapismeretek fő szakképesítés 1 3,5 4,5

Szakmai kommunikáció fő szakképesítés 1 1 2

11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan fő szakképesítés 1,5 3,5 5

11222-16 Klinikumi iameretek

Klinikumi alapozó

ismeretek fő szakképesítés 3,5 1 4,5

Klinikumi szakismeretek fő szakképesítés 1,5 2 3,5


alapismeretek fő szakképesítés 2 2

Klinikumi gyakorlatok fő szakképesítés 1,5 4 5,5




asszisztensi feladatok


feladatok

52 720 01

Általános ápolási és

egészségügyi

asszisztens

4,5 1

Egészségügyi asszisztálás

gyakorlata

52 720 01


egészségügyi

asszisztens

1 3



biztonság

52 720 01


egészségügyi

asszisztens


alapismeretek

Egészségügyi

alapismeretek

52 720 01


egészségügyi

asszisztens


52 720 01


egészségügyi

asszisztens

11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan

52 720 01


egészségügyi

asszisztens

11222-16 Klinikumi iameretek

Klinikumi alapozó

ismeretek

52 720 01


egészségügyi

asszisztens

Klinikumi szakismeretek

52 720 01


egészségügyi

asszisztens


alapismeretek

52 720 01


egészségügyi

asszisztens

Klinikumi gyakorlat

52 720 01


egészségügyi

asszisztens



11153-16 Diagnosztikus és

terápiás beavatkozások

Diagnosztikus ismeretek

csecsemő és

gyermekkorban

fő szakképesítés 2,5 2,5

Terápiás ismeretek

csecsemő és

gyermekkorban


Diagnosztikus

beavatkozások gyakorlata fő szakképesítés 7 7

Terápiás beavatkozások

gyakorlata fő szakképesítés 7 7

11154-16 Egészségfejlesztés,

egészségnevelés

Egészséggondozás,

egészségfejlesztés fő szakképesítés 1,5 1,5



gyakorlat

fő szakképesítés 3 3

Habilitáció, rehabilitáció fő szakképesítés 1 1

Habilitáció, rehabilitáció

a gyakorlatban fő szakképesítés 2 2

Ágazati szakmai kompetenciák erősítése helyi

tanterv szerint

A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű oktatásra

meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.





9. 10. 11. 12.

Sza

kg

imn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2. o

. ö

ssze

s ó

rasz

áma

Nem

a f

ősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. ö

ssze

s ó

rasz

áma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s ó

rasz

áma

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a


A f

ő s

zak

kép

e-

síté

sre

vo

nat

ko

zó: Összesen

A t

antá

rgy

kap

cso

lód

ása

270 0 396 0 140

54 54 140

62 124

1413 453 960

259 634

1853

792 198 160

259 634

1883

Összesen 270 396 108 186 893 990 893


(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1041 óra (48,8%)

1051 óra (51,4%)


(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 812 óra (51,2%) 832 óra (48,6%)

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I. Foglalkoztatás II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi


Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4


Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

. (é

rett

ség

ire

épü

lő k

épzé

sek

ese

tén

)

Foglalkoztatás I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani


Nyelvtani


Nyelvi


Munkavállalói

szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23



11

50

0-1

2 M

unk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság


és biztonság

fő s

zak

kép

esít

és

18 0 0 0 0 0 0 0 18

0 18

0 0 18 18 0 0 0 18

Munkavédelmi


Munkahelyek


Munkavégzés


Munkaeszközök

biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkakörnyezeti

hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi jogi

ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

11

11

0-1

6 E

gés

zség

üg

yi

alap

ism

eret

ek

Egészségügyi

alapismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

36 0 126 0 0 0 0 0 162 0 162

0 0 162 162 0 0 0 162



ismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Szociológiai

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18


Egészségügyi



Környezetegészségügy 18 18 18 18 0 0 0 18

Egészségfejlesztés 18 18 18 18 0 0 0 18

Szakmai

kommunikáció

fő s

zak

kép

esít

és

36 0 36 0 0 0 0 0 72 0 72

0 0 72 72 0 0 0 72


Kommunikáció 18 18 18 18 0 0 0 18

Speciális

kommunikáció 18 18 18 18 0 0 0 18



11

22

1-1

6 A

lap

ápo

lás

Ápolástan-

gondozástan

fő s

zak

kép

esít

és

54 0 126 0 0 0 0 0 180 0 180

0 0 180 180 0 0 0 180

Egészséges ember

gondozása 36 36 36 36 0 0 0 36

Csecsemő és


Akadályozott ember

gondozása 18 18 18 18 0 0 0 18



Ápolási

beavatkozások 36 36 36 36 0 0 0 36


11

22

2-1

6 K

linik

um

i ia

mer

etek

Klinikumi alapozó

ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

126 0 36 0 0 0 0 0 162 0 162

0 0 162 162 0 0 0 162

Anatómia-élettan

alapjai, a

mozgásrendszer

18 18 18 18 0 0 0 18




szaporodás

szervrendszere

28 28 28 28 0 0 0 28

Az idegrendszer,

endokrin rendszer,

érzékszervek


24 24 24 24 0 0 0 24

Mikrobiológia,


kórtan

36 36 36 36 0 0 0 36


ellátás 36 36 36 36 0 0 0 36



Klinikumi

szakismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 54 0 62 0 116 0 116

0 0 116 126 0 0 0 126

Kardiológia és



nefrológia alapjai 18 18 18 18 0 0 0 18

Hematológia,

immunológia

reumatológia alapjai

10 10 10 10 0 0 0 10

Neurológia és


Sebészet és

traumatológia alapjai 31 31 31 36 0 0 0 36

Gyermekgyógyászat

alapjai 31 31 31 36 0 0 0 36

Diagnosztikai és

terápiás

alapismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 72 0 0 0 0 0 72

0 72

0 0 72 72 0 0 0 72

Diagnosztikai

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Labordiagnosztikai


Képalkotó


Terápiás

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18


gyógyszerelés 18 18 18 18 0 0 0 18

Klinikumi

gyakorlatok

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 54 0 124 178

0 178 0 0 178 0 198 0 0 198

Belgyógyászati

gyakorlat 54 49 103 103 0 111 0 0 111

Sebészet és

traumatológia

gyakorlat

40 40 40 0 46 0 0 46



Csecsemő és

gyermekosztályos

gyakorlat

35 35 35 0 41 0 0 41

11

63

5-1

6 E

gés

zség

üg

yi

assz

iszt

ensi

fel

adat

ok

Egészségügyi


52

720

01

Ált

alán

os

ápolá

si é

s eg

észs

égü

gy

i as

szis

zten

s

0 0 0 0 162 0 31 0 193

193 0

0 0 193 0 0 0 0 0


diagnosztikai

eljárásoknál

54 54 54 0 0 0 0 0


a bőrgyógyászat és

szemészet területén

18 18 18 0 0 0 0 0


fül-orr-gégészeti

területen

18 18 18 0 0 0 0 0


urológiai területen 18 18 18 0 0 0 0 0


nőgyógyászati

területen

18 18 18 0 0 0 0 0


neurológiai és

pszichiátriai területen

18 18 18 0 0 0 0 0

Dokumentáció

vezetése a járóbeteg

ellátásban

18 18 18 0 0 0 0 0

Prevenció 15 15 15 0 0 0 0 0

Rehabilitáció 16 16 16 0 0 0 0 0

Személyiségfejlesztés,

önismeret 0 0 0 0 0 0 0

Egészségügyi

asszisztálás

gyakorlata

52

720

01

Ált

alán

os

ápo

lási

és

egés

zség

üg

yi

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 36 0 93 129

129 0

0 0 129 0 0 0 0 0

Betegirányítás 12 12 12 0 0 0 0 0

Szakrendelések 75 75 75 0 0 0 0 0



Diagnosztikai

gyakorlatok 24 24 24 0 0 0 0 0

Gondozás 18 18 18 0 0 0 0 0

11

50

0-1

2 M

unk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság


és biztonság

52

720

01

Ált

alán

os

ápolá

si é

s eg

észs

égü

gy

i as

szis

zten

s

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi


Munkahelyek


Munkavégzés


Munkaeszközök

biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti

hatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi jogi

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

11

11

0-1

6 E

gés

zség

üg

yi

alap

ism

eret

ek

Egészségügyi

alapismeretek

52

720

01

Ált

alán

os

ápolá

si é

s eg

észs

égü

gy

i as

szis

zten

s

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0



ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Szociológiai



Egészségügyi



Környezetegészségügy 0 0 0 0 0 0 0 0


Szakmai

kommunikáció

52

720

01

Ált

alán

os

ápo

lási

és

egés

zség

üg

yi

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0


Kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0



Speciális

kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0



11

22

1-1

6 A

lap

ápo

lás

Ápolástan-

gondozástan

52

720

01

Ált

alán

os

ápolá

si é

s eg

észs

égü

gy

i

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Egészséges ember

gondozása 0 0 0 0 0 0 0 0

Csecsemő és


Akadályozott ember

gondozása 0 0 0 0 0 0 0 0



Ápolási

beavatkozások 0 0 0 0 0 0 0 0


11

22

2-1

6 K

linik

um

i ia

mer

etek

Klinikumi alapozó

ismeretek

52

720

01

Ált

alán

os

ápolá

si é

s eg

észs

égü

gy

i as

szis

zten

s

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Anatómia-élettan

alapjai, a

mozgásrendszer

0 0 0 0 0 0 0 0




szaporodás

szervrendszere

0 0 0 0 0 0 0 0

Az idegrendszer,

endokrin rendszer,

érzékszervek


0 0 0 0 0 0 0 0

Mikrobiológia,


kórtan

0 0 0 0 0 0 0 0


ellátás 0 0 0 0 0 0 0 0

Klinikumi

szakismeretek

52

720

01

Ált

alán

os

ápo

lási

és

egés

zség

üg

yi

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Kardiológia és





nefrológia alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Hematológia,

immunológia

reumatológia alapjai

0 0 0 0 0 0 0 0

Neurológia és


Sebészet és

traumatológia alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Gyermekgyógyászat

alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Diagnosztikai és

terápiás

alapismeretek

52

720

01

Ált

alán

os

ápolá

si é

s eg

észs

égü

gy

i

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Diagnosztikai


Labordiagnosztikai


Képalkotó


Terápiás



gyógyszerelés 0 0 0 0 0 0 0 0

Klinikumi gyakorlat

52

720

01

Ált

alán

os

ápolá

si é

s

egés

zség

üg

yi

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Belgyógyászati

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Sebészet és

traumatológia

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0

Csecsemő és

gyermekosztályos

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0



11

15

3-1

6 D

iag

no

szti

ku

s és

ter

ápiá

s b

eav

atk

ozá

sok

Diagnosztikus

ismeretek csecsemő

és gyermekkorban

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

76 0 76 0 0 76 0 76

Diagnosztikai

ismeretek 0 10 10 0 0 10 0 10

Mintavétel

laboratóriumi és egyéb

vizsgálatokhoz

0 20 20 0 0 20 0 20

Mindennapos

beavatkozások 0 12 12 0 0 12 0 12

Eszközös/műszeres

vizsgálatok és

beavatkozások

0 34 34 0 0 34 0 34

Terápiás ismeretek

csecsemő és

gyermekkorban

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

76 0 76 0 0 76 0 76

Gyógyszereléssel

kapcsolatos feladatok 0 16 16 0 0 16 0 16

Ápolási feladatok

terápiás

beavatkozásoknál

0 36 36 0 0 36 0 36

Dietetika 0 16 16 0 0 16 0 16

Homeosztázis 0 8 8 0 0 8 0 8

Diagnosztikus

beavatkozások

gyakorlata

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 216 216 0 0 0 216 216

Eszközös// műszeres

beavatkozások

előkészítése

0 80 80 0 0 0 80 80

Mintavétel a

gyakorlatban 0 76 76 0 0 0 76 76

Diagnosztikus

vizsgálatokkal

összefüggő feladatok

0 60 60 0 0 0 60 60



Terápiás

beavatkozások

gyakorlata

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 216 216 0 0 0 216 216

Mindennapos

beavatkozások

gyakorlata

0 80 80 0 0 0 80 80

Gyógyszerelés a

gyakorlatban 0 76 76 0 0 0 76 76

Speciális feladatok 0 60 60 0 0 0 60 60

11

15

4-1

6 E

gés

zség

fejl

eszt

és,

egés

zség

nev

elés



fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 46 46 0 0 0 46 46

Egészségmegőrzés,

egészségnevelés 0 28 28 0 0 0 28 28

Mentálhigiéne 0 10 10 0 0 0 10 10

Egyén és társadalom 0 8 8 0 0 0 8 8



gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 94 94 0 0 0 94 94

Gondozástan 0 42 42 0 0 0 42 42

Fejlődés elősegítése 0 42 42 0 0 0 42 42


Habilitáció,

rehabilitáció

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 30 0 30 0 0 30 0 30

Harmadlagos

megelőzés 0 10 10 0 0 10 0 10

Otthonápolás 0 10 10 0 0 10 0 10

Speciális nevelési

igényű gyermek 0 10 10 0 0 10 0 10

Habilitáció,

rehabilitáció a

gyakorlatban

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 62 62 0 0 0 62 62

Oktatás 0 30 30 0 0 0 30 30

Rehabilitáció eszközei 0 24 24 0 0 0 24 24



Az ápoló szerepe a

habilitációban,

rehabilitációban

0 8 8 0 0 0 8 8

Ágazati szakmai

kompetenciák erősítése hel

yi

tan

terv

szer

int

0 0 0 0 131

131 0

0 0 131 0 0 0 0 0


A nem a főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

52 720 01

Általános ápolási és egészségügyi asszisztens 322 óra

helyi

tanterv szerint 131 óra

Gyakorló csecsemő és gyermekápoló képzés helyi tanterve 2018-tól

2018.

szep

tem

ber

1-t

ől Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

54 723 03 Öss

z.

Elm

Gyak

A tan

tárg

y

kap

csoló

dás

a

Öss

z.

Elm

Gyak

A

tantá

rgy

kap

csoló

dás

a

Elm

Gyak

Elm

Gyak

Ögy

Elm

Gyak

Ögy

Elm

Gyak

Elm

Gyak


16 0,5



Álláskeresés 4


64 2





18 0,5







162 1 3,5









72 1 1

Orvosi latin nyelv36 36 1

Kommunikáció18 18 0,5


180 1,5 3,5




fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés


tém

ak

örö

kté

mak

örö

k

fő s

zakkép

esítés

tém

ak

örö

k






10 11 13129

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k


követelménymodul



követelménymodul



tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

162 3,5 1








116 1,5 2







72 2




Terápia 18 18 0,5


178 1,5 4

Belgyógyászati gyakorlat 103 103 1,5 1,5

Sebészet, traumatológia gyakorlat 40 40 1,5

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat 35 35 1

193 4,5 1

Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárásoknál 54 54 1,5







Dokumentáció vezetése a járóbetegellátásban 18 18 0,5

Prevenció 15 15 0,5


129 1 3

Betegirányítás 12 0,25

Szakrendelések 75 2,5

Diagnosztikai gyakorlatok 24 0,75

Gondozás 18 0,5

52 7

20 0

1 Á

ltal

ános

ápo

lási

és

egés

zség

üg

yi

assz

iszt

ens

52

72

0 0

1

Ált

alán

os

ápolá

si é

s

egés

zség

ügy

i

assz

iszt

ens

tém

ak

örö

k



tém

ak

örö

k


fő s

zakk

épes

ítés

fő s

zakk

épes

ítés

fő s

zakk

épes

ítés

fő s

zak

kép

esít

és


tém

ak

örö

k


tém

ak

örö

k


Klinikumi gyakorlatok tantárgy

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök


követelménymodul




PROGRAMJA 2018

76 2,5

Diagnosztikai ismeretek 10 10

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz 20 20

Mindennapos beavatkozások 12 12

Eszközös/műszeres vizsgálatok és beavatkozások 34 34

76 2,5

Gyógyszereléssel kapcsolatos feladatok 16 16

Ápolási feladatok terápiás beavatkozásoknál 36 36

Dietetika 16 16

Homeosztázis 8 8

216 7

Eszközös/műszeres beavatkozások előkészítése80 80

Mintavétel a gyakorlatban 76 76

Diagnosztikus vizsgálatokkal összefüggő feladatok 60 60

216 7

Mindennapos beavatkozások gyakorlata 80 80

Gyógyszerelés a gyakorlatban 76 76

Speciális feladatok 60 60

46 1,5

Egészségmegőrzés, egészségnevelés 28 32

Mentálhigiéne 10 15

Egyén és társadalom 8 8

94 3

Gondozástan 42 42

Fejlődés elősegítése 42 42

Egészségfejlesztés 10 10

30 1

Harmadlagos megelőzés 10 10

Otthonápolás 10 10

Speciális nevelési igényű gyermekek 10 10

82 2

Oktatás 30 30

A rehabilitáció eszközei 24 24

Az ápoló szerepe a habilitációban, rehabilitációban 28 28

Habilitáció, rehabilitáció tantárgy

tém

akö

rök

Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban tantárgy

fő s

zak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő s

zak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő s

zak

kép

esít

és

Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata tantárgy

tém

akö

rök

11154-16 Egészségfejlesztés, egészségnevelés szakmai

követelménymodul

tém

ak

örö

k

11153-16 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szakmai

követelménymodul

Diagnosztikus ismeretek csecsemő- és gyermekkorban

tantárgy

Terápiás ismeretek csecsemő- és gyermekkorban tantárgy

tém

akö

rök

tém

akö

rök

Terápiás beavatkozások gyakorlata tantárgy

tém

akö

rök

Egészséggondozás, fejlesztés tantárgy

tém

akö

rök

Egészséggondozás, egészségfejlesztés gyakorlata tantárgy

tém

akö

rök

fő s

zak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő s

zak

kép

esít

és




PROGRAMJA 2018

7.4.7 Kisgyermekgondozó, nevelő


Az iskolánkban az 5/ 2018.(VII.9.) ITM rendeletet alkalmazza, melynek értelmében a szakmai

tantárgyak óraszámát megnöveltük.

KISGYERMEKGONDOZÓ-, NEVELŐ

OKJ 54 761 02





valamint







alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Kisgyermekgondozó, -nevelő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális



131 1 1 1,5


Egészségügyi asszisztensi ismeretek elmélyítése90 36 54 1 1,5

80








1180 704 8 11 1 140 7 4 140 5 7 12,5 19

Heti óraszám

A f

ősz

akkép

esítés

mag

asab

b s

zínvonal

on

tört

énő e

lsaj

átítás

át

előse

gítő k

épzé

s

Összesen

11 12 31,58 12


52 7

20 0

1

Által

ános

ápolá

si é

s

egés

zség

ügyi

assz

iszt

ens

A főszakképesítés magasabb színvonalon történő

elsajátítását elősegítő képzés




PROGRAMJA 2018








Bemeneti kompetenciák: –

Szakmai előképzettség: –

Előírt gyakorlat: –


Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges








óraszámával.





Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra












PROGRAMJA 2018



Ögy. 160 óra




A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szociális képzésben

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



Összesen


5 3 5 7

140

4 1

140

4,4 0 19,5 11,5 18,4 11

160

19,5 11,5

Összesen 8 12 5 4,4 31 29,4 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12


épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

10525-12 A szociális ellátás

általános tevékenységei

Szakmai készségfejlesztés

és kommunikációs

gyakorlat

fő szakképesítés 2 2 4

Társadalomismereti,

szociálpolitikai és jogi

ismeretek

fő szakképesítés 2 2 0,5 2 6,5

Társadalomismereti és

szociálpolitikai gyakorlat fő szakképesítés 1 3 4

Pedagógiai, pszichológiai

ismeretek fő szakképesítés 1 1 1 1,4 4,4

Egészségügyi ismeretek fő szakképesítés 1 2 3



10559-12

Elsõsegély-nyújtási feladatok

Elsősegélynyújtási

feladatok fő szakképesítés 2 2

Népegészségügyi

ismeretek fő szakképesítés 1 1

12046-16 Gyermekellátási

alapfeladatok és alapelvek

Gyermekvédelmi


Gyógypedagógiai


Gondozási, ápolási

ismeretek fő szakképesítés 1,5 1,5


gyakorlat fő szakképesítés 1 1

12046-16 Gyermekellátási

alapfeladatok és alapelvek

Gyermekvédelmi

ismeretek

31 761 01

Gyermek és ifjúsági

felügyelő

1

Gyógypedagógiai

ismeretek

31 761 01


felügyelő

1


ismeretek

31 761 01


felügyelő

1,5


gyakorlat

31 761 01


felügyelő

2

10523-16 Gyermekfelügyelői

feladatok

Gyermekotthoni feladatok

31 761 01


felügyelő

2

Gyermekotthoni

gyakorlat

31 761 01


felügyelő

2

10524-16 Gyermekfelügyeleti

dokumentációs feladatok

Gyermekotthoni

adminisztrációs ismeretek

31 761 01


felügyelő

1

Adminisztrációs gyakorlat

31 761 01


felügyelő

1



11676-16 Családpedagógiai

alapismeretek

Pedagógiai szociológia

52 761 01

Családsegítő

asszisztens

Családi mentálhigiéné

52 761 01

Családsegítő

asszisztens

0,5

Fejlődéslélektani alapok

52 761 01

Családsegítő

asszisztens

11677-16 Kapcsolattartás formái

a családokkal

A kapcsolattartás elmélete

52 761 01

Családsegítő

asszisztens

0,5

Kapcsolattartás

gyakorlata

52 761 01

Családsegítő

asszisztens

1



biztonság

52 761 01

Családsegítő

asszisztens

10529-16 Napközbeni

gyermekellátás feladatai

A napközbeni

kisgyermekellátással

kapcsolatos ismeretek


A kisgyermekkori nevelés fő szakképesítés 8,5 8,5

A kisgyermek gondozása fő szakképesítés 4 4

A napközbeni

kisgyermekellátás

gyakorlata


10530-16 A napközbeni

gyermekellátás dokumentációs

feladatai

Adminisztráció és

tájékoztatás fő szakképesítés 1 1

Dokumentáció gyakorlat fő szakképesítés 2,5 2,5

10528-12 Házi időszakos

gyermek-felügyeleti feladatok

Házi időszakos gyermek-

felügyeleti ismeretek fő szakképesítés

Házi időszakos gyermek-

felügyelet gyakorlata fő szakképesítés

11678-16 Kommunikáció és

viselkedéskultúra Kommunikáció és

viselkedéskultúra alapjai

52 761 01

Családsegítő

asszisztens



A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű oktatásra






9. 10. 11. 12.

Sza

kg

imn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2. o

. ö

ssze

s ó

rasz

áma

Nem

a f

ősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. ö

ssze

s ó

rasz

áma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s ó

rasz

áma

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a


A f

ő s

zak

kép

e-

síté

sre

vo

nat

ko

zó: Összesen

A t

antá

rgy

kap

cso

lód

ása

180 108 180 252 140

144 36 140

135 0

1484 449 1035

606 355

1996

662 396 160

606 355

2019

Összesen 288 432 180 135 961 1058 961



1268 óra (58,2%)



11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I. Foglalkoztatás II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi


Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4





11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

. (é

rett

ség

ire

épü

lő k

épzé

sek

ese

tén

)

Foglalkoztatás I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani


Nyelvtani


Nyelvi


Munkavállalói

szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

10

52

5-1

2 A

szo

ciál

is e

llát

ás á

ltal

áno

s te

vék

eny

ség

ei

Szakmai

készségfejlesztés és

kommunikációs

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 72 0 0 0 0 144

0 144

0 0 144 0 144 0 0 144

Tanulástechnikai

gyakorlat 12 12 12 0 12 0 0 12

A kongruens

kommunikáció 15 15 15 0 15 0 0 15

Viselkedéskultúra 20

20 20 0 20 0 0 20

A reális énkép szerepe

a szociális segítésben

72 72 72 0 72 0 0 72

Kommunikáció, a

szakmai

együttműködés

készségei

25 25 25 0 25 0 0 25

Társadalomismereti,

szociálpolitikai és

jogi ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

72 0 72 0 18 0 62 0 224

0 224

0 0 224 235 0 0 0 235

Jogi alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Szociológiai és

szociálpolitikai

alapismeretek

36 36 36 36 0 0 0 36

Társadalmi struktúra,

a mai magyar

társadalom

18 18 36 36 36 0 0 0 36



Szociálpolitikai

beavatkozást igénylő

problémák, a

szociálpolitika

intézményrendszere

18 11 29 29 31 0 0 0 31

A lokális ellátások 16 16 16 19 0 0 0 19

Család- és

gyermekjogi

alapismeretek

18 18 18 18 0 0 0 18

Család és életmód 36 36 36 36 0 0 0 36

Szervezetszociológia 12 12 12 14 0 0 0 14

A jóléti

nagyrendszerek 11 11 11 13 0 0 0 13

Közigazgatási

ismeretek 12 12 12 14 0 0 0 14

Társadalomismereti

és szociálpolitikai

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 36 0 108 0 0 0 0 144

0 144

0 0 144 0 144 0 0 144

Szociológiai

alapismereti gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

Szociálpolitikai

monitorozás, az

intézmény

megismerése

90 90 90 0 90 0 0 90

Gyakorlat a család és

életmód körében 18 18 18 0 18 0 0 18

Pedagógiai,

pszichológiai

ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és 36 0 36 0 36 0 42 0 150

0 150

0 0 150 157 0 0 0 157

Pszichológiai

ismeretek,

fejlődéslélektan

18 18 18 18 0 0 0 18

A személyiség

pszichológiája 18 26 44 44 48 0 0 0 48



Szociálpszichológiai

jelenségek és

folyamatok

10 18 16 44 44 47 0 0 0 47

Pedagógiai ismeretek 26 18 44 44 44 0 0 0 44

Egészségügyi

ismeretek fő

sza

kk

épes

ítés

36 0 72 0 0 0 0 0 108 0 108

0 0 108 108 0 0 0 108

Az emberi test

felépítése és

működése

36 36 36 36 0 0 0 36

Kórok és kórokok, a

betegmegfigyelés

szempontjai

36 36 36 36 0 0 0 36

A gondozás és a

betegellátás laikus

módszerei

36 36 36 36 0 0 0 36

10

55

9-1

2

Els

õse

gél

y-n

yú

jtás

i fe

lad

atok

Elsősegélynyújtási

feladatok

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 72

0 0 72 0 72 0 0 72

Elsősegélynyújtás 36 36 36 0 36 0 0 36

Elsősegélynújtási

gyakorlata 36 36 36 0 36 0 0 36

Népegészségügyi

ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

36 0 0 0 0 0 0 0 36 0 36

0 0 36 36 0 0 0 36

Egészségmegőrzés 18

18 18 18 0 0 0 18

Közegészségügyi és

járványtani ismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

12

04

6-1

6 G

yer

mek

ellá

tási

alap

fela

dat

ok

és

alap

elv

ek Gyermekvédelmi

ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 36 0 0 0 36 0 36

0 0 36 36 0 0 0 36

Gyermekvédelem

története és jogi

szabályozása

8 8 8 8 0 0 0 8

A gyermekvédelem

pszichológiai

vonatkozásai

13 13 13 13 0 0 0 13

A gyermekvédelem

mai rendszere 15 15 15 15 0 0 0 15



Gyógypedagógiai

ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 31 0 31

0 31

0 0 31 36 0 0 0 36

A gyógypedagógia

mint tudományág 10 10 10 12 0 0 0 12

Fejlődési

rendellenességek,

fogyatékosságok,

fejlesztés,

rehabilitáció

21 21 21 24 0 0 0 24


ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 54 0 0 0 54 0 54

0 0 54 54 0 0 0 54

Szakmai

együttműködés 6 6 6 6 0 0 0 6

Ismeretek a

gondozásról 12 12 12 12 0 0 0 12

Ápolási ismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Gyakori

gyermekbalesetek,

gyermekbetegségek

18 18 18 18 0 0 0 18


gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 36 0 0 36 0 36

0 0 36 0 36 0 0 36


feladatok és

karbantartás

36 36 36 0 36 0 0 36

120

46

-16

G

yer

mek

ellá

tási

alap

fela

dat

ok

és

alap

elv

ek Gyermekvédelmi

ismeretek

31

761

01

Gy

erm

ek é

s if

júsá

gi

felü

gy

elő

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Gyermekvédelem

története és jogi

szabályozása

8 8 8 0 0 0 0 0

A gyermekvédelem

pszichológiai

vonatkozásai

12 12 12 0 0 0 0 0

A gyermekvédelem

mai rendszere 16 16 16 0 0 0 0 0



Gyógypedagógiai

ismeretek

31

761

01

Gy

erm

ek é

s if

júsá

gi

felü

gy

elő

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Fejlődési

rendellenességek,

fogyatékosságok,

fejlesztés,

rehabilitáció

18 18 18 0 0 0 0 0

A gyógypedagógia

mint tudományág 18 18 18 0 0 0 0 0


ismeretek

31

761

01

Gy

erm

ek é

s if

júsá

gi

felü

gy

elő

0 0 0 0 54 0 0 0 54 54 0

0 0 54 0 0 0 0 0

Szakmai

együttműködés 6 6 6 0 0 0 0 0

Ismeretek a

gondozásról 12 12 12 0 0 0 0 0

Ápolási ismeretek 18 18 18 0 0 0 0 0

Gyakori

gyermekbalesetek,

gyermekbetegségek

18 18 18 0 0 0 0 0


gyakorlat

31

761

01

Gy

erm

ek é

s

ifjú

ság

i

felü

gy

elő

0 0 0 0 0 72 0 0 72 72 0

0 0 72 0 0 0 0 0


feladatok 72 72 72 0 0 0 0 0

10

52

3-1

6 G

yer

mek

felü

gy

elői

fela

dat

ok

Gyermekotthoni

feladatok

31

761

01

Gy

erm

ek é

s if

júsá

gi

felü

gy

elő

0 0 0 0 0 0 62 0 62 62 0

0 0 62 0 0 0 0 0

A gyermekotthon

működése 31 31 31 0 0 0 0 0

A gyermekcsoport

működése 31 31 31 0 0 0 0 0

Gyermekotthoni

gyakorlat

31

761

01

Gy

erm

ek é

s

ifjú

ság

i

felü

gy

elő

0 0 0 0 0 0 0 62 62 62 0

0 0 62 0 0 0 0 0

Gyermekfelügyelői

feladatok 62 62 62 0 0 0 0 0

10

52

4-1

6

Gy

erm

ek

felü

gy

elet

i

do

ku

men

t

áció

s

fela

dat

ok

Gyermekotthoni

adminisztrációs

ismeretek

31

761

01

Gy

erm

ek

és

ifjú

ság

i

felü

gy

elő

0 0 0 0 0 0 31 0 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0



A gyermekotthon

működésének

szabályai, szabályzatai

8 8 8 0 0 0 0 0

Gyermek-felügyeleti

munka dokumentálása 8 8 8 0 0 0 0 0

Élettörténeti munka 15 15 15 0 0 0 0 0

Adminisztrációs

gyakorlat

31

761

01

Gy

erm

ek é

s if

júsá

gi

felü

gy

elő

0 0 0 0 0 0 0 31 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

A gyermekfelügyeleti

dokumentáció 31 31 31 0 0 0 0 0

11

67

6-1

6 C

salá

dp

edag

óg

iai

alap

ism

eret

ek

Pedagógiai

szociológia

52

761

01

Csa

lád

seg

ítő

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Családtan 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Családi

mentálhigiéné

52

761

01

Csa

lád

seg

ítő

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 0 16 0 16

16 0

0 0 16 0 0 0 0 0

Családi mentálhigiéné 16 16 16 0 0 0 0 0

Fejlődéslélektani

alapok

52

761

01

Csa

lád

seg

ítő

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Fejlődéslélektani

alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

11

67

7-1

6

Kap

cso

latt

artá

s

form

ái a

csal

ádo

kk

al

A kapcsolattartás

elmélete

52

761

01

Csa

lád

seg

ítő

assz

iszt

ens

0 0 0 0 18 0 0 0 18 18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

Kapcsolattartás a

családdal 18 18 18 0 0 0 0 0

Kapcsolattartás

gyakorlata 52

76

1

01

Csa

lá

dse

gít

ő

assz

is

zten

s

0 0 0 0 0 0 0 31 31 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0



A családdal történő

kapcsolattartás

formáinak

megfigyelése

problémahelyzetek

elemzése

31 31 31 0 0 0 0 0



11

50

0-1

2 M

unk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság


és biztonság

52

761

01

Csa

lád

seg

ítő

ass

zisz

ten

s

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi

alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek

kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés

személyi feltételei 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök

biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti

hatások 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi jogi

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

10

52

9-1

6 N

apkö

zben

i gy

erm

ekel

látá

s fe

lad

atai

A napközbeni

kisgyermekellátással

kapcsolatos

ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

110 0 110 0 0 110 0 110

A napközbeni ellátás

rendszere és formái 0 74 74 0 0 74 0 74

A család és az

intézmény kapcsolata 0 36 36 0 0 36 0 36

A kisgyermekkori

nevelés

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

264 0 264 0 0 264 0 264

A kisgyermeknevelő

mint hivatás 0 8 8 0 0 8 0 8

A kisgyermek

személyiségének

fejlődése

0 23 23 0 0 23 0 23

A kisgyermekkor

pedagógiája, az eltérő

fejlődés

0 63 63 0 0 63 0 63



A csecsemő és

kisgyermek

mozgásfejlődése,

beszédfejlődése

0 31 31 0 0 31 0 31

A gyermek

játéktevékenysége 0 46 46 0 0 46 0 46

Gyermekirodalom,

ének-zene, vizuális

nevelés

0 93 93 0 0 93 0 93

A kisgyermek

gondozása

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

124 0 124 0 0 124 0 124

A három év alatti

kisgyermek gondozási

feladatai, tárgyi

környezete

0 66 66 0 0 66 0 66

A kisgyermek

egészsége 0 28 28 0 0 28 0 28

A kisgyermek

táplálása 0 30 30 0 0 30 0 30

A napközbeni

kisgyermekellátás

gyakorlata

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 279 279 0 0 0 279 279

Az ellátási

szükségletek

felmérésének

gyakorlata

0 30 30 0 0 0 30 30

A kisgyermek

megfigyelésének

gyakorlata

0 38 38 0 0 0 38 38

Bölcsődei gyakorlat 0 211 211 0 0 0 211 211

10

53

0-1

6 A

nap

kö

zben

i

gy

erm

ekel

látá

s

do

ku

men

táci

ós

fela

dat

ai

Adminisztráció és

tájékoztatás

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

31 0 31 0 0 31 0 31

Kölcsönös

tájékozódás a

gyermekről és az

intézményről

0 8 8 0 0 8 0 8



Az intézmény

működésével

kapcsolatos

dokumentumok

0 8 8 0 0 8 0 8

Az egészségvédelem

dokumentációja 0 5 5 0 0 5 0 5

Az intézmény

ellenőrzésével

kapcsolatos

dokumentumok

0 10 10 0 0 10 0 10

Dokumentáció

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 76 76 0 0 0 76 76

Bölcsődei

dokumentáció

vezetésének

gyakorlata

0 76 76 0 0 0 76 76

10

52

8-1

2 H

ázi

idő

szak

os

gy

erm

ek-

felü

gy

elet

i fe

lad

ato

k

Házi időszakos

gyermek-felügyeleti

ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Házi időszakos

gyermek-felügyeleti

ismeretek

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Házi időszakos

gyermek-felügyelet

gyakorlata

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Házi időszakos

gyermek-felügyelet

gyakorlata

0 0 0 0 0 0 0 0 0

11

67

8-1

6

Ko

mm

un

ikác

ió é

s

vis

elk

edés

ku

ltú

ra

Kommunikáció és

viselkedéskultúra

alapjai

52

761

01

Csa

lád

seg

ítő

assz

iszt

ens

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Kommunikációs

alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0




A nem főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

31 761 01

Gyermek és ifjúsági felügyelő 384 óra

52 761 01

Családsegítő asszisztens 65 óra

Kisgyermekgondozó-, neveló képzés helyi tanterve 2018-tól

Kisgyermekgondozó, -nevelő

54 761 02 Öss

z.

Elm

Gyak

2018. szeptember 1-tőlA tantárgy

kapcsolódása Öss

z.

Elm

Gyak

Elm

Gyak

ÖGY Elm

Gyak

ÖGY Elm

Gyak

ÖGY Elm

Gyak

Elm

Gyak

Szakmai idegen nyelv4

15 0,5



Álláskeresés 4 4


2

62



Nyelvtani készségfejlesztés 23 23

Munkavállalói szókincs 23 23

144 2 2

Tanulástechnikai gyakorlat 12 12 0,5

A kongruens kommunikáció 15 15 0,5

Viselkedéskultúra 20 20 0,5

A reális énkép szerepe a szociális segítésben 72 72 2

Kommunikáció, a szakmai együttműködés készségei 25 25 0,5

235 2 2 0,5 2

Jogi alapismeretek 18 18 0,5

Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek 36 36 1

Társadalmi struktúra, a mai magyar társadalom 36 36 0,5 0,5

Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák, a szociálpolitika

intézményrendszere31 31

0,5

A lokális ellátások 19 19 0,5

Család- és gyermekjogi alapismeretek 18 18 0,5

Család és életmód 36 36 1

Szervezetszociológia 14 14 0,5

A jóléti nagyrendszerek 13 13 0,5

Közigazgatási ismeretek 14 14 0,5

144 1 3

Szociológiai alapismereti gyakorlat 36 36 1

Szociálpolitikai monitorozás, az intézmény megismerése 90 90 2,5

Gyakorlat a család és életmód körében 18 18 0,5

157 1 1 1 1,5

Pszichológiai ismeretek, fejlődéslélektan 18 18 0,5

A személyiség pszichológiája 48 48 0,5 1

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok 47 47 0,5 0,5 0,5

Pedagógiai ismeretek 44 44 0,5 0,5

108 1 2

Az emberi test felépítése és működése 36 36 1

Kórok és kórokok, a betegmegfigyelés szempontjai 36 36 1

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei 36 36 1

11499-12 Foglalkoztatás II.


Társadalomismereti, szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat

tém

ak

örö

k

Egészségügyi ismeretek

tém

ak

örö

k

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat tantárgy

10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k

11498-12 Foglalkoztatás I.


tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k

fő s

zakkép

esítés

Pedagógiai, pszichológiai ismeretek

12 13.10.9. 11.




PROGRAMJA 2018

72 2

Elsősegélynyújtás 36 36 1

Elsősegélynújtási gyakorlata 36 36 1

36 1

Egészségmegőrzés 18 18 0,5

Közegészségügyi és járványtani ismeretek 18 18 0,5

36 1

Gyermekvédelem története és jogi szabályozása 8 8

A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai 13 13

A gyermekvédelem mai rendszere 15 15

36 36 1

A gyógypedagógia mint tudományág 12 12

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok, fejlesztés, rehabilitáció24 24

54 1,5

Szakmai együttműködés 6 6

Ismeretek a gondozásról 12 12

Ápolási ismeretek 18 18

Gyakori gyermekbalesetek, gyermekbetegségek 18 18

72 2

tém

ak

örö

k

Gondozási, ápolási feladatok és karbantartás fő

szak

kép

esítés

72 72

36 1




361

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok, fejlesztés, rehabilitáció 18 18


54 1,5





72 2

Gondozási, ápolási feladatok 72 72

62 2

A gyermekotthon működése 31 31

A gyermekcsoport működése 31 31

62 2

Gyermekfelügyelői feladatok 62 62

31 7

61 0

1

Gyer

mek

és

ifjú

sági

felü

gyel

ő

31 7

61 0

1

Gyer

mek

és

ifjú

sági

felü

gyel

ő

31 7

61 0

1

Gyer

mek

és

ifjú

sági

felü

gyel

ő

31 7

61 0

1

Gyer

mek

és

ifjú

sági

felü

gyel

ő

Gyermekotthoni gyakorlat

Gondozási, ápolási ismeretek

Gondozási, ápolási gyakorlat

10523-16 Gyermekfelügyelői feladatok

Gyermekotthoni feladatok

tém

ak

örö

k

10559-12 Elsősegély-nyújtási feladatok

Elsősegélynyújtási feladatok

12046-16 Gyermekellátási alapfeladatok és alapelvek

tém

ak

örö

k

Népegészségügyi ismeretek

Gyermekvédelmi ismeretek

Gyógypedagógiai alapismeretek


Gyógypedagógiai ismeretek

fő

szak

kép

esíté

s


tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k

fő s

zakkép

esítés

fő

szak

ké

pes

ítés

fő

szak

kép

esíté

s

fő

szak

kép

esítés






PROGRAMJA 2018

31 1

A gyermekotthon működésének szabályai, szabályzatai 8 8

Gyermek-felügyeleti munka dokumentálása 8 8

Élettörténeti munka 15 15

31 1

A gyermekfelügyeleti dokumentáció 31 31

110 3,5

A napközbeni ellátás rendszere és formái 74 74 2,5

A család és az intézmény kapcsolata 36 36 1

264 8,5

A kisgyermeknevelő mint hivatás 8 8 0,25

A kisgyermek személyiségének fejlődése 23 23 0,75

A kisgyermekkor pedagógiája, az eltérő fejlődés 63 63 2

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése, beszédfejlődése 31 31 1

A gyermek játéktevékenysége 46 46 1,5

Gyermekirodalom, ének-zene, vizuális nevelés 93 93 3

124 4

A három év alatti kisgyermek gondozási feladatai, tárgyi környezete 66 2

A kisgyermek egészsége 28 1

A kisgyermek táplálása 30 1

279 9

Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata 30 30

A kisgyermek megfigyelésének gyakorlata 38 38

Bölcsődei gyakorlat 211 211

31 1

Kölcsönös tájékozódás a gyermekről és az intézményről 8 8

Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok 8 8

Az egészségvédelem dokumentációja 5 5

Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok 10 10

76 2,5

Bölcsődei dokumentáció vezetésének gyakorlata fő

szak

kép

esíté

s 76

tém

ak

örö

k

Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek 0

tém

ak

örö

k

Házi időszakos gyermek-felügyelet gyakorlata 0

tém

ak

örö

k

Kommunikációs alapismeretek 52

761

01

Csa

lá

dse

gít

0 0 0 5 3 140 5 77,5 4 140 7,5 3 19,5 11,5

Heti óraszám 1211,5 3110,5

31 7

61 0

1

Gyer

mek

és

ifjú

sági

felü

gyel

ő

8

10524-16 Gyermekfelügyeleti dokumentációs feladatok

Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek

Adminisztrációs gyakorlat

10528-12 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok

Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek

Házi időszakos gyermek-felügyelet gyakorlata

tém

ak

örö

k

A kisgyermek gondozása

fő

szak

kép

esítés

tém

ak

örö

k

10529-16 Napközbeni gyermekellátás feladatai

A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek

A kisgyermekkori nevelés

fő

szak

kép

e

síté

s

fő s

zakkép

esítés

tém

ak

örö

k

11678-16 Kommunikáció és viselkedéskultúra

Kommunikáció és viselkedéskultúra alapjai

A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata

Dokumentáció gyakorlat

fő

szak

kép

esítés

fő

szak

kép

esítés

10530-16 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai

Adminisztráció és tájékoztatás

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k

fő s

zakkép

esítés




PROGRAMJA 2018

7.4.8 Rendészet ágazati szakgimnázium 2013-tól


Az iskolánk a 30/2016.(VIII.31.) NGM rendelet alapján meghatározott szakképzési

kerettantervet alkalmazza.




valamint

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

alapján készült.

Alapadatok

A szakképesítés azonosító száma: -

A szakképesítés megnevezése: -

A szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Közszolgálat

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. Rendészet

Iskolai rendszerű képzésben az évfolyamok száma: 4



Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyamot

követően 35 óra, 10. évfolyamot követően 70 óra, 11. évfolyamot követően 105 óra

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: -

vagy iskolai előképzettség hiányában




Egészségügyi alkalmassági követelmények: -


7.4.8.1 Rendészet ágazati szakgimnáziumi képzés helyi óraterve 2013-tól

Értékelés:

Az új, 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök osztályzatainak átlaga adja a

tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés a kerekítés szabályai szerint történik. Abban az

esetben, ha egy tantárgyon belül több olyan témakör van, melyeket több szaktanár tanít és az




PROGRAMJA 2018

osztályzatok átlaga 5 tizedre végződik, a tantárgy témaköreit tanító tanárok közösen döntenek a

tantárgy osztályzatáról.

Rendészeti ágazati helyi óraterv 2013-tól

Rendészet ágazati szakgimnázium

9. 10. 11. 12.

Iskolai órák I. félév II. félév III.félév IV.félév V.félév VI.félév VII.félév VIII.félév

Öss

z.

Elm

. G

yak.

Elm

.

Gya

k.

Elm

.

Gya

k.

Elm

.

Gya

k.

Elm

.

Gya

k.

Elm

.

Gya

k.

Elm

.

Gya

k.

Elm

.

Gya

k.

Elm

.

Gya

k.

Szakmai tantárgyak

Fegyveres szervek és vagyonvédelem I.

2,5 2+0,5*

2

3

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II.

2,5 2+0,5*

3

2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III.

2 1,5+0,5*

2

2

Fegyveres szervek és

vagyonvédelem IV. 3 2,5+0,5*

3

3

Speciális gyakorlat I. 2

2

2

2

Speciális gyakorlat II. 2

1,5+0,5*

2

2

Speciális gyakorlat III. 2,5

2,5

3

2

Speciális gyakorlat IV. 3,5

3,5

4

3

Jogi és közigazgatási ismeretek I.

1,5 1,5

1

2

Jogi és közigazgatási

ismeretek II. 1,5 1+0,5*

1

2

Jogi és közigazgatási ismeretek III.

2,5 2+0,5*

2

3

Társadalom és

kommunikáció I. 1,5 1+0,5*

2

1

Társadalom és

kommunikáció II. 0,5 0,5

1

Társadalom és kommunikáció gyakorlat

0,5

0,5

1

Speciális informatika 1,5 1,5

2

1

Speciális informatika

gyakorlat 0,5

0,5

1

Idegen nyelv I. 1,5 1,5

2

1

Idegen nyelv gyakorlat 0,5

0,5

1

Heti óraszám: 4 2 4 2 5 2 4 3 5 3 6 2 7 4 7 4

Összesen: 32 17+3,5* 11+0,5* 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét

Nyári gyakorlat

Rendészeti tábor 35

35

Katasztrófavédelmi

gyakorlat 35

35

Rendőrségi gyakorlat 35

35

Személy- és vagyonőri

gyakorlat 40

40

Rendőrségi gyakorlat 65

65

*A szabadon tervezhető órakeret terhére tervezett óraszám.




PROGRAMJA 2018

7.4.8.2 Rendészeti ágazat szakgimnáziumi képzés 2016-tól

1.számú táblázat


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám



vonatkozóan:

Összesen 6,5 4,5 8 4

140

5,5 4,5

140

5,5 4,5 19 12 17 12

160

19 12

Összesen 11,0 12,0 10,0 10,0 31,0 29,0 31,0

11499-12


11498-12


épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2

11654-16 Rendvédelmi jog és

közigazgatás Közszolgálati ügyintézői

ismeretek 1,5

11655-16 Magánbiztonság a

közszolgálati ügykezelő

számára

Magánbiztonság és

vagyonvédelem I. 1


vagyonvédelem II. 1


vagyonvédelem III. 0,5


vagyonvédelem IV.

gyakorlat

1



Személy és

vagyonvédelemi ismeretek

gyakorlat

0,5

Személy és vagyonőri és

közterület-felügyelői

ismeretek gyakorlat

1

11553-16 Rendvédelmi szervek

és alapfeladatok

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok I. 1 0,5


alapfeladatok II. 2,5 2,5


alapfeladatok III. 4 4


alapfeladatok IV. 4 4


alapfeladatok V. 2 2


alapfeladatok gyakorlat 1 1

11556-16 Társadalomismeret

és szakmai kommunikáció

Közszolgálati ügyintézői

ismeretek 0,5

Közszolgálati ügyintéző

gyakorlati ismeretek 0,5

11657-16 Rendészeti szakmai

idegen nyelv Rendészeti szakmai idegen

nyelv 1

11658-16 Rendészeti szakmai

informatika Rendészeti szakmai

informatika 0,5

11552-16 Önvédelem és

intézkedéstaktika

Önvédelem és intézkedés

taktika gyakorlat I. 0,5


taktika gyakorlat II. 3,5 3,5


taktika gyakorlat III. 3 3


taktika gyakorlat IV. 3 3




taktika 0,5 2 2

10069-12 Irodai asszisztensi

feladatok Ügyviteli ismeretek 1

10067-12 Gépírás,

dokumentum készítés

iratkezelés Ügyviteli ismeretek 1

11555-16 Ügykezelés a

közszolgálatban

Ügyviteli ismeretek 4 4

Ügyviteli gyakorlat 2,5 2,5

11632-16 Közszolgálati

ügyintéző alapfeladatok


ismeretek 1,5 1,5 4 3 4


gyakorlat 1,5 2 1 2

11559-16 E-közigazgatási

ismeretek

E-közigazgatás elmélete 4 4

E-közigazgatás gyakorlata 2 2

11560-16 Ügyfélszolgálati

kommunikáció magyar és

idegen nyelven

Ügyfélszolgálati

kommunikáció 2,5 2,5

Ügyfélszolgálati

kommunikáció gyakorlat 3 3

11385-16 Magyar- és idegen

nyelvű panaszkezelés

Ügyfélszolgálati

kommunikáció 2 2

Ügyfélszolgálati

kommunikáció gyakorlat 2,5 2,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra

meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszámot lefedi.



2.számú táblázat


9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a


A fő

szakképe-

sítésre

vonatkozó:

Összesen 90 126 198 144 140

162 108 140

170 46

1044 453 1044

588 371

2003

620 424 160

588 371

2006

Összesen 216 342 270 216 959 1044 959


(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1211 óra (53%)

1211 óra (55,9%)


(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 795 óra (47%) 795 óra (44,1%)

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi


Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4



11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés

1 0 7 7 0 0 7 0 7


2 0 7 7 0 0 7 0 7

Nyelvi


Munkavállalói szókincs 0 24 24 0 0 24 0 24

11

65

4-1

6

Ren

dv

éde

lmi

jog é

s

kö

zig

azg

a

tás

Közszolgálati

ügyintézői ismeretek 54 0 0 0 0 0 0 0 54

54 0 0 0 54 0 0 0 0 0




Állam-, alkotmány-,

nemzetközi jogi, és

munkavédelmi

alapismeretek

12 12 12 0 0 0 0 0

Polgári jog alapjai 12 12 12 0 0 0 0 0

Büntetőjog általános

rész 10 10 10 0 0 0 0 0

Kriminalisztika 10 10 10 0 0 0 0 0

11

65

5-1

6 M

agán

biz

ton

ság

a k

özs

zolg

álat

i ü

gy

kez

elő

szá

már

a


vagyonvédelem I. 36 0 0 0 0 0 0 0 36

36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Általános

vagyonvédelmi és

szolgálati ismeretek

18 18 18 0 0 0 0 0

Személy és

vagyonvédelmi

alapismeretek I.

9 9 9 0 0 0 0 0

Személy és

vagyonvédelmi

alapismeretek II.

9 9 9 0 0 0 0 0


vagyonvédelem II. 0 0 36 0 0 0 0 0 36

36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Személy és

vagyonvédelmi

ismeretek: személy és

gépjármű be és

kiléptetésének

szabályai

16 16 16 0 0 0 0 0

Személy és

vagyonvédelmi

ismeretek: recepciós

szolgálat ellátásának

szabályai

10 10 10 0 0 0 0 0

Személy és

vagyonvédelmi

ismeretek: bolti


szabályai

10 10 10 0 0 0 0 0


vagyonvédelem III. 0 0 0 0 18 0 0 0 18

18 0 0 0 18 0 0 0 0 0



A kényszerítő és a

támadáselhárító

eszközök

8 8 8 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi

ismeretek:

szállítmányok kisérése

5 5 5 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi

ismeretek:járörszolgálat


szabályai

5 5 5 0 0 0 0 0


vagyonvédelem IV.

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 31 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi

ismeretek: a készenléti

járőrszolgálat

ellátásának szabályai és

a speciális örzés

védelem

9 9 9 0 0 0 0 0

Közterület felügyelői

feladatok I. 11 11 11 0 0 0 0 0


feladatok II. 11 11 11 0 0 0 0 0

Személy és

vagyonvédelemi

ismeretek gyakorlat

0 0 0 0 0 18 0 0 18

18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

Személyek ki és

beléptetése 6 6 6 0 0 0 0 0

Kényszerítő és


eszközök gyakorlat I.

8 8 8 0 0 0 0 0

Szállítmánykisérés

gyakorlat 4 4 4 0 0 0 0 0

Személy és vagyonőri

és közterület-

felügyelői ismeretek

0 0 0 0 0 0 0 31 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0



gyakorlat

Kényszerítő és


eszközök gyakorlat II.

7 7 7 0 0 0 0 0

Járőrszolgálat gyakorlat 6 6 6 0 0 0 0 0

Közterület-felügyelői

ismeretek gyakorlat 18 18 18 0 0 0 0 0

11

55

3-1

6 R

endv

édel

mi

szer

vek

és

alap

fela

dat

ok


és alapfeladatok I. 36 0 18 0 0 0 0 0 54

54 0 0 0 54 0 0 0 0 0

A magyarországi

rendvédelmi szervek

története

36 36 36 0 0 0 0 0


alapismeretek I. 10 10 10 0 0 0 0 0

Munkavédelem és

környezetvédelem 8 8 8 0 0 0 0 0


és alapfeladatok II. 90 0 0 0 0 0 0 0 90

0 90 0 0 90 90 0 0 0 90


alapismeretek II. 18 18 18 18 0 0 0 18

A rendvédelmi és a

rendészeti

tevékenységet végző

szervek, személyek

intézkedéseinek

elhelyezése a

közigazgatási

jogalkalmazás

rendszerében

20 20 20 20 0 0 0 20

Általános

vagyonvédelmi és


24 24 24 24 0 0 0 24

Általános szolgálati

ismeretek 28 28 28 28 0 0 0 28


és alapfeladatok III. 0 0 144 0 0 0 0 0 144

0 144 0 0 144 144 0 0 0 144



A szolgálatellátás

általános szabályai 60 60 60 60 0 0 0 60

Tűzoltó és

tűzmegelőzési

ismeretek

60 60 60 60 0 0 0 60

Büntetés-végrehajtási

nevelési alapismeretek 24 24 24 24 0 0 0 24


és alapfeladatok IV. 0 0 0 0 144 0 0 0 144

0 144 0 0 144 144 0 0 0 144

Közlekedési

alapismeretek 48 48 48 48 0 0 0 48

Kényszerítő és


eszközök

64 64 64 64 0 0 0 64

Határrendészeti

ismeretek 32 32 32 32 0 0 0 32


és alapfeladatok V. 0 0 0 0 0 0 62 0 62

0 62 0 0 62 62 0 0 0 62

Iparbiztonsági és

katasztrófavédelmi

alapismeretek

16 16 16 16 0 0 0 16


műszaki alapismeretek 16 16 16 16 0 0 0 16

Rendőri szolgálati

ismeretek 30 30 30 30 0 0 0 30


és alapfeladatok

gyakorlat

0 0 0 36 0 0 0 0 36

0 36

0 0 36 0 36 0 0 36


ismeretek 18 18 18 0 18 0 0 18

Tűzoltási alapismeretek 10 10 10 0 10 0 0 10



11

55

6

-16

Tár

sa

dal

om

ism

ere

t és

szak

m

ai

ko

mm

un

ikác

ió Közszolgálati


18 0 0 0 18 0 0 0 0 0



Pszichológiai

alapismeretek és a

személyiségfejlődés

alapjai

6 6 6 0 0 0 0 0

Szociológiai és

szociálpszichológiai

alapismeretek

6 6 6 0 0 0 0 0

Kriminológia 6 6 6 0 0 0 0 0

Közszolgálati

ügyintéző gyakorlati

ismeretek

0 18 0 0 0 0 0 0 18

18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

A szóbeli

kommunikáció

alapismeretei

6 6 6 0 0 0 0 0

Metakommunikációs

ismeretek 6 6 6 0 0 0 0 0

Önismeret fejlesztése 6 6 6 0 0 0 0 0

11

65

7-1

6 R

end

észe

ti s

zak

mai

ideg

en n

yel

v

Rendészeti szakmai

idegen nyelv 0 0 36 0 0 0 0 0 36

36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Tudásszint felmérése,

követelmények 2 2 2 0 0 0 0 0

Nyelvi alapozás 10 10 10 0 0 0 0 0

Okmányfajták,

gépjárművekhez

kapcsolódó kifejezések

12 12 12 0 0 0 0 0

Nyelvtani ismeretek és

a rendészeti szaknyelv

fejlesztése

12 12 12 0 0 0 0 0

11

65

8-1

6 R

end

észe

ti

szak

mai

in

form

atik

a Rendészeti szakmai

informatika 0 0 0 0 18 0 0 0 18

18 0 0 0 18 0 0 0 0 0

Rendészeti

szövegszerkesztés

alapjai

6 6 6 0 0 0 0 0

Rendészeti nyilvántartó

és ügyintéző

programok,

6 6 6 0 0 0 0 0



híradástechnikai

eszközök

Adminisztrációs

tevékenység a

rendészeti munkában

6 6 6 0 0 0 0 0

11

55

2-1

6 Ö

nv

édel

em é

s in

tézk

edés

tak

tik

a

Önvédelem és

intézkedés taktika

gyakorlat I.

0 18 0 0 0 0 0 0 18

18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

Fizikai erőnlét

fejlesztése I. 6 6 6 0 0 0 0 0

Önvédelmi


Önvédelmi fogások

gyakorlása, rögzítése II. 6 6 6 0 0 0 0 0

Önvédelem és


gyakorlat II.

0 126 0 0 0 0 0 0 126

0 126

0 0 126 0 126 0 0 126

Fizikai erőnlét

fejlesztése II. 34 34 34 0 34 0 0 34

Önvédelmi



gyakorlása, rögzítése

I.

36 36 36 0 36 0 0 36

Fegyvertechnikai és

lövészeti

alapismeretek

36 36 36 0 36 0 0 36

Önvédelem és


gyakorlat III.

0 0 0 108 0 0 0 0 108

0 108

0 0 108 0 108 0 0 108

Önvédelem és

közelharc 28 28 28 0 28 0 0 28

Önvédelem és

közelharc fogások

gyakorlása

24 24 24 0 24 0 0 24



Lövészeti

alapismeretek -a

kiskaliberű

tűzfegyverek

24 24 24 0 24 0 0 24

A fizikai

alkalmassági

követelményekre

felkészülés I.

32 32 32 0 32 0 0 32

Önvédelem és


gyakorlat IV.

0 0 0 0 0 108 0 0 108

0 108

0 0 108 0 108 0 0 108

Testi kényszer

alapjai 17 17 17 0 17 0 0 17

Személy- és

vagyonőri

intézkedések

gyakorlása

25 25 25 0 25 0 0 25

A fizikai

alkalmassági

követelményekre

felkészülés II.

30 30 30 0 30 0 0 30

A testi kényszer

alaptechnikái 36 36 36 0 36 0 0 36

Önvédelem és

intézkedés taktika 0 0 0 0 18 0 62 0 80

0 80 0 0 80 80 0 0 0 80

Rendőri intézkedések

alapjai 18 18 18 18 0 0 0 18

Személy és

vagyonőri

intézkedések

30 30 30 30 0 0 0 30


intézkedések 32 32 32 32 0 0 0 32

10

06

9-1

2

Iro

dai

assz

iszt

ensi

fela

dat

ok

Ügyviteli ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 31 31 31 0 0 0 31 0 0 0 0 0

Ügyviteli folyamatok 7 7 7 0 0 0 0 0

Marketing ismeretek 8 8 8 0 0 0 0 0

Időgazdálkodás 8 8 8 0 0 0 0 0



Nyomtatvány-, és

adatbázis-kezelés 8 8 8 0 0 0 0 0

10

06

7-1

2 G

épír

ás,

do

ku

men

tum

kés

zíté

s

irat

kez

elés


Vakírás alapjai 30 30 30 0 0 0 0 0

Dokumentumok

szerkesztése készítése

szövegszerkesztő

programok

3 3 3 0 0 0 0 0

Levelezési ismeretek 3 3 3 0 0 0 0 0

11

55

5-1

6 Ü

gy

kez

elés

a k

özs

zolg

álat

ban


Az ügyiratkezelés

szabályozása 0 31 31 0 0 31 0 31

Az ügyiratkezelés

folyamata 0 31 31 0 0 31 0 31

Adatvédelem és

információszabadság 0 31 31 0 0 31 0 31

A titkos ügykezelés

alapismeretei 0 31 31 0 0 31 0 31

Ügyviteli gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 77 77 0 0 0 77 77

Iratminták fajtái 0 20 20 0 0 0 20 20

Iratminták formai

tartalmi jellemzői 0 20 20 0 0 0 20 20

Szövegszerkesztés,

ikató program kezelése,

elektronikus ügyintézés

0 19 19 0 0 0 19 19

Iratminták készítése 0 18 18 0 0 0 18 18

11

63

2-1

6 K

özs

zolg

álat

i

üg

yin

téző

ala

pfe

lad

atok Közszolgálati


0 100 124 0 224 100 0 124 0 224

Jogi alapismretek 36 36 36 36 0 0 0 36

Jogi ismeretek 46 46 46 46 0 0 0 46

Kommunikációs

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Kormányablak

ügyintézői ismeretek 0 124 124 0 0 124 0 124



Közszolgálati

ügyintézői gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 46 46

0 46 0 62 108 0 46 0 62 108

Szakmai komunikációt

fejlesztő gyakorlatok (a

drámajáték és a

szociodráma módszerei

és fejlesztő „játékai”

foglakozás

segítségével)

27 27 27 0 27 0 0 27

Feladatellátásához

nélkülözhetetlen

személyes, társas és

szakmai kompetenciák

fejlesztésére

19 19 19 0 19 0 0 19

Kormányablak


ismeretek

0 62 62 0 0 0 62 62

11

55

9-1

6 E

-kö

zig

azg

atás

i is

mer

etek

E-közigazgatás

elmélete 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 124 0 124 0 0 124 0 124

E-közigazgatás alapjai 0 62 62 0 0 62 0 62

E-ügyvitel 0 31 31 0 0 31 0 31

A közigazgatási

hatósági eljárás

szabályai az ügyek

kezelés során

0 31 31 0 0 31 0 31

E-közigazgatás

gyakorlata 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 62 62 0 0 0 62 62

A Közgazgatás

informatikai

támogatása

0 21 21 0 0 0 21 21

Elektronikus

közigazgatás 0 21 21 0 0 0 21 21

Elektronikus

ügyintézés 0 20 20 0 0 0 20 20

11

56

0-1

6

Üg

yfé

lszo

lgá

lati

ko

mm

un

ikác

ió m

agy

ar é

s

ideg

en

ny

elv

en Ügyfélszolgálati

kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 77 0 77 0 0 77 0 77

Ügyfélszolgálati

kommunikáció alapjai 0 20 20 0 0 20 0 20



Ügyfélszolgálati

kommunikáció magyar

és idegen nyelven

0 26 26 0 0 26 0 26

Kommunikációs

technikák 0 31 31 0 0 31 0 31

Ügyfélszolgálati

kommunikáció

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Ügyfélszolgálati

kompetenciák 0 31 31 0 0 0 31 31

Ügyféltípusok,

kommunikációs

stílusok

0 31 31 0 0 0 31 31

Ügyfélszolgálati

kommunikációs

gyakorlatok magyar és

idegen nyelven

0 31 31 0 0 0 31 31

11

38

5-1

6 M

agy

ar-

és i

deg

en n

yel

vű

pan

aszk

ezel

és Ügyfélszolgálati


0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Az ügyfélközpontú

problémakezelés

szempontjai

0 22 22 0 0 22 0 22

Az ügyfélszolgálati

panaszügyek fajtái 0 30 30 0 0 30 0 30

Reklamáció kezelés

kommunikációja 0 10 10 0 0 10 0 10

Ügyfélszolgálati

kommunikáció

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 77 77 0 0 0 77 77

Szóbeli panasz kezelése 0 28 28 0 0 0 28 28

Írásbeli panasz kezelése 0 20 20 0 0 0 20 20

Ügyfélszolgálati

kommunikációs


idegen nyelven

0 29 29 0 0 0 29 29

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat



A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói

éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám felosztásra került.


A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

EGRI SZC KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA,

KOLLÉGIUMA ÉS KÖNYVTÁRA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2018

7.4.9 Közszolgálati ügyintéző szakgimnáziumi képzés helyi óraterve 2016-tól


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen 6,5 4,5 8 4

140

5,5 4,5

140

5,5 4,5 19 12 17 12

160

19 12

Összesen 11,0 12,0 10,0 10,0 31,0 29,0 31,0


Foglalkoztatás II. 0,5 0,5


(érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2 2

11654-16 Rendvédelmi jog

és közigazgatás Közszolgálati

ügyintézői ismeretek 1,5

11655-16 Magánbiztonság a közszolgálati ügykezelő számára

Magánbiztonság és vagyonvédelem I.

1

Magánbiztonság és vagyonvédelem II.

1

Magánbiztonság és vagyonvédelem III.

0,5

Magánbiztonság és vagyonvédelem IV. gyakorlat

1

Személy és vagyonvédelemi ismeretek gyakorlat

0,5




és közterület-felügyelői

ismeretek gyakorlat

1

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I.

1 0,5

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 2,5 2,5

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III.

4 4

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV.

4 4

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok V. 2 2

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat

1 1

11556-16 Társadalomismeret és

szakmai kommunikáció

Közszolgálati ügyintézői ismeretek

0,5

Közszolgálati ügyintéző gyakorlati ismeretek

0,5

11657-16 Rendészeti szakmai idegen nyelv

Rendészeti szakmai idegen nyelv

1

11658-16 Rendészeti szakmai Rendészeti szakmai

informatika 0,5

informatika

11552-16 Önvédelem és intézkedéstaktika

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat I.

0,5

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II.

3,5 3,5

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat III.

3 3

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat IV.

3 3

Önvédelem és 0,5 2 2



intézkedés taktika 10069-12 Irodai

asszisztensi feladatok Ügyviteli ismeretek 1



10067-12 Gépírás, dokumentum készítés

iratkezelés Ügyviteli ismeretek 1

11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban


Ügyviteli gyakorlat 2,5 2,5

11632-16 Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok


1,5 1,5 4 3 4

Közszolgálati ügyintézői gyakorlat

1,5 2 1 2

11559-16 E-közigazgatási ismeretek

E-közigazgatás elmélete

4 4

E-közigazgatás gyakorlata 2 2

11560-16 Ügyfélszolgálati kommunikáció magyar és

idegen nyelven

Ügyfélszolgálati kommunikáció

2,5 2,5

Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat

3 3

11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés

Ügyfélszolgálati kommunikáció 2 2


2,5 2,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.


EGRI SZC KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, KOLLÉGIUMA

ÉS KÖNYVTÁRA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2018

Közszolgálati ügyintéző szakgimnáziumi képzés 2016-tól

1.számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

ikép

zésö

ssze

sór

aszá

ma

Ére

ttsé

giv

izsg

aker

etéb

enm

egsz

erez

het

ősz

akkép

e-

síté

shez

kap

cso

lód

óó

rasz

ám

Fő

szak

kép

esít

éshez

kap

csoló

dó

öss

zesó

rasz

ám 5/13.

Asz

akk

épzé

söss

zesó

rasz

áma

1/13. 2/14.

Asz

akk

épzé

söss

zesó

rasz

áma


A fő

szakképe-

sítésre

vonatkozó:

Összesen 90 126 198 144 140

162 108 140

170 46

1044 453 1044

588 371

2003

620 424 160

588 371

2006

Összesen 216 342 270 216 959 1044 959


(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1211 óra (53%)

1211 óra (55,9%)


(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 795 óra (47%) 795 óra (44,1%)

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

zta

tás

II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi alapismeretek

0 3 3 0 0 3 0 3

Munkaviszony létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4



11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

zta

tás

I.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62


1 0 7 7 0 0 7 0 7

Nyelvtani rendszerezés 2 0 7 7 0 0 7 0 7

Nyelvi


Munkavállalói szókincs 0 24 24 0 0 24 0 24



11

65

4-1

6

Ren

dv

édel

mi

jog é

s

kö

ziga

zga

tás


54 0 0 0 0 0 0 0 54 54 0

0 0 54 0 0 0 0 0

Jogi alapismeretek 10



munkavédelmi

alapismeretek

12 12 12 0 0 0 0 0



rész 10 10 10 0 0 0 0 0


11

65

5-1

6 M

ag

án

biz

ton

ság a

kö

zszo

lgá

lati

ügy

kez

elő

szá

má

ra


vagyonvédelem I. 36 0 0 0 0 0 0 0 36

36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Általános vagyonvédelmi és szolgálati ismeretek

18 18 18 0 0 0 0 0

Személy és vagyonvédelmi alapismeretek

9 9 9 0 0 0 0 0

Személy és vagyonvédelmi alapismeretek II.

9 9 9 0 0 0 0 0


vagyonvédelem II. 0 0 36 0 0 0 0 0 36

36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Személy és vagyonvédelmi ismeretek: személy és gépjármű be és kiléptetésének szabályai

16 16 16 0 0 0 0 0

Személy és vagyonvédelmi ismeretek: recepciós szolgálat ellátásának szabályai

10 10 10 0 0 0 0 0

Személy és

vagyonvédelmi

ismeretek: bolti


szabályai

10 10 10 0 0 0 0 0




vagyonvédelem III. 0 0 0 0 18 0 0 0 18

18 0 0 0 18 0 0 0 0 0


támadáselhárító eszközök

8 8 8 0 0 0 0 0

Személy- és vagyonvédelmi ismeretek: szállítmányok kisérése

5 5 5 0 0 0 0 0

Személy- és vagyonvédelmi ismeretek:járörszolgálat szolgálat ellátásának szabályai

5 5 5 0 0 0 0 0


vagyonvédelem IV.

gyakorlat

0 0 0 0 0 36 0 0 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Személy- és vagyonvédelmi ismeretek: a készenléti járőrszolgálat ellátásának szabályai és a speciális őrzés védelem

12 0 9 9 0 0 0 0 0


feladatok I. 12 0 11 11 0 0 0 0 0

Közterület felügyelői feladatok II.

12 0 11 11 0 0 0 0 0

Személy és

vagyonvédelemi

ismeretek gyakorlat

0 0 0 0 0 18 0 0 18

18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

Személyek ki és beléptetése

6 6 6 0 0 0 0 0

Kényszerítő és


eszközök gyakorlat I. 8 8 8 0 0 0 0 0

Szállítmánykísérés

gyakorlat 4 4 4 0 0 0 0 0



Személy és vagyonőri és közterület- felügyelői ismeretek gyakorlat

0 0 0 0 0 36 0 0 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Kényszerítő és


eszközök gyakorlat II. 9 0 7 7 0 0 0 0 0

Járőrszolgálat gyakorlat 9 0 6 6 0 0 0 0 0


ismeretek gyakorlat 18 0 18 18 0 0 0 0 0

11

55

3-1

6 R

end

véd

elm

i sz

erv

ek é

s a

lap

fela

da

tok

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I.

36 0 18 0 0 0 0 0 54 54 0

0 0 54 0 0 0 0 0

A magyarországi


története

36 36 36 0 0 0 0 0



Munkavédelem és környezetvédelem

8 8 8 0 0 0 0 0


és alapfeladatok II. 90 0 0 0 0 0 0 0 90

0 90 0 0 90 90 0 0 0 90




rendészeti


szervek, személyek

intézkedéseinek

elhelyezése a

közigazgatási

jogalkalmazás

rendszerében

20 20 20 20 0 0 0 20

Általános

vagyonvédelmi és


24 24 24 24 0 0 0 24


ismeretek 28 28 28 28 0 0 0 28




és alapfeladatok III. 0 0 144 0 0 0 0 0 144

0 144 0 0 144 144 0 0 0 144



Tűzoltó és tűzmegelőzési

ismeretek

60 60 60 60 0 0 0 60


nevelési alapismeretek 24 24 24 24 0 0 0 24


és alapfeladatok IV. 0 0 0 0 144 0 0 0 144

0 144 0 0 144 144 0 0 0 144

Közlekedési alapismeretek

48 48 48 48 0 0 0 48

Kényszerítő és támadáselhárító eszközök

64 64 64 64 0 0 0 64

Határrendészeti ismeretek

32 32 32 32 0 0 0 32


és alapfeladatok V. 0 0 0 0 0 0 62 0 62

0 62 0 0 62 62 0 0 0 62

Iparbiztonsági és


alapismeretek

16

16

16 16 0

0 0 16


műszaki alapismeretek 16 16 16 16 0 0 0 16

Rendőri szolgálati ismeretek

30 30 30 30 0 0 0 30

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat

0 0 0 36 0 0 0 0 36

0 36

0 0 36 0 36 0 0 36


ismeretek 18 18 18 0 18 0 0 18

Tűzoltási alapismeretek 10 10 10 0 10 0 0 10





11

55

6-1

6T

árs

ad

alo

mis

mer

etés

sza

km

aik

om

mu

nik

áci

ó

Közszolgálati alapjai ügyintézői ismeretek

18 0 0 0 0 0 0 0 18 18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

Pszichológiai

alapismeretek és a

személyiségfejlődés

6 6 6 0 0 0 0 0

Szociológiai és


alapismeretek

6 6 6 0 0 0 0 0

Kriminológia 6 6 6 0 0 0 0 0

Közszolgálati ügyintéző gyakorlati ismeretek

0 18 0 0 0 0 0 0 18

18 0

0 0 18 0 0 0 0 0

A szóbeli

kommunikáció

alapismeretei

6 6 6 0 0 0 0 0

Metakommunikációs

ismeretek 6 6 6 0 0 0 0 0

Önismeret fejlesztése 6 6 6 0 0 0 0 0

11

65

7-1

6 R

end

észe

ti s

zak

ma

i

ideg

en n

yel

v

Rendészeti szakmai

idegen nyelv 0 0 36 0 0 0 0 0 36

36 0 0 0 36 0 0 0 0 0


követelmények 2 2 2 0 0 0 0 0


Okmányfajták,

gépjárművekhez

kapcsolódó kifejezések

12 12 12 0 0 0 0 0

Nyelvtani ismeretek és

a rendészeti szaknyelv

fejlesztése

12 12 12 0 0 0 0 0

11

65

8-1

6 R

end

észe

ti s

zak

ma

i

info

rma

tik

a

Rendészeti szakmai

informatika 0 0 0 0 18 0 0 0 18

18 0 0 0 18 0 0 0 0 0

Rendészeti szövegszerkesztés alapjai

6 6 6 0 0 0 0 0

Rendészeti nyilvántartó és ügyintéző programok, híradástechnikai eszközök

6 6 6 0 0 0 0 0

Adminisztrációs

tevékenység a


6 6 6 0 0 0 0 0



11

55

2-1

6 Ö

nv

édel

em é

s in

tézk

edés

tak

tik

a

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat I.

0 18 0 0 0 0 0 0 18 18 0

18 0 0 0 0 0

Fizikai erőnlét

fejlesztése I. 6 6 6 0 0 0 0 0

Önvédelmi alapismeretek I.

6 6 6 0 0 0 0 0


gyakorlása, rögzítése II. 6 6 6 0 0 0 0 0

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II.

0 126 0 0 0 0 0 0 126

0 126

0 0 126 0 126 0 0 126

Fizikai erőnlét

fejlesztése II. 34 34 34 0 34 0 0 34

Önvédelmi



gyakorlása, rögzítése I. 36 36 36 0 36 0 0 36


lövészeti alapismeretek 36 36 36 0 36 0 0 36

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat III.

0 0 0 108 0 0 0 0 108

0 108

0 0 108 0 108 0 0 108

Önvédelem és

közelharc 28 28 28 0 28 0 0 28

Önvédelem és

közelharc fogások

gyakorlása

24 24 24 0 24 0 0 24

Lövészeti

alapismeretek –a

kiskaliberű

tűzfegyverek

24 24 24 0 24 0 0 24

A fizikai alkalmassági

követelményekre

felkészülés I.

32 32 32 0 32 0 0 32



Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat IV.

0 0 0 0 0 0 0 108 108 0 108

0 0 108 0 108 0 0 108

Testi kényszer alapjai 0 17 17 17 0 17 0 0 17


intézkedések gyakorlása 0 25 25 25 0 25 0 0 25


követelményekre

felkészülés II.

0 30 30 30 0 30 0 0 30

A testi kényszer

alaptechnikái 0 36 36 36 0 36 0 0 36

Önvédelem és

intézkedés taktika 0 0 0 0 18 0 62 0 80

0 80 0 0 80 80 0 0 0 80

Rendőri intézkedések

alapjai 18 18 18 18 0 0 0 18


intézkedések 30 30 30 30 0 0 0 30


intézkedések 32 32 32 32 0 0 0 32

10

06

9-1

2Iro

daia

sszis

zte

nsifela

dato

k

10

06

9-1

2 I

rod

ai

ass

zisz

ten

si

fela

da

tok


Ügyviteli folyamatok 9 0 7 7 0 0 0 0 0

Marketing ismeretek 9 0 8 8 0 0 0 0 0

Időgazdálkodás 9 0 8 8 0 0 0 0 0

Nyomtatvány-, és

adatbázis-kezelés 9 0 0 8 8 0 0 0 0 0

10

06

7-1

2 G

épír

ás,

do

ku

men

tum

kés

zíté

s

ira

tkez

elés



Dokumentumok

szerkesztése készítése

szövegszerkesztő

programok

3 3 3 0 0 0 0 0




11

55

5-1

6 Ü

gy

kez

elés

a k

özs

zolg

ála

tba

n


Az ügyiratkezelés

szabályozása 0 31 31 0 0 31 0 31

Az ügyiratkezelés

folyamata 0 31 31 0 0 31 0 31

Adatvédelem és


A titkos ügykezelés alapismeretei

0 31 31 0 0 31 0 31

Ügyviteli gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 77 77 0 0 0 77 77


Iratminták formai



ikató program kezelése,

elektronikus ügyintézés

0 19 19 0 0 0 19 19


11

63

2-1

6 K

özs

zolg

ála

ti ü

gy

inté

ző

ala

pfe

lad

ato

k

Közszolgálati 0 0 54 0 0 0 46 0 100

0 100 124 0 224 100 0 124 0 224

ügyintézői ismeretek

Jogi alapismretek 36 36 36 36 0 0 0 36

Jogi ismeretek 46 46 46 46 0 0 0 46

Kommunikációs

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Kormányablak

ügyintézői ismeretek 0 124 124 0 0 124 0 124

Közszolgálati

ügyintézői gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 46 46

0 46 0 62 108 0 46 0 62 108

Szakmai komunikációt fejlesztő gyakorlatok (a drámajáték és a szociodráma módszerei és fejlesztő „játékai” foglakozás segítségével)

27 27 27 0 27 0 0 27




nélkülözhetetlen



fejlesztésére

19 19

19 0 19 0 0 19

Kormányablak ügyintéző gyakorlati ismeretek

0 62 62 0 0 0 62 62

11

55

9-1

6 E

-kö

zig

azg

atá

si i

smer

etek

E-közigazgatás elmélete

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

124 0 124 0 0 124 0 124


E-ügyvitel 0 31 31 0 0 31 0 31

A közigazgatási hatósági eljárás szabályai az ügyek kezelés során

0 31 31 0 0 31 0 31

E-közigazgatás

gyakorlata 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 62 62 0 0 0 62 62

A Közgazgatás informatikai támogatása

0 21 21 0 0 0 21 21

Elektronikus közigazgatás

0 21 21 0 0 0 21 21

Elektronikus ügyintézés 0 20 20 0 0 0 20 20

11

56

0-1

6 Ü

gy

féls

zolg

ála

ti

ko

mm

un

iká

ció

ma

gy

ar

és i

deg

en

ny

elv

en

Ügyfélszolgálati


0 0 77 0 77 0 0 77 0 77

Ügyfélszolgálati


Ügyfélszolgálati

kommunikáció magyar

és idegen nyelven

0 26 26 0 0 26 0 26

Kommunikációs technikák

0 31 31 0 0 31 0 31


0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Ügyfélszolgálati

kompetenciák 0 31 31 0 0 0 31 31



Ügyféltípusok,

kommunikációs stílusok 0

31 31 0 0 0 31 31

Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlatok magyar és idegen nyelven

0 31 31 0 0 0 31 31

11

38

5-1

6 M

ag

ya

r- é

s id

egen

nyel

vű

pa

na

szk

ezel

és Ügyfélszolgálati


0 0 62 0 62 0 0 62 0 62


problémakezelés

szempontjai

0 22 22 0 0 22 0 22


panaszügyek fajtái

0 30 30 0 0 30 0 30

Reklamáció kezelés

kommunikációja 0 10 10 0 0 10 0 10


0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 77 77 0 0 0 77 77

Szóbeli panasz kezelése 0 28 28 0 0 0 28 28

Írásbeli panasz kezelése 0 20 20 0 0 0 20 20

Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlatok magyar és idegen nyelven

0 29 29 0 0 0 29 29


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.


SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, KOLLÉGIUMA ÉS KÖNYVTÁRA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2018

7.4.10 Közszolgálati ügyintéző Közszolgálati ügykezelő mellékszakképesítéssel

KÖZSZOLGÁLATI ÜGYINTÉZŐ

52 345 04 KÖZSZOLGÁLATI ÜGYKEZELŐ mellékszakképesítéssel





valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.)

Korm. rendelet és

– a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint

egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül

helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet

alapján készült.


A szakképesítés azonosító száma: 54 34501

Szakképesítés megnevezése: Közszolgálati ügyintéző

A szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. Rendészet és közszolgálat





– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 70 óra, a 11. évfolyamot követően 70 óra;








Pályaalkalmassági követelmények: –



7.4.11 Közszolgálati ügyintéző képzés helyi tanterve 2018-tól



9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



Összesen


4 4 8 4

70

3 1

70

3 2,5 19 12 18 11,5

160

19 12

Összesen 8 12 4 5,5 31 29,5 31

11655-16

Magánbiztonság közszolgálati

ügykezelő számára


vagyonvédelem I.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

4


vagyonvédelem II.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

1

Személy- és vagyonőri és


ismeretek gyakorlat I.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

1



ismeretek gyakorlat II.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

1

11553-16


alapfeladatok


alapfeladatok I. fő szakképesítés 4

4 +

0,5


alapfeladatok II. fő szakképesítés 8 8+1


alapfeladatok III. fő szakképesítés 2 2


alapfeladatok IV. fő szakképesítés 1 1


alapfeladatok gyakorlat fő szakképesítés 1 1

11556-16

Társadalomismeret és szakmai

kommunikáció

Társadalomismeret és

kommunikáció

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

1



11632-16

Közszolgálati ügyintéző

alapfeladatok




gyakorlat fő szakképesítés 1,5 2 1,5 2

Jogi ismeretek I. fő szakképesítés 1 1

Jogi Ismeretek II. fő szakképesítés 2 2

11654-16

Rendvédelmi jog és közigazgatás Jogi ismeretek I.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

11552-16

Önvédelem és intézkedéstaktika

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat I.


Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat II.


Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat III.


Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat IV.


10069-12

Irodai asszisztensi feladatok Ügyviteli ismeretek II.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

1

10067-12

Gépírás, dokumentum készítés,

iratkezelés Ügyviteli ismeretek I.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

1

11657-16

Rendészeti szakmai idegen nyelv Rendészeti szakmai

idegen nyelv

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

1

11658-16

Rendészeti szakmai informatika Rendészeti szakmai

informatikai gyakorlat

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

1

11555-16

Ügykezelés a közszolgálatban

Ügykezelési ismeretek I. fő szakképesítés 4 4

Ügykezelési ismeretek II. fő szakképesítés 2,5 2,5

11559-16

E-közigazgatási ismeretek

E-közigazgatás elmélete fő szakképesítés 4 4

E-közigazgatás gyakorlata fő szakképesítés 2 2

11560-16

Ügyfélszolgálati kommunikáció

magyar és idegen nyelven

Ügyfélszolgálati

kommunikáció fő szakképesítés 3 3

Ügyfélszolgálati

kommunikáció gyakorlat fő szakképesítés 3 3



11385-12

Magyar- és idegen nyelvű

panaszkezelés

Ügyfélszolgálati

panaszkezelés fő szakképesítés 2 2

Ügyfélszolgálati

panaszkezelés gyakorlat fő szakképesítés 2,5 2,5

11553-16


alapfeladatok


alapfeladatok I.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő


alapfeladatok II.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő


alapfeladatok III.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő


alapfeladatok IV.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő


alapfeladatok gyakorlat

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő


alapfeladatok

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

11552-16

Önvédelem és intézkedéstaktika

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat I.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat II.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat III.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat IV.

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat

52 345 04

Közszolgálati

ügykezelő

Ágazati szakmai kompetenciák erősítése helyi tanterv szerint

A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű

oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.







9. 10. 11. 12.

Sza

kg

imn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2. o

. ö

ssze

s ó

rasz

áma

Nem

a f

ősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. ö

ssze

s ó

rasz

áma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s ó

rasz

áma

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a


A f

ő s

zak

kép

e-

síté

sre

vo

nat

ko

zó: Összesen

A t

antá

rgy

kap

cso

lód

ása

144 144 288 144 70

108 36 70

93 78

1488 453 1035

589 372

1996

648 415 160

589 372

2024

Összesen 288 432 144 171 961 1063 961



1237 óra (56,6%)



11

65

5-1

6

Mag

ánb

izto

nsá

g k

özs

zolg

álat

i ü

gy

kez

elő

szá

már

a


vagyonvédelem I.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 144 0 0 0 144 144 0

0 0 144 0 0 0 0 0

Általános

vagyonvédelmi és


36 36 36 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi

alapismeretek I.

9 9 9 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi

alapismeretek II.

9 9 9 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi


gépjármű be- és

kiléptetésének

szabályai

16 16 16 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi



szabályai

10 10 10 0 0 0 0 0



Személy- és

vagyonvédelmi

ismeretek: bolti


szabályai

10 10 10 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi

ismeretek:

szállítmányok kísérése

18 18 18 0 0 0 0 0

Támadáselhárító

eszközök 18 18 18 0 0 0 0 0


ismeretek 18 18 18 0 0 0 0 0


vagyonvédelem II.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő

0 0 0 0 0 0 31 0 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi

ismeretek:

járőrszolgálat


szabályai

31 31 31 0 0 0 0 0



Személy- és

vagyonőri és


ismeretek gyakorlat

I.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 0 36 0 0 36

36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Támadáselhárító

eszközök gyakorlat I. 22 22 22 0 0 0 0 0


gyakorlat 2 2 2 0 0 0 0 0

Személyek ki- és

beléptetése 4 4 4 0 0 0 0 0



Személy- és

vagyonőri

intézkedések

gyakorlása I.

4 4 4 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonőri és


ismeretek gyakorlat

II.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 0 0 0 31 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonvédelmi

ismeretek: a készenléti

járőrszolgálat

ellátásának szabályai

és a speciális őrzés

védelem

11 11 11 0 0 0 0 0

Személy- és

vagyonőri

intézkedések

gyakorlása II.

16 16 16 0 0 0 0 0

Járőrszolgálat

gyakorlat 4 4 4 0 0 0 0 0



11

55

3-1

6

Ren

dv

édel

mi

szer

vek

és

alap

fela

dat

ok

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok I.

fő s

zak

kép

esít

és

144 0 0 0 0 0 0 0 144

0 144

0 0 144 144 0 0 0 144

A magyarországi


története

36 36 36 36 0 0 0 36


alapismerete 12 12 12 12 0 0 0 12

Munkavédelem és

környezetvédelem 6 6 6 6 0 0 0 6

Az egyes rendvédelmi

szervek szervezete,

feladatai,

elhelyezkedésük a

közigazgatási

jogalkalmazás

rendszerében

18 18 18 18 0 0 0 18

A rendvédelmi

szervek, személyek és

egyéb rendészeti


szervezetek

intézkedései

24 24 24 24 0 0 0 24

Közlekedési

alapismeretek 30 30 30 30 0 0 0 30


nevelési

alapismeretek

18 18 18 18+18 0 0 0 18

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 288 0 0 0 0 0 288

0 288

0 0 288 288 0 0 0 288


ismeretek 36 36 36 36 0 0 0 36



Határrendészeti

ismeretek 72 72 72 72 0 0 0 72

Iparbiztonsági és


alapismeretek

36 36 36 36+36 0 0 0 36


műszaki

alapismeretek

36 36 36 36 0 0 0 36



Tűzoltó és

tűzmegelőzési

ismeretek

72 72 72 72 0 0 0 72

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok III.

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 72 0 0 0 72

0 72

0 0 72 72 0 0 0 72


ismeretek 36 36 36 36 0 0 0 36



eszközök

36 36 36 36 0 0 0 36

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok IV.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 31 0 31

0 31

0 0 31 36 0 0 0 36

Rendszerezés,

ismétlés 31 31 31 36 0 0 0 36

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 36 0 0 0 0 36

0 36

0 0 36 0 36 0 0 36



Tűzoltási

alapismeretek

gyakorlat

10 10 10 0 10 0 0 10


alapismeretek

gyakorlat

10 10 10 0 10 0 0 10

11

55

6-1

6

Tár

sad

alo

mis

mer

et é

s sz

akm

ai

ko

mm

un

ikác

ió

Társadalomismeret

és kommunikáció

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 0 36 0 0 36 36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Pszichológiai

alapismeretek

10 10 10 0 0 0 0 0

Szociológiai és


alapismeretek

6 6 6 0 0 0 0 0

Kriminológia

5 5 5 0 0 0 0 0

A szóbeli

kommunikáció

alapismeretei

6 6 6 0 0 0 0 0



Metakommunikációs

alapismeretek

4 4 4 0 0 0 0 0

Önismeret fejlesztése

5 5 5 0 0 0 0 0

11

63

2-1

6

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yin

téző

ala

pfe

ladat

ok

Közszolgálati

ügyintézői ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

186 0 186 0 0 186 0 186

Kormányablak

ügyintéző ismeretek 0 186 186 0 0 186 0 186

Közszolgálati

ügyintézői gyakorlat fő

sza

kk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 47 47

0 47 0 62 109 0 55 0 62 117

Szakmai

kommunikációt

fejlesztő gyakorlatok

22 22 22 0 26 0 0 26


nélkülözhetetlen


szakmai

kompetenciák

fejlesztésére

14 14 14 0 16 0 0 16

Kormányablak


ismeretek

11 11 62 73 0 13 0 62 75



Jogi ismeretek I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 36 0 0 0 36 0 36 0 0 36 36 0 0 0 36




munkavédelmi

alapismeretek

10 10 10 10 0 0 0 10



Jogi Ismeretek II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62 0 0 62 72 0 0 0 72

Szabálysértési

ismeretek 18 18 18 21 0 0 0 21


rész 12 12 12 14 0 0 0 14

Büntetőjog különös

rész 12 12 12 14 0 0 0 14

Büntetőeljárás-jogi és

büntetés-végrehajtási

alapismeretek

12 12 12 14 0 0 0 14

Speciális

kommunikációs

ismeretek

8 8 8 9 0 0 0 9

11

65

4-1

6

Ren

dv

édel

mi

jog é

s k

özi

gaz

gat

ás

Jogi ismeretek I.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0




munkavédelmi

alapismeretek

0 0 0 0 0 0 0 0





11

55

2-1

6

Ön

véd

elem

és

inté

zked

ésta

kti

ka

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 144 0 0 0 0 0 0 144

0 144

0 0 144 0 144 0 0 144

Fizikai erőnlét

fejlesztése I. 40 40 40 0 40 0 0 40

Önvédelmi

alapismeretek I. 26 26 26 0 26 0 0 26


gyakorlása, rögzítése 42 42 42 0 42 0 0 42


lövészeti

alapismeretek I.

36 36 36 0 36 0 0 36

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 108 0 0 0 0 108

0 108

0 0 108 0 108 0 0 108

Önvédelem és

közelharc 28 28 28 0 28 0 0 28

Önvédelem és

közelharc fogások

gyakorlása

30 30 30 0 30 0 0 30


követelményekre való

felkészülés

32 32 32 0 32 0 0 32

Lövészeti

alapismeretek - a

kiskaliberű

tűzfegyverek

18 18 18 0 18 0 0 18

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat III.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 36 0 0 36

0 36

0 0 36 0 36 0 0 36

A testi kényszer

alapjai 18 18 18 0 18 0 0 18

A testi kényszer

alaptechnikái 18 18 18 0 18 0 0 18



Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat IV.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 31 31

0 31

0 0 31 0 36 0 0 36

A testi kényszer

alaptechnikái és az

intézkedések taktikai

végrehajtása

31 31 31 0 36 0 0 36

10

06

9-1

2

Iro

dai

ass

zisz

ten

si

fela

dat

ok

Ügyviteli ismeretek

II.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő

0 0 0 0 0 0 0 31 31 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Ügyviteli folyamatok 11 11 11 0 0 0 0 0

Marketing ismeretek 8 8 8 0 0 0 0 0

Időgazdálkodás 4 4 4 0 0 0 0 0

Nyomtatvány és

adatbázis-kezelés 8 8 8 0 0 0 0 0

10

06

7-1

2

Gép

írás

, d

ok

um

entu

m

kés

zíté

s, i

ratk

ezel

és Ügyviteli ismeretek

I.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő

0 0 0 0 0 0 0 31 31 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0


Dokumentumok

szerkesztése, készítése 3 3 3 0 0 0 0 0


11

65

7-1

6

Ren

dés

zeti

sza

km

ai i

deg

en n

yel

v

Rendészeti szakmai

idegen nyelv

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő

0 0 0 0 0 0 31 0 31 31 0

0 0 31 0 0 0 0 0


Okmányfajták,

gépjárművekhez

kapcsolódó

kifejezések

12 12 12 0 0 0 0 0

Nyelvtani ismeretek

és rendészeti

szaknyelv fejlesztése

12 12 12 0 0 0 0 0



11

65

8-1

6

Ren

dés

zeti

sza

km

ai i

nfo

rmat

ika

Rendészeti szakmai

informatikai

gyakorlat

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 0 36 0 0 36

36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Rendészeti

szövegszerkesztés

alapjai

22 22 22 0 0 0 0 0

Rendészeti

nyilvántartó és

ügyintéző programok,

híradástechnikai

eszközök

8 8 8 0 0 0 0 0

Adminisztrációs

tevékenység a


6 6 6 0 0 0 0 0

11

55

5-1

6

Üg

yk

ezel

és a

kö

zszo

lgál

atb

an

Ügykezelési

ismeretek I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

124 0 124 0 0 124 0 124

Az ügyiratkezelés

szabályozása 0 31 31 0 0 31 0 31

Az ügyiratkezelés

folyamata 0 31 31 0 0 31 0 31

Adatvédelem és


A titkos ügykezelés

alapismeretei 0 31 31 0 0 31 0 31

Ügykezelési

ismeretek II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 78 78 0 0 0 78 78


Iratminták formai,



iktató program

kezelése, elektronikus

ügyintézés

0 19 19 0 0 0 19 19




11

55

9-1

6

E-k

özi

gaz

gat

ási

ism

eret

ek

E-közigazgatás

elmélete

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 124 0 124 0 0 124 0 124


E-ügyvitel 0 31 31 0 0 31 0 31

A közigazgatási

hatósági eljárás

szabályai az ügyek

kezelés során

0 31 31 0 0 31 0 31

E-közigazgatás

gyakorlata

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 62 62 0 0 0 62 62

A közigazgatás

informatikai

támogatása

0 21 21 0 0 0 21 21

Elektronikus

közigazgatás 0 21 21 0 0 0 21 21

Elektronikus

ügyintézés 0 20 20 0 0 0 20 20

11

56

0-1

6

Üg

yfé

lszo

lgál

ati

ko

mm

un

ikác

ió m

agy

ar é

s id

egen

ny

elv

en

Ügyfélszolgálati

kommunikáció

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

93 0 93 0 0 93 0 93

Ügyfélszolgálati


Ügyfélszolgálati

kommunikáció

magyar és idegen

nyelven

0 31 31 0 0 31 0 31

Kommunikációs

technikák 0 31 31 0 0 31 0 31

Ügyfélszolgálati

kommunikáció

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Ügyfélszolgálati

kompetenciák 0 31 31 0 0 0 31 31

Ügyféltípusok,

kommunikációs

stílusok

0 31 31 0 0 0 31 31

Ügyfélszolgálati

kommunikációs


idegen nyelven

0 31 31 0 0 0 31 31



11

38

5-1

2

Mag

yar

- és

id

egen

ny

elvű

pan

aszk

ezel

és

Ügyfélszolgálati

panaszkezelés

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

62 0 62 0 0 62 0 62


problémakezelés

szempontjai

0 22 22 0 0 22 0 22


panaszügyek fajtái 0 30 30 0 0 30 0 30

Reklamáció,

panaszkezelés

kommunikációja

0 10 10 0 0 10 0 10

Ügyfélszolgálati

panaszkezelés

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 77 77 0 0 0 77 77

Szóbeli panasz

kezelése 0 28 28 0 0 0 28 28

Írásbeli panasz

kezelése 0 20 20 0 0 0 20 20

Ügyfélszolgálati

panaszkezelés


idegen nyelven

0 29 29 0 0 0 29 29

11

55

3-1

6

Ren

dv

édel

mi

szer

vek

és

alap

fela

dat

ok


és alapfeladatok I.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

A magyarországi


története

0 0 0 0 0 0 0


és alapfeladatok II.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0


ismeretek 0 0 0 0 0 0 0


általános szabályai 0 0 0 0 0 0 0

Határrendészeti

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0

Iparbiztonsági és


alapismeretek

0 0 0 0 0 0 0


műszaki

alapismeretek

0 0 0 0 0 0 0



Tűzoltó és

tűzmegelőzési

ismeretek

0 0 0 0 0 0 0


és alapfeladatok III.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0


ismeretek 0 0 0 0 0 0 0



eszközök

0 0 0 0 0 0 0


és alapfeladatok IV.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Rendszerezés,

ismétlés 0 0 0 0 0 0 0


és alapfeladatok

gyakorlat

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0


ismeretek gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0

Tűzoltási

alapismeretek

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0


alapismeretek

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0


és alapfeladatok

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

A magyarországi


története

0 0 0 0 0 0 0


alapismerete 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelem és

környezetvédelem 0 0 0 0 0 0 0



11

55

2-1

6

Ön

véd

elem

és

inté

zked

ésta

kti

ka

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat I.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Fizikai erőnlét

fejlesztése I. 0 0 0 0 0 0 0

Önvédelmi

alapismeretek I. 0 0 0 0 0 0 0


gyakorlása, rögzítése 0 0 0 0 0 0 0


lövészeti

alapismeretek I.

0 0 0 0 0 0 0

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat II.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

ügy

kez

elő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Önvédelem és

közelharc 0 0 0 0 0 0 0

Önvédelem és

közelharc fogások

gyakorlása

0 0 0 0 0 0 0



felkészülés

0 0 0 0 0 0 0

Lövészeti

alapismeretek - a

kiskaliberű

tűzfegyverek

0 0 0 0 0 0 0

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat III.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

A testi kényszer

alapjai 0 0 0 0 0 0 0

A testi kényszer

alaptechnikái 0 0 0 0 0 0 0

Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat IV.

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

A testi kényszer

alaptechnikái 0 0 0 0 0 0 0



felkészülés III.

0 0 0 0 0 0 0



Önvédelem és

intézkedéstaktika

gyakorlat

52

345

04

Kö

zszo

lgál

ati

üg

yk

ezel

ő

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Fizikai erőnlét

fejlesztése I. 0 0 0 0 0 0 0

Önvédelmi

alapismeretek I. 0 0 0 0 0 0 0


gyakorlása, rögzítése 0 0 0 0 0 0 0

Ágazati szakmai

kompetenciák erősítése hel

yi

tan

terv

szer

int

0 0 0 0 46

46 0

0 0 46 0 0 0 0 0


A nem a főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

52 345 04 Közszolgálati ügykezelő 407 óra

helyi tanterv szerint 46 óra


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.






PROGRAMJA 2018

231

7.5 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSEK

7.5.1 Szociális gondozó és ápoló - OKJ 34 762 01 - nappali képzés (2016-tól)


A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletet alkalmazzuk a

szakközépiskolában oktatható szakképesítésnél.

A 2016/2017-es tanévtől alkalmazzuk ennek értelmében a szakképzési kerettantervet.

Szociális gondozó és ápoló képzés

34 762 01

A szakképzés jogi háttere




valamint




(VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a(z) 34 762 01 számú Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások










Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

vagy iskolai végzettség hiányában: —







PROGRAMJA 2018

232



A szakközépiskolai képzésben a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év

Ögy 140 140


Ögy 140 140

11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 791 óra/év


évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval







233

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szociális képzésben

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11.

évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 10 4,5 140

15,5 7,5 140

15 8 19 12,5 160

22 9,5

Összesen 14,5 23,0 23 31,5 31,5

11499-12


11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

10569-16 Gondozási-ápolási

alapfeladatok


kommunikációs gyakorlat 1,5 1,5 1 2,5 3


ismeretek 2,5 1,5 1 2,5 3

Pszichológiai alapismeretek 2,5 2 4

Egészségügyi alapismeretek 2 2,5 1,5 5,5 0,5

Ápolási, gondozási alapismeretek 3 1 3


gyakorlat 1,5 2 3

10570-16 A szükségletek

felmérése

Társadalomismeret 1,5 1,5

Klinikai ismeretek 5 5

Ápolási gyakorlat 2 2

Gondozási ismeretek 2 2



234

A gondozási szükségletek

felmérésének gyakorlata 1 1

Monitorozó gyakorlat 1,5 1 3

10571-16 Sajátos gondozási

feladatok

Szociális munka elmélete 3,5 4

Szociális munka gyakorlata 1 1

Szociális gondozás 4,5 5,5

Szociális gondozás gyakorlata 3,5 1 3

Mentálhigiéné 1 1,5

Esetmegbeszélés és szupervízió a

gyakorlaton 1,5 1,5


adminisztráció A szociális adminisztráció gyakorlata 1 1 1 1







235



Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül


évfolyam

Összesen

1. évfolyam 2. évfolyam

Összesen

e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

A szakképe-

sítésre

vonatkozó:

Összesen 360 162 140

558 270 140

466 247

2063

687 447 160

680 297

2111 Összesen 522 828 713 1134 977

Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) 1384 óra (59,1%) 1367 óra (60,2%)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) 679 óra (40,9%) 744 óra (39,8%)

11

499

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás

II.

Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 15 0 15 15 0 0 0 15

Munkajogi alapismeretek 4 4 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4 4 4

Álláskeresés 4 4 4 4

Munkanélküliség 3 3 3 3

11

497

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás

I.

Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 62 0 62 62 0 0 0 62

Nyelvtani rendszerezés 1 10 10 10 10


Nyelvi készségfejlesztés 22 22 22 22

Munkavállalói szókincs 20 20 20 20

10

56

9-1

6

Go

nd

ozá

si-

ápo

lá

si

alap

f

elad

at

ok


kommunikációs gyakorlat 0 54 0 54 0 31 139 0 90 0 93 183



236

Tanulástechnikai gyakorlat 54 54 42 42

A reális énkép szerepe a szociális

segítésben 18 18 16 16 32

A szakmai együttműködés és a segítő

kapcsolat 18 16 34 16 32 48

A veszteségek feldolgozása gyakorlat 15 15 29 29

A kongruens kommunikáció 18 18 16 16 32

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 90 0 54 0 31 0 175 89 0 93 0 182

Szociálpolitikai alapismeretek 36 18 54 53 53

A szociálpolitika intézményrendszere 18 18 18 18

Jogi és családjogi alapismeretek 36 36 32 32

A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások 16 16 32 32

Közigazgatási ismeretek 15 15 29 29

A szociális segítés etikája 36 36 18 18

Pszichológiai alapismeretek 90 0 72 0 0 0 162 143 0 0 0 143

Pszichológiai alapismeretek 36 36 36 36

Szociálpszichológiai jelenségek és

folyamatok 36 36 36 36

Az életút pszichológiája 18 36 54 35 35

A személyiség pszichológiája 36 36 36 36

Egészségügyi alapismeretek 72 0 90 0 47 0 209 197 0 15 0 212

Az emberi test felépítése, szerveződési

szintjei 54 54 54 54

Kórok és kórokok 36 36 36 36

A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés

szempontjai 32 32 36 36

A gyógyszerelés 15 15 15 15

A társadalmi helyzet és az egészség 18 18 18 18

Közegészségügyi és járványtani ismeretek 36 36 35 35

Egészségmegőrzés 18 18 18 18

Ápolási, gondozási alapismeretek 108 0 36 0 0 0 144 109 0 0 0 109

Általános ápolási ismertek 72 72 37 37

Gondozási alapismeretek 36 36 37 37



237

Az ápolás, gondozás dokumentációja 36 36 35 35


gyakorlat 0 54 0 72 0 0 126 0 107 0 0 107

Az ápolási folyamat megfigyelése 36 36 36 36

A gondozási folyamat megfigyelése 36 36 36 36

Elsősegélynyújtási gyakorlat 54 54 35 35

10

570

-16

A s

zük

ség

lete

k f

elm

érés

e

Társadalomismeret 0 0 54 0 0 0 54 0 0 45 0 45

A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység

okai 18 18 15 15

A mai magyar társadalom 18 18 15 15

A szükségletfelmérés módszerei 18 18 15 15

Klinikai ismeretek 0 0 180 0 0 0 180 0 0 154 0 154

A keringés, a vérképző, a légző- és az

emésztőrendszer betegségei 36 36 32 32

Pszichiátriai-, neurológia alapismeretek, az

érzékszervek betegségei 36 36 32 32

Endokrin, daganatos és sebészeti

beavatkozást igénylő betegségek 36 36 32 32

A kiválasztó-rendszer, nemi- és a

reumatológiai betegségek 36 36 20 20

Dietetikai ismeretek 18 18 13 13

Geriátriai ismeretek 18 18 25 25

Ápolási gyakorlat 0 0 0 72 0 0 72 0 71 0 0 71

Alapápolás belgyógyászati betegek körében 36 36 36 36

Alapápolás sebészeti beavatkozáson

átesettek körében 36 36 35 35

Gondozási ismeretek 0 0 72 0 0 0 72 72 0 0 0 72

A gondozási szükségletek felmérése 18 18 18 18

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők

körében 18 18 18 18

Gerontológia és az idősek rehabilitációja 18 18 18 18

Gondozás és rehabilitáció a

szenvedélybetegek körében 18 18 18 18

A gondozási szükségletek felmérésének

gyakorlata 0 0 0 36 0 0 36 0 35 0 0 35



238

A gondozási szükségletek felmérése idősek

körében 12 12 12 12

A gondozási szükségletek felmérése

fogyatékkal élők körében 12 12 11 11

A gondozási folyamat tervezése 12 12 12 12

Monitorozó gyakorlat 0 54 0 36 0 0 90 0 108 0 0 108

A szociális ellátás intézményei 36 36 36 36

Az egészségügyi ellátás intézményei 18 18 36 36

Egy intézmény részletes megismerése 36 36 36 36

10

571

-16

Saj

áto

s g

on

do

zási

fel

adat

ok

Szociális munka elmélete 0 0 0 0 109 0 109 0 0 124 0 124

Általános szociális munka 31 31 32 32

Szociális munka egyénekkel és családokkal 31 31 32 32

Szociális munka csoportokkal 31 31 32 32

Közösségi szociális munka 16 16 28 28

Szociális munka gyakorlata 0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 32 32

Egyénekkel és családokkal végzett szociális

munka gyakorlata 15 15 16 16

A csoportokkal végzett szociális munka

gyakorlata 8 8 8 8

Közösségi szociális munka gyakorlata 8 8 8 8

Szociális gondozás 0 0 0 0 140 0 140 0 0 170 0 170

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai 38 38 40 40

Aktivitás és foglalkoztatás 28 28 40 40

Háztartási ismeretek 28 28 31 31

Munka-, baleset- és tűzvédelem 10 10 16 16

A gyógyászati segédeszközök beszerzése 10 10 17 17

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

gondozása 26 26 26 26

Szociális gondozás gyakorlata 0 0 0 0 0 108 108 0 36 0 93 129

Idős emberek gondozása 40 40 6 32 38

Fogyatékkal élők gondozása 35 35 6 29 35

Foglalkozási gyakorlat 8 8 6 8 14

Háztartási gyakorlat 8 8 6 8 14

Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata 9 9 6 8 14



239

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

gondozása 8 8 6 8 14

Mentálhigiéné 0 0 0 0 31 0 31 0 0 48 0 48

Elméleti ismeretek 14 14 16 16

A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai 17 17 32 32

Esetmegbeszélés és szupervízió a

gyakorlaton 0 0 0 0 0 46 46 0 0 0 48 48

Esetmegbeszélés 31 31 32 32

Szupervízió 15 15 16 16

10

572

-16

Go

nd

ozá

si-

ápo

lási

adm

inis

ztrá

ció

A szociális adminisztráció gyakorlata 0 0 0 0 31 31 62 0 0 31 31 62

Az ápolás adminisztrációja 15 15 15 15

A gondozás adminisztrációja 16 16 16 16

Számítástechnika a gondozás

adminisztrációjában 31 31 31 31




PROGRAMJA 2018

240

7.5.1.1 Szociális gondozó és ápoló - OKJ 34 762 01 -3 éves nappali képzés értékelése

Értékelés: Az új 2016/2017-től induló kerettantervi képzéseknél a témakörök átlaga adja

atantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés és kerekítés szabályai a matematikai átlag szerint

alakulnak. Abban az esetben, ha több témakör van egy tantárgyon belül, és matematikai

középérték jön létre (pl. 3,5), eldöntendő hogy melyik témakör felé kerekítünk. A tantestület

megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési óratervekben

vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük.


„A tantárgy értékelésének módja: a teljesítmény és az értékelés mindig egyéni. A csoportos

munka során a csoportvezető a választott módszernek megfelelően egyéni és csoportos

visszajelzést ad. A fejlődés feltétele a jelenlét, amit a csoportvezető aláírásával igazol, és ez

megfelel a követelmények teljesítésének. A vizsgára bocsátás feltétele igazolás, amely

minimum „120 órás szakmai (60 óra kommunikációs, 60 óra személyiségfejlesztő)

készségfejlesztés” teljesítéséről szól.” (kerettanterv)

A félévi és az év végi értékelés szöveges: kiválóan megfelelt, megfelelt és nem megfelelt. A

kiválóan megfelelt- jeles érdemjegynek, a megfelelt- jó, a nem megfelelt- elégtelen

érdemjegynek felel meg.

A szociális gondozó- , ápoló monitorozó gyakorlat értékelési szempontjai:

A monitorozó gyakorlat helyszínei: szociális és egészségügyi intézmények.

A gyakorlat értékelése érdemjeggyel (1-től 5-ig) történik, a megadott szempontok figyelembe

vételével.

A monitorozás célja:

adott település egészségügyi-, szociális és civil szervezetek ellátó rendszerének, intézményeinek,

struktúrájának, feladatainak és belső rendszerének áttekintése, megismerése.

A gyakorlat során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a

tapasztalatokról

Az intézmény helye az adott település szociális-, egészségügyi ellátási rendszerében

Az intézmény profilja és tevékenységének rendszere, házirend

Az intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének megismerése

Az intézmény működését szabályozó jogszabályok, pénzforrási lehetőségeinek feltárása




PROGRAMJA 2018

241

Az intézmény belső struktúrájának, tárgyi-, személyi feltételeinek, működésének,

fenntartásának, döntési folyamatának megismerése

A kínált szolgáltatások és a kliensek szükségletei közötti viszony feltárása

Információk gyűjtése a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiről, lehetőségeiről

Az alkalmazott szupervízió formái; a munkacsoportok közötti együttműködés

Az intézmény adminisztrációja, gondozási-, ápolási-, mentális terv készítése

Gyakorlat során elvárt egyéni-, társas készségek, kompetenciák:

szakszerű kommunikáció a klienssel, beteggel, munkatársakkal, hozzátartozókkal

pontosság, munkarend, házirend betartása

tűz-, munkavédelmi szabályok megismerése, betartása és betarttatása

tiszta-, rendezett munkaruha, védőeszközök használata, rendezett, egyszerű külső

megjelenés

a szociális segítés etikájának, autonómia, intimitás, titoktartás szabályainak betartása




PROGRAMJA 2018

242

7.5.2 Szociális gondozó és ápoló képzés helyi óraterve 2016/17. tanévtől

2016. szeptember 1-től Össz 1/9. 2/10. 3/11.

Szociális gondozó és

ápoló OKJ 34 762 01

NAPPALI

I. félév II. félév

III.félév IV.félév

V.félév VI.félév E

lm

Gy

ak

.

ÖG

Y

Elm

Gy

ak

.

Elm

.

Gy

ak

.

ÖG

Y

Elm

Gy

ak

Elm

.

Gy

ak

.

Sza

km

ai

gya

k.

ÖG

Y

Elm

.

Gy

ak

.

Elm

Gy

ak

Sza

km

ai

gya

k.

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság szakmai

követelménymodul


biztonság tantárgy 18 1

tém

ak

örö

k

Munkavédelmi alapismeretek

4

Munkahelyek kialakítása

4

Munkavégzés személyi

feltételei

2

Munkaeszközök

biztonsága

2

Munkakörnyezeti hatások 2

Munkavédelmi jogi

ismeretek 4



Foglalkoztatás II. tantárgy 16

tém

ak

örö

k



Álláskeresés 4




Foglalkoztatás I. tantárgy 64

tém

ak

örö

k

Nyelvtani rendszerezés 1 10 2 2


Nyelvtani

készségfejlesztés 24





PROGRAMJA 2018

243


alapfeladatok szakmai

követelménymodul



tantárgy

tém

ak

örö

k

Tanulástechnikai

gyakorlat

54 2 1,5

A reális énkép szerepe a

szociális segítésben

18 1

A szakmai együttműködés

és a segítő kapcsolat

34 1 1

A veszteségek

feldolgozása gyakorlat

16 1

A kongruens kommunikáció

18 1


ismeretek tantárgy

tém

ak

örö

k

Szociálpolitikai

alapismeretek

54

1 1 1

A szociálpolitika

intézményrendszere

18 1

Jogi és családjogi alapismeretek

36 2

A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások

36 1 1

Közigazgatási osmeretek

18 1

A szociális segítés etikája

36 1 1


tantárgy

tém

ak

örö

k

Pszichológiai

alapismeretek 36 1 1

Szociálpszichológiai

jelenségek és folyamatok 36 1 1

Az életút pszichológiája

54 1 1 1

A személyiség

pszichológiája

36 1 1


tantárgy




PROGRAMJA 2018

244

tém

ak

örö

k

Az emberi test felépítése,

szerveződési szintjei 54 2 1

Kórok és kórokok 36 1 1

A betegség tünetei, a

betegmegfigyelés

szempontjai

34 1 1

A gyógyszerelés 18 1

A társadalmi helyzet és az

egészség

18 1

Közegészségügyi és járványtani ismeretek

36 1 1

Egészségmegőrzés 18 1

Ápolási, gondozási

alapismeretek tantárgy

tém

ak

örö

k

Általános ápolási

ismeretek 72 2 2

Gondozási alapismeretek 72 2 2

Az ápolás, gondozás

dokumentációja 36 1 1

Megfigyelési és

elsősegélynyújtási gyakorlat

tantárgy

70 70

tém

ak

örö

k

Az ápolási folyamat

megfigyelése 36 36

A gondozási folyamat

megfigyelése 36 36

Elsősegélynyújtási gyakorlat

72 2 2

10570-16 A szükségletek

felmérése szakmai

követelménymodul

Társadalomismeret tantárgy

tém

ak

örö

k

A társadalmi egyenlőtlenség és a

szegénység okai

18 1

A mai magyar társadalom 18 1

A szükségletfelmérés

módszerei 18 1

Klinikai ismeretek tantárgy

tém

ak

örö

k

A keringés, a vérképző, a

légző- és az emésztőrendszer

betegségei

54 3




PROGRAMJA 2018

245

Ideg-és elmegyógyászati

alapok, a bőr és az

érzékszervek betegségei

36 2

Endokrin, daganatos és

sebészeti beavatkozást igénylő betegségek

36 2

A kiválasztó-rendszer,

nemi és a reumetológiai

betegségek

36 2

Dieteikai ismeretek 18 1

Geriátriai ismeretek 36 2

Ápolási gyakorlat tantárgy 70 70

tém

a-k

örö

k Alapápolás a

belgyógyászati betegek körében

36 36 36

Alapápolás sebészeti

beavatkozáson átesettek körében

36 36 36

Gondozási ismeretek

tantárgy

tém

ak

örö

k


felmérése 36 2

Gondozás és rehabilitáció

fogyatékkal élők körében 18 1

Gerantológia és az idősek rehabilitációja

36 1 1

Gondozás és rehabilitáció

a szenvedélybetegek

körében

18 1


felmérésének gyakorlata

tantárgy

tém

ak

örö

k

A gondozási szükségletek felmérése idősek körében

12 12 12


felmérése fogyatékkal élők körében

12 12 12

A gondozási folyamat

tervezése 12 12 12




PROGRAMJA 2018

246

Monitorozó gyakorlat

tantárgy 36

tém

ak

örö

k

A szociális ellátás

intézményei 18 2

Az egészségügyi ellátás

intézményei 36 1

Egy intézmény részletes

megismerése 2

10571-16 Sajátos gondozási

feladatok szakmai

követelménymodul

Szociális munka elmélete

tantárgy

tém

ak

örö

k

Általános szociális munka 54 3

Szociális munka egyénekkel és családokkal

36 2

Szociális munka

családokkal 32 2

Közösségi szociális

munka 32 2

Szociális munka gyakorlata

tantárgy

tém

ak

örö

k

Egyénekkel és

családokkal végzett szociális munka

gyakorlata

15 15

A csoportokkal végzett

szociális munka gyakorlata

8 8

Közösségi szociális

munka gyakorlata 8 8

Szociális gondozás tantárgy

tém

ak

örö

k

Idős és fogyatékkal élő

emberek ellátásai 54 3

Aktivitrás és

foglalkoztatás 36 2

Háztartási ismeretek 36 2

Munka, baleset- és

tűzvédelem 10 1

A gyógyászati segédeszközök beszerzése

10 0,,5

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

27 2

Szociális gondozás gyakorlata

tantárgy 70 70




PROGRAMJA 2018

247

tém

ak

örö

k

Idős emberek gondozása 40 40

Fogyatékkal élők

gondozása 35 35

Foglalkozási gyakorlat 8 8

Háztartási gyakorlat 8 8

Munka, baleset- és

tűzvédelem gyakorlata 9 9

Gyógyíthatatlan betegek

és haldoklók gondozása 8 8

Mentálhigiéné tantárgy

tém

a-k

örö

k Elméleti ismeretek 16 1

A gondozás mentálhigiénés

vonatkozásai

32 2

Esetmegbeszélés és

szupervízió gyakorlaton

tantárgy

tém

a-k

örö

k

Esetmegbeszélés 36 2 1

Szupervízió 16 1

10572-16 Gondozási -ápolási

adminisztráció szakmai

követelménymodul

A szociális adminisztráció

tantárgy

Az ápolás

adminisztrációja 16 1

A gondozás

adminisztrációja 16 1

Számítástechnika a

gondozás

adminisztrációjában

31 1 1

Összesen: 2277 270 210 12 4 11 6,5

70 16 5 19 0

140 20 3 16 3

15,5 17,5 21 19 22,5 18,5

Heti óraszám: 17 17 24,667 25,3333 25,556 25,38




PROGRAMJA 2018

248

7.5.3 Rendészti őr OKJ 34 861 01 3 éves nappali képzés 2017-től


A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési

kerettantervekből a szakközépiskolában oktatható szakképzési kerettantervet alkalmazzuk.

Rendészeti őr képzés

34 861 01





valamint




(VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a(z) 34 861 01 számú, Rendészeti őr megnevezésű szakképesítés szakmai és


alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Rendészeti őr

A szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. Rendészet és közszolgálat


Elméleti képzési idő aránya: 50 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 50 %






Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

Bemeneti kompetenciák: 20/2013. (V. 28.) BM rendelet 3. számú mellékletében a Közszolgálat

szakmacsoportra meghatározott kompetenciák




Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek




PROGRAMJA 2018

249



250

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként rendészeti képzésben

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül


évfolyam

Összesen

1. évfolyam 2. évfolyam

Összesen


A szakképe-

sítésre

vonatkozó:


486 342 140

433,5 279

2062,5

653 486 160

511,5 465

2115,5 Összesen 522 828 712,5 1139 976,5

Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) 1171,5 óra (50%) 1164,5 óra (51,2%)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) 891 óra (50%) 951 óra (48,8%)

11

499

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás

II.






11

497

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás

I.






10

073

-12

Tit

kár

i

üg

yin

tézé

s

Üzleti adminisztráció gyakorlat 0 0 0 72 0 0 72 0 72 0 0 72

Irodai adminisztráció alapjai 0 0 0 36 0 0 36 0 36 0 0 36

Iroda tárgyi feltételei,

készletgazdálkodás 0 0 0 36 0 0 36 0 36 0 0 36

Ügyviteli ismeretek 0 0 36 0 0 0 36 36 0 0 0 36

Ügyviteli alapismeretek 0 0 9 0 0 0 9 9 0 0 0 9



251

Ügyviteli bizonylatok, folyamatok,

ügyviteli rend, programcsomag 0 0 9 0 0 0 9 9 0 0 0 9

Pénzügyi, számviteli előírások 0 0 9 0 0 0 9 9 0 0 0 9

Adózással kapcsolatos kötelezettségek 0 0 9 0 0 0 9 9 0 0 0 9

10

069

-12

Iro

dai

ass

zisz

ten

si f

elad

ato

k



Ügyviteli bizonylatok, folyamatok,

ügyviteli rend, programcsomag 0 0 16 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Pénzügyi, számviteli előírások 0 0 16 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Adózással kapcsolatos kötelezettségek 0 0 16 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Marketing alapjai 0 0 0 0 16 0 16 0 0 16 0 16

Marketing alapismeretek 0 0 0 0 8 0 8 0 0 8 0 8

Marketingkommunikáció 0 0 0 0 8 0 8 0 0 8 0 8

Időgazdálkodás 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Időtábla összeállítása, kezelése 0 0 0 0 8 0 8 0 0 8 0 8

Gazdasági feladatok fontossága,

időbesorolása 0 0 0 0 7 0 7 0 0 7 0 7

Nyomtatvány és adatbáziskezelés

gyakorlat 0 0 0 0 0 62 62 0 0 0 62 62

Nyomtványok ürlapok és egyéb

dokumentumok készítése 0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31

Adatok csoportosítása, rendszerezése

különböző szempontok szerint 0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31

11

552

-16

Ön

véd

elem

és

inté

zked

ésta

kti

ka

Önvédelem és Intézkedéstaktika I.

gyakorlat 0 144 0 0 0 0 144 0 144 0 0 144

Fizikai erőnlét fejlesztése 0 36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36

Önvédelmi alapismeretek 0 36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36

Önvédelmi fogások gyakorlása,

rögzítése 0 36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36

Fegyvertechnikai és lövészeti

alapismeretek 0 36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36

Önvédelem és Intézkedéstaktika II.

gyakorlat 0 0 0 144 0 0 144 0 144 0 0 144

Önvédelem és közelharc 0 0 0 18 0 0 18 0 18 0 0 18



252

Önvédelem és közelharc fogások

gyakorlása 0 0 0 24 0 0 24 0 24 0 0 24

Lövészeti alapismeretek -a kiskaliberű

tűzfegyverek 0 0 0 12 0 0 12 0 12 0 0 12


követelményekre felkészülés I. 0 0 0 36 0 0 36 0 36 0 0 36

Testi kényszer alapjai 0 0 0 18 0 0 18 0 18 0 0 18

Rendőri intézkedések alapjai 0 0 0 18 0 0 18 0 18 0 0 18

Személy- és vagyonőri intézkedések

gyakorlása 0 0 0 18 0 0 18 0 18 0 0 18

Önvédelem és Intézkedéstaktika III.

gyakorlat 0 0 0 0 0 124 124 0 0 0 124 124


követelményekre felkészülés II. 0 0 0 0 0 36 36 0 0 0 36 36

A testi kényszer alaptechnikái 0 0 0 0 0 36 36 0 0 0 36 36

Személy- és vagyonőri, valamint testőri

intézkedések gyakorlása 0 0 0 0 0 52 52 0 0 0 52 52

11

660

-16

Mag

ánb

izto

nsá

g r

end

észe

ti ő

r sz

ámár

a Magánbiztonság I. 54 0 0 0 0 0 54 54 0 0 0 54

Általános vagyonvédelmi és szolgálati

ismeretek 24 0 0 0 0 0 24 24 0 0 0 24

Személy és vagyonvédelmi

alapismeretek I. 15 0 0 0 0 0 15 15 0 0 0 15


alapismeretek II. 15 0 0 0 0 0 15 15 0 0 0 15


alapismeretek gyakorlat 0 72 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72

Védelmi rendszerek gyakorlat 0 10 0 0 0 0 10 0 10 0 0 10

Objektumvédelem gyakorlat 0 30 0 0 0 0 30 0 30 0 0 30

Rendezvénybiztosítás gyakorlat 0 32 0 0 0 0 32 0 32 0 0 32

Magánbiztonság II. 0 0 54 0 0 0 54 0 0 62 0 62

Személy és vagyonvédelmi ismeretek:

személy és gépjármű be és

kiléptetésének szabályai

0 0 30 0 0 0 30 0 0 34 0 34



253


recepciós szolgálat ellátásának

szabályai

0 0 12 0 0 0 12 0 0 14 0 14


bolti szolgálat ellátásának szabályai 0 0 12 0 0 0 12 0 0 14 0 14

Személy és vagyonvédelmi ismeretek

gyakorlat 0 0 0 72 0 0 72 0 0 0 93 93

Személyek ki és beléptetése gyakorlat 0 0 0 40 0 0 40 0 0 0 41 41

Recepciós szolgálat gyakorlat 0 0 0 16 0 0 16 0 0 0 26 26

Bolti szolgálat ellátásának szabályai

gyakorlat 0 0 0 16 0 0 16 0 0 0 26 26

Magánbiztonság III. 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

A támadáselhárító eszközök 0 0 0 0 12 0 12 0 0 12 0 12


szállítmányok kisérése és a

járőrszolgálat ellátásának szabályai

0 0 0 0 12 0 12 0 0 12 0 12


készenléti járőrszolgálat ellátásának

szabályai, speciális örzés-védelem

0 0 0 0 12 0 12 0 0 12 0 12

Testőri ismeretek 0 0 0 0 26 0 26 0 0 26 0 26

Személy- és vagyonőri és testőri

ismertek gyakorlat 0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31

Szállítmánykísérés gyakorlat 0 0 0 0 0 10 10 0 0 0 10 10

Járőrszolgálat gyakorlat 0 0 0 0 0 10 10 0 0 0 10 10

Testőri ismeretek gyakorlat 0 0 0 0 0 11 11 0 0 0 11 11

11

553

-16

Ren

dv

édel

mi

szer

vek

és

alap

fela

dat

ok Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok I. 126 0 0 0 0 0 126 126 0 0 0 126

A magyarországi rendvédelmi szervek

története 24 0 0 0 0 0 24 24 0 0 0 24

Rendvédelmi szervek alapismeretek 1 40 0 0 0 0 0 40 40 0 0 0 40

Rendvédelmi szervek alapismeretek 2 30 0 0 0 0 30 30 0 0 0 30



254

A rendvédelmi és a rendészeti

tevékenységet végző szervek,

személyek intézkedéseinek elhelyezése

a közigazgatási jogalkalmazás

rendszerében

20 0 0 0 0 0 20 20 0 0 0 20

Speciális munka-, baleset és

környezetvédelmi szabályok 12 0 0 0 0 12 12 0 0 0 12


alapfeladatok gyakorlat I. 0 18 0 0 0 0 18 0 18 0 0 18

Munkavédelem 0 6 0 0 0 0 6 0 6 0 0 6

Elsősegélynyújtás 0 6 0 0 0 0 6 0 6 0 0 6

Környezetvédelem 0 6 0 0 0 0 6 0 6 0 0 6


alapfeladatok II. 0 0 72 0 0 0 72 72 0 0 0 72

Általános szolgálati ismeretek 0 0 28 0 0 0 28 28 0 0 0 28

A szolgálatellátás általános szabályai 0 0 16 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Tűzoltó és tűzmegelőzési alapismeretek 0 0 14 0 0 0 14 14 0 0 0 14

Büntetés-végrehajtási nevelési

alapismeretek 0 0 14 0 0 0 14 14 0 0 0 14


alapfeladatok gyakorlat II. 0 0 0 36 0 0 36 0 0 0 62 62

Általános szolgálati ismeretek 0 0 0 12 0 0 12 0 0 0 22 22

Tűzoltási alapismeretek 0 0 0 12 0 0 12 0 0 0 20 20

Büntetés-végrehajtási alapismeretek 0 0 0 12 0 0 12 0 0 0 20 20


alapfeladatok III. 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Közlekedési alapismeretek 0 0 0 0 20 20 0 0 20 0 20

A kényszerítő és a támadáselhárító

eszközök 0 0 0 0 16 16 0 0 16 0 16

Határrendészeti ismeretek 0 0 0 0 18 18 0 0 18 0 18

Iparbiztonsági és katasztrófavédelmi

alapismeretek 0 0 0 0 8 8 0 0 8 0 8


alapfeladatok gyakorlat III. 0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31



255

A közúti közlekedés alapvető

gyakorlati ismeretei 0 0 0 0 0 15 15 0 0 0 15 15

A kényszerítő és a támadáselhárító

eszközök gyakorlati alkalmazásának

elhatárolása

0 0 0 0 0 11 11 0 0 0 11 11

Katasztrófavédelmi gyakorlati

alapismeretek 0 0 0 0 0 5 5 0 0 0 5 5

11

654

-16

Ren

dv

édel

mi

jog

és

kö

zig

azg

atás

Rendvédelmi jog és közigazgatás I. 72 0 0 0 0 0 72 72 0 0 0 72

Jogi alapismeretek 16 0 0 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Állam-, alkotmány-, nemzetközi jogi,

és munkavédelmi alapismeretek 16 0 0 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Polgári jog alapjai 14 0 0 0 0 0 14 14 0 0 0 14

Büntetőjog általános rész 14 0 0 0 0 0 14 14 0 0 0 14

Kriminalisztika 12 0 0 0 0 0 12 12 0 0 0 12

Rendvédelmi jog és közigazgatás II. 0 0 90 0 0 0 90 0 0 93 0 93

Büntetőjog különös rész 0 0 36 0 0 0 36 0 0 36 0 36

Szabálysértési alapismeretek 0 0 18 0 0 0 18 0 0 21 0 21

Szabálysértési ismeretek: a

helyszínbírságra és egyes

szabálysértésekre vonatkozó ismeretek

0 0 36 0 0 0 36 0 0 36 0 36

Rendvédelmi jog és közigazgatás III. 0 0 0 0 77,5 0 77,5 0 0 62 0 62

Büntetőeljárás és büntetés-végrehajtási

jogi alapismeretek 32 32 0 0 26 0 26

Közigazgatási alapismeretek 16 16 0 0 12 0 12

A közigazgatási hatósági eljárás 16 16 0 0 14 0 14

Fegyverzeti alapismeretek 6 6 0 0 5 0 5

Polgárőri alapismeretek 7,5 7,5 0 0 5 0 5

11

658

-16

Ren

dés

zeti

szak

mai

info

rmat

ika

Rendészeti informatika I. 0 0 72 0 0 0 72 72 0 0 0 72

Informatikai alapismeretek 0 0 24 0 0 0 24 24 0 0 0 24

Hiradástechnikai alapismeretek 0 0 24 0 0 0 24 24 0 0 0 24

Hiradástechnikai eszközök használata 0 0 24 0 0 0 24 24 0 0 0 24

Rendészeti informatika II. 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Rendészeti szövegszerkesztés alapjai 0 0 0 0 30 0 30 0 0 30 0 30



256

Rendészeti nyilvántartó és ügyintéző

programok 0 0 0 0 16 0 16 0 0 16 0 16

Adminisztrációs tevékenységek a

rendészeti munkában 0 0 0 0 16 0 16 0 0 16 0 16

11

657

-16

Ren

dés

zeti

sza

km

ai

ideg

en n

yel

v

Rendészeti idegen nyelv I. 0 0 72 0 0 0 72 72 0 0 0 72

Tudásszint felmérése, követelmények 0 0 4 0 0 0 4 4 0 0 0 4

Nyelvi alapozás 0 0 30 0 0 0 30 30 0 0 0 30

Okmányfajták 0 0 20 0 0 0 20 20 0 0 0 20

Gépjárművekhez kapcsolódó

kifejezések 0 0 18 0 0 0 18 18 0 0 0 18

Rendészeti idegen nyelv II. 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani ismeretek fejlesztése 0 0 0 0 20 0 20 0 0 20 0 20

Rendészeti szaknyelv fejlesztése 0 0 0 0 30 0 30 0 0 30 0 30

Gépjármű ellenőrzéséhez kapcsolódó

kifejezések 0 0 0 0 12 0 12 0 0 12 0 12

11

556

-16

Tár

sad

alo

mis

mer

et é

s sz

akm

ai k

om

mun

ikác

ió Társadalomismeret és szakmai

kommunikáció gyakorlat I. 0 36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36

A szóbeli kommunikáció alapismeretei 12 12 0 12 0 0 12

Metakommunikációs ismeretek 12 12 0 12 0 0 12

Önismeret fejlesztése 12 12 0 12 0 0 12

Társadalomismeret 0 0 18 0 0 0 18 0 0 15,5 0 15,5

Pszichológiai alapismeretek és a

személyiségfejlődés alapjai 6 6 0 0 5,5 0 5,5

Szociológiai és szociálpszichológiai

alapismeretek 8 8 0 0 6 0 6

Kriminológia 4 4 0 0 4 0 4


kommunikáció gyakorlat II. 0 0 0 18 0 0 18 0 0 0 31 31

Szakmai kommunikáció 6 6 0 0 0 11 11

Írásbeli kommunikáció 6 6 0 0 0 10 10

Gyakorlatok a rendvédelmi szervek

feladatellátásához nélkülözhetetlen

személyes, társas és szakmai

kompetenciák fejlesztésére

6 6 0 0 0 10 10



257


kommunikáció gyakorlat III. 0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31

Speciális rendvédelmi kommunikáció 0 0 0 0 0 12 12 0 0 0 12 12

Konfliktuskezelés 0 0 0 0 0 13 13 0 0 0 13 13

Stresszkezelés 0 0 0 0 0 6 6 0 0 0 6 6



258

7.5.4 Rendészeti őr képzés helyi tanterve 2018-tól



Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül


évfolyam 1. évfolyam

2.

évfolyam

heti óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 7 7,5 140

13,5 9,5 140

14 9 18,1 13,5 160

16,5 15

Összesen 14,5 23,0 23 31,6 31,5

11499-12


11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 1,7

10073-12 Titkári

ügyintézés

Üzleti adminisztráció

gyakorlat 2 2


10069-12 Irodai



Marketing alapjai 0,5 0,5

Időgazdálkodás 0,5 0,5

Nyomtatvány és 2 2



259

adatbáziskezelés gyakorlat

11552-16 Önvédelem és

intézkedéstaktika

Önvédelem és

Intézkedéstaktika I. gyakorlat 4+1 4

Önvédelem és

Intézkedéstaktika II. gyakorlat 4 4

Önvédelem és

Intézkedéstaktika III.

gyakorlat

4 4

11660-16

Magánbiztonság

rendészeti őr számára

Magánbiztonság I. 1,5+0,5 1,5


alapismeretek gyakorlat 2 2

Magánbiztonság II. 1,5 2


ismeretek gyakorlat 2 3

Magánbiztonság III. 2 2


testőri ismertek gyakorlat 1 1

11553-16 Rendvédelmi

szervek és alapfeladatok


alapfeladatok I. 3,5+0,5 3,5


alapfeladatok gyakorlat I. 0,5+0,5 0,5


alapfeladatok II. 2 2


alapfeladatok gyakorlat II. 1 2


alapfeladatok III. 2 2


alapfeladatok gyakorlat III. 1 1

11654-16 Rendvédelmi Rendvédelmi jog és 2 2



260

jog és közigazgatás közigazgatás I.

Rendvédelmi jog és

közigazgatás II. 2,5 3


közigazgatás III. 2,5 2

11658-16 Rendészeti

szakmai informatika

Rendészeti informatika I. 2 2

Rendészeti informatika II. 2 2

11657-16 Rendészeti

szakmai idegen nyelv

Rendészeti idegen nyelv I. 2 2

Rendészeti idegen nyelv II. 2 2

11556-16




kommunikáció gyakorlat I. 1 1

Társadalomismeret 0,5 0,5


kommunikáció gyakorlat II. 0,5 1


kommunikáció gyakorlat III. 1 1







261



Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti

oktatás nélkül


évfolyam

Összesen

1. évfolyam 2.

évfolyam

Összesen


A

szakképe-

sítésre

vonatkozó:


486 342 140

433,5 279

2062,5

653 486 160

511,5 465

2115,5

Összesen 522 828 712,5 1139 976,5

Elméleti óraszámok (arány

ögy-vel) 1171,5 óra (50%) 1164,5 óra (51,2%)


(arány ögy-vel) 891 óra (50%) 951 óra (48,8%)

11499

-12

Fogla

lkozt

atás

II.






1149

7-1

2

Fogla

lkozt

atás

I.






1007

3-1

2

Tit

ká

ri

ügyin

tézé

s Üzleti adminisztráció

gyakorlat 0 0 0 72 0 0 72 0 72 0 0 72



262

Irodai adminisztráció

alapjai 0 0 0 36 0 0 36 0 36 0 0 36

Iroda tárgyi feltételei,

készletgazdálkodás 0 0 0 36 0 0 36 0 36 0 0 36



Ügyviteli bizonylatok,

folyamatok, ügyviteli rend,

programcsomag

0 0 9 0 0 0 9 9 0 0 0 9

Pénzügyi, számviteli

előírások 0 0 9 0 0 0 9 9 0 0 0 9

Adózással kapcsolatos

kötelezettségek 0 0 9 0 0 0 9 9 0 0 0 9

10069-1

2 I

rodai

ass

zisz

tensi

fel

adat

ok



Ügyviteli bizonylatok,

folyamatok, ügyviteli rend,

programcsomag

0 0 16 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Pénzügyi, számviteli

előírások 0 0 16 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Adózással kapcsolatos

kötelezettségek 0 0 16 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Marketing alapjai 0 0 0 0 16 0 16 0 0 16 0 16

Marketing alapismeretek 0 0 0 0 8 0 8 0 0 8 0 8

Marketingkommunikáció 0 0 0 0 8 0 8 0 0 8 0 8

Időgazdálkodás 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Időtábla összeállítása,

kezelése 0 0 0 0 8 0 8 0 0 8 0 8

Gazdasági feladatok

fontossága, időbesorolása 0 0 0 0 7 0 7 0 0 7 0 7



263

Nyomtatvány és

adatbáziskezelés

gyakorlat

0 0 0 0 0 62 62 0 0 0 62 62

Nyomtványok ürlapok és

egyéb dokumentumok

készítése

0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31

Adatok csoportosítása,

rendszerezése különböző

szempontok szerint

0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31

11552-1

6 Ö

nvéd

elem

és

inté

zked

ésta

kti

ka

Önvédelem és

Intézkedéstaktika I.

gyakorlat

0 144+36 0 0 0 0 144 0 144 0 0 144

Fizikai erőnlét fejlesztése 0 36+36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36

Önvédelmi alapismeretek 0 36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36


gyakorlása, rögzítése 0 36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36


lövészeti alapismeretek 0 36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36

Önvédelem és

Intézkedéstaktika II.

gyakorlat

0 0 0 144 0 0 144 0 144 0 0 144

Önvédelem és közelharc 0 0 0 18 0 0 18 0 18 0 0 18

Önvédelem és közelharc

fogások gyakorlása 0 0 0 24 0 0 24 0 24 0 0 24

Lövészeti alapismeretek -a

kiskaliberű tűzfegyverek 0 0 0 12 0 0 12 0 12 0 0 12


követelményekre

felkészülés I.

0 0 0 36 0 0 36 0 36 0 0 36

Testi kényszer alapjai 0 0 0 18 0 0 18 0 18 0 0 18

Rendőri intézkedések 0 0 0 18 0 0 18 0 18 0 0 18



264

alapjai


intézkedések gyakorlása 0 0 0 18 0 0 18 0 18 0 0 18

Önvédelem és

Intézkedéstaktika III.

gyakorlat

0 0 0 0 0 124 124 0 0 0 124 124


követelményekre

felkészülés II.

0 0 0 0 0 36 36 0 0 0 36 36

A testi kényszer

alaptechnikái 0 0 0 0 0 36 36 0 0 0 36 36

Személy- és vagyonőri,

valamint testőri

intézkedések gyakorlása

0 0 0 0 0 52 52 0 0 0 52 52

11660-1

6 M

agán

biz

tonsá

g r

endés

zeti

őr

szám

ára

Magánbiztonság I. 54+18 0 0 0 0 0 54 54 0 0 0 54

Általános vagyonvédelmi

és szolgálati ismeretek 24+12 0 0 0 0 0 24 24 0 0 0 24


alapismeretek I. 15+3 0 0 0 0 0 15 15 0 0 0 15


alapismeretek II. 15+3 0 0 0 0 0 15 15 0 0 0 15

Személy és

vagyonvédelmi

alapismeretek gyakorlat

0 72 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72

Védelmi rendszerek

gyakorlat 0 10 0 0 0 0 10 0 10 0 0 10

Objektumvédelem

gyakorlat 0 30 0 0 0 0 30 0 30 0 0 30

Rendezvénybiztosítás

gyakorlat 0 32 0 0 0 0 32 0 32 0 0 32

Magánbiztonság II. 0 0 54 0 0 0 54 0 0 62 0 62



265



gépjármű be és

kiléptetésének szabályai

0 0 30 0 0 0 30 0 0 34 0 34




szabályai

0 0 12 0 0 0 12 0 0 14 0 14


ismeretek: bolti szolgálat


0 0 12 0 0 0 12 0 0 14 0 14

Személy és

vagyonvédelmi ismeretek

gyakorlat

0 0 0 72 0 0 72 0 0 0 93 93

Személyek ki és

beléptetése gyakorlat 0 0 0 40 0 0 40 0 0 0 41 41

Recepciós szolgálat

gyakorlat 0 0 0 16 0 0 16 0 0 0 26 26

Bolti szolgálat ellátásának

szabályai gyakorlat 0 0 0 16 0 0 16 0 0 0 26 26

Magánbiztonság III. 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

A támadáselhárító

eszközök 0 0 0 0 12 0 12 0 0 12 0 12


ismeretek: szállítmányok

kisérése és a járőrszolgálat


0 0 0 0 12 0 12 0 0 12 0 12


ismeretek: készenléti

járőrszolgálat ellátásának

szabályai, speciális örzés-

védelem

0 0 0 0 12 0 12 0 0 12 0 12



266

Testőri ismeretek 0 0 0 0 26 0 26 0 0 26 0 26


testőri ismertek gyakorlat 0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31


gyakorlat 0 0 0 0 0 10 10 0 0 0 10 10

Járőrszolgálat gyakorlat 0 0 0 0 0 10 10 0 0 0 10 10

Testőri ismeretek gyakorlat 0 0 0 0 0 11 11 0 0 0 11 11

11553-1

6 R

endvéd

elm

i sz

ervek

és

alap

fela

dat

ok


alapfeladatok I. 126+18 0 0 0 0 0 126 126 0 0 0 126

A magyarországi


története

24 0 0 0 0 0 24 24 0 0 0 24


alapismeretek 1 40 0 0 0 0 0 40 40 0 0 0 40


alapismeretek 2 30 0 0 0 0 30 30 0 0 0 30


rendészeti tevékenységet

végző szervek, személyek

intézkedéseinek

elhelyezése a közigazgatási

jogalkalmazás

rendszerében

20+12 0 0 0 0 0 20 20 0 0 0 20

Speciális munka-, baleset

és környezetvédelmi

szabályok

12+6 0 0 0 0 12 12 0 0 0 12



I.

0 18+18 0 0 0 0 18 0 18 0 0 18

Munkavédelem 0 6+6 0 0 0 0 6 0 6 0 0 6

Elsősegélynyújtás 0 6+6 0 0 0 0 6 0 6 0 0 6



267

Környezetvédelem 0 6+6 0 0 0 0 6 0 6 0 0 6


alapfeladatok II. 0 0 72 0 0 0 72 72 0 0 0 72


ismeretek 0 0 28 0 0 0 28 28 0 0 0 28

A szolgálatellátás általános

szabályai 0 0 16 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Tűzoltó és tűzmegelőzési

alapismeretek 0 0 14 0 0 0 14 14 0 0 0 14


nevelési alapismeretek 0 0 14 0 0 0 14 14 0 0 0 14



II.

0 0 0 36 0 0 36 0 0 0 62 62


ismeretek 0 0 0 12 0 0 12 0 0 0 22 22

Tűzoltási alapismeretek 0 0 0 12 0 0 12 0 0 0 20 20


alapismeretek 0 0 0 12 0 0 12 0 0 0 20 20


alapfeladatok III. 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Közlekedési alapismeretek 0 0 0 0 20 20 0 0 20 0 20


támadáselhárító eszközök 0 0 0 0 16 16 0 0 16 0 16

Határrendészeti ismeretek 0 0 0 0 18 18 0 0 18 0 18

Iparbiztonsági és


alapismeretek

0 0 0 0 8 8 0 0 8 0 8



III.

0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31



268

A közúti közlekedés

alapvető gyakorlati

ismeretei

0 0 0 0 0 15 15 0 0 0 15 15


támadáselhárító eszközök

gyakorlati alkalmazásának

elhatárolása

0 0 0 0 0 11 11 0 0 0 11 11


gyakorlati alapismeretek 0 0 0 0 0 5 5 0 0 0 5 5

11

654-1

6 R

endvéd

elm

i jo

g é

s közi

gaz

gat

ás


közigazgatás I. 72 0 0 0 0 0 72 72 0 0 0 72

Jogi alapismeretek 16 0 0 0 0 0 16 16 0 0 0 16



munkavédelmi

alapismeretek

16 0 0 0 0 0 16 16 0 0 0 16

Polgári jog alapjai 14 0 0 0 0 0 14 14 0 0 0 14

Büntetőjog általános rész 14 0 0 0 0 0 14 14 0 0 0 14

Kriminalisztika 12 0 0 0 0 0 12 12 0 0 0 12


közigazgatás II. 0 0 90 0 0 0 90 0 0 93 0 93

Büntetőjog különös rész 0 0 36 0 0 0 36 0 0 36 0 36

Szabálysértési

alapismeretek 0 0 18 0 0 0 18 0 0 21 0 21

Szabálysértési ismeretek: a

helyszínbírságra és egyes

szabálysértésekre

vonatkozó ismeretek

0 0 36 0 0 0 36 0 0 36 0 36


közigazgatás III. 0 0 0 0 77,5 0 77,5 0 0 62 0 62

Büntetőeljárás és büntetés- 32 32 0 0 26 0 26



269

végrehajtási jogi

alapismeretek

Közigazgatási

alapismeretek 16 16 0 0 12 0 12

A közigazgatási hatósági

eljárás 16 16 0 0 14 0 14

Fegyverzeti alapismeretek 6 6 0 0 5 0 5

Polgárőri alapismeretek 7,5 7,5 0 0 5 0 5

11658-1

6 R

endés

zeti

sza

km

ai i

nfo

rmat

ika

Rendészeti informatika I. 0 0 72 0 0 0 72 72 0 0 0 72

Informatikai alapismeretek 0 0 24 0 0 0 24 24 0 0 0 24

Hiradástechnikai

alapismeretek 0 0 24 0 0 0 24 24 0 0 0 24

Hiradástechnikai eszközök

használata 0 0 24 0 0 0 24 24 0 0 0 24

Rendészeti informatika

II. 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Rendészeti

szövegszerkesztés alapjai 0 0 0 0 30 0 30 0 0 30 0 30

Rendészeti nyilvántartó és

ügyintéző programok 0 0 0 0 16 0 16 0 0 16 0 16

Adminisztrációs

tevékenységek a rendészeti

munkában

0 0 0 0 16 0 16 0 0 16 0 16

11657-1

6 R

endés

zeti

szak

mai

ideg

en n

yel

v

Rendészeti idegen nyelv I. 0 0 72 0 0 0 72 72 0 0 0 72


követelmények 0 0 4 0 0 0 4 4 0 0 0 4

Nyelvi alapozás 0 0 30 0 0 0 30 30 0 0 0 30

Okmányfajták 0 0 20 0 0 0 20 20 0 0 0 20

Gépjárművekhez

kapcsolódó kifejezések 0 0 18 0 0 0 18 18 0 0 0 18

Rendészeti idegen nyelv 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62



270

II.

Nyelvtani ismeretek

fejlesztése 0 0 0 0 20 0 20 0 0 20 0 20

Rendészeti szaknyelv

fejlesztése 0 0 0 0 30 0 30 0 0 30 0 30

Gépjármű ellenőrzéséhez

kapcsolódó kifejezések 0 0 0 0 12 0 12 0 0 12 0 12

11556

-16 T

ársa

dal

om

ism

eret

és

szak

mai

kom

munik

áció



gyakorlat I.

0 36 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36

A szóbeli kommunikáció

alapismeretei 12 12 0 12 0 0 12

Metakommunikációs

ismeretek 12 12 0 12 0 0 12

Önismeret fejlesztése 12 12 0 12 0 0 12

Társadalomismeret 0 0 18 0 0 0 18 0 0 15,5 0 15,5

Pszichológiai

alapismeretek és a

személyiségfejlődés alapjai

6 6 0 0 5,5 0 5,5

Szociológiai és


alapismeretek

8 8 0 0 6 0 6

Kriminológia 4 4 0 0 4 0 4



gyakorlat II.

0 0 0 18 0 0 18 0 0 0 31 31

Szakmai kommunikáció 6 6 0 0 0 11 11

Írásbeli kommunikáció 6 6 0 0 0 10 10

Gyakorlatok a rendvédelmi

szervek feladatellátásához

nélkülözhetetlen

6 6 0 0 0 10 10



271



fejlesztésére



gyakorlat III.

0 0 0 0 0 31 31 0 0 0 31 31

Speciális rendvédelmi

kommunikáció 0 0 0 0 0 12 12 0 0 0 12 12

Konfliktuskezelés 0 0 0 0 0 13 13 0 0 0 13 13

Stresszkezelés 0 0 0 0 0 6 6 0 0 0 6 6


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói

éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.






PROGRAMJA 2018

272

7.6 ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ NAPPALI SZAKKÉPESÍTÉSEK


Az iskolánk a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet alapján meghatározott szakképzési

kerettantervet alkalmazza.

54 723 02 GYAKORLÓ ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS





valamint




(VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a(z) 54 723 02 számú, Gyakorló ápoló megnevezésű szakképesítés szakmai és


alapján készült.










– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;












PROGRAMJA 2018

273

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

7.6.1 Gyakorló ápoló képzés helyi tanterve 2016-tól

2016.

szep

tem

ber

1-t

ől

NA

PP

AL

I


Elm

Gyak

.

Elm

Gyak

.

ÖG

Y

Elm

Gyak

.

Szakmai idegen nyelv 4 4

16

16 16 0,5



Álláskeresés 4 4


62

62 62 2





18 18 0,5









13. 14

tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k


követelménymodul







PROGRAMJA 2018

274

162 162









72 72




180 180


Csecsemő és kisgyermekgondozás 18 18 0,5

Akadályozott ember gondozása 18 18 0,5

Ápolástudomány 18 18 0,5

Ápoláslélektan 18 18 0,5

Betegmegfigyelés 36 36 1


162 162



Emésztés-kiválasztás-szaporodás szervrendszere28 28 0,75

Az idegrendszer, endokrin rendszer,

érzékszervek anatómiája, élettana24 24 0,75



126 126









tém

akö

rök

tém

akö

rök

tém

ak

örö

k




tém

akö

rök





követelménymodul

tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

275

72 72




Terápia 18 18 0,5


324 9


Sebészet, traumatológia gyakorlat 100


0

Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárásoknál 0

Asszisztensi feladatok bőrgyógyászat és a

szemészet területén0

Asszisztensi feladatok fül-orr-gégészeti területen 0

Asszisztensi feladatok urológiai területen 0

Asszisztensi feladatok nőgyógyászati területen 0

Asszisztensi feladatok neurológiai és pszichiátriai

területen0

Dokumentáció vezetése a járóbetegellátásban 0

Prevenció 0

Rehabilitáció 0

Személyiségfejlesztés önismeret 0

0

Betegirányítás 0

Szakrendelések 0

Diagnosztikai gyakorlatok 0

109 109 3,5





Perioperatív ellátás 16 16 0,5


62 62 2

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz8 8 0,25




Diagnosztikai és terápiás alapismeretek tantárgy

tém

akö

rök

tém

akö

rök

tém

akö

rök


tém

akö

rök

tém

akö

rök


tém

akö

rök







követelménymodul




PROGRAMJA 2018

276

7.6.2 GYAKORLÓ ÁPOLÓ KÉPZÉS 2018-tól


Iskolánk az 5/2018. (VII.9.) ITM rendelet alapján alkalmazza a szakképzési kerettantervet. Ez

alapján készítettük el a helyi tantervet.

543 17,5










sürgősségi osztályon 55

78 78 2,5




Betegoktatás 9 9 0,25


93 3




160

1119 1120

Heti óraszám 26 9 160 14,5 20,5

Heti óraszám összesen

tém

akö

rök


követelménymodul


35 35

tém

akö

rök


tém

akö

rök


Összesen





PROGRAMJA 2018

277

7.6.3 Gyakorló ápoló képzés helyi tanterve 2018-tól

2018.

szep

tem

ber

1-t

ől

NA

PP

AL

I


Öss

z.

Elm

Gyak

.

Elm

Gyak

.

ÖG

Y

Elm

Gyak

.


16

16 16 0,5



Álláskeresés 4 4


62

62 62 2





18 18 0,5







162 162 4,5









72 72 2





követelménymodul






13. 14



követelménymodul

tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k


tém

ak

örö

kté

mak

örö

k




PROGRAMJA 2018

278

180 180 5







Betegmegfigyelés 36 36 1

162 162 4,5








126 126 3,5







72 72 2




Terápia 18 18 0,5


198 5,5




tém

akörö

kté

mak

örö

k



tém

akörö

k


tém

akörö

k




tém

akörö

k






PROGRAMJA 2018

279

0








területen0


Prevenció 0

Rehabilitáció 0


0

Betegirányítás 0

Szakrendelések 0


109 109 3,5







62 62 2





543 17,5











tém

akörö

k


tém

akörö

kté

mak

örö

k


követelménymodul







tém

akörö

kté

mak

örö

k




PROGRAMJA 2018

280

78 78 2,5






93 3




160

1119 994

Heti óraszám 26 5,5 160 14,5 20,5


11152-16 Egészségnevelő és- fejlesztő tevékenység



31,5 35

tém

akörö

k


tém

akörö

k


Összesen




PROGRAMJA 2018

281

7.6.4 GYAKORLÓ CSECSEMŐ-ÉS GYERMEKÁPOLÓ 2018-tól




7.6.5 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló képzés helyi tanterve

2018.

szep

tem

ber

1-t

ől Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

54 723 03 NAPPALI

Öss

z.

Elm

Gyak

Elm

Gyak

Ögy

Elm

Gyak


15 15 0,5



Álláskeresés 4


62 62 2





13


14

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k







PROGRAMJA 2018

282

18 0,5







162 4,5









72 2




180 5


Csecsemő és kisgyermekgondozás 18 18 0,5Akadályozott ember gondozása 18 18 0,5Ápolástudomány 18 18 0,5Ápoláslélektan 18 18 0,5Ápolási beavatkozások 36 36 1Betegmegfigyelés 36 36 1

160

Csecsemő és kisgyermekgondozás gyakorlat

Gondozási feladatok felnőttkorban

Járóbetegellátási gyakorlat

162 4,5

Anatómia-élettan alapjai, a mozgásrendszer 18 18 0,5

A keringés és a légzés anatómiája és élettana 20 20 0,5

Emésztés-kiválasztás-szaporodás szervrendszere 28 28 0,75



Mikrobiológia, járványtan, általános kórtan 36 36 1



tém

akörö

k






követelménymodul



követelménymodul

tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k


tém

akörö

k


tém

akörö

k




PROGRAMJA 2018

283

126 3,5







72 2

Diagnosztikai alapismeretek 18 0,5

Labor diagnosztikai alapismeretek 9 0,25

Képalkotó diagnosztika alapjai 9 0,25

Terápia 18 0,5

Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés 18 0,5

5,5

Belgyógyászati gyakorlat

Sebészet, traumatológia gyakorlat

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

170 2,5

Diagnosztikai alapozó ismeretek 28 28

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz 47 47

Mindennapos beavatkozások 38 38

Eszközös/műszeres vizsgálatok és beavatkozások 57 57

171 2,5

Gyógyszereléssel kapcsolatos feladatok38 38

Ápolási feladatok terápiás beavatkozásoknál 55 55

Dietetika 47 47

Homeosztázis 31 31

170 7

Eszközös/műszeres beavatkozások előkészítése 57 57

Mintavétel a gyakorlatban 56 56

Diagnosztikus vizsgálatokkal összefüggő feladatok 57 57

171 7

Mindennapos beavatkozások gyakorlata 57 57

Gyógyszerelés a gyakorlatban 57 57

Speciális feladatok 57 57

tém

akö

rök



tém

akö

rök

11153-16 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szakmai

követelménymodul

Diagnosztikai ismeretek csecsemő- és gyermekkorban

tantárgy

tém

akö

rök


Terápiás ismeretek csecsemő- és gyermekkorban tantárgy

tém

akö

rök

Terápiás beavatkozások gyakorlata tantárgy

tém

akö

rök

Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata tantárgy

tém

akö

rök

tém

akö

rök




PROGRAMJA 2018

284

62 1,5

Egészségmegőrzés-egészségnevelés 32 32

Mentálhigiéne 15 15

Közösségi ápolás 15 15

76 3

Gondozástan 40 40

Fejlődés elősegítése 30 30

Egészségfejlesztés 6 6

78 1

Harmadlagos megelőzés 26

Otthonápolás 26

Speciális nevelési igényű gyermekek 26

61 2

Oktatás 34 34

A rehabilitáció eszközei 21 21

Az ápoló szerepe a habilitációban, rehabilitációban 6 6

1123 417 26 5,5 160 12,5 20,5

Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban tantárgy

tém

akörö

k

Egészséggondozás-fejlesztés gyakorlat tantárgy

tém

akörö

k

31,5 33

tém

akörö

k

Összesen

Heti óraszám

Egészséggondozás-fejlesztés tantárgy

11154-16 Egészségfejlesztés, egészségnevelés szakmai

követelménymodul

Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban

tantárgy

tém

akörö

k




PROGRAMJA 2018

285

7.7 KISGYERMEKGONDOZÓ-NEVELŐ 2018-tól




7.7.1 Kisgyermekgondozó-, nevelő képzés helyi tanterve 2018-tól

2018.

szep

tem

b

er 1

-tő

l


54 761 02

A tantárgy

kapcsolódása Öss

z.

Elm

Dem

Öss

z.

Elm

Dem

Elm

Gy

ak

ÖG

Y

Elm

Gy

ak


15 0,5



Álláskeresés 4 4


62 2





13. évfolyam

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök



fő s

zak

kép

esítés



fő s

zak

kép

esítés

14. évfolyam




PROGRAMJA 2018

286

144 4


A kongruens kommunikáció 15 15 0,25

Viselkedéskultúra 20 20 0,5

A reális énkép szerepe a szociális segítésben 72 72 2

Kommunikáció, a szakmai együttműködés készségei 25 25 1

235 6,5


Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek 36 36 1

Társadalmi struktúra, a mai magyar társadalom 36 36 1


intézményrendszere31 31 1



Család és életmód 36 36 1




144 4

Szociológiai alapismereti gyakorlat 36 36

Szociálpolitikai monitorozás, az intézmény megismerése 90 90

Gyakorlat a család és életmód körében 18 18

157 4,5


A személyiség pszichológiája 48 48 1,5

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok 47 47 1,5

Pedagógiai ismeretek 44 44 1

108 3

Az emberi test felépítése és működése 36 36 1

Kórok és kórokok, a betegmegfigyelés szempontjai 36 36 1

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei 36 36 1

72 2

Elsősegélynyújtás 36 36

Elsősegélynújtási gyakorlata 36 36

36 1


Közegészségügyi és járványtani ismeretek 18 18

36 1











tém

ak

örö

k


tém

ak

örö

k




fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő

szak

kép

esíté

s

tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k

fő s

zakkép

esítés

fő s

zakkép

esítés

fő

szak

ké

pes

ítés

tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

287

36 36 1


Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok, fejlesztés, rehabilitáció24 24

54 1,5





36

tém

ak

örö

k


szak

kép

esít

és

36 36 1

110 3,5

A napközbeni ellátás rendszere és formái 74 74

A család és az intézmény kapcsolata 36 36

264 8,5


A kisgyermek személyiségének fejlődése 23 23 0,75

A kisgyermekkor pedagógiája, az eltérő fejlődés 63 63 2

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése, beszédfejlődése 31 31 1


Gyermekirodalom, ének-zene, vizuális nevelés 93 93 3

124 4

A három év alatti kisgyermek gondozási feladatai, tárgyi környezete 66

A kisgyermek egészsége 28

A kisgyermek táplálása 30

279 9

Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata 30 30

A kisgyermek megfigyelésének gyakorlata 38 38

Bölcsődei gyakorlat 211 211

31 1



Az egészségvédelem dokumentációja 5 5


76 2,5


szak

kép

esít

é

s 76

22,5 11 160 23,5 11,5

Heti óraszám

fő

szak

kép

esít

és

tém

ak

örö

k


fő

szak

kép

esít

és

tém

ak

örö

k




fő

szak

kép

e

síté

s

fő s

zak

kép

esít

és

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök

tém

ak

örö

k



fő

szak

kép

esít

és


3533,5



fő

szak

kép

esít

és



tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök

fő s

zak

kép

esít

és




PROGRAMJA 2018

288

7.8 Ápoló nappali képzés

7.8.1.1 Ápoló - OKJ 55 723 01 - 1 éves nappali képzés

A képzés célja: az ápoló szakképesítés munkaterületéhez tartozó kompetenciák elsajátíttatása.

Cél: a megalapozott, széleskörű elméleti ismeretekkel és gyakorlati képességekkel, készségekkel

rendelkező szakemberek képzése, akik a szakmai ismeretek birtoklása mellett olyan magatartási-

, etikai- és esztétikai értékekkel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi őket a segítő szakma

művelésére. Olyan holisztikus szemléletű, a tudomány mindenkori szintjének megfelelő

szakemberek képzése, akik maradéktalanul elvégzik az ápolási/gondozási feladatokat, segítik a

különböző életkorú betegek és egészséges emberek szükségleteinek kielégítését rászorultságuk

mértékében. Cél, hogy a jól felkészült ápolók a gyógyító team tagjaként képesek legyenek a

különböző szervrendszerek betegségeiben szenvedők szakápolását felelősséggel elvégezni.

Tudjanak kapcsolatot kezdeményezni és tartani a páciensekkel, a környezetükhöz tartozókkal, a

munkatársakkal, és mindazokkal, akik az ellátásban érintettek lehetnek. Legyenek képesek

tudásukat folyamatosan gyarapítani, és a megszerzett tudást átadni az edukáció során

7.8.2 Elmélet/gyakorlat aránya:

50%-elmélet

50%-gyakorlat

Elméleti oktatás: Az elméleti oktatást szakorvosok, szakoktatók, okleveles ápolók és

szaktanárok végzik, a szakoktatóknak a szakirányú felsőfokú végzettség mellett az ápolási

területen szakképesítéssel és gyakorlattal is rendelkezniük kell.

A szakképzés korszerűen felszerelt iskolai demonstráló termekben és szaktantermekben történik.

Területi szakmai gyakorlati oktatás: A területi szakmai gyakorlati oktatásban szakorvosok,

ápolók és egészségügyi gyakorlatvezetők, főnővérek egyaránt közreműködnek. A

gyakorlóterület által megbízott, oktatásért felelős szakembernek ápolói szakképesítéssel,

legalább ötéves szakmai gyakorlattal, valamint gyakorlatvezetői tapasztalattal kell rendelkeznie.

A gyakorlati oktató személyének kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a szakoktatói /tanári/,

az egészségügyi gyakorlatvezetői, illetve az egészségügyi főiskolai vagy egyetemi okleveles

ápolói végzettséggel rendelkező ápolókat.




PROGRAMJA 2018

289

Gyakorlati oktatás: 8-12 fős csoportokban történik, a központi programban előírt tárgyaknál. A

gyakorlati foglalkozásokon a tanulók az előírt fehér munkaruhában és névkártyával vehetnek

részt.

Klinikai gyakorlat: A klinikai gyakorlatok célja, hogy a tanuló képes legyen megvalósítani az

individuális ápolást a betegellátás különböző területein – kórházi osztályokon, területi ellátásban,

házi-orvosi szolgálatnál. A tanuló az eddig megszerzett ismereteit alkalmazza az ápolói

gyakorlatban. A tanulók csoportbeosztását az iskola, gyakorlati oktatásvezetője készíti el. A

tanulószerződéssel gyakorlatot töltők esetében a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet

gondoskodik a tanulók beosztásáról és a gyakorlatok ellenőrzéséről.

Nappali képzésben a gyakorlatokon beosztás szerint egy iskolai szakoktató és egy kórházi

szakember, gyakorlati oktató irányításával sajátítják el tanulóink az ápolási feladatokat.

7.8.2.1 Ápoló –OKJ 55 723 01- 1 éves nappali képzés (2014-től)

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 723 01

A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Ápoló









Szakmai előképzettség: 54 723 01 Gyakorló ápoló szakképesítés







PROGRAMJA 2018

290

7.8.3 ÁPOLÓ KÉPZÉS 2014-től


Iskolánk a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet alapján alkalmazza a szakképzési kerettantervet. Ez


7.8.3.1 Ápoló képzés helyi tanterve 2014-től

20

16

.

szep

tem

ber 1

-

től

ÁPOLÓ

55 723 01

nappali

Öss

z.

Elm

Gy

ak

Öss

z.

Elm

Gy

ak

Elm

Gy

ak

545,5 545,5 17,5

Belgyógyászat és szakápolástana 93 93 3

Sebészet és szakápolástana 93 93 3

Kisklinikum és szakápolástana 62 62 2

Infektológia és szakápolástana 32 32 1

Neurológia és szakápolástana 32 32 1

Pszichiátria és szakápolástana 32 32 1

Szülészet -nőgyógyászat és szakápolástana 31 31 1

Gyermekgyógyászat és szakápolástana 46,5 46,5 1,5

Onkológia és szakápolástana 31 31 1

Kritikus állapotú beteg ellátása és szakápolása 93 93 3

320 320 10

Ápolói feladatok belgyógyászati profilú

osztályon54 54

Ápolói feladatok sebészeti profilú osztályon 54 54

Ápolói feladatok szülészet-nőgyógyászati

osztályon36 36

Ápolói feladatok sürgősségi/intenzív osztályon 48 48

Ápolói feladatok neurológiai osztályon 32 32

Ápolói feladatok pszichiátriai osztályon 32 32

Ápolói feladatok kisklinikumi osztályon 40 40

Ápolói feladatok a Körzeti-

közösségi/otthonápolási ellátásban24 24

15.

11113-16 Szakápolási feladatok szakmai

követelménymodul

Klinikai szakápolás gyakorlata tantárgy

Klinikai - szakápolási ismeretek tantárgy

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök




PROGRAMJA 2018

291

153,5 153,5 4,5

Invaziv beavatkozások technikái és ápolási

specialitásai36 36 1

Alkalmazott gyógyszertan és gyógyszerelés 31 31 1

Fájdalomcsillapítás ápolói teendői 17 17 0,5

Kritikus állapotú beteg ellátása 17 17 0,5

Klinikai táplálás 17 17 0,5

Katéterezés, inkontinencia ellátás 17,5 17,5 0,5

Sebkezelés, sztóma ellátás 18 18 0,5

104 104 3

Perioperatív ápolói feladatok gyakorlata

sebészeti profilú osztályon32 32

Speciális ápolói feladatok gyakorlata

sürgősségi/intenzív osztályon72 72

1123 1091 17,5 17,5

tém

ak

örö

k

Heti óraszám 35

11114-16 Bővített kompetenciájú betegellátás szakmai

követelménymodul

Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata tantárgy

Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények

között tantárgy

tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

292

7.9 Ápoló képzés 2016-tól


Iskolánk a 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet alapján alkalmazza a szakképzési kerettantervet.

Ez alapján készítettük el a helyi tantervet.

7.9.1 Ápoló képzés helyi tanterve 2016-tól

20

16

.

szep

tem

ber 1

-

től

ÁPOLÓ

55 723 01

nappali

Öss

z.

Elm

Gy

ak

Öss

z.

Elm

Gyak

Elm

Gyak

545,5 545,5 17,5

Belgyógyászat és szakápolástana 93 93 3

Sebészet és szakápolástana 93 93 3

Kisklinikum és szakápolástana 62 62 2

Infektológia és szakápolástana 32 32 1

Neurológia és szakápolástana 32 32 1

Pszichiátria és szakápolástana 32 32 1

Szülészet -nőgyógyászat és szakápolástana 31 31 1

Gyermekgyógyászat és szakápolástana 46,5 46,5 1,5

Onkológia és szakápolástana 31 31 1

Kritikus állapotú beteg ellátása és szakápolása 93 93 3

320 320 10

15.


követelménymodul



tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

293


osztályon54 54



osztályon36 36







153,5 153,5 4,5


specialitásai36 36 1

Alkalmazott gyógyszertan és gyógyszerelés 31 31 1






104 104 3





1123 1091 17,5 17,5

tém

ak

örö

k

Heti óraszám 35


követelménymodul



között tantárgy

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k




PROGRAMJA 2018

294

7.10 Iskolarendszerű esti tagozatos képzések

7.10.1 Gyakorló ápoló képzés – 2 éves OKJ 54 723 02 esti képzés (2016-tól)

2016.

szep

tem

ber

1-t

ől Gyakorló ápoló 54 723 02

ESTI Öss

z.

Elm

Gyak

Öss

z.

Elm

Gyak

Elm

Gyak

Ögy

Elm

Gyak


8 8 0,25



Álláskeresés 2


31 31 1





13. 14.

11499-12 Foglalkoztatás II. szakmai

követelménymodul


tém

ak

örö

kté

mak

örö

k






PROGRAMJA 2018

295

9 9 0,25







81 81 2,25



A pszichológia alapjai 18 18 0,5






36 36 1

Orvosi latin nyelv 18 18 0,5



90 90 2,5

Egészséges ember gondozása 18 18 0,5





Betegmegfigyelés 18 18 0,5

Ápolási beavatkozások 18 18 0,5

81 81 2,5






Mikrobiológia, járványtan, általános kórtan18 18 0,5

Elsősegélynyújtás – első ellátás 18 18 0,5



követelménymodul

tém

ak

örö

k


tém

ak

örö

k




tém

akörö

k


11222-16 Klinikumi ismeretek szakmai

követelménymodul

tém

akörö

kté

mak

örö

k


követelménymodul





PROGRAMJA 2018

296

72 72 2





Sebészet és traumatológia 18 18 0,5

Gyermekgyógyászat 18 18 0,5

36 36 1


Labor diagnosztikai alapismeretek 4,5 4,5 0,125

Képalkotó diagnosztika alapjai 4,5 4,5 0,125

Terápia 9 9 0,25


196 196 5,5


Sebészet, traumatológia gyakorlat 60 60


0








területen0


Prevenció 0

Rehabilitáció 0


0

Betegirányítás 0

Szakrendelések 0




tém

akö

rök

tém

akö

rök


tém

akö

rök

tém

akö

rök


követelménymodul


tém

akö

rök





PROGRAMJA 2018

297

57 57 2,25


Gyógyszertan 16 16 0,5





32 32 1,5




Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál 16 16 0,5

327 327 10,5










sürgősségi osztályon 33 33

46 46 1,75






57 57 1,5




Összesen 1159 579 580

Heti óraszám 13,5 5,5 96 8,75 12

Összesen




tém

akö

rök

Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat

tantárgy

tém

akö

rök

19 20,75


tém

akö

rök

11151-16 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

felnőtt betegnél szakmai követelménymodul



tém

akö

rök

tém

akö

rök




PROGRAMJA 2018

298

7.10.2 Gyakorló ápoló képzés – 2 éves OKJ 54 723 02 esti képzés (2018-tól)

20

18

.

szep

tem

ber

1-t

ől

ES

TI


Öss

z.

Elm

Gy

ak

.

Elm

Gy

ak

.

ÖG

Y

Elm

Gy

ak

.


8

8 8 0,25



Álláskeresés 2 2


62

31 31 1





9 9 0,25







81 81 2,25









36 36 1




13. 14



tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök


követelménymodul






követelménymodul

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök

tém

ak

örö

k





PROGRAMJA 2018

299

90 90 2,5








81 81 2,25








63 63 1,75


Gasztroenterológia és Nefrológia alapjai 6,5 6,5 0,25

Hematológia, Immunológia, Reumatológia 6,5 6,5 0,125




36 36 1




Terápia 9 9 0,25


128 128 3,5




tém

akörö

kté

mak

örö

k




tém

akörö

k


tém

akörö

k



tém

akörö

k






PROGRAMJA 2018

300

54,5 54,5 1,75


Gyógyszertan 15,5 15,5 0,5

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat 7,5 7,5 0,25



Hospice ellátás 7,5 7,5 0,25

31 31 1



Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai 7,5 7,5 0,25

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál 15,5 15,5 0,5

326 10,5











40 40 1,25





Rehabilitáció 11,5 11,5 0,38

53 1,5




96

561 603

Heti óraszám 13 3,5 160 7,25 12


tém

akörö

kté

mak

örö

k









tém

akörö

k

16,5 19,25

tém

akörö

k


tém

akörö

k


Összesen




PROGRAMJA 2018

301

7.10.2.1 Gyakorló ápoló 1 éves képzés

Lehetőséget biztosítunk a korábban megszerzett általános ápoló és asszisztens végzettséggel

rendelkezőknek, hogy a képzési időtartamot csökkentsük az egészségügyi szakmai végzettség

alapján.

Beszámítás: Egészségügyi alapismeretek, Alapápolás (Ismeretek felidézése)

Gyakorlatok beszámítása: egyéni, végzettség és előző munkahely alapján az intézményvezető

dönt.

7.11 Szociális asszisztens képzés





valamint



– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a(z) 54 762 02 Szociális asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

tartalmazó rendelet alapján készült.

III. A szakképesítés alapadatai


Szakképesítés megnevezése: Szociális asszisztens

Szakmacsoport száma és megnevezése: 2 Szociális szolgáltatások




Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai

készségfejlesztés is beleértendő)




PROGRAMJA 2018

302


Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos

képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11.

évfolyamot követően 140 óra;

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 ór






Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek

Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek




PROGRAMJA 2018

303

7.11.1 Szociális asszisztens képzés – 2 éves OKJ 54 762 01 esti képzés helyi óraterve (2016-

tól)

2016. szeptember 1-től

Öss

z.

Elm

Dem

Elm

Dem

Elm

Dem

2 2

7,5 0,25



Álláskeresés 2

Munkanélküliség 1,5

31 1



Nyelvtani készségfejlesztés 11,5

Munkavállalói szókincs 11,5

18 18 0,5

A reális énkép szociális segítésben 6 6

A szakmai együttműködés készségei 6 6

A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása 6 6

A gyermekvédelem története 0

A gyermekvédelem jogi szabályozása 0

A gyermekvédelem mai rendszere 0

A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai 0

Szükségletek és erőforrások 0

Fejődési rendellenességek, fogyatékosságok 0

A gyógypedagógia, mint tudományág 0

Fejlesztés, rehabilitáció 0

Ismeretek a gondozásról 0

Gyermekbetegségek 0

Ápolási ismeretek 0

Leggyakoribb gyermekbalesetek 0

Gondozási, ápolási feladatok 0

Gyermekotthoni, bölcsődei feladatok 0

Karbantartási, fertőtlenítési feladatok 0

0

Nevelési ismeretek 0

A házi gyermekfelügyelet, mint speciális munkaterület 0

A házi időszakos gyermekellátás pszichológiai dimenziói 0

A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek 0

0

A gyermekfelügyelet dokumentációjának gyakorlata 0

Gyermekellátási gyakorlat 0

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k

Évk

özi

II.



Ögy.

Gyakorlat

OKJ 54 762 02 Szociális

asszisztens



Szociális asszisztens 54 762 02

Est

i I. II.Szakképzés

Isk.órák

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat


Év

közi

I.

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k

Gyak

orl

at

A házi időszakos gyermekfelügyelet gyakorlat


tém

ak

örö

kté

mak

örö

k


tém

ak

örö

k

Szakmai idegen nyelv


10528-12 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok

A házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek


tém

ak

örö

kté

mak

örö

k




PROGRAMJA 2018

304

A gyermekotthon működése 0

A gyermekotthoni élet szervezése 0

A gyermekcsoport működése 0

Ismerkedés a gyermekotthonnal 0

Gyermekfelügyelői feladatok 0

A gyermekotthon működésének szabályai, szabályzatai 0

A munkavállaló adminisztrációs kötelezettségei 0

Gyermek-felügyeleti munka dokumentálása 0

A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció 0

Élettörténeti munka 0

Gyermekotthoni adminisztráció 0

Gyermek-felügyeleti dokumentáció 0

A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció 0

52 52 1,5

Tanulástechnikai gyakorlat 18 18

A reális énkép szerepe a szociális segítésben 2,5 2,5

A szakmai együttműködés készségei 2,5 2,5

A veszteségek feldolgozása gyakorlat 5 5

A kongruens kommunikáció gyakorlása 10 10

A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása 4 4

A szakmai kommunikáció fejlesztése 10 10

177 177 5

Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek 29 29 0,75

A társadalmi struktúra, a mai magyar társadalom 25 25 0,75

A család és életmód 24 24 0,75



intézményrendszere18 18 0,5

Jogi és családjogi alapismeretek 18 18 0,5




A szociális segítés etikája 9 9 0,25

88 88 2,5

Gyakorlat a család és életmód körében 22 22

Szociológiai alapismereti gyakorlat 22 22

Szociálpolitikai monitorozás 22 22

Az intézmény megismerése 22 22

100,5 2,75

Pszichológiai alapismeretek 19 0,5

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok 17 0,5

Az életút pszichológiája 17 0,5

A személyiség pszichológiája 16,5 0,5

Szocializáció 13 0,25

Pedagógiai alapismeretek 18 0,5

tém

ak

örö

k

Gyermekotthoni gyakorlat

10524-16Gyermek-felügyeleti dokumentációs feladatok

Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek

Gyermekfelügyeleti dokumentációs ismeretek

tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k





tém

ak

örö

k

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

tém

ak

örö

k

10523-16Gyermekfelügyelői feladatok

A gyermekotthon

Adminisztráció gyakorlata

tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

305

27 27 0,75

Gyermektanulmányok 13,5 13,5

Az életút pszichikus jellemzői 13,5 13,5

51,5 1,5

Az emberi test felépítése és működése 14 0,5

Kórok és kórokok 13 0,25

A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai 13 0,5

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei 11,5 0,25

25,5 0,75

A társadalmi helyzet és az egészség 9 0,25

Közegészség 9 0,25

Egészségmegőrzés 7,5 0,25

36 36 1

Mechanikai sérülések, gyermekbetegségek ellátása 18 18

Veszélyeztető állapotok 18 18

62 2

Társadalmi összefüggések 15,5 0,5

A személyiségben rejlő összefüggések 15,5 0,5

A problémamegoldó modell 15,5 0,5

A szociális munka Etikai Kódexe, etikai dilemmák 15,5 0,5

74 2,25

Általános szociális munka 27,5 0,75

Szociális munka egyénekkel és családokkal 23 0,75

Szociális munka csoportokkal 15,5 0,5

Közösségi szociális munka 8 0,25

57 57 1,75

Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata 19 19

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata 19 19

A közösségi szociális munka gyakorlata 19 19

31 1

Esetmegbeszélés 15,5 0,5

Szupervízió 15,5 0,5

15,5 0,5

Elméleti ismeretek 8 0,25

A segítés mentálhigiénés vonatkozásai 7,5 0,25

99,5 3

Az életmódváltás és a szabadidő fontossága 25,5 0,75

A szabadidő-szervezési és rekreációs alapismeretek 31 1

A tárgyi feltételek biztosítása 27,5 0,75

Munka-, baleset- és tűzvédelem 15,5 0,5

73 73 2,5

Szabadidős és rekreációs technikák 32 32

A szabadidő-szervezés és rekreáció gyakorlata 32 32

Munka-, baleset-és tűzvédelem gyakorlata 9 9

46,5 1,5

Az intézmények működésének jogi háttere 7,5 0,25

Intézményi adminisztráció 15,5 0,5

Szociális ügyintézés 15,5 0,5

Pályázatírás 8 0,25

15,5 1

Számítástechnikai alapismeretek 8 0,25

Számítástechnika a szociális adminisztrációban 7,5 0,25

3,25 96 4,25

Heti óraszám 18,25 18,75

15 14,5

10563-16 A szociális munka adminisztrációja

A szociális adminisztráció

Számítástechnikai ismeretek

Mentálhigiéné

10562-16 Szabadidő-szervezési és rekreációs feladatok

A szabadidő-szervezés és rekreáció elméleti ismeretei

A szabadidő-szervezés és rekreáció gyakorlata

11733-16A szükségletfelmérés és a problémamegoldás részfeladatai

Pszichológiai gyakorlat


tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k

10558-16 Önálló szociális segítő feladatok

A szociális munka gyakorlata

Esetmegbeszélés és szupervizió gyakorlata

tém

ak

örö

k

10559-16 Elsősegélynyújtási feladatok


tém

ak

örö

k

Az elsősegélynyújtás gyakorlata

tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k

A szociális problémák megjelenésének összefüggései

A szociális munka elmélete




PROGRAMJA 2018

306

7.12 Gyakorló mentőápoló képzés – 2 éves OKJ 54 723 01 esti képzés helyi óraterve (2016-

tól)

20

16

.

szep

tem

ber

1-t

ől

ES

TI

Gyakorló mentőápoló 54 723 01

Öss

z.

Elm

Gy

ak

.

Elm

Gy

ak

.

Ög

y

Elm

Gy

ak

.


8 0,25



Álláskeresés 2


31 1





9 0,25







81 2,25









36 1




14


tém

akö

rök


13

tém

ak

örö

k

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság



tém

ak

örö

k


követelménymodul

11499-12 Foglalkoztatás II. szakmai

követelménymodul


tém

akö

rök

tém

ak

örö

k

11498-12 Foglalkoztatás I. szakmai

követelménymodul





PROGRAMJA 2018

307

90 2,5








81 2,25

Anatómia-élettan alapjai, a

mozgásrendszer9 9 0,25

A keringés és a légzés anatómiája és

élettana10 10 0,25

Emésztés-kiválasztás-szaporodás

szervrendszere14 14 0,375



Mikrobiológia, járványtan, általános

kórtan18 18 0,5


63 1,75



Hematológia, Immunológia, Reumatológia 4,5 9 0,125

Neurológia éa pszichiátria alapjai 4,5 9 0,125



36 1




Terápia 9 9 0,25


196 5,5



Csecsemő és gyermekosztályos

gyakorlat 40

tém

akö

rök

11221-16 Alapápolás szakmai

követelménymodul


tém

akö

rök


követelménymodul


tém

akö

rök


tém

akö

rök



tém

akö

rök




PROGRAMJA 2018

308

0

Asszisztensi feladatok diagnosztikai

eljárásoknál0

Asszisztensi feladatok bőrgyógyászat és

a szemészet területén0

Asszisztensi feladatok fül-orr-gégészeti

területen0

Asszisztensi feladatok urológiai

területen0

Asszisztensi feladatok nőgyógyászati

területen0

Asszisztensi feladatok neurológiai és

pszichiátriai területen0

Dokumentáció vezetése a

járóbetegellátásban0

Prevenció 0

Rehabilitáció 0


0

Betegirányítás 0

Szakrendelések 0


47 1,25

Sürgősségi ellátás 4

"A" - légutak oxiológiája 6

"B" - légzés oxiológiája 6

"C" - keringés oxiológiája 9

"D" - idegrendszer oxiológiája 6

"E" egésztest egész eset 4

Traumatológiai oxiológia 6

Sebészeti oxiológia 6

16 0,5

Csecsemő és gyermekellátás oxiológiai

specifikumai2

"A" és "B" légút és légzés 3

"C" - keringés 3

"D" - idegrendszer 3

"E" - egésztest, egész eset 2

Újraélesztés 3

16 0,5

Szülészet 8

Nőgyógyászat8

tém

ak

örö

k

11635-16 Egészségügyi asszisztensi feladatok



tém

akö

rök


tém

akö

rök

11166-16 Sürgősségi betegellátás szakmai

követelménymodul

Oxiológia alapjai tantárgy

tém

ak

örö

k

Csecsemő és gyermekgyógyászati oxiológia

tantárgy

Szülészet- nőgyógyászati oxiológia tantárgy

tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

309

8 0,25

Toxikus ártalmak és ellátásuk4

Mérgezések típusai4

8 0,25

Tömeges balesetek 2,5

Katasztrófák 2,5

Tömeges balesetek, katasztrófák

felszámolása3

288 288 9

Orvosi ügyelet 24 24

Mentőgépkocsi, kiemelt mentőgépkocsi 72 72

Esetkocsi 72 72

Sürgősségi osztály 48 48

Toxicologiai osztály 24 24

Szülészeti osztály 24 24

Traumatológiai osztály 24 24

31 1

A helyszín 3

"A" - légutak 5

"B" - légzés 4

"C" - keringés 4

"D" - idegrendszer 2

"E" - egésztest, egész eset 8

Újraélesztés 5

16 1

Felkészülés a szállításra 2

Mobilizálás 5

Navigációs ismeretek 3

Teendők betegszállítás alatt 4

Tűz és munkavédelmi speciális ismeretek 2

8 0,25

Az egészségügyi ellátórendszer

felépítése2

A betegszállítás irányítása 2

A mentés irányítása 2

Kommunikáció az irányításban 2

76 76 2,5

Mentésirányítás gyakorlat52

Betegszállítás irányítási gyakorlat24

12 6,5 96 8,25 11,5

Heti órszám

11164-16 Logisztika szakmai követelménymodul

Toxicologia tantárgy

tém

ak

örö

k

Tömeges baleset - katasztrófa ellátás tantárgy

tém

ak

örö

k

Sürgősségi ellátás gyakorlata tantárgy

tém

ak

örö

k

11165-16 Mentéstechnika szakmai

követelménymodul

Mentéstechnika tantárgy

tém

ak

örö

k

18,5 19,75

Betegszállítás tantárgy

tém

ak

örö

k

Irányítás tantárgy

tém

ak

örö

k

Logisztikai gyakorlat tantárgy

tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

310

7.13 Gyógymasszőr esti képzés





valamint







alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Gyógymasszőr
















Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek




PROGRAMJA 2018

311

Gyógymasszőr esti képzés helyi tanterve 2018-tól

7.13.1 Gyógymasszőr képzés – 2 éves OKJ 54 726 04 esti képzés (2018-tól)

20

18

.

szep

tem

ber

1-

től Gyógymasszőr 54 726 04

ESTIÖgy

Öss

z.

Elm

Gy

ak

Elm

Gy

ak

Elm

Gy

ak

Szakmai idegen nyelv 134 2 2

8

8 0,25



Álláskeresés 2


32

31 1





9 0,25







81 2,25







9 9 0,25


36 1





követelménymodul


tém

ak

örö

k




13. 14

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök





követelménymodul

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök




PROGRAMJA 2018

312

90 2,5








81 2,25








63 1,75




Neurológia és pszichiátria alapjai 4 4 0,125



36 1

Diagnosztikai alapismeretek 9 0,25

Labor diagnosztikai alapismeretek 4,5 0,125

Képalkotó diagnosztika alapjai 4,5 0,125

Terápia 9 0,25

Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés 9 0,25

128 128 3,5




23 23 0,75

Csontvázrendszer

Izomrendszer


követelménymodul

tém

akörö

k


tém

akö

rök

tém

akö

rök

Anatómia-élettan



tém

akö

rök




tém

akö

rök

12052-16 Masszázs elméleti alapjai II.

tém

akö

rök




PROGRAMJA 2018

313

31 31 1

Ortopédia

Traumatológia

Reumatológia

Bőrgyógyászat

Ideggyógyászat

7 7 0,25

Az emberi test jellemzése, felosztása

Az emberi test szerveződése

Mozgásrendszer

Keringési rendszer

Zsigeri rendszerek

Szabályozási szervek rendszere

Érzékszervek

7 7 0,25

Reumatológiai alapismeretek

Ortopédiai alapismeretek

Belgyógyászati alapismeretek

Traumatológiai alapismeretek

Neurológiai alapismeretek

Bőrgyógyászat

10 10 0,25

Az elsősegélynyújtás szerepe a sürgősségi ellátás

folyamatában

Tevékenységek a helyszínen

Újraélesztés

Sérülések

Termikus balesetek

Hirtelen rosszullétek

belgyógyászati balesetek

Mérgezések

8 8 0,25

Elektroterápia

Fototerápia

Klimaterápia

19 19 0,5

Elektroterápia, fototerápia

Klimaterápia

Klinikai gyakorlat

15 15 0,5

Termoterápia

Hidroterápia

Balneoterápia

Mechanoterápia

Betegségek ismerete

Elsősegélynyújtás-első ellátás gyakorlat

Fizioterápia II. gyakorlat

12053 -16 Fizioterápia I.

Fizioterápia I.

Klinikum

Anatómiai-élettani alapismeretek

12054-16 Fizioterápia II

Fizioterápia II.

tém

akö

rök

12051-16 Masszázs elmélet alapjai I.

Klinikumi alapismeretek




PROGRAMJA 2018

314

93 93 3

Hidroterápiai kezelések

Zuhanykezelések

Fürdőkezelések

Termokezelések

Balneoterápiás kezelések

Szénsavas kezelések

Iszapkezelések

Trakciós kezelések

Klinikai gyakorlatok

8 8 0,25

Svédmasszázs

8 8

Különleges masszázsfajták 0,25

Wellness masszázs

Aromaterápia alapjai, aromamasszázs

111 111 3,5

A svédmasszázs fogásai: simítás

A svédmasszázs fogásai: dörzsölés

A sédmasszázs fogásai: gyúrás

A svédmasszázs fogásai: vibráció

A svédmasszázs fogásai: ütögetés

Testtájak kezelése

Önmasszázs, gépi masszázs

Wellness masszázs

Klinikai gyakorlat

Gyógymasszázs elmélet 16 0,5

Svédmasszázs

Reflexzóna masszázs

Nyirokmasszázs

Betegségek kezelése

150 150 5

Svédmasszázs

Betegségek kezelése

Reflexmasszázs

Nyirokmasszázs

Kimozgatások

Klinikai gyakorlat

13 3,5 96 8 11,5

Összesen/Heti óraszám 1053 476 639 16,5 19,5

12055-16 Regeneráló balneoterápiás masszázs

Masszázs

Különleges masszázsfajták

Masszázs gyakorlat

11835-16 Gyógymasszázs

Gyógymasszázs gyakorlat

Fizioterápia I. gyakorlat





PROGRAMJA 2018

315

7.14 Kisgyermekgondozó- nevelő képzés – 2 éves O KJ 54 761 02 esti képzés (2018-tól)

20

18

.

szep

tem

ber

1-

től

ES

TI


54 761 0214. évfolyam

A tantárgy

kapcsolódása Öss

z.

Elm

Dem

Elm

Gy

ak

ÖGY Elm

Gy

ak


7,5 0,25



Álláskeresés 2 2

Munkanélküliség 1,5 1,5

31 1



Nyelvtani készségfejlesztés 11,5 11,5

Munkavállalói szókincs 11,5 11,5

90 2,5

Tanulástechnikai gyakorlat

A kongruens kommunikáció

Viselkedéskultúra

A reális énkép szerepe a szociális segítésben

Kommunikáció, a szakmai együttműködés készségei

117,5 3,25


Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek 18 18 0,5

Társadalmi struktúra, a mai magyar társadalom 18 18 0,5


intézményrendszere15,5 15,5 0,5

A lokális ellátások 9,5 9,5 0,25


Család és életmód 18 18 0,5


A jóléti nagyrendszerek 6,5 6,5 0,125


90 2,5

Szociológiai alapismereti gyakorlat

Szociálpolitikai monitorozás, az intézmény megismerése

Gyakorlat a család és életmód körében

78,5 2,25



Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok 23,5 23,5 0,75

Pedagógiai ismeretek 22 22 0,5

54 1,5

Az emberi test felépítése és működése 18 18 0,5

Kórok és kórokok, a betegmegfigyelés szempontjai 18 18 0,5

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei 18 18 0,5

fő s

zak

kép

esít

és

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök

tém

ak

örö

k

fő s

zak

kép

esít

és

Szakképzés

fő s

zak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

fő s

zak

kép

esít

ésfő

sza

kk

épes

ítés

tém

ak

örö

k



fő s

zak

kép

esít

és





tém

ak

örö

k


tém

ak

örö

k


13. évfolyam



tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

316

36 1

Elsősegélynyújtás 18 18

Elsősegélynújtási gyakorlata 18 18

18 0,5


Közegészségügyi és járványtani ismeretek 9 9

18 0,5

Gyermekvédelem története és jogi szabályozása

A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai

A gyermekvédelem mai rendszere

18 18 0,5

A gyógypedagógia mint tudományág

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok, fejlesztés, rehabilitáció

27 0,75

Szakmai együttműködés

Ismeretek a gondozásról

Ápolási ismeretek

Gyakori gyermekbalesetek, gyermekbetegségek

27

tém

ak

örö

k


szak

kép

esítés

27 27 0,75

55 1,75

A napközbeni ellátás rendszere és formái

A család és az intézmény kapcsolata

132 4,25


A kisgyermek személyiségének fejlődése 11,5 11,5 0,375

A kisgyermekkor pedagógiája, az eltérő fejlődés 31,5 31,5 1

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése, beszédfejlődése 15,5 15,5 0,5


Gyermekirodalom, ének-zene, vizuális nevelés 46,5 46,5 1,5

62 2

A három év alatti kisgyermek gondozási feladatai, tárgyi környezete 33

A kisgyermek egészsége 14

A kisgyermek táplálása 15

170,5 5,5

Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata

A kisgyermek megfigyelésének gyakorlata

Bölcsődei gyakorlat


fő

szak

kép

esítés

tém

ak

örö

k

fő

szak

kép

esíté

s


tém

ak

örö

kté

mak

örö

kté

mak

örö

k

fő s

zakkép

esítés

fő

szak

ké

pes

ítés




tém

ak

örö

k





fő

szak

kép

esít

és

fő

szak

kép

esítés

tém

ak

örö

k


fő

szak

kép

esítés

tém

ak

örö

k




fő

szak

kép

e

síté

s

fő s

zakkép

esítés

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k




PROGRAMJA 2018

317

7.15 Ápoló - OKJ 55 723 01 képzés

A képzés célja az ápoló szakképesítés munkaterületéhez tartozó kompetenciák elsajátíttatása.

Cél, a megalapozott, széleskörű elméleti ismeretekkel és gyakorlati képességekkel, készségekkel

rendelkező szakemberek képzése, akik a szakmai ismeretek birtoklása mellett olyan magatartási-

, etikai- és esztétikai értékekkel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi őket a segítő szakma

művelésére. Olyan holisztikus szemléletű, a tudomány mindenkori szintjének megfelelő

szakemberek képzése, akik maradéktalanul elvégzik az ápolási/gondozási feladatokat, segítik a

különböző életkorú betegek és egészséges emberek szükségleteinek kielégítését rászorultságuk

mértékében.

Cél továbbá, hogy a jól felkészült ápolók a gyógyító team tagjaként képesek legyenek a

különböző szervrendszerek betegségeiben szenvedők szakápolását felelősséggel elvégezni.

Tudjanak kapcsolatot kezdeményezni és tartani a páciensekkel, a környezetükhöz tartozókkal, a

munkatársakkal, és mindazokkal, akik az ellátásban érintettek lehetnek. Legyenek képesek

tudásukat folyamatosan gyarapítani, és a megszerzett tudást átadni az edukáció során.

A demonstrációs termi gyakorlatok óraszáma az elméleti óraszámokhoz tartozik.

Az esti, illetve levelező képzések óraszámainak kialakításakor a közoktatásról szóló 2011. évi

CLXXXVI. törvényben foglaltakat kell alkalmazni!

A szakképesítés OKJ-ban szereplő adatai


A szakképesítés FEOR száma: 3212, 3211

15,5 0,5



Az egészségvédelem dokumentációja 2,5 2,5


54 1,75


szak

kép

esíté

s 54

11,25 6,75 96 11,75 7,25

Heti óraszám 1918




tém

ak

örö

k

fő s

zakkép

esítés




PROGRAMJA 2018

318

Elméleti oktatás: Az elméleti oktatást szakorvosok, szakoktatók, okleveles ápolók és

szaktanárok végzik, a szakoktatóknak a szakirányú felsőfokú végzettség mellett az ápolási

területen szakképesítéssel és gyakorlattal is rendelkezniük kell.

A szakképzés korszerűen felszerelt iskolai demonstráló termekben és szaktantermekben történik.

A tanulók ellenőrzése, értékelése: Az értékelés folyamatosan konvencionális érdemjegyekkel

történik.

Területi szakmai gyakorlati oktatás: A területi szakmai gyakorlati oktatásban szakorvosok,

ápolók és egészségügyi gyakorlatvezetők, főnővérek egyaránt közreműködnek. A

gyakorlóterület által megbízott, oktatásért felelős szakembernek ápolói szakképesítéssel,

legalább ötéves szakmai gyakorlattal, valamint gyakorlatvezetői tapasztalattal kell rendelkeznie.

A gyakorlati oktató személyének kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a szakoktatói /tanári/,

az egészségügyi gyakorlatvezetői, illetve az egészségügyi főiskolai vagy egyetemi okleveles

ápolói végzettséggel rendelkező ápolókat.

Klinikai gyakorlat: A klinikai gyakorlatok célja, hogy a tanuló képes legyen megvalósítani az

individuális ápolást a betegellátás különböző területein – kórházi osztályokon, területi ellátásban,

házi-orvosi szolgálatnál. A tanuló az eddig megszerzett ismereteit alkalmazza az ápolói

gyakorlatban. A tanulók csoportbeosztását az iskola, gyakorlati oktatásvezetője készíti el.

Klinikai ápolási évközi gyakorlat teljesítését tantervi előírások alapján, bélyegzővel, aláírással

kell igazolni.

7.15.1 Ápoló esti képzés



Bemeneti kompetenciák:

Szakmai előképzettség: 54 723 01 Gyakorló ápoló szakképesítés







PROGRAMJA 2018

319

7.15.2 Ápoló képzés – 1 éves OKJ 55 723 01 esti képzés helyi óraterve

20

16

.

szep

tem

ber

01

-tő

l ÁPOLÓ

55 723 01

esti

Öss

z.

Elm

Gy

ak

.

Öss

z.

Elm

Gy

ak

.

Elm

Gy

ak

.

312,5 312,5 9,25

Belgyógyászat és szakápolástana 46,5 46,5 1,5

Sebészet és szakápolástana 46,5 46,5 1,5

Kisklinikum és szakápolástana 46,5 46,5 1,5

Infektológia és szakápolástana 16 16 0,5

Neurológia és szakápolástana 16 16 0,5

Pszichiátria és szakápolástana 16 16 0,5

Szülészet -nőgyógyászat és szakápolástana 16 16 0,5

Gyermekgyógyászat és szakápolástana 31 31 0,75

Onkológia és szakápolástana 16 16 0,5

Kritikus állapotú beteg ellátása és szakápolása 62 62 1,5

186 186 6


osztályon29 29



osztályon20 20







133 133 2,25


specialitásai23,25 23,25 0,5

Alkalmazott gyógyszertan és gyógyszerelés 23,25 23,25 0,5






15.

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k


követelménymodul


követelménymodul




tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

320

7.16 SZAKKÖZÉPISKOLAI ESTI KÉPZÉS

7.16.1 Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló esti képzés óraterve

64 64 2





695,5 312,5 383 9,25 10,25

tém

ak

örö

k

Heti óraszám 16,75


között tantárgy

Elm

.

Gy

ak

.

Gy

ak

.

ÖG

Y

Elm

Gy

ak

ÖG

Y

Elm

.

Gy

ak

8 8 0,25



Álláskeresés 2 2


31 31 1





931,25 1,5


A reális énkép szerepe a szociális segítésben 16 16 0,25 0,25

A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat 24 24 0,25 0,5

A veszteségek feldolgozása gyakorlat 16 16 0,5

A kongruens kommunikáció 16 16 0,25 0,25

Öss

z.

Óra

szá

m

OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló

esti2016.

szep

tem

ber

01

-tő

l

10569-16 Gondozási-ápolási alapfeladatok szakmai

követelménymodul


tantárgy

Össz

I. év II. év

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök





tém

ak

örö

k




PROGRAMJA 2018

321

93 93 1,25 1,5

Szociálpolitikai alapismeretek 27 27 0,75

A szociálpolitika intézményrendszere 9 9 0,25

Jogi és családjogi alapismeretek 16 16 0,5

A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások 16 16 0,5


A szociális segítés etikája 9 9 0,25

72 72 2

Pszichológiai alapismeretek 18 18 0,5

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok 18 18 0,5

Az életút pszichológiája 18 18 0,5


107 107 2,75 0,25

Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei 27 27 0,75

Kórok és kórokok 18 18 0,5

A betegség tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai 18 18 0,5

A gyógyszerelés 8 8 0,25

A társadalmi helyzet és az egészség 9 9 0,25

Közegészségügyi és járványtani ismeretek 18 18 0,5

Egészségmegőrzés 9 9 0,25

72 72 2

Általános ápolási ismeretek 36 36 1

Gondozási alapismeretek 18 18 0,5

Az ápolás, gondozás dokumentációja 18 18 0,5

88 88 2,5

Az ápolási folyamat megfigyelése 22 22 0,75

A gondozási folyamat megfigyelése 22 22 0,75

Elsősegélynyújtási gyakorlat 44 44 1

48

24 24 0,75

A társadalmi egyenlőtlenség és a szegénység okai 8 8 0,25

A mai magyar társadalom 8 8 0,25

A szükségletfelmérés módszerei 8 8 0,25

100 100 3

A keringés, a vérképző, a légző- és az

emésztőrendszer betegségei27 27 0,75

Pszichiátriai-, neurológia alapismeretek, az

érzékszervek betegségei16 16 0,5

Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást

igénylő betegségek16 16 0,5

A kiválasztó-rendszer, nemi- és a reumatológiai

betegségek 16 16 0,5

Dietetikai ismeretek 9 9 0,25

Geriátriai ismeretek 16 16 0,5

tém

ak

örö

kté

mak

örö

k

Klinikai ismeretek tantárgy

tém

ak

ör

ök

tém

ak

örö

k


tém

ak

örö

k

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek tantárgy

tém

ak

ör

ök

tém

ak

örö

k

Pszichológiai alapismeretek tantárgy

Ápolási, gondozási alapismeretek tantárgy

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat tantárgy

10570-16 A szükségletek felmérése szakmai

követelménymodul

Társadalomismeret tantárgy




PROGRAMJA 2018

322

44 44 1,5

Alapápolás a belgyógyászati betegek körében 22 22

Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek

körében 22 22

54 54 1,5

A gondozási szükségletek felmérése 18 18 0,5

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében 9 9 0,25

Gerontológia és az idősek rehabilitációja 18 18 0,5

Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek

körében9 9 0,25

24 24 0,75

A gondozási szükségletek felmérése idősek körében 8 8

A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal

élők körében8 8

A gondozási folyamat tervezése 8 8

66 1,5

A szociális ellátás intézményei 22 22

Az egészségügyi ellátás intézményei 22 22

Egy intézmény részletes megismerése 22 22

320

64 64 2

Általános szociális munka 16 16 0,5

Szociális munka egyénekkel és családokkal 16 16 0,5

Szociális munka családokkal 16 16 0,5

Közösségi szociális munka 16 16 0,5

24 24 0,75

Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka

gyakorlata8 8

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata 8 8

Közösségi szociális munka gyakorlata 8 8

96 96 3

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai 24 24 0,75

Aktivitás és foglalkoztatás 24 24 0,75

Háztartási ismeretek 16 16 0,5

Munka, baleset- és tűzvédelem 8 8 0,25

A gyógyászati segédeszközök beszerzése 8 8 0,25

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása 16 16 0,5

Szociális gondozás tantárgy

Szociális munka gyakorlata tantárgy

tém

ak

örö

k

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

tantárgy

Monitorozó gyakorlat tantárgy

Gondozási ismeretek tantárgy

10571-16 Sajátos gondozási feladatok szakmai

követelménymodul

Szociális munka elmélete tantárgy

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök

tém

ak

örö

kté

ma

kö

rök

Ápolási gyakorlat tantárgy




PROGRAMJA 2018

323

80 80 0,5 1,75

Idős emberek gondozása 24 24

Fogyatékkal élők gondozása 24 24

Foglalkozási gyakorlat 8 8

Háztartási gyakorlat 8 8

Munka, baleset- és tűzvédelem gyakorlata 8 8

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása 8 8

24 24 0,75

Elméleti ismeretek 8 8 0,25

A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai 16 16 0,5

32 32 1

Esetmegbeszélés 16 16 0,5

Szupervízió 16 16 0,5

8 27

32 32 0,5 0,5

Az ápolás adminisztrációja 8 8 0,25

A gondozás adminisztrációja 8 8 0,25

Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában 16 16 0,5

Összesen: 96 10,75 8 96 11,75 5,5

Heti óraszám

Mentálhigiéné tantárgy

Esetmegbeszélés és szupervízió gyakorlaton tantárgy

A szociális adminisztráció tantárgy

tém

ak

örö

kté

ma-

körö

k

tém

a-

körö

kté

mak

örö

k

10572-16 Gondozási -ápolási adminisztráció

Szociális gondozás gyakorlata tantárgy

18,75 17,25




PROGRAMJA 2018

324

9 KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

„Akkor kezdődik meg a helyi nevelés kialakítása, amikor az adott /oktató/ nevelő

intézmény képessé válik arra, hogy egész tevékenységét határozott pedagógiai vezéreszmék

köré csoportosítsa.”

/Lewin/




325

9.1 Bevezetés

A kollégiumunkban élő tanulók a hagyományok és a jogszabályok által meghatározott,

szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás

éveiket. A családi környezet átad jogokat és kötelességeket a kollégiumnak, mint befogadó

intézménynek, illetve a kollégiumi nevelőtanárnak, mint a szülőt pótolni hivatott pedagógusnak.

Ugyanakkor törekszünk a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére.

Intézményünk biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a

tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segítjük tanulóink pályaválasztását, szakmatanulását,

jövőjük alapozását.

A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják tanulóink életét.

Kollégiumunk sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a

szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az itt eltöltött idő hasznos és

örömteli megéléséhez.

A felzárkóztatás és tehetséggondozás különböző módjaival, követhető életviteli mintákkal

lehetővé tesszük azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, szakmaválasztásuknak

és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre.

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és

oktatás kevésbé tantárgyközpontú területeiről is ismereteket szerezzenek, élményekben

részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén tanulóinkban

kialakulhat az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség.

Kollégiumunk szándékai szerint hozzájárul az életen át tartó tanulás megalapozásához.

A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása és

betartatása, a bizalmi légkör kialakítása a közösségben. A jó kollégiumi légkör feltétele a

kölcsönös bizalom a diákok és a nevelőtanárok között.




326

„… a lelket /amely tükör is/ megőrizni… annyit jelent, mint az

ifjúságot elvonni az üres elfoglaltságtól, és okosan hozzászoktatni

a tisztességes és hasznos dolgokhoz.”

/Comenius/

9.2 A működés belső feltételrendszere

9.2.1 Személyi feltételek, elvárások

A kollégiumi tantestület szakos összetétele, felkészültsége, a kollégiumpedagógia iránti

elkötelezettsége jó színvonalú gondoskodást biztosít tanulóink számára.

A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak (takarítók,

portások) munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell,

hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési

tényező.

Az éjszakai és hétvégi ügyeleteket saját nevelőink látják el.

A humán erőforrással való gazdálkodás és fejlesztés:

A tantestület létszámát a törvényben kidolgozott normákhoz igazítjuk. A természetes

személycserék alkalmával törekedni kell a kvalifikált szakember felvételére.

A belső továbbképzések szolgálják a szakmai és módszertani kultúránk fejlődését.

Bővíteni kell a tapasztalatcserék lehetőségeit a kollégák és a diákok számára is.

A munkaközösségen belül folytatni kell a műhelymunkát, a tartalmai innovációt.

A végzett munka minősége és mennyisége alapján folyamatosan kell értékelni kollégáink

teljesítményét.

Tanulói összetétel

A kollégium 150 férőhelyes, koedukált kollégium. A diákok zömének életkora 14-18 év

között van, de vannak 18-21 évesek (érettségi utáni szakképzősök) is.




327

A tanulók több mint 60 településről érkeztek, a beiskolázási terület túlnő a megye határain

(az anyaiskola beiskolázási körzete is). Vannak tanulóink Nógrád-, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest,

Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyéből is.

A Pedagógiai Program összeállításakor kiemelt figyelmet fordítottunk a rendkívül

heterogén összetételű tanulói struktúrára.

9.2.2 Tárgyi, környezeti feltételek

Kollégiumunk az iskola melletti épület 3 felső szintjén működik, a terület a városközpont

közvetlen szomszédságában található. Az iskolák gyalog megközelíthetők (kivéve a Pásztorvölgyi

Gimnáziumot). A buszpályaudvar 10 perc alatt elérhető.

A hétszintes paneltömb belső kialakítása során a funkcionális szempontok alig

érvényesültek (nincsenek speciális helyiségek, pl.: társalgó, nagyobb létszám befogadására csak az

ebédlő használható)

Az épület nyílászárói az évek során deformálódtak, összeszáradtak vagy elkorhadtak.

Pályázat segítségével igyekszünk ezek lecserélésére ill. energiatakarékosra cserélésére.

A szabad kapacitások kihasználását, illetve az újabb források (elsősorban pályázatok)

felkutatását folytatnunk kell mindaddig, amíg a kor követelményeinek megfelelő

komfortfokozatot el nem érjük.

A kollégium belső és külső környezete kell, hogy biztosítsa a nevelési célok

megvalósíthatóságát, szolgálnia kell a kollégisták biztonságát, kényelmét. Ehhez még sok

tennivaló van. Az elektromos hálózat biztonságosabbá tételére szükség van. A bútorzat cseréjét

pályázatok segítségével folyamatosan végeztük, végezzük. Kollégiumunk igyekszik megfelelni az

otthonosság általános kritériumainak. Megteremtettük és fejlesztjük a nyugodt tanulás, az önálló

ismeretszerzés (tanulószoba, számítástechnikai terem, letéti kollégiumi könyvtár), a kulturális

(klubszoba), a sport (a konditerem a tornaterem és a sportpályák használata) és egyéb szabadidős

tevékenységek, szakkörök működésének feltételeit.

A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, a lehetőségekhez mérten az

egyéni visszavonulás lehetőségéről.

1 telefon fővonallal rendelkezünk.




328

Kialakítottunk egy stúdiót és egy kézimunka-könyvtár- szakköri termet, amelyek felszerelését

folyamatosan bővítjük.

Megvalósult fejlesztések:

a heverőket a 2004-es pályázati támogatással 100 %-ban lecseréltük

vizesblokkok felújítása megtörtént

a lapos tető átépítésre került

függönyök kerültek az ablakokra

szőnyegeket, futószőnyegeket vásároltunk

hűtőszekrények kerültek elég sok szobába

könyvtárszobát rendeztünk be

sporteszközöket vásároltunk

Fontossági sorrendben a szükséges felújítások:

a nyílászárók cseréje

az elektromos hálózat biztonságossá tétele

a paplanok, párnák részleges cseréje

az ágyneműhuzatok részleges cseréje, pótlása

sporteszközök további beszerzése

szakköri helyiség berendezése, fejlesztése




329

9.2.3 A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások

A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a

nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja.

A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső

arányai tanulóink egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak.

Igyekszünk biztosítani a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a

rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást.

Figyelembe vesszük lehetőségeinkhez mérten a szülői, iskolai és a tanulói igényeket.

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium

diákönkormányzata. Biztosítjuk, hogy a diákok választott képviselőik révén részt vehessenek a

tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok

végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében.

Lehetővé tesszük, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a

mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a

problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit.

Kollégiumunk a maga sajátos eszközeivel kiépítette, folyamatosan ápolja és megújítja az

önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását.




330

9.2.4 A kollégium kapcsolatrendszere

A szülőket minden részletre kiterjedő tájékoztatásban kell részesíteni.

Megkapják a kollégiumi dokumentumokat:

1 a házirend kivonatát (már a beiratkozáskor),

2 a szakköri és tanfolyami lehetőségek listáját.

Egri SZC

Kossuth Zs

Szgimn, Szki,

Koll. és Könyvtár

Kollégiumi

munkaközösség

Érdekképviseleti

szervezetek

Belföldi

munkakapcsolatok

Kapcsolódó

iskolák

Működtető:

Városi

önkormányzat

(EKVI)

A város

kollégiumai

Országos

Kollégiumi

Szövetség

Helyi

kulturális

intézmények Egri Szakképzési Centrum

Fenntartó: NGM




331

Ezek az információk a szülők számára megnyugtató hatásúak. Érezniük kell, hogy itt nem

helyettük, hanem velük együtt fog történni a nevelés, optimális esetben négy éven át.

Az új diákokat méltó módon fogadjuk – az iskolával közös gólyatáborra van lehetőség.

A tanévkezdés előtti nap valamennyi kollégista beköltözik, s a szülőknek megtartjuk az

első tanévnyitó szülői értekezletet.

A szülők találkoznak az év főbb eseményeivel, célkitűzéseivel. Lehetőség van arra, hogy

megismerjék a szülők gyermekük nevelőtanárát – az első intim kölcsönös beszélgetés a gyerek

szokásairól, esetleges betegségeiről, a szülők és a kollégium elvárásáról.

Szülői értekezletek és fogadóórák alkalmával valamennyi nevelőtanár is jelen van.

A szellemi környezet meghatározó elemei még az osztályfőnökök, az iskolai tantestület.

Minden osztályfőnököt várunk a kollégiumban, hogy megismerhesse tanítványai

elhelyezési körülményeit, szobatársait. A nevelőtanárok folyamatosan tájékozódnak az iskolákban

a diákok tanulmányi előmeneteléről, esetleges magatartási problémáiról.

Az egyes szaktanárok véleményét kikérjük abban, hogy hogyan tudnánk eredményesebben

segíteni tanulóink előmenetelét, miben tudunk a sajátos eszközeinkkel segíteni. Telefonon

bármikor felvilágosítást adnak az érdeklődő szülőknek, tanároknak.

Kollégiumunk rendszeres kapcsolatot tart:

a szülői szervezettel az iskolában

más kapcsolódó iskolákkal megbízott kapcsolattartó tanár

a társintézményekkel, kollégiumokkal a kollégiumvezető

a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett diák esetében a

gyermekjóléti szolgálattal, a települési önkormányzatokkal a kollégium ifjúságvédelmi

felelőse egyeztetve a tanulók osztályfőnökeivel.

A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában kollégiumunk

kezdeményező és nyitott.

.




332

9.3 Elvek

9.3.1 A kollégium nevelési alapelvei, értékei, céljai, küldetése

Nevelési alapelveink, értékeink

A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján

alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei:

a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;

b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;

c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség,a bizalom, a szeretet, a segítőkészség;

d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;

e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése;

f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek

figyelembevétele;

g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére;

h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása;

i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív

együttműködés;

j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése;

k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

Az intézmény nevelési elvei

Az iskolában és a kollégiumban folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és

érvényesítésében teret kapnak:

- az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai

- a polgári társadalom normái

- az egyetemes és nemzeti kultúra értékei

- a köznevelési törvényben megfogalmazott normák

Intézményi nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, amelyek a tanulók személyiségére,

tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást

gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola és

kollégium egészén keresztül történik. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai

legyenek a társadalomnak és nyitottak legyenek minden változtatásra.




333

- A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a

nevelésben

- A szociális és érzelmi biztonság megteremtése

- Egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok,

különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével

- Az alapvető erkölcsi normák betartása

- Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése

- Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása

- Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére

- Az integrált nevelés megvalósítása

- A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése

- A fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevétele

- A szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés

- A nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése

Céljaink

A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges

fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének

fejlesztése, kibontakoztatása.

Hosszú távon célunk a kollégiumi teljes férőhely-kihasználtsága mellett a fennmaradás és

működőképesség megtartása, ezáltal valamennyi dolgozónak a munkalehetőség és a kollégiumot

választó minden diáknak a tanauláshoz szükséges feltételek biztosítása oly módon, hogy tanulóink

valamennyien eljussanak a sikeres munkába álláshoz szükséges érettségi, illetve szakma

megszerzéséhez, a tanulmányi eredmények további javítása.

Rövid távú (taktikai/éves/havi) és operatív célok a HOGYAN? kérdésre adott válaszok.

A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése, az egészséges, harmonikus test-

lelki fejlődés biztosítása, személyiség-és közösségfejlesztés.

Legfontosabb célunk a tanulói lemorzsolódás 10 % alá történő csökkentése és a kollégium

tanulmányi átlagának 0,1-del való emelése.




334

9.4 A kollégiumi nevelés feladatai

A kollégium, a kollégiumi jogviszony fennállása alatt biztosítja diákjai számára azok iskolai

tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi

ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg.

A kollégiumi nevelés feladata különösen:

A tanulás tanítása

A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők

felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium

lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére,

valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel

fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés

vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi

könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának

célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a

jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a

mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az

ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük

részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása

hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Az erkölcsi nevelés

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen

normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi

nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok

kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A

kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók

életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a

kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet

és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a

szociális érzékenység.




335

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi

kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a

diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek,

írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az

egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a

haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez

tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme

minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat

megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók

nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való

tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és

fejlesztése.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet

működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a

diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között.

Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az

emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A

kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat

és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai

gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a

megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő

teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a

nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati

alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő

kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és

kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell

segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés

képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott




336

önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez,

a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

Boldogságóra program

A kollégium szakkörei között található személyiségfejlesztő foglalkozások a 2017/2018-as

tanévtől kiegészültek Bagdi Bella és Dezső Anita Boldogságóra című kézikönyvének és

munkafüzetének témáival, feladataival, ajánlásaival. Ezzel a kollégium igyekezett felzárkózni a

Jobb Veled A Világ Alapítvány programjához és a 2018/2019-es tanévre meg kívánja pályázni a

Boldog Iskola címet.

A program szorosan kapcsolódik az eddigi alapelvekhez, önismereti órák és foglalkozások

témaköreihez, az iskola és kollégium hitvallásához és ahhoz az eddigi törekvésekhez, miszerint a

személyiségfejlesztés a tanulók egészséges személyiségének alakulásához elengedhetetlen. Ebben

kívánják támogatni őket a kollégiumi foglalkozások, ahol heti 2 foglalkozási órában irányított

módon, részben kötetlen körülmények között zajlik a fejlesztés.

A programnak megfelelően minimum havi 1 alkalommal zajlik Boldogságóra, ahol a pozitív

pszichológiát felhasználva erősíti a tanulókban a boldogságra való képességet, annak felismerését,

és a boldogságban való pozitív energiát felszabadítását. Cél lehetőleg minél több tanulót

megszólítani. Ennek megfelelően a program témái a következők:

1. A hála

2. Az optimizmus

3. Társas kapcsolatok

4. A jó cselekedetek

5. Célok kitűzése és elérése

6. A megküzdés

7. Apró örömök élvezete

8. A megbocsátás

9. A testmozgás

10. Fenntartható boldogság.

A kollégium és annak vezetője a 2018/2019-es tanévre pályázatot nyújt be a Boldog Iskola cím

elnyerésére és vállalja a cím elnyerésének és megtartásának feltételeit.

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak,

önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a

harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget




337

nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő

konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat-ban meghatárott szexuális

nevelés kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes

táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására.

Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a

konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros

függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon

hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a

diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól

érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban

úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét.

Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást

és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és

felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel

kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására.

Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat,

melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb

környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció

A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell

nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök,

érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket,

elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat,

kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez

megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az

együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok




338

kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal

együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák,

hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való

felkészülést.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni

kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a

javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják

mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan

rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek

összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén

keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a

körültekintő döntéshozás képességének kialakulását.

Médiatudatosságra nevelés

Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra

nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal

ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média

és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a

bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.

A kollégium küldetése

Olyan kollégiumot alakítottunk ki és szeretnénk továbbfejleszteni, ahol a tanulók családias

légkörben, jó tárgyi feltételek között, egységes nevelési hatásrendszerben, a fiatalok aktív, alkotó

részvételével készülhetnek felnőtt életükre.

Szeretnénk elérni, hogy a kapcsolódó iskolákkal valóban egyenrangú, partneri viszony

alakuljon ki, amelyben a kölcsönös előnyök, a közös célok határozzák meg a hosszabb távú és a

mindennapi együttműködést.

Belső intézményi struktúránkat folyamatosan fejlesztjük, hogy kialakuljanak a tanulókkal

való differenciált foglalkozás szervezeti keretei.

Az eddigi eredményeinket és tapasztalatainkat felhasználva, a tanulói igényeket és a szülői

elvárásokat messzemenően figyelembe véve gazdag szabadidős tevékenységrendszert kínálunk.




339

9.4.1 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

A gyerek nem kollégistának születik, azzá válhat, válik!

A kollégista tanulók napi életének kereteit úgy kell, hogy szervezzük, hogy az egyes

tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak.

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium

diákönkormányzata. A tanulók részt vesznek a mindennapi élettel kapcsolatos célok

kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, az elért eredmények értékelésében.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket,

a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a

problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit és módszereit.

A belátáson, meggyőzésen alapuló szabálykövetést és normatételezést, értékközvetítést

várhatunk csak el.

Gondot fordítunk a terhelés és a kikapcsolódás megfelelő egyensúlyára. Minden

csoportvezető ismeri diákjai napi programját, így rugalmasan kezeli a napi elfoglaltságokat.

A kollégium a szülővel és az iskolával együttműködve járul hozzá ahhoz, hogy a

tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. A kollégium biztosítja az iskolai

követelmények teljesítésére való felkészülést a különböző tanulási formák biztosításával.

A kollégium segíti a tanulóit a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában,

igyekszik biztosítani a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek feltételeit.

„Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek, akkor

nem is tudjuk őket eredményes munkára sarkallni.” (H.Weiss Donald)

A szabadidős tevékenységek biztosítják a tanulók számára a tevékenységek szabad

megválasztását, a szabad választás élményét és a napi tevékenységek okozta feszültségek oldását.

Az igényes szabadidő eltöltés kultúremberhez illő életmódbeli szokásrendszert alakít ki, fejleszti a

személyközi kapcsolatokat, az érzelmi életet, és élményeket nyújt.

A szabadidős tevékenységek között a sportolási és testedzési alkalmak rendszeresek

legyenek.

9.4.2 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló

életkezdést elősegítő tevékenységek elvei




340

A kollégiumban hangsúlyos szerepet kap a diákok testi, lelki, szociális fejlődésének

segítése az életkori sajátosságaik és egyéni adottságaik figyelembevételével.

A kollégium törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére.

Felismerni a diákoknál azt a területet, amiben igazán tehetségesek és a lehetőségekhez képest

minden segítséget megadni annak kibontakoztatásához.

Kiemelten kezeljük az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztését.

A kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása az iskolákkal együttműködve.

Az iskolai ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző

szakköröket szervez a tanulói igények és a költségvetési lehetőségek figyelembevételével.

A küldő iskolák között meglévő színvonalkülönbségek kiegyenlítése.

Változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazunk, amelyek segítségével az egyes

tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni

vagyunk képesek.

A kollégium az iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes

szakmák megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a már választott életpályára való

felkészülést.

Az önismeret szerepe a helyes pályaválasztásban – legyen képes a tanuló felismerni saját

képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban.

Fontos, hogy tudjon a tanuló önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban, legyen

képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit; tudja alkalmazni az álláskeresés különböző

technikáit.

9.4.3 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és

sportolási tevékenység szervezésének elvei

- A tanuló ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, javuljon

véleményalkotó képességük

- Szerezzenek művészeti élményeket, értsék a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét

- Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti csoportban

- Segítjük az egyéni ízlés alakulását

- Különös figyelmet fordítunk a könyvtár használatára

- Heti két alkalommal minden tanuló egy-egy órát sportoljon

9.4.4 Egészségnevelési elvek




341

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat

használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos

ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének

előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

Az egészségmegőrzés az egészséges embernek az egyéni, közösségi és társadalmi felelősség

felismerésén alapulva, megfelelő lehetőségek létrehozásával az „egészségi jólét” állapotának

megtartására irányul.

Az egészségkultúra alapvető feltétele, hogy az egyén

1 – ismeri és betartja az egészség megőrzésének szabályait

2 – időben fordul az egészségügyi szolgálathoz

3 – az ott kapott tanácsokat betartva együttműködik az egészségügyi szolgálattal

Az egészségért való felelősség az egészségmegőrzésre irányul, melynek kialakítását egymásra

épülő összetevők, a helyes egészségi ismeretek, a pozitív attitűdök, a kívánt magatartás és az

öntevékenység teszik teljessé.

A testi-lelki nevelés általános céljai, feladatai:

A testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése; személyiségfejlődésük, a

társadalomba való beilleszkedésük segítése.

Továbbá az egészséges életmód, a harmonikus erkölcsös és konstruktív életvitel

szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak; az ehhez szükséges

ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása.

Általános fejlesztési követelmények a nevelőmunkában:

A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és

mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek

megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának

megelőzéséről.

Alakuljon ki a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidő-kultúrájuk.

A belátáson alapuló hárító magatartást szeretnénk elérni a káros szenvedélyekkel szemben.

Kiemelten foglalkozunk az egészséges táplálkozással, az elhízás és a fogyókúra hatásaival.




342

A kollégiumban jók a feltételek a rendszeres testmozgásra, ezt ki kell használni. Ez segít a

mentális problémák leküzdésében is. A szexualitás sajnos egyre fiatalabb korban foglalkoztatja a

tanulókat. A szexuális kultúra, a párválasztás segíthet a családi erőszak elkerülésére. Kiscsoportos

foglalkozásokon beszélgetünk a témáról.

Elsősegély nyújtó szakkör keretein belül kollégistáink megismerik és elsajátítják az

életmentéssel kapcsolatos legfontosabb teendőket.

1. foglalkozás: A keringés és a légzés anatómiája

2. foglalkozás: Artériás és vénás vérzéscsillapítás, kötözések

3. foglalkozás: Életjelenségek vizsgálata, stabil oldalfekvés

4. foglalkozás: Szív-kompresszió AMBU-babán

5. foglalkozás: Mesterséges lélegeztetés, komplett újraélesztés

9.4.5 Környezeti nevelési elvek

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Kollégiumunk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel,

készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint,

hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Az ismereti háttér átadása

mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás

fejlesztésén keresztül. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az

iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.

Jellemzői:

• A helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja,

• új intézményi kapcsolatokat kezdeményez,

• Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez,

• A pedagógusok között új együttműködésre késztet,

• Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz,

• Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti.

Általános célok, értékek




343

Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az

összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával

együtt.

• az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,

• természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,

• a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

• a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által,

• s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos

szemlélet,

• fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével,

rendszerszemléletre való nevelés,

• holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra

fontossága,

• proaktív magatartás kialakítása,

• tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése,

• a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása,

• az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,

• az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata,

• helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

fejlesztése,

• globális összefüggések megértése,

• a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása,

• létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása,

• a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása.

Helyi célok, értékek

• Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése,

• Helyi értékek és problémák feltérképezése,

• Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai),

• Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken,

• Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken,

• Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása,

• A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel.




344

A kollégium minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A környezeti

nevelés témaköreit a Kollégiumi Program alapján beépítjük a csoportfoglalkozások anyagába.

Választható szakkörként ÖKO szakkörbe csatlakozhatnak az érdeklődő kollégisták. A

lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon

való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a környezetvédelmi és

egészségügyi vetélkedőkön.

Kiemelt figyelmet fordítunk az energiatakarékosságra

Kiemelt figyelmet fordítunk a szűkebb kollégiumi környezetük tisztán tartására

Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Bükki Nemzeti Park,

Magyar Madártani Egyesület, stb.).

Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes

hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését.

Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a

világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra.

9.5 A pedagógiai tevékenység szerkezete

Kollégiumunk a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási

attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó

ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos

formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni

szükségleteire. A foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozzuk meg, hogy azok

hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához,

kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.

Kollégiumunk a nevelési folyamat során tanulói tevékenységét a kollégiumi programok, a

csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi.

9.5.1 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások

9.5.1.1 Felkészítő foglalkozások




345

A felkészítő foglalkozások során a kollégium kiemelt figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd

kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárjuk, és figyelembe

vesszük a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait.

A tanulást segítő foglalkozások:

a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás

b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás

c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést mutató

tanulók foglalkoztatásának biztosítása

d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök,

diákkörök

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások:

Csoportvezetői foglalkozások:

a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára

a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése,

értékelése

b) tematikus csoportfoglalkozások

59/2013 ( VIII. 9) EMMI rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető

foglalkozások

A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások:

a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása

b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések)

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:

a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni

problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére

9.5.1.2 A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett

- irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti,

- természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai,

- egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú,

- a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó,

- a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó,




346

szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek,

vetélkedők

A kollégiumi nevelő-oktató munka céljára hétfőtől csütörtökig heti 4 teljes munkanap áll

rendelkezésre.

A szűk időkeretet hatékonyan kell tervezni, hogy a nevelő-oktató munka eredményessége

biztosítható legyen. A kollégiumi délutánt is órarendszerűen kell megszervezni.

A csoportfoglalkozások kerettanterve és éves óraszáma:

TÉMAKÖRÖK

1.A tanulás tanítása

2.Az erkölcsi nevelés

3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés

5.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

6.A családi életre nevelés

7.Testi és lelki egészségre nevelés

8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

9.Fenntarthatóság, környezettudatosság

10.Pályaorientáció

11.Gazdasági és pénzügyi nevelés

12.Médiatudatosságra nevelés

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR 9. évf.

óra

10. évf.

óra

11.évf.

óra

12.évf.

óra

13-14.évf.

óra

A tanulás tanítása 3 2 2 2 1

Az erkölcsi nevelés 2 2 2 1 1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 2 1 1

Állampolgárságra, demokráciára

nevelés 2 2 2 1 2

Az önismeret és a társas kultúra

fejlesztése 1 1 1 1 1

A családi életre nevelés 1 2 2 3 3

Testi és lelki egészségre nevelés 2 2 2 2 2

Felelősségvállalás másokért,

önkéntesség 2 2 2 1 1

Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 2

Pályaorientáció 2 2 2 2 2

Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 2 3 3




347

Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1

22 22 22 20 20

Évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy

kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé

teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a

csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

Ennek 60 %-ára - kb.22 óra) - a fenti tevékenységsorral számolunk. A kollégiumunkban a

következőképpen valósul meg: Évfolyamonkénti tematikus foglalkozások, ezalatt a csoportvezető

egy általa ütemezett témával –a munkaterve szerinti - foglalkozik a csoportja többi tagjával.

A további idő (40 %--kb. 15 óra) a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel folyik a csoportvezető

belátása szerint.

A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő

pedagógiai foglalkozások alapját jelentik.

Kötetlen időkeretben végzett tevékenységek

Nagyon kevés idő jut kötetlen tevékenységre, amelyet a diák mindenkor egyéni belátása szerint

tölt el egyedül vagy baráti társaságban (mozi, vásárlás, séta, mosás-vasalás, személyi higiéné).

9.5.2 Irányított tevékenységek

Olyan elfoglaltságot jelentenek, amelyeket maguktól kevésbé vennének igénybe a tanulók, de

fejlődésükhöz szükség van rá. Ezek a tevékenységek különösebb felkészülést nem igényelnek.

Kínálatunk:

szereplések (Költészet Napja, Mikulás)

színház, hangverseny

korongozás

üvegfestés

sport

kondikör

filmvetítés

szakkörök




348

A tanuló heti 15 órában köteles részt venni meghatározott foglalkozásokon. Napi 3 óra tanulás,

azaz heti 12 óra. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott, további heti 2

foglalkozáson vesz részt, valamint heti 1 csoportfoglalkozáson.

Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező

foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére kötelezően választható, és az előre tervezhető

szabadon választott foglalkozásokat.

Minden tanév elején felmérjük, hogy a tanévben hány tanuló, milyen kötelezően választott,

illetve szabadon választható foglalkozásokon kíván részt venni (szeptember 15-ig). A költségvetés

keretén belül igyekszünk a feltételeket biztosítani.

Az éves munkaterv minden tanáriban olvasható.

9.6 Tevékenységkategóriák

A kollégiumi foglalkozások keret-programterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez

és tartalmának meghatározásához

Bevezető

A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és

esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának,

közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése.

A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek

fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására,

a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.

A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasz-

talhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Meg-

élhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a

természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak

a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és

közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére.

A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az

alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség.

A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai

szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a

szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek,

készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél.




349

A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb

tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A

foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy

alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához.

A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az

iskolai tantervi szabályozáshoz.




350

9.6.1 A tanulás tanítása

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók

eredményesen fejezzék be választott iskolájukat.

Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az

iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a

gyermekek tehetségének kibontakoztatását.

A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása

nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.

- A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket

kiválasztani.

- Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

- Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a

feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.

- Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.

Időkeret (óra) 3 2 2 2 1

Témák Tartalmak, tevékenységek

- különböző tanulási

technikák és módszerek

alkalmazása

- a megszerzett és

elsajátított ismeretek

értelmezése,

- a könyvtárhasználat

rendje és módszerei

- Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket,

különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.

- Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az

egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat.

- Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő

tanulási technikákat.

- A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek,

tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását.

- Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket.

- Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és

hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési

lehetőségeket.

- Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő

internethasználatra.

- Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az

alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.




351

9.6.2 Az erkölcsi nevelés

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és

ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe.

Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat,

egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére.

A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi

kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az

egyén életére egyaránt.


- Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.

- Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.

- Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- erkölcsi érzék kifejlődése és

szerepe

- felelősség- és

kötelességtudat

- a munka megbecsülése

- mértéktartás, együttérzés,

segítőkészség

- Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.

- Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel

teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy

erkölcsi felelőssége között.

- Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi

érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban.

- Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül

ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezek

értékeljük.

- Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális

helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában

betöltött szerepét.

- Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető

élethelyzeteket.




352

9.6.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az

ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a

szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.

Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet

érzése.


- Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

- Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.

- Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.

- Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.

- Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.

- Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- közösséghez tartozás,

hazaszeretet

- nemzeti, népi kultúránk

értékei, hagyományai

- a hazánkban élő

nemzetiségek kulturális

szokásai, emlékei, jelene

- nemzetünk kapcsolódása

Európához

.

- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

- Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt

a településhez, az országhoz, a nemzethez.

- Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz

való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait.

- Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös

értékeket.

- Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.

- Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai

nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.




353

9.6.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus

jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését.

A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent

a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt.

Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az

egyéni célok és a közösségi jó között.


- Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi

önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, stb.).

- Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

- Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és

társadalmi célok elérése érdekében.

- Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok

gyakorlása során.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- a demokratikus jogállam

felépítése

- a felelős állampolgári

magatartás jelentősége

- a demokrácia elvei és

gyakorlati megvalósulása

- cselekvő állampolgári

magatartás és törvénytisztelet

- Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit,

az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat.

- Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő

állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét.

- A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben

kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a

tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés

fontosságát.

- Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat

munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az

önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás

elsajátításában.




354

9.6.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és

tapasztalati alapjai.

A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és

az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei.

Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására.

Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.


- Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.

- Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek

az emberi együttélésben.

- Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.

- Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési

helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.

- Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes

önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- az önismeret és társas

kapcsolati kultúra

- az empátia és mások

elfogadása

- a tudás és tapasztalat

jelentősége

- társas kommunikáció

- Ismertessük az önismeret, és a társas kapcsolati kultúra

meghatározó jellemzőit.

- A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott

önismeret kialakítását.

- Mutassuk be, a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és

közösségi élet szabályait.

- Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a

mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.

- Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép

kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva

annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat

maguk alakítsák.




355

ÖNISMERET Az emberi boldogság lényege a vágyak, célok, képességek összhangja.

Mindezek eléréséhez önismeretünk bővítése, önnevelésünk, személyiségfejlődésünk, közösségi

lénnyé válásunk az út. Az eredményességhez nyitottság, kitartó, folyamatos, céltudatos önnevelő

munka szükséges.

Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást,

készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában

gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejődésük, sorsuk és

életpályájuk alakításában.

Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális

pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban.

Örömteli, teljes életet élünk, ha a mindennapok gondjai, vagy nehézségei között is érezzük:

szükség van ránk, mint emberre, mint társra, mint különböző közösségek tagjára,

szükség van a munkánkra, van tennivalónk, feladatunk, szerepünk,

képesek vagyunk megvalósítani önmagunkat munkában, hivatásban, családban.

Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

A kollégiumi élet része a közösen kialakított szabályrendszer megalkotása, a közösségi tudat

létrehozása. A kollégiumi közösségekben legyenek képesek bizalmi légkört kialakítani és

fenntartani.

Célunk, hogy diákjaink 12. osztály végére érett, egészséges személyiségű emberekké váljanak.

Ennek kritériumait jól foglalja össze Dr. Bánki M. Csaba: Az AGY évtizedében című könyvében:

„Egészséges az az ember, aki: Jó önismerettel rendelkezve ismeri saját határait és lehetőségeit,

aki mindig tudja mit miért csinál, aki ura érzelmeinek és indulatainak, aki tudja mennyit bír el

összeroppanás nélkül, aki fel mer vállalni egy adag feszültséget, konfliktust is ha kell, s azt

kezelni tudja, aki jól viseli a kudarcokat, veszteségeket, aki empátiás és együtt érző, aki mások

szempontjait és érdekeit is figyelembe veszi, aki képes mindig újrakezdeni. Aki felvállalja a

felelősséget saját életéért, érzéseiért, élményeiért, aki a bajban nem azt kérdezi: ki tette? hanem

azt: mit lehet tenni? …”




356

Az énkép jellemzői:

Azoknak a tulajdonságoknak, ismereteknek, érzelmi benyomásoknak az összessége,

melyeket magunkra nézve számon tartunk és érvényesnek fogadunk el.

Igen korán kialakuló, különösen érzelmileg nehezen változtatható struktúra! Ezért is

fontos az énkép kialakulási folyamatának tisztázása.

Az énkép „előjelének” realitása a társak, környezet tükrében.

Testkép-, mint az énkép egyik szelete:

/Az énkép realitásának erősödése, kognitív tartalmának bővülése mellett a testkép

serdülőkorban jellegzetesen romlik/

Megbeszélendő témák:

adottságok (helye a tulajdonságok fontossági sorában)

átmeneti állapot! (türelem, elfogadás)

szépség viszonylagossága (belső szépség átütő ereje)

a természetes szépség és védelme (a kozmetikai ipar csapdái!)

az egyediség örök varázsa (a média uniformizáló hatása)

„Az értékek, amiket megtartasz, megtartanak Téged

Az életterv felépítése a belső cél meghatározásából kiindulva:

Vezérlő értékeim – hosszú távú célok – köztes értékek – napi célkitűzések, feladatok.

Mitől és miképpen vagyunk mások?

A két különböző nemi szerep kulcsjellemzői:

FÉRFI.

A külvilággal megküzdéshez

szükséges jegyek:

Magabiztosság

Önbizalom

Önérvényesítés

Agresszivitás, harcosság

NŐ

Érzelmi, szociális életre alkalmasság,

túlélést segítő jegyek:

Gyengéd, érzelmes, aggódó

bizalommal telt, de óvatos

nyílt

Erős a csoportszellem

Hétköznapi jellemzők:

Racionálisak (néha akár az

érzéketlenségig) a világot érteni

akarja (kutat, elemez, spekulál,

töpreng, mérlegel) gondolkodása

problémamegoldó, harcos a

Hétköznapi jellemzők:

Érzelmesek, ösztönösek, intuitívek

figyelmük diffúz, tág, pásztázó, de

kevéssé mély, és kitartó.




357

szakmájában, egyszerre egy dologra

figyel, hajlamos elhanyagolni

emberi dolgokat, stresszre bezárul

Szakmájában gondos, de fél a kritikától

rugalmas, alkalmazkodó

kontaktuskereső, érzékeny

jól olvas metakommunikációs jeleket

stresszre nyit, segítséget kér

A FÉRFI IGÉNYE. bizalom,

elfogadás, bármilyen

teljesítményének elismerése

A NŐ IGÉNYE: gondoskodás, törődés,

megértés, megbecsülés, együttérzés

Alapvető irányultságok:

Az életcél, szakma kiválasztásánál egyik legfontosabb szempont a saját beállítódás egyeztetése a

szakma követelményével.

9.6.6 A családi életre nevelés

A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok

kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében.

A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi

közösségek, értékek megbecsülése.

A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség

kialakításában.

Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek

kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.

.Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.

- Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás

fontossága.

- Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a

párkapcsolatokban.




358

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- a család szerepe,

jelentősége az egyén életében

- együttműködés és

felelősség vállalás a

családban

- szexuális kultúra

- családtervezés

- konfliktusok a családban

- Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a

családi otthon.

- Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi

és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős

családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és

támogatásuk fontosságát.

- Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon.

- Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és

szerepét a családi közösségben.

- Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét

és kialakításának folyamatát.

- Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és

jelentőségét a férfi nő kapcsolatban.

- Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló

konfliktusokat és kezelésük módját.

9.6.7 Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok

számára.

A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan

szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az

egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.

A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és

fejlesztéséhez.


- Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív

jelentőségével.

- Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek

megelőzésének módjait.




359

- Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az

egészségtudatos életmód.

- Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- egészséges életmód és

életvitel

- a sport hatása a lelki

egyensúly

megteremtésében és

megőrzésében

- prevenció, életvezetés,


- Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság

kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges

életmód és életvitel összefüggéseit.

- Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a

teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit.

- Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai

aktivitás és sport hatását a szervezetre.

- Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió

megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.

- Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az

egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a

szabadidős tevékenységek megvalósításában..

9.6.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő

módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban.

A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás

fontos személyiségfejlesztő hatással bír.

Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a

tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.


- Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.

- Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.

- Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos

helyzetű társak iránt.




360

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- társadalmi

felelősségvállalás és

szolidaritás

- önkéntes feladatvállalás

másokért

- összetartás és együttérzés

- Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát.

- Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás

fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét.

- Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni.

- A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan

diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk.

- Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása

érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni

felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását.

- Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település)

végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

..




361

9.6.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság

A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet

megóvásának.

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és

felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.

Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására,

a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.


- Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre

káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

- Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe

véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes

élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat.

- Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

- Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a

különböző tantárgyakban tanultakat.

- Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.

- Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- a természet és az emberi

környezet egymásra hatása

- természeti erőforrásaink

védelme

- ipari termelés és a

környezet védelme

- 'gondolkodj globálisan,

cselekedj lokálisan'

- Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a

környezetre káros anyagokat és tevékenységeket.

- Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és

természet egészséges együttélését.

- A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő

tevékenységeket, akciókat.

- Mutassuk be az újra hasznosítható anyagok sokszínű

felhasználhatóságát.

- A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak

felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni

környezetük megóvásában.

- Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni,

mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.




362

9.6.10 Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén

biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő

területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és

pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra

megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.


- Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját

képességeit.

- Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.

- Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

- Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

- Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs

stílust.

- Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van

jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.

- Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban,

munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- tevékenységek és szakmák

jellemzői

- különféle életpályák

bemutatása

- a munka világa és jellemzői

- továbbtanulási lehetőségek

- Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz

szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat.

- Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók

személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan

a pályaválasztási lehetőségeit.

- Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek

és azok hogyan használhatók.

- Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás,

interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit.

- Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség

megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és

munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.




363

9.6.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés

A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium

megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát

mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét

a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani.

Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén.

Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.


- Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.

- Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

- Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.

- Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének

eszköze.

- Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- a gazdaság működésének

alapjai

- a családi gazdálkodás

- munka, fogyasztás és

gazdálkodás

- pénzkezelés technikái

- vállalkozás és kockázat

- A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle

családszerkezetben.

- Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak

a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen

következményekkel járnak.

- Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a

banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata,

pénzátutalás, stb.).

- Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből

finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.

- Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit, és a

működési módjukat.

- Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés,

a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a

veszélyei.




364

9.6.12 Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok.

A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos

médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát.

A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és

fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.


- Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.

- Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.

- Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.

- Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online

média nyújtotta lehetőségeket.

- Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és

felhasználásának szabályait.

- Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes

játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- a média társadalmi szerepe

- a reklám és a fogyasztás

összefüggése

- a médiatartalmak és a

valóság összefüggése

- az internet használatának

szabályai, a helyes etikai

magatartás és felelősség

- a számítógép, az

internetfüggőség veszélyei

- Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle

folyóiratokon, kiadványokon keresztül.

- Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-

book stb.) használatának gyakorlása.

- Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív

és negatív) példákon keresztül.

- Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos

média és az internet használat esetében.

- Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az

internetes keresők segítségével.

- Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek

ismertetése.

- Az internet és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.




365

9.7 A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek

„Az ember az első tizennyolc évének az adósa.”

/Kosztolányi Dezső/

Cél:

- a nehéz élethelyzetbe került fiatalok, veszélyeztetetté vált diákok stigmatizációtól mentes

segítése, irányítása

- az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása

Feladat:

prevenció /megelőzni a testi és lelki károsodást

korrekció /a bekövetkezett károsodás orvoslása/

a csavargó, hiányzó tanulók figyelemmel kísérése

a dohányzók, alkoholizálók, drogpróbálók feltérképezése

a szélsőséges ifjúsági csoportokba verődők mozgásának nyomon követése

a szekták, regresszív kisvallások tevékenységének, valamint a felerősödő sátánizmus káros

hatásainak megvilágítása

a szociálisan inadaptált családok felismerése /szükség esetén helyzettanulmány készítése/

a mentálisan beteg, egészségkárosodott tanulók figyelése

a deviánsok, nehezen nevelhetők, erőszakos viselkedésűek kiszűrése

Tevékenység:

káros szenvedélyek elleni előadások szervezése

a szülőkkel való kapcsolattartás személyes találkozás, illetve levelezés vagy telefonon

keresztül történő érintkezés által

teszt-és feladatlapok szerkesztése, kitöltése, értékelése

mentálhigiénés önismereti tréningek

látogatás gyermekvédelmi intézményben

hobbi körökbe irányítás, munkahely, otthonszerzés támogatása

együttműködés a kollégiumon belül /nevelőtanárok, DÖK-tagok, kollégium orvosa,

védőnője, kortárs környezet/iskolával, a szülői házzal, a gyermekvédelmi intézménnyel, a

Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Szolgálattal, szociális munkással, pszichológussal

és a rendőrséggel.




366

9.8 Egészségfejlesztési program

A kollégiumi egészségfejlesztés a kollégium egész életébe, mindennapjaiba beépülő

tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére,

a lakókörnyezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a

személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

Az egészségi állapotot meghatározó tényezők:

genetikai

környezeti tényezők

életmód

egészségügyi ellátó rendszer működése.

A testi és lelki egészség elválaszthatatlan, fontosságuk nem rangsorolható.

Sajnos napjainkban a serdülők között egyre gyakoribbak a pszichoszomatikus elváltozások, és sok

tanuló küzd pszichés és/vagy magatartási zavarokkal. Sok feladatot adnak a tanulási problémákkal

küzdők is.

Az egészségfejlesztési program összeállítása és megvalósítása team munkában történik.

A team munkája során jelentős szerepet kap a tanulók holisztikus szemléletmódjának

kialakításában.

Az egészségfejlesztés fő feladatainak rendszere, szakmai tartalma:

1. Testi (szomatikus) nevelés, testmozgás

– Higiénés nevelés (személyi és környezeti)

– Kondicionálás, mozgáskoordináció fejlesztés (testnevelés, sporttevékenység)

– Rendellenességek kifejlődésének megelőzésére nevelés (tartásjavító gimnasztika,

gyógytestnevelés)

– Fertőző betegségek megelőzésére nevelés

– Baleset megelőzésre, élet mentésre nevelés

– Egészséges táplálkozásra nevelés

2. Lelki (pszichikai) nevelés, lelki egészség

– Egészséges életvezetés




367

– Stressz elhárítás

– Egészségre káros szokások tudatos elutasítására

– Érzelmi nevelés (Föld napja megemlékezés)

3. Társas – társadalmi együttműködésre nevelés

– Konfliktuskezelő technikák megismerése, alkalmazása

– Közösségépítés

– A kommunikációs készség fejlesztése

– A társadalmi izoláció megelőzése

– A másság elfogadására nevelés

– Prevenció, egészség megőrzés

Az egészségfejlesztési munkában résztvevők köre

Segítő kapcsolatok partneri csatornái

A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, a kollégiumi orvos, az

ápolónő, a TISZK pszichológusa, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtanárok és nem

utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti.

A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére,

valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.

A segítők intézményen belül:

Szülők, család

Kollégiumi orvos, háziorvos, ápolónő

Kollégiumi alkalmazottak, pedagógusok


Kollégiumon kívüli külső segítők köre:

A TISZK pszichológusa

A partneriskolák tanárai, iskolaorvosai, gyermekvédelmi felelősei, pszichológusai

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi

intézmények, szervezetek





368

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF) szerepe

Szülők (család)

A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő

tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni a kollégium

egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az

iskolai munka hatékonyságát.

Kollégiumi orvos, háziorvos, ápolónő

A beteg tanulók ellátása

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban

A kollégiumi ápolónő helyi feladata az egészségfejlesztéssel kapcsolatbani:

- A kollégium orvosával a kapcsolattartás

- Beteg tanulók ellátása

- Elsősegélyláda gondozása

- Faliújság

- A kollégiumi nevelők segítése: az egészségügyi és elsősegély-nyújtási ismeretek

bővítésével és a beteg tanulók ellátásával kapcsolatban.

- A csoportfoglalkozásokon segítségnyújtás a kiemelt és aktuális egészségfejlesztési

témákban.

A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül a kollégium egészségügyi teamnek

számos lehetősége van arra, hogy a kollégiumi egészségügyi munka folyamatába illessze az

egészséges életmódra ösztönzést, nevelést.

A kollégiumi egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:

Az életmód és betegségek összefüggései

A kollégium tanulói egészségi állapota, ennek alapján a „kollégiumi diagnózis”

kiegészítése, megoldási javaslatok.

A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás,

életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.




369

Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

Az egészségfejlesztő kollégiumi testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki

fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az

azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a

mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve

ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. A kollégiumi sport keretei között az egészségnevelés, a

szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés

egyaránt fejleszthető

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi

sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

A gyermekek minden nap részt vesznek a testmozgás-programban;

minden kollégiumi testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer

megfelelő terhelése;

minden testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú

tanulóknak is;

a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-

programban;

a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan

sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);

a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok:

a kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz

igazított fejlesztése

mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása

a játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése

mozgáskommunikáció

A sportkörök: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tömegsport, gyógy-testnevelés, Kondi-

kör.




370

Tájékozódás az érintettek körében

A szülők véleményének megismerésére a nyílt nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával

megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése,

valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó

lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék.

A csoportvezető nevelőtanárok a 9. évfolyamosoknál illetve az új beköltöző tanulóknál kérdőív

segítségével felméri a tanulók szociális hátterét, egészségkulturáltságát.

A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni.

A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt

szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és

felmérések. Kérdőívek felmérőlapok, csoportfoglalkozásokon téma-feldolgozás,

esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden

esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell

eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak a kollégium ez irányú

információgyűjtési lehetőségei.

Kollégiumi alkalmazottak, pedagógusok

Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész

kollégiumra, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden

munkatárs véleménye fontos.


Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a

kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban

jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek

jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg.

A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs,

aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van.

A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy szobatársaiknak, de modell-szereplőként is

képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is.

Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik.




371

A működés eredményességének mérésére kidolgozott mérő rendszerünk a következő:

mennyire rögzült a tanulókban az egészség, mint állapot és folyamat, valamint a testi-lelki

szociális jólét, a működések harmóniája

mennyire tudnak döntésmodellt alkalmazni, életmódot váltani

mennyire ismerik a szenvedélybetegségeket és azok prevenciójának módjait

mennyire ismerik a szexuális egészség alapvető kritériumait az általános egészség

szempontjából

Elégedettségi kérdőív kitöltése – mint hatásmutató




372

9.9 A kollégium önálló arculatának továbbfejlesztése, hagyományai

„Fiatal az, akinek fogalma sincs arról, hogy a régi szép idők, az most van.”

/Tímár György/

Koedukált kollégium vagyunk.

A számbeli többséget jelentő szakközépiskolás tanulók igényeihez igazodva, prioritást nyert a

tanulmányi munka és a tudás gyarapítását szolgáló tevékenységrendszer.

Az arculatteremtés érdekében meglévő értékeinkre támaszkodva, még tudatosabban és

szakszerűbben kell végezni az alábbiakban felsorolt tevékenységeket:

- a szilenciumok rendjének, fegyelmének, hatékonyságának biztosítása

- érettségi-előkészítő foglalkozások

- az iskolákkal meglévő kapcsolatok mélyítése

- a szülőkkel való kapcsolatok ápolása

- jó hírnevünk, pedagógiai munkánk kedvező megítélésének megőrzése

- a tantestület szakos összetételének tudatos építése

- a pedagógusok ösztönzése a posztgraduális képzésben, továbbképzéseken való részvételre,

pedagógiai, pszichológiai, szakmai ismeretek megszerzésére

- az épület állagának, komfortjának megőrzése, és tudatos törekvés ennek fejlesztésére

- a kollégium dolgozóinak és tanulóinak érdekeltté tétele az állagmegóvás, a takarékosság és

a vagyon gyarapítása tekintetében.

Hagyományos rendezvényeink:

az elsősök bemutatkozása

Mikulás-est

karácsonyi ünnepi vacsora

negyedikeseink búcsúztatása




373

9.10 A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése

A minőségi kollégiumi szolgáltatásnak, nevelésnek és oktatásnak egyik pillére a helyi

minőségbiztosítási és értéklelési rendszer. A kollégium által nyújtott minőségnek további

meghatározói a tevékenységtartalom, az eljárások, a módszerek, a szervezet állapota és jellemzői,

melyek folyamatos – külső és belső elvárásokhoz igazodó – fejlesztésének eszköze a működő

minőségirányítási rendszer.

Ha meg akarjuk határozni a kollégiumi pedagógiai-szakmai munka fejlesztésének fő

irányait, először azokat a gondolkodáshoz kapcsolódó funkciókat kell erősítenünk, amelyek

neveltjeink alapvető szükségletei (gondozás, ellátás stb.) kielégítésével kapcsolhatók össze.

Másfelől, fejlesztendő maga a nevelés az értékrend-teremtéssel, a képességek

létrehozásával, kibontakoztatásával, az emberi erőforrás kiaknázásával, a művelődéssel, a

tanítással-tanulással összefüggő tartalom és tevékenység, a tanulók állapotának, igényeinek, a

köztük lévő különbségeknek a figyelembevételével.

Végül szükséges a módszertani kultúra szüntelen fejlesztése a tanulók érdekét szem előtt

tartó, élet közelibb pedagógia gyakorlása. Törekvés arra, hogy a kollégiumban a pedagógiai és

fizikai környezet még inkább gyermekközpontúvá váljon.

„Ha nem tehetjük meg, amit akarunk, tegyük meg azt, amit tudunk.”

(Johann J. Engel)

Akkor tekinthetjük eredményesnek kollégiumunk nevelését, ha erőfeszítésünk a tanulókat

felvértezi azokkal a tartalmakkal, készségekkel és magatartásmódokkal, amelyek intézményünk

keretein túl is érvényesülnek.

Lehetővé teszik a felnövekvő generációknak a tájékozódást, az értékekkel bánni tudást, az

önálló döntést, a saját energiák ésszerű felhasználását, s főként a megújulásra való beállítódást.




374

10 Könyvtár-Pedagógiai Program

„Az oktatás a tanulás tudománya és a tanítás művészete.”

(B.F. Skinner)

„A könyvtár-pedagógia az a tudomány, amely a könyvtári nevelő hatások alapjaival és módjaival

foglalkozik”

(Helene Radlinska)

A könyvtárpedagógia fogalma

Meghatározásához kiindulópontnak tekinthetjük az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári

nyilatkozatát.

„Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres megvalósításhoz, a napjaink információra és tudásra

alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket,

gondolatokat biztosítja. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulás képességekkel

fegyverzi fel, és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként

éljenek.”

I. Helyzetelemzés

1. Iskolán kívüli helyzetelemzés

Iskolánk Eger belváros szélén, a régi Lenkey János Honvéd Gimnázium épületeiben, a Dobó

István Laktanya közelében helyezkedik el, nem messze az autóbuszpályaudvartól. Fontos ez

azért, mert iskolánk tanulóinak döntő többsége a környékbeli falvakból jár be Egerbe. Heves

megyén kívül szórványosan jelentkeznek a szomszédos megyékből is, pl. Nógrád, Borsod-Abaúj-

Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok.

A város nagy könyvtárai –az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára, a Bródy Sándor Megyei és

Városi Könyvtár a város központban találhatóak, 10-15 perc alatt gyalogosan könnyen

megközelíthetőek. Mégis, bejáró tanulóink leginkább csak az iskolai könyvtár szolgáltatásait

használják, ellentétben egri, illetve kollégista társaikkal. Ezért is kerül előtérbe az iskolai

könyvtár szerepe, pedagógiai küldetése.

A nevelés-oktatás az iskola épületén kívül is zajlik. Iskolánk egészségügyi, szociális pályára képez

szakembereket, akik az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet területén, és egyéb

szociális ellátó intézményekben töltik gyakorlatukat. A kórházban működik egy Orvosi

szakkönyvtár is, amely a kórházi dolgozók számára nyújt szolgáltatásokat.

„Az iskolánkban az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kifejlesztő, megerősítő, a

további műveltség megszerzését és az élethosszig tartó tanulás elősegítésére irányuló nevelő-

oktató tevékenység folyik. Kiemelt értéknek tekintjük a tudást, amelyek nélkülözhetetlenek a




375

fejlődéshez, a változáshoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a tanulók saját sorsának

alakításához, a társadalmi beilleszkedéshez. Ezért az általunk közvetített ismeretek az általános és

a szakmai műveltséget megalapozó naprakész ismerete.” (Iskolánk pedagógiai programjából)

Könyvtári ellátottság szempontjából nincs a környéken olyan könyvtár, amely intézményünk

sokrétű képzési területeinek megfelelő gyűjteménnyel rendelkezne. Iskolánk tanulói számára ezért

is fontos az iskolai könyvtár léte.

„A könyvtárra alapozott önművelés, tudásszerzés igényének felkeltésével és a tevékenységhez

szükséges képesség együttes fejlesztésével esélyeket tud teremteni az iskola az élethossziglan tartó

tanulásra, biztosítja az egyén érvényesüléséhez, életvezetéséhez szükséges információk

megszerzését. Ezzel elősegíti, hogy a tanulók a különböző társadalmi helyzetekbe beilleszkedni,

azokat szükség szerint változtatni tudó és bennük hasznosan tevékenykedni tudó, felelős

állampolgárokká váljanak.”(Útmutató a könyvtárak fejlesztéséhez)

II. Tárgyi feltételek az iskolán belül

A könyvtár helyisége, a könyvek elhelyezése

A 2000-ben az addig a Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet területén lévő épületből - Eger

Árva köz 1. - a volt Lenkey János Honvéd Gimnáziumba költözött iskolánk. A két iskola

2001/2002-es tanévtől az egri önkormányzat által összevonásra került. A két iskola könyvtára

először egy közös könyvtárhelyiségben, de külön polcokon volt elhelyezve. Miután az utolsó

kifutó évfolyam is végzett, a katonai képzés megszűnt , de a könyvtár maradt.

A két iskola könyvtára ezután egyesült, így lett a mai napra tekintélyes dokumentumállománnyal

rendelkező iskolai könyvtár. A kollégium épületéből 2003-ban a könyvtár átköltözött az iskola

épületébe, központi helyre, 2 tanterem összenyitása révén kapott itt helyet a könyvtár.

2013. októberében az iskolai könyvtár állománya pedagógiai szakkönyvtári állománnyal bővült,

így kettős funkciójú nyilvános könyvtárrá alakult.

A könyvtárhasználati ismeretek mellett fontosnak tartjuk, hogy itt ne csak ”puszta technikákat”

tanuljanak meg diákjaink, hanem ” érezzék jól magukat könyvközelben”. Ezért is törekszünk

vonzóbbá, otthonosabbá tenni könyvtárunkat.

A könyvtár berendezése az alábbiak szerint alakul.

A. Bejárati térség

A könyvtár bejáratánál fogasok és táskatartók állnak a belépők rendelkezésére. Itt található a

kölcsönzőpult, ahol a kölcsönzés, tájékoztatás, beszerzés, feldolgozás, s minden könyvtári

adminisztrációs munka folyik. A kölcsönzés a Szirén és a Corvina integrált könyvtári rendszerek

Kölcsönzés moduljával történik.

B. A csoportos tanulás és foglalkozások tere




376

A könyvtár 2, függönnyel elválasztható helyiségből áll. A könyvtárban órarendszerű tanítási órák

nem zajlanak, tehát a lehetőség nyílik a könyvtári programban meghatározott könyvtári órák

megtartására. A terem frontális óravezetésre éppúgy alkalmas, mint bontott csoportok

foglalkoztatására.

A könyvtári asztalok mozgathatóak, szétszedhetőek, a tér átalakítható pillanatok alatt kiscsoportos

vagy egyéni foglalkozásokhoz is.

A második helyiségben található az Internet-pont, ahol 8 számítógépen tudnak a

könyvtárhasználók információt keresni. A könyvtár egy osztály egyidejű foglalkoztatására, kisebb

iskolai rendezvények pl. versenyek, vetélkedők stb. megtartására alkalmas. A két különálló terem

lehetővé teszi két különböző csoport egyidejű foglalkoztatását is a könyvtárban.

C. Könyvek kiválasztó övezet

A könyvtár egész térségében a könyvek szabadpolcos elhelyezése valósult meg.

Itt található a katalógusszekrény, amely már nem az aktuális könyvtári állományt tárja fel, hiszen a

Szirén könyvtári integrált rendszer megjelenésével a katalógus szerkesztése „be lett fagyasztva”,

így ma már csak pedagógiai, könyvtárhasználati célokat szolgál.

Kézikönyvtári rész: az első teremben, ahol a könyvtáros tanárok munkahelye is található .

Itt kapott helyet a Tankönyvtár, amely az iskolában használt tankönyveket tartalmazza

évfolyamok és képzési formák szerint 1-1 példányban. Ez az állományrész sem

kölcsönözhető.

Kölcsönözhető állomány

- Tudományos és ismeretterjesztő irodalom ETO szerinti szakrendben találhatóak

a polcokon.

- Szépirodalom : szerzői betűrendben a második helyiségben található, külön

polcokon kiemelve a kötelező és ajánlott olvasmányok, versek, krimik, idegen

nyelvű könyvek.

- Tankönyvek: TK – tankönyv és TTK- tartós tankönyv megkülönböztetett

jelzéssel ellátva és feldolgozva, szintén a 2. helyiségben találhatóak több

példányszámban.

Az elektronikus, audiovizuális dokumentumok, –elkülönítve- szekrénybe kerültek elhelyezésre.

Megtörtént a polcok feliratozása, az ismeretközlő irodalom szakjelzete is elkészült. A

szépirodalmi művek betűtáblái hiánytalanok.

D. Internet hozzáférési lehetőség

8 számítógépen internetezhetnek a könyvtárba járók, akik ki is nyomtathatják elkészített

munkáikat, de szkennelési lehetőséget is biztosít a könyvtár számukra.




377

Letétek

a. Kollégiumi letéti könyvtár: Szerencsésnek mondható a kollégiumi könyvtár

helyzete, hiszen jól fel tudtuk szerelni a már korábban említett két könyvtár

egyesülésével keletkező duplum példányokkal, kötelező olvasmányokkal,

tankönyvekkel.

b. Szaktantermi letétek: Anatómia szaktanteremben: anatómiai atlaszok, nyelvi

teremben: nyelvkönyvek, szótárak lettek elhelyezve

Könyvtári szakkör formájában lelkes tanulók segítségével folyamatosan dolgozunk a könyvek

jelzetelésén, s a tájékoztató feliratok elkészítésén.

III. A könyvtár gyűjtőköre, állományalakítás

„Az iskolai könyvtár alapfeladata , hogy biztosítsa tanulói és nevelői jogon az iskola

alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést …” (Dán

Krisztina )

Az Egri SZC Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Könyvtára

könyvtári állományának gyűjtését az alábbiak szerint kell végezni.

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által

elfogadott pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a Könyvtár

Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári

állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához.

Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által

megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár

alapfunkcióját.

Gyűjteményünket lehetőségeink szerint 2004-ig folyamatosan fejlesztettük ( nyomtatott

dokumentumokkal: könyv, tartós tankönyv, segédkönyv ; az iskola kéziratos pedagógiai

anyagával ; nem nyomtatott ismerethordozókkal: hang és- videokazetta, zenei CD, CD-ROM,

multimédia CD )és gondozzuk. Sajnos a beszerzési keret annyira lecsökkent, hogy ma nem tudunk

dokumentumot vásárolni.

Könyvtárunk jelen pillanatban

- a tankönyvtámogatás 25 %-ával,

- pályázatokon elnyert könyvekkel,

- ajándékozás útján gyarapodik.

Ajándékként csak olyan dokumentum fogadható el, amely megfelel az iskola gyűjtőkörének.

Gyűjtendők a kötelező és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos művek, a

tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szépirodalmi és ismeretközlő művek.




378

Vásárlás elsősorban a pályázatokon nyert összegekből lehetséges. Ez a pályázatban konkrétan

megjelölt célokra fordítható. A tankönyvtámogatás 25%-a jelenleg ingyenes tankönyvek

vásárlásának fedezésére szolgál.

A nélkülözhetetlen információforrások közé soroljuk a kézi-, illetve a segédkönyveket, a helyi

tantervben meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat, munkáltató eszközként használatos

műveket stb.

Tankönyvtárunkból jelentős mennyiségű tankönyv és segédkönyv kölcsönözhető akár egész évre

is.(Ebben a kategóriában évente átlagosan 400 kötettel gyarapodunk .)

A nem nyomtatott dokumentumok közül a számítógéppel olvashatóakat használhatják a

könyvtárban. A számítógépekre Windows és Linux operációs rendszerek lettek feltelepítve, tehát

a Windows-os alkalmazásokat is használhatják a tanulók. Az egyéb ilyen jellegű dokumentumokat

a pedagógusok kölcsönözhetik és a szaktantermekben rendelkezésre álló technikai felszerelésekkel

közvetíthetik a gyerekek számára.

1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység

Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola Pedagógiai

Programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti

állományát:

1.1. Gyűjtés köre

1.2. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai: Gyűjtőköri szabályzatban részletesen

megtalálható

1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai : Gyűjtőköri szabályzatban részletesen megtalálható

1.1. A gyűjtés köre

A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempontok

szerint kell gyűjteni.

Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az

intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek

kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár a

tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni.

a. Kézikönyvtári állomány

Az iskolai könyvtárban gyűjteni kell a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori

fokozatok figyelembevételével.

Alapvetően szükségesek:

- általános és szaklexikonok,

- általános és szakenciklopédiák,

- szótárak, fogalomgyűjtemények,-




379

- kézikönyvek, összefoglalók,

- adattárak,

- atlaszok,

- tankönyvek,

- a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok,

- nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-multimédia) közül a

tantárgyaknak megfeleltetett féleség.

b. Ismeretközlő irodalom

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga

követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat. Biztosítani kell a

közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a

munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke egy

tanulócsoportnyi létszám.

c. Szépirodalom

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének

megfeleltetett

- antológiákat,

- házi- és ajánlott olvasmányokat,

- teljes életműveket,

- nemzeti antológiákat,

- a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat.

d. Pedagógiai gyűjtemény

Gyűjteni kell a pedagógia szakirodalom és határtudományok dokumentumait:

- pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat,

- fogalomgyűjteményeket, szótárakat,

- pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat,

dokumentumgyűjteményeket,

- a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél

megvalósításához szükséges szakirodalmat

- a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát,

- az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez

kapcsolódó műveket,




380

- a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit,

- a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait,

- az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket,

- oktatási intézmények tájékoztatóit,

- általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat,

- az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat.

e. Könyvtári szakirodalom

Gyűjteni kell:

- a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket,

- a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket,

- könyvtári összefoglalókat,

- könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket,

- könyvtárhasználattan módszertani segédleteit,

- az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat,

- módszertani folyóiratokat.

f. Hivatali segédkönyvtár

Gyűjteni kell az iskola

- irányításával,

- igazgatásával,

- gazdálkodásával,

- ügyvitelével,

- munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket,

folyóiratokat.

g. Kéziratok

IV. Adminisztráció

A. Leltárkönyvek

Az új könyvek állományba vételére :

csoportos a Szirén programban több szempont alapján létrehozható

egyedi - címleltár, Szirénben: betűjelzet nélküli dokumentumok

- brosúra Szirénben: B betűjelzettel ellátott dokumentumok.




381

Tankönyvek - Szirénben T , illetve TTK betűjelzettel ellátott dokumentumok.

B. A kölcsönzések nyilvántartása A Szirén Kölcsönzés moduljával folyik a kölcsönzés.

C. A letétek nyilvántartása

A Szirén Letétek kezelése moduljával történik.

D. Selejtezési jegyzőkönyvek

A selejtezési jegyzőkönyvek készítése állományellenőrzések után.

V. A könyvtár állományának feltárása

Könyvtárunk feldolgozza és feltárja gyűjteményét az érvényes könyvtári szabályok szerint. A

dokumentumok sok szempontú, gyors, pontos visszakeresési lehetőségét biztosítja a Szirén

könyvtári adatbázis. A TÁMOP 3.2.4 pályázat keretében , amely az Összehangolt könyvtári

szolgáltatásfejlesztés és az olvasáskultúra népszerűsítését támogató programsorozat lebonyolítása

Heves megyében a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár vezetésével címet viseli és

amelyben könyvtárunk is aktív részt vállal, a közeljövőben tér át az országos Corvina rendszerre.

Ez egységes web-felületet biztosít a rendszerben részt vevő könyvtáraknak.

A könyvtári tájékoztatás egyik fontos eszköze a katalógus..

Rendelkezünk - szerzői

- címszó

- szak ,

- tárgyszó

- sorozati katalógussal.

Iskolánkban 1998-ban lezárult a katalógus szerkesztése. Cédulakatalógusunk a Szirén könyvtári

program megjelenésével nincs frissítve. A meglévő katalógusokkal a könyvtári ismereteken belül

megtanítható a hagyományos cédulakatalógus használata.

VI. A könyvtár nyitvatartási ideje

A heti kölcsönzési idő 35 óra. Az iskolai könyvtár mindig azonos időben nyit, s áll a tanulók és

kollégák rendelkezésére.

A könyvtár heti nyitva tartási ideje: 35 óra. A heti nyitva tartási időt a könyvtár bejáratánál jól

látható helyen el kell helyezni.

Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az első tanítási naptól

az utolsó tanítási napig látogatható, az iskolai szünidőkben zárva tart.

Tanéven belül: Hétfő: 9.00 - 16.00

Kedd: 9.00 – 16.00

Szerda: 9.00 – 16.00

Csütörtök: 9.00 – 16.00

Péntek: 9.00 - 15.00




382

VII. Személyi feltételek

A könyvtár 1 főfoglalkozású orosz-testnevelés szakos általános iskolai tanári, valamint főiskolai

és egyetemi könyvtárosi diplomával rendelkező, és 1 részmunkaidős magyar nyelv és irodalom

középiskolai tanári, valamint informatikus könyvtáros egyetemi diplomával rendelkező

könyvtáros-tanárt foglalkoztat.

VIII. Olvasáspedagógiai tevékenység

VIII.1. Könyvtárhasználat - önművelés

„Az iskolai könyvtár alapfeladata …., hogy olyan tanulási környezetet biztosítson, amely

korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál.” (Dán Krisztina)

A könyv- és könyvtárhasználati órák tanítására nagy súlyt fektetünk. Szerencsés a könyvtár

helyzete, mert nem órarendszerű oktatás helyszíne. Tehát a könyvtár nyitva tartási idejében

lehetőség van a könyvtárhasználati és a könyvtárhasználatra épülő órák megtartására.

A könyv- és könyvtárismeret tanításánál elsősorban Homor Tivadar: Könyv- és

könyvtárhasználati ismeretek, Dán Krisztina – Haralyi Ervinné: Bevezetés a könyvtárhasználat

tanításába és Dán Krisztina – Dragon Katalin – Homor Tivadar: Így működik az iskolai könyvtár,

Rozgonyi-Borus Ferenc: Informatika középiskolásoknak, Kokas Károly: Könyvtárhasználat című

művei, valamint Melykóné Tőzsér Judit módszertani kiadványai segítettek,.

Átfogó követelmény: Könyvtárhasználati igények felkeltése és szokások kialakítása.

Ismerkedés a könyvtár szolgáltatásaival, dokumentumaival.

Eligazodás az állományban.

Az olvasási kedv felkeltése.

A könyvtáros tanár által tartott könyvtárhasználati órák mellett szeretném kidolgozni a

szaktanárok által, de a könyvtárban könyvtáros segédlettel tartott szakórák rendszerét is. Ezekhez

az órákhoz a könyvtáros anyaggyűjtéssel és bibliográfiával tud segíteni.

VIII.2. Differenciált foglalkoztatás

Szorgalmi feladatok megoldásához, kiselőadások megtartásához, érettségi tételek kidolgozásához

gyakran felkeresik a tanulók a könyvtárat. Szinte minden tárgyból kapnak feladatot

szaktanáraiktól. Anyaggyűjtésükben segíti őket a jól felszerelt kézikönyvtárunk. A tudományos és

ismeretterjesztő irodalom és a szépirodalmi anyag köteteit kölcsönözhetik is. (A kézikönyvtári

könyveket órai használatra – pl. szemléltetés, stb.- elvihetik a könyvtárból.)

VIII.3. Könyvtárhasználati verseny

Minden évben az Iskolai Könyvtári Világhónap keretében iskolánkban könyvtárhasználati

versenyt szervezünk, ahol osztályonként 2 fős csapatokban vesznek részt a tanulók. A versenyen

elméleti, és projektfeladatok egyaránt megtalálhatóak. A verseny célja, hogy ráirányítsuk az

olvasni szerető tanulókat a könyvtárhasználat és az olvasás fontosságára. A legjobb tanulók

indulhatnak a megyei Bod Péter Könyvtárhasználati versenyen.

VIII.4. Könyvtári feladatok az iskola pedagógiai programjában

Az Egri SZC Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Könyvtára

pedagógiai programjában következetesen felépített koncepció szerint szerepelnek a könyvtár

feladatai.




383

Az I. fejezet tartalmazza az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatait, ahol megjelenik a

könyvtár feladata: „a könyvtári ismeretszerzés technikájának és módszereinek elsajátíttatása”

A könyvtár hangsúlyos szerepet kap a személyiségfejlesztés terén.

- Könyvtárhasználati órák 9-12. évfolyamon

- Könyvtárhasználatra épülő szaktárgyi órák helyszíne

- Információkereső technikák alkalmazása az órákon

Tanórán kívüli személyiségfejlesztés

- Olvasáspedagógiai, olvasásfejlesztő programok szervezése, TÁMOP 3.2.4

pályázat számos lehetőséget biztosít(ott)

- Egyéni és csoportos tanulás, önképzés

- Könyvtári szakkör

- Könyvtárhasználati versenyek

- Egyéb iskolai versenyek, vetélkedők a könyvtárban

Pedagógiai programunkban közösségfejlesztés területén is fő szerepet kap az iskolai könyvtár, s

maga a könyvtáros személye is.

A tehetséggondozás területén, a segítő tevékenység színterei között, az erkölcsi nevelés –

szociális értékrend, érzelmi, értelmi nevelés területén szintén megjelenik a könyvtár a maga

eszközeivel.

IX. A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának helye a NAT-ban

A könyvtárhasználat tanításának alapvető célja, hogy oktatásának során a tanulók olyan

eszköztudást sajátítsanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely

ismeretszerző és feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak. Az iskola feladata

felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási

technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek

leghatékonyabb módja a több éven keresztül tanult informatika tantárgy.

A könyvtárhasználattan a kerettanterv egészét átszövi. A forrásalapú ismeretszerzésre vonatkozó

ismeretek megjelennek a közös követelményekben, az informatika és a szaktárgyak alapvető

követelményrendszerébe építve. A könyvtárhasználattan ismeretanyaga az általános iskola

ismeretanyagára építve a középiskola 9-12. évfolyam képzési idejét átfogja, s szervesen

illeszkedik a különböző műveltségterületek követelményrendszeréhez.

Az ismeretek köre:

Két fő szegmense van.

• Egyik a könyvtár (dokumentumok, tájékoztató eszközök),

• másik a szellemi munka technikája (információ feldolgozása és felhasználása).




384

A NAT-hoz készült tájékoztató a könyvtári fogalmakat négy csoportba sorolja:

Könyvtárismeret

Dokumentumismeret

Könyvtári tájékozódás

Szellemi munka technikája (magyar óra)

Dokumentumismeret:

A különböző típusú dokumentumok alapos, használati szintű megismerése a cél.

Az információ, az infomációhordozó és a dokumentum fogalma, típusaik, felosztásaik

Az egyes dokumentumtípusok formai, tartalmi jellemzői, részei, használatuk módja, célja,

egymáshoz való viszonyuk, történetük (jelenleg különösen: könyv, időszaki kiadvány,

audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok)

A dokumentumok tartalmi csoportjai, műfajai, a segédkönyvek típusai, használatuk

(jelenleg különösen: szótár, lexikon, enciklopédia, adattár, bibliográfia)

Az információk egy adott dokumentumban való megtalálásának lépései

Könyvtárhasználat:

A könyvtári tájékoztatás direkt (kézikönyvek,kézikönyvtár) és indirekt(katalógusok,

bibliográfiák, adatbázisok, információkereső nyelvek) eszközeinek használata.

A könyvtár fogalma, a könyvtárhasználat szabályai

A könyvtárak típusai, a könyvtári és egyéb információs rendszerek, a tömegkommunikáció

és történetük

Könyvtári szolgáltatások és igénybevételük módja, feltétele

A könyvtárak funkcionális terei, állományrészei, raktári rendje, szakrend

Meg kell ismerniük egy-egy tudományterület raktári jelzeteinek segítségével

szakcsoportba rendezett kézikönyveit.

Tájékozódás, megfelelő információhordozók, források megtalálásának módja




385

Szellemi munka technikája (információhasználat):

Végső cél az írásban rögzített kultúra befogadása.(Ehhez eszköz a szövegértés: szövegek

feldolgozása tartalmuk felfogása, lényegük kiemelése, valamint a megszerzett ismeretek

önálló, alkotó alkalmazása, probléma felismerése megoldása és saját véleményük

kialakítása.

Információfeldolgozás (jelenleg: szövegek, illusztrációk, hang-, és képinformációk)

Lényegkiemelés, jegyzetelés, cédulázás, vázlatkészítés, szövegalkotás, beszámoló

Hivatkozás, irodalomjegyzék készítése (etikai és jogi vonatkozások is)

Problémamegoldás, kutatás lépései, eljárásai

Gyűjtőmunka, irodalomkutatás algoritmusai, módszerei

A talált, kapott információk, források értékelése, szelektálása, összehasonlítása

(Tantárgyi és életszerű) feladatmegoldás, problémamegoldás a könyvtár eszközeivel

Alkotás, szellemi termék létrehozása

Önképzés, és tanulási technikák

Az ismeretkör két jellegzetes részből áll:

A könyvtári ismeret az elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív

elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák ismerik ezeket a képességeket és alkalmazzák tantárgyuk

tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul

benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt.

Alapozó ismeretek:

könyvtár mint információtároló és

szolgáltató egység

a dokumentumok mint források

az elérésüket biztosító tájékoztató

eszközök

Olyan tartalomtudás, amely nélkül az önálló

ismeretszerzés nem lehet hatékony.

A szellemi munka technikája:

Az információ

megjelenési formája

vizsgálata, feldolgozása, rendszerezése

új közlés létrehozása

Az információt saját tudásunkká

transzformáljuk = a tanulás tanítása.




386

Óraszámok:

mint befogadó tárgyakban

1. az informatikában ( lehetőleg tömbösített könyvtárhasználattan órák keretében)

2. a magyar irodalomban

a szaktárgyakban alkalmazás szintjén

az osztályfőnöki órákon alkalmazás szintjén

Magyar nyelv és irodalom

Informatika


Informatika

1+2=3 magyar

2+2=4 informatika

1+0= 1 osztályfőnöki

3+3=6 informatika

1+1=2 magyar

összesen: 8 óra osztályonként Összesen: 8 óra osztályonként

Iskolánkban évfolyamonként 3 osztály tanul, kifutó évfolyam a 12. gimnáziumi osztály, 12.

évfolyamon tehát 4 osztály tanul.

A kerettanterv alapkövetelményeit figyelembe véve építhetjük be a könyvtár-használattani

ismereteket és követelményeket, a könyvtárhasználatra épülő megoldásokat és módszereket a

szaktárgyakba és az osztályfőnöki órákba.

Az alapozás a könyvtáros tanár feladata, az önálló információszerzés, tanulás képességének

kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. Az

adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak,

életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló ismeretszerzés.

A tananyag szerkezete:

Spirális szerkezetű ismeretek:

Eszköztudás jellegéből adódóan elsősorban ily módon építkezik a könyvtárhasználati tananyag, s

az évek folyamán egyre gazdagabb tartalommal telítődik.

Lineáris szerkezetű ismeretek:

Súlyponti ismeretkörök évfolyamonkénti fogalmi kifejtése.

Középiskolai 9-10. évfolyam Középiskolai 11-12. évfolyam




387

Viselkedés a könyvtárban. Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint

Könyvtárhasználati szabályok. A könyv szerkezete és tartalma

A könyvtári állomány raktári rendje. Betűrend. Dokumentumtípusok

Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok.

Raktári rend. Dokumentumtípusok. Segédkönyvek.

Betűrendes leíró katalógus

Kézikönyvtár

Információkereső nyelvek.

Katalógus, szakkatalógus, elektronikus információhordozók. Könyvtártípusok,

bibliográfia.

Szakmai tájékozódás (információs központ, adatbank, szakkönyvtár).

Számítógéppel elérhető információs szolgáltatások, adatbázisok.

Tevékenységi formák, eljárások, módszerek:

Az egykönyvű, ismeret-centrikus képzéshez, az egyirányú ismeretközvetítéshez képest

elmozdulást jelent a könyvtárban végzett szaktárgyi tevékenység, a forrásalapú tanulás, a tanulói

tevékenységet központba helyező kreatív, fejlesztő jellegű tanulási formák, módszerek

alkalmazása felé.

A könyvtári forrásokkal, eszközökkel megvalósuló ismeretszerzés jellemzője, hogy teret enged a

tantárgyi témák, problémák különböző nézőpontú megközelítésének, a megszerzett ismeretek

problémahelyzetben történő alkalmazásainak, az egyes tantárgyak kereteit átlépő témakörök

(projektek) feldolgozásának.

A könyvtári munkát igénylő tantárgyi témák feldolgozása közben a diákok megismerik az adott

szaktárgy intézményes, dokumentális forrásait, és megtanulják az információk

összegyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és bemutatásának technikáit és módszereit.

Mindebből az következik, hogy a könyvtár eszközi felhasználása nemcsak és nem elsősorban a

megtanult tantárgyi ismeretek további bővítését, hanem a tudáshoz vezető kreatív, fejlesztő célú

módszerek, a szellemi munka technikai elsajátítását szolgálja

Tanulói tevékenységtípusok:

szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka – egyéni és csoportos

irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához

kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat

érintő problémáról




388

egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok

segítségével

sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról, stb.

A NAT 2012-es módosítása a könyvtári informatikáról

„A könyvtárak információforrásaikkal és szolgáltatásaikkal a tanulás, tanítás meghatározó

tanulási forrásközpontjait, nyitott műhelyeit jelentik. Ennek garanciája a tanulók

könyvtárhasználati műveltsége, ide értve a könyvtári információkeresés informatikai

lehetőségeinek alkalmazását is.”

Könyvtári informatika 9-12. évfolyam

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

A könyvtári

információs

rendszer

szolgáltatásainak

aktív felhasználása

a tanulásban.

Információs

szükségletek

felismerése és

kifejezése

információkereső

nyelvek

alkalmazásával.

Típusos adatbázisok,

a problémahelyzetnek

megfelelő tájékoztató

eszközök kiválasztása

és komplex

használata, az

információkeresés

stratégiája, alapvető

fogalmi-logikai-

technikai műveletei.

A médiumok,

közléstípusok tartalmi

hitelességének és

esztétikai értékének

megítélése, valamint

szelektív komplex és

alkotó felhasználása az

etikai normák

követésével.




389

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátításának értékelése a befogadó tantárgyakon belül történik:

elsősorban az informatikában, orientációban – a könyvtáros-tanár által összeállított feladatsor

alapján, illetve a magyar nyelv és irodalomban a szaktanár kívánsága szerint.

Javasolt szakórai keretek:

Anyanyelv


Történelem

Természetismeret /Földrajz

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Informatika

Javasolt óraszámok – tanévenként a könyvtáros által tartott, illetve a szakórák összesen:

9-10. évfolyamon: 15-20 óra

11-12. évfolyamon: 6-10 óra

Könyvtárhasználati ismeretek a 9. évfolyamon

Cél:

alapozza meg a tanulók önálló kutatómunkáját

megismertesse a tanulókat a könyvtárak nyújtotta alapvető szabályokkal és

szolgáltatásokkal

a könyvtári állomány rendjével a könyvtárakban található dokumentumok fajtáival

Óraszám: 4 óra

Témák:

Ismerkedés a könyvtárral, beiratkozás, a könyvtár sajátosságai. Könyvtárhasználati

szabályzat megismerése. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, (1 óra osztályfőnöki)

Általános könyvtárismeret. Könyvtártípusok. Könyvtári rendszer. (1 óra, informatika)

Dokumentumismeret. Dokumentumtípusok. Nyomtatott, nem nyomtatott

dokumentumok.(1 óra, informatika)

Szellemi munka technikája : témafeldolgozás különböző dokumentumtípusok

felhasználásával (1 óra főleg magyar nyelv és irodalom, de bármelyik tantárgy lehet.)




390

Könyvtárhasználati ismeretek a 10. évfolyam

Cél: Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése. Ismerje meg a kézikönyvtár

könyvtípusait, s önállóan tudja használni a nyomtatott dokumentumok tájékoztató

apparátusát.(tárgymutató, névmutató, irodalomjegyzék…)

Óraszám: 4 óra

Témák:

A könyv szerkezeti részei, adatközlő helyei, tartalmi, formai elemei (1 óra, informatika)

Általános könyvtárismeret . Raktári rend. Raktári jelzet. Betűrend. Szakrend. ( 1 óra

informatika)

Tájékozódás. A kézikönyvtár. Könyvtípusok (1 óra magyar nyelv és irodalom)

A szellemi munka technikája. Különböző témák feldolgozása egy-két forrással.

Forráshasználat. (1 óra főleg magyar nyelv és irodalom, de bármely tantárgy lehet.

Alapvető követelmények, feladatok:

A könyv főbb adatainak, szerzőjének és címének a megállapítása, adatközlő helyeinek

megismerés, lényeges tartalmi és formai elemeinek a megkülönböztetése.

Kézikönyvek szerkezetének megismerése, önálló használata.


Cél: A tanulók bővítsék további ismereteiket a könyvtárban elhelyezett dokumentumok rendjéről.

Gyakorolják a katalógushasználatot, ismerjék meg a katalóguscédula formai elemeit, tudják

összehasonlítani a könyv adataival.

Óraszám: 4 óra

Tájékozódás. Állományfeltáró eszközök (katalógusok) használata . Betűrendes leíró

katalógus. Katalóguscédula szerkezete (2 óra informatika)

Dokumentumismeret. Számítógéppel olvasható dokumentumok. (Floppy, CD-ROM,

multimédia CD stb.) (1 óra, informatika)

Szellemi munka technikája. Választott vagy megadott témák önálló feldolgozása.

Korábbiakban tanultak alkalmazása. Forrásfelhasználás etikai szabályai. (1 óra magyar

nyelv és irodalom, de bármely más tantárgy is lehet)




391


Cél: A könyvtárhasználatról, tantárgyi kutatómunkáról eddig tanultak rögzítése, elmélyítése,

komplex alkalmazása problémamegoldó feladatok formájában.

Legyen képes tanulmányi feladatihoz és a mindennapi életben felmerülő problémáihoz

megkeresni és használni könyvtári információhordozókat.

Óraszám: 4 óra

Tájékozódás. Számítógépes könyvtári adatbázis, katalógus a számítógépen.

Információkereső nyelvek. ETO, tárgyszó. (1 óra informatika)

Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével. Könyvtári és közhasznú

adatbázisok. SZIRÉN adatbázis használata. Irányított forrás- és információkeresés (formai

és tartalmi szempontok szerint) hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb

adatbázisokban ( 2 óra informatika)

Szellemi munka technikája. Hosszabb felkészülést igénylő szóbeli vagy írásbeli feladatok

megoldása önálló könyvtári forráskutatással, értékeléssel, anyaggyűjtéssel, információ

feldolgozással.

„A könyvtárhasználati ismeretek szinte valamennyi műveltségterület általános és

részkövetelményei között jelen vannak, ezért megalapozását fontos feladatnak tartjuk. A könyvtári

ismeretek képessé teszik diákjainkat a sikeres önálló ismeretszerzésre, egyben ezen ismeretek

sokoldalú alkalmazására nagy lehetőséget nyújtanak a különböző műveltségterületek. A

könyvtárhasználati ismereteket leginkább a magyar irodalom és az informatika tantárgyakban

tanítjuk meg, de egyéb órákon is történik forráshasználat, könyvtári gyűjtőmunka és könyvtári

ismeretek tanítása.”




392

Könyvtárhasználatra épülő szaktárgyi órák a könyvtárban : a könyvtárhasználat megtervezése

különböző szaktárgyakban

A könyvtárhasználati képzést befogadó területek (informatika, magyar nyelv, osztályfőnöki

nevelés) könyvtárismereti és műveleti követelményei által meghatározott használói tudást minden

tantárgy felhasználhatja, és szükségletei szerint továbbfejlesztheti. A könyvtár ugyanis bármely

ismeretterület, tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához eszközt, módszert kínál,

segítve ezzel a tanulók tanulási, kommunikációs képességeinek fejlesztését, önművelési szokásaik

kialakítását. Azt is látnunk kell, hogy a könyvtárra alapozott ismeretszerzés nemcsak a tantárgyak

belső összefüggéseinek feltárására ad lehetőséget, hanem elősegíti a különböző tantárgyak

kapcsolatának bemutatását is. A könyvtár állománya a tudományok egészét, teljességét testesíti

meg, ezzel teret enged a tantárgyak közötti szabad asszociációknak, hozzájárul a tanulók egységes

világképének kialakításához.

A könyvtárhasználat megtervezéséhez minden tantárgy keretében át kell gondolni a könyvtári

ismeretelsajátításra legalkalmasabb témaköröket, pedagógiai módszereket, tanulói

tevékenységeket. Mindenekelőtt az adott tantárgy főbb könyvtári ismerethordozóit, eszközeit kell

megismertetni a tanulókkal, majd ezek felhasználásához a tanulói aktivitásnak teret engedő,

valamint a tananyag jellegének megfelelő feladatokat rendelni. A könyvtári munkával

kapcsolatban mindig várjuk el a tanulótól, hogy felhasznált forrásait pontosan azonosítsa,

legfontosabb adataikat rögzítse (szerző, cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve).

Összefoglalva

A középiskola 9-12. évfolyamának könyvtár-pedagógiai programjának lényege:

Feladat: a megszerzett tudás újragondolása, újrarendszerezése. Szükséges, hogy

megfelelő könyvtárképpel rendelkezzenek, tudásrendszerük képessé tegye őket az

adekvát informálódásra és könyvtárhasználatra.

Cél:

a könyvtárhasználati tudás eszközjellegűvé válásának elérése

a diák önállóan tudja használni a könyvtárak szolgáltatásait

online és offline adatbázisok, információk használatára való felkészítés

az információszelekció képességének kialakítása

tudja a diák kiválasztani a megfelelő felhasználási módot

9. évfolyam után a könyvtárhasználatban minőségi változást várhatunk el.




393

Könyvtártípusok ismerete fontos. A korábban még nem használt információs

intézményeknek is meg kell ismerniük a lehetőségeit.

A tanulóknak tudniuk kell a hivatkozás bibliográfiai, jogi és etikai

követelményeit.

A források alkotó felhasználásának követelménye is- a kerettanterv szerint- erre a

szakaszra tűzhető ki célul.




394

11 Legitimációs záradékok

a) Nevelőtestület elfogadása

Az Egri Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája,

Kollégiuma és Könyvtára Pedagógiai Programját az iskola nevelőtestülete 2018. augusztus 31.

napján megtárgyalta és elfogadta.

Eger, 2018. augusztus 31.

……………………… …………………………….

Somoskői Lilla a nevelőtestület képviselője

igazgató

b) Diákönkormányzat véleménynyilvánítása


Kollégiuma és Könyvtára Pedagógiai Programját az iskola diákönkormányzata 2018. augusztus

29. napján véleményezte és elfogadását javasolta.


……………………………..

Diákönkormányzat elnöke

c) Szülő szervezet véleménynyilvánítása


Kollégiuma és Könyvtára Pedagógiai Programját az iskola szülői szervezete 2018. augusztus 30.

napján véleményezte és elfogadását javasolta.


………………………………..

Szülői Munkaközösség elnöke




395

12 MÓDOSÍTÁSOK


Kollégiuma és Könyvtára Pedagógiai Programjának módosítása 2018. augusztus 31-én a

tanévnyitó nevelési értekezleten.

A Pedagógiai Program módosítását kezdeményezte a tagintézmény vezetője.

Oka: a hatályos jogszabályoknak megfelelő Pedagógiai programmal kezdeni a 2018/2019-es

tanévet.

1. A tagintézmény nevének változása:


Kollégiuma és Könyvtára FENNTARTÓJA VÁLTOZOTT.

oka: a 2018. szeptember 1-től hatályos törvényi változások, illetve a fenntartó átszervezésről

szóló döntései alapján az Egri Szakképzési Centrum Alapító Okirata módosításainak

átvezetése megtörtént. A véglegesített alapító okirat szerint.

Fenntartó változása: korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium , jelenleg Innovációs és

Technológiai Minisztérium

2. A helyi tanterv megváltozása:

A Pedagógiai Program kiegészült a szakgimnázium helyi tantervével-

(Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára a 22/2016. (VIII. 25.)

EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról-alapján)

A Pedagógiai Program kiegészült a szakközépiskola helyi tantervével-

Kikerültek a következő helyi tantervek:

– a rendészeti pályára előkészítő, szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12.

évfolyamaira (2011/2012. tanévtől, érvényes: 2015. augusztus 31-ig

– a rendészeti pályára előkészítő, szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12.

évfolyamaira (2012/2013. tanévtől, érvényes: 2016. augusztus 31-ig)

a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12.

évfolyamaira

a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12.

évfolyamaira(2012/2013. tanévtől, érvényes: 2016. augusztus 31-ig)




396

a Választható tanórai foglalkozások az egészségügyi szakmacsoportos

szakközépiskolában

a szakközépiskola 9-10. évfolyamaira (A 2012/2013. tanévtől a 10. évfolyamon)

a szakközépiskola 9-10. évfolyamaira (A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamtól,

érvényes 2014. augusztus 31-ig)

3. A Szakmai program megváltozása:

A Pedagógiai Program kiegészült az új kerettantervekkel –Ágazati szakgimnáziumi képzés

óratervével 2016-tól

A Pedagógiai Program kiegészült az új kerettantervekkel –szakközépiskolai képzés

óratervével 2016-tól

A Pedagógiai Program az iskolarendszerű nappali képzéseink kiegészültek az új

szakképzési kerettantervekkel –A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.)

NGM rendelet szakképzési kerettantervek-alapján.

Az iskolarendszerű esti tagozatos képzések kiegészültek az új szakképzési

kerettantervekkel.

A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a

24/2017.(VIII.31.) NGM rendelettel módosításra került. A módosítással érintett

szakképzési kerettanterv alapján a szakmai program változott.

A szakképzési kerettantervekről szóló 5/2018. (VII.9.) ITM rendelet módosítása alapján a

szakmai program változott.

4. Egyéb módosítások

A felvételi eljárásrend különös szabályai módosultak az új szakgimnáziumi osztályok

esetében.


Kollégiuma és Könyvtára Pedagógiai Program módosítását a Szülői szervezet és a

Diákönkormányzat véleményezése után a nevelőtestület elfogadta, jelen példány a hatályos

Pedagógiai Program, kiegészítve a változtatásokkal.

A fenntartóra a módosítások kapcsán többletkötelezettség nem hárul.


Kollégiuma és Könyvtára módosított pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

2018. augusztus 31.

…………………………………….. ……………………………………..

Somoskői Lilla Fábri Eufrozina

tagintézmény-vezető Egri Szakképzési Centrum főigazgató

aláírás aláírás




397

13 Mellékletek

1. Tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti témakörei

A 11500-12 azonosító számú

Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul


A vizsga formája: írásbeli vizsga

A vizsga időtartama: 45 perc

Az értékelés módja:

0 % - 30 % 1 (elégtelen)

31 % - 50 % 2 (elégséges)

51 % - 65 % 3 (közepes)

66 % - 80 % 4 (jó)

81 % -100 % 5 (jeles)

Tantárgyi követelmények:

Munkavédelem fogalma

Munkavédelem feladata céljai

A jó munkakörülmények

Munkavédelem területei

Munkabiztonság

Veszélyforrások

Fogalmak: munkáltató, munkavállaló, munkahely, szervezett munkavégzés, kockázat, biztonság

Foglalkozási ártalmak és megbetegedés

Baleset és munkabaleset

Veszélyek osztályozása

Balesetek kivizsgálása

Baleseti jegyzőkönyv

Foglalkozás egészségügy: a szolgálat feladatai, munkaköri alkalmassági vizsgálatok

Munkaruha, egyéni védőeszközök

Munkavédelmi oktatás

A minkavédelem jogi szabályozása

Piktogramok: tiltó jelek, figyelmeztető jelek, rendelkező jelek elsősegély – és menekülési jelek,

tűzvédelmi tájékoztató jelek

Veszélyes anyagok: fogalma, jelölések, biztonsági adatlap

Hulladékok csoportosítása

Veszélyes hulladék kezelése, tárolása

Tűzvédelem

Égéselméleti alapok

Tűzjelzés módja

Dolgozó feladatai tűz és katasztrófa esetén

Menekülési utak, tűzriadó terv

Tűzoltás módjai




398

A tűzoltóság feladata

A 11110-12 azonosító számú Egészségügyi alapismeretek megnevezésű szakmai

követelménymodul

14 Egészségügyi alapismeretek tantárgy



A vizsga formája: szóbeli vizsga

A vizsga időtartama: 45 perc (30 perc felkészülési idő + 15 perc felelet)


0 % - 30 % 1 (elégtelen)

31 % - 50 % 2 (elégséges)

51 % - 65 % 3 (közepes)

66 % - 80 % 4 (jó)

81 % -100 % 5 (jeles)


14.1.1 Pszichológia

Az általános pszichológia tárgya, felosztása, pszichológiai alapfogalmak.

A pszichológia irányzatai, vizsgálómódszerei.

Alapvető megismerési folyamatok.

Az alvás, alvászavarok.

A tanulás fogalma, fajtái, tanulási modellek.

A személyiség fogalma és a legfontosabb személyiség-elméletek.

Személyiség-tipológia.

A személyiség fejlődése. A szocializáció folyamata.

Fejlődéslélektan alapfogalmai, módszerei, a fejlődés törvényszerűségei.

A megismerési folyamatok fejlődése

Beszédfejlődés, tanulás és viselkedés fejlődése.

Az érzelmi funkciók kialakulása és az akarat fejlődése.

A szorongás

Stresszhelyzet, félelem és a kapcsolódó önvédelmi reakciók.

14.1.2 Pedagógia

A neveléstudományok helye, felosztása

A nevelési célok, nevelés folyamata

Az iskola és a nevelés kapcsolata

Nevelési módszerek

Szerep fogalma, nevelői-oktatói szerep

Szerepelvárások, szerepkonfliktusok

A személyiség összetevői

A nevelő személyisége

Vezetői, szülői attitűdök, módszerek, eszközök

A tanulás, tanítási-tanulási módszerek

A tanulási folyamat szervezése




399

A tanulási technikák, tanulásmódszertan

Tanulási problémák, tanulási zavarok, akadályok

A pedagógia módszerei

Az individuális pedagógia

Az oktatás szervezeti és munka formái

Az oktatás eszközei és módszerei

Motiválás és aktivizálás

Ellenőrzés, értékelés, differenciálás

Új módszerek a pedagógiában

Andragógiai alapfogalmak

Kliens, beteg oktatása

Az egészségnevelés célja, feladata

Az egészségnevelés során alkalmazható egyéni, csoportos és egyéb szervezeti formák, azok

előnyei, hátrányai

14.1.3 Egészségügyi ellátórendszer

Az egészségügyi ellátórendszer fogalma, feladata, helye, kapcsolatrendszere a

makrogazdaságban.

A magyar egészségügyi ellátó rendszer tagozódása, struktúrája.

Az egészségügyi ellátás színterei, az egyes színterek feladata, célja, szereplői.

Az egészségügyi ellátórendszer működésének szabályozása és ellenőrzése.

Az egészségügyi ellátás tárgyi és humánerőforrás feltételeinek szabályozása.

Kompetenciák és hatáskörök az egészségügyi ellátórendszerben.

A prevenció helye, színterei az egészségügyi ellátórendszerben.

A hazai sürgősségi betegellátó rendszer szintjei, jellemzői.

Egészségügyi ellátás az EU-ban.

A hazai egészségügyi ellátás finanszírozási formái, technikái.

Minőségirányítás az egészségügyben.

Képzés, továbbképzés az egészségügyben.

Az egészségügyi dolgozók érdekképviseleti szervei (kamarák, egyesületek, szakszervezetek).

14.1.4 Környezet-egészségügy

A környezet és az egészség kapcsolata, környezettudatos gondolkodás.

A természetes és a mesterséges (épített) környezet jellemzői a XXI. században.

Az egészséges ivóvíz, ásványvizek, termálvizek.

A főbb levegő, talaj, vízszennyezők és károsító hatásai.

A veszélyes hulladékok kezelése, tárolása.

A zajártalom és következményei.

A települések típusai és jellemzőik, az egészséges lakókörnyezet.

Környezeti eredetű megbetegedések és azok megelőzése.

Környezeti katasztrófák, környezetvédelem

Biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei, munkaeszközök megfelelő használata.

Tűzveszélyes anyagok a munkakörnyezetben.

14.1.5 Népegészségügy

A népegészségtan tárgya.

A népegészségtan és az orvostudomány kapcsolata.

Az egészség, egészségkulturáltság.

A statisztika fogalma, tárgya, adatgyűjtés

A demográfia fogalma, tárgya, alapfogalmai (népesség, népesedés, népmozgalom).

A demográfia módszerei és kiemelt tárgyköreinek áttekintése.




400

Epidemiológia fogalma, tárgya.

Deszkriptív epidemiológia.

A betegségek gyakoriságának mérése (prevalencia, incidencia, tartam prevalencia fogalma).

Kor-nem és egyéb kategória-specifikus mutatók lényege.

A betegségek gyakoriságát befolyásoló tényezők.

A morbiditási adatok forrásai.

Analitikus epidemiológia, intervenciós epidemiológia fogalma.

Szociológiai módszerek.

Szűrővizsgálatok célja, feltételei.

Prevenció és egészségmegőrzés.

Az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli, környezeti, társadalmi tényezők.

A prevenció szintjei.

Az egészségmegőrzés stratégiája.

Hazai egészség-megőrzési programok.

14.1.6 Szakmai jogi és etikai ismeretek

A társadalmi, erkölcsi és jogi normák fogalma, egymáshoz való viszonyuk

A jog fogalma, kialakulása

A jog és a jogrend fogalma és a belső jogforrások rendszere

Magyarország Alaptörvényében meghatározott alapvető jogok és kötelezettségek

Az állami szervek rendszere, jellegük és egymáshoz való viszonyuk

Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért

Az egészségügyi és a szociális ellátás intézményei és azok alapvető követelményei

Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere

Az egészségügyre és az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó fontosabb jogi szabályozások

Az információbiztonság és az adatvédelem

Az egészségügyi dokumentáció kezelése

Az egészségügyben dolgozókra vonatkozó speciális munkaügyi szabályok és szabályzók

14.1.7 Szociológia

A szociológia lényege, tárgya, jelentősége.

Társadalmi rétegződés és mobilitás.

Társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység.

Csoportok. Csoportdinamika. A csoportokat alakító tényezők. A csoporton belüli tagolódás.

Deviáns magatartás fogalma, formái.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség.

Szociális intézményrendszerek.

Munkakörök. Munkakörökkel kapcsolatos általános elvárások.

14.1.8 Egészségfejlesztés

Az egészség definíciója.

Az egészséget befolyásoló tényezők

Az egészségi állapot megítélése.

Az egészségfejlesztés fogalma, célja, feladata, színterei, intézményei

Az egészségkultúra fogalma, összetevői.

Az egészséges életvitel.

A szükségletek hierarchiája, a szervezet belső környezeti egyensúlya, állandósága.

Az egészséges szervezetet felépítő anyagok, tápanyagok összetétele, tápanyag-piramis, az

egészséges szervezet tápanyagszükséglete.

Az egészséges táplálkozás; a túlzott tápanyagbevitel következményei.

Fizikai, szellemi munka energiaigénye.




401

A testi erő fenntartása, a mozgás lehetséges módjai.

A prevenció szintjei.

A betegségek korai felismerését szolgáló lehetőségek; rizikófaktorok és azok felismerése

Szűrővizsgálatok jelentősége, életkorok szenti szűrővizsgálatok formái, teendő a tünetek

megjelenése esetén.

A káros szenvedélyek formái, kialakulásuk okai, betegséget előidéző káros hatásuk, a káros

szenvedélyek korai felismerése.

A drog, az alkohol kapcsolata a mentális egészségünkkel.

Önértékelés, önbecsülés.

Önmagunkról kialakított reális kép, képességeink, korlátaink

Az egészséges lelki egyensúly fenntartása, önvédő technikák.

Relaxáció formái, jelentősége.

Aktív, passzív pihenés formái.

Az érzelmi élet egyensúlya.

Az akaraterő.

Önsegítő csoportok és betegszervezetek létrejötte, jelentősége, szervezése.

Az önsegítő csoportok, szervezetek értékei

A fogyatékosság fogalma, a fogyatékosság főcsoportjai.

A fogyatékossággal élő emberek életmódja, életminősége

A 11110-12 azonosító számú Egészségügyi alapismeretek megnevezésű szakmai

követelménymodul

15 Szakmai kommunikáció tantárgy






0 % - 50 % 1 (elégtelen)

51 % - 60 % 2 (elégséges)

61 % - 70 % 3 (közepes)

71 % - 80 % 4 (jó)

81 % -100 % 5 (jeles)

A tantárgy értékelésénél az orvosi latin témakör tripla súlyozással szerepel.


15.1.1 Kommunikáció

A kommunikáció fogalma,

Dinamikai törvényszerűségek, alapelvek

A metakommunikáció fogalma és törvényszerűségei, jellemzői.

A verbális és nonverbális közlés

A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége.

A kongruens és inkongruens kommunikáció fogalma, jellemzői, hitelesség.




402

A kapcsolatfelvétel, a bemutatkozás jelentősége és általános szabályai.

15.1.2 Orvosi latin

Latinnyelv kialakulása.

Orvosi latinnyelv

Főnevek szótári alakja

Főnevek deklinációi

Birtokos szószerkezet szerepe az orvosi latinnyelvben

Főnevek birtokos esetei

Minőségjelzős szószerkezetek

Melléknevek szótári alakjai

Főnevekből képzett melléknevek

Igék szótári alakjai

Szakszavak írása

Szószerkezetek elemzése

Összetett szavak szószerkezetei

Kicsinyítő képző

Corpus humanum – Emberi test

Az emberi test főbb részei

Az emberi test főbb részei

Anatómiai gyűjtőnevek

Apparatus locomotorius – Mozgásrendszer

Csontok és izületek

Test csontjai, izmok

Systema circulationis – keringési rendszer

Szív

Vérerek

Apparatus respiratorius – légző rendszer

Légző rendszer szavai

Szószerkezetek elemzése

Apparatus digestorius – emésztőrendszer

Emésztőrendszer szavai

Organa urogenitalia – vizeletkiválasztó és nemi szervrendszer

Vizeletkiválasztó és nemi szervrendszer

Glandulae endocrianae – belsőelválasztású mirigyek

Belsőleválasztású mirigyek

Systema nervosum – idegrendszer

Perifériás idegrendszer

Központi idegrendszer

Organa sensum

Érzékszervek

Hippokratészi eskü

15.1.3 Speciális kommunikáció

A kommunikációs zavarok és okai.

Speciális kommunikáció alkalmazása hallás, beszéd és látássérültekkel.

A nyelvi kommunikáció hiányosságai.

A szégyenlősség és gátlásosság.

Kommunikációs gátak és közléssorompók.

A kommunikációs zavarok leküzdése.




403

Segítő beszélgetés.

Segítő beszélgetés leggyakoribb hibái.


Alapápolás megnevezésű szakmai követelménymodul

16 Ápolástan-gondozástan tantárgy



A vizsga formája: gyakorlati vizsga



0 % - 50 % 1 (elégtelen)

51 % - 60 % 2 (elégséges)

61 % - 70 % 3 (közepes)

71 % - 80 % 4 (jó)

81 % -100 % 5 (jeles)


16.1.1 Egészséges ember gondozása

Az ember és környezete.

Az egészség definíciói.

Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.

Egészséges életmód, egészségtudatos magatartás.

A testtartás és a rendszeres mozgás jelentősége a mindennapi életben.

Az életmód keringési szervekre és a légzőrendszerre gyakorolt hatása.

A táplálkozás, az életmód és az emésztőrendszer közti összefüggések.

A túlzott tápanyagbevitel következményei.

Az időskor jellegzetességei: szerepváltozások, magatartások és hiedelmek, veszteségek,

krízisek, a gazdasági tényezők hatásai, a jövedelmi viszonyok változása, nyugdíjazás, az

életmód változás hatása, az életminőség, társas kapcsolatok, a munka).

Segítségnyújtás az idős emberek szükségleteinek kielégítésében, veszélyeztető tényezők.

16.1.2 Csecsemő és kisgyermekgondozás

A gondozás célja, alapelvei, gondozás és nevelés egysége.

A gondozás formái, a gondozó jellemzői.

Fejlődéslélektan általános alapfogalmai és azok törvényszerűségei.

A megismerő tevékenységek kialakulásának folyamata, területei.

A gondolkodás, a tanulás, a beszéd fejlődése

A motiváció és akarati cselekvés fejlődése.

Az életkori periodizáció szerinti fejlődéslélektan.

A gyermeki személyiség fejlődése.




404

Gondozási feladatok életkor szerint (étkezés, fürdetés, pelenkázás, öltöztetés, levegőztetés,

szobatisztaság kialakulásának segítése, mozgásfejlődés biztosítása, csecsemő és kisgyermek

napirendje, életmódja, játéktevékenység fejlődésének biztosítása).

16.1.3 Ápolási beavatkozások

Asepsis-antisepsis fogalma, fertőtlenítés, sterilizálás

Munkavédelem, egyéni védőfelszerelések, veszélyes hulladékok kezelése.

Fertőző beteg elkülönítése, ápolása.

A beteg fogadásával, távozásával és áthelyezésével kapcsolatos feladatok, ápolási

dokumentáció vezetése.

A vizit, ápolói teendők viziten, konzíliumokon.

A beteg ember szükségletei, kielégítésének lehetőségei

Idős beteg ápolása.

Decubitus.

Terminális állapotban lévő és haldokló beteg ápolása

A beteg ágya, ágyazási formák, beteg elhelyezése,

Hely és helyzetváltoztatás, fekvés és fektetési módok.

A beteg mobilizálása, rugalmas pólya felhelyezése,

Kényelmi eszközök és használatuk, gyógyászati segédeszközök használata.

A beteg etetése, itatása.

A beteg testének tisztántartása.

Élősködők okozta fertőzések ellátása.

Testváladékok felfogása, gyűjtése, mérése, váladék felfogó eszközök szakszerű használata,

fertőtlenítése.

Előkészítés női és férfi beteg katéterezéséhez, hólyagöblítéshez.

Szélcső alkalmazása, beszáradt széklet eltávolítása, beöntés.

Testhőmérséklet mérése, lázcsillapítás.

A légzés segítése.

16.1.4 Ápolástudomány

Az ápolás története.

A mentés története.

A betegápolás és a mentés fejlődése Magyarországon.

Az szükségletek hierarchiája.

Az ápolási folyamat.

Az ápolási dokumentáció részei.

Ápolási modellek.

Az ápolás meghatározása.

Az ápolás funkciói.

A funkcionális és a betegközpontú, szükségletekre alapozott ápolás összehasonlítása.

Az egészségügyi dolgozókkal szembeni elvárások (külső megjelenés, személyi higiéné,

személyiségjegyek, viselkedés, felkészültség).

A betegellátás minősége.

A minőség, a standard fogalma.

A minőségügyi dokumentációs rendszer (minőségügyi kézikönyv, minőségügyi eljárások,

protokoll, műveleti utasítások, űrlapok, bizonylatok) ismerete.

Az egészségügyi dolgozók szerepe a minőségbiztosításban.

16.1.5 Betegmegfigyelés

A betegmegfigyelés általános szempontjai.

A beteg magatartásának, viselkedésének megfigyelése.




405

Testalkat, tápláltsági állapot, mozgás, járás megfigyelése.

Érzékszervek megfigyelése (látás, hallás, egyensúly, érzészavarok).

A tudatállapot megfigyelése.

A beteg fekvésének, alvásának megfigyelése.

A bőr, hajas fejbőr megfigyelése.

A bőrfüggelékek (haj, köröm) megfigyelése.

A bőr legfontosabb elváltozásai (elsődleges, másodlagos elemi jelenségek).

Kardinális tünetek (testhőmérséklet, pulzus, vérnyomás, légzés) megfigyelése.

Testváladékok megfigyelése (széklet, vizelet, hányadék, köhögés, köpet, sebváladék,

menstruációs váladék).

Vízháztartás megfigyelése, folyadékegyenleg vezetése.

Fájdalom megfigyelése.

A szervezet oxigén-ellátottságának megfigyelése, pulzoximetriás vizsgálat.

EKG készítése.

Állapotváltozások, életveszélyes tünetek felismerése.

A megfigyelés eredményeinek dokumentálása.

16.1.6 Akadályozott ember gondozása

Károsodás, fogyatékosság, rokkantság fogalmai

Rehabilitáció területei

Fogyatékossági formák

Életminőség, esélyegyenlőség, akadálymentesítés

Az akadálymentesítés színterei, törvényi háttere.

Gyógyászati segédeszközök használata, karbantartása.

16.1.7 Ápoláslélektan

A betegség hatása a személyiségre.

A betegséggel kapcsolatos attitűdök.

A betegek és hozzátartozóik pszichés vezetése.

Szororigén pszichés ártalmak.

Mindennapos ápoláslélektani feladatok a beteg fogadásával, vizsgálatokkal, beavatkozásokkal

kapcsolatban.

Speciális ápoláslélektani feladatok a fájdalommal, félelem-szorongással kapcsolatban, a

hirtelen állapotromlással járó betegségek, krónikus betegségek esetén, valamint a haldoklás

folyamatában.


Klinikumi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul

17 Klinikumi ismeretek tantárgy





A vizsga formája: gyakorlati vizsga





406


0 % - 50 % 1 (elégtelen)

51 % - 60 % 2 (elégséges)

61 % - 70 % 3 (közepes)

71 % - 80 % 4 (jó)

81 % -100 % 5 (jeles)


17.1.1 Elsősegélynyújtás - első ellátás

A sürgősség fogalma, a sürgősségi lánc.

Az elsősegély fogalma, elsősegély szintjei.

Mentők igénybevétele, mentőhívás szabályai.

A helyszín szerepe.

A beteg állapotfelmérése és ellátása a reakcióképesség megítélése.

ABCDE és teendők reakcióképes és reakcióképtelen betegnél.

Sérültek állapotfelmérése, ellátása

Sebzések, vérzések ellátása.

Rándulás, ficam, törés ellátása.

Termikus traumák ellátása.

Balesetek.

Mérgezések.

17.1.2 Diagnosztikai alapismeretek

Diagnosztikai alapfogalmak

Tünet, tünet együttes, diagnózis,

Noninvazív-invazív módszer.

Anamnézis felvétel.

A diagnosztikai módszerek alkalmazásának jogi, etikai, minőségirányítási és gazdasági

aspektusai.

A beteg pszichés előkészítésének és vezetésének praktikumai a kompetencia határok

betartásával.

Egyszerű, eszköz nélküli fizikális diagnosztikai módszerek (fizikális vizsgálatok).

Egyszerű eszközös diagnosztikai módszerek

Vitális paraméterek mérése, megfigyelése

Az EKG vizsgálat elméleti alapjai és technikai kivitelezése.

Labordiagnosztikai alapismeretek, labordiagnosztika fogalma, célja, módszerei, fázisai.

Leggyakrabban alkalmazott laborvizsgálatok indikációi, jellemzői.

A beteg előkészítés szempontjai különböző laborvizsgálatoknál.

Vérvétel zárt vérvételi rendszer alkalmazásával.

Testváladékok mintavételi technikája.

Mintavételi technikák mikrobiológiai vizsgálatokhoz.

A vizsgálati anyagok kezelésének, szállításának, dokumentálásának specialitásai.

Point Of Care Testing (betegágy melletti labordiagnosztika) fogalma, célja, módszerei,

jelentősége a betegellátásban.

Radiológiai vizsgálatok célja, módszerei, működési elvének

A vizsgáló módszerek főbb indikációi, kontraindikációi.

A beteg előkészítésének és vizsgálat utáni megfigyelésének szempontjai.




407

A kontrasztanyag alkalmazásával történt radiológiai vizsgálatok előkészítési és megfigyelési

specialitásai.

Az endoszkópos vizsgálatok alkalmazásának elméleti alapjai, indikációi, céljai.

Az egyes endoszkópos beavatkozásokhoz kapcsolódó előkészítési, együttműködési,

megfigyelési és dokumentációs feladatok.

A csapolások, biopsziák elméleti alapjai, céljai.

A has-, mellkas-, lumbál-, ciszterna-, szternumpunkció

A máj, vese, csípőcsont, pajzsmirigy, emlő biopszia

17.1.3 Anatómia-élettan

Emberi test felépítése

Emberi test fő részei, síkjai, irányai.

Sejt, Szövet, Szervek, Szervrendszerek.

Csontvázrendszer, Részletes csonttan

Izomrendszer, Részletes izomtan

Szív felépítése, működése.

Vérerek, vérkörök, magzati vérkeringés.

Perifériás vérkeringés élettana.

Vér alkotóelemei, élettani sajátosságai.

Véralvadás.

Vércsoportok.

Nyirokrendszer.

Emésztőrendszer szakaszai.

Máj, hasnyálmirigy.

Hashártya.

Tápanyagok, építőanyagok, enzimek.

Emésztés mechanizmusa.

Anyagcsere, energiaforgalom.

Légzőrendszer felépítése.

Légzés élettana, szabályozása.

Tüdő szerkezete, érrendszere.

Mellhártya.

Vese szerkezete, élettana.

Normál vizelet.

Vizeletelvezető és –tároló rendszer.

Vizeletürítés mechanizmusa.

Női nemi szervek, menstruációs ciklus.

Férfi nemi szervek.

Idegrendszer felosztása.

Gerincvelő szerkezete, pályarendszerei, gerincvelői szelvény.

Gerincvelői reflexek.

Agyvelő felosztása, agykérgi központok, agykamrák.

Központi idegrendszer élettana, burkai, erei.

Agyvíz.

Környéki idegrendszer.

Vegetatív idegrendszer.

Endokrin rendszer.

Érzékszervek.

Hőszabályozás.




408

17.1.4 Mikrobiológia-járványtan

Mikrobiológia tárgya, feladata, felosztása, az orvosi mikrobiológia ágai

Mikrobák felosztása, nagysága (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták, férgek, ízeltlábúak).

Az ember és a mikroorganizmusok kapcsolata (patogén és apatogén mikroorganizmusok).

A baktériumok alakja, szerkezete, anyagcseréje, toxintermelése, szaporodása, ellenálló

képessége).

A bőr természetes mikroflórája.

A vírusok főbb tulajdonságai, szerkezete, ellenálló képessége.

A járványtan tárgya, feladatai, felosztása, módszerei.

A fertőzés.

A járványfolyamat mozgatóerői.

A fertőző betegségek előfordulási módjai.

A fertőző betegségek felosztása.

A fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló tevékenység.

17.1.5 Általános kórtan

A kórtan fogalma, tárgya, részterületei.

Betegség, kóros állapot meghatározása.

A betegségek kóroktana (etiológia).

A betegségek lefolyása (patogenezis).

A szervezet reakcióinak csoportosítása.

Jelző reakciók (fájdalom, láz).

Aktív védekező mechanizmusok

Megváltozott védekező mechanizmusok

A szövetek kóros elváltozásai

A daganatok fogalma, népegészségügyi jelentősége.

Karcinogén tényezők.

A daganatok általános jellemzése és osztályozása.

Rákmegelőző állapotok.

Daganatra figyelmeztető jelek.

17.1.6 Terápiás alapismeretek

Terápiás alapfogalmak

Az egészségügyi ellátás során alkalmazott terápiás módszerek

Döntési algoritmus és allokáció az optimális terápia megválasztásában.

A terápiás módszerek és beavatkozások alkalmazásának jogi, etikai, minőségirányítási és

gazdasági aspektusai.

A beteg pszichés előkészítésének és vezetésének praktikumai a kompetencia határok

betartásával.

A terápiás módszerek biztonsági, higiénés szempontjai és szabályai.

Injekciós terápia.

A gyógyszer felszívás algoritmusa.

Infúziós terápia.

Előkészítés infúziós terápiához.

Az infúzió összeállításának és bekötésének és eltávolításának algoritmusa.

Az előkészítés és beavatkozás során betartandó higiénés és balesetvédelmi szabályok.

A beteg megfigyelésének szempontjai infúziós terápia során.

Az infúziós terápia általános és helyi szövődményei.

Az infúziós terápia dokumentálásának szabályai.

Vércsoport meghatározás.




409

Előkészítés vércsoport meghatározáshoz.

A kártyás módszerrel történő vércsoport meghatározás algoritmusa.

Vércsoport meghatározás utáni feladatok.

A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztonsági szabályai.

Fájdalomcsillapítás gyógyszeres terápia alkalmazása nélkül.

A fájdalomcsillapítás fogalma, célja, módszerei, kompetenciaköre.

A fájdalom megfigyelésének, mérésének szempontjai.

A fájdalomcsillapítás hatékonyságának követése, dokumentálása.

Lázcsillapítás gyógyszeres terápia alkalmazása nélkül.

A láz fogalma, szervezetre gyakorolt hatásai, tünetei.

A lázcsillapítás indikációi, módszerei.

A fizikális lázcsillapítás fogalma, célja, módszerei, indikációi.

A hűtőfürdő és hűtő borogatás (priznic) alkalmazásának algoritmusa.

Lázas beteg ápolásának, megfigyelésének szempontjai.

A lázcsillapítás hatékonyságának követése, dokumentálása.

A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztonsági szabályai.

17.1.7 Gyógyszertani alapismeretek

Gyógyszertani alapfogalmak.

Gyógyszerrendelés alapfogalmai.

Gyógyszerhatás folyamata, befolyásoló tényezői.

Gyógyszerformák és jellemzőik.

Gyógyszer bejuttatási módok és jellemzőik.

Gyógyszeradagok kiszámítása.

Nemzetközi rövidítések a gyógyszerelésben

Ápolói feladatok gyógyszerelés során.

Az intézeti gyógyszertárolás, gyógyszerkezelés szabályai, specialitásai.

A gyógyszerelés irányelvei, szabályai, kompetenciái.

A gyógyszerelés higiénés szabályai.

A betegmegfigyelés szempontjai gyógyszerterápia alkalmazása során.

A gyógyszertévesztés megelőzése, észlelése, jelentési kötelezettsége.

Gyógyszerelés dokumentálásának jogi és minőségirányítási szabályozása.

A beteg együttműködés jelentősége a gyógyszeres terápia során.

A gyógyszereléshez kapcsolódó betegoktatás szempontjai.

A gyógyszerterápia specialitásai gyermek- és időskorban

17.1.8 Sebészet és Traumatológia

Sebészeti, traumatológiai alapismeretek.

Sebészeti fertőzések.

Érzéstelenítés.

Műtéti technikák - Műtéti behatolási technikák, Endoscopos műtéti technikák,

Mikroszkópos műtéti technikák

A testtájak sebészete és traumatológiája.

A fej, nyak sebészete.

Az agy sebészete.

A pajzsmirigy sebészete, struma.

A gerinc sebészete sérülései.

A mellkas, tüdő, szív sebészete.

A has, hasfal sebészete.

A gyomor és nyombél sebészete.




410

Vékonybél és féregnyúlvány sebészete.

A vastagbél és végbél sebészete.

Máj és az epeutak, lép sebészete.

Méh és függelékeinek sebészete.

A vese és a húgyutak sebészete

A végtagok traumatológiai ellátása.

A vállöv és felső végtag sérülései.

A medence, alsóvégtagok sérülései.

A végtagok keringési zavarainak sebészete.

Szülészet sebészeti vonatkozásai – Császármetszés, Méhen kívüli terhesség

17.1.9 Belgyógyászat

Vérkeringés szerveinek betegségei

Légzőszervek betegségei

Mozgásszervek betegségei

Vizeletkiválasztás szerveinek betegségei

Emésztőszervek betegségei

Vérképző rendszer betegségei

Endocrin betegségek

Anyagcsere betegségei

Neurológiai és pszichiátriai megbetegedések

17.1.10 Gyermekgyógyászat

Csecsemő és újszülöttkor betegségei

Szülési sérülések.

Kóros újszülöttkori sárgaság.

Az újszülött fertőző betegségei.

Fejlődési rendellenességek.

A hirtelen csecsemő halál.

Csecsemő és újszülött szervek, szervrendszerek fajtái szerinti betegségei.

Az orr- és garatüreg betegségei.

A gége, a légcső és a hörgők betegségei.

A tüdő betegségei.

A szív betegségei.

A gyomor és a belek betegségei.

Anyagcsere betegségek.

Folyadék-elektrolit háztartás zavarai.

Hasmenéses betegségek, toxicosisok.

Vérszegénység – Anaemia, Leukémia.

Gyermekkori vesebetegségek.

Heveny fertőző betegség.

Hiánybetegségek.

Mérgezések gyermekkorban.

17.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei




411

17.2.1 Magyar nyelv és irodalom

1. MAGYAR NYELV

1. 1. Ember és a nyelv

1. 2. Kommunikáció

- A jel, a jelrendszer

- Nyelvi és vizuális kommunikáció

- A nyelvhasználat, mint kommunikáció

- Kommunikációs funkciók és közlésmódok

- Személyközi kommunikáció

- A tömegkommunikáció

1. 3. A magyar nyelv története

- A magyar nyelv rokonsága

- Nyelvtörténeti korszakok

- Az írott nyelvi norma kialakulása

- Nyelvművelés

1. 4. Nyelv és társadalom

- Nyelvváltozatok

- Kisebbségi nyelvhasználat

- A határon túli magyar nyelvűség

- Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

1. 5. A nyelvi szintek

- Hangtan

- Alaktan és szótan

- Mondattan

- A mondat szintagmatikus szerkezete

- A mondat a szövegben

- Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

- Szókincs és frazeológia

1. 6. A szöveg

- A szöveg és a kommunikáció

- A szöveg szerkezete és jelentése

- Szövegértelmezés




412

- A szöveg szóban és írásban

- Az intertextualitás

- Szövegtípusok

- Szöveg a médiában

1. 7. A retorika alapjai

- A nyilvános beszéd

- Érvelés, megvitatás, vita

- A szövegszerkesztés eljárásai

1. 8. Stílus és jelentés

- Szóhasználat és stílus

- A szójelentés

- Állandósult nyelvi formák

- Nyelvi-stilisztikai változatok

- Stíluseszközök

- Stílusréteg, stílusváltozat

2. IRODALOM

2. 1. Szerzők, művek

- Életművek

- Portrék

- Látásmódok

- A kortárs irodalomból

- Világirodalom:

- Színház- és drámatörténet

- Az irodalom határterületei

- Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések

- Témák, motívumok

- Műfajok, poétika

- Korszakok, stílustörténet

- Irodalomtörténet




413

17.2.2 Történelem

1. Az ókor és kultúrája

- Vallás és kultúra az ókori Keleten

- A demokrácia kialakulása Athénban

- A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

- Hitvilág, művészet, tudomány

- A kereszténység kialakulása és elterjedése

- A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor

- A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

- A nyugati és keleti kereszténység

- Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

- A középkori városok

- Egyházi és világi kultúra a középkorban

- A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

- Az angol és a francia rendi állam működése

- Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

- A magyar nép őstörténete és vándorlása

- A honfoglalástól az államalapításig

- Az Árpád-kor

- Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi

Zsigmond idején

- A Hunyadiak

- Kultúra és művelődés

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

- A nagy földrajzi felfedezések és következményei

- Reformáció és katolikus megújulás

- A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése

Angliában

- A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban




414

- A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

- Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

- A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

- Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

- Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

- A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata

- A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

- XIX. század eszméi

- Az ipari forradalom és következményei

- Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón

- Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

- A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései

- A reformkori művelődés, kultúra

- A polgári-forradalom

- A szabadságharc

- A kiegyezés előzményei és megszületése

- Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában

- Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

- Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék

- A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

- Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus

- A globális világgazdaság válságai

- A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

- A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években

- A második világháború előzményei jelentős fordulatai

- A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

- A szocialista rendszerek bukása




415

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

- Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei

- A Horthy-rendszer jellege és jellemzői

- Művelődési viszonyok és az életmód

- A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái

- Magyarország részvétele a világháborúban

- A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

- A szovjet felszabadítás és megszállás

- A határon túli magyarság sorsa

- A kommunista diktatúra kiépítése és működése

- Az 1956-os forradalom és szabadságharc

- A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

- A rendszerváltozás

11..A jelenkor

- A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái

- Az európai integráció története

- A „harmadik világ”

- Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés

- A globális világ kihívásai és ellentmondásai

17.2.3 Idegen nyelvek: (angol, német)

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden

vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. A lista nem tartalmaz külön országismereti

témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.

- Személyes vonatkozások, család

- Ember és társadalom

- Környezetünk

- Az iskola

- A munka világa

- Életmód

- Szabadidő, művelődés, szórakozás

- Utazás, turizmus

- Tudomány és technika




416

17.2.4 Matematika

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazok

- Matematikai logika

- Kombinatorika

- Gráfok

2. Számelmélet, algebra

- Alapműveletek

- A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

- Racionális és irracionális számok

- Valós számok

- Hatvány, gyök, logaritmus

- Betűkifejezések

- Arányosság

- Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek

- Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei

- A függvény

- Egyváltozós valós függvények

- Sorozatok

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

- Elemi Geometria

- Geometriai transzformációk

- Síkbeli és térbeli alakzatok

- Vektorok síkban és térben

- Trigonometria

- Koordinátageometria

- Kerület, terület

- Felszín, térfogat

5. Valószínűség-számítás, statisztika

- Leíró statisztika

- A valószínűség-számítás elemei




417

17.2.5 Fizika

1. Mechanika

- Newton törvényei

- Pontszerű és merev testek egyensúlya

- Mozgásfajták

- Munka, energia

2. Termikus kölcsönhatások

- Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

- Hőtágulás

- Állapotegyenletek,

- Az ideális gáz kinetikus modellje

- Energia-megmaradás hőtani folyamatokban

- Kalorimetria

- Halmazállapot-változások

- A termodinamika II. főtétele

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás - Elektromos mező

- Egyenáram

- Az időben állandó mágneses mező

- Az időben változó mágneses mező

- Elektromágneses hullámok

- Fény, mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás - Az anyag szerkezete

- Az atom szerkezete

- Az atommagban lejátszódó jelenségek

- Sugárvédelem

- Elemi részek

5. Gravitáció, csillagászat

- A gravitációs mező

- Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek




418

- A fizikatörténet fontosabb személyiségei

- Felfedezések, találmányok, elméletek

17.2.6 Kémia

1. Általános kémia

- Atomszerkezet

- Kémiai kötések

- Molekulák, összetett ionok

- Anyagi halmazok

- Kémiai átalakulások

2. Szervetlen kémia

- Hidrogén

- Nemesgázok

- Halogénelemek és vegyületek

- Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik

- A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

- A széncsoport elemei és vegyületeik

- Fémek

3. Szerves kémia

- A szerves vegyületek általános jellemzői

- Szénhidrogének

- Halogéntartalmú szénhidrogének

- Oxigéntartalmú szerves vegyületek

- Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

- Szénhidrátok

- Fehérjék

- Nukleinsavak

- Műanyagok

- Energiagazdálkodás

4. Kémiai számítások

- Az anyagmennyiség

- Gázok




419

- Oldatok, elegyek, keverékek

- Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban

- Termokémia

- Kémiai egyensúly

- Kémhatás

- Elektrokémia

17.2.7 Biológia

1. Bevezetés a biológiába

- A biológia tudománya

- Az élet jellemzői

- Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint

- Szervetlen és szerves alkotóelemek

- Az anyagcsere folyamatai:

- Sejtalkotók

3. Az egyed szerveződési szintje

- Nem sejtes rendszerek

- Önálló sejtek

- Többsejtűség

- Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4. Az emberi szervezet

- Homeosztázis

- Kültakaró

- Mozgás

- A táplálkozás

- A légzés

- Az anyagszállítás

- A kiválasztás

- A szabályozás

- Szaporodás és egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek

- Populáció




420

- Életközösségek (élőhely típusok)

- Bioszféra

- Ökoszisztéma

- Környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

- Molekuláris genetika

- Mendeli genetika

- Populációgenetika és evolúciós folyamatok

- A bioszféra evolúciója

17.2.8 Földrajz

1. Térképi ismeretek

- A térképi ábrázolás

- Térképi gyakorlatok

- Az űrtérképezés

2.Kozmikus környezetünk.

- A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben.

- A Nap és kísérői.

- A Föld és mozgásai.

- Űrkutatás az emberiség szolgálatában.

3. A geoszférák földrajza

- A kőzetburok

- A levegőburok

- A vízburok földrajza

- A talaj

- A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség

- A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

- A vízszintes földrajzi övezetesség

- Forró övezet

- Mérsékelt övezet

- A hideg övezet




421

- A függőleges földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz

- A népesség földrajzi jellemzői

- A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

- A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző

folyamatai

- A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

- A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai

- A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása

- A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

- A világgazdasági pólusok

- A világgazdaság peremterületei

- Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza

- A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai

- Magyarország természeti adottságai

- Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői

- Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe

- Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és

társadalom-földrajzi képe

- Magyarország környezeti állapota

9. Európa regionális földrajza

- Európa általános természetföldrajzi képe

- Európa általános társadalom-földrajzi képe

- Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

- Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Közép-Európa tájainak és

országainak természet- és társadalom-földrajzi képe




422

- Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

10. Európán kívüli földrészek földrajza

- A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe

- Ázsia

- Ausztrália és Óceánia

- Afrika általános földrajzi képe

- Amerika

11.A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

- A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai

- A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi

következményei

- A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

17.2.9 Informatika

1. Információs társadalom

- A kommunikáció

- Információ és társadalom

2. Informatikai alapismeretek - hardver

- Jelátalakítás és kódolás

- A számítógép felépítése

3. Informatikai alapismeretek - szoftver

- Az operációs rendszer és főbb feladatai

4. Szövegszerkesztés

- A szövegszerkesztő használata

- Szövegszerkesztési alapok

- Szövegjavítási funkciók

- Táblázatok, grafikák a szövegben

5. Táblázatkezelés

- A táblázatkezelő használata

- A táblázatok felépítése

- Adatok a táblázatokban

- Táblázatformázás

- Táblázatok, szövegek, diagramok




423

- Problémamegoldás táblázatkezelővel

6. Adatbázis-kezelés

- Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

- Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

- Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

- Képernyő és nyomtatási formátumok

7. Információs hálózati szolgáltatások

- Kommunikáció az Interneten

- Weblapkészítés

8. Prezentáció és grafika

- Prezentáció (bemutató)

- Grafika

9. Könyvtárhasználat

- Könyvtárak

- Dokumentumok

- Tájékoztató eszközök

17.2.10 Rajz és vizuális kultúra

A) ALKOTÁS

1. Vizuális eszközök

Vizuális nyelv

- A vizuális nyelv alapelemei

- A vizuális nyelvi elemek viszonyai

- Vizuális nyelv és kontextus

Technikák

2. Tevékenységszintek

Ábrázolás, látványértelmezés

- Formaértelmezés

- Térértelmezés

- Színértelmezés

- Mozgásértelmezés




424

Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

B) BEFOGADÁS

1. Vizuális eszközök

Megjelenítés sajátosságai

Technikák

2. Tevékenységterületek

Vizuális kommunikáció

Tárgy- és környezetkultúra

Kifejezés és képzőművészet

17.2.11 Testnevelés

Magyar sportsikerek

A harmonikus testi fejlődés

Az egészséges életmód

Testi képességek

Gimnasztika

Atlétika

Torna

Ritmikus gimnasztika

Küzdősportok, önvédelem

Úszás

Testnevelési- és sport játékok

A természetben űzhető sportok

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA - egriszc.hu · évfolyam) (autista, aktivitás és figyelemzavar, kevert specifikus fejlődési zavar, tanulási zavarra veszélyeztetett, dyslexia, dysgraphia,