GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI … · Web viewA alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI

ALAPKÉPZÉSI SZAKKÉPZÉSI PROGRAM

Elfogadta IV./1.3./2016-2017. számú határozatával a Gépészmérnöki Kar Tanácsa

Jóváhagyta X./8./2016-2017. számú határozatával a BME Szenátusa

Érvényes a 2017/2018. tanévtől tanulmányaikat megkezdő hallgatókra

Budapest, 2017. április

Tartalomjegyzék

1. A szak képzési és kimeneti követelményei..............................................41.1. A képzés besorolási szintjei..............................................................41.2. A szak alapvető jellemzői..................................................................41.3. Szakmai kompetenciák......................................................................51.4. A képzés alapvető szerkezeti elemei.................................................71.5. Idegen nyelvi és gyakorlati követelmények......................................8

2. A szak sajátos jellemzői...........................................................................92.1. A szak oktatásáért felelős átfogó szervezeti egység.........................92.2. Szakfelelős........................................................................................92.3. Kritérium követelmények..................................................................92.4. Specializációk jellemzői..................................................................10

2.4.1. Biomechatronika specializáció..................................................102.4.2. Gépészeti modellezés................................................................142.4.3. Kiberfizikai rendszerek.............................................................172.4.4. Okos eszközök tervezése...........................................................202.4.5. Optomechatronika specializáció...............................................23

1. Melléklet................................................................................................271.1. A szak egészének tanterve..............................................................28

2. Melléklet................................................................................................292.1. Természettudományos tantárgyak..................................................302.2. Gazdasági és humán ismeretek tantárgyai.....................................302.3. Szakmai törzsanyag........................................................................302.4. Kritérium követelmények................................................................302.5. Felzárkóztató tantárgyak................................................................312.6. Ajánlott szabadon választható tantárgyak......................................312.7. Specializációk..................................................................................31

2.7.1. Biomechatronika.......................................................................312.7.2. Gépészeti modellezés................................................................312.7.3. Kiberfizikai rendszerek.............................................................322.7.4. Okos eszközök tervezése...........................................................322.7.5. Optomechatronika.....................................................................32

2

1. A SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEIA szak egészének képzési és kimeneti követelményeit a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: KKK) határozza meg. A Képzési program tartalmazza mind a KKK előírásait, mind pedig annak a Gépészmérnöki Kar által gondozott szakos tantervében ténylegesen megvalósuló (amennyiben a KKK eltérést engedélyez vagy határokat állapít meg), illetve azt kiegészítő sajátos követelményeit. (Az egyes pontok és alpontok számozása a KKK rendelettel megegyező.)

1.1. A képzés besorolási szintjeiEurópiai Képesíti Keretrendszer szerinti szint: 6Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szint: 6ISCED-F 2013 szerinti besorolás: 0714 Electronics and automation

0715 Mechanics and metal trades

1.2. A szak alapvető jellemzői1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki

(Mechatronical Engineering) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a

szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-)

fokozat – szakképzettség: mechatronikai mérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechtronical

Engineer3. Képzési terület: műszaki 4. A képzési idő félévekben: 7 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210

kredit – a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

o a tanterv alapján a szak orientációja kiegyensúlyozott, átlagosan 48,8% (47,5% és 50,3% közötti)1

– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális

kreditérték: 10 kredit o a szabadon választott tantárgyakhoz ténylegesen rendelt

kreditérték: 10 kredit.6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere

szerinti tanulmányi területi besorolása: 523 7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan mechatronikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a gépészetet az elektronikával, elektrotechnikával és számítógépes irányítással szinergikusan integrálni, képesek

1 Az orientáció százalékos értéke: a tantervi tantárgyak együttes gyakorlati és laboratóriumi gyakorlati óraszámának, valamint az összóraszámnak a hányadosa (lásd: KKK rendelet 4. § c) pontja)

3

mechatronikai berendezések és folyamatok, továbbá intelligens gépek rutinszerű tervezési feladataira, üzemeltetésére és fenntartására, mechatronikai technológiák bevezetésére, alkalmazására, folyamat- és termelésirányítás energiahatékony és környezettudatos megszervezésére, a műszaki fejlesztés és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a nemzetközi munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására. A Gépészmérnöki Kar által gondozott szak részletes és sajátos képzési célja, amely kiegészíti a KKK-ban foglaltakat:

A szakon végző mérnökök alkalmasak lesznek mozgó alkatrészeket is tartalmazó okos eszközök (intelligens gépek) tervezésére, a gyártási folyamatok kiberfizikai eszközeinek üzemeltetésére, mechatronikai berendezések matematikai modellezésére, az ismereteik kiterjednek a biológiailag inspirált mechatronikai eszközökre és optomechatronikai berendezésekre.

1.3. Szakmai kompetenciák7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 7.1.1.A mechatronikai mérnök a) tudása

– Ismeri a mechatronika szakterületen alkalmazott anyagokat, azok előállítását, jellemzőit és alkalmazásuk feltételeit.

– Ismeri a mechatronikai, elektromechanikai, informatikai, mozgásszabályozási rendszereket, szenzorokat és aktuátorokat, valamint azok szerkezeti egységeit, alapvető működésüket mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.

– Ismeri az alapvető mechatronikai tervezési elveket, módszereket ezen belül a gépészeti és finom-mechanikai konstrukciók, valamint az analóg és digitális áramkörök tervezésének alapjait.

– Ismeri az alapvető gépészeti, villamos- és irányítástechnikai rendszerekkel kapcsolatos számítási, modellezési, szimulációs módszereket.

– Ismeri a számítógépes irányítás, mérésadatgyűjtés, beágyazott rendszerek, optikai érzékelés, kép-feldolgozás eszközeit, részegységeit, alapvető tervezési és programozási módszereit.

– Ismeri a gépészetben és az elektronikában használatos alapvető mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.

– Ismeri a hazai és nemzetközi szabványokat, előírásokat. – Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó (biztonsági,

egészségvédelmi, környezetvédelmi, SHE), valamint a minőségbiztosítási és ellenőrzési (QA/QC) követelményrendszereket.

– Ismeri a szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási,

4

munkaegészségügyi, információtechnológiai, jogi, gazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.

– Ismeri a szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.

– Ismeretekkel rendelkezik a vállalati gazdaságtan, valamint műszaki alapokon nyugvó költség-haszon elvű elemzés módszereiről és eszközeiről.

b) képességei – Alkalmazni tudja mechatronikai, elektromechanikai,

mozgásszabályozási termékek és technológiák tervezéséhez kapcsolódó alapvető számítási, modellezési elveit, módszereit, mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.

– Képes értelmezni és jellemezni a mechatronikai rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.

– Alkalmazza a mechatronikai rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, az intelligens gépek, mechatronikai berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit gépészeti, elektrotechnikai, irányítástechnikai megközelítésből egyaránt, és átlátja azok gazdaságossági összefüggéseit.

– Irányítja és ellenőrzi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.

– Képes meghibásodások diagnosztizálására, a megfelelő hibaelhárítási eljárás kiválasztására mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.

– Képes az elektronikai, gépészeti és informatikai szakterület ismereteinek integrálására, és rend-szerszintű gondolkodásra, a különböző területek szakértőivel szakmailag tárgyalni, gondolatait szakmailag szabatosan előadni, mind írásban, mind szóban.

– Megérti és használja szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven, e tudás birtokában folyamatosan megújul.

– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.

– Képes csoportban dolgozni, valamint csoportbeli státuszát elfogadni, azzal azonosulni.

c) attitűdje – Törekszik a gépészeti, az informatikai, a villamosmérnöki és az

élettudományi szakterületek közötti összekötő, integráló szerep betöltésére.

– Törekszik arra, hogy önképzése a mechatronikai, ezen belül kiemelten az alkalmazott gépészeti, villamos és informatikai részterületeken és munkavégzéséhez kapcsolódó egyéb

5

szakterületeken folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.

– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.

– Nyitott és fogékony az új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására, különösen az ökológiai gazdálkodással, egészségtudatossággal kapcsolatos területeken.

– Törekszik a szakterületén alkalmazott legjobb gyakorlatok, új szakmai ismeretek, módszerek meg-ismerésére.

– Munkáját az etikai normák figyelembevételével végzi. – Megosztja tapasztalatait munkatársaival így segítve fejlődésüket.

d) autonómiája és felelőssége – Tervezési, üzemeltetési, ellenőrzési feladatai megoldása során

önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.

– Felelősséget vállal a terv- és egyéb dokumentációiban közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, valamint irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.

– Bekapcsolódik a munkájához kapcsolódó kutatási és fejlesztési projektekbe. A projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.

– Vezető beosztásban tevékenykedve értékeli beosztottjai munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát, figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.

1.4. A képzés alapvető szerkezeti elemei8. Az alapképzés jellemzői 8.1. Szakmai jellemzők 8.1.1.A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek,

amelyekből a szak felépül: – természettudományi ismeretek 40-50 kredit;

a tantervben ténylegesen megjelenő természettudományi ismeretek (összesen 42 kredit):

1. matematika: 16 kredit,2. mechanika: 17 kredit,3. anyagtudomány: 9 kredit,

– gazdasági és humán ismeretek: 14–30 kredit; a tantervben ténylegesen megjelenő gazdasági és humán ismeretek (összesen 14 kredit):

1. közgazdasági ismeretek: 6 kredit, 2. minőségbiztosítási és ergonómiai ismeretek: 8

kredit,

6

– mechatronikai mérnöki szakmai ismeretek) 70-105 kredit. a tantervben ténylegesen megjelenő mechatronikai mérnöki szakmai ismeretek (összesen 89 kredit):

1. információtechnológiai ismeretek: 15 kredit,2. gépészeti ismeretek: 42 kredit,3. villamos ismeretek: 16 kredit,4. rendszer- és irányítástechnika: 16 kredit;

8.1.2.A választható specializációkat is figyelembe véve – villamos és informatikai ismeret is magába foglaló gépészeti

modellezés, – biológiailag inspirált mérnöki rendszerek tervezése, – gyártási folyamatok mechatronikai kérdései, a berendezések

karbantartása, – az optika műszaki, illetve mechatronikai alkalmazási

lehetőségei, – mozgó alkatrészeket is tartalmazó okos eszközök (intelligens

gépek) tervezéseszakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.

A tantervben megjelenő specializációk a következők– biomechatronika,– gépészeti modellezés,– kiberfizikai rendszerek,– okos eszközök tervezése,– optomechatronika.

Az egyes specializációk kreditértéke: 40 kredit.

1.5. Idegen nyelvi és gyakorlati követelmények1. Idegennyelvi követelmény 1.1. A alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag

elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

1.2. A szakmai gyakorlat követelményei A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

2. A SZAK SAJÁTOS JELLEMZŐI2.1. A szak oktatásáért felelős átfogó szervezeti egységA mechatronikai mérnöki alapképzési szak oktatásáért felelős átfogó szervezeti egység: Gépészmérnöki Kar

7

2.2. SzakfelelősSzakfelelős oktató: Dr. Korondi Péter (oktatói azonosító szám: 71957835782)

2.3. Kritérium követelményekAz abszolutórium megszerzésének szükséges feltétele2 a következő kritérium követelmények mindegyikének megléte:

– két Testnevelés tantárgy teljesítése,– a Matematika ismeretfelmérés eredményes teljesítése,– eredményes Matematika szigorlat eredményes letétele, amely a

Matematika G1, Matematika G2 és Matematika G3 tantárgyak kompetenciáinak elsajátítását méri és értékeli,

– eredményes Mechatronika szigorlat eredményes letétele, amely a Mechatronika alapjai, Modellezés és mérési adatgyűjtés szoftverei és Mechatronika tantárgyak kompetenciáinak elsajátítását méri és értékeli,

– alapvető környezet-, baleset-, munka-, egészség és fogyasztóvédelemi ismeretek elsajátítása3.

2 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. 50. § (1) bekezdése alapján.3 A 18/2016. EMMI rendelet 2. §-a alapján.

8

2.4. Specializációk jellemzői

2.4.1. Biomechatronika specializáció 1. Specializációfelelős: Dr. Kiss Rita (oktatói azonosító szám:

71957806243)2. A specializáció oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység:

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék3. A specializációba történő belépés előzetes feltételei (TVSZ szerinti

mérföldkő típusú előzetes követelmény)a) minimálisan teljesítendő kreditek száma: 90b) teljesítendő szigorlat(ok): Matematika szigorlatc) teljesítendő tantárgyak:

– Dinamika– Modellezés és mérési adatgyűjtés szoftverei

4. A specializáció képzési céljaA biomechatronika specializáció képzési céljának középpontjában a megszerzett gépészeti, elektronikai, elektrotechnikai és számítógépes irányítási ismereteknek az egészségügyi, biológiai ismeretekkel történő ötvözése áll. Specializációs tárgyak ismeretanyag felöleli a biomechatronika mindkét területét, azaz az életminőség javítását szolgáló eszközök, és a biológiai elvek alapján tökéletesített eszközök tervezési kérdéseit. A képzés további célja az orvos-mérnök párbeszédhez szükséges elméleti és gyakorlati tudás megszerzése.

5. A biomechatronikai specializációban szerezhető sajátos kompetenciáka) tudás

– alapvető ismeretekkel rendelkezik a numerikus és szimulációs módszerek elveiről, azok biomechatronika területén történő használhatóságáról,

– lényegi ismeretekkel rendelkezik a képfeldolgozás elveiről és azok biomechatronikai szerepéről,

– alapvető ismeretekkel rendelkezik a villamos motorok felépítéséről, szabályozási kérdéseiről,

– tájékozott az állati és humán anatómia, biofizika és élettan alapvető kérdéseiben,

– ismeri az életminőség javítására szolgáló eszközök elveit, szerkezeti elemeit és funkcióit,

– ismeri a biológiai elvek alapján fejlesztett eszközök működési elveit, szerkezeti elemeit, funkcióit,

– ismeri az egészségügyben használt robotok felépítését, mechanikáját, dinamikáját, szabályozási- és irányítástechnikai elveit, módszereit,

– tájékozott az állati és humán mozgás mérési, modellezési és szimulációs módszereiről és azok törvényi hátteréről.

– ismeri egészségügyi célra alkalmazott robotok főbb típusait, az egészségügyi feladat hagyományos megoldását,

9

környezet és a robotok sajátos kapcsolatát, az alkalmazási eseteket,

– ismeri a módszereket, amelyek egy egészségügyi robot illetve robotalkalmazás felhasználói és műszaki követelményrendszerének előállításához szükségesek.

b) képesség– képes a biomechatronikai eszközök szerkezeti egységeinek,

elemeinek felépítését, működését értelmezni és jellemezni mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből,

– képes az alapvető számítási és modellezési elveik, módszereik segítségével biomechatronikai eszközök, folyamatok tervezésére mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből,

– alkalmas a biomechatronikai eszközök üzemeléséhez kapcsolódó előírások, a gazdaságos működést szolgáló beállítások elveinek értelmezésére, összefüggéseinek feltárására,

– alkalmas biomechatronikai rendszerek mérő-, adatgyűjtő, irányító- és szabályozó rendszereinek megtervezésére és összeállítására,

– képes megfelelő mérési eszközöket kiválasztani, mérési programokat végrehajtani, mérési eredményeket értékelni,

– modelljeit, modelljeinek eredményeit képes mérések útján validálni.

– képes egy egészségügyi robotalkalmazás koncepcionális tervének elkészítésére,

– képes az egészségügyi robotokon folytatott klinikai-, illetve terepvizsgálat kutatási tervének vázlatos elkészítésére,

c) attitűd– elkötelezett a mechatronikai eszközök, folyamatok biológiai

elvek szerinti tervezése, fejlesztése és korszerűsítése, a hatékonyság javítása iránt

– elkötelezett a gépészeti, informatikai, villamosmérnöki és élettudományi szakterületek közötti összekötő, integráló szerep betöltése iránt,

– a biomechatronikai rendszerek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során törekszik a környezetvédelmi elvárások széles körű érvényesítésére,

– gondolkodását a rendszerszemlélet jellemzi,– mérnöki munkáját az együttműködésre törekvés jellemzi.

d) autonómia és felelősség– nyitott és befogadó biomechatronika területéhez

kapcsolódó kutatási és fejlesztési eredményekre, azokat munkája során alkalmazza,

10

– tervezési, üzemeltetési és ellenőrzési feladatai során elsősorban a biológiai elveken alapuló megoldási módszereket választja,

– döntéseit alapos mérlegelés, az érvek, tények és vélemények részletes mérlegelésével hozza,

– munkája során a jogszabályokat, az etikai és általános szakmai előírásokat és elvárásokat betartja és betartatja,

– figyelembe veszi a kritikai észrevételeket és maga is kritikusan áll a mechatronikát és a biomechatronikát érintő társadalmi-gazdasági jelenségekhez.

6. Szakmai gyakorlatA szakmai gyakorlaton való részvétel feltételeit, az értékelés módját kari szabályzat határozza meg4. A szakmai gyakorlóhelyen teljesítendő feladatoknak és az így szerezhető kompetenciáknak összhangban kell állniuk a szak és a specializáció képzési céljával, részben le kell fedniük a szak általános, valamint a specializáció sajátos kompetenciáit. A szakmai gyakorlóhely és az ott szerezhető kompetenciák szak- és specializáció szerinti megfelelőségéről a specializációfelelős jogosult döntést hozni.

7. SzakdolgozatA Szakdolgozat készítés tantárgy felvételének előzetes feltételeit, a szakdolgozattal szembeni tartalmi és formai követelményeket, valamint az értékelés, bíráltatás rendjét kari szabályzat5, a szakdolgozatban elvégzendő feladatokat a feladatkiírás határozza meg. A specializáción készítendő szakdolgozatnak illeszkednie kell a szak és a specializáció képzési céljához. Vitás esetben a témajavaslat alapján az illeszkedésről a döntést a specializációfelelős jogosult meghozni.

8. A záróvizsga A záróvizsga a TVSZ és kari szabályzat6 rendelkezései szerint négy részből álló, kizárólag szóban teljesíthető komplex teljesítményértékelés. A záróvizsga négy fő része a szakdolgozat előadás formájában történő bemutatása a bírálatra adott részletes válaszokkal együttesen, továbbá három, a szakdolgozat feladatkiírásban megadott záróvizsga-tantárgycsoportból tett szóbeli vizsga. Az egész szakra jellemző záróvizsga tárgy:Irányításelmélet, amely a következő tárgyak válogatott fejezeteiből áll:

Rendszer- és irányítástechnika 6 kpGépészeti automatizálás 5 kp

összesen: 11 kpA specializációra jellemző kötelező tantárgycsoport:

4 A Gépészmérnöki Kar Tanácsának V./11/2014-2015. (2015. VI. 4.) számú határozata.5 A Gépészmérnöki Kar Tanácsának V./11/2014-2015. (2015. VI. 4.) számú határozata.6 A Gépészmérnöki Kar Tanácsának V./11/2014-2015. (2015. VI. 4.) számú határozata.

11

Biomechatronika, amely a következő tárgyak válogatott fejezeteiből áll:

Bionika és élettan (3 kr)Biomechatronika (4 kr)

összesen: 7 kpA specializációra jellemző választható tantárgycsoportok:1. Biomechanika, amely a következő tárgyak válogatott

fejezeteiből áll: Biomechanika (3 kp) és Végeselem módszer alapjai (3 kp)

2. Robotok orvosi alkalmazásai, amely áll a következő tárgyak válogatott fejezeteiből Egészségügyi robotok és eszközök (5 kp) és Végeselem módszer alapjai (3 kp)

3. Biomechatronikai modellezés, amely a következő tárgyak válogatott fejezeteiből áll: Képelemzési és szimulációs eszközök (6 kp) és Végeselem módszer alapjai (3 kp)

4. Orvostechnikai anyagok biomechanikai alkalmazásai, amely a következő tárgyak válogatott fejezeteiből áll: Orvostechnikai anyagok (4 kp) és Biomechanika (3 kp)

5. Robotmechanizmusok, amely a következő tárgyak válogatott fejezeteiből áll: Robotmechanizmusok dinamikája (5 kp) és Végeselem módszer alapjai (3 kp)

12

2.4.2. Gépészeti modellezés 1. Specializációfelelős:

Dr. Szabó Zsolt (oktatói azonosító szám: 71958256078)2. A specializáció oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység:

Műszaki Mechanikai Tanszék3. A specializációba történő belépés előzetes feltételei (TVSZ szerinti


– Rezgéstan 4. A specializáció képzési célja

A gépészet három alaptudományága (mechanika, áramlástan, hőtan) elsősorban lineáris és stacionárius szabályozott folyamatainak valamint azok mérőeszközeinek, méréstechnikájának elmélyült megismerése által összetett mechatronikai/gépészeti rendszerek kísérleti, analitikus illetve szimulációs modellezésére és vizsgálatára alkalmas mérnökök képzése; a mesterképzésre való felkészítés.

5. Az Gépészeti modellezés specializációban szerezhető sajátos kompetenciáka) tudás

– ismeri a robotmechanizmusok általánosan használt fogalomrendszerét, a kinematikai láncok vizsgálati módszereit,

– átfogóan ismeri a robotok alapvető szabályozási feladatainak mintavételezéses egy szabadságfokú mechanikai modelljeit, azok stabilitásvizsgálati módszereit,

– ismeri a termomechanika általánosan használt fogalomrendszerét, a hőrugalmasságtan alapegyenleteit,

– ismeri az áramlások különféle numerikus módszereinek, modelljeinek elméleti alapjait, a CFD elemzés folyamatát,

– ismeri a hőtechnikai modellek matematikai és numerikus vizsgálati módszereit,

– ismeri az elektromágneses terek fogalomrendszerét, egyenleteit, azok egyértelmű megoldhatóságának feltételeit,

– ismeri az optimális irányítás alapvető módszereit.b) képesség

– képes a robotok egyszerű szabályozási feladatainak absztrakt mechanikai modellekkel történő leírására,

– képes egy új, meghatározott célt szolgáló mechanizmus szerkezeti és dimenzió szintézisére, dinamikai vizsgálatára,

– képes MEMS eszközök numerikus szilárdsági analízisére,– képes adott műszaki probléma megfelelő áramlási

modelljének kiválasztására, elkészítésére és alkalmazására,

13

– képes hőtechnikai modellek felállítására, azok analitikus és numerikus analízisére, az eredmények kiértékelése,

– képes elektromágneses elven működő eszköz matematikai modelljének önálló megalkotására, végeselemes analízisére,

– képes állapot visszacsatolás optimális tervezésére.c) attitűd

– együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,

– folyamatosan bővíti ismereteit,– törekszik a gépészeti, informatikai, villamosmérnöki

problémák intergrált szemléletű megoldásához szükséges eszközrendszer megismerésére és használatára,

– törekszik az érthető, pontos és hibamentes feladatmegoldásra.

d) autonómia és felelősség– önállóan elemzi a felmerülő mechatronikai, gépészeti

problémákat,– önállóan alkalmazza a rendelkezésre álló szakmai források

és saját ismeretek szerinti feladat megoldási módszereket,– figyelembe veszi a megalapozott kritikai észrevételeket,– adott helyzetekben – csapat részeként – együttműködik a

hallgatótársakkal a feladatok megoldásában.6. Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlaton való részvétel feltételeit, az értékelés módját kari szabályzat határozza meg7. A szakmai gyakorlóhelyen teljesítendő feladatoknak és az így szerezhető kompetenciáknak összhangban kell állniuk a szak és a specializáció képzési céljával, részben le kell fedniük a szak általános, illetve a specializáció sajátos kompetenciáit. A szakmai gyakorlóhely és az ott szerezhető kompetenciák szak- és specializáció szerinti megfelelőségéről a specializációfelelős jogosult döntést hozni.


8. A záróvizsga A záróvizsga a TVSZ és kari szabályzat9 rendelkezései szerint négy részből álló, kizárólag szóban teljesíthető komplex teljesítményértékelés. A záróvizsga négy fő része a szakdolgozat előadás formájában történő bemutatása a bírálatra adott részletes

7 A Gépészmérnöki Kar Tanácsának V./11/2014-2015. (2015. VI. 4.) számú határozata.8 A Gépészmérnöki Kar Tanácsának V./11/2014-2015. (2015. VI. 4.) számú határozata.9 A Gépészmérnöki Kar Tanácsának V./11/2014-2015. (2015. VI. 4.) számú határozata.

14

válaszokkal együttesen, továbbá három, a szakdolgozat feladatkiírásban megadott záróvizsga-tantárgycsoportból tett szóbeli vizsga. Az egész szakra jellemző záróvizsga tárgy:

Irányításelmélet, amely a következő tárgyak válogatott fejezeteiből áll:



Robotmechanizmusok dinamikája (5 kp)A specializációra jellemző választható tantárgycsoportok:

1. Áramlások numerikus modellezése (BSc) (4 kp)2. Hőtechnika (4 kp)3. Numerikus termomechanika, amely a következő tárgyak

válogatott fejezeteiből áll: Végeselem módszer alapjai (3 kp) és Termomechanika alapjai (3 kp)

15

2.4.3. Kiberfizikai rendszerek1. Specializációfelelős:

Dr. Monostori László (oktatói azonosító szám: 71958073935 )2. A specializáció oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység:

Gyártástudomány- és Technológia Tanszék3. A specializációba történő belépés előzetes feltételei (TVSZ szerinti


– Gépgyártástechnológia mechatronikai mérnököknek 4. A specializáció képzési célja

A specializáció célja, hogy megismertesse a leendő mérnököket a kiberfizikai rendszerek fő alapelveivel, ismertesse azon alapvető módszereket, amelyek segítségével a fizikai eszközök (hardver) és virtuális reprezentációjuk (szoftver) elválaszthatatlan módon kapcsolódnak össze és interakcióba lépnek más hasonló eszközökkel (hálózat). A specializáció bemutatja a gyártó- és szerelő rendszerek legfontosabb mechatronikai elemeit (szerszámgépek, robotok, szállítóeszközök) és azok vezérléseinek, programozásának megoldási módszereit, valamint a mechatronikai rendszerek modellezését, tervezését és irányítását támogató informatikai módszereket és szoftver megoldásokat.

5. A kiberfizikai rendszerek specializációban szerezhető sajátos kompetenciák

a) tudás– ismeri a termelés tervezés elveit, szimulációs eljárásait,– ismeri a valós és digitális termelés szinkronizálásának

technikáit, – ismeri az adatgyűjtő rendszerek tulajdonágait,– ismeri a gyártási logisztika fontosabb berendezéseit,– ismeri a rugalmas gyártórendszer működését, főbb típusait és

felépítéseit,– ismeri a gyártórendszerek adattárolásának és

adatbányászatának alapvető módszereit,– ismeri az ipari robotok alkalmazástechnikai jellemzőit,

jellemző perifériális berendezéseit, szokásos ipari feladatrendszerüket, biztonságtechnikai megoldásaikat, kollaboratív üzemét, vizsgálatukat,

– ismeri a robotalkalmazások tervezésének lépéseit, a robotalkalmazás-helyes terméktervezés, áttervezés módszerét

– ismeri a robotalkalmazásokban jellemző szenzorokat, aktuátorokat, vezérlő rendszereket, az ezeken a berendezéseken megvalósítható programozási feladatokat, on-line és off-line programozási módszereket

b) képesség– képes egy valós gyártórendszer digitális mását modellezni,

16

– képes egyszerű adatbányászati problémákat analizálni és programozni,

– informatikai ismereteinek birtokában képes gyártórendszerek működését digitálisan, szimuláció segítségével elemezni,

– képes egy robotalkalmazási feladat tervének elkészítésére,– képes az ipari robotok, a perifériális, a biztonságtechnikai

berendezések kiválasztására és rendszerbe foglalására,– képes a robotalkalmazási feladat szimulációjára

gyártófüggetlen off-line robotszimulációs rendszerben,– képes az ipari robotok off-line és on-line programozására,

c) attitűd– képes a kiberfizikai rendszerekkel kapcsolatos önálló

tervezési feladatok ellátására, de alkalmas csoportmunka keretében történő munkavégzésre is,

– nyitott az információtechnológiai eszközök használatára,– nyitott és befogadó a szakterületének új tudományos és

gyakorlati eredményeinek befogadására,– kellő magabiztossággal közelít a megoldandó feladathoz,– feladatai során törekszik a gazdaságos, környezetbarát,

etikus, jó minőségű megoldásokra,d) autonómia és felelősség

– felelősséggel és megértéssel viseltetik a vele kapcsolatba kerülő személyek iránt,

– felelősséggel viseltetik a rábízott eszközök, berendezések állagának megőrzése iránt,



– figyelembe veszi a kritikai észrevételeket és maga is kritikusan áll a kiberfizikai rendszerekkel kapcsolatos társadalmi-gazdasági jelenségekhez.

6. Szakmai gyakorlatA szakmai gyakorlaton való részvétel feltételeit, az értékelés módját kari szabályzat határozza meg10. A szakmai gyakorlóhelyen teljesítendő feladatoknak és az így szerezhető kompetenciáknak összhangban kell állniuk a szak és a specializáció képzési céljával, részben le kell fedniük a szak általános, illetve a specializáció sajátos kompetenciáit. A szakmai gyakorlóhely és az ott szerezhető kompetenciák szak és specializáció szerinti megfelelőségéről a specializációfelelős jogosult döntést hozni.

7. SzakdolgozatA Szakdolgozat készítés tantárgy felvételének előzetes feltételeit, a szakdolgozattal szembeni tartalmi és formai követelményeket, valamint az értékelés, bíráltatás rendjét kari szabályzat11, a szakdolgozatban elvégzendő feladatokat a feladatkiírás határozza

10 A Gépészmérnöki Kar Tanácsának V./11/2014-2015. (2015. VI. 4.) számú határozata.11 A Gépészmérnöki Kar Tanácsának V./11/2014-2015. (2015. VI. 4.) számú határozata.

17

meg. A specializáción készítendő szakdolgozatnak illeszkednie kell a szak és a specializáció képzési céljához. Vitás esetben a témajavaslat alapján az illeszkedésről a döntést a specializációfelelős jogosult meghozni.

8. A záróvizsga A záróvizsga a TVSZ és kari szabályzat12 rendelkezései szerint négy részből álló, kizárólag szóban teljesíthető komplex teljesítményértékelés. A záróvizsga négy fő része a szakdolgozat előadás formájában történő bemutatása a bírálatra adott részletes válaszokkal együttesen, továbbá három, a szakdolgozat feladatkiírásban megadott záróvizsga-tantárgycsoportból tett szóbeli vizsga. Az egész szakra jellemző záróvizsga tárgy:



összesen: 11 kpA specializációra jellemző kötelező tantárgycsoportok:

1. Kiberfizikai gyártórendszerek tervezése, amely a következő tárgyak válogatott fejezeteiből áll: Kiberfizikai gyártórendszerek 6 kp és CNC rendszerek mechatronikai tervezése 6 kp;

2. Kiberfizikai rendszerek informatikája, amely a következő tárgyak válogatott fejezeteiből áll: Kiberfizikai rendszerek informatikai alapjai 4 kp, Virtuális tér modellezésének alapjai 4 kp és Adatbázisok 3 kp

12 A Gépészmérnöki Kar Tanácsának V./11/2014-2015. (2015. VI. 4.) számú határozata.

18

2.4.4. Okos eszközök tervezése 1. Specializációfelelős:

Dr. Samu Krisztián (oktatói azonosító szám: 71958199786)2. A specializáció oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység:


mérföldkő típusú előzetes követelmény)a) minimálisan teljesítendő kreditek száma: 90b) teljesítendő szigorlat(ok): Matematika szigorlat c) teljesítendő tantárgyak:

– Elektronika– Modellezés és mérési adatgyűjtés szoftverei

4. A specializáció képzési céljaolyan szakemberek képzése, akik képesek a mechanikai mozgó elemeket és azokat vezérlő elektronikai, számítástechnikai eszközöket tartalmazó berendezések integrált tervezésére, üzemeltetésére. A képzés további célja olyan gyakorlatorientált mérnök kibocsátása, akik szeretnek a kísérleti laboratóriumban tevékenykedni.

5. Az okos eszközök tervezése specializációban szerezhető sajátos kompetenciáka) tudás

– alapvető ismeretekkel rendelkezik a numerikus és szimulációs módszerek elveiről, azok mechatronikai használhatóságáról,

– ismeri a véges elem módszereket,– ismeri az áramkör tervezés módszereit,– ismeri a számítástechnikai elemek (pl. mikrokontrollerek)

mechanikai berendezések működtetését szolgáló interface technikákat,

– ismeri az okos eszközök szenzorait és aktuátorait,– ismeri az okos eszközökkel szembeni növekvő társadalmi

elvárások, az ember-gép kapcsolat biztonsági kérdéseit,– ismeri mechanikai és finommechanikai tervezés alapjait,– alapvető ismeretekkel rendelkezik a villamos motorok

felépítéséről, szabályozási kérdéseiről,– ismeri a számítógépes mérési adatgyűjtést módszereit.

b) képesség– képes mechatronikai eszközök szerkezeti egységeinek,

elemeinek felépítését, működését értelmezni és jellemezni mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből,

– képes az alapvető számítási és modellezési elveik, módszereik segítségével mechatronikai eszközök, folyamatok tervezésére mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből,

19

– képes az okos eszközöket modulárisan megtervezni, hogy a meghibásodásai felderítése egyszerűbbé váljon,

– képes áramköröket tervezni,– alkalmas a mechatronikai eszközök üzemeléséhez

kapcsolódó előírások, a gazdaságos működést szolgáló beállítások elveinek értelmezésére, összefüggéseinek feltárására,

– alkalmas mechatronikai rendszerek mérő-, adatgyűjtő, irányító- és szabályozó rendszereinek megtervezésére és összeállítására,

– képes megfelelő mérési eszközöket kiválasztani, mérési programokat végrehajtani, mérési eredményeket értékelni,

– modelljeit, modelljeinek eredményeit képes mérések útján validálni.

c) attitűd– elkötelezett a mechatronikai eszközök és folyamatok

fejlesztése és korszerűsítése iránt az elmélet és gyakorlat kiegyensúlyozottsága mellett,

– elkötelezett a gépészeti, informatikai, villamosmérnöki szakterületek közötti összekötő, integráló szerep betöltése iránt,

– a mechatronikai rendszerek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során törekszik a környezetvédelmi elvárások széles körű érvényesítésére,

– feladatának tekinti az eszközök megfelelő burkolatának ergonomikus tervezését is,

– gondolkodását a rendszerszemlélet jellemzi,– mérnöki munkáját az együttműködésre törekvés jellemzi.

d) autonómia és felelősség– nyitott és befogadó mechatronika területéhez kapcsolódó

kutatási és fejlesztési eredményekre, azokat munkája során alkalmazza,

– tervezési, üzemeltetési és ellenőrzési feladatai során elsősorban a biológiai elveken alapuló megoldási módszereket választja,



– figyelembe veszi a kritikai észrevételeket és maga is kritikusan áll a mechatronikát érintő társadalmi-gazdasági jelenségekhez.

6. Szakmai gyakorlatA szakmai gyakorlaton való részvétel feltételeit, az értékelés módját kari szabályzat határozza meg13. A szakmai gyakorlóhelyen teljesítendő feladatoknak és az így szerezhető kompetenciáknak összhangban kell állniuk a szak és a specializáció képzési céljával,


20

részben le kell fedniük a szak általános, valamint a specializáció sajátos kompetenciáit. A szakmai gyakorlóhely és az ott szerezhető kompetenciák szak- és specializáció szerinti megfelelőségéről a specializációfelelős jogosult döntést hozni.






Mechanikai tervezés, amely a következő tárgyak válogatott fejezeteiből áll: Számítógépes mérésadatgyűjtés 4 kp, Fimommechanika 3 kp és Szevopeneumatika 3 kp

A specializációra jellemző választható tantárgycsoportok:1. Áramkör tervezés 4 kp2. Elektronikai rendszerek tervezése 4 kp3. Elektromechanika és alkalmazásai 5 kp.


21

2.4.5. Optomechatronika specializáció 1. Specializációfelelős:

Dr. Nagy Balázs Vince (oktatói azonosító szám: 71958079939)2. A specializáció oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység:



– Műszaki optika4. A specializáció képzési célja

az alkalmazott optomechatronikai ismeretek elsajátítása és hogy a hallgatók megismerkedjenek az optomechatronikai rendszereket, detektorokat, fényforrásokat tartalmazó berendezések tervezésével. A specializáció követelményeit teljesítők képesek lesznek konstrukcióikban a leképező, megvilágító és fénytovábbító optomechatronikai rendszerek, érzékelők és fényforrások integrációjára. Képesek lesznek megoldani geometriai és hullámoptikai feladatokat, minősíteni tudják a képalkotó optomechatronikai rendszereket, el tudják végezni az optomechatronikai rendszerek energetikai és színtani paramétereire vonatkozó számításokat is.

Az optomechatronika specializációban szerezhető sajátos kompetenciáka) tudás

– Ismeri az alapvető finommechanikai és műszertechnikai tervezési módszereket és mérési elveket

– Ismeri az optomechatronika alapjait, a fény és anyag találkozásán létrejövő, a kibocsátás és az elnyelés optikai jelenségeit.

– Ismeri az optika geometriai-, hullámoptikai és kvantummechanikai tárgyalás módjait.

– Ismeri az optikai anyagok jellemzőit és alkalmazhatóságukat optomechatronikai rendszerekben.

– Ismeri a geometriai optika alaptörvényeit és érvényességi határait, a lézer fény eltérő viselkedését.

– Ismeri a tetszőlegesen sok felületből álló lencserendszerek esetében a felületről – felületre történő sugárátvezetések módszerét.

– Ismeri a képalkotási hibák fajtáit.

22

– Ismeri a hullámoptika alapjait, az interferencia, a diffrakció jelenségeit.

– Ismeri a fénytechnika alapmennyiségeit, mértékegységeit és a fotometria alaptörvényeit.

– Ismeri az optomechatronikai energetikai számítások alapjait, a fénykibocsátók és szenzorok felépítését és működését.

– Ismeri a felbontóképesség fogalmát, mérésének módszereit. – Ismeri az emberi szem optikai rendszerét és jellemzőit, a

szemhibák korrigálásának módjait és az emberi színlátás alapjait.

– Ismeri az optikai és optomechatronikai alaprendszerek és eszközök felépítését és tervezését.

– Ismeri az optikai elemek foglalási, mozgatási elveit. – Ismeri az optomechatronikai gyártástechnológia alapjait.– Ismeri a lézerek alaptulajdonságait, az alapvető lézertípusokat

és a lézerek terjedésének jelenségeit optikai rendszerekben.– Ismeri a fényforrásokat és a detektorokat, működési elvüket,

alkalmazási lehetőségeiket, a fénytechnikai mérések alapelveit és berendezéseit.

– Ismeri a színábrázolási rendszerek felépítését és jelentőségét.– Ismeri a világítástervezés követelményeit és szempontjait, a

világítástervező és fotometriai tervező szoftverek működését, a raytracing elveket és alkalmazásukat.

– Ismeri a vonatkozó fotometriai és világítástechnikai szabványokat (EN, CIE, IEC), a szabványosító testületek felépítését és aktuális kutatási témáit.

– Ismeri a fotometria és a színtan kalibrációs módszereit és eszközeit, etalonjait.

– Ismeri a fény biológiai, humán és környezeti hatásait és szabályozását.

– Ismeri a modern összetett optomechatronikai konstrukciók felépítési és működési elveit és alkalmazásukat az orvostechnikában, járműiparban, gyártástechnológiában, méréstechnikában.

b) képesség– Képes alapvető geometriai optikai, fénytani és színtani

számítások elvégzésére.– Képes optikai és optomechatronikai eszközök és berendezések

tervezésére és minősítésére.– Képes fotometriai, színtani és világítástechnikai tervezésre és

minősítésre.– Képes optomechatronikai, fotometriai és színtani mérésre és a

mért eredmények értékelésére.

23

– Képes az optomechatronikai eszközök és berendezések rendszerszintű integrációjára.

– Képes a fény humán, biológiai és környezeti hatásainak mérésére és minősítésére a vonatkozó szabványok alapján.

c) attitűd– Törekszik optomechatronikai ismereteinek további bővítésére,

figyelemmel kíséri a technika legújabb eredményeit.– Igyekszik optomechatronikai módszerekkel megkönnyíteni a

bonyolult képfeldolgozási-informatikai feladatokat.– Észreveszi a környezetében a nem megfelelő megvilágítást, a

látás ergonómiájának nem megfelelő monitor-alkalmazási hibákat.

– Törekszik ismereteinek további bővítésére, figyelemmel kíséri a technika legújabb eredményeit.

– Felismeri az optomechatronikai, fény- és színtani eszközök alkalmazási lehetőségeit és azokat rendszerszinten igyekszik integrálni.

– Számításait nagy pontossággal végzi, elhanyagolásokat, kerekítéseket csak a számítások végén alkalmaz.

– Törekszik a költséghatékony és környezetbarát rendszerek kialakítására.

d) autonómia és felelősség– Koncentrál tervezési feladatára, felismeri a munkája során

elkövethető hibalehetőségeket – önellenőrzést végez.– Lényeglátással különbözteti meg az egyes hibaokozókat, az

elhanyagolásokat felelősséggel és ellenőrizve végzi.– Széleskörű megközelítést alkalmaz feladatának

értelmezésekor.– Nem elégszik meg a legegyszerűbb megoldási ötlettel, nem

sajnálja a több munkát a jobb, felelősebb megoldás érdekében.– Büszke a saját optikai konstrukciójára, de akceptálja mások

kritikáját is.– Döntéseit alapos mérlegelés, az érvek, tények és vélemények

részletes mérlegelésével hozza.5. Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlaton való részvétel feltételeit, az értékelés módját kari szabályzat határozza meg16. A szakmai gyakorlóhelyen teljesítendő feladatoknak és az így szerezhető kompetenciáknak összhangban kell állniuk a szak és a specializáció képzési céljával, részben le kell fedniük a szak általános, illetve a specializáció sajátos kompetenciáit. A szakmai gyakorlóhely és az ott szerezhető kompetenciák szak és specializáció szerinti megfelelőségéről a specializációfelelős jogosult döntést hozni.

6. SzakdolgozatA Szakdolgozat-készítés tantárgy felvételének előzetes feltételeit, a szakdolgozattal szembeni tartalmi és formai követelményeket,


24

valamint az értékelés, bíráltatás rendjét kari szabályzat17, a szakdolgozatban elvégzendő feladatokat a feladatkiírás határozza meg. A specializáción készítendő szakdolgozatnak illeszkednie kell a szak és a specializáció képzési céljához. Vitás esetben a témajavaslat alapján az illeszkedésről a döntést a specializációfelelős jogosult meghozni.





Optomechatronika, amely a következő tantárgyak válogatott fejezeteiből áll: Műszaki optika 6 kp és Optomechatronika 5 kp

A specializációra jellemző választható tantárgycsoport 1. Fény- és világítástechnika, amely a következő tantárgyak

válogatott fejezeteiből áll: Fény- és világítástechnika 5 kp és Színtan 4 kp.

2. Optikai tervezés amely a következő tantárgyak válogatott fejezeteiből áll: Finommechanika 3kp és Optikai rendszerek tervezése 4kp


25

1. MELLÉKLET

a szak és a specializációk tantervei

26

1.1. A szak egészének tanterve

27

2. MELLÉKLET

tantárgyleírások

28

FONTOS TUDNIVALÓKA tantárgyi adatlapok (TAD) egy része esetében azokat a Kari Tanács (a tantárgyleírás vonatkozásában), a dékán(helyettes) (a tantárgykövetelmények vonatkozásában) idővel módosíthatja. Amennyiben egy tantárgy esetében új TAD kerül ebbe a dokumentumban, úgy a hatályosság kezdetével azt kell alkalmazni. Minden esetben győződjön meg arról, hogy a hatályos TAD-ot használja-e! Ez a dokumentum a folytonosság érdekében minden, már a nem hatályos TAD-okat is tartalmazza.

Több területet érintő, 2019. szeptember 1-től hatályos adatlapok

2.1. Természettudományos tantárgyak

2.2. Gazdasági és humán ismeretek tantárgyai

2.3. Szakmai törzsanyagA 2019. szeptember 1-től hatályos, módosított adatlapok

A 2019. szeptember 1. előtti („eredeti”) adatlapok

29

2.4. Kritérium követelmények

2.5. Felzárkóztató tantárgyak

2.6. Ajánlott szabadon választható tantárgyak

30

2.7. Specializációk

2.7.1. Biomechatronika

2.7.2. Gépészeti modellezés

2.7.3. Kiberfizikai rendszerek

31

2.7.4. Okos eszközök tervezése

2.7.5. Optomechatronika

32

Documents

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI … · Web viewA alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga