Képzőművészet 1. Mi a képzőművészet (festészet)?

Marten de Vos: A hét szabad művészet allegóriája, 1590-es évek

• Grammatika

• Dialektika • Rétorika

• Aritmetika

• Zene

• Geometria

• Asztrológia

- Kerch városában, egy tér ásatásakor előkerült szakofág.

- Valószínűleg az elhunyt foglalkozását örökíti meg.

- A művész az állványa előtt ül, a falon három befejezett, keretezett kép.

Portrait Artist's Workshop Painted Sarcophagus

1st century AD, Bosporan Kingdom

Jan van der Straet (Stradanus) (Dutch, 1523-1604),

A festő műhelye (fametszet)

• Németalföldi festő műhelye.

• A mester Szent György és a sárkány történetét festi

• Egy tanítvány modell után portrét fest

• Két másik tanonc rajzol

• Egy festéket kever ki• Ketten a jobb szélen

pigmentet kevernek az olajba

• Egy tanítvány a háttérben egy üres képrámát hoz

• Természetes fény árad be, több ablakon át, több irányból

Johannes Vermeer, The Art of Painting, (De Schilderkonst), c. 1662- 1668

• A művészettörténet egyik legtitokzatosabb ars poeticája

Albrecht Dürer: Melankólia 1.

1510-1515

Kép és térkép kapcsolata Németalföldön

• Vermeer: A geográfus,

1668-1669

Francesco de Mura (1699 – 1782) Allegory of the Arts

Gustave Courbet:A festő műterme, egy igazi allegória, 1855

Művészetek felosztása: ókor

• Szabad művészetek (Artes liberales)

• „közönséges” művészetek (Artes vulgares)

(fizikai erőfeszítést igényelnek)

Antik művészetfogalom

• Techné (hozzáértés, szakértelem, technika)• Művészethez tartozik a tudomány és a

mesterség is• Szofisták: hasznos (pl. építészet) és gyönyört

keltő művészetek (festészet) közt különböztettek• Platón: létrehozni (építészet) a dolgokat vs

utánozni (festészet)

• Szépművészet nem különült el

Középkori művészetfogalom

• Hugo de St. Victor: A művészetet (ars) tudásnak (scientia) lehet mondani, mely szabályokban és előírásokban áll”.

• Hét szabad művészet (logika, retorika, grammatika, aritmetika, geometria, csillagászat, zene)

• Költészet // filozófia vagy prófécia, ima vagy gyónás

• Festészet és szobrászat: nem művészet

Reneszánsz művészetfogalom

• Az építészet, a festészet, a zene és a költészet társadalmi helyzete megváltozott

• Francis Bacon: • tudomány (észen alapul)• történetírás (emlékezeten)• művészetek (képzeleten) - költészet• Gyakorlati szakértelem – orvoslás, kozmetika,

– Ide tartoznak a artes voluptuariae (gyönyör szolgálatában álló művészetek): zene és a festészet

A felvilágosodás művészetfogalma

• Charles Perrault: Cabinet des beaux arts (1690)• Charles Batteux:

– szépművészetek (zene, költészet, festészet, szobrászat, tánc)

• gyönyört szereznek, • természetet utánoznak

– Köztes csoport (építészet, retorika)• Hasznos és gyönyört is szerez

– mechanikai művészetek • Hasznosak

Arti del disegno (rajzos művészetek)

• Festészet • Szobrászat

A reneszánszban alakul ki közös

osztályuk

Guercino: Allegory of Sculpture and Painting, 1637

Ut pictura poesis

• Úgy van a verssel, akár csak a képpel: van mi közelrõl megragadóbb, másnak távolról szebb a hatása. Ennek elõny a homály, az teljes fényt szeret, és nem fél, hogy a mûértõ éles szeme rajta hibát lel.

(Horatius: Ars poetica)

• "a költészet beszélõ kép, míg a festészet néma költészet".

(Plutarkhosz, Az athéniek dicsõségérõl )

• Leonardo a festészet elsődlegessége mellett érvel• Lessing élesen különválasztja az idő és a térbeli művészetet, a

nyelvi és a képi természetűt – ágazati esztétika születése

René Magritte: Ez nem pipa, 1948• A látás az, ami számít. A látásnak magában is elegendőnek kell lennie. De milyen legyen a látás? Milyen minőségből való? Lehetséges egy olyan fajta megértés, mely túl van mindenfajta szóbeli magyarázat korlátain, amelyet, ha egyáltalán bármi haszna is van, egyfajta látásnak kell igazolnia. Sajnos, a közönség jelentős részének nem elegendő a látás. Az emberek gyakran csak futó pillantást vetnek a dolgokra, és gondatlanul gondolkodnak rajtuk. Olyan tudományokban és hagyományokban nevelték őket, amelyekben szavak képviselik az ideákat, és ezért döntő szavuk van. E funkciójuk miatt a szavakon túli reveláció (megvilágosodás) birodalmát elhanyagolták és felfedezetlenül hagyták.

A művészetek táblázata M. Dessoir: Esztétika és általános művészettudomány (1906)

Térbeli művészetek

Mozgás nélküli művészetek

Képeket alkalmazó művészetek

Időbeli művészetek

A mozgás művészetei

Mozgást és hangot

alkalmazó művészetek

Utánzó művészetek

Ábrázoló művészetek

Határozott asszociációk művészetei

Szobrászat

Festészet

Költészet

Tánc

Inventív művészetek

Absztrakt művészetek

Határozott asszociációk nélküli művészetek

Építészet Zene

A képzőművészet ágai és a felosztás elvei

• Építészet• Festészet, • Szobrászat, kisplasztika, • Grafika, rajz, fametszés,

rézmetszés• Fotó• Új média (komputergrafika,

multimédia, vidóinstalláció)• Egyéb (kollázs, graffiti,

testművészet, akció és performansz)

• (Iparművészet?)

Elválasztva az

• előadóművészettől, (színház, film, tánc),

• zenétől, • irodalomtól

• Nyersanyag (papír, fa, fém, kő)• A megmunkálás eszközei (ecset,

ceruza, kalapács, véső)• Felhasznált technika (vágás,

színezés, satírozás, sokszorosítás)• Szakmunka (rajzoló, festő,

szobrász, ötvös)

Szociológiailag megkülönböztethető:

• Magasművészet• Populáris művészet

Apelles• Olyan élethű volt a madár ábrázolása… hogy fogoly-tenyésztők hozták el madaraikat, a

kép elé helyezték, s a madaraik szólongatni kezdték a festett madarat. (sztrabón)

• Ez a falikép Pompejből való, s állítólag Apelles Anadyomene Venus című képén alapul.

Zeuxisz

• Zeuxisz és Parrhasziosz vetélkedésén a történet szerint Zeuxisz egy olyan tökéletesen megfestett szőlőfürtöt mutatott be, hogy a madarak rászálltak a képre és elkezdték csipegetni.

• Caravaggio: Basket of Fruit, c. 1597

Pygmalion• Pygmaliont szerelem

fogta el egyik hószín, márványasszonyt mintázó szobra iránt. Körüludvarolta, sőt ágyába is fektette a kőcsodát. Aphrodité lelket lehel a szoborba, Galateia végre élő, testmeleg asszonnyá válik.

Edward Burne-Jones: Pygmalion and the Image

Series: The Soul Attains1878

Képzőművészet – Bildende Kunst

• Formaadás– A bilden ige eredeti jelentése, ahogy erre a Deutsches Wörterbuch

(szerk. Jacob and Wilhelm Grimm) utal: az érzéki szinten zajló plasztikus tevékenység: formát ad, egy tárgyat a művészet által szabott törvények szerint megalkot.

• Imago-imitáció– Ehhez járulnak a reprodukcióra, egy képhez való hasonlóságra utaló

jelentésárnyalatok. (őskép, előkép - Urbild)

• Történetileg: – Antik paideia– Középkori misztika: a teremtőhöz való hasonlatosság (ember: Krisztus-

képmás)– Felvilágosodás: a humanitásra való önnevelés

Eidos vs logos• Logos

– Görög fogalom (hagyományos jelentése: szó, gondolat, elv, beszéd), melyet filozófusok és teológusok is használnak. Jelentheti az emberi észt, az emberi elme racionalitását, mely egyetemes érvényű megértésre törekszik, és egy egyetemes intelligenciát, mley a világot – s azon keresztül azemberiséget – mozgatja, az isteni princípium.

• A filozófia nyelvi fordulata– annak felismerése, hogy a nyelv építi fel a valóságot (Richard Rorty,

1967)

• Eidos – Görög fogalom, jelentése: a látott – alak vagy forma. Platónnál a dolog

örök és eredeti természete, transzcendens forma, melyet az emberi ész (logos) fog fel.

• Ikonikus fordulat – a képek szerepének felismerése a valóság struktúrálásában (Gottfried

Boehm, 1994)