Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához

Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet

beindításához

Kézikönyv az új generációs zöldség- és gyümölcstermesztők számára

Szerkesztők: Matthew Hayes, Arjen Huese, Charles-André Descombes

Szerzők: Ecovoc Leonardo projekt partnereiKoordináció és irányítás: Ujj ApolkaKiadó: GAK Nonprofit Közhasznú Kft.Szerkesztők: Matthew Hayes, Arjen Huese, Charles-Andre Descombes.Szerzői csapat: Balázs Katalin, Jaume Brustenga, Charles-Andre Descombes, Claudette Formantin, Matthew Hayes, Ruud Hendriks, Arjen Huese, Prokaj Enikő, Bart Willems.Lektorálta: Matthew Hayes és Arjen HueseKépszerkesztő: Charles-André DescombesCímlapfotó: Edu Bayer, www.edubayer.com/Hátlapfotó: Ecovoc projekt (Matthew Hayes)Tervezés és elrendezés: Xevi Riera, Clou grafika tervezés, Mataró (Katalónia, Spanyolország)Fordítás: ILI Nemzetközi Nyelvek Intézete Kft.A Magyar nyelvű változatot lektorálta: Tirczka Imre, Prokaj Enikő és Kléger ArankaNyomda: Pauker Holding Kft., Budapest (Magyarország)

ISBN: 978-963-08-7035-1Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításáhozKézikönyv az új generációs zöldség- és gyümölcstermesztők számára

1.kiadás: 2013 SzeptemberNyomtatott példányszám: 1500 db

Tartalomjegyzék

Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához

1. Fejezet Ökológiai gazdálkodási rendszerek

2. Fejezet Terület és elhelyezkedés

3. Fejezet Vetésforgó, termesztési terv és termékenység fenntartás

4. Fejezet Termesztés termesztőberendezésben és vízhasználat

5. Fejezet Eszközök, berendezések és épületek

6. Fejezet Humán potenciál

7. Fejezet Vállalkozás irányítása

8. Fejezet Ökotermékek értékesítése

9. Fejezet Ökológiai szabványok és tanúsítási rendszerek

10. Fejezet Támogató szolgáltatások

11. Fejezet Többfunkciós gazdálkodás

12. Fejezet Fenntarthatósági ellenőrzések

Összefoglalás

Az ECOVOC partnerintézmények bemutatása

5

9

21

33

63

83

101

117

131

157

165

181

195

203

204

(Ch.-A. DesCombes)

| 5

Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához

BevezetésAzon gondolkodik, hogy kialakítson egy biokertészetet? Azon tűnődik, hogyan tervezze meg kertészetét úgy, hogy meg tudjon élni biozöldségek és/vagy biogyümölcsök termesztéséből és értékesítéséből? Ha így van, akkor ez a kézikönyv Önnek íródott.

A könyv szerzői biokertészek és tanárok Európa különböző részeiről, az Európai Leonardo ECOVOC projekt résztvevői. E kézikönyv szerzői minden tőlük telhetőt megtettek, hogy összegyűjtsék tudásukat és tapasztalatukat, ezzel útmutatót nyújtva az olvasónak ahhoz a kihíváshoz, amit egy saját biokertészet be-indítása jelent. Mindannyian széleskörű kertészeti tapasztalattal és tudással rendelkeznek, amelyet hosszú évek során különböző kertészeti gazdaságokban szereztek.

Ebben a könyvben ezt a tudást és tapasztalatot tizenkét olvasmányos fejezetbe sűrítettük. Reméljük, hogy a kézikönyv olvasása során – fejezetről fejezetre haladva, vagy csak mazsolázva benne – olyan informáci-ókat és ötleteket talál, amelyekkel időt, pénzt, esetleg sok fejtörést spórolhat meg. Bízunk benne, hogy a kézikönyv megoldást ad gyakorlati problémáira is. Talán ennél is fontosabb, hogy a kézikönyvben felvetett kérdések reményeink szerint segítenek dönteni és tisztán látni, hogy milyen típusú biokertészetet alakítson ki.

Számos hasznos és gyakorlati információ található ebben a könyvben, de azt is tudjuk, hogy ez csak egy része a fellelhető tudásnak és tapasztalatnak. Úgy véljük, hogy a gyakorlati tapasztalat megszerzését nem lehet helyettesíteni. A biokertészkedés egy nagyon gyakorlatias hivatás. A biogazdálkodás földrajzilag nagyon meghatározott, és a siker vagy a kudarc nagyban attól függ, hogy mennyire jól használjuk ki a rendelkezésre álló adottságokat és mennyire vesszük észre az elénk táruló kedvező lehetőségeket.

Javasoljuk, hogy ne kapkodja el a saját terület beszerzését, amíg nem szerzett elegendő tapasztalatot. Ha már megvan a helyszín, ne siessen mindenét befektetni a berendezésekbe és létesítményekbe, amíg eleget nem tanult ahhoz, hogy igazán tudja, mire képes és mit szeretne a leginkább csinálni. Az értékes gyakor-

(Ch.-A. DesCombes)

6 | Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához

lati tapasztalat és tudás megszerzésének egyik legjobb módja, ha először valaki más biogazdaságában vagy kertészetében kezd dolgozni. Ha valaki másnál dolgozik, hamar rájön, hogy valóban ezt akarja-e. Pró-báljon olyan biogazdálkodót találni, aki úgy gazdálkodik, ahogy Ön is igazán szeretne. Ez a leggyorsabb (és legolcsóbb) lehetőség annak kiderítésére, vajon tényleg ez-e az Önnek való módszer. Jó ötlet lehet, ha több különböző profilú gazdaságban (gyümölcstermesztő, szabadföldi zöldségtermesztő, hajtatás, vegyes gazdaság) is eltölt bizonyos időt, de szem előtt tartva, hogy az ökológiai termesztés és gazdálkodás nagyon szorosan követi az évszakokat. Legalább egy egész év kell ahhoz, hogy láthassa egy kert teljes ciklusát. Nem érdemes túl sok helyet meglátogatni a kezdeti időszakban Kezdetben egyetlen biokertészet rutinjába pró-báljon belemélyedni. Ahogy egy kert munkálataiba bele ássa magát, egyre gyorsabban azonosítani tudja azokat a dolgokat, amit a többi gazdálkodótól érdemes megtanulni.

Miközben ismereteket és tapasztalatokat gyűjt, javasoljuk, hogy olvassa el ezt a kézikönyvet. Az 1. fejezet-ben bemutatjuk az ökológiai mozgalom hátterét és irányzatait. Nem mentegetőzünk azért, mert a kis- és középméretű biogazdálkodást támogatjuk itt a nagyobb vállalkozásokkal szemben, de úgy látjuk, hogy azok kínálják a leginkább fenntartható jövőt.

Elismerjük, hogy az emberek különböző méretű és szellemiségű ökológiai gazdálkodáshoz vonzódnak Próbáltuk elkerülni, hogy elfogultak legyünk bármelyik megközelítési móddal szemben is. Igyekszünk gyakorlatias tanácsot adni a tőlünk telhető legszélesebb körben mind az üzemméretek, mind az ökológiai irányzatok terén.

Ebben a fejezetben mutatjuk be a biodinamikus gazdálkodást, mint az ökológiai mozgalom egyik leg-fontosabb irányzatát. A biodinamikus megközelítés innovatív és néhányak számára átláthatatlan is. Az ECOVOC projektben a hat partner intézmény közül kettő kifejezetten a biodinamikus megközelítés alapján működik, és a projekt összes tagja nyitott a biodinamikus módszer jobb megértésére. Egy olyan időszakban, amikor néhányan az ökológiai mozgalomban attól tartanak, hogy az ökológiai agrárgazdálko-dás eltávolodik úttörő örökségünktől, a biodinamikus megközelítés innovatív és kifinomult gondolkodása egy igazán holisztikus alternatívát kínál. Ebben a kézikönyvben azt az álláspontot képviseljük, hogy a biodinamikus gazdálkodás olyan igazán fontos betekintést tud kínálni, amit a tisztán materialista megkö-zelítések figyelmen kívül hagynak.

A 2. fejezet alapvető kérdéseket tárgyal a terület elhelyezkedésének és a termesztési terv megválasztásának szempontjairól és eligazít, hogy melyik a kedvezőbb lehetőség az Ön érdeklődése és elképzelése szerint. A 3. fejezet (vetésforgó, növénytermesztés és talajtermékenység fenntartás), megalapozó útmutatást ad arról, hogyan építse fel a kezdeti termesztési rendszerét, tekintettel a termőképesség és az értékesítési lehetőségek egyensúlyára.

A következő két fejezet (4. és 5.) a termesztőberendezésben történő termesztésről (védett növénytermesz-tésről), a vízhasználatról és az eszközökről, berendezésekről, épületekről ad további gyakorlati információ-kat és ötleteket az alapvető infrastruktúrához és technológiákhoz a biokertészete számára.

| 7Bevezetés

A 6.-9. fejezetek széleskörű ügyvezetési, gazdaságvezetési kérdésekkel foglalkoznak. A biokertészetre fordí-tott emberi kapacitás lesz a legdöntőbb tényező a vállalkozás sikerét tekintve. Kitérünk az emberi erőforrás kezelés kérdésére, mivel ezt nagyon fontosnak tartjuk, bár gyakran figyelmen kívül hagyják. A mezőgaz-daságban dolgozóknál könnyen jelentkezhet a kiégés, ha nem fordítanak elég figyelmet a termelésben dolgozók igényeinek kielégítésére. Az emberekkel való bánásmód ugyanolyan fontos, mint a biológiai sokféleség és a nélkülözhetetlen vetésforgó. A 7. fejezet csak bevezetőt nyújt a gazdálkodás pénzügyi és irányítási kérdéseihez. Az induláskor sok biotermesztő nem rendelkezik kellő üzletvezetési tudással és tapasztalattal. Reméljük, hogy ez a fejezet megadja az alapokat, de tisztában vagyunk azzal is, hogy itt csak bevezetjük a témát. A legegyszerűbb vállalkozásnál is ennél mélyebb ismeretekre lesz szükség. A kertészet sikerének másik kritikus tényezője a megfelelő értékesítési és marketing stratégia, ezért a 8. fejezetben sok információ található a biogazdaságok értékesítési lehetőségeiről. Semmilyen az ökológiai gazdálkodással foglalkozó írás nem lenne teljes, ha nem utalna az ökológiai tanúsítványokra és előírásokra, amivel a 9. fejezetben foglalkozunk. Reméljük, hogy elképzeléseink arról, hogy milyen tanúsítvány lehet megfelelő az Ön kertészetének, elgondolkodtatják és segítik az ökológiai tanúsítási eljárás további fejlődését (amely, ha magára hagyják, egy bürokratikus szabályhalmazzá kövülhet).

Az utolsó három fejezetben megpróbáljuk az Ön széles látókörének korlátait tovább feszegetni. Meg pró-báljuk szemléltetni, hogy a támogatási lehetőségek is sokkal szélesebbek, mint a hivatalos juttatások köre (10. fejezet). A lehetősége annak, hogy valóban kreatív és multifunkcionális előnyökre tegyünk szert a kertészetünkből (11. fejezet) a körültekintő gondolkodástól függ. Mivel az ökológiai megközelítésben a rendszer fenntarthatósága alapvetően fontos, ismertetünk néhány eszközt a kertészet fenntarthatóságának nyomon követésére (12. fejezet).

Ez a könyv az ECOVOC projekt (EU által támogatott Leonardo da Vinci Innovációs transzfer projekt) keretein belül íródott. Az Európa öt országából származó szerzők egy olyan könyvet készítettek, amely általánosan egész Európára vonatkozhat. Ez a megközelítés elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy bizonyos regionális információ kimarad a szövegből. Reméljük, hogy ezt a mulasztást kárpótolja a széles perspektíva és a közös tapasztalat gyümölcse.

Szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult a kézikönyv elkészíté-séhez. Ez egy igazi csapatmunka volt és reméljük, hogy a szöveget könnyen érthetőnek, ösztönzőnek és gyakorlatiasnak találja egy saját biokertészet elindításához. Jó olvasást és jó szerencsét!

Matthew Hayes | Szent István Egyetem | MagyarországArjen Huese | Emerson College | AngliaCharles-André Descombes | Escola Agrària de Manresa | Katalónia

8 |

(AssoCiACió L’erA)

| 9

Ökológiai gazdálkodási rendszerek

BevezetésA földművelés az emberi evolúció nagy részében ökológiai volt. A 19. század közepéig a globális élelmi-szertermelés alapját az állati trágyával és komposzttal trágyázott földek képezték. Ez a helyzet megváltozott egy német kémikus, Justus von Liebig munkájának köszönhetően, aki felfedezte, hogy a növények kémiai elemekkel táplálkoznak. Elmélete szerint, amely még mindig a hagyományos gazdálkodás alapját képezi, egy növény fejlődését az az alapvető tápanyag korlátozza, amelyből a legkevesebb van – tehát, ha egy talaj káliumban szegény, a káliumpótlás növeli a termést. Azóta a földművesek műtrágyát használnak, hogy ellássák a növényeiket a szükséges tápanyagokkal. Ennek sikerét az is mutatja, hogy jelenleg a világ élel-miszerének egyharmadát műtrágyák használatával termesztik. Sajnos a műtrágya használatának vannak hátrányai, környezetszennyező és teljesen üzemanyagfüggő. A „kémiai földművelés” problémájára vála-szul, az ökológiai gazdálkodásnak három fő típusa fejlődött ki a 20. században. A három típus különböző paradigmákból ered, amelyeket a következő bekezdésekben külön-külön tárgyalunk.

1. Biodinamikus gazdálkodásAz 1920-as években, miután kb. 70 éve használták a műtrágyákat, több földműves észlelte Németor-szágban, hogy a növényeik minősége drasztikusan romlott. Azt találták, hogy a terményeik íze sok-kal rosszabb lett ahhoz képest, amilyen régebben volt, illetve azt is tapasztalták, hogy a tápértékük is csökkent. A gazdálkodók egy csoportja felke-reste Rudolf Steinert, az osztrák filozófust, aki

11

fejezet


mATT

heW

hAYe

s

(sugAr PonD)

1924-ben egy nyolc részből álló előadássorozatot tartott „A mezőgazdálkodás gyarapodásának szellem-tudományos alapjai” címmel. Ezeken az előadásokon Steiner elmondta, hogy az élelmiszereink nem csak anyagi mivoltukban táplálják a testünket, hanem a növényekben és állatokban lévő „életerők” a belőlük táplálkozó ember vitalitását is fenn tartják. Steiner szerint a műtrágyák használata csökkenti a növények vitalitását, ezért fontos a talajban lévő életerő fokozása a komposzt és a szerves trágya használatával, amit biológiailag dinamikus mezőgazdaságnak nevezett. Bevezetett hat gyógynövény preparátumot, amelyeket a komposztba kell keverni, hogy megőrizzük és fokozzuk a bomló anyagban lévő életerőket. Javasolt még két permetező preparátumot is, amelyek a földeken kipermetezve, közvetlenül fokozzák a talaj és a növekvő termények vitalitását.

Steiner leírta, hogyan tartják fenn a növényekben és állatokban lévő „életerők” a belőlük táplálkozó ember vitalitását. Jelezte, hogy fontos a talajban lévő életerő fokozása a komposzt és a szerves trágya használatával.

Az egyik permetező preparátum szarvasmarha trá-gyából készül (mely segíti az lebontási folyamato-kat a földben), amit télire elásnak, hogy kitegyék a fagyos téli éjszakákon ható kristályosító erőknek. A másik permetező preparátum kvarckristályból készül, amelyet porrá őrölnek és szintén a földbe ássák, de nyárra, amikor a talaj élővilága a szer-ves anyagokat emészti, és az őrölt kvarcra ezek az anyagcsere erők hatnak. Érdekes megfigyelni, ho-gyan alkotta meg Steiner ezt - az év adott szakában uralkodó erőknek kitett hatóanyagokból megte-remtve - a két „egyensúlyban lévő” és harmonizáló preparátumot a földnek.

Rudolf Steiner nem sokkal az előadásai után meghalt, de lendületét átvették azok a földművesek, akik részt vettek az előadásokon és egy idő után „biodinamikus” gazdálkodóknak nevezték magukat. Az ideális biodinamikus gazdaság vegyes gazdaság, ahol a le-hető legtöbb körforgás zárt: a tápanyag körforgás, a hulladék körforgása és most, a növekvő környe-zettudatosság miatt, már az energia körforgása is.

A farmon tartott állatok elegendő trágyát termel-nek, hogy fenntartsák a szántóföldi növényeket és az intenzív zöldség ágyásokat; a gabonaszalmát és a

Az 500-as biodinamikus preparátum csoportos készítése.

| 11Ökológiai gazdálkodási rendszerek

kerti hulladékot együttesen újrahasznosítják az állati trágyával, élő komposzttal egészségesé téve a talajt. A vetésforgóban egyensúlyban vannak az ugar (legeltetésre és nitrogénmegkötésre használt) és a szántóföldi növények, amely segíti a talaj növekvő és csökkenő termékenységének folyamatos váltakozását. A ter-mékeny szántóföldek mellett lévő állandó legelők és erdős területek egy egyensúlyban lévő ökoszisz-témát alkotnak, ahol helyet találnak a vadmadarak és gombák. Steiner leírta, hogyan gátolja a kárte-vőket és betegségeket egy ilyen sokszínű és jól szer-vezett környezet – az ilyen bonyolult gazdaságot „farm organizmusnak” nevezte.

Az ideális biodinamikus gazdaság egy “farm organizmus” lenne – egy olyan vegyes gazdaság, melyben a lehető legtöbb körforgás zárt.

A biodinamikus mezőgazdaság jelentősen elterjedt a megalakulása óta, de az alapvetően eltérő filozófiája (életerők, vitalitás, stb.) miatt gyakran túl nagy kihívást jelent a materialista szellemben nevelkedett gazdál-kodóknak és termelőknek ahhoz, hogy megtegyék azt a lépést, ami a láthatatlan erőkkel és homeopátiás készítményekkel való munkához szükséges. Másrészről, hatalmas növekedés látható ma a biodinamikus módszerek használatában a kiváló minőségű szőlőültetvényeken, például Franciaországban, de nem azért, mert a biodinamikus filozófia annyira népszerű ott, hanem azért, mert vitathatatlan hatása van a bor ízére, gyakran jelentősen javítja a „terroir-t” (azaz a helyi talaj és a környezet hatását a bor ízére és aromájára). Úgy tűnik, több rejlik a biodinamikus gazdálkodásban, mint ami szemmel látható!

2013-ban kb. 5000 minősített biodinamikus gazdaságot tartanak nyilván világszerte 45 országban, össze-sen 150.000 hektár területen (Demeter International).

Biodinamikus minősítés

A biodinamikus gazdálkodók és termesztők regisztrálhatják magukat egy független ellenőrző és minősítő szervezetnél, amelyet Demeternek hívnak. A biodinamikus gazdálkodóknak és termelőknek meg kell felelni egy sor sza-bálynak és előírásnak, mint a nagyon magas szintű állatjóléti előírások, a nyílt beporzású és biodinamikusan vagy ökológiailag termesztett vetőmagok és a biodinamikus preparátumok rendszeres használata. A regisztrált biodinamikus gazdálkodók használhatják a Demeter logót. További információ a melléklet-ben található.

egy “farm organizmus” elősegíti a biológiai sokszínűséget.

(ArJ

en hu

ese)

1fejezet


2. Az ökológiai gazdálkodás és az ökológiai mozgalomKörülbelül ugyanabban az időben, amikor Steiner bemutatta előadásait a biodinamikus gazdálkodásról Németországban, Sir Albert Howard, egy Indiában élő brit mezőgazdasági tanácsadó, összehasonlította a hagyományos indiai gazdálkodási módokat és a modern mezőgazdaságot, és arra a következtetésre ju-tott, hogy az indiai komposzt-alapú rendszer jobb. Közzétette gondolatait 1940-ben „Egy mezőgazdasági testamentum”című könyvében, mely hatással volt a kor sok tudósára és gazdálkodójára.

A második világháború idején az új rovarirtó, a DDT, nagyon népszerű lett a hadseregben a tífuszt, maláriát és a dengue lázat terjesztő rovarok elleni küzdelemben. A háború után a termék megjelent a mezőgazdaságban is, és széles körben használták kártevő rovarok irtására. lakott területeken is. A svájci kémikus Paul Muller, aki felfedezte a DDT rovarölő hatását, Nobel-díjat kapott a munkájáért. Számos más szintetikus szerves rovarölő követte (a szintetikus jelentése „ember által készített”, a szerves jelentése ebben az összefüggésben „széntartalmú” vegyület, nem ökológiai értelemben vett szerves anyag.!).

Lady Eve Balfour - akit megihletett Sir Albert Howard munkája - kezdeményezte a Haughley-kísérletet, ahol egymás mellett összehasonlította a hagyományos és az ökológiai gazdálkodás módszerét. Négy év után kiadta a könyvét, „The Living Soil” („Az élő talaj”) címmel, ami a „Soil Association” („Talaj Szövet-ség”) alapításához vezetett 1946-ban, amely még mindig a legnagyobb ökológiai gazdálkodási szervezet az Egyesült Királyságban.

Az 1940-es években Sir Albert Howard és Lady Eve Balfour kiadták a biogazdálkodás két alapító könyvét.

1962-ben, a természettudós és író Rachel Carson megírta a „Silent Spring” („Néma tavasz”) című köny-vét, amelyben leírta a szintetikus szerves növényvédő szerek káros hatását, hogy hogyan halmozódnak fel ezek hatóanyagai a táplálékláncban, magas DDT szintet eredményezve a ragadozó madarak és más állatok szervezetében, ami nagymértékben zavarja a szaporodásukat. Ezt más biológusok is megerősítették, azzal, hogy bebizonyították, a magas DDT szint majdnem kiirtotta a vándorsólymot és a kaliforniai kondorke-selyűt az Egyesült Államokban. Ezt közfelháborodás követte majd 1972-ben a DDT betiltása az Egyesült Államokban, és hamarosan több európai országban is, bár az Egyesült Királyságban egészen 1984-ig nem. Rachel Carsont, valamint könyvét a „Néma tavaszt”, gyakran tekintik a világméretű környezetvédelmi mozgalom elindítójának.

A 1970-es és 1980-as években a biogazdálkodás mozgalma lassan, de folyamatosan fejlődött egy kis cso-port nagyon idealista úttörő munkájának köszönhetően. Ezeknek a korai gazdálkodóknak és termelők-nek maguknak kellett kifejleszteni a technikákat és a technológiát, gyakran saját maguk készítették el a gyomláló eszközöket és egyéb szerszámokat. Egész életüket a fenntartható életmódnak és gazdálkodásnak szentelték, gyakran hosszú órákat dolgoztak nagyon kezdetleges körülmények között.


Az 1990-es években a biotermékek fel-feltünedeztek a főbb kereskedelmi csatornákban, mint a szupermar-ketek, és számos európai országban megugrott a kereslet irántuk, részben az olyan élelmiszer botrányok-nak köszönhetően, mint a kergemarhakór és a dioxin szennyeződés. Az 1990-es évek óta a bioélelmiszerek értékesítése, a fogyasztói keresletnek köszönhetően, Európa nagy részén évente mintegy 20%-kal nő.

2009-től az Európai Unióban a mezőgazdasági területek 4,7%-án biogazdálkodás folyik. A legnagyobb te-rületen biogazdálkodást folytató országok: Spanyolországban (1,3 millió hektár), Olaszország (1,1 millió hektár) és Németország (0,95 millió hektár) (Willer and Kilcher, 2011.). Öt országban több mint 10% a biogazdálkodások területe: Liechtenstein (27%), Ausztria (19%), Svédország (13%), Svájc és Észtország (egyaránt 11%).

Európában öt országban több mint 10% a biogazdálkodások területe.

2010-es adatok Franciaor-szág

Magyaror-szág

Hollandia Spanyolor-szág

Egyesült Királyság

Biogazdálkodás területe (%) 3,08 3,02 2,40 5,85 4,34

Biogazdálkodás területe (ha) 845 442 127 605 46 233 1 456 672 699 638

Egy főre jutó belföldi értékesítés (€) 55 3 40 20 32

Forrás: Willer and kilcher, 2011.

Néhány érdekes tény következtethető ki a fenti táblázatból: bár mind Franciaországban, mind Magyar-országon az ökológiai gazdálkodás területe mintegy 3%-a a teljes mezőgazdasági területnek, úgy tűnik, hogy sok magyar bioterméket exportálnak, mivel a hazai fogyasztás mindössze 3 euró fejenként, míg Franciaországban az emberek átlagosan 55 eurót költenek évente bioélelmiszerekre. Spanyolország is je-lentős exportőr, salátát termel Nyugat-Európának a téli időszakban, amikor a hazai termesztés az Egyesült Királyságban és Skandináviában nem lehetséges.

Minősítés

Szinte minden európai országban van már ökológiai minősítő szervezet, mint például a „Soil Association” („Talaj szövetség”) az Egyesült Királyságban, a „Nature et Progrés” („Természet és haladás”) Franciaor-szágban és az „EKO” Hollandiában. Egyes országokban, mint például Hollandia, csak egyetlen állami irányítású ellenőrző szervezet van. Más országokban, például az Egyesült Királyságban és Németország-

1fejezet


ban, több a magán minősítő cég. Minden minősítő szervezet ugyanazokat az európai szabályokat követi, amelyeket 1991-ben határoztak meg, és amit most már a 834/2007 sz. és a 889/2008 sz. Európai Bizottsági és Tanácsi rendeletek tartalmaznak. Ma már minden minősített biotermelőnek és feldolgozónak használnia kell az európai biotermék logót (lásd 9. fejezet).

Az 1970-es és 1980-as úttörő évek után, 1991 óta az európai rendeletek egy új közös keretet adnak a biogazdálkodásnak.

3. Permakultúra, mezőgazdasági erdészet, agroökológiaA jégkorszak, a földrengések, a hatalmas árvizek vagy más nagyobb környezeti katasztrófák során sok talajrészecske kerül át egyik helyről a másikra és telepszik meg új helyen. Ennek gyakori eredménye egy kalciumban gazdag, de talajrétegek vagy talajélet nélküli talaj. Nem sokkal később azonban a területet növények borítják el: egynyári növények, amelyek jól megélnek a gazdag talajban és teljes napsütésben. Ez a növénytársulás viszonylag kevés fajból áll, de mindegyik fajból nagy az egyedszám. Ez az úgynevezett „pionír növényzet”, amelynek az a feladata a Föld ökológiájában, hogy létrehozza az első szerves anyagot, amely táplálja a talajban lévő életet, mint a baktériumokat és gombákat. Idővel, amikor a humuszréteg létrejött, a növényi közösség megváltozik és már több szintű: fák alkotják a felső réteget, cserjék a második réteget, a lágyszárúak és a mohák alkotják a talajtakarót. Ezt a társulást „klimax növényzetnek” hívjuk, és sokkal több fajból áll, mint az úttörő társulás, de kevesebb egyed van az egyes fajokból. A rendszer változa-tossága jelentősen megnőtt a pionír növényzethez képest, és az állatok, növények, baktériumok, gombák és más talajlakó élőlények közötti interakció többszörösére nőtt. Ez egy sokkal stabilabb rendszer, amely nagyon ellenálló a külső behatásokkal szemben.

Bill Mollison, egy ausztrál környezettudós, megfigyelte hazája vad növényállományát és összehasonlította a civilizált világ nagy mezőgazdasági monokultúráival. Észrevette, hogy a modern mezőgazdaság hatalmas mennyiségű fosszilis üzemanyagot használ az élelmiszer ipari mértékű előállításához. A mezőgazdaság energiatermelő tevékenységből (energia az élelmiszerben lévő zsírok, fehérjék és szénhidrátok formájában) egy ipari folyamattá változott, amely több energiát fogyaszt, mint amennyit termel! A modern mező-gazdaság, az általa fehérjék, zsírok vagy szénhidrátok formájában termelt minden egyes joule energiához képest, 10 joule energiát fogyaszt fosszilis tüzelőanyag formájában (Giampietro és Pimentel, 1994). Eb-ből az energiából sok arra megy el, hogy a földeket a „pionír növénytársulás” szakaszában tartsa: nagy területeken nagy mennyiségű növény nagyon kevés fajtából, mind egynyári, amelyek teljes napsütésben nőnek a műtrágya és bányászott kalcium (mész) segítségével. Mollison rámutatott arra, hogy az emberiség hatalmas mennyiségű energiát használ a Föld természetes tendenciájával - a „klimax társulások” felé ha-ladással - szemben. Azzal az ötlettel állt elő, hogy meg kellene tervezni egy termelékeny klimax társulásos


rendszert, ahol sokféle növény, beleértve a fákat, cserjéket és évelő növényeket, adná az élelmiszert a világ lakosságának. Ezt a rendszert permakultúrának nevezte el, az „állandó/permanens mezőgazdaságból”, és a kezdetek (1978) óta ezt a koncepciót már elfogadták és tanítják számos országban szerte a világon, külö-nösen a trópusi és szubtrópusi területeken.

Mollison elgondolása az volt, hogy tervezzenek egy termelékeny klimax társulásos rendszert.

Hasonló elképzeléseket terjesztett elő számos más szerző és tudós, különböző nevek alatt, mint a mező-gazdasági erdészet, agrárökológia és a sorok közti növénytermesztés (alley cropping). Lényegében az összes technika arra törekszik, hogy az élelmiszert fenntarthatóbb módon termesszék, az energiafogyasztás és a talaj megőrzése szempontjából.

Az agroökológia a permakultúrához hasonlóan, a gazdálkodás olyan megközelítése, ahol a gazdaságok lemásolják a természeti ökoszisztémák stabilitását és változatosságát. Miguel Altieri és munkatársai évekig dolgoztak azon, hogy olyan kutatási koncepciókat és módszereket fejlesszenek ki, amelyek a gazdaságokat agro-ökoszisztémaként kezelik. Munkájuk nagy részének középpontjában a (környezetvédelmi, társadal-mi, gazdasági szempontból) fenntartható gazdálkodási rendszerek kidolgozása áll, a fejlődő Dél számára, ezen kívül a trópusi és szubtrópusi környezettel, valamint a mérsékelt éghajlati viszonyokkal. is foglalkoz-nak. „Az agroökológia az agro-ökorendszerek holisztikus tudománya, amely tartalmaz minden környe-zeti és humán elemet” (Altieri, 2005). Az agroökológiai megközelítés fontos egy befogadó gazdálkodási rendszer (mint átalakított természetes ökoszisztéma) ,kialakításához és az ökológiai, társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok kölcsönös összefüggésének felismeréséhez. Mint a permakultúra, az agroökológiai mozgalom is az egész gazdálkodási rendszer fenntarthatóságára összpontosít, de még nem próbált meg a fent leírt ökológiai és biodinamikus rendszerektől különálló minősítési rendszert kifejleszteni.

Az agroökológiai megközelítés fontos az ökológiai, társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok kölcsönös összefüggésének

felismeréséhez.

(LAmioT)

A permakultúrák elősegítik a biológiai sokszínűséget. bal: Lagunage az evA Lanxmeer kerületben, hollandiában. Jobb: Ökológiai permakultúra a bec hellouin farmon, Franciaországban (Coulombel, 2011).

1fejezet


A trópusi és szubtrópusi éghajlaton a napsütés intenzitása olyan nagy, hogy lehet egyszerre több szinten produktív fa, cserje és évelő növény, mint például a gumi, kakaó, banán, papaya, bors, kávé és manióka, amelyek közül sok jól megél félárnyékos körülmények között. Ezeket a növényeket nitrogén-megkötő hüvelyes növényekkel társítják, mint a Leucaena és Gliricidia, melyek gyorsan növő fák vagy cserjék, és évente többször is visszavágják (sűrítés céljából), hogy gazdag és védelmező talajtakarót biztosítsanak az élelmiszer-növényeknek. A munkaerőköltségek általában sokkal alacsonyabbak a trópusi és szubtrópusi területeken, így a sokféle termék betakarítása az év különböző időszakaiban gyakran aratógépek segítsége nélkül sem jelent problémát.

Egy nagy hátránya a mérsékelt éghajlatnak az, hogy a nagy léptékű ipari termelés hatékonyan állítja elő nagy mennyiségben a gabonát, az olajos magvakat és a burgonyát, a nehéz traktorok és gépek túlzott használatának és a könnyen elérhető fosszilis üzemanyagoknak köszönhetően. Mindaddig, amíg a fosszilis üzemanyagok olcsók és a munkaerő drága, a legtöbb ember számára nincs valódi ösztönzés, hogy átállja-nak egy munkaigényesebb rendszerre, mint a permakultúra vagy mezőgazdasági erdészet. Az intenzív nap-sütés hiánya tovább bonyolítja a dolgokat, ugyanígy a megfelelő fák és cserjefajok hiánya. Angliában kevés ember szeretné étrendjét bükkmakkra alapozni, ami természetes klimax faj az Egyesült Királyságban. Sok további munkára és az üzemanyagárak jelentős növekedésére van szükség ahhoz, hogy a mérsékelt éghaj-latú urbanizált országok inkább a klimax társulásos típusú mezőgazdaságra váltsanak.

Sok további munkára és az üzemanyagárak jelentős növekedésére van szükség ahhoz, hogy a mérsékelt éghajlatú urbanizált országok inkább a klimax társulásos típusú mezőgazdaságra váltsanak.

Az ökológiai mozgalom fejlődése folytatódik. A fenti három ökológiai irányzaton kívül a korábbi ökoló-giai úttörők koncepcióinak és filozófiáinak hatására számos új irányzat fejlődik ki.

Városi mezőgazdaságVilágszerte a népesség mintegy 50%-a él városokban. A legtöbb európai országban ez az arány jóval ma-gasabb (lásd a táblázatot).

Urbanizáció Franciaország Magyarország Hollandia Spanyolország Egyesült Királyság

A városokban élő lakosság százaléka 76 65 90 78 90


Hagyományosan minden nagyobb várost kertészetek gyűrűje vett körül, amely ellátta a lakókat friss gyü-mölccsel és zöldséggel. Egyes városokban, leginkább Párizsban, jelentős zöldség- és gyümölcstermesztést folytattak a városon belül is.

„Ebből látható, hogy az intenzív termesztés művészete már a tizenhetedik században sem járt gyerekcipő-ben. Vázakat már használtak, és jóval előttük az üvegburák általánosak voltak. XIII. Lajos és XVIII. Lajos uralkodása közötti időszakban, azaz 1600-1800 között nagy előrelépés történt; kertek alakultak kertek után Párizsban és környékén. A forradalom problémái és a birodalom háborúi azonban jelentősen beavatkoztak a rendszer fejlődésébe. Viszont 1844-ben, Courtois-Gerard szerint, mintegy 1500 hektár földterület került inten-zív művelés alá Párizsban. Ez a terület 1125 termelő kezében volt, tehát átlagosan nem sokkal több, mint egy hektár tulajdonuk volt.

1844-ben 1500 hektárnyi földterület került intenzív művelés alá Párizsban, ami 1125 termelő kezében volt.

Azóta nagy változások történtek a vasútépítés, az új körutak és egyéb fejlesztések miatt, amelyek következtében sok régi párizsi kertészet teljesen eltűnt. Párizs külvárosában azonban több száz kert jött létre, és számítások szerint körülbelül 1300 termelő gyakorolja az intenzív művelési rendszert jelenleg, mintegy 3000ha terüle-ten. Ezek a termelők mintegy 460.000 fényforrással és 5.000.000 - 6.000.000 üveg- vagy egyéb védőburával rendelkeznek. A legtöbb fényforrás, amit állítólag egyetlen személy használ, 1400, a legkevesebb 60, míg azt mondják, hogy a legtöbb bura egy ember használatában az 5000, a legkevesebb 100. Úgy gondolják, hogy ezek a kertészek több mint fél millió font sterling értékű terméket termesztenek évente, ami átlagosan 400 sterling egy termelőre számolva. „(részlet: John Weathers: “A francia kertészet: Az intenzív gazdálkodás praktikus részletei az angol termesztőknek”, megjelent 1909-ben)

Ebből az elbeszélésből, amit egy brit látogató Pá-rizsban jegyzett le a 20. század elején, azt látjuk, hogy a városi élelmiszer-termelés általános tevé-kenység volt a 17. század elejétől. A 20. században azonban a vasúti, közúti és később légi közlekedés fejlődésével eltűnt a helyi élelmiszertermelés iránti igény, és a friss élelmiszer-termelést átköltöztették oda, ahol a munkaerő és a föld olcsó volt. Ezt csak a bőséges olcsó üzemanyag tette lehetővé, de az utóbbi időben ezzel már nem számolhatunk biz-tosan.

1989 óta, miután összeomlott a Szovjetunió, Kuba hirtelen olcsó olaj nélkül maradt, és néhány

(AssoCiACió L’erA)

néhány régi városi kert még létezik Párizsban, amelyeket gyakran lakossági öko-egyesületek művelnek.

1fejezet


éven belül át kellett állnia az alacsony szénfelhasználású gazdaságra. Több ezer városlakó kezdett el élelmi-szert termelni a hátsó udvarokban és háztetőkön, hogy ellássák a családjukat és kiegészítő jövedelemhez jussanak a felesleges termény eladásával. Ahol a városi talajok túl szegények vagy fertőzöttek voltak, emelt ágyásokat építettek vagy konténerekben termesztették az élelmiszert („organoponicos”). 1996-ban a kubai főváros, Havanna városi kertjei ellátták a polgárokat 8500 tonna mezőgazdasági terménnyel, 4 millió tucat virággal, 7,5 millió tojással és 3650 tonna hússal (Altieri, 1999.)

A közelmúltban az olyan amerikai városok, mint Detroit és Chicago hatalmas növekedést értek el a városi gazdálkodásban, mivel a lakosok átvették az elhagyott telkeket és átalakították intenzív konyhakertekké. Az olyan Európai városokban, mint London, Berlin és Párizs jelenleg hatalmas érdeklődés tapasztalható a városi gazdálkodás iránt, amely magában foglalja a városi méhészetet is.

Európához hasonlóan világszerte sok városban hatalmas érdeklődés tapasztalható a városi gazdálkodás iránt, amely magában foglalja a városi méhészetet is.

Sok városi gazdaságban erős közösségi szempont is jelentkezik, ezek nem csak az élelmiszer-termelésről szólnak, hanem helyreállítják a kapcsolatokat a város azonos területén élő emberek között. Gyakran az elhanyagolt városrészekben nagy fellendülés tapasztalható, amikor a városi élelmiszer termesztő projekte-ket beindítják.

A városi gazdálkodás növekedése mellett elterjed az a tudat, hogy az élelmiszer és mezőgazdasági prob-lémák csak akkor oldhatók meg, ha a termelést és fogyasztást egységes rendszerként veszik figyelembe, vagyis rendszerszemléletű megközelítésben. A holisztikus megközelítés közös a fent leírt három ökológiai irányzatban, de a gazdálkodás és az élelmiszer értelmezése az élelmiszer előállítási lánc szempontjából új párbeszédre ad lehetőséget a termelők és a fogyasztók között, és keresi a rendszerelvű gondolkodáson alapuló fenntartható megoldást

A gazdálkodás és az élelmiszer értelmezése az élelmiszer előállítási lánc szempontjából egy új párbeszédet hoz létre a termelők és a fogyasztók között.


KövetkeztetésA legtöbb európai országban óriási lehetőség van friss biozöldség és -gyümölcs termesztésére, különösen a városokhoz közel, illetve még a városokon belül is. A biotermékek piaca évente 20%-kal nő az 1990-es évek óta, még a legutóbbi recesszió alatt is, ezért a vállalkozó kedvű biotermesztők számára lehetővé kell tenni, hogy egészséges keresletet találjanak friss termékeikre egész Európában, elsősorban az integrált helyi élelmiszer rendszerek létrehozására összpontosítva.

Hivatkozások ALTIERI Miguel Angel (2005). Agroecology: principles and strategies for designing sustainable farm-

ing systems. Biosafety Information Center.On line: www.biosafety-info.net/article.php?aid=291

COULOMBEL Aude (2011). “Alliance de la permaculture avec l’AB pour un système productif et écologique.” Alter-Agri n. 108, July-August, p. 29-31. On line: www.fermedubec.com/REPORTAGE%20ITAB.pdf

DEMETER INTERNATIONAL . www.demeter.net/

EUROPEAN COMMISSION (n.d.). Legislation. On line from Organic Farming, Good for Nature, Good for You: http://ec.europa.eu/agriculture/organic/eu-policy/legislation_en

GIAMPIETRO Mario; PIMENTEL David. (1994). The tightening conflict: population, energy use and the ecology of agriculture. On line: www.dieoff.com/page69.htm

WILLER Helga; KILCHER Lukas (Eds.) (2011). The World of Organic Agriculture. Statistics and Emerging Trends 2011. IFOAM, Bonn, & FiBL, Frick. 34 p.On line: www.organic-world.net/fileadmin/documents/yearbook/2011/world-of-organic-agriculture-2011-page-1-34.pdf

1fejezet

20 |

(eDu bAYer)

| 21

Terület és elhelyezkedés

BevezetésA fejezet célja, hogy útmutatást adjon a biokertészet helyének kiválasztásához és segítsen alkalmaz-kodni a már meglévő terület sajátosságaihoz. Olyan iránymutató kérdéseket teszünk fel, amelyek remélhetőleg segítenek a döntésében. Végső soron az, hogy mi a legjobb helyszín Önnek, egyéni döntés. Nincs általános „jó tanács”. Igyekszünk azonban feltenni néhány alapvető kérdést, és meg-osztani néhány tippet a tapasztalataink alapján.

Milyen kérdéseket tegyünk fel?

A kertészet helye és a művelt talaj típusa egyaránt alapvető fontosságú lesz a vállalkozás sikere szempontjából.

Egyes esetekben a megművelendő föld elhelyezkedése adott (már a birtokában van, vagy már hasz-nálja), más esetekben még keresi a megfelelő helyet.

Mindkét esetben azt javasoljuk, hogy következetesen menjen végig a kérdéseken (tegye fel magának, illetve kérje ki a családja és/vagy a kollégák, valamint a környékbeli gazdák véleményét), hogy vála-szokat kapjon arra, hogyan tudja a legjobban kihasználni a gazdaságát.

1. Milyen célokat szeretné(n)k megvalósítani a gazdaságban? (érdemes nem csak felsorolni a célokat, hanem fontossági sorrendbe is állítani)

A céljai teljesen személyesek, melyeket meghatározhat az Ön etnikai szemlélete, a család álmai, gaz-dasági, politikai vagy ökológiai motivációk, stb. Bármi legyen is a mozgató rugója, érdemes tisztában lenni azzal, hogy mi az pontosan. Miután a célokat fontossági sorrendbe állította, érdemes elgondol-kozni azon, hogy mennyire reális ezeknek az elérése.

2 2fejezet


2. Melyik földrajzi területen (ország, régió, völgy, falu) akarok letelepedni?

Vannak más gazdaságok is azon a vidéken, ahová a sajátját tervezi? Ha nincsenek, akkor érdemes megkérdezni a környékbeli gazdák és a mezőgazdasági szakemberek véleményét a termelési lehetősé-gekről (a kereskedelmi és a talaj-klimatikus adottságokról).

3. Milyen termelési rendszert válasszak?

■ 1. forgatókönyv. A kisméretű, diverzifikált gaz-daság (pl. 30-40 különböző friss termék kisebb mennyiségben, kis gépesítéssel). Ebben az eset-ben optimalizálni kell a termékek értékesítését: rövid ellátási lánc (értékesítés a gazdaságban, pi-acokon, értékesítés dobozokban, stb.), és/vagy a termékek feldolgozása Szüksége lesz a gazdaságá-ban kiváló minőségű, jól megmunkálható talajú területre a szezonális zöldségtermeléshez.

■ 2. forgatókönyv. Közepes – nagyméretű zöldség-termesztés (3-10 különböző zöldség egy nagyobb területen, nagyfokú gépesítéssel). A nagyobb volumenű termelés olyan piacokat igényel, ame-lyek magas minőségű terméket kívánnak. Nagy figyelmet kell fordítani az ilyen piacok kiszol-gálására (lásd 7. fejezetet). A talaj feleljen meg a zöldségtermesztés igényeinek. Ez általában sík vagy enyhén lejtős helyet jelent, jó homokos agyagtalajjal.

(CLAuDeTTe FormAnTin) (mArTA monTmAnY, DAAm)

(imre TirCzkA) (mArTA monTmAnY, DAAm)

| 23Terület és elhelyezkedés

■ 3. forgatókönyv. Bogyósgyümölcs-termesztés. Jó talajra van szükség, jó vízelvezetéssel, de nem igé-nyel sík területet.

■ 4. forgatókönyv. Illatos fűszerek és gyógynövények termesztése. A gyógynövények általában legjob-ban lazább talajokon teremnek, ahol az illóolaj tartalom töményebb lesz. Egyértelmű értékesítési és marketing stratégiát kell kidolgozni a sikeres gyógynövény vállalkozáshoz. Bizonyos fokú saját feldolgozás és közvetlen értékesítés segíthet ellen-súlyozni a kockázatot, amit a nagykereskedőn keresztül történő gyógynövény értékesítés jelent, a változó igények miatt.

4. Melyik a jobb, ha a gazdaságom a távoli vidéken van vagy egy város határában?

Sok ember számára, akik saját kis gazdaságuk vagy kertészetük beindítását tűzték ki célul, erős a vonzerő, hogy egy gyönyörű, elszigetelt helyen telepedjenek le, távol másoktól, közel a természethez. Természetesen számos előnnyel jár ez a fajta idill, de könnyen egy olyan romantikus ábránd lehet, ami a valóságban nem biztosítja a gyakorlati feltételeket álmai vállalkozásának életképessé tételéhez. Akár egy közös vállalkozást, akár egy családi vállalkozást tervez, érdemes alaposan átgondolni azokat az elemeket, amelyek a vállalkozást „élővé”,, működtethetővé teszik. Mielőtt területet vásárol (vagy bérel) gondolja át: Mennyire egyszerűnek vagy bonyolultnak tervezi az infrastruktúrát? Milyen közel legyen a piachoz, hogy az értékesítés hatékonyan és gazdaságosan működjön? Milyen lesz a megkö-zelíthetősége télen? A lejtős talaj (gyakran vonzó, de gyakorlati hátrányai vannak) tényleg megfelel-e a termelési módszereknek? Honnan történik az anyagbeszerzés? Honnan jön a munkaerő, ha em-bereket kell alkalmazni, és megközelíthetik-e a gazdaságot tömegközlekedéssel? Saját magának kell kialakítania az összes létfontosságú infrastruktúrát (víz, villany, stb.), vagy csatlakozhat már meglévő hálózathoz?

(mArTA monTmAnY, DAAm)



2fejezet


Az emberek gyakran vonzódnak egy elszigetelt helyhez, de egy kisváros vagy egy falu határa gyakran számos már meglévő infrastrukturális előnyt tud biztosítani, és a föld ára valószínűleg nem drágább, mint egy távolabbi vidéken. Egy falu széle lehet, hogy nem olyan romantikus, mint egy domboldal egy nemzeti parkban, de ha a talaj megfelelő és jól megközelíthető a te-rület, akkor nagyon is valós gyakorlati előnyei lehetnek a kevésbé szép, de kényelmes helynek.

5. Mik az elvárásaim a helyet és a természeti környezetet illetőleg?

■ Tengerszint feletti magasság – ahol a terület több száz méter fölött van, a termelési időszak korlátozott lesz.

■ Domborzat és lejtés – a gépesítési lehetőségeket befolyásolja.

■ Természetvédelmi terület / természetes tájak - az előnyök nagyszerűek lehetnek, de szem előtt kell tartani az élővilág által okozott esetleges súlyos ká-rokat. Képes-e körbekeríteni az egész területét?

■ A szomszédos gazdaság termesztése, trágya és nö-vényvédő szer használata által okozott szennyeződés.

6. Mik az elvárásaim és mik a korlátaim a társadalmi és munkahelyi környezetet illetőleg?

■ Milyen kényelmes a hely szakmai szempontból (távolság a beszállítóktól, szakmai tanácsadóktól és egyéb ökológiai gazdaságoktól)?

(PiCAsA 2.7) (mArTA monTmAnY, DAAm)

(AxeL hArTmAnn)

(CLAuDeTTe FormAnTin)


■ Milyen kényelmes a hely kereskedelmi szempontból (távolság a vonzáskörzetektől és a célpiactól, a fogyasztók szezonalitása, a fogyasztók egész évben jelen vannak-e)?

■ Mennyire elszigetelt a hely társadalmilag (távolság a közepes és a nagyobb városoktól)? Mennyire fogja ez érinteni Önt és családját? Ez egy nagyon fontos szempont, ráadásul könnyű romantikusan megkö-zelíteni. Sok embernek tetszik a gondolat, hogy távol éljen a hétköznapi élet nyüzsgésétől, de ha még soha nem élt elszigetelt helyen, akkor kiderülhet, hogy ez közel sem annyira kényelmes, mint gondolná. Próbálja meg a helyszínt nem csak szépsége szempontjából nézni, hanem igazán praktikus oldaláról is. Hogyan jutnak oda az emberek, ha nincs autójuk? Van hova iskolába járni a gyermekeinek, ha vannak gyermekei vagy tervezi őket? Meg fog felelni az iskola a család elvárásainak? Hogyan szerzi be a szüksé-ges készleteket? Milyen az infrastruktúra a területen, és milyen drága lesz majd kialakítani a közúti hoz-záférést, vizet, villanyt, stb.? Vannak-e hasonló gondolkodású emberek a környéken? Mennyire számít ez az egész Önnek és családjának?

7. Mik az igényeim a földdel kapcsolatban?

■ Mekkora területre van szüksége (2.-3. forgatókönyv): - Zöldség/gyümölcstermesztéshez. Szabadföldi vagy növényházi (fóliás) termesztést tervez (vagy mind-

kettőt)? Mik a rövid távú szükségletei, és mik a lehetőségei hosszabb távon, ha szeretne bővíteni? - Más növények termesztéséhez: takarmánynövények; gyümölcsök; fűszer- és gyógynövények, stb.

8. Milyen lehetőségeim vannak földszerzésre?

■ Családi gazdaság: mik a megöröklés feltételei vagy azok a körülmények, amelyek lehetővé te-szik a föld megszerzését?

■ Mekkora a kezdőtőkém? ■ Mik lennének a lehetőségeim, preferenciáim és elvárásaim?

Az emberek gyakran vonzódnak egy elszigetelt helyhez, de egy kisváros vagy egy falu határa gyakran számos már meglévő

infrastrukturális előnyt tud biztosítani

(Ch.-A. DesCombes)

ipari terület eladó. (még több földet vesztett a mezőgazdaság!)

2fejezet


1. táblázat: Földhasználati típusok

Inkább szeretnék Saját tulajdonú földet akarok Bérelném a földet

… egy saját vállalkozást. - Családi birtokot fog örökölni? Egyértelmű információt kell szerezni a családjától és egy megbízható ügyvédet, aki tájékoztatja a föld birtoklásának és megosztásának feltételeiről. - Képes földet venni? Tájékozódjon a mezőgazdasági földek áráról különböző területeken.

- Tud-e bérelni földet? Beszéljen több helybélivel, hogy mi a reális bérleti díja a termőföldnek azon a területen.

… egy közös vállalkozást. - Közös vásárlást tervez a barátokkal és / vagy családtagokkal (mezőgazdasági közös vállalat)? Ha igen, járjon utának annak is, hogyan tudják a közös vállalat tagjai eladni a részüket, ha már nem akarnak részt venni a vállalkozásban.

- Lehet, hogy tud földet bérelni egy mezőgazdasági vegyes vállalattól (pl. Foncière de Terre de liens, Franciaországban – www.terredeliens.org)- Lehet, hogy tud bérelni földet a helyi önkormányzattól, amely támogatni kívánja a biogazdálkodás létrehozását a saját területén. Ha bérli a földet, győződjön meg róla, hogy az írásos bérleti szerződésben a feltételek világosak legyenek, beleértve a bérlet időtartamát. Továbbá, ha bérelni akar, tisztában kell lennie azzal, hogy kinek áll jogában (a bérlőnek vagy a tulajdonosnak) EU-s kifizetéseket, támogatásokat, stb. igényelni.

Diagnosztikai eszközök és használatuk

A projekt összhangja

Azt javasoljuk, hogy fogalmazza meg a projektet papíron, hogy könnyebben olvasható és kommu-nikálható legyen mások felé. Egy átfogó vázlat a gazdaságról segít bemutatni és feltárni a következő dolgok összefüggéseit: - személyes célok, - vezetői célok, - stratégiai döntések, és - a termelési rendszer.



A gazdaság területének diagnosztikai vizsgálata

Bár a termesztési technológiák lehetővé tennék számunkra, hogy bárhol termesszük a terményein-ket,, nem mindig lehetséges, hogy megfelelő bevételhez jussunk belőlük. Annak elkerülése érdeké-ben, hogy a kezdetektől hátránnyal induljon, a legjobb, ha megvizsgálja a terület talaj- és éghajlati adottságait.

Talajvizsgálat

Egy talaj megismerése csak különböző információk áttekintésével lehetséges: ■ Idős gazdák beszámolói: a régi termesztők nagyon jól tudják, melyek a jó és melyek a kevésbé jó terüle-tek, melyek azok ahol a traktor elakadt a sárban tavasszal, melyek a jó táblák, és mely területeket fenyegeti az aszály.

■ Nézesse meg a terület talajtérképét egy helyi ta-lajtanos szakemberrel, aki segíthet meghatároz-ni a következőket:

- A talaj szerkezetét (homok, vályog vagy agyag). Ez lehetővé teszi, hogy megismerjük a talaj vi-selkedését: a vízgazdálkodási tulajdonságait (víz-tartó, vízforgalmi és átázási mutatók), a művel-hetőségét (vonóerő), és a felmelegedés ütemét (korai termesztés)..

- A meszesség állapotát: a túlzott meszesség né-hány növényfaj termesztését lehetetlenné teszi, míg a mészhiányt pótolni kell.

- Az ásványianyag-tartalmat, amit az alapkőzet határoz meg.

■ Mindezt kiegészíti a parcella pontosabb felül-vizsgálata az indikátor növények tanulmányozá-sával egy botanikus segítségével. Ez a vizsgálat a talaj ásványianyag tartalmát, a természetes víz dinamikáját, valamint szerkezeti állapotát jelzi.

■ Ezután megerősítheti, vagy megcáfolhatja az észrevételeit és feltételezéseit talajszelvény ásá-sával.

■ Egy vagy több talajminta elemzése további és pontosabb adatokat szolgáltat a talaj fizikai, ké-miai és biológiai tulajdonságairól. Kérjen szak-mai segítséget a talajvizsgálat értelmezéséhez.

A zsurló jelezhet homokos talajt és vizenyős talajt is.

(TomesT)

2fejezet


Ezen megfigyelések összefoglalása lehetővé teszi a legmegfelelőbb szakmai módszerek kiválasztását a talaj kezeléséhez. Megtervezhető:

■ az alkalmazandó művelési módszer (lásd 3. fejezet), ■ a talajművelés ideje, technikája és eszközei (lásd 5. fejezet), ■ a rendelkezésre álló szerves trágyázás, ■ a területtel összefüggő tevékenységek (vízelvezetés, öntözés, sövények telepítése). Ezek a döntések függ-nek az éghajlati tényezőktől.

Éghajlat vizsgálat

Három éghajlati elemet muszáj figyelembe venni: szél, fagy és vízhiány.

■ Szél

Vigyáznunk kell, hogy elkerüljük az olyan he-lyeket, ahol túl kevés a szél: pl. a völgy alját, vagy a hajnali párától sokáig nyirkos zugokat. Az utóbbiak általában kedveznek a különböző gombás betegségeknek.

Ezzel ellentétben az erős széllökések viszont károsíthatják a növényeket (pl. padlizsánt, pap-rikát, paradicsomot, salátát, stb.). Egy nyílt te-rületen célszerű széltörő sövényeket tervezni az üvegházak és a termények védelme érdekében. Ezek csak 8-10 év múlva biztosítanak hatékony védelmet, így a szeles helyeken meg kell fontolni a mes-terséges szélfogók telepítését.

■ Fagy

A tavaszi fagy kockázata döntő fontosságú lehet bizonyos tavaszi és nyári kultúrák termesztése szempontjából (április-június). Az első őszi fa-gyok pedig a tenyészidő lehetséges hosszát ha-tározzák meg. A fagy hatással lesz a lehetséges műveletekre (pl. a paradicsom betakarítása), valamint a műveletek ütemezésére is.

A helyi gazdák vagy termelők tudása sok infor-mációt adhat a vetési terv kidolgozásához.

(Jim bAin)

(hAnsueLi krAPF)


■ nyári vízhiány

Bár nehéz megjósolni, hogy a jelenlegi klíma-változás tartós tendencia-e vagy csak egy válto-zékony éghajlati ingadozás, azért támaszkodha-tunk az elmúlt 5-10 év meteorológiai adataira, hogy kiszámítsuk az öntözési vízigényt a száraz évszakban.

Ez a hiány, a csapadék valamint a talaj és a növé-nyek (potenciális párolgás) által elpárologtatott víz mennyisége közötti különbségként számol-ható ki (lásd a 4. fejezetet). A csapadékeloszlás erősen változhat a mikroklíma alapján, úgyhogy győződjön meg arról, hogy az adatok valóban tükrözik-e a hely sajátosságait.

Annak ellenére, hogy számos különböző víz-takarékos technológia létezik, Európa legtöbb régiójában nem ajánlott kertészkedést elkezdeni öntözés nélkül.

Alkalmazkodás a terület talajához

Attól függően, hogy milyen a talaj típusa, a talajművelést lehet módosítani. Három fő talajtípus van, valamint számos közbenső állapot.

Talajtípus Előnyök Korlátok Talajmunka

Agyagos talajerős víztartó és ásványianyag-visszatartó képesség

lassan melegszikerős vonóerőt igényel

a tél beállta ellőtt szükséges elvégezni az előkészítő munkát, hogy a fagy kifejtse hatásátpontosan kivitelezett szántás

Hidromorf talaj (vizenyős, vízzel telített az év néhány hónapján át)

az ilyen típusú talajokat olcsóbban lehet megvásárolni

lassan melegszikvízelvezetést igényel, valamint bakhátakon és emelt ágyásokban történő termesztést

technikailag nagyon igényesmunkát csak rövid ideig lehet végezni

Homokos talaj gyorsan melegszik alacsony víz- és ásványianyag-tartalom

könnyen megmunkálható egész évben

(ArJen huese)

2fejezet


A talaj szerves anyag gazdálkodása (lásd 3. fejezet) két féle lehet aszerint, hogy milyen módon bomlik le a talaj szerves anyag tartalma:

■ Gyors lebomlás (mineralizáció) néhány hét vagy hónap alatt. A gyors lebontást elsősorban a talajlakó baktériumok végzik.

■ Lassabb humuszképződés a talajban lévő gombák segítségével. A humusz javítja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait évekre (sőt évezredekre), mielőtt fokozatosan mineralizálódik, hogy táplálja a növényeket.

■ Egyensúlyra van szükség e két fejlődési út között, hogy a talaj megfelelően termékeny legyen. Beavat-kozhatunk ebbe az egyensúlyba, hogy javítsuk a természetes talaj- és éghajlati tendenciákat az alábbiak segítésével:

■ Gyors mineralizáció szerves trágyázással (növényi anyagok, baromfi trágya, guanó, stb.), friss trágyával vagy zöldtrágyával (zúzott gabona teljes egészében bedolgozva a talajba) és gyakori kapálással.

■ Humuszképzés érett (6-12 hónapos) komposzt, szalma vagy fa melléktermékek segítségével.

Alkalmazkodás az éghajlathoz

■ Széltörő sövények és biodiverzitás. ■ Növényházak és egyéb termesztő berendezések. ■ Öntözőrendszer létrehozása.

Alkalmazkodás a helyszín által kínált lehetőségekhez

■ A marketing megtervezése és végrehajtása segít optimalizálni a hely adott körülményeit (lásd 7. fejezet). ■ A széles látókörű gondolkodás a hely által kínált lehetőségekről segíthet abban, hogy a lehető legjobban kihasználjuk azt (lásd 11. fejezet).

(Ch.-A. DesCombes)


■ A helyszín különösen alkalmas lehet bizonyos fajta élelmiszer-feldolgozásra (pl. vadon élő növények gyűjtése és feldolgozása).

Az éghajlati korlátok és az értékesítés szezonalitása miatt lehet, hogy a terményeket vagy azok egy részét fel kell dolgozni. A lehetőségek nagyon széles körűek:

■ Édes termékválaszték: lekvár, gyümölcs zselé, aszalt gyümölcs, fagylalt. ■ Sós termékválaszték: a víz alapú vagy olaj alapú termékek, savanyítás, aszalás, fagyasztás.

Mielőtt elkezdené a saját kertészeti vállalkozását, fontos, hogy kritikusan értékelje a motivációit, és rendre megválaszolja az általunk feltett kérdéseket. Lehet, hogy így nagyon nehéz őszintének lenni magunkhoz, mivel az álmaink nagyon erősek és elhomályosíthatják az ítélőképességünket. Segíthet, hogy objektívebb áttekintést kapjon a vállalkozása alapjairól, ha átbeszéli a dolgokat a családjával, a barátaival és a szakemberekkel.

Ha ennek a fejezetnek (és a könyvnek) az átolvasása után még mindig úgy találja, hogy sok a megvála-szolatlan kérdés, lehet, hogy még több időre van szüksége az „álom gazdaság” megérleléséhez. Addig is érdemes másvalaki gazdaságában dolgozni. Próbáljon találni olyan gazdaságot, amely összességében hasonló az Ön «álom gazdaságához”. Amíg valaki másnál dolgozik, tapasztalatot szerezhet, a való-ságban kipróbálhatja az ötleteit, és láthatja, hogy mennyire gyakorlatiasak. Valaki más kertészetében esélye lesz saját terveit kikristályosítani, ezzel biztosítva azt, hogy ha elveti saját vállal-kozása első magvait, azok jó talajra hullva mély és erős gyökeret eresszenek.

(giL)

2fejezet

32 |

(mATTheW hAYes)

| 33

Vetésforgó, termesztési terv és termékenység fenntartás

Fontos kérdések: ■ Hogyan alakítom ki a vetésforgót? ■ Hogyan biztosítom a talaj termékenységét? ■ Hogyan készítsek termesztési tervet biozöldségeimhez? ■ Hogyan választom ki a körülményeimnek megfelelő legjobb helyet és gyümölcsfajtát?

BevezetésEzen fejezet célja, hogy egyszerű és gyakorlati módon bemutassa a vetésforgó és a termelés tervezés alapelveit. Mindenkinek a saját kerté-szetére vonatkozóan egyedi döntéseket kell hoz-nia, ezért mi csak általános irányelvet ajánlunk, amely segít meghozni a döntést. Javasoljuk, hogy a megadott információkon kívül még többet ol-vasson a vetésforgóról, a gyümölcs- és zöldségtermesztésről, de ha megértette ezt a fejezetet, akkor rendelkezni fog a kertészet beindításához szükséges alapvető ismeretekkel.

A talaj az alapja az egészséges növényi növekedésnek (akár zöldségről, gyümölcsről vagy gabonáról van szó). A jó biogazdálkodás és kertészkedés a talaj termékenységének fenntartásáról és javításáról szól – a humusztartalom növeléséről és a jó talajszerkezet kialakításáról. Kezdetektől fogva érdemes megfontolni, hogyan indítsa be a kertészetet úgy, hogy hosszú távon biztosítsa a talaj termékeny-ségét. A jó biogazdálkodás és kertészkedés sokkal inkább a talaj táplálásáról szól, mint hogy mivel tápláljuk és védjük az egyes terményeket. A hosszú távú termékenység biztosítása holisztikus, rend-szerszerű gondolkodást igényel, ahol az egész gazdaság, valamint a talaj biológiai sokféleségét tekintik elsődlegesnek.

Az alapvető technikák, amelyekkel a hosszú távú termékenység biztosítható: vetésforgó, trágyázás és zöldtrágyázás. Ebben a fejezetben hosszasan tárgyaljuk a vetésforgót, mivel ennek eldöntése már

3

A talaj az alapja az egészséges növényi növekedésnek

3fejezet


az indulásnál meghatározó szerepű. A trágyázás és zöldtrágyázás itt inkább az irányítási és tervezési döntésekkel kapcsolatosan kerül bemutatásra. Rengeteg kiváló leírás található a komposztálásról és zöldtrágyázásról, ezért nem megyünk bele a részletekbe ebben a kézikönyvben, de az alapvető szere-püket tárgyaljuk az alábbiakban.

Ha egy területen túl gyakran termesztik ugyanazt a növényt, akkor a terméshozam csökken, és különféle

betegségek léphetnek fel. Lényegében kimerül a talaj. Az ideális az, ha a kertészet úgy működik, mint a természet, ahol a különféle növények vegyesen fordulnak elő. Ez a gyakorlatban viszont nem túl praktikus. A természet sokféleségét úgy lehetne megközelíteni, ha a növényfajokat soronként váltogatnánk (vegyes termesztés vagy polikultúra). Főleg a veteményesekben kísérleteztek sokat a gazdálkodók, hogy megtalál-ják a legelőnyösebb kombinációkat (vegyes kultúra). Úgy tűnik, hogy ezen gyakorlati ismeretek a talajtí-pushoz és termesztési körülményekhez kapcsolódnak. A pozitív kölcsönhatásra ritkán van magyarázat. A hivatásos kertészeknek a vegyes kultúra általában nem praktikus.

A soronként váltakozó termények a természetes biológiai sokféleséget utánozzák

Ha egy területen túl gyakran termesztik ugyanazt a terményt, a terméshozam csökken és különféle betegségek jelennek meg.

| 35Vetésforgó, termesztési terv és termékenység fenntartás

A természetes változatosságnak egy megközelítési módja, hogy minden évben más növénycsaládhoz tartozó növényeket termesztenek egy bizonyos területen (vetésforgó).

A vetésforgó viszont nem egyszerűen csak néhány különböző terméstípusba tartozó növénynek a váltogatása. Ebben a fejezetben megláthatjuk, hogy oka van annak, miért lehet előnyös bizonyos növények egymás utáni termesztése.

VetésforgóA vetésforgót különböző elvek alapján közelíthetjük meg:

■ növénycsoport: levél, gyökér, virág, termés, ■ rokonság, ■ trágyázás és kivonás, ■ szerkezet, ■ talajorganizmusok: fonalférgek, gombák, vírusok, baktériumok, rovarok.

Minden kertésznek magának kell mérlegelnie, milyen súllyal vannak jelen ezek az elvek a vetésforgó összeállításánál.

Levél, gyökér, virág, termés

A zöldségnövények négy csoportba (levél, gyökér, virág és termés) történő beosztása elsősorban a biodinamikus mezőgazdaságra jellemző. Ha a hold és a csillagok állása alapján akar gazdálkodni (ahogy a biodinamikus gazdálkodásban teszik a vetési naptár alapján), akkor egy levélnapon csak a levélzöldségek csoportjába tartozó növényeket gyomlálhatja, kapálhatja, vagy vetheti el újból. A ve-tésforgó megtervezése a négy növény csoport alapján egyértelmű megközelítést tesz lehetővé. Számos kozmikus munkanaptár található a témában.

Első látásra a beosztás felületesnek tűnik. Olyan levélnövények, mint pl. spenót, saláta és vörös-káposzta nem igen hasonlítanak egymásra. De ha a vetésforgót levél, gyökér, virág, termés szerint osztják be, akkor a többi vetésforgós elv is tud érvényesülni.

Az elképzelés az, hogy a leveles növénynél a növekedés és a kertész gondoskodása teljesen a levél fejlődésére irányul. A leveles növény közvetlenül veszi igénybe a talajt és esetükben a nitrogénellátás jelentősége látható és mérhető.

A gyökérnövények számára inkább a káliummal való ellátás fontos és a nitrogént vissza kellene szo-rítani, másképp a gyökérnövény könnyen leveles növénnyé alakul. Így már látszik, hogy a növény

3fejezet


részei alapján kialakított vetésforgó az évek során a talajt kiegyensúlyozottan terheli, mindig más növényi részére kerül a hangsúly, vagyis “a növények mindig máshogyan veszik igénybe a talajt”.

Ezzel a négy csoporttal a vetésforgó csak akkor valósítható meg, ha a területen kialakított négy vetés-forgó szakasz egyenlő (vagy majdnem egyenlő) nagyságú. E négy szakaszon belül a növények helyét is ajánlatos úgy váltogatni, hogy a növény csak 8, 12 vagy több év után kerül vissza megint pontosan ugyanarra a helyre – ezáltal a vetésforgó meghosszabbodik.

Amikor a növényeket elosztjuk a terület 4 szakaszán, akkor világossá válhat, hogy a fogyasztó szük-séglete nem egyezik ezeknek a területrészeknek a terméshozamával. Gyakran megtörténik, hogy a munkaigény és a termesztéstechnológia szerint beosztott vetésforgós szakaszok nem illenek egymás-hoz, például az egynyári virágok teljes szakaszos termesztése nem illik a zöldségtermesztés szerkeze-tébe. A gyakorlatban erre a beosztásra sokféle megoldás létezik, mint pl.:

■ plusz ‚száras növényes’ ágyás hozzáadása, ■ virágágy helyett (virágzó) zöldtrágyás ágyás kialakítása, ■ a sok helyet igénylő káposztafélék plusz ágyásba történő elhelyezése.

Száras növények

A száras növényekhez tartoznak azok a növények, amelyeknek a fejlődése a leveles és a gyökeres fej-lődés közé esik. Ebben pl. a póréhagyma inkább a leveles növények csoportjához közelít, míg a retek

(riskYishWAr)

(imre TirCzkA)

(mATTheW hAYes)

(miqueL PuJoL)


vagy karalábé inkább a gyökérnövények felé. Fontos, hogy kertészként az ember lássa át a gyökér és a levél közötti egyensúlyt.

virágágyás

A virágágyás különlegességére nyáron derül fény, amikor ez a szakasz kitűnik színe és illata, a rovarok zümmö-gése vagy a lepkék gondtalan repkedése miatt. Ebben az ágyásban ‚a lélek eledele’ nő. Egynyári virágok általában csak keveset igényelnek a talajtól. A vetésforgó virágágyás szakasza a talaj pihenő évének nevezhető.

A talajpihentetés másik módja a virágzó zöldtrágya, mint a herefélék és a csillagfürt termesztése.

Különálló káposztás rész

Azzal, hogy a káposzták (és egyéb káposztafélék/keresztes virágúak) külön ágyásba kerülnek (ezzel egy új vetés-forgó szakaszt létrehozva), más ágyásokban több hely marad. A káposztafélék részében a trágyázást össze lehet hangolni a karfiol, brokkoli, fehér és vörös káposzta magas tápanyag igényével.

Rokonság

A rokonság szó szoros családi kapcsolatokat sugalmaz, de a növényvilág családokba történő beosztása eléggé nagyvonalú. A szamóca és az almafa például ugyanahhoz a családhoz tartozik.

A rokonság a legegyértelműbben a virágzat alapján dönthető el. Az evolúció (vagy szelekciós nemesítés) során egymástól távol fejlődő rokonoknak gyakran még megegyezik a virágzata, és a kémiai összetételük is mutat még hasonlóságot. Így a retekben, bimbós kelben és mustárban ugyanazok a mustárolaj-vegyületek találha-tók, miközben a növények megjelenése teljesen különbözik egymástól.

Azok a növények, amelyek egyazon családhoz tartoznak, hasonló anyagokat adnak le a talajnak és hasonló talajorganizmus csoportokat vonzanak. Így majdnem az összes keresztesvirágút kínozza a gyökérgolyva, más családból származó növényeket pedig nem. A cékla jellegzetes növekedésgátló hatását a spenót termesztése után is észre lehet venni.

A rokonság nem kell, hogy kiindulópont legyen a vetésforgó kialakításánál, de azért hasznos lehet, hogy a már kialakított vetésforgónál erre is figyelünk. Itt nem közvetlenül az egymást követő növénysorrendről van szó, hanem inkább olyan jellegű dologról, mint például jobb, ha ernyősvirágzatúak nem követik egymást hat éven belül. keresztesvirágúak egy nagyon változatos

család.

(JeremY keiTh)

(ChixoY)


3fejezet


1. sz. táblázat: A növények csoportosítása a kifejlődő növényi részek alapján

Gyökérnövények burgonyacsicsókafokhagymazellerpasztináksárgarépatormacéklafekete gyökérhagymákcikória (gyökér)gyökérpetrezselyem

Leveles növények endíviaszárzellerkarfiolbrokkolicukorsüveg-cikóriakáposzta fűszereksaláta (minden fajta)mángoldspenótcikória (levél)répalevelekporcsinmadársaláta

Virágos növényekminden virágzó zöldtrágyavirágos növényekSzáras növényekspárgapóréhagymaédesköménykaralábéretek

Termésnövényekföldi eperpadlizsánuborkabab (minden fajta)cukkinizöldborsó / cukorborsóuborkapaprikasütőtökétkezési kukoricaparadicsommagtermesztés

2. sz. táblázat: Rokonság szerinti felosztás

Libatopfélékcékla (vörösrépa)spenótkerti labodamángold Uborkafélék/tökuborkacukkinikígyóuborkadinnyesütőtök Liliomfélékspárgahagymapóréhagymametélőhagymafokhagymamogyoróhagyma Burgonyafélékburgonyapadlizsánpaprikaparadicsomerős paprika

Pillangósvirágúakbab (minden fajta)borsó (minden fajta)herefélékcsillagfürt szeradellalucernabükköny Ernyősvirágzatúaksárgarépaédeskömény (gumó)zeller (gumó)petrezselyempasztinákánizs, kapor, kömény, turbolya, római kömény, koriander

Fészkes virágzatúakcsicsókaendíviacikóriafejes saláta jégsalátabársonyvirágnapraforgófekete gyökérKeresztesvirágúkínai kelkáposztakarfiolbrokkoli kelkáposztaretekfekete retekkerti zsázsakaralábérepcetormamustár Keserűfűfélékrebarbarahajdina/pohánkasóska

Fűfélékkukorica (csemege)füvek/gabonák Rózsafélékföldi eperalmaszilvacseresznyekörte Porcsinféléknyári porcsintéli porcsin Macskagyökérfélékmadársaláta Borágófélékmézontófű/facélia Ajakosakbazsalikomborsikafűizsópm majoránnaorvosi citromfűmentarozmaringzsályakakukkfű


Trágyázás

Sok kertészetben bőven trágyáznak. Az erre vonatkozó szabályozástól függetlenül fel kell tenni a kérdést, hogy ez milyen hatással van a növény egészségére. A növény (termény) egészsége hatással van a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállásra és végső soron az élelmiszereink általunk elvárt minőségére is.

A cékla a kevésbé trágyázott talajon is megfe-lelően fejlődhet, bár ekkor a kilogrammokban mért terméshozama csalódást okoz. Gazdag, erősen trágyázott talajon ugyanennek a céklá-nak a terméshozama jelentős, anélkül, hogy a

gyökér és a levél közti arány kiegyensúlyozatlan lenne. Viszont a minősége lehet, hogy gyengébb. A cékláról közismert, hogy a nitrogén fölösleget könnyen felveszi, anélkül hogy bármit is kezdene vele. Luxusfogyasztás ez, ami ahhoz vezet, hogy a gumó nitrát tartalma magasabb lesz.

A saláta, retek és kisebb mértékben a bab is olyan, hogy több vagy kevesebb trágyával is kiegyensú-lyozott marad. De a karfiolból nem lesz semmi szűkös körülmények között, mert kicsi marad, vagy rögtön kivirágzik. Ugyanez sok leveles növényre is igaz.

Sok kertészetben bőven trágyáznak

(JAmAin) (P.D.)

A bab és a repce viszonylag kiegyensúlyozott, akár sok, akár kevés tápanyagot kap.

3fejezet


A vetésforgóval kapcsolatban fontos, hogy tudjuk azt, hogy milyen „erőt” hagy a növény maga után a talajban és mennyi ásványi anyagnak és tápanyagnak kell rendelkezésre állni bármely adott nö-vényben. A felhalmozódott „erő” vagy termékenység homokos talajokból általában gyorsan tűnik el, viszont agyagos talajban még évekig tovább hat.

A zöldségek trágyaigénye több éves termesztési tervben

Nagy:minden hajtatott termésnövény leveles növények (karfiolt/brokkolit beleértve)póréhagymazeller

Mérsékelt:kelkáposzta, bimbós kel sütőtök, karalábélóbab, zöldbabhagymák, téli sárgarépaédeskömény, céklacsemegekukorica

Alacsony:borsókcikóriafeketegyökérsárgarépa

Hogy pontosan mennyi az a nagy, mérsékelt vagy alacsony trágyaszükséglet, az talajtípusonként változik és a talajvilág aktivitásától, valamint a használt trágyafajtától is függ. Könnyen kimosódó

(LmbugA)

(Leon brooks)

(Ch.-A. DesCombes)

A termés típusba tartozó zöldségeknek nagy a tápanyag igényük.

(JonAThAn biLLinger)

(Ch.-A. DesCombes)


homokos talajok sokkal több trágyát igényelnek (komposztált szerves trágya/istállótrágya formájá-ban), mint az agyagos talajok (például 3,5kg-ot a 2,5kg/m² helyett). Leveles növények pl. spenót, nagyon korai termesztése kiegészítő trágyázást igényel, mivel a szabadföldön az ásványosodás még nem indult el. Az alacsony szerves anyag tartalmú talaj az alkalmazott szerves trágyának egy részét a stabil humusz képzésére használja fel.

Két trágyázási stratégia:

1. Csökkenő trágyázásHa a vetésforgónk nagy tápanyag igényű növénnyel kezdődik (trágyázott szakasz), az első évben sok trágyát használnak, aztán az évek folyamán csökkenő mértékben trágyáznak, akkor ez a talajt változa-tosan terheli. A vetésforgó olyan növényekkel kezdődik, mint a káposzta, saláta vagy póréhagyma, és sárgarépával, cikóriával, fekete gyökérrel vagy virágzó zöldtrágyával, pl. mézontófűvel zárul le.

2. Egyenletes trágyázásEgyenletes trágyázás (pl. minden évben 3 kg/m² komposztált istállótrágya) akkor alkalmazható, ha a növényeknek a trágya szükséglete az évek folyamán közel hasonló mértékű. Egyes kertészek megfi-gyelték, hogy a növény folytonos táplálása helyett elegendő kiegészíteni a talajélet és az agyag-humusz komplex pufferrendszerét. A talajnak meg van a maga bölcsessége.

TalajszerkezetNem lehet eléggé hangsúlyozni az ökológiai zöldségtermesztésnél a helyes talajszerkezetet. Sok be-tegség és kártevő fellépése közvetlenül kapcsolódik a talajszerkezet romláshoz. De a rossz szerkezet elősegíti a korai virágzást és a nitrogénhiányt is.

A gabona vagy a fű után kialakuló szép, morzsás talajszerkezetet és a visszamaradó tápanyagot sok növény értékeli. Aki már takarított be őszi póréhagymát tudja, hogy milyen szépen morzsolódik utána a talaj. Ez a talaj tökéletes arra, hogy kora tavasszal vetőágyat alakítsunk ki a sárgarépának. Olyan, talajszerkezetre érzé-keny növények, mint pl. saláta, sárgarépa, spenót, vagy cikória számára a jó szerkezetet biztosító növények, mint pl. a gabona, póréhagyma vagy burgonya na-gyon vonzó elővetemény lehet.

Jó szerkezetet igénylő növények:

Ha megnézi a zöldségnövény fejlődését, az sok mindent elmond arról, hogy a növény mennyire érzékeny a szerkezetre. Gyorsan növő leveles növé-nyek esetén, mint pl. a saláta és spenót, a hangsúly

(krish DuLAL)

3fejezet


nem az erős gyökérzeten van, ezért a gyökérzet átszövő képessége nem nagy. Minél könnyebben fejlődik a gyökérzet, annál könnyebben jutnak a föld fölötti részek vízhez és táplálékhoz még kedvezőtlen körül-mények között is.

Az olyan gyökérnövények, mint pl. a sárgarépa és cikória, laza szerkezetű talajt igényelnek a karógyö-kér görbülésének vagy elágazásának elkerülésére. Homokos- és könnyű agyagtalajban a növényeket sík felszínű talajban lehet termeszteni és felásás után a szerkezet hamar megfelelő lesz. Kötöttebb talajokon aprómorzsás földből kialakított bakhátak szükségesek az egyenes gyökerek neveléséhez.

Szerkezet és talajtakarás

A talajtakarás hatása már egy szezonban is jól látható, ha mulcsozzuk, pl. komposztált szalmá-val a talaj nedves marad és a talajélet intenzíven dolgozhat. Ha nyár közepén félretoljuk a mul-csot, laza, morzsás szerkezetű talajt tarthatunk a kezünkben, olyat amilyen tavasszal az ugaré lehet, miután télen az agyag jól átfagyott. A szántóföldnek az a legtermészetesebb állapota, ha nyáron a talajt a fejlődő növények fedik, télen pedig a növénymaradványok vagy a hidegtűrő növények. Európa legtöbb országában csak kis veteményesekben és permakultúrás kertekben fordul elő, hogy a talajt állandó mulcsréteg fedi. A termelő nagyobb kertészetben ez a módszer nehezebben valósítható meg a szükséges nagy mennyiségű szerves anyag miatt. A mulcsozás hátránya, hogy a talaj csak lassan melegszik fel tavasszal, és ott a probléma, amit a csigák rágása, pockok és egyéb kártevők okozhatnak..

A különféle zöldségnövények között nagy kü-lönbség van azok talajtakaró képessége között. A burgonya, sütőtök, fejes káposzta, zöldbab, saláta és endívia sokáig megvédik a talajt a nagy esők és a nap által okozott túlzott felmelegedés ellen. A nagy hőmérsékletingadozásokat is megakadályozzák. Ezek alatt a termények alatt a talaj élővilága a felszínen is aktív marad.

A hagyma, cékla, sárgarépa, pasztinák és póré-hagyma csak kevés védelmet ad a talajnak. A hagymák a betakarításig nem takarnak, csak a

A mulcsozást könnyebb alkalmazni a kis zöldséges kertekben, mint a kertészeti vállalkozásokban.

(AgroCuLTurA)

(rAiner hAessner)


tenyészidőszak végén jelentkezik a takaró hatás. A zellergumós táblának is sok mindent ki kell bírnia a nap, a szél és az eső miatt. A zellert csak későn ültetik (május elején) és október végéig a földeken van, anélkül hogy zárt lombozatot alkotna.

Szerkezet és gyökérzet sűrűsége

A póréhagymát már említettük kedvező előveteményként. Ha ezt a növényt jelentős mennyiségű szerves trágyával lát-ják el, akkor dús, kevésbé elágazó gyökérzetét egyenletesen, 60cm mélységig a talajba ereszti. Betakarítás után finom morzsás talajszerkezet marad utána.

Szerkezet és gyökérzet mélyre hatolása

Mélyen gyökerező növények: a csemegekukorica, káposztafélék és a lóbab, valamint a klasszikus gyö-kérzöldségek. Betakarításuk után, ha csak felületesen munkálják meg a talajt, akkor az utána termő növények profitálhatnak a megmaradt függőleges gyökérjáratokból. Gyakorlati példa: vessen kora tavasszal lóbabot, és vágja le, amikor pl. a salátát ülteti áprilisban.

Szerkezet és talajtípus

Figyelni kell a talajtípus sajátosságára, hogy biztosítsuk a talajszerkezettel kapcsolatos megfelelő gondoskodást. A feketegyökér nagyon mélyen gyökerezik. Betakarításnál majdnem teljesen fel kell forgatni a talajt, hogy egészben lehessen felszedni. Mivel ezt a növényt majdnem kizárólag nagyon laza homoktalajban termesztik, a talaj mélyébe való beavatkozásnak kevés maradandó negatív kö-vetkezménye van.

Szerkezet és a betakarítás módja

A vetésforgó összeállításánál jó, ha kritikusan nézzük az elővetemény betakarítási módját is. A beta-karítással tönkre lehet tenni a talajszerkezetet. A borsófélék szedésénél intenzíven járnak a növények közti utakon. A talaj meghálálja, ha lefedik vastagon szalmával vagy leveles komposzttal.

Könyvekben nem fogja megtalálni, hogy milyen zöldségfajta járul hozzá a jó talajszerkezet kialaku-lásához. Amennyiben a zöldségnövények gyökérzetét kifejlődése közben vagy a betakarításkor meg-figyeli, akkor már sok minden megállapítható a talajszerkezettel kapcsolatban.

(eveLYn simAk)

3fejezet


Talajorganizmusok A legismertebb indok a vetésforgó alkalmazá-sára az, hogy mindenféle, a talajban maradó betegséget megelőzzünk, vagy a kártevőket el-űzzük. A fonalférgek, gombák és néha baktéri-umok vagy vírusok, amelyek főleg egy bizonyos zöldséget károsítanak, szívesebben szaporodnak olyan helyen, ahol azt a zöldséget folyamatosan termesztik. Hogy meddig kell várni, mire újra odavethető az a növény, az a körülményektől függ. Az észak-hollandiai kalciumban gazdag ta-lajban a kertészek évről évre ugyanazon a földön termesztenek karfiolt anélkül, hogy valaha is találkoztak volna gyökérgolyvával. Ha homok-talajban viszont előfordul gyökérgolyva, akkor 10 évig is tarthat, mire megint gond nélkül lehet azon káposztát (vagy káposztafélét) termeszteni. A gyökérgolyva gombák spórái kitartóak és akár 10 évig is életképesek maradnak, és a keresztes-virágúak gyökérzetét meg tudják fertőzni.

Mint ahogy az alábbiakból kiderül, károsítóként változik a stratégia, hogy csak egy növénycsalád-ra szakosodik, mint pl. káposztára, vagy sokféle növényt támad meg. Az üvegházakban hírhedt a Sclerotinia nevű betegség. Uborkát, babot, salátát, cikóriát és sok más zöldségfajtát támad meg. Ilyenkor a vetésforgó sem segít sokat.

A legtöbb rovar könnyen helyet változtat, így a vetésforgó alkalmazása sem csökkenti az általuk okozott kárt. Egy füves területet feltörése után még évekkel később is kellemetlenségeket okozhatnak a lószúnyogok lárvái és a pattanóbogarak lárvái (drótférgek). Ilyenkor, a fű után jobb a káposztát, hagymát vagy sütőtököt termeszteni, mint a burgonyát vagy salátát. A fonalférgek különböző fajtáit vissza lehet szorítani a vetésforgóval és zöldtrágyázással.

Vetésforgó gyakoriságaHogy megelőzzük a talajuntságot (a talajlakó kórokozók és kártevők okozta problémák), minimum a következő visszatérülési időket (ismétlődő termesztési intervallumokat) kell betartani: káposzta 4, póréhagyma 3, saláta 2, spenót 4, valamint a bab-, hagyma- és sárgarépafélék 6 évente 1-szer kerül-jenek vissza ugyan arra a területre.

A gyökérgolyva gyakori betegség a keresztesvirágúaknál.

(rAsbAk)


A vetésforgó szabályai a helyi biominősítési rendszer szerint is változnak. Minden tanúsítási rendszer előírja a ve-tésforgót, de azok végrehajtása különböző lehet, ezért ügyeljen arra, hogy ellenőrizze az érvényes helyi szabályo-kat. Általában, a szabályozás a termesztő-berendezésekben (fóliasátrak / üvegházak) kicsit eltérő lehet a szabad-földi termesztéshez képest, ahol például minimum 4 évenkénti visszatérüléssel lehet számolni, de növényházban elég csak 4 különböző növény ciklusa. Homoktalajon kiterjedtebb vetésforgó kívánatos, mint agyagtalajon. Ha négy darab vetésforgós ággyal dolgoznak, akkor ajánlatos, hogy az ágyon belül bab, hagyma és sárgarépa cseré-lődjenek. A vetésforgó gyakorisága így 4 évente egyszer lesz, a 8 évente egyszer helyett. A saláta, endívia és spenót rövid tenyészideje miatt elő- vagy utóveteményként kitöltheti a termesztési terv üres helyeit, anélkül hogy ez problémát okozna a vetésforgóban (viszont vigyázni kell, hogy betartsák a helyi tanúsító hatóságok szabályait).

Vetésforgó tervtől a termesztési tervigAmennyiben figyelembe kell venni a növénycsaládokat, talajbetegségeket, a trágyázást, rokonságot és szerkezetet, akkor hogyan lehetne egy megfelelő vetésforgót kialakítani anélkül, hogy ez túl kompli-kált lenne? A választások logikusak lesznek, ha az alábbi hét lépésen végigmegyünk.

1. lépés: A helyszín kiválasztása

A rendelkezésre álló kertészet talajának erős és gyenge oldalait feltérképezzük. Figyelmet igénylő pontok: talajtípus, szerves anyag tartalom, kémhatás, vízgazdálkodás, szélvédettség, árnyékolás, fel-szín, előzmények és a szomszédos területek.

2. lépés: A termesztési igények/célok számbavétele

Mit szeretne elérni a zöldséges vállalkozásával és mik a személyes lehetőségei?A legtöbb ember ezt tudja magáról. Viszont egy közös projektben ez elég sok beszélgetést igényel. Szeretne - egy egész fogyasztói csoportot zöldséggel ellátni? - nagykereskedelemnek termeszteni? - csakis jól megtérülő növényeket termeszteni? - csak olyat termeszteni, ami nagyfokú gépesítés mellett lehetséges? - az év minél hosszabb időszakában termeszteni? - Milyen messze van a potenciális piac? - Mennyire jól van már ellátva a piac? - Milyen speciális készségei vagy berendezései vannak, vagy hiányoznak? - Hogyan fogja megoldani a betakarítást, szállítást, stb.? - Rendelkezik a megfelelő munkaerő kapacitással? - Mik a tervezett növények tárolási/előkészítési igényei?

3fejezet


(mATTheW hAYes)

3. lépés: A korlátok felállítása

A kertészek által kialakított személyes korlátok nagyon változatosak és végül is a vállalkozás személyi-ségét határozzák meg. Személyes korlát lehet például az, hogy nem szeretne betegségek- vagy kárte-vők ellen védekezni, vagy szabadbeporzású fajtákat választ. Világosan láthatóvá válik, hogy költséget, fáradságot nem kímélve, elsőként takaríthat be zöldséget azzal, ha fűti az üvegházat, vagy azzal, hogy a kertet tavasszal fátyolfóliával vagy hálóval takarja le. Gondolja át korlátait az alábbi területeken: - termesztés hosszabbítása fűtéssel, vagy takarással (fólia, rovarháló) - ökológia vagy biodinamikus módon előállított vetőmagok használata, - biodinamikus trágya komposzt használata, - megelőző vagy gyógyító növényvédő szerek használata, - a vetés- és munkanaptár következetes alkalmazása.

4. lépés: Válassza meg a vetésforgó gyakoriságát és készítsen a kertről térképet

A vetésforgó biztosítja a rendezettség alapját a kertben.


5. lépés: Válassza ki, milyen növények termeszthetők

Ebben a szakaszban érdemes készíteni egy részletes listát az összes növényről, amelyeket elméletileg lehet termeszteni az adott éghajlaton (a jó gyümölcs- és zöldségtermesztési szakirodalom útmutatót kínál ezen a téren, de ne féljen a kísérletezéstől, új növényeket kipróbálni a területen). Ha van egy átfogó listája a lehetséges növényekről, akkor szűkítheti a listát azokra a növényekre (vagy adott nö-vények megfelelő arányaira), amelyeket ténylegesen termeszteni akar ebben a szezonban a területen. Az első években ne legyen túl ambiciózus az egyes növények területeit és a növények számát illetően. Először olyan terület tervezzen, amit biztosan képes kezelni (az emberek általában inkább optimisták abban, hogy mit tudnak elvégezni – az elején inkább óvatosnak kell lenni!). Kezdetekben korlátozott számú kísérleti növénnyel foglalkozzon egy kisebb területen, hogy évről-évre kipróbálhasson újabb növényeket és fejlessze ezek termesztési lehetőségeit, illetve piacait anélkül, hogy nagy kockázatot vállalna.

6. lépés: Válassza ki a hosszú tenyészidejű vagy folytontermő növényeket és ossza be azokat vetésforgós ágyakra

A hosszú tenyészidejű növényeket fő növényeknek nevezzük. A fő növényeket az alábbiak szerint osztályozzuk:

Olyan főnövények, ahol elő- vagy utóvetemény termesztés (megelőző vagy másodtermesztés) nem lehetséges:téli sárgarépa, vetőhagyma, cikóriagyökér, zeller, pasztinák, fekete gyökér, cékla.

Fő növények, ahol lehet utóvetemény (másodvetés):nyári póréhagyma, jégsaláta, korai karfiol, korai répa, dughagyma, korai burgonya, borsó, zöldbab, földi eper.Lehetséges másodnövények: téli póréhagyma, fejes saláta, madársaláta, endívia, spenót, porcsin, szárzeller, leveles kel, karalábé, édeskömény, rukkola, retek, mizuna, újhagyma, ázsiai levélzöldségek, kapor, koriander - gyakorlatilag minden olyan gyors fejlődésű növény, amely tolerálja a termesztési időszakban várható időjárási körülményeket.

Fő növények, amelyek előtt lehet még egy termesztés:szárzeller, fejes káposzták, bimbós kel, karfiol, brokkoli, sütőtök, cukkini, csemegekukorica, zöldbab, földi eper. Lehetséges előnövények: római saláta, spenót, mángold, retek, karalábé, korai cékla, karórépa.

3fejezet


(imre TirCzkA)

(ArJen huese)

7. lépés: A termesztési és vetési naptár segítségével helyezze a növényeket a termesztési sémába

Hogy korábban vagy később lehet-e termeszteni egy másik növényt, Európa minden részén, tájegy-ségenként és talajtípusonként változik. Ha egy adott növényt akar termeszteni, akkor a kiválasztott hely lehetőségeit jól fel kell térképezni. Néha a kormány vagy oktatási intézmények is közzétesznek ilyen adatokat. Pontosabb ismeretek a vetőmagcégeknél és képviselőiknél állnak rendelkezésre a kü-lönböző termesztési területeken. Az utóbbiak tudják, hogy milyen növényfaj használható a legjobban egy bizonyos vidéken és egy bizonyos talajtípusnál. A vetőmag katalógusokban sok vetési, ültetési és betakarítási információ található.

Az alábbi táblázat-ban (3. táblázat) minden növény min-denegyes vetésidejét vagy palántázását feltüntetik a sorban. Ha ágyás rendszer-rel dolgoznak, még egyértelműbb, ha minden ágyásnak a hasznosítását fel-tüntetik. Ha van elővetemény és má-sodtermesztés, akkor több növény szerepel egy sorban. Gon-doljon arra, hogy ez a termesztési terv a kertészet alaprajzául is szolgál. A pohárba vagy palántanevelő ágyásba vetés nincs benne a termesztési tervben.

Alábbi séma ábrázolja az egyik vetésforgós

telekrész tervét egy Valencia környékén található kertészetben. Az ottani klíma lehetővé teszi, hogy egész éven át szabadföldön termesszenek.

A palántákat lehet vásárolni vagy magunk nevelhetjük.


3. táblázat: Vetésterv példája Valencia (Sp) környékén lévő kisméretű kertészeti üzemben

TERM

ÉNY

ágyá

s(4

0 m

)Sz

epte

mbe

rOk

tóbe

rNo

vem

ber

Dece

mbe

rJa

nuár

Febr

uár

Már

cius

Ápril

isM

ájus

Júni

usJú

lius

Augu

sztu

sSz

epte

mbe

r

3637

3839

4041

4243

4445

4647

4849

5051

521

23

45

67

89

1011

1213

1415

1617

1819

2021

2223

2425

2627

2829

3031

3233

3435

3637

3839

tépõ

salá

ta1

tépõ

salá

ta2

feje

s sa

láta

3

feje

s sa

láta

4

feje

s sa

láta

5

feje

s sa

láta

6

lettu

ce7

feje

s sa

láta

8

spen

ót9

spen

ót10

spen

ót11

spen

ót12

spen

ót13

spen

ót14

spen

ót15

spen

ót16

3fejezet


Következő lépések:

Ilyen jellegű szervezési sémával történő munkák során mindig kell kiigazítás. A várható terméshozam kalkulálása a terület csökkentéséhez vezethet. A termesztés más területrészre is kerülhet, hogy ott elő- vagy másodtermesztésként működjön.

Mivel a vetési és termesztési naptár átlagos tenyészidővel számol, célszerű, ha az elhúzódásokra is biz-tosítunk időt az egyes kultúrák közt. Ha feljegyzi a vetési, ültetési és betakarítási dátumot a naptárba, az évek során saját termesztési és vetési naptárat alakít ki, amely illik a saját termesztési körülménye-ihez. Akkor idővel a tervezett tenyészidőszakok és a várható terméshozamok is egyre pontosabbak lesznek.

A kiterjedt termesztési terv legfőbb célja egy intenzív gazdálkodási vállalkozásnál az áttekinthető-ség kialakítása és fenntartása. A termesztési séma mellett egyéb oszlopokat is lehet hozzáadni, pl. a tervezett növények közötti távolságokkal, a szükséges vetőmag vagy palánták mennyiségével, fajta-nevekkel és vetőmagcégekkel, valamint a várható, kilogrammokban vagy darabszámban kifejezett terméshozammal.

Ha viszont egy bizonyos időben szállítandó adott termékmennyiségből indul ki, ki kell számolni, hogy mennyi ágyás kell hozzá, és mikor kell beültetni vagy bevetni.

Ha kifüggesztik a vetési és ültetési tervet az összes munkatárs számára jól látható helyre, akkor a munka könnyebben adható át a munkatársaknak, valamint ez segít akkor is, ha szeretnének többet tudni a kertészetről, mint komplex szervezetről.

Az ökológiai gyümölcsöskert tervezése Amikor létrehozunk egy gyümölcsöst, vagy csak egy gyümölcsfa ültetésére keresünk helyet a vegyes kertben, alaposan át kell gondolni a kö-rülmények és a befolyásoló tényezők kombiná-cióját. A tervezési folyamat azzal kezdődik, hogy felteszünk magunknak néhány kérdést:

1. Mi a célja a gyümölcsösnek? Gyümölcster-mesztés a családnak és az ismerősöknek, direkt forgalmazás és értékesítés a gazdaságban, vagy egyben eladni a kereskedőknek?

2. Milyen hosszú betakarítási időszakot akar?(mArTA monTmAnY, DAAm)


3. Milyen minőségű gyümölcsre van szükség a piacon? A „tanyasi” gyümölcsös gyengébb minőségű gyümölcsöt képes biztosítani a családnak, míg a nagykereskedői gyümölcsöskerthez több irányítás és munka szükséges.

4. Meddig tud várni a gyümölcstermesztés elkezdésével? Szeretné elérni a teljes termelési kapacitást öt év alatt, vagy fokozatosan is ki tudja azt építeni?

Személyes és pénzügyi háttér

Egy gyümölcsös kialakítása hosszú távú projekt, amelynél a műszaki ismeretek és a környezeti tudatosság kulcsfontosságúak a jó gyümölcstermesztéshez. Egyaránt fontos a jó műszaki képzettség, a pozitív hozzá-állás a környezetvédelemhez és a fogyasztók védelméhez. A pénzügyi háttér is fontos, mert az oltványok meglehetősen drágák a vetőmagokhoz képest. Egy kisméretű gyümölcsösnél jobb, ha a finanszírozást saját tőkéből és lehetőleg állami támogatásból biztosítjuk a banki hitelek helyett. Mit termesszünk? A választást befolyásolja a piac, az infrastruktúra, a munkaerő ellátottság, az öntözési lehetőségek és sok más kritérium.

A helyszín kiválasztása

Ha már világos képünk van saját elképzelésünkről, eldönthetjük, hogy milyen gyümölcsfajt és fajtát vá-lasszunk és hova tegyük őket. A bogyósgyümölcs termesztés elfér egy veteményeskertben, néhány sor gyümölcs bokor felosztja a területet a zöldséges parcellák között. Ha nagyobb területen akarunk bogyós-gyümölcsöt vagy gyümölcsfákat telepíteni, óvatosabban kell kiválasztani a gyümölcs igényeinek megfelelő helyet. Nem tudunk itt részletesen írni az egyes gyümölcsfajokról és igényeikről, ennek nézzen utána a gyümölcstermesztésről szóló szakkönyvekben. A választás, hogy milyen gyümölcsöt termeszt, a helyszín-től, a helyi piaci lehetőségektől és a saját személyes beállítottságától függ.

Olyan helyet kell választani, amely a legjobb esélyt nyújtja a rendszeres terméshez és a jó minőséghez, ez általában biztosítja az optimális feltételeket a kiválasztott gyümölcsfáknak. A tengerszint feletti magasság az egyik legfontosabb tényező. A jó levegőáramlás csökkenti a tavaszi fagyok lehetőségét. Jó vízelvezetésű talaj szükséges (bármilyen talajtípusnál), mivel a legtöbb gyümölcsfa szenved és ki-pusztul ott, ahol folyton nyirkos marad és a gyökerek is vízzel borítottak az év egy részében. A gyü-mölcsöst lehetőleg néhány száz méterre helyezzük a közelben lévő bozótostól, bokros szélfogóktól és sövényektől, vagy olyan helytől, ahol gondozatlan almafák vannak, ez csökkenti kártevők kockázatát. Még néhány szempont: - domborzat (terep, kitettség, lejtés, stb.), - éghajlat (hőmérséklet, csapadék, szél, stb.), - talaj (fizikai tulajdonság, pH, humusztartalom, a talaj termékenysége, talajélet, stb.), - természetes vízforrások (öntözésre), - szállítási lehetőségek, stb.

3fejezet


Alanyok és fajták

Kiváló minőségű csemetéket kell választani, amelyek egészségesek, illeszkednek a fajta jellemzőihez, vírusmentesek, jól fejlett gyökérzettel rendelkeznek. Az alanyoknak és fajtáknak összeillőknek kell lenniük, 100%-os affinitással Az oltványoknak harmóniában kell lennie a természettel és a régió hagyományaival. Jól ismert, hogy az alanyok befolyásolják a nemes (fajta) növekedését, növekedési erélyét, fenológiai fázisait, a gyümölcs méretét és minőségét, valamint azok ökológiai és kórokozók elleni ellenállását. A jó alany–fajta kombinációval tudjuk optimalizálni a gyümölcsöket a talajhoz. Ahhoz, hogy még egészségesebb gyümölcsöt termeljünk, gondolni kell a beporzó fajtákra és a re-zisztens fajtákra is. Az alább felsorolt jellemzők (4. táblázat) segítenek kiválasztani a legjobb alany és nemes kombinációkat. (A helyi fajták, amelyek alkalmazkodtak az éghajlat és a terület hagyomá-nyaihoz, néha jobbak, összességében, mint a modern intenzív fajták, mivel kevesebb gondozásra van szükségük).

4. táblázat: Alany és fajták értékmérő tulajdonságai

Alany: Fajta:

TalajigényVízigény, szárazságtűrésHidegtűrés, télállóságNövekedési erélyA gyökerek ereje (rögzítés a talajban)Sarjadzási hajlamKártevőkkel szembeni ellenállás

Piaci értékTermőre fordulás és termésmennyiségÖkológiai igény és a termésbiztonságVirágzási idő és a beporzásÉrési időPulton tarthatóság Kórokozókkal szembeni ellenállás

Általánosságban elmondható, hogy minél törpí-tőbb hatású az alany, annál előbb kezd a fa gyü-mölcsöt teremni. Minél kisebb a fa, annál több támogatást igényel, mint például a karózás vagy huzalos támrendszer. Egyéb gyümölcsfáknak nincs annyi alany fajtája, mint az almának, és a törpítés tartománya sem olyan nagy. Használja az internetet és járjon gyümölcskonferenciák-ra, hogy tájékozódjon a legújabb alanyokról, különösen a legújabb, betegségnek ellenálló, törpe alanyokról a régióban. A fák sűrűsége és méretük határozzák meg, milyen gyorsan éri el a gyümölcsös a teljes termést. A törpített fákat lehet ültetni közelebb egymáshoz, ami maga-sabb hozamot eredményez hektáronként. Nem kell tanúsított biooltványokat venni, hogy végül (mArTA monTmAnY, DAAm)


biogyümölcsöt termesszen. A fák valószínűleg nem teremnek sokat az első három évben a telepítés után, ami tulajdonképpen a szükséges átállási idő, hogy ökológiai termelés legyen.

Termesztéstechnológia

Meg kell vizsgálni a termesztéstechnológia minden elemét, mint a talajművelés, trágyázás, öntözés, metszés, stb. Ismerve az oltványok és természetesen a fajták jellemzőit, meg kell találnunk a leg-megfelelőbb technológiát a gyümölcsös művelésére. Például a száraz és nem rendszeresen öntözött termesztéshez válasszon ki nagyobb alanyt és nagyobb távolságot a fák között. Általában a legjobb megoldást a helyrevetett és helyben oltott facsemeték jelentik mély gyökérzettel. Egy erősen növekvő fajtát nem kell erőteljesen megmetszeni, inkább nyári metszést végezzen, vagy hajlítsa le és kösse le a hajtásokat.

Ültetés előtt készítsen megfelelő tervet a fák he-lyéről: a fák közötti távolságnak a sorban és a so-rok között elég szélesnek kell lenni ahhoz, hogy kényelmes mozgást biztosítson a betakarításhoz vagy fitotechnikai munkához. A térköz, a ko-rona alakja és a metszés a fa fajtájától függnek, és attól, hogy mi a célunk: friss fogyasztás vagy feldolgozás, gépi betakarítás vagy kézi szedés, köztes termesztés vagy monokultúra, stb.

Egy gyümölcsös minél inkább négyzet alakú, annál kisebb a kerülete. Könnyebb lesz egy négyzetes elrendezésben csapdába ejteni a rova-rokat (megfigyelés vagy védekezés céljából). Egy pár sorból álló, hosszú, keskeny blokkot a legnehe-zebb megfigyelni és a kártevők ellen védeni. A korai érésű fajták összecsoportosítása lehetővé teszi, hogy abbahagyjuk a kártevők megfigyelését a betakarítás után. A késői fajták néhány héttel hosszabb megfigyelést és védekezést igényelnek. A legjobb, ha külön vannak csoportosítva. Például: a nyári alma a nyár közepén lesz színes és édes, amikor a legtöbb nőstény almalégy van. A csapdákat és ri-asztókat ezeken a területeken kell koncentrálni, míg a kései zöld savas gyümölcs sokkal kevésbé lesz vonzó az almalegyek számára.

Egy 5 ha-nál kisebb gyümölcsösnek, amely sok fajtából áll, nem lesz beporzási problémája, vagy nincs általában szüksége beporzó fákra. Néhány speciális esetben porzó fákat kell közbe ültetni, mint néhány szilva-, mandula- vagy cseresznyefajta esetén. Egy sorban minden 5-10 gyümölcsfa közé elhelyezett porzó fa jelentősen növeli a gyümölcskötődést olyan tavasszal, amikor kedvezőtlenek a beporzási viszonyok.

A rovarok megfi gyelése és csapdázása alapvető feladat egy ökológiai gyümölcsöskertben.


3fejezet


Trágyakezelés és a komposztálásNem lehet eléggé hangsúlyozni a szerves anyag tartalom jelentőségét, még pontosabban a talaj hu-musztartalmát a hosszú távú termékenység fenntartása érdekében az ökológiai gazdálkodási rend-szerekben. Sokat lehet elérni a jó vetésforgóval, de a humusz szintek kialakítása a talajban függ a szerves anyag kezelésétől és a nagy mennyiségű friss szerves anyag stabil humusszá alakításától. Mind a komposztálás, mind a zöldtrágyázás (és a „síkkomposztálás”) fontos szerepet játszik.

Amint azt a bevezetőben említettük, ennek a ké-zikönyvnek nem az a célja, hogy biztosítsuk az összes szükséges technikai információt a jó öko-lógiai termesztéshez – saját magának kell tovább olvasnia erről. Amit itt megtehetünk az, hogy kiemelünk néhány pontot, amelyeket érdemes megfontolnia, ha a kezdő vállalkozását tervezi.

Trágya és komposzt

Több kifejezés kapcsolódik a trágyázáshoz, amelyekkel szabadon dobálóznak, és néha látszólag szino-nimaként (helytelenül) használnak, de valójában teljesen különböző jelentésük van. Anélkül, hogy túlságosan leragadnánk a definícióknál, néhányat felsorolunk az érthetőség kedvéért:

■ Szerves anyag – növényi és állati eredetű anyag, amely lebomlik az idő múlásával (eltérően a „szerves-től”, mint „szerves kémia” - ami egyszerűen szénhidrogén-vegyületekre utal).

■ Humusz – alapvetően szerves anyag, amely már átalakult stabil vegyületekké, és hosszabb élettartamú, valamint számos jótékony hatása van a talajban.

■ Szerves trágya– ez az egyik leginkább zavaró kifejezés. A trágya utalhat állati vagy növényi marad-ványokra, valamint a régebbi szakirodalomban használták műtrágyával kapcsolatban is („mesterséges trágya”). A gyakorlatban manapság, a trágya kifejezést leggyakrabban, mint nyers vagy félig nyers (kom-posztálatlan) állapotban lévő állati „ürülék” értelemben használjuk.

■ Trágya (fertiliser) – ez a másik leginkább zavaró kifejezés. Trágya lehet bármilyen anyag, amely táplálja a növényt (szerves vagy mesterséges). Gyakran a trágyát a „műtrágya” szinonimájaként használják, de valójában utalhat ökológiai növénytermesztő adalékra is.

■ Komposzt – a komposzt a komposztálás terméke. ■ Komposztálás - állati és növényi maradványok levegő és mikrobák által végzett ellenőrzött lebontási folyamata. A jó komposztálás eredménye a jó komposzt!

■ Istállótrágya – ez szó szerint az, ami kijön az istállóból, ahol az állatok mélyalmos rendszerben élnek. Az istállótrágya általában a szerves trágya (pl. tehén, ló) és szalma keveréke. Mivel a szerves trágya lehet, hogy az istállóban akár 6 hónapig is gyűlik, az istállótrágya nem feltétlenül szigorúan véve „friss”, de ha kijön az istállóból, úgy hívjuk, hogy „friss istállótrágya”.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szerves anyag tartalom jelentőségét


■ Jól rothadt istállótrágya – ez abban tér el a komposzttól, hogy nem ment keresztül egy levegőztetett komposztálási folyamaton, és ezért lehet, hogy nem érett.

Fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a kifejezésekkel, mivel azt sugallják, hogyan kezelték a nyers szerves anyagot.

A trágyázási igények megtervezése

A trágyázás lesz hosszú távon az egyik legfontosabb gazdálkodási döntés a gazdaságban. A biogaz-dálkodások általában korlátozzák a szerves trágya felhasználását körülbelül 30 tonna (átlagban több mint 3-5 éves) istállótrágyára hektáronként és évente. Általában van egy elméleti határ, ami 170 kg nitrogén/ha/év, de a gyakorlatban ezt általában nem mérik, mivel nagyon bonyolult és költséges len-ne. Azonban, mivel korlátozott mennyiségű trágyát tudunk alkalmazni (ami jogos is, hogy elkerül-jük a talajvízszennyezést, stb.), logikusnak tűnik, hogy a legtöbbet hozzuk ki a felhasznált trágyából.

A trágya minőségét a következő tényezők befolyásolják:

■ állati trágya típusa, ■ az alom típusa és az állattartás módja, ■ a trágya sorsa, miután kikerül az istállóból, ■ ellenőrzött komposztálás, ■ hogyan tárolják az érett komposztot, hogyan alkalmazzák a szántóföldön és miként dolgozzák a talajba.

Ezek a pontok olyan fontosak, hogy indokolják az alábbi rövid tárgyalásukat.

A gazdaság udvarától az egészséges talajig, a trágyakezelés és komposztálás fontossága.

(Ch.-A. DesCombes) (Ch.-A. DesCombes) (imre TirCzkA)

(usDA, nrCs)

3fejezet


Az állati trágya típusai

Minden állatfajta trágyájának (sertés, ló, tehén, csirke, kecske, nyúl, stb.) egyedülálló tápanyag kombinációja van. A különböző állatok trágyá-jának nemcsak a kémiai összetétele eltérő, ha-nem a minősége is: néhány állat „meleg” szerves trágyát termel (pl. ló), és néhány „hideget” (pl. sertés). A tehén trágya általában egy jó általános trágya, a lótrágya jó a nehéz talaj lazítására, a sertés trágya pedig alkalmas arra, hogy kötöttebbé tegye a (homokos) talajokat.

Az alom típusa és az állattartás módja

Ahogy a jó bankigazgató is beszél az ügyfelekkel, mielőtt hitelt adna, a jó biogazdának is el kell men-ni és meg kell nézni, honnan származik a szerves trágya, mielőtt megrendelné a gazdaságba. Fontos kiszámolni a trágya szükségleteket a vállalkozás kezdeténél, és ezt a tervezésnél figyelembe kell venni. Honnan fogja tudni beszerezni a trágyát? Lesz saját állatállománya (javasolt), vagy meg kell vásárolni az összes trágyát? Tudja, hogy mennyibe fog ez kerülni? Mi a helyzet a szállítási költségekkel?

Mielőtt a trágya a földjére érkezne, azt javasoljuk, hogy menjen és látogasson el az állatokhoz, ame-lyek biztosíthatják a föld termékenységét. Elégedett az állatok jólétével? Ez nem csak etikai kérdés – ha az állatok betegesnek és mocskosnak néznek ki, fennáll az esélye, hogy az almozás nem olyan, aminek lennie kellene. A jól tartott állatok tiszták és életerősek. Amikor belép az állattartó telepre, annak mentesnek kell lennie (nagyrészt) a legyektől és az erős szagoktól. Ha megnézi az állatok lába alatt a trágyát, inkább aranyszínűnek kell lennie, mint feketének. Ha fekete, nedves és tocsogós, való-színű, hogy a gazda megpróbál spórolni a szalma költségein. Szalma pedig kell a trágyába, különben nincs benne kötőanyag, nincs, ami felszívja és megkösse a tápanyagokat (különösen a nitrogént), és nincs, ami megadja a trágya tartását. Az enyhe szagú, szárazabb (de nem túl száraz), közepesen aranybarna, friss trágya a megfelelő az Ön számára!

Mi történik a trágyával, miután kikerül az istállóból?

Ideális esetben, akkor kellene átvennie a földjére szánt trágyát, amikor kikerül az istállóból, de ez nem mindig lehetséges. Amennyiben a trágya már halomba van rakva, tudja meg, hogy mennyi ideje van már kazalban. Mióta áll ott? Sok szemét és bálázó zsineg van belekeveredve? A trágyában lévő szalmának sikerült felszívni a felesleges nedvességet? Nem szabad vásárolni olyan trágyát, amely egy tócsa fekete csurgaléklében áll, ki van téve az elemeknek, szemét takarja, és tele van bálázó madzag-gal. Az elején lehet, hogy nagyon korlátozott a lehetősége annak, hogy hol kap trágyát. Általában a rossz minőségű trágya még mindig jobb, mint a semmilyen trágya, de vigyázzon, hogy kerülje az

Tehén trágya általában egy jó általános trágya


olyan trágyát, ahol az állatok rendszeresen antibiotikumokat és hormonokat kapnak – ebben az eset-ben a semmilyen trágya valószínűleg jobb választás! Ha úgy néz ki, hogy a jó minőségű istállótrágya rendszeres beszerzése problémás lesz, el kell kezdeni tervezni, hogyan lehet létrehozni saját trágyát (pl. saját állatállomány tartásával, zöld növények termesztésével komposztáláshoz).

Ellenőrzött komposztálás

Egy felhalmozott kupac trágya nem feltétlenül komposztálás. A komposztáláshoz levegő és nedvesség kell, valamint az alapvető nyersanyagok egyensúlya. Nincs itt elég hely, hogy részletesen leírjuk a komposztálást, de a fontos szempontok a következők:

1. Elhelyezés – A komposztáló területeknek hozzáférhetőnek kell lenni minden időjárási körülmény kö-zött, hogy meg lehessen valósítani az anyagok oda szállítását és a kész komposzt elszállítását szinte egész évben.

2. Alkalmazott technológia – Rengeteg bonyolult és nagyon költséges komposztáló rendszer létezik. Egy kis- vagy közepes méretű biokertészetnek nincs többre szüksége, mint egy jó trágyázó villa (a halom megrakásához és forgatásához), és valamennyi szalma vagy más takaróanyag (pl. geotextília, komposzt-

takaró) a komposzthalmok takarására. Ha nagyobb mennyiségű anyaggal rendelkezik, akkor lehet, hogy érdemes befektetni egy kis homlokrakodóval felszerelt traktorba és egy kis trágyaszóró gépbe. A tapasztalat az, hogy egy 1-2 hektáros zöldséges kertben lehetséges minden munkát kézzel végezni – jó izomépítő munka a csendes időszakban! Azonban jobb, ha befektetnek néhány egyszerű gépbe, mint hogy elrontsák jó komposztot.

3. Forgatási rendszer – a komposzt halmot legalább egyszer át kell forgatni, de inkább kétszer a kezdeti keverés után. Ez biztosítja az anyagok alapos lebomlását és keveredését.

4. Takarás – a komposzt halmot be kell vonni 20cm vastag szalma réteggel vagy más légáteresztő, de vízta-szító borítással, hogy megakadályozza a kiszáradást vagy túlzott átázást, és hogy biztosítsa a mikrobiális tevékenységet egészen a halom felületéig.

(esCoLA AgrÀriA De mAnresA) (imre TirCzkA)

3fejezet


5. Komposztálást beindító és elősegítő készítmények használata – létezik mindenféle komposztálást beindító oltóanyag a piacon. Egy jól kiegyensúlyozott istállótrágyában jelen van az összes természetes mikrobiális oltóanyag, amire szüksége lesz – költse a pénzt valami másra! A biodinamikus termelők biodinamikus komposztáló készítményeket használnak. Ezek nem komposzt oltóanyagok vagy beindítók, hanem különleges gyógynövény-készítmények, amelyek hatással vannak a komposzt halom anyagcseréjére, és segítenek átalakítani az istállótrágyát stabil humusz anyaggá, amely a gazdaság szükségleteinek megfelel.

Hogyan tárolják az érett komposztot, hogyan alkalmazzák a szántóföldön és dolgozzák be a talajba

A komposztálás kemény munkája után bizto-sítani kell, hogy a kapott komposzt minősége megmaradjon, amíg a talajba kerül. A kom-posztálás egyik előnye, hogy jelentősen csökken a térfogata (mintegy 50%-a a kezdeti friss istál-lótrágyának). Ennek szervezési szempontból az a következménye, hogy ha a komposzt halmot közel tudja elhelyezni a trágya forrásához, akkor jelentős szállítási költségeket tud megspórolni. Az érett komposzt finom, sötét, sűrű szerkezetű, ami megkönnyíti a trágyázó villával vagy lapát-tal történő mozgatását és ugyanilyen könnyű a kiszórása is. Ha néhány hét múlva fogja hasz-nálni a komposztot, biztosítsa, hogy a halmok védve legyenek a szél, az eső és a nap ellen.

A komposzt használata legjobb kora tavasszal vagy ősszel. Gyakran előfordul, hogy szervezési okok-ból a tavaszi alkalmazás nem praktikus a nagyobb területeken, ami az őszi alkalmazást eredményezi. A komposztot egyenletesen kell kiszórni a földre, a növényi maradványok eltávolítása után és a szán-tás vagy őszi munkák megkezdése előtt. A komposzt másik előnye, hogy magas humusztartalma ké-pes szorosan megtartani a tápanyagokat (mindaddig, amíg a komposztot nem hagyjuk megszáradni, vagy túlságosan benedvesedni). Ez azt jelenti, hogy a tápanyagok a talaj felső rétegében tárolódnak télen, készen arra, hogy az aktív talaj mikroorganizmusok és a növények rendelkezésére álljanak tavasszal. Kerülje a komposzt kiterítését nagyon száraz, meleg, szeles vagy nagyon nedves időben, és biztosítsa, hogy a komposztot bedolgozzák a talajba a kiszórás után egy napon belül – így megőrzi a komposzt maximális tápanyag- és mikrobás előnyeit.

A komposztált trágyát a legjobb a talaj felső 15-20cm-es rétegébe bedolgozni, amely biológiailag a legaktívabb zóna a talajban. Ha a trágyát mélyen eltemetik a talajba, ahol az oxigén szint alacsony, akkor kevésbé tudják hasznosítani a növények.

Agro

CuLT

urA


Jó trágyakezelés

Jó trágyakezelés az, ahol a nyers vagy friss szerves anyagot oly módon kezelik, ami maximalizálja a tápanyag megőrzését és minimalizálja a környezeti veszteségeket (és környezetszennyezést). Sajnos az ipari gazdálkodási rendszerek következtében a trágyát már sokat ócsárolták, és teljes kezelési rendsze-reket fejlesztettek ki (pl. hígtrágya rendszerek), amelyek hulladékot csinálnak a trágyából, amit nem lett volna szabad hagyni, hogy ebbe az állapotba jusson. Ha óvatosan kezeli a trágyát, akkor meg-őrizheti a legtöbb tápanyagot a trágyában, és ezeket megfelelő (stabil) formában juttathatja a talajba. Ennek az eredménye, hosszú távon, a talajtermékenység magas szinten való tartása.

Az ökológiai gazdálkodás egész megközelítése különbözik az ipari mezőgazdaság „tápanyagok a zsák-ban” megközelítésétől. A komposztált trágya nem csak tápanyaggal látják el a növényeket, hanem sokkal inkább biztosítja egyszerre a jó talajszerkezetet, a talaj jó vízelvezetését, jó vízmegtartó képes-ségét és a lassú felszívódású tápanyagokat a növények számára a talajból. A veszteségek kockázata jelentősen csökken, így a rendszer bio-hatékonyabb, ami kisebb szennyezési kockázatot jelent még nagyon egyszerű technológiával is.

Zöldtrágyázás

A talaj termékenység harmadik pillére (a vetésforgó és a trágyakezelés után) a zöldtrágyázás. A zöld-trágya lehet lényegében bármilyen növény (beleértve a gyomokat is!), amelyet a termőterületen nö-

(nÚriA CuCh)

A zöldtrágya bedolgozását a talajba a legjobb azelőtt elvégezni, mielőtt a növény magot hoz.

3fejezet


vekedni engedünk, azután levágjuk és beforgatjuk a talajba, hogy nagy mennyiségű szerves anyag kerüljön bele. A zöldtrágya előnyei hasonlók a komposztéhoz (jó talajszerkezet kialakítás, növeli a tápanyag elérhetőséget, stb.), de a biológiai folyamat in situ (eredeti élőhelyen) történik, nem ex-situ (eredeti élőhelyen kívül), mint a komposztálás esetén. Ez különösen akkor hasznos, ha a

zöldtrágyázást a soron következő növény igényei szerint végzi (pl. facélia a sárgarépa termesztés előtt). A zöldtrágya csak a helyszínen következő növényeket látja el tápanyagokkal (a komposzt mozgatható), de a zöldtrágya természetesen költséghatékony, mivel a zöldtrágya növények (növényzet és a gyökerek) elvégzik a munkát.

Amint azt a vetésforgónál tárgyaltuk, a zöldtrá-gya betervezhető a forgóba (pl. mint a „virág” része egy 4-5 éves forgásnak) vagy használható mint „gyűjtő növény”, hogy felszívja a felesleges tápanyagokat a talajból, és átadja megfelelő idő-ben a következő terménynek.

Az egyik legfontosabb feladata a zöldtrágyának, hogy takarja a talajt és védje a talajeróziótól (a természetben a talajok szinte folyamatosan takarva vannak). Van néhány érdekes kombinált rendszer, ahol zöldtrágya sávokat termesztenek a haszonnö-vényi sorok mellett, és talajtakaróként használják (ha levágják), vagy élő mulcsként. Néhány zöld-trágya növényt (pl. kúszó bükköny) el lehet vetni egy sorban a növények közötti utakba, hogy élő talajtakarót szolgáltassanak (2009, Nordell és Nordell).

A zöldtrágya jó kihasználása érdekében nagyon fontos az időzítés az előző és a következő növényhez igazodva, a megfelelő zöldtrágyanövény fajok kiválasztása (a helyi termesztési viszonyok befolyásol-

(Anemone ProJeCTors)

(imre TirCzkA)

(Ch.-A. DesCombes)A gyümölcstermesztésben sokszor használják a takaró növényeket, gyakran mulcsozott vagy felszántott sávokkal kombinálva.


ják ezt), a vágás ideje és a bedolgozás módja. Érdemes többet olvasni a zöldtrágyáról egy olyan rend-szer kifejlesztéséhez, amely megfelel az Ön gazdaságának vagy kertészetének, hogy a lehető legjobban kihasználja ezt a nagyon fontos eszközt a talajtermékenység fenntartásához.

Hivatkozások lAMPKIn nicolas (1990). Organic farming. Farming Press, Ipswich, UK.

nOrDEll Ann, nOrDEll Eric (2009) “Weed the soil, not the crop”. ACRES USA. Vol. 40, No. 6, June. On line: http://organicfarmingworks.com/wp-content/uploads/June09_nordells.pdf

nrAES (1992). On-Farm Com posting Handbook. NRAES (Natural Resource, Agriculture, and Engineering Service). On line: http://compost.css.cornell.edu/onFarmhandbook/onfarm_ToC.html

WISTInGHAUSEn Christian von; SCHEIBE Wolfgang; WISTINGHAUSEN Eckard von; KÖNIG Uli Johannes (2000). The biodynamic spray and compost preparations. Production methods. Biodynamic Agricultural Association, England.

3fejezet

62 |

(mATTheW hAYes)

| 63

Termesztés termesztőberendezésben és vízhasználat

Ez a fejezet bemutatja a növények termesztőberendezésben történő termesztésének alapjait. Ide tartozik az üvegházi, fóliás, hidegágyas, melegágyas, stb. termesztés. A fejezet foglalkozik még a vízhasználat szempontjaival a biozöldség- és gyümölcstermesztésnél. Itt sem áll módunkban részle-tesen megvitatni a technikai lehetőségeket, a célunk inkább az olyan alapvető fogalmak bemutatása, amelyek segítenek, hogy a saját igényeinek megfelelően végezzen kutatást a témában.

Termesztés termesztőberendezésbenA növénytermesztés üvegházakban és fóliasátrak-ban lehetővé teszi a biotermesztőknek, hogy korai vagy késői növényeket termesszenek a szabadföl-di termesztéshez képest. Különösen a közvetlen értékesítési rendszerekben (dobozos értékesítés, boltokban vagy piaci standokon történő értéke-sítés) előnyös a termelők számára az a lehetőség, hogy paradicsomot, uborkát és egyéb növényeket termesszenek az év lehető legnagyobb részében. A kis vegyes kertek is szép jövedelemre tehetnek szert a korai és késői saláták fóliaalagutas és egyéb takarásos termesztésével, meghosszabbítva a sze-zont mesterséges fűtés nélkül.

A melegebb termesztési feltételeken kívül a termesztőberendezések biztosítják a termelő szá-mára a lehetőséget, hogy a növények vízellátását is szabályozzák, ami a gombás betegségek jelentős csökkenését eredményezheti. A közismert fertőzés, a fitoftóra (burgonyavész) a paradicsomnál teljes mértékben kiküszöbölhető az üvegházban pusztán a fűtés használatával. A fóliasátorban a nedvesség

4

(ArJen huese)

A termesztők számára előnyös az a lehetőség, hogy

paradicsomot, uborkát és egyéb növényeket termesszenek az év

lehető legnagyobb részében

4fejezet


felhalmozódása a páralecsapódás miatt a legfon-tosabb befolyásoló tényező a fitoftóra előfordu-lása szempontjából. A paradicsom szabadföldi termesztése Nyugat-Európa északi részén a párás és viszonylag hűvös nyarak miatt szinte lehetetlen, továbbá az egyre agresszívebb fitoftóra törzsek kifejlődése Közép-Európában is egyre nehezebbé teszi a szabadföldi termesztést.

Fűtés

Minden termesztőnek magának kell eldönteni, hogy számára a termesztőberendezések milyen mér-tékű fűtése felel meg a termesztés általános filozófiájának. A fűtés jelentős mennyiségű mesterséges hőt igényel, amely származhat megújuló (pl. faapríték vagy kombinált hő-és villamosenergia-rend-szerek), és nem megújuló forrásból (pl. földgáz vagy olaj). Az ökológiai tanúsítási rendszerek ország-ról országra eltérőek a termesztőberendezésekben történő fűtésre vonatkozóan, úgyhogy feltétlen konzultáljon a helyi tanúsító szervekkel, mielőtt meg nem engedett költséges beruházásokat végezne.

Talajok

A nehezen művelhető talajok bevonhatók a termelésbe a fóliasátrak vagy üvegházak segítségével a „csapadék” szabályozásának lehetősége miatt. A magasabb talajhőmérséklet a termesztőberendezés alatt növeli a talajélet aktivitását, ami a trágya és komposzt aktív lebontása révén a növények számára több elérhető tápanyagot jelent.

Melegebb termesztési feltételeken kívül a termesztőberendezések biztosítják a termelő számára a lehetőséget, hogy a növények vízellátását is szabályozzák, ami a gombás betegségek jelentős csökkenését eredményezheti

hagyományos és modern fűtési rendszerek az üvegházakban.

(Ch.-A. DesCombes)(imre TirCzkA)

| 65Termesztés termesztőberendezésben és vízhasználat

Különböző termesztőberendezések

Számos termesztőberendezés létezik, a nagy üvegházaktól az alacsony alagutakig, a hagyományos búrákig, vagy hidegágyakig. Megpróbáljuk bemutatni a különböző lehetőségek általános jellemzőit. Önnek kell eldönteni, hogy milyen típusú szerkezet felel meg az igényeinek a pénzügyi lehetősége-ket, a piacot, a jövőbeni terveit, a saját filozófiáját és a munkaerő kapacitást figyelembe véve.

ÜvegházakAz üvegházak ideálisak, ha a termelő kora tavasz-szal szeretné kezdeni a termesztést és késő ősszel szeretné befejezni a betakarítást. Az üvegházak szellőző ablakokkal vannak felszerelve a gerinc alatt, ami megkönnyíti a meleg levegő távozá-sát. Minél magasabb az üvegház, annál egyen-letesebben tudja tartani a belső hőmérsékletet a nagyobb levegőmennyiség miatt. Amikor nyá-ron az üvegház túlságosan felmelegszik, a teteje leborítható egy fehér takaróval, hogy csökkentse a napsugárzás intenzitását. Az üvegházakat költ-séges beszerezni és felállítani, és legtöbbször túl nagy tőkét jelent az induláskor.

Venlo-típusú üvegházak

Sok különböző típusú és formájú üvegházat fejlesztettek ki az évek során a különböző országokban, de a legtöbb már eltűnt a piacról. A fő rendszer, amelyet ma széles körben használnak, az a Venlo-típusú üvegház. Ezt az üvegházat eredetileg Venlo város közelében fejlesztették ki Hollandiában. A fő előnye az ilyen üvegháznak a blokkrendszerű felépítése: a Venlo üvegház minden egyes eleme szabványosított. Ezeket az üvegházakat könnyen fel lehet állítani, lebontani és újra felállítani egy másik helyen. Két kis Venlo kombinálásával egy nagyot kaphatunk, és hatalmas a kereslet a használt Venlo üvegházak iránt. Számos arra szakosodott cég van Hollandiában és más európai országokban, amelyek Venlo üvegházakat bontanak le és építenek újjá szerte Európában.

A Venlo üvegházak standard szélességű közökből állnak, amelyek általában 3,20 méter fesztávúak. A Venlo házak tetszőleges szélességben állíthatók fel újabb 3,2 méter széles részek hozzáépítésével. Hosszirányban 3 méteres szakaszokból áll, és bármennyi 3 méteres szakasz hozzáadásával bővíthető. A Venlo üvegházak magassága nőtt az elmúlt négy évtizedben a kezdeti 2,10 méter vápamagasságról 3,60 méter magasságra, vagy mostanában még magasabbra. A magasság növelése több levegő meny-

(Ch.-A.DesCombes)

Amikor az üvegház túlságosan felmelegszik nyáron, a teteje leborítható egy fehér takaróval, hogy csökkentsük a napsugárzás intenzitását. Az üvegházakat költséges beszerezni és felállítani, és túl nagy tőkét igényel a legtöbb induló termelőtől.

4fejezet


nyiséget jelent, ami csökkenti a hőmérséklet-különbséget a nappal és az éjszaka között, ezen kívül kevesebb problémát okoz a nedvesség fel-halmozódása. Az üvegházak a legjobb termesz-tési környezetet biztosítják a legtöbb növény számára.

Fóliaalagutak A fóliaalagutak a legkülönbözőbb formájú és méretű típusban kaphatók, az egyszerű spanyol ala-gutaktól (nem- vagy félig állandó), amelyek beszerezhetők kevesebb, mint 10€-ért négyzetméte-renként, a magas, gerincszellőzővel felszerelt fóliasátrakig, amelyek25€ és 35€ közötti áron kaphatók négyzetméterenként. Egy alap, állan-dóra telepített alagútnak a szellőzése a végeinél lévő ajtókon át oldható meg, vagy az egyik olda-lán keresztül, amely feltekerhető.

(DAAm, CATALoniA) (imre TirCzkA)

Az üvegházak a legjobb termesztési környezetet biztosítják a legtöbb növény számára


Spanyol alagutak

A spanyol alagutak egyszerű, félig állandó szerkezetek, amelyeket viszonylag könnyen lehet mozgatni és ezért be lehet vonni a vetésforgóba. Hátránya a korlátozott magasság és az, hogy a bordák csak a földbe vannak csavarva, nem pedig betonozva, ezért erős szélben a fóliát el kell távolítani, nehogy az egész szerkezetet elfújja a szél. A spanyol alagutak egyik előnye a melegebb éghajlaton, hogy a fólia nincs beásva a földbe, így könnyen fel lehet tekerni a szellőztetés érdekében.

Attól függően, hogy milyenek a nemzeti és helyi tervezési szabályok az országban, előnyös lehet a spanyol típusú félig állandó szerkezetek felállítása az állandó szerkezetekkel szemben. A spanyol típusú alagutakhoz gyakran nem kell építési engedély a mezőgazdasági felhasználásban, de feltétlen konzultáljon a helyi hatóságokkal vagy forduljon a helyi kertészeti tanácsadókhoz.

Itt van néhány hasznos honlap nemzetközileg működő vállalkozásokról: ■ Rovero: www.rovero.nl ■ Fillclair: www.filclair.com ■ Haygrove: www.haygrove.co.uk

Külső takarások és belső fóliákA késő őszi, téli és tavaszi hajtatáskor a növényház hőtartó képessége nagyban javítható különböző belső takarások alkalmazásával. Olcsó és gyakorlatias módszer, ha készítünk egy könnyű tartókeretet 60-80 cm magasságra a talajfelszíntől, ami megtartja a fátyolfóliát vagy akár egy közepes műanyag fóliát is. Ez a belső takarás sokféle zöldségnél használható és könnyedén eltávolítható és visszarakható a napi időjárástól füg-gően. Napsütéses téli és tavaszi napokon a belső takarást távo-lítsuk el, hogy jobb legyen a növények szellőzése és a fény el-jusson a sötét talajig. Késő délután, amikor a Nap veszít erejéből, pedig helyezzük vissza a takarást, hogy csap-dába fogjuk a talajban felhalmozódott mele-get, ami sugárzó hő-ként adódik vissza az

(Ch.-A.DesCombes)

(Ch.-A.DesCombes)

A belső takarás és a kültéri fóliák jelentősen kibővíthetik a termesztési időszakot.

4fejezet


éjszaka során. Zöldségnövények széles skálája termeszthető szezonon kívül ezzel a módszerrel. Fon-tos, hogy mindig meggyőződjünk arról, hogy a takaró anyag és a termesztett növény levelei nem ér-nek össze, ez tönkretenné a növényt. A szabadföldön alkalmazott fóliák hasonló módon működnek.

HidegágyakA hideg ágyak az üvegházak és a fóliasátrak elő-dei. A hideg ágyakat olcsón lehet megvásárolni, és lehetővé teszik a termelőnek, hogy korábban kezdje a termesztési időszakot, valamint palán-ták nevelésére is alkalmasak. Az egyszerűségük miatt (a védő fedél részben vagy egészben el-távolítható), nagyon alkalmasak arra, hogy a palántákat edzék bennük tavasszal. Másrészt szükség van a gazda folyamatos figyelmére a szellőztetés tekintetében, mert viszonylag kis levegőmennyiséget tartalmaznak, amely nagyon gyorsan felmelegszik napsütésben. Annak érdekében, hogy megvédjük a növényeket az éjszakai fagyok ellen, a hidegágyakat le lehet borítani szigetelő takaróval éjszakára. A múltban több ezer hektáron hidegágyakat használtak nö-vénytermesztésre Hollandiában és Angliában. De ezek a termelők folyamatosan átálltak a modern üvegházakra, ahol a növények gondozása és a klíma szabályozása is sokkal könnyebb.

MelegágyakTavasszal általában van elegendő fény a növények növekedéséhez. Még ha a levegő a növény körül fel is melegszik egy üvegházban vagy alagútban, akkor is eltarthat egy ideig, amíg a talaj hőmérséklete jelen-tősen növekszik. A talaj felmelegítése tehát hatékony módszer a korábbi növényfejlődés beindításához a szezonban. A talajt lehet természetes módon melegíteni a rothadó szerves anyagok, mint például a lótrágya által termelt hővel. Alternatív módon, a talaj hőmérséklete növelhető meleg vizes csövek vagy elektromos talajmelegítő kábelek segítségével.

A magvak csíráztatása és palánták nevelése különösen előnyös a melegágyban. Az egyenlő hőeloszlást az ágyban úgy lehet elérni, ha a forró vizes csöveket vagy elektromos talajmelegítő kábeleket egy homokkal borított padon helyezzük el. Magas talajhőmérséklet szükséges az uborka, dinnye, padlizsán és paprika termesztéséhez. Hol-landiában és máshol is, ezeket évtizedek óta

(mATTheW hAYes)

A talaj felmelegítése tehát hatékony módszer a korábbi növényfejlődés beindításához a szezonban


üvegházakban ásott természetes melegágyakban termesztik. Ásnak egy árkot, amit megtöltenek szalma és trágya keverékével és végül beborítják egy vékony réteg földdel. Néhány napon belül a talaj hőmérséklete 10°C-ról 20°C-ra emelkedik, ami lehetővé teszi, hogy ezeket a növényeket üvegházba ültessék márciustól kezdve. További előnyként a talajban keletkező meleg is felszáll, és segíti növelni a levegő hőmérsékletét, ami így még jobb növekedést eredményez.

Ábra: Újonnan épült hidegágy általános szerkezete.

A gödöllői Szent István Egyetem biokertészeti tanüzemében (Babatvölgy) hibrid melegágy rendszert fej-lesztettek ki a helyi tapasztalatok alapján. Évek óta használják a rendszert hőtermelésre a palánták számára télen és kora tavasszal. A melegágy előkészítése január végén kezdődik. A vetések február második hetében indulnak, amikor még a külső hőmérséklet könnyen lecsökken 0°C alá éjszaka, de a kettős fóliatakaró alatt a melegágy hőmérséklete 5°C felett marad éjjel is. Az alagutakat napsütéses időben szellőztetni kell a túlmelegedés ellen, mert az a növények felnyurgulását eredményezheti, amikor kint még fagyok vannak.

Melegágyak előkészítése

1. Két párhuzamos melegágy keretet állítunk fel (12m hosszú x 1,3m széles x 0,8m magas) egy duplafalú fóliasátorban. A keretek akácfából (keményfából) készülnek, hogy jobban ellenáll-janak a korhadásnak.

2. A kereteket ezután megtöltjük 80-90cm vas-tag friss lótrágya és szalma keverékkel. A friss trágyát jól letapossuk és bőségesen beöntözzük, hogy megfelelő nedvességet biztosítsanak a mikrobiális felmelegedésnek.

(imre TirCzkA)

1

(imre TirCzkA)

2

hátsó fal (észak)

elülső fal (dél)

FÖLD

4fejezet


3. A megtöltött kereteket ezután lefedjük geotextíliával, hogy szigeteljük, majd hagyjuk, hogy elkezdődjön a lebomlás és felmelegedés.

4. 10-14 nap után a melegágy magassága 10-20 cm-rel csökken (a bomlás és a természetes tö-mörödés miatt). A melegágy tetejét elsimítjuk egy trágyázó villával, majd beborítjuk 20 cm vastagon szitált komposzttal (mi 2 éves kom-posztált trágyát használunk, ami az előző évek-ben a melegágyban volt). Ezt a szitált komposz-tot egyenletesen elgereblyézzük és így egy asztalt kapunk a palántanevelő tálcáknak, amikbe ma-gokat vetünk és palántákat tűzdelünk.

Az érett komposzt biofilterként működik, el-nyeli a felesleges ammóniát az alatta lévő me-legágyból, és egy gereblyézhető, sík felületet biztosít, ahova a vetőmag tálcák elhelyezhetők. Néhány hét után a melegágy teteje még jobban összeesik, mivel az aktív trágya tovább bomlik, ezért újra ki kell egyengetni. 10 év tapasztalata alapján a melegágyra helyezett palántákat soha nem vesztették el a hideg miatt. Figyelni kell a hőmérséklet szabályozására, mert a palánták könnyen felnyurgulnak gyenge fényviszonyok mellett. A melegágy meglehetősen párás környezetet hoz létre, de a fiatal palánták gyors növekedése miatt még nem tapasztaltunk palántapusztulást, de biztosítani kell a szellőztetést a fóliasátor végein lévő ajtók megnyitásával. A rendszer megbízható és rendkívül energiatakarékos, mert fűtést biztosít egészen március végéig. Hátránya a fűtőmatracokkal vagy a gázfűtéssel szemben, hogy a hőmérséklet a melegágyban nem szabályozható termosztáttal. A hőmérsékletet nem lehet pontosan beállítani, így a rendszer kicsit hevenyészett, de jól működik anélkül, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal fűtenénk.

Vízellátó és öntöző rendszerek a termesztőberendezésekbenAzon túl, hogy növénytermesztést lehet korábban kezdeni az évben vagy később befejezni, a termesztőberendezésben történő termesztés egyik legfontosabb előnye, hogy képesek vagyunk irányíta-ni az „esőt” a szabadföldi termesztéssel ellentétben. A megfelelő mennyiségű víz biztosítása a megfelelő időben döntő fontosságú a sikeres termesztéshez. A tápanyag biztosítása a növény számára és a növény egészsége függ attól, hogy milyen típusú öntözőrendszert alkalmazunk. Az öntözés hatással van a mine-

(imre TirCzkA)

3

(imre TirCzkA)

4


ralizációra a talajban, a növény gyökérzetének fej-lődésére és a levegő páratartalmára az üvegházban vagy fóliában. A levegő relatív páratartalma, amely legalább részben függ az öntözési rendszertől, nagy hatással van a gombás betegségek jelenlétére és aktivitására, valamint a kártevők és a hasznos rovar populációk növekedésére. A levegő páratartalma is módosítja a növények növekedésének sebességét, valamint a növény térbeli és szerkezeti fejlődését.

Általánosságban három különböző módon lehet öntözni a növényeket üvegházban vagy fóliaalagútban:

1. Árasztásos öntözés

Az árasztásos öntözés során átme-netileg elárasztják az üvegházat. Ez nem a leghatékonyabb öntözési módszer, de olcsó és nem igényel sok technikát. Egyrészről kevesebb víz vész el a párolgás miatt, mint a permetező öntözésnél, másrészről viszont több víz folyik el az üveg-ház széleinél.

2. Csepegtető öntözés

A csepegtető öntözést tartják a leginkább vízta-karékos öntözési módszernek. A vizet a növény gyökérzónájának közelébe lassú csöpögtetéssel jut-tatják ki. Ha a rendszer megfelelően van telepítve, alig van vízveszteség a párolgás vagy elfolyás mi-att. Perforált csöveket fektetnek a zöldségágyások tetejére, amelyekben beépített nyomásszabályozók szabályozzák a víz mennyiségét óránként. Ez lehe-tővé teszi az egyenletes öntözést mind a csepegtető cső elején (ahol a víz nyomása még magas), mind a végén, ahol a nyomás sokkal alacsonyabb lehet.

A termesztőberendezésben történő termesztés egyik legfontosabb előnye, hogy képesek vagyunk

irányítani az „esőt”

(Ch.-A. DesCombes)

A csepegtető öntözést tartják a leginkább víztakarékos öntözési

módszernek

(AgusTinA nAvALón)

Árasztásos öntözés, a hagyományos módszer.

4fejezet


A csepegtető öntözés alkalmazásánál nagyon fontos tudni, hogyan szivárog be a víz a talajba. A ho-mokos talajban a víz egy szűk, kúp alakú formában szivárog a talajba. Agyagos talajban a víz minden csöpögőből szélesebb területen terjed el. Amikor például uborkát termesztenek egymástól mintegy 1,60 méter távolságra lévő sorokban, egy vagy két csepegtető a sorban nem lesz elegendő ahhoz, hogy kiterjedt gyökérzet fejlődjön ki. Könnyű talajokon ezért ésszerű ezt kombinálni egy esőztető rendszerrel, amely lefedi a teljes felületet.

Az uborka rendkívül érzékeny az éghajlati viszonyok változására, ezért jól fejlett gyökérzetre van szüksége. Továbbá ésszerű leszedni a fiatal termést kezdetben, ami lehetővé teszi, hogy a növény valamennyi energiáját közvetlenül egy kiterjedt gyökérzet kialakítására fordítsa.

A többi öntözési formához képest további hátránya a csepegtető öntözésnek a magasabb beruházási költség, mivel több cső és szerelvény szükséges a kiépítéséhez. Az ágyások tetején lévő csövek kényel-metlenek lehetnek, mivel ezek gyakran útban vannak a talajművelés, vetés, palántázás és az azt követő ápolási munkák közben, mint a gyomlálás és kapálás.

3. Esőztető öntözés

A földfeletti esőztető öntözés messze a legegyszerűbb módszer. A víz az alagút vagy üvegház tetejére függesztett szórófejekből folyik. A szórófejek ködöt szórnak, amely mindent betakar az alagútban.

Az esőztető öntözés néhány hátránya: víz vész kárba, mert nemcsak az ágyakra és a növényekre hull, hanem az üvegházakban lévő utakra vala-mint munkaterületekre is; levél károsodás gyak-rabban fordul elő a lombozaton képződő cseppek miatt, és sok növény szívesebben veszi az öntözést a gyökér szinten, mint közvetlenül a növényen.

A földfeletti esőztető öntözés messze a legegyszerűbb módszer

(AgroCuLTurA)

A szórófejek lehetővé teszik, hogy a víz eljusson az üvegház egész területére.


Szabadföldi öntözés

rendelkezésre álló vízAz öntözőrendszerek tervezését és a víz kijuttatását egy növény számára mindig a talajban rendel-kezésre álló víz vizsgálatára kell alapozni. Ha van elegendő víz a talajban, az öntözővíz alkalmazása káros hatással lehet a termésre és növelheti a talajvízbe mosódó nitrogén és kálium mennyiségét. A felesleges öntözés növelheti a felületi eróziót is.

Meg lehet becsülni a rendelkezésre álló víz mennyiségét egy adott talajban. A talajban lévő víz meny-nyisége függ a talaj típusától: a homokos talaj nem képes annyi vizet tartani, mint a kötöttebb talaj – lásd az 1. táblázatot. Egyéb tényezők közé tartozik a talaj szerkezete, valamint a talaj szerves anyag tartalma.

Telítettség

A talaj vízzel telített, ha nem marad-tak levegővel teli pórusok a talajban. Ez a helyzet ahhoz hasonlítható, mint amikor egy szivacsot vízbe mártanak. Ez az állapot hosszú ideig tartó eső vagy öntözés után fordulhat elő.

Szántóföldi vízkapacitás

Néhány nappal az után, hogy az eső elállt és minden gravitációs víz lefolyt a talajvízbe, a talaj elérte a szántóföldi vízkapacitását. Ez egy olyan állapot, amikor sok víz áll a növények ren-delkezésére, de vannak nagyobb pó-rusok, amelyek víz helyett levegővel vannak tele. Ezt az állapotot ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor a szi-vacsot kivesszük a vödörből és hagy-juk az összes vizet szabadon kicsöpög-ni belőle anélkül, hogy kifacsarnánk.

1. táblázat: A főbb talajszerkezeti csoportok víztartó képessége (mm/cm talajmélység). Az adatok átlag értékek és változhatnak a szerkezeti és szerves anyag eltérések alapján.

Szerkezet Vízkapa-citás

Hervadás-pont

Elérhető víz

Durva homok 0.6 0.2 0.4

Finom homok 1.0 0.4 0.6

Vályogos homok 1.4 0.6 0.8

Homokos vályog 2.0 0.8 1.2

Laza homokos agyagos vályog 2.3 1.0 1.3

Vályog 2.7 1.2 1.5

Homokos agyagos vályog 2.8 1.3 1.5

Agyagos vályog 3.2 1.4 1.8

Agyag 4.0 2.5 1.5

4fejezet


Hervadáspont

A hervadáspontot akkor éri el a talaj, ha hetekig vagy hónapokig nem esik az eső vagy nincs öntö-zés, és a növények az összes rendelkezésre álló vizet felhasználták vagy a víz elpárolgott. Nem áll több víz a növények rendelkezésére. Ezt az állapotot ah-hoz lehet hasonlítani, mint amikor minden vizet kifacsartunk a szivacsból, és akármilyen keményen szorítjuk, semmi több nem jön ki. Annak ellenére, hogy a szivacs nem feltétlenül lesz teljesen száraz, nem áll több víz a növények rendelkezésre. A ma-radék vizet, amely nem áll a növények rendelkezés-re, higroszkópos nedvességnek nevezzük.

Rendelkezésre álló víz

A szántóföldi vízkapacitás és hervadáspont közötti különbség az úgynevezett „rendelkezésre álló víz.” Ez az összes víz, amelyet a növények felhasználhatnak, vagy amely elpárolog, ha a talajt nem borítja növényzet.

Vízháztartás

Termelőként ki tudja számítani hány napig nőhet a termés anélkül, hogy szüksége lenne öntözésre. Ehhez készíthet egy „vízmérleget”, amelyben kiszámolja a víz-nyereségeket és veszteségeket egy adott időszakra. Ennek a mértékegysége az öntözéstudományban egyszerűen mm, ami egyenlő a liter per négyzetméterrel (l/m2). Ha a csapadékmérő azt jelzi, hogy esett 10mm csapadék, ez azt jelenti, hogy minden egyes négyzetméter kapott 10 liter vizet. A rendelkezésre álló víz függ a talaj mélységétől – ha csak 10cm a talaj egy tiszta gránit kőzeten, nyilvánvalóan kevesebb víz áll rendelkezésre, mint, ha 2méter talaj lenne egy áthatolhatatlan réteg fölött. Az 1. táblázat utolsó oszlopából kiolvashatja, mennyi a rendelkezésre álló víz a talaj minden centiméterére.

Evapotranspiráció

Az evapotranspiráció a párolgás (a víz a talajból egyenesen a levegőbe jut) és párologtatás (a növény vízfelvétele és a leveleken keresztül történő vízvesztés) kombinált vízvesztesége. Az evapotranspiráció mennyisége naponta 0 és 3mm a legtöbb helyen az Egyesült Királyságban és Európában. Az evapotranspiráció mennyiségét pontosan ki lehet számítani az Egyesült Királyságbeli Cranfield Egyetem ingyenes számítógépes programjának segítségével, amely letölthető az alábbi helyről:

www.cranfield.ac.uk/sas/naturalresources/research/projects/dailyet.html

Forrás: Australian Dept of Agriculture bulletin 462, 1960

Hervadáspont

Nem áll több víz a növények

rendelkezésére.

szántóföldi vízkapacitás

Növények növekedéséhez rendelkezésre

álló víz.

telítettség

Minden pórus tele van vízzel.

A gravitációs víz elfolyt.


Amikor futtatja a programot a számítógépén, meg kell adnia a minimális és maximális hőmér-sékletet, a szélmozgást (szélsebesség x 24 óra) és a relatív páratartalmat. A program kiszámítja az evapotranspiráció miatti vízveszteséget mm/nap egységben.

Nézze meg a következő példát (2. táblázat): evapotranspiráció vályogos homok esetén, ahol a talaj-mélység 70 cm. A talaj szántóföldi vízkapacitással rendelkezik április 30-án.

Eső és öntözés hiányában, a talajban a fenti példa alapján csak 20 liter víz marad négyzetméterenként május 20-ra, amikor már érdemes elkezdeni aggódni. Nem szabad megvárni, hogy elérje a hervadáspontot, mert ez már kárt okoz a növényeknek. Általában akkor kell kezdeni az öntözést, amikor a rendelkezésre álló víz mennyisége le-csökken a kezdeti összes rendelkezésre álló víz egyharmadára, ebben a példá-ban körülbelül 18 mm-re, ami itt kb. május 21-én történik.

Mennyi vizet használjunk?

Amikor öntözünk, megpróbáljuk a talajban visszaállítani a szántóföldi vízkapacitást, hogy ne kelljen gyakran szerelgetni az öntözőberendezésün-ket. A szántóföldi vízkapacitáson túl kiöntözött víz elvész, mivel ez egye-nesen a talajvízbe folyik – és értékes tápanyagokat visz magával.

A fenti példánkban legfeljebb 40 mm vizet öntöznénk ki május 22-én, hogy a talajban visszaálljon az 56 l/m2 rendelkezésre álló víz.

Beszivárgási kapacitás

Egyes talajok sok vizet nyelnek el rövid idő alatt: különösen a homokos talajok nyitott szerkezetűek és nagy mennyiségű nedvességet képesek befogadni. Azonban az agyagos talajoknak nagyon korláto-

2. táblázat: Evapotranspiráció miatti vízveszteség példája

Dátum Evapotranspiráció Csa-padék Öntözés

Rendel-kezésre álló víz

Április 30. 56

Május 1. 2 54

Május 2. 2 52

Május 3. 2 50

Május 4. 2 4 52

Május 5. 2 50

stb.

Május 20 2 20

Május 21. 2 18

Május 22. 2 40 56

stb.

4fejezet


zott a beszivárgási kapacitása, ezért ezeket egyszerre csak kis mennyiségű vízzel lehet ellátni. A külön-böző szintű beszivárgási kapacitásokat a 3. táblázat foglalja össze:

Mint a fenti táblázatban látható, a példánkban lévő talajt el lehet látni 40mm vízzel körülbelül két óra alatt. Használhatunk viszonylag nagy kapacitású locsolófejeket. Azonban, ha agyagos vályoggal van dolgunk, vagy akár agyagtalajjal, az öntözésnek sok-kal lassabbnak kell lenni. Különböző öntözési for-mák szükségesek ilyen körülmények között.

Különböző típusú öntözőrendszerekNagy vonalakban három öntözési rendszer van: szórófejes, dobos és csepegtető szalagos rendszer.

Szórófejes rendszerek

A szórófejeket fémcsövekhez csatoljuk, ame-lyeket a szántóföldön oda lehet helyezni, ahol a vízre szükség van. A csövek általában alumí-niumból készülnek és szabvány hosszúságúak, általában 6 méteresek. A csövek egymáshoz kapcsolhatók, így egy egybefüggő rendszert kapunk, amely nagy mennyiségű vizet szór ki rövid idő alatt. A szórófejek hatótávolsága körülbelül 14 méter átmérőjű kör, így egyszerre 10-12 ágyást képesek öntözni. Mivel a szórófejek a vizet körben szórják, a termelőnek meg kell győződnie arról, hogy megfelelő legyen a szórófejek átfedése a folyamatos és egyenletes öntözővíz eloszláshoz. A szórófejeket kevesebb, mint az öntözési kör átmérőjének fele átfedésbe szokták tenni, így ha a szórás-kép átmérője 14 méter, akkor 6 méter távolságra kell őket elhelyezni, amely egybeesik az alumínium csövek szabványos hosszával.

ElőnyÖK: HáTrányOK: ■ viszonylag nagy területet lehet öntözni rövid idő alatt,

■ igen kedvező az ára, használt rendszerek széles körben kaphatók,

■ tartós rendszer, kevés karbantartást igényel.

■ nem túl takarékos a vízzel, nagy a párolgás, ■ elég nagy munka a csöveket mozgatni az egyik helyről a másikra,

■ a talaj tömörödését és erózióját okozhatja, ha nem megfelelően telepítik és használják.

3. táblázat: Különböző talajok beszivárgási kapacitása

Talaj típus Infiltrációs (beszivárgási) ráta (mm/óra)

homok 30-ig

homokos vályog 20 – 30

vályog 10 – 20

agyagos vályog 5 – 10

agyag 1 – 5

(ALuPus)


Mikro-szórófejes öntözőrendszerek

A hagyományos szórófejes öntözőrendszer va-riációja, amely kisebb, mikro-szórófejekből áll. Ezek a rendszerek nagyfokú rugalmasságot kínálnak a kisebb víznyomást és a szórófejek öntöző sugarát tekintve (általában 1,0 m-től 4,0 m sugárig). Kiválaszthatja a növényekhez legalkalmasabb szórófejeket, figyelembe véve a rendelkezésre álló víznyomást, az ágyások vagy sorok közötti távolságot, a növényfajt, stb.

Fontos megbízható beszállítókat találni, mivel a mikro-öntözőrendszerek minősége változó. A legjobb, ha olyan termelőhöz fordul tanácsért, aki már jó tapasztalatot szerzett egy adott rendszerről, kerülje az olcsó utánzatokat! Sok információ szerezhető be az öntözőberendezések kereskedelmi weboldalairól (pl. www.irrigationglobal.com).

ElőnyÖK: HáTrányOK: ■ nagyon rugalmas rendszer, amelyet a növények vízigényéhez lehet igazítani,

■ pontos és egyenletes vízeloszlás, ■ talajtömörítő hatása kicsi, ■ a rendszert lehet úgy tervezni, hogy megfeleljen az adott ágyások rendszerének és a vetésforgó-nak, valamint viszonylag könnyen bővíthető.

■ ezek a rendszerek nem praktikusak a nagyobb területeken (1-2 ha), mivel több csövezésre van szükség, mint a hagyományos szórófejes rend-szereknél (bár a csövek kisebbek és könnyebb őket mozgatni),

■ a beruházási költségek nem alacsonyak, de még mindig elfogadhatók más rendszerekhez képest,

■ viszonylag nagy párolgási veszteség léphet fel (az öntözés időzítése segíthet ebben).

Öntöződob

Az öntöződobok népszerűek a nagyüzemi zöldségtermesztésben, mivel sokkal kevesebb munkát igé-nyel a használatuk, mint a fémcsöves szórófejes rendszereké. Az öntöződob rendszer egy nagy tekercs polietilén tömlőből áll. A PE-cső végén van egy nagy szórófej („ágyú”), amely fel van szerelve egy kis kocsira. Amikor a termelő szeretne öntözni egy területet, elhelyezi a dobot a terület egyik végén, és a traktorral áthúzza a kis kocsit a szórófejjel a terület másik végébe, ezáltal letekeri a PE-csövet a dobról. A termelő ezután bekapcsolja a szivattyút, és a kocsi az ágyúval automatikusan visszahúzódik a dobhoz, nagyon lassan, miközben az ágyú nagy mennyiségű öntözővizet szór ki egy széles területre.

(AnTon Croos)

(imre TirCzkA)

4fejezet


Amikor a dob feltekerte a teljes PE-csövet, a kocsi az ágyúval visszatér a dobhoz és az egész rend-szer, beleértve a szivattyút, automatikusan kikapcsol. Az öntöző ágyú kifinomultabb (bár drágább) változata a konzolos öntöződob, amelyen finomabb szórófejek vannak csatlakoztatva egy sorban egy konzolra, amely ugyanúgy visszahúzódik a dobhoz, mint a szórófej ágyú. Az öntöző konzolok a finomabb permet miatt kisebb valószínűséggel okoznak kárt a talajban vagy a növényben, de a legna-gyobb hátránya az ára, illetve az, hogy csak szabályos téglalap alakú területen használható.

ElőnyÖK: HáTrányOK: ■ könnyen kezelhető egy traktor segítségével, alig van szükség kézi munkára,

■ nagy területeket lehet öntözni rövid idő alatt, ■ nem zavar más tevékenységeket (kapálást, stb.).

■ költséges lehet a beszerzése, ■ traktor szükséges a mozgatásához, ■ nagy mennyiségű vizet juttat ki rövid idő alatt, nem alkalmas agyagos talajokhoz,

■ nagy teljesítményű szivattyú szükséges, ■ a talaj tömörödését vagy erózióját okozhatja, ha nem megfelelően tervezték, vagy használják.

Az öntöződobok népszerűek a nagyüzemi zöldségtermesztésben, mivel sokkal kevesebb munkát igényel a használatuk, mint a fémcsöves szórófejes rendszereké

(imre TirCzkA)


Csepegtető szalag

A csepegtető szalag sokkal hatékonyabban hasz-nálja a vizet, mint a szórófejes rendszerek. A vé-kony polietilén csepegtető szalagot a növény mellé fektetik, így biztosítja az öntözővíz kijuttatását cseppenként oda, ahol arra szükség van, közel a növények gyökereihez. A víz a csepegtető szalagból speciálisan tervezett nyomás által szabályozott lyukakon keresztül csepeg, ami azt eredményezi, hogy a vízforráshoz közeli növények pontosan any-nyi vizet kapnak, mint szalag végénél lévő a növények, mert a víz egyenlően oszlik el.

A csepegtető szalag hátránya, hogy az ágyáson kifektetve zavarhatja a gyomirtást. Nem lehet hasz-nálni a traktoros kapálógépet, és még a kézi kapálás is nehezebb, mert a kapa könnyen beleakad a szalagba.

A csepegtető szalag ideális évelő növényeknél, különösen, ha mulcs alá van fektetve, vagy el van temetve a talajba.

ElőnyÖK: HáTrányOK: ■ hatékony vízfelhasználás, ■ kis szivattyú szükséges, ■ könnyen lehet bővíteni, ahogy a termelő bővíti a művelt terület nagyságát,

■ ideális az évelő növények számára, mint például a bogyós gyümölcsök és dísznövények.

■ néhány szalag típus nem elég tartós, ■ nagy területeken meglehetősen drága telepíte-ni, mert sok szalagra van szükség, általában egy szalagra növénysoronként,

■ a csepegtető szalag zavarhatja a gyomirtási mű-veleteket.

„Lyukas” csöves és membrános csőrendszereket is kifejlesztettek, különösen a szárazabb körülmények közötti felhasználásra. Ezeket a rendszereket is a talaj felszíne alá helyezik el olyan mélységben, amely már nem zavarja a talaj művelését. A csövek folyamatosan bocsátanak ki vizet a teljes hosszukban, így a talaj nedves lesz a felszín alatt és csökken a víz elpárolgása a talaj felszínén. Kevés tapasztalattal rendelkezünk az ilyen rendszerekről Európában, és egyes növények átültetéskor vagy vetéskor felülről is igénylik a vizet.

A csepegtető szalag ideális évelő növényeknél

(CLAuDeTTe FormAnTin) (CLAuDeTTe FormAnTin)

4fejezet


A szivattyú kapacitása és nyomása

Amikor az öntözőrendszert tervezi, fontos, hogy a szivattyú kapacitása és nyomása megfeleljen a víz-szállítási módszernek. Az öntöződob rendszerhez olyan szivattyú kell, amely képes nagy mennyiségű vizet nagy nyomáson szállítani, míg a csepegtető szalagos rendszerhez egy sokkal kisebb szivattyúra van szükség, nem kell nagynyomású. Néhány csepegtető szalagos rendszert még napelemes elektro-mos szivattyúval is lehet üzemeltetni, ami teljesen feleslegessé teszi a fosszilis üzemanyagokat vagy a hálózati áramot. Sokféle szivattyút lehet beszerezni. A legjobb, ha konzultál egy jobb forgalmazóval, hogy melyik szivattyú felel meg a legjobban az igényeinek. A szivattyú típusa nagyban függ a vízellá-tás formájától. Javasoljuk, hogy az anyagi lehetőséginek megfelelő, lehető legjobb minőségű szivaty-tyút szerezze be, mivel ez sokkal megbízhatóbb lesz és megkíméli a meghibásodások okozta stressztől az öntözési szezonban. Ha a tevékenysége nagyon függ az öntözőrendszertől, talán még érdemes egy tartalék szivattyút is kéznél tartani a meghibásodások esetére, ami így lehetővé teszi a karbantartást és javítást az öntözés szüneteltetése nélkül.

Vízellátás

Ha azt tervezi, hogy öntözést alkalmaz (ami szinte elengedhetetlen a kereskedelmi mennyiségű biozöldség termesztéshez), akkor meg kell oldania a vízellátást. A vízellátás származhat hálózatból, de a valóságban ez általában túl drága ahhoz, hogy gazdaságos legyen. Más források közé tartoznak a talajvíz kutak (ásott kutak), artézi kutak (amelyeket mélyen kell lefúrni a talajvíz alá, a földalatti víztartó rétegekbe) és nyílt vízforrások (pl. tavak vagy tározók).

Különböző tervezéssel és engedélyezéssel kapcsolatos kérdések merülnek fel a vízforrások haszná-latával kapcsolatban, ellenőrizze az országa előírásait (más termelők is adhatnak tájékoztatást erről, vagy kérdezze meg a helyi önkormányzatnál, milyen szabályok vonatkoznak a területre). Általában szabadon használhatja a talajvizet (pl. ásott kutat), de az artézi kutaknál, vagy a folyó vagy tó vizének használatakor, szükség lesz vízkivételi engedélyre.

Ha azt tervezi, hogy új kutat fúrat, fontos elő-ször meghatározni a vízigényt, ami a termesztési terület nagyságától és a termesztendő növények-től függ, valamint a helyi átlagos csapadékmeny-nyiségtől. Előfordulhat, hogy olcsóbb fúrni több sekély mélységű kutat, mint egy mélyet, de azt is meg kell fontolni, hogyan fogja többek között a szivattyúkat árammal ellátni. A kútfú-ratás drága dolog és mindig jár némi kockázat-tal. A fúrás előtt győződjön meg arról, teljesen egyértelmű-e, milyen költségei lesznek, ha nem

(Ch.-A.DesCombes)


találnak vizet. Érdemes szerződést kötni a kút-fúróval a fúrás megkezdése előtt, hogy biztos legyen, mindenki számára egyértelműek a koc-kázatok, és hogy ki milyen költségeket fedez.

Fenntartható vízgazdálkodás

Sajnos a biozöldségek termesztése vízigényes feladat. Ha szeretné biztosítani a jó minőségű növényeket a piacra, akkor alapvető, hogy ren-delkezzen öntözési lehetőséggel, amikor szüksé-ges. A használt víz mennyisége viszont függ a növények fajtájától, a művelési rendszertől és a használt öntözőrendszertől. A víz korlátozott erőforrás és valószínűleg sokkal korlátozottabb lesz az elkövetkező években. Talajtakaró növé-nyek ültetése vagy mulcs használata jelentősen csökkenti a szükséges vízmennyiséget, de ehhez jól tervezett vízgazdálkodás szükséges. A növé-nyek vetési ideje is jelentősen befolyásolja, hogy mennyi vízre van szükség az egész szezonban. Például a korai kapásnövények, amelyek mély gyökérzetet növesztenek, amíg a talajvíz rendel-kezésre áll tavasszal, képesek minimális öntözéssel átvészelni az egész szezont.

A vízgazdálkodás összetett kérdés, amely egyaránt függ a rendelkezésre álló vízforrásoktól és a saját termesztési rendszertől. Meg kell találni a megfelelő rendszert, amely illeszkedik az Ön termesztési filozófiájához és az erőforrás-felhasználáshoz. Általában kompromisszumokat kell hozni annak ér-dekében, hogy biztosítsuk a jó minőségű, eladható növények termesztését. Ha ki tud alakítani egy saját öntöző tavat, akkor kevésbé terheli a természetes vízforrásokat. A fenntartható vízhasználatot mindannyiunknak komolyabban kell majd venni az elkövetkező években, új ismereteket és tapasz-talatokat kell gyűjtenünk.

(Ch.-A.DesCombes)

(ben FrAnske)

A vizet hatékonyan és fenntartható módon fel lehet húzni a kútból egy szélmalom segítségével.

(Ch.-A. DesCombes)

4fejezet

82 |

(imre TirCzkA)

| 83

Eszközök, berendezések és épületek

Ennek a fejezetnek a célja, hogy bemutassa a biokertészet számára megfelelő eszközöket, berende-zéseket és épületeket. Az Ön döntése, hogy milyen eszközökbe fektessen be és mennyit költsön (pl. újat vagy használtat vásároljon-e), és nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy milyen eszközök, berendezések szükségesek egy új biokertészeti vállalkozáshoz. A döntések nagyon egyéniek, a gazda-ság adott feltételeitől (talaj, elhelyezkedés, piacok, emberi erőforrások, stb.) és a személyes preferen-ciáktól függnek. Vannak, akik inkább a gépek és a vállalkozás gépesítése felé hajlanak, mások inkább a kezükkel dolgoznak. Nincs jó megoldás az eszközök, berendezések és épületek tekintetében, vagy mondjuk inkább azt, hogy a helyes megoldás az, ami működik az Ön számára! Ezért itt nem adunk túl sok tanácsot, inkább próbáljuk bemutatni az eszközök és felszerelések típusait és röviden tárgyal-juk a környezetbarát épületeket. Nem tudunk írni az összes lehetőségről, de reméljük, tudunk olyan berendezéseket bemutatni, amelyek esetleg újak Önnek, és érdemes lehet beszerezni őket.

Az önismeret legalább olyan fontos itt, mint bármely más téma a kézikönyvben. Azt javasol-juk, hogy mielőtt sok pénzt fektetne be szerszá-mokba és berendezésekbe, ha még nincs tapasz-talata a biozöldség- és gyümölcstermesztésben, szánjon arra időt, hogy megismerje más gazdák tevékenységét, lehetőleg dolgozzon egy-két évig mások kertészetében, ismerje meg saját erősségeit, és tervezze meg részletesen, mekkora gazdálkodást szeretne. Ha már tudja ezeket a dolgokat, és ismeri a saját képességeit, akkor biztos lehet benne, hogy megfelelő befektetési döntéseket hoz, amikor a felszerelés kiválasztására kerül a sor.

Ez a fejezet a következő témákkal foglalkozik:

1. a talajművelés eszközei,2. a gyomszabályozás eszközei,3. az ökológiai lábnyomon túl,4. fogalmak, amelyeket a terepmunka során figyelembe kell venni, 5. olcsó és energiatakarékos épületek.

5

Szánjon arra időt, hogy megismerje más gazdák

tevékenységét

5fejezet


A talajművelés eszközeiNagyon összetett kérdés, hogy milyen típusú gépekre van szükség. Nagyon nehéz választani, és ha választottunk, később rájöhetünk, hogy nem a legjobban döntöttünk. Sajnos a gépek és berendezések költségesek, ezért nagyon óvatosnak kell lenni, amikor megvesszük azokat. Érdemes megvizsgálni a különböző szerszámokat a legegyszerűbb kézi eszközöktől a legmodernebb gépekig.

Szerszámok a kisebb kertészetekbe

Fűkasza: hasznos eszköz a fűvel borított útsze-gélyekre és mezőkre. Ha a fű gyenge, damillal dolgozunk (fotó), ha szálasabb/rostosabb, há-romágú vágótárcsával. A cserjéknél a legjobb megoldás a hajlított vágótárcsa.

Motoros kapa/rotációs kapa: („robi”) a hagyo-mányos motoros kapa (fotó) elvégzi a legtöbb feladatot egy kisebb ingatlanon, használható a szántóföldön, gazol a barázdák között, valamint egy utánfutóval kombinálva szállítóeszközként használhatjuk a gazdaságban. Amennyiben fő-leg szántóföldön kell használni vagy szállításra, sajnos meglehetősen nagy és nehéz gépre van szükségünk. Viszont sokkal jobb a barázdák között egy kicsi és könnyű géppel dolgozni. Nehéz lehet kompromisszumra jutni, de a ki-csi motoros kapát lehet helyettesíteni egy motor nélküli szerszámmal, mint például a kerekes ka-pával (tolikapa) (fotó). A nagy és nehéz rotációs kapákhoz számos kiegészítő csatlakoztatható, mint a fűnyíró, pneumatikus kerekek ellensúly-lyal a tapadás javítására (ezek akkor kellenek, ha megrakott utánfutót kell húzni, vagy ha húzás-sal kell feladatokat végeznünk, pl. szántani, egy kis kultivátort húzni, burgonyát kiásni, stb.).

Egyetlen motoros kapával nehéz lehet elvégezni az összes szántóföldi munkát, ugyanis néha (talán évente egyszer) szükséges lehet a talaj mélyebb megművelésére. Ebben az esetben érdemes kiadni a munkát (pl. a szántást, altalajlazítást). Legyen óvatos, nehogy túlságosan a rotációs kapára támasz-

Sajnos a gépek és berendezések költségesek

Egyetlen motoros kapával nehéz lehet elvégezni az összes szántóföldi munkát

(FeT’our)

(imre TirCzkA)

| 85Eszközök, berendezések és épületek

kodjon a munkák elvégzésénél. Megfelelő körülmények között a rotálás nagyon hatékony, de kötött talajon nem megfelelő időben történő rotálás akár hosszú távú károsodást is okozhat a talajban. Azt is figyelembe kell venni, hogy a rotációs kapa egy adott mélységig dolgozik, és ez kemény talajréteget (ún. eketalp) eredményezhet a rotációs kapa alatt, különösen nedves vagy agyagos talajon. A talaj lazítása fogassal vagy altalajlazítóval ez alatt a szint alatt segít fenntartani a levegőzést és a vízelvezetést a különböző talajszintek között.

Gépesített gazdaságok

Akkor beszélhetünk gépesített gazdaságról, amikor szükség van egy többé-kevésbé nagy traktorra. A döntés a traktor méretéről (fotó) nagyon fontos és függ természetesen attól, hogy mennyi talajt kell megművelni (a szükséges sebességtől), valamint a szántóföld méretétől és az elvégezni kívánt felada-toktól. Gyakran nagyon könnyű feladatokat végeznek szükségtelenül nagy, erős és nehéz traktorral. Mindenesetre bármelyik gazdaságban ki tudunk használni egy homlokrakodóval felszerelt traktort, különösen a szerves trágya forgatására.

Néhány kiegészítő szerszám

Kultivátor (fotó). Ez magában foglal több művelőeszközt, amelyek felszín alatti művelési feladatokat végeznek több-kevesebb kapatag-gal, de mindig rugós szárral felszerelve, amely megadja a kapák rugalmasságát. A kultivátor a klasszikus római ekének egy módozata, több ka-pataggal és nagyobb művelési mélységgel, a mo-tor erejétől függően, amely húzza. Ez minden bizonnyal az egyik leguniverzálisabb szerszám. A piacon találunk különböző profilú ekevasakat és kapatagokat a különböző feladatokhoz (pl. ugaron lévő fű vagy zöldtrágya gyökereinek vágására).

Kormánylemezes eke. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy átforgassuk a talajt, és ha helyesen használjuk, egy nagyon morzsalékos termőréteget kapunk. Ez egy hagyományos eszköz egyértelmű rövidtávú előnyökkel, de mindig voltak ellenzői, mert megváltoztatja a talaj szerkezetét, lassan működik és magas energiakölt-

(LuCAreLLi) (JoosT J. bAkker) (LuCAreLLi)

Újat vagy használtat, nagyot vagy kicsit: ha traktorra van szüksége, fontos, hogy gondosan válasszon.

(mArkus hAgenLoCher)

5fejezet


séggel, oxigénnel telíti a talajt és magas mineralizációt okoz, ami középtávon – legalábbis száraz gazdálkodásban – a talajban lévő szerves anyag elvesztéséhez vezet, ha indokolatlanul használják. A vita addig fog folytatódni, amíg a gázolaj ára drasztikusan nem csökkenti a használatát. Ennek ellenére, néha hasznos a trágya mélyebb beforgatására, vagy olyan évelő növények feltörésére, mint a lucerna. Érdemes megfigyelni, hogy a környéken hogyan használják az ekéket. Ha kötött a talaj, lehet, hogy a szántási munkát ősszel vagy télen szükséges elvégezni. A tavaszi szántás, a talaj típusától függően, rossz ágyást vagy kiszáradt, nehéz rögö-ket eredményezhet.

A talajmaró egy olyan eszköz, amelyet nagyra értékelnek a gazdák, mert jól átmunkált talajt eredményez, amely alkalmas az aprómagvak vetésére. Célszerű olyan területen használni, amely túl füves a kultivátor számára. Jobb, ha túlságosan sokat nem használja, mert hatása drasztikus és károsítja a talaj szerkezetét. Lassú, és nem alkalmas nagy felületekre vagy nagyon köves talajokra.

Tárcsás borona. Ez egy hasznos eszköz, mert soha nem tömődik el fűvel (fotó). Ily módon a talaj-maróval vetekszik, de azzal az előnnyel, hogy na-gyobb a területteljesítménye, nem kell a traktor teljesítmény leadó tengelyéhez kapcsolni és nem károsítja annyira a talaj szerkezetét. Mint a ta-lajmaró, ez sem működik jól köves területeken. Nem használják gyakran konyhakertekben, mert egyenetlenül hagyja vissza a földet, nagyméretű, általában nagy területre van szüksége a fordulás-hoz, és kevésbé alkalmas a kisebb felületekre, bár

van olyan típus, amelyet nem húznak, hanem függesztenek és így könnyebben kezelhető.

Altalajlazító. Minden eszköz, amely nem mély-művelésre való (mint az előbbiek: kormányle-mezes eke, talajmaró, tárcsás borona) kemény „eketalp réteget” hoz létre. Ez azt jelenti, hogy

(Trish sTeeL)

(buLLDozerD11)

(DAnieL ChrisTensen)

(LesłAW zimnY)


van egy puha művelt rétegünk és alatta egy kemény, tömörített réteg a gép súlya miatt. Az altalajla-zító nagyon hasznos a talaj mélyebb fellazítására. Indokolt lehet használata, különösen akkor, ha ész-leljük az alsóbb rétegek tömörödését. Nagyon hasznos faültetéshez vagy szőlőtelepítéshez, különösen az egy lazítókéses, amit egy kisebb traktorral lehet húzni: az eszköz áthúzása az ültetvény sorai között lehetővé teszi az egyszerű ültetést egy vasrúd segítségével, gödörásás nélkül.

Szárzúzó. Ez egy érdekes eszköz a nyesedékek és szálas növényi anyag aprítására. Egy olyan terül-ten, ahol sok a fű vagy zöldtrágya, a szárzúzó használata után tudjuk használni a kultivátort anélkül, hogy az elakadna (használata megfele-lőbb, mint a talajmaróé).

Egyéb eszközök

Trágyaszóró gép. Bármely közepes méretű területen a bionövények számára a trágyaszóró (fotó) szinte nélkülözhetetlen eszköz, mivel ezzel a szerves trágya nagyon könnyen kezelhető. A gép egyik része a pótkocsi, keresztirányú rudakkal az alján, amelyek mozogva hátrafelé tolják a trágyát. A pótkocsi végén van egy vízszintes vagy függőleges tengelyekből álló szóró, amely a trágyát bizonyos távolságra szétszórja a pótkocsiról. Vannak keskeny típusú szórók is, amelyek a gyümölcsösökben használhatók.

(esCoLA AgrÀriA De mAnresA)

(esCoLA AgrÀriA De mAnresA) (imre TirCzkA)

5fejezet


A növényvédelem eszközei

A klasszikus háti permetezőtől a traktor húzta per-metező tartályig, különböző eszközöket dolgoztak ki a különböző permetezési igényekhez. A hagyo-mányos háti permetező után a második lépés a motoros háti permetező, amely nagy nyomással működik és lehetővé teszi, hogy távolabbról per-metezzünk. A következő lépés, amikor a tartályt kerekekre tesszük és toljuk, mint egy talicskát egy motorral és szivattyúval a nyomás biztosítására. Vannak traktorra függesztett tartályok tömlővel és szórópisztollyal, amelyeket manuálisan üzemelte-tünk, és végül a nagy utánfutós tartályok. Az utób-biak, a gyümölcsfák esetében, egy nagy ventillátor-ral vannak felszerelve, amely porlasztja és szórja a tartályból kijövő folyadékot.

A gyomlálás eszközei

A gyomlálás az egyik legösszetettebb kérdés az ökológiai gazdálkodásban, ami jelentősen meg-növelheti a termelési költségeket, ezért jól meg kell tervezni.

Kézi eszközök

A hagyományos eszközök széles vélasztéka (horo-lók, holland kapa, hengerkapák, stb. lásd az ábrát az 5. fejezet elején) mellett, amelyek többé-kevésbé hasonlók minden országban, meg kell említeni egy kézi eszközt, mert hasznos lehet a kis- és kö-

(xAvier Pérez)(JAume brusTengA)

(imre TirCzkA)

A gyomlálás az egyik legösszetettebb kérdés az ökológiai gazdálkodásban

A holland hengeres kapa nagyon gyors és hatékony kéziszerszám lehet, ha megfelelő körülmények között használják.


zepes méretű professzionális gazdaságokban. Ez a kerekes kapa, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan végezzük a gyomirtást a sorok között anélkül, hogy a hátunkat fárasztanánk. Vannak hozzá olyan ki-egészítők, amelyekkel sekély művelést tudunk vé-gezni és egyúttal gyomirtást is, illetve a már kinőtt növényeket sértetlenül hagyva irtja ki a gyomot, mint a fogasborona. (www.ecoprac.com, www.glaser-swissmade.com)

Motoros kapák

A motoros kapák között széles választéka van a különösen könnyű gépeknek, amelyek a sorok között haladva forgó kultivátort alkalmaznak.

A nehezebb gépek lehetővé teszik, hogy húzzuk a ki-sebb kultivátorokat (változó szélességűek, amely szin-tén elférnek a sorok között), a töltögető ekéket és egyéb speciális eszközöket a sorok között (pl. ujjas gyomláló).

A traktor eszközei

A fogas borona az egyik leggyakrabban használt eszköz a mezőgazdaságban, különösen a szántó-földi növényeknél, de használható a nagy zöld-séges kertekben, különösen a hagymaféléknél, burgonyánál és néhány hüvelyes növénynél. Ha óvatosak vagyunk, használhatjuk bizonyos esetekben, mielőtt a növények kikelnének, például a bur-gonyánál. Széles választékban kaphatók sorközművelő kultivátorok a piacon, kézi vagy automatikus (robot) irányítású rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik a nagyon pontos és gyors munkát. A kulti-vátor alvázára szerelhető néhány eszköz, amelyek a sorokban fejtik ki hatását. Néhány példa:

(JAume brusTengA)


(mATTheW hAYes)

kétféle kerekes kapa: baloldalon az ecoprac modell, jobboldalon a svájci glaser berg kapa.

(miqueL PuJoL)

5fejezet


Ujjas gyomláló. Ujjai gumiból vannak, amelyek a soron haladva dolgoznak anélkül, hogy károsítanák a már a kikelt növényt. Különböző típusú ujjak léteznek és beállítható a növény és talaj típusának megfelelő működési távolság. (fotó),

Torziós gyomláló. Egyszerűbb és gazdaságosabb rendszer, mint az előző. A torziós gyomlálónál egy-egy acélrúd halad a nö-vények sorának mindkét oldalán, amelyeket egy rugó nyom a talajhoz (fotó). Ahogy halad a gyomláló, átfordítja a talajt és kiszakítja a növekvő gyomot a növények károsítása nélkül.

Csillagkapa. Ez az eszköz a sorok között használható és előnye, hogy nemcsak sík terepen működik, hanem bakhátakon is használható. (fotó)

Gyomkefe. Ezzel az eszközzel a sorok között lehet gyomlálni. Ez nem egy kiegészítő, amelyet rá tudunk rögzíteni egy kultivátor vá-zára, hanem önálló gép, amelynek a keféit egy erőgép teljesítmény le-adó tengelye mozgatja.

A legprecízebb munkát a sorok között a mesterséges érzéke-lőkkel és robotvezérléssel felszerelt eszközökkel lehet elérni (www.garford.com/products).

Gyomperzselő

A gyomperzselőt külön kell megemlíteni, mely lehet kézi üzemeltetésű vagy traktorra szerelhe-tő. Lehetővé teszi a gyomok gyors irtását per-zseléssel a talaj érintése nélkül. A gyomperzselés ideális a lassan növő kultúrnövényeknél mielőtt azok kikelnének, mint pl. a sárgarépánál (kelés előtti gyomirtás). Nem hatékony viszont évelő gyomok esetében. A lassan növő növényeknél, ahol a gyomok jelentős problémát okoznak, a gyomperzselővel sok munkaórát spórolhatunk meg.


(JAume brusTengA)

(eATWeLL FArm)

(norsk- LAnDbruksråDgiving)

(sAre)(imre TirCzkA)


Az ökológiai lábnyomon túlA fosszilis üzemanyagok áremelkedése elkerülhe-tetlenül eljut addig a pontig, ami már teljes mér-tékben akadályozza a mezőgazdasági munkát, arra kényszerít minket, hogy alternatívákat keressünk.

Energianövények

Bár már láttuk, hogy a bioüzemanyagok nem alkalmasak üzemanyagként a világ autóipari pi-acán, alkalmasak lehetnek a saját gazdaságunk-ban, ha a talaj egy részét arra használjuk, hogy energianövényeket termesszünk a traktorhoz. A leggyakoribb ilyen növény a repce és a napra-forgó. Bár érdemesebb megosztozni a gépeken, vannak gazdák, akik otthon működtetnek saj-tolót az olaj kinyerésére és így közvetlenül tan-kolják a járműveket. A dízelmotor működhet könnyű, módosított növényi olajjal. Egy másik lehetőség az olaj észterezése, amikor biodízelt kapunk, amely a dízelhez hasonló viszkozitású. Ez a két termék, az olaj és a biodízel, használha-tó önmagában, vagy dízellel kombinálva.

Állati vonóerő

Az állati vonóerő használata megint felme-rül, mint egy életképes lehetőség, különösen a magas hozzáadott értékkel bíró növényeknél, mint a szőlő. A konyhakertekben, mivel azok viszonylag kis területűek, állati vonóerő is hasz-nálható lehet, és a gazdák egyre növekvő szám-ban fordulnak az állati vonóerő felé.

Az állati vonóerő előnye, hogy könnyebb integrálni az állatállományt a termesztés zárt ciklusába: takarmányt kell termelni az állatok etetésére, ami nagyon hasznos lesz a vetésforgó szervezésénél, az állatállomány pedig trágyát fog termelni, ami szintén nagyon jó lesz a szántóföldek trágyázására. A legfontosabb hátránya azon kívül, hogy sok idő szükséges a nagy területeken végzett munkához, az

A dízelmotor működhet könnyű, módosított növényi olajjal

(Ch.-A. DesCombes)

(Diego DeLso)

(Ch.-A. DesCombes)

5fejezet


idők során lezajlott kulturális változás. Emiatt most nehezebb betanított állatállományt, megfelelő eszközöket, vagy segítő szomszédokat találni, akik tanácsot adnának. Tulajdonképpen az állati vonó-erő alkalmazását alulról felfelé kell újra bevezetni.

Azok között, akik az állati vonóerőt alkalmaz-zák, vannak erős támogatói a hagyományos gépek használatának, de vannak támogatói az innovációnak és az új gépek tervezésének is. A Kassine rendszer (fotó) egy egyszerű eszközrend-szer, amelyet kifejezetten a kisüzemű zöldségter-melés számára fejlesztett ki a bakhátas műveléshez a PROMMATA, egy francia civil szervezet (lásd: www.prommata.org).

Vontatás napenergiával

Az elektromos gépjárművek használata kezd valósággá válni, és fenntartható lesz, amennyiben az akku-mulátorok feltöltése megújuló energiával történik, mint a napelemes technológiák esetében. Már található néhány villanymotoros kapa a piacon. Ezen túlmenően, újra kell gondolnunk a talajmunka koncepcióját: egy gépnek, amely a talajon dolgozik, nehéznek kell lenni, hogy a kerekek ne csússzanak. Másrészt, ha a gépen vagyunk, erős traktorra van szükségünk, hogy gyorsan menjen. De manapság a technológia auto-matizálja a gépeket, így nem is kell ülni a traktoron. Ebben az esetben nem kell sietnünk, tervezhetünk lassabb műveléseket és így lehetünk hatékonyabbak. Továbbá, ha megszüntetjük a kapaszkodó kerekeket, nincs szükség nagy gépre, lehet sokkal könnyebb. Ezt a koncepciót az Utopusprojekt fejleszti most, jelen-leg még nincs a piacon. (http://www.youtube.com/watch?v=nRUeURkqwAo).

Haszonállatok integrációja a mezőgazdasági termelésbe

A hagyományos vontatáson kívül az állatállomány fontos szerepet játszhat a gyomlálásban és még a mag talajba juttatásában is vetéskor; továbbá, a fajtól függően, az állatok segíthetnek átforgatni a talajt például a tyúkok vagy a malacok.

A gazdák egyre növekvő számban fordulnak az állati vonóerő felé

(Ch.-A. DesCombes) (imre TirCzkA)


Ez akkor lehetséges, ha mobil kerítéseket használunk, amelyeket minden nap áthelyezünk (fotó), és elég nagy az állatsűrűség, amely nagy hatással van a területre akár néhány óra alatt is. Mivel külön-böző méretű és tulajdonságú állatok vannak, ez az elképzelés különböző növényeknél alkalmazható, csak a kerítések és az ültetvények támrendszerének méretét kell megváltoztatni és várni a hatást.

A zöldségesben többé-kevésbé széles sortávolságokkal dolgozva, mozgatni tudjuk a tyúkólakat és nyúlházakat a sorok között. A sorok közötti helyeket végül át lehet forgatni és bevetni vagy beültetni, mielőtt gyökerestül kiszedjük az előző terményt. Sőt, az állatok maguk is kiszedhetik növényeket – vagy legalábbis részben.

A gyümölcsöskertben a lehetőségek végtelenek, bár ha ez egy kereskedelmi célú gazdaság édes gyümölcsökkel, óvatosnak kell lennünk, hova engedjük az állatokat, vegyük figyelembe a gyü-mölcsök magasságát, stb.

A gyümölcsöskertben a lehetőségek végtelenek

(Chris PACkArD)

5fejezet


Fogalmak, amelyeket a talajművelés során figyelembe kell venniA legjobb befektetés, amit egy mezőgazdasági termelő tehet, az a gazdaság termékenységének javítása. Ez egy hosszú távú befektetés, ráadásul adómentes. A termékenységet mindig figyelem-be kell venni, miközben dolgozunk.

A talajművelés lehetővé teszi számunkra, hogy nyírjuk a füvet, előkészítsük a szántóföldet vetésre vagy ültetésre, trágyázzunk és egy jó morzsás termőréteget készítsünk, hogy az elvetett növények gyö-kere akadálytalanul nőhessen. A talajt azért is kell művelni, hogy az esővíz könnyedén behatolhasson a talajba, ne fusson le a felületről.

Viszont nem szabad elfelejteni, hogy a talaj olyan erőforrás, amely nem tekinthető megújulónak, mert egy centiméter talajnak több mint 100 évbe telik, hogy regenerálódjon. Nem kétséges, hogy a mezőgazdaság eróziót okoz a kezdetektől fogva, 10.000 éve. A traktorok használata óta a talajerózió látványosan nőtt. Még ott is, ahol csak enyhe lejtő van, a víz hatása pusztító a talaj szerkezetre, ami-kor a csupasz földre esik, és ha a talajt nem is mossa el, tömörödik és sérült marad.

(mArTA mAYnou)

A termékenységet mindig figyelembe kell venni, miközben dolgozunk


Másrészről 70 évvel ezelőtt senki sem hitte volna, hogy a gabonák direktvetése (egy szántás nélküli vagy minimális talajművelési rendszerben) jobb eredményeket produkálhat középtávon, mint a ha-gyományos rendszer. Sajnos a gyomirtás a direktvetésű rendszerben (szántás nélkül) gyomirtó sze-rekkel (herbicidek) történik, ezért nem alkalmas a biotermesztésre bár már dolgoznak a módszeren, a gabonatermesztés direktvetéssel gyomirtó nélkül még kísérleti fázisban van.

Az öntözött gyümölcsösökben, ezzel ellenétben, nagyon gyakran látni, hogy a gazda nem műveli a talajt, csak a füvet nyírja (fotó). A mediterrán száraz gazdálkodásban a fűtakaró nem gyakori, de néhány gyümölcstermesztő próbál talajtakarót fenntartani , míg mások csak a forró évszakban, a szárazság alatt szántanak, és télen csak vágják vagy legeltetik a füvet.

A zöldséges kertekben számos módon lehet kevésbé bolygatni a talajt: műanyagot, papírt vagy növé-nyi maradványokat (fotó) (szalma, faapríték, stb.) használnak talajtakarásként (mulcs). Ezek a talaj-takarók csökkentik a gyomok növekedését, takarékoskodnak a vízzel, és a növényi maradványoknak verhetetlen hatásuk van a talaj biotikus tevékenységére és szerkezetére. Amikor a talaj nincs kitéve mostoha időjárási feltételeknek, akkor a csapadékeróziótól védjük. Mindazonáltal, még akkor is, ha a konyhakertben az állandó takarással nagyon jó eredményeket érünk el, a kereskedelmi célú gaz-daságban meg kell keresni a kompromisszumot a gyakorlati és gazdasági szempontok között, szem előtt tartva azt az általános célt, hogy a talajt és annak termékenységét úgy védjük, mint a kincset.

(imre TirCzA) (Ch.-A. DesCombes)

(Ch.-A. DesCombes)kültéri és beltéri műanyag talajtakaró, szalmával vagy szalma nélkül (fent balra és jobbra). Papír talajtakaró (lent).

5fejezet


Olcsó és energiatakarékos épületekMinden gazdaságnak különböző épületekre van szüksége a gépek és az élelmiszer tárolására, vala-mint pincére, műhelyre, üvegházakra, stb.

Néhány nagyon speciális igénytől eltekintve, mint egy teljesen földbe süllyesztett pince, lé-teznek helyi anyagokat felhasználó olcsó építési technikák, amelyek hatékonyan alkalmazhatók az épületigények kielégítésére.

Épület szalmabálákból

Ez a technika nagyon gyors építést tesz lehetővé kisméretű szalmabálákból, jól szigetelt épületet ka-punk, amely olcsó és jók a szerkezeti jellemzői (fotó). Földszintes épületeknél a szalma fal általában a teherhordó fal. Magasabb épületeknél általában van egy tartóváz (pl. faváz), amelyben a szalma csak töltőanyag. A belső és külső falon a szalmát olyan anyaggal vakoljuk be, amilyennel kívánjuk. Fon-

(Ch.-A. DesCombes)

(eWig LernenDer)


tos, hogy a szalmát ne érje víz, tehát az épület alapja jól szigetelt legyen és a tető eléggé kiugró. A va-kolatnak légáteresztőnek kell lenni, hogy a pára szabadon áramoljon, a nedvesség ne maradjon belül.

A szalmaépítkezés, amely jelenleg divatos egyes országokban, alkalmas lehet tárolóknak, de van né-hány példa a vonzó és kényelmes szalmabála lakóépületre is, bár a jogszabályok egyes országokban akadályt jelenthetnek.

Vályogházak

A földház építés egy ezer éves technika, amely megmutatta erényeit az évszázadok során. (fotó) A földnek van néhány ideális jellemzője, mint a termikus tehetetlenség (szigetel, miközben tartja a meleget vagy hideget). Igen jó szerkezeti ellenálló képessége van a nyomóerők ellen, valamint egész-séges és gazdaságos, bár a munkaerő-költség magas lehet, amennyiben nem lehetséges a munka egy részének gépesítése.

Két gyakran használt technika van a vályogház építésénél. Az egyikben építőelemeket alkalmaznak, amelyeket lehet kézzel formába önteni vagy géppel préselni. A falépítésnél vagy a vakolásnál használ-hatunk habarcsot, de gyakori, hogy agyag és szalma keverékét használják.

A másik módszer az, hogy készítenek egy deszkazsalut, amelybe a földet rakják és közvetlenül a helyén tömörítik. A tömörítés történhet kézzel vagy automatikus úthengerrel. Napjainkban gyakran erősítik meg a talajt bizonyos mennyiségű betonnal, amelyet alkalmazás előtt a talajjal összekevernek.

A föld kevésbé érzékeny, mint a szalma, de itt is javasolt, hogy óvjuk a nedvességtől jól kiugró tetővel.

(gAYLA Lin)

(noeL Jenkins)

vert agyag épületek, hagyományos (balra) és modern (jobbra) módja az építkezésnek a gazdaságban.

5fejezet


Az épületek energiahatékonysága

Van néhány nagyon egyszerű kitétel, amely lehetővé teszi számunkra, hogy olyan épületeket épít-sünk, amelyek tartják a hideget nyáron és a meleget télen. Ezek a kritériumok annyira egyszerűek, hogy szinte senki nem beszél róluk, és sajnos gyakran nem veszik őket figyelembe, aminek az az eredménye, hogy az épületek nem túl kényelmesre épülnek, magas fűtési- és légkondicionálási költ-ségekkel. Sok eleme van a hagyományos építési technikáknak, amelyek nagyon hasznosak és sokat taníthatnak nekünk az energiahatékony tervezésről.

A mérsékelt égövön fontos, hogy jól szigeteljük a falakat és az épületen belül legyen néhány megfelelő termikus tehetetlenségű elem, hogy állandó hőmérsékletet tartson. A tető legyen jól leszigetelve, és a fő nyílászárókat (ajtók, ablakok) tegyük déli oldalra. Az északi oldalra kevés nyílászárót tegyünk, és azok legyenek kisméretűek, segítsék a szel-lőztetést nyári éjszakákon. A nyugati oldalon is kevés nyílászáró legyen, mert a délutáni nap nyáron túlzottan fűti az épületet. A déli oldalon lehetnek napellenzők, amelyek lehetővé teszik az alacsonyan álló téli nap bejutását, hogy melegít-se az épületet, viszont megakadályozzák, hogy a magasan álló nyári nap bejusson.

A félig földbe temetett épületeknek nagy a ter-mikus tehetetlensége, és ha az épület többi része, amely nincs eltemetve, jól szigetelt, megvaló-


(JAume brusTengA)

egy gazdasági épülethez kapcsolt üvegház (fent). Fóliasátor passzív vályog fallal az északi oldalon (alul). Az energiahatékonyság növelésének két módja.


sulhat a termikus stabilitás. Az ilyen épületek nagyon hasznosak lehetnek zöldségek hűtés nélküli tárolására.

Hatékony üvegházak

Használhatjuk ugyanezeket a kritériumokat az üvegházaknál is. Egy üvegháznak, amelynek minden fala átlátszó, lesz egy északi oldala, amely nem kap semmilyen napfényt, de ugyanolyan lesz az éjsza-kai hővesztesége, mint a többi falé (fotó). Nagyon hatékony lehet, ha az üvegházat egy déli fekvésű lejtőre építjük (az északi falat a lejtő támfala adja), amely biztosítja a kívánt termikus tehetetlenséget és stabilizálja a hőmérsékletet. A hatás nagyobb lesz egy hosszú üvegház esetén, mint egy négyzet alakú üvegháznál. Egy üvegházat passzív fallal gondosan kell megtervezni, figyelembe véve az árnyé-koló hatást.

IrodalomjegyzékMOyEr Jeff (2011). Organic No-Till Farming: Advancing No-Till Agriculture. ACRES, Austin

(Texas). 204 p.

Honlapok ACRES USA. A Voice for Eco-Agriculture. www.acresusa.com Open Source Ecology. http://opensourceecology.org/ Rodale Institute. Organic no-till. http://rodaleinstitute.org/our-work/organic-no-till/ Rodale Institute. Weed Management. http://rodaleinstitute.org/our-work/weed-management-overview/ Sustainable Agriculture Research & Education (SARE). Evaluation of Scale-Appropriate Scale Weed Control Tools for the Small Farm. http://mysare.sare.org/MySare/ProjectReport.aspx?do=viewRept&pn=ONE09-098&y=2009&t=0 University of Maine. Weed Management for Organic Farmers. http://gallandt.wordpress.com/

5fejezet

100 |

(esPorus, L’erA)

| 101

Humán potenciál

Szeretnénk egy pillantást vetni a biokertészet emberi hátterére, mivel végül is a gazdaságban dolgozó emberek hozzák létre a helyet (szem előtt tartva a földigiliszták, a méhek és más „haszonállatok” kemény munkáját).

Gyakran az emberek „emberi erőforrások-ról” beszélnek, bár ez a kifejezés széles körben ismert, mi inkább a „humán potenciál» kifejezést kedveljük, mivel ez teljesebb képet ad arról, milyen személyiségek vagyunk és milyen személyisé-gekké válhatunk. Mi-közben gondolni kell a „munkaerőre” – ho-gyan fogjuk a munkát elvégeztetni a gazda-ságban – úgy gondoljuk fontos, hogy soha ne degradáljunk le egy személyt értékesíthető áruvá. Mindenki hoz valami egyénit a munkájába, mindenki ad és mindenkinek vannak szükségletei, mindenkinek vannak rejtett képességei, és mindenkinek megvan a saját egyedi hozzáállása a munkához. Ezt a fejezetet egy rövid tárgyalással kezdjük a fejlődő emberről, mielőtt átadnánk tapasztalatainkat arról, hogyan lehet a legjobbat kihozni a csapatból minden értelemben.

A fejlődő emberi lényMinden emberi lény folyamatosan fejlődik. Ön nem ugyanaz a személy, mint tíz évvel ezelőtt volt, és nem lesz ugyanez a személy egy-két évtized múl-va. Minden ember átmegy bizonyos szakaszokon,

6


Minden emberi lény folyamatosan fejlődik

6fejezet


mind a magánéletében, mind a munka világában. Vannak, akik jobban tudatában vannak ennek a folya-matos fejlődésnek, míg mások átbotladoznak az életen, és lehet, hogy középkorúként egy adott helyzetben találva magukat csak csodálkoznak, hogyan is kerültek oda.

Az emberek szakmai életében megkülönböztethetjük a következő szakaszokat: ■ 14-21 éves kor: tanuló és gyakornok, ■ 21-28 éves kor: iparossegéd, ■ 28-35 éves kor: szakmunkás, ■ 35-42 éves kor: tapasztalt szakember, ■ 42 éves kor után: növekvő felelősség (management).

28 éves korára a legtöbb ember megtalálta a szakmáját és élete szenvedélyét, befejezte a tanulást és szerzett némi munkatapasztalatot különböző helyeken. Az ember 28. születésnapja körül általában eljön az idő, amikor elkezd komolyan venni egy munkát vagy egy vállalkozást, és gyakran tovább marad egy munkahe-lyen, mint korábban. Elkezd gondolkodni a „karrieren”, menne felfelé a ranglétrán egy szervezetnél vagy vállalkozásnál. A 28 és 35 év közötti időszakban válik igazán képzetté és magabiztossá a munkájában, 35 és 42 között ezt még tovább erősíti.

A középkorúsági válsággal nagyjából egy időben a hangsúly inkább a vezetésben vagy a fiatalabbak, a kö-vetkező generáció képzésében való szerepvállalásra tolódhat, a szakma gyakorlása helyett. A termesztők is lassan úgy érzik, hogy a testük már nem olyan rugalmas, mint húsz évvel ezelőtt volt, és szívesen hagyják a fizikai munkát a fiatalabb munkatársakra. Ugyanakkor a tapasztalatuk és készségeik a csúcson vannak, így ezek átadása a fiatal tanulók számára gyakran izgalmas és fontos feladat számukra.

(Ch-A. DesCombes)

(Ch-A. DesCombes)Fiatal vagy idős, két különböző típusú gazdálkodó.

| 103Humán potenciál

A fejlődésA korától és tapasztalatától függően, egy adott élet-szakaszban mindig talál lehetőségeket és buktatókat. Amíg fiatal és nincs partnere vagy gyermeke, lehet, hogy abban a helyzetben van, hogy vállalhat bizo-nyos kockázatokat és keresgélheti a megfelelő pozí-ciót vagy az izgalmas kihívásokat. Amikor idősebb és több elkötelezettsége van, akkor valószínű, hogy már nem olyan rugalmas, és a legjobbat kell kihozni a helyzetből még akkor is, ha az nem a legideálisabb.

Ideálok és „nem megy” területek

A legtöbb embernek vannak ideáljai az életében: dolgok, amiket el akar érni, vagy amelyekben részt akar venni. Vannak bizonyos erkölcsi elveink és vannak olyan területek (munkahelyek, tevékenységek), ame-lyeket soha nem fogunk csinálni, bármi történjen is. Nevezzük ezeket „nem megy” területeknek. Ha ezt a könyvet olvassa, jó esélye van annak, hogy az ideáljai közé tartozik a helyi bioélelmiszer termelés, és „nem megy” terület lehet a hagyományos gazdálkodás, vagy hogy egy vegyipari multinacionális cégnél dolgozzon.

Néhány nagyon idealista ember elég szigorúan korlátozza magát abban, hogy mire áll készen vagy, hogy milyen mértékben hajlandó kompromisszumokra ideáljai rovására. Lehet például, hogy nem ért egyet a traktor használatával a zöldségtermesztésben vagy az autó használatával a biotermékek fuvarozásakor. Vagy lehet, hogy például elutasítja a szupermarket láncon keresztül történő értékesítést.

Minden embernek meg kell találnia a saját ideáljait és „nem megy” területeit. Különösen, amikor partner-séget próbál kialakítani különböző emberekkel, fontos feltérképezni a leendő partnerek eszméit és „nem megy” területeit a sajátján kívül.

Erősségek, gyengeségek

Amikor egy ökológiai vagy biodinamikus kerté-szet beindításán gondolkozik, jó, ha igazán őszinte magával a saját erősségeit és gyengeségeit illetően. A biozöldség termelés minden bizonnyal nem könnyű út a gazdagsághoz, és sok kemény munka várhat Önre a hideg és nedves, vagy forró és száraz körülmények között. Vessen egy pillantást az aláb-bi tulajdonságok listájára, hogy feltérképezze a saját erősségeit és gyengeségeit.

Amíg fiatal és nincs partnere vagy gyermeke, lehet, hogy

abban a helyzetben van, hogy vállalhat bizonyos kockázatokat

Jó, ha igazán őszinte magával a saját erősségeit és gyengeségeit

illetően

6fejezet


Testi egészség Fizikailag fitt, dolgozhat hosszú napokig fájdalom nélkül, dolgozhat térdelve anélkül, hogy a térde vagy háta megfájdulna.

Erős munkamorál/szorgalmas

Keményen dolgozik; túlórázik; befejezi a projekteket idő előtt; több munkát vállal, mint mások; többet tesz, mint szükséges; fenntartja a magas színvonalú munkát; saját kiválósági normákat állít fel; felügyelet nélkül dolgozik; nyomon követi saját munkáját.

Szervezési és tervezési készségek

Nyilvánvaló számára az időgazdálkodás, a prioritások, a források hatékony kihasználása, a határidők betartása, több feladatot végez egyszerre, megfelel a versengő igényeknek, eléri a célkitűzéseket és célokat, kitűzi a célokat, betartja az ütemterveket és a határidőket, optimálisan használja a rendelkezésre álló erőforrásokat, koordinálja a forrásokat a projekt elvégzése érdekében.

Rugalmas és alkalmazkodó

Képes megváltoztatni tevékenységeit és prioritásait, hogy megfeleljen az új igényeknek, hajlandó új készségeket és ismeretek tanulni, pozitív erőfeszítéseket tesz a változások elfogadására, képes különböző emberekkel dolgozni és hatékonyan kommunikálni, hajlandó dolgozni különböző környezetekben, hajlandó kipróbálni új feladatokat.

Döntéshozatal/ítéletÖsszegyűjti a szükséges információkat, hogy alapos döntést hozzon, megvalósítható alternatívákat készít és mindegyiknél figyelembe veszi az előnyöket és hátrányokat, teljesen elkötelezi magát a legjobb intézkedés iránt, végigviszi a döntést.

Kommunikáció

Az írásbeli kommunikációs készség látható a jelentésekben, levelezésekben. A szóbeli kommunikációs készség látható a prezentációkban, a konfliktusok kezelésénél, az értékesítésnél, az ügyfelek kezelésében, az aktív hallgatásban, a megbeszéléseken való részvételnél és tárgyalásokon.

ProblémamegoldásKépes azonosítani és meghatározni a problémákat, elemezni a problémákat, hogy megtalálja azok okait, talál lehetséges megoldásokat, figyelembe veszi az egyes megoldások lehetséges kimenetelét, dönt a legjobb megoldás mellett és végrehajtja azt.

Információ gyűjtés, elemzés és kezelés

Hatékonyan gyűjti a szükséges információt különböző forrásokból, integrálja az információkat és összerakja egy logikus formába, feldolgozza az információkat, beazonosítja a trendeket és mintákat, megfelelően terjeszti és kommunikálja az információkat, hatékonyan tárolja és kezeli az információkat.

Képzés/mentorálás

Hajlandó és képes másokat fejleszteni, lehetővé teszi és megkönnyíti a tanulást, átadja a tudást, segít az embereknek beazonosítani és elérni azt, amire képesek, felméri a képzési és tanulási igényeket, kidolgozza a megfelelő tanulási folyamatokat, az oktatási (edzési) stílust a munkavállaló igényeinek megfelelően alakítja.

CsapatmunkaHatékonyan működik a csapatban, hozzájárul a csapat céljaihoz, hatékonyan kommunikál a csapat tagjaival, tiszteli, meghallgatja és ösztönzi a csapat tagjait, együttműködik, a csapat sikerét az egyéni siker elé helyezi.

Megbízható/bizalomra méltó

Következetes munkavégzés, projekteket pontosan és határidőkön belül befejezi, időben érkezik, kötelezettségeit teljesíti, a kötelezettségvállalásokat véghez viszi, ellenőrzi saját munkáját, javítja a saját munkáját, betartja a munkahelyi irányelveket és eljárásokat, felelősséget vállal saját tetteiért.


Önmagában bízó / önigazgatás

Teljesen kihasználja saját forrásait, készségeit és képességeit, felelős a saját tevékenységéért, a haladásért és a sikerért, célokat tűz ki maga elé, önállóan befejezi a projekteket és tevékenységeket, szerez saját segítséget és támogatást, belülről motivált és nem vár külső jutalmat a jó teljesítményért.

Fegyelmezett

Kontrollálja saját viselkedését, öntevékeny, kész keményen dolgozni, hogy elérje céljait, saját célokat állít fel, elkerüli a zavaró tényezőket, kitart a nehéz feladatok és tevékenységek mellett, nem halogat, folytatja a projekteket akadályok és kihívások esetén is.

Kitartó/rugalmas

Kezeli a csalódást, hatékonyan kezeli az elutasítást, lelkes marad a visszaesés után, fenntartja a teljesítményt a nehézségek ellenére is, elfogadja a kritikát, gyorsan talpra áll, leküzdi az akadályokat a siker érdekében, próbálkozik, amíg a feladatot be nem fejezi.

Meggyőző

Magabiztos az értékesítésben, ügyfélkapcsolat-kezelésben, tárgyalásban, kifogások kezelésében, jóváhagyás/ kötelezettségvállalás beszerzésében a munkatársak/management részéről, az ötletek bemutatásában, az emberek motiválásában, mások bizalmának elnyerésében.

TisztességTitoktartó, teljes körű és pontos információkat nyújt, figyelembe veszi a vállalati irányelveket és eljárásokat, betartja az előírásokat, fenntartja az értékeket és etikusságot az ellenzék és a nyomás ellenére.

EnergikusHosszú órákon át dolgozik, gyors munkatempót tart, foglalkozik a kihívást jelentő feladatokkal, pozitív marad, plusz feladatokat vállal, fenntartja a magas termelékenységi szintet, szívós a célok elérése érdekében.

KezdeményezőMegpróbálja megelőzni a problémákat és kérdéseket, ötletekkel áll elő a fejlődés érdekében, teljes mértékben kihasználja a lehetőségeket, meghatározza az igényeket és megoldásokat talál, lépéseket tesz, hogy a munkát és a céget jobbá tegye.

Nem valószínű, hogy rendelkezni fog az összes fenti tulajdonsággal, de segíthet a gyengeségeket felismerni, ha tudja, mi az a terület, ahol dolgozni szeretne és feltérképezi a saját erősségeit. Nagyon hasznos, ha arra összpontosítja a figyelmét, hogy milyen segítségre van szüksége másoktól. Lehet, hogy Ön jó szervező és motiváló, de nem túl pontos a papírmunkával. Ha tudja ezeket önmagáról és ismeri a vállalkozás általános igényeit, akkor azon lesz, hogy dolgozzon a hiányosságain.

Teljes munkaidős vagy részmunkaidős

A legtöbb hivatásos gazda és termelő teljes mun-kaidőben dolgozik (és még tovább is), különösen, ha ez a saját üzlete. Van azonban egyre több rész-munkaidős biotermelő is. Ezek az emberek részmunkaidőben dolgoznak a gazdálkodás mellett, ahol bért kapnak. Néha sikerül olyan rugalmas szerződést kötni, hogy több órát dolgoznak télen a munkáltatónak és nyáron több időt töltenek a kertészetben. Egyes munkahelyek nyilvánvalóan alkalmasabbak erre, mint

Van azonban egyre több részmunkaidős biotermelő is

6fejezet


mások: néhány biotermelő tanárként dolgozik kertészeti főiskolán, vagy ökológiai ellenőrként, vagy ott-hon végezhető munkát végez, például folyóiratok és weboldalak cikkeinek írása vagy szerkesztése, illetve más internet alapú tevékenységet vállal. Bár nehéz lehet összeegyeztetni a termesztést egy másik munkával, ez biztosíthat egy biztonságos alapjövedelmet, ami igen hasznos, különösen a biokertészkedés kezdeti szakaszában.

Kiégés

A kiégés foglalkozási ártalom a biotermesztőknél, gyakran annyira motiváltak és szenvedélyesek a munká-juk, a gazdaság, az üzlet miatt, hogy elfelejtenek időt szánni a kikapcsolódásra. Az élet nemcsak munka, és nem feltétlenül végzünk el több munkát 60 óra alatt, mint 40 óra alatt. Van egy bűvös mottó: „haté-konyan dolgozni, bőségesen pihenni „. Egy álmot él meg, ne csináljon belőle rémálmot azzal, hogy elha-nyagolja a házastársát, a családját és a barátokat. Ha időnként néhány napot távol tölt a gazdaság-tól, ez annyi inspirációt ad, hogy amikor visszajön, mindent más szemmel fog látni, és gyakran a leg-csodálatosabb új felfedezések ilyenkor születnek, ami végül is időt és pénzt takaríthat meg! Tehát ne kövesse el azt a hibát, hogy folyamatosan gazdálko-dik, tartson rendszeresen szünetet és mérlegeljen!

A partnerség vagy közös vállalkozás nagy előnye, hogy vannak, akikkel meg lehet osztani a terhet, és akik helyettesítenek rövid szabadság vagy betegség idején. Természetesen kockázatos a partnerség, de a megfelelő partnerekkel ezt könnyen ellensúlyoz-za a mezőgazdasági munka tehermegosztása.

Dolgozzon hatékonyan

Ne próbáljon meg többet elérni úgy, hogy több órán keresztül dolgozik, többet ésszel, mint erővel. Gondoljon a leginkább munkaerő-igényes tevékenységekre a biokertészetben: ez lehet gyomirtás, vagy a palánták öntözése, stb. Gondolkodjon és mérlegeljen, vegye figyelembe az összes lehetőséget, például a gyomirtást tekintve: igazán kézzel kell gyomlálni? Egy holland kapa vagy egy kerekes kapa nem tenné hatékonyabbá a munkát? Vagy nem talajtakarással kellene termeszteni? Vagy vannak besegítő munkások, például iskolás gyerekek, vagy háziasszonyok, akik segíthetnének alacsony munkabérért? Van más lehe-tőség?

Hasonló módon, nézze meg az egész kertészetet minden szempontból, és vizsgálja meg az összes

Hatékonyan dolgozni, bőségesen pihenni

Többet ésszel, mint erővel

(LA kosTuriCA)


lehetőséget, amivel csökkentheti a befektetett munkaerőt. Néha ez azt jelenti, hogy segítséget hív, néha bizonyos eszközök beszerzését jelenti, és néha egyszerűen meg kell változtatni a szokásokat, vagy bizonyos területeket a kertben közelebb kell hozni egymáshoz, hogy csökkentse az egyik hely-ről a másikra járással elvesztegetett időt.

Legyen okos, amikor a kertészetét tervezi és tartsa észben, hogy a munkaerő igényeket mindig szem előtt kell tartani, amikor azt tervezi, hogy hova tegye a különböző létesítményeket (hűtőházakat, mosókonyhát, traktor gépszínt, fóliasátrat, boltot, stb.). Sokkal könnyebb a dolgokat egyből a meg-felelő helyre tenni, amikor kezdi a gazdálkodást ahelyett, hogy néhány év múlva mozgatná őket.

Rendelkezésre áll egy egész sor jól megtervezett, viszonylag olcsó eszköz (lásd az „Eszközök és berendezé-sek” című részben), amelyek segítenek bizonyos ismétlődő feladatokat hatékonyabban elvégezni: kis kézi vetőgépek, automata öntözésidőzítők, automatikus üvegház ablaknyitók, kicsi egykerekű rotációs kapák, amelyekkel gyomlálhatunk a sorok között [kép], stb.

A munkatársakAmikor elindítja a saját kertészetét, azt gondol-hatja, hogy nem engedheti meg magának a mun-katársak alkalmazását, és hogy mindent magának kell csinálnia. Ez nem feltétlenül igaz. Sok fiatal van, aki nagyon szívesen segítene önként egy biofarmon szállásért és étkezésért cserébe. A WWOOF egy nemzetközi szervezet (Willing Workers on Organic Farms), amely egy adatbázist működtet az ökológiai gazdálkodókról és termelőkről, és elérhetővé

Sok fiatal van, aki nagyon szívesen segítene önként egy biofarmon

szállásért és étkezésért cserébe

(Ch.-A. DesCombes)

A rendezett szerszámok és tárolók sok időt megspórolhatnak.

(Ch.-A. DesCombes) (ArJen huese) (CLAuDeTTe FormAnTin)

A tápkocka vetőgép, a kézi vetőgép és az automatikus üvegházi ablaknyitók, néhány olyan műszaki megoldás, amellyel időt takaríthatunk meg.

6fejezet


teszi a tagok számára, akik szeretnének önkéntes-ként dolgozni az ilyen gazdaságokban. Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) egy másik lehetséges forrása az önkénteseknek. Az EVS a helyi civil szervezeteken keresztül működik minden európai országban. Ha kapcsolatba lép az önkéntes szer-vezetekkel a saját országában, lehet, hogy érdekli őket az Ön biokertészete, ahova a környezet iránt érdeklődő önkénteseket tudnak kihelyezni. Egy másik lehetőség az, hogy a család és a barátok kö-réből hív segítséget, vagy akár a (leendő) fogyasztói köréből. Nagyon sok CSA esetében (lásd 7. feje-zet) a termelő és a fogyasztó közötti megállapodás része,, hogy a fogyasztó segít évente bizonyos szá-mú napon át a gazdaság munkájában.

És persze lehet egyszerűen munkásokat alkalmazni vagy időszakosan (idénymunkások) vagy állandó-an.

Önkéntesek

Az Ön kertészete kínálhat valamit, amire sokan vágynak: zavartalan életet a városon kívül; vidéki életet, egyszerű életet anélkül, hogy a számítógép mögött ülne egy stresszes irodában egész nap. Gyönyörű környezetben élni tehenek és madarak hangjával a háttérben, és jelentőségteljes munkát végez-ni, amely táplálja az embereket és kíméletes a földhöz.

Az önkéntesek nagy segítséget jelenthetnek, ha jól szervezi meg a munkájukat.

(AgroCuLTurA)


Jelentőségteljes munkát végezni, amely táplálja az embereket és kíméletes a földhöz.

(mATTheW hAYes)

vegyen részt az ökológiai gazdálkodásban: ez a felfedezés egyik módja, érezze a természet közelségét, és vegyen részt közös projektekben.


Álomi élet sok városlakó számára; és sok ember számára az önkéntesség egy biogazdaságban tény-leg egy módja annak, hogy levezesse a minden-napi munkahelyi stresszt. Még az unalmas fizikai munkák is, mint a gyomlálás egy sárgarépa földön, lehetnek meditatív jellegűek azok számára, akik egyébként belefáradtak a mindennapi létért való küzdelembe.

A kertészetben az önkéntesek nagy segítséget jelenthetnek. Csak szállásra van szükség számukra, és ter-mészetesen biztosítani kell az étkezésüket. Gyakran az önkéntesek együtt étkeznek a gazdákkal és a család részévé válnak néhány hónapra. Ha ez túlságosan sérti a magánéletét, akkor biztosítson nekik külön kony-hát és élelmiszert, és hagyja, hogy főzzék a saját ételeiket.

Ne feledjük azonban, hogy az önkénteseknek szükségük van felügyeletre és „gondoskodásra”. Gondosan tervezze meg, hogyan fogja igazgatni az önkénteseket, hogy Ön és az önkéntes is a legjobbat hozzák ki a helyzetből.

Az önkéntesek keresésében (vagy abban, hogy az önkéntesek megtalálják Önt) segít a WWOOF szervezet és a következő honlap: www.helpx.net

Gyakornokok, tanulók

Ha regisztrálja a biokertészetét a különböző öko-lógiai és biodinamikus főiskolákon Európában, akkor szívesen küldenek Önnek diákokat szakmai gyakorlatra. A szakmai gyakorlat egytől hat hó-napig tarthat. Az előnye annak, hogy a hallgatók Önnél töltik a gyakorlatukat az, hogy valószínűleg motiváltak és lelkesen tanulnak. Már bizonyára el-sajátítottak néhány készséget a főiskolán, így lehet, hogy már tudnak traktort vezetni vagy bizonyos eszközökkel dolgozni. Ha a dolgok rosszra fordul-nak, gyakran jön segítség a főiskolákról a prob-lémák megoldására, egyszóval, a diák munkaerő

A gyakornokok gyakran igen gyakorlatiasak és nagyon

motiváltak is

(CAn PiPirimosCA)

(esPorus)

6fejezet


nagyon hasznos és szívesen foglalkoztatott. A diákok gyakran kapnak szállást és étkezést, és néha még zsebpénzt is, vagy pénzügyi segítséget a tandíjukhoz a főiskolán.

A gyakornokok egy kicsit más típusú tanulók, mint a hallgatók. A gyakornokok általában főiskolára jár-nak heti egy nap (vagy havonta néhány nap), és a tanulás többi idejét a gazdaságban töltik. A gyakorno-koknak lehet, hogy kisebb az elméleti tudása, mint a diákoknak, de gyakran igen gyakorlatiasak és nagyon motiváltak is. Termelőként talán jobban kell felügyelni a gyakornokokat, különösen, amikor kezdenek, de mivel gyakran maradnak egy évig, vagy akár kettőig, gyorsan megtanulják a feladatokat, és a termesz-tő hosszabb távon húzhat hasznot a tanításukra fordított időből. Egyes országokban a gyakornokokat megilleti a minimálbér, ezért fizetett alkalmazottként kell kezelni őket. Ha biztosít számukra szállást és étkezést, ezért kérhet térítést, gyakorlatilag így hasonló megegyezés jön létre, mint egy hallgatóval vagy egy önkéntessel.

Mind a szakmai gyakorlatok, mind a gyakornokság nagyszerű módja annak, hogy valakit igazán jól meg-ismerjünk, és néha a munkájuk annyira jó, hogy szeretnénk alkalmazni őket ideiglenes vagy állandó mun-katársként a kurzus befejezése után.

Fizetett alkalmazottak

A fizetett alkalmazottakat két kategóriába soroljuk: idénymunkások és állandó munkaerő. Sok idény-munkást ügynökségek közvetítenek ki. A legtöbb országban speciális ügynökségek működnek a kertészeti ágazatban, amelyek betanított, motivált dolgozókat küldenek dolgozni a kertészetekbe. Nyugat-Euró-

pában sok munkát kelet-európaiak végeznek, pl. Litvániából és Lengyelországból. Ezeknek a dol-gozóknak kiváló hírnevük van, mint szorgalmas és motivált dolgozóknak, és gyakran a holland és angol termelők inkább őket alkalmazzák a hazai munkaerő helyett.

Az idénymunkásoknak általában felajánlanak szál-lást a kertészetben és a bérük egy része az albérle-tük költségeit fedezi. A termesztési idény végén az idénymunkások távoznak.

Az állandó munkaerő egész évben alkalmazásban van. Ez azt jelenti, hogy a termelőnek biztosíta-ni kell, hogy mindig legyen munka a számukra. Egyes termelők bizonyos növényeket kifejezetten azért termesztenek, hogy a dolgozóknak legyen munkája télen is, nem azért, hogy pénzt keressenek

A kelet-európaiaknak dolgozóknak kiváló hírnevük van, mint szorgalmas és motivált dolgozóknak



az adott növénnyel. A póréhagyma például nem feltétlenül egy nagyon jövedelmező növény Hollandiá-ban és az Egyesült Királyságban, de munkát ad a dolgozóknak és fizeti a bérüket, amikor nincs sok más tennivaló. Ha úgy dönt, hogy dolgozókat alkalmaz állandó jelleggel, ennek jól utána kell számolni és megfelelő munkatervet kell készíteni az év minden hónapjára.

Az állandó munkaerő alkalmazásának az előnye, hogy a bevezető időszak után a dolgozók jól megismerik a gazdaságot. Nem kell pazarolni az időt arra, hogy elmagyarázza a feladatokat újra és újra, és a dolgozó igazán része lesz a gazdálkodásnak. Az állandó munkaerő felelősséget vállal, és elvárható, hogy a munkát egy bizonyos minimális sebességgel végezze. Az önkéntesek tűnhetnek a legolcsóbb megoldásnak a kerté-szetben, de a megfelelő emberekkel a megfelelő helyen az állandó személyzet talán a végén olcsóbbra jön ki, és elősegíti a vállalkozás számára, hogy sokkal gyorsabban bővüljön.

A munka minőségeAkár önkéntesekkel, hallgatókkal, gyakornokokkal vagy fizetett alkalmazottakkal dolgozik annak érdeké-ben, hogy a munkát hatékonyan és megfelelően végezzék el, nagyon fontos a jó kommunikáció a dolgo-zókkal. Az elvégzett munka minősége és mennyisége a következő paraméterektől függ:

■ motiváció, ■ oktatás, ■ ergonómia, ■ felügyelet, ellenőrzés, ■ visszajelzés és értékelés, ■ előrejutási lehetőségek.

Motiváció

A dolgozók legfontosabb tulajdonsága a motivált-ság, ha nem motiváltak, mind a minőségi, mind a mennyiségi munka megsínyli. A motiváció azzal kezdődik, hogy a megfelelő embereket vonzzuk a gazdaságba. Ha az embereket alapvetően nem érdekli a munka a földeken, nem valók a kertészetbe. Ha az emberek megfelelő hozzáállással érkeznek, az Ön feladata, hogy fenntartsa a motivációjukat. A motiváció szorosan kapcsolódik a kommunikációhoz. A következő szempontok mind ezt érintik.

Oktatás

Ne várja az új dolgozóktól, hogy tudják azt, ami az Ön számára teljesen magától értetődő. A legtöbb ember még soha nem látott növekvő zöldséget közelről, ezért nagyon alaposan és türelmesen kell elma-

A dolgozók legfontosabb tulajdonsága a motiváltság

6fejezet


gyarázni, hogyan néznek ki a zöldség palánták a gyomhoz képest, különben a lelkes újoncok kihúz-gálhatják az egész sárgarépatermést tájékozatlansá-guk miatt. Annak ellenére, hogy Ön valószínűleg csukott szemmel, hátrakötött kézzel betakarítja a salátát, az új dolgozóknak meg kell mutatni, pon-tosan hol kell vágni, hogyan kell kezelni a salátafe-jeket, hogyan csomagolják be a ládákba és mit kell tenni, ha a ládák tele vannak.

Miután kiosztotta az utasításokat, hagyja, hogy az újoncok csinálják a munkát, miközben nézi őket,

és adjon nekik azonnali visszajelzést, hogyan lehetne jobban vagy gyorsabban csinálni.

Ergonómia

Az ergonómia tudománya foglalkozik az ember és a technikai berendezések kapcsolatával. Legfonto-sabb feladata, hogy megmondja, milyen legyen az a gép, vagy berendezés, ami a legjobban illeszkedik az ember fizikai és szellemi adottságaihoz, képességeihez. Hozzájárul az egészség megőrzéséhez, valamint a termelékenység növeléséhez. A rosszul megtervezett munkafolyamatok lassítják a dolgozót, és felesleges


(mArTA monTmAnY, DAAm)(Ch.-A. DesCombes)


feszültséget és fáradtságot okoznak. Ha biztosítja a dolgozók számára az éles késeket, vízhatlan nadrágot, térdvédőt, kalapot, kesztyűt, szedőkocsit, stb., a dolgozók képesek lesznek gond nélkül hatékonyabban és hosszabb ideig dolgozni.

A munkafolyamatokat alaposan meg kell vizsgálni: hol vannak a ládák, hogyan mozgathatjuk a ládákat és a terményeket a szántóföldön, mennyi szállításra és emelésre van szükség? Ha a munkafolyamatokat racionalizálja, és gondoskodik arról, hogy csak minimális felesleges gyaloglás történjen nehéz tárgyakkal, stb., akkor a munkát sokkal kellemesebbé és biztonságosabbá teheti Önmaga és a munkavállalók számára.

A kertészet egész rendszerének kommunikációját segíti, ha nagy hirdetőtáblákat vagy faliújságokat tesz ki egy központi helyre (pl. a csomagoló területre). Mutassa be az egész kertészet térképét, és állítsa ki az idei termelési tervet. Ez jó áttekintést nyújt az érdeklődők számára arról, hogyan működik a hely, és nagyobb hatékonysághoz vezethet a feladatok megoldásában, mivel az emberek átlátják az egész rendszert. Ezen kívül, ha van egy közös hely a teendők felsorolására, ez lehetőséget ad a dolgozóknak, hogy javaslatokat tegyenek, valamint tisztában legyenek a feladatok fontossági sorrendjével.

Felügyelet, ellenőrzés

Még az után is, hogy elmagyarázta a munkát egy újoncnak, nagyon fontos, hogy menjen vissza hozzá rövid időn belül, és ellenőrizze, hogy érti-e a munkát és az előírtaknak megfelelően végzi-e. A rendszeres ellenőrzés nagyon fontos, mert a körülmények változnak: a saláta, amely jó volt a múlt héten, lehet, hogy ezen a héten levéltetves, amit az új dolgozó nem biztos, hogy észrevesz. Fontos ellenőrizni a munkájuk minőségét és sebességét. A biogyümölcsök és zöldségek arról híresek, hogy kiváló a minőségük, és az Ön megélhetése függ attól, hogy a vásárlók elégedettek legyenek. A legrosszabb dolog, ami történhet, hogy csak az áru kiszállításakor veszi észre, hogy a munkások sérült vagy beteg zöldségeket takarítottak be, de már túl késő ezt helyrehozni. Kísérje mindig figyelemmel a személyzetet és a munkát, amit végeznek!

Visszajelzés és értékelés

Ha a dolgozók jó munkát végeznek, mondja meg nekik! Mindenki szereti hallani a dicséretet, még akkor is, ha csak azt teszi, amit tennie kell a fizeté-séért. Érdemes dicsérni őket, ha jó munkát végeztek. Nincs semmi, ami jobban növeli a motivációt, mint az őszinte dicséret.

Ha valaki hibát követ el, vagy nem úgy dolgozik, ahogy szeretné, adjon visszajelzést a „szendvics” módszerrel: először dicsérjen valamit, amit jól csinált; magyarázza el, hogy mit csinált rosszul és hogyan le-hetne rajta javítani; és fejezze be egy másik dicsérettel. A visszajelzésnek az a célja, hogy elmondja, hogyan lehet javítani, ne azt mondja, hogy szörnyen dolgozik. Az egyetlen módja, hogy valaki megváltozzon az,

Ha a dolgozók jó munkát végeznek, mondja meg nekik!

6fejezet


ha motiválva van erre, a kritika ritkán motiválja az embereket. Tehát csomagolja az aggodalmakat dicséret-be és adja meg a személyzetnek az érzést, hogy az ő munkájuk viszi előre a gazdaságot.

Jó gyakorlat, ha évente egyszer vagy kétszer hivatalos személyzeti értékelést tart minden dolgozóról. Az értékelés egy egyéni elbeszélgetés, amely során elmondja a dolgozóknak, hogyan látja a teljesítményüket. Elmondhatja nekik, mit gondol a motivációjukról, pontosságukról, az általuk végzett munka minőségé-ről, milyen gyorsan dolgoznak, stb. Hangsúlyozza a pozitív szempontokat és a negatív pontokat fejlődési lehetőségként állítsa be, tehát ösztönözni és motiválni kell a személyzetet, hogy javítsák a teljesítményüket. Azt biztos nem akarja, hogy nehezteljenek Önre. A dolgozóknak is lehetőséget kell adni arra, hogy ők is visszajelzést adhassanak, mert lehet, hogy vannak okos ötleteik, hogyan lehet javítani a munkát, hogy lehetnek a dolgok sokkal hatékonyabbak vagy megjegyzést fűzhetnek a szolgáltatásokról, amit Ön nyújt. Hallgassa meg a dolgozókat és köszönje meg a visszajelzéseket, különösen, ha éppen jó ötletet kapott, hogyan lehet több munkaidőt vagy több pénzt megspórolni. Ilyen esetekben fontolja meg, hogy megju-talmazza őket.

Előrejutási lehetőségek

Senki nem akar egész életében sárgarépát gyomlálni, mindenki tart valahol a karrierjében. A szokásos elő-rejutás egy ökológiai gazdaságban az önkéntességtől vagy gyakornokságtól az idénymunkásig vagy fizetett dolgozóig tart. A munkát tekintve az emberek előrejuthatnak a gyomlálástól a kapáláson át a traktorveze-tésig, és így tovább. Néhány év elteltével valakiből lehet csoportvezető, és képes lesz utasítani és felügyelni az új csapattagokat.

(miqueL PuJoL)


Az előrejutás nyilvánvaló lehet a bérek növekedőséből, de nem feltétlenül. Mindig vele jár a felelősség növekedése, és ez az, amire a leg-több ember törekszik. A több felelősség nagyobb függetlenséget ad az embereknek és egyre inkább azt az érzést nyújtja, hogy szükség van rájuk. A felelősség ad értelmet az emberek életének.

Az éves személyzeti értékelés kiváló alkalom megvitatni az előrejutás lehetőségét, megtudni a dolgozóktól, mire vágynak, és hol szeretnének lenni egy, három, és talán hét év múlva. A munkatársakkal közösen ki lehet dolgozni, mi lehet a legjobb következő lépés a számukra, és ezáltal növelhető az elkötelezettségük a munka és a vállalkozás iránt. Végső soron nő a dolgozó lojalitása, ami az egyik legértékesebb tulajdonsága a munkatársaknak. A lojális munkatársak azonosulnak az üzlettel, és megtesznek érte mindent, ha a helyzet úgy kívánja: túlóráznak, amikor a szállítás megkívánja, vagy ha például egy másik dolgozó megbetegszik.

Következtetés

Az ökológiai kertészetben a legnagyobb kihívást a dolgozók vezetése és a saját munka mennyiségének a kezelése jelenti. A dolgozók lehetnek a leghasznosabbak: ha minden összejön, egy csapat hasonló gon-dolkodású, motivált és elhivatott emberrel fog együttműködni, ami olyan, mint egy baráti társasággal dolgozni. Ha rosszul jön ki a dolgozókkal, azt jobban meg fogja érezni, mint a nehéz fizikai munkát a szakadó esőben. Mindenképpen érdemes alaposan átgondolni és megtervezni, hogyan szeretné kezelni a dolgozókat, a vállalkozás jövője függ a motivált, szorgalmas és lojális személyzettől.

Hivatkozások:European Voluntary Service (EVS):http://ec.europa.eu/youth/youth-in-action-programme/european-voluntary-service_en.htmWord Wide Opportunities on Organic Farms (WWOOF): linking volunteers with organic farms and growers. www.wwoofinternational.org/Help Exchange: www.helpx.net/WWOOF España: http://ruralvolunteers.org/ WWOOF France: www.wwoof.fr/WWOOF Hungary: www.wwoof.hu/

Senki nem akar egész életében sárgarépát gyomlálni

6fejezet

116 |

(eDu bAYer)

| 117

Vállalkozás irányítása

Zöldséget termeszteni remek időtöltés, de végül minden termesztő szeretne megélni belőle, ezért biztosítanunk kell, hogy a bevétel meghaladja a kiadásokat. A Gyakorlati Kézikönyvnek ez a fejezete a gazdasági és üzleti tervezésről szól. Megnézzük, hogyan készítsünk üzleti tervet és mire van ehhez szükség, ezen kívül ötleteket adunk a számlázásról, könyvelésről és arról, hogyan érje el, hogy mindig időben kifizessék.

Vizsgáljuk meg az egyes növényeket, hogyan teljesítenek pénzügyileg. Reméljük, hogy miután el-olvasta ezt a fejezetet, fel lesz vértezve a nyilvántartás kezelés alapszintű képességével és felismeri a vállalkozás eme nem túl mámorító, de alapvető fontosságú oldalát.

nyilvántartásA legfontosabb, hogy jegyezzen fel mindent, amit a tenyészidőszak alatt csinál, mikor csinálja és mik az eredmények. A nyilvántartással tanulhat a hibáiból, kijavíthatja, ami rosszul ment az évben, növelheti azt a területet, ami jól ment, megtervezheti a következő évi termést.

Vetési nyilvántartások

Jó gyakorlat mindig magunknál hordani egy jegyzetfüzetet, amibe feljegyezzük a vetés dátumát, az elvetett fajtákat, a tálcák vagy palántaládák számát. Persze ezeket fel kell címkézni a növény nevével, a fajta nevével és a vetés dátumával. Vannak termesztők, akik évek óta ezt csinálják és már sok ilyen jegyzetfüzetük van, amelyeket felhasználnak a jövőbeli művelési tervekhez.

Ez jól működik olyan növényeknél, melyeket egy szezonban csak egyszer vetnek, mint például a kelbimbó. Megtudhatja a kis jegyzetfüzetéből, mikor vetette, hány tálcával és mikor ültette; és az eladási feljegyzéseiből (szállítólevelek vagy számlák), hogy mikor kezdte a betakarítást, milyen volt a hozam és milyen áron tudta eladni.

Ugyanakkor olyan terményeknél amelyeket szakaszosan vetünk (többször egymás után a szezonban), ez nem biztos módszer, mivel nem tudja meg belőle, melyik vetés volt sikeres és melyik nem, vagy hogy mennyi termést takarított be például egy konkrét vetésű brokkoliból. Azért hogy megfelelő információhoz jusson, írja rá a vetési, ültetési és betakarítási adatokat egy nagy fehér táblákra min-

7

7fejezet


den ágyásnál, minden vetési tételnél. Így már föl fogja tudni jegyezni minden tételről, hogy mikor vetette, ültette, mikor kezdte a betakarítást és mennyit lett a termés. Ilyen táblákat gyakran használ-nak tudományos kísérleteknél is, amit sok évig lehet használni,csak le kell törölnie őket oldószerrel minden télen.

Munkafeljegyzések

Annak érdekében, hogy meg tudja mondani, mennyi munkát tud egyedül, szezonális vagy egyéb alkalmazottai segítségével elvégezni, fel kell jegyeznie, mennyi ideig tart elvégezni a zöldségtermesz-téssel járó különböző feladatokat.

Nagyon hasznos, ha listát készít az állandóan előforduló tevékenységekről, mint például ve-tés, kiültetés, átültetés, betakarítás, talajmunka, kapálás, stb. Ennek segítségével, sokkal jobban át fogja látni, mennyit tud vállalni, de csak egy-két év elteltével.

Példák feladatokra és a szükséges időre (tapasztalt termesztő):

■ palánta tálcák megtöltése komposzttal, vetés: óránként 8 tálca (126 cellás), ■ talajművelés traktorral és rotációs kapával: ágyá-sonként 10 perc (25 méter),

■ átültetés: óránként 4-6 tálca ■ ágyások trágyázása csirketrágyával: óránként 40 ágyás,

■ komposzt szétterítése az üvegházban talicskával: óránként 40 m2,

■ póréhagyma betakarítása/visszavágása: 18 kg óránként

Munkatervezés

Az egyik legnehezebb feladat a munka meg-tervezése, mivel nagyon sok múlik a személyes adottságon, készségen és képességen. Vannak, akik úgy dolgoznak, mint a rakéta és sok mun-

Fel kell jegyeznie, mennyi ideig tart elvégezni a zöldségtermesztéssel járó különböző feladatokat

(eDu bAYer)

| 119Vállalkozás irányítása

kát elvégeznek rövid idő alatt; mások esetleg sokkal lassabbak, de munkájuk a legmagasabb mércét is megüti.

Ha egyedül dolgozik, tudnia kell mennyit tud elvégezni egy bizonyos idő alatt. Ennek az egyetlen módja, ha feljegyzi, mit csinál és az mennyi ideig tart. A könyvek átlagos értékeket adnak, de a vállalkozása szempontjából az a fontos, saját magának mennyi időbe telik a különböző tevékenysé-gek elvégzése. Ezért megéri feljegyzést készíteni arról, mi mennyi ideig tart. Egy vagy két év után pontos és megbízható adatai lesznek, amelyek segítségével megtervezhető a további termesztés és az esetleges fejlesztés.

Üzleti tervezés

Az üzlet elindítása

Egy új vállalkozás beindítása izgalmas és élvezetes lehet, de ugyanakkor idegtépő és kimerítő is. Sok mindenre kell gondolnia és sok ismeretlennel kell dolgoznia, de remélhetőleg sok hasznos informáci-ót talál ebben a könyvben, amire számításait alapozhatja. A biozöldségek és gyümölcsök termesztése nem feltétlenül hoz hatalmas nyereséget, ezért fontos, hogy ne ragadtassuk el magunkat, amikor azt tervezzük, mit vásároljunk. Ahelyett, hogy drága palántákat vásárolunk egy kertészetből, próbáljuk meg magunk előállítani azokat. Tartsuk alacsonyan a költségeket, és érdemes megfontolni a bevételi források változatossá tételét is (lásd 11-es fejezetet a többfunkciós rendszerekről).

Üzleti struktúra

A legtöbb kistermelő magánvállalkozóként vagy társas vállalkozásként kezd, ami azt jelenti, szemé-lyesen felelős a veszteségért és adósságokért. Amennyiben az üzlet és a kockázat túl nagy lesz ahhoz, hogy egy vagy két ember viselje a terheket, átalakíthatja a tevékenységét korlátolt felelősségű társa-sággá. Kérjen tanácsot egy könyvelőtől vagy üzleti tanácsadótól, mielőtt belevág egy adott vállakozási formába. Egyes országokban ingyen kaphat tanácsot a kereskedelmi kamarától vagy hasonló állami szervezettől.

Tőkeberuházás

Mielőtt elkezd zöldségeket termeszteni, szüksége lesz bizonyos létesítményekre, szerszámokra és ta-lán gépekre. Azok a dolgok, amelyeket több mint egy évig használunk, és amelyeket nem használunk

Az egyetlen mód, ha feljegyzi, mit csinál és az

mennyi ideig tart

7fejezet


el, a „tőkeberuházás” kategóriába esnek. Fő tőkeberuházás lehet akár a föld is, ha olyan helyzetben van, hogy megvásárolja. A föld bérlése nem tőkeberuházás, hanem működési költség, amivel később foglalkozunk.

Számos megközelítése van a tőkeberuházásnak. Vannak, akik megengedhetik maguknak, hogy min-dent újonnan vásároljanak és jó minőségben. Mások mindent használtan vesznek vagy a lehető leg-olcsóbban. A harmadik típus jó minőségű használt szerszámokat és gépeket vesz a drágább eszközök közül és kitűnő minőségű új szerszámokat mindenből, ami mondjuk 700 euró alatt van.

Íme egy példa (1. táblázat), hogy körülbelül milyen tőkeberuházásra számíthat 1 hektáros zöldsé-geskerthez.

1. Táblázat: Példa zöldségeskert tőkebefektetéséhez

1 hektár zöldségtermesztéshez új (€) használt (€)

1 hektár föld 25.000 25.000

nyúlkerítés kapuval munka nélkül 1.000 1.000

fészer 1.000 500

kétkerekű traktor rotációs kapával 4.000 1.000

kis üvegház (szaporításhoz) 5x3m munka nélkül 1.500 200

fóliasátor 10 x 30m munka nélkül 4.500 1.000

kertész taliga / teherbicikli (viszikli) 300 300

tűzdelő tálcák 100 tálca 1.000 600

kéziszerszámok kapa, ültetőkanál, stb., 500 250

vetőgép Jang Clean típusú sorvető 450 450

összesen 39.250 30.100


Működési költségek

A kezdeti kiadásokon kívül lesznek visszatérő költségei: olyan dolgok amelyeket minden évben meg kell vásárolnia és amiket elhasznál egy év alatt. Ezek a működési költségek, mint például: magok, pa-lánták, üzemanyag, biztosítás, stb. A 2. táblázatban találja a visszatérő költségek listáját, amelyekkel 1 hektáros zöldségeskertnél számolhat.

2. Táblázat: Működési költségek 1 hektáros zöldségeskertre

1 hektár zöldségtermesztéshez 80 darab 100 méteres ágyás

szükséges mennyiség egység ár költség (€)

magok 600

Palánták 100.000 palánta 40€/1000 4.000

Traktor óra 100 óra 10€/óra 1.000

Trágyázás (trágya, komposzt, stb.) 500

szállítási költségek 100 km per hét, 26 hét 0,50€/km 1.300

Csomagolás (zacskók, stb.) 100

marketing, telefon, honlap, stb. 1.000

munkaruha 150

biztosítások 300

Tartalék 1.000

Összesen 9.950

7fejezet


Bevételek

A pénzt, amit az eladott zöldségekkel keres, bevételnek hívjuk. Természetesen ez tervezhető úgy, hogy átnézi a vetéstervét és beáraz minden terményfajtát. Az árakról megbízható becslést találni gyakran nagyon nehéz és a hivatalos statisztikák többnyire túl hozzávetőlegesek ahhoz, hogy haszno-sak legyenek. Más ökogazdák nem mindig hajlandóak segíteni az új piaci szereplőknek és nem oszt-ják meg a pénzügyi adataikat mással. A biotermékek piaca gyakran kicsi és az egyensúlyt a kereslet és a kínálat között könnyen felboríthatják az új belépők.

A bevételei tervezésénél sok a hibalehetőség, mert nagyon sok az ismeretlen tényező, fő-leg ha csak most kezd zöldséget termeszteni. Ugyanakkor egy-két év után, ha jó feljegy-zéseket készített a termesztésről és az eladás-ról, sokkal pontosabban meg fogja tudni becsülni és tervezni bevételeit.

Profit és pénzügyi életképesség

A különbség a kiadásai és bevételei között az Ön bruttó profitja, vagy vesztesége. Ezeknek a számí-tásoknak a célja, hogy megválaszolja a vállalkozás pénzügyi életképességével kapcsolatos kérdéseket: tud profitot termelni ezekkel a terményekkel és ezzel a befektetéssel? A pénzügyi teljesítménye végső soron az egyes növények összteljesítményétől függ. Azért, hogy legyen bevétele az egyes növényekből, kiszámolhatunk egy bruttó árrést minden terményre.

Bruttó árrés

Annak érdekében, hogy megtudjuk, megéri-e egy bizonyos árut termeszteni, létrehozhatunk bruttó árrést. Adatokat kell gyűjtenie a bruttó árrés kialakításához, ami minden termény input és output információit azonos módon mutatja meg.

A pénzt, amit az eladott zöldségekkel keres, bevételnek hívjuk

Taking in account costs and incomes, you’ll be able to know how much is worth each one of your crop

(Ch.-A. DesCombes)

(xAvi Pérez)

A termelői szövetkezetek segíthetnek a gyakorlati problémák megoldásában, pl. palánták nevelésében vagy üzleti ügyek megvitatásában.


Így összehasonlíthatja a terményeket és kivá-laszthatja azokat, amelyek beválhatnak. Akár el is döntheti, hogy bizonyos terményeket nem kellene termesztenie, mert túl sokat kéne ráköl-tenie kielégítő bevétel nélkül. Azt is megtudja, mely termények azok, amelyek nem igényelnek olyan sok időt és jó pénzt hoznak.

A 3. táblázat példa egy hektár saláta bruttó árrésére.

3. táblázat – Példa saláta árrésére

piacképes hozam 6000 tucat /ha 5.50 €/tucat 33000

Teljes termelés € 33.000

magok 100 1000 db/ha 17.50 €/1000 1750

földkeverék 110 zsák/ha 8.33 €/zsák 916

konténerek, palántanevelő tálcák

(egyszerhasználatos, merev tálcák) 835 /ha 0.70 €/tálca 585

palánták termesztésének költsége (hő, víz, munka) 100 20.00 €/1000 2000

trágyázás csirketrágya pellet 20 zsák /ha 10.00 €/zsák 200

öntözés

alkalmi munka - vetés 0.1 óra/tálca 10.00 €/óra 835

- ültetés 63 óra/ha 10.00 €/óra 630

- kapálás 20 óra/ha 10.00 €/óra 200

- betakarítás 0.05 óra/tucat 10.00 €/óra 3000

szállítás/ láda 0.33 €/tucat 1980

Összes változó költség 12.096 € 12.096

bruttó árrés 20.904€ € 20.904

A salátánál, akárcsak a legtöbb terménynél, a munka jelenti a legnagyobb költséget. Segítség, ha hozzárendelünk bizonyos óradíjat a munkánkhoz, ebben az esetben 10 eurót használtunk. Ha pár év

El is döntheti, hogy bizonyos terményeket nem kellene

termesztenie, mert túl sokat kéne ráköltenie kielégítő bevétel

nélkül

(miqueL PuJoL)

7fejezet


után segítséget alkalmaz a tenyészidőszakban, legalább tudni fogja, hogy képes fedezni a bérmunka költségeit, és ez nem fogja a bruttó árrést nagyban befolyásolni.

Ez csak egy példája az üzleti tervezésnek. Olvasson még utána a témának vagy gondolkozzon azon, hogy elvégez egy rövid vállalatirányítási tanfolyamot. Ha a vállalkozása több embert fog foglalkoztat-ni és nagyobb bevételt termelni, előbb-utóbb szüksége lesz összetettebb vezetői készségekre (például, hogy megkülönböztesse a könyvelésében a fix költségeket és a változó költségeket). Vannak, akik számára az üzletnek ez az oldala természetes, de sok gazda számára a papírmunka elég nagy kihívás, és ha valaki jól-szervezett a kertben, még nem jelenti, hogy a papírmunkában is az. Lehet, hogy szüksé-ge lesz heti pár órában adminisztratív kisegítőre, aki elvégzi a papírmunkát, hogy az ne halmozódjon föl. Amennyiben maga vezeti a vállalkozást, fontos, hogy mindent teljesen átlásson, és ne adjon át munkát másnak, amikor maga sem tudja pontosan mi történik.

Ha kezdő a biotermesztésben és még nincs tapasztalata saját vállalkozás vezetésében, a legjobb, ha kicsiben kezdi, és csak akkor fejleszt, amikor tapasztalja, hogy megéri. Jobb kicsinek és kezelhetőnek lenni, mint tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takarónk ér, különösen, ha nincs túl sok tapasz-talatunk a termesztésben.

A biotermesztés különböző pénzügyi területei

A fő területek, melyek az ökológiai zöldségtermesztést gazdaságilag megkülönböztetik a hagyomá-nyos termesztéstől, a következők:1. magasabb tőkeberuházás és működési költségek,2. a várt hozam kilóban vagy egységben,3. a plusz munka követelményei,4. különböző marketing struktúrák,5. különféle kockázatok.

1. Magasabb tőkeberuházás és működési költségek

Minden termesztő rendszer amely „ökológiailag tanúsított” drágább, mint a hagyományos rendszer. Az ökológiai vetőmagok kétszer vagy háromszor drágábbak is lehetnek. A palántaföld és a palánták is drágábbak.

Annak érdekében, hogy nitrogén kerüljön a rendszerbe, hüvelyeseket kell termesztenie, amelyek megkötik a légköri nitrogént. A magok, a munka és a géphasználat költségei növelik a talaj termé-kenységét, de nem eredményeznek közvetlen gazdasági bevételt. Ha nincs a gazdálkodásban trágya vagy komposzt, akkor hozatni kell, ami gyakran magas szállítási költségeket eredményez és ezen kívül a trágya szétterítéséhez és beforgatásához használt gépek és az üzemanyag költségeit is be kell számítani.


Mivel nem lehet gyomirtó szert használni, különböző szerszámokra és eszközökre van szükség a gyomszabályozáshoz (lásd 5. fejezet). A viszonylag olcsó rovarirtók helyett, pedig szükség lehet ro-varhálókra, fóliákra vagy egyéb növénytakarókra.

Az ökológiai ellenőrzési és tanúsítási folymat (lásd 9. fejezet) már maga is költség, ami a hagyomá-nyosan gazdálkodóknál nincs. Sőt az ökológiai ellenőrző szervezetek által meghatározott szabályo-zásnak is vannak anyagi vonzatai. Ne gondoljuk azt, hogy a mezőgazdasági vegyszerek használatának elkerülésével csökkenthetjük a költségeinket.

Mindezek a tényezők növelik a biogazda kiadásait és rezsiköltségeit, egy hagyományos gazdával szemben.

2. A várt hozam kilogrammban vagy egységben

Néhány kiadvány azt sugallja, hogy az ökológiai zöldségek hozama 15–30%-kal kevesebb, mint a hagyományosé. Azonban ezt ne vegye készpénznek az üzleti tervében. Például a csökkentett trágya használat miatti különbségek zöldségféleségenként változnak és attól is függnek, hogy az év melyik szakában járunk. Különösen a korai terményeket, amikor még hideg talajban fejlődnek, nem lehet növekedésre késztetni biotrágya nagy mértékű használatával.

A leveles zöldségnek - például káposzta -, amely nagyra nő a mesterséges nitrogéntől, sokkal kisebb a hozama az ökológiai termesztésben. A saláta viszont csak kicsit lassabban nő, és amikor nem éri betegség a hozama annyi lehet, mint a hagyományosé.

A csomós répa termesztésénél nagyobb sortávolságot kell alkalmazni a gyomirtás miatt, ez kevesebb répát eredményez és így persze a hozam is kisebb.

3. A plusz munka követelményei

A gyomok kézzel irtása gyomirtó szerek használata helyett, jelentős különbséget jelent a munka mennyiségében a hagyo-mányos módszerhez képest. A répacsomók készítése is több időbe telik, amikor minden egyes répát át kell vizsgálni, nincs-e rajta ré-palégy kártétel, miközben letépjük a sárga leveleket és ugyanakkor kiszedjük a gyo-mot. A teljesítmény minimum 100 lesze-dett csomóról 60-ra vagy az alá csökkenhet ökológiai körülmények között. (eDu bAYer)

Az ökológiai termelés gyakran nagyon munkaigényes.

7fejezet


Sok ilyen rejtett plusz munka adódik. Amennyiben fóliával vagy rovarhálóval takarjuk az állományt, azt minden alkalommal le kell szedni és vissza kell tenni, amikor gyomot irtunk. A kisebb póréhagy-mák leszedése több időt igényel a betakarításnál és a tisztításnál is.

Kis léptékű termesztésnél minden újabb munka csökkenti az időhatékonyságot. Ha már benne van a folyamatban, meg kell állnia és újraszerveznie a munkát. A termesztők visszajelzése szerint egy raklap saláta leszedése egy órába telik, de két raklapé csak másfél órába.

4. Különböző marketing struktúrák

Sok biogazda kap stabilabb árat az áruiért azáltal, hogy közvetlenül a fogyasztónak adja el. Ez nagyon profitképes értékesítési formának tűnik, de figyelembe kell vennie minden ezzel kapcsolatos munkát. Ha közvetlenül a fogyasztónak, éttermeknek és boltoknak szállít, ez együtt jár a jó árakkal, de ugyan-akkor sok időt és magasabb szállítási költségeket jelent.

5. Különböző kockázatok

Amikor üzleti tervet készít, nagyon fontos, hogy a kockázatokkal is kalkuláljon. Könnyű összeállítani egy költségvetést optimista hozammal és alacsony befektetéssel, de ez nem biztos, hogy megállja a helyét egy realista üzleti tervvel szemben. Ezért nagyon fontos tudni, hogy a statisztikák, amiket az üzleti tervünkben használunk, figyelembe vették-e a kockázatokat, amelyek befolyásolhatják az üz-let életképességét. Amikor általános statisztikákat használunk, nagyon fontos tudni, milyen léptékű termesztésből vették az adatokat.

A kockázatok átgondolásánál figyelembe kell venni a kártevők vagy betegségek miatt fellépő termés-veszteség lehetőségét, és az ebből következő az optimistán becsültnél alacsonyabb hozamot, a ked-vezőtlen időjárási körülmények miatti gyomirtási kudarcot, valamint a helytelen piaci prognózist.

Banki tevékenység

Egy vállalkozásnak szüksége van saját bankszámlára. Számos bank kínál ingyen üzleti folyószámla vezetést online hozzáféréssel. Hasonlítsa össze a bankokat az interneten és keressen a közelben egy fióküzletet.

A „Paypal” nagyon hasznos, ha az interneten értékesíti az áruit, például ha azt tervezi, hogy honlapon keresztül árul. A Paypal levon bizonyos százalékot minden fizetésből, hasonlóan a bank hitelkártya konstrukcióihoz. Ugyanakkor a Paypalt széles körben ismerik és használják (bizonyos országokban) és a legtöbb online könyvelő rendszer számlázó funkcióját magában foglalja.


Könyvelés

Minden üzleti vállalkozásnak nyomon kell követnie a bevételeit és kiadásait, hogy ki tudja számol-ni a nyereségét vagy veszteségét minden pénzügyi negyedév vagy év végén, hogy kikalkulálhassa a fizetendő adót. A múltban a könyvelést könyvekbe végezték (főkönyv) és időigényes feladat volt. A számítógépek elterjedése óta kicsit érdekesebb és kevésbé időigényes tevékenység lett és manapság majdnem minden cég használ könyvelő programcsomagot. Ezeknek a programoknak a használata gyakran még mindig kényelmetlen és nem feltétlenül ajánlott mindenkinek.

Nemrég online könyvelőcsomagok jelentek meg az interneten, ezek közül néhány képes csatlakozni az online bakszámlájához, hogy lehetővé tegye a könnyű és gyors nyilatkozat készítését. Néha csak fel kell töltenie az összes számláját és bizonylatát és minden költségét beírja a rendszerbe. Néhány termelő elkezdte már használni ezeket az online könyvelőrendszereket és nagyon jók a visszajelzések.

ÁFA

Ha a forgalma bizonyos értékküszöb alatt van, akkor bizonyos országokban nem kell áfára regiszt-rálnia, de mégis hasznos lehet, ha megteszi. Sok országban a zöldségeknek 0% az áfája (sajnos, nem minden ország ilyen szerencsés), vagy sokkal alacsonyabb egyéb termékeknél. Ezért a legtöbb esetben érdemes bejelentkezni az áfákörbe. Amikor bejelentkezett áfára, sok áfát fog visszakapni a hatósá-goktól majdnem minden után, amit megvásárolt a vállalkozása számára. Természetesen a vásárlói számára is föl kell számolnia az áfát, ami vagy 0%, amitől nem lesz nagyobb a számla, vagy 5% (vagy hasonló) amitől csak kicsit lesz több. Különösen, amikor elindítja a vállalkozását és sok drága dolgot vásárol (pl. traktor, üvegház, fóliasátor, szerszámok és felszerelések), fontos a regisztráció, hogy aztán visszakaphassa a nagy összegű áfát, amit ezekért a tételekért fizetett.

Ha bizonytalan, kérjen tanácsot egy könyvelőtől vagy a helyi adóhivatalban.

Számlázás és kifizetések

Ha más vállalkozásnak értékesít bevett gyakorlat, hogy szállítólevelet ad minden szállítmány mellé, amit egy kiskereskedőnek vagy nagykereskedőnek küld. Mint beszállító mindenképpen tegyen el egy példányt minden szállítólevélből. Egy megbeszélt időszak után (egy vagy két hét), vagy minden hónap végén gyűjtse össze az összes szállítólevelet és küldjön számlát a vevőnek, amit egy héten vagy egy-két hónapon belül kell kifizetnie, a szerződési feltételeiktől függően.

A számlázás kezelésének másik módja az, ha szállítólevél helyett elküldi a számlát az áruval együtt, és a kiskereskedőnek vagy nagykereskedőnek azonnal kell fizetnie készpénzben vagy egy hónapon

Ezért a legtöbb esetben érdemes bejelentkezni az

áfakörbe

7fejezet


belül. Bár készpénzzel bánni kényelmetlen lehet, valójában nagyon hasznos rendszer, ha a szállításkor készpénzt kap, mert ez fenntartja a készpénzáramlást a vállalkozásában, és ha a vásárlónak pénzügyi gondjai támadnak vagy csődbe megy, Ön felé legalább nincs tartozása. Az azonnal fizetés jelentősen csökkenti vállalkozása kockázatait. A kiskereskedelmi boltokban általában sok pénz megy keresztül a pénztáron, tehát egy azonnali készpénz kifizetéses szállítás nem jelenthet problémát és Ön sem fog álmatlanul forgolódni a kifizetetlen számlák miatt.

Szerződési feltételek

Minden vállalkozásnak rendelkezni kell saját szerződési feltételekkel. Ez tartalmazza az Ön és más vállalkozások és fogyasztók közötti együttműködési feltételeket, és amelyek meg kell hogy védjék a kellemetlen vitától, ha rosszra fordulnak a dolgok, pl. ha nem tud időben szállítani; ha nem tudja pontosan azt a fajta vagy mennyiségű árut szállítani, amit a vevő megrendelt, stb.. Nézzen körül

az interneten és keressen szerződési mintákat, amelyek a legjobban megfelelnek az Ön vállal-kozásának. Lehet, hogy kell rajta változtatnia, de még az általános szerződési feltételek is jobbak a semminél.

A vállalkozás továbbfejlesztése – teljesítménynövelésA termőszezon végén érdemes összegyűjteni az összes értékesítési adatot és listát összeállí-tani a legjobban értékesíthető termékekről. Ha könyvelő szoftvert használ vagy online könyvelőszolgáltatást, könnyen létrehozhat egy Excel táblázatot, amiben az oszlopokat a tételek eladásai szerint állíthatja össze. Ezekkel a saját zöldségeskertjéből vagy gyümölcsöséből származó információkkal továbbfejlesztheti vállalkozását: hagyja el a legrosszabbul teljesí-tőt a terményei listájáról és gondolkodjon el a legjobban teljesítő területének növeléséről.

Minden vállalkozásnak rendelkezni kell saját szerződési feltételekkel

A termőszezon végén érdemes összegyűjteni az összes értékesítési adatot és listát összeállítani a legjobban értékesíthető termékekről


egy jól szervezett elosztási rendszer előfeltétele az értékesítés irányításának.


Természetesen ennek csak akkor van értelme, ha tudja, hogy van megfelelő kereslet a legjobban tel-jesítő árunak. Néha csak csökkentenie kell a legrosszabbul teljesítő területét, hogy javítson az üzleti forgalmán. Azonban próbáljon könyörtelen lenni és húzza ki azokat az árukat, amelyek gyengén teljesítenek, különösen, ha sok-sok évi próbálkozás után sem javultak.

Sok minden van, amiben az ökológiai vál-lalkozás nem különbözik akármelyik másik mezőgazdasági vállalkozástól, de összetet-tebb volta miatt, a vállalatirányítás még kritikusabb. Könnyű elveszni a termesztés mindennapos munkáiban, de próbáljon he-tente legalább pár órát szánni a papírmun-kára és lépjen kicsit hátrébb a napi termelési feladatoktól, hogy meg tudjon bizonyosodni róla, hogyan teljesít a vállalkozása és tudjon időben vál-toztatni szükség esetén. Tapasztalatunk szerint könnyen úgy érzi az ember, hogy elborítják a dolgok, amikor egész nap hajt a tenyészidőszakban, zöldséget vagy gyümölcsöt termesztve. A káosz érzete nőhet, ha nincs tiszta képe arról, hogyan teljesít a vállalkozása pénzügyileg.

A könyveléssel is naprakésznek lenni már túl soknak tűnhet, de rá fog jönni, hogy a stressz szintje figyelemre méltóan csökken, ha van fogalma arról, hogyan teljesít a kertje.

A könyveléssel is naprakésznek lenni már túl soknak tűnhet, de rá

fog jönni, hogy a stressz szintje figyelemre méltóan csökken, ha

van fogalma arról, hogyan teljesít a kertje

7fejezet

130 |

(euroPeAn Commission)

| 131

(euroPeAn Commission)

Ökotermékek értékesítése

A legtöbb gazdálkodó tisztában van annak fontosságával, hogy termékeiket önmaguk reklámozzák. Sokan megtapasztalták már, hogy nem elegendő pusztán a termelésre összpontosítani, nem lehet magától értetődő, hogy el tudják adni terméküket jó áron.

Az önmarketing legalább két kihívást jelent nekünk, termesztőknek. Először is meg kell szoknunk az ismeretlen helyzetet: új partnereket kell szereznünk, promóciós tevékenységet végezni, árukat érté-kelni, kiválasztani a csomagolás és az áruelosztás legjobb módját. Másodszor ott van a többletmunka kihívása és a velejáró szétszórtság lehetősége.

Azonban gazdálkodóként fel kell ismernünk, hogy a mi tevékenységünk összeköti a természetet – amit használunk és alakítunk - a szociális világgal sokrétű tevékenységünkön keresztül: terme-lőként, a környezet és a tájkép őrzői és fenntartóiként, munkásokként, akik úgy döntöttek, hogy az elsődleges szektorban végzik a dolgukat a város vagy egy iroda helyett. Annak felismerése tehát, hogy a marketing a gazdálkodói tevékenységhez tartozó feladat, egyrészt kifizetődőbb munkát jelent, másrészt segít következetesebbnek lennünk ökológiai befektetéseink kapcsán. Tisztában kell lennünk azzal, milyen helyet foglalunk el az élelmiszertermékek értékáramában a szántóföldtől az asztalig.

Ebben a fejezetben megpróbálunk bemutatni egy átfogó megközelítést a marketinghez. Bár a marke-ting nagyrészt arról szól, tudjuk mi kell a vásárlóknak, azonban éppolyan fontos tudni, kik vagyunk mi és mit akarunk. Ne akarjunk mindent megadni mindenkinek, helyette hozzunk egyértelmű döntést, hová helyezzük magunkat a piacon és koncentráljuk erőfeszítéseinket erre a pozícióra. A vállalkozás korai szakaszában már valószínűleg van elképzelésünk a használt földünk nagyságáról (legalábbis az első pár évre). Ha tudjuk, hogy kicsik vagyunk, nem szükséges piackutatási tanul-mányokat végeznünk, de alaposan meg kell fontolni, mekkora piacot tudunk ellátni és mennyi az elosztási kapacitásunk (például hetente hányszor tudunk árut szedni és szállítani). Ha nagyobb a méretünk, mindenképpen fel kell mérnünk az eladási és marketing csatornákat, amelyek fel tudják venni a termékünket elfogadható áron.

8

8fejezet


Ökotermékek európai piacaA globális biokereskedelem (59100 millió $ 2010-ben), több mint 95%-a majdnem egyenlően osz-lik el az európai és az Egyesült Államokbeli piac között. 2010-ben az organikus termékek európai piaca 19600 millió $ bevételt könyvelhetett el.

Európai ökotermék piac (2010)

Ország Összeladások(millió €)

Euro/ fő

Élelmiszerpiaci részesedés [%]

Vendéglátás(millió €)

Dánia 791 139 7,2 67

Ausztria 986 104 6 51

Svájc 1.180 132 5,2

Svédország 804 75 4

Németország 6.020 71 3,4

Luxemburg 65 103 3,3

Hollandia 657 36 2,3 56

Franciaország 3.385 47 1,9

Egyesült Királyság 2.000 34 N.A. 18,5

Olaszország 1.550 25 N.A. 300

Spanyolország 905 (2009) 20 N.A.

n.A. = nincs adat

(Forrás: kilcher et al., 2011, p. 16. Data of 2010: Willer and kilcher,, 2012)

A gazdasági krízis ellenére 2009-ben a piac stabil maradt egész Európában, sőt még növekedett is, különösen Franciaországban (+19%), de Skandináviában, Svájcban és Ausztriában is (Kilcher et al, 2011). 2010-ben azonban ez a növekedés enyhén lelassult. (Sahota, 2012.)

Az elkövetkező években Európa nagy részén az öko-termékek fogyasztásának növekedésére lehet szá-mítani. A növekedés előfeltétele, hogy az ökológiai élelmiszerek megőrizzék és megerősítsék hírnevü-ket, és hogy az emberek tisztában legyenek azzal, milyen előnyöket nyújthat az egészséges táplálkozás-ban, és hogy fenntartható módon állították elő. Az ökoélelmiszerek előnyeit bemutató legjobb tudományos érvek közül néhány kapcsolódik a környezeti (különösen a biodiverzitás) előnyök-höz. Ezt az erős tudományos pozíciót érdemes hangsúlyozni az értékesítési anyagokban.

A marketing alapja, hogy pontosan tudjuk, mit kínálunk és milyen környezetben akarjuk eladni

| 133Ökotermékek értékesítése

Marketing stratégiaA marketing alapja, hogy pontosan tudjuk, mit kínálunk és milyen környezetben akarjuk eladni. Biztosítani kell, hogy van, vagy kialakulhat kereslet a termékünkre. Ebből fogjuk kialakítani az érté-kesítési stratégiánkat, ami lehetővé teszi számunkra, hogy:

■ megismerjük a környezetünket, ■ meghatározzuk a célfogyasztókat, ■ kialakítsunk egy piaci pozíciót a termékünknek.

Környezetünk megismerése

Amellett, hogy bízunk a kínált termékünkben, legyünk tisztában a vállalkozásunkkal, legyen az bármilyen kicsi, ismerjük céljainkat, filozófián-kat vagy kulturális hátterünket és a szerveződé-sünket. Ismerni kell az értékláncot is, minden folyamatot, amit csak végzünk a mag elvetésétől addig, míg a termék eléri a vásárlót.

Amikor felmérjük a piacot, egyértelműen azonosítani kell az előnyeinket a versenyben, vagyis, azo-kat a dolgokat, amiket a mi cégünk tud a legjobban. Például az elhelyezkedés miatt nagyon jók lehetünk a termékek szállításában – gyorsaságban, a szállítás hatékonyságában, stb. – vagy a végső minőségben. Pórbáljuk tehát megtudni, kik a versenytársaink és mi a pozíciónk hozzájuk képest, például fölöttük vagy alattuk vagyunk-e termékminőségben, bevételben, vevőszolgálatban, stb. Ez a munka azzal jár, hogy pontosan tudnunk kell a hasonló termékek árát a piacon.

Jól informáltnak kell lennünk a jogi és adminisztratív környezetünkről. Nem csak az európai törvé-nyek változása és a hozzájuk kapcsolódó viták tekintetében kell naprakésznek lennünk (1), hanem a nemzeti és regionális hatóságok ökológiai élelmiszertermelésre és értékesítésre vonatkozó véleményét illetően is. Bizonyos esetekben a helyi hatóságok egyértelműen támogatják az ökoélelmiszereket, se-gítve az akcióterveket és informáló kampányokat, tanácsokat adva a szektor tagjainak. Más esetekben a támogatás kevésbé aktív.

Ismerni kell az öko ellenőrző és tanúsító magán és közszolgálati szervezeteket is. Ha számos szervezet közül választhat, válasszon óvatosan. Ébernek kell lennie, hogy ezek a szervezetek teljesen ellássák a kötelességeiket. Ne feledje el, hogy alapvetően városi környezetben az igazolás kulcsfontosságú biza-lomkeltő lehet az ökotermékek iránt (lásd 9. fejezet). Vidéken talán könnyebb közvetlen kapcsolatot kiépíteni a termelő és a fogyasztó között, a kölcsönösség és a bizalom nyújtja az igazolást. A váro-sokban ez másképp van, a távolság nagy és az igazolás alapvetően fontos szerepet játszik. Valójában

Amikor felmérjük a piacot, egyértelműen azonosítani kell azokat a dolgokat, amiket a mi

cégünk tud a legjobban

8fejezet


a felmérések megerősítik, hogy Európa szerte a fogyasztók hajlamosak bízni az igazoló pecsétek-ben az ökoélelmiszerek azonosításakor.

Végül, ha van a környéken a biotermesztőknek szövetsége, megéri csatlakozni hozzá és részt venni a munkájában. Egy olyan kisebbségi szek-torban, mint a miénk, az önszerveződés hatal-mas különbséget jelenthet, segíthet egyesíteni az erőinket és kereskedelmi együttműködéseket találni, a hatóságok és más társadalmi partnerek megismerését és velük való tárgyalást. Ha nincs ilyen szövetség a környéken, érdemes létrehozni.

A célfogyasztók meghatározása

Nem ugyanazt a terméket fogyasztja minden ember. Minden egyes termék egy bizonyos vevőtípust céloz meg. Ezért fontos tudni, milyenek azok az emberek, akik általában megveszik azt a terméket, amit kínál, hogy a marketing erőfeszítései azokat a fogyasztókat célozzák meg, akik valószínűleg megvásárolják a terméket. Ideális esetben, a potenciális fogyasztók profiljának megértéséhez az információk nagyon széles skáláját kellene vizsgálni: kor, foglalkozás, gazdasági körülmények, életmód, személyiség, szükségletek, motivációk, ítélőképesség, tevékenységek, hit, kultúra, szociális csoport, kikkel él együtt, család, referen-ciacsoportok, hangadók-e, stb.. Ez az információ nem áll mindig rendelkezésünkre, mivel az ökológiai pi-ackutatások még ritkák és drágák, de ahogy telik az idő, képes lesz saját maga képet alkotni a célfogyasztó-iról. Ne érezze úgy, hogy részletes piackutatást kell végeznie, a józan ész határain belül végezze egyszerűen a dolgokat és célozza meg a legjobbat külön költség vagy időveszteség nélkül. Ezt az egyensúlyt magának kell megteremtenie. Néhány dolgot azonban mindenképpen tudnia kell a fogyasztókról.

Mit kell tudnunk a (potenciális) fogyasztóinkról?

■ • Kik ők? – Profil ■ •Mit akarnak? – Motivációk és szükségletek ■ •Hogyan akarják, amit akarnak? – Vásárlási szokások..

Amikor új terméket dobunk piacra, meg kell kockáztatni egy kezdeti arculatot, bár gyakran hasonló termékekkel kapcsolatos tapasztalatainkból is kiindulhatunk, és fokozatosan alakítjuk ki a termék arculatát, amikor már a termék a piacon van.

Ha már a termék a piacon van, könnyen találhatunk információt a terméktípusról. Például kis aján-dékért vagy egyéb apró kedvcsinálókért cserébe megkérhetjük a vásárlóinkat, hogy töltsenek ki egy



kérdőívet. A felmérésben megkérdezhetik a korukat, foglalkozásukat, családtagjaik számát, címüket és kedvteléseiket és kérhetnek engedélyt, hogy tájékoztathassák őket különleges ajánlataikról. Így az elérhetőségeik mellett a kapott válaszokból megtudhatjuk a bevételük nagyságát (állás) és hogy mit csinálnak szabadidejükben. Ha például közülük sokan járnak edzőterembe, levonhatjuk azt a követ-keztetést, hogy foglalkoztatja őket a fizikai erőnlétük. Végül össze tud állítani egy szabvány profilt a következőképpen:, 30-45 év közötti anya, közép-magas bevétellel, városi, egészségtudatos.

Másrészt a közösségi értékesítési formák (például doboz rendszerek, fogyasztói vásárlócsoportok) általában találkozókkal járnak, ahol az élelmiszerlánc különböző szereplői cserélődhetnek és párbe-szédet folytathatnak. Ilyen megbeszélések szervezésével értékes információhoz juthatunk a vásárló-inkról: azonosítás, profil, preferenciák, javaslatok.

Ezeknek az informá-cióknak a segítségével képet kaphatunk ar-ról, milyen típusú vá-sárlók ők (valódi vagy potenciális) és ezt figyelembe vehetjük, amikor olyan dönté-seket hozunk, mint: milyen csomagolást használjunk, hol ta-láljuk meg ezeket a vásárlókat, mely te-rületeken élnek (hogy tudjuk, hogyan oss-zuk el a termékünket) és így tovább.

Kis vállalkozásnak nem könnyű elvégezni ezt a felmérést. Ne aggódjon, hogy morzsákból kell öss-zeszednie az információkat. Ahogy már említettük, ökotermékek esetében lehet egy általános elkép-zelésünk a szektor profiljáról kereskedelmi szövetségek, hivatalos szervezetek vagy független tanul-mányok segítségével.

Példa egy organikus mezőgazdasági vállalkozás SWOT mátrixára

Egy SWOT mátrixban összefoglalhatja, amit a cégéről és környezetéről talált: erősségek (Strength) és gyengeségek (Weaknesses), szemben a lehetőségekkel (Opportunities) és veszélyekkel (Threats), ami felvázolja a pozitív és negatív szempontokat, belsőket és külsőket egyaránt.

(LA rePerA)

8fejezet


Pozitív szempontok Negatív szempontok

Belső

Erősségek Gyengeségek

- Kevés fix költség - A környezet tisztelete - Saját tulajdonú föld - Jó gyártók

- Organikus tapasztalatok nélkül - Kevés kezdőtőke - Vállalkozás felépítése - Marketing - Nem ismernek minket

Külső

Lehetőségek Veszélyek

- Termék jó arculata - Aggodalom az egészségért - Környezettudatosság - Kereslet minőségi termékekre - Kevés versenytárs - Növekvő piac

- Verseny a hagyományos termékekkel - Verseny a nem öko “természetes” termékekkel - Verseny egyéb ökotermékekkel - Gazdasági válság

Teremtsen piaci helyet termékének

Az összes összegyűjtött és elemzett információ alapján képes lesz kidolgozni egy marketing stratégiát. Először is ki kell választani egy értékesítési modellt, ami megfelel önnek: rövid láncú ellátási csator-nák vagy szupermarketek, egyéni vagy közös értékesítés? Erről többet később.

Figyelembe kell vennie, tud-e a termék feldolgozottsági fokán javítani értékesítés előtt, például fris-sen vagy feldolgozva akarja árulni? Ha nyitott a feldolgozásra, kínálhat:

■ Előkészített ételt, például már meg-tisztított és felvágott salátát, konyhakész zöldségeket.

■ Befőttet, lekvárt, szószokat és gyü-mölcsvelőt, stb.




Friss vagy feldolgozott termék

Friss termékek Feldolgozott termékek

Ezek a termékek úgy jutnak el a fogyasztóhoz, ahogy betakarították (többé-kevésbé tisztán)

A saját gazdaságban vagy harmadik fél által feldolgozva (előkészítve, főzve vagy tartósítva) és szállítva

Jó fogadtatás minden piacon, gyümölcsök inkább, mint zöldségek

Időhiány miatt a vásárlók növekvő arányban vesznek feldolgozott termékeket

Rövid ideig tartható a polcon Zacskózott vagy csomagolt termék hosszabban eltartható

Megfelelően értékesítve, hamar pénzünkhöz jutunk

Nagyobb a kereskedelmi haszonkulcs, de általában később fizetik

A jó minőségű, friss ökotermékek íze és illata olyan, amit a hagyományos ételek elvesztettek

Könnyebb exportálni.Jó raktárkészlet irányítást igényel.

A feldolgozott élelmiszer növelheti a haszonkul-csot, mert értékesebbek, mint a nyers termékek, de bonyolultabb létesítményeket és folyamato-kat igényelnek, nagyobb befektetést és munka-erőt. Másrészt a feldolgozott élelmiszerek lehe-tőséget biztosítanak, hogy a bevételt elosszuk az egész évre, és hogy távolabbi piacokat is elérjünk.

Ahhoz, hogy piaci pozíciót teremtsünk a termékünknek, végig kell gondolnunk és el kell dönte-nünk, mit szeretnénk, hogyan lássák azt a megcélzott vásárlók, és hogy milyen helyet foglaljanak el a fogyasztók képzeletében. A piaci pozíció segíthet megkülönböztetni termékeit a piacon. Ha már árulnak hasonló termékeket, és Ön még nem teremtett helyet nekik, mielőtt bármilyen döntést hozna, próbálja megtudni, hogy a rendszeres vásárlók hogyan rangsorolták azokat spontán módon.

Azonban a piaci pozíció nem csak azt jelenti, tegyük „amit a felmérés mond”. Pont ellenkezőleg, el-jött az idő, amikor az Ön kritériumai és tervezése a döntő. Képzelje el, milyen vevőket akar. Például, ha vásárlók széles körében akarja terjeszteni a termékét, meg kell próbálnia fenntartani az ésszerű árat (erre később visszatérünk). Ha olyan embereket akarunk elérni, akiknek nincs sok ideje, különösen figyelnie kell arra, hogy megmosott terméket kínáljon, hogy csökkentse az elkészítési időt.

A pozíció alapvetően fontos a kommunikációhoz, de bármilyen más marketing tevékenységhez is. Befolyásolni fogja a termékekkel kapcsolatban hozott döntések többségét.

A feldolgozott élelmiszer növelheti a haszonkulcsot

8fejezet


árak beállítása Tudjuk, hogy az ár kulcskérdés a termék eladásának sikerében. A termékek önmagukban nem drágák vagy olcsók, ha van tapasztalata közvetlen eladásban, ezt valószínűleg már tudja. Az, hogy egy ter-mék drága-e vagy olcsó, attól függ, hogy jellege szerint milyen előnyöket és pozitív hatásokat nyújt a vásárlóknak, és hogy milyen mértékig elégíti ki az elvárásaikat és szükségleteiket. Ez kényes kérdés, ahol meg kell különböztetni az objektív és a szubjektív szempontokat.

A költség, az objektív árösszetevő

A terméket soha nem szabad termelői ár alatt eladni. Amikor beárazzuk azokat, bele kell számolnunk az elosztási és értékesítési költségeket, a kommunikációs költségeket valamint a bolt és egyéb esetle-ges közreműködő haszonkulcsát.

Igaz, hogy az ökológiai élelmiszer termelése drágább, mint a hagyományosé? Biokertek esetén mond-hatjuk, hogy valóban, a biotermékek kissé drágábbak, alapvetően a plusz munka miatt: gyomtala-nítás, a gyümölcsfák gyógymetszése, a kézzel és nem vegyszerekkel elvégzett munkák. Ugyanakkor nem igaz, hogy hatalmas különbség lenne a különösen alacsony termésátlag miatt: zöldségeskertek és gyümölcsösök csodálatosan termékenyek lehetnek. Az ökogazdáknak vannak plusz költségeik a tanúsítások és a biovetőmagok szükségessége miatt, stb.. Ami a marketinget illeti, a költségek ha-sonlóak a hagyományos élelmiszerekéhez, ahogy javul a termelés és az eladások mértéke, de kezde-tekben, amikor kevés az eladás, a relatív költség magas, a nagy mennyiségben termelt és szállított árukhoz képest.

Minden esetben el kell kerülni az általánosítást és konkrétan a saját helyzetét kell elemeznie. Tisz-tában kell lennie a termelés változó és állandó költségeivel, és meghatározni egy nullszaldós pontot, vagyis azt a mennyiséget, amit el kell adnia, hogy megtérüljenek a költségei.

Az érték, a szubjektív árösszetevő

A termék értéke függ az adott környezettől és a vásárlóktól, értékítélet eredménye. Itt használ-hatja a piackutatásból származó információkat és az üzlete stratégiai tervezését.

■ Milyen szinten vannak a piaci árak? Tényleg illenek az ökoélelmiszerek értékéhez? Vagy túl magasak? Vagy túl alacsonyak?

■ Mi lenne a „fair” ár a célfogyasztóimnak? ■ Mi akarok üzenni a vásárlóimnak a kiszabott árral?

A termék értéke függ az adott környezettől és a vásárlóktól


Ne féljen, amikor az árakról kell döntenie. Elő-ször is normális, hogy a bioélelmiszer drágább, mint a hagyományos. Az bioétel egy hozzáadott értéket kínál ennek következtében indokolt a magasabb ár. De csillagászati árakat nem indo-kolja!

Fontos megtalálni a helyes egyensúlyt az árakkal kapcsolatban. Képzelje el, hogy az árai jóval a többi biotermék árai alatt vannak. Ez kétsége-ket és gyanút ébreszthet. „Mit árul ilyen olcsón? Szerinted ez tényleg ökológiai?” Másrészt, ha az árai túl magasak, néhányan azt gondolhatják: „Nézd meg ezt az árat. A biotermék csak a gazdagoknak való!” Az ár kiszabásával a „fair ár” közép-osztályába helyezi magát a vásárlók szemében.

Szervezze meg a szállítást

Az elosztási lánc kezdő pontja a kezdeti tárolás, általában a gazdaságban vagy a közelében. Még ha nincsenek is kiemelkedő létesítményei, elő kell készítenie egy helyet legalább a frissen betakarított áru tárolására. Védeni kell a naptól és az elemektől, biztonságosnak kell lennie, vízvételi lehető-

séggel, hogy szükség esetén lemoshassa az árut. Egy egyszerű hűvös helyiség vagy hűtőtároló kialakítása alapbefektetés legyen, hogy a tárolás jó körülmények között történjen és elkerülje az áruveszteséget.

Az árucsomagolást a betakarításhoz közel kell végezni, hatékonyan, egy alkalmas helyen, ahol akár egy láncban, különböző területek biztosí-tottak csomagolatlan és csomagolt árunak, és a járművek fel- és lepakolása is könnyen megold-ható. Ha más gazdálkodó áruival egészíti ki a sajátját, kell egy hely, ahol fogadja őket és tárolja a szállításig.

(AnDreA FonseCA)

Az árucsomagolást a betakarításhoz közel kell végezni, hatékonyan, egy

alkalmas helyen(xAvi Pérez)

(mArTA monTmAnY / DAAm)

8fejezet


Ha távoli helyekre szállít, esetleg különböző szállítási útvonalakon, logikusan kell megtervez-ni, hogy minél rövidebb utat kelljen megtenni. Szállítások általában hetente vannak, így rend-szeresen elérheti a vásárlóit.

Kommunikáció a vásárlókkalA kommunikáció alapvetően fontos, hogy tájékoztassa a fogyasztóit az árujáról és a vállalkozásáról. A tömegreklám gyakran előnyben részesíti az érzelmekre ható üzeneteket azért, hogy megkülönböz-tesse az amúgy igencsak hasonló termékeket. A bioáruk esetében az ökológiai szavahihetőséget kell reklámozni, informálva és képezve vevőinket, megtanítva nekik, miről szól valójában a bioélelmiszer, miben különbözik a hagyományostól, hogyan dolgozunk a gazdaságainkban, és hogyan keressük a következetességet minden szinten: termelés, elosztás, átláthatóság, környezeti érzékenység, stb.

Az alábbi négy fontos eszköz áll vállalkozásunk rendelkezésére.

1. Reklám

A reklám általános közönséget céloz meg. Mivel a biofogyasztók jelenleg ennek a közönségnek egy nagyon kis része, nem érdekel minket a tömegmédia. Ugyanakkor, ha megvan a valós vagy potenci-ális vásárlók alap profilja, fontolóra veheti a reklámot magazinokban vagy olyan helyeken, amelyek konkrétabban fókuszálnak a potenciális vásárlóinkra; például megcélozza a környezettudatosságot, felhívja a figyelmet az állatok jólétére, a helyes táplálkozásra, stb. Ezek a célzottabb reklámok keve-sebbe kerülnek, és jobb eredményt hoznak.

2. Direkt marketing

A direkt marketing közvetlen kapcsolatot hoz létre a vásárlókkal, azért, hogy visszajelzést kapjon és rendszeres legyen a kapcsolat. A direkt marketing a modern megfelelője annak, amit a kis boltok képviseltek, ahol a boltos név szerint ismerte a vevőit és ízlésüket.

3. Promóciók

A promóciók olyan tevékenységek, amelyeknek része a vevők arra ösztönzése, hogy egy új terméket kipróbáljanak vagy megismételjék a vásárlást. Ez a technika nagyon hasznos, hogy növeljék egy bi-zonyos termék eladását egy bizonyos időszakban: például, amikor fölösleget kell eladnunk. Ha köz-



vetítőkön keresztül árul, nekik is kell ajánlani különleges előnyöket: az akció csak akkor lesz sikeres, ha minden résztvevő motivált. Egyszerű szinten például, a promóció kínálhat mintát a termékéből egy jól kiválasztott egészséges élelmiszereket árusító boltban, piacon vagy a helyi szupermarketben.

4. Sajtókapcsolatok/ közoktatás

A sajtókapcsolatok és a közoktatás által azt célozzuk meg, hogy mi és a módszereink ismertek le-gyenek. Az ilyen kampányok nemcsak a célzott fogyasztókat segítenek elérni, hanem a bioszektort, különböző szövetségeket, hivatalokat is, stb. Ehhez számos kezdeményezés áll rendelkezésünkre:

■ küldjön érdekes sajtónyilatkozatot a médiának, ■ szervezzen sajtótájékoztatótt egy új termék piacra dobásakor, ■ szervezzen olyan eseményt, amin részt vesznek a fogyasztók, a hangadók, a hivatalok, stb., újságírók jelenlétében.

A lehetséges reklámeszközök rövid leltára

Média

A sajtó, a rádió és a televízió nagyon drága módszer arra, hogy elérjük a közönséget, akik zöme nem is fogyaszt a biotermékeket.A helyi, a szektort megcélzó vagy a kis példányszámú média valószínűleg jobb eredményt hoz, mert jobban alkalmazkodnak a vásárlóink profiljához.

Internet

A honlapok és blogok olyan helyek, ahol az érdeklődő emberek könnyen megtalálnak minket. Nagyon hatékony és könnyen kezelhető módjai ezek a termékeink eladásának és a promóciónak. A közösségi hálózatok tovább serkentik ezen kapcsolatokat.Ahhoz, hogy jól működjenek, ezeket a honlapokat és blogokat frissen kell tartani (mint az áruinkat!): frissíteni kell őket rendszeresen, hogy ne poros, elhanyagolt kinézetük legyen.

Kiadványok Segítik az áru jellemzőinek jobb ismertetését

ASP: reklám az eladási pontokon (REP)

Megpróbáljuk felkelteni a boltba belépő figyelmét poszterekkel (kiadvánnyal vagy anélkül), ami bemutatja egy vagy több árunk jellemzőit.

Termék címkék vagy csomagolás

Ha a vásárló felemeli az árunkat, a csomagolás további információt nyújt neki (arról a termékről vagy másikról), hogy erősítse a bizalmat és a lojalitást a termék iránt.

8fejezet


Hogyan jelenjenek meg az áruink?

A csomagolásnak kritikus szerepe van a termék megjelenésében: ■ Körvonalaznia kell a termék vizuális és ér-zékszervi tulajdonságait: illat vagy aroma, íz. A szín is fontos lehet esztétikai szem-pontból.

■ A csomagolásnak könnyen kezelhetőnek kell lennie, és alkalmazkodni kell a menn-yiséghez, amit a vevői általában vásárolnak.

■ Igazodnia kell a vásárlói (és saját!) környe-zettudatosságához: ökológiailag könnyen előállítható, újrahasználható vagy újrahasz-nosítható alacsony környezeti terheléssel, amikor csak lehetséges kerüljük el a műanyag vagy egyéb szennyező anyagok használatát.

A címkének egyre nagyobb fontossága van, még a friss áruk esetében is. A címke tartalmaz egy nevet, egy üzenetet a vevőnek, és olyan a megjelenése, ami könnyen felismerhetővé teszi az áruit. Reklámokkal elárasztott világunkban a vásárlók sokszor a címke alapján döntenek. Ez megkönnyíti nekik, hogy emlékezzenek a termékre és megismételjék a vásárlást. Tehát oda kell vonzani őket és megszerezni a bizalmukat.

A bio logó máris minőség megkülönböztető, és mint ilyen arra ösztönöz, hogy azt az árut válasszuk, amin rajta van. Ön is ösztönző, amikor közvetlenül ad el valamit és a vásárlók megismerik Önt az áruin keresztül. Saját címke használatával emeli a tétet és elfogadja a kihívást, hogy nem csapja be a vásárlóit és megőrzi bizalmukat, ami visszahozza őket.

rövid láncú értékesítési csatornák

Miért használjuk a rövid láncú értékesítési csatornákat?

Annak eldöntése, milyen csatornán keresztül értékesítjük árunkat, stratégiai kérdés. A rövid lán-cú értékesítés az egyik opció, ami mostanában egyre népszerűbb, különösen a bioélelmiszereknél. Az alapötlet egyszerű: ha a gazda csökkenti a közvetítők számát, nagyobb összeget kaphat az árujáért anélkül, hogy a vásárlóknak túl magas összeget kellene fizetniük.

(Ch.-A. DesCombes) (mArTA monTmAnY / DAAm)

A rövid láncú értékesítés az egyik opció, ami mostanában egyre népszerűbb, különösen a bioélelmiszereknél


A rövid láncú értékesítés (SCM) nem fizikai távolságra utal, hanem a közvetítők számára a termelés és a fogyasztás között. Akkor beszélünk rövid láncról, amikor maximum egy közvetítő van a termelő (vagy élelmiszerfeldolgozó) és a fogyasztók között. Ha nincsenek közvetítők, vagyis ha a termelő maga árulja a termékét közvetlenül a vásárlóknak, azt direkt marketingnek hívjuk, ami az SCM egyik konkrét formáját.

A szállítócégeket nem tekintjük közvetítőknek ugyanúgy, ahogy a kollektív vendéglátóhelyeket sem, mint az éttermek (iskolák, cégek) vagy étkezdék. Ugyanakkor közvetítőknek tekintjük a szövetke-zeteket, melyek nem csak elosztják az árukat a tagjaik között, hanem a nyilvánosságnak is árulják, ezzel a bolt szerepét játszva.

Piacokon vagy vásárokon a közvetlen értékesítéskor az SCM helyi keretek közt működik. Viszont a rövid láncú értékesítés több száz kilométeren túl is működhet, például amikor a gazda gyümölcs és zöldségdobozokat árul országszerte. Maga a közelség meghatározása nem könnyű és függhet attól, hol élünk.

Az SCM nem feltétlenül jelent kisléptékű tevékenységet. Néhány esetben nagyobb üzleti struktúrák működhetnek közvetlen kereskedelmi kapcsolatokkal és megkönnyíti a hatékonyabb szállítást.

Ellentétben a globális és ipari élelmiszer feldolgozó rendszerrel, az SCM bevezethető alternatív élel-miszerhálózatokban, amelyek segítenek új üzleti modelleket létrehozni:

■ Újra elosztja az értéket az ellátási láncban az ipari-mezőgazdasági rendszerhez képest az ellenkező irány-ban, vagyis lefelé, ahelyett, hogy fölfelé koncentrálna.

■ Bizalmon alapuló köteléket hoz létre a termelők és a fogyasztók között. ■ A piacvezetés új formáit sugallja, ösztönzi az igazságos és gazdaságos, a szociális és környezeti egyensúlyi kritériumokat.

Ezért az SCM módszer lehet arra, hogy erős alternatív élelmiszerláncot építsünk (Follet, 2001). Miközben a gyenge alternatív hálózatok csak a termékre, a minőségre és a környezetvédelemre fó-kuszálnak, az erős hálózatok megpróbálják figyelembe venni az egész folyamatot, beleértve olyan kritériumokat is, mint a munkafeltételek, állatok jóléte, vidéki közösségek és gazdacsaládok erősítése, stb. Binimelis (2010) 8 kritériumot kínál a rövid láncú értékesítési csatornák értékelésére (lásd a szövegdobozt).

8fejezet


8 kritérium a rövid csatornák értékelésére (Binimelis, 2010)

Minden rövid láncú értékesítési opciónak (kollektív pontok, értékesítés a gazdaságban, fo-gyasztói szövetkezetek, stb.) vannak erősségei és gyengeségei. A következő 8 kritérium segít jellemezni őket és kiválasztani az Önnek leginkább megfelelő formát.

Közelség: Milyen közel vagyok a vásárlóimhoz? Mennyire tudom csökkenteni az erőforrások használatát azáltal, hogy közel vagyok?

Kapcsolat: Szemben az ipari élelmiszer feldolgozási rendszerrel, növeli-e az általam választott SCM a megosztott tudást és bizalmat a termelők, gyártók és a fogyasztók között?

Információ: Hozzájárulok-e fogyasztóim tájékoztatásához? Az elérhető, sokszínű és szerteágazó információ erőteljes eszköz az élelmiszer önellátás, jobb táplálkozás és egészséges életmód támogatásában.

részvétel: Követésre ösztönöz-e a példám? Segíti az élelmiszerlánc szereplőit abban, hogy a saját szintjükön hatással legyenek az élelmiszerrendszer irányultságára és befolyásolására, az egyenjogúságának kialakulására?

Gazdasági igazságosság és fenntarthatóság: Az általam választott SCM biztosítja-e a termesztők igazságos díjazását, a munkaadóknak éppúgy, mint a munkásoknak? Hozzáférést biztosít-e a bio és helyi árukhoz minden vásárlónak, beleértve az alacsony jövedelmű vásárlókat is? Sok kezdeményezés támogathatja ezeket a célokat: az árak vagy a fogyasztás minimum mennyis-égének rögzítése az egész szezonban, a fogyasztás által finanszírozott termelési befektetések, a fogyasztók bevonása a gazdálkodási feladatokba gazdaságosabb árakért cserébe, stb.

Szociális igazságosság és fenntarthatóság: Amellett, hogy bevonjuk az alacsony jövedelmű em-bereket, igazságos egyensúlyt teremt-e a rendszerem, hogy a fogyasztókat ne terhelje túlzottan gazdaságilag l, sem túl sok plusz feladattal vagy munkaórával?

Környezeti fenntarthatóság: Hogyan lehetne a biogazdálkodás fenntarthatóbb? Például a bio-diverzitás növelésével, hagyományos növényfajtákkal, lezárt körfolyamatokkal, hatékonyan kihasznált energiával a termelésben, vagy csökkentve a termék által megtett kilométereket, helyi termelés, elosztási pontok fogyasztóközeli elhelyezésével. Növelve az élelmiszer elosztás minőségét és következetességét: a nagybani vásárlás lehetősége egyedi csomagok helyett, újra-használható és újrahasznosítható csomagolóanyagok használata, stb.

Sokkféleség és változatosság: Elég sokféle a gazdaságom? Elérem a sokféleség egyensúlyát túl bonyolult tevékenység nélkül, ami szociálisan és gazdaságilag megfizethető?


A rövid láncú értékesítés különböző típusaiSokféle értékesítési forma létezik az SCM-n belül. [scc-tervezet (binimelis 2010)] Ez a tervezet meg-mutatja a közelséget (távolság) a termelő és a fogyasztó között és a vásárlás kollektív vagy egyéni módját. Mint gyártó, választhatunk az alábbi alternatívák közül. Először az egyéni és aztán a kollek-tív módozatokat vizsgáljuk meg.

Egyéni

Közösségi

+ közelség - közelség

Fogyasztók, termesztők

közösségi kertekTermesztői /fogyasztói

szervezetek

szponzorálási programok vendéglátóipar

szupermarketek

speciális boltok

szövetkezeti boltok

Fogyasztói szövetkezetek

gazdaságoknak vagy szövetkezeteknek

Piacra

Fogyasztói csoportok

otthoni értékesítés

Csoportos értékesítési pontok

Fogyasztói és termesztői

szervezetekközvetlen értékesítés közvetlen értékesítési

csatornák

(binimelis 2010)

Közvetlen eladás a gazdaságban

Az árut a termelő farmján adják el, a fo-gyasztó utazik a gazdaságba. Ez a módszer kevés befektetést igényel, és miközben ki-szolgáljuk a vevőt, folytathatjuk a munkát a gazdaságban (hacsak nincs túl sok vevőnk!). A közvetlen eladás a gazdaságban remek promóciós eszköz is, mert a vevők megis-merik a helyet, ahol az élelmiszert termeltük és a személyt, aki gondoskodott róla. A hát-rány, hogy nehéz lehet beindítani az eladást a gazdaságban, ha elszigetelt helyen van és nem túl gazdaságos ökológiai szempontból a vásárlók számottevő forgalma miatt.

A gazdaságban levő boltok sokféleképpen működhetnek: többé-kevésbé elnyújtott nyit- (Ch.-A. DesCombes)

8fejezet


va tartással, néha csak egy-két napra korlátozódva; előfordulhat, hogy a fogyasztók maguk takarítják be a terményt. Ahhoz, hogy ez működjön, a termelést nagyon jól kell megszervezni és a betakarítást felügyelni kell, sőt meg kell tanítani az ügyfeleknek. Annak érdekében, hogy szélesítsük a választékot a gazdaságban lévő boltokban, árulhatjuk más gazdák áruit vagy biokereskedők termékeit is.

Közvetlen eladás a piacokon

A piaci értékesítéskor a vásárló kapcsolatba kerülhet a termelővel, bár a gazdaságát nem ismeri, és haj-lamos a hűségre, amíg elégedett a kínált áruval. A piacok nagyon különbözőek lehetnek: utcai piacok vagy fedettek, mindennapi (reggeli vagy egész napos), vagy csak heti egy-két napos, esetleg alkalman-ként csak egy vásár vagy fesztivál köré szerveződnek, stb.. Ez az opció több munkaidőt igényel, mint a gazdaságból árusítás, de kombinált lehetőségeket nyújt, mint pl. az előkészített kosarak, stb.. Akár Ön is kezdeményezheti, hogy szervezzenek bio vagy helyi piacokat időnként (például havonta egyszer) egy közeli városban, vagy forgórendszerrel különböző környékbeli városokban.

Közvetlen eladás a fogyasztó otthonában vagy fogyasztói csoportoknak

Ebben az értékesítési rendszerben a gazda nyitott vagy zárt dobozokat, vagy kosarakat szállít a fogyasztó otthonába rendszeresen (hetente vagy kéthetente.) vagy alkalmanként.

(imre TirCzkA)


Dobozok és kosarak: mindaz, amit tudnia kell

Zárt dobozok: Ezek azt nyújtják, amit a zöldségeskert vagy a gyümölcsös abban az időszakban terem. A doboz tartalmát a gazda határozza meg. Segít a gazdának a termelést megtervezni és elkerülni a fölösleget.

nyitott dobozok: Ezek lehetővé teszik, hogy a vásárló maga válasszon, a saját igényeihez igazítva a rendelést.

Vegyes dobozok: Zárt dobozon alapul, de megadja a vásárlónak a lehetőséget, hogy hozzátegyen egyéb árukat, úgymint gyümölcs, tojás vagy kenyér.

Mit kínál a doboz? ■ A fogyasztónak rendszeres ellátást garantálnak, ami megnyugtató, Önnek pedig rendszeres eladást biz-tosít.

■ Szezonális termékek átfogó fogyasztását teszi lehetővé, főleg ha a kosara (teljesen vagy részben) zárt.

Mit kíván a dobozrendszer a gazdától? ■ Kielégítő minőségű és változatos termékeket kell nyújtania, hogy minden héten garantálni tudja a rendszeres kiegyensúlyozott ellátást. Nem kínálhat, például csak burgonyát vagy mángoldot nagy mennyiségben, vagy kis káposztákat, melyek nem elegendők, hogy három főre zöldséges vacsorát készítsenek!

■ Néha vásárolhat más gazdáktól, hogy kiegészítse saját áruját. Például, ha hiánya van egy áruból rendkívüli eset miatt (időjárási viszontagság, kártevők vagy betegségek), vagy ha a földjei állapota (időjárás, talaj) nem tesz lehetővé gyakran fogyasztott zöldség termelését, például répáét kötött talajban. Azért, hogy megőrizzük a hitelességünket a vásárlókkal szemben, fontos tudatni velük, ha más gazdától szerzünk be árut.

A dobozrendszerrel sok szabadságot kap a gazda, hogy eldöntse, mit kínál az adott héten, hogy rög-zítse az árakat, bevezesse a rugalmasságot a fogyasztó rendeléseibe, például kedvezményeket kínáljon annak, aki előre fizet.

Ha a fogyasztók csoportja összefog, a kosarakat le lehet szállítani egy vagy több gyűjtőpontra, ahol a fogyasztók felveszik. Ez a gazda dolgát megkönnyíti, és a szállítások számának csök-kentésével enyhíti a környezeti hatásokat. A fogyasztói csoportok kialakulhatnak már meg-lévő csoportokból (például munkatársak), vagy klubokból és szervezetekből, ahol hasonlóan gondolkodnak.

(mATTheW hAYes)

8fejezet


Szponzorálás

A szponzorálás gyakoribb állattartó gazdaságok esetében. Például a tejtermelők felkínálhatják a fo-gyasztónak a lehetőséget, hogy szponzoráljanak egy állatot egy előre meghatározott rendszeres öss-zeggel, ami feljogosítja őket, hogy terméket kapjanak egy bizonyos időszakban, hogy tájékoztassák a gazdaság fejlesztéseiről és a támogatott állatról, és hogy meglátogathassák őket. Ugyanakkor a fo-gyasztók részvételi foka általában alacsony, hacsak a gazda nem kínál olyan rendszert, hogy a fogyasz-tó tanácsot adhat vagy döntést hozhat a gazdálkodás működésével és irányultságával kapcsolatban.

Hasonló kezdeményezések lehetnének a zöldség- és gyümölcstermesztésben is, például egy bezárással fenyegetett gazdaság vagy különleges tájképpel, illetve örökségi értékkel rendelkező gazdaság eseté-ben. A szponzorálási tervezetek jól működnek gyümölcsösöknél.

Eladás speciális üzleteknek

Néha a termelőnek vagy a feldolgozó vállalkozásnak, ami gyakran családi tulajdonú, van saját boltja, ahol értékesíti az árut. Gyakoribb viszont, hogy a boltosok, főleg akik biotermékekre specializálód-tak, közvetlenül a helyi termesztőtől vagy gyártótól veszik meg az árut.

Ez az üzleti modell egy bizonyos népsűrűséget igényel az adott területen és nagyobb befektetést, az egyéb kiskereskedelmi modellekhez hasonlóan. Ez nagyobb haszonkulcsra kényszeríti őket (általá-

ban 25% és 40% között), hogy biztosítsa a megélhetésüket. A specializált boltok sikere a bizalom mértékétől is függ, amit a tulajdonos és vásárlók között alakul ki, és azon múlik, milyen kép alakul ki a termesztőről és a termék minőségéről.

Franciaországban a Biocoop, egy fontos bioélel-miszer kereskedési szövetség, ami központosítja a vásárlásokat és amelynek a tagjai közös értéke-ket képviselnek szoros kapcsolatban a fogyasz-tókkal.

(Ch.-A. DesCombes) (AniCius oLYbrius) (eWAn munro)

(oLiver h. berYL)


Eladás éttermeknek és étkezdéknek

A közétkeztetés – ami magába foglalja az étkezdéket (iskolák, vállalatok, helyi hatóságok, stb. – köz-beszerzésként is ismertek), éppúgy, mint az éttermeket, szállodákat és kollégiumokat – fontos szek-tora az élelmiszerfogyasztásnak, mivel az élelmiszerre szánt költségvetés nagy részét az otthonunkon

kívül költjük el.

Jelenleg nagyon nehéz összeállítani egy teljesen ökológiai menüt. A szoká-sos helyzet az, hogy bevezetik a bioételt több-kevesebb rendszerességgel a változó feltételek szerint: heti étkezés vagy bizonyos típusú ételcsoportok (például gyümölcs vagy tejtermékek), stb. kínálatával.

Ha egy gazda vendéglátóhelynek szállít, alkalmasnak kell lennie, hogy rendszeresen biztosítson megfelelő mennyiségű terméket.

A közétkeztetés lehet közvetlenül irányított, amikor a vállalkozás maga vállal felelősséget az ételek elkészítéséért és a hozzávalók beszerzéséért, vagy szerződéses, kiszerződtetve a vendéglátó szolgáltatónak, aki a gazda elsőd-leges partnere lesz.

Európai szinten van egy több résztvevős Mensa civica szövetség, amit arra hoztak létre, hogy promo-tálja az ismereteket és a gyakorlatot a fenntartható közétkeztetésről, magán és különösen az állami szférában. A Mensa civica írt egy Közös Okiratot, ami megfogalmaz néhány meghatározó alapelvet: a helyi, bio és általában a növényi eredetű termékek használatáról, az élelmiszeripar dolgozóinak jogairól (fizetések, munkafeltételek), igazsá-gos kereskedésről, gazdasági szolidaritásról és állatok jólétéről. Helyi szinten sok kezde-ményezés van, például az iskolai ökológiai étkezdék ösztönzése, oklevelek kiadása bio vendéglátóknak és így tovább.

Itt érdemes megemlítenünk Olaszországot, ahol 300 millió eurós éves bevétellel, a ven-déglátás képviseli az ökológiai fogyasztás majdnem ötödét. Valójában, követve az EU javaslatait a Zöld Közbeszerzésről (GPP: Európai Bizottság –ICLEI, 2011, ICLEI, 2008), az étkezdéktől megkövetelik a bioételek használatát a szerződési feltételekben. Így vált Róma városa az ország vezető biotermék fogyasztójává (Andrea Ferrante, Olasz Organikus Mezőgazdasági Szövetség elnöke [AIAB], személyes kommunikáció).



(AgroCuLTurA)

8fejezet


Erők egyesítése: csoportok és eladási pontok, elosztási platformokA szolidaritás és az együttműködés ösztönzése a gazda céljai között szerepelhet, amely esetben a kollektív szervezetek érdekelhetik.

Fogyasztók szövetkezete

A fogyasztók szövetkezete a legátfogóbb típusú szervezete a biofogyasztóknak. Maguk szervezik meg, hogy bioélelmiszert és egyéb termékeket juttassanak a tagjaiknak, saját maguk irányít-ják, és agrár-ökológiai kritériumok vezérlik. A fogyasztók szövetsége fölveheti a szervezet jogi formáját. Tagjai közös vásárlásokat végeznek el, együtt határozzák meg a feltételeiket és egyeznek meg a beszállítóval, a gazdákkal, állattenyésztők-kel vagy feldolgozókkal. A közvetlen kapcsolat, ami közös bizalmon alapul, alapvetően fontos. Ugyanakkor a kollektív szervezetek gazdasági méretüknél fogva is nyújtanak előnyöket a tagjaiknak: a jelentős mennyiségű forgalommal csökkentik a gazdasági és környezeti költségeket. A kollektív szervezetek ugyanakkor segítenek a szövetkezeteknek, hogy a szociális átalakulás eszközei legyenek, alternatív gazdaságot alkalmazva és alkalmat teremtve az oktatásnak, gondolkodásnak és kritikus vitának az élelmiszerről, a mezőgazdaságról, és ha szükséges, egyéb témákról.

Néhány eltéréssel, a fogyasztók szövetkezetei alapjaikban megegyeznek:

■ Vannak saját létesítményeik (saját vagy bérelt), ahová a tagok járnak és vásárolnak. Általában önkén-tesek irányítják, bár vannak esetek, amikor bizonyos feladatokat fizetett alkalmazott végez, általában szövetkezeti tagok.

■ Azért, hogy a szövetség költségeit megfizessék, a termékek árához bizonyos százalékot hozzáadnak. Néha havi, vagy egy rögzített tagdíj van belépéskor.

■ Általában a tagok hetente rendelnek, vagy amikor felveszik az árut, vagy interneten illetve telefonon keresztül.

■ A legtöbb szövetkezet friss élelmiszert nyújt (zöldség, gyümölcs, tejtermék, szójatermékek, stb., általá-ban helyben termett) és szárított árut tárol, ami messzebbről is jöhet. Az élelmiszer mellett pár szövet-kezet kínál kozmetikumokat, higiéniai termékeket, stb.

■ A szövetkezetek általában rendelés szerint – vagy kosarak szerint – működnek, ami lehet nyitott, zárt vagy vegyes, és általában meghatároznak egy minimális rendelést, például 6 különböző terméket minden héten.

(rosToLL verD)


Termelők szövetkezete vagy kollektív üzletek

Néhány gazda és/vagy feldolgozó áll össze, hogy termékeiknek együtt nyissanak és irányítsanak egy boltot. Ez a modell nagyon fejlett néhány európai országban, mint Franciaország, a szakma törvényei ösztönzik ezt a fajta értékesítést. Nagyobb befektetést igényel, mint az SCM egyéb formái és emellett felkészült alkalmazottakat. A gazdák gyakran kiegészítik az értékesítésnek ezt a formáját egyéb csa-tornákkal, mint közvetlen eladás a piacon, vagy házhozszállítás.

Ennek egy változata az olyan termelői csoport, amelynek nincs fizikai árusító helye. Ebben az eset-ben a termelők és gyártók összejönnek, hogy kicseréljék áruikat. Így szélesítik egymás skáláját anél-kül, hogy egy nyilvános eladási pontba be kellene fektetniük. Minden gazda a saját forgalmazási csatornáján keresztül értékesít.

A termelők szövetségének mindkét típusa lehetőséget adhat ötlet- és információcserére, oktatásra és vitára olyan témákról, ami érdekli vagy aggasztja őket.

Termelő-fogyasztó szövetkezet

A termelők és fogyasztók szövetkezete sok országban létezik, különböző neveken. Eredetileg Japán-ból származik, ahol teikei-ként (együttműködés vagy szövetkezet) nevezik, az angolszász országokban CSA–ként ismerik (Community Supported Agriculture = Közösségileg Támogatott Mezőgazdaság), Franciaországban mint AMAP (Association for Peasant Agriculture Preservation = Paraszti Mezőgaz-daság Megőrzése Szervezetek), Olaszországban mint GAS (Gruppi di Aquisto Soledale = szolidáris vásárlói csoportok). Spanyolországban a BAH képviseli (Bajo el asfalto está la huerta = az aszfalt alatt ott a gyümölcsös), Katalóniában a PACA (Agro-ökológiai Termesztési és Fogyasztási Egyezmény).

Ez a fajta szövetség azt célozza, hogy bezárja a rést a termelők és a fogyasztók között, egy rendszerbe integrálva őket. Mindkét csoport, egymást kiegészítő szerepük által „szolidaritási szerződést” hoz létre, ami a fogyasztó bizalmán és a kölcsönös felelősségvállaláson alapszik. Ezért a fogyasztói csoport a szezon elején előre megvesz bizonyos mennyiségű árut, amit rendszeresen megkap rögzített áron, a tevékenység költségeitől függően (gyakran a „betakarítás részvényeinek” is hívják). Ezáltal a tagok osztoznak a kockázaton – akárcsak a jó betakarítás előnyein – mert a termékek mennyisége, amit megkapnak a vásárlók, függ az időjárástól, a növények egészségi állapotától, miközben a kifizetett ár nem változik. Ezért a gazdasági bevétel nem kapcsolódik a termeléshez: a fogyasztók megelőlegezik a pénzt a szövetkezetnek, ami termelő befektetésként működik és lehetővé teszi, hogy a gazdák az áruk termelésével és forgalmazásával foglalkozzanak. (Hayes és Milankovics, 2001).

8fejezet


Elosztó központok

A biotermékek elosztó központjai vagy platformjai kialakulhatnak magánkezdeményezésekből vagy kollektív projektekből. Sikeres példa az Auvergne Bio Elosztó Franciaországban. 2007-ben alakult 38 partner kezdeményezéseként – termelők, élelmiszerfeldolgozók és hivatalok – a SCIC (A Kollek-tív Érdekek Együttműködő Társasága) és a célja, hogy „ összegyűjtse az összes ökológiai módszerrel termesztett élelmiszert a környéken és átirányítsa a közétkeztetésbe” (Carthonnet, 2011): vagyis óvo-dákba, iskolákba, középiskolákba (általános és kereskedelmi) és vállalatok étkezdéjébe.

Kis költségvetéssel indultak, majdnem megszabadulva a fix költségektől azáltal, hogy óraszám alapján fizették a bérelt létesítményeket. A szervezet azt célozta meg, hogy maximális profizmussal minden szükséges hozzávalót leszállítsanak, ami nélkülözhetetlen egy ökológiai étkezéshez. Egyértelműen tá-mogatja a helyi termékeket (Auvergne régió), és csak akkor fordul más régiók termelőihez, ha a saját területén nincs olyan. Ezáltal a szervezet biztonságot nyújt a vásárlóknak, akiknek „egy szerződés van a húsra, a zöldségekre, a lisztre és a joghurtra, egy szállítás, egy számla” (ibid). Biztosítja a helyi termesztést is, mert biztos bevételt jelent a termesztőknek. Ezen kívül bátorítja a gazdákat, hogy más módon is értékesítsék az árut. Ütközőként működve a termelés és a végfelhasználók között, a szerve-zetnek közvetlen befolyása van a régió gazdaságára, csökkentve a hosszú távú szállítást, megszervezve és fejlesztve a helyi termelést.

Azért, hogy megerősítse gazdasági szerepét, a szervezet tanácsadó tevékenységet végez a törvénykezésben, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályozás betartásában éppúgy, mint a kereskedelmi támogatásban. Ezen kívül az iskolaközpontoknak tanácsot ad az ételek helyes elkészítését illetően (rizsfőzés, húsveszteség főzés közben), a kiegyensúlyozott menü kialakításában és ajánlják a helyi termékeket.

Bioterméket mindenkinek? Megállapodás a szupermarketekkelAmikor a biogazdálkodás elkezd fejlődni egy országban, a bioterméket általában kis léptékben értékesítik közvetlen csatornákon keresztül, amelyek a kiskereskedelemre specializálódtak vagy piacokon.

Ahogy a biotermék nagyobb piaci részesedéshez jutott, elkezdett beszivárogni a nem-specializált szu-permarketekbe. Az ökoélelmiszereket a hagyományosak mellett kínálják, direkt versenyhelyzetben. Ennek a hatása általában azt eredményezi, hogy a szupermarketekben magas áron adják a biotermé-keket és csak limitált választékot. Ezt a trendet erősíti meg a következő grafikon az Európai Unió elosztási csatornáiról. Abban az országban fogyasztják a legtöbb bioélelmiszert, ahol általában azt a szupermarketekben veszik (általános kiskereskedelem).


ermarkettel, ha maga a gazda szállítja a bioélelmiszert, ez néha működhet helyben termelt friss élel-miszerekkel, főleg zöldségekkel.

Ha van rá lehetősége és azt választja, hogy szupermarketeken keresztül értékesíti az áruját, ez nagyon érdekes választás lehet, mivel hatalmas igény is kialakulhat és biztosan növelni fogja az eladások mér-tékét. Fontos, hogy jó árakat és jó feltételeket alkudjunk ki áruinkra és a szállításra. Hagyjon lehe-tőséget a manőverekre és vigyázzon, ne függjön túlságosan a szupermarketektől. Ha a szupermarket nem vásárolja meg többé a termékeit, kell hogy legyen más eladási hely számukra.

Néhány országban, mint Németország, az ökotermékek saját csatornákon keresztüli értékesítést támogatók és a kapitalistább szupermarketrendszert támogatók között a vita még nagyon élénk. Mindenesetre nem kérdés, hogy a szupermarketek fontos szerepet játszanak a bioélelmiszerek nagy mértékű beszivárgásában Európa piacaira.

(forrás: kilcher és al., 2011)

Málta

Lengyelország

Spanyolország

Görögország

Olaszország

Szlovákia

Hollandia

Franciaország

Portugália

Magyarország

Németország

Luxemburg

Belgium

Ausztria

Cseh Köztársaság

Egyesült Királyság

Ciprus

Horvátország

Svájc

Szlovénia

Románia

Bulgária

Svédország

Dánia

Finnország

Norvégia

általános kiskereskedés speciális kiskereskedelem egyéb

02 04 06 08 0 100

8fejezet


Felhasznált irodalomBInIMElIS r. (2010). Circuits courts de commercialisation pour l’alimentation biologique. Identification et typologie. Manresa. Generalitat of Catalonia. Department of Agriculture, Food and Rural Action. Available at: www.biotacc-project.com/Ressources/WP4_Tests_Expl/ManuelsCC/ManuelCCC_FR_102010.pdf

CArTHOnnET n. (2011). “Una central de distribució ecològica a la França rural.” Agrocultu-ra, núm. 46, p. 28-31.

EUrOPEAn COMMISSIOn-IClEI (2011). Buying green! A handbook on green public procure-ment. Luxemburg. Publications Office of the European Union. 2nd edition. Available at: http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/handbook.pdf

FiBl-IFOAM (2012). Key results from the survey on organic agriculture worldwide 2012. Part 1: Global data and survey background. Nürenberg. Biofach Communication. Available at: www.organic-world.net/yearbook-2012-presentations.html

FiBl (2006). Quality and Safety of Organic Products. Switzerland, Germany, Austria. 24 pages. Available at: www.fibl.org/fileadmin/documents/shop/1413-organic-products.pdf

FOllET J.r. (2009). “Choosing a Food Future: Differentiating among Alternative Food Options”. Journal of Aricultural and Environmental Ethics, núm. 22, p. 31-51.

HAyES M., MIlAnKOVICS K. (2001). Community supported agriculture, CSA. A farmers’ manu-al: how to start up and run a CSA. Gödöllő: Nyitott Kert Alapítvány.

IClEI (2008). Catering & Food. Green Public procurement (GPP) Product Sheet. Bruxelles. European Commission, DG Environment. Available at: http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/toolkit/food_GPP_product_sheet.pdf

KIlCHEr l., WIllEr H., HUBEr B., FrIEDEn C., SCHMUTZ r., SCHMID O. (2011). The Organic Market in Europe (3rd ed., may). Zurich and Frick.SIPPO and FiBL. Available at: www.infoandina.org/node/138502

lEADEr European Observatory (2000). “Marketing local products. Short and long distribu-tion channels”. Rural Innovation, Dossier n. 7. July, 98 p. Available at: http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leader2/rural-en/biblio/circuits/contents.htm

nIElSEn, A.n. (2005). Functional Food and Organics. A Global ACNielsen Online Survey on Consumer Behavior and Attitudes. Available at: www2.acnielsen.com/reports/documents/2005_cc_functional_organics.pdf


SAHOTA A. (2012). Global Organic Food and Drink Market. Biofach Communication. Available at: www.organic-world.net/yearbook-2012-presentations.html

WIllEr H., KIlCHEr l. (Ed.) (2012). The World of Organic Agriculture - Statistics and Emer-ging Trends 2012. Table 86 (pàg. 308-311). Frick, Bonn. FiBL, IFOAM. Available at:www.organic-world.net/1690.html

HonlapokBajo el asfalto está la huerta: http://bah.ourproject.org/Biocoop: www.biocoop.fr/BIOTACC: www.biotacc-project.comGreen Public Procurement (GPP) Training Toolkit (where toolkits in every national Euro-pean language can be found): http://ec.europa.eu/environment/gpp/toolkit_en.htmGreen Public Procurement (GPP): http://ec.europa.eu/environment/gpp/what_en.htmIFOAM: www.ifoam-eu.org/Mensa cívica: http://mensacivica.comMensa cívica Action Plan:www.sustainablefood.org/food-for-health/61-alimenterra-launches-mensa-civica

8fejezet

156 |


| 157

Ökológiai szabványok és tanúsítási rendszerek

Mi határozza meg, hogy egy mezőgazdasági gyakorlat ökológiai-e? Az ökológiai gazdálkodás egyik legegyértelműbb meghatározása: az Ön országában található ökológiai tanúsító szervezetek előírá-sainak megfelelő gazdálkodás. Vannak akik vitatják, hogy az ökológiai termelés igazi lényege az, hogy kövessék a szabályokat. Ez inkább egy életforma, gazdálkodás, hogy maximalizálják az életfolyamatokat a talajban, ami a föld fenn-tarthatóságáról és gondozásáról szól. Az Európai Közösség viszonylatában azonban az „ökológiai” gazdálkodás (a „biológiai” és „ökológiai” kifeje-zések szinonimák) egy törvény által védett kife-jezés, és csak hivatalosan tanúsított gazdaságokból származó termékekre lehet alkalmazni.

Ennek a fejezetnek a célja az ökológiai gazdálkodási szabványok kialakulásának és általában az öko-lógiai tanúsítási rendszerek működésének bemutatása. Ezt követően megvitatjuk a tanúsítás előnyeit és a szokásos ellenőr-alapú (harmadik fél általi) tanúsítási rendszerek alternatíváit.

Az ökológiai gazdálkodás szabályozásának és tanúsításának háttereAz ökológiai gazdálkodó mozgalmak a huszadik század elején kezdtek megalakulni (lásd 1. fejezet). Jóval a szabályozások megjelenése előtt a biogaz-dálkodás kollektív vagy kereskedelmi márkane-vekkel különböztette meg magát. A legrégebbi márkanév a Weleda, 1921-ben Németországban született meg, később, 1927-ben jelent meg a biodinamikus gazdálkodás elveire utaló Demeter márkanév.

A márkanevek használatával különböztették meg a biotermékeket a piacon, és képviselték az öko-lógiai gazdálkodás korai támogatóinak közös jövőképét és eszméit. Európában a kereskedelmi már-

9

Ökológiai” gazdálkodás (a „biológiai” és „ökológiai”

kifejezések szinonimák) egy törvény által védett kifejezés

A márkanevek használatával különböztették meg a

biotermékeket a piacon

9fejezet


kanevekből kollektív védjegyek fejlődtek ki, amelyekhez a mai biogazdálkodás valamennyi előfutá-ra csatlakozott: egyesített gazdákat, mezőgazdasági fogyasztókat, környezetvédőket és egészségügyi szakértőket.

Ezeknek a szervezeteknek és egyesületeknek közös vonása az eltökéltség, hogy olyan termékeket ajánljanak, amelyek előállításának módjáról a fogyasztóknak biztos információi vannak. Így elnyerik a fogyasztók bizalmát és biztosítják a minőséget, a fogyasztók pedig biztosak lehetnek abban, hogy a polcon lévő termékek valóban olyan gazdaságokból származnak, amelyek követik az ökológiai gazdálkodás elveit és gyakorlatát.

Az 1970-es években Európa-szerte, Észak-Amerikában, Japánban és a világ más részein az ökológiai mozgalom kezdett rendszerbe szerveződni. Az ökológiai mozgalom első éveiben a gazdálkodók egy-mást ellenőrizték önkéntes alapon, lazán meghatározott, általános normák alapján. A korai ökológiai egyesületek fokozatosan alakítottak ki pontosabb, részletesebb és technikailag szigorúbb normákat. Kialakult az úgynevezett „harmadik fél” (független) minősítés, amely bizonyította és garantálta, hogy a termék ökológiai termelésből származott (IFOAM, 2009). A tanúsítás önkéntes tevékenységként indult, de ma már számos kormány előírja, köztük az Európai Unió összes állama (834/2007/EK tanácsi rendelet az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről).

Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) egy nemzetközi civil szer-vezet, amely 1972-ben alakult azzal a céllal, hogy nemzetközileg összefogja a mozgalmat képviselő ökológiai egyesületeket. Az IFOAM tájékoztatást nyújt és segít kidolgozni a tagszervezetek normáit.

Hogyan működik az ökológiai tanúsítás a gyakorlatban?Ha egy termelő „ökológiai” jelöléssel akarja ellátni a termékét, csatlakoznia kell egy bejegyzett öko-lógiai tanúsító szervezethez. A nemzeti kormá-nyok kötelesek szabályozni a saját országukban működő ökológiai tanúsító szervezeteket. A tanúsító szerveknek alkalmazniuk kell legalább az EU által meghatározott szabványokat, de na-gyon gyakran a magán tanúsító szervezeteknek olyan előírásai vannak, amelyek szigorúbbak, mint a minimális uniós rendeletek.

Minden tanúsító szervezet saját ökológiai szabályokat ad ki az ökológiai gazdálkodás, az állatvédelmi rendeletek, a környezetvédelem, a génmódosított termékek (GMO) kizárása, stb. alapelvei alapján. Az ökológiai szabályok képezik az alapját azoknak a szabályoknak és előírásoknak, amelyeket a tanú-sító szerv alkalmaz azokra, akik a tanúsítást kérik.

Ha egy termelő „ökológiai” jelöléssel akarja ellátni a termékét, csatlakoznia kell egy bejegyzett ökológiai tanúsító szervezethez

| 159Ökológiai szabványok és tanúsítási rendszerek

A tanúsítás megszerzésének 3 alapvető lépése van:

1. Bejelentkezés

A termelőnek kapcsolatba kell lépnie az országban működő egyik ellenőrző (tanúsító) szervezettel. Az interneten keresve könnyen megtalálhatja az országában tevékenykedő szervezeteket. A tanúsító szervezetek általában a honlapjukon kínálnak letölthető információs csomagokat és bejelentkezési űrlapokat. Ezeket elektronikus úton vagy esetleg postai úton kell benyújtani.

2. Ellenőrzés

Miután kitöltötte a szükséges papírokat (előfordulhat, hogy szerződést kell aláírni a tanúsító szervvel, mielőtt elvégeznék az ellenőrzést), és ha megfelel az alapvető kritériumoknak, egy ellenőr megláto-gatja Önt a kertészetében egy előre egyeztetett időpontban. Az első ellenőrzés egy egész napot is igénybe vehet. Természetesen sok nyomtatványt kell majd kitölteni, úgyhogy szánjon erre időt és legyen türelmes! Az ellenőrnek meg kell győződnie arról, hogy Ön megértette az ökológiai szemléle-tet, és valószínűleg kéri majd, hogy mutassa be a gazdaság terveit, a termelési ütemtervet, valamint a vetésforgó tervét (lásd 3. fejezet). Az ellenőrzést követően az ellenőr egy jegyzőkönyvet ír, amely tartalmazhat észrevételeket, és kiemelheti azokat a területeket, ahol a szabályok még nem teljesülnek. Ön, mint termelő, lehetőséget fog kapni, hogy pótolja a hiányosságokat.

3. Tanúsítás

Amikor a tanúsító szervezet meggyőződött arról, hogy gazdál-kodási gyakorlata megfelel az előírásoknak, akkor kiállít egy minősítő tanúsítványt az ökológiai eredetről. Ez a tanúsítvány a gazdaságra vagy a kertészetre vonatkozik és azt tanúsítja, hogy a termelési módszerek megfelelnek az elfogadott ökológiai sza-bályoknak. A tanúsító szervezet kiállít külön egy terméktanúsít-ványt, amely tételesen felsorolja az Ön gazdaságából származó termékeket és a termékek státuszát („nem ökológiai”/”nem je-lölhető”, „átállás alatt” vagy „ökológiai”). Ahhoz, hogy az Ön termékei jogilag jelölhetők legyenek ökológiai termékként, rendelkeznie kell a gazdaságra vonatkozó gazdaságtanúsítvánnyal, és a ter-mékekre vonatkozó terméktanúsítvánnyal. Egyes tanúsító szervezetek megkövetelik, hogy értékesí-téskor állítson ki egy szállítólevelet vagy más értékesítési igazolást, amely tartalmazza az értékesített termékek mennyiségét. Ez az egyik módja annak, hogy a tanúsítók nyomon kövessék a forgalmazott ökológiai termékek mennyiségét, illetve lássák, hogy reális mennyiségű ökológiai termék származik-e az ökológiai területekről.

Az „euro-levél” használata 2010 óta kötelező az előre csomagolt ökológiai élelmiszerek címkézésére és reklámozására. szintén kötelező jelölni a termék címkéjén az ökológiai eredetet és a tanúsító szervezet kódját.

9fejezet


A legtöbb ökológiai tanúsító szervezet nem engedélyezi az ökológiai és nem ökológiai termelést párhuzamosan ugyanabban a gazdaságban (vagy csak speciális esetekben). A tároló helyiségeket és feldolgozó egységeket meg kell mutatni és lehetővé kell tenni ezek ellenőrzését. A szaporítóanyagokat (magok, vegetatív szaporítóanyagok, stb.) lehetőleg ökológiai termelési rendszerből kell beszerezni.

Általában évente tartanak ellenőrzéseket, de különböző dokumentumokat egész év során kell bekül-deni a tanúsító testülethez. Alkalmanként a tanúsító szervezet végezhet be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket, amivel biztosítják a szabályok betartását.

Miért kell a tanúsítás?A tanúsítási rendszerhez történő csatlakozás és az ökológiai ellenőrzési eljárásban való részvétel ön-kéntes, időigényes és költséges, továbbá egyre nagyobb mennyiségű papírmunkával jár. Akkor miért bajlódjunk vele? Az egyszerű válasz az, hogy nem kell tanúsítottnak lenni, de ha fel akarja tüntetni az „ökológiai” címkét a termékein, akkor Európában jogilag kötelező egy tanúsító szervezet nyilván-tartásában szerepelni. Azonban ha nem fontos, hogy a termékeit „ökológiainak” hívja, dönthet úgy, hogy nem csatlakozik a tanúsítási rendszerhez.

Az ökológiai tanúsításnak van néhány kézzelfogható előnye:

■ Kutatások bizonyítják, hogy a fogyasztók és kiskereskedők tényleg hisznek a biotermékek minőségében. A tanúsítási rendszer garanciát jelent, hogy a gazdaságok, ahonnan a termékek származnak, valóban ellenőr-zöttek és betartják az előírt szabályokat. Ez a fajta bizalom különösen fontos, ha a termékek viszonylag távol kerülnek a származási gazdaságtól (pl. szupermarketekben vagy kereskedőkön keresztül értékesítik).

■ Az ökológiai címke elismert jele a minőségnek, ami azt jelzi, hogy a termék adalékanyag-mentes, nö-vényvédőszer-mentes, GMO-mentes és tiszta alapanyagokból készült.

■ Az ökológiai szabályokat nemzetközi szinten harmonizálják. A fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy hasonló szabályokat alkalmaznak bárhol Európában vagy a világban is.

■ Egy ökológiai tanúsítási rendszerhez való tartozás segíti a termelőket abban, hogy tájékoztatást kapja-nak az ökológiai mozgalom fejleményeiről, továbbá segíthet nekik lépést tartani a változó fejlesztésekkel és technológiákkal, valamint elkerülni az elbizakodottságot.

válogatás számos hivatalos magán és állami európai tanúsító logói közül. nem kötelező, hogy ezek a logók megjelenjenek az ökológiai élelmiszerek címkéin.


A tanúsítás alternatíváiBár vannak előnyei a tanúsításnak, ha részt vesz az ellenőrzési rendszerben, ez jelentős költséget jelent a termelési költségek mellett és még időt is kell szánni a papírmunkára és az ellenőrzésekre. Ez önkéntes és talán nem minden esetben megfelelő a termelőnek.

Általában kevésbé indokolt a tanúsítási rendszerben való részvétel, amikor helyben vagy egy zárt fogyasztói csoportnak forgalmaz, akik valószínűleg személyesen ismerik Önt vagy a gazdaságát, és bíznak Önben, mint termelőben, illetve kevésbé érdekli őket az, hogy mi van a címkén, mint az, hogy ki Ön és hogyan gazdálkodik.

Egyre több ökológiai termelő, különösen a kisebb termelők, kezdik átgondolni a tanúsítás szüksé-gességét. Az évek során a vizsgálat egyre drágább lett, és a bürokratikus teher nagyobb, mint amit sok termelő szívesen elvisel.

Ha biztos a saját termelési módszerében és be tudja azt mutatni, illetve képes meggyőzni a fogyasz-tókat, akkor lehet, hogy nincs szüksége tanúsításra. Viszont ezt alaposan végig kell gondolnia. Győ-ződjön meg arról, hogy az összes termékét tudja-e értékesíteni közvetlenül, személyes értékesítéssel, mielőtt lemondana az ökológiai címke előnyeiről, különben vadászhat a piacok után, vagy olyan alacsony áron kell árulnia a termékeket, ami alacsonyabb lehet a termelési költségeknél is.

Közösségi alapú garancia rendszerekAz ökológiai gazdálkodás azzal kezdődött, hogy a gazdák önkéntesen megvizsgálták egymás gaz-daságát. Egyre nagyobb az érdeklődés a kistermelők körében, különösen a helyben értékesítők és az alternatív marketing útvonalakon keresztül értékesítők körében (CSA, dobozos rendszereket,

stb. – lásd 7. fejezet), hogy megtalálják a hagyományos „harmadik fél általi tanúsítás” alternatíváját (ahol a gazdaságokat függetlenül ellenőrzi egy tanúsító szervezet). Van egy egyre növekvő mozgalom, amely azon alapszik, hogy a helyi élelmiszerláncban érdekeltek (mezőgazdasági termelők, fogyasz-tók, közösségi szervezetek, helyi hálózatok) ellenőrzik a helyben termelt élelmiszer minőségét. Ezt a megközelítést a közösségi alapú garancia rendszerként (PGS) ismerjük. „A PGS rendszerek helyileg összpontosított minőségbiztosítási rendszerek. Ebben a rendszerben az érdekelt felek aktív részvéte-

A közösségi alapú garancia rendszerek valós lehetőséget jelentenek a harmadik világ lakosságának, hogy partnerré szerveződjenek a nemzetközi kereskedelemben.

9fejezet


lével ellenőrzik a termelőket, és az alapja a bizalom, a társadalmi hálózatok és az információcsere” (IFOAM, 2008).

A PGS rendszer biztosítja az átláthatóságot és alacsony költségű, viszont időt vesz igénybe a termelők részéről (részvétel az ellenőrzéseken, információk megosztása az érdekelt felekkel), de megnyugtató és hasznos. Az érintettek bevonásának további előnye, hogy a fogyasztókat közelebb hozza a gazdasá-gokhoz, ahonnan vásárolnak, ami nem csak erősíti a lojalitásukat a gazdaságok iránt, de önmagában is egy tanulási folyamat lehet.

Az ökológiai tanúsításon túlAz ökológiai tanúsításon kívül érdemes megemlíteni, hogy egyéb etikai, környezetvédelmi és jólé-ti normák vannak kialakulóban, amelyeket az ökológiai szabályok kiegészítésének lehet tekinteni.

Nevezetesen a Fair Trade (tisztességes kereske-delem) kezdeményezések (észak-dél) vagy a szolidaritási kereskedelem (észak-észak) új kon-cepciókat támogatnak az etikus kereskedelem érdekében.

A fentieken kívül egyre több figyelmet kap az ökológiai lábnyom (szén-kibocsátás, stb.) és az önszabályozás. Természetesen az ökológiai ag-rárvállalkozás sem lehet elégedett a szén-kibo-csátásával, és az ökogazdáknak csakúgy, mint más mezőgazdasági termelőnek, tudatosan kell azon dolgozniuk, hogy csökkentsék a fosszilis üzemanyag-függőségüket és tudatában legyenek a kereskedelmi etikának.

A minél inkább etikai, helyi, biodinamikus vagy környezeti szempontból érintett megközelítés fokozhatja az alapvető ökológiai elkötelezettséget.

Természetesen az ökológiai agrárvállalkozás sem lehet elégedett a szén-kibocsátásával, és az ökogazdáknak csakúgy, mint más mezőgazdasági termelőnek, tudatosan kell azon dolgozniuk, hogy csökkentsék a fosszilis üzemanyag-függőségüket és tudatában legyenek a kereskedelmi etikának


Javasolt olvasmányokCertCost. Economic analysis of certification systems for organic food and farming:www.certcost.org/

Certified naturally Grown. The Grassroots Alternative to Certified Organic:www.naturallygrown.org/

European Commission.Marketing material: http://ec.europa.eu/agriculture/organic/toolbox/marketing-material_en

European Commission. Organic logo and labelling:http://ec.europa.eu/agriculture/organic/consumer-confidence/logo-labelling_en

IFOAM (International Federation of Organic Movements).Organic agriculture and participatory guarantee systems: www.ifoam.org

IFOAM (International Federation of Organic Movements).Organic standards and certification: www.ifoam.org

UK Government, Department for Environment, Food & rural Affairs.Converting to organic farming: www.gov.uk/converting-to-organic-farming

9fejezet

164 |

(eDu bAYer)

| 165

Támogató szolgáltatások

Egy új vállalkozás tervezése során érdemes figyelembe venni, milyen támogatások és információk állnak rendelkezésre. Ha előre tájékozódik a rendelkezésre álló támogatási lehetőségekről, vagy az információs forrásokról, sok időt, pénzt és munkát megspórolhat, valamint elkerülheti a költséges hibákat. Természetesen lehetetlen egy átfogó listát készíteni az Európában elérhető támogatási és információs forrásokról, de igyekeztünk a támogatásokat támogatási formák szerint összegyűjteni és röviden ismertetni néhány támogató szolgáltatást, amelyek valószínűleg a leghasznosabbak. Termé-szetesen a rendelkezésre álló támogatás változik a helyszíntől függően, és nemcsak a nemzetállamok között, de egy ország régióin belül is eltérhet.

A támogatás típusai. A támogatás egyrészt a következő kategóriákba sorolható: 1. információs szolgáltatások, 2. pénzügyi támogatás, és 3. szakmai/gyakorlati támogatás. Másrészt felosztható formális vagy informális támo-gató szolgáltatásokra. A formális alatt a törvényes szervek által nyújtott támogató szolgáltatásokat értjük (kormányzatok, helyi önkormányzatok, az uniós hivatalok, állami finanszírozású szervezetek, például egyetem vagy kutató ügynökségek). Az informális támogatás azokra a szolgáltatásokra utal, amelyeket a nem-kormányzati szektor, akár a barátok és a család, akár civil szervezetek vagy olyan kereskedelmi szervezetek nyújtanak, amelyeknek fizetni kell a szolgáltatásaiért. Nagyon gyakran a formális támogatás ingyenes, de lehet, hogy nem mindenki számára elérhető. Lehet, hogy bizo-nyítani kell a jogosultságot a támogatásra azzal, hogy például részt kell venni egy hivatalos kor-mányzati programban, vagy bizonyos adatokat kell szolgáltatni. Érdemes megvizsgálni, hogy a támogató szolgáltatásokkal járó előnyök meg-érik-e azt a kellemetlenséget, hogy korlátozzák a vállalkozás fejlesztésének szabadságát a jövőben.

A formális típusú támogatás kérése, kérelmezé-sére és elfogadása mindig valamilyen kompromisszummal jár. Általában megéri a kompromisszumot a cserébe kapott támogatás, de néha érdemes megfontolni, hogy valamilyen formális programhoz való csatlakozás valóban pozitív kompromisszum-e az Ön számára. Például vonzó lehet a kapott állami támogatás az ökológiai gazdálkodásért, de ha csak egy kis területen gazdálkodik és úgy dönt, hogy kevés haszon származik abból, ha részt vesz a hivatalos tanúsítási rendszerben, akkor dönthet úgy, hogy a támogatás igénylésével járó adminisztráció és papírmunka meghaladja az megszerezhető pénzügyi támogatás mértékét. Nincsenek egyértelmű határok az ilyen esetekben, mindenkinek ma-gának kell eldöntenie, hogy mennyire szeretné elkötelezni magát a formális programok mellett és mérlegelnie kell, hogy azok milyen előnyökhöz juttatják a gazdaságát.

10

Érdemes megvizsgálni, hogy a támogató szolgáltatásokkal

járó előnyök megérik-e azt a kellemetlenséget, hogy korlátozzák

a vállalkozás fejlesztésének szabadságát a jövőben

10fejezet


1. Információs szolgáltatásokA leghasznosabb információkat gyakran infor-málisan kapjuk, főleg más gazdálkodókkal törté-nő találkozások, különösen ökológiai gazdálkodókkal folytatott megbeszélések során. Gyakran a leg-jobb tanácsot azoktól lehet kapni, akik már megküzdöttek az Önéhez hasonló kihívásokkal, sikerült létrehozniuk egy stabil vállalkozást, és akik képesek visszaemlékezni azokra a kihívásokra és lépésekre, pillanatokra és döntésekre, amelyek odáig vezették őket, ahol a dolgok már simán men-nek. Ezzel szemben fontos szem előtt tartani, hogy mindenki vállalkozása egyedi, és ami működött valakinél, nem biztos, hogy másnál is működik. Az egyéni gazdálkodók nem teljesen objektív vagy elfogulatlan információkat adhatnak. Lehet, hogy Önt konkurenciának tekintik, és fontos dolgokat visszatartanak annak érdekében, hogy megvédjék saját érdekeiket. Ugyanakkor a tapasztalatunk az, hogy az ökológiai termelők és gazdálkodók általában nagyon szívesen megosztják tapasztalataikat, és

gyakran meglepően őszintén és nagylelkűen ad-nak tanácsokat és információkat a kezdőknek. Az ökológiai gazdálkodás egyik legörömtelibb része az az érzés, hogy egy ökológiai termelő része lehet egy társadalmi változásokat előidéző mozgalomnak, és valóban, sok ökológiai gazdál-kodó és termelő a munkáját a közjó érdekében működő mozgalom részének tekinti, és ezért készek megosztani tudásukat.

Az ökológiai gazdálkodók és termelők nagyon hasznos információkat tudnak nyújtani a követke-zőkről:

■ Termesztési rendszerek – vetésforgók, megfelelő technológiák, megfelelő fajok, jó szaporítóanyag/vető-mag beszerzési források.

■ Berendezések és gépek – a gazdaság számára megfelelő méretű berendezések, tapasztalat arról, mennyire hasznos egy adott eszköz, tartozék, honnan lehet használt és új berendezéseket beszerezni, és hogyan döntsük el, mikor érdemes pénzt költeni új berendezésre és mikor használtra.

■ Gyomszabályozás és tanácsadás a kártevőkről és betegségekről. ■ Betakarítással és csomagolással kapcsolatos információk (pl. alacsony technikai felszereltséget igénylő megoldások és módszerek a frissesség fenntartása érdekében betakarítás után).

■ Marketing és értékesítési információk - hová vigye a termékeket, a helyi alternatívák előnyei és hátrá-nyai. Tájékozódás a helybéliekről, akik az ökológia terményeket valószínűleg vásárolni fogják.

Az ökológiai termelők találkozhatnak formálisan (egy ökológiai egyesület tagjaiként), vagy informá-lisan, rendszeres vagy alkalmi jelleggel. Próbáljon meghívást szerezni a helyi ökológiai gazdálkodók

Ezzel szemben fontos szem előtt tartani, hogy mindenki vállalkozása egyedi, és ami működött valakinél, nem biztos, hogy másnál is működik

Az ökológiai termelők és gazdálkodók általában nagyon szívesen megosztják tapasztalataikat, és gyakran meglepően őszintén és nagylelkűen adnak tanácsokat és információkat a kezdőknek

| 167Támogató szolgáltatások

találkozóira, sőt még hasznosabb, ha meghívják mások gazdaságaiba. Semmi nem helyettesíti azt, ha látja más emberek gazdálkodását a gya-korlatban. Néha több órás beszélgetés egy ter-melővel sem fed fel annyi apró részletet, mint amire egy személyes látogatás gyorsan rávilágít (pl., hogyan van egy növénytakaró lekötve, vagy hogyan van egy gép a gazda speciális igényeihez alakítva).

A tradicionális és a hagyományos gazdálkodók is felbecsül-hetetlen tanács- és információforrások lehetnek,

különösen, amikor jellemző helyi információkról van szó (pl. tapasztalataik szerint melyek a legjob-ban termeszthető növények a környéken, melyik évszakban, milyen technológiát használva). Bár nem minden készség és ismeret adható át közvetlenül az ökológiai és nem-ökológiai gazdaságok kö-zött, az alapvető információk és tudás többsége igen. Az idősebb gazdák gyakran készek megosztani másokkal azt, amit egy életen át tanultak, és még néhány olyan régi technikát is, amelyre emlékeznek a korábbi gazdálkodó életükből, ami pont releváns lehet az Ön gazdálkodásának méreteihez (pl. kis méretű és egyszerű technológiák, a régi fajták ismerete, főként a helyi körülményekhez alkalmazkodó gyümölcsfajták).

Ha Ön új gazdálkodó a területen, eltart egy ideig, hogy információhoz jusson, amíg be nem fogadják Önt a helyi gazdák. Nem szabad alábecsülni ennek a közvetlen tudás- és információforrásnak a prak-tikusságát, a hagyományos és helyi tudás egyaránt lehet széles körű és részletes. Jó példa lehet erre egy öntözéshez ásott új kút terveinek a megvitatása. Érdemes megkérdezni jó néhány embert, hogy helyben milyen és mennyire megbízható vízforrá-sok vannak. Kiderülhet, hogy nem érdemes kutat ásni vagy azért, mert nem szükséges, vagy mert valószínűleg sikertelen lesz a korábbi sikertelen kísérletek alapján. Tapasztalataink szerint a helyi tudás megértése is fontos, mivel gyakran az egyéni vélemények elég ellentétesek. A válaszok összegzése segít betekintést nyújtani az objektív helyzetbe.

A helyi tradicionális és hagyományos gazdálko-dók felbecsülhetetlen információforrások lehet-nek, ha tanácsra van szükség többek között az alábbiakról:

egy kis henger / szárzúzó a takaró növények feldolgozására az ökológiai, művelés nélküli gazdálkodásban.


(Ch.-A. DesCombes)

A tradicionális és a hagyományos gazdálkodók is felbecsülhetetlen

tanács- és információforrások lehetnek

10fejezet


■ a helyi talajállapot, a helyi klíma (pl. az első és utolsó fagyok). ■ a helyi vetőmag fajták, és gyümölcsállomány. ■ a helyi viszonyokhoz igazított technológiák, különösen akkor, ha vannak a területre jellemző, speciális növények. ■ az új technológiák és a termesztőberendezések használata (öntözés, üvegházak, fóliaalagutak, speciális termesztő berendezések, stb.).

■ a helykiválasztás.

A szomszédok és barátok is különösen hasznos vissza-jelzést adhatnak arról, hogy ki is Ön és személy szerint mire a legalkalmasabb. Ők valószínűleg megmondják egyenesen a véleményüket és nem kerülik el a konfrontációt, vagy nem próbálnak meg udvariaskodni.

A civil szervezetek (gyakran nevezik őket nem kor-mányzati szervezeteknek (NGOs)) különösen hasznos információforrások lehetnek a kapcso-lódó hálózatokról és kampányokról (pl. környe-zetvédelmi kampányokról, a helyi élelmiszer-kampányokról, termelői piacok szervezőiről, fogyasztói szervezetekről, stb.), amelyek végső soron anyagi előnyöket is jelenthetnek az ökoló-giai vállalkozásnak. A civil szervezetekben kon-centrálódnak az olyan emberek, akiket bizonyos célok motiválnak, amelyek közül néhány átfe-désben lehet az ökológiai termesztéssel anélkül, hogy közvetlenül az ökológiai élelmiszerek kér-

déseire összpontosítanának (pl. állatjólét, egészségügyi problémák). A civil szervezetekkel kialakított kapcsolatok olyan emberekhez vezethetnek, akikből kikerülhetnek az Ön gazdaságának támogatói (pl. önkéntesek), vagy potenciális fogyasztói. Ökológiai termelőként lehet, hogy nem lesz ideje ak-tívan részt venni a civil kezdeményezésekben, de fontos lehet kapcsolatban állni ezekkel a civil háló-zatokkal, mivel rövidebb vagy hosszabb távon az Ön gazdasága függhet attól, amit a civil hálózatok támogatnak (pl. tudatos fogyasztói hálózatok, GMO-ellenes hálózatok, vetőmag fogó hálózatok).

A civil szervezetek kampányai és közoktatási programok is szorosan kapcsolódhatnak az Ön marke-ting terveihez. Néha pénzt lehet megtakarítani a marketing információk sokszorosításán, ha meg-osztja a fórumot a nem kormányzati szervezetekkel, vagy ha a civil hálózatok az Ön gazdaságával példálóznak, mint egy jó modellel arra a gazdálkodási gyakorlatra, amelyet ösztönözni akarnak. Néhány nem kormányzati szervezet valójában részt vesz a magbank (Brogdale Trust az Egyesült Királyságban, Esporus Katalóniában) munkájában vagy ökológiai kutatómunkákban (pl. ÖMKI, Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet Magyarországon) a küldetésük részeként. Ezekben az ese-

gmo ellenes akció a monsanto glyphosate gyomirtója ellen.

(WArmonDerhoF oPLeiDingen)

(som Lo que sembrem)


tekben a civil szervezeteknek nagyon konkrét információi és referencia anyagai lehetnek, amelyek kiválóan illenek az Ön mezőgazdasági tevékenységéhez. Gondolkodjon egy kicsit szabadabban, hogy milyen típusú szervezet kínálhat Önnek hasznos segítséget. Az ökológiai vállalkozása nagyrészt szo-ciális vállalkozásként is működik (hármas célt szolgál). A civil szektor igen dinamikusan növekszik a szociális vállalkozások területén, és sok nagyon hasznos információt és szolgáltatást találhat, amelyek segítenek fejleszteni a vállalkozását (pl. a NESsT – társadalmi vállalkozások fejlesztése Közép-és Ke-let-Európában).

A civil szervezetek fontos csoportja az ökológiai szervezetek és egyesületek. Ezek közé tartozik nemzetközi szinten az IFOAM, mint a nemzeti ökológiai szervezetek ernyőszervezete, amely tájékoztatást nyújt a világméretű öko-lógiai mozgalomról, valamint a Demeter International, egy nemzetközi kereskedelmi szabvány szervezet, amely a biodinamikus gazdaságok és ter-

mékek tanúsításával foglalkozik. Egyes ökológiai szervezetek leginkább a fogyasztókat szolgálják, néhány kifejezetten a termelőket célozza meg technikai információkkal és rendszeres kiadványokkal (pl. az Egyesült Királyságban az Organic Growers Alliance, Magyarországon a Bioporta, Franciaor-szágban a FNAB).

Emellett számos ökológiai szervezet szervez képzési napokat és farmlátogatásokat. Ezek felbecsül-hetetlen fontosságúak lehetnek, mert célzott ta-nulási tapasztalatokat nyújtanak és jó kiindulási lehetőséget adnak más ökológiai termelőkkel történő találkozásra. A különböző ökológiai egyesületek által kiadott folyóiratok, szakmai újságok és magazinok sokszor a legjobb techni-kai információkat nyújtják, különösen az öko-lógiai zöldség-és gyümölcstermesztők számára. Gyakran ez az információ naprakészebb, mint a tankönyvek, és általában a hangsúly a gyakorla-ti, alkalmazott információkon van, amelyek valójában a termelők igényeit célozzák. Azt javasoljuk, hogy csatlakozzon az Ön nyelvén működő ökológiai szervezetekhez, mert ezek az Ön számára a legértékesebb információkat nyújthatják arról, hogy mit csinál más ökológiai termelő.

A hagyományos mezőgazdasági sajtó és média szintén sok általános tájékoztatást és tanácsot ad a mezőgaz-dasági termelőknek, főként az ökológiai gazdálkodóknak. Az elmúlt években egyre több adásidőt szenteltek az ökológiai gazdálkodók történeteinek a rádió vagy televízió mezőgazdasági műsorai is. A hagyományos mezőgazdasági folyóiratokat (pl.: „Farmers ‚Weekly”: UK, „Őstermelő”: Magyaror-szág, „Boerderij”: Hollandia) sem szabad figyelmen kívül hagyni, mint lényeges és célzott tájékoz-tatási forrást.

Ha hivatalosabb információkra és tanácsadásra van szüksége, szervezetek és ügynökségek széles skáláját talál-ja, közülük néhány egész Európára kiterjed, néhány nemzeti szintű és néhány regionális vagy helyi

(ineoPoLe)

10fejezet


jellegű. Nem kíséreljük meg, hogy átfogó listát adjunk ezekről a szervezetekről, mivel túl nagy az országonkénti eltérés, és a szervezetek skálája túl nagy ahhoz, hogy itt felsorolhassuk őket, de néhány iránymutató hasznos lehet.

Európai Uniós források

Az Európai Unió honlapja az általános információk nagyon jó forrása és hasznos lehet abban, hogy áttekintést kapjunk az irányelvekről, stratégiákról és az európai helyzetről (pl. europa.eu, http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus / index_en.htm). Minden tagállamnak vannak Európában olyan ügynökségei (általában kormányzati hivatalok), amelyek az EU strukturális alapjait kezelik (lásd a Strukturális Alapok részt később). Ezen ügynökségeknek általában vannak honlapjai, amelyek ál-talános információkat kínálnak, néhány kifejezetten ökológiai gazdálkodásoknak szól (pl. az agrár-környezetvédelmi programok). A kormányzati szervek is kínálnak marketing támogatást és informá-ciókat (pl. www.amc.hu Magyarországon), aminek egy része konkrétan az ökológiai szektort célozza.

Mezőgazdasági iskolák és a kutatóintézetek

Minden európai országban van valamilyen rendszere a mezőgazdasági oktatásnak. Ezek jelentősen változnak országonként, így érdemes szétnézni az interneten, hogy milyen iskolák és főiskolák van-nak a környéken. Ezek szolgálhatnak információkkal a termesztési rendszerekről és a területen alkal-mazható technológiákról. Egyes mezőgazdasági iskolák és egyetemek speciális kurzusokat szerveznek az ökológiai gazdálkodásról vagy kertészetről. Számos kifejezetten ökológiai mezőgazdasági iskola is kínál kurzusokat Európában. Ezek közé tartoznak:

■ Dánia Kaloe – Organic Agricultural College www.kalo.dk ■ Svédország Jarna www.jarnanaturbruksgymnasium.se ■ UK Emerson College www.emerson.org.uk ■ Katalónia ECA Manresa http://agora.xtec.cat/ecamanresa/moodle/ ■ Franciaország INEOPOLE www.ineopole-mfr.com ■ Hollandia Warmonderhof www.warmonderhof.nl

Egy másik hasznos link az IFOAM Training Opportunities (Képzési Lehetőségek) oldalai (lásd: www.ifoam.org), amely öko-gazdálkodási kurzusokat ajánl egész Európában (beleértve az egyetemi kurzusokat is).


Európa-szerte sok ökológiai szervezet kínál rövid képzéseket konkrét technikai témákról. Bön-gésszen az interneten, keressen az országában kínált helyi tanfolyamokat, és érdeklődjön a főbb ökológiai szervezeteknél (beleértve a tanúsító szerveket is), indítanak-e rövid tanfolyamokat.

Európában hagyományosan hivatalos információkat az egyetemek és a mezőgazdasági kutató állo-mások nyújtanak a gazdák számára. Ez a klasszikus út változik, mert különböző vonalakat húztak a kutatóintézetek és gazdálkodók közé, de mindenképpen érdemes szem előtt tartani a hivatalos me-zőgazdasági tevékenységeket (pl. Defra – UK, Falugazda – Magyarország). A mezőgazdasági kutatás és bővítés finanszírozása rendkívül változatos az országok között, ami megnehezíti, hogy egy egységes európai képet vázoljunk fel. A helyzet még bonyolultabb lesz attól, hogy sok, különféle szervezet ér-dekcsoportként vállal részt a mezőgazdasági kutatásban, de ezek ugyanolyan könnyen lehetnek keres-kedelmi szervezetek vagy nem kormányzati szervek, mint a kormányzat által finanszírozott szervek. Az államilag finanszírozott kutató intézeteken kívül van számos speciális ökológiai kutatóintézet is (pl. a FiBL Svájcban és Németországban, az ÖMKI Magyarországon, az Elm Farm Research az Egyesült Királyságban). Lehet, hogy túl sok munka az alábbi szervezeteket külön-külön figyelni, de a korábban említett ökológiai sajtó rendszeresen közöl friss híreket az új kutatási eredményekről és tanulmányokról. Az interneten keresztül nagy mennyiségű technikai információ áll a gazdálkodók rendelkezésre, gyakran még ingyenesen is.

Helyi szinten a földhivatalok és önkormányzati hivatalok, valamint a könyvtárak, tanácsadó közpon-tok, stb. sok lényeges, az adott területre jellemző információt tudnak nyújtani (pl. földtérképeket, időjárási adatokat, történelmi adatokat). Néhány ilyen szolgáltatásért fizetni kell, bár a legtöbb in-gyenes, és semmi nem helyettesíti a megbízható, pontos, helyi információkat, amelyek konkrétan befolyásolják a vállalkozást (pl. tervezési nyilvántartások a közhivatalokban, amelyeket érdemes lehet áttekinteni, mielőtt egy új földterületet vásárol).

2. Pénzügyi támogató szolgáltatásokPénzügyi támogatási lehetőségek köre a családok vagy barátok nyújtotta magánjellegű hitelektől egészen a hivatalos banki kölcsönökig vagy állami kölcsönökig terjed, beleértve a segélyek és támo-gatások fontos területét. A vállalkozásának igényeit és lehetőségeit szem előtt tartva kell átgondolni a pénzügyi támogatások egyedi kombinációját. Minden fajta pénzügyi támogatásnak megvannak az előnyei és hátrányai. A barátoktól és családtól kapott informális hiteleknek alacsony lehet a kamata, de ha a dolgok rosszra fordulnak, aggodalmakat és feszültségeket okozhatnak. A kereskedelmi hitelek kényelmesek lehetnek és szabadságot adhatnak abban, hogy mire költi a pénzt, de ezek a legnagyobb kockázatú hitelek és gyakran a legdrágábbak. A segélyek és támogatások gyakran vonzónak tűnnek, de meg kell győződnie arról, hogy a támogatások felvételével és a feltételek elfogadásával még mindig képes-e fejleszteni a vállalkozását abba az irányba, ami fontos Önnek.

10fejezet


Azelőtt, hogy bármilyen típusú hitelt, segélyt vagy támogatás venne fel, fontos, hogy világos elképze-lése legyen a célokról, és ismerje a lépéseket, amelyeket az üzleti terv megvalósítása érdekében kíván tenni (lásd 8. fejezet). Ha előre megtervezi a beruházások méretét és a szükséges induló költségeket, jó alapot kap annak értékelésére, hogy mik a megfelelő finanszírozási formák a vállalkozása számára. Például ha tudja, hogy végig csak kismértékű nyereségre számíthat, akkor valószínűleg nem kell fontolgatni a kereskedelmi hiteleket, mivel a megtérülési idők túlságosan rögzítettek, és kicsi a moz-gástér, ha a dolgok nem a tervek szerint alakulnak.

Az magánjellegű hitelek a barátoktól vagy családtól kapott hitelek. Nem meglepő módon a kamat ezeken a kölcsönökön a legkedvezőbb, és a visszafizetés feltételei is rugalmasabbak. Fontolja meg azonban alaposan, hogy bölcs dolog-e kölcsönt felvenni akár a közeli ismerősöktől is, vagy érdemes-e éppen tőlük kölcsönkérni! Győződjön meg arról, hogy azok, akik a kölcsönt adják, megengedhetik-e azt maguknak, és tudnak-e a tervezettnél hosszabb ideig várni a visszafizetésre, ha a dolgok nem teljesen a tervek szerint alakulnak. Gondoskodjon arról is, hogy a feltételek világosak legyenek minden fél számára. Érdemes készíteni egy szerződést írásban, hogy később ne az emlékekre kelljen támaszkodni a hitel feltételeit illetően.

Az is előfordulhat, hogy amikor kölcsönre van szüksége, sok kicsi összeget kér sok embertől, és nem nagyobb összegeket 1-2 embertől. Ezzel elosztja a kockázatot, és növeli az érintett emberek érdekét abban, hogy a vállalkozás sikeres legyen. Szervezhet egy informális „hitel-közösséget” a barátok, csa-ládtagok, kollégák, társak és hasonló gondolkodású emberek csoportjából. A hitel-közösség számára minden bizonnyal szükséges kidolgozni valamilyen szerződést, és érdemes lehet jogi tanácsot kérni. Az összegeknek, visszafizetési határidőnek, kamatoknak (ha van), valamint a kommunikáció és el-várások részleteinek egyértelműen benne kell lenni a szerződésben, amit minden félnek alá kell írni.

A formális hitelek jellemzően a bankoktól, lakástakaréktól, takarékalapoktól, és esetleg a kormány által támogatott hitelprogramokból elérhető hitelek. Érdemes felderíteni azokat a hitelszerveze-teket, amelyek a mezőgazdasági termelőknek szolgáltatnak hiteleket, mivel ezek a konstrukciók fi-gyelembe vehetik a gazdálkodási évet vagy a mezőgazdaság szükségleteit. Tartsa észben a feltörekvő közösségi bankszektort is. Egyes bankok (pl. Triados Európa számos országában1, a Magnet Magyar-országon, stb.) kifejezetten előnyben részesítik a fenntartható, környezettudatos vállalkozások hite-lezését és lehet, hogy rendelkeznek külön alapokkal az ökológiai gazdaságok számára. Kérdezze meg, tudnak-e különleges feltételeket és kedvező kamatozást kínálni. Ne vegyen fel semmilyen kölcsönt anélkül, hogy először ne készítene egy egyértelmű üzleti tervet. Próbálja a hitelek szintjét minimá-lisan tartani. A gazdálkodás magas kockázatú vállalkozás, sok kiszámíthatatlan változóval (éghajlati változások, áringadozások), ami azt jelenti, hogy gyakran lehetetlen megjósolni, pontosan hogyan fog a vállalat fejlődni. Ne ajánlja fel az összes tulajdonát és földjét fedezetként a hitelekre. Gondolja végig a menekülési stratégiákat, mielőtt bármilyen hitelt felvenne.

1. A Triados bank székhelye hollandiában van, de számos európai országban vannak fiókjai: belgiumban, spanyolországban, egyesült királyságban és németországban


A segélyek és támogatások vonzó lehetőséget biztosítanak az ökológiai gazdálkodások finanszírozására vagy társfinanszírozására. Az ökológiai termelés környezetre valamint a helyi gazdaság és a vidéki társadalom erősítésére gyakorolt pozitív hatásai miatt az ökológiai gazdálkodások hosszú évekig jo-gosultak lesznek mindenféle segélyekre és támogatásokra. De ne gondolja, hogy ingyen van a pénz. A segélyek és támogatások elnyeréséhez teljesíteni kell bizonyos kritériumokat és el kell érni bizonyos célokat. A segélyek és támogatások adminisztrálása nagyon időigényes. Legyen tisztában bármilyen segély vagy támogatás összes feltételével, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket, ha kiderül, hogy nem felel meg a feltételeknek, vagy ami még rosszabb, hogy vissza kell fizetnie, amit kapott, mert nem tud eleget tenni valamilyen feltételnek.

A legtöbb segély vagy támogatás a helyi önkormányzattól, az országos vagy európai forrásokból vagy a civil szférából kapható. Gyakran nem egyszerű megtudni, hogy hol lehet értesülni a segélyekről és támogatásokról, továbbá a pályázatírás is fáradságos és időigényes. Győződjön meg arról, hogy a segély vagy támogatás mértéke megéri azt a befektetett időt, amit a szükséges adminisztráció-val tölt. Sajnos, nehéz lenne egyetlen információforrást megadnunk az elérhető számos segélyről és támogatásról. Lehetnek olyan (ingyenes vagy előfizetéses) szolgáltatások, amelyek tájékoztatják Önt a rendelkezésre álló támogatásokról és rendszeresen frissítik ezeket az információkat. Érdemes szemmel tartani az állami hivatal honlapját (pl. www.mvh.gov.hu), valamint követni a civil szerve-zetek oldalait, amelyek pályázati felhívásokat tesznek közzé (pl. Magyarország www.okotars.hu). Az ökológiai gazdálkodás sajtója általában figyeli a lehetséges segélyeket és támogatási lehetőségeket. Figyelje rendszeresen a pályázati felhívásokat, mivel ezek gyakran csak korlátozott ideig elérhetők.

Strukturális alapok

A Közös Agrárpolitika rövid története

A Közös Agrárpolitika (KAP), az egyik legrégebbi irányelv az Európai Unióban, amely az európai integrációs projektben gyökerezik.

(giLLes sAn mArTin)(nArA)

A kAP támogatta a gépesítést és a magas ráfordításokat az európai mezőgazdaságban (balra: Franciaország, 1950 körül). A kAP-nak hatása volt a táj homogenizálására is (jobbra: belgium, kihúzott sövény, 2006).

10fejezet


A KAP az 1950-es évek Nyugat-Európájában formálódott, amelynek a társadalmát megviselték a háborús évek, a mezőgazdaság megbénult és az élelmiszer-ellátást nem lehetett biztosítani. Az első években a KAP célja az volt, hogy ösztönözze a nagyobb termelékenységet a táplálékláncban, tisz-tességes életszínvonalat biztosítson a mezőgazdaságból élőknek, a stabilizálja a piacot és ezzel biz-tosítsa az élelmiszerellátást az EU fogyasztóinak kedvező áron. A termelést a termelőknek fizetett magas támogatási árak rendszerén át ösztönözték a határok védelmével és az export támogatásával.

A KAP-reform 1992-ben beindította az áttérést a terméktámogatásról (az árakon keresztül) a ter-melői támogatásra (a jövedelemtámogatáson keresztül). A reform célja, hogy javítsa az EU mező-gazdaságának versenyképességét, stabilizálja az agrárpiacokat, diverzifikálja a termelést és védje a környezetet, valamint stabilizálja az uniós költségvetési kiadásokat. Bevezették a közvetlen kifize-téseket, hogy kompenzálják az ártámogatás csökkentését. Bevezették a kötelező területpihentetést és egyéb kísérő intézkedéseket is (agrár-környezetvédelmi programokat, beleértve az ökológiai gazdálkodást, az erdősítést, a korai nyugdíjazást, a diverzifikációt). (Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/cap-history/index_en.htm)

Finanszírozási lehetőségek a Közös Agrárpolitika értelmében

Közvetlen támogatás

A közvetlen kifizetés a mezőgazdaság uniós finanszírozásának a fő formája. A közvetlen kifizetések bizton-sági hálót nyújtanak a gazdáknak az alapjövedelem támogatása formájában, a termeléstől elkülönítve, stabilizálva ezzel a piaci értékesítésből származó ingadozó jövedelmüket. A nyereségük maximalizálása érdekében a termelőknek reagálniuk kell a piac jelzéseire, hogy a fogyasztók igényeinek megfelelő termé-keket állítsanak elő. A közvetlen kifizetések a kölcsönös megfeleltetéssel kombinálva (környezetvédelmi normák, állatjólét, élelmiszer-biztonság tiszteletben tartása és a föld folyamatosan jó állapotban tartása) hozzájárulnak ahhoz, hogy az alapvető közjavakat a fenntartható gazdálkodáson keresztül biztosítsák. A közvetlen kifizetések fő támogatási rendszerei az Egységes Támogatási Rendszer és az Egységes Területala-pú Támogatási Rendszer. Ezek a támogatások elérhetők egész Európában. Ellenőrizze a nemzeti mezőgaz-dasági minisztériumnál vagy a mezőgazdasági kereskedelmi kamaránál, hogy milyen támogatási rendszer működik az országban (lásd az internetes oldalak gyűjteményét a fejezet végén).

A piaci intézkedések számos termék, mint a durumbúza, a fehérjenövények, a rizs, a dió, az energianövények, az ipari burgonya, a tej és tejtermékek, a magvak, a gyapot, a dohány, az olíva és a nagy magvú hüvelyesek, esetében specifikus támogatási formát jelentenek. A kereskedők és a feldolgozók bizonyos feltételek mel-lett kapnak export-visszatérítéseket, valamint feldolgozási és átalakítási támogatásokat.

Vidékfejlesztés

A 2007-2013-as vidékfejlesztési politika alapján a tagállamok vidékfejlesztési programokat hoztak létre, amelyekben a kidolgozott intézkedések célja az, hogy 1) növelje a gazdálkodás és az erdészet verseny-


képességét, 2) védje a környezetet és a vidéket, 3) javítsa az életminőséget és a vidéki gazdaság di-verzifikációját. A negyedik terület (LEADER +: http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/in-dex_en.htm) bevezeti a vidékfejlesztés helyi meg-közelítésének finanszírozási lehetőségeit.

A második cél is tartalmaz specifikus támogatási rendszereket az agrár-környezetvédelmi intézke-désekhez, beleértve az ökológiai gazdálkodást is.

Az agrár-környezetvédelmi intézkedések

Az agrár-környezetvédelmi intézkedések biztosítják a kifizetéseket azoknak a gazdáknak, akik önkéntes alapon környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat tesznek a környezet megőrzése és a vidék fenntartása érdekében.

Az agrár-környezetvédelmi intézkedések kulcsfontosságúak a környezetvédelmi szempontok Közös Agrárpolitikába való integrációjában. Céljuk, a gazdálkodók ösztönzése, hogy megvédjék és fejlesz-szék a környezetet a mezőgazdasági területükön, amiért cserébe anyagi támogatást kapnak.

A gazdálkodók legalább öt évre elkötelezik magukat, hogy környezetbarát gazdálkodási technikákat alkalmaznak, amelyek túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken. Cserébe a gazdák olyan kifizetéseket kapnak, amelyek kompenzációt nyújtanak a környezetbarát gazdálkodási módszerek miatti többletköltsé-gekért és elmaradt jövedelemért, összhangban az agrár-környezetvédelmi szerződések előírásaival.

Az agrár-környezetvédelmi intézkedések tervezhetők nemzeti, regionális vagy helyi szinten, hogy a sajátos gazdálkodási rendszerekhez és az egyedi környezeti feltételekhez igazodhassanak. Így válik az agrár-környezetvédelem a környezetvédelmi célkitűzések elérésének célirányos eszközévé.

Az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket a tagállamok társfinanszírozzák. Az agrár-környezetvédel-mi intézkedések Uniós kiadásai 2007-2013-ban elérték a közel 20 milliárd eurót, illetve a vidékfej-lesztési kiadások 22%-át.

Az agrár-környezetvédelmi programokat az EU mezőgazdasági politikájába először az 1980-as évek-ben vezették be, mint egy lehetőséget, amelyet a tagállamok alkalmazhattak. 1992 óta az agrár-környezetvédelmi programok alkalmazása kötelező a tagállamok számára a vidékfejlesztési tervek keretében, de továbbra is opcionálisak maradtak a gazdák számára.

A közvetlen támogatások megfeleltetési kötelezettségei: kölcsönös megfeleltetés

A kölcsönös megfeleltetés olyan mechanizmus, amely összekapcsolja a közvetlen kifizetéseket azzal, hogy a gazdálkodók teljesítsék a környezetvédelem, élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügy és

európa most a biológiai sokféleség előmozdítását támogatja..

(giLLes sAn mArTin)

10fejezet


állatjólét alapvető normáit, valamint azzal a kötelezettséggel, hogy a földterületet jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartsák.

2005 óta a közvetlen kifizetésekben részesülő összes mezőgazdasági termelőre nézve kötelező a köl-csönös megfeleltetés.

Hogyan működik a KAP finanszírozási rendszer

A Bizottság maga általában nem fizet a kedvezményezetteknek. A közös irányítás elve alapján ezt a feladatot átruházzák a tagállamokra. A közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket a nemzeti hatóságok által kijelölt kifizető ügynökségeken keresztül intézik.

A vidékfejlesztési támogatásokat nemzeti vidékfejlesztési programokon keresztül osztják el, amelye-ket a nemzeti kormányok irányítanak: a tagállam kijelöli az irányító hatóságot, amelynek projekt menedzsment szinten az a feladata, hogy tájékoztassa a potenciális kedvezményezetteket arról, ho-gyan kaphatnak támogatást, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, és milyen uniós hozzájárulás áll rendelkezésre.

Ha szeretne egyéni gazdálkodóként vagy termelőként uniós közvetlen kifizetésekre és egyéb támoga-tásokra pályázni, akkor fel kell vennie a kapcsolatot a megfelelő szervekkel az országban (pl. Magyar-országon vagy a Vidékfejlesztési Minisztérium, vagy a helyi szaktanácsadó).

3. Technikai és gyakorlati támogatásA pénzügyi támogatásokon kívül és az infor-mációs támogató szolgáltatások mellett beszél-hetünk még a támogatás egy harmadik kate-góriájáról, a közvetlen technikai és gyakorlati támogatásról. Többnyire ez a fajta támogatás in-formális támogatás formájában jelentkezik, mivel a legtöbb állami ügynökség célirányos támogatást vagy csak pénzügyi programokon keresztül ad, vagy valamilyen információs szolgáltatáson keresztül.

Ebbe a kategóriába sorolhatók a tanfolyamok, amelyek lehetnek gyakorlati jellegűek és elméletiek (pl. kertészeti képzések), vagy esetleg rövid kurzusok, amelyeket bizonyos technológiák átadására szerveznek (pl. sövényültetés, a doboz rendszerű értékesítés). Bár a hagyományos oktatási intéz-mények is indítanak néhány hasznos tanfolyamot, sok rövid, egynapos képzés a civil szférán ke-resztül kerül megrendezésre, vagy „önsegítő” kezdeményezésként, ahol a termelők összejönnek egy csoportban és megosztanak egymással bizonyos gyakorlati technikákat és tudást. Hollandiában és

(imre TirCzkA)


néhány más országban az ilyen gyakorlati oktatást végezhetik gazdálkodói tanulmányi csoportok, és részben irányíthatják a mezőgazdasági ismereteket terjesztő szolgálatok. Figyelje a speciális fórumokat, különösen az ökológiai szervezeteket és egyesületeket, nagyon gyakran ezek a szer-vezetek küldenek rendszeres hírleveleket. Érdemes feliratkozni a hírlevelekre, ami lehet ingyenes, és közvetlen információt ad a termelőknek.

Ökológiai termelőként tudnia kell, hogy a tevékenysége vonzó lehet önkéntes segítők számára, hiszen egyre több ember szeretne tapasztalatokat szerezni a mezőgazdaságban. Talán a legismertebb hálózat az önkéntesek és a fogadó ökológiai gazdaságok koordinálására a WWOOF. A WWOOF már működik a legtöbb európai országban, és lehetőségeket kínál azok számára, akik önkéntesként tevékenykednének ökológiai gazdaságokban és kertészetekben, hogy kapcsolatba lépjenek azokkal a gazdálkodókkal és termelőkkel, akiket érdekel az önkéntes munkaerő. A WWOOF a legtöbb or-szágban bejelentkezéses alapon működik, és miután csatlakozik a hálózathoz, megoszthatja az adatait másokkal a hálózaton belül. Vannak még egyéb önkéntességgel foglalkozó hálózatok is (pl. az Európai Önkéntes Program), amelyek ökológiai gazdaságokba helyezik ki az önkénteseket. Egyes programok még némi támogatást is nyújtanak az önkénteseknek, ami csökkenti a termelők költségeit.

Bármilyen típusú önkéntes programnál fontos, hogy nyitott szemmel végezze az együttműködést. Döntse el egyértelműen, hogy miért akar önkéntest foglalkoztatni. Szeretne olcsó munkaerőt a gaz-daságban, vagy társaságot keres, vagy valakit, akivel ismereteket tud cserélni. Általában az önkéntesek nagyon kevés gazdálkodási tapasztalattal rendelkeznek (ezért önkéntesek!), ezért jelentős felügyele-tet igényelnek, és csak az egyértelmű feladatokban tudnak segíteni a kertben. Biztosítsa, hogy Ön mindig elérhető legyen az önkéntesek számára, amíg ott dolgoznak. A leggyakoribb oka a feszültség-nek az, hogy az önkéntesek úgy érzik, magukra hagyták őket, vagy „rabszolgaként” alkalmazzák őket. Az önkéntesek nagyon hasznosak lehetnek, de ne feledje, hogy minden ember más. Néha sze-rencsésen együtt tud dolgozni az önkéntes és a fogadó gazda, néha nem.

Az önkéntességen kívül létezik egy másik, speciálisabb formája a nem fizetett vagy részben fizetett munkaerőnek: a tanulói gyakorlatok (más néven gyakornokság). Ebben az esetben még fontosabb, hogy mindkét fél tudja, mit vár-nak el egymástól. Egy jól működő hallgatói gyakorlati rendszerben van egy koordinátor, aki felelős a tanuló és a fogadó gazdaság közötti kapcsolattartásért, és aláírat mindkét féllel valamilyen szerződést (ami általában jogilag nem kötelező érvényű). Nagyon fontos, hogy az elejétől kezdve egyértelmű legyen a munkaidő, a szünetek, az étkezés, valamint a rendelkezésre álló létesítmények használatának részletei. Azok az ökológiai szakképző iskolák, amelyek már évek óta foglalkoznak diákok kihe-lyezésével, folyamatosan azt mondják, hogy a legtöbb probléma elkerülhető, ha a gazdálkodó és a gyakornok a kezdetektől köt egy egyértelmű, gyakorlati megállapodást.

(eDu bAYer)

10fejezet


Ha a barátok, a család és a szomszédok értesülnek arról, hogy Ön mivel foglalkozik, akkor lehet, hogy magánúton is megjelennek olyanok Önnél, akik önkéntesként akarnak dolgozni vagy tapaszta-latszerzés céljából szeretnének munkát vállalni. Az ilyen jellegű megállapodások hasznosak lehetnek mindkét fél számára, de mind az önkéntesek, mind a diák gyakornokok esetében a kulcs abban rejlik, hogy mindkét fél világosan megértse a másik elvárásait.

Akár önkéntesekkel, akár gyakornokokkal dolgozik, gondoskodjon arról, hogy legyen biztosítási fedezete (felelősségbiztosítása) az ingatlanán történt balesetek esetére.

Ha Ön dobozos rendszerek vagy vásárlói csoportok, CSA-k, stb. ellátója, akkor elgondolkodhat azon, hogy bevonja-e a fogyasztói közösséget gyakorlati segítségként. A munkanapok, betakarítási napok, önkéntes napok szervezése különösen hasznos a munkaigényes feladatokhoz, és ilyenkor nem olyan fontos, hogy a munkaerő nagyon képzett legyen, például burgonya vagy tök betakarításakor. Jól szervezzen meg mindent előre, és legyen készenléti terve rossz idő, gépmeghibásodás, stb. esetére.

Az utolsó támogatásfajta, amit szeretnénk megemlíteni, az érzelmi támogatás. A gazdálkodás egy fizikailag megerőltető, időigényes foglalkozás. Adjuk ehhez hozzá a stresszt és feszültséget, ami akkor jelentkezik, ha a dolgok pénzügyileg nem a tervek szerint haladnak. Ha figyelembe vesszük, hogy gyakran kihívásokkal kell szembenézni a hét minden napján, az év 52 hetében, akkor könnyen el lehet képzelni, hogy a válságok nem is olyan ritkák. Sok ember kezd ökológiai gazdálkodásba egy meglehetősen naiv, idealista elképzeléssel a gazdálkodásról, mint egy kevés stresszel járó, idillien falusias munkáról. Lehet, hogy durván felébred ebből az álomból! Sok múlik a tervezésen és előrelátáson, de még a legjobban előkészített tervek is meghiúsulnak néha. Fontos tudni ezekben a stresszes időkben, hogy hová fordulhat segítségért. A család és a barátok lehetnek az első támogatók, de ha ők nem tudják biztosítani a szükséges támogatást, más utakat kell találni. Más gazdálkodók és ökológiai gazdálkodók együtt érző hallgatóság lehetnek, miután már átélhettek hasonló problémá-kat, de ne feledje, hogy nekik is korlátozott az idejük, hogy Önre figyeljenek. A közösségi csoportok és egyházi gyülekezetek, vagy vallási közösségek jó lehetőséget biztosítanak az érzelmi / lelki segít-ségre. Természetesen szakmai tanácsadókhoz és terapeutákhoz is lehet fordulni. Szoktak működni segélyvonalak / válságvonalak sürgősségi esetekre (pl. a szamaritánusok az Egyesült Királyságban az akut érzelmi megrázkódtatás támogatására). Egyes országokban még speciális segélyvonalakat is fenntartanak a gazdálkodó közösségek számára (pl. az Egyesült Királyságban a Farming Help). Az alternatív gyógymódok és a tanácsadás hasznosak lehetnek, ha a problémák az Ön fizikai vagy érzelmi állapotából fakadnak.

A legjobb tanács az, hogy ne hagyja túl későre a támogatás keresését. A mezőgazdasági és kertészeti munka könnyen válhat egy magányos vállalkozássá, ha egyedül csinálja vagy csak a közvetlen csa-lád van benne. Ez hatalmas nyomást eredményezhet. Mielőtt még termeszteni kezd, gondolja át


alaposan, mik az érzelmi igényei. A saját ökológiai vállalat működtetése nem valószínű, hogy me-nekülést jelent a stressz elől. Gondolja át alaposan, hogy kire számíthat szükség idején, és ami még ennél is fontosabb, építsen ki egy társadalmi hálózatot más termelőkből, akik egymást kölcsönösen támogathatják, de mindenképpen helyet adnak arra, hogy megosszák a gazdálkodási próbálkozások eredményeit. Dolgozzon keményen, de ne túl keményen, és találja meg a módját, hogy pihenjen és feltöltődjön. A fenntarthatóság magában foglalja az Ön saját egészségét is!

Információs weblapok:Civil szervezetekWorld Wide Opportunities on Organic Farms:www.wwoof.orgSlow Food Movement: www.slowfood.comVia Campesina – International peasants’ movement: www.viacampesina.org

NESsT: www.nesst.orgOkotárs Alapitvany: www.okotars.huVedegylet: www.vedegylet.huTudatos Vasarlo Egyesulet: http://tudatosvasarlo.hu/

Biogazdálk odással foglalkozó szervezetekIFOAM: www.ifoam.orgDemeter International: www.demeter.net

Biokultura Egyesulet: www.biokultura.orgBiokontroll Hungaria Kft.: www.biokontroll.huHungaria Oko Garancia Kft.: www.okogarancia.huMagyar Biodinamikus Kozhasznu Egyesulet: www.biodin.huNyiott Kert Alapitvany: www.nyitottkert.hu

Ökológiai és konvencionális gazdálkodással foglalkozó folyóiratok és újságokEcology and Farming: www.ecologyandfarming.comSmall Farmer’s Journal: www.smallfarmersjournal.com

Biokultura Ujsag: www.biokultura.orgBioporta: www.biokontroll.huŐstermelő: http://ostermelo.com/

Szakpolitikai szervezetek, intézményekEU websites: http://ec.europa.eu/agriculture/Leader+ program:http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/index_en.htm The history of the CAP:http://ec.europa.eu/agriculture/cap-history/index_en.htmEuropean Volunteer Scheme:www.optionsforlife.info/jobs-volunteers/european-volunteer-scheme.htm

Agrármarketing Centrum: www.amc.hu/Ministry of Rural Development: www.mvh.gov.hu

Oktató és kutatóintézményekIFOAM Training opportunities:http://classic.ifoam.org/growing_organic/7_training/t_opportunities/training_opportunities.htmlFiBL, Research Institute of Organic Agriculture:www.fibl.org/en/homepage.htmlElm Farm Organic Research Centre:www.organicresearchcentre.com/

ÖMKi: www.biokutatas.huSZIE-KTI: www.kti.szie.huGAK Nonprofit Kft. : www.gak.hu

Tanácsadó szolgálatok

Falugazdasz Halozat: www.falugazda.hu

10fejezet



| 181

Többfunkciós gazdálkodás

Számítsa be a kiszámíthatatlant isEnnek a fejezetnek a célja, hogy pár ötletet adjon arra vonatkozóan, hogyan használja gazdaságát/kertjét azon kívül, hogy kitűnő élelmiszert termeszt benne.

Hagyományos módon a gazdaságot vagy kertet olyan helynek tekintik, ahol élelmiszert és rostot állítanak elő. Vagyis a természetet kiforgatva a gazdaságot szimplán az alapanyagok előállítási he-lyének tekintik. Ha ökológiai módszerekkel gazdálkodunk a földünkön, akkor tudjuk, hogy gaz-daságunkra agro-ökoszisztémaként kell tekintenünk (a biodinamikus gazdálkodásban gazdálkodó egységként és gazdálkodó organizmusként), ami megkívánja, hogy a rendszer minden bemenő és kimenő információját figyelembe vegyük. Ha megkísérlünk fenntartható módon gazdálkodni, akkor tisztában kell lennünk vele, hogy a forrásokat újra kell teremteni, ami kiáramlik a gazdaságból annak egyensúlyba kell lenni azzal, ami beáramlik. A biogazdák egy plusz terhet vesznek magukra azzal, hogy úgy döntenek, felelősséget vállalnak a rendszer fenntarthatóságáért. Közgazdász nyelven ez azt jelenti, hogy belsővé teszik a gazdaságra ható külső hatásokat. Például azt, amit az ipari gazdálkodás a társadalomra és/vagy a bolygóra terhel a gépesítés, talajerózió, szennyezés és a szemét által. Ezzel szemben a biogazdák magukra veszik a terheket - legalábbis részben - a szennyezés elkerülésének, a hulladék csökkentésének vagy elkerülésének költségével, stb. Az biogazdaságok és kertek biológiailag sokfélébbek, mint a hagyományos gazdaságok, és általában több ember foglalkoztatnak, valamint kevesebb fosszilis tüzelőanyagot használnak termelőegységenként.

Eközben komoly nyomás van a kicsi és közepes léptékben termesztőkön. Egyre nehezebb a pályán maradni, miközben a globális piacon multinacionális üzleti struktúrákkal versengenek (amelyeknek méretbeli előnyük van, és amelyek a külső költségeket a társadalomnak és a bolygónak adják át). Hogy maradhat tehát életben az ökológiai gazdálkodás ezekkel a kihívásokkal szemben?

Az egyik módja, ha úgy tekint gazdaságára vagy kertjére, mint szolgáltatások skáláját nyújtó összetett központra, nemcsak mint árutermelőre. Ökológiai gazdálkodóként tisztában kell lennie a tulajdo-nában lévő értékekkel (beleértve a rejtett értékeket is). Mint agro-ökoszisztéma, az Ön gazdasága számos hasznot hajt a társadalomnak, ami magában foglalja a természet megőrzését (sövények, kis erdők, vad zugok, ligetek), a biodiverzitás széles skáláját (rovarok, gombák, madarak, vadnövények éppúgy, mint régi és helyi fajták), de még szociális jóléti szolgáltatásokat is (úgymint békés menedék-hely, tüdő a városnak, szociális sokféleség).

11

11fejezet


Ezek csodás jóléti hozzájárulások, de hogyan lehet ezeket kereskedelmi értékűvé tenni a társadalmi és környezeti előnyök mellett?

A többfunkciós gazdálkodás elmélete magába foglalja mind az élelmiszertermesztés, mind a több-szörös szolgáltatás és másodlagos termékek nyújtásának célját. Ennek a fejezetnek a célja, hogy öt-leteket adjon és esettanulmányokat mutasson be arról, hogyan lehet egy gazdaságot megtervezni és fejleszteni úgy, hogy többféle árut és szolgáltatást nyújtson, amiért potenciálisan fizetnek a haszná-lók. Minden biogazda alapvetően szociális vállalkozó. A szociális vállalkozók nem csak a klasszikus végösszeget nézik (nyereség-veszteség), de megértik, hogy a szociális üzlet három alapon nyugszik (lásd 12. fejezet – Fenntarthatósági ellenőrzések), ami magában foglalja a környezeti és a szociális nyereséget-veszteséget is. Egy globális gazdaságban a kicsi, független vállalkozás sikerének titka talán az, ha kiaknázza némely belső értékét is, vagyis úgy tekint a többszörös termékeire és szolgáltatásaira mint lehetséges bevételi forrásra.

Ennek a fejezetnek nem célja, hogy rábeszélje a sokféleségre, ha biztos benne, hogy a fő termesztő tevékenysége az, amire összpontosítania kell. Az a veszély is fennáll, hogy túl sok dolgot próbál valaki csinálni és egyiket sem jól. Azonban feltéve, hogy az ökológiai gazdasága sokféle szolgáltatásra kínál esélyt, talán megéri megfontolni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésére.

Példák többfunkciós gazdálkodásraAz 1. táblázat felsorolja a tevékenységek és szolgáltatások skáláját, amit a gazdasága vagy birtoka (és az ott dolgozó emberek) nyújthat, és amiből bevételre tehet szert.

1. táblázat: Tevékenységek és szolgáltatások, amelyeket egy ökogazdaság kínálhat

Áru vagy szolgáltatás Leírás

Gyümölcs és zöldség Klasszikus alapanyagok a kertből.

Élelmiszer feldolgozás Az élelmiszer feldolgozás a gazdaságban növelheti a nyers termények értékét, hasznosíthatja a piacképtelen terményeket és egész éves bevételt nyújthat.

Farmiskola Ahol tanfolyamokat tartanak a gazdaságban a termesztő tevékenységek mellett.

Iskolai programok Iskolai látogatások, különleges órák, túrák, munkanapok, amik beleférnek az iskola profiljába.

Vezetői tréning A gazdaság helyet adhat céges tréningek és találkozók szervezésére. Még ha önnek nincs is tanfolyamvezetői képesítése, a helyszínt szolgáltathatja.

Bemutatókert Megnyitva a nyilvánosság vagy csoportok előtt, hogy bemutassa az ötleteket és mintát adjon, mit lehet tenni.

| 183Többfunkciós gazdálkodás

ÖkocentrumEgy ökocentrum összetettebb, mint egy bemutatókert, általában magában foglal alternatív energiaötleteket éppúgy, mint fenntartható épületeket, és bemutathat egy konkrét termesztési módszert, például a permakultúrát.

TanösvényMegfelelő elhelyezkedéssel a gazdasága alkalmas lehet sétautak és tanösvények kialakítására, amik vezetővel vagy vezető nélkül bejárhatók, készíthet térképet és magyarázó táblákat.

Játszótér-kalandparkMegfelelő elhelyezkedéssel a gazdaság jó hely lehet, hogy akadálypályát vagy kalandos játszóteret építsen rajta. Ezt lehet társítani olyan tevékenységgel, ami inkább a felnőtteket érdekli (például bolt, kertcentrum).

Kerékpárutak/sportprogramok Szabadtéri pályaként, ami városon kívül, de ahhoz közel helyezkedik el, építhet sportlétesítményeket a gazdaságában.

Holisztikus egészségközpontAz ökológiai étel jól társítható a kiegészítő gyógyítással és egészségmegőrzéssel. A gazdasága megfelelő lehet kiegészítő egészségmegőrző tevékenységekhez (például jógaórák, Tai Chi órák, kiegészítő gyógyító klinika).

Menedék Ha a gazdaság békés helyen fekszik, jó hely lehet elmélkedések szervezéséhez.

Agro/ökoturizmusA tipikus turistaszolgáltatás a fizető vendéglátás, de ön nyújthat ökológiai turistaélményeket is, úgymint állatgondozás vagy hagyományos kézműves tevékenységek oktatása.

Gondozófarmok

A biogazdaságokat egyre többet használják olyan központként, amelyek gondozó szolgáltatást nyújtanak, például védett munkaprogramokat speciális szükségletű embereknek, különleges oktatást veszélyeztetett fiataloknak, drog rehabilitációt, stb. A gazdaságot fizethetik programonként vagy napi ügyfél alapon, amire néhány helyi szervezetnek van költségvetése .

Piknik hely A kertje vonzó hely lehet látogatók számára. Hajlandóak lehetnek fizetni érte, különösen ha van valami konkrét látványosság.

Farmbolt A farmbolt lehet olyan egyszerű is, mint egy út mellé tett asztal, de lehet egy teljes bioüzlet is.

Étterem/kávézó Az ön által termesztett zöldségek és gyümölcsök alapjai lehetnek gourmet ételeknek, melyeket az eredeti helyen szolgálnak fel.

FesztiválokGazdasága/kertje jó hely lehet fesztiválnak és önkéntes napnak, amit társíthat fogyasztói csoporttevékenységgel (például közösség által támogatott mezőgazdasági csoport munkanapnak és fesztiváloknak).

Kulturális programok Gondolt rá valaha, hogy nyári koncerteket szervez a kertben vagy kézműves műhelyeket a gazdasági épületekben?

Rendezvényközpont Az épületei és személyes képességei alkalmassá tehetik a gazdaságot különleges események, például esküvők, megbeszélések, workshopok tartására.

Épület bérbeadás Keveset használt tárgyi eszközöket, mint például kinti épületek, bérbe adhat rövid vagy hosszú távra.

11fejezet


A fenti táblázat csak néhány példát sorol fel a többfunkciós tevékenységre, de a lehetséges áruk és szolgáltatások sora szinte végtelen, aminek a gazdasága a központja lehet. A lehetséges változatos tevékenység függ a létesítményei és tulajdonságai speciális kombinációjától.

Az eszközök vizsgálata Itt eszköznek tekintünk mindent, aminek értéke van (gyakran nem csupán pénzbeli). A tárgyi esz-közökön kívül minden gazdálkodás vagy kert rendelkezik a szellemi eszközök egyedülálló keveré-kével (képességek, tehetség, tudás, megértés, együttérzés, tolerancia, nyitottság). Amennyiben azon gondolkodik, hogy változatosabbá teszi gazdálkodását, a 2. táblázat említ pár dolgot, amit érdemes figyelembe venni, amikor elemzi az eszközeit.

2. táblázat: Eszközfelmérés a gazdaság változatossá tételéhez

Küldetéstudat

Mielőtt elkötelezi magát bármilyen tevékenység mellett, fontos pontosan tudnia, mi a fő oka annak, hogy gazdálkodik. Ha kialakít egy küldetéstudatot, ami jellemzi a gazdaságát vagy vállalkozását, fontos lépést tehet afelé, hogy ne térjen le az útról és közel maradjon fő értékeihez.

Ismerje önmagát

Jó ötlet lehet, mielőtt kiválasztja, hogyan tegye gazdaságát változatossá, ha összeállít egy listát az erősségeiről, gyengeségeiről, miket kedvel, miket nem. Próbálja a listát teljessé tenni amennyire lehetséges, sorolja fel minden tehetségét, érdeklődési körét, fóbiáit, kedvenceit. Amint kész van a lista, koncentrálhat a lehetséges változatossá tevő tevékenységre.

Ismerje az ön körül levőket

Ne korlátozza a kapacitását csak a sajátjára. Senki sem jó mindenben, és még ha sokoldalúan tehetséges is, nem biztos hogy mindent egyszerre tud alkalmazni. Próbálja feltérképezni azokban az emberekben rejlő lehetőségeket, akiket bevonhat a vállalkozásába. Sokféle módon lehet megjutalmazni az embereket, kedvességgel éppúgy, mint pénzzel. Az ötletek és készségek megosztása már önmagában kifizetődő lehet.

Sorolja fel a tárgyi eszközeit Sorolja fel gazdasága tárgyi eszközeit, és kezdjen azon gondolkodni, hogyan tudja ezeket többféle módon vagy jobban használni.

Állítsa fel a korlátait

Mind önmagának, mind a gazdaságának jelölje ki a korlátait (belső és külső), meddig “nyilvános a hely” és honnan tilos a bemenet. Fontos, hogy az új vállalkozása ne kényszerítse kompromisszumokra (gondoljon időre, családra, gyerekekre, értékes helyekre).

Ötletbörze

Egyedül és barátokkal, családtagokkal és kollégákkal együtt készítsen kibővített listát arról, mit lehet tenni. Kezdetben ne korlátozza, hogy egy ötlet realista-e vagy sem. Amíg nem kötelezi el magát próbáljon meg minél részletesebb listát írni, engedje el a fantáziáját, hogy milyen tevékenységekre van lehetőség a birtokán.


Elemezzen

Menjen végig az ötletbörzén felmerült lehetőségek listáján és vesse össze a megvalósíthatóság szempontjából a meglévő eszközeivel, kívánságaival és tulajdonságaival. Próbáljon szisztematikusan végigmenni a listán amennyire csak lehet, hogy egy nagyban leszűkített, ésszerűsített listát kapjon, a változatossá tevő opciók valós listáját.

Adjon magának időt Ne ugorjon fejest egy ötletbe túl gyorsan. Gondolja át sokszor önmagában és az önt körülvevő emberekkel, mielőtt túl sok energiát fordít rá.

Készítsen üzleti tervet

Ha elkezd egy vállalkozási formához kötődni, dolgozzon ki egy teljes üzleti tervet (lásd Vállalkozás irányítása, 8. fejezet). Ehhez befektetési költségvetésre is szüksége lesz éppúgy, mint projekt költségekre és bevételi forrásokra, a marketing tervvel együtt és fel kell mérnie a kockázatokat.

Miközben a változatossá tevő ötleteken gondolkodik, érdemes lehet ellátogatni néhány gazdaság-ba, amelyek hasonló ötlet megvalósításán dolgoznak, mint amit Ön tervez. A vállalkozók általában meglepően nyitottak, hogy megosszák kezdeményezéseiket és tapasztalataikat másokkal (különösen a szociális vállalkozók!). Ne féljen kérdéseket föltenni, tanácsot kérni és egyszerűen megnézni mások próbálkozását.

EsettanulmányokMiután körvonalaztuk a többfunkciós gazdaság alapötletét, szeretnénk pár esettanulmányt nyújta-ni olyan gazdaságokról, amelyek megpróbálták változatossá tenni a tevékenységüket az elsődleges élelmiszertermesztésen túl. Nincs két egyforma gazdaság, és soha nem lehet semmit pontosan lemá-solni, és ezt nem is ajánljuk. Az esettanulmányok nem modellek, és itt nincs lehetőség egyik példa részleteibe se belemélyedni, de remélhetőleg a kipróbált ötletek széles skálája inspiráló, és néhányat kipróbálhat a gazdaságában.


11fejezet


1. EsettanulmányCocagne Hálózat: „Les Gorges de l’Aveyron” kertjei,Franciaország délnyugati részewww.cocagne82.com

Ez a biopiacra termelő kert elkötelezte magát az emberek szociális integrációja mellett. Zöldség-kosarakat árul, és lehetővé teszi szociális nehéz-séggel küzdő embereknek, hogy munkát találja-nak és hogy (újjá)építsék életüket.

A tíz év alatt a kert - ami non-profit szervezet -, 200 embert fogadott, akiket úgy hívnak: „a kertészek”.

Átmeneti szerződésük után – 6 hónaptól 2 évig – 40%-uk talált munkát és 30%-uk új korsza-kot kezdett életében.

A felügyelő csapat 4 emberből áll: kertfelügye-lők és szociális munkások.

A kertészek minden héten heti 26 órában kü-lönböző munkákban vesznek részt: növényápo-lás, karbantartás, kosárkészítés, szállítás 300 tagnak – vevőknek.

Ennek a gazdaságnak a fő célja egy szociális kül-detés. A zöldségek termesztése és eladása alkal-mas közvetítő, mert segít megérteni a mondást: „ki mint vet, úgy arat”.

A Cocagne Hálózat egy különálló szervezetek-ből létrejött országos hálózat (www.reseaucocagne.asso.fr), amihez 120 gazdaság, 400 kert és 20 000 tag-vevő tartozik.

Számadatok:2 hektáros piacra termelő szabadföldi kertészet 2500 m2 „fedett” kert, ami szintén piacra termelFranciaország délnyugati része, 100 km-re Toulouse-tól


2. EsettanulmányGerbranda State, Észak HollandiaGerbranda State

Hollandia északi részén helyezkedik el. A Gerbranda State csak egy egyszerűen művelt gazdaság volt 1990-ben, és ebből fejlődött sokhasznú vidéki vállalkozássá, ami takarmánygabonával, zöldségtermesztéssel, tejelő kecskékkel foglalkozik és gondozó gazdaságot vala-mint gazdálkodói boltot üzemeltet.

A gazdaság

A férjből és feleségből álló csapat, Asse és Veronica Aukes hosszú távú bérleti szerződést kötött Gerbran-da State-re 1990-ben a tulajdonossal, a Triodos Green Fund Alapítvánnyal. Ezt az alapítványt azzal a céllal hozták létre, hogy mezőgazdasági földeket vásároljon, kivonja azokat az általános piacról, hogy új gazdák ökológiai vagy biodinamikus mezőgazdaságot kezd-hessenek a növekvő földárak ellenére. Asse és Vero-nica biodinamikus gazdasággá alakította a területet, amely 35 hektárnyi gabonából és gumósnövényből, valamint szabadföldön termesztett zöldségekből áll. A termények között találunk burgonyát, sárgarépát, céklát, karfiolt és tököt. Minden terményt hűtve tá-rolnak a gazdaságban, télen osztályozzák és csomagol-ják. A termést egy bionagykereskedőnek adják el.

A Gerbranda State a biogazdálkodás fejlődésének fő hajtóereje Hollandiának ezen a részén. A gazdák profi gazdaságirányítása, vegyítve kellő lelkesedéssel és idealizmussal, jelentős mértékben hozzájárult az egyre zöldebb (azaz ökológiai) gazdálkodási gyakor-lathoz. Amellett, hogy a biogazdálkodás mintaképei, ezek a gazdák aktívan részt vesznek a „Trágya, mint lehetőség” projektben, ami a trágya és a biohulladék újrahasznosítására összpontosít a lehető legkörnyezet-barátabb módon. A zöldségolajok és a biodízel átvette a fosszilis üzemanyag helyét a gazdaság minden gé-pében.

A Gerbranda State öt éven át ökológiai bemutató gazdaság volt. Vendégül láttak sok érdeklődő gazdát Hollandiából és külföldről éppúgy, mint helyi, tarto-mányi és országos intézmények döntéshozóit.

Az idők során sok ember kezdett a Gerbranda Sta-te-en dolgozni. Néhányan üzleti partnerek lettek. A vállalkozás jogi struktúráját úgy választották meg, hogy lehetővé tegye új partnerek bevonását és ugyan-akkor védje a vállalkozás jövőjét, ha partnerek úgy döntenek, hogy kiválnak.

11fejezet


Terjeszkedés: tejelő kecskék

1997-ben egy tejelő kecske vállalkozást indítottak a Gerbranda State-en. Ez annak a vágynak az ered-ménye volt, hogy vegyes gazdálkodást hozzanak létre annyi zárt ciklussal, amennyi csak lehetséges. A gaz-dák úgy döntöttek, saját termesztésű takarmánnyal (fű/lóhere) és osztályon aluli gumós növényeikkel ete-tik a kecskéket és a kecsketrágyával táplálják a gazda-ság termőföldét, ahelyett, hogy állati trágyát vásárol-nának. A lóhere által megkötött nitrogén visszakerül a talajba növénymaradvány és kecsketrágya formájá-ban, ami segíti a táplálkozási kör bezárását.

300 holland fehér tejelő kecske és 6 bakkecske képezi az állományt. Minden tejet egy tejtelep gyűjt be, egy részét palackozzák, a többit sajtkészítésre használják.

Termőföld

A gazdaság csodálatosan termékeny agyagtalajon helyezkedik el. A földek a tengerpart közelében fek-szenek olyan területen, ami sekély tengerrész volt a korábbi századokban. A földek és a jelenlegi ten-gerpart között magas gát van. A talaj nedvességtartó képessége nagy és további nedvességet tud felvenni a talajvízből a kapillárisokon át, egy szivacshoz hason-lóan. Azonban ha a talaj nedves, tartózkodni kell a műveléstől, hogy megelőzzék a szerkezeti sérülést. A gazdának akkor kell dolgoznia, amikor a talaj kész, nem amikor ő készen áll rá!

Gondozófarm

A gondozófarm a hét 4 napján nyitott 9-től 16.30-ig olyan emberek számára, akik különböző mértékű támogatást igényelnek. A gondozófarm eltérő szük-ségletű embereken segít: a legtöbbjüknek értelmes el-foglaltságra van szüksége napközben. Ezeknek az em-bereknek a számára a gondozófarm nappali munkát jelent, ami ritmust és értelmet ad az életüknek. Más ügyfelek átmenetileg dolgoznak a farmon, mielőtt újraintegrálódnak egy normál fizetős állásba. A gon-dozófarm biztonságos és védett környezetet biztosít az adott időre. A következő csoportokat szállásolják el a Gerbranda State-en:• mentális egészségügyi problémával küzdő embe-

rek• kiégéstől szenvedő emberek• (enyhe) tanulási nehézségekkel küzdő emberek• autisták• idős emberek, akik az elbutulás korai fázisában

vannak

Fontos, hogy az embereknek legyen érzéke az álla-tokhoz vagy növényekhez és szeressenek a szabadban lenni.

A farmbolt

A farmbolt önkiszol-gáló rendszeren alapul becsületkasszával. A vevők minden nap 9 és 18 óra között vásárol-hatnak. A gondozófarm résztvevői gondoskodnak a farmboltról és készítik elő az előrecsomagolt zöldségeket. Lekvárt is készítenek gyümölcsből, hogy eladják a boltban és mindig elér-hetők, ha a vevőknek kérdésük van, vagy pénzt kell felváltani, hogy fizetni tudjanak.


3. EsettanulmányNyitott Kert,Gödöllő, Magyarország

Háttér

A Nyitott Kert egyetemi projektként indult, mint gyakorlati képzési lehetőség egyetemisták-nak, hogy tapasztalatot szerezzenek a fenntart-ható gazdálkodásról, miközben ellátják a helyi fogyasztókat friss, szezonális biotermékekkel, amihez nehéz volt a környéken hozzájutni 1998-ban. A kertet és az egyéb tevékenységeket 1999 és 2006 között a Nyitott Kert Alapítvány irányította, ami egy független társadalmi szerve-zet. 2006-ban a kert hivatalosan is a Szent Ist-ván Egyetem gyakorlati gazdasága lett.

Kezdetben a cél az volt, hogy közvetlen kapcso-latot alakítsanak ki a fogyasztókkal, és a projekt ki akarta próbálni a CSA-t (közösség által támo-gatott mezőgazdaság), mint közvetlen termelő – fogyasztó rendszert Magyarországon. Az első évben a kert 40 családot látott el rendszeres heti dobozokkal 24 hetes időszakon át, ez a második évben 70 családra nőtt, a harmadikban pedig 100-ra.

2004 és 2005 között megalapították a Nyitott Kert szállítási szolgáltatást, ami számos bioter-mesztőt kötött össze a területen. A gazdaság továbbra is koncentrál a közvetlen eladásokra a fogyasztóknak, és a kertet rendszeresen használ-ják rendezvényekre.

Többfunkciós tevékenység

A kertnek kezdetektől oktatási szerepe volt az ökológiai zöldségek termesztése mellett, de rö-vid időn belül különböző egyéb tevékenységek is kialakultak, többek között:

• 2 hektáros biozöldség termesztés• 4 hektáros szántóföldi vetésforgó (takarmány-

termesztés)• 200 tojó tyúk• 1998-2002 közösség által támogatott mezőgaz-

dasági forma• 2003-2011 védett munkahely 5 különleges

szükségletű felnőttnek• egyetemi tanulók gyakorlati képzése (1 hét gya-

korlat környezetgazdálkodási agrármérnök BSc hallgatóknak, 3 hónap szakmai gyakorlat)

• önkéntesek• fesztiválok, rendezvények és nyílt napok. A kert

minden évben házigazdája egy aratófesztiválnak, számos nagy rendezvényt tartottak már, ami sok száz látogatót vonz rendezvényenként a régióból

• élelmiszerfeldolgozás – számos konzervált ter-méket fejlesztettek ki az évek alatt (pesto, szó-szok)

• tanulói kutatóprojektek• kulturális események – fesztiválokhoz kapcso-

lódva, néptánc események és kézműves vásárok

11fejezet


• nyári táborok gyerekeknek (2004-2006)• A vállalkozások léptéke • A fő tevékenység mindig is a biozöldség ter-

mesztés volt. Az éves forgalom 60%-át a zöldsé-gek eladása adja, a bevétel 20%-a az egyetemről jön, mint tandíj, és 20% egyéb ösztöndíjakból és projektekből (például: ökológiai támogatás, területi támogatás, EU projektek).

Kihívások és lehetőségek

A működési elvünk mindig is az volt, hogy szá-mos egyéb tevékenységet folytassunk a termesz-tés mellett. Mivel kapcsolódunk az egyetemhez természetes volt, hogy képzéseket tartunk, okta-tunk, bemutatókat rendezünk és kutató mun-kát végzünk. A közvetlen kapcsolat kiépítése a fogyasztókkal mindig fontos volt, mivel részben azt tartjuk feladatunknak, hogy kifejlesszünk egy helyi, fenntartható élelmiszer rendszert. A fesztiválok és az önkéntes munkanapok ebből a fogyasztókkal tartott kapcsolatból nőttek ki és célunk, hogy csökkentsük a távolságot a gazdák és a fogyasztók között.

Mivel kis csapattal dolgozunk és több funkci-ónk is van, ez azt jelentette, hogy a személyzet mindig is próbára lett téve és egy normál mun-kánál többet kell végezniük. Sikeresen megtar-tottunk egy alapcsapatot, de ez sokat követelt a személyzettől. A tény, hogy az egyetemhez va-gyunk kötve azt is jelenti, hogy sorsunkat néha a fejünk felett hozott döntések határozzák meg. Az egyetemi kapocs egyrészt stabilitást nyújtott a gyengén termő években, másrészről azonban több megbeszélést és kommunikációt igényel, mint normál esetben egy családi gazdálkodás-ban.

Előnyök

Mivel sok tevékenységet folytatunk és közok-tatási valamint civil szervezet profilunk is van, ez azt jelenti, hogy sokan ismernek és sokan látogatnak. A jó hírnév segít az értékesítésben. Mivel a helyi, szezonális és bioélelmiszer rend-szer fejlesztésére összpontosítunk, ez csökkenti a környezeti hatásokat és szociális hasznot hajt. Nagyon ösztönző így gazdálkodni.


4. EsettanulmányCan PerolKatalónia

A Can Perol egy termesztő és értékesítő cég ökológiai és ahol lehet, helyi élelmiszerek szá-mára. Baix Llobregat régióban helyezkedik el, San Vincent Hortsban, 14 km-re Barcelonától. Hat család alapította: 5 gazda és egy pék. Ezen kívül 15 gazda értékesíti még az áruit a cégen keresztül, így a termékek szélesebb skáláját ered-ményezve a vevők számára. Elkötelezettek, hogy minőségi és szezonális élelmiszert nyújtsanak fair áron.

Háttér

2000-ben Baix Llobregat Gyümölcsösök Nö-vényvédelmi Csoportja (ADV), a terület más gazdáival közösen elindított egy tanácsadó pro-jektet, hogy növeljék gazdaságaik profitképes-ségét Andreu Vila agrármérnök támogatásával. Andreu elkezdte összegyűjteni a helyi gazdák tu-dását, aztán azon dolgozott, hogy a legjobb gya-korlatokat elterjessze a talajművelés, a gépesítés és a növényegészségügy témákban. Alapvetően egy gazda csoport újraélesztése volt a feladat,

akik sok gyakorlati tapasztalattal bírtak, de na-gyon elszórtan helyezkedtek el.

2003-ban a termesztés hagyományosról integ-ráltra és ökológiaira változott, ezzel növelve a termények értéket, amelyek növényvédő szer és GMO mentesek voltak.

A következő lépéshez felismerték, hogy a leg-fontosabb az értékesítési csatornák fejlesztése. Egy minőségi termék nem mehet a központi piacra (Mercabarna) más áruval keveredve kü-lönböző közvetítőkön keresztül, mert a vásárló nem lesz tisztában azzal, honnan származik a termék. Ezt észben tartva megszületett a Can Perol és ahogy Anreu meghatározta: „azzal a szándékkal, hogy helyreállítsuk a baix llobregati gazdák autonómiáját és minőségi élelmiszereket kínáljunk olyan áron, ami fair a gazdának és a fogyasztónak is.”

Filozófia/Can Perol küldetés/ Kulcspontok/ Elkötelezettségek

• Az egész projekt az agroökológia alapel-vein nyugszik, ami minden tevékenysé-get magába foglal, ami közvetlenül vagy közvetetten befolyásolhatja a gazdaság ökoszisztémáját, és tanulmányoz minden ökológiai, szociális és gazdasági változást, ami így vagy úgy befolyásolja a mezőgaz-dasági rendszert. A három folyamat kö-zötti egyensúly egy igazán fenntartható farmrendszert eredményez. A vállalkozás alapértékei a környezet és az emberek irán-ti tisztelet és hála. 11

fejezet


• A termelés növelése, a helyi és bioélelmi-szereket feldolgozva és értékesítve. Can Perol szempontjából a minőségi élelmiszer olyan, amit jó megenni, egészséges, szin-tetikus és kémiai anyagok maradványaitól mentes. A terméket frissen szedik: 24 órán belül megérkezik a földről az asztalra.

• A pékség. Ráadásként Can Perol helyet ad Vila Pékségének, ahol biokenyeret és süte-ményt készítenek, az ötvenes évekre viss-zamenő hagyományok alapján. Ezen kívül olyan jellegzetes termékeket árulnak, mint a saját termesztésű gyümölcsből és zöldség-ből készült feldolgozott termékek.

• Erősíti a kapcsolatot a termékek és a ré-gió között, fogyasztó és termesztő között azáltal, hogy termékei közül sok helyben termett (30 mérföldön belül), olyan áron, ami fair a fogyasztónak és hasznot hoz a gazdának.

• Az ökológiai gazdálkodás regisztrált, és a tanúsítást a felelős hatóság végezte (CC-PAE).

• Can Perol célja, hogy növelje a bizalmat és az átláthatóságot a gazdaságokba és a cég-hez szervezett látogatásokkal.

• Képzés: előadások és az agro-ökológiai ter-mesztés terjesztése.

• Koherencia: hulladék csökkentése (nincs külön csomagolás a dobozon belül és a do-bozok visszavihetők minden héten).

Működés

A fogyasztók a honlapon keresztül rendelik meg az árut (http://www.canperol.cat), egy igazi „online bolt”. Egy átlátható weboldal, könnyű navigálni és a tartalmat könnyű kezelni.

Mostanában Can Perolban 3000 fogyasztói adatbázist használnak – amelynek 70%-a Bar-

celonába koncentrálódik – és 350 kosarat ké-szítenek el hetente. Körülbelül 20 boltot és 20 fogyasztói szövetkezetet szolgálnak ki.

Az ügyfél megrendelhet konkrét termékeket, amit akar, vagy választhat kosarat a Can Perol által ajánlott termékekből. Az ügyfelek 25%-a választja az utóbbi megoldást. A kosarat 48 órán belül megkapja, plusz szállítási költséggel vagy elhozhatja közvetlenül a cégtől.

A Can Perol érzékeny a vevők igényeire és kiter-jesztette a terméklistát. Már kínálnak bio-húst (marhahúst és csirkét), tésztát, rizst, olajat, bort, tortát.

Ahogy Andreu Vila társigazgató mondta: „Azzal a vággyal hoztuk létre együtt Can Perolt, hogy számunkra és sok más baix llobregati gazda szá-mára méltóságteljes módon járuljunk hozzá a mezőgazdasági munka fenntartásához, a saját élet- és munkastílusunk szerint, mert követjük a Föld ritmusát!”

Számadatok 2012:1.2 m € forgalom19 alkalmazott350 kosár hetentealapítás éve 2008


5. EsettanulmányWealden Flowers, Forest RowEgyesült Királyság

Teakert

A Wealden Kertet 2006-ban Arjen Huese és a felesége, Margaretha alapította, mint ökológiai vágott virág termesztő kertet. Kezdetben a ter-mesztés fél hektárra korlátozódott, de az évek folyamán a terület 3 hektárra nőtt, 3 különböző telepen terjeszkedett. Az egyik telepen körülbe-lül 500 m2 termesztőberendezés van (üvegház és fóliasátor). Vágott virágok széles választékát termesztik, amelyeket aztán helyi virágboltokon és környékbeli nagykereskedőkön keresztül érté-kesítenek.

Amikor sétálók növekvő száma kezdte látogatni a kerteket, megszületett a teakert megteremtésé-nek ötlete, hogy vendégül lássa a látogatókat és kiszolgálja őket teával, kávéval és süteménnyel, ezáltal további bevételi forrást teremtve. Mar-garetha vállalta a teakertet, ami péntekenként, szombatonként és vasárnaponként volt nyitva a nyilvánosság számára. Annak érdekében, hogy a tőkeberuházást alacsonyan tartsák, vettek egy mozgó büfét (büfékocsi), amiben engedélyezett az élelmiszer feldolgozása. A mozgó büfével a

kockázatok nem túl magasak, ha nem sikerül a teakert, komoly veszteségek nélkül, könnyen értékesíthető.

Egy év után Margaretha máshol vállalt állást és a teakertet bezárták, de a vállalkozás sikeres volt és népszerű a helybéliek körében.

A virágoskert egyedülálló és ösztönző helyszíne volt a teakertnek, és sok látogató ment, hogy élvezze mind a kertet, mind a finom süteménye-ket, amiket Margaretha fölszolgált. A megfelelő helyen, egy teakert vonzerőt jelent és jelentős pluszbevételt hozhat a gazdaságnak.

A gazdaság profi lja:név: Wealden FlowersAlaptevékenység: ökológiai vágott virágok termesztése és teakertAlapítás éve: 2006éves forgalom: 20.000 €Tulajdonosi szerkezet: társas vállalkozásTerület: 3 hektárszemélyzet: férj és feleség (tulajdonosok)

11fejezet

194 |


| 195

Fenntarthatósági ellenőrzések

Honnan tudom, hogy a vállalkozásom fenntartható-e? Honnan tudom, hogy úgy teljesít-e, ahogy én szeretném?

Azért írtunk egy fejezetet a fenntarthatósági ellenőrzésekről, mert bár a „fenntarthatóság” egy bonyo-lult fogalom, és még nehezebb mérni, mégis érdemes feltenni néhány alapvető kérdést a gazdaságról vagy birtokról, és időről időre újra feltenni ezeket a kérdéseket, hogy lássuk, hogyan teljesít a vál-lalkozás (a magunk által meghatározott kritériumokhoz képest). Ebben az értelemben a fenntartha-tósági ellenőrzések önellenőrzésként szolgálnak, választ keresve arra, hogy a gazdaság olyan irányba megy-e, ahogy szeretné.

FenntarthatóságSzámos könyvet írtak már a fenntarthatóság meghatározásának problémájáról. Ez a kézikönyv gya-korlatias próbál lenni, ezért úgy döntöttünk, hogy a fenntarthatóságot nagyon egyszerűen határoz-zuk meg: gazdálkodási módszereink úgy segítik a mai generációt, hogy nem akadályozzák meg az elkövetkezendő generációkat abban, hogy ellássák magukat.

Azért állítunk fel magunknak fenntarthatósági célokat és azért követjük ezeket nyomon (ellenőrzés), hogy válaszoljunk a kérdésre: „honnan tudhatom meg objektíven, hogy a dolgok egyre jobbak vagy egyre rosszabbak-e?” (Lawrence, 1997).

A hármas mérceA klasszikus teljesítménymérés egy hagyományos vállalkozásnál a jövedelmezőség – vagyis a vál-lalkozás pénzügyi egyensúlya – a nyereség. Egy fenntartható vállalkozásnál (pl. egy ökológiai ker-tészetben) a pénzügyi nyereség egy lényeges cél annak érdekében, hogy a vállalkozás képes legyen fennmaradni és boldogulni, de nem kizárólagos teljesítménymutató. A pénzügyi teljesítményen kí-vül egy fenntartható vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogyan teljesít környezeti és társadalmi szempontból is. Pénzügyi nyereség – környezeti nyereség – társadalmi nyereség: ez a hármas mérce.

12

12fejezet


A fenntarthatóság méréseA fenntarthatósági mutatók szigorú tudományos értelemben vett használata sok elméleti hátteret és időigényes mérést igényelne. Ez nem célunk most. A mutatóknak olyan rendszerét akarjuk kidolgoz-ni, amely visszajelzést ad arról, hogy jó úton haladunk-e egy fenntartható vállalkozás létrehozásánál. Az egyszerű, gyakorlatias megközelítés érdekében általánosítanunk kell, itt nincs idő tökéletességre törekedni. Annak érdekében, hogy egyszerű, gyors és használható eredményeket kapjunk, valószí-nűleg le kell mondanunk a precizitásról, egzaktságról és szigorról, de ha figyelmesen választjuk ki a kritériumokat, akkor általánosságban ki tudunk dolgozni egy egyszerű ellenőrző rendszert, amely visszajelzést tud adni arról, hogyan teljesít a gazdaság a hármas mérce szerint.

A fenntarthatósági ellenőrzések meghatározásaHa elfogadjuk, hogy van előnye annak, ha meghatározzuk a fenntarthatósági célokat, akkor valahogy ki kell alakítani egy rendszert a vállalkozásunk fenntarthatósági ellenőrzéseire (fenntarthatósági indi-kátorok), ha látni akarjuk, hogyan teljesítünk.

A fenntarthatósági teljesítmény kritériumoknak 3 kategóriája van: 1. ökológiai vagy környezeti, 2. társadalmi (beleértve az igazságosságot, vagyis a tisztességes rendszert) és 3. pénzügyi mutatók. Schal-ler (1993) azt is állítja, hogy a fenntarthatósági ellenőrzésnek figyelembe kell venni, hogy a) milyen térben akarjuk a fenntarthatóságot elérni és b) mennyi idő alatt kell a fenntarthatóságot elérni?

(neus vinYALs, L’erA)

A fenntarthatóság nem csak környezeti, hanem társadalmi és pénzügyi szempontokra is vonatkozik.

| 197Fenntarthatósági ellenőrzések

Harger és Meyer (1996) ajánlott hat jellemző fenntarthatósági mutatót (FM):

■ egyszerűség ■ hatáskör – Az FM-nek sokféle említett kérdéssel kell foglalkozni – környezeti, társadalmi, gazdasági – és ezeknek a lehető legkisebb mértékben kell átfedniük egymást

■ minősíthetőség – az FM legyen mérhető ■ értékelés – az FM-nek lehetővé kell tennie idővel a trendek meghatározását ■ érzékenység – az FM legyen érzékeny a változásokra ■ az időszerűség - a FM-nek lehetővé kell tenni a trendek időben való felismerését.

A NESsT egy Közép- és Kelet-Európában, illetve Latin-Amerikában működő szervezet, amely segíti a sikeres társadalmi vállalkozásokat. A „profitot a nonprofitnak” elv alapján kidolgozta saját rend-szerét a teljesítmény-ellenőrzésre a régióban (Teljesítménymenedzsment Rendszer), amely a hármas mércéjű megközelítésen alapszik (www.nesst.org).

Itt megpróbáljuk összekapcsolni az ötleteket és mások tapasztalatait, hogy bemutassuk egy egyszerű, könnyen használható fenntarthatósági teljesítmény rendszer alapjait az ökológiai kertészetek és a kis gazdaságok számára.

Fenntarthatósági Teljesítmény rendszerA fenti elképzeléseket egy mátrixba vagy táblázatba rendeztük, amely eszközül szolgál arra, hogy rögzítsük a gazdaságunk fenntarthatósági teljesítményét (1. táblázat).

1. táblázat: Fenntarthatósági Teljesítmény Mátrix

Teljesítmény kategória Cél

Teljesítmény- mutató Terület Időkeret Ellenőrzés

Alapálla-pot Célirány

Jelenlegi helyzet

Adatok forrása

Ökológiai teljesítmény

Alkategóriák

Társadalmi teljesítmény

Alkategóriák

Pénzügyi teljesítmény

Alkategóriák

12fejezet


A Fenntarthatósági Teljesítmény Rendszerünk (SPS) úgy működik, hogy Ön, a gazda/termelő, be-írja a saját választott fenntarthatósági ellenőrzéseikor az adatokat az adott mátrixba. A rendszer egy önellenőrző rendszer, tehát Ön adja meg az adatokat és dönti el, hogy milyen gyakran nézi meg újra (ellenőrzi) a vállalkozása teljesítményét. Hasznos lehet bevonni egy független személyt (pl. egy barátot, partnert, egy másik gazdát, stb.), hogy segítsen a fenntarthatósági teljesítmény rendszerben, hogy segítse rendszeresen (pl. negyedévente vagy évente) felülvizsgálni a mátrixot, és megvitatni, hogyan haladnak a dolgok.

Teljesítmény kategória – A mátrix első oszlopa kategóriákból épül fel. A fő kategóriák az ökológiai teljesítmény, a társadalmi teljesítmény és a pénzügyi teljesítmény. Ezeket kell Önnek, a termelőnek, lebontania alkategóriákra, amik az egyéni fenntarthatósági célok lehetnek (lásd az alábbi példát). Elméletileg akárhány célt ki lehet választani, de azt javasoljuk, hogy összpontosítson 1 vagy 2 célra minden alkategóriánál, és nem több mint 5 vagy 6 célra összesen egy kategóriánál annak érdekében, hogy a rendszer gyors, egyszerű és könnyen kezelhető legyen.

Teljesítmény cél (Cél) – A fenntarthatósági ellenőrzéshez kiválasztott célok a legfontosabbak a rend-szerben. Alaposan át kell gondolni, mi a fontos Önnek a mezőgazdasági vállalkozása fejlődése szem-pontjából. A legjobb teljesítmény célok azok, amelyek kulcsfontosságúak a vállalkozás alapvető működéséhez mind rövid, mind hosszú távon. Összpontosítson ezekre a kulcsfontosságú célokra, és akkor majd egy világos kép kezd el körvonalazódni, hogy hová is tart (a dolgok egyre jobbak vagy egyre rosszabb az egyes célokhoz képest?). Idővel az egyes célok prioritása is változhat, ahogy a gazdaság egyre jobban megállapodik. Egyes célok továbbra is hosszú távúak maradnak (pl. a talaj termékenységének fenntartása), de néhány cél egy idő után kevésbé fontossá válik (pl. ahogy az infrastruktúrát fejleszti, ha pl. egy csomagoló helyiséget létrehozott, azaz elért egy célt, helyettesíteni fogja ezt egy új céllal).

Teljesítménymutató – A teljesítménymutató az az egység, amely mérhető és amely tükrözi a célt. Például cél lehet az, hogy növelje a humusztartalmat a talajban, elősegítve ezzel a talaj termékenysé-gét. A teljesítménymutatónak itt mérhető egységnek kell lenni, mint például az összes talajban lévő szerves szén, amelyet egy talajvizsgálat kimutat. Ezt a mutatót időnként lehet mérni, hogy megtudja, javította-e a talaj szerves anyag/humusz tartalmát az idő múlásával.

Terület – Ez a fizikai területre vonatkozik, amely körvonalazza a teljesítménymutatóhoz kapcsolódó határt. Például a terület lehet az egész gazdaság, vagy lehet egy szántóföld, vagy olyan vízi út, amely áthalad a földjén. Ugyanígy a terület lehet a környék, a társadalmi célokkal kapcsolatos terület, vagy elméletileg egy nem-fizikai határ is, mint egy kulturális érték. Próbálja meg a terület határait a lehe-tő legkonkrétabban meghatározni. Ez segít a méréseket egyszerűbbé és az ellenőrzést átláthatóbbá tenni.

Időkeret – Ez az egyes teljesítmény céloktól függ. Azt az időszakot jelenti, amelyben a megfigyelést kívánja végezni, nem azonos az ellenőrzés gyakoriságával. Például az időkeret lehet 3 évig tartó idő-


szak az ökológiai státuszra való átállásnál, vagy 5-7 év a biodinamikus gazdálkodásra történő átál-lásnál. Az átállás egy termelési szabványra lehet a cél, hiszen mindenféle feltétel kapcsolódik a teljes átálláshoz. Azonban, ha elérte ezt a célt, akkor dönthet úgy, hogy nem ellenőrzi tovább.

Ellenőrzés gyakorisága – Ez egyszerűen az, hogy milyen gyakran végez méréseket céljai elérésének ellenőrzésére. A fenti példa alapján, az ökológiai gazdálkodásra való átállás ellenőrzése lehet éves gyakoriságú, ami kapcsolatban lehet a tanúsítványt kiadó szerv éves ellenőrzésével.

Alapállapot – Egy adott teljesítmény cél ellenőrzési időszakának elején meglévő alapadatokra utal. Például lehet az a célja, hogy csökkentse a nitrát szintjét a talajvízben. Az alapállapot az első szám lesz, amit az első vizsgálatból kap a tesztelés kezdetekor.

Célirány– A célirány nem ugyanaz, mint a teljesítmény cél, mivel a célirány egy meghatározott cél-érték, amelynek ugyanaz a mértékegysége, mint a teljesítmény célnak. Például az öntözésre évente elhasznált víz köbméterben. Nagyon fontos, hogy a meghatározott célirány megvalósítható legyen, mivel nincs értelme stressznek kitenni magát a lehetetlen célok elérése érdekében. A célirányok idő-vel változhatnak, ahogy a körülmények változnak, de ideális esetben a célirány nem változik az idő-keretben.

Jelenlegi helyzet – Az ellenőrzés egy adott pillanatában mért konkrét értékre utal. Ha például az a pénzügyi fenntarthatósági célja, hogy x-értékű forgalmat érjen el negyedévente, akkor a negyedéves mérést lehet rögzíteni a Jelenlegi helyzet mezőbe egyszerűen kifejezve, például 2012. 3. n.év: x-érték (ez a 2012. harmadik negyedévében rögzített érték).

Adatok forrása – Itt az a cél, hogy nyomon követhessük, honnan származnak az adatok. Például a vízhasználat adatforrása lehet a vízmű számlája, vagy a saját mérőórája. A forrás idővel változhat. Ha több évre visszamenőleg felülvizsgálja az adatokat, akkor lényeges lehet, hogy milyen információfor-rást használt. Az adatok forrása nem mindig releváns.

Az alábbi 2. táblázatban bemutatunk egy példát egy fiktív gazdaság fenntarthatósági teljesítmény ellenőrzésére.

12fejezet

200 | Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához2.

tábl

ázat

: Péld

a a te

ljesít

mén

y mát

rix h

aszn

álatá

ra a

fenn

tarth

atós

ági t

eljes

ítmén

y elle

nőrz

ésér

e

Telje

sítm

ény

kate

gória

Cél

Telje

sítm

ény-

mut

ató

Terü

letId

őker

etEl

lenőr

zés

gyak

orisá

gaAl

apáll

a-po

tCé

lirán

yJe

lenleg

i hely

zet

Adat

ok fo

rrása

Ökol

ógiai

telje

sítm

ény

Vízfe

lhas

ználá

sÖn

töző

víz

men

nyisé

g cs

ökke

ntés

e

Köbm

éter

/ sz

ezon

Zöld

sége

s te

rület

5 év

Éven

te 1

x20

10: 5

000

m3/

év20

00 m

3/év

2011

: 487

5m3

Saját

vízm

érőó

ra

Talaj

szer

keze

t és

term

éken

ység

Szer

ves a

nyag

sz

int n

övelé

se

Telje

s tala

jban

lév

ő szé

n (%

)I. m

űany

ag

alagú

t10

év2

éven

te2,

3%4,

0%20

12: 2

,6%

Talaj

vizsg

álat (

Collio

d La

bs)

Társ

adalm

i telj

esítm

ény

Fogla

lkozt

atás

fe

jlesz

tése

Hoss

zútá

von

főáll

ású

alkalm

azot

tak

Főáll

ású

alkalm

azot

tak

szám

aGa

zdas

ág4

évÉv

ente

1x

2010

: ni

ncse

n alk

almaz

ott

szem

élyze

t

5 fő

alk

almaz

ott

2011

: 1 fő

alk

almaz

ott,

201

2:

2 fő

főáll

ású,

1 fő

ré

szid

ős

Bérs

zám

fejté

s

CSA

csop

ort

létre

hozá

sa

Term

ény

nagy

obb

rész

ét

CSA-

nak

száll

ítani

Heti

dobo

zok

szám

a (s

zezo

nonk

énti

átlag

)

40km

-es

körz

et5

év

Heti

nyilv

ánta

rtás

a sze

zon

átlag

ához

2010

: nul

la60

csalá

d20

11: 1

020

12: 2

4

Heti

dobo

z re

ndelé

sek

és fo

gyas

ztói

sz

erző

dése

k

Pénz

ügyi

telje

sítm

ény

Az eg

ész

gazd

aság

jö

vede

lmez

őség

e

Fenn

tarth

ató

nettó

ered

mén

y elé

rése

az ú

j be

ruhá

záso

k ér

deké

ben.

Nettó

nye

resé

g a n

egye

déve

s ár

bevé

tel

száz

aléka

ként

Az eg

ész

gazd

aság

4 év

Havi/

negy

ed-

éves

átlag

2010

. 2.

n.év

: telj

es

árbe

véte

l €4

300:

ne

ttó

ered

mén

y 4%

A te

ljes

árbe

véte

l 15

%-a

a n

ettó

er

edm

ény

2010

. 3. n

.év:

4%,

2010

. 4. n

.év:

-2%

, 20

11. 1

. n.é

v: -2

%,

2011

. 2. n

.év:

6%,

2011

. 3. n

.év:

8%,

2011

. 4. n

.év:

1%

Havi

pénz

ügyi

kimut

atás

adat

ai,

azok

neg

yedé

ves

átlag

a


A teljesítményellenőrzés egyéb eszközeiA teljesítmény, és a vállalkozás környezeti és/vagy társadalmi hatásának az ellenőrzésére jelenleg egyre több eszköz áll rendelkezésre, sok ingyenesen az interneten. Sok ember például szeretné tudni konkrétan, milyen az ökológiai lábnyoma, és gyakran a szénláb-nyomot használják ennek a durva mérésére. Számos szénlábnyom kalkulátor letölthető ingyenesen (pl. cffcarboncalculator.org.uk) azok számára, akiket szeretnének egy objektívebb képet kapni a gaz-daságuk ökológiai hatásáról.

A teljesítményellenőrzés céljaAmikor olyan sok más dolga van, miért töltene időt annak az elemzésével, amit már alapvetően tud? A kertészet teljesítményének szisztematikus elemzésével nem mindenki akar bajlódni. Nincs erre irányuló külső követelmény. Az üzleti tapasztalat, különösen a társadalmi vállalkozások viszont bizonyítják, hogy igenis nagy előny származhat abból, ha rendszeresen időt szán arra, hogy kilépjen egy kicsit a mindennapi, rutin munkából és egy kicsit tárgyilagosabban ellenőrizze, hogy eléri-e a saját céljait. Az ökológiai gazdálkodás egy mindent felemésztő foglalkozás lehet, könnyű úgy elme-rülni a dolgokban, hogy nem lesz könnyű „a fától meglátni az erdőt”. Különösen akkor, amikor saját vállalkozást indít be, érdemes tisztában lennie azzal, hogy mi az oka, amiért azt csinálja amit csinál, és alkalmanként ellenőriznie kell, hogy abba az irányba halad-e, amerre akar. A teljesítményellenőrzési cél lehet olyan egyszerű, mint például „egy jobb életminőség elérése számomra és a partnerem szá-mára”. Ennek a célnak a lefordítása valamivé, amit ellenőrizni tud, azt jelenti, hogy keres egy kritikus tényezőt, amely jelzi az életminőséget az Ön számára. Nincsenek rögzített szabályok, de fontos hogy Ön, valamint a családja és barátai folyamatosan ellenőrizzék, hogy a kertészet úgy virágzik-e, ahogy szeretné, hogy virágozzon.

Javasolt olvasmányokHarger, J.r.E and Meyer, F.M. (1996). Definition of indicators for environmentally sustainab-le development. Chemosphere. Volume 33. no.9. pp.1749-1775.

lawrence, G. (1997). Indicators for sustainble development, In Dodds F. (Ed) The way forward: Beyond Agenda 21, Earthscan, London. Pp. 179-189).

Schaller, n. (1993). The concept of sustainability. Agriculture, Ecosystems and Environ-ment, vol.46. pp. 89-97.

(Köszönetet mondunk a NESsT-nek a know-how-ért, valamint azért, hogy engedélyezték a Teljesítménymenedzsment Rendszerük használatát a saját Fenntarthatósági Teljesítmény Rendszerünk alapjaként).

12fejezet

202 |

(mATTheW hAYes)(mATTheW hAYes)

(mATTheW hAYes)

| 203

Összefoglalás

„Végemben a kezdet”

(T.S. Eliot – Négy kvartett ford. Vas István)

A mezőgazdaságban vagy kertészkedésben igazán nincs végszó. Az idő múlásával a rendszerek fejlődnek és változnak, de mint az évszakoknak a természetben, úgy a tudásnak is van egy ciklikus jellege a gazdálkodásban. A kézikönyv írásakor a kiemelt kérdések tűntek a legfontosabbnak. Idővel elkerülhetetlen lesz, hogy új információkkal egészüljön ki, és néhány dolog feleslegessé válik, lega-lábbis egy időre...

Ahogy a kézikönyv elején írtuk, semmi sem helyettesítheti a gyakorlati tapasztalatot az ökoló-giai kertészkedésben. Csak arra törekedhettünk, hogy néhány tippet adjunk és feltegyünk néhány gondolatébresztő kérdést, amelyek a megoldásokhoz vezethetnek az Ön számára. Sok sikert kívá-nunk az ökológiai kertészkedéshez. Kérjük, adja át szabadon tudását azoknak, akik később követik Önt.

204 |

Az ECOVOC partnerintézmények bemutatása

GAK

A GAK Nonprofit Közhasznú Kft.-t 1995-ben alapította a Szent István Egyetem (a legnagyobb részvényes), valamint közel 30 magyar agrár-élelmiszeripari vállalat azzal a szándékkal, hogy számos olyan közhasznú szolgáltatást nyújtson, amelyek elősegítik az agrár-élelmiszeripari szek-tor fejlődését és javítják a vidéki közösségek életét. A GAK fő tevékenységei közé tartozik az innovációs és kutatási projektek vezetése, a mezőgazdasági terjeszkedés és információ menedzsment, tanácsadás, az elektronikus tanulási (e-learning) képzések, szakmai rendezvények, konferenciák, workshopok és vásárok szervezése. 2006-tól a Társadalmi Sokszínűség Programunk a helyi munkaerő-piac fejlődésére összponto-sít és kísérleti szakmai és kompetencia alapú képzési programokat indít a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára. A GAK működteti az egyetem hat tangazdaságát, többek között a Babatvölgyi Bio-kertészeti Tangazdaságot.

Szent István Egyetem (SZIE)

Több mint 16.000 diák tanul 7 kampuszon és 9 karon a SZIE-n, amely állami felsőoktatási intézmény-ként szakmailag és gazdaságilag önálló, autonóm jogi személyként működik. A SZIE jogosult egyetemi és főiskolai, posztgraduális és doktori képzés szervezésére illetve szakoktatás és szakképzés nyújtására. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon (SZIE MKK) belül az ECOVOC projektben részt vettek a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet és a Kertészeti Technológiai Intézet dolgozói is. A két intézet igyekszik biztosítani azt, hogy az egyetemen diplomát szerző szakemberek képesek legyenek rendszerben gondolkodni és rendelkezzenek a lényeges ökológiai, agronómiai, műszaki, jogi, gazdasági, társadalmi és vezetői ismeretekkel.

Ineopole

Az Ineopole (CFP Midi Pyrénées) egy regionális Oktatási és Promóciós Központ, amely a “Maison familiales Rurales”-hez tartozik (ez egy fiatalokat és felnőtteket oktató egyesület) és 330 hallgatója, gyakornoka és növendéke van. Az Ineopole több éve kínál szakképzéseket a Földművelésügyi Minisztériummal és Midi-Pyrénées Regionális Tanácsával kötött szerződések keretén belül. A biozöldség termesztésre szakosodott szakképzés része az intézmény ökológiai agrárgazdálkodási kurzusainak, és egyike az Ineopole-n működő négy fő oktatási területnek (Ökológiai gazdálkodás, Sző-lőgazdálkodás, Szociális gazdaság, illetve Kutya- és macskatenyésztés). Az Ineopole széles körben elismert szakértelemmel rendelkezik az ökológiai gazdálkodás területén és saját fejlesztésű innovatív pedagógiai módszerei vannak (váltakozás, FOAD) a szakmai oktatás terén. A központot egy hivatásos képviselőkből álló igazgatótanács irányítja, helyi és regionális szakmai szervezetek működtetik.

| 205

Manresa

A Manresa Mezőgazdasági Oktató Központ egy állami középiskola, amely Katalónia Kormányának Mezőgazdasági, Állattenyésztési, Halászati, Élelmiszeripari és Környezetvédelmi Minisztériumának Mezőgazdasági Oktatási Szolgálatának iskolai hálózatába integrálva működik. 1988 óta a központ az ökológiai mezőgazdasági termelés és a megújuló energiafelhasználás oktatására szakosodott. Az iskola jól ismert az egész világon a tanárok kezdeményezéseinek, az együttműködők vitalitásának és az ökológiai termelők együttműködősének köszönhetően. A személyzet tíz teljes illetve részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozóból és több együttműködőből áll. A központ szoros kapcsolatot tart az “Espai de Recursos Agroecològics” Non-profit szervezettel (L’Era, www.associaciolera.org), amely támogatja az olyan projektekben végzett munkáját, mint az “Agrocultura” (www.agrocultura.org), amely egy ökológiai termelésre és megújuló energiaforrásokra szakosodott negyedéves folyóirat, illetve az Esporus (www.esporus.org), amely a mezőgazdasági biodiverzitásra szakosodott. A központ ökológiai mezőgazdasági oktatásokat és szemináriumokat szervez nemcsak a diákjainak, hanem szakembereknek és érdeklődőknek is, átlagosan évi ezer diákot oktat több mint háromezer képzési órában.

Emerson College

Az Emerson College biodinamikus tanszéke már tíz éve tart akkreditált biodinamikus mezőgazdasági képzéseket. A 2005-ös akkreditáció óta adják ki a Mezőgazdasági Nemzeti Bizonyítványt. Az Emerson College nappali tagozatos akkreditált biodinamikus mezőgazdasági kurzusokat tart. Az Emerson minőségi tananyagokat biztosít és támogatja a tanulást az-által, hogy a diákok gyakorlatra mehetnek régóta működő biodinamikus gazdaságokba. Az Emerson College egyedülálló háromágú megközelítés alapján oktat (integrált tanulás): a fejnek tudást, a szívnek művészeteket és szociális készségeket, a kéznek pedig gyakorlati készségeket. Elengedhetetlen a gyakorlati munka lehetősége az érdemi tanulási tapasztalat során, ezért az Emerson College biztosítja a kurzus részt-vevőinek azt, hogy kapcsolatba lépjenek a helyi biodinamikus szakemberekkel.

Warmonderhof

A Groenhorst College - Warmonderhof Opleidingen nappali tagozatos és részidős szakképzést kínál a biodinamikus és ökológiai mezőgazdaság, valamint az ökológiai kiskereskedelem szak-irányokban. A Warmonderhof 90 nappali tagozatos hallgatót oktat (négyéves, 4. szintű) és 120 részidős diákot (kétéves, 2., 3. és 4. szintű). 1947 óta a Warmonderhof kivételes négyéves szakképzést biztosít a biodinamikus gazdálkodás szakon. A Warmonderhof-féle szakképzést az különbözteti meg a szak-képzés hagyományos módszereitől, hogy a hallgatóknak intenzíven részt kell venniük a mezőgazdasági munkában a tangazdaságokban. Az oktatási idő jelentős részét tölti ki a „csinálva tanulni” tevékenység a gazdaságokban. Az oktatási intézményhez kapcsolódó tangazdaság sikeres működése, valamint a tan-gazdaságok szakoktatásban való alkalmazásának hosszú távú tapasztalata kivételes. Az 1980-as években a Warmonderhof magániskola a kormány által finanszírozott főiskolává alakult át.

Emersoncollege

206 |

JEGYZET

| 207

JEGYZET

208 |

JEGYZET

Documents

Gyakorlati kézikönyv önálló biokertészet beindításához