GYARMATHY ZSIGMOND:

A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM TÖRTÉNETE SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN 1948-1979

Szabolcs-Szatmár megyét s z i n t e kizárólagosan a mezőgaz­dasági termelés J e l l e m e z t e a telszabadulás előtt, ós ez hatá­r o z t a meg 1945 után i s gazdasági életét. Az iparosítás a me­gyében a hatvanas években k e z d e t t k i b o n t a k o z n i , számottevő arányokat csak a hetvenes években ért e l . A mezőgazdasági t e r ­mőterület csökkent már a háború előtt és tovább f o g y o t t a f e l ­szabadulás utáni években i s . A mezőgazdaság s z o c i a l i s t a át-szerveződése után, a hatvanas években ez a csökkenés még jobban f e l g y o r s u l t .

Mi a magyarázata? A jelentős mértékű i p a r i , településszer­k e z e t i változás, utak és egyéb nem mezőgazdasági hasznosítású területigények kielégitése, a hatvanas években a k e r t ós a gyü­mölcsös terület növekedése a szántó területet csökkentette. Az 1935. évi adathoz v i s z o n y i t v a 1970-re csaknem n y o l c s z o r o s r a nö­v e k e d e t t a k e r t ós a gyümölcsös területe. Ez a r r a u t a l , hogy a megye mezőgazdaságának a s z e r k e z e t e ebbe az irányba változott. /Lásd 1. s z . tábla./

A lakosság számának növekedése lefékeződött az 1960-1970-es évek között, ug y a n i s 1930 és 1949 között 56 e z e r fővel nö­v e k e d e t t a lélekszám, 1949 és 1970 között azonban már csak kb. 32 e z e r r e l , ezen belül az utolsó t i z évben p e d i g a l i g négy­e z e r r e l . Annak ellenére, hogy a férfiak száma nőtt, az a k t i v kereső férfi lakosság száma csökkent. A munkaerőtartalékot a nők körében k e l l k e r e s n i . Mig egyfelől 1949 és 1970 között egyre több l e t t a nem a k t i v kereső a férfiak között, addig a nőknél az a k t i v keresők száma l e t t több. Az i p a r b a n a f o g l a l ­k o z t a t o t t nők arányának növekedése s o k k a l gyorsabb v o l t a fér­fiakétól. 1970-ben csaknem a n n y i nő d o l g o z o t t az i p a r b a n , mint ahány férfi d o l g o z o t t 1949-ben. Mindez a z t tükrözi, hogy az a k t i v keresők között a nemek aránya a nők javára erősödött f e l . Ez számos szociális és családi problémát h o r d o z . /Lásd 2. s z . tábla./

Az összes kereső kevesebb l e t t 1970-ben, mint amennyi

1960-ban v o l t , de a nők százalékos arányszáma az i p a r b a n , az építőiparban, a szállításban, s különösen nagy arányuan a ke­reskedelemben megnőtt. E z z e l szemben azonban a mezőgazdasági terület csökkent, az egy főre eső terület a mezőgazdasági ak­tív keresők viszonylatában növekedett. 1960-ban egy mezőgazda­sági a k t i v keresőre 4,9 kh., 1970-ben p e d i g 7,6 kh. j u t o t t . Szükségszerűvé vált a mezőgazdaság f o k o z o t t a b b gépesítése, a kemizálás alkalmazása. /Lásd 4. s z . tábla./

A mezőgazdaság szocializálása nyomán, majd a termelőszö­v e t k e z e t i tagság nyugdíjügyének rendezése következtében még 1960-hoz képest i s jelentősen megugrott az inaktív keresők szá­ma. /Inaktív keresők, a k i k n e k kereső foglalkozásuk n i n c s , de jövedelemmel r e n d e l k e z n e k , leginkább nyugdíjjal./ /Lásd 3. s z . tábla./

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti földrajzi a d o t t ­ságai részben kedvezőek, nagyobb részt kedvezőtlenek a mező­gazdasági termelés számára. T a l a j v i s z o n y a i i g e n változatosak, ez jelentős mértékben k i h a t a mezőgazdasági termelésre. Közgaz­dasági adottságai sem jók, i n t e n z i v e b b mezőgazdasági termelés századokon át csak o t t a l a k u l h a t o t t k i , ahonnan rövid idő a l a t t elérhették a városi p i a c o t , Debrecent^ Beregszászt, Munkácsot, Ungvárt, Szatmárnémetit, Nagykárolyt. A hátrányos természeti és termelési hagyományok a fejlődést akadályozták. A mezőgazda­sági termelés a szakosodás felé t a r t o t t , ennek pedig feltétele a természeti földrajzi táj elhatárolódásának, v a l a m i n t a tájra jellemző termelési s z e r k e z e t kialakításának a f i g y e l e m b e véte­l e v o l t . A megye tájkörzetei a következők: Szatmár-Beregi sík­ ság a T i s z a vonalától K e l e t r e döntően szarvasmarha tenyésztő terület; a Nyírség a megye középső és déli részét f o g j a át, ezen belül északi részében a k e r t i növények, déli részében a gabonatermelés a jellemző; a Rétköz a megye északi része, a T i ­sza Záhonyig emelkedő kanyarulatával - k e l e t i felében - burgo­nyatermelő, n y u g a t i része vegyes terme lésü s z e r k e z e t e t mutat; s végül a Mezőség a megye n y u g a t i nyúlványa i s vegyes termelé­sű tájkörzet 7*

KSH SzSzmI. Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdaságának termelési körzetei. 1976. november 18. 19 p. SzSzmL. KSH repertórium 11/18/63.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földterületének több mint a f e l e szántó. Az Alföld egyoldalú kenyérgabona, szemes t a k a r ­mány termesztő körzeteitől eltérően a Nyirsóg és a szatmári részek már a felszabadulás előtt i s változatosabb vetésszerke­z e t t e l r e n d e l k e z t e k . S z a b o l c s b a n a burgonya és az i p a r i növé­nyek nagyobb jelentősége m i a t t a kenyérgabona és a szálasta­karmány termelése kevesebb v o l t , mint a szomszédos Hajdú-Bihar megyében.

A második világháború előtt az ország napraforgó vetéste­rületének 80 %-a az Észak-Tiszántulon v o l t . Már az 1700-as években jelentős dohánytermelő községként emlegették Rakamazt, Bérceit /ma T i s z a b e r c e l / , B u j t , Demecsert, Dombrádot, Kéket. A mult században gyorsan növekedett a dohány termőterülete: 1851-ben 1716 kh /=988 ha/, 1911-1915 között 17 370 kh /=13 354 h a / v o l t dohánnyal beültetve. A k k o r i b a n a d e b r e c e n i , a t i s z a i ós az un. kapadohányt termelték. A két világháború között 12-17 e z e r kh /=7-10 e z e r ha/, majd 1950-1960 között 10-14 e z e r kh /=6-8 e z e r ha/ között v o l t a dohány termőterülete. Jelentős burgonya-termelő vidék v o l t m i n d i g Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, bár a felszabadulás után vetésterülete erősen i n g a d o z o t t . A burgonya termelése az. egész megyére jellemző, de k i e m e l k e d i k ezen belül a Rétköz, a Nyirség déli része, s a Mezőség északi vége. A me­gye gyümölcstermesztése nagy múltra t e k i n t v i s s z a . Az ártéri gyümölcsösök termékei már az 1600-as, 1700-as években e l j u t o t ­tak Ungvár, Munkács, Beregszász, Szatmárnémeti és Tokaj p i a c a i ­r a . 1627-ben jelentős gyümölcstermelő községként emlegették többek között Tarpát, Penyigét, M a t o l c s o t /ma Tunyogmatolcs/, Kölesét, Csekét//ma Szatmárcseke/, C s a h o l c o t , Vencsellőt /ma Gávavencsellő/, Nyiregyházát és Rakamazt. 1895-ben a s z i l v a 53 % - o t , az alma részesedése csak 17 % - o t képviselt. 1935-re a szilváé 38,5 % - r a csökkent, az almáé 32,5 % - r a nőtt . 1972-ben az alma már 57,7 %-át t e t t e k i a gyümölcstermesztésnek.

A folyók dus árterületein sok évszázados múltra t e k i n t v i s s z a az állattartás. A Nyirség belső, száraz, homokos vidé­kén a kedvezőtlen takarmányellátás következtében jóval keve­sebb állatot t a r t o t t a k . Az rgye s tájak takarmánytermesztésé­ben mutatkozó különbségek n a p j a i n k állattartáséban, i l l e t v e

állatsürüségóben i s megmutatkoznak. 2

A tanulmányunkban a termelőszövetkezeti mozgalom k i t e r e -bélyesedését, a termelőszövetkezetek gazdálkodását, nagyüzem­mé fejlődését, a vállalati gazdálkodás, az i p a r s z e r u mezőgaz­dasági termelés kibontakozását - a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek keretében - vizsgáljuk. Ennek megfelelően

a kollektivizálás első szakaszát /1949-1957/, a kollektivizálás befejező szakaszát /1958-1961/, a nagyüzemi szövetkezeti mezőgazdaságot /1962-1979/

követjük nyomon, hogy feltáruljon a kibontakozás, a p o l i t i k a i , társadalmi ós gazdasági nehézség, v a l a m i n t esetenként a gazdál­kodás lehetetlenné válásának forrása.

Azt elöljáróban i s kimondh a t j u k , hogy n i n c s v a l a m i külön Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelőszövetkezeti mozgalom, nem jártak külön utakon sem a szövetkezés megvalósítói, sem a szervezés későbbi irányitói, mégis vannak f i g y e l e m r e méltó s a ­játos vonásai.

1945-ben országosan i s csak néhány termelői társulás érett termelőszövetkezetté. Szabolcs-Szatmárban 1945-1947 között egyet l e n mezőgazdasági szövetkezeti c s o p o r t sem a l a k u l t meg.^

A megyében a termelőszövetkezi mozgalom bölcsői a földmu-vesszövetkezetek v o l t a k . /FMSZ, később ÁFÉSZ./ 4

'Dr. Boros László: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága = Dr. h r i s n y a k sandor s z e r k . : Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv 2. kötet. Nyiregyháza, 1979. 92-105. p. Dr. Fazekas Béla,: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon, Bp. 1976. Kossuth kiadó 312. p. Szakács Sándor: A népi dem o k r a t i k u s agrárfejlődés k e z d e t e i Magyarországon, 1945-1948. Akadémiai kiadó 1971. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom 25 szabad éve S z a b o l c s -Szatmárban. S z e r k . : Acél Béla. Nyiregyháza, 1970. Alföldi nyomda Debrecen. Dr. Gyarmathy Zsigmond: Vörös vándorzászló Vásárosnaményben - Vásárösnamény és környéke földmüvesszövetkezeti mozgalmának krónikája. Nyiregyháza, 1972. Szabolcs-Szatmár megyei Lapkiadó Vállalat, Nyiregyháza. 105 p. Nyirbátor és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesitő Szövet­kez e t 25 éves története. S z e r k . : Bizottság. Nyiregyháza, 1972. Szabadság Lapnyomda Debrecen. 40 p. Mátészalka és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezet 30 éve. S z e r k . : Szabó Miklós. Mátészalka 1974. Szövorg Nyomda, Bp. 65. p.

A földmüvesszövetkezeteknek a f e l a d a t a 1945-ben a föld­reform során f e l nem o s z t o t t vagyon közös hasznosítása v o l t . Ennek a célnak megfelelően segítették a mezőgazdasági terme­lést. Legelőkel, gyümölcsösöket hasznosítottak, f o g l a l k o z t a k állatok hizlalásával és működtették a szeszfőzdéket. Mindezek ellenére az ujgazdák közül csak kevesen léptek be a földmfives-szövetkezetbe, idegenkedtek a szövetkezeti formától.

1948 tavaszán az MKP a f a l u s i szövetkezetek egyesítésének utján kialakuló egységes f a l u s i szövetkezetekké szerveződő földmflvesszövetkezetek k e r e t e i n belül kivánta meggyorsítani a

közös termelői tevékenységet folytató c s o p o r t o k kialakulását. Ezek m e l l e t t a k a r t a k s z e r v e z n i példaként kollektív nagyüzemi

4.

módra gazdálkodó termelőszövetkezeteket. Ekkor került n a p i r e n d r e az állami gépállomások hálózatá­

nak szervezése a termelési társulások és az igaerővel nem r e n ­delkező p a r a s z t o k megsegítésére. /Lásd 5. s z . tábla./ S a j n o s a nemzetközi események hatására lényegesen és végül i s nem kívá­nato s módon változott a Magyar Dolgozók Pártjának p o l i t i k a i irányvonala, majd a g y a k o r l a t i politikában i s torzulások kö­v e t k e z t e k be. A parasztság beszolgáltatási és adókötelezettsé­ge egyre nagyobb l e t t . Ismét szélesre n y i l t az agrárolló. Mind­ezen csak részben enyhített a z , hogy a kedvező időjárás követ­keztében 1951-ben a mezőgazdasági termelés meghaladta az 1938. évit. A r o s s z időjárás m i a t t mar 1952-ben i g e n gyenge v o l t a termés. A begyűjtés végrehajtása pe d i g számos családot s u l y o -

5 san érintett.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1948 végén, főként 1949 elején 74 községben fúziós, 65-ben demokratizáló, 4 községben p e d i g átalakító közgyűlést t a r t o t t a k a s z a b o l c s i részen, a szatmár-beregi részen 53-ban fuzionálást, 50-ben p e d i g demok­ratizálást h a j t o t t a k végre. Mindezek s o k s z o r hangoskodással kisért " z a j o s " eseményei v o l t a k a f a l v a k n a k , ahogyan e z t a

szövetkezetek felsőbb szervéi egyébké-nt igényelték i s . Az ellenző elemek p e d i g i g y e k e z t e k botrányba f u l l a s z t a n i v e r e k e -kedés árán i s , az egyesülés érdekében létrehozott közgyűléseket

Simon Péter i.m. 20. p. ós 21-22. p.

A szervezési kampány a l a t t az FMSZ-ek taglétszáma Sza­b o l c s megyében 43-ról 53 e z e r r e emelkedett ós valamennyi f a l u ­ban létrehozták a földművesszövetkezeteket. Szatmár-Bereg me­gyében 1949 májusában 3500 uj tag lépett be az FMSZ-ekbe. A vezetés döntően a szegényparasztság kezébe került, a középpa­r a s z t o k aránya 15 % - r a , a nőké 27 % - r a növekedett.

A demokratizálás után létrejöttek az MKP szövetkezeti irányelveiben célul kitűzött általános f a l u s i szövetkezetek. 1949 őszén kiadták a jelszót: "Nincs jó földmuvesszövetkezet termelőcsoport nélkül."^ Az 1949. őszi szervezés már eltért az e r e d e t i elképzeléstől. A földművesszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezeti mozgalom elvált egymástól. Ez károsan h a t o t t az FMSZ-i mozgalomra i s , majd csak az MSZMP agrárpolitikája kö­vetkeztében válhatott a parasztság sokoldalú szövetkezésének eszközévé P

A visszakereshető adatok s z e r i n t Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1948. november 7-én a l a k u l t meg Nyíregyházán a V a r j u -l a p o s i Győzelem I I I . t i p u s u termelőszövetkezeti c s o p o r t 31 t a g ­g a l . 1949-ben 100 I I I . t i p u s u termelőszövetkezeti c s o p o r t , 4 I I . és 3 I . t i p u s u termelőszövetkezeti c s o p o r t a l a k u l t . A termelő­szövetkezeti c s o p o r t o k közül huszonhat 1949 első negyedében a l a ­k u l t meg.^

A termelőszövetkezeti c s o p o r t o k a t 1949-ben kimondottan a 9

n i n c s t e l e n és szegónyparasztok hozták létre. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1949 végén számszerűen a korábbi eredményeket túlszárnyaló, erőteljes növekedés következett be., országosan az elsők között v o l t a k . ^

^Szabolcs-Szatmár megyei Pártarchivum /PA/ 42. f . Megyei szö­v e t k e z e t i jelentés.

7Botár Oózsef-Filep Dános: A termelőszövetkezeti mozgalom első éve megyénkben = Szabolcs-Szatmári Szemle V I . 3. 1971. augusz­tus 23-24. p.

8 U j Magyar Központi Levéltár /UMKL/ XIX. f . 18. és 19. doboz. KSH adatok nem állnak rendelkezésre, ezért az FM. irattárából az UMKL-ba került és megői o t t működési engedélyek egyenkénti tanulmányozása és az engedélyezett termelőszövetkezeti c s o p o r ­tok a d a t a i n a k elemzése szolgált a f e n t i e k h e z a l a p u l •

9SzSzmL. XXIX. 850. Kimutatás számnélkül 1949. 1 0Szabolcs-Szatmári Szemle / S z S z S z / 1971. 3. s z . 30. p.

A dolgozó parasztság egy része valóban érdeklődött a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti c s o p o r t o k iránt ós belépésre szánta e l magét, más része azonban, mint - Tiszaszalkán, Marokpapiban, Vásárosnaményban és másutt i s - várakozó álláspontra h e l y e z k e ­d e t t , azt mondták, hogy előbb lássák a nagyobb eredményeket. "Ha majd a t s z c s tagok ruhái jobbak l e s z n e k , mint az övék, ak-

11 kor majd j e l e n t k e z n e k . "

Ezek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti c s o p o r t o k / t s z c s / a kisparcellás gazdálkodástól v a l a m i v e l f e j l e t t e b b s z i n t e t kép­v i s e l t e k , de nem válhattak mezőgazdasági nagyüzemekké. A párt­vezetés 1949 tavaszán az ingadozó t s z c s - k nagygép vásárlási szándókát nem támogatta, traktort,kombájnt sem a t s z c s - k , sem az FMSZ-ek nem t a r t h a t t a k , ezért a gépállomás a mezőgazdasági géppark monopol tulajdonosává vált. A gépállomások vezetői a kormánytól a r r a i s felhatalmazást k a p t a k , hogy közvetlenül be­l e a v a t k o z z a n a k a t s z c s - k termelési t e r v e i n e k alakításába i 9 . Ez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a gépállomá­sok a kialakuló termelőszövetkezeti mozgalomban érdemleges s z e ­r e p e t i s játszottak. /Lásd 6. s z . tábla./

Az állami felvásárlási vállalatok tevékenysége nyomasztóan nehezedett a t s z c s - k r e . A t s z c s - k pénzét a Nemzeti Bank Fiókok kezelték, ez részben jó l e t t v o l n a , de ezen az al a p o n o l y a n mértékben szóltak b e l e a jövedelemelosztásba és beruházási

12 ügyekbe,, hogy önállóságról szó sem l e h e t e t t .

Az első gépállomások 1948 tavaszán a l a k u l t a k , az ötvenes évek elejére hálózatuk kiépült a megyében. /Később k i s e b b ösz-szevonásokra került s o r / . A létrehozott gépállomások f e l s z e r e l t ­sége ahhoz elegendő v o l t , hogy az alakulás utáni években t e c h n i ­k a i segitséget adjanak a t s z c s - k n e k , de nem v o l t elegendő ahhoz, hogy az egész mezőgazdaság előtt álló t e r v e k teljesitósót b i z ­tosítsák. Mégis f o n t o s szerepük v o l t a k e z d e t i időszak nehóz-

SzSzmPA 38. f . 194. ŐE. MDP vb j k v . 1949. december 4. PA 42. f . 208. Őe. MDP VB j k v . 1950. március 19. Simon Péter: A párt agrárp ~>li tikája a s z o c i a l i z m u s a l a p j a i lerakásának időszakában = Balogh Sándor ós Pölöskei Ferenc szerkesztők: Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon /1944-1962/. Akadémiai kiadó Bp. 1979. 23-25. p.

ségeinek leküzdésében, különösen abban, hogy a p a r a s z t f i a t a l o k tömegeivel megismertették a technikát. Az állam kezdetben csak a gépállomásokra t u d o t t szakembereket k i h e l y e z n i . A gépállomási d i j a k természetben történő kiegyenlitése csak a d d i g v o l t kedve­ző, amig a t s z c s - k pénztartalékkal nem r e n d e l k e z t e k , néhány év múlva, amikor a mezőgazdasági árak kedvezőbben a l a k u l t a k , már ujabb t e r h e t j e l e n t e t t e k a t s z c s - k számára. A nehezebb pénzügyi h e l y z e t b e került t s z c s - k nem s z i v e s e n vették igénybe a gépállo­mások szolgáltatásait."^3 /Lásd 7. s z . tábla./

1950-ben a t s z c s - k b e n l a z a v o l t a munkafegyelem ós r o s s z a munkaszervezés, az együttdolgozók még nem a l a k u l t a k közösség­gé. A h o l pedig jobban ment a munka, hamar e l b i z a k o d t a k . A d o l ­gozó p a r a s z t o k részben ezek m i a t t i s idegenkedtek a szövetkezé-

14 tektől. N e h e z i t e t t e a munkát az eszközök ós felszerelések hiánya.

Amikor 1950-ben m e g a l a k u l t a k a tanácsok, főként a járási tanács végrehajtóbizottságai ós mezőgazdasági szakigazgatási s z e r v e i támogatták a t s z c s - k e t , de több v o l t a nem teljesített állami Ígérgetés, mint az i g a z i segítség. Amikor p e d i g a t s z c s - k számszerű fejlesztéséért a tanácsi dolgozókat tették felelőssé, a gazdálkodás segítése h e l y e t t a taglótszám növelése vált a fő céllá. Valamennyi f a l u b a egy - a t s z c s - k fejlesztésével megbí­z o t t - felelőst küldtek k i . , a k i k n e k a munkáját a számszerű f e j ­lesztés eredményei s z e r i n t értékelték. A zárszámadásokat a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain, a járási könyvelők készítették e l , mert vagy nem t u d t a megcsinálni a t s z c s könyve­lője, vagy nem i s v o l t a t s z c s - n e k könyvelője. A t s z c s t a g j a i rászorultak a r r a , hogy évközben a c s o p o r t kasszájából - ha v o l t benne pénz - előleget vegyenek f e l . Nem r e n d e l k e z t e k tartalék­k a l , különösen azok nem, a k i k nincstelenként kerültek a t s z c s -be. /Lásd 8. és 9. s z . tábla./

Az éves haszon kevés v o l t , i g y aztán néha a f e l v e t t előleg több v o l t , mint amennyit zárszámadáskor ezek a tagok k a p h a t t a k v o l n a . Ez visszatetszést szült a kívülállókban i s . Nem

Dr. Fazekas Béla i . m. 62-63.p. l 4 P A . 3 7 . f . 1948-1950/20. Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB

/MTVB/ 1950. július 31. j k v .

vezették re n d s z e r e s e n és pontosan a munkaegység-nyilvántartást sem, i g y aztán a hangoskodók esetenként többet kapta k , s éppen o l y a n o k , a k i k nem i s d o l g o z t a k a n n y i t a t s z c s - b e n , mint a több munkanapot teljesítők. /Lásd 10. s z . tábla./

A p o l i t i k a i vezetés népnevelőket küldött k i , a parasztem­b e r e k e t i g y e k e z t e k meggyőzni a szövetkezés előnyeiről. Te r v s z e ­rű, s u l y p o n t o z o t t , s o k s z o r idegölő agitációt f o l y t a t t a k , s en­nek nyomására többen léptek be a tszc.s-kbe. Ugyanakkor kiderült, hogy a számszerű fejlesztés ütemének megfelelően nem tudták a gépállomások az igényeket kielégíteni.

A belépők zömmel már meglévő t s z c s - b e j e l e n t k e z t e k , ez b i z a l m a t j e l e n t e t t , a munka elismerését. Ugyanakkor többször ha n g z o t t e l - jegyzőkönyvek őrzik a z t a bírálatot -yhogy a tagosítás, az adózás, a beszolgáltatás, a kulákkérdés a d m i n i s z t r a t i v erőltetése közvetlenül és közvetve egyaránt befolyásolta a számszer* fejlesztést, ami végül az önkéntesség megsértéséhez v e z e t e t t . A taglótszámtól gyorsabb ütemben növekedett a b e v i t t földterület nagysága, mert a belépők között egyre többen v o l t a k

15 a földjeiktől megszabadulni akaró módosabb p a r a s z t o k i s .

1952 tavaszán a munkaszervezés több h e l y e n továbbra i s gondot j e l e n t e t t . Sok t s z c s - b e n munkabrigádot sem sikerült a l a ­kítani, vagy csak papíron v o l t a k meg.

"Miért hoz t a k össze bennünket, ha szót akarnak választani" - mondták egyes helyeken - amikor a területeket kimérték a brigádokra. A cél az v o l t , hogy növeljék a végzett munkáért érzett egyéni felelősséget i s . Máshol / p l . Nagyecseden/ meg "bandákban" a k a r t a k d o l g o z n i . Több h e l y e n a brigádvezető f e l a ­d a t a csupán a tagok kiértesítése v o l t . Nem v o l t függetlenítve, több helyen még az elnök sem, csak néhány többlet munkaegységet, írtak számukra jóvá. Az indulás a közös munkára r e n d s z e r i n t a t s z c s központjából történt, ezeken a hel y e k e n nem győzték egy­mást összevárni a tagok. Az ácsorgás, az értelmetlen várakozás demoralizált. Különösen a h o l nem v o l t tartalék - sem pénz, sem termény - a t s z c s t a g j a i elmentek napszámot vállalni az egyéniek-

'MTVB. 1950., 1951, 1952. évi jkv-eiből. "A t s z c s f e j l e s z ­tés " c. n a p i r e n d i pontok.

hez. A közös vagyonát nem értékelték kellően. /Lásd 11. s z . tábla./

1951 és 1953 között, a termelőszövetkezeti c s o p o r t o k szám­ b e l i növekedése nem .járt együtt sem p o l i t i k a i , sem gazdasági megerősödéssel. S z e r v e z e t i l e n és gazdálkodási eredményekben gyengébbek v o l t a k mint azelőtt, vagy ezek után. Ha sikerült a t s z c s termelési és ebből ereHöen beadási tervét te 1.1 e s i t e n i , nagy eredménynek könyvelték e l , s ebben látták a t s z c s - k meg- • erősödésének kritériumát. A tagság életkörülményeivel nem f o g ­l a l k o z t a k . /Lásd 16. és 17. s z . tábla./

1951-1953 között f e l e a n n y i termelési értéket állitottak elő a t s z c s - k , mint az egyéni és egyéb gazdaságok. /Lásd 12. és 15. s z . tábla./

Termelési eredményeik nem, vagy a l i g érték e l az egyéniek eredményeit. Amit elértek a z t i s állami h i t e l e k segítségével érték e l , ebből eredően, és a gyenge gazdasági eredmények m i a t t eladósodtak. A nagy létszámú t s z c s - k b e n , a szervezettség javí­tására irányuló szándék eredménytelen v o l t , ezért r e n d s z e r i n t a nagyobb méretll t s z c s - k eredménye k i s e b b v o l t , mint a jobban átfogható k i s e b b t s z c s - b e n . /Lásd 13. s z . tábla./

1953 júniusában az MDP KV felülvizsgálta az agrárpolitiká­ját, majd e z t követően enyhítették a parasztságra ós a t s z c s - k r e nehezedő t e r h e k e t . Megengedték, hogy 1953 októberétől kilépje­nek a tszcs-ből, vagy feloszlassák a z t . Mindez váratlanul érte a h e l y i tanácsokat, és a pártszervezeteket i s felkészületlenül hagyták felsőbb s z e r v e i k . A kilépési aláirás gyűjtés, hangosko­dás lehetővé t e t t e , hogy a t s z c s mozgalom ellenzői a kormány­program elhangzása után a z o n n a l , n y i l t a n ellenszervezkedésbe k e z d j e n e k . A jo b b módú gazdák szívesen vették, ha kilépnek a tszcs-kből a v o l t n i n c s t e l e n e k , mert ha visszakapják földjei­k e t , szükségük l e t t v o l n a a napszámosra, idénymunkásra. A k i ­lépett tagok száma 25-30 e z e r között l e h e t e t t . 100-150 ezer

SzSzmStat Évk. 1950-1955., 1956., 1957., 1958., 1959. évi köteteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek f o n -tosabb a d a t a i " / s z c s / .

kh került k i a kilépőkké] a t s z c s - k kezeléséből. /l-éod 14. sz . tábla ./

1954 július 30-án értékelte a megyei tanács a termelőszö­v e t k e z e t i mozgalmat és megállapította: "a termelőszövetkezetek többsége /ezen a I I I . t i p u s t értették/ ugy gazdaságilag, s z e r ­v e z e t i l e g , mint p o l i t i k a i l a g szilárdabb, egységesebb l e t t . A termelőszövetkezetek tagsága újjáválasztotta a vezetőséget... 94 termelőszövetkezetben a vezetőségbe uj elnököt választottak ...A kilépések következtében nem gyengültek, hanem megerősöd­tek termelőszövetkezeteink, mert nem azok a tagok léptek k i , a k i k évek óta harcos t a g j a i v o l t a k , hanem azok, a k i k nem meg­győződésből léptek be a termelőszövetkezetbe". Ebben v o l t i s v a l a m i igazság, a valóságos h e l y z e t e t félreismerték. Ha erősebb l e t t i s a mozgalom, a t s z c s - k száma és létszáma kevesebb v o l t . A könyvelők szakmai felkészültsége továbbra i s a l a c s o n y s z i n t e n maradt, 22 t s z c s - b e n sem könyvelés, sem nyilvántartás nem volt: . A megyébe érkezett 157 szakember 70 százaléka gépállomásokon, a többi állami gazdaságokban és gépjavitó vállalatoknál h e l y e z ­k e d e t t e l , a t s z c s - k b e nem j u t o t t belőlük.

Bár lehetővé vált, hogy növelhessék a tagok a házt áj i b a n az állatállományt, mégis csak a családok 53,2 %-nak v o l t s z a r v a s marhája, tehát nem v o l t minden családnak a t s z c s - b e n még tehene

19 sem, sertést i s csak 88,5 % t a r t o t t 1956 nyarán. /Lásd 18. s z . tábla./ A megyei tanácsban tévesen ugy értékelték a h e l y z e t e t , hogy a kettős f e l a d a t , v a g y i s a termelés növelésére és a számszerű fejlesztés megoldására a megyében a feltételek adva v o l t a k . A számszerű növekedéssel éppen ezért nem v o l t a k megelégedve. "Az Önkéntesség elvének megtartása nem j e l e n t i a sültgalamb va­rasát!" A h e l y i tanácsok t a g j a i t elmarasztalták, hogy községeik­ben nem mutattak jó példát. A h o l p e d i g a t s z c s - b e n jobb v o l t

l 8 M e g y e i Tanács /MT/ 1953. november 6. j k v . 04-59/ 1953. h a t . s z . MT 1954. július 30. j k v . A j k v s z e r i n t 95 t s z c s o s z l o t t f e l , 24 742 tag lépett k i , k i v e t t e k 119 252 földet!

19 P á r t-akt i v a 1956. augusztus 4. Pártbizottság beszámo­lói a.

a fegyelem, az eredményekkel i s meg v o l t a k elégedve, o t t nem szívesen fogadtak be uj t a g o k a t , mert féltek attól, hogy a nagyarányú belépésekkel e s e t l e g meggyengülhet a gazdaságuk.

A júniusi határozat után Szabolcs-Szatmár megyében i s új­ra nagyobb mérvű számszerű fejlesztés kezdődött. Ennek nyomán egy év a l a t t - 1955. július 1-től 1956. június 3 0 - i g - a c s a ­ládok száma kb. 5 8 0 0 - d l , a tagok száma több mint 8 0 0 0 - e l nö­v e k e d e t t . E kampány eredményei ellenére sem érték e l az 1953. . június 3 0 - i állapotot. 2 0 /Lásd 20. és 21. s z . tábla./

A t s z c s szervezés nagyobb ütemű szorgalmazásával azonban a korábban jelentkező hibák ismét visszatértek, sőt azok egy részét megszüntetni nem i s sikerült.

Az 1956-os esztendő mind az országnak, mind a termelő­szövetkezeti mozgalomnak váratlan meglepetést h o z o t t . A terme­lőszövetkezeti mozgalom belső gazdasági problémái és a t s z pa­rasztság elégedetlensége, a gazdasági önállótlanság és az a l a ­csony jövedelem m i a t t a tszcs-kből való kilépés h i r t e l e n f e l ­g y o r s u l t .

1956. november 23-án tették közzé a sajtóban a tsz-ből történő kilépés és a t s z - e k felszámolásának törvényes szabá­l y a i t . A t s z c s felszámolások és kilépések következtében a s z e -gényparasztok és az agrárproletárok kerültek a legsúlyosabb h e l y z e t b e , mert föld nélkül maradtak ós munkanélküliekké vál­t a k . A megyei tanács vb. 1956. évi decemberi határozata - meg­j e l e n t a megyei lapban - a szegényparasztoknak és az agrárpro­letároknak nyújtott segítséget a z z a l , hogy kimondta a kilépni nem akaró t s z - t a g o k állami védelmét, a megmaradó t s z - e k a n y a g i , épület s t b . támogatásának rendjét, ennek a végrehajtásához újjá­a l a k u l t k a r h a t a l m i erők ós a rendőrség megfelelő támogatást t u -

. 21 d o t t nyújtani.

2°U.o. és PA. 42. f . 2/177. Megjegyzés: a S t a t i s z t i k a i Évkönyvek és Adattár vonatkozó a d a t a i a december 3 l - i állapotot tükrözik A pártbizottsági jelentések p e d i g június 3 0 - i a d a t o k a t össze­sítettek. A félévvégi ós az évvégi adatok közötti számbeli eltérés a s z i n t e havonként váltakozó mozgást j e l z i k . A mozgás tendenciája azonban megközelítően azonos a párt- és tanácsi jelentések, v a l a m i n t a s t a t i s z t i k a i közlemények a d a t a i b a n . MTVB. 1956. november 10., 23. és december 7. j k v - e i .

A megmaradt és az újonnan a l a k u l t t s z - e k zömében agrár­proletárokból álltak. A középparasztság a beadási kötelezett­ ség megszüntetéséből eredő gazdasági lehetőségekre számítva, távol maradt a szövetkezetektől. A mezőgazdaságban k i a l a k u l t 1956 utáni h e l y z e t k e d v e z e t t az egyéni gazdálkodóknak. P l . egy h a t h o l d a s k i s p a r a s z t i gazdaság akkor egy kh-on t e r m e l t dohány­ért 20 000 F t - o t k a p o t t , a t s z - b e n 300-350 munkaegység k e l l e t t e k k o r a jövedelem eléréséhez, még akkor i s , ha a t s z - e k 30-50 Ft között o s z t o t t a k munkaegységenként. Hasonlóan jobb v o l t a h e l y z e t a gyümölcstermelő kisgazdaságokban, és az állattartók­nál i s .

Miért maradtak a t s z tagok mégis a szövetkezetekben? Egyrészt föld- és munkanélkül maradtak v o l n a ha kilépnek, más­részt ragaszkodásuknak a magyarázata önmaguk életmódjához va­ló viszonyitásban v a n , a saját régi /1945 előtti/ és a t s z c s -ben i l l . a t s z - b e n k i b o n t a k o z o t t életmódjuk között v o l t na­gyobb a különbség az utóbbi javára. /Lásd 24. s z . tábla./

1949-1957 között a szegényparasztokból és az agrárprole­tárokból l e t t mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok életvi­szonya akkor s o k k a l inkább hasonló v o l t a régi kisparasztoké­ho z , mint a jobbmódu középparasztokéhoz. így érthető, hogy a t s z - e k tagságának egy része, főként a közópparasztok ós agrár­proletárok többsége nem l e p e t t k i a tszcs-ből.

Az 1957-es esztendő nem mult e l gondok nélkül. V o l t 27 t s z , a h o l naponta a l a k u l t a k a munkacsoportok, nem előre s z e r ­v e z e t t e n , hanem véletlenül kerültek egymás mellé az emberek, nem v o l t állandó brigád és munkacsapat-szervezetük.

Az állatállományt nagy veszteségek érték, 43 ts z - n e k nem v o l t szarvasmarhája, 93 t s z - b e n nem v o l t közös sertés- ós szarvasmarha állomány. Az időjárásra nem p a n a s z k o d h a t o t t a növénytermelési ágazat, bár 1957-ben nem v o l t o l y a n k i e m e l ­kedően jó időjárás, mint 1956-ban v o l t , de nem i s v o l t o l y a n r o s s z , hogy e l v e t t e v o l n a a dolgozó tagok munkakedvét. A föld nagyon kívánta v o l n a a jóminőségü istállótrágyát, az azonban a tsz-ekben kevés v o l t . V a l a m i v e l több műtrágyát használtak f e l , mint az előző években, mégis ötször kevesebbet, mint majd öt évvel később. Az állattartásban sok gond j e l e n t k e -

z e t t . /Lásd 19. s z . rtábla./ A Magyar S z o c i a l i s t a Munkáspórt 1957 Júliusában hozta nyilvánosságra agrárpolitikai téziseit. "A mezőgazdasági termelés fejlesztése ós a s z o c i a l i s t a átala­kítás egységes, elválaszthatatlan f e l a d a t o t képez.

A megyei Pártbizottság 1958. május 15-16-i ülése részle­ tesen elemezte a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét Sza-bolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az agitáció fontosságát emelték k i . A t s z - e k számszerű fejlesztése érdekében elsősorban, a félproletár, v a l a m i n t a szegény- ós k i s p a r a s z t i rétegek megnye­rését határozták e l , ebben látták a további nagyobb ütemű f e j ­lesztés sikerének a biztositókát. "A Mezőgazdaság s z o c i a l i s t a átszervezése elsőrendű f e l a d a t valamennyi kommunistának." 2 4

/Lásd 23. s z . tábla./ 1959-ben egy nagyobbarányu fejlesztési ütem figyelhető

meg. Az 1959. október 2 9 - 3 0 - i megyei pártértekezlet kimondta,

hogy "az elért eredmények lehetővé t e s z i k , hogy a tsz-mozgalom fejlesztése terén további nagy lépéseket tegyünk előre." "A következő évek f e l a d a t a , hogy a dolgozó parasztsággal e g y e t ­értésben befejezzük a mezőgazdaság s z o c i a l i s t a étépitósót, ós e z z e l egyidejűleg növeljük a mezőgazdaság termelését.

A döntő, nagyobb arányú fejlesztésre 1959/1960 telén ke­rült s o r . Mi a magyarázata ennek a h i r t e l e n változásnak? A szervezés során a hangsúly a p a r a s z t o k egyetértésének a meg­nyerésére, p o l i t i k a i nevelőmunkára helyeződött. Általános irány­elvként kapták az agitátorok, hogy emberséggel, türelemmel, de kommunista állhatatossággal ós kitartóan k e l l a f a l u s i emberek­k e l beszélni.

A szervezés idején igérte meg a Kormány a földjáradék kö­telező kifizetését. Kedvezően h a t o t t a szövetkezeti parasztság

22 Egy kh szántóra Szabolcs-Szatmár megyében 1955-ben 27,7 k g , 1957-ben 29,7 k g , és 1962-ben 122,4 kg műtrágyát használ­tak f e l . KSH. Mezőgazdasági Adattár I . kötet. Bp. 1965. 702. p.

2 3 A z MSZMP határozatai és dokumentumai, .1956-1962. 114. p. 24

F i l e p Oános i,m. 92. p. 2 5 F i . l e p Oános i .m. 93. p. PA. 1. f . 1959/1

érdekében h o z o t t nyugdíj r e n d e l e t , a termelőszövetkezeti elnö­kök és más vezetők demokratikus választásának lehetősége. Ami­kor a népnevelők a f a l u legtekintélyesebb gazdáit megnyerték a szövetkezés ügyének, utána napok a l a t t átszerveződött az egész f a l u .

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a t s z szervezés nagyobb arányú kibontakozásának kezdetét jelentő 1959. évi megyei párt­értekezlet után másfél évvel, az 1961. március 1 6 - i megyei nagy aktivá ülésen jelentették be az átszervezés befejezését.

Mi a gazdasági magyarázata? 1957-ben kiemelkedő gazdasági eredmények születtek. 1958-ban az aszályos időjárás következ­ményei és az aug u s z t u s 2 0 - i nagy területre kiterjedő viharkár az eredményeket nagymértékben csökkentették. /Lásd 25. s z . tábla./

Az 1958. évi 3004-es r e n d e l e t alapján a t s z - e k állami tá­mogatását a következők fejlesztésére biztositották:

- az állóalapok növelésére, - termelés fejlesztésére, - árutermelés fokozására, - a belterjesség ösztönzésére, -.gyenge t s z - e k b e hozzáértő vezetők beállítására, - univerzális és szántó t r a k t o r vásárlása a megerősödött

t s z - e k esetében. A g y a k o r l a t b a n azonban az állami támogatást nem az előbbi

célokra használták. A járási tanács VB-ók döntöttek a támoga­tás mórtékéről és címzettjéről. Nem gazdasági elemzés, hanem szubjektív és személyi k a p c s o l a t o k alapján ítélték meg a do­tációt. A gépesítést továbbra i s a gépállomások erősitésóvel támogatta a Kormány.

A f a l v a k n a k nyújtott kommunális beruházás i s a t s z - e k megerősítésére irányult: i s k o l a - , kultúrház építés, v i l l a m o ­sítás, jobb áruellátás, lakásépítési kölcsönök, hogy a s z o ­cialistává vált f a l u megváltozott jellegét e z z e l i s hangsúlyoz­n i l e h e s s e n . Kétségtelenül sokat változott a f a l v a k kommunális képe, a szükséges mórtéket azonban nem tudták elérni. A terme­lőszövetkezetek állami támogatásának r e n d s z e r e a l a p e l v e i b e n k i l e n c éven át az évente megújuló 3004-es határozatok alapján nyújtott dotációk maradtak. A fő forma a hosszú ós a közóple-

járatú hitelnyújtás v o l t . A k e r t és gyümölcsku 1 turajban a szőlőtermelés f e l g y o r s u l t . 1956 és 1962 között több, mint hétszeresére nőtt a területe. Az árugyümölcsök aránya, ezen belül i s az alma a háztájiban s o k k a l nagyobb v o l t , mint a közösben. A közösbe b e v i t t gyümöl­csös területe egynegyedével csökkent 1960 és 1962 között. Ma­gyarázata? A szétszórt területen felszámolták a gyümölcsöst, a közösben pedig még nem kezdődött meg az i g a z i nagyarányú telepités a t s z fejlesztés k e z d e t i időszakában. /Lásd 28. s z . tábla./

A gépállomások nem tudták kielégiteni a közös gazda­ságok igényeit, e z t a kiesést pedig nem tudták a t s z - e k pótol­n i , mert munkaképes t a g j a i k egy része elment más munkára, kü­lönösen sokan szerződtek l e a megyéből r i z s aratásra. A f o g a -tosok délben még akkor i s hazamentek ebédelni, amikor a nap már megrövidült, i g y sok hasznos munkaidő v e s z e t t kárba, mert i g y többet- t u d t a k a közösből a fog a t o k segitségével h a z a v i n n i , mint a gyalogmunkások. A k e z d e t i termelési eredményekben még benne v o l t a p a r a s z t o k korábbi i n t e n z i v e b b munkája, amit még egyénileg, a t s z - b e való belépés előtt f e k t e t t e k be földjeikbe. Ezeket az előrevivő és visszahúzó tényezők együttesen j e l e n t k e z t e k a gaz­dálkodás eredményességében és eredménytelenségében. /Lásd 31. s z . tábla./

A munkaképes férfiak száma nem a l a k u l t kedvezően, az Öre­gedés aránya v o l t a nagyobb. A férfiakhoz képest a nők aránya a ts z - e k b e n egyre nagyobb l e t t . A férfiak ós nők aránya a g y a l o g ­munkáknál egyértelműen a nők szerepének növekedésére u t a l .

Ugyan az idősebb nők, mint a férfiak aránya 1960 és 1962 között k i s e b b l e t t , ez a z t m u t a t j a , hogy az öregségi járadék és n y u g d i j némileg s e g i t e t t e az idősebb korosztály arányának csökkenését, ez végül i s az átlagéletkor kedvezőbb alakulását . eredményezte. /Lásd 42. s z . tábla./

A munkaerő előbbiek s z e r i n t i alakulása, a gépállomások gépparkjának elégtelensége egyaránt a t s z - e k e n belüli saját t r a k t o r - p a r k létesítését igényelte. /Lásd 33. s z . tábla./

Javították a vezetés színvonalát a z z a l , hogy bátran f o r ­d u l t a k a f a l v a k b a n élő tekintélyes gazdákhoz és vonták be őket a vezetésbe. Gondoskodtak i s k o l a i végzettségük és szakképzett­ségük megszerzésének lehetőségéről. Különösen az elnökök, b r i -

gádvezetők és könyvelők számára a tanfolyamok nyújtottak elér­hető és tömeges szakképzettséget adó a l a p i s m e r e t e k elsajátítá­sához lehetőséget. M e g y e i , járási, sőt - k i s e b b mértékben -fővárosi kádereket küldtek k i vezetői munkára a t s z - e k b e . A k i h e l y e z e t t e k fizetését az állam magára vállalta! /Lásd 34. s z . tábla./

A t s z - e k b e n a munkafegyelem meqszilárditása v o l t a l e q n e -zebb f e l a d a t az uj és a területileg megnövekedett t s z - e k b e n . Az újonnan belépett tagok r e n d e l k e z t e k , - különösen a középpa­rasztság - a n y a g i tartalékokkal, ezért válogattak a munkák kö­zött, mert nem v o l t a k rászorulva átmenetileg a közvetlenül tsz-ből szerezhető jövedelemre.

A t s z - e k b e n a pénzgazdálkodás a vezetők és a könyvelők egy részének tapasztalatlansága m i a t t sem v o l t megfelelő.

A tagság jövedelmének e g y i k forrása a háztáji, a kisegítő gazdaság v o l t . A háztáji mértékét az alapszabály határain belül a t s z - e k vezetősége határozta meg. Több h e l y e n határoztak ugy, hogy a k i évközben nem ment a közösbe d o l g o z n i , attól a háztá­j i t visszavonták. A háztájiban t a r t o t t tehénre általában adtak a közös legelőn legeltetési lehetőséget, v o l t azonban több o l y a n t s z , a h o l a háztáji tehenek mellé pásztorról a tagoknak 'maguknak külön k e l l e t t g o n d o s k o d n i . A tagok háztáji gazdaságá­ban t a r t o t t szarvasmarha állomány elkülönült a t s z közös ál­latállományától, csak az utóbbit t e k i n t e t t e a vezetés f o n t o s ­nak. Nem mindenütt ós nem egyforma mértékben támogatták a ház­táji tehéntartást.

A háztájiból származó jövedelem - erről i r o t t forrásunk n i n c s , de több t s z - b e n végzett személyes érdeklődésünk tanu-ságai alapján kimondható - a t s z tagság zöme számára a b i z ­tonságos jövedelmet j e l e n t e t t e . A tsz-ből származó jövedelem mértéke a k k o r i b a n b i z o n y t a l a n v o l t , leginkább csak zárszáma­dáskor derült k i , hogy kapnak-e v a l a m i t , vagy e s e t l e g az elő­legként már f e l v e t t összegből még v i s s z a i s k e l l f i z e t n i a közös kasszába. A háztájiból származó jövedelmi különbségeket ma már családokra, vagy t a g o k r a vetítve megállapítani nem l e ­h e t , de jó t u d n i , hogy ... visszaemlékező t s z tagok elbeszélé­sében, a tsz-ről a d o t t n y i l a t k o z a t u k b a n , a jó vagy r o s s z mi-

minősítésben ezek az eltérő jövedelmi különbségek játszottak s z e r e p e t . Jövedelemszerzés szempontjából tehát nagy különbsé­gek k e l e t k e z h e t t e k .

Sok termelőszövetkezeti vezető v o l t azon a véleményen a hatvanas évek elején, hogy a háztáji szerepe csak a közösből származó a l a c s o n y jövedelmek kiegészítése, ha m^jd a közös jövedelem e l e k e d i k , a háztáji jelentősége szükségszerűen csök-

26 k e n n i f o g . Mindez tévedés v o l t .

A t s z - e k vezetőinek sok gondot o k o z o t t , hogy a tagok szá­mára tudjanak f o l y a m a t o s a n munkát biztosítani. Az év egy ré­szében v o l t csak szükség a munkák sürgőssége m i a t t valamennyi t a g r a , sőt i l y e n k o r igényelték a családtagok részvételét i s a közös munkában. A munkaerő hiányon olymódon i s i g y e k e z t e k segí­t e n i , hogy e g y r e több nem t s z - t a g időszaki a l k a l m a z o t t a t v e t t e k igénybe. A csucsmunkák elmultával azonban még a tagoknak sem t u d t a k állandó munkaalkalmat, k e r e s e t i lehetőséget biztosíta­n i . Ez r o n t o t t a a tagság jövedelmét. A foglalkoztatás növelé­sére, a jövedelmezőség javítása érdekében feldolgozó és mellék­üzemági tevékenység szervezése l e t t v o l n a szükséges. A fehér­g y a r m a t i , ^ c s e n g e r i és a vásárosnamónyi járásokban járt k i ­sebb s i k e r r e l több t s z - b e n a melléküzemi tevékenység szervezé­s e . A tagok egész éven át történő foglalkoztatását az első években, a megszilárdítás k e z d e t i szakaszában nem sikerült m e g s z e r v e z n i . A megye t s z - e i b e n csak néhány h e l y e n végeztek nem mezőgazdasági jellegű melléküzemági tevékenységet. Még 1966-ban i s c s a k 52 o l y a n t s z v o l t , a h o l 50 e z e r Ft i p a r i ár­bevételt /teljesítményértéket/ meghaladó melléküzemági tevé­kenységet f o l y t a t t a k . A környező megyékben e k k o r már több ós nagyobb mértékben f o g l a l k o z t a k i l y e n tevékenységgel. /Lásd 36. és 37. s z . tábla./

Érdekes, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezen a gyümölcstermeléssel hagyományosan ós jelentős területen f o g -

Kovácsy T i b o r : A p a r a s z t i munka k e z d e t e i / M i l o t a , 1950-1977/ a Gyarmathy Zsigmond s z e r k . : A termelőszövetkezeti mozga­lom kutatásának módszertani kérdései. -Nyíregyháza, 1978. 110-113. p.

lalkozó megyében a gyümölcs feldolgozása s z i n t e csak a s z e s z ­főzésben merült k i .

1949 és 1961 között a t s z - e k aránya kevesebb v o l t , mint a p a r a s z t i gazdaságok összessége. Munkájuk eredményességének értékelésében éppen ezért a parasztgazdaságok eredményeihez való hozzávetés v o l t a fő értékelő mutató. 1961-1901 között az előbbi arány megváltozott, ezért a t s z - e k egymáshoz való viszonyitása, v a l a m i n t az állami gazdaságokhoz mért mutatói l e t t e k a mérvadók.

I I .

A V I I I . pártkongresszus a gazdasági előrehaladás s a r k a l a ­to s kérdésének a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejleszté­sét, a mezőgazdasági t e r v e k teljesítését jelölte meg. E hat ü •-

r o z a t o k végrehajtása - döntően - a szocializált s z e k t o r r a há­ r u l t . 1966-ra, az első öt évben a megye összes mezőgazdasági területének 74 %-án t s z - e k , 15 %-án állami gazdaságok, 7 %-án t s z c s - k , 4 %-án p e d i g egyéni és kistermelő gazdaságok tényked­t e k . /Lásd 22. s z . tábla./

Jelentősen és kedvezően módosult a megyében a mezőgazda­ság termelésszerkezete. 80 % ~ k a l a gyümölcs, 65 % - k a l a pillán gós növények vetésterülete. Ekkor épült meg a 12 e z e r kh terü­letű dohánytermelés befogadására a l k a l m a s pajtatér. /Lásd 26. s z . tábla./ 22 e z e r kh uj gyümölcsöst t e l e p i t e t t e k , ennek a 70 %-a téli alma v o l t . A n y o l c v a n a s években már lát tóak v o l t a k az almatermelés k i a l a k u l t zsákutcái, de 1966-ban még csak arról l e h e t e t t beszélni, hogy a második ötéves t e r v i d e ­jén azok a sivár, futóhomokos területek változtak virágzó gyü­mölcsösökké, a h o l azelőtt kh-ként 2-3 q r o z s , ha megtermett. A f i a t a l o k szakmunkássá válásának, majd f a l u n maradásának ez v o l t akkor az e g y i k érdekbázisa. /Lásd 27. s z . tábla./

A k u k o r i c a vetésterülete l e t t a legnagyobb, jelentősen emelkedett az átlagtermés mennyisége i s . A takarmány termo t e ­rületek aránya k i s e b b v o l t és az a l a c s o n y hozamok m i a t t a t s z - e k többsége takarmánygondokkal küzdött. A rétek és a l e ­gelők termése i s i g e n kevés v o l t . /Lásd 29. s z . tábla./ A me-

gye szarvasmarhaállományának 32 %-a, sertésállományának 30 %-a v o l t nagyüzemekben. Kedvező fejlődést m u t a t o t t a 100 anya utáni hasznos s z a p o r u l a t , ami szarvasmarhánál 83 db, sertés­nél 1107 db v o l t . Növekedett a vágóállatok aránya. A hizlalá-s i idő a sertéseknél 15 hónapról 11-12-ra csökkent. Az 1 t e ­hénre jutó évi tejhozam 1 624 - 1 820 l i t e r . A termelési be­ruházásból 24 e z e r s z a r v a s m a r h a , 114 e z e r db sertés férőhe­l y e t létesítettek a megye t s z - e i . A mezőgazdasági gépállomány, jelentősen bővült, egy t r a k t o r egységre 109 kh. j u t o t t . A t a ­lajjavítás 32 e z e r kh-t érintett. /Lásd 33. s z . tábla./

A megye termelőszövetkezetei a hetvenes évek első öt évében sokat fejlődtek már akkor jelentős s z e r e p e t töltöttek be országosan az egyes fo n t o s a b b népgazdasági c i k k e k termelé­sében. Az ország dohánytermelő területének 52 % - a , a burgonya­terület 20 %-a i t t v o l t , ós az almaexport 75-80 %-ót adták. A t s z dolgozó parasztságra uj nagyüzemi módszerekkel és t e r ­melési eljárásokkal i s m e r k e d e t t meg tömegesen. Olyan i n t e n ­zív vetőmagvakat k e d v e l t meg, mint a bezosztája buza, a krasznodári napraforgó, a különböző beltenyésztett k u k o r i c a ­fajták. Tért hódított a r e n d s z e r e s műtrágyázás és növényvéde­lem . Általánossá vált a kemizálás a v e g y s z e r e s gyomirtás f o r -májában. Az állattenyésztésben bevezették az inszeminálást, az itatásos borjunevelést, a tápokkal történő takarmányozást. Gépesíteni kezdték a fejést, etetést ós itatást. Mind e z e k e t mostoha időjárási v i s z o n y o k között, a l a c s o n y t e c h n i k a i ellá­tás m e l l e t t végezték, ezekből f a k a d t a termelés ingadozása. A parasztság e l i s m e r t e a szakvezetés szükségességét és a szakemberek munkáját,, a termelés eredményességében alapvető feltételnek tekintették. A szakvezetés g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a ­t a azonban nagyon hiányos v o l t . /Lásd 28. s z . tábla./

Az a d o t t v i s z o n y o k között nőtt az egy dolgozó t a g r a j u ­tó, a közösből származó évi jövedelem i s . /7 716 Ft-ról 9 839 F t - r a / , noha ez a jövedelem nem l e h e t e t t kielégítő, jó­v a l az országos átlag a l a t t maradt. A jövedelem szóródása egyes t s z - e k között még így i s i g e n nagy v o l t . /5-27 e z e r F t között./ /Lásd 30. s z . tábla./

A háztáji gazdaságok szerepe elsősorban a családok ön- ellátása v o l t . A háztáji 83 e z e r kh v o l t a megyében, ezen t a r -

tották a megye állatállományának 60-70 %-át. A termelés mér­téke az első öt évben jelentősen nem változott. Ebben s z e r e p e t játszott a háztájival k a p c s o l a t b a n élő hibás szemlélet i s . Nem látták és ismerték f e l a közös- és a háztáji gazdaságok s z o r o s

27 egységét, az utóbbiban rejlő tartalékokat.

A következő 10 év v o l t az az időszak /1965-75/, amikor eldőlt, hogy képesek-e a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő t s z tagok és a l k a l m a z o t t a k , egyáltalán a termelőszövetkezeti mozgalom megteremteni a korszerű üzem- és munkaszervezés a l a p ­ján a vállalatszerű gazdálkodást.

1966 és 1970 között a megyében az i p a r gazdasági sz e r e p e megnövekedett, de a gyorsütemű i p a r i fejlődés ellenére i s Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági jellegű maradt . A negyedik ötéves t e r v idején /1971-1975/ további jelentős i p a r ­telepítés és fejlesztés valósult meg. A 600 millió Ft rendkí­vüli iparfejlesztési a l a p nagymértékben felgyorsította az i p a r ­f e j lesztést• Noha az i p a r a megye társadalmi és gazdasági éle­tében számottevő l e t t , az i p a r i üzemek többsége azonban csak gyáregységként került megszervezésre. Ennek következménye sú­l y o s t eher maradt.

A mezőgazdasági termelés fejlődésének üteme az országos átlagot meghaladta. Az i p a r és a mezőgazdaság fejlesztésének gyorsabb üteme alapján 1966-1975 között a megyére jellemző országoshoz mórt általános lemaradásból b e h o z o t t v a l a m i t , de nem t u d o t t mindent t o r l e s z t e n i . Az már nagy s i k e r n e k számított, amikor Kádár János a megyében járva k i j e l e n t e t t e , hogy meg­szűnt a megye "szegény rokonnak l e n n i . " Ez a kedveskedő, de meg nem gondolt jelző után ismételten l e l a s s u l t minden. A Trösztök kihasználták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe t e l e p i t e t t gyár­egységekben jelentkező olcsó munkaerőt, e z z e l a Központ és nem a megye g a z d a g o d o t t .

A mezőgazdaság s z o c i a l i s t a átszervezésével a parasztság száma jelentősen csökkent. Később ez a t e n d e n c i a mérséklődött.

PA. 1. f . I I . c s . 33. öe. A megyei Pártbizottság 1964. március 2 3 - i ülésének j k v - e . Jelentés a mezőgazdaság helyzetéről.

sőt az ország más területeire vándorolt f i a t a l o k kezdtek v i s z -szatérni a megyébe és felvételüket kérték a t s z - e k b e . Kedvezőb­ben a l a k u l t a t s z - b e n dolgozók átlagos életkora. A negyedik öt­éves t e r v időszakában lényeges társadalompolitikai változások következtek be a parasztság életében. Csökkent ugyan a mező­gazdasági termelés technikai-műszaki bázisa, összegezve: kedvezően változott a tsz-tagság korösszetétele, a f i a t a l o k i s biztosítottnak kezdték látni jövőjüket a t s z - e k -ben. O a v u l t a parasztság életszínvonala és nőtt a közösből származó jövedelmük.

Visszahúzó erő maradt, hogy a tsz-ek 70 %-a kedvezőtlen feltételek között gazdálkodott. Fo n t o s s z e r e p e t játszott a t s z - e k vállalati gazdálkodásának s z e r v e z e t i előkészitésében az a döntés, hogy 1968. június 30-tól val a m e n n y i t s z - b e n a járási tanács végrehajtóbizottságai által jóváhagyott a l a p s z a ­bályok s z e r i n t k e l l e t t d o l g o z n i . Az alapszabályok rögzitettók az uj gazdasági mechanizmus egyes t s z - e k r e vetített f e l a d a t a i t I l y e n e k e t , hogy a pártoló tagok beléphessenek a t s z - e k b e , hogy a f i a t a l o k a t szakmunkásképzőkbe k e l l f e l v e t e t n i , be k e l l i s ­kolázni őket. Az állam garantálta munkabérek kifizetését és érdekmozgató v o l t a premizálás l e g k i s e b b termelési egységekig lemenő bontása, elfogadtatása, mert ez l e t t - a g y a k o r l a t i s bizonyította - a többlettermelés a l a p j a . Az érdek és nem az a k a r a t mozgatja a világot.28

A mezőgazdaság fejlődése l e g j o b b a n a növénytermelés e r e d ­ményeiben figyelhető meg. A buza az ország l e g f o n t o s a b b ke­nyérgabona növénye, a vetésterület mintegy ötödét f o g l a l t a e l . A lakosság alapvető ellátását biztosította, ezen kívül e x p o r t értékesítése i s jelentőssé t e t t e mindenkor. A vetésterület nagyságát korábban kötelezően irták elő a t s z - e k számára, az uj gazdaságirányítási rendszerben p e d i g közgazdasági szabály­zókkal befolyásolták a nagyüzemi termelést. A buza vetósterüle te a megyében 1968-tól 1974-ig e g y e n l e t e s e n növekedett, amit csak 1970-ben tört meg az árviz o k o z t a pusztulás. Sajnos 1975-

11. PA. 1. f . I I . c s . 65. öe. Megyei pártbizottság j k v - e 1968. f e b r . 16.

ben már 29 %-ka o l t kevesebb a vetésterület." A csapadékos ősz m i a t t az éves előirányzatnak csak közel egy­ötödét tudták e l v e t n i , s ebből i s k i p u s z t u l t 1975. május 31-IG a terület 7 %-án. A termésmennyiség 1961-től évente átlagosan 1 % - k a l nőtt a termésátlagok javulásának eredményeként. A f a j t a összetétel, az a g r o t e c h n i k a i s z i n v o n a l emelkedése a termelékeny séget j a v i t o t t a , s a búza termelése egyre kevesebb munkaerőt kö tö 11 l e . Jobb l e t t a gépesítettség nemcsak a talajmüvelésnél, hanem a betakarításban i s . A negyedik ötéves t e r v éveiben az átlagtermés búzából a fél évszázaddal azelőttinek 2 - 2,5-sze-resére és az átszervezés utáninak 1,8-szorosára e m e l k e d e t t .

Az 1895. évi összeírás s z e r i n t az almafák száma a l i g ha­l a d t a meg a 178 e z e r db-ot, a megyék között p e d i g az alma t e r ­melés sorrendjében a 10. h e l y e t foglalták e l . Az 1935. évi összeírás már a z t m u t a t j a , hogy negyven év a l a t t nagyarányú telepítés történhetett, mert e k k o r már 633 e z e r fát t a r t o t t a k nyilván, e z z e l S z a b o l c s , Szatmár és Be reg az ország a Imate rme-lő megyéinek élvonalába került. A nagyüzemi gazdaságok térnye­résével egyre nagyobb mértékben t e r j e d t az almatermelés. 1959-

ben az almafák száma már megközelítette a két és fél milliót . Az ország almafáinak e k k o r már 17,8 %-a v o l t a megyében. 1960-1967 között a mezőgazdasági t s z - e k 14 431 kh almatelepitést végeztek e l . 1967 közepén a megyében több, mint 40 e z e r kh almás v o l t a t s z - e k b e n és a t s z tagok háztájijában 6 200 kh. A t s z - e k b e az előbb m u t a t o t t növekedés ellenére i s csak 1,7 gyümölcstermelő szakember j u t o t t gazdaságonként, mig az állami gazdaságokba 3. Az időjárás nem k e d v e z e t t minden évben az almatermelésnek. Aszályos időjárás esetén az almát öntözni k e l l e t t v o l n a , ez a t s z - e k b e n csak kismértékben valósulhatott meg. 1967-ben rend­kívül, jó almatermés v o l t , holdanként elérte a 100-120 q-át. A magas terméshozam az értékesítésben problémát o k o z o t t . 1970-ben a t a v a s z i árviz sújtotta a megyét. Az alma csak 63,7 %-át ad­t a az előző évinek. Bár az almatermelés növekedett a hetvenes évek elején és a minősége kedvezőbb v o l t 1973-ban az előző éve-

KSH SzSzmI. Jelentés a búzatermelés néhány fontosabb kérdé­se Szabolcs-Szatmár megyében. 1976. március 6. 7 p.

kétől, exportértékesítése mégis csak 75 % - o t ért e l . Ebben az évben a ts z - e k b e n már több alma t e r m e t t , mint az állami gazda­ságok almáskertjeiben. 1973-1975 között általában évi 320 000 t terméssel számolhattak a nagyüzemek. Az almaszüret minden évben munkaerőhiányt idézett elő.

A termelőszövetkezetek jó eredményeket értek e l burgonyá-ból és dohányból i s . A növénytermelésben k e z d e t t meghonosodni a zártrendszerű termelés. A 70-es évek közepén már 35 e z e r hektáron t e r m e l t e k kukoricát, burgonyát, cukorrépát és napra­forgót zártrendszerű termeléssel. M e g i n d u l t a koncent ráció az üzemek egyesülése révén, csökkent a t s z - e k száma, e z z e l együtt nőtt a gazdaságok átlagos földterülete. 1970-ben 236 t s z , át­l a g o s földterülete 1 429 ha v o l t , 1975-ben 158 t s z 2 201 ha átlagterülettel d o l g o z o t t .

A mezőgazdasági termelés korszerűsítését lassította, hogy a megye üzemei az átlagostól jóval kedvezőtlenebb termőhelyi és közgazdasági körülmények között gazdálkodtak. Az összes földterület átlagom aranykorona értéke a tsz-eknél 13, ez o r ­szágosan 17,4. Békés megyében, a h o l az iparszerü termelés ará­nya a legnagyobb, 26,5. A 158 tsz-ből 119 kedvezőtlen adottsá­gú, azaz államilag támogatott. Az országban a szántóterület 11 %-a homok, a megyében 50 %. A szatmár-beregi részen a víz­rendezés m i a t t , a Nyírségen pedig d o m b o r z a t i és fásítási, c s a ­tornázási v i s z o n y o k m i a t t v o l t nehéz a nagyteljesítményű gépek gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges táblák kialakítása.

A korszerű technológia térhódítása együttjárt a termelés gépesítésével, ami megkönnyítette a nehéz f i z i k a i munkát és kézi munkaerőt szabadított f e l . A megyében.1966 után közel másfélszeresére nőtt az egységnyi mezőgazdasági területre f o r ­dított gépi munka mennyisége. A t r a k t o r o k elsősorban a t a l a j és felszíni munkák gépesítésében hoztak nagyarányú változást, e z z e l a fogatmunkát tették feleslegessé a nagyüzemi termelés­ben, de a háztájiban nem. Ezáltal vált lehetővé a növényápolás és növényvédelem nagy területen v i s z o n y l a g optimális idő a l a t t történő elvégzése. A főbb betakarítási munkák közül először a kalászosok aratásának gépesítését tudták legmagas ̂ bb színvonal­ra e m elni .

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1971-1975 között a gépek

és a gépi berendezések értéke 2,3-szeresére, részesedése az összes állóeszközértékből 20 %-ról 26 % - r a e m e l k e d e t t . A nö­vekedés a tsz- e k b e n nagyobb mértékű v o l t , mint az állami gazdaságokban. A gépi munka a ts z - e k b e n egységnyi mezőgazda­sági területre.vetitve 14,5 % - k a l nőtt, ennek következtében a munkanap felhasználás 10 % - k a l csökkent. 1970-1975 között pe d i g az összes beruházások 38 %-a - másfél milliárd f o r i n t -gépbeszerzés v o l t . Az üzembe h e l y e z e t t gépek nagyobb része s z o v j e t importból származott. Akkor ez jó v o l t , de a gépek műszaki s z i n v o n a l a és alkatrész utánpótlásának nehézsége m i a t t legvégül a veszteség e g y i k forrása l e t t . A géppark e l ­a v u l t , pótlása nagy gondot o k o z o t t .

A gabonaaratást t e l j e s e n gépesitették. Több l e t t a kuko­r i c a betakarító ad a p t e r e k állománya, a t s z - e k mégis az orszá­gos s z i n t a l a t t r e n d e l k e z t e k a t e l j e s gépesitéshez szükséges felszerelésekkel. A burgonyaszedés gépesitése az országosnak csak 1/4-e v o l t . Kedvezőbben a l a k u l t , de nem érte e l az o r ­szágos s z i n t e t a cukorrépa kiszedés gépesitése sem. /88,9-63,2 %/. Az egymenetes takarmánybetakaritást szerették v o l n a megvalósítani, de ez nem sikerült, mert a szárítás egyelőre nagyobb részt, természetes uton történt. Csak 21 db takarmányszáritó üzemelt 1 9 7 5 - i g . A szemesterményszáritóból 84 v o l t , de 10 %-át nem üzemeltették, pe d i g esős időjárás ese tén i g e n nagy l e t t v o l n a a h a s z n a . A szakosított állattenyész tő t e l e p e k áttértek a takarmánytápok felhasználására, de ke­vés és drága v o l t a keverőüzem. Több l e t t a fejőgép.

Mindezek megváltoztatták a mezőgazdasági munka jellegét. A v o l t p arasztemberek tömegei kerültek b o n y o l u l t gépekre. A qépesités f o n t o s ágazattá vált. Megnövekedett a gépek javítá­sát kiszolgáló saját gépjavító üzemek s z e r e p e . A javítómű­hel y e k alapterülete 1970-től 1975-re 48 859 m 2-ről 55 338 m2-re emelkedtek, 17 önálló szervizüzemet t a r t o t t a k f e n n . A gé­pek tárolására szükséges gépszín azonban kevés v o l t . Az ál­lagvédelemnek sem természetes, sem szubjektív feltételeivel nem r e n d e l k e z t e k . M i n d e z e k k e l együtt a f a l u s i emberek - fő termelőeszköze l e t t a gép, ez életvitelüket i s alapvetően

megváltoztatta. Az állattenyésztés fejlődése gyors ütemd v o l t . 1970-hez

viszonyítva a 100 ha mezőgazdasági területre jutó számosállat 39,6-ról 43,6-ra emelkedett 1 9 7 5 - i g . A tehénállomány 3 7 0 0 - a l nőtt. A megye szarvasmarhaállománya 376 601-ről 537 OOO-re sza p o r o d o t t . Jelentősen fejlődött a baromfitenyésztés s z i n v o n a l a . A hus, t e j és más állati termékek termelése emelkedő tenden­ciájú v o l t . A I V . ötéves t e r v időszakában felépült 30 szakosí­t o t t tehenészeti- és 15 sertéstelep. A s z a k o s i t o t t állatte­nyésztési t e l e p e k ópitése, benépesítése, és üzemeltetése sok gonddal járt, de ez v o l t a fejlődés u t j a . 3

Szabolcs-Szatmár megye az ország e g y i k legjelentősebb szarvasmarha tenyésztő megyéje v o l t , az állomány 8 %-ét i t t tartották .

Az előbbiekben l e i r t fejlődós azonban nem v o l t elégséges a régi elmaradottság t e l j e s felszámolására ós nem a d o t t elég­séges a l a p o t a későbbiekben a mezőgazdaságra nehezedő állami elvonáshoz, sem az agrár olló kivédésére! A n y o l c v a n a s évek elején már figyelmeztető jelenségek m u t a t k o z t a k , a p o l i t i k a azonban megmerevítette a gazdálkodást, ez p e d i g végül oda j u t t a t t a a megye termelőszövetkezeteit, hogy már a n y o l c v a n a s évek második felében a gazdálkodás eredménymutatói alapján az országos rangsorban az első és második negyedben egy sem, a harmadikban i s csak egy t s z v o l t Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ből. A többség az utolsó, negyedik negyedben s o r a k o z o t t az o r ­szág leggyengébb gazdálkodására u t a l v a . E z t azonban a megye irányitó s z e r v e i nem hozták nyilvánosságra.

A hetvenes évek második felében 1976-1980 között kedve­zőtlenebb külső ós belső feltótelek j e l e i k e z d t e k m u t a t k o z n i a népgazdaságban. Ennek hatása nyomon kísérhető a S z a b o l c s -Szatmár-Bereg megyében dolgozó t s z - e k életében i s , a termelés

14. KSH SzSzMI. Az almatermelés Szabolcs-Szatmár megyében. 1968. január 19. 15 p. Lásd még a SzSzmL. KSH repertórium I I / 1 4 / 2 ; I I / 2 / 2 0 ; I I / 4 / 4 2 ; I I / 5 / 4 8 ; I I / 5 / 5 5 j e l z e t e i t . KSH SzSzmL. közlése. A gépesítés h e l y z e t e Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemeiben 1970-1975. 1976. október 30. 10. p. SzSzmL KSH repertórium 11/18/62 j e l z e t .

gazdaságossága elmaradt az országos szinttől. Nem t u d o t t élni a lehetőségekkel sem. A k i a l a k u l t tájkörzeti adottságokhoz igazodó termelési s z e r k e z e t , üzemnagyság, a fejlődő, a válla­latszerű gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés tervszerűsége, korszerűsödő mezőgazdasági irányitás és vezetés r e n d s z e r e , csak önmagához mért eredmény v o l t , a válságot, az órtékesitó-s i nehézségeket nem tudták elkerülni.

A megye társadalmában továbbra i s jelentős maradt a szö­v e t k e z e t i parasztság s z e r e p e . Létszáma csökkent, de még mind i g 24,3 %-a maradt az a k t i v keresőknek. A hagyományos p a r a s z t i munkát az agrártermelés több területén fol y a m a t o s a n felváltot­t a az iparszerü tevékenység. Végbement a tsz-ekben a nemzedék­váltás, jelentősen több f i a t a l került a t s z - e k b e , mint az korábban v o l t , az átlagéletkor 40 óv l e t t . A megyékben i s k i e ­gyenlítődött a munkások ós p a r a s z t o k jövedelmi színvonala. Ke­v e s e t j a v u l t még a mintegy 40 e z e r n y u g d i j a s ós járadékos a n y a g i h e l y z e t e i s .

Mindezek m e l l e t t azonban mérsékeltebb l e t t az eredményes­ség és egyre több a hiány, a szanálás és a szövetkezetek f e l ­számolása. A szükségesnél kevesebb j u t o t t a fejlesztési célú felhalmozásra. A költségek gy o r s ütemű növekedése, a kedvezőt­l e n adottságok ós s z u b j e k t i v okok m i a t t a t s z - e k egy része tartósán veszteséges állapotba került. A veszteség és az a l a p ­hiány egy része csak központi pénzeszközökkel v o l t rendezhető. A beruházás mértéke továbbra i s jelentős v o l t , aminek 70 %-át h i t e l , 15 %-át állami támogatás t e t t e k i , ez p e d i g az eladó­sodáshoz v e z e t e t t .

Tovább folytatódott a t s z - e k koncentrációja ós s p e c i a l i -zációja. 124 t s z v o l t 1980-ban, átlagos üzemnagysága 2 438 ha-ról 3 500 h a - r a a l a k u l t . A szarvasmarhaállomány a ts z - e k b e n növekedett, de ez csak a háztáji veszteségeit ellensúlyozhat­t a , mert nem v o l t kifizetődő az egyéni állattartás. Legnagyobb változás a juhállományban v o l t , 42,9 % - k a l nőtt átmenetileg a külföldi p i a c érdeklődésének hatására.

Mindezek nyomán szükségszerűen növekedett a tsz- e k b e n a szakemberek, a b e t a n i t o . t munkások száma. Tsz-ekben 1 221 egyetemet, főiskolát és 2 135 középiskolát végzett . akember d o l g o z o t t . A szak- és betanított munkások száma 14 518 fő, ez

1975-ben 2 661 fővel e m e l k e d e t t . A mellék- és kisegitőüzemek változatlanul nem t e r j e d t e k e l , s legkevésbé o t t nem, a h o l * nagyon k e l l e t t v o l n a .

A t s z - e k pénzügyi helyzetét meghatározta az i s , hogy az állami elvonás mértéke n a g y o b b . v o l t , mint a bruttó jövedelem növekedése. Egyes t s z - e k eredményességét hátrányosan befolyá­s o l t a a vezetés, az irányítás és a szervezettség a l a c s o n y

32 színvonala.

A termelőszövetkezeteknek az a f e l a d a t a , hogy gondoskod­j o n tagjairól, adj o n n e k i k munkát, biztosítsa megélhetésüket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a t s z - e k területüket t e k i n t v e k i s e b b e k , mint az országos átlag, és a jövedelmek a l a c s o n y a b ­bak, mint máshol. S o k k a l rugalmasabb átrendeződésre l e t t v o l ­na szükség. Korábban az a t s z b o l d o g u l t j o b b a n , amelyiknek nagy v o l t az almatermő területe. 1983-ra s z i n t e megbukott az almatermelés, p e d i g sok-sok csalód a l a p o z t a e r r e az óletét.

Elég sok h e l y e n cserélődtek a vezetők, de nem nőtt f e l igazán az az utánpótlási a k i k a második nagy nemzedékváltás­ban előléphettek v o l n a . A melléküzemágak munkaerőmegtartó sz e ­repe nem hagyható f i g y e l m e n kivül. Messze van a főváros, az i p a r i centrum, ezért i t t a t s z - e k közvetlen p i a c i , értékesíté­s i lehetősége korlátozott. Hiányzott a vállalkozás merészsége.

Gondok és m e g o l d a t l a n f e l a d a t o k j e l e n t k e z t e k egyre nagyobb mértékben ,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határai K e l e t felé zártak. Sem a Szovjetunió sem Románia Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára nem adtak közvetlen p i a c i lehetőséget. A szomszédos országokkal á baráti k a p c s o l a t o k inkább p o l i t i k a i jellegűek és kulturális területre t e r j e d t e k k i , gazdasági téren merevek maradtak. T r i a n o n n a l a megye e l v e s z t e t t e az északi, b e r e g i és a déli, szatmári vasutvonalát, e z t pótolni nem sikerült. A megye földrajzi h e l y z e t e további nehézséget j e l e n t amióta az ország i p a r s z e r k e z e t e fővároscentrikus l e t t . A közlekedés, a szállítás drága. A megye nem képes m e g f i z e t n i a munkaerőt sem

15 PA. 1. f . Pártértekezlet oeszámolója 1975. február 22. 16. p.

az agrár társadalomban, sem máshol. A kezdetben szépen ivelŐ agrárváltozás zsákutcába került.

Földterült / k a t . h o l d ; év közepén/

Év összes te rüle t

föld- Mezőgazda­sági terü­l e t

ebből szántó

ebből k e r t , gyümölcsös

1935 1 024 577 927 910 771 501 11 598 1950 1 030 650 903 686 742 845 19 749 1952 1 039 100 905 460 749 247 18 650 1955 1 024 951 889 634 711 542 27 313 1960 1 025 706 872 512 691 800 39 338 1964 1 028 711 855 734 639 011 78 782 /!/. 1970 628 172 ha 488 306 ha 360 137 ha 48 643 ha/2/.

= / l 091 574 ha //848 529 kh/ /625 810 k h / /84 527 kh/

1. / KSH. Mezőgazdasági Adattár. I . Bp. 1965. 63., 65., 72. p. 2. / Mezőgazdasági S t a t i s z t i k a i Adatgyűjtemény 1870-1970.

Földterület I I . Megyei adatok. KSH. Bp. 5., 7., 15. p. / I . s z . tábla./

Demográfiai adatok

Év összesen Férfi Nő 100 férfira jutó nő

1930 502 126 246 681 255 445 1 036 1941 546 629 267 012 279 617 1 047 1949 558 084 271 727 286 357 1 054 1960 586 449 283 416 303 033 1 069 1970 590 211 290 594 299 617 1 031

KSH. 1970. évi népszámlálás 17. Szabolcs-Szatmár megye a d a t a i . Bp. 1972. 8. p. / 2 . s z . tábla./

A népesség gazdasági aktivitás s z e r i n t

Ev összesen . Al< t i v Inaktív

E l t a r t o t t Ev összesen . k e r e s ő E l t a r t o t t

1930 502 126 201 894 4 007 296 225 1941 546 629 232 612 4 223 309 794 1949 558 084 243 362 5 661 309 061 1960 586 449 263 578 8 614 314 257 1970 590 211 249 088 55 537 285 586

KSH. 1970. évi népszámlálás 17. Szabolcs-Szatmár megye a d a t a i . Bp. 1972. 13. p. / 3 . s z . tábla./

Az a k t i v keresők népgazdasági ág és nemek s z e r i n t

Nem •össze­sen I p a r

. ' ' ! Építő­i p a r

Mezőgaz­daság

Szál­lítás

Kere s - | kedelem Egyéb

1949 Férfi Nő

170 72

750 612

15 738 2 510

3 056 52

129 552 59 739

4 453 401

4 721 1 879

13 230 8 031

össze­sen 243 362 18 248 3 108 189 291 4 854 6 600 21 261

1960 Férfi Nő

171 91

807 771

19 736 4 147

15 576 551

104 547 72 843

11 871 1 191

6 159 3 843

13 918 9 196

Össze­sen 263 578 23 883 16 127 177 390 13 062

t

10 002 23 114

1970 Férfi Nő

159 89

365 723

29 531 15 417

25 820 1 499

65 416 44 984

16 055 2 478

9 376 8 574

13 167 16 771

Össze­sen 249 088 44 948 27 319 110 400 18 533

1 17 950 29 938

KSH. 1970 Bp. 1972.

. évi népszámlálás 17. 18. p . /4. s z . tábla/

S z a b o l c s -Szatmá r megyei a d a t a i .

Gépállomások december 3l-én közölt a d a t o k k a l

Gépállomások T r a k t o r ebből Vontató Kombáj n V i l l a n y ­t v száma u n i v e r ­ motor

s a l 1952 27 692 - 91 17 24

^1953 27 675 26 87 79 70 1954 27 673 64 86 60 128 1955 23 865 203 18 60 182 1956 ,21 855 240 855 64 -/ 5 . s z . tábla./

Traktoregysógek és a gépállomások talajmunkája

Év T r a k t o r egység

T r a k t o r munka

: Talajmunka Egy trakt o r e g y ' sógre jutó t e l jesitmény

1952 634 383 010 290 043 636 1953 676 546 189 ' 403 341 812 1954 657 378 589 255 603 562 1955 825 477 347 285 246 665 1956 1095 - 311 634 -/6. s z . tábla./ Egy normálhold önköltsége / F o r i n t / Megyei átlag 1953 : 101,00 F t . 1954: 153,13 F t . 1955: 114,00 F t .

SzSzmStat Évk. 1955. Gépállomások. / 7 . s z . tábla./

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek / I I I . / a d a t a i december 31-én

Időpont Termelő­szövet­keze t e k száma

Családok Tagok összes Szántó Időpont

Termelő­szövet­keze t e k száma

s z á r n a terület kat . h o l d

1950 184 5 620 9 266 53 215 44 911 1951 237 - - 78 898 67 549 1952 424 33 739 46 244 270 391 234 288 195 325 13 885 18 864 127 646 105 015 1954 321 13 359 17 528 122 703 98 277 1955 353 17 489 23 310 140 080 110 173 1956 112 4 905 6 515 47 436 37 178 /8 . s z . tábla./

36

I-11 . típusú termelőszövetkezeti c s o p o r t o k a d a t a i december 3l-én

Időpont TSZCS-ék Cs a 1 á d o k Tagok összes Szán tó Időpont száma s z á m a terület k a t . h o l d 1950 3 88 143 396 372 1951 200 8 370 •:i 50 759 48 294 1952 78 3 707 4 769 23 502 21 321 1953 36 1 423 1 964 8 761 7 890 1954 29 1 360 2 254 7 640 6 925 1955 25 1 096 1 780 5 136 4 707 1956 7 133 l

1 185 729 682

KSH. SzSzmL. Szabolcs­a d a t a i 1952-1955. Bp. /9 . s z . tábla./

Szatmár megye fontosabb s t a t i s z t i k a i 1956. 106. p.

A tagok részesedése a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben / F t / /Zárszámadási adatok/ /TSZCS/

Megnevezés 1953 1954 1955 1956 1957 1958

Egy munkaegy­ségre jutó ré­szesedós

20,4 23,6 34,4 33,9 42,22 32,58

Egy t a g r a jutó összes rész 3 754 6 510 9 662 8 726 11 407 9 311

/10. s z . tábla./

Zárszámadást készitett mezőgazdasági tszcs-ék v a g y o n i h e l y z e t e /Gazdasági év végén, o k t . 3l-én/

Megnevezés Érték összesen /1000,--Ft/

1953 1954 1955 1956 1954 1955 1956

Álló vagyon 214 100 249 497 296 305 170 299 1 981 2 355 2 126 Forgó v a ­

gyon 81 200 123 436 166 732 71 963 980 1 325 898 összes va­

gyon 295 300 372 933 463 037 242 262 2 961 3 680 3 024 Teher 293 053 336 592 184 183 2 327 2 675 2 299 Szövetkezeti

a l a p 87 999 101 085 60 108 699 803 750 Mérleghiány 18 572 5 758 17 385 147 46 217

Egy kh ö s s z . te rület-' re jutó érték/forint/

KSH S z S z m S t a t l . SzSzm fontosabb s t a t i s z t i k a i a d a t a i . 1. évf. Nyh 1957. 182. p. és 3. évf. Nyh. 1959. 124. p. / I I . s z . tábla./

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek termékmennyisége /W/

Év Búza Rozs Őszi árpa T a v a s z i árpa Zab 1952 2 692 1 907 345 222 131 1953 3 934 2 222 1 071 408 324 1954 1 888 759 602 162 166 1955 2 372 957 708 255 255

SzSzmStat Évk. 1950-1955., 1956., 1957., 1958., 1959. évi köteteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek fontosabb a d a t a i " / t s z c s . / /12. s z . tábla./

Egyéni és egyéb gazdaságok termékmennyisége /W/

Év Búza Rozs Őszi árpa T a v a s z i árpa Zab

1952 7 832 4 878 452 532 3 838 1953 7 287 4 322 721 509 470 1954 7 491 4 949 765 577 545 1955 8 206 , 5 936 643 735 692

/13. s z . tábla./

Szabolcs-Szatmár megye vetésterülete szektoronként / k h /

Év Állami Mg . t s z c s /I1X./ I - I I . t s z c s

1952 40 900 192 232 22 750 1953 58 300 244 600 20 900 1954 53 904 105 404 8 304 1955 47 942 100 376 6 186

Év Egyéni Községi kezelés összesen

1952 480 559 9 159 745 600 1953 A06 600 6 520 736 900 1954 552 986 8 092 728 690 1955 549 000 8 038 711 542

Termésátlagok a növénytermelésben Szabolcs-Szatmárban / q / kh

Év Búza Rozs Év megyei t s z c s egyéni megyei t s z c s egyéni

1952 7.7 7,3 8,0 6,0 5,9 6,0 1953 9,0 7,9 9,8 7,0 6,5 7,2 1954 7,3 6.5 7,6 5,9 5.7 5.9 1955 8,7 8,9 6 ,6 7,6 8,9 7.3

SzSzmStat Évk. 1950-1955., 1956., 1957., 1958., 1959. évi kö­teteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek fontosabb ada­t a i " / t s z c s . / /15. s z . tábla./

Év Őszi árpa T a v a s z i árpa Zab Év megyei t s z c s egyé­

n i megyei t s z c s eqyé- megyei t s z c s e ?yé

1952 8.4 8,2 8,6 5,8 4,5 6,6 4.2 3.0 4,9 1953 10,7 10,7 10,9 8,1 7,4 8,8 6.4 5,8 7,3 1954 , 8,2 7.7 8,6 7,1. 6,1 7,3 6,1 5,7 6,2 1955 10,9 11,1 10,1 9.8 8,7 10,3 8.1 8,1 8,3

/16. sz.' tábla ./

Kapásnövényféleségeknél

K u k o r i c a Burqonya Cukorrépa Év megyei t s z c s egyé­

n i megyei t s z c s egyé­

n i megyei t s z c s egyé­

n i

1953 - 7.2 - - 47.2 - - 97,0 -1954 - 9,1 10,8 - 42,5 44,6 - 94,0 96,0 1955 11,9 12,2 12,0 65.5 76,8 63,9 116,0 132,0 113,0 I I

SzSzmStat Évk. 1950-1955., 1956., 1957., 1958., 1959. évi köte­teiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek fon.osabb a d a t a i " / t s z c s . / /17. s z . tábla./

Mezőgazdasági termelőszövetkezeti / I I I . / tagok háztáji állat­állománya

Év Szarvasmarha-állomány

Sertés­állomány

Ló 3uh /db/

1952 30 006 44 395 241 2 156 1953 11 373 21 003 26 906 1954 10 674 26 538 20 1 918 1955 12 285 33 060 29 1 916

SzSzmStat Évk. 1952-1955. 72-74. p., 1957. 87. p. kötetek vo­natkozó közlései. Az átteleltetós nehézségeire vonatkozó megyei

adatokat közölnek a MTVB 1951-1956 közötti évek j k v - e i n e k az állattenyésztéssel k a p c s o l a t o s n a p i r e n d i p o n t j a i és előter­jesztései', v a l a m i n t ezekhez hasonlóan a 3TVB-ok jegyzőkönyvei és mellékletei. Háztáji; SzSzmStat Évk. 1952-1955. 117-119. p. /18. s z . tábla./

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek / I I I . / állatállománya / e z e r db/

Év Szarvasmarha­állomány

Sertés­állomány Ló Ouh

1951 1,8 8,3 1,1 9,0 1952 9*3 22.8 4,8 23,6 1953 16,5 47,7 8,9 50,7 1954 7,7 30,8 5,2 53,1 1955 7,6 31,2 4.9 52,7 1956 8,9 38,0 5,0 55,6 1957 2,6 7,4 1,6 20,1

SzSzmStat Évk. 1952-1955. 72-74. p., 1957. 87. p. kötetek vonatkozó közlései. Az átteleltetós nehézségeire vonatkozó e g y e d i a d a t o k a t közölnek a*MTVB 1951-1956 közötti évek j k v - e i ­nek az állat tenyésztéssel-kapcsolatos n a p i r e n d i p o n t j a i és előterjesztései, v a l a m i n t ezekhez hasonlóan a 0TV8-ok jegyző­könyvei ós mellékletei. Háztáji: SzSzmStat Évk. 1952-1955. 117-119. p. /19. s z . tábla./

A tagok számának alakulása a mezőgazdasági tsz-ekben /fő /óv közepén/ Szabolcs-Szatmár

1951 1952 1953 . 1954 1955 1956 1957 1958

12 698 42 764 46 075 19 077 18 434 26 440 9 904 11 376

/20. s z . tábla ./

A tagok számának alakulása a termelőszövetkezeti csoportokban /fő /óv közepén/

1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958

7 413 4 767 4 536 1 772 2 121 1 852 222 357

KSH. Mezőgazdasági Adattár I I . köt. Bp. 1965. 48., 50., 52. p. / 2 l . s z . tábla./

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek / I I I . / a d a t a i /év közepén/ /kh

Év Mg-i t s z száma

1.

Ts2 ta­gok száma

2.

összes föld

3.

Összes közös föld

Egyéni gazdaságok száma

6.

Év Mg-i t s z száma

1.

Ts2 ta­gok száma

2.

összes föld

3.

terű l e t 4.

szántó

5.

Egyéni gazdaságok száma

6.

1955 322 18 434 1 024 951 126 531 100 376 102 217 1956 352 26 440 1 025 975 148 770 117 076 97 119 . 1957 245 9 904 1 025 975 72 244 54 421 110 544/126 549/ + 1958 247 11 376 1 025 975 80 245 59 351 110 921/126 421/ + 1959 278 19 544 1 026 576 111 422 82 834 58 660 1960 280 66 144 1 025 706 394 281 298 365 1961 298 98 326 1 028 194 571 948 430 616 1962 283 95 063 1 026 580 573 388 420 059

+KSH. SzSzmStat. I . Évk. 1958. 56. s z e r i n t e n n y i ?! KSH. Mezőgazdasági Adattár I . kötet. Bp. 1965. 1.= 75. p. 2.= 48. p. 3.= 63. p. 4.= 94. p. 5.= 97. p. 6.= 76. p.

Termelőszövetkezetek összefoglaló a d a t a i /év végi adatok/

Mg-i t s z - e k I I I . Termelőszóvetkeze t i c s o p o r t o k

Termelőszövetkeze­tek összesen

Év Csalá­dok

Ebből 7 kh-án f e ­lüli t e ­rülettel belépet t családok

Csalá­dok

Ebből 7 kh-án f e ­lüli t e ­rülettel belépett családok

Csalá­dok

Ebből 7 kh-án f e ­lüli t e ­rülettel belépe 1 1 családok

1. 2. 1. 2. 1. 2.

1955 17 489 3 096 1 096 171 18 585 3 267 1956 4 905 ' 411 133 15 5 038 426 1957 8 348 463 224 25 8 572 488 1958 9 616 666 + 1959 18 325 2 899 +

+KSH. SzSzmStat. I . Évk. 1958., 1959. s z e r i n t e n n y i ?! KSH. SzSzmStat. I . Évk. 1957. 113. p. 1958. 126-139. p. 1959. 242-256. p. /23. s z . tábla./

Földterület megoszlása művelési ágak és társadalmi s z e k t o r o k s z e r i n t /óv közepén/

/összes terület/ /kh

Év

Állami gazda­ságok és válla­l a t o k

Községi kezelé­sű gaz­dasá­gok

Mező­gazda­sági terme­lő sző­ve t -keze-tek

rerme-Lőszö­vetke­z e t i csopor­tok

Mg . t s z tagok háztá­j i gazda­ságai

Egyéni gazda­ságok

Összes gazda­ság

3zak-: so­dor­tok , tár-BUlá-30k

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

1957 1958

143 561 138 488

121 163 119 183

72 244 80 245

924 969

7 817 8 453

680 266 676 527

1 025975 1 025975 2110

KSH. SzSzmStat. I . Évk. 1957. 55. p.. ós 1958. 55. p. /24. s z . tábla./

42

Vetésterület, termésátlag és termésmennyiség búzából /kh;/q

Összes gazdaság Tsz-ek közös gazdaságai

Ev Vetés­terül e t

kh

Te rmés -átlag

q

Te rmés-mennyi-

Vetés­terület

kh

Te rmés -á t l a g

q

Te rmé s-mennyi-séq

t 1931-.1940

1955 182 462 127 081

7,2 8,7

117 882 110 890 26 681 8,9 23 720

1956 133 284 7,2 95 656 * 29 703 7,6 22 551 1957 121 591 9.1 110 950 13 610 10,0 13 588 1958 120 857 7.6 89 277 13 963 7,8 10 940 1959 115 782 10,3 110 634 16 938 11,8 20 017 1960 109 .562 10,2 99 605 64 583 9,0 58 018 1961 93 590 12,0 83 771 79 099 8,9 70 458

KSH. Mezőgazdasági Adattár I . köt. Bp. 1965. 32/. p. és 403. p. /25. s z . tábla./ .

Vetésterület, termésátlag és termésmennyiség dohányból

összes gazdaság Tsz-ek közös gazdaságai

év

Vetés­terület

kh

Termés­átlag

q

Termés­mennyi­ség

t

Vetés­terület

kh

Temés-átlag

q

Termé s-mennyi-

ség t

1931-1940 13 518 8,0 10 783 • —

1955 1.3 717 - - 2 525 -1956 15 080 - 3 186 -1957 14 419 1 533 -1958 14 921 8,6 12 840 1 520 6,9 1 053 .1959 11 769 7,8 9 200 2 341 6,6 1 538 1960 11 370 6,4 7 294 5 503 5,2 2 859 1961 11 127 6,3 6 963 8 494 5,9 5 028

KSH. Mezőgazdasági Adattár I . k. Bp. 1965. 347. p., 423. p.

A közös szőlőterület alakulása, az árugyümölcsös területe és gyümölcsfaállomány alakulása a tsz-ekben

Év Szőlőterület /kh/év köze­

pén Gyümölcs terű l e t Gyümölcsfa-

állomány ebbö 1 Év Szőlőterület /kh/év köze­

pén Ossz.kh termő ez e r db termő 1955 346 1956 520 1957 320 1958 391 1959 540 1960 2 148 50 777 1 884 958 1961 2 810 1962 3 058 39 948 15 528 2 836 1 056

KSH. Mezőgazdasági Adattár I . k. Bp. 1965. 549. p. ós 588. p. /27. s z . tábla./

Áz árugyümölcsösök termőterületének megoszlása gyümölcsnemek s z e r i n t a kisegitő ós egyéni gazdaságokban 1959. /kh

Alma: 10 560 Dió: 234 Egyéb: 1 141 összesen: 11 935

KSH. Mezőgazdasági Adattár I . k. Bp. 1965. 594. p. /28. s z . tábla./

A közös rétterület és legelőterület alakulása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben /év közben; kh./

ÉV Közös rétterűlet Közös legelőterület

1955 7 563 7 329 1956 7 512 10 205 1957 4 358 4 579 1958 4 552 6 142 1959 5 338 10 263 1960 16 032 37 686 1961 26 782 53 984 1962 31 810 54 801 KSH. Mezőgazdasági Adattár I . köt. Bp. 1965. 629. ós 633. p. /29. s z . tábla./

A tagok részesedése a mezőgazdasági tsz-ekben

Megnevezés 1956 1957 1958 1959. december Megnevezés október 3 l - i adatok 3 1 - i adatok Egy munkaegységre jutó részesedés 33,86 42,22 32,58 38,73 Egy t a g r a jutó összes részesedés 8 726 11 407 9 311 11 715 Munkaegységet t e l ­jesítők száma 14 357 11 505 12 792 16 756 KSH. SzSzmI. Évk. 1959 . 240 . p . /30. s z . tábla'./

A munka utáni jövedelem alakulása a mezőgazdasági tsz-ekben / e z e r F t /

1960 1961 1962 1963 1964 379 448 551 221 639 160 783 120 751 681

Egy dolgozó t a g r a j u t ó munka utáni jövedelem / F t 6 968 7 142 8 541 9 932 10 245

KSH. Mezőgazdasági Adattár I . köt. Bp. 1965. 50. és 52. p. / 3 l . s z . tábla./

A tagok kor s z e r i n t i megoszlása a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekben /fő

férfiak

Év 20 é-v e s i g

'21-26 27-39 40-49 50-59 60-64 65- 70- ösz-sz e -sen

1958 . I I I .1. 1960. VI .30 1962. X I I .31 1964. X I I . 3 .

752 1160 3184 1258 975 531 511 • - 8371 1958 . I I I .1. 1960. VI .30 1962. X I I .31 1964. X I I . 3 .

1662 . 1296

864

2657 2721 2344

9442 11033 10245

6866 8957 8853

8586 6497 6196

4533 6948 : 6723 i

9013 L3081 L297Q

8232 8756

42759

58765 56951

n ő k 50-54 55-59 60-

64 65-1958 . I I I .lé 1960 . VI .30. 1962. X I I .30 1964. X I I .3 .

762

1672

. 1263

591

2117

2411

850

5471

7573

465

3779

6611

205

2180

2892

130

1905

2759

149 6261 2954 8553

3152 23385

35016

1958 . I I I .lé 1960 . VI .30. 1962. X I I .30 1964. X I I .3 . 1 783 1967 7034 5672 3 279 2942 2983 10437 35097 KSH. Mezőgazdasági Adattár I I . köt. Bp. 1965. 53., 54., 55., 56., 57. p . , 58 . p. /32- s z . tábla./

Traktorsuröség alakulása /év végén/ /kh

Megnevezés 1955 1956 1957 1958 1960 1962 1963 1964

Egy t r a k t o r r a jutó szántó 570 485 460 450 303 200 180 167

Egy t r a k t o r ­egységre j u - • tó' szántóte­rület 569 472 476 476 289 165 149 124

Egy t r a k t o r ­r a jutó me­zőgazdasági te rület 712 603 574 564 382 264 251 224

Egy t r a k t o r ­egységre j u ­tó mezőgaz­dasági t e ­rület , 711 587 593 596 364 218 198 166

KSH. Mezőgazdasági adattár I I . kötet Bp. 1965. 107-109. p.

Traktoregysóg = A t r a k t o r o k vonóhorog-teljesítőképességének közös mértékegysége .^Egy traktoregység egy db 15 LE-es vo­nóhorog-telj esítményu t r a k t o r n a k f e l e i meg. KSH. Mezőgazda­sági adattár I I . köt. Bp. 1965^ 422-431. p.

/33. s z . tábla./

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőinek szakképzettsége /év végén/

Végzet tség 1959 1960

Egy e t e m i , főis­k o l a i képesí­téssel r e n d e l ­kezők száma/ + +

1. 2. 3 . 4. 1 . 2. 3. + 4.

Egye t e m i , főis­k o l a i képesí­téssel r e n d e l ­kezők száma/ + + 6 21 .1 2 6 39 1 13 Akadémiai ké­pesítéssel rendelkezők s z á m a / + + + 29 12 i 32 34 7 Középiskolai képesitóssel rendelkezők s z á m a / + + + + 16 33 3 64 17 81 6 121 Elnökképző t a n ­folyammal ren­delkezők szá­ma 61 11 5 77 13 13 1 Brigádvezetői tanfolyammal rendelkezők száma 6 1 45 1 3 4 50 Egyéb mg-i s z a k t a n f o ­lyammal r e n d e l ­kezők száma 31 22 20 4 31 82 140 7 Könyvelői t a n ­folyammal rendelkezők száma 161 1

• 2 281

Képesitóssel nem rendelkezők száma 121 8 200 67 115 16 652 112

Összesen : 270 108 274 „ 300 282 269 871 535 Megj egyzés : 1. Elnök ós elnökhelyettes Állattenyésztővel együtt /+ 2. Mezőgazdász Három, vagy ennél több éves aka­

démiát végzettekkel együtt /++ 3. Brigádvezető Zsámbéki, gödöllői /+++ 4. Könyvelő Gimnáziumi, t e c h n i k u m i /++++ KSH. SzSzmI. Évk. 1959. 238. p. ; 1961. 154. p.; 1962. 130. p. /34. s z . tábla./

Végzet tség 1961 1962

Egyetemi, főis­k o l a i képesi­tóssel r e n d e l ­kezők száma/ + +

1. 2. 3Í 4 . 1. 2. 3t 4 .

E g yetemi, főis­k o l a i képesi­tóssel r e n d e l ­kezők száma/ + + 7 53 3 24 5 50 25

Akadémiai ké­pesítéssel r e n ­delkezők szá-m a / + + + 28 47 4 32 50 4 3

Középiskolai képesítéssel rendelkezők • / /++++ szama/ 23 105 17 135 22 109 12 145

Elnökképző tanfolyammal rendelkezők száma 102 23 14 122 31 17 1

Brigádveze­tői t a n f o ­lyammal ren­delkezők száma 2 4 100 3 5 74

Egyéb mg-i s z a k t a n f o ­lyammal ren­dé lkezők száma 54 104 93

•

49 90 135 Könyvelői t a n ­folyammal rendelkezők száma 2 1 t 1 421 1 3 522

Képesítéssel nem rendelkezők száma 239 19 904 132 208 15 855 115

összesen 457 356 1136 712 442 350 1100 811

Megjegyzés: 1. Elnök és elnökhelyettes Állattenyésztővel együtt /+ 2. Mezőgazdász Három, vagy ennél tövv éves aka­

démiát végzettekkel együtt /++ 3. Brigádvezető Zsámbéki, gödöllői /+++ 4. Könyvelő Gimnáziumi, tec h n i k u m i /++•• KSH. SzSzmI. Évk. 1959. 238. p.; 196. 154. p.; 1962. 130. p. /35 . .sz . tábla ./

Az 50 e z e r Ft i p a r i árbevételt meghaladó t s z - e k összehasonlítása /1966/

Megnevezés S z a b o l c s -Szatmár Békés Borsod-

A.-2. Szolnok Megnevezés m e g y e

Mezőgazdasági -száma t s z - e k % -aránya 52 101 113 80 I p a r i árbevétel / t e l j e ­sítmény érték/millió Ft 20,1 63,1 39.8 58,4

'Egy m e g f i g y e l t t s z - r e j u ­tó i p a r i árbevétel/ezer/+ 251,9 835,6 400,9 451,3 I p a r i árbevétel az ösz-sze s mg-i t s z 1966. évi árbevételének %-ában 0,8 4.7 3,8 1,7

+ M e g f i g y e l t e k Szabolcs-Szatmár megyében 52 t s z - t , ezekben 55 segédüzem, 68 feldolgozó-, 62 melléküzem működött. A segédüzemekben a mezőgazdasági munkák elősegitése, megköny-nyitése f o l y t . A feldolgozó tevékenységben a t e j - ós f a f e l ­dolgozás, gyümölcspálinkafőzés jelentették a nagyobb volument. Melléküzemágakban kitermelő tevékenység f o l y t : terméskő, zú­z o t t kő, f o l y a m k a v i c s és épitési homok.

/36. s z . tábla./

Az 52 t s z által t e r m e l t f o n t o s a b b i p a r i termékek 1966-ban

T e r m é k Mérték­egység Te rmelés Értékesí­tés

Értékesi' tés a | term. %-ában

Terméskő összesen t 13 318 13 218 99.2 Zúzottkő összesen t 11 886 11 886 100,0 K a v i c s t 10 495 9 085 86,6 Homok, épitési célra m3 10 340 9 698 93,8 Vályog e z e r db 1 575 1 381 87,7 FenyŐfürészá ru m 3 713 157 22,0 Lombos fürészáru m 3 2 991 158 5,3 Parkét t a m 2 3 913 3 913 100,0 Láda, összesen 3

m 308 308 100,0

T e j s z i n h l 638 635 99,5 S z i n f u r n i r l a p 2

e z e r m 26 26 100,0

Gyümölcspálinka h l 14 864 13 567 91,3