GYERMEKIRODALMI LAP XLVIII. ÉVFOLYAM 553. SZÁM 2004. SZEPTEMBER

Hipp-hopp, vagyok-voltam itt,ott. Az öregebb (negyedik-ötödi-kes) Napsugár-olvasók biztosanemlékeznek rám: Kószabósza va-gyok, a világban ide-oda kószálókissárkány. Tavalyelõtt Európábanutazgattam, idén a Kárpát-me-dencét fogom bejárni.

Nem is olyan régen még egy fé-szek, egy haza volt az egész Kár-pát-medence. Úgy hívták: Ma-gyarország. 1920. június 4-én afranciaországi Trianonban a gyõz-

tes hatalmak széttépték, kifosztották ezt az országot. Alegyõzött Magyarország elveszítette területének 3/4-ét, la-kosságának 2/3-át, erdõit, aranyát, sóját, hajóit, moz-donyait. A felnõttek dolga, hogy ezt ne feledjék, megoldják. Ami dolgunk, hogy megismerjükszûkebb szülõföldünkön túl aszélesebb hazát is.

Induljunk hát! Várnak 8 or-szág történelmi magyar váro-sai, falvai és a bennük lakó ma-gyar gyerekek.

Isten, áldd meg a magyartJó kedvvel, bõséggel,Nyújts feléje védõ kart,Ha küzd ellenséggel;Balsors, akit régen tép,Hozz rá víg esztendõt,Megbûnhõdte már e népA múltat s jövendõt!

Kölcsey Ferenc: Himnusz

CSEHSZLOVÁKIÁHOZ

MAGYARORSZÁG FELOSZTÁSA 1920-BAN

AU

SZTR

IÁH

OZ

ROMÁNIÁHOZ

A SZERB-HORVÁT-SZLOVÉNKIRÁLYSÁGHOZ

2

LÁSZLÓ NOÉMI

A NAGYUTAZÓSzamáron vagy szánon,rozsdás vaskazánon,vasalt szekérkereken,csorbaszélû cserepen

hipp-hopp –vagyok-voltamitt, ott,

batyuval, iszákkalárkon-bokron által,amerre a szél terem,hegyen, völgyön, tengeren

hipp-hopp –vagyok-voltamitt, ott,

három éjjel, három nap,míg a búza szárba kap,míg az ösvény eloson,ide-oda utazom.

3

Erdély legfontosabb városából, KKoolloozzssvváárrrróóllindulunk. Egész utunkon DDeeáákk ÁÁrrppáádd tanár bácsilesz az idegenvezetõnk, VVáárraaddii PPéétteerr PPááll és VVaassGGéézzaa fényképei színesítik útinaplónkat. Árpi bácsimeséli, hogy Kolozsvárt gazdagsága miatt „kin-cses városnak” nevezték. A Szent Mihály temp-lomban több erdélyi fejedelmet választottak.Egyetlen kis utcájában két magyar uralkodó isszületett: Mátyás és Bocskai. Mátyás szülõházamég ma is áll. A város nagy szülöttének 1902-benszobrot állítottak. Fadrusz János mûvén azIgazságost hadvezérei állják körül: Magyar Balázs,

Kinizsi Pál, Szapolyai István és ecsedi Báthory István.Kolozsvár az erdélyi magyarság kulturális központja. Itt létesült az elsõ Fõiskola 1518-

ban, itt alapították Budapest után a második magyar Tudományegyetemet.Mielõtt továbbindulnánk, nézzük meg, hogy milyen szép õsszel a botanikus kert, és milyen

vidám a Napsugár szerkesztõsége.

A KOLOZSVÁRIKAMARÁS

Bukovinai székely népmonda

Mátyás király felöltözött parasztgúnyába,és elment Kolozsvárra. Megállt egy fogadó-ban. Hát hallja, hogy a kamarás igen nagy uratjátszik: ezüsttányért kell a talpa alá tenni, ahá-nyat lép.

Addig sürgött-forgott, hogy sikerült nekibejutni a kamarás palotájába. Csakugyan látta,hogy amint az egyik lábával a tányérról lelé-pett, fogták, és szaladtak elébe, hogy tegyék amásik lába alá.

Mátyás király visszament a fogadóba, írtegy levelet, betette a tányérja alá, azzal elment.

Másnap úgy jött, mint király. Ugyanabban a

vendégfogadóban szállt meg. Híre futott, hogyitt van Mátyás király. Ment a kamarás hajlong-va, hogy üdvözölje. Kérdi tõle Mátyás:

– Hogy bánsz te a népeddel? – A népnek igen jó dolga van, ilyen dolga

sohasem volt – hajol földig a kamarás.Akkor Mátyás király elõveszi a leve-

let, mutatja neki:Itt járt Mátyás király,Megevett hat tojást,S látta a tányéron Járni a kamarást.

Mátyás azzal büntette meg, hogymegfosztotta az állásától. Akik azelõtta lába elé rakták a tányérokat, azoknaka szolgájává tette.

Így tett igazságot Mátyás király akevély kamaráson.

Mátyás király szülõháza

Máty

ás k

irály

lovasszobra

és a

Szent

Mih

ály

tem

plo

m

MÜLLER KATI rajza

HARANGOZNAKDÉLRE

LENGYEL DÉNES nyomán

Tudtátok-e, hogy magyar gyõzelem emlékére kondul meg a déli harang-szó széles e világon?

1456 nyarán a török császár roppant hadával hozzákez-dett Nándorfehérvár* ostromához. Egymás után omlottakle a vár magas tornyai, ledõltek a védõfalak és a bástyák.

Ekkor jelent meg a Duna partján Hunyadi János cse-kély számú seregével. Nemsokára lángban álltak a törökhajók, s a magyar vitézek büszkén vonultak be a várba.

Az ostrom tizenötödik napján megindult a végsõ, min-dent eldöntõ támadás. Hajnalban szörnyû dobpergéssel,erõs trombitaszóval és harsány kiáltozással rohamraindult a török. A magyar vitézek végsõ elszántsággal vere-kedtek. Egy torony védel-mében az egyik vitéz, Du-govics Titusz birokra keltegy törökkel, aki lófarkaszászlaját ki akarta tûzni a

bástyára. Amikor látta, hogy semmiképpensem bírja a törököt leteperni, megragadta el-lenfelét, s magával rántotta a mélybe.

Hunyadi katonái oroszlánként küzdöttek,visszaverték, majd üldözõbe vették az ostrom-lókat.

A gõgös Mohamed, a törökök elbizakodottcsászára vágtatva menekült a magyar vitézekelõl.

A római pápa a nándorfehérvári gyõzelemhírére elrendelte, hogy déli 12 órakor mindentemplomban húzzák meg a harangot.

És ez így történik immár 548 éve mindenáldott délben.

* Nándorfehérvár: ma Belgrád, Szerbia fõvárosaVajdahunyad vára4

Hunyadi János

Agyula

fehérv

ári s

zékesegyház

Mikor a török hódítás miatt a magyar királyság háromrészre szakadt, itt, az ország keleti felén egy új magyar államlétesült: az Erdélyi Fejedelemség. A fejedelmi és püspöki szék-hely GGyyuullaaffeehhéérrvváárr volt. A székesegyház homá-lyos boltívei alatt királyok, fejedelmek és a tö-rökverõ Hunyadi János díszes kõ és márványsíremléke áll.

A fejedelmek karddal,szent püspökünk,

Márton Áron imával, hõs helytállással

õrizte Erdélyt.

Erdély medencéjét a Tisza alföldjétõl aBihari hegyek, a KKiirráállyyhháággóó és a Meszeshegység választja el. A hágón az Eszter-gomban vagy a Budai várban élõ magyarkirályok gyakran átjöttek az erdõn túlra – Erdélyországba –, hogy vé-delmezzék a határokat, vagy rendet teremtsenek.

A Királyhágón túli területek neve PPaarrttiiuumm. Jelentõs magyar városaiSzatmárnémeti, Nagykároly, Nagy-várad, Nagyszalonta, Arad. A legré-gibb NNaaggyyvváárraadd, melyet a XI. század-ban Szent László királyunk alapított,aki itt nagy templomot építtetett,és itt is van eltemetve, akárcsak II. István, II. András, I. Zsigmond király. Az aranyozott királyszobrokkal díszítettszékesegyházat és a királysírokat a tatárok, törökökkirabolták, összetörték. Mára semmi sem maradt amessze földön híresSzent László templom-ból. Helyette a városlakói felépítették azország legnagyobb temp-lomát, a barokk stílusúPüspöki templomot éspalotát. A templomelõtt áll Erdély védõ-szentjének, Szent Lász-lónak a szobra.

Erdély déli kapuja, a Maros parti AArraadd a magyar hõ-siesség és szabadságszeretet városa. Az 1848–49-esforradalom és szabadságharc leverése után az osztrá-kok Aradon végeztek ki 13 tábornokot. Monumentálisemlékmû, Zala György Szabadságszobra hirdeti a ma-gyarság szabadságszeretetét.

Üres a fejedelem oskolája,õ maga ott ül az egyik falon,mohásodó fehér márványba vágva,hogy szakállát ne bántsa fuvalom.

Csak néz maga elé a kúriára,mintha a földön látna valamit:talán azoknak lábnyomát vizsgálja,kik egykor vígan futkorásztak itt.

Jékely Zoltán sorai a nagyenyedi kollé-giumot alapító Bethlen Gábor fejedelem-rõl szólnak.

A nagyváradi püspöki templom

Az aradi Szabadságszobor

Anagyenyedi B

eth

len K

ollégiu

m

5

6

Hatalmas termetû voltSzent László király, egy fejjelkimagaslott vitézei közül.Harcban olyan volt, mint a bá-tor oroszlán, békében megolyan, mint a kegyes pásztor.

Egyszer a kunok nagy se-reggel megrohanták Kolozs-vár falait, s már erõsen szo-rongatták a várost.

Szent László király tüstént

hadat kiáltott, és erõs sereg-gel megtámadta a kunokat.Hullott a pogány, mint a fû akaszás elõtt, s aki tudott, lóha-lálában menekült a magyarokelõl. Ekkor a kunok vezérehirtelen kibontotta tarisznyá-ját, s mintha magot vetne, ara-nyat szórt a magyarok elé. Amagyarok egymás után ug-ráltak le a lóról, és kapkodtákfel az aranyat.

László király egy ideig biz-tatta a vitézeket, hogy folytas-sák az üldözést, de hiába,mert a kincsvágy még a kirá-lyi szónál is hatalmasabb volt.

Ekkor a szent király Isten-hez fordult segítségért:

– Uram, segíts meg, éret-ted harcoltam!

És íme, csoda történt: Istena sok aranyat kõvé változtatta!

Azon a vidéken ma is muto-gatják az aranyból lett köve-ket, amiket a nép Szent Lászlópénzének nevez.

A Partiumban Petõfi Sándor is gyakran meg-fordult. Erdõdön tartotta esküvõjét SzendreyJúliával 1847-ben, majdegy pár hetet a NNaaggyy--bbáánnyyáához közeli KKoollttóóntöltöttek gróf TelekiSándor kastélyában.

Szent

László

, a lovagkirály

NNaaggyysszzeennttmmiikkllóóssonszületett a legnagyobbmagyar zeneszerzõ,Bartók Béla.

SZENT LÁSZLÓ PÉNZENépmonda

Petõ

fi S

ándor

és S

zendre

y J

úlia

szobra

Koltón

Szabadság, szerelem!E kettõ kell nekem.Szerelmemért föláldozomAz életet.Szabadságért föláldozomSzerelmemet.

ZZiillaahhon báró Wesse-lényi Miklós szobrát,ZZssiibbóón a kastélyát bá-multuk meg. Én a bota-nikus kertet is bekószál-tam, lefényképeztem.

7

A festõk a színeket, agyerekek a gesztenyét sze-retik a legjobban ilyenkorõsszel NNaaggyybbáánnyyáán. Kósza-bósza – úgy látszik – mind-kettõt.

Minden estejön a posta,posta-kürt nincs,csöndben hozzatarisznyájátBalzsam tündér. .....Sokszor jön megmegrakodva,sok holmijátgyerekek köztszerte-osztja.

Ilyen posta ez a posta,ezt a versetis az hozta.

Hoz játékot,hoz meséket,édes álmot,csodaszépet.

Ady Endre: Balzsam

tündér postája

Szülõhelyem, SzalontaNem szült engem szalonba;Azért vágyom napontaKunyhóba és vadonba.

A nagyszalontai Csonka toronyban mindenArany Jánosról mesél.

Kiket ábrázol ez a

márványszobor?

Toldi írójához elküldöm lelkemet,Meleg kézfogásra, forró ölelésre.

Gordán Réka,

Szatmárnémeti

Nagy Lajos Csaba,Zabola

„Innen hoztam, amit hoztam”Ady Endre emlékét nemcsak

Érmindszenten, hanem Zilahonés Nagyváradon is õrzik.

8

Bármerre járunk, nemcsak a városokba, hanem fal-vainkba is betérünk. Ezekben teremtették, és sok helyenma is õrzik kultúránk aranynál-gyémántnál értékesebbkincsét: a népmûvészetet.

A Szamos és Maros ölelte dombvidék a MMeezzõõsséégg. Amég álló, XII-XIII. századi nagy kõtemplomok azt bizonyít-

ják, hogy egykor virágzómagyar települések vol-tak itt. Mára a magyar-ság száma lecsökkent, de a mezõségi táncokat, dalokat,népzenét ma is sokan ismerik és szeretik.

A Mezõség leghíresebb faluja SSzzéékk. Sóbányái miattvalamikor városi rangja volt. A székiek zöme hétköznap isnépviseletben jár. Õrzik szokásaikat, dalaikat, táncaikat.1717. augusztus 24-én a tatárok legutolsó betörésük alkal-mával 700 székit hajtottak fogságba. Azóta hordanakfekete kendõt Széken még a kislányok is, és azóta mindenév augusztus 24-én, Bertalan napján böjttel, három isten-tisztelettel emlékeznek meg az áldozatokról.

A Mezõség egy másik falujában, PPuusszzttaa--kkaammaarráásson született Erdély nagy írója,Sütõ András. Így mesél gyermekkoráról:

Szék a sónak, TToorroocckkóó a vas-nak köszönhette gazdagságát. Apompás viselet, a múzeum, a mó-dos, szép házak csalogatják aturistákat.

„A legnagyobb örömünkre mégis a ma-gunk eszkabálta gólyaláb szolgált, vagyis a

faláb. Azzal jártunk iskolába, boltba és ahovákellett. Még a pap is hordta, sõt a tiszteletes-asszony is. Gólyalábon mentünk valamennyi-en a templomba. A bejáratnál persze levettük,s falnak támasztottuk. Elgondolható, micsodatülekedés volt istentisztelet végeztével a falá-bak kiválasztása végett. Akár manapság egyszínházi ruhatár elõtt. Hol a lábam, melyik azén lábam? Egyik-másiknak a fél párját néha összecserélték,baktatott haza az egyházfi a tiszteletesasszony bal lábával.

Másnap kellõ röstellkedéssel beállított a parókiára: – Visszahoztam,kedves tiszteletesasszony, a kedves fél lábát.”

Mezõségi hím

zés

Mezõségi lakóház

Torockói menyasszonyi láda

9

KKaalloottaasszzeegg nevét a Kalota csúcstól kapta,mely 1750 méter magasról õrzi a térség csend-jét. Valamikor 70 magyar falu alkotta, máraszámuk 30-ra apadt. Kalotaszeg földje szegé-nyes, de lakói nagyon szorgalmasak, a férfiakügyes építészek és fafaragók, az asszonyok amessze földön híres varrottas kézimunkákat ké-szítik. Kalotaszeg református népe magas tor-nyú templomokat épített, ahol a fából ácsoltközponti torony mellett négy kis fiatorony is áll.Innen kapta Erdélyország a „fatornyos haza”nevet.

A leányok-asszonyok ruhája nagyon díszes.Egy-egy nõi ruha varrása-hímzése, a pártagyöngyfûzése egy évig is eltart.

SSzziilláággyyssáággban népdalt tanulunk, az ÉÉrrmmeelllléékkenszõlõt kóstolunk, SSzzaattmmáárrban ugróst táncolunk.

Finom illat csalogat be az egyik udvarra. Hohó,itt szilvaízet fõznek. Hogyan is?

A teknõben megmosott szatmári szilvát beleöntik akatlanhoz elhelyezett rézüstbe, amelyben kavarófavan. A rézüst alját kívül polyvás sárral betapasztják,

nehogy a lekvár odaég-jen, kozmás ízû legyen.

Állandó kavarás mellett amagváról teljesen lefõzik. Akkorkiszedik, és rostán átdörzsölik.Visszaöntik az üstbe, és addig fõ-zik, amíg lekvár nem lesz belõle.A szilvalekvár akkor kész, ha fa-kanálra téve – a fakanalat lefor-dítva – nem esik le. Köcsögbenteszik el télire.

Végh Antal

A valkói templom

Szilágyságitányérok

Szatmári jegykendõ

Kalotaszegivarrottas

BENEDEK ELEK

HHAAZZUUGGSSÁÁGGRRAA

HHAAZZUUGGSSÁÁGG

Két ember útnak indult egy órában s egypercben: az egyik indult keletrõl, s ment nyu-gatnak; a másik indult nyugatról, s keletnektartott. No, már azt is megmondom, hogy azegyik Brassóból indult, a Cenk tövébõl, amásik meg Pest mellõl, a Rákos mezejérõl. AKirályhágónak a tetõs tetején találkoztak.

– Adjon Isten, földi!– Fogadj Isten, földi! Hová? Hová?– Én – mondja a brassai – Pestbudának tar-

tok, merthogy hallottam: akkora híd van ott aDunán, hogy csudájára jár az egész világ.

– No – mondja a pesti ember –, én is affélejáratban vagyok, mint kegyelmed. Azt hallot-tam, akkora káposzta van Brassóban, hogy na-gyobb a templomnál. Már csak megnézem.Hanem tudja mit, kend minek fárad azért a hí-dért Pestre? Nem muszáj azt látni, elmagyará-zom én kigyelmednek anélkül is, mekkora az ahíd. Hát tudja kigyelmed, olyan magas az a híd,hogy most egy esztendeje egy ember leesettróla, s még amikor eljöttem Pestrõl, folytonesett lefelé, s még mindig nem csobbant a

Dunába. Ez már csak híd, mi?Mondotta erre a brassai ember: – No, már az szent igaz, hogy szörnyû nagy

híd lehet az a pesti híd. De a brassai káposztase kutya ám.

– Látta tán kigyelmed?– Már hogyne láttam volna, mikor brassai

ember vagyok! No, de merthogy kigyelmed el-magyarázta nekem, mekkora a pesti híd, éncsakugyan meg is fogadom a tanácsát, s nemmegyek oda, hanem én is azt tanácsolom ki-gyelmednek, forduljon vissza, kár azért a ká-posztáért Brassóba fáradni.

– Már mért volna kár?– Azért volna kár, mert a jövõ esztendõre

úgyis akkorára nõ az a káposzta, hogy Pestrõlkényelmesen megláthatja kigyelmed.

– No, akkor vissza is fordulok. Isten áldja.– De meg én is. Isten áldja!Azzal szépen visszaballagott mind a kettõ a

saját városába.

SZA

BÓ

ZE

LM

IRA

raj

za

10

11

AA FFÖÖSSVVÉÉNNYY EEMMBBEERR

ÉÉSS AA PPAATTIIKKUUSS

Aradi népmese

Volt egyszer, hol nem volt, volt egy nagyon gazdag em-ber. Olyan jómódú volt, hogy azt se tudta, mije van. De ami-lyen vagyonos volt, éppen olyan fösvény. Nemhogy mástól,de még magától is sajnálta a legkisebb költséget is.

Történt egyszer, hogy nagyon megéhezett. Gondolta, jóvolna egy kis kolbászt enni. Bement a kamrába, hogy levág-jon egy darabot, de hirtelen meggondolta magát. Minekvágja meg a szép egész szál kolbászokat! Inkább kenyereteszik – gondolta. Nézi a kenyeret, de az is szegetlen. Minekszegje meg egy szeletért ezt a szép nagy kenyeret, mikorbiztosan talál valahol egy kis maradékot. Elkezdett hát ku-tatni. Nézi az almáriumot, a ládafiát, aztán a garabolyt. Ad-dig kotorászott, míg valahol talált egy darab penészes ke-nyeret. De alighogy megette, elkezdett jajgatni, mert hirte-len marni kezdte a gyomrát. Szaladt a patikushoz. Kérdi apatikus, hogy mit evett. Mondja a fösvény ember, hogy sem-mi mást, csak egy darabka régi, penészes kenyeret.

A patikus nem szólt semmit, csak hozzálátott, hogy or-vosságot csináljon. Addig ott jajgatott az ember. Majd, mi-kor az orvosság elkészült, a patikus a fösvényt beleültetteegy székbe, s az orvosságot belecseppentette a szemébe. Afösvény erre elkezdett kiabálni, hogy mit csinál a patikus,hiszen neki nem a szeme fáj, hanem a gyomra.

– Én mégis a szemét gyógyítom meg elõbb, hogy máskorjobban lássa, hogy mit eszik meg – mondta a patikus.

Erre már a fösvény is elhallgatott, hiszen igaza volt a pa-tikusnak.

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

ÁRDELI SZÉP TÁNC

Hódolat Weöres Sándornak

Szamos partján, Szatmár mellettKurta kocsma állott –

Vályogfala világgá ment,Vagy iszappá mállott.

Így volt rég, úgy volt rég,Citera, nyenyere, brácsa,Szamos hátán elvándorolt

A kármentõ rácsa.

Maros partján, SárpatakonVolt nagyapám gátõr –

Azóta már földet morzsol,Zuhog az ár, s áttör.

Így volt rég, úgy volt rég,Viola, fidula, hárfa,

Maros hátán száraz faágÚszik át a nyárba.

Küküllõben fürödtek aKeresztúri lányok –

A vén füzest künn a partonPerzselték a lángok.

Így volt rég, úgy volt rég,Citera, viola, gardon,

Egyik húzza, a másik vonja,Én a bõgõt tartom!

MÜ

LLE

R K

ATI

raj

za

Mindhárom hangszer

szerepel a versben.

Felismered õket?

12

A MÁJUSI REJTVÉNYPÁLYÁZAT megfejtése: kanka-

lin, ibolya, kakasmandikó, orgona, jácint. Könyvjutalmatnyertek: Fanea Imola, Sárköz; Gnándt Kitty Magdolna,Csomaköz; Keresztes Bíborka, Kisbacon; LakatosBianka Bíborka, Monó; Ladányi Ágnes, Koltó.

��– Ikrek! – vágja rá Pisti. – Ez volt a JÚNIUSI REJT-

VÉNYPÁLYÁZAT megfejtése. Nyertesek: Lukács TiborMárk, Székelykocsárd; Varró Zsolt, Nagyszeben; PéterZsolt, Szecseleváros; Kelemen Fruzsina, Szentivánlabor-falva; Bartha Bea, Nagysármás.

��Azok közül, akik a múlt tanév öt utolsó hónapjának meg-

fejtéseit hiánytalanul elküldték, HÛSÉGES REJTVÉNY-FEJTÕ ÉRDEMRENDET kapott: Apai Lídia, Szilágycseh;Gáspár Anita és Kecskés Andrea, Sepsiszentgyörgy; KisTímea Melinda, Hármasfalu; László Brigitta, Nagyvárad;Pop Heléna, Egeres; Tókos Bence, Székelyudvarhely; atavalyi balánbányai III. E, jeddi III. osztály; a sepsiszent-györgyi Váradi József Iskola II. E és a szatmári 10-es IskolaIII. D osztályának diákjai.

��A HÚSVÉTI NAPSI megfejtései: 6. old. Nincs mogyo-

rós csokim; 7. old. A zsiráf; 13. old. Az akváriumban meg-fulladna; 16. old. kanál; a gnõm; 17. old. mérges; 23. old.Szegény embert az ág is húzza; a fején; 24. old. léggömbmeghámozva; 31. old. mert az húsz évvel fiatalabb; 4-es és6-os; 34-35. old. Futószõnyegbõl repülõ szõnyeget gyár-tani; 41. old. a fokhagyma; 42. old. csacsinos; 3-1-4-2; 43.old. Hát minden évben; 45. old. Amikor az elefántok repül-ni tanulnak; gõzöm sincs; 51. old. Pedig okosnak látszik;Mit csodálkozol, hiszen esik!; 55. old. Öt évet mindig leta-gad; 56. old. A bacilusmúzeumban; 57. old. az 5-ös helyen;Kihúzzuk vele a telet; 58. old. a hóember; 59. old. a 3-as;Csiri bá; 60. old. Zoli, Tomi, Ernõ; 61. old. Az ajándék so-

se árt meg az egészségnek; 65. old.Mûhelyünk az iskola, szerszámunk akönyv; Nyertesek: Ángya NorbertTamás, Szilágysomlyó; DeákyRichárd Ottó, Szatmárnémeti; DeéKinga, Aranyosgyéres; Mali DénesLevente, Vámfalu; Miszti BeátaTünde, Kolozsvár.

– Mit eszik a vegetáriánus kannibál?– Zöldségest!

Zsíros Emõke Csilla,

Székelyudvarhely

�– Hogy készítik a tejport?– Nem adnak vizet a tehénnek.

Székely Vera, Szászcsávás

�– Peti, miért pont akkor kezdted el

enni a szendvicset, amikor eleredt azesõ?

– Mert édesanyám azt mondta, csakakkor egyem meg, ha jólesik.

Fõcze Alpár, Gyimesbükk

�– Gyerekek, mikor lehet leszedni a

gyümölcsöket a fáról?Egy hang a hátsó sorból:– Amikor meg van kötve a kutya!

Kelemen Tünde Ilona,

Aranyosegerbegy

�– Anyu, az a bácsi miért fenyegeti a

bottal a nénit? – kérdi a gyerek azoperában.

– Õ a karmester. Vezényel, nem fe-nyeget.

– Akkor miért visít a néni?Kása-Balogh Gergõ, Szatmárnémeti

�– Nagyi, igaz, hogy a becsületes, jó-

akaratú ember a rosszért is jóval fizet?– Így van, kisunokám.– Akkor vegyél nekem csokit, ugyan-

is eltörtem a szemüvegedet.Lukács Klementina,

Nyárádszereda

�Dicsekszik a skót gyerek:– Apu, ma megspóroltam 3 fontot!– Hogyan?– Szaladtam a busz után.– Nahát, micsoda pazarlás! Miért

nem szaladtál egy taxi után, akkor 10fontot spórolhattál volna meg!Bernstein Noémi, Marosvásárhely

HAHOTA☺ ☺

17. old.

Hahó, kedves régi illetve új kato-nám! Ha szolgálatomba szeretnélszegõdni, akkor tudnod kell, hogyminden hónapban várom a rejtvény-pályázat megfejtését (a 13. oldalon ta-lálod), valamint ötletes, érdekes, sa-

ját készítésû feladványaidat – a megfejtésükkel együtt.Most pedig tavalyi adósságomat törlesztem:

13

TTAALLÁÁLLDD KKII!!

Úgy kanyarognak a folyóne-vek ebben a betûhálóban, mint azigazi folyók a hegyek, dombok kö-zött. Keresd meg, húzd ki õket (azegyetlen szabály, hogy csakszomszéd betûket lehet összeol-vasni), a megmaradt három betût– a ráadás-folyót – pedig küldd elnekünk.

KÖRÖS, KÜKÜLLÕ, MAROS,NYÁRÁD, SZAMOS, TISZA

Timár Brigitta ésTökbandi Andrea, Ko-vászna: Az összekeve-redett betûkbõl alkossértelmes szót, majd akezdõbetûket olvasdössze. A megfejtés egyszép erdélyi város neve.

�

Három erdélyi

fejedelem

vezetékneve

lapul a rejtvény

megjelölt oszlo-

paiban.

Megfejtésül a

keresztnévvel

kiegészítve küldd

el ezeket a szer-

kesztõség címére

egyénileg vagy

osztályoddal

együtt, levélben,

levelezõlapon

vagy akár villám-

postán, de lehetõ-

leg október 30-a

elõtt. Várom –

a Rejtvénykirály

1 2

R3 4 5 6 7 8

D9 10

11 12 13 14

15 16 17 18 19

C20 21 22 23 24 25

O26 27 28 29 30

31 32 33 34 35 36

Y37

L38

VÍZSZINTES1. Nem ellenség5. Valamibe hajít11. Pénzbeli érték12. Lejuttat14. Lovagolni kezd!15. TRI17. Mindenki kaphat

belõle18. Feleség20. Sírhalom22. Káháté!24. Színész jutalma26. Nagy hely28. Csüng

30. Az egyik alapszín31. Réber Éva névjegye33. Benedek Elek

foglalkozása36. Kannavég!37. Fafajta38. ValódiFÜGGÕLEGES1. Az elsõ megfejtés2. Nem erre3. Nem igazi4. Fehér ital5. A második megfejtés6. E közelebbi7. Szõttes készül belõle

8. Táplál9. Kutyalak10. A harmadik megfej-

tés13. Fekete István rókája16. Kezével jelez19. JAK21. TÉMA23. Tavai25. Fizetõeszköz27. Félig retteg!29. Végül egri!32. Sértetlen, egész34. Sánta Ádám névjegye35. A végén lóg!

�

RREEJJTT

VVÉÉNN

YY--PPÁÁ

LLYYÁÁ

ZZAA

TT

K

Ü

A

R

O

O

K

M

L

S

S

Ö

Ü

S

L

NY

R

Ö

Õ

O

T

Á

K

L

M

R

I

S

SZ

A

Á

D

Z

A

T

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

�

Festõi tájak, izgalmas kirándulóhe-lyek jellemzik azt a hegycsoportot, amely-nek neve azonnal olvasható lesz, amint aszilánkokról a betûket a helyükre máso-lod.

�

EGÍTS

EÉGR

BGMO

EEST

AÉST

ÁIGRV

ÁKOR

ÁÉPR

K EL

E

T I

KÁ R P

Á

T O K

14

Érdekes és okosító tan-évet kívánunk nektek!

Itt, a lap sarkán röppenõpostagalambunkat ki kell cserélnünk egy pelikán-ra, annak a csõrében, táskájában talán elfér asok-sok levél, ami tõletek érkezik. Köszönjük szé-pen a csíkmenasági tavalyi harmadikosok, a fel-

sõboldogsági Irkafirka csoport, a sepsiszent-

györgyi Váradi József Ált. Iskola tavalyi II. Eosztály rajzos-fényképes beszámolóját a kirán-dulásaikról, a szentegyházai Tamási Áron Iskolatavalyi III. A és B osztályának és az apukáknak aszép apa-fia-lánya rajzokat, amelyek sajnos ké-sõn érkeztek, és nem vehettek részt Maszat Mû-vész sorsolásán.

Utolsó Posta-rovatunk óta is rengeteg levelünkérkezett. Akik küldték (a tavalyi osztályuk szerint):a zilahi I. Maniu Iskola III. B, a marosvásárhelyi

M. Viteazul Gimnázium IV. D, a gyergyószent-

miklósi Fogarassy Mihály Ált. Iskola II. és III. B; anagyváradi D. Cantemir Iskola I. E; a dési 1-esIskola I.; a szatmárnémeti 10-es Iskola IV. D; aszászrégeni A. Maior Gimnázium I. B osztálya; aszilágyfõkeresztúri I. és III., a belényesi II. ésIV, a körtvélyfájai II., a zabolai II. és III. B, a ma-

rosújvári III. B ; a körösfõi IV.; a szilágysomlyói

III. és IV. F; a margittai I. G és IV. F; a szaniszlói

IV. B; a felsõboldogfalvi II. és IV.; a kovásznai I.B; a magyarlapádi IV.; a zabolai II. és IV. B; aszabadkai 3/3. osztály; az árpádi iskolások.

Tókos Imola, Székelyszáldo-bos; Szabó Zsolt, Homoród-almás; Imre Emõke Andrea,Vas Gabriella Magdolna, Völ-csök; Timár Rita, Csíkszentdo-mokos; Albert Annamária,

Csíkszenttamás; Preg Anetta Kinga, Mezõpetri;Kleska Zita, Herlitska Brigitta, Gál Anita

Krisztina, Nagyvárad; Farkas Laura, Hadad;Keresztes Tímea, Sarmaság; Zalányi Szidónia,Szél Ákos, Moldvai Artúr, Kelemen Tünde

Ilona, Aranyosegerbegy; Csont Borbála, Kis

Tímea Melinda, Hármasfalu; Osváth Szidónia,

Hegedûs Réka, Moldvai Melinda, Kolozsvár;Kleszken Melinda, Szentjobb; Kis Katinka,Komandó; László Botond, Csernáton; Nagy

Szende Éva, Segesvár; Kása Gergõ, Zieber

Krisztofer, Szatmárnémeti; Erdei Kristóf, Érkö-bölkút; Sánta Bogárka, Berettyószéplak; Pataki

Ildikó, Küküllõkeményfalva; Bács Szidónia, Ét-falva-Zoltán; Nagy Júlia, Lukács Roland, Szász

Katalin, Parajd; Sabo Krisztina, Szamosardó;Csergõ Enikõ, Boros Tamara; Kobátfalva; Pál

Mónika, Brassó; Selek Zsolt, Zsibó; Kerestély

Boglárka, Ozsdola; Boldizsár Cecília, Nyikóma-lomfalva; Kajcsa Zsolt, Gyergyószentmiklós;Sólyom Enikõ, Mezõtelki; Tókos Bence, Szé-kelyudvarhely; Molnár Melinda, Gyimesbükk;Demény Tamás, Dóczi Misike, Sárosi Erika,Marosvásárhely; Miklós Deák Hunor, Sepsi-szentgyörgy; Pataki Edina Hortenzia, Székely-vaja; Kocsis Norbert, Vámfalu.

Tãslãvan Marius, Seprõd;Fóris Kinga Nóra, Tasnádszar-vad; Révai Zsolt, Túrterebes;Márton Imola, Bota Roland,

Kolozsvár; Molnár Krisztina,Kósa Tamás András, Nagyvá-

rad; Bucskó Péter, Beszterce; Máté Renáta,

Mikefalva; Szakács Szabolcs, Nagygalambfalva;Simon Anna Katalin, Kiss Melitta, Tyukodi

Petra, Margitta; Sass Emõke, Szalárd; Czucza

Katika, Bánffyhunyad; Szász Ildikó, Vámosgál-falva; Antal Szabolcs, Szászrégen; Mészáros

Rudolf, Borzont; Jenei Matild, Magyarkapus;Szabó Krisztina, Szamosardó; Szél István,

Nagy Sándor Hunor, Nagy Mária Terézia,Mészkõ.

LEVELEZÕ

V.os z t á l y

Kedves ötödikesek!„Sajnálom, hogy elválunk” – írta júniusban ne-

künk Zalányi Szidónia Szende, aranyoseger-begyi negyedikes olvasónk. Sokan búcsúztokígy tõlünk, de mi arra biztatunk: ne váljunk el! ANapsugár ötödikben is a barátotok lesz, ha meg-rendelitek az osztályfõnöknél, a magyartanár-nál, a tanító néniteknél. A Napsugár nektek isszól, olvassátok hát!

Berszán-Árus Bence, gyergyószentmiklósiötödikes rajzban búcsúzik, pedig mi idén is szá-mítunk gyönyörû rajzaira.

RAJZ

VERS,MESE

15

KKéépprreeggéénnyy –– biztosan találkoztál már vele. Egy-

egy rajzocska a történet legfontosabb mozzanatait

ábrázolja. A „regény” témája lehet egy hétköznapi

történet, elképzelt esemény, esetleg egy mese –

például Piroska és a farkas (OOllááhh SSzziilláárrdd, dési

olvasónk rajzai).

Próbálkozz te is 4-5 darabos képsorral!

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

Negyedikes nyelvõrök, csatára fel!Elérkezett a ti idõtök! Ha részt akartokvenni az országos versenyen, szeptem-bertõl márciusig minden Szólj, szám!feladat megfejtését küldjétek el nekünk. Legjobb, ha azegész osztály gyakorol, majd a döntõre kiderül, ki a 3legjobb nyelvõr közületek. Munkátok eredményét közösmegfejtésben összegezzétek, és ezt küldjétek el.

A II., III. osztályosok megfejtéseit is várjuk, hiszen asportolók is évekkel az olimpia elõtt elkezdik az edzést.Ráadásul havonta három díjat is kisorsolunk közöttük.

Szólj, szám!

Májusi megfejtések: 1. atyám fia – én vagyok és azöcsém, a bátyám; atyámfia – a rokonom, tágabb értelem-ben földim, felebarátom; 3. Az igazság fegyver, az álnok-ság megver. Ezt is tudták, és család- meg keresztnevükeredetének is utánanéztek nyerteseink: Tóth Pál Edit,Szamosardó; Péter Andrea, Etéd; a sepsiszentgyörgyi

Mikes Kelemen Líceum tavalyi III. A osztálya.

Tóth Pál Edit, szamosardói nyelvõr feladatai:1. Intarzia: keressétek a bujkáló neveket:

Ki szónokolt a konferencián? Ki ültette el a liliomot?Ki a tanóra zavarója?

Ki hallotta a sziréna búgását?2. Javítsátok ki a hibákat:Pedig én éjel utasztam ara, és menem kellet, fon-

tos dolgom volt. Nádasok, reketyések közöt a szemkönyen nézi síma utnak ami végzetes pocsoja. AHoldvilág sütõt, a csilagok ragyogtak mégis elté-vettünk.

KönyKönyvv--

molymoly

Szervusztok, molyok! Hány könyvetfaltatok fel a nyáron? Találjátok ki, mitajánl molycsemegének Madarász

Róbert? „Javasolom mindenkinek (méga felnõtteknek is) a Napsugár folyóira-tot. Megismerjük népünk történelmét,magyarlakta vidékeket, szép beszédettanulhatunk, érdekes meséket, verse-ket olvashatunk, ötletes kézimunkákat,rajzokat tanulhatunk meg, melyeketajándékként is felhasználhatunk.”Kacsó Kinga pedig: „Javaslom mindenmagyar gyermeknek a Napsugár gyer-meklapot, amely nemcsak rejtvények-ben, feladványokban gazdag, hanemtudományos, történelmi és irodalmi írá-sokban is. Általa lelkileg, szellemilegjobbak, ügyesebbek leszünk.”

Osztálytársaik, a marosvásárhelyi

Mihai Viteazul Gimnázium tavalyi ne-gyedik D-sei Móra Ferenc KincskeresõKisködmönét, Fodor Sándor Csipikekönyvét, a Grimm testvérek meséit,Kiplingtõl A dzsungel könyvét, MéhesGyörgytõl a Szikra Ferkót, Antoine deSaint-Exupérytõl A kis herceget ajánljákelolvasásra.

Réges-rég elhervadtak már ezek a virág-

csokrok, hiszen még májusban festették le

õket (ugye, milyen hitelesen?!) az akkori

pályázat nyertesei: ZZoonnggoorr ÁÁggnneess, Agyag-

falva (1); SSzzaabbóó HHaannnnaa, Kézdivásárhely(2);

AAllbbeerrtt MMáárrttaa JJúúlliiaa, Körösfõ (3).11

Havonta

3 díjat

sorsolunk ki!

3322

Tudjátok, ugye, hogy rova-tunk címét Petõfitõl kölcsönöz-tük? „Itt születtem én ezen atájon,/ Az alföldi szép, nagyrónaságon.” A mezõpaniti gye-rekek az elsõ sort így folytat-ják: „a mezõségi szelíd dom-bok között.”

Mezõpanit az Erdélyi medence közepén fek-szik, az Erdélyi Mezõség déli peremén, Marosvá-sárhelytõl 13 km-re.

A község területén már az ókortól kezdve voltemberi település. Mai lakóit Háromszékrõl telepí-tették ide vitézségükért. Ezt igazolja népviseletünk,amelyhez hasonló csak Háromszéken található.

A falu nevét Orbán Balázs az 1332-es pápaidézsmát szolgáltató falvak névsorában találtameg.

Ma Mezõpanit lélekszáma 2310, legnagyobbrésze magyar (97,5%) református, akik zömük-ben földmûveléssel, állattenyésztéssel foglalkoz-nak, de elég sokan ingáznak Marosvásárhelyre is.

1688-tól létezett oktatás, 1692-tõl iskolamûködik Mezõpaniton, 2003-ban iskolánkKádár Márton tanító nevét vette fel, aki itt ok-tatta emberségre, példamutatásra tanítvá-nyait.

Jelenleg falunkban 106 óvodás, 102 I-IV.osztályos és 134 V-VIII. osztályos tanuló szor-goskodik 6 óvónõ, 6 tanító és 15 tanár irányí-tásával. Sok tantárgyversenyre benevezünk.

Szeretjük és védjük környezetünket, különösen néhányritkaságszámba menõ növényt: a farkasboroszlánt, az erdeiszellõrózsát, a kockás liliomot, a turbános liliomot.

Mezõpanit a Mezõség déli peremén fekszik.

Turb

ánliliomCzirjá

k O

rsoly

a

rajz

a

Itt születtem

Székely õseink, református hitünk jelképei

16

Itt születtem

Nálunk a népi hagyományok nem merültek fele-désbe. Az õsi értékekkel a modern korban is együttlehet élni.

Minden évben megszervezzük a farsangi bált, atermésbált, a nyári kézmûves tábort, ahol szövünk,bogozunk, gyöngyöt fûzünk, agyagozunk. Közel 60tanuló tagja a néptánccsoportnak. Az I-IV. osztá-lyosok Lánc-lánc nevû, 38 fõs csoportja gyermekjá-tékokat mutat be.

Mindkét csoportunk tavaly részt vett a Magyar-országon megrendezett Katica fesztiválon; 5 alka-

lommal léptünk fel, egyszer Szlovákiában is.

Szeretünk táncolni is.

Az õsi értékekkel a modernkorban is együtt lehet élni.

Lánc-lánc tánccsoportunkszívesen tesz eleget minden

meghívásnak.

Falunkban még élnek népszokások,igaz, kissé „modern feldolgozásban”: akeresztelés, a kismamák meglátogatása,az esküvõi és lakodalmi szokások, a szü-reti bál, a húsvéti locsolás, pünkösdkor alányok kiskapujának kivirágozása.

Ha meg akarjátok ismerni néptáncotés gyermekjátékokat elõadó Lánc-lánccsoportunkat, szeretettel eleget teszünkmeghívásotoknak. Mi is szeretettel foga-dunk benneteket.

17

Írták és rajzolták a tavalyi IV. osztályos tanulókBalogh Ilona tanítónõ segítségével.

A fényképeket Deák János igazgató-tanárkészítette.

Én Istenem, de víg voltam ezelõtt,Míg a babám eljárt a kapum elõtt,De mióta a kapumat kerüli,Csak az fáj, hogy mér nem tudtam szeretni.

���������������� �� � � � � � � � ��� ��

�É- des a-nyám, ne tilt-son a ba-bám-tól,

� ����������������� � � �� � � � ���

Ha meg a-kar men-te-ni a ha- lál - tól.

����������������� ��� � � � � � � ��� �

Meg-men-te-ne, de már ak-kor ké-sõ lesz,�

���������������� � �� � � ��� � � �Mert az ár- va, bús szí-vem a sír-ban lesz.

�

. . ..

. .

.

. . .

.

. .��

� �

Nagyon sokszor beszélgetünk idõs bácsikkal, né-nikkel, akiktõl a régi táncrendet tanuljuk. Tõlük ta-nultuk ezt a kiszámolót:

Piros kendõ pityiri, Alatta van valami.Két kis egér meg egy nyúl, Szökjön ki a bokorból –

és a névcsúfolókat:Sanyi, Sanyi, sapka!Tejbe fõtt a laska,Feltették a polcra, Kinyalta a macska.

Gyula, Gyula, Gyuszika,Gyere nálunk kudulni.Kapsz egy kupa lisztet,Csináld meg az üstet!

18

A világ minden tájárólözönlöttek az állatok anagy erdei tisztásra. Voltott morgás, bõgés, meke-gés, brekegés, hápogás, éscsiripelés!

– Sok a duma! – menny-dörögte az oroszlán, mire nagy csend támadt. –Térjünk a tárgyra, tied a szó, elefánt!

Az állatok utat nyitottak az öreg ormányos-nak, aki kényelmesen beballagott atisztás közepére.

– Amint bizonyára hallottátok már,2004. az embereknél az olimpia éve –kezdte mondókáját az elefánt. – Úgy

határoztunk, hogymi is megtartjuk az elsõ ál-

latolimpiát.– Nagyon helyes!

– kiabáltak az álla-tok.

– Talán az atléti-kával kezdhetnénk a

versenyt – lóbálta ormá-nyát az elefánt. – Legyen az

elsõ versenyszám az ugrás.– Remélem, hallottatok

már a híres tigrisugrásról –feszítette meg dagadozó iz-mait a tigris.

– Igen, igen – ciripeltékizgatottan a szöcs-

kék –, csakhogya méretet is fi-g y e l e m b ekell venni

ám! Az emberek versenyein külön-bözõ súlycsoportok indulnak.

– Jól van – nyugtatta meg õketaz elefánt –, a csimpánz mérje leaz ugrás hosszát, és hasonlítsaössze az ugró méreteivel. Kezd-hetjük?

– Igen! – kiabáltak az állatok.Elsõként a tigris futott neki,

és elegáns ívben hat métert „repült”.Földet érve büszkén nézett körül.

A csimpánz máris jelentette az eredményt:– Hat méter, a tigris testhosszának három-

szorosa.– Ha, ha, ha! – kacagott jóízûen a kenguru. –

Ez is valami? Figyeljetek meg engem, amikor

úgy igazából neki-lendülök, 3 métermagas és 15 méterhosszú ugrásokkalszökellek.

– A testhossznyolcszorosa – je-

lentette a csimpánz.– Ide süssetek! – brekegett a kecskebéka, és

hátsó lábát hirtelen megfeszítve rugószerûenellökte magát.

– Két méter,testhosszának ti-zenháromszoro-sa! – hangzott azeredmény.

– Most jövök én! – ciripelte büszkén a szöcske,és hatalmas ugrólábaival felpattant a levegõbe.

– Két méter, testhosszának harmincszorosa– jelentette a csimpánz.

– Mirõl van itt szó? – pattant elõ fürgén abolha, és egybõl a magasba szökkent.

– A testhossz kétszázszorosa – jelentette amajom.

– Neked egy fél kilométert azaz 500 métertkellene ugranod ahhoz, hogy teljesítményedegyenlõ legyen az enyémmel – fordult a tigris-hez a bolha.

– Bajnok, abszolút bajnok! – tapsoltak az álla-tok.

BITAYÉVA

ÁLLATOLIMPIA

Szárnya van, de nem madár; nagy a füle, de

nem szamár; egérnek is hívják, de nem egér;

lefele csüng, mégsem megy a fejébe a vér. Mi

az?

Májusi megfejtés: banán. Nyertesek: Pap

Klára, Lupény; Hasas Réka, Rév; Fõcze Alpár,

Gyimesbükk.Júniusi megfejtés: Semmivel, mert Mátyás ki-

rály korában Európában még nem ismerték akrumplit. Nyertesek: Tekse Krisztina, Gyergyó-szentmiklós; Vajda Eduárd, Négyfalu; Székely

Vera Gabriella, Szászcsávás.

KISKÓPÉHavonta

3 díjat

sorsolunk ki!

SZA

BÓ

ZE

LM

IRA

raj

zai

19

Én nagyon szeretnék egytestvért. Az apukám is akarmég egy gyermeket, de anyu-kám semmiképpen nem akar.Azért mégis remélem, hogylesz egy kistestvérem, ha nemaz idén, akkor talán jövõre.

Márton Hilda, Nagybánya

Van nekem egy testvérem, akit nagyon szeretek!Õ van mindig mellettem, jobbat nem is kérhetek.Segít, mikor tanulok, ha néha megakadok,megmagyaráz minden szót, így kapom a nagyon jót!

Fehér Noémi Tímea, Marosvásárhely

Nekem egy hetedikes test-vérem van: Ildikó. Nagyonkedves és vicces is tud lenni,ha akar. Õ nekem a minde-nem. Mindig segít, ha elaka-dok a tanulásban. Néha vesze-kedni is szoktunk, de hamarkibékülünk. Nekem van a leg-jobb testvérem a világon.

Bakos Anikó, Gyergyószentmiklós

Van egy öt éves testvérem,Ádám. Sokat veszekedünk, sõtverekedni is szoktunk, de leg-többször kibékülünk. Sokszorszövetkezem vele, ha éppenvalami csintalanságot kell eltit-kolni. Nagyon szeretem õt, õis engem. Õ a világ legédibbkistesója.

Godra Orsolya, Székelyudvarhely

Luluka 4 éves. Egy kicsit„irigy” vagyok, és nem enge-dek utána. Õ is makacs, deazért nagyon szeretem, fõlegmikor hízeleg. Tudom, hogyaz életben jóban rosszbanlesz, aki mellém áll.

Muntyán Éva, Jobbágyfalva

Azt szeretném, ha lánytest-vérem lenne. Nem nagy, mintamilyen van, hanem kisebb,mint én. Melindának hívnák.

Henter Emõke Ibolya, Maroskeresztúr

A testvérem, Emese, hatéves. Nagyon szeret rajzolni.Az õ rajzát küldjük el a Testvé-rek Kuckójához.Jakab-Péter Izabella, Bácsfalu

E havi lapszámunk támogatói:

Bih

ari

Tünde,

Árp

ád

A 19. oldal sarkán min-

den hónapban találsz egy

bélyeget. Még az iskolában

vágd ki. Írjatok egy

osztálynévsort. Mindenki

neve mellett legyen 8

bélyegnyi hely. Ide

ragassza be havonta min-

den gyerek a saját Napsu-

garából kivágott bélyeget.

Áprilisban küldjétek el a

gyûjtõlapot nekünk. Ezzel

a játékkal illyefalvi tábort,

vigaszdíjat, botanikus ker-

ti, babamúzeumi, állatkerti

belépõt nyerhettek.

SSZZEEPPTTEEMMBBEERR

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA

Vágjátok ki,

és ragasszá-

tok nevetek

mellé a

gyûjtõlapra.

FFIIÚÚKK--LLÁÁNNYYOOKKez a címe, témája

2005-ös

IIrrkkaaffiirrkkaa pályázatunknak.

A múlt tanév februáriNapsugarát folytassátok

tovább: írjátok, rajzoljátok le,milyennek látjátok a fiúkat, a

lányokat, mi a jó, és mi a rossz bennük. Rövid történeteket isvárunk tõletek fiúkról-lányokról. Májusi lapszámunkat a ti

soraitokból, rajzaitokból szerkesztjük. És persze díjat is bõvenosztunk majd.

A beküldési határidõ: január 30.

Ben

edek

Csi

lla,

Blé

nes

i R

ita,

Gye

rgyó

szen

tmik

lós

1HHééttffõõ

3

4

5

6

1SSzzeerrddaa

2

3

4

5

6

1PPéénntteekk

2

3

4

5

6

1KKeedddd

2

3

4

5

6

1CCssüüttöörrttöökk

2

3

4

5

6

20

AZ ELSÕ ISKOLÁSOK

Egyre több kutatóbizonyítja, hogy azemberiség egyik

legõsibb mûveltségéthordozó sumérok a

magyarok õsei voltak.Az elsõ iskolák sumér-

földön mûködtek 4-5000 évvel ezelõtt.

A sumér gyerekekhegyes írónáddal

agyagtáblába rótták ékalakú betûiket.

Az iskolát a tábla házá-nak nevezték, a tanulókpedig a tábla házának

fiai voltak.Vajon mi a megfejtése

ennek a sumér találós kérdésnek:„Csukott szemûek

lépnek be ide, nyitott szemûek lépnek ki innen.”

Vágd ki a palástot, írdbe az órarendedet, hajto-gasd és ragaszd össze. Adobókockát a véletlen,órarendkockádat a hétnapjai forgatják.

Melyik oldalát szere-ted a legjobban?

ÓÓRRAARREE

ÓÓRRAARREENNDDNNDD ----

KKKKOOCCKKAAOOCCKKAA 2

MMiinneekk aazzMMiinneekk aazz

aazz iisskkoollaa??aazz iisskkoollaa??

HHooggyy nneeHHooggyy nnee

lleeggyyéélllleeggyyééll

oossttoobbaa!!oossttoobbaa!!

SSzzoommbbaatt

VVaassáárrnnaapp

SZEPTEMBER

MMiinnddeenn hhóónnaappbbaann ffééllrreetteesszzeekk1155..000000 lleejjtt aa NNaappssuuggáárrrraa..

-ne felejts!

SSoohhaasseemm vvaaggyyookk sszzoommoorrúúééss mmaaggáánnyyooss,, mmeerrtt

vvaann eeggyy bbaarrááttoomm:: aa NNAAPPSSUUGGÁÁRR..

BBiizzttaattoomm aa ttaannííttóó nnéénniitt//bbááccssiitt,, hhooggyy vveeggyyüünnkkrréésszztt aazz oorrsszzáággooss vveerrsseennyyeekkeenn::�� KKõõrröössii CCssoommaa SSáánnddoorr AAnnyyaannyyeellvvii

VVeettééllkkeeddõõ ((KKAAVV))�� MMeesseemmoonnddóó vveerrsseennyy�� KKuurruuttttyy –– áállttaalláánnooss mmûûvveellttssééggii vveettééllkkeeddõõ�� NNaaggyyvváárraaddii mmeesseevveettééllkkeeddõõ

KKiivváággoomm aa bbééllyyeeggeemmeett aa 1199.. ooll--ddaallrróóll,, ééss ffeellrraaggaasszzttoomm aazzoosszzttáállyy kköözzööss ggyyûûjjttõõllaappjjáárraa..

EEllkkéésszzíítteemm aakkéézziimmuunnkkáákkaatt..

Irkafirka

21

MMeeggoollddoomm,, ééss bbeekküüllddöömm aa ffeellaaddaattookkaatt::

MMaasszzaatt MMûûvvéésszzVERS,MESE

AA kkeeddvveenncc ................................................................ rroovvaa--ttoommmmaall kkeezzddeemm,, ddee vvééggüüll mmiinnddeenntteelloollvvaassookk aa ffrriissss llaappsszzáámmbbóóll..

RAJZ

RRaajjzzoott,, vveerrsseett,, mmeesséétt kküüllddöökk aa NNaappssuuggáárrnnaakk..

Lila kérdések

REJTVÉNY-KIRÁLY

Szólj, szám!

OKLEVÉLOKLEVÉLI. díj

NEKEDFogadd szeretettel lapunk ajándékát.

Sikeredhez szívbôl gratulálunk.

Maradj olvasónk, barátunk. Írj, rajzolj még nekünk!Kolozsvár, 2003. május A szerkesztôség

KISKÓPÉ

JJaannuuáárr vvééggééiigg bbeekküüllddöömm FFIIÚÚKK--LLÁÁNNYYOOKKccíímmûû Irkafirka--ppáállyyáázzaattoommaatt ..

22

Sip

os A

ndrá

s, S

zilá

gyfõ

ker

eszt

úr

IrkafirkaIlyen volt a vakáció:Napfényes és napsütéses,Langyos szellõs, szélviharos,Záporos és zivataros.

Palkó Gabriella, Gyergyószentmiklós

Szép a rózsa, szép az élet,Boldog nyarat, boldog évet!Szép a rózsa, tengernyi szép,Szép a tenger énnekem,De már nem sokáig szép,Jön a várva várt szeptember!

Forgács Diána, Dobra

Kal

lós

Angé

la D

alm

a, A

vasú

jvár

os

Prole Laura, Szabadka

But Rebeka, Nagyvárad

Kurunczi Papp Konrád,Arad

Szász Katalin,Parajd

Izsák Éva,Marosvásárhely

Kedvencem a nyár,Végre megjött már!Fürdök egy jó nagyot,S a melegben napozok.

Az õszt is nagyon szeretem,Kezdõdik az iskola,Véget ér a szünidõ,S mehetünk a suliba!

Lukács Klementina, Nyárádszereda

– Ébredj, kicsim, reggel van,öltözz gyorsan, el ne késs!Vidáman indulok,az iskolában várnaka barátaim, hogy együttfogjunk a tanulásnak.

Gaia Anita Tímea, Árpád

Nekem csuda jó a dolgom,Unatkozni sosincs módom.Lehet reggel, dél vagy este,Az öcsikém csak azt leste,De lesi mind a mai napig,Merre vagyok, mit csinálok,Tanulok vagy leckét írok.Ha tanulok, bárhogy kérem,Elmeséli szép sorjában,Mi volt ma az óvodában.Mikor írok, õ is írna,Füzeteim összeírja.Ez így megy már vagy négy éve,Azt hittem, hogy nem lesz vége.De mostanában figyelem,S egyre inkább nem értem,Hogy ülhet ott, velem szemben,S ír a saját füzetébe!Óvatosan megkérdezem:– Tán csak nem jön meg az eszed?És õ azt feleli nekem:– Iskolába megyek, vagy nem?Okos szemecskéje csillog,Érzem, hogy most nagyon boldog.Vágyakozik a tudásra,Készülõdik iskolába!

Jenei Matild, Magyarkapus

Szól a csengõ, csing-ling-ling,Keljetek föl már ti mind!Gyere ide, menj oda, Menjél be a mosdóba,Utána a suliba!Kaptok majd ott jó jegyet,Csillagosat, vagy csak tízest.

Kósa Tamás András, Nagyvárad

23

Az ötszáz éves várfalak kö-zött különleges vendégek-nek éreztük magunkat.

Sok gyerekkel megis-merkedtünk a tájfutáson, a

versenyeken és persze játékközben is. A mi bástyánkatelneveztük MASZABI-nak,mert Maros, Szatmár és Bi-har megyeiek lakták.

Azt üzenjük a Napsugár-ol-vasó gyerekeknek, hogy küldjék be a pályázatok megfejtését és aNapsugár „bélyeggyûjteményt”, hogy tábort vagy más jutalmat nyer-jenek! a marosvásárhelyi csapatok

Illyefalván táboroztam, Emeletes ágyban aludtam, A parittyát megfogtam,A gumiját meghúztam,De miután céloztam,Egy jó nagyot melléfogtam.Sok barátot szereztem,Napsugaras nénik kedvességétSoha el nem feledem.

a zilahi csapat

A VÁRBA VÁR-LAK nevûbástya címere

NAPSUGÁRTTÁÁBBOORR

2004. július, Illyefalva

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/541323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont RO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL.Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 15000 lej

Címlap: Kószabósza Kolozsváron

Hátlap: VAS GÉZA, SZACSVAY IMRE és

VÁRADI PÉTER PÁL fotói

A felsoroltakon kívül velünk táborozott: a nagy-bányai, a barátosi, a kolozsvári, a nagyváradi, akézdivásárhelyi és a két szatmárnémeti csapat.

Olyan jó volt Illyefalván!Minden szép és jó,Játszadoztunk, csatangoltunk,Olyan sokat szórakoztunk.A szívünkben megmaradtok,Hiányozni fogtok,Mert egy hét alattOlyan jó barátok voltunk.

a szentegyházai csapat

Sok-sok verseny,Sok-sok játék,Elfeledni eztSoha nem lehet.Tanultunk itt is,Tanultunk ott is,És mindezt a NapsugárnakLehet megköszönni.

a vámosgálfalvi csapat

Ó, kedves Napsugár, köszönjük neked,Hogy Illyefalvára meghívtál minket.Barátság, szeretet – így éltünk együtt,Munkádra Isten áldását kérjük.Apánk, jó anyánk minket hazavár, De szívünk nem feled,

kedves Napsugár!az oroszhegyi csapat

KalotaszegKalotaszeg

SzékSzék

TorockóTorockó