Gyermekszegénység

EU szociális modell

célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes

keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása mindenkinek társadalmi kirekesztéssel szembeni fellépés civil párbeszéd

Lisszaboni folyamat

2000 – lisszaboni csúcs: 2010-re a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú társadalma legyen, amely fenntarthatógazdasági növekedést, több és jobb munkahelyet valamint nagyobb társadalmi kohéziót képes biztosítani

2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Hagyományos jóléti állam válsága

1. demográfiai okok nagy ellátórendszerek finanszírozása tartós munkanélküliség társadalmi kirekesztés

2.A három elsődleges intézmény az állam a munkaerőpiac és a család kudarca

A jóléti állam újradefiniálása?

Esping-Andersen új egyensúly kell a hagyományos jóléti

szolgáltatók: az állam, a család és a munkaerőpiac közötti munkamegosztásban

a gazdasági növekedés és jóléti politika viszonyában

képessé tenni az embereket, hogy a munkaerőpiacon

Legfontosabb teendők

Foglalkoztatási válság kezelése: beruházás az élethosszig tartótanulásba, képzésbe

Nemek közötti viszonyok: nők helyzete – családpolitika és a foglalkoztatáspolitika összehangolása

Idősek biztonságának újradefiniálása: a fiatal generáció egyes csoportjainak nincs munka alapú időskori biztonsága

Jóléti szolgáltatók közötti viszony átalakítása: ha a piac, az állam és a család is kudarcos - válság - együtt kell átgondolni

Beruházás a gyerekekbe: kora gyermekkori fejlesztés, a gyermeknevelés költségei

A szegénységi ráták változása (TÁRKI)

Szegénységi ráták a különböző életkori csoportokban 1991/1992 - 2002/2003

0

5

10

15

20

0-2 3-6 7-14 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70felett

%

1991/1992 2002/2003

Mit tudunk a gyermekszegénységről

A gyerekek jelentős százaléka él segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásban.

A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit

A gyerekek jelentős százaléka a népesség legrosszabb jövedelmi helyzetű csoportjaihoz tartozik.

A legnagyobb szegénységi kockázattal a kisgyerekek (0-2 év), a többgyermekes családban (3 és több gyermek), illetve az egyszülős családban élő gyermekek rendelkeznek.

Mit tudunk a gyermekszegénységről

A roma gyerekek körében jelentősen magasabb a szegénységi ráta mint a nem-romák körében.

A jövedelmi szegénységben élő gyerekek helyzete nem tárható fel az őket nevelő háztartások adatai alapján.

A gyermekszegénység, akárcsak a szegénység általában, többdimenziós jelenség: a szegénység különféle dimenzióinak halmozódása együtt jár a gyermekek egészséges pszicho-szociális fejlődésének veszélyeztetettségével.

A gyermekszegénységet meghatározótényezők: UNICEF

Családi és demográfiai jellemzők

Munkaerőpiaci feltételek

Kormányzati politikák

Az alacsony gyermekszegénységi rátával rendelkező országokban a GDP legalább 10%-át a gyermekszegénységet csökkentő szociális kiadásokra fordítják.

A gyermekszegénységet csökkentőpolitikák

A családok rendelkezésére álló jövedelem emelése (foglalkoztatás, szociális transzferek)

A családok kiadásainak csökkentése (költségek átvállalása: étkezés, iskolaszer, utazás, iskolai programok stb.)

A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák

Szociális kiadások a GDP %-ban(EUROSTAT, 2004 – 2001)

0 5 10 15 20 25 30 35

Svédország

Franciaország

Németország

Ausztria

Egyesült Királyság

Görögország

Portugália

Spanyolország

Irország

EU-15

Magyarország

Szlovákia

Szlovénia

A családok rendelkezésére állójövedelmek emelése

A családtámogatások önmagukban nem alkalmasak a gyermekszegénység kezelésére.

Azokban az országokban alakul kedvezőbben a gyermekek és a gyermekes családok helyzete, ahol

viszonylag magas a foglalkoztatottak aránya viszonylag magas a bérek színvonala kiszámítható, stabil, értékőrző gyermek-

támogatások vannak

A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák: böcsőde

A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák: alternatív gyermekgondozási intézmények

A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák: alternatív gyermekgondozási intézmények

Középiskola választás az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 1998 (%)

Össz.

- 8.ált.8 ált.Szakm.Érett.Főisk.Egyet.

100100100100100100100Összesen

31752110Szakiskola

235844341483Szakmunkásképző

41234044462715Szakközépiskola

3321120396482Gimnázium

Apa legmagasabb iskolai végzettségeIskola típusa, ahol a gyerek 1. éves

Szövegértés és származás közötti korrelációs együttható

0,240,22Portugália0,310,36Csehország0,400,38Magyarország0,200,19Anglia0,220,19Franciaország0,240,23Ausztria0,240,26Lengyelország0,240,22Görögország0,150,15Írország0,140,16Norvégia

Anya iskolai végzettségeApa iskolai végzettsége

Általános iskolás kori különórák száma az apa iskolai végzettsége szerint, 1998 (%)

100100100100100Összesen

1358113 és több

681525242

32333534351

6156453330Nem volt különóra

Legfeljebb 8 általános

Szakmunkásképző

ÉrettségiFőiskolaEgyetem

Az apa legmagasabb iskolai végzettségeKülönórák száma

A gyermekszegénység jelentősége

A gyermekszegénység a felnőttek szegénységétől eltérő tartalmakat is rejt.

A gyerek nem tehet róla, hogy milyen családban nevelkedik.

A társadalmi kirekesztődés folyamata már gyermekkorban megkezdődhet.

A felnőttkori kirekesztettség okai a gyermekkorra is visszanyúlhatnak.

’A politikusok gyakran mondják, hogy mi, gyerekek vagyunk Európa jövője. De mi most élünk. A

gyerekkorunk ma van, nem holnap vagy azután.’