GyógyszerészettörténetII. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2004. MÁJUS...„Erô, egység, szeretet” “Strength, Unity, Love” 16. oldal/page Kicsinyített poszterek Small Posters

GyógyszerészettörténetÁRA: 2300 FT II. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2004. MÁJUS

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Címlap:Officinai bútorzat.

Szentlélek Gyógyszertár,Budapest.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum.Fotó: Mudrák Attila

Borító II.Von Bartsch Adam (1775–1821), Gyógyszerész és tanítványa.Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyûjteményei,Baldácsy-metszetgyûjtemény (64. sz.).Pápa.Rézkarc. 233 mm ×301 mm.Fotó: Mezei Zsolt

II. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2004. MÁJUS 3Gyógyszerészettörténet �

TartalomSzentlélek PatikamúzeumThe Holy Spirit Pharmacy Museum4. oldal/page

Gyönyörû értékekSemmelweis Orvostörténeti Múzeum,Könyvtár és LevéltárBeautiful Pieces of Great ValuesSemmelweis Museum of Medical History5. oldal/page

Kner Nyomdaipari MúzeumThe Kner Museum of Printing Industry8. oldal/page

Alkohol a gyógyszerészetbenAlcohol in Pharmacy12. oldal/page

KönyvritkaságBook Rarity14. oldal/page

„Erô, egység, szeretet”“Strength, Unity, Love”16. oldal/page

Kicsinyített poszterekSmall Posters18. oldal/page

Új kor szeleiThe Breath of New Times20. oldal/page

Az orvos-gyógyszerészgéniusz Orient Gyula

The Doctor Genius Gyula Orient (1869–1940)

22. oldal/page

A szakmám a hobbim Dr. Kiricsi Jánosné

My Profession Is My HobbyDr. (Mrs.) Jánosné Kiricsi

22. oldal/page

DobozvarázsDr. Janny Gyula emlékezetére

Box Magic To the memory of

Dr. Gyula Janny (1842–1916)24. oldal/page

Gyógyszerészi HetilapPharmaceutical Weekly Journal

A gyógyszerészi hivatásPharmaceutical Profession

25. oldal/page

Neves magyar gyógyszerész-

évfordulók 2004-benFamous Hungarian Pharmacist

Anniversaries in 200426. oldal/pages

Események – Kiállítások –Rendezvények

Events – Exhibitions – Programs28. oldal/page

Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelôs kiadó: Fári IstvánKiadó és szerkesztôség: 1146 Budapest, Dózsa Gy. út 19. ✉ 1437 Bp. 70. Pf. 275Telefon: (1) 467-8070 Fax: (1) 363-9223 Internet-elérhetôség: www.patikamagazin.hu • www.galenus.huFôszerkesztô: dr. Szarvasházi Judit • Tervezés és tipográfia: © Stefan GeorgeMunkatársak: Horváth Réka • Kocsis János • Korrektor: Szôke HajnalkaSzerkesztôség: telefon: (1) 467-8070 • E-mail: [email protected]ési vezetô: Makkai Gyöngyi • Hirdetésfelvétel: (1) 467-8063, (1) 467-8064 Kiadó: telefon: (1) 467-8060 • E-mail: [email protected] • Szedés, tördelés: szerkesztôség. Nyomdai elôállítás: Arrabona Print Nyomda Kft. Gyôr, Bagoly utca 7. • Felelôs vezetô: Ványik LászlóTerjesztés: Elôfizetés útján. • Megrendelhetô a kiadóban • Ára: 2300 FtMegjelenik negyedévente. • ISSN 1785-0924 • Minden jog fenntartva!

GyógyszerészettörténetTUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Galenus Kiadó a hagyományok ôrzôje!Galenus Kiadó a hagyományok ôrzôje!

Pa

tik

am

úze

um

Pest harmadik patikáját 1786-ban Schwachhoffer Ignácalapította. Az elnevezése Zum Göldenen Löwen volt,Gyógyszertár az Arany Oroszlánhoz. A névváltozás idô-pontját nem lehetett megállapítani, de rövid ideig használ-hatta ezt a nevet, valamint helyét is többször változtatta aKirály utca, a Károly körút és a Kazincy utca közötti terü-letén belül. 1804-ben Gömöry Károly (1779–1845) patikusmegvásárolta, majd 1812-ben megbízást adott a kor kiválóépítészének, Pollach Mihálynak egy patikaház megépítésé-re. Az elkészült Gömöry-ház klasszicista stílusban épült,végleges helyén, a Király utca 12. szám alatt mûködött.

Abútorzat 1965-ben került jelenlegi helyére, a Sem-melweis Orvostörténeti Múzeumba. A restaurálássorán feliratos fiókok kerültek elô, melyeknek

tanúsága szerint a kor nagy magyar politikusai és írói –PETÔFI, KOSSUTH, EÖTVÖS és WACHOT – állandó vevôi lehet-tek a patikának.

A patikamúzeum edényzete kb. 600 darabból váloga-tott fa-, üveg-, porcelánsorozat, egyes budapesti és egyébhazai gyógyszertárakból származik és a XIX. század elsôharmadáig tartó kort öleli fel. Érdemes megemlíteni a gönci empire és a békéscsabai biedermeier talpas fa-, a miskolci keménycserép-, az irgalmas rendi patikából

származó Alt-Wien-, a pécsi Zsolnay gyár porcelánedé-nyeit, a pesti Kígyó Patika talpas opálüvegeit és az egriirgalmas rend csiszolt gránátalmás por- és folyadéktartóüvegeit.

The Holy Spirit Pharmacy HouseThe Holy Spirit Pharmacy House, the third chemist’s shop inPest, was named Golden Lion Pharmacy when it was foundedin1786. Pharmacist Károly Gömöry (1779-1845) purchased itin 1804. He commissioned architect Mihály Pollack, in 1812, tobuild a Pharmacy House (the Gömöry House). From 1965, it islocated at Semmelweis Museum of Medical History.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum1013 Budapest, Apród u. 1–3.Tel.: (1) 375-3533, (1) 201-1577 • Fax: (1) 375-3936E-mail: [email protected] tartás: III. 1.–X. 30.: K–V 10.30–18 óráig,

XI. 1.–II. 28/29.: K–V 10.30–16 óráig

Szentlélek PatikamúzeumSzentlélek PatikamúzeumAranyozott dombormû.

Szentlélek Gyógyszertár, Budapest. Dunaiszky Lôrinc: Gyógyszerészet.

Fotók: Vékás Magdolna

Aranyozott dombormû.Szentlélek Gyógyszertár, Budapest.

Dunaiszky Lôrinc: Gyógyszerészet.Fotók: Vékás Magdolna

Táramérleg. Szentlélek Gyógyszertár, BudapestTáramérleg. Szentlélek Gyógyszertár, Budapest

Sorozatedények, XIX. sz. közepe.Oroszlán Patika, Göncz

Sorozatedények, XIX. sz. közepe.Oroszlán Patika, Göncz


Apatikai officina állványedényeinekmúltbéli emlékeit megôrizni hivatottgyûjtemény alapját képezô legszebb

és legértékesebb patikaedények már a mú-zeum megnyitása elôtt (1965) a SemmelweisOrvostörténeti Könyvtár tulajdonát képezték.Már 1896-tól, Ernyey József felhívása nyománkibontakozott az a széles körû gyûjtômunka,amely a szakma több évszázadnyi múltjáról ta-núskodó írásos és tárgyi anyag összegyûjtésére irá-nyult, 1962-ben pedig az Egészségügyi Miniszté-rium a hazai és egyetemes orvoslás és gyógyszeré-szettörténet emlékeinek összeírására, s beszolgál-tatására kötelezte az állami intézményeket, így a60-as évek derekán a gyûjtemény szintén szépszámmal gyarapodott. A híres mûgyûjtô, PekárImre hagyatékából származó itáliai és spanyolalbarellók egy része is a múzeum gyûjteményébevándorolt. A mintegy száz éve gyûlô patikaedé-nyek legszebb darabjait a látogatók ma a mú-zeum fôépületében látható állandó kiállításon, saz 1974-ben megnyílt budavári Arany Sas Patika-múzeum tárlatán tekinthetik meg.

A több ezernyi mûtárgyat számláló gyûjteményanyaga a XVI. századtól kezdve öleli fel mind az euró-pai, mind a magyar kerámiagyártás nagy korszakait, egé-szen a kínai porcelán utánzására hivatott fajansz-, illetvemajolikaedények feltûnésétôl – a keménycserép kerámiá-kon át – a porcelánok megjelenéséig, s azok tömegmére-tû gyártásáig. Kétségkívül a reneszánsz és a barokk korspanyol, majd olasz mestereinek majolikaedényeiazok, amelyeket a gyûjtemény legreprezentatívabb da-rabjaiként tarthatunk nyilván, nem véletlenül szolgál-tak ezek évszázadokig díszedények gyanánt a patikák ki-szolgáló tereiben, még mindennapi használatuk meg-

szûnte után is. A két legalapvetôbb patikaedényforma, azalbarello és a szirupkancsó ezekben a korokban nyerte eláltalánossá váló jellegét, a ma használatos hengeres, fede-les edények az orsó alakú albarelló leegyszerûsített válto-zatai. A hagyományos, átlátszó ólommáz helyett a tejfe-hérré égô ónmáz használata biztosította az itáliai meste-rek számára azt a porcelánszínhez hasonló alapot, amely-

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kerámia patikai állványedényzeténekgyûjteményeA Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyógyszerész-történeti szakgyûjteményei közül nem csupánszámbeli nagyságával, s szakmailag mért eszmeibecsével, hanem konkrét anyagi értékével is kitû-nik a kerámia patikaedények gyûjteménycsoportja,mely a magyar és az európai iparmûvészet remek-mívû alkotásait foglalja magában.

Gyönyörû értékekGyönyörû értékek

Albarello.Itália, Pesaro,

1727.Majolika

Mú

zeu

mi

ism

ert

etô

re a gazdag szín- és formavilágú motívumkincseiket, díszí-téseiket felvihették. A múzeum gyûjteménye számos városés mûhely sajátos stílusban alkotott kerámiáit ôrzi (pl.Deruta, Firenze, Castel Durante, Urbino, Gubbio, Velence,Savona, Palermo stb.).

Hazánkban az ónmázas fajanszkészítés technikájátazok a habán telepesek honosították meg, akik a XVI. szá-zadtól kezdve egészen a XVIII. század második feléig ki-szolgálták a nemesi családok „fehér edények” iránti igé-nyeit. Az egyre szélesebb körökben elterjedô edények sajá-tos szín- és formavilágukkal, a reneszánsz és népi motívu-mokat ötvözô díszítéseikkel nemcsak a háztartásokbanvoltak kedvelt darabok, hanem az egyre szaporodó –elôbb egyházi, majd világi alapítású – patikák állványedé-nyeiként is divatossá váltak. Ezek formái funkciójuktólfüggôen az orsó alakú albarellóktól a fûszertartó palacko-kig, boros-, olajos- stb. kancsókig terjedtek. A gyûjteményszámos ilyen ritka és becses edénnyel rendelkezik, ezek-nek majd minden darabja látható állandó kiállításainkon.

A XVIII. század közepétôl Európa-szerte elkezdték mû-ködésüket a már gyári sorozattechnikával dolgozó elsô fa-janszmanufaktúrák, amelyek lassanként átvették a na-

gyobb szériában készülô patikai állványedényzet készíté-sének „monopóliumát”. A porcelán áttetszôen fehér anya-gának utánzására, titkának megfejtésére szorgalmasan tö-rekvô manufaktúrák – a helyi sajátosságoktól függôen – alegkülönfélébb fajansz-, majd keménycserép edényekenváltozatos forma- és díszítômotívumokkal örvendeztették

meg az olcsóbb sorozatgyártásnak örülô patikusokatis. A gyûjtemény gazdag tárházát képezi az elsô ma-gyar – fôképp felvidéki (pl. Holics, Stomfa), majd az

ország szívében (pl. Buda: Kuny Domokos mûhelye,Tata stb.) létrejövô – fajanszgyárak termékeinek és az

Mú

zeu

mi

ism

ert

etô

Gyógyszerészettörténet �6

Fajansz patikaedények.Osztrák–Magyar Monarchia, Holics, XVIII. sz. vége.Fotók: Vékás Magdolna

Porcelán patikaedény.Bécs, 1832Porcelán patikaedény.Bécs, 1832

Porcelán patikaedény.Csehország, Elbogen, XIX. sz. végePorcelán patikaedény.Csehország, Elbogen, XIX. sz. vége

II. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2004. MÁJUS 7elsô igazi porcelán gyártására képes, a XIX. század folya-mán létesülô gyárak (pl. Bécs) kerámiáinak.

Természetesen a kerámiagyártás nagyipari termelése aXIX. század végén, a XX. század elején a formák leegysze-rûsödéséhez vezetett, s a díszítôelemek, a kartusok kikép-zése is redukáltabb lett, és lassanként a kézi festést felvál-totta az ún. matricált díszítés, így a patikaedények forma-és dekorációs világa is sematikusabb, valamelyest egysége-sebb képet kezdett mutatni. A XIX. század második felé-ben és végén tucatszámra alapuló patikák edényzete a mainapig meghatározó mintaképévé vált a patikai állványedé-nyek kiképzésének, mégis az olcsó tömeggyártás egyik ek-latáns példájaként számon tartott elbogeni (Csehország),majd a pécsi Zsolnay-gyár termékei ugyanolyan fontos ré-szeit képezik gyûjteményünknek, mint a korábbi, egyedidarabok. Bár effektív anyagi értékük természetesen kisebb,mint elôdeiké, de épp a tömeges mértékû megjelenésük-bôl, s az idôbeli viszonylagos közelségükbôl adódóan egy-ségesebben megmaradó együtteseik fontos forráskéntszolgálnak az egyes korszakok gyógyszerkészítményeinek,alapanyagainak feltérképezéséhez, egy gyógyszertár az or-voslásban betöltött szerepének felméréséhez, így ezeket azedényeket is a gyûjtemény nagyon fontos egységének kelltekinteni. A múzeum állandó kiállításának részeként lát-ható Gömöry-patika berendezése már ennek a gondolat-nak jegyében került bemutatásra. A Semmelweis Orvos-történeti Múzeum kerámiagyûjteménye az európai és amagyar iparmûvészet fejlôdésének történeti vonulatát egyolyan sajátos aspektus szempontjából képes tükrözni,mely bizonyítja, hogy a gyógyszerészettörténet ezen tárgyiemlékanyaga nem csupán szakmai forrásértékével emelke-dik ki a többi közül, hanem mûvészeti jelentôsége révéniparmûvészeti értékeink között is méltó helyet foglal el.

Horányi Ildikómûvészettörténész, muzeológus

Beautiful Pieces of Great ValueFrom among the special collections of the Semmelweis Museumof Medical History, the section of pharmacy dishes, comprisingthe finest pieces of Hungarian and European applied arts, is themost prominent one not only for its large size and high profes-sional esteem but also its great material value.

The collection of several thousand art works is originated fromthe great periods of European and Hungarian pottery production,from the 16th century onwards, the appearance of the faienceand majolica dishes, that were intended to imitate China-ware,through the hard earthenware, up to the porcelain and its massproduction.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum1013 Budapest, Apród u. 1–3.Tel.: (1) 375-3533, (1) 201-1577Fax: (1) 375-3936Nyitva tartás: hétfô kivételével 10.30–18 óráig.

Gyógyszerészettörténet �

Ónkupakos habán palack.Észak-Magyarország,1724. Fajansz

Kö

zgyû

jte

mé

ny

8 Gyógyszerészettörténet �

Magyarország egyetlen nyomdaipari múzeuma a GyomaiKner Nyomda Rt. szomszédságában, Kner Imre egykori la-kóházában található. Az épületet Kozma Lajos építész-gra-fikus tervei alapján 1925-ben építették, s 1970 óta mûködikbenne a Kner Nyomdaipari Múzeum.

Amúzeum létesítését 1967-ben engedélyezte a Mûve-lôdésügyi Minisztérium, és a késôbb datált mûkö-dési engedélyben Békés megyei gyûjtôkörrel ruház-

ta fel a Kner Nyomdaipari Múzeumot.E név magában foglalta a miniszté-riumnak azt az akkori törekvését, hogyvalamennyi iparághoz kapcsolódjonegy-egy múzeum, ezért kapta a nyom-daipari nevet. Valójában sokkal in-kább kifejezô a másik név, a Kner,mely a múzeum tulajdonképpeni igazigyûjtôkörét és hagyományôrzô tevé-kenységét fejezi ki.

Az állandó kiállítás a KNER csa-lád tagjainak munkásságát és anyomda 1882-es alapításától nap-jainkig tartó történetét mutatja be.A vitrinekben láthatók a Gyománkészült könyvek, mûvészi bálimeghívók, közigazgatási nyomtat-ványok, naptárak, plakátok, rész-vények és más merkantil nyomtat-ványok. A történeti dokumentumokmellett korabeli fotók segítségével mu-tatjuk be a nyomda technikai felszerelt-ségét. Kiállításunkban a kultúrtörténetilátnivalók mellett törekszünk az ipartör-téneti emlékek bemutatására is. Sok lá-togató számára ad felejthetetlen élményta nyomdagépek mûködtetése: helyszíninyomtatást, papírvágást, perforálást lát-hatnak. A múzeumban a könyvnyomta-tás (magasnyomtatás) technikai eszközei mellett szedôtermiés könyvkötészeti gépek láthatók.

A nyomdaalapító KNER IZIDOR és gyermekei – elsôsorbanIMRE fia – értékálló és értékmegôrzô hagyomány alapjait rak-ták le, amikor Gyomán, az Alföld kulturális szempontból ishátrányos helyzetû térségében alapították meg és virágoztat-ták fel nyomdaüzemüket. Színvonalas munkájuknak és jó üz-leti érzéküknek köszönhetôen nyomdájuk világhírûvé vált, aKner kiadványok a két világháború közötti idôszakban a mû-vészi magyar könyvkiadást képviselték. A KNER névhez az igé-nyes, bibliofil kiadványok, a szép tipográfia fogalmai társul-nak. Knerék magas minôségi követelményeket támasztottak,ennek is köszönhetô hazai és nemzetközi hírnevük. A családtöbb tagjának munkássága ipar-, kultúr- és irodalomtörténe-ti jelentôségû: életmûvük megbecsülést, szakmai elismerésthozott itthon és külföldön egyaránt.

A nyomdaalapító KNER IZIDOR és elsôszülött fia, IMRE mársaját korukban is a szakmai és közélet ismert és elismertszereplôi voltak. KNER IMRÉT a magyar tipográfia megújító-jaként tartjuk számon. KNER ALBERT reklámgrafikai munkás-sága és a budapesti Hungária Nyomda, majd a chicagói köz-pontú Container Corporation of America csomagolástech-nikai cég neve összetartozik. KNER ERZSÉBET könyvkötômû-vészi munkái itthon és Chicagóban is magánszemélyek,közgyûjtemények remekmûvei. HAIMAN GYÖRGY nyomdai,tervezôi munkássága mellett feltétlen meg kell említeni ku-

tatómunkáját: könyvei és publikációi –TÓTFALUSI KIS MIKLÓS, a Kner és aNagyszombati nyomda történeténél –alapmûvek.

Legendás a KNER család és kortársaikviszonya, a nyomda mûködése révén azírók, mûvészek mellet a nyomdai-kiadói szakmai egyesületek tagjai, aközigazgatás szakemberei is kapcsolat-

ba kerültek velük, sokukkal mélybarátság alakult ki.

A család baráti köréhez tarto-zott KOZMA LAJOS is, aki 1920–30között elkészítette a Kner-nyomdakönyvdíszeit, körzeteit, iniciáléités nyomdajegyeit. Ezek felhaszná-lásával készültek a gyönyörû ti-pográfiájú barokk stílusú könyv-

sorozatok és egyéb, jellegzetesen knerikiadványok. A könyvdíszek jó néhányvázlatrajza, a róluk készült nyomófor-mák és a kész kiadványok együtt látha-tók a múzeumban. A KOZMA LAJOS általtervezett épületben 1998 óta látható egyKOZMA által tervezett komplett szoba-belsô – így KOZMA építészeti, bútorterve-zôi és grafikai munkásságáról is képetkap a látogató.

A múzeum gyûjteményeiMúzeumunk anyaga a kneri idôkbôl megmaradt ésazóta feltárt, valamint az újabban megszerzett tárgyi ésdokumentációs anyag a különféle (könyv-, nyomtat-vány-, mûvészeti, történeti, tárgyi és segéd) gyûjtemé-nyekben található. Az utóbbi években jelentôsen gyara-podott a múzeum: a nyomdai fejlesztések során számoskorszerûtlenné vált nyomdai eszközt ajándékoztak mú-zeumunknak, de vásároltunk magánszemélyektôl gépe-ket és dokumentumokat, antikváriumokból és könyv-aukciókon jutottunk hozzá hiányzó kiadványokhoz, éshozzánk került a békéscsabai Kner Nyomda tulajdon-váltása alkalmával jelentôs archív anyag.

Kner Nyomdaipari MúzeumKner Nyomdaipari Múzeum

Receptzacskó.Összehajtás utáni méret: 125×80 mm

Attrap. 178×242 mm

II. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2004. MÁJUS Gyógyszerészettörténet �9

10 Gyógyszerészettörténet �K

özg

yûjt

em

én

y

Az archív felvételen Kner Imre (1890–1945?) és Kner Izidor (1860–1935)

Ólombetûk a betûszekrényfiókban

Könyvcímlap

Kner-kiadványokhoz szignetek. Kozma Lajos grafikái


Tárgyi gyûjteményünkben nyomdai eszközök és gépek,nyomóformák, klisék és a betûgarnitúrák vannak elhelyezve.

Könyvgyûjteményünk több mint 15 ezer kötetet szám-lál: a gyomai nyomda 1882-es alapításától napjainkig ké-szült könyvei és más Békés megyei nyomdák kiadványaitalálhatók itt. A nyomda mai termékeibôl egy-egy pél-dányt archiválunk.

A Kner és a Békés megyei nyomda nem könyvjellegûtermékei találhatók a több ezer darabos nyomtatványgyûj-teményben: a gazdasági és társadalmi élet alkalmi nyom-tatványai, meghívók, levelezôlapok, oklevelek, részvé-nyek, banki és pénzintézeti nyomtatványok, naptárak ésszámos más kereskedelmi nyomtatvány. Közöttük igen je-lentôsek a békéscsabai Tevan Nyomda termékei: dobozok,címkék, gyógyszerismertetôk.

A mûvészeti gyûjteményben ôrizzük a báli meghívókeredeti rajzait, festményeit, könyvillusztrációkat, reklám-grafikákat és tipográfiai terveket.

A történeti gyûjtemény foglalja magában a család és anyomda levelezési és iratanyagát, a hazai és a nemzetkö-zi kiállításokon szerzett okleveleket, és a több száz törté-neti fotót.

A szakkönyvtár a múzeumi feldolgozó munkához szük-séges kézi és szakkönyveket, a régi betûöntödék mintaköny-veit és szakfolyóiratokat tartalmazza. Fotótárunkban atárgyfotók és a különféle nyomdai, tipográfiai eseményekenkészült fotók negatívjait, diákat és videofelvételeket ôrizzük,míg adattárunk a múzeumi anyaghoz és a kutatómunkáhozfontos adatokat, információkat foglalja magában.

1982-ben indult a múzeum nyomdatörténeti sorozata,mely az eddig megjelent 33 füzetében feldolgozta a Dél-kelet-Alföld nyomdáinak és könyvkiadóinak történetét.

Az elmúlt években a látogatók informálásának bôvíté-sét céloztuk meg. Ennek érdekében színes információskiadványok készültek több nyelven, az állandó kiállításokfeliratai magyar, angol és német nyelven olvashatók. A gé-pek melletti lapozók bôséges szakmai információt adnaka nyomdászatról. Az idei évtôl látogatóink számítógépeksegítségével gazdag gyûjteményi anyagot, több száz nyom-tatványt és fotót láthatnak digitális feldolgozásban.

Szeretettel várjuk önt is múzeumunkba.dr. Füzesné Hudák Julianna

igazgatóThe Kner Museum of Printing IndustryThe founder Izidor Kner and his children – especially his sonImre – created a tradition of preserving stable values whenfounded and developed their printing office in Gyoma. Due totheir quality work and good business sense, the printing officehad become world-famous while the Kner publications, betweenthe two world wars, represented Hungarian book publishing onan artistic level. The only museum of printing industry inHungary is located in the former dwelling-house of Imre Kner,next door to the Kner Printing Office Co. in Gyoma.

Kner Nyomdaipari Múzeum5500 Gyomaendrôd, Kossuth Lajos u. 16. Tel: (66) 581-640, (66) 386-172, fax: (66) 386-744E-mail: [email protected] tartás: III. 15.–X. 30. hétfô kivételével 9.00–15.00,XI. 1.–III.14. 9.00–15.00 szombattól hétfôig szünnap.

Kiállítás részlete

Báli meghívó

SZÓMAGYARÁZÓSzignet: Apró rajzocska; jobbára valamely gyárnak vagy kereskedôicégnek a monogramjából kiindulva s szimbolizálva a gyár tevékeny-ségét.

12 Gyógyszerészettörténet �R

ég

i id

ôk

pa

tik

ája

Régi gyógyszer

Elismerôleg nyilatkozott az alkoholról NAGY FRIGYES

porosz király, aki 1740–1786 között uralkodott.Elmondta, hogy ô maga, elôdei és hivatalnokai if-

júkoruktól sörlevesen (liszttel behabart sör-, cukor- és to-jástartalmú étel) nôttek fel. A katonák, akiket sörrel táp-láltak, számos csatát vívtak meg gyôztesen; hogy aztán akávéivó harcosok kevésbé megbízhatóan állták-e a hábo-rú megpróbáltatásait, immár kérdéses maradt. A táplálék-funkció mellett az alkohol persze még a gyógyszer szere-pét is betöltötte hosszú idôkön át. A sör, a bor és a pálin-ka 150 évvel ezelôtt csaknem az egyetlen fájdalomcsilla-pító volt. A mondás szerint: a szomorúember bort igyék és a szenvedô is, mertaz irgalmas szamaritánus olajat meg bortnyújtott és bekötözte a sérült kereskedôsebeit. HIPPOKRATÉSZ és DIOSZKORIDÉSZ azalkoholt fontos gyógyszernek tekintették,például alkalmazták altatószernek, gyo-morpanaszok ellen és mérgezések antido-tumaként. Amikor a laboratóriumi tech-nika fejlôdött és a tiszta alkoholt desztil-lálással elô tudták állítani, a szeszes italokimázsa lassan átalakult. Az alkoholt elô-ször megifjító forrásnak, mindenre hatógyógyszernek és az élet vizének (aquavitae) gondolták. Használták tetvek, bol-hák és kopaszság ellen, szerették, mert bá-torságot kölcsönöz és úgy tartották, erôsí-ti az emlékezetet. A gyógyszeres borok(vina medicamentosa) 13% alkoholos fe-hér borral áztatva (macerálás) vagy egy-szerû oldással készültek. Így például a kí-naborhoz (Vinum chinae) a kínafakéreg-port tokaji aszúborban állni hagyták és il-latos festvénnyel színezték. A pepszinesbor (Vinum pepsini) szintén aszúbort tartalmazott, ehhezpepszint és hígított sósavat meg glicerint és narancssziru-pot elegyítettek. Az antimonos bor (Vinum stibiatum)

hánytató borkôvel készült. Mindezekhez persze aszúbor(Vinum tokajense) kellett, mely a tokaj-hegyaljai borvidék-rôl származott és legalább kétputtonyos finomságú, édeskésnedûból állt. Feszültségoldó hatása miatt használták aHofmann-cseppeket (Spiritus Aethereus Hofmanni), melytömény szesz és éter 1:1 arányú elegyítésével készült. Régótaismert a sósborszesz (Spiritus menthae cum sale), melyetgörcsoldónak, de külsô bedörzsölôszernek is alkalmaztak.Az alkohol elôállítása és árusítása kezdetben a gyógyszeré-szek privilégiuma volt, de a XVI. században már pálinkamé-rô bódék is mûködtek, ahol vasárnap a templomba igyek-vôk megállhattak egy kortyra. És így történt, hogy már a kö-zépkorban megismerték a tömény szeszes italok, egyáltalánaz alkohol Janus-arcát. Amikor pedig a kávé és a fekete teaeljutott Európába, az alkoholos italok rangja egybôl kétessévált. Felismerték, hogy az alkohol függôséget okoz és ez azaddikció különbözô betegségekhez vezet.

A gyógyszerészetben a tiszta alkohol fontos segéd-anyag, segítségével növényi drogokból újszerû kivonato-kat tudtak készíteni és tinktúrák, kivonatok formájábankonzerválni. A baktériumok felfedezése után pedig az al-kohol fontos dezinficiens lett.

Alkohol a gyógyszerészetbenAz alkoholt oldószernek, extraháló szerként, dezinficiens-nek és konzerválószernek használják. A konzerváló tulaj-

donság a 15%-os alkoholtartalomnál mártapasztalható, csíraölô tulajdonsága vi-szont a 70%-os alkoholnak van. Extrakcióssajátossága a gyantáknál, illóolajoknál, via-szoknál, zsíroknál és zsírsavaknál jól érvé-nyesül. Hatása elônyös a sokkomponensûelegyek kivonásánál pl. a növényi extraktu-mok készítésénél, ahol a kivonatok stabili-tását is biztosítja. A gyomor-bél rendszer-ben kedvezôen befolyásolja a lipofil ható-anyagok eloszlását és érintkezését a nyálka-hártyával, aktiválja a bélfalban a lipidszin-tézist, növeli a gyomornyálkahártya per-meabilitását, a portális keringést javítja, gá-tolja a citokróm-P450 metabolizmust ésezzel a first-pass hatást.

Ismeretes, hogy a primulagyökér sza-poninjai alkoholban jobban oldódnak,mint vízben, és hogy az alkohol a gélkép-zôdést megakadályozza. A kamillavirágtartalomanyagainak a szesz jó oldószere.Ha valamely gyógyszer elôállításánál a ki-vonószert vagy az oldószerelegy összetéte-lét megváltoztatjuk, várhatóan más tarta-

lomanyagok kerülnek az extraktumba. Ha pedig az alko-holtartalmat csökkentjük, megváltozik a kivonat eltartha-tósága és más lehet a gyógyszer íze is.

Alkohol a gyógyszerészetbenAlkohol a gyógyszerészetbenAz ember viszonya az alkoholhoz az újabb idôkben lettkétarcú, hiszen évezredeken át csak elônyös hatásaithasználta ki. Lassan ismerték fel, hogy a tápláló nedûegészségromboló élvezeti szer. A könnyû szesztartalmúitalokat, mint a sör, a bor és a mézsör már nagyon régenkészítették és itták. E folyadékokat relatíve kis alkohol-tartalmuk miatt kedvelték és kábító jellegük nem volt nyil-vánvaló. Egészen természetes, hogy szegényes vagyszennyezett vízkészletû vidékeken szomjoltónak szeszesitalt ittak, és mivel ennek tápértéke magas, szûkös idôk-ben megkönnyítette a túlélést.


A szalicilsavat szesszel vagy éterrel megcseppentve szo-kás elporítani.

Sokan ellenzik az alkoholtartalmú gyógyszerek készí-tését. Itt azért vegyük figyelembe, hogy kis mennyiségek-rôl van szó, mert például egy 50%-os alkoholtartalmúgyógyszeres oldat 20 cseppje kevesebb szeszt tartalmaz,mint 100 g gyümölcslé vagy ugyanennyi rozskenyér.Mégis, tilos alkoholos gyógyszerek adása alkoholfüggôbetegeknek, májbeteg pácienseknek és nagyobb mennyi-ségben a gyermekeknek. Egyébként a szervezetben az al-koholt a dehidrogenáz enzim bontja le, amelybôl a férfiszervezete kétszer annyit tartalmaz, mint a nôé.

Snapsz–rendelvényreMint az elôzôkben rámutattunk, az alko-hol pozitív hatását negatív tulajdonságaiegyre inkább elhomályosították. Ezértmár 1280-ban, Riminiben a dominiká-nus barátoknak megtiltották, hogy desz-tillációs készüléket használjanak, mert afôzött szesz fogyasztásakor rendbontáso-kat követtek el. Innen északra, az Alpok-ban, ahol a XVII. században az égetettszeszes italok még élvezeti szernek és né-pi italnak számítottak, tilos volt ezekgyógyszertárakon kívüli elôállítása.1622-ben, Londonban 200 pálinkafôzdemûködött és a ginkimérések elôtt a kö-vetkezô reklámok biztatták a betérôket:„Berúghatsz egy penniért! Kettôért megtotál részegre ihatod magad.” Az alko-holforgalmazás italkimérésekre kiterjesz-tése kettôs veszteséget jelentett: egyrésztanyagilag hátrányosan érintette a gyógy-szertárakat, másrészt a mértéktelen iszá-kosság veszélyeztette az emberek egészsé-gét. Néhány helyen a hatóságok megpróbálták korlátozniaz alkohol ördögét elsôsorban azzal, hogy a szeszfôzéstcsak a gyógyszertárakban engedélyezték, másrészt úgy,hogy az alkoholtartalmú gyógyszerek kimérése is csak apatikákban volt lehetséges. Ez nem bizonyult szerencsésintézkedésnek, mert például a németországi Kassel várostanácsa 1672-ben kimondta, hogy a gyógyszertárakbanvasárnap, különösen a templomi prédikáció alatt iszákos-kodni tilos. Sok gyógyszertár saját készítésû gyomorkese-rû-italt forgalmazott pl. a spiritus aromaticust, ezeket kü-lönbözô fantázianeveken: lélekvigasztaló, testedzô, gyo-

morerôsítô forgalmazták. Aztán szép számmal tartottakgyógyszeres borokat, mint az emésztést elôsegítô pep-szinbort. 1741-ben a württembergi gyógyszerkönyvbenhivatalos volt az Elixir Salutis, ami édesgyökérbôl, rebar-barából és szennalevélbôl készült és hashajtó borként al-kalmazták. Hatása megfelelt az akkori elképzelésnek,hogy az emésztôrendszert purgálással gyakran kell tisztí-tani, mert az egészséges dolog. A bor készítéséhez mégánizst és köményt is használtak, melyeknek szélhajtó sze-repük érvényesült.

Végezetül álljon itt egy 1628-ból származó diáknóta,szabad fordításban!

Ha bort vedelek, elpusztulok,Vizet iszom, hát meghalok;Jobb a bortól elkárhozni,Mint a vízben megfulladni.

Borivó csak tönkrejuthat,Nem szerezhet vagyonokat!Mégis inkább fizetek a kocsmába’Hogy a pénzem ne vesszen el hiába.

A sok víztôl leszek kerge,Akaratlan izomgyenge.Meg hát bölcs is leszek egyben,Tarts meg engem égi kegyben.

De ha vizet és a hegy levétEgyütt iszom, az már beszéd!Egészségem óvja bajtólSoká éljen a resveratrol!

[Elnézést kérek a szerzôtôl, Henning Dede-kindtôl (meghalt 1628-ban) a ferdítésért.]

Dr. Stájer Géza egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem

Alcohol in PharmacyIn this historical survey, the curative and harmful effects of the alcohol,with its usage in the past and nowadays, are treated by the author. Heoffers a survey of the use of alcohol in making prescriptions. Hyppocratesand Dyoskorides considered the alcohol an important medicine. First theyregarded the alcohol as a source of rejuvenation, a medicine that curedeverything, and according to them it was also the water of life (qua vitae).The medicinal vines (vina medicamentosa) were made by soaking in whitevine of 13% alcohol content or by simple solution. At the beginning, mak-ing and selling alcohol was the pharmacists’ privilege. In our days, the purealcohol has become an important auxiliary material and disinfectant.

Számolócédulák.(Magángyûjtemény.)12. o. és 13. o. fent

Szignatúra.Korona Gyógyszertár,

Budapest.(Magángyûjtemény)


uri

ózu

mo

k

A Spiegel der Artzney… címûkönyvvel kapcsolatban – némitúlzással – csaknem több a

homályos pont, mint a teljesen biztosadat. Nem lehetünk biztosak a kiadásévében, sôt a szerzô és az átdolgozóvalamennyi életrajzi adatában sem.Egy bizonyos, a XVI. századi gyógyításfontos forrásmûvét tartjuk kezünk-ben, a hosszú cím szavaival „nagyonhasznos és értékes mûveletekkel azember egészségének megtartására ésaz elveszítettnek visszaszerzésére.”

A szerzô, LAURENTIUS FRISIUS (nevétírták PHRISIUSNAK is) orvos, filozófus,csillagász Strassburgban született, desem születésének, sem halálának ide-je nem ismert. Külhoni egyetemekenvégezte tanulmányait, az orvoslásonkívül a latin, a görög, valamint azarab nyelvben is komoly tudásra tettszert. Metzben lett városi orvos. Élet-útjának további alakulásáról nem tá-jékoztatnak a források, viszont szá-mos nyomtatásban napvilágra kerültmunkájáról szólnak. Ezek közöttAvicenna-kommentárokat, különfélebôr- és nemi betegséggel foglalkozóírást (pl. szifilisz, vagy az azóta fele-désbe merült ún. sudor anglicus) talá-lunk. Valamennyi méltatás megemlítia Spiegel der Artzney…-t. A mû átdol-gozójáról, OTTO BRUNFELSRÔL már lé-nyegesen terjedelmesebben emlékez-nek meg a források. 1488-ban szüle-tett Mainzban és aránylag fiatalon,1534-ben érte a halál Bernben. Elô-ször teológiát tanult, majd – mivelszülei nem tudták anyagilag támogat-ni tanulmányait – belépett a Mainzközelében lévô karthauzi rendbe.Nem sokkal ezután csatlakozott a re-formációhoz és jó barátságot kötöttOTTO HUTTENNEL. Késôbb azonbanmégis az orvoslás felé fordult érdeklô-dése, 1530-ban avatták orvosdoktorráBázelben. Elôbb Strassburgban, majdBernben praktizált, utóbbi helyen –kevéssel halála elôtt – városi orvossáválasztották. Hittudományi, nevelés-tani, asztrológiai, nyelvészeti ésgyógyszerészeti témában írta mûveit.Orvostörténeti forrásmunkának szá-mít Catalogus illustrium medicorum,

seu primis medicinae scriptoribus(Strassburg, 1530) c. könyve. A ké-sôbbi elemzôk szerint azonban bota-nikai munkássága lényegesen jelentô-sebb az orvosinál, Linné a „botanikaatyja” jelzôvel illette. Az elsô németösszefoglaló botanikai munkát ô ad-ta ki három kötetben (Strassburg,1530–1536). BRUNFELS arra töreke-dett, hogy a növényelnevezéseketrendszerbe foglalja és az addigi hibá-kat korrigálja, ennek érdekében szá-mos botanikai mûvet összehasonlítóvizsgálattal feldolgozott. Érdemekéntemlítik meg, hogy a német növényta-ni szakszókincs létrejöttéért sokat tett.

Ismertetett kötetünk kiadási évét il-letôen nem tudunk biztosat állítani,mivel a könyv címlapján nem szerepel,a végérôl pedig néhány lap hiányzik,többek között az impresszum adatait(kiadás helye, a nyomda megnevezése,valamint az évszám) tartalmazó is.Csupán a mû bevezetôjének számító –BRUNSFELSTÔL származó – ajánlás vé-gén olvasható egy 1529. augusztus18-i dátum, a bibliográfiák viszont1535-ös megjelenést említenek.

A rendkívül szép tipográfiájú kötetcsupán egy illusztrációt tartalmaz, aztaz anatómiai táblát, amely azokra abelsô szervekre és testrészekre hívjafel a figyelmet, amelyeknek a megbe-

tegedéseivel és terápiájával foglalko-zik a kötet. A címlap viszont annálmozgalmasabb, érdekesebb. A címlapközepét az esztétikus szövegtükörbenelrendezett, meglehetôsen terjedel-mes cím foglalja el. Felette gazdag nö-vénydíszítés kíséretében két ülô férfi,az egyik hosszúkás edényben keveri agyógyszert, a másik – ölében könyv-vel – a már kész fôzetet szemléli egylombikban. A szövegtükör jobb és baloldalán két álló figura: GALENUS ésAESCULAPIUS ábrázolása. GALENUST

gyógynövényekkel kezében, AESCULA-PIUST egyik kezében a tudást jelképezôbôségszaruval, a másik kezében attri-bútumával, a kakassal látjuk. A két„portré” érdekessége, hogy mindket-tôjüket korabeli, pompázatos rene-szánsz öltözékben, kalpaggal fejükönjelenítette meg a metszô. A lap aljánlévô életkép egyik oldalán a patikushatalmas mozsárban készíti elô azalapanyagot, középen a gyógynö-vényárus ül asztalkája mögött, az asz-talon szétrakva a gyógynövények, kiskézi mérlegen méri az eladásra szántárut. Vevôje egy asszony, a másik nô-alak ülve vár, feltehetôen ô a gyógyír-ra rászoruló beteg.

A Spiegel der Artzney… 6 fô részbôláll, ezen belül alfejezetekre oszlik,ezek kezdetét díszes, utólag színezettiniciálé jelzi. A szerzô a külsô és a bel-sô testrészek, illetve a betegségek sze-rinti csoportosításban taglalja monda-nivalóját, hogy milyen kórra, milyenterápiát, milyen orvosságot javasol.

dr. Kapronczay Katalinkönyvtáros

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Book CuriosityThe book entitled Spiegel der Artzney,marked by the name of Laurentius Frisius,was probably published in 1529 or, as persome bibliographical data, in 1535. Theauthor of the redaction, Otto Brunfelsdedicated the book of beautiful typogra-phy, illustrated by only one anatomicalplate. It draws the attention to the specialorgans and body parts the sicknesses andtherapy of which are treated in the book.

KönyvritkaságKönyvritkaság

A Spiegel der Artzney c. könyv címlapja (15. o.)és egyetlen illusztrációja.

Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár.Fotók: Vékás Magdolna


uri

ózu

mo

k „Erô, egység, szeretet”„Erô, egység, szeretet”A hagyományôrzô ünnepi testületi vagy társas összejöve-teleknek a XX. század elején is gyakori kelléke volt a dísz-serleg. A köszöntô, emlékezô beszédek után az asztaltár-saság fölemelkedett a helyérôl és ürítette poharát, a szó-nok pedig a serlegét.

Példaként idézem a Magyar Iparmûvészet címû fo-lyóiratban (1910) – anyag, méret és felirat megha-tározással – közzétett pályázatot: „Tervezzenek ser-

leget, amelynek az a célja, hogy STEINDL IMRÉNEK, az Or-szágház építôjének emlékére tartandó ünnepi lakománhasználják.”

Mozgalmas vonalvezetésû, többszörösen tagolt aranyo-zott serlegünk barokkos, gazdagon díszített. Kerek, dom-borodó talpú, a kettôs gyûrûtagból kiinduló öblösödô ré-sze hengeres testben folytatódik. Ebbe simul a kivehetôsima felületû ivóedény. A kifelé ívelt peremre illeszkedô,leemelhetô domború fedélen plasztikus nôalak áll, kezé-ben orvosságos edényre tekeredô kígyóval. A serleg talpá-ra forrasztott lemezke szerint Friedman Izi-dor készítette. Felületét bôséges trébeléssel,azaz domborítással, növényi stilizált ele-mekkel, kagylószerûen ívelô motívumok-kal díszítették. Szalagfelirata: „Ez a serleg aBudapesti Gyógyszerész Kaszinó alapítójánakés elsô elnökének Huszti Gaál Endre doktornakörök emlékét ôrízze, és e GAÁL SERLEG ürít-tessék minden évben András nap névestélyén agyógyszerészek kari egyetértésére, alapítónk jel-szavával: erô, egység, szeretet.”

A hengeres, építészeti elemekkel: oszlop-pal, boltívvel tagolt törzsén finom dombo-rítású jelképes alakok hangsúlyozzák a szö-veg fô gondolatát. A kovács szerszámaivalaz anyagot alakítani tudó képesség és erômegszemélyesítôje, a mondák szerint gyó-gyítani is tudott. Az egyik kezében orsót tar-tó párka Lakheszisz, aki fonja az élet fona-lát. Az anya, hozzáforduló gyermekével agyengéd szeretetet sugallja. Az arató emberkezében kasza, mellette vizes korsó. A ter-mést betakarító – jelképe lehet az egység-nek: halhatatlan lelkû és halandó testû.

DR. GAÁL ENDRE (1878–1943) pályafutá-sát tekintve, ôt megilletô impozáns ajándé-kot kapott. Kifejezi a hódolatot az elismertszemély iránt. A szakfolyóiratokban nevé-vel gyakran találkozunk. Már ifjú korábankiállt meggyôzôdéséért, társai élén megvédia megtámadott tanárukat, Bókay Árpádot, s„párbajhôsként” is kétszer szerepel. Publi-cisztikáiban kezdetben a segédek, majd agyógyszerészek oszthatatlan alkalmazotti

és tulajdonosi egysége érdekében szól. Jelentékeny cikkeilátnak napvilágot a Pesti Hírlapban, a Pesti Naplóban ésaz Újság címû napilapokban. Fôszerkesztôje, majd tulaj-donosa a Gyógyszerészi Értesítônek. 32 évesen patikajo-got nyer az Andrássy út 99-ben, 1914-ben eladja és bevo-nul katonának. A Tabánban reáljogú patikát vásárol, ké-sôbb áthelyezteti a Teréz körútra. A Kisgazda Párt színei-ben Szatmár megyei nemzetgyûlési képviselônek választ-ják, majd a Népjóléti Minisztérium államtitkára. 1922-ben a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület, 1923-ban aBudapesti Gyógyszerészi Testület is elnökévé választja. Tá-madások érik, ez utóbbiról lemond, de a határozott, szí-vós érdekképviselettel árszabás ügyben elért eredményeimiatt ismét megválasztják. Az általa alapított BudapestiGyógyszerész Kaszinó (Aggtelek u.), melynek elnöke volt,1930-ban nyílt meg színvonalas mûsorral. SZÉP ERNÔ kon-ferálta végig az estét és olvasta fel erre az alkalomra írt ver-sét. Közremûködött MEDGYASZAY VILMA, DR. SZÉKELYHIDY

FERENC, SIMONYI MÁRIA, aki férjével, MÓRICZ ZSIGMONDDAL

érkezett. Zongorán kísért KÓSA GYÖRGY. A szépen berende-zett kaszinóban, könyvtárban Mikulás este-ket, adománygyûjtést és számos rendez-vényt tartottak, ezeken az elcsatolt területekgyógyszerészei is megjelentek.

A sajtó hírt adott a serlegfeliratban sze-replô András-napi vacsoráról, melyen „azüzleti és társadalmi összeköttetésben lé-vôk” is szép számmal megjelentek. „A gyö-nyörû aranyserleget, melynek alapítóleve-lét KORITSÁNSZKY OTTÓ olvasta fel, elôszörBOZÓ GÉZA ürítette tartalmas, szép beszédkíséretében az ünnepelt egészségére.” GAÁL

ENDRE köszönetében maradandó, hasznostevékenységet ígért, hogy „a megalapító le-vélben foglalt kötelezettségeinek eleget te-gyen”.

A Magyarországi Gyógyszerész Egyesü-let közgyûlési ismertetôje szerint aHartmann-serleget a kísérô okmányánakfelolvasása után DR. DÁVID VIKTOR átnyújt-ja GAÁL ENDRÉNEK, aki tartalmának kiüríté-se után továbbadja.

Mohos Mártamûvelôdéstörténész, fôosztályvezetô,Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

“Strength, Unity, Love”“This cup should cherish the eternal memory ofDoctor Endre Huszti Gaál, founder and firstpresident of the Budapest Casino of Pharmacists.The GAÁL CUP be raised to the union of thepharmacists at the faculty, every year, on the eveof András day, with our founders’ slogan:strength, unity, love.”

Hartmann-serleg.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum.Fotók: Vékás Magdolna


ek

lám

ho

rdo

zók

A reklámbélyeg a XIX–XX. század fordulóján jelent meg.A levélzáró bélyegként is ismert apró reklámhordozó azeredeti elképzelések szerint a postai küldeményekre ra-gasztva látta el funkcióját, azaz hirdette az adott ese-ményt (kiállítást, kongresszust, évfordulót) vagy a kérdé-ses céget, illetve annak termékét. Ez ellen a postánaksem volt kifogása. A Magyar Postának különösen nem,miután legelsôként használt – az Ezredéves Kiállítás pro-pagálására – saját levélzárót.

Az elsô, gyógyszerészeti tárgyú alkalmi, vagyis ese-ményhez köthetô levélzáró bélyeget 1896-ban ad-ták ki Prágában a II. Nemzetközi Gyógyszerészeti

Kiállítás alkalmából. A négynyelvû (angol, cseh, francia,német) felirattal ellátott bélyegen a szakma jelképe, a ke-hely köré fonódó kígyó látható.

A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 1929. június15–17-én tartotta kongresszusát – természetesen erre azalkalomra is készült (dombornyomás, nyolc színvariáció)levélzáró bélyeg a hagyományos jelképpel.

Miután világossá vált, hogy a levélzáró bélyeg az egyiklegjobb költség-eredmény arányt mutató, magyarán azegyik leghatékonyabb reklámhordozó, ráadásul gyûjtése isegyre inkább fellendülôben van, a felhasználók nem ha-boztak egyre nagyobb mértékben és persze egyre széle-sebb körben alkalmazni. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a

reklámbélyeg most már nem csupán a postai küldeménye-ken szerepelt, hanem megjelent az üzleti levelezésen, sôt atermékeken, illetve csomagolásukon is.

A gyógyszertárak esetében ez elsô sorban azzal a válto-zással járt, hogy a korábbi, általánosan használt patikus-címkék nyertek bélyegformát – természetesen nem min-dig és nem mindenhol. Mindenesetre a gyûjtôi kézikönyv,a Magyar levélzáró és parafilatéliai bélyegek katalógusa(World Poster Stamps, Alton 2000) több mint félszázilyen patikusbélyegrôl tud.

A Báró Wesselényihez címzett gyógyszertár tulajdonosasem sajnált 1910 körül fáradtságot és költséget, hogy cégé-nek divatos reklámbélyeget készíttessen. Két világháborúntúl és két emberöltôvel késôbb, a cég alapításának 250. év-fordulója alkalmából felülnyomás is került a bélyegre, jól-lehet ekkor még, az újjáépítés lázában az érdekeltek nemsejthették, hogy hamarosan jön az államosítás.

A reklámbélyeget az angolok poster stamp, vagyis pla-kátbélyeg néven ismerik. Van némi igazuk, hiszen az ese-tek többségében plakátok miniatürizált változatairól vanszó. Különösen így van ez az áru-, illetve termékreklám-mal foglalkozó bélyegeknél.

A gyûjtô számára ez – az egyébként minden szem-pontból rendkívül értékes és vonzó – kategória azértproblematikus, mert jó néhány esetben nehéz eldönte-ni: vajon (vágott) bélyegrôl, vagy épp ellenkezôleg,(reklám)címkérôl van-e szó? A ragasztós hátlap ugyanisegyáltalán nem (perdöntô) bizonyíték; ezt egyedül azalkalmazás körülményei szolgáltathatják – már ha is-mertek.

A gyógyszerészettörténettel foglalkozó szakembert,érdeklôdôt az ilyen kategorizálási gondok persze kevésséérintik. Számára az információ – és persze nem utolsósor-ban a grafika a legfontosabb. Ugyanúgy, ahogy a másik,gyûjtôi szempontból „problematikus” tárgycsoport, azúgynevezett pecsétbélyegek esetében.

A pecsétbélyegek a hitelesítéshez használt szárazpecsé-tekbôl fejlôdtek ki, s eredetileg a nehézkes kezelésû és tö-rékeny viaszpecsétet voltak hivatottak felváltani. A XIX.század második felében már mind közületek, mind pedigmagánosok széles körben használták ezeket levelezésük-ben levélzáró pecsétbélyegként.

Természetesen ezen a téren sem kellett sokáig várni ah-hoz, hogy megjelenjenek a reklámábrával és/vagy szöveg-gel ellátott példányok. Ezek a dombornyomású, aprónyomdai remekmûvek a reklámbélyegekhez hasonlóan az1900–1914 közötti években élték aranykorukat, amikorszámtalanul és számtalan változatban készültek.

A gyûjtô azonban itt – és ezúttal nem csupán ô, hanembizony a szakember, a szaktörténész is – igazán zavarbanvan. Jó néhány esetben ugyanis nehéz, ha éppen nem le-hetetlen eldönteni, hogy (reklámcéllal kiadott) pecsétbé-lyegrôl, vagy a gyógyszerészek körében szigillumként em-legetett (kör alakú) zárócímkérôl beszélhetünk. Minden

Kicsinyített poszterekKicsinyített poszterek

Reklámbélyeg-sorozat. Megjelent a Magyarországi Gyógyszerész EgyesületKongresszusára 1929-ben. Galenus Gyûjtemény


bizonnyal sajátos, átfedésekkel tarkított, is-is kategóriárólvan szó. Akárhogyan is legyen, túl a gyûjtôi meggondolá-sokon és megfontolásokon, kategorizáláson és értékelé-sen, a lényeg, hogy jó ránézni ezekre a kis, színes papírda-rabokra. Egy gazdag tárgyi kultúra apró emlékei, a hazaigyógyszerészet mindennapjainak ritka, túlélô darabjai ôk.Igazán rászolgálnak figyelmünkre.

Balázs Károlyszakíró, a Mûértô munkatársa

Small PostersThe poster stamps are very powerful advertising media. The firstpharmaceutical poster stamp, issued on a special occasion,appeared in Prague, at the 2nd International Exhibition ofPharmacy, in 1896. The author deals with the significance ofthis advertising medium, focusing on the subject of pharmacy.

Reklámbélyegek. Balázs Károly gyûjteménye


ek

lám

ho

rdo

zók

A gyógyszer-különlegességek és a gyógyszerreklám kérdése Magyarországon a XIX. század fordulójánA XIX. század második felében terjedtek el számottevômennyiségben világszerte a gyógyszer-különlegességek.Ez volt az a korszak, amikor egyes vállalkozók már külön-legességi formákat hoztak forgalomba, és próbáltak ezekszámára piacot teremteni. Az egész világon figyelemmelkísérték a hatóságok ezeket az újfajta gyógyszerformákat,és próbálták pontosan definiálni, hogy mi is az a gyógy-szer-különlegesség. A párizsi orvosi akadémia (melynek1873-ban Pasteuer is tagja lett) bizottsága a következôszabatos meghatározást adta: „E nevek alatt azon anyago-kat és készítményeket kell érteni, melyeket a közönségnekmint a gyógyszerészi mûvészet tökéletesebb produktu-mait, vagy mint kiváló gyógyhatással bíró szereket ajánla-nak… A különlegességek gyártásával foglalkozó ipar óriá-si lendületet nyert, amely lényegében a hírlapi hirdetések-re vezethetô vissza… Mivel tehát a hirdetés oly lényegeskelléke a különlegességek összfogalmának, s mert azilyen áru kelendôsége majdnem kizárólag ettôl függ, a kü-lönlegesség fogalmát a hirdetés szabja meg, s így bármelyés bárhol készített gyógyszerészi készítmény különleges-ségnek tekinthetô, mihelyt kelendôségét hírlapi hirdeté-sekkel próbálja elômozdítani.”

Hazánkban elôször 1875-ben látott napvilágot olyanminiszteri rendelet, amely tulajdonképpen a „spe-cialitásokat” szabályozta. Eszerint: „Titkos összeté-

telû óv- és gyógyczélokra szolgáló szereket tartani és árubabocsátani tiltva van.” A rendeletet „azon veszélyek elhárításacéljából adták ki, melyek a gyógyszerek, anyag és méregáru-cikkek korlátlan eladásából az ország lakosaira háramolhat-nának”.

Kezdetben a gyógyszer-különlegességek fogalma inkább atitkos szerekre illett, azonban azoktól már a századfordulóelôtt is megkülönböztették a kialakuló gyógyszergyárakbanelôállított, kémiai ellenôrzésnek és klinikai kipróbálásnakalávetett gyógyszer-különlegességeket.

A következô szabályozás 1903-ban történt, amikor egyminiszteri rendelet fogalmilag is megkülönböztette a titkosszereket és a specialitásokat. A titkos szereknek olyan készít-ményeket tekintett, „amelyeknek anyagát vagy összetételétvagy elôállításuk módját készítôjük titokban kívánja tartani,vagy melyeknek ismertetésében hamisan – természetesösszetételükkel nem egyeztethetô titokzatos hatás tulajdo-

níttatik… A gyógyszerkülönlegességek vagy gyógyszerspecia-litások oly ismert összetételû gyógyszerkészítmények, me-lyek révén orvosszereknek vagy készítményeknek, avagy ilye-nek egyszerû keverékének újabb, célszerû alak adatott.”

A szakemberek lassan elismerték, hogy a klinikailag kipró-bált különlegességek „tagjai annak a gyógyszerkincsnek, ame-lyet a tudomány az emberiség szolgálatába állít”. Kifogásukazok ellen a gyógyszerkészítmények ellen volt, „amelyek tisz-tán üzleti eredményre bazírozott árucikkek s így semmi létjo-gosultságuk nincs”.

A kétféle csoport elválasztása pedig akkor sem sikerült, ígytöbb országban hatalmas ellenállás mutatkozott mind az or-vosok, mind a gyógyszerészek részérôl. A viharos viták végülis a gyógyszergyártás fejlôdését és ellenôrzését segítették elô.

Az angol orvosok 1913-ban kongresszust hívtak össze agyógyszerkülönlegességek megtárgyalására. Határozatuk sze-rint „a gyógyszerkülönlegességek ellen az orvosoknak teljeserôvel sorompóba kell állaniok, egyrészt azért, mert ezek al-kalmasak az orvosok tudományos nívójának alásüllyesztésé-re, másrészt megbízhatatlanságuk miatt aggályosak a gyógy-szerre szorulók szempontjából, végül pedig gazdaságilagegész bizonyosan tönkre fogják tenni az orvosi és gyógysze-részi kart, azt a két társadalmi osztályt, amelynek mûködésé-tôl függ az egyes nemzetek közegészségügyi állapota”.

A kifogásokat röviden a következôképpen foglalhatjuk össze:• a reklám az öngyógyítást gerjeszti „elôsegíti az önkuruzs-

lást” – ahogyan akkor nevezték –, ami a helytelen ön-diagnózis miatt veszélyes;

• a betegek gyógyításának alapját az orvosi diagnózis ké-pezi, a terápiában az orvos individualizál, a különleges-ségek túlnyomó része csak egyetlen adagolásban kerülforgalomba;

• ez a nagy rekláminvázió meglazítja az orvosi tudást,egyesek a brosurák, napi- és szaklapok hirdetései alapjánrendelik, sokszor még összetételét sem ismerve;

• a lelkiismeretlen és nagy mennyiségû elôállítás miatt ahatóanyag-eloszlás egyenetlen, amit ellenôrzések igazol-tak;

• kémiai ellenôrzéskor hatóanyag nem volt kimutatható;• szakemberek a gyártásnál nem mûködtek közre;• nem friss készítmények, a romlás jelei organoleptikusan

is sokszor tapasztalhatók;• a forgalomban levô „több mint tízezer gyógyszer-külön-

legességnek csaknem 90%-a nincs engedélyezve”, illetveklinikailag kipróbálva;

• ugyanazon készítménynél az elsô hirdetésekben egy-kétjelentéktelen betegség ellen javasolták, egyszeri haszná-lat után javulást ígértek, hatóanyaga még csak „értékesnövényi por” volt, a késôbbi hirdetések szerint már a leg-több betegséget meggyógyította, hosszabb ideig történôhasználatot ajánlottak, és „ritka növények hatóanyagát”tartalmazta.

Az ismertetett reklámfogásokat az angol orvosegyesületmutatta ki. Ezekre illik Felletár Emil 1863-ból származó meg-fogalmazása, amikor a „nyegleség termékeinek”, és „reklám-szédelgésnek” nevezte a hasonlókat.

Új kor szeleiÚj kor szelei


A gyógyszer-különlegességek iránt megmutatkozó ellen-szenv tartósnak bizonyult. 1928-ban a Párizsban tartott nem-zetközi gyógyszerészkongresszus a határozatában a gyógy-szer-különlegességek nagy elterjedését világveszedelemneknevezte. Magyarországon is hasonló volt a szakma ítélete.Közismert, hogy a IV. Magyar Gyógyszerkönyv 1934-ben en-nek szellemében íródott.

Miután röviden áttekintettük a gyógyszerkészítmények ésazok reklámozásának általános helyzetét a XIX. század fordu-lóján, a gyógyszerészetet érintô kérdések közül vizsgáljunkmeg egy tanulmányt, amely „Az orvosi és gyógyszerészi renda reklám piacán” címmel 1907-ben hangzott el a Magyar Or-vosok és Természetvizsgálók XXXIV. Vándorgyûlésén, mely-nek szerzôje DR. PÁVAI-VAJNA GÁBOR királyi tanácsos, államikórházi fôorvos. A tanulmány a vándorgyûlésen az orvosiszakosztály megnyitó elôadása volt, ami a szerzô rangján kí-vül jelzi a téma hazai korabeli megítélését is.

Pávai-Vajna szerint a nyugatról jövô modern eszmék ná-lunk is kezdtek rohamosan teret hódítani. A sajtó a „fékte-lenkedés terére lépve, discreditálja az emberi szabadságot,…a szédelgôknek és reklámhôsöknek kedvezve”. A reklámaz egyéni haszon és az önzô célok szolgálatában letiporta atestvéries együttérzés és egymás segítésének korszakát. Azönös célok megvalósítása lett a legfôbb cél. Sokszor félreve-zették az embereket még a gyógyszerek hangzatos reklámjai-val is.

A szerzô kritizálja a részrehajló hatóságot, amely egyik-nek megengedi, másiknak nem ugyanazon készítmény for-galmazását. Egy-egy készítményt 15–20-féle betegség gyó-gyítására engedik hirdetni. Több hirdetés 2–3 nap alattigyógyulást ígért. Volt olyan orvosi hirdetés is, amely a betegmegvizsgálását sem tartotta szükségesnek, elég a honoráriu-mot és a válaszbélyeggel ellátott borítékot postára adni, azorvos elküldi a csodaszert. A Magyarországi GyógyszerészEgyesület 1907-ben határozatot hozott a „szédelgô reklám-hirdetések” ellen.

Elítéli az egyik soroksári gyógyszerészt, aki körlevélben fel-hívta a gyógyszerfogyasztókat, hogy rendeljék meg nála pos-tán a szükséges gyógyszereket. A gyógyszerészekhez hason-lóan név szerint kritizál több orvost is, a különféle hamisgyógymódok és gyógyszerek hirdetése miatt. Nem hagyja szónélkül a természetgyógyászok által elkövetett reklámszédel-gést sem. Hasonlóan véleménye van a szépítôszerek reklám-járól is, „A szépítôszereket hirdetô gyógyszerészek bombasz-tikus reklámjait bizonyos gúnyos mosollyal olvasom, gon-dolva, hogy ki-ki tegye a maga bôrével azt, amit legjobbnakhisz, de ne feledjék az erre szoruló hölgyek soha, hogy a fér-fiak legnagyobb része mégiscsak nem színvak.”

A készítmények közül a századforduló egyik ügyeletes cso-daszere a sósborszesz volt. Pávai-Vajna is hosszan foglalko-zott vele:

„A sósborszesszel való határtalan reklámozás csekély kivé-tellel, mondhatni, ma már majdnem minden gyógyszerész-nek Achilles-sarka, mert ezzel kezdi legtöbb gyógyszerész rek-lámos pályafutását s ennek oka abban rejlik, hogy ezt a min-denféle külsô és belsô betegség ellen ajánlott csodaszert az ál-lam eddig még nem adóztatta meg busásan, ezt pedig feltét-lenül szükségesnek tartanám… Növeli a visszaélések rút ké-pét még az is, hogy legújabban a reklámozók megtévesztô cí-

meken még egymás ellen is túl akarják licitálni az ígért re-ménységeket; így például a Diana sósborszesz mintájára egymásik Diadal sósborszeszt hoz forgalomba.”

Pávai-Vajna az eluralkodott tisztességtelen versenybenolyan jogi rendezést javasol, amelyik a résztvevôk egziszten-ciájának védelme mellett büntetésre is lehetôséget ad. Mostcsak a gyógyszerészekre vonatkozó javaslatait idézem:

„Azért vagyok én esküdt ellensége a gyógyszertárak roha-mos engedélyezésének, illetôleg szaporításának, mert tapasz-talásból tudom, hogy ott, ahol az illetô gyógyszerésznek a»receptúra« nem nyújt biztos és tisztességes megélhetési ala-pot, kénytelen a megélhetésért meg nem engedett eszközök-höz, mint a kuruzsláshoz vagy a hamisan feldicsért értéktelenorvosszerek – specialitások – elárusításához, vagy esetleg azorvostól elôírt pontos mértékek be nem tartásához, nemkü-lönben az elkészített orvosszerek árából 40–50% leengedé-sekhez… fordulni… A nagyközönség érdekében tehát a leg-erôsebben kell tiltakozni minden olyan tendencia ellen,amely a gyógyításnak oly életbevágó segédágát, mint a gyógy-szerészetet a szabad üzérkedés piszkos árjába sodorná s azeddig nagy küzdelemmel és áldozattal jobb útra vitt köz-egészségügyet, az egész nép rettenetes kárára teljesen megzi-lálná… A gyógyszertárak engedélyezésénél tehát igen szigorúmérlegeléssel kell eljárni s csak egyetlen számba vehetô ok-nak van jogosultsága: tudniillik a közszükségletnek. Ahol eznem kívánja, sôt ellene szól, ott magánérdek kielégítésébôl,új gyógyszertár engedélyezése bûn a közegészség ellen…”

A szabálytalanságok megszüntetésére a szerzô szerint „na-gyon is itt az ideje tehát annak, hogy az orvosok és a gyógy-szerészek rendkívül meglazult etikai érzését és a hanyatlásnakindult orvosi és gyógyszerészi tisztességet, a kamarai vagybármiféle más rendszer, bizonyos korlátok közé szorítsa.

Az orvosi és gyógyszerészi rendet nálunk kamarai vagymás rendszerrel mielôbb, de meg kell teremteni, mert az or-vosoknak és gyógyszerészeknek, meggyôzôdésem szerint, atársadalomban csakis ez adhat erôt és súlyt, szervezni kell te-hát mind a két rendet kamarai alapon… kötelezô tagsággal ésfegyelmi jogkörrel.”

A gyógyszer-különlegességek a századforduló óta csatátnyertek. De talán az emberi természet nem változott. A rek-lám ma is – vagy még jobban, mint egykor – fogva tarthatjamind a szakembert, mind a laikust. A gyógyszer-különleges-ségek nagy számban való megjelenése a századfordulón nagykihívást jelentett. Az elsô hivatalos szembenállást az egyre in-kább szigorodó és részletezô szabályozás követte, ami nap-jainkban is tart, nemzetközi egyezményekben rögzített szabá-lyok szerint.

Egediné Jandácsik Évagyógyszerész

A cikk az 1998-as Gyógyszerésztörténeti Konferencián elhangzott elôadás kivonata.

The Breath of New timesThe author gives an outline of the special medicines at the turnof the 19th century. We are informed about the “secret drugs” ofthe time, and the rules that applied to them.


Gyógyszerész, orvos, múzeum-alapító. A budapesti tudo-mányegyetemen gyógyszeré-

szi (1891), Kolozsváron gyógysze-részdoktori oklevelet kapott (1900),eközben Csetneken gyógyszertár-tu-lajdonos (1890–1898) lett. Kolozsvá-ron orvosi diplomát kapott (1906).Foglalkozott méregtannal, rákkutatás-sal és a gyógyszerészet történetével.

Sokat fáradozott a gyógyszerésziemlékek összegyûjtésével, felhívásárasokan beküldték emlékeiket a környe-zô falvakból, városokból.

Így megalapította az elsô magyar(ma Románia egyetlen), Erdély-BánátGyógyszerészeti Múzeumot Kolozsvá-rott, amely e terület gyógyszerészetikultúrájának írott-nyomtatott és tár-gyi emlékeinek gyûjteménye lett.

Számos könyve mellett kiadott agyûjteményrôl egy ismertetôt Az erdé-lyi Nemzeti Múzeum keretében felállítottgyógyszerészi múzeum címmel.

A mintegy 1800 darabból állógyûjtemény a következô tárgyakbóláll: • régi felszerelések, pl. állványok, fel-

írások, táblák;• edények: ón, fa, cserép, majolika,

fajansz, porcelán, üveg;• könyvek, okmányok, receptek;• a gyógyszerek elkészítésére vonatko-

zó eszközök;• a gyógyszerek expedíciójára vonat-

kozó eszközök; • laboratóriumi felszerelések;• gyógyanyagok;• alkímiai eszközök.

The Doctor Genius Gyula Orient(1869–1940)The article is about the life and activity ofGyula Orient, founder of the Transylv-ania–Bánát Pharmacy Museum, which isthe only Pharmacy Museum in Romania.

Dr. Kiricsi Jánosné„Csináld jól, amit csinálsz és a végénörülj az eredménynek” – mondta idôslatintanárom a középiskolában. Ti-zenéves fejjel még nem igazán tudtamaz idézet értelmét, ma már inkább.

Abban a szerencsés helyzetben va-gyok, hogy a szakmám a hobbim is,nagy örömmel gyakorlom, immár 25éve. Pályakezdôként kerültem egyirgalmas rend által alapított, barok-kos hangulatot árasztó patikába, aholigen jó szakmai alapokat tudtam sze-rezni. A muzeális jellegû hely varázsamegfogott, bár néhány évre elszakad-tam tôle. A helyi kórház intézetigyógyszerészeként dolgoztam többmint tíz évet. Ahogy alkalom adódott,privatizáltam a közforgalmú patikátés 12 éve Gránátalma Patika névenmûködtetem, megôrizve a muzeálisjelleget, megmentve néhány eszközt,tárgyat, írásos anyagot. Az irgalmasrend alapította patika intarziás, fara-gott bútorzatának védelme, megóvásavolt a célom, valamint a klasszikus,békés patikai hangulat megteremtése.A múlt értékeinek megóvásával, gyûj-tésével igyekszem a hely szellemiségétmegôrizni. Szabadidômben kertész-kedési hobbimnak élek, nagy tervema Bakonyban egy mini arborétum lét-rehozása, ennek már látható jelei van-nak. A természetben való járás, elmé-

Az orvos-gyógyszerész géniuszAz orvos-gyógyszerész géniusz A szakmA szakmK

i m

it g

yûjt

ött

?

Dr. Orient Gyula (1869–1940)

Archív felvételek a múzeumból

Forrás: Edgar Müller: Das PharmazeutischeMuseum in Klausenburg. In: uô.: Aus pharma-zeutischer Vergangenheit Siebenbürgensund des Banates von Dr. Julius Orient, Ge-sellschaft für Geschichte der Pharmazie,Berlin, é. n.


lyülés igazi kikapcsolódást nyújt testi,lelki értelemben, hiszen „fûben, fá-ban orvosság”. A szellemi kikapcsoló-dást egy-egy izgalmas tarokkparti je-lenti baráti körben. Természetszeretôlévén sokat kirándulok itthon és kül-földön, ahova állandó kísérôim afényképezôgépeim, ugyanis immárnegyven éve amatôr fotós vagyok. Hamunkám során akár egy embernek istesti, lelki segítséget tudok adni na-ponta, akkor megérte!

dr. Kiricsi Jánosnészakgyógyszerész

My Profession Is My Hobby“Age quod agis, prudenter agas etrespice finem!”“Make well what you do and at theend be happy about the result!”Through the history of its workplace, thePomegranate Pharmacy, founded by theBrothers and Sisters of Mercy at the end ofthe 1800s, the author gives account of hismania for collecting and hobbies.

mám a hobbimmám a hobbim

Ki

mit

gyû

jt?

A jelenleg Gránátalma Gyógyszertár néven üzemelô patikát az irgalmasrend alapította az 1800-as évek végén az Esterházy grófok anyagi támogatá-sával. A Pápa, Jókai u. 7. szám alatt kórházzal együtt mûködô patikát az1920-as évek elején felújították, jelenleg is látható formáját akkor nyerte el.A barokkos hangulatú officina eredeti bútorzata az intarziaberakásos, fara-gott szekrények, a félvelencei, csiszolt tükrökkel igazi klasszikus századeleji hangulatot idéznek. A gyógyszertár bejáratánál egy XVIII. századi ön-töttvas csengô fogadja a belépôt. Az officina falára festett gyógynövényké-pek hûen illusztrálják a „fûben, fában orvosság” szlogent. A tárlószekrényekintarziás sarokajtaján, az egyik oldalon egy szerzetes látható, aki a lángolókórházból menti ki a beteget, a másik sarokban egy igazi laboratóriumi je-lenet, gyógyszerkészítô baráttal. Az officina különleges dísze az a szobor,mely a betegét mentô barátot ábrázolja. A patika eredeti edényzete nem ma-radt meg, én az 1992-es évben privatizáltam, és utána készíttettem el a„gránátalmapajzsos” edényeket. Néhány különleges tárgy a birtokombanvan, ezek a következôk:

• hadimozsár 1914-bôl• 3 darab üvegtégely, bennük kb. százéves poranyaggal (lapi divinus stb.)• latsorozat 1924-bôl• füstölôk, réz portörôk (kb. 100 éves)• öntött rézmozsarak• irgalmas rendi csomagolóanyagok, dobozok, üvegcsék• gyógyszerészi vonatkozású szakkönyvek (I. gyógyszerkönyv, II. gyógy-

szerkönyv, 1887-es német gyógyszerkönyv, receptes füzetek, technoló-giai leírások, anyagismereti könyvek stb.)


ok

on

sza

km

ák

ról

Dr. Janny Gyula emlékezetére2004. április 6-án az Iparmûvészeti Múzeum elsô emeletén,a könyvtár folyosóján „Dobozvarázs” címmel kiállítás nyílta XIX. század utolsó évtizedei és a „belle époque” idôsza-kából. E kiállítással a múzeum lerója háláját az adományo-zó, dr. Zlinszkyné dr. Sternegg Mária elôtt, aki dr. JannyGyula (1842–1916) orvosprofesszor és családja ma már pó-tolhatatlan tárgyait ajánlotta fel az intézménynek kitûnô ál-lapotban.

DR. JANNY GYULA (1842–1916) 1866-ban szerzett a bécsiegyetemen orvosdoktori és szülészmesteri oklevelet. A nagyhírû sebész, a bécsi egyetem tanszékvezetô tanára, THEODOR

BILLROTH tehetséges tanítványa volt. 1869-ben befejezte or-vosi tanulmányait Bécsben, állami ösztöndíjjal külföldi ta-nulmányutat tett, Európa számos városában megfordult(Berlin, Kiel, Lipcse, Halle, München, London, Zürich), ne-ves orvostudorok mellett dolgozott. 1871-ben tért haza Pest-re. JANNY GYULÁRA fényes pálya várt: dolgozott a Rókus Kór-házban, a hírneves LUMNICZER SÁNDOR, a Magyar Vöröske-reszt egészségügyi vezetôje osztályán, majd a Vöröskeresztegyleti Erzsébet Kórház (ma XII. ker. Sportkórház) elsô igaz-gatója és fôorvosa lett, a Szt. István Kórház sebész fôorvosa.

1878-ban ívelt felfelé életmûve, amikor a Barakkórházsebészeti osztályának fôorvosa lett, 1882-ben egyetemimagántanár. Életmûvének kiemelkedô eredménye a Vörös-kereszt Egylet Erzsébet Kórházának megalapítása: lényegé-ben javaslata nyomán hozták létre. Az 1884-ben megnyíltkórház elsô igazgatója lett, aki sokat tett az ápolóképzésért,s a Vöröskereszt céljainak széles körû megvalósításáért.1885-ben a Szt. István Kórház sebészeti osztályának éléreés az Anker Biztosítótársaság fôorvosának nevezték ki. A hivatalos és szakmai elismerések sem maradtak el, szá-mos külföldi sebésztársaság választotta meg tiszteletbelitagjának, az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli,majd rendes tagja (1891), 1895-ben egyetemi nyilvánosrendkívüli tanár. 1903-ban nemesi elônevet (fehérvári) éscímet kapott, 1909-tôl udvari tanácsos. Mindezek ellenéreegész élete kudarcaként élte meg, hogy mások kicsinyessé-ge miatt sohasem érhette el hôn áhított célját, az egyeteminyilvános rendes tanári kinevezést. 1909-ben mint egyete-mi nyugalmazott rendkívüli tanár és mint a Szt. István Kór-ház sebész fôorvosa vonult vissza, majd 1912-ben az Erzsé-bet Kórház igazgatói tisztérôl is lemondott, ám haláláigtiszteletbeli igazgató maradt.

Családi emlékek dobozba zárvaMa már egyre ritkább, hogy régi dobozok, tokok kerülnekelô nagyanyáink hagyatékából, régi komódok mélyérôl. Azegykori használat, fôként azonban a XX. századi viharosévtizedek egyáltalán nem kedveztek e sérülékeny, könnyen

pusztuló csomagolásoknak: a bádogdobozok behorpad-tak, megkoptak, a papír összegyûrôdött, bepiszkolódott, afadoboz szétesett, deformálódott, s egyre több elpusztult.Ugyanakkor egyszerûen kimentek a divatból, hiszen a ke-reskedelmi csomagolás erôsen korhoz, korízléshez kötött –a mának élô, efemer mûfaj.

Éppen ezért különösen ritka, ha nem egy vagy kettô da-rab, hanem soktucatnyi különféle anyagból készült do-bozkát, tojás formájú tokot ôriz meg egy család, nemzedé-keken keresztül. E kollekcióból a korábbi évtizedek sorána múzeum számos tárgyat szinte fillérekért vásárolhatottmeg, majd 2002-ben a leszármazott több mint száz dara-bot ajándékozott az intézménynek. E gesztus sajnos mamár szintén ritkaság!

A Janny család tárgyairól van tehát szó, gyermekeik hús-véti ajándékairól, vagy éppen a mindennapok igényes hasz-nálati tárgyairól, korai, kereskedelmi csomagolásokról.

Külön csoportot képeznek a gyógyszeres dobozkák,melyek gyakran vidám, színes papírborítást kaptak, ara-nyozott kontúrral szegélyezve a kedves motívumokat, vi-rágokat, pillangókat, olykor bôregereket, más állatokat.Bizonyára a gyermekek részére különösen kedvesek lehet-tek e miniatûr dobozcsodák. Gyógyszerészettörténetiszemszögbôl különösen érdekes, hogy egyes gyógyszeré-szekhez, gyógyszertárakhoz köthetôk.

Figyelemre méltó az anyagok és technikai megoldásokváltozatossága, a díszítés sokfélesége. A védjegynek márekkor komoly szerepe volt, mint a Kugler-Gerbeaud vagya francia márkanevek mutatják. Különlegességek a bontat-lan francia parfümcsomagolások a XIX–XX. század fordu-lójáról és a számos tojás formájú, nyitható doboz.

A bécsi világkiállítás (1873) utáni korszak különféleanyagokból (fém, fa, papír) és különféle technikával ké-szült dobozait mutatja be a kiállítás. Hangsúlyosankiemelve az anyagok és technikák sokféleségét, a doboztí-pusok változatos szerkezetét. Nemcsak egy család emlé-keit ismerhetjük meg, hanem a kor tárgyi kultúráját, melyma is példaként szolgálhat. A kiállítás egyaránt szól a maiformatervezôknek, a laikus látogatóknak, a gyerekeknek,hiszen a mindennapok igényességére figyelmeztet, hogy aszép lelkünkben és környezetünkben mindig jelen legyen.

Horváth HildaIparmûvészeti Múzeum

Box MagicTo the memory of Dr. Gyula Janny (1842–1916)This prominent doctor of medicine and obstetrician returned fromabroad, scene of his study tours, to Pest in 1871, when became thefirst director of the present Sports Hospital, and several other hospi-tals were also established upon his proposal. He did a lot for thetraining of nurses too. He was elected honorary member of severalforeign associations of surgeons. At the exhibition “Box Magic” of theMuseum of Applied Arts, the unique collection of pharmacy boxes,coming from the legacy of the professor and his family, are on show.

Dobozvarázs

Iparmûvészeti Múzeum1091 Budapest IX., Üllôi út 33–37.Telefon: (1) 456-5100Látogatható: 2004. április 6.–augusztus 15. Hétfô kivételével 10–18 óráig.


A Gyógyszerészi Hetilap Schédy Sán-dor (1831–1902) gyógyszerész kiadá-sában és szerkesztésében 1862. ja-nuár 2-án jelent meg elôször Pesten, avállalkozás kimenetelét illetôen igenbizonytalan körülmények között.

Akkoriban a magyar gyógysze-részi kart – az európai szín-vonalhoz képest – szakmai el-

maradottság és a szervezettség hiányajellemezte. 1860-ban a Bach korszakbukását jelentô októberi diplomaugyan visszaállította jogaiba a magyarnyelvet, a gyógyszerészek egyharmadaazonban németajkú volt. Próbálkozássem történt magyar nyelvû gyógysze-részi szaklap alapítására. SCHÉDY felis-merte, milyen égetô szüksége van a több mint 1000 tagot számláló kar-nak egy folyóiratra, mely lehetôvé te-szi, hogy megpróbáljon lépést tartaniaz egyre intenzívebb természettudo-mányos fejlôdéssel, s meginduljon a szakmai társulás, az együttmûködésfelé.

A Gyógyszerészi Hetilap több évti-zedes munkájával megfelelt a követel-ményeknek: nagy szerepet játszott agyógyszerészi szakterületek és a gya-korlat fejlôdésében, a szakmai to-vábbképzésben, a szakmai mûnyelvkialakításában, megteremtve egyszer-smind a tudományos magyar gyógy-szerészi szakirodalom alapjait, kibon-takozásának lehetôségét.

A Gyógyszerészi Hetilap mint A gyógyszerészeti tudományok fejlôdésé-nek közlönye SCHÉDY Elôrajzunk címûcikke szerint célul tûzte ki az egyesgyógyszerészi tudo-mányok, fôleg a vegy-tan eredményeinekfolyamatos közlését, anemzeti nyelv útjá-nak egyengetését, agyógyszerészi kar jo-gainak megvédését, ál-talában a gyógyszeré-szet ügyének elôbb-revitelét. Ugyanak-kor a gyógyszertárigyakorlat közlönye ésaz európai szakfolyó-iratok egyetemes ki-vonata kívánt lenni.Felhívta a kollégákat agyógyszerészet fejlô-dése szempontjábólelengedhetetlen önál-ló gyógyszertári kutatásra, eredményei-nek közlésére és általában a lap cikkek-kel való támogatására. A magyar gyógy-szerészet érdekében kifejtett tevékeny-sége alapján 1875-ben az OrszágosGyógyszerész Egylet hivatalos közlö-nyévé tette a Gyógyszerészi Hetilapot.

A szakfolyóirat indulásakorSchédy egyik fômunkatársa DR.FELLETÁR EMIL (1834–1917), a Gyó-gyászat hasábjain akkor már jól is-mert gyógyszerész volt. A fômunka-

társi, majd társszerkesztôi feladatokata hetvenes évek végétôl nyolc éven ke-resztül CSURGAY KÁLMÁN (1858–1892)gyógyszerész látta el, míg maga is egyúj folyóiratot nem indított 1885-benGyógyszerészi Közlöny címmel. SCHÉDY

SÁNDOR lelkesedése, kezdeményezôkészsége mindig agyógyszerészet ügyé-nek elôbbrevitelétszolgálta. Lapjábanállandóan napiren-den tartotta a legége-tôbb aktuális problé-mákat. Jelentôs szere-pe volt az országosegylet létrehozásá-ban. Az ô felhívásáraindult meg pl. agyógyszerek népieselnevezésének össze-gyûjtése, a gyógynö-vénytermesztés meg-szervezése. Legjelen-tôsebb azonban iro-dalmi munkásságavolt. Lapjában össze-

sen vagy ezer cikket és több tanul-mányt írt, nevéhez fûzôdik a gyógy-szerészeti törvények és szabályok el-sô gyûjteményének megszerkesztése.1888-ban kommentárt írt a II. MagyarGyógyszerészkönyvhöz.(Forrás: Keszei Mária okl. gyógyszerészgyógyszerészdoktori értekezése)

Pharmaceutical Weekly JournalThe second pharmaceutical journal inHungarian language was published in Pest, in 1862.

Gyógyszerészi Hetilap.Címlap

Gyógyszerészi HetilapGyógyszerészi Hetilap

Sa

jtó

tört

én

et

Se

nte

nti

a

Ha a gyógyszerész ezt a széphivatását betölti és elemi kö-telességeit teljesíti, még nem

teljesen gyógyszerész. Igazán gyógy-szerésszé csak akkor válik, ha köteles-ségeinek merev teljesítésén túl bensô-séges szeretettel függ mindazon, amia gyógyszerészetet alkotja és ha fôleghivatásának kereteit annak szellemé-ben embertársai javára kiterjeszteniigyekszik.

A gyógyszerészi munka nem a mes-terember munkája, amelyet az bizo-nyos tanult ügyességek és fogások alapján, szokványosanvégez el és nem is a kereskedô közvetítô és viszonteladó te-

vékenysége. A gyógyszerész munkája ter-mészettudományi és közegészségtani is-meretek alapján, állandó tudományos el-lenôrzés alatt végzett felelôsségteljes tevé-kenység, amely nem tûri a bárdolatlanmesterember durva kezét, sem a kalmársóvár tekintetét.

Dr. Deér Endre(1865–1938)

Forrás: Dr. Wéber Dezsô. Gyógyszerészetipropaedeutica. Bevezetés a gyógyszerészi hivatásba,

MGYT, 1944, Bp.

A gyógyszerészi hivatásA gyógyszerészi hivatás

Receptzacskó Deér Endre gyógyszertárából.

Jó Pásztor Gyógyszertár, Budapest.Galenus Gyûjtemény


425 éve• 1579. X. 20-án halt meg DR. JOÓ FERENC (1508) gyógy-szerész, orvosdoktor, egyetemi tanár, rektor. WienerNeustadtban volt gyakornok. Tirocinális vizsgáját letéveBécsben mûködött gyógyszerészi munkakörben. Néhányév múlva a lipcsei és a wittenbergi egyetemen folytatta ta-nulmányait, ahol orvosdoktori diplomát kapott. Berlinbeköltözött 1542-ben, ahol ismét gyógyszertárban dolgo-zott. Egy évvel késôbb a gustrowi gyógyszertár élére kerültés a város fôorvosa is volt. Késôbb, 1859-tôl egyetemi ta-nárként gyógyszerészetet oktatott a greiswaldi egyetemen,ahol a rektori teendôket is ellátta. A bôrgyógyászat terén arühatka és a luesz gyógyításával ért el sikert. Ez utóbbi ke-zelésére kínafa- és sarsaparillagyökereket rendelt. Latinnyelvû munkái halála után jelentek meg.

175 éve• 1829. VIII. 29-én született GROSSINGER KÁROLY (†1891)gyógyszerész, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület bi-zottsági tagja. Apja, GROSSSINGER VILMOS újvidéki Szent-háromság Gyógyszertárában volt gyakornok. Majd a pes-ti Szentháromság Gyógyszertárban WÜRTZLER VILMOSNÁL

dolgozott. A bécsi egyetemen 1854-ben gyógyszerészidiplomát kapott. Alkalmazotti évei után átvette apja újvi-déki gyógyszertára veze-tését. A MagyarországiGyógyszerész Egyesületgyógyszerkönyvi és ár-szabvány-bizottságánaktagjaként 1874-ben java-solta a grammsúlyrend-szer bevezetését a régi or-vosi (gran-) súlyrend-szerrel szemben. Számos közleménye jelent meg a szakla-pokban. Fômûve volt az Útmutatás a borszesz súly-mennyiségeinek literekre és literpercentekre való átszámí-tása öt táblán címû munka.

150 éve• 1854-ben született DR. KONRÁD JENÔ (†1919) gyógysze-rész, fôorvos, egyetemi magántanár, szanatóriumi igazga-tó. A budapesti tudományegyetemen 1875-ben gyógysze-részi, 1879-ben pedig orvosdoktori diplomát kapott. Pá-lyánkon csak nagyon rövid ideig mûködött. Egyetemi ok-leveleit megszerezve többéves külföldi tanulmányutat tett.A nagyszebeni elmegyógyintézetet 1886-tól igazgatta.Majd 1905-ben a budapesti lipótmezei elmegyógyintézetélére került. A budapesti tudományegyetemen 1906-ban a

közigazgatási elmekórtan magántanárává habilitálták. A budapesti Schwartzer-szanatórium igazgatója volt 1910-tôl. Publikációival elôsegítette a hazai pszichiátriai iroda-lom fejlôdését.

125 éve:• 1879. IV. 28-án született BÁRSONY ELEMÉR (†1938)gyógyszerész, gyógyszerésztörténész, miniszter, szaklap-szerkesztô. A budapesti tudományegyetemen 1908-bangyógyszerészi diplomát ka-pott. Ez évtôl a Gyógyszeré-szi Hetilap szaklap helyettesfôszerkesztôje volt. Hosz-szú ideig fôvárosi gyógyszer-tárakban mûködött. Gyógy-szertári jogosítványt nyert1914-ben Csepelen és An-gyal néven vezette azt.Gyógyszerészi Zsebnaptárt isszerkesztett 1914–1934 kö-zött. Megalapította és szer-kesztette 1917 ôszétôl aGyógyszerészi Szemlét. Egyévvel késôbb megalapítottaa Vidéki Gyógyszerészek Or-szágos Szövetségét, melynek ügyvezetô elnöke volt. A Ta-nácsköztársaság idején KÁROLYI GYULA aradi, majd szege-di ellenkormányának népjóléti minisztere volt. Majd egyciklusban fôvárosi törvényhatósági tag volt. A Gyógysze-részi Értesítô (1927–1936) és a Magyar Gyógyszerészszaklapok szerkesztôje is volt haláláig.

Közben 1928-ban ismét gyógyszertári jogosítványtnyert a pesti Teréz körúton. Gyógyszertárát Budapest né-ven vezette. Számos közleményén kívül DR. BARADLAI

JÁNOSSAL megírta A magyarországi gyógyszerészet törté-nete 2 kötetes munkát.

100 éve:• 1904. III. 4-én született DR. BÚZÁS GÉZA (†1997) gyógy-szerész, gyógyszerészdoktor, egyetemi adjunktus. Egyete-mi tanulmányait a Kolozsvári Egyetemen kezdte. Majd aSzegedi Egyetemen 1942-ben gyógyszerészi diplomát ka-pott. Pályája közforgalmú gyógyszertárban indult.

A II. világháború idején a Besztercei Kórházban teljesí-tett katonai szolgálatot. Ennek kitelepítésével Németor-szágba került. A megmentett gyógyszerekkel és gyógyásza-ti felszerelésekkel 1947-ben tért vissza Magyarországra. A Szegedi Egyetem Gyógynövény- és Drogismereti Intéze-tének tanársegédje, majd adjunktusa volt. Tudományos

An

niv

ers

ari

um

A pesti Városi Gyógyszertár a Szentháromsághoz. 1896

Könyvcímlap

ANNO...Neves magyar gyógyszeréNeves magyar gyógyszeré


munkássága a drogok hatóanyagainak tartalmi meghatá-rozására és azok hatásmechanizmusainak vizsgálatára ter-jedt ki. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1959-ben.Sokat fáradozott az önálló szegedi Gyógyszerésztudomá-nyi Kar létrehozásáért (1957). Sírja a szegedi Belvárosi te-metôben van.

75 éve:• 1929. IX. 26-án halt megSTUDÉNY JÁNOS (1882) gyógysze-rész, gyógyszerésztörténész, szak-író. Lugoson volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen1913-ban gyógyszerészi diplomátkapott. Több fôvárosi gyógyszer-tárban dolgozott. Az egészségügyianyagraktár analitikai laborató-riumát vezette 1918-tól. Rövidideig még a Medipharma- és a Theriaca-gyógyszervegyésze-ti laboratóriumok élén állt. Jelentôs gyógyszerésztörténész.Szakmai közleményein kívül számos történeti cikke jelentmeg a szaklapokban. Fômûve volt a DR. VONDRA ANTALLAL

írott Hírneves gyógyszerészek c. könyve (1929). Sajnos en-nek a megjelenését már nem érte meg.

• 1929. X. 19-én született DR. BURGER KÁLMÁN (†2000) gyógy-szerész, vegyészdoktor, a kémiai tudomány doktora, akadé-mikus, egyetemi tanár. Apja, BURGER ZOLTÁN az aszódi Ma-gyar Király-gyógyszertárat vezette. A Budapesti Orvostudo-mányi Egyetemen 1954-ben gyógyszerészi diplomát kapott.Pályáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervetlen ésAnalitikai Intézetében kezdte. A kémiai tudomány kandidá-tusa címet 1958-ban, a doktora minôsítést pedig 1966-bannyerte el. Egyetemi adjunktus volt 1958-tól, egyetemi docens1963-tól, majd egyetemi tanár 1968-tól. A Szegedi EgyetemSzervetlen és Analitikai Intézetének tanszékvezetô egyetemitanára volt 1983–1996 között. A Magyar Tudományos Aka-démia levelezô tagja 1990-tôl, majd rendes tagja 1993-tól.Tudományos munkássága a fémkomplexek képzôdésére ésszerkezetvizsgálatára terjedt ki. Új típusú gyógyszerhatásúfémvegyületeket állított elô. Tíz könyvén kívül három tan-könyvet és több könyvrészletet írt. Sokirányú munkásságáértelnyerte 1995-ben a Széchenyi-díjat. A Magyar Gyógyszeré-szeti Társaság alelnökeként is nagyot alkotott.

50 éve:• 1954. XII. 16-án halt meg DR. ATZÉL ELEMÉR (1888)gyógyszerész, orvosdoktor, jogi és államtudományi dok-tor, egyetemi magántanár. A Komárom megyei gutai

Ôrangyal Gyógyszertárban voltgyakornok, majd Bôsön LAIB

REZSÔNÉL volt segéd. A buda-pesti tudományegyetemen1911-ben gyógyszerészi dip-lomát kapott. Néhány hó-napos alkalmazotti munka-körét követôen beiratkozottaz orvosi karra. Orvosdoktoridiplomát kapott 1917-ben. A Nép-jóléti Minisztériumban titkári ál-lásban mûködött. Beiratkozottaz egyetemi jogi karra, ahol 1921-ben jogi és államtudo-mányi doktorátust szerzett. A Pázmány Péter Tudo-mányegyetemen 1926-ban egyetemi magántanárrá ha-bilitálták. Törvénybe foglalta a korabeli egészségügyirendeleteket és több kötetben kiadta. Ô koodifikálta aGyógyszerészek Jóléti Alapját létrehozó 1935. évi tör-vénycikket. Hosszabb ideig oktatta a gyógyszerészhall-gatókat a gyógyszerészi jogszabályokra. Mivel ellenezteaz államosítási törekvéseket, 1948 tavaszától már nemengedték tanítani. Sírja a budapesti Farkasréti temetô-ben van.

25 éve:• 1979. X. 25-én halt meg DR. MODOR VIDOR (1910) gyógy-szerész, természettudományi doktor, az Állatorvostu-dományi Egyetem tanszékvezetô docense. A Pázmány

Péter Tudományegyetemen1933-ban gyógyszerészi,1936-ban pedig gyógysze-részdoktori diplomát szer-zett. Néhány éves gyógyszer-tári munkáját követôen azegyetemi Növényrendszerta-ni Intézet tanársegédje lett,majd 1952-ben kineveztékaz Állatorvostudományi Fô-iskola Növénytani Intézeté-nek tanszékvezetô docensé-vé. Tudományos munkássá-ga a gyógyszeranalitika, agyógy- és mérgezô növények

szövettani vizsgálatára terjedt ki. Sokat foglalkozott anövény- és takarmánymérgezések kimutatásával. A takar-mányozástani ismereteket 250 növény makro- és mik-roelem-tartalmának elemzésével bôvítette. A Magyar Nö-vénytani Társaság titkára és a Magyar GyógyszerészetiTársaság vezetôségi tagja volt. Mintegy 32 közleményejelent meg a szaklapokban. Sírja a kalocsai köztemetô-ben van.

Utószó. Dr. Wondra Antal búcsúsorai

Dr. Modor Vidor. Szt. István Egyetem Állatorvosi Kar Könyvtára

Egylapú bronzérem. Edvi Illés György, 1941

ész-évfordulók 2004-benész-évfordulók 2004-ben


Mûcsarnoki életmûkiállítással (2003. december17.–2004. február 8.) és az ALTORJAI SÁNDOR címû 480 ol-dalas monográfiával (kiadó: Mûcsarnok, Elsô Magyar Lát-ványtár, MTA Mûvészettörténeti Kutatóintézet) emlékez-tek a festômûvész és gyógyszerész halálának negyedszáza-dos évfordulójára a mûvészeti élet képviselôi.

A Gyógyszerészettörténet felkérésére BARANYAY ANDRÁS

Kossuth-díjas grafikus írásban emlékezett barátjára és pá-lyatársára: „Amikor a Képzômûvészeti Fôiskolára jártam,másodéves koromban egy másik tanárhoz kerültem (a fô-épületbôl az Epreskertbe) és ebben az osztályban volt ak-kor elsôéves (igaz, hogy nálam jóval idôsebb) ALTORJAI

SÁNDOR. Nagyon hamar összebarátkoztunk. Akkor tudtammeg tôle, hogy eredeti szakképzettsége gyógyszerész. (Tü-dôbeteg lett és a Budakeszi Szanatóriumban – könyveketnézegetve – ismerkedett meg és szeretett bele a festészetbe,és aztán fölvételizett a fôiskolára.)

Egyszer este 10–11 óra tájban mentem haza a Széna té-ren és odamentem a patikához (tudtam, hogy Sanyi ottdolgozik – esti vagy éjszakai mûszakban). A patikának ak-

kor voltak pinceablakai – fönt a gyógyszertár már zárvavolt –, de lent égett a villany: benéztem és Sanyi ott ült,mindenféle porokat meg folyadékokat kevergetett. Beko-pogtam – fölnézett, vigyorgott –, integettünk egymásnak.

Ez az egyetlen emlékem gyógyszerészi szakmájáról.”

Civilben orvos és gyógy-szerész, az olimpiákondicsôséget szerzô sporto-lóink szerepelnek a Sem-melweis OrvostörténetiMúzeum Magyar Olim-pikon Orvosok c. kiállí-tásán. Egy évszázad tör-ténetén keresztül látjuk atárgyak, írott és nyomta-tott dokumentumok, simmár örökbecsû fény-képek segítségével a kivé-teles személyiségek telje-sítményét.

Az elsô újkori olim-pia, az 1896-os athéni já-tékok elsô versenyszá-mának (100 m síkfutás),

elsô versenyzôje az egyes számmal rajthoz álló SZOKOLY

ALAJOS volt, a Budapesti Tudományegyetem Orvoskaránakharmadéves medikus hallgatója.

A magyar csapat önálló indulását az athéni olimpiánhosszú viták elôzték meg. Sokan az Osztrák–Magyar Mo-narchia közös indulása mellett törtek lándzsát, ám végülazok véleménye gyôzött, akik a Magyar Királyság önállócsapatának indulását szorgalmazták.

Bár a modern olimpiai mozgalom 108 éve alatt Ma-gyarország területe, államformája, szövetségesei és címe-re folyamatosan változtak, három dolog változatlan ma-radt: a magyar csapat indulása, a magyar trikolor és a ma-gyar siker.

A kiállításhoz tárgyakat kölcsönöztek a Magyar Testne-velési és Sportmúzeumból, a Csanádi Árpád Általános Is-kola és Gimnáziumból.

Események – Kiállítások – Rendezvények

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum1013 Budapest, Apród u. 1–3.Tel.: (1) 375-3533, (1) 201-1577, fax: (1) 375-3936E-mail: [email protected] tartás: 2004. március 23.–szeptember 30. Kedd–vasárnap: 10.30–18.00

Plakát.300 mm ×410 mm

Matisse: A zene címû képének imitációja Leningrádban, 1959. Wagner János, Bak Imre, Baranyay András, Altorjai Sándor

KönyvajánlóSzmodits László: Neves magyar gyógyszerészekkegyeleti adattára. Dictum Kiadó, Budapest, 2003.317 oldal, ár nélkül, kartonált, cérnafûzött, fekete-fe-hér, illusztráció nélküli könyvÉletünkhöz hozzátartoznak különbözô, társadal-milag szabályozott szokások, így a halottainkrólvaló megemlékezés, a temetôk mint az emlékezésés reprezentáció helyszínei. A Bibliotheka Phar-maceutica sorozat 7. tagjaként, megközelítôleg230 neves magyar gyógyszerész életútjával ismer-

kedhet meg az olvasó. A könyv különös értékéta gazdag életrajzgyûjtemény biztosítja. A szer-zô többéves, szorgalmas munkája segítségévelmegismerhetjük a gyógyszerészek munkássá-gát, betekinthetünk a gyógyszerészet XIX–XX.századi múltjába. A tömör életrajzi leírást min-den esetben követik a sírhely adatai és a fel-használt irodalom jegyzéke.

Szmodits László munkája múltunk megis-meréséhez ad elengedhetetlen támpontot.Ajánlható a könyv mindazoknak, akik érdek-lôdnek a gyógyszerészet tudománytörténetimúltja iránt.


Egyesületi hírekSzakosztályi hírek

Patikamúzeumok titkaiGyógyszerésztörténeti emlékeink nyomában2003-tól kezdôdôen a fenti címmel szervezzük meg a MagyarGyógyszerésztudományi Társaság történeti tárgyú pontszer-zô továbbképzéseit. A több évre és az egész ország területérekiterjedô program szerint tûzzük ki a helyszíneket és általábanaz adott helyszínhez szorosabban kapcsolható témákat, ame-lyek felölelik a gyógyszerésztörténet speciális területeit és a se-gédtudományok körét. Így került sor márciusban Kôszegen alevéltár, a könyvtár és a muzeológia témakörökre. Az AranyEgyszarvú Patikaházban újra megcsodálhattuk a 260 éves je-

zsuita officinát. Szep-temberben Pécsett amûvészettörténet és aporcelán volt a téma,majd megtekintettükaz Irgalmasrendi Grá-nátalma és a Szerecsenmúzeumpatikát ésSzentlôrincen a Brant-ner-Koncz KisnemesiEmlékházat. Október-ben Székesfehérvárona szaksajtó története ésa numizmatika voltprogramon, és meglá-togattuk a Fekete SasPatikamúzeumot, va-lamint Vértesacsán aKazay-emlékszobát.Mindhárom helyenmegemlékeztünk el-hunyt nagyjainkról,

sírjaikra elhelyeztük koszorúinkat. Emlékezésül álljanak ittneveik: BARANYAY AURÉL, KAZAY ENDRE, PROF. DR. MEZEY

GÉZA, DR. RÁDÓCZY GYULA, DR. SZIGETVÁRY FERENC.Ha visszagondolok ezekre az alkalmakra, érzem a fel-

emelô hangulatot, amelyben keveredik hasonló érdeklôdé-sû emberek találkozásának öröme, lelkes eszmecseréje, a jól felkészült elôadók érdekes témái, a rég látott kedveskollégák kézszorítása, a múzeumok szívdobogtató atmosz-férája, a spontán beszélgetések légköre, a napsütés Pécs te-metôjében, KAZAY máig tartó magánya, emlékezés példa-adó elôdeinkre, Szentlôrinc kincsesháza és még mennyiminden. Élmény volt, igen, élmény. A gyógyszerésztörténetmûvelése a tudományos igényen kívül élményt kell nyújt-son a vele foglalkozóknak vagy a szemlélôknek, szakmánbelül és kívül egyaránt.

Ferentzi Mónikamegbízott elnök

Társasági hírek

A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság 2003. október 18-án Erdélyi gyógyszerészek Magyarországon címmel DR. PÉTER H. MÁRIA: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonat-kozásai címû könyvének bemutatása alkalmából ünnepielôadóülést és a Marosvásárhelyen, valamint Kolozsvárott vég-zett gyógyszerészek részére találkozót rendezett Budapesten, azOGYI elôadótermében. A rendezvényen 120 fô vett részt. A tár-saság tiszteletbeli tagságáról szóló díszoklevelet nyújtott át azelnök DR. PÉTER H. MÁRIA és PROF. DR. RÁCZ GÁBOR részére.A jelen lévô, Erdélyben végzett nagyszámú gyógyszerész itt talál-kozhatott egykori szeretett tanáraival, és hallhatta ismét elôadá-saikat. Az elhangzott elôadások:

DR. PÉTER H. MÁRIA: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vo-natkozásairól.

PROF. DR. RÁCZ GÁBOR–PROF. DR. RÁCZ-KOTILLA ERZSÉBET:100 éve alapította PÁTER BÉLA a Kolozsvári Gyógynövénykuta-tó Állomást. Az elsô évtized eredményei (1904–1914).

PROF. DR. PÉTER MIHÁLY: XVI–XVIII. századi orvosló köny-vek ajánlásai a fog- és szájbetegségek gyógyítására.

DR. NAGY LEVENTE: Egy vidéki magyar gyógyszerész viszon-tagságai.

DR. GRABARITS ISTVÁN: Képek a kalocsai érseki könyvtár or-vosi könyvritkaságaiból.

Az elôadásokat követôen az elnök bemutatta VÉKÁS PÉTER

filmrendezôt, ismertette munkásságát, majd levetítették A Di-valdok címû filmjét.

A bensôséges hangulatú összejövetelt egy szerény állófoga-dás követte.

A társaság tagja a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társa-ságnak (International Gesellschaft für Geschichte der Pharma-ciae), amely 2003. szeptember 24–27-én Sinaiaban (Románia)tartotta 36. kongresszusát. A kongresszuson a társaságot DR.GRABARITS ISTVÁN elnök és DR. DOBSON SZABOLCS titkár kép-viselték. A gyógyszerésztörténet forrásai a Magyarországon talál-ható kódexekben címmel tartott elôadást DR. GRABARITS IST-VÁN. A kongresszus kerekasztal-megbeszélésén DR. DOBSON

SZABOLCS képviselte hazánkat. A Finnországtól Argentínáig szá-mos országból megjelent résztvevôk a gyógyszerésztörténetinemzetközi rendezvények régi hagyományának megfelelôenigen barátságos és tartalmas napokat töltöttek együtt, amihez aházigazdák szívélyes vendéglátása is hozzájárult. A kongresszuskeretében Brassóban ülésezett a Nemzetközi Gyógyszerésztörté-neti Akadémia (Akademie Internationale d’Histoire de laPharmacie), amelynek jelenleg 130 meghívott tagja van 34 or-szágból. Brassóban nyolc új tagnak ünnepélyesen átnyújtottákokleveleiket, közöttük hazánkból DR. MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS

orvostörténész-könyvtárosnak (Semmelweis OrvostörténetiKönyvtár igazgatója) és DR. GRABARITS ISTVÁN gyógyszerésznek.

A Gyógyszerésztörténeti Társaság elsô tiszteletbeli tagjánakPROF. DR. SCHULTHEISZ EMILT, az MTA Orvostörténeti Munka-bizottságának elnökét választotta, az errôl szóló díszoklevelet amunkabizottság ülésén az elnök és az alelnök nyújtotta át.

dr. Grabarits Istvánelnök

Kazay-emlékszoba.Vértesacsa, 2003. október 12.


A bélyeg – ablak a világra

A bélyeget – a postai bérmentesítés eme apró eszközét –nem csak speciális fizetôeszközként tekinthetjük. Gyûjtéstárgya, filatéliai, postatörténeti, nyomdatechnikai érdekes-ségeket hordoz, a kibocsátó ország és a kibocsátás ideje tör-ténelmének, ideológiájának, ízlésének tükre. Sikeresebbdarabjai az alkalmazott grafika mûvészi szintû alkotásai.

A Bélyegmúzeum állandó kiál-lítása a világ bélyegeinek szinte teljes gyûjteményét tárjalátogatói elé, benne számtalan világritkasággal. A teljesmagyar és a világgyûjtemény megközelítôleg 400 000 da-rabja látható a bélyegkatalógusok rendszerét követô elren-dezésben a kihúzható keretekben.

A gyûjtemény – és a kiállítási anyag – a bélyegmegjele-néseket követve folyamatosan bôvül, a magyar rész min-dig „naprakész”.

„Avatatlan” látogatóink számára kalauzt adunk az érde-kességek felleléséhez, a kiállítóterem számítógépe a ven-dégek rendelkezésére áll. Gyermekcsoportokat tárlatveze-téssel, foglalkozással szívesen fogadunk.

Be

mu

tatk

ozó

Érvényes a Bélyegmúzeum állandó kiállítására2004. december 31-ig.A belépô 1 fô ingyenes belépésére jogosít.

Bélyegmúzeum1071 Budapest, Hársfa utca 47.Telefon: (1) 341-5526 Fax: (1) 342-3757E-mail: [email protected] Nyitva: hétfô kivételével naponta 10–18 óráig(november–március: 10–16 óráig)

(A kedvezmény a 194/2000. [XI. 24.] Korm.rend.alapján érvényes.)

✂

AZ ÁTTÖRÉS KORA2004. március 19-én a Budai Vár három – egy udvarra nyíló– intézményében, a Magyar Nemzeti Galériában, a Budapes-ti Történeti Múzeumban és az Országos Széchényi Könyvtár-ban nagyszabású kiállítás nyílt meg a 2003-ban Bécsben nagysikert aratott „Zeit des Aufbruchs” címû tárlat budapesti vál-tozataként. Az új összeállításban sokkal több, kiemelkedô je-lentôségû osztrák mûvet tekinthetnek meg a látogatók.

A Budapesti Történeti Múzeum „Azok a boldog békeidôk”alcímmel Bécs és Budapest nagy kiállításait, ünnepeit, az egy-máshoz építészetben is nagyon hasonló két metropolisz áttö-rését, átalakulását mutatja be.

Azok a boldog békeidôkBudapesti Történeti Múzeum1014 Budapest, Szent György tér 2. Budavári Palota „E” épületwww.btm.huNyitva: mindennap 10–18 óráig,hétfôn is!További információ: (1) 225-7816

Hans Makart: Hanna Klinkosch, 1884 elôtt.Wien Museum, Bécs

Az Országos Széchényi Könyvtár tárlatának címe: „A teg-nap világa”, témája a két kultúrváros irodalmi, színháziélete.

A tegnap világaOrszágos Széchényi Könyvtár1014 Budapest, Szent György tér 2. Budavári Palota „F” épületwww.oszk.huNyitva: keddtôl vasárnapig 10–18 óráig, hétfôn zárva.További információ: (1) 224-3743

Fedák Sári Wiener Werkstätte ruhában

Egyszeri ingyenes belépô 1 fô számára

a Budapesti Történeti Múzeum

AZ ÁTTÖRÉS KORAcímû kiállítására

2004. március 19.–szeptember 6. között

Budapesti Történeti Múzeum1014 Budapest, Szent György tér 2. Budavári Palota „E” épületwww.btm.huNyitva: mindennap 10–18 óráig,hétfôn is!További információ: (1) 225-7816

✂

Az elsô Magyarországon gyártott bélyegsorozat ötkrajcárosa.

Az ún. „bázeli galamb”.Világritkaság.

1845. július 1-jén jelent meg.

Gottermayer Nándor:Könyvkötés, 1896.Iparmûvészeti Múzeum,Budapest

Fordított Madonna. Híres magyar tévnyomat

Osztrák gyógyszerkönyv.Részlet a 2004. évi falinaptárból(Galenus Kiadó).Galenus Gyûjtemény, Budapest.Fotó: Basa János/Kerényi János

Fajansz és albarello.Részlet a 2004. évi falinaptárból(Galenus Kiadó).Galenus Gyûjtemény, Budapest.Fotó: Basa János/Kerényi János

Documents

GyógyszerészettörténetII. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2004. MÁJUS...„Erô, egység, szeretet” “Strength, Unity, Love” 16. oldal/page Kicsinyített poszterek Small Posters