Gyümölcs

Kertészet és Szôlészet • 6. szám2014. február 5.14

Már több éve foglalkozom diónemesítéssel, külö-

nösen pedig szabadtéri dió-oltással a tengerszint fölött 650 méter magasságban, Prez-Vers-Noréaz vidékén. (A terület Svájc nyugati részén, Bern és Lausanne között kö-rülbelül félúton fekszik. A szerk.) Az összes svájci dió-szakértőtől mindig ugyanazt hallottam: a szabadtéri dióol-tás Svájcban gyakorlatilag le-hetetlen. Ez a vélemény az egykori Wädenswili Kutató-intézet kutatómunkáin, és a Schweizerische Zeitschrift für Obst- und Weinbau szakfo-lyóiratban 1940 és 1990 kö-zött megjelent körülbelül har-minc publikáción alapszik. Ezek szerint Svájcban a sza-badtéri dióoltáshoz nincs elég meleg, és sikeresebb a téli kézbenoltás az azt követő 25-30 C°-os izzasztókamrás ke-zeléssel. Azonban a nagyüze-mi téli kézbenoltással szem-ben a szabadtéri dióoltásnak jelentős előnyei vannak, ezért 2009. május elején Albenc-ben, Grenoble környékén, Alain Dupardnál tanulmá-nyoztam a Couronne-tech ni-kával végzett szabadtéri dió-oltást. Másnap odahaza öt-ven oltást készítettem ezzel a módszerrel, közülük huszat átoltásként két kb. 20 éves diófára, a többit pedig az er-dőben lévő alanyokra. Kere-ken harminc oltásom lett si-keres – ezek a fák ma karvas-tagságúak, és 2013-ban hoz-ták az első termésüket.

A 2009-es év sikerein fel-bátorodva április közepétől július végéig különböző technikákat alkalmaztam: pá-rosítást, angol nyelves párosí-tást, chip-szemzést, valamint

ablakos oltást hajtó- és alvó-szemre is. Általánosságban is tanulmányoztam a dióoltás szakirodalmát. 2013-ban gya-korlati kísérletekkel sikerült igazolnom, hogy jó eredmé-nyeket lehet elérni a júniusi ablakos hajtószemzéssel.

Ablakos oltás hajtószemre a Walker-módszerrel

Az oltás időpontjára általá-ban a tavaszt, az alany rügy-fakadásának időszakát java-solják. Ab ból indulnak ki, hogy a kal lusz képződéshez olyan-kor a legkedvezőbb az alany élettani állapota. Amennyi-ben követnénk ezt az aján-lást, akkor a korán kihajtó svájci fajtáinknál már április végén vagy május elején kel-lene elvégezni az oltást, ami-kor nálunk még túl hideg van. Jó eredményeket június-ban értem el, problémamen-tes kallusz kép ződéssel, ami-kor az alanynak már levelei vannak.

Szabadtéri dióoltásCikkünk szerzője gyakorlati eredményeivel bizonyította, hogy Svájcban is sikerrel lehet oltani diót szabad téren, noha a közvélekedés szerint túl hideg hozzá az időjárás. A módszer lényege, hogy az ablakos oltást a tavaszi fölmelegedés után, júniusban végzi. Hans-Sepp Walker cikke a Schweizerische Zeitschrift für Obst- und Weinbau című szaklapban jelent meg.

Jó eredményeket

júniusban értem el.

Gyümölcs

6. szám • Kertészet és Szôlészet2014. február 5. 15

uÉn május vége és június

vége között ajánlom az abla-kos módszerrel végzett hajtó-szemzést. Ezt az időtartamot a következő megfontolások miatt választottam: a fagyos-szentek (május 25.) elmúltá-val már nem kell a késői fa-gyoktól tartani. Az oltást kö-vető háromhetes kalluszkép-ző dés már majdnem az év legmelegebb időszakára esik. Ezt a melegigényt egyetlen időszak sem tudja jobban ki-elégíteni. Az oltásnak egy szép, meleg napon, 20-30 C° hőmérsékleten, kedvező idő-járási előrejelzésnél kell meg-történnie. A június vége után végzett oltásoknál a nemes hajtások az első őszi fagyokig már nem (vagy legalábbis nem eléggé) érnek be, és a telet nehezen, vagy egyálta-lán nem vészelik át. Követke-zésképpen június vége után már csak alvószemre ajánlott az ablakos oltás, ahol a kal-luszképződés még az oltás évében megtörténik, de a szem már csak a következő tavasszal hajt ki.

Közvetlenül az oltás előtt szedjük

Az előző évi oltóvesszőket köz-vetlenül az oltás előtt kell megszedni. A lemetszett vesz-szőknek csak az alsó részét fogjuk felhasználni, ahol jól fejlett, nyugalomban lévő, még meg nem indult rügyek vannak. A frissen vágott oltó-vesszőket a felhasználásig ned -ves mohába fektetve, vagy nyirkos ruhába csavarva tárol-juk, hogy ki ne száradjanak. Jól fejlett, nyugalomban lévő rügyekkel ellátott, erős, egy-éves oltóvesszőkhöz nem min-dig könnyű hozzájutni. Egy ol-tóvesszőről sokszor csak egy-két használható rügylapot tu-dunk levenni. A legjobb, ha ebből a célból külön anyafát tartunk.

A rügylapot rögzítő rugal-mas műanyag szalag alatt pá-rás mikroklíma keletkezik, ami szükséges a kalluszkép-ző dés hez. A kötés alatt nem-ritkán kis kondenzvízcsep-

pek jelennek meg, jelezvén a páratelítettséget. A meleg mellett valószínűleg ez a pá-rás mikroklíma a másik dön-tő tényezője a módszer sike-rének.

Az alany Hartmann szerinti visszametszése

H. T. Hartmann és D. E. Kes­ter Plant propagation című könyvében háromlépcsős el-járást ajánl a gyümölcsfák (al-ma, körte) chip-szem zéséhez.

Két pengéjű, úgynevezett sípolókéssel négyszög alakban le-fejtjük a kéregrészt az egy- vagy kétéves alanyról. A kiemelt kéregrész helyére pontos illesztéssel kell behelyezni a ne-mes fajtának egy nyugalomban lévő rüggyel ellátott kéreg-részét – rügylapját.

K. J. Maurer 1951-ben, Geisenheimban részletesen is-mer tette az ablakos oltást, és a júliusi alvószemzést javasolta a dió szaporítására. A hajtószemre történő ablakos szemzést nem tanácsolta, mert a friss hajtások ősszel már nem tud-nak eléggé beérni. Maurer az eljárás legnehezebb művelete-ként írta le a nemes szem kéregrésszel együtt történő ki-emelését, amit szerinte csak hosszas gyakorlással lehet elsa-játítani. Igazi kis remekmű jön létre, mert a kéregrész alatt egy vékony farésznek is bele kell kerülnie a kiemelt részbe.

Úgy gondolom, hogy e módszer elterjedését a kivitelezés nehézsége akadályozza. Ezzel a technikával én csupán egyetlen sikeres szemzést készítettem.

A Lalanne Faiskola Marmande-ban (Bordeaux) sikerrel alkalmazza a júliusi alvószemzést ablakos technikával, első-sorban a Lara fajtával. A hőmérséklet ott lényegesen maga-sabb, mint Svájcban, és nem is annyira ingadozó. 2010-ben megismerhettem a technikájukat, amelynél a kéregrészt nem alá benyúló kés segítségével emelik le, mint ahogy azt Maurer teszi, hanem egyszerűen lecsavarják. Miután a sípolókéssel négyszög alakban körbevágtuk a pajzsot, a raj-ta lévő rügyet a hüvelykujjunkkal rögzítjük, majd a héjrészt a pajzs négy sarkánál egy késsel felemeljük. Ezután ügyelve arra, hogy a szem töve ki ne szakadjon, lecsavarjuk a pajzsot. Ezzel a módszerrel 2010-ben és 2011-ben több sikeres abla-kos alvószemzést is végeztem.

A meglévő adatokból kiindulva, a megfontolásaim és kí-sérleteim, valamint a legújabb szakirodalom nyomán kifej-lesztettem a júniusi ablakos hajtószemzés technikáját.

Az ablakos szemzés

u A rügylapozás elveA: kiemelt ablakrész

az alanyonB: a nemes rügylap

C: a kiemelt ablakba behelyezett rügylap

u A rügylap Borrull­szalaggal rögzítve,

kondenzvíz a kötés alatt

A melegszükséglet és az oltási időpont problematikájáról írta W. Bryner (1960): „Ahogy a szőlővesszőnél, úgy a dió-nál is magasabb hőmérséklet szükséges az alany és a nemes összenövéséhez, mint a csonthéjas- vagy almatermésű fajtá-inknál. Az oltás sikerének az esélyei annál jobbak, minél melegebb és szárazabb az időjárás. Mivel azonban az időjá-rást sem befolyásolni, sem meghatározni nem tudjuk, ezért a szabadtéri dióoltás sikere a mi klimatikus viszonyaink kö-zött nagyrészt a véletlenre van bízva. A legmegbízhatóbb oltási eredményeket a következő módon érhetjük el: mivel május közepén, a fagyosszentek tájékán min dig a hőmérsék-let visszaesésével kell számolnunk, ezért várunk az oltással, amíg ezek a napok elmúlnak.

A már januárban begyűjtött oltóvesszőket különösebb nehézség nélkül – enyhén nedves homokba ágyazva, hű-vös helyen – jól lehet tárolni egészen május végéig. Június elején viszont a megindult szemek miatt gyakran már több oltóvessző is használhatatlan, főleg, ha kissé nedvesebb kö-rülmények között tároltuk azokat.”

A fagyos szentek után

Ésszerűnek találtam az eljá-rást és a magyarázatát, ezért hozzáigazítottam a diófák ab-lakos hajtószemzéséhez, és ki-próbáltam a módszert. Esze-rint a szemzési hely fölött meghagyjuk az alanyt a lom-bozattal együtt, így kevésbé zavarjuk meg a nedvkeringést, a rügylaphoz pedig asszi mi-látumokban gazdag nedvet juttatunk. A meghagyott alany-rész megakadályozza a ned-vek és a kalluszképződést gátló juglon hatóanyag torló-dását az oltáshely környé-kén, ami koronába oltásnál következhet be. Az oltáshely fölötti hajtás szívóhajtásként és tápanyag-szállítóként is mű ködik.

Az alanyrészt négy nappal a szemzés után, az első kal-luszsejtek képződésekor kell visszavágni, úgy 10 centimé-terrel a szemzés fölött, olyan módon, hogy maradjon né-hány levél az alanyon. E visz-szavágás célja a csúcsi domi-nancia hatástalanítása. A visz-szavágás nyomán ugyanis a csúcsrügytől érkező auxin már nem gátolja a rügylapon lévő rügy kihajtását. A szem-zés után 10 nappal teljesen eltávolítjuk a szemzési hely fölött lévő csonkot. Ezzel minden nedvet a rügylaphoz és az azon elhelyezkedő rügy-höz terelünk.

A koronábaoltással ellen-tétben, ugyanazon az alanyon több rügylap is elhelyezhető, amivel a megeredés esélyeit növeljük. A Hartmann-féle visszametszést ebben az eset-ben a felső rügylapra kell vo-natkoztatni.

A Walker-féle ablakos szem-zés nem igényli sem gomba-ölő szeres kezelés, sem viasz

alkalmazását. Egyedüli köve-telmény a munkaeszközök tisztasága.

A nemes erősen fejlődik

A behelyezett rügylap nemes szeme nagyjából egy hónap múlva kezd kihajtani. A haj-tás őszre nemritkán eléri az 1 métert, vagy annál is többet, vastagsága pedig a 2-3 centi-métert. Ezzel a módszerrel nagyobb esély van a tél átvé-szelésére, mint a zárt térben végzett oltással, ahol az első évben a nemes hajtás kicsi marad. A szabadtéri oltás egyik nagy előnye a nemes hajtás erőteljes növekedése.

Ezzel a módosított szabad-téri oltási technikával lénye-gesen jobb feltételek közt fej-lődik az oltvány, mint a szoká-sos módszerekkel. Jó feltéte-lek esetén akár 70%-os meg-eredési aránnyal számolha-tunk. Ennek előfeltétele a módszer ismerete és a gya-korlás. Az idő majd megmu-tatja, hogy a 2013-as év sikerei igazolják-e a módszer létjogo-sultságát.

A dió Walker-féle, szabad-téri, ablakos hajtószemzésé-nek sikere lényegében az em-lített négy tényező kombiná-cióján alapszik: vagyis az ide-ális oltási időpont megvá-lasztásán, a közvetlenül az oltás előtt megszedett, előző évi oltóvessző alkalmazásán, a műanyag szalagos kötés alatti párás mikroklíma létre-hozásán, valamint az alany Hartmann-féle fokozatos visz-szametszésén.

Fordította: Laki József, lektorálta: Kustos Irma

Gyümölcs

Kertészet és Szôlészet • 6. szám2014. február 5.16

Szabadtéri dióoltás

Az érdeklődők számára oltási kurzusokat szoktam szervez-ni, az ezzel kapcsolatos részletek elérhetők az interneten a www.walwal.ch oldalon a kurzus feliratra kattintva.

A szabadtéri dióoltásbemutató kertjében összesen 20 szabadtéri oltvány tekinthető meg, ezek mind különböz-nek az oltástechnikában, valamint az alanyok, a nemes fajták, a föld feletti magasság és az oltási időpont megvá-lasztásában. A bemutatókert megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges (tel.: + 41 (0)26 470 14 89 vagy e-mail.: hans-sepp.walker@gmx.ch).

Bemutatókert

u Ablakos szemzés 2013. június 18­án, G120 fajta MJ209­es alanyon: egészséges hajtás a szemzést követő negyedik héten

A csúcsrügytől érkező auxin

már nem gátolja a rügy

kihajtását.

Ablakos szemzés 2012. május 3­án, Franquette fajta MJ209­es alanyon. A fotón a belőle fejlődött 3 méter magas oltvány látható 2013. augusztus 14­én

u