Szerkesztőigondolatok

h́ ́ b

2021. MÁRCIUS– SVÁT-ADAR 5781. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XIX. REG. ÉVF. 3. SZÁM, 298. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

Február 15-én es-te van, amikorbillentyűzetet

ragadok, hogy megír-jam a márciusi Hit-községi Híradó Szer-kesztői gondolatait.Néhány perce fejező-dött be a tizenkettedik Ajvé, hétfő!virtuális klubunk programja. 12együtt töltött este határok nélkül, ko-máromiakkal, dunaszerdahelyiekkel,kassaiakkal, pozsonyiakkal, nyitrai-kakkal, győriekkel, budapestiekkel, anagyvilág megannyi pontjáról beje-lentkezettekkel Svájctól Dél-Afriká-ig, Izraeltől Olaszországig. Ahogy apamondja, ez már azt jelenti, minthaegy éven át minden hónapban lettvolna egy összejövetel a Menházban.Igazából csak három hónap telt el,mióta belevágtunk a rendszeres on-line összejövetelek szervezésébe. Saj-nos, nem volt mire várnunk, amíg ahelyzet nem enyhül, kevés esély vanarra, hogy a Wallenstein Zoltán te-remben a megszokott kötetlen mó-don üljük meg ünnepeinket, jókategyünk, játsszunk, koncerteket hall-gassunk. Marad tehát az internet mégegy darabig. Hétről hétre igyekszünk,egy, másfél órára kiszakadni a nyo-masztó hétköznapokból, közös tanu-lással, fejtörőkkel tereljük el gondo-latainkat a folyamatosan áramló ne-gatív hírekről. Akik velünk vannakrendszeresen, tudják, miről írok, akikmég nem csatlakoztak, azok jelent-kezzenek az ajve@menhaz.sk címen,és tartsanak velünk!! �

Zsidó hagyományok Pápán

� Virtuális utazásra indulunk a Hitközségi Híradó hasábjain, úticélunk a 90 km-re lé-vő település: „Ami nem ismeretlen, az már nem idegen, s a gyűlölködés és elzárkózáshelyébe a párbeszéd és a nyitottság léphet.” – a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Ha-gyományőrző Egyesület vezetőjével, Schmidt Orsolyával beszélgettünk múltról, jelen-ről és a jövő terveiről. Az interjú első része lapunk hatodik oldalán olvasható.

PASZTERNÁKANDRÁS

Ajvé, hétfőnként

Hétfőnként 18 órától összegyűlünk a világhálón, hogy megvitassuk ügyes-bajos dol-gainkat, tanuljunk közösen egy kicsit. Csatlakozni az alábbi linken lehet online klu-bunkhoz: https://zoom.us/meeting/register/tJ0of-usrzMrGt25h7GdqINFCmlXM

gPdPKlP. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! �

Pészach ünnepe

Pészach ünnepe az idén március 27-én, szombaton este kezdődik. A széder esték27-én, szombaton és 28-án, vasárnap lesznek. A főünnepi napok 28-a vasárnapés 29-e hétfő. Március 30-tól április 2-ig félünnepek vannak. Az utolsó két főün-

nepi nap április 3-a és 4-e (szombat és vasárnap). A főünnepeken a temető nem láto-gatható! Sajnos a járványhelyzet miatt az idén mindenki csak otthonában ünnepelhet.Minden olvasónak kóser pészachot kívánunk! �

2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2021. MÁRCIUS

KÖZÖSSÉG | HÍREK

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

A hitközséget, a Shalom klubot és aHitközségi Híradó kiadását SchmidekFranz (Bécs) és anonimitásukat kérőadományozók támogatták. Köszönjük!

�A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz-

ponti Szövetségének szóvivője arra kértminket, hogy rövid videóban beszéljünkarról, mennyire fontos zsidóságunk fel-vállalása a most zajló népszámlálás so-rán. A kérésnek megfelelően a videót to-vábbítottuk Pozsonyba.

�Könyvtárunkból előzetes egyeztetés

után, a járványügyi előírások betartásá-val továbbra is lehet könyveket kölcsö-nözni - e-mail: kile@menhaz.sk, tel:035/7731-224.

�Folytatódik tavalyi pályázataink el-

számolása és az ideiek benyújtása.

Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk),Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ: Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft., Komárom,a KZSH címe: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Támogatóink / naši sponzori:

Fa li új ságrö vid hí rek

� Talán, soha ennyi megkeresés nem érkezett a Komáromi Zsidó Hitközség e-mail címére, mint az utóbbi hetekben. Családjaik gyökereit keresők vették felvelünk a kapcsolatot Angliából, Izraelből, az USA-ból. A fenti pecsét képe Lon-don mellől érkezett, Katharine Whitaker nagyszülei életéről szeretne minél többinformációt megtudni. Mayer Hermann és Eszter neve megtalálható a Holo-kauszt áldozatainak komáromi névsorában. A bélyegző néhány megmaradtfénykép hátoldalán szerepel. Vajon milyen volt az élet az Eötvös utca 45-ben aháború előtt. Mayer Hermanné milyen áruk, szállítmányok útba indításánál, fo-gadásánál segédkezett? Mit mondana, ha felhívnánk a 45-ös telefonszámon?Kérdések, melyekre nem lesz könnyű válaszolni ennyi év távlatából.

Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -

„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúrynárodnostných menšín“

Gyászjelentések

Lapzárta után érkezett a szomorúhír Dunaszerdahelyről, hogy kéthéttel a súlyos betegségben el-

hunyt Šťastný Pavel után, a helyi kö-zösség vezetője, Kornfeld Tibor elvesz-tette csatáját a koronavírussal szemben.A családok és a közösség gyászában osz-tozunk! A régió zsidó hitközségeiértvégzett áldásos tevékenységüket nemfeledjük! Emlékezésünket áprilisi szá-munkban közöljük.

2021. MÁRCIUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3

KÖZÖSSÉG | HITÉLET

Mint arra előző számunkban egy fény-kép aláírásában már utaltunk, január 25-

én Bajcsi Ildikó történész, közösségünkmúltjával kapcsolatos, nemrégiben pub-likált kutatási eredményeit ismerhettükmeg. Szlovák nyelvre Padlovics Ágnestolmácsolta az elhangzottakat. A tanul-mány és a prezentáció több, hitközsé-

günk számára eddig kevésbé ismert ese-ményt is feldolgozott.

Február 1-jén a közelmúltban indultcseh-szlovák zsidó televízió, a Tachles TVmutatkozott be hétfői programunkon. Pa-vol Miller és Tomáš Stern a netes csatornaindulásáról, céljairól, programkínálatárólés terveiről nyújtott átfogó tájékoztatást.

Hallhattunk a készülő műsorokról, az elsőnézői visszajelzésekről. A rendezvény két-nyelvűségének zavartalan lebonyolításá-ban Vadász Magda működött közre.

Február 8-án Borgula András, az egyet-len magyarországi zsidó teátrum, a GólemSzínház alapítója mesélt lebilincselően aszínházalapításról, a budapesti zsidó kul-turális életben megvalósított projektekrőlés a jövőbeli tervekről. A csatlakozók bepil-lantást nyerhettek a szakember Izraelbentöltött diákéveibe, megtudhatták, milyendarabok láthatók jelenleg a színpadon, holtart a Gólem Központ kialakítása, mi min-den készül a Gólem Menza konyhájában. AKlubrádió és az ATV műsoraiból sokak általismert vendégünk válaszolt a hallgatóságsoraiból érkező kérdésekre.

Február 15-én Repper Rita, a JCC Buda-pest – Bálint Ház Salom Klubjának prog-ramkoordinátora volt a vendégünk. Aklub történetének megismerése után aCOVID-19 előtti közösségi életről, a ki-rándulásokról, a külföldön is fellépő dal-körről hallottunk. A digitális átállás kihí-vásaiból és sikereiből sokan merítettünkerőt a következő hónapokra. A virtuálisrendezvényre a klub rendszeres látogatóiközül többen csatlakoztak. Megosztottákvelünk, miért is érdemes heti többször je-len lenni az online programokon, meny-nyire jó ehhez a közösséghez tartozni.

A programok második részében a je-lenlévőkkel beszélgettünk, megvitattukaz aktuális kérdéseket, kulturális progra-mokat ajánlottunk az odahaza töltött es-tékre, napokra. �

PA

Virtuális klubélet

Január 18-án a zsidó múzeumok létrejöttének nyomába eredtünk Toronyi Zsuzsan-na, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetőjének kalauzolásában. A hagyomá-nyainkat, életünket bemutató intézmények történetét, létrejöttük céljait, helyen-

ként eltérő módjait tárta elénk az előadás, melyet Vadász Magda fordított szlováknyelvre. Természetesen a rendezvény végén a felmerült kérdésekre is választ kaptunk.

Holovács Márta nénireemlékezünk

Február elején életének kilencvenhatodik évében Párkányban elhunyt HolovácsMárta néni. A városban sokan ismerték, hiszen több mint negyven évig dolgozotta lakástextil üzletben. A holokauszt borzalmainak túlélése után is visszatért Pár-

kány-Nánára, ahol férjével nagy szeretetben nevelték fel Vera lányukat, aki sok évvel ez-előtt költözött Floridába, de a közelmúltban hosszú időt töltött édesanyjával, minden-ben segítve őt. Márta néni aktivitásának köszönhető, hogy a holokauszt áldozatainaknevét a városban emléktábla őrzi. Kedves Márta néni, nyugodjon békében! �

Purimi kalauz

Bár lapszámunk purim ünnepe utánjelenik meg, olvasóink figyelmébeajánljuk a JCC Budapest – Bálint Ház

ünnepi weboldalát (purim.balinthaz.hu),melyen a létrehozók igyekeztek mindenfontos információt összegyűjteni az ün-nep eredetével, hagyományaival kapcso-latban. Kicsik és nagyok egyaránt találnakérdekes tartalmakat a lapon. A közösségiház minden ünnephez szervez – a jelenhelyzetben – virtuális programokat, me-lyek remek kikapcsolódást, tanulási lehe-tőséget jelentenek az egész családnak. Ígyvolt ez tu bisvátkor (tubisvat.balinthaz.hu)és purimkor is. �

PA

Toronyi Zsuzsanna előadását Vadász Magda tolmácsolta szlovákra

Borgula Andrással a zsidó színházakról beszélgettünk

4 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2021. MÁRCIUS

INTERJÚ | ZSIDÓSÁG

A rendszerváltáskor egyike voltamazoknak, akik nem annyira a reflektor-fényben, de a háttérből aktív részesei,alakitói lehettek az eseményeknek. Csakpéldaként: kezdeményezője voltam a ma-gyar kultúra napja megünneplésének, azEgyesülési és Gyülekezési törvény előké-szítésének. Részt vettem számos civilkezdeményezés és szervezet elindításá-ban, a civil nyilvánosság megteremtésé-ben. Tulajdonképpen így kerültem kap-csolatba a Magyar Zsidó Kulturális Egye-sület kezdeményezőivel. Egyengettem amegalakulásig vezető utat, amíg egyszercsak azon vettem észre magam, hogy avállamra vettem az egészet. Persze nemegyedül. Többé-kevésbé aktív elnökség-gel és kiváló munkatársakkal.

Melyek a Magyar Zsidó Kulturális Egye-sület (Mazsike) legfontosabb célkitűzései,változtak ezek az 1988-as alapítás óta?

Az egyik legfontosabb célkitűzés azvolt, hogy lehetőséget kínáljunk a szám-szerűen nem ismert, de Európában is je-lentősre becsült magyar zsidóságnakmúltja, hagyományai megismerésére,megőrzésére, így identitásának felisme-résére, átélésre. Köztudott ugyanis, hogya magukat zsidónak valló emberek inkábbrejtőzködtek, vallásukat többségébennem gyakorolták. Ennek ismert történetiokai vannak. Nem csak a holokauszt ter-he, a szocialista időszak vallás-ellenessé-ge, de a magyar zsidóság évszázados erősasszimilációs hagyománya is. Amintgyakran fogalmaztam, szükséges, hogyfelemelt fejjel, de nem hivalkodó módon,vállalhassuk zsidóságunkat. Sokan a csa-ládon belüli elhallgatás után, ekkor is-merték fel saját származásukat. Továbbitörekvésünk volt, hogy a magyar társda-lom egésze ismerje meg és ismerje el azállamnak a zsidósággal szemben elköve-tet bűnökért viselt felelősséget. Az Egye-sülethez már kezdetben sokan csatlakoz-tak olyanok, akik nem voltak zsidó szár-

mazásúak, de szolidaritást vállaltak ve-lünk, és fontosnak tartották a zsidó kul-túra érétkeinek megőrzését is. Akkor mégnem gondoltuk, hogy az éledező antisze-mitizmus elleni fellépés mindennapiügyünkké válik. Eredeti céljainkhoz ké-pest több időt, energiát fordítottunk amúlt feltárására, a társadalmi emlékezetátformálására.

Az elmúlt évtizedek alatt sok százprogramsorozatot, kirándulást, kiállítástszerveztek, melyekre emlékszik a legszí-vesebben vissza?

Nehéz kiemelni ebből a három évtized-ből egy-egy programot. Jelentősek voltaka Szombat esti beszélgetések, amelyekakkoriban a legfontosabb közéleti fóru-mok szerepét töltötték be. A rendszervál-tó politikusok ezen alkalmakkor találkoz-tak a zsidóság jelenlétével, problémáival.Még nem volt „bulinegyed”, de romosudvarokban mi már rendeztünk jazz kon-certeket. Nagy áttörés volt, amikor el-kezdtük a határon túli kirándulásokat,felkeresve az ottani zsidó közösségeket.Így jutottunk el a zsidó kulturális feszti-válok rendezéséhez, először a Kárpátal-ján, majd Szabadkán, Burgenlandban.Egyhetes programmal voltunk jelen Kas-sán, Európa Kulturális Fővárosában, Ko-lozsváron, Európa Ifjúsági Fővárosában.Természetesen emlékezetesek voltak azországon belüli kirándulások is. Most te-kintettünk vissza, hogy már 10 éve tartRetikül című irodalmi sorozatunk a zsidónői irodalomból. Nagyon izgalmas volt,amikor pár éve felújítottuk a Füst MilánPáholyt, mint zsidó közéleti beszélgeté-sek sorozatát, amelynek elindítója Bene-dek István Gábor volt. Nagy vállalkozá-sunk volt Klein Rudolf zsinagóga építé-szeti kiállítása, amelynek premierját ép-pen Kassán tartottuk. Azután számos eu-rópai országot bejárt. Küldetésünk, hogyfelvállaltuk az úgynevezett botlatókövekmagyarországi elhelyezését.

A Mazsikéhez számos publikáció is kötő-dik, melyeket ajánlaná lapunk olvasóinak?

Már kezdetben törekedtünk arra, hogytagjainkat és az érdeklődőket folyamatosantájékoztassuk a programokról, egyben fó-rumot adjunk a bennünket foglakoztatóügyek megvitatásának. Elindítottuk a ha-vonta megjelenő Hírlevelet, amely kezdet-ben szerény kis füzet volt, mára színes fo-lyóirattá vált. Hiába a korszerű hírközlésilehetőségek, az olvasók ragaszkodnak egynyomtatott kiadványhoz. A másik fóru-munk a Szombat című zsidó politikai éskulturális folyóirat, amely a zsidó közélethiánypótló kiadványa mind a mai napig. Anyomtatot kiadványok mellett honlapunkés facebook oldalunk biztosítja a folyama-tos tájékozódást. Alapítói voltunk a Kibiczsidó kulturális portálnak, amely egy szé-leseb tájékozódást biztosít valamennyi zsi-dó szervezet számára.

Közel egy évtizede a könyvkiadásba isbelevágtunk. Újraindítottuk a két háborúközötti Tevan Könyvtár sorozatot, amely-nek már öt kötete jelent meg. Elindítottuka zsidó emlékek nyomában kalauzoló ke-rékpáros könyvsorozatunkat.

Mennyire volt hatással a koronavírusjárvány az éppen futó projektjeikre?

A koronavírus járvány számos tervünketkeresztülhúzta, de ezzel nem vagyunkegyedül. Amit lehetett, felvittünk az onlinetérbe. Ott folytattuk irodalmi sorozatun-kat, felolvasó estjeinket. Korábbi Örkénykötetünket is hallhatóvá tettük néhányszínész barátunk segítségével.

Folytatás a következő oldalon.

A magyar zsidó kultúra követeiKirschner Péterrel, a Mazsike elnökével beszélgettünk

Az életrajzom kevés izgalmat kínál az olvasóknak. Szerencsés voltam, hogydiplomáim megszerzése előtt, közben és utána is mindvégig kulturális terü-leten dolgoztam. Jellemzően ahhoz a korosztályhoz tartozom, akiknek a zsi-

dó identitásáról csak később sikerült tudomást szereznie. Ráadásul sokáig olyan vi-déki városban éltem, ahol nem volt (korábban sem) zsidó közösség.

2021. MÁRCIUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 5

EMLÉKEK | INTERJÚ

Folytatás az előző oldalról.Külön készültünk arra, hogy köszönt-

hessük Louise Glück erdélyi zsidó szárma-zású költőt az Irodalmi Nobel-díj átadásaalkalmából. Magyarországon egyedül miadtunk erről élő közvetítést. Az Unitáriusegyházzal és a Szent Efrém kórussal közö-sen ugyanígy emlékeztünk meg Bartók Bé-la halálának 75. évfordulójáról. A Jancsó99-100 vetítés-sorozatunkat azonban szü-neteltetjük, de mindenképpen el akarunkvele jutni a rendező 100. születésnapjáig2021 szeptemberében. Hagyományos Séta-fesztiválunkat októberben, szigorú bizton-sági szabályok mellett, de megtartottuk.

Decemberben a Komáromi Zsidó Hit-község a Zsidó közösségért-díjukban ré-szesült. Mit tudhatunk erről az elismerés-ről, mely kategóriákban, mióta ítélik oda?

Két évtizeddel ezelőtt alapítottuk meg aMagyar Zsidó Kultúráért-díjat és a „Várhe-gyi György-díjat” a Magyar Zsidó Oktatá-sért. Az előbbi díjat értelemszerűen nemcsak zsidó származású művészek, alkotók,előadók kaphatják meg. Így került a kitün-tetettek közé Szabó István, Jancsó Miklósvagy Glatz Ferenc is. Az oktatási díjról any-nyit fontos tudni, hogy a MAZSIKE egyikkezdeményezője és alapítója volt a LauderJavne Zsidó Közösségi Iskolának. A díjjalelsősorban a kiemelkedő és újító pedagógiamunkát ismerjük el. Szegő András, nemrégelhunyt elnökségi tagunk javaslatára egé-

szült ki a sor a „Brüll Alfréd-díjjal” a Ma-gyar Zsidó Sportért. Ezt 2018-ban éppenKeleti Ágnes kapta meg. Támogatóinkat kí-vántuk elismerni a Magyar Zsidó KultúraMecénása-díjjal. De erre alig találunk mél-tó személy, mert nagyon kevesen támogat-nak saját jövedelmükből. A Zsidó Közössé-gért-díjat elsősorban azoknak ítéljük oda,akik nem egy-egy témában, hanem a kö-zösségi élet újjászervezésében végeznekkiemelkedő munkát. A komárnói Menháztevékenységét személyes tapasztalatból ésScheiner Péter filmjeiből ismerjük. Ennekalapján döntöttünk az elismerés mellett.Vannak a zsidó kultúra, hagyomány, tudo-mány, közélet területén évtizedek óta ki-emelkedő teljesítményt nyújtó személyek,akiket Életmű-díjjal vagy esetenként Kü-löndíjjal tüntetünk ki, ilyen volt Komo-

róczy Géza professzor vagy Benedek IstvánGábor író is.

Hol tájékozódhatnak olvasóink az ak-tuális programjaikról?

Jelenleg, programok hiányában szüne-teltetjük a nyomtatott hírlevél kiadását. Haújra elindítjuk, akkor bárkit szívesen felve-szünk a terjesztési listára. Addig is, általá-ban kéthetente elektronikus hírleveletadunk ki, amely honlapunkon (www.ma-zsike.hu) és facebook oldalunkon (www.fa-cebook.com/mazsike1988) megtekinthető.Korlátozottan rendelkezésünkre áll a sajtóis. A Klubrádió – amíg él – rendszeresenszámol be programjainkról, akcióinkról.Így segíti munkánkat az Élet és Irodalom,illetve a Népszava is. �

PA-PT

Egy kis faluban Dunamocson (szlová-kul Moča), a Komáromi járásban,mely félúton van Budapest és Po-

zsony között 1932-ben születtem. A falu aDuna északi partján terül el. A település je-lenleg Szlovákiához tartozik, volt idő,amikor a Magyar Királyság, majd Magyar-ország része volt.

A Herzog család már a 19. században a fa-luban lakott. Nagyapám apja, Salamon1820-ban Párkányban született, kocsmátvezetett a faluban. Fia, József (szül. 1854)már földműveléssel is foglalkozott a fatelepüzemeltetése mellett. A községben több zsi-dó család élt, volt köztük kereskedő, bádo-gos, szikvízgyáros, és egy orvos, dr. Dará-nyi, aki túlélte a Vészkorszakot. A többi hat-hét családból senki sem tért vissza. Az első

okirat, mely családunk jelenlétéről tanús-kodik, egy kivonat a bátorkeszi rabbinátusanyakövéből. Ez tesz említést a kocsmárosSalamonról. Megboldogult anyámnak sokmás dokumentummal együtt sikerült ezt ismegőriznie. Ezekből sokat tanulhatunk acsalád életéről, sorsáról. Salamon 1885. au-gusztus 29-én halt meg, abban a hónapban,amikor unokája, apánk született.

Dédapám épített egy kis házat a Duna-parton, apám és én is itt születtem. Abbanaz időben a zsidók még nem rendelkezhet-tek termőfölddel, de jószágot és baromfittarthattak. Épült egy istálló két tehén éskét ló számára, az ólban libák, kacsák, tyú-kok, pulykák voltak. A lovakkal a fűrészte-lepen fuvaroztak, a szarvasmarhák bizto-sították a család számára a tejet, melyből

vaj, tejfel, túró is készült. Most is emlék-szem a szénával, herével rakott kocsira,meg arra, miként köpültük a tejet. A házalatt pince volt, mely jégszekrénykéntszolgált. Anyám mindig azzal fenyegetett,ha nem viselkedem jól, bezár ide. Nem na-gyon hatottak ezek a szavak, néha meg-húztam a tehén farkát, mely ekkor felrúg-ta a tejjel teli vödröt, anyám ilyenkor jól el-náspángolt. Az udvarban volt egy mély,kristálytiszta vizű gémeskút. Nyáron eb-ben hűtöttük a görög- és sárgadinnyét.

Mint ahogy írtam, 1854. szeptember18-án született meg József nagyapám,Salamon dédapám ekkor 34 éves volt.Dédnagyanyámat Theréziának hívták.

Folytatás a 8. oldalon.

Zsidó gyerek a Duna-partrólSzemelvények Herzog Itzhak kéziratából – 1. rész

6 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2021. MÁRCIUS

INTERJÚ | HAGYOMÁNYOK

Mikor, milyen céllal jött létre a szerve-zetük?

A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Ha-gyományőrző Egyesület 2006-ban azzal acéllal alakult meg, hogy

– részese legyen a helytörténethezkapcsolódó zsidó múlt feltárásának, fel-dolgozásának

– összegyűjtse és tovább éltesse a pápaiés környékbeli zsidóság múltjának tárgyi ésszellemi emlékeit

– zsidó kulturális rendezvényeketszervezzen a hagyományőrzés-, és te-remtés jegyében

– kapcsolatokat építsen ki és ápoljon aMagyarország területén és más országok-ban működő zsidó közösségekkel, kulturá-lis szervezetekkel.

Egyesületünk – a már nem működőhitközség helyett, annak szellemében -próbálja megőrizni mindazt az értéket,hagyományt, kultúrát, melyet a pápainagylétszámú zsidóság képviselt egészena II. világháborúig, illetve azt követően,ameddig lehetett. Elnök: Schmidt OrsolyaElnökségi tagok: Schmidt Dezsőné, Dr.Bányai Katalin.

Nehéz a feladat, mivel több mint 3000zsidó lakos lelte halálát a deportálásoksorán és a koncentrációs táborokban. Aváros és a környék lakosságának megha-tározó tagjai tűntek el egyik napról a má-sikra. Így a hajdan virágzó hitközséget,jeshivát és számos kultúrkört fenntartóizraelita közösség megsemmisült és velea város egy szelete is. Így mára már nincs10 férfi, akivel újraéledhetne a vallási kö-zösség – de reményeink szerint, mun-kánknak köszönhetően sikerül újra fel-éleszteni a hagyományt - nem csak a kul-túra, hanem a vallás területén is. A XIX.századi magyar zsidóságnak köszönhe-tően az ország egyik legvirágzóbb telepü-lésévé válhatott Pápa városa, mely múlt-ra, annak nagy számú izraelita lakossá-

gának, a kultúra és kereskedelmi életmeghatározó rétegének igyekszik méltómódon emléket állítani az egyesület.

Úgy gondoljuk, hogy egyesületünk elő-nye az, hogy nyitottságot hirdet. Egy Pá-pa méretű városban nehezen valósíthatómeg zsidó lakosok betelepülése, betérése.Így az egyesület tevékenysége során leg-fontosabbnak a helyi lakosság érdeklődő,nyitott tagjainak bevonását tartja, hang-súlyt kap a pártoló tagok megnyerése. El-sődleges az ismeretterjesztés, a hiányosinformációk kiegészítése, a téves elkép-zelések helyretétele – a tájékoztatás, aközös tanulás. Zárt kapukkal ez nemmegy, úgy csupán maroknyi emberé ma-rad a múlt és a jelen is – jövő nélkül.

Ami nem ismeretlen, az már nem idegen,s a gyűlölködés és elzárkózás helyébe apárbeszéd és a nyitottság léphet – az egye-sület számára ma ez a legfontosabb.

Melyek voltak a pápai zsidóság törté-netének legfontosabb mérföldkövei?

Pápára a zsidók jellemzően mint keres-kedők jöttek Nyugat-Magyarországrólvagy Morvaországból, ezen belül is több-nyire az Esterházyak kiterjedt birtokairól.Veszprém megye területén elsőként Pápánjött létre hitközség (1748). A zsidóság Pá-pán történő megtelepedésében és érvénye-sülésében meghatározó szerepe volt a vá-ros jogi és gazdasági helyzetének, minde-nekelőtt pedig a földesúri politikának.

A Pápa város zsidó lakosságát 1848nyarán számba vevő összeírás 2962 főttartalmaz. A város összlakossága 1847-ben 12332 fő, tehát a zsidók aránya a vá-rosi lakosságon belül 24% volt. A közös-ség lélekszáma nem csak Veszprém me-gyét tekintve volt magas, hanem orszá-gos viszonylatban is. A megye zsidóságá-nak harmada élt ekkor Pápán. A pápaizsidó község volt a Dunántúl legnagyobbközössége, amelynek lélekszáma jóval fe-

lülmúlta a többi dunántúli város zsidó la-kosságának lélekszámát.

Az Esterházy-család pápai uradalmi bir-tokain, így Pápa városában is a XVII/XVIII.század fordulójára tehető a zsidók legko-rábbi megjelenése. Illetőségük ekkor mártalán pápai, folyamatos helyben lakásukrólazonban ezekben az években valószínűlegmég nem beszélhetünk.

Zsidó személy pápai előfordulására vo-natkozó első adatunk 1698-ból származik.Egy Sopron városi levéltári irat tanúságaszerint Jacob Hirschl von Pápa ekkor pálin-kát szállított a városba. Az országos zsidóösszeírások időszakát követő első forrás,amely a pápai zsidók neveit megőrizte, azEsterházy II. Ferenc földesúr által 1748-ban kiadott védlevél. Ebben 15 zsidó csa-ládfő neve maradt fenn, akik az ekkor léte-sült zsidó községet (Juden Gemeinde) al-kották. Jogilag tehát ezt a 15 családot tekin-tette a földesúr pápai lakosnak. Lélekszá-muk 75–90 fő közé tehető.

Száz év alatt a zsidó lakosság lélekszámatöbb mint negyvenszeresére növekedett(1736-1848).

A védlevél a pápai zsidók számára a val-lási élet kereteit is megteremtette. A min-jan megtartásához szükséges 10 felnőttférfi rendelkezésre állása a zsinagóga(pontosabban imaház – Bethaus) létesíté-sének igényét is megfogalmazta, amelynekmegvalósítását a védlevél is biztosította. Azimaház mellett saját temetőt létesíthettek,rabbit és kántort és egy községi szolgát al-kalmazhattak. Jogot nyertek saját, azaz kó-ser bormérésre. �

Folytatjuk.PA-PT

Zsidó hagyományok PápánInterjú Schmidt Orsolyával – 1. rész

Schmidt Orsolya vagyok újságíró, művelődésszervező, de elsődlegesen 10 évePápa egyetlen antikváriumának vezetője. 2016 óta elnöke a Pápa és KörnyékeZsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesületnek, ahol Politzer Sándort követ-

tem a vezetői pozícióban. Családi szálak kötnek a zsidósághoz anyai nagyapám ré-vén. Tanulmányaimat humán területen végeztem, legutóbb az OR-ZSE Zsidó Kul-túratörténet MA képzésén vehettem át diplomámat 2019 nyarán. Ez a tanulási fo-lyamat már az egyesületi pozíciómhoz szükséges tudás elmélyítését szolgálta.

103. fejezet: Bombamerénylet

Tel-Avivban

(2012. november 21. - délelőtt)

Reggel busszal jöttem dolgozni, igazRamat Ganban szállok fel, de a járatTel-Avivból indul… pár perce izzani

kezdtek a telefonok, mindenki a szeretteit hívja az egyetemen.Bomba robbant egy tel-avivi buszon. Többet hamarosan!

(2012. november 21. – délután)A legfrissebb híradások szerint egy terhes (vagy annak öltözött)

terrorista nőt keresnek Tel-Avivban a délelőtti merénylet után. Abuszon elhelyezett vagy oda bedobott bomba 21 embert sebesítettmeg a 66-os járaton, két ember nagyon súlyos, 3 súlyos sérülése-ket szenvedett.

(2012. november 21. – koraeste)A délelőtti buszrobbantás hírére összesereglett kollégák szét-

széledtek a laborokba, a diákok órákra mentek. Az előbb, ami-kor végig sétáltam a kampuszon, minden olyan békésnek tűnt,a fűben üldögélő egyetemisták, a kávézó zsúfolásig telt terasza,a szuperben a kasszánál várakozók sora. Csalóka ez a kép, már-már azt hinné az ember, nem is abban a városban van, ahol párórája 21-en sérültek meg egy tömegközlekedési eszközön bom-bamerénylet következtében.

Amikor az elmúlt másfél évben hetente, kéthetente Ashkelonbajártam, nem féltem. Tudtam, elvileg bármikor jöhetnek a rakéták(egyszer jöttek is), láttam két utcányira a Vaskupola üteget. Mind-ezek ellenére leutaztam, barátokhoz, rokonokhoz, ebbe a csodála-tos tengerparti városba. S amikor ott fürödtem a parton, sétáltama belvárosban, még akkor is hihetetlennek, felfoghatatlannak tűnt,mit kell kiállnia az itt élőknek lassan egy évtizede.

Amikor elindult hét napja a Felhőoszlop hadművelet, azt mond-tam, messze van a gázai határ (aha kb. egy óra vonattal), éljük to-vább a “megszokott” posztdok életet. Szeretem, amit itt csináloka laborban, a témák érdekesek, a kutatás feltételei adottak… Ezértis hosszabbítottam. Ja és az izraeli ismerősök és ismeretlenek aztmondták, nem kell izgulni, Ramat Ganban nincs veszély.

Amikor megszólaltak a városban a szirénák, azzal bíztattammagam, ez mégis az ország egyik legsűrűbben lakott területe, csakakad ide is egy Vaskupola… lett is. A szirénákat meg majdcsakmegszokja az ember, mint a rengeteg macskát az utcán…

Amikor délelőtt felrobbant egy kék-fehér DAN busz (hat évvel azutolsó tel-avivi buszrobbantás után), már nem tudtam mit mon-dani, s lassan már nem tudok mit írni sem a helyzetről. Háromórával a detonáció előtt ott ültem egy ugyanilyen járgányon azegyetemre menet. Kocsim nemlévén én busszal járok melózni, az-zal ugrom be Tel-Avivba, ha nagyvárosra vágyom, azzal megyekshoppingolni, rajta gurulok el a vasútállomásig, ha a rokonokhoz,barátokhoz utazom. Azaz pontosabban eddig busszal mentem. Aposztdoki évet megelőző szentföldi látogatásaim során vagy öt-hat évig sosem szálltam fel a közösségi járművekre, nem mentempiacra.Turistaként megteheti az ember, „helyi” lakosként nem.

Amikor, nincs több amikor. Ideje hazaindulni, gyalog.

(2012. november 21. – este)Másfél évig csupa szép dologról írtam a Posztdok Naplóban: az

egyetemi életről, családi találkozásokról, a barátokkal töltött idő-ről, kirándulásokról, történelmi és bibliai helyekről. Volt egycsöppnyi, kitartó olvasótáborom, s persze akadtak olyanok is, akikcsak néha-néha lestek bele közel-keleti hétköznapjaimba. Jött aFelhőoszlop, s nem volt kérdés, írnom kell. Most kell igazán írnom.Az elmúlt napokban 38 haditudósításban próbálkoztam képet ad-ni mindarról, amit mi, Izraelben élők hallunk a frontvonalban tör-téntekről, itt a hátországban.

Megviselt ez a pár nap, rakétástól, légiriadóstól, buszrob-bantásostól. Ma este Izrael beszüntette a gázai hadművelete-ket, s cserébe ezt várja az övezetet uraló szervezetektől is. AHamasz szerint Izrael kapitulált. Nem tudni meddig tart majda fegyvernyugvás délen, Tel-Aviv és Jeruzsálem utcáin. Kilencután még mindig sorolták a településeket, ahol légiriadó za-varta meg az est nyugalmát.

Munka után Shlomi barátommal indultam hazafelé. A buszvég-állomásig volt egy helyzetelemző beszélgetésünk. Mikor elváltunka kék-fehér buszok felé tekintettem. Ezekre szokott felszállni amunkában megfáradt posztdok. Most nem mertem feléjük menni.Gyalogosan baktattam végig a Hagana és a Negba utcán. Amikorelhúzott mellettem egy-egy 31-es, 39-es, 60-as, 61-es, 63-asvagy 67-es, kicsit remegni kezdett a lábaim. Nem voltak üresek,akinek nincs autója és messze lakik a munkahelyétől, az iskolájá-tól, annak muszáj buszoznia. Néhány járműre kis izraeli zászlóttűztek, ezzel is jelezve, az itt élőket nem rettenti meg a délelőttirobbanás. Őket nem, engem igen. Délután odajött hozzám a min-dig optimista doktorandusz lány, s csak annyit mondott: „A légi-riadókkor azt mondtam neked, nem kell félni, na most jött el azidő, amikor félni kell, amikor kétszer meg kell gondolni, merre in-dul az ember, melyik buszra száll fel, melyik kávézóba ül be”.

Hogy is írtam pár napja a hadműveletek kezdetén: Én csak vi-lágot szerettem volna látni, kipróbálni egy kicsit, milyen más-hol kutatni, milyen abban az országban élni, amelyről annyimindent hallottam, ahova olyannyira különleges volt megér-kezni minden alkalommal.

Csendes, nyugalmas, véres hírektől mentes, szürke hétközna-pokat Izrael! �

Folytatjuk.

IZRAEL | ÉLMÉNYEK

PASZTERNÁKANDRÁS

Kék-fehér hétköznapok

2021. MÁRCIUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 7

Fotó: Molnár Gábor

8 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2021. MÁRCIUS

KÓSER KONYHA | HITÉLET

Löwinger Manci szakácskönyvébőlPészách 2021

Ma részt vettem egy Zoom-foglalkozá-son, ahol tizennégyen voltunk, négyen ró-zsaszínbe öltöztünk, anélkül, hogy előremegbeszéltük volna. Ez az optimizmus je-le, mondta az egyik résztvevő, hamarosanarról szólt a beszélgetés, hogy mennyirehiszünk a közeli és távolabbi jövőben. Min-denki pozitívan állt a dologhoz, ahogy hé-berül mondják: „Átéltük a fáraó gonoszsá-gait, akkor ezeken az időkön is túlleszünk.”

A Hagada egyik fontos parancsa: „Ve-higádta lebánécha, mondjad el a követke-ző generációnak”, szóval soha ne felejtsdel, amit az ős-egyiptomiak tettek a miőseinkkel. Ez a parancs nem csak pészach

történetére vonatkozik, hanem mindenolyan eseményre, amelyre fontos emlé-kezni és továbbadni az utódoknak.

Mit mesélünk majd a mostani helyzet-ről? Szerintem a tudományok győzelmét,a sok ezer kutató a harcát a COVID-19 el-len, a vakcina kifejlesztéséig. Az orvosok,ápolok szüntelen küzdelmét minden be-teg életéért. A társadalomban fontos eze-ket az eredményeket megerősíteni, azzal,hogy betartjuk az óvintézkedéseket,ahogy Mózes ötödik könyvében, a Dvá-rimban írva van: „Vénismártem meod le-náfsotéichém,… nagyon vigyázzatok ma-gatokra!”. Ez fontos mindennapi parancs,

főleg ezekben a napokban. Az óvintézke-dések után jön a győzelem, ezt adjuk át akövetkező generációknak.

Még nem tudjuk pontosan, hogy há-nyan ülünk a széderesti asztal körül, ke-vesen vagy sokan. Fontos, hogy teljesszívvel készítsük az ünnepi vacsorát, halehet újdonságokkal. Talán a hagyomá-nyos húslevest maceszgombóccal felcse-rélhetjük a következő levesre.

Hozzávalók: 4 csirkecomb és 4 szárnya bőr nélkül, 4 evőkanál olívaolaj, 2 sár-ga-, 2 fehérrépa 1 édesburgonya és 1 kistök kockára vágva, 1 nagy vörös-, 4 ge-rezd fokhagyma, szárzeller apróra vágva,só, bors, 2 babérlevél, kakukkfű, petre-zselyemzöld, 3 liter forróvíz.

Elkészítés: A csirkeszárnyat és a com-bot megpirítjuk az olívaolajon, majd fél-retesszük. Ezt követően pároljuk a zöldsé-geket ugyanebben a serpenyőben. Vissza-tesszük a húst, hozzáadjuk a forróvizet ésa fűszereket. Tovább főzzük fél órát, majda csirkedarabokat kicsontozzuk. A különelkészített maceszgombóccal tálaljuk,hétköznapokon tésztával is fogyaszthat-juk. Jó étvágyat! �

Tavaly ilyenkor kezdte a világ felfogni, hogy mi előtt állunk. Senki sem gondolta, mennyire meg fogváltozni a mindennapi életünk. Most másodszor ünnepeljük a pészachi szédert kis családi körben,óvatosan. Amikor sor kerül a Má Nistánára, azt kérdezzük, hogy mi változott, nehéz lesz választ ta-

lálni. Lehet, már megszoktuk ezt a helyzetet, hogy hónapok óta nem találkozunk a családdal? Izraeli szo-kás, legkésőbb már purimkor elhatározni, kinél lesz a szédereste. Vannak olyan szorgalmas háziasz-szonyok, akik már purim után kezdik a pészachi nagytakarítást, készülődést az ünnepre.

DR. ORNAMONDSCHEIN

Folytatás az 5. oldalról.A korabeli dokumentumok alapján a

születéskor a bába Anna volt, a körülme-télő Binet Aladár volt. Érdekes, hogy azanyakönyvi kivonatban nem tüntették fela héber nevet. A helyi temetőben is csak a„világi” nevek voltak olvashatók a síro-kon. Úgy gondolom a héber nevek feltün-tetésének hiánya az asszimiláció követ-kezménye volt a neológ közösségben.

Miután megszűnt a tilalom, dédapám tízhektár termőföldet és szőlőt vásárolt.Nagyapám tovább növelte a birtokot, be-szerzett még két tehenet és egy lovat. Ígymár eladásra is jutott a tejtermékekből, atúró készítésének lépéseire is tisztán em-

lékszem. Korán reggel kakasszóra ébred-tünk. Libákat kukoricával tömtünk, hogynagy májuk legyen, húsuk és zsírjuk fon-tos eleme volt a család élelmének. Meg-jegyzem, a libatömést már ekkor állatkín-zásnak gondoltam. A libatöpörtyű ízét mais érzem a számban, látom magam előtt azsírosbödönöket is. Emlékszem a libák ko-pasztására, a dunyhát, vankust megtöltőtollra. A zsidó háziasszonyok a sochethez,sakterhez vitték a baromfit vágatni. Mivela faluban nem volt kóser vágóhíd, ígymarhát nem ehettünk. Búzát, rozsot, ár-pát, herét, kukoricát termeltünk a jószágetetésére. Nagy területen szőlőültetvényvolt, rizling és egyéb fajtákkal. Kedveltem

a szüreteket, sok fürtöt inkább elnassol-tam, ahelyett, hogy a puttonyba tettemvolna. A gazdaságban napszámos családoklaktak kis házakban, melyeket a gazdaépíttetett. A kapálást, gyomlálást, gereb-lyézést és az öntözést a munkások felesé-gei, leányai végezték. Édesanyám is sze-rette a kertet, a reggelihez snidlinget,zöldhagymát, paradicsomot hozott be.Imádtam a vajjal vastagon megkent karéjkenyeret, rajta a zöldségekkel.

Így telt el néhány békés évtized a Her-zog család életéből Dunamocson. �

(a részletet a szerzőengedélyével közöljük)

4 | SPRAVODAJCA | MAREC 2021

KOMUNITA | ŽIDOVSTVO

Ako sme v minulom čísle uviedli, 25. ja-nuára sme sa mohli oboznámiť s výsledka-mi nedávno publikovaného vedeckého výs-kumu histórie našej komunity prostred-níctvom prednášky historičky Ildikó Bajcsi.Prednášku do slovenského jazyka tlmočilaÁgnes Padlovics. V štúdii i prezentácii bolospracovaných viacero udalostí, ktoré dopo-siaľ nepoznali ani členovia našej obce.

Dňa 1. februára sa v rámci nášho pon-delkového programu predstavila nováčesko-slovenská židovská televízia Tach-les TV. Pavol Miller a Tomáš Stern námposkytli podrobné informácie o cieľoch,ponuke programov a plánoch interneto-vého kanála. Vypočuli sme si novinky o

pripravovaných reláciách a prvé reakcie zradov divákov. K úspešnému priebehudvojjazyčného podujatia prispela tlmoče-ním Magda Vadász.

Pri nasledujúcej príležitosti 8. februáranám o založení jediného židovského divad-la v Maďarsku, budapeštianskych projek-toch židovského kultúrneho života a o plá-noch do budúcnosti zaujímavo porozprávalAndrás Borgula, zakladateľ židovského Di-vadla Gólem. Poslucháči si vypočuli príbehyz jeho študentských rokov strávených v Iz-raeli, dozvedeli sa, aké inscenácie uvádza-jú teraz na scéne, v akom štádiu sa nachá-dza vytvorenie Centra Gólem, a čo všetko sapripravuje na menze Gólem. Náš hosť, kto-

rého mnohí poznajú z vysielania Klubrádiaa televízie ATV, odpovedal aj na otázky na-šich poslucháčov.

O týždeň neskôr, 15. februára, bola na-šou hostkou Rita Repper, programová ko-ordinátorka JCC Budapešť – Klubu shalomBálintovho domu. Po tom, ako sme saoboznámili s históriou klubu, vypočuli smesi rozprávanie o komunitnom živote predobdobím COVID-19, o výletoch, a o spe-váckom zbore, ktorý vystupoval aj v zah-raničí. Z rozhovoru o výzvach a úspechochprechodu na digitálne podujatia mnohí znás načerpali silu do nasledujúcich mesia-cov. Virtuálneho podujatia sa zúčastnili vi-acerí z pravidelných návštevníkov klubu.Podelili sa s nami o to, prečo sa oplatí zú-častniť týždenne viackrát online podujatí,aké dobré je byť súčasťou komunity.

V druhej časti programov sa účastnícirozprávali medzi sebou, diskutovali smeo aktuálnych otázkach, odporúčali smekultúrne podujatia, ktorými si môžemespestriť doma strávené večery a dni. �

PA

Virtuálny klubový život

Dňa 18. januára sme sa pod vedením riaditeľky Maďarského židovského múzeaa archívu Zsuzsanny Toronyi pustili po stopách vzniku židovských múzeí.Prednáška nám predstavila históriu, ciele a rôzne spôsoby vzniku týchto inš-

titúcií prezentujúcich naše tradície a spôsob nášho života. Tlmočenie do slovenčinyzabezpečila Magda Vadász. Na konci podujatia sme, samozrejme, dostali aj odpo-vede na naše otázky.

Pokračovanie zo strany 3.Dobové zdroje totiž preukazujú, že väč-

šina miestnych Židov sa priznávala k ma-ďarskej národnosti. V roku 1921 sa spo-medzi 2253 komárňanských Izraelitovpriznalo k židovskej národnosti len 128osôb. Maďarská vláda však v čase „návra-tu” mala už za cieľ, aby medzi národuverných Židov bolo zaradených čo najme-nej príslušníkov židovskej komunity.Významnú úlohu v tomto procese zohralAndor Jaross, ktorý ako minister pre zá-ležitosti Hornej Zeme (Felvidék) dostaltakmer plnú moc v otázkach vrátenýchúzemí. Za ďalší prínos mojej práce pova-žujem to, že poukazuje na špeciálne črtymaďarskej identity miestneho židovstva,ako aj na to, centrálna moc v záujmevytvorenia nepriateľského obrazu Židovúplne negovala zásluhy komárňanskéhožidovstva v oblasti zachovania maďarskejnárodnej identity v období medzi dvomasvetovými vojnami.

Čomu nás učia výsledky vášho výsku-mu? Prečo je dôležité, aby sme v roku2021 skúmali udalosti spred osemdesia-tich rokov?

Latinské príslovie hovorí: „História jeučiteľkou života”. História akoby sa všakv súčasnosti v mnohých prípadoch opa-kovala. Udalosti 20. storočia potvrdzujú,

že politika vytvára v záujme dosiahnutiasvojich cieľov obetných baránkov a kreo-vaním týchto nepriateľov manipuluje ce-lú spoločnosť. Z historického vývoja vuplynulom storočí je zrejmé aj to, že vkrízových situáciách spoločnosť citlivej-šie reaguje na tieto impulzy. Politika siani v súčasnosti nevyberá medzi prostri-edkami, aj teraz kreuje nepriateľov v zá-ujme dosiahnutia svojich cieľov. Vynárasa teda otázka: „Poučili sme sa z holoka-ustu?“ Veď aj v skúmanom období posta-čovalo len zopár rokov k tomu, aby „la-tentný antisemitizmus” spoločnosti po-výšili na politickú úroveň a celé sa tozvrhlo až k táborom smrti. Každopádne simyslím, že súčasní historici nesú veľkúzodpovednosť za nezaujatú a kritickú in-terpretáciu traumatických udalostí 20.storočia, veď slúžia hlbšiemu pochopeniusúvislosti pre celú spoločnosť. Konfron-tácia s takými osudnými a citlivými té-mami, akou je diskriminácia Židov a ho-lokaust, je zároveň významnou súčasťoupamäti Maďarov žijúcich na Slovensku.Nesmieme zabúdať, že spomínanie jezákladom našej identity, ako to v roku2014 na pamätnej konferencii o holokausttrefne sformuloval bývalý predseda Ma-ďarskej akadémie vied József Pálinkás:„Tam, kde je spomínanie zodpovednos-ťou, je zabúdanie hriechom.” Aj ja si

myslím, že historické publikácie sú veľmivýznamné práve preto, aby sa holokaustnezopakoval.

Máte ďalšie plány v súvislosti s toutotémou?

V tejto štúdii sa venujem osudu Židov zKomárna a okolia v období rokov 1938-1945. Vďaka bohatým zdrojom a skúmaniuudalostí z mnohých hľadísk, prezentuje tá-to štúdia udalosti do prijatia tretieho ži-dovského zákona v roku 1941. Vo svojejnasledujúcej práci chcem spracovať osudyžidovstva až do roku 1945. Táto štúdiapravdepodobne vyjde na jar 2021. Okremtoho plánujem podrobnejšie spracovať po-litické pôsobenie bývalého ministra vnútraAndora Jarossa, zodpovedného aj za depor-táciu Židov z Maďarska, ktorý pochádzal zHornej Zeme (Felvidék). Verím, že sa mi vrámci štipendia podarí uskutočniť aj jedenz mojich starších plánov. V rámci rozsiah-lejšieho výskumu by som chcela preskúmaťviacgeneračnú zmenu identity maďarské-ho židovstva žijúceho v (Česko)Slovensku,ktorí vykonali aliju do Izraela. Pri uskutoč-není tohto cieľa – najmä pri výskume ar-chívnych materiálov v Izraeli a v komuni-kácii – mi určite pomôže znalosť modernejhebrejčiny, ktorú som si pred rokom zača-la osvojovať. �

PA-PT

ŽIDOVSTVO | KOMUNITA

MAREC 2021 | SPRAVODAJCA | 3

Pred niekoľkými dňami vyšla vaša štú-dia Vernosť národu a výmena stráží –Diskriminácia židovského obyvateľstva vKomárne (1938–1941), ktorú ste publiko-vali ako spolupracovníčka Inštitútu Clio.Čo by sme mali vedieť o samotnom inšti-túte, čo vás k štúdiu tejto témy priviedlo?

Prvoradým cieľom Inštitútu Clio je od-borné spracovanie udalostí maďarskej his-tórie 20. storočia. Znamená to, samozrejme,aj štúdium historických udalostí v Sedmoh-radsku, na Hornej Zemi (Felvidék) či v Za-karpatsku, ktoré už v súčasnosti nepatria kMaďarsku. Inštitút od svojich počiatkov kla-die veľký dôraz na spracovanie a výskumhistorických udalostí na týchto územiach,ktoré mali zásadný vplyv na osud maďars-kého národa. Ja osobne sa venujem témespoločenských konfliktov, ktoré vznikli poopätovnom pripojení Hornej Zeme (Felvi-dék) k Maďarsku v rokoch 1938-1945 napríklade Komárna a Komárňanského okre-su. Vo svojej doktorskej dizertácii som spra-covala otázniky, na ktoré musela hľadať od-povede maďarská inteligencia v Českoslo-vensku a počas svojho výskumu som prišlana to, že za radostnými udalosťami po„návrate” v roku 1938 sa ukrývali aj spolo-čenské konflikty a mnohé otázniky spojenéso začlenením sa do Maďarska, o ktorýchvieme veľmi málo, tobôž na regionálnejúrovni. Preto som sa rozhodla skúmať ob-dobie rokov 1938-1945. Významnou súčas-ťou tohto krátkeho, avšak o to významnej-šieho šesť- šesť a polročného obdobia bolažidovská otázka, veď v Maďarsku v čase I.viedenskej arbitráže v novembri 1938 bolprijatý prvý židovský zákon v znamení an-tisemitizmu na politickej úrovni a voči prís-lušníkom židovskej komunity boli zavede-né veľké hospodárske a spoločenské obme-dzenia. V dôsledku I. viedenskej arbitráže sateda už aj na Židov žijúcich na pripojenomúzemí vzťahovali tieto diskriminačné opat-renia, ktoré sa ústredná maďarská moc vduchu zjednotenia snažila čo najskôr vyko-

nať aj v Komárne a v okrese. Toto však doživota komárňanského židovstva, sociali-zovaného v demokratickom Českoslovens-ku a majúceho maďarskú kultúrnu identitu,prinieslo čoraz viac konfliktov, ktoré vyús-tili do tragického konca. Zo zdrojov je zrej-mé, že centrálne antisemitské opatreniaboli vykonané takmer okamžite – už v časevojenskej správy - a prostredníctvom člán-kov v miestnej tlači šírili medzi obyvateľmiprotižidovské názory.

Podarilo sa vám počas výskumu nájsťdobové zdroje? V súčasnosti totiž žije užlen veľmi málo z tých, ktorí diskriminá-ciu osobne zažili.

Ako som aj vo svojej štúdii uviedla, niek-torí historici začali od roku 2014 skúmaťudalosti spojené s židovskou komunitoumesta, hĺbková analýza však vykonaná ne-bola. Pracovala som s materiálmi Úradustoličného sudcu a Municipálneho mestaKomárom, nachádzajúcimi sa v Pobočkearchívu v Komárome, ako aj so župnými lis-tinami dostupnými v Ivanke pri Nitre. Ar-chívne materiály a množstvo tlačovínumožnilo vykonať hĺbkovú analýzu, doká-zala som pomocou nich odhaliť záležitostispojené s potvrdeniami národnej vernosti čidiskriminačné opatrenia v súvislosti s vydá-vaním živnostenských oprávnení. Najviacproblémov mi spôsobovala neusporiada-nosť archívnych materiálov, v dôsledku čo-ho som potrebovala viac času na ich spraco-vanie. Historik má vždy určitú ideálnupredstavu o tom, čo by chcel v súvislosti sdanou témou preskúmať, potom je však ob-medzený dostupnými zdrojmi. Ani v tomtoprípade som nedostala odpoveď na všetkysvoje otázky, vyšlo však najavo mnoho in-dividuálnych prípadov, ktoré ma odškodni-li. Najdôležitejšie je, že sa postupne vykres-ľujú dobové udalosti, miestne procesy a sú-vislosti diskriminácie židovského obyva-teľstva na Hornej Zemi (Felvidéku), ako ajmotivácie, vďaka čomu tieto udalosti lepšie

chápeme. K tomu však v každom prípadepotrebujeme komplexnú hĺbkovú analýzuzaloženú na množstve údajov.

Vo vašej práci, dostupnej na internete,nachádzame množstvo informácií, kto-ré sú novinkou dokonca aj pre členov Ži-dovskej náboženskej obce v Komárne.Ktoré fakty a dedukcie sú z pohľadu his-torika najdôležitejšie?

Ako som už naznačila, regionálne pro-cesy opätovného začlenenia do Maďarskav rokoch 1938 až 1945 nie sú zmapovanéani vo všeobecnosti. V rámci toho diskri-minácia Židov – rozdiely a zhody v porov-naní s antisemitizmom v Maďarsku – sújednou z najvzrušujúcejších otázok tohtoobdobia. Myslím si, že konštatovania vtejto súvislosti sú najväčším prínosommojej štúdie. V období po opätovnom pri-pojení totiž Židov v Maďarsku diskrimino-vali predovšetkým v hospodárskej oblasti.Na Hornej Zemi (Felvidék) však po „náv-rate” až do prijatia druhého židovskéhozákona každopádne využívali proti Židomzásadu národnej vernosti. Bol totiž rozší-rený názor, že Židia významnou mierouprispeli k asimilácii Maďarov počas prvejrepubliky. Vieme, že to bolo spôsobenénesúrodou metodikou československéhosčítania ľudu – v záujme zníženia počtuMaďarov totiž „multietnický národnýštát” zaviedol kategóriu židovskej národ-nosti. Na rozdiel od predchádzajúcej pra-xe tak väčšina Židov pri sčítaní ľudu v ro-ku 1921 uviedla už túto kategóriu. Nezna-mená to, samozrejme, zmenu kultúrnejidentity, najmä v takých menších mestáchako Komárno, kde bola väčšina obyva-teľstva maďarskej národnosti.

Pokračovanie na strane 4.

Po stopách histórie Židovskej náboženskej obcev Komárne – rozhovor s Ildikó Bajcsi

Volám sa Ildikó Bajcsi, narodila som sa v Komárne a aj v súčasnosti tu žijem. Poúspešnom absolvovaní štúdia dejepisu a maďarského jazyka na Univerzite Já-nosa Selyeho v roku 2012, som v roku 2019 získala titul PhD. na Univerzite Ká-

rolya Eszterházyho. V súčasnosti pracujem ako historička v Inštitúte Clio. Okremtoho sa v civilnej sfére v kruhu Maďarov žijúcich na Slovensku venujem vedeckejpráci, ktorú považujem v našej menšinovej situácii za veľmi dôležitú.

MOZAIKA | SPRÁVY

2 | SPRAVODAJCA | MAREC 2021

Našu obec, Klub šalom a vydávanieSpravodajcu podporil Franz Schmidek(Viedeň) a anonymní darcovia. Ďakujeme!

�Hovorca Ústredného zväzu židovs-

kých náboženských obcí v Slovenskejrepublike nás požiadal, aby sme v krát-kom videozázname hovorili o tom, akédôležité je priznať sa k svojmu židovs-kému pôvodu v rámci súčasného sčíta-nia obyvateľov. Žiadaný videozáznamsme zaslali do Bratislavy.

Nástenkakrátke správy

Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Žiadame Vašu podporu

Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756. (1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák (tamas.paszternak@menhaz.sk),András Paszternák (andras.paszternak@menhaz.sk), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr. Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra: Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková (Nitra), tlaè: Nec-arte Kft., Komárno, adresa ŽNO:Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax: 00421/35/7725-355.Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.

� Fotky zo zbierky Marty Györiovej (Košice) – Medzinárodné stretnutie ži-dovskej mládeže v Komárne (11-13. október 2002). Spravodajca – september2002: „Cieľom trojdňového stretnutia bude výmena názorov a postojov mlá-ďeže k židovstvu zo Strednej Európy na hranici dvoch štátov.”

Spravodajca – december 2007: „V minulosti sme aj spolu organizovali stret-nutia pre mladých. Pokračujes aj naďalej v tejto práce? Rada by som ešte or-ganizovala, alebo sa spolupodieľala na organizovaní stretnutia mladých. Veďčo môže byť krajšie ako pohľad na synagógu plnú mladých ľudí ako to bolo nastretnutí v Komárne, ktoré sme spolu organizovali.“

Komunitná mozaika - fotografie z minulosti našej obce -

Matúš Zelieska

A POKOJSKVITNE

Vznešene letí z oblakov bielychstvorenie drahé –nádherná jona*, ktorá svet stmelív nádejnej snahemier cenný šíriť do končín zeme.

Z olivy lístokv zobáku nesie, vziať v dlaň ho chceme,vykročiť istov ústrety tíši, prach vojen zmetať...Opadli vody,uhnúc sa vetru. V ňom zvučí veta:

„Z mieru sa zrodíčas šťastia večný – spočiatku plachéholúbä malé...“

Šperk mieru s puncom. Vzhliadame k ciache razenej v slávez blyskotu dúhy, z farebnej klenby.

„A pokoj skvitne sťa kvety ruží, láska ich sfarbíi slová citné...“

(*jona – (hebr.) holubica)

h́ ́ b

MAREC 2021 – ŠVAT-ADAR 5781. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XIX. REG. ROČNÍK 3. ČÍSLO, 298. ČÍSLO

SPRAVODAJCAVirtuálny klubový život Myšlienky

redaktora

Je večer 15. februá-ra, keď sa chopímklávesnice počí-

tača a začínam písaťMyšlienky redaktorado marcového číslanášho Spravodajcu.Pred niekoľkými mi-nútami sa skončil program dvanás-teho online klubu Ajvé pondelok!Dvanásť spoločne strávených veče-rov bez hraníc s Komárňanmi, Du-najskostredčanmi, Košičanmi, Bra-tislavčanmi, Nitranmi, priateľmi zGyőru, Budapešti a mnohých kútovsveta od Švajčiarska po Južnú Afri-ku, od Izraela po Taliansko. Ako otecvraví, znamená to, akoby sme počasjedného roka každý mesiac absolvo-vali takéto stretnutie v Menháze. Vskutočnosti uplynuli len tri mesiaceodvtedy, ako sme sa pustili do orga-nizovania pravidelných online stret-nutí. Žiaľ, nedá sa čakať, kým sa si-tuácia nezlepší, máme malú šancuosláviť naše sviatky zvyčajným spô-sobom priateľským posedením v sá-le Zoltána Wallensteina, s dobrýmjedlom, veselými hrami a vynikajúci-mi koncertmi. Na nejaký čas nám te-da zostáva len internet. Týždeň čotýždeň sa snažíme na hodinku, ho-dinku a pol vytrhnúť z deprimujúcichvšedných dní a spoločným učením saa riešením hlavolamov prísť na inémyšlienky a zabudnúť na sústavneprichádzajúce negatívne správy. Tí,ktorí sa s nami stretávajú pravidelne,vedia o čom píšem, a tí, ktorí sa knám ešte nepridali, nech tak urobiana adrese ajve@menhaz.sk a tráviatento čas s nami! �

ANDRÁSPASZTERNÁK

� Dňa 1. februára sa v rámci nášho pondelkového programu predstavila nováčesko-slovenská židovská televízia Tachles TV. Pavol Miller a Tomáš Stern námposkytli podrobné informácie o cieľoch, ponuke programov a plánoch interne-tového kanála. (strana 4.)

Ajvé, každý pondelok

Každý pondelok sa o 18. hodine stretávame na webe, aby sme hovorili o našich zá-ležitostiach, spoločne sa aj trochu učili. Pridať sa k online klubu môžete na nasle-dujúcom linku: https://zoom.us/meeting/register/tJ0of-usrzMrGt25h7GdqINFC-

mlXMgPdPKlP. Každého záujemcu srdečne očakávame! �

Sviatok Pesach

Sviatok Pesach začína v tomto roku v sobotu 27. marca večer. Séderové večerysa konajú v sobotu 27. marca a v nedeľu 28. marca. Dni hlavného sviatku budúnedeľa 28. marca a pondelok 29. marca. Od 30. marca do 2. apríla nasledujú po-

lovičné sviatky. Posledné dva dni hlavného sviatku sú 3. a 4. apríla (sobota a nede-ľa). Počas hlavných sviatkov cintorín navštevovať nemožno! Žiaľ, kvôli pandemic-kej situácii môžeme v tomto roku oslavovať len doma. Každému nášmu čitateľoviželáme kóšer Pesach! �

PA

Sprievodca Purimom

Napriek tomu, že toto číslo nášho periodika vyjde až po Purime, do pozornosti na-šich čitateľov odporúčame webovú stránku JCC Budapešt – Bálintov dom (pu-rim.balinthaz.hu), na ktorej sa jej autori snažili zozbierať všetky dôležité infor-

mácie o pôvode a tradíciách tohto sviatku. Na stránke nájdu zaujímavosti malí i veľkí. Ko-munitné centrum pri príležitosti každého sviatku organizuje – v súčasnej situácii – vir-tuálne podujatia, ktoré ponúkajú skvelý relax a možnosť vzdelávania pre celú rodinu. Bo-lo to tak aj pri príležitosti sviatkov Tu bišvat (tubisvat.balinthaz.hu) a Purim. �

PA