H RLEV L 2011 1 sz m - kormanyhivatal.huAz új szervezet nem szakít a régi, jól bevált hagyományokkal, ugyanis a helyi ... módosított rendelkezéseit illetve ahhoz kapcsolódó

Tolna Megyei Kormányhivatal

HÍRLEVÉL

2011. évi 1. szám (március)

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ .................................................................................................. 2

A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése............................................................. 3

TÖRVÉNYESSÉGI ELLEN ŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓI .................... 7

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény jelentősebb módosításai.......... 7

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2011. január 1. napjától hatályos változásairól ............................................................... 11

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti vezetőket érintő módosítások összefoglalása............................................................................................. 15

Figyelemfelhívás a kisebbségi önkormányzatok támogatási rendszerével kapcsolatban .. 18

Összefoglaló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az AJB 1765/2010. számú ügyben készített jelentéséről ........................................................................................... 20

Az önkormányzatok által benyújtott vis maior pályázatokkal kapcsolatos jogszabályi háttér (figyelemmel a változásokra) ................................................................................ 25

HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓI ................................................................................. 39

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztályának tájékoztatása a diplomáciai felülhitelesítésről ......................................................................................... 39

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztályának szakmai állásfoglalása lakcím nyilvántartási és lakcím fiktíválási eljárással kapcsolatosban. .............................................................. 40

Felhívás jogszabályváltozásra ............................................................................................ 43

Üzletben történő zeneszolgáltatás korlátozása ügyében hozott ítélet................................ 44

TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA 49

KORMÁNYMEGBÍZOTTI KABINET KÖZLEMÉNYEI .................................................................. 50

A kormányablakoknál is kezdeményezhető az egyszerűsített honosítás ........................... 50

A Körzeti Földhivatalok ügyfélfogadási rendjének változásáról ....................................... 51

Hírlevél 2011. évi 1. szám (március) Tolna Megyei Kormányhivatal 2

ELŐSZ Ó

Tisztelt Kollégák! Kedves Olvasók!

2011. január 1. napjával megalakult a Tolna Megyei Kormányhivatal, mely a jogelőd közigazgatási hivatalt, mint törzshivatalt illetve 14 megyei államigazgatási szervet olvasztott magába.

Az új szervezet nem szakít a régi, jól bevált hagyományokkal, ugyanis a helyi önkormányzatok szakmai munkáját továbbra is hírlevél formájában, szakmai cikkek sokaságával kívánjuk támogatni.

A Hírlevélben ismertetjük a Kormányhivatal szerteágazó szervezeti felépítését, iránytűt adunk az eligazodáshoz a törzshivatal főosztályai és a szakigazgatási szervek vezetőinek, elérhetőségeinek megjelölésével.

A Tolna Megyei Kormányhivatal Törzshivatalának Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály három jelentős törvény, a helyi önkormányzatokról (Ötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) módosított rendelkezéseit illetve ahhoz kapcsolódó teendőket szedte csokorba. Emellett figyelemfelhívásként szakmai cikk készült a vis maior pályázatok jogszabályi hátteréről, a kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatásáról és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentésének összefoglalásáról.

A Törzshivatal Hatósági Főosztálya tájékoztatni kívánja az önkormányzatokat a Közigazgatási Minisztérium diplomáciai felülhitelesítéssel kapcsolatos állásfoglalásáról, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának lakcím nyilvántartási és lakcím fiktíválási eljárásával kapcsolatos állásfoglalásáról, illetve a Tolna Megyei Bíróság vendéglátó üzletben történő zeneszolgáltatással kapcsolatos ítéletéről. Emellett a jogszabályváltozások is összefoglalásra kerültek.

A Kormányhivatal szakigazgatási szerve, a Szociális és Gyámhivatal a szociális feladatokhoz kapcsolódó határidőkre kívánja felhívni a figyelmet, valamint a Kormánymegbízotti Kabinet közleményei is közzétételre kerülnek.

Célunk, hogy a Kormányhivatal sokszínűségét, szerteágazó szakmaiságát a jövőben a Hírlevél is tükrözze. Törekszünk arra, hogy következő kiadványunk már egy kibővített, a szakigazgatási szervek tájékoztatóit is magába foglaló „kisokosként” kerüljön az olvasók kezébe.

A Kormányhivatal a hatékony és egységes közigazgatás kialakítása érdekében továbbra is elsődleges prioritásnak tekinti a szakmai segítségnyújtást, melyet a jövőben a jelen Hírlevél rendszeres megjelentetésével is támogatni kíván. Az összeállított szakmai útravalóval kívánok további eredményes munkát. Tóth Ferenc kormánymegbízott Tolna Megyei Kormányhivatal


A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése 2011. január 1. napjával megalakult a Tolna Megyei Kormányhivatal, mely a területi államigazgatás - eddig nem látott - átfogó reformjának eredménye.

A fővárosi és megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatás szerv. Alapvető feladatait, struktúráját a 2010. évi CXXVI. Törvény és a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet határozza meg.

A Kormányhivatal vezetése:

A Tolna Megyei Kormányhivatal vezetője Tóth Ferenc Kormánymegbízott Úr.

A Kormányhivatal hivatali szervezetét László-Varga Zsuzsanna Főigazgató Asszony vezeti, egyben helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén.

A főigazgató munkáját általános helyettesként Dr. Baksa Csaba Igazgató Úr segíti, aki helyettesíti a főigazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén.

Tolna Megyei Kormányhivatal szervezete:

A Kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (továbbiakban együtt: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből áll.

A törzshivatal szervezeti egységei:

- Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

- Hatósági Főosztály /Ügyfélszolgálati Osztály/

- Koordinációs és Szervezési Főosztály

- Humánpolitikai Főosztály

- Pénzügyi Főosztály

- Informatikai Főosztály

- Oktatási Főosztály

- Kormánymegbízotti Kabinet

- Jogi Perképviseleti Osztály

- Belső ellenőr

A Kormányhivatalban működő szakigazgatási szervek:

- Szociális és Gyámhivatal

- Építésügyi Hivatal

- Igazságügyi Szolgálat

- Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság

- Földművelésügyi Igazgatóság

- Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság

- Földhivatal

- Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv

- Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

- Munkaügyi Központ

- Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv

- Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

- Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

- Közlekedési Felügyelőség


A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése

Kormánymegbízott

Főigazgató

Szociális és GyámhivatalJogi Perképviseleti

Osztály

Építésügyi Hivatal Igazgató

Igazságügyi Szolgálat

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

Földm űvelésügyi Igazgatóság Hatósági F őosztály

Humánpolitikai Főosztály

Pénzügyi F őosztályInformatikai Főosztály

Oktatási F őosztály

Élelmiszerlánc-biztonségi és Állategészségügyi

Igazgatóság

FöldhivatalÜgyfélszolgálati

Osztály

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Munkaügyi Központ

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv

Fogyasztóvédelmi Felügyel őség

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

Közlekedési Felügyel őség

A Kormánymegbízott és a Főigazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörű helyettesítés:

A Kormánymegbízott távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörű helyettesítés:

Szervezeti igazgatás, irányítás:

Törvényességi Ellenőrzési és

Felügyeleti Főosztály

Koordinációs és Szervezési F őosztály

Kormánymegbízotti kabinet

Belső ellenőr


A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei

SZERVEZETI EGYSÉG

VEZETŐ BEOSZTÁS CÍM (7100. SZEKSZÁRD,)

E-MAIL TELEFON FAX

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztálya

Dr. Baksa Csaba

Igazgató, Főosztályvezető Szent István tér 11-13.

[email protected] 74/501-231 74/501-224

Hatósági Főosztálya Gerhátné dr. Péter Mária

Főosztályvezető Szent István tér 11-13.

[email protected] 74/501-242 74/501-224

Koordinációs és Szervezési Főosztálya

Tokainé dr. Mézes Mária


[email protected] 74/501-235 74/501-224

Humánpolitikai Főosztálya

Péti Zoltán Főosztályvezető Szent István tér 11-13.

[email protected] 74/501-295 74/501-224

Pénzügyi Főosztálya Bicskei Ferenc

Főosztályvezető Augusz I. u. 7. [email protected] 74/529-864 74/415-686

Informatikai Főosztály

Füller Miklós


[email protected] 74/529-480 74/501-224

Kormánymegbízotti kabinet

Réger Balázs

Kabinetvezető-Sajtófőnök Augusz I. u. 7. [email protected] 74/501-206, 529-871

74/415-686

Jogi Perképviseleti Osztály

Dr. Horváth Tamás

Osztályvezető Szent István tér 11-13.

[email protected] 74/501-211 74/501-224

Szociális és Gyámhivatala

Jantnerné dr. Oszvald Ágnes

Hivatalvezető Szent István tér 11-13.

[email protected] 74/501-272 74/501-224

Építésügyi Hivatala Mándity Zoltán

Szakigazgatási Szerv Vezető Szent István tér 11-13.

[email protected] 74/501-249 74/501-224


Földművelésügyi Igazgatósága

Dr. Vida György

Igazgató Augusz I. u. 7. [email protected] 74/529-869 74/415-688

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

Dr. Buri Antal

Igazgató-főállatorvos Tormay B. u. 18. [email protected] 74/529-080 74/312-423

Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

Dr. Vörös Géza

Igazgató Keselyűsi u. 7. [email protected] 74/528-030 74/528-033

Földhivatala Koppánné dr. Kertész Margit

Hivatalvezető Széchenyi u. 54-58. [email protected] 74/555-240 74/555-241

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve

Török Mária

Szakigazgatási Szerv Vezető Szent I. tér 19-21. [email protected] 74/529-992 74/529-991

Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

Keresztes László

Mb. Igazgató Toldi u. 6. [email protected] 74/555-003 74/555-068

Munkaügyi Központja Keller Anikó

Mb. Igazgató Szent I. tér 11-13. [email protected] 74/505-672 74/505-690

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Dr. Németh Lídia

Mb. Megyei tiszti főorvos Dr. Szentgáli Gy. u. 2.

[email protected] 74/505-850 74/512-428

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve

Weberné dr. Erős Anikó

Mb. Igazgató Augusz I. u. 9-11. [email protected] 74/529-782 74/528-127

Közlekedési Felügyelősége

Baumann Péter

Szakigazgatási Szerv Vezető Kiskorzó tér 3. [email protected] 74/415-411/112 74/415-411/123

Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Foltin Gyula

Mb. Felügyelőség Vezető Szent István tér 11-13.

[email protected] 74/510-414 74/510-413

Igazságügyi Szolgálata

Dr. Bíró Gyula

Mb. Igazgató Augusz I. u. 9-11. [email protected] 74/529-287 74/529-523


Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

jelentősebb módosításai I.) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (Módosító tv.) 2011. január 1-jei hatállyal, a 37-39. §-okkal módosította a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (a továbbiakban: Ötv.) az alábbiak szerint: I./1.) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény módosítása alapján a helyi önkormányzatokért való felelősség, mint miniszteri feladatkör a belügyminiszter, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter között oszlik meg, helyi önkormányzatokért való felelősség és helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért való felelősség formájában. Ezt a módosítást az Ötv. vonatkozó rendelkezésein is át kellett vezetni. Mindezek alapján a Módosító tv. 39. §-a hatályon kívül helyezte az Ötv. 96. § a)-b) pontjait, 37. § (1) bekezdése pedig beépítette az Ötv-be a 96/A. §-t. Fentiek értelmében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter: - közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében; valamint - összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter pedig: - előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket, - kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását. I./2.) A fentiekhez kapcsolódóan a Módosító tv. a közigazgatási hivatalok fővárosi és megyei kormányhivatal lá alakítására tekintettel szükségessé vált módosításokat is átvezette, az Ötv. 98. § (2) bekezdésében a fővárosi és megyei kormányhivatalokat jelölte ki mint a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet. I./3.) A Módosító tv. arról is rendelkezett, hogy a jövőben a vagyonátadó bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó, a vagyonátadás menetével, a folyamatban lévő, illetve az esetlegesen ismét felmerülő ügyekkel, valamint az egyes vagyontárgyak használati jogának változásához szükséges döntésekkel kapcsolatos feladatokat a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve (2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok) lássák el.


Az Ötv. 107. § (3)-(7) bekezdései módosítását az indokolta, hogy szükség lehet a vagyonátadási ügyekkel kapcsolatos feladatokat ellátó hatóságra. I./4.) A Módosító tv. megteremtette az összhangot az Ötv. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) között. Tekintettel arra, hogy az Ötv. 11. § (2) és (3) bekezdésének, az önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozat elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályai párhuzamosak a Ket. vonatkozó rendelkezésével, indokolttá vált azok hatályon kívül helyezése. Az Ötv. 109. §-ának - mely az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvényre hivatkozik - a hatályon kívül helyezésére azért vált szükségessé, mert az egyrészt egy hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozik, másrészt a Ket. szabályait az Ötv. kifejezett rendelkezése ellenére is alkalmazni kell az Ötv. szerinti közigazgatási hatósági ügyekben, harmadrészt a Ket. szabályaitól nem az Ötv. rendelkezései alapján, hanem kizárólag a Ket. szabályai szerint van lehetőség az eltérésre. II.) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 35. § (1) bekezdése 2011. január 1. napjától beépítette az Ötv.-be a 16. § (4) és (5) bekezdésének alábbi szabályait: „16. § (4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik. (5) A képviselő-testület normatív határozatát a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.” III.) A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 17. §-a 2011. január 1-jétől beépítette az Ötv.-be a 103/C. § (1)-(2) bekezdése szerinti szabályokat, valamint 2011. július 1. napjától a 103/B. § szerinti felhatalmazást az alábbiak szerint: „103/B. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg. 103/C. § (1) A 102. § (2) bekezdés alkalmazásában azokat a szervezeteket kell országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek tekinteni, amelyek közül a) a megyei önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább 13 tagja megyei önkormányzat, b) a megyei jogú városok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább 15 tagja megyei jogú város önkormányzata, c) a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek egyik tagja a főváros önkormányzata, továbbá tagja legalább 15 fővárosi kerület önkormányzata, d) a körzetközponti szerepet betöltő helyi önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek tagja az ilyen szerepet betöltő helyi önkormányzatok legalább 2/3 része, továbbá


e) minden más olyan önkormányzati érdekképviseleti szervezet (szövetség), amelynek tagja legalább 800 helyi önkormányzat, és legalább 11 területi (megyei) szervezetük működik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt arányszámok számításánál egy helyi önkormányzatot csak egy érdekszövetség tagjaként lehet figyelembe venni.” Tekintettel arra, hogy a törvény a helyi önkormányzatok által kibocsátott rendeletek esetében nem rendelkezik az előkészítésben való társadalmi részvétel szabályairól, az Ötv. 18. § (2) bekezdésében foglalt szabályozást kívánja konkrét tartalommal megtölteni, miszerint a helyi önkormányzatoknak rendeletben kell szabályozniuk a helyi jogszabályok előkészítése során alkalmazandó társadalmi részvétel szabályait. Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatoknak megfelelő idő álljon rendelkezésükre a rendelet megalkotására, az említett rendelkezés csak 2011. július 1-jén lép hatályba. Az Ötv. 102. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell.”. A törvény tehát konkrétan az országos szövetségek véleményének kikérését teszi kötelezővé; azt azonban, hogy melyik szövetség tekinthető „országosnak”, eddig semmilyen jogszabály nem definiálta, ezért vált szükségessé a fenti szabályozás beépítése az Ötv-be. IV.) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) az Ötv-t az alábbiak szerint módosította: IV./1.) A Mód. tv. 4. § (1) bekezdése az Ötv. 10. § (1) bekezdése d) pontjában szereplő, a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek körét bővítette az éven túli hitelfelvétellel. Ez a módosítás a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó szabályozás szigorítását célozta. IV./2.) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény csökkentette a megválasztható helyi önkormányzati képviselők számát. E törvény 4. § a) pontja szerint 100-nál kevesebb lakosú település esetén megválasztható képviselő-testületi tagok száma két fő. Az Ötv. hatályos rendelkezései szerint a bizottság legalább három tagú, amelynek nem lehet tagja a polgármester és a képviselők közül választott alpolgármester sem. Az Ötv. korábbi rendelkezései szerint tehát a három tagú képviselő-testület esetén bizottság nem választható. A Mód. tv. 4. § (2) bekezdésének módosítása értelmében az Ötv. 22. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő-testület a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú településen bizottságot nem választ, a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el. IV./3.) A Mód. tv. 4. § (3) bekezdése pontosítja az Ötv. 33/A. § (4) bekezdésében foglalt szabályt, mivel a korábbi rendelkezés csak a 100-nál kevesebb lakosú település esetén zárta ki az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottság létrehozásának a lehetőségét. A 100 lakosú település esetén sem indokolt azonban ilyen bizottság létrehozása.


IV./4.) A Mód. tv. 4. § (4) bekezdése alapján az Ötv. 39. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „39. § (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél Ezer és ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.” A módosítást az indokolta, hogy több helyen problémát jelentett az Ötv. fenti bekezdése szerinti előírás gyakorlati alkalmazása, mivel az elmúlt évek során alakultak és a törzskönyvi nyilvántartásba is bejegyzésre kerültek olyan körjegyzőségek, amelyekben a résztvevő községeknek nincs egymással határos területe. A fenti változtatás a törzskönyvi bejegyzésen kívül a körjegyzőségek működéséhez kapcsolódó normatív hozzájárulás igénybevételének jogszerűségét is érinti. IV./5.) A Mód. tv. 4. § (10) bekezdése alapján az Ötv. 85. § (1) bekezdését az alábbiak szerint módosította: „(1) Az Országgyűlés meghatározhatja a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza.” A hatályos szabályozás értelmében tehát az Országgyűlés számára a társadalmilag kiemelt célok meghatározása csupán lehetőség és nem kötelezettség. IV./6.) Az Ötv. 92/A. § (1) bekezdésének – a Mód. tv. 4. § (11) bekezdése szerinti - módosítása a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 38. és 39. §-ával való összhangban lévő szövegpontosítást tartalmaz. Az Ötv. 92/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lépett: „92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását a Hivatalos Értesítőben közzétenni. (2) Amennyiben a helyi önkormányzat éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, a képviselő-testület előzetesen köteles könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. Az előzetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni. Az éven túli hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. (3) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.” A IV/1.)-IV./5.) pontiban kifejtett módosításokat a Mód. tv. 2011. január 1-jétől, a IV./6.) pontban említett szabályozást pedig 2011. január 2. napjától léptette hatályba.


V.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 122. § (1) bekezdése kiegészítette az Ötv. 33/A. § (1) bekezdését az alábbi sz) ponttal: „(1) A polgármester nem lehet:… sz) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője.” Az említett módosítás 2011. január 1-jétől lépett életbe. Feketéné dr. Féhr Nikolett tanácsos Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

1993. évi III. törvény 2011. január 1. napjától hatályos változásairól

Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény 2011. január 1. napjával módosította - többek közt - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Sztv.).

A módosítás érintette a szociális igazgatási eljárás általános szabályait, továbbá a természetbeni és pénzbeli ellátások közül az aktív korúak ellátását, az ápolási díj összegét, valamint a szociális szolgáltatások közül az étkezetés alapszolgáltatást, továbbá az intézményi/személyi térítési díjakat.

1.) Az aktív korúak ellátását érintő változás:

A 2010. évi CLXXI. törvény átfogóan módosította az aktív korúak ellátásának szabályait. Érdemi változás alapvetően a rendelkezésre állási támogatás tekintetében történt azzal, hogy ezen ellátási formát felváltotta a bérpótló juttatás. A bérpótló juttatásra való jogosultság szabályainak többsége megegyezik a rendelkezésre állási támogatás szabályaival, azonban a települési önkormányzat rendeletében további feltételként előírhatja , hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse. Tehát új elem a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek rendeleti szabályozásának lehetősége (Sztv. 35.§ (2) bekezdés).

A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.

A bérpótló juttatásra való jogosultág felülvizsgálatát az új szabályok értelmében évente legalább egy alkalommal kell elvégezni (Sztv. 25.§ (4) bekezdés b) pont). Nincs akadálya azonban annak, hogy egy év alatt több alkalommal is történjen felülvizsgálat.


A rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek köre nem változott, azokat továbbra is bővítheti az önkormányzat a jogosult családi körülményeit, egészségi, vagy mentális állapotát érintő szabályozással (Sztv. 37. § (1) bekezdés d) pont). A rendszeres szociális segélyhez kapcsolódó, a települési önkormányzat által kijelölt szervvel való együttműködés eljárásának szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait, az együttműködés megszegésének eseteit változatlanul a települési önkormányzatnak kell szabályoznia (Sztv. 37/A.§ (3) bekezdés).

Az aktív korúak ellátása tekintetében ki kell emelni továbbá, hogy a megszüntetési eseteket átláthatóbb módon, három csoportban határozta meg a jogalkotó.

Az Sztv. 34.§ (2) bekezdés tartalmazza az általános megszüntetési eseteket, azaz amelyeket mind a bérpóló juttatásra jogosultak, mind a rendszeres szociális segélyezettek esetében alkalmazni kell. Ezen felül találunk speciális megszüntetési eseteket a 36.§ (2) bekezdésében, amelyeket csak a bérpótló juttatásra jogosultak esetében kell alkalmazni, a rendszeres szociális szegélyzettek tekintetében pedig a 37/B.§ (2) bekezdése határoz meg speciális megszüntetési okot.

A bérpótló juttatásra jogosultak tekintetében meghatározott megszüntetési esetek két új elemmel bővültek.

Az Sztv. 36.§ (2) bekezdés d) pontja értelmében meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki a 35.§ (2) bekezdés szerint feltételeknek (lakókörnyezet rendezettségének biztosítása) – felszólítás ellenére – nem tesz eleget.

A másik új megszüntetési okot az Sztv. 36.§ (2) bekezdés e) pontja tartalmazza, melynek értelmében, annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek is meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát, „…aki a bérpótló juttatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a bérpótló juttatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban ea) közfoglalkoztatásban vett részt, vagy eb) keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - folytatott, vagy ec) munkaerő-piaci programban vett részt, vagy ed) az Flt. szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van.”

Ezen megszüntetési ok azon kötelezettséget definiálja, hogy a bérpótló juttatásra jogosult köteles legalább 30 nap időtartamban keresőtevékenységet folytatni, közfoglalkoztatásban, vagy munkaerő-piaci programban, vagy legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben részt venni és ezt igazolni.

2011. január 1. napjától ismételten megjelenik az az eset, amikor az aktív korúak ellátásának folyósítása szünetel. Az Sztv. pontosan meghatározza, hogy mely esetekben szünetel a bérpótló juttatás, illetve a rendszeres szociális segély folyósítása.

Az Sztv. 36. § (1) bekezdése a következőket tartalmazza: „Ha a jogosult a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján kereső tevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt


a bérpótló juttatás folyósítása szünetel.”

Az Sztv. 37/B. § (1) bekezdése értelmében: „Ha a jogosult a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel.”

A szünetelés esetei között találjuk azt az esetet, amikor a jogosult 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszonyt. Ez azt jelenti, ha a jogosult akár határozott idejű munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt stb. létesít legfeljebb 90 napra, az aktív korúak ellátását nem kell megszüntetni (Sztv. 34.§ (2) bekezdés c, pont), „csak” szüneteltetni kell a folyósítást.

A 2011. január 1. napját megelőzően benyújtott és 2011. január 1. napján folyamatban lévő, aktív korúak ellátása iránti kérelmek elbírálása esetében is alkalmazni kell az új szabályokat az Sztv. 140/A. § (1) bekezdése alapján azzal, hogy amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság a 2011. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján fennáll és a jogosult a 2010. december 31-én hatályos rendelkezések szerint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek felel meg, részére a kérelem benyújtásának időpontjától a 2010. december 31-éig terjedő időszakra rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot kell megállapítani.

Ezen rendelkezés értelmében tehát, amennyiben a régi szabályok szerint a kérelmező rendelkezésre állási támogatásra jogosult, úgy részére 2010. december 31. napjáig rendelkezésre állási támogatást, 2011. január 1. napjától pedig bérpótló juttatásra való jogosultságot kell megállapítani az aktív korúak ellátásán belül.

2.) Ápolási díj összegének módosítása:

2011. január 1. napjától az ápolási díj összege már nem az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegéhez, hanem a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeghez igazodik, ami jelenleg 29.500 forint (2010. évi CLXIX. törvény 62.§ (8) bekezdés).

Az ápolási díjra jogosultak körét az Sztv. a következők szerint határozza meg:

Az Sztv. 41.§ (1) bekezdése értelmében: „Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.”

Az Sztv. 43/A.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint: „A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg.”

AZ Sztv. 43/B.§ (1) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat képviselő-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.”

Az Sztv. 44.§ (1) bekezdése az ápolási díj összegére vonatkozóan a következőket tartalmazza: „Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg


a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében, b) 130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és c) 80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben.” Az Sztv. 44. § (1) bekezdésére figyelemmel az ápolási díj összege az új szabályozás szerint:

- súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a, azaz 29.500 forint,

- a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-a, azaz 38.350 forint,

- a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a, azaz 23.600 forint.

3.) Szociális szolgáltatáshoz kapcsolódó változások:

A falugondnoki szolgálat helyett a "falugondnoki szolgáltatás" fogalmát alkalmazza az Sztv. 60.§ (2) bekezdése.

Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozó szabályok közül "Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg." mondatot a módosítás hatályon kívül helyezte, így nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat a jogosultsági feltételek között jövedelmi feltételt határozzon meg (Sztv. 62. § (2) bekezdés).

A módosítás megteremtette a törvényi feltételét annak, hogy a helyi önkormányzat és társulás a szociális szolgáltatás biztosítására nem csak önkormányzattal, hanem társulással is köthet megállapodást (Sztv. 90. § (4) bekezdés). Továbbra is a megállapodásban kell rögzíteni a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét.

Az önkormányzati társulások által biztosított szociális szolgáltatás intézményi térítési díja rendeletben történő megállapításának problémáját is rendezni kívánta a módosítás.

Az új rendelkezés szerint amennyiben a fenntartó önkormányzati társulás, vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet az intézményi térítési díjról (Sztv. 92. § (1) bekezdés b) pont).

Az intézményi térítési díj megállapítására jogosult önkormányzat kijelölésekor, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 6. § (1) bekezdésének - az önkormányzati rendelet területi hatályát meghatározó – szabályozására, célszerű lenne, ha a szolgáltatást biztosító intézmény székhelye szerinti önkormányzatnak biztosítanának rendeletalkotási lehetőséget, illetve kötelezettséget.

A társulásban részt vevő települési önkormányzatoknak 2011. április 1-jéig kell felülvizsgálniuk a 2011. január 1-jén hatályos rendeletüket abból a célból, hogy a megállapodásban kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza a társulás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat (Sztv. 140/C. §).

A leírtak alapján nem csak a helyi rendeleteket kell felülvizsgálni, hanem a társulási megállapodásokat is, melyeket módosítani kell azzal, hogy ki kell jelölni a rendeletalkotásra feljogosított önkormányzatot.

Az intézményi térítési díj számításának szabályai is változtak oly módon, hogy a szolgáltatási önköltség elemeit a ráfordítások teljes körének figyelembe vételével határozhatja meg a


fenntartó, a költségként számításba vehető tételek korlátozása megszűnt (Sztv. 115. § (9) bekezdés).

Technikai jellegű módosításnak tekinthető, hogy az Sztv. 115./A.§ (1) bekezdésében meghatározott, térítésmentesen biztosított szolgáltatások esetében nem kell intézményi térítési díjat megállapítani (Sztv. 115/A. § (2) bekezdés) és amennyiben az intézményi térítési díj nem eredményez pozitív számot, úgy a térítési díj összege nulla 115. § (2) bekezdés)

Étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében is a családi jövedelemszámítást a valamennyi szolgáltatásnál egységes, egyéni jövedelemszámítás váltotta fel (Sztv. 116. § (1) bekezdés). A családi jövedelemszámítás csak a kiskorú igénybe vevőnél maradt fenn, amikor a családban az egy főre jutó jövedelmet kell alapul venni (Sztv. 116. § (1) bekezdés c) pont).

Kérjük a Tisztelt Jegyzőket, hogy a szociális ellátórendszer biztonsága érdekében, a leírtak alapján szíveskedjenek a helyi rendeletek módosítását elkészíteni, amennyiben erre ezideig nem került sor. dr. Józsa Krisztina vezető-tanácsos Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti

vezetőket érintő módosítások összefoglalása A Magyar Közlöny 2010. évi 201. számában jelent meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény (továbbiakban: Kjt.) módosításáról szóló 2010. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Módtv.), melynek rendelkezései 2011. január 1. napjával léptek hatályba. A Módtv. 1. § (1) bekezdése szerint a Kjt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.

(2) A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg.

(3) A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól.

(4) A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap.


(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, melyet – a közalkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.

(6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

(7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat – kérelmére – az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.

(8) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.

(9) A közalkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb 6 hónapra számított összege illeti meg.

(10) A vezetői pótlék (7)–(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.”

A Kjt. módosításáról szóló 2008. évi LXI. törvény 5. §-a 2009. január 1. napi hatállyal bevezette a kinevezett magasabb vezető illetve vezető fogalmakat. A kinevezett vezető esetében a vezetői feladatok teljesen önálló munkakört jelentettek, míg a megbízott vezető a saját, beosztotti munkakör mellett, külön megbízás alapján látta el a vezetői feladatokat.

A Módtv. indokolása szerint a 2009-ben bevezetett vezetői rendszer jelentősen megkötötte a munkáltatók kezét, a vezetők tekintetében kevésbé hatott ösztönzőleg a folyamatos, magas színvonalú munkavégzésre. A kinevezett vezetői státusz önálló munkakört jelentett, mely fő szabály szerint határozatlan időtartamra szólt. A kinevezett vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére csak közös megegyezéssel illetve munkavégzésre alkalmatlannak minősítés valamint átszervezés miatti felmentéssel kerülhetett sor, holott a megbízott vezető ezen megbízását bármikor visszavonhatta a munkáltató.

Az indokolás rámutatott arra is, hogy a korábbi szabályozás alapján nem volt pontosan követhető, hogy milyen indokok alapján osztotta be a jogalkotó a Kjt. végrehajtási rendeleteiben az egyes ágazati vezetőket a kinevezett, illetve a megbízott vezetői pozíciókba. A különböző ágazatok (közoktatás, szociális szféra) ugyanis nem mutattak olyan eltéréseket, amelyek indokolták volna az egyes ágazatok intézményvezetői közötti különbségtételt a vezetői státuszuk jellegét tekintve, illetve ebből kifolyólag bérezésüket, vagy a velük szemben támasztható követelményeket, a felelősségi szabályokat, pihenőidőt, stb. illetően. Az érintett ágazatokban az eddig hatályos szabályozás a vezetői feladatok ellátási módjának felesleges megkettőzését eredményezte.

A fenti indokok alapján került sor a módosításra, amely a kinevezett vezetői rendszer megszüntetését és a korábban alkalmazott modell – kinevezés szerinti munkakör melletti


magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás – egységes visszaállítását eredményezte valamennyi érintett ágazatban.

Tehát a magasabb vezetői, vezetői beosztás csak megbízással, az eredeti munkakör mellett látható el, ezen megbízás időtartama is korlátozásra került. A magasabb vezetői, vezetői megbízás legfeljebb 5 évre adható, és nincs lehetőség – a korábbi főszabály szerinti - határozatlan idejű megbízás adására. Az indokolás szerint így a vezető meghatározott időközönként értékelheti munkáját, bemutathatja további terveit, céljait az általa vezetett szervezet tekintetében a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlójának, bizonyítva ezzel további rátermettségét.

A fent ismertetett módosítások szükségessé tették a Kjt. azon rendelkezéseinek módosítását is, melyek a megbízás határozott illetve határozatlan voltára utaltak. Ezen harmonizációt végzi el a Módtv. 5. § (1) bekezdése. A Módtv. rendelkezései 2011. január 1. napján léptek hatályba és épültek a be a jogszabályok szövegébe, a Módtv. – a 7. § kivételével – a hatálybalépését követő napon hatályát vesztette. A Módtv. 7. §-a rendezni kívánta a hatálybalépésekor megbízással illetve kinevezéssel magasabb vezetői, vagy vezetői feladatokat ellátó közalkalmazottak jogviszonyát is illetve illetménybeli garanciát állít az alábbiak szerint:

„7. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás e törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétõl kezdődő öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakul át,

b) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétõl kezdődő öt évre szóló magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni,

c) a határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek

hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni.

(2) Ha a határozott időre megbízott magasabb vezetőnek, illetve vezetőnek a megbízásából – e törvény hatálybalépésének napján – öt évnél hosszabb idő van hátra, e vezetői megbízás tekintetében a Kjt. 23. § (3) bekezdésében foglalt korlátozást nem kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a fenntartó döntése alapján 2011. január 1-je és 2011. február 28-a között a magasabb vezetői, vezetői álláshelyre pályázat kiírására kerül sor, az (1) bekezdés szerint létrejött magasabb vezetői, vezetői megbízás a pályázat

alapján megbízott magasabb vezető, vezető megbízásával egyidejűleg megszűnik, és ezzel egyidejűleg


a) a közalkalmazottat a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy

b) a pályázat megnyerése esetén a közalkalmazott számára a 23. § alapján új vezetői megbízást kell adni.

(4) Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti vezető, illetve magasabb vezető beosztású közalkalmazott havi illetményének, illetménypótlékainak összege – a 2011. január 1-jével átalakult vezetői megbízás fennállásáig – nem lehet kevesebb az e törvény hatálybalépését megelőző hónap tekintetében őt megillető havi illetmény, illetménypótlék összegénél.” Fenti jogszabályváltozásokra tekintettel kérjük az önkormányzatokat, hogy amennyiben még nem tették meg, úgy haladéktalanul tekintsék át a Kjt. szerinti vezetők kinevezéseit, illetve megbízásait, és a fentiek alapján tegyék meg a szükséges munkáltatói intézkedéseket. Simonits Ágnes főosztályvezető-helyettes Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

Figyelemfelhívás

a kisebbségi önkormányzatok támogatási rendszerével kapcsolatban

2011 januárjában a Kormányhivatal 2 körlevél formájában is tájékoztatta a megye jegyzőit arról, hogy a Magyar Közlöny 2010. évi 199. számában közzétételre került a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.), mely 2011. január 1. napján lépett hatályba.

Az R. továbbra is feladatarányos támogatási rendszert szabályoz, amely két elemből tevődik össze: az általános működési támogatásból, és a feladatalapú támogatásból.

Az általános működési támogatás éves összegét a Támogató közleményként minden év január 31-éig közzéteszi a Magyar Közlönyben. A Hivatalos Értesítő 2011. évi 9. számában megjelent a közigazgatási és igazságügyi miniszter közleménye a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott általános működési támogatás éves összegéről. Ez alapján

- a települési kisebbségi önkormányzat esetén évi 209.539,- Ft

- a területi kisebbségi önkormányzat esetén évi 419.078,- Ft

az általános működési támogatás éves összege.

A kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatainak összeállításakor, bevételek, kiadások tervezésekor ezen összeg veendő figyelembe.

A feladatalapú támogatás a kisebbségi közügyeknek a kisebbségi önkormányzatok által történő ellátását szolgálja.


Míg az általános működési támogatás minden működő kisebbségi önkormányzat részére automatikusan (a Kormányhivatal által összeállított értesítő alapján) jár, addig a feladatalapú támogatás az Alapkezelőhöz benyújtott igénybejelentés alapján állapítható meg.

Az R. 4. § (1) bekezdése szerint: „Feladatalapú támogatás az Alapkezelőhöz a támogatási év április 15. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján állapítható meg, az e rendelet szerinti feltételek teljesülése esetén.”

Sajátos helyzet áll fenn az R. 2011. január 1. napi hatálybalépésével és az R.-ben meghatározott április 15. napi határidővel kapcsolatban. A korábbi irányadó – már hatálytalan - jogszabály, a 375/2007. (XII. 23.) Korm. r. 4. § (1) bekezdése alapján a feladatalapú támogatás iránti igénybejelentő nyomtatványt a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig beérkezően kellett benyújtani a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához.

Számos olyan kisebbségi önkormányzat működik Tolna megyében, amely 2010. évben működött, és az október 3-i helyhatósági választásokon újra megalakult. Tehát ezen kisebbségi önkormányzatok – amennyiben feladatalapú támogatást kívántak igényelni – 2010. december 1. napjáig eljuttatták igénybejelentéseiket a Magyar Államkincstárhoz.

A kétszeri igénybejelentések elkerülése végett az R. záró rendelkezése ezen helyzetet az alábbiak szerint oldja fel:

„13. § (2) 2011. évben az e rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti igénybejelentéssel azonos elbírálás alá esik a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerinti formanyomtatványon benyújtott igénylés.”

Fentiek alapján tájékoztatjuk a jegyzőket, illetve a kisebbségi elnököket, hogy amennyiben a kisebbségi önkormányzat igénybejelentését a korábbi jogszabály szerinti formanyomtatványon december 1. napjáig teljesítette, úgy az elmúlt évre vonatkozó igényét ismételten (április 15. napi határidőre) már nem kell benyújtatnia. (Az ilyen kisebbségi önkormányzatok esetében feladatalapú támogatás iránti igénybejelentést legközelebb 2012. április 15. napjáig kell teljesítenie.)

Fontos továbbá, hogy a megállapított támogatások utalási rendszere is megváltozott.

A korábbi jogszabály alapján az általános működési támogatás két részletben (február 15. és augusztus 15. napjáig) került folyósításra, azonban az R. 3. § (3) bekezdése immár az általános működési támogatás egyösszegű folyósításáról rendelkezik (február 15. napjáig).

Ugyanez tapasztalható a feladatalapú támogatással kapcsolatban is. Míg a korábbi jogszabály két egyenlő részletben (május 15. és augusztus 15. napjáig) történő utalásról rendelkezett, addig az R. 4. § (4) bekezdése egyösszegű utalást rögzít augusztus 15. napjáig.

Az előző években tehát a kisebbségi önkormányzatok részére megállapított feladatarányos támogatás 4 alkalommal érkezett, az idei évtől a megállapított összeg már csupán 2 alkalommal érkezik.

Minderre tekintettel kérjük a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületeit, hogy különös figyelmet fordítsanak a rendelkezésükre álló pénzeszközök ésszerű felhasználására, az éves költségvetés időarányos teljesítésére, hogy a tervezett feladatok az év minden szakában zökkenőmentesen megvalósulhassanak.


Simonits Ágnes főosztályvezető-helyettes Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

Összefoglaló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az AJB 1765/2010. számú ügyben készített

jelentéséről

Az eljárás több budapesti lakos jelzése nyomán indult meg, mely szerint Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által 2010 júliusában hozott, az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló rendelete – az üzletek, vendéglátóhelyek nyitva tartásának korlátozását (álláspontjuk szerint) ésszerűtlenül kiterjesztő tilalom miatt - nem teszi lehetővé a kulturált éjszakai szórakozást.

Tekintettel arra, hogy a rendeleti szabályozás, valamint annak alkalmazása kapcsán a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével és a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint a vállalkozás szabadságával összefüggő visszásság gyanúja merült fel, az ügyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 16. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva Prof. Dr. Szabó Máté, állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalból vizsgálatot indított.

Megállapított tényállás

A 2009. szeptember 1-jéig hatályos, az üzletek nyitva tartásáról szóló 23/2007. (VI. 25.) sz. önkormányzati rendelet a kerületben 23.00 és 6.00 közötti időszakban korlátozta az alkoholtartalmú italok árusítását, lehetőséget hagyott ugyanakkor az üzleteket működtetők számára arra, hogy – ha az árusítást szüneteltetik – a fenti időszakban is nyitva tarthassanak.

A képviselő-testület által 2009. június 1-jén elfogadott és 2009. szeptember 1-jétől hatályba lépett 20/2009. (VI. 29.) sz. önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) ehhez képest számos új feltételt, korlátozást állapított meg az üzletek éjszakai nyitva tartásával összefüggésben.

Az R. értelmében az Önkormányzat illetékességi területén főszabályként 22 óra és az azt követő nap 6 óra között nem tarthatnak nyitva, az adott üzlet ettől eltérő nyitva tartás engedélyezéséhez több feltételnek kell együttesen teljesülnie. Az eltérő nyitva tartás 24.00-ig, illetve 01.00-ig, az üzlettel egy épületben lévő ingatlanok tulajdonosai tulajdoni hányaduk szerinti többségi hozzájárulással, társasház esetén közgyűlési határozatba foglalt hozzájárulással, 06.00-ig az üzlettel egy épületben lakók több mint felének írásos hozzájárulásával engedélyezhető. A rendelet alapvető hiányosságai közé tartozik, hogy tételesen nem rögzíti, hogy egészen pontosan mely önkormányzati (állami) szerv tekinthető az „engedélyező” hatóságnak. A fogalomhasználatból, a rendelkezések megsértésének jogkövetkezményeivel összefüggésben felhívott jogszabályokból, valamint a megküldött „engedélyező” határozatok alapján az első fokú kereskedelmi hatósági feladatokat ellátó kerületi jegyző jogosult a határozatok kiadására.

A R. értelmében emellett az üzemeltető-váltás esetén az új üzemeltetőnek az eltérő nyitva-tartási engedélyt újra meg kell kérnie. A hozzájárulás megszerzése mellett az eltérő nyitva-tartás „engedélyezéséhez” az üzemeltetőnek szakértői véleménnyel előzetesen igazolnia kell, hogy a zajterhelés nem éri el a jogszabályban meghatározott mértékű szintet. Az engedély megléte esetén sem lehet ugyanakkor alkoholtartalmú italt forgalmazni 22 órától 06 óráig. Az engedélyt kötelezően vissza kell vonni azonban akkor, ha a hozzájárulásra jogosult lakók legalább hatvan százaléka írásban – akár indokolás nélkül – kezdeményezi, vagy ha jogszabályban meghatározott zajterhelési követelményeknek az üzemeltető nem felel meg.


A biztos megállapításai

A vizsgálat kiterjedt egyrészt a jegyző, mint az eltérő éjszakai nyitva tartás „engedélyező” hatóság konkrét eljárásainak vizsgálatára, és arra, hogy az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló rendelet elfogadása folytán kialakult jogi helyzet összeegyeztethető-e a jogbiztonság követelményével, ezzel szoros összefüggésben pedig az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglalt formai alkotmányossági szabályokkal, valamint megállapítható-e a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint a vállalkozás szabadságával összefüggő visszásság.

A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A jogállamiság elvéből adódó alapvető követelmény, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

Az Alkotmány 9. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Az Alkotmánybíróság több határozatban értelmezte a vállalkozás jogának alapjogi tartalmát, a töretlen alkotmánybíróság gyakorlat szerint pedig a vállalkozás joga a foglalkozás szabad megválasztásához való alkotmányos alapjog egyik aspektusa, annak egyik, a különös szintjén történő megfogalmazása. A vállalkozás joga azt jelenti, hogy bárkinek Alkotmány biztosította joga a vállalkozás, azaz üzleti tevékenység kifejtése. A vállalkozás joga annyit jelent – de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást. Egy adott üzlet működtetéséhez, vagy adott kereskedői tevékenység folytatásához tehát senkinek nincs alanyi joga, a tevékenység gyakorlásához az állam számos feltételt előírhat, azt meghatározott jogi megfontolások, szempontok alapján korlátozhatja (pl. a nyitvatartási idő meghatározásával): e feltételek, korlátozások megtartását közhatalmi eszközökkel ellenőrizze, megsértésüket szankcionálja (működés felfüggesztése, bírságolás).

Az üzletek működtetőinek vállalkozási szabadságát az üzlet működése által érintett területen élő, ott lakó személyek magánszférájához való jogának védelme érdekében a jogalkotó korlátozhatja. A magánszférához való jog tartalma a hatályos Alkotmány szövegét értelmező alkotmánybírósági gyakorlat alapján az emberi méltósághoz való jogból vezethető le, a magánlakás sérthetetlenségére vonatkozó alkotmányi szabály, illetve a tulajdonhoz való joghoz kapcsolt állami védelmi kötelezettségek (pl. birtokvédelem) együttes értelmezésével határozható meg. A magánszférához való jog a biztos meglátása szerint nem csupán a magánlakásba való illetéktelen behatolással, megfigyeléssel szembeni védelmet alapozza meg, hanem bármilyen külső zavarással ellenében érvényesülnie kell (pl. a kívülről jövő zajhatások). A magánszférához való jog ezen aspektusa tehát szoros kapcsolatban áll az állam az egészséges környezethez való jog védelmével és biztosításával kapcsolatos alapjogvédelmi feladataival.

Az üzletek működésének ellenőrzésével, az éjszakai nyitva tartással kapcsolatos központi (törvényi és kormányrendeleti szintű) szabályozás releváns elemeinek áttekintése:


A kiindulópontot a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.) jelenti, amely szerint az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A Kertv. rögzíti továbbá azt is, hogy vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás, táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás olyan módon nyújtható, illetve szervezhető, hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal.

A Kertv. 6. § (4) bekezdése szerint a települési, kerületi önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja. A Kertv. 6. § (5) bekezdése emellett arról is rendelkezik, hogy a kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból – „a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében” – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 2. § b) pontja alapján a Kormány kereskedelmi hatóságként a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A kormányrendelet határozza meg részletesen a kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás szabályait, és azt is kimondja, hogy a működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök [7. § (5) bekezdés].

A Kertv. 9. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi. A tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén pedig a kereskedelmi hatóságnak lehetősége van az üzlet ideiglenes vagy azonnali bezárásának elrendelésére, bírság kiszabására, valamint arra is, hogy ha a kereskedő tevékenysége veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve elrendeli az üzlet éjszakai kötelező zárva tartását.

A kormányrendelet 27. § (1) bekezdése szerint, ha a kereskedő a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a tevékenységet megtilthatja, vagy az üzletet ideiglenesen bezárathatja. A jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve tevékenység folytatását megtiltja és a kereskedőt, illetve az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja többek mellett akkor is, ha a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt továbbra is nyitva tart.

A R. szabályozási koncepciója szerint a főszabály az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) zárva tartása, amely alól azonban van kivétel: az önkormányzat jegyzője ugyanis egy külön eljárásban engedélyezheti az eltérő nyitva tartást a tulajdonos, működtető számára. A R.


szerint ehhez az engedélyhez két feltétel teljesítése szükséges: megfelelő számú, az üzlettel egy épületben lakó személy írásbeli hozzájárulása, valamint egy előzetes szakértői igazolás arról, hogy megfelelő szintű a zajkibocsátás. Az R. egyértelműen engedélyezési eljárásról beszél, ezen túl pedig a jóváhagyott éjszakai eltérő nyitva tartási „engedélyt” a „lakók” megfelelő számú aláírással akár, indokolás nélkül vissza is tudják „vonatni” a jegyzővel, sőt itt a R. szerint a jegyzőnek ráadásul még csak mérlegelési joga sincs.

A Kertv. 6. § (4) bekezdésében adott jogalkotási felhatalmazása annak a lehetőségét teremti meg, hogy az önkormányzat normatív módon, általános jelleggel szabályozza, hogy illetékességi területén az üzleteknek 22 és 6 óra között milyen időszakban (mettől-meddig) kell zárva tartani. A képviselő-testület arról is dönthet, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően a területén belül egyes övezetekben eltérő, kötelező zárva tartási időt állapít meg, vagy további feltételeket írhat elő (pl. a korábbi szabályozáshoz hasonlóan, alkoholtermékek árusításának tilalma mellett engedélyezi a nyitva tartást).

A vizsgált kérdésnél külön is fel kell hívni a figyelmet az önkormányzati és az államigazgatási hatósági ügyek elhatárolására. A jegyző államigazgatási hatósági hatáskört gyakorol, számára hatáskört az Ötv. 7. § (1) bekezdése alapján törvény, vagy kormányrendelet állapíthat meg, más jogforrás, következésképpen önkormányzati rendelet nem telepíthet hatáskört a jegyzőre. Az Ötv. 9. § (1) bekezdése szerint ezzel szemben az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Ez alapján a képviselő-testület önállóan rendelkezik hatásköreivel, élhet a hatáskör átruházás lehetőségével a törvényben megjelölt korlátokkal, azok csak meghatározott szervére (polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására) ruházható át. Önkormányzati hatáskör nem ruházható át a jegyzőre.

Önmagában aggályokat vet fel az üzlet működése által érintett lakók közvetlen részvétele az „engedélyezési eljárásban”, mivel nem pusztán kvázi ügyféli minőségben van szerepük az eljárásban, hanem az engedély megadása lényegében tőlük, az írásos pozitív megerősítésüktől függ. A lakók egy kollektív diszkrecionális jellegű jogot gyakorolnak, hiszen a hozzájárulás megadásának megtagadását értelemszerűen indokolniuk sem kell, ahogyan az engedély visszavonására irányuló, az önkormányzati jegyzőt kötelező kezdeményezésüket [R. 4. §] sem. Az üzlet működtetőjét ez a szabályozás bizonytalanságban tartja, nem tudja, hogy mihez, milyen feltételekhez alkalmazkodjon.

Az R. 5. § (5) bekezdésében meghatározott külön előzetes szakértői igazolás benyújtása is nehezen értelmezhető, mivel a vendéglátó üzleteknek nemcsak éjszaka (22 és 6 óra között), hanem valamennyi napszakban meg kell felelniük a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek. Ha az üzlet üzemeltetője a működési időn belül bármikor zeneszolgáltatást vagy műsoros előadást kíván nyújtani, akkor ezt elegendő bejelentenie, ugyanakkor a jogszabályi feltételek megtartását a kerületi jegyző, kereskedelmi hatóságként nemcsak jogosult, hanem köteles is folyamatosan ellenőrizni.

A fentieket összegezve a biztos megállapította, hogy Terézváros Önkormányzatának képviselő-testülete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjével kapcsolatban a törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedve, a törvényi, illetve a kormányrendeleti szabályozással tartalmilag ellentétes módon állapított meg egy önálló „engedélyezési” eljárásrendet, így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével ellentétes módon élt szabályozási jogával. Az önkormányzati szabályozás megalkotása folytán kialakult jogi helyzet a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozott.

Az R. szabályozási koncepciója, egyes megoldásai (különösen a lakók diszkrecionális jellegű


hozzájárulási jogosultsága) alkalmasak arra, hogy felborítsák az üzletek működtetőinek vállalkozási szabadsága, valamint a lakók magánszférához való joga közötti alapjogi konfliktust magasabb jogszabályi szinten kezelő törvényi keretszabályokat. A R. alapján kialakított „engedélyezési” gyakorlat önkényes, kiszámíthatatlan módon, az átláthatóságot csökkentve szűkíti a kerületben található üzletek működését, ezzel a vállalkozás szabadságával összefüggő visszásság veszélyét hordozza magában.

A biztos e tárgykörben legutóbb, 2009 márciusában, OBH 6327/2008. számon kiadott jelentésében az üzletek működésének ellenőrzésével összefüggő számos panasz alapján áttekintette a vonatkozó szabályozást és gyakorlatot, majd megállapította, hogy a hatályos szabályozás nem rendezi megfelelően, hatékonyan az üzemeltetők, üzlettulajdonosok és a helyben lakó magánszemélyek egymással szemben álló alapjogai közötti konfliktust. A jelentésben megfogalmazottak alapján a vállalkozó tevékenysége, a vendéglátó üzlet működtetése ugyanis előnyt élvez annak ellenére, hogy jelentős hatással van a környező lakosság életminőségére, azonban az érintett lakosság nem kerül bevonásra a hatóság eljárásába, csak utólag, hatósági eljárást kezdeményezve válhat részesévé az életére hatást gyakorló tevékenység feltételeinek alakításában, hiszen sem a nyitvatartás, sem a zeneszolgáltatás nem engedélyköteles, hanem bejelentéshez kötődik.

A bejelentés hatóság általi „kezelése” pedig nem biztosít olyan jogilag szabályozott eljárásrendet, amelynek keretében a működéssel (zavarólag) érintett szomszédok, mint az eljárásban részt vevő ügyfelek a jogos érdekeiket érvényesíthetnék. A jegyző rendelkezésére álló eszközök csak utólag nyújthatnak megoldást, a képviselő-testületnek pedig csak arra van lehetősége, hogy – figyelemmel a helyi sajátosságokra – illetékességi területén az üzletek éjszakai nyitva tartását szabályozza. A jelentésben részletesen kifejtettek szerint a lakóterületen a lakosságra zavaró hatással járó üzleti tevékenységek működési feltételeinek meghatározása – a lakók és az üzlet üzemeltetője közötti későbbi jogviták megelőzése érdekében – olyan szabályozást igényel, amely biztosítja a „működési körzetében” élő, a „hatásokat” viselő lakosság ügyfélként való érdemi bevonását.

Mindezek alapján az akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági tárca vezetőjénél kezdeményezte a biztos, hogy tekintse át az üzletek működésével kapcsolatos hatályos szabályozást, és az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság orvoslása érdekében a szükséges módosítási javaslatot terjessze a jogalkotó elé. Az ajánlásokra adott válaszában a miniszter arról tájékoztatta a biztost, hogy a jogszabályok módosítását nem tartja indokoltnak, mivel álláspontja szerint a hatályos kereskedelmi szabályozás teljes körűen, mind a vállalkozások, mind az üzlet környezetében élők érdekeit szem előtt tartva szabályozza a vendéglátó üzletekben folytatható zeneszolgáltatás feltételeit. A miniszteri tájékoztatás alapján a szabályozás megfelelő lehetőséget nyújt az üzlet környezetében élők érdekeinek érvényesítésére, illetve – amennyiben szükséges – lehetőséget nyújt a zavaró hatás megszüntetésére.

A biztos intézkedései között felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy a vendéglátó üzletek környezetében élő személyek magánszférához való jogának fokozottabb védelme érdekében kezdeményezze a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény olyan tartalmú módosítását, amely alapján a vendéglátó üzletekben az éjszakai (22 és 6 óra közötti) zene- és műsorszolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság által lefolytatott eljárás keretében engedélyezhető.

Fenti összefoglaló Prof. Dr. Szabó Máté állampolgári jogok országgyűlési biztosa által készített AJB 1765/2010. számú, Budapest, 2010. november 29. keltű jelentése alapján készült. A jelentés teljes egészében letölthető: www.obh.hu/allam/jelentes/201001765.rtf


Simonits Ágnes főosztályvezető-helyettes Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

Az önkormányzatok által benyújtott vis maior pályázatokkal kapcsolatos jogszabályi háttér

(figyelemmel a változásokra) A központi költségvetés évek óta forrást biztosít a helyi önkormányzatoknak a vis maior események kezeléséhez. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú melléklet, IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadó fejezet, 10. Vis maior támogatás cím meghatározza a helyi önkormányzatok által az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé vált védekezés többletköltségeinek, valamint a keletkezett károk helyreállításának részbeni, vagy teljes támogatására igénybe vehető források előirányzatát. A költségvetési törvény alapján az előirányzat 8 000,0 millió forint, amely összeg év közben átcsoportosítás révén megnövelhető. Az előirányzat szolgál a 2010. évről áthúzódó helyreállítási munkák teljesítésarányos kifizetésére, valamint a 2011. évi vis maior események miatti védekezési, helyreállítási munkák fedezetéül. A 2010. évi vis maior káreseményekre vonatkozóan a jogszabályi hátteret a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I.28.) Korm. rendelet adja. A 2011. évi káresemények vonatkozásában pedig a Kormány elfogadta a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II.15.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: új Korm. rendelet), mely a kihirdetését követő harmadik napon, 2011. február 18-án lépett hatályba. Az új Korm. rendelet átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy a 2010. december 31-ét megelőzően az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített bejelentésekre és támogatási kérelmekre a 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2010. december 31-étől e rendelet hatályba lépéséig (febr. 18-ig), illetve azt követően rögzített új bejelentések elbírálására azonban az új rendelet szabályait kell alkalmazni. A következőkben az új Korm. rendeletben szereplő módosításokra szeretnénk felhívni a figyelmet és ez alapján bemutatjuk a vis maior pályázati eljárást. 1.) A támogatás igénylésének feltétele, a vis maior esemény bejelentése A támogatás igénylésének feltétele alapvetően nem változik.

2010. évi káresemény 2011. évi káresemény 8/2010. (I.28.) Korm. r. 3. § (4) bekezdés 9/2011. (II.15.) Korm. r. 3. § (4) bekezdés

„A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az előre nem látható, váratlan esemény

„A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat a kérelmét az előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétől vagy –


bekövetkezésétől, illetőleg - védekezési kiadások esetén - a védekezés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon elektronikusan - a miniszter által működtetett ebr42 rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu) -, továbbá faxon bejelentést tegyen önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére (a továbbiakban: minisztérium) a vis maior eseményről. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.”

védekezési kiadások esetén – a védekezés megkezdésétől számított 7 napon belül az 1. melléklet A) része szerinti adatlapon elektronikusan rögzítse a minisztérium által működtetett ebr42 rendszerben, és faxon bejelentést tegyen a minisztérium részére a vis maior eseményről. Amennyiben a védekezés nem fejeződik be a 4. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig, az önkormányzat új bejelentést tehet a védekezést megszüntető határozat időpontjáig felmerülő újabb védekezési költségek részbeni vagy teljes támogatása érdekében. A bejelentés időpontja az ebr42 rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu/palyazat/) elektronikusan kitöltött, 1. melléklet A) része szerinti adatlap lezárásának dátuma. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.”

Az új Korm. rendelet szerint tehát az önkormányzat a káresemény bekövetkezésétől, illetőleg a védekezés megkezdésétől számított 7 napon belül (korábban 5 munkanap) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által működtetett ebr42 rendszerben, az 1. melléklet A) része szerinti adatlapon (korábban 1. melléklet), továbbá faxon bejelentést tesz a minisztérium részére. A helyreállításos vis maior események tekintetében két dologra hívjuk fel a figyelmet: Egyrészt az önkormányzat csak akkor igényelheti a vis maior támogatást, ha a káresemény az önkormányzat tulajdonában lévő építményt (kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait) sújt. Másrészt kizárólag akkor igényelhető a támogatás, ha önkormányzati épületben, épületrészben bekövetkezett kár esetén ez az épület kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálja, illetve – utak, hidak, kompok esetében – a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti. Kizárólag ezen feltételek együttes teljesülése esetén igényelhető a vis maior támogatás. Több alkalommal előfordult azonban, hogy magáningatlanokban bekövetkezett káresemények kapcsán tettek az önkormányzatok bejelentést, vagy olyan esetben, amikor a kár még be sem következett, avagy az önkormányzat a kár megelőzőséhez kívánta volna igénybe venni a támogatást. Ez utóbbi azért sem támogatható, mert a vis maior költségek között nem számolhatók el a megelőző munkálatok [új Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés b) pont]. Az említett esetekben tehát nem teljesülnek a támogatás igénylésének feltételei. Fontos – bár nem új - szabály, hogy támogatás – pince-, partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető. Nem igényelhető támogatás a vis maior keretből az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre, valamint felújítási előirányzatok pótlására. [új Korm. rendelet 3. § (9) bekezdés] 2.) Az előleg


Az új Korm. rendelet 3. § (12)-(13) bekezdése alapján az igényelhető előleg mértéke nem változik (helyreállítási költségek max. 15%-a, védekezési költségek max. 50%-a), azonban az előleg igénylés rendszere pontosításra kerül. Az előző évben az előlegigénylésnek feltétele volt, hogy a kár a település nagyobb részét érintse, a változást követően azonban a különösen súlyos természeti katasztrófával sújtott települések mindegyike részére folyósítható előleg a miniszter előzetes döntésével. Az idei évtől az előlegigénylést az önkormányzat külön adatlapon, az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon rögzítheti az 5. melléklet szerinti vis maior adatlap lezárásáig. A kitöltött és lezárt adatlapot aláírást követően faxon el kell juttatni a minisztérium részére. A minisztérium az előlegigény beérkezését követően haladéktalanul megkeresi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság), amely az ebr42 rendszerben az 1. melléklet C) része szerinti adatlap kitöltésével haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül javaslatot tesz a folyósítandó előleg összegére. 3.) Az előzetes helyszíni ellenőrzések típusai 3.1.)


„Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a miniszter a bejelentést követően haladéktalanul megkeresi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, illetve a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság), amely 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon - elektronikusan az ebr42 rendszerben - köteles tájékoztatást nyújtani a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. Ennek igazolására a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni ellenőrzést is folytat.”

„Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a minisztérium a bejelentést követően – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyidejű értesítésével – haladéktalanul megkeresi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot vagy a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot (a továbbiakban együtt: Katasztrófavédelmi Igazgatóság), amely az 1. melléklet A) része szerinti adatlap lezárását követő 7 napon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon – elektronikusan az ebr42 rendszerben – tájékoztatást nyújt a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. A káresemény körülményeinek igazolására a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni vizsgálatot is folytat.”

Az előzetes helyszíni ellenőrzések egyik típusa, amikor a védekezéses vis maior események kapcsán a Katasztrófavédelmi Igazgatóság a bejelentést követő 7 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében a 2. melléklet szerinti adatlapon (korábban is) tájékoztatást nyújt a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. 3.2.)

2010. évi káresemény 2011. évi káresemény 8/2010. (I.28.) Korm. r. 3. § (6)-(7) bekezdés 9/2011. (II.15.) Korm. r. 3. § (6)-(7) bekezdés


„(6) A bejelentést követően haladéktalanul - legkésőbb 20 munkanapon belül - a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által kinevezett és koordinált, legalább 2 fős bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felkérése alapján: a) ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselője. (7) A (6) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásáról a 3. melléklet szerinti jegyzőkönyvet elektronikusan - az ebr42 rendszerben - kell kiállítani.”

„(6) A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá szükség szerint a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felkérése alapján a) ár- vagy belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, valamint b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselője. (7) Az előzetes helyszíni vizsgálat lefolytatásáról a 3. melléklet A) része szerinti jegyzőkönyvet elektronikusan – az ebr42 rendszerben – kell kiállítani. A rendkívüli id őjárás által közvetlenül okozott károk (5) és (6) bekezdés szerinti vizsgálata esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat a Katasztrófavédelmi Igazgatóság kérésére – térítésmentesen – tájékoztatást küld.”

Az előzetes helyszíni ellenőrzések másik típusa, amikor valamennyi bejelentést követően (nem csak védekezés, hanem helyreállítás esetén is) haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül (korábban 22 munkanap) a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) munkatársai és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője – szükség szerint a felkért szervek képviselőivel együtt - előzetes helyszíni vizsgálatot végeznek, melynek során kitöltésre kerül a 3. melléklet A) része szerinti jegyzőkönyv. Fontos változás, hogy a meteorológiai jelentéseket nem az önkormányzatnak kell megkérnie (ez jelentős költségcsökkentést eredményez). 2011. évtől a rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat a Katasztrófavédelmi Igazgatóság kérésére – térítésmentesen – tájékoztatást küld. 3.3.)


„Pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének további feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben, továbbá faxon bejelentést tegyen a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása

„Pince-, partfalomlás vagy földcsuszamlás esetében a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság a bejelentéstől számított 20 napon belül a káreseményt a helyszínen megvizsgálja, veszélyességi kategóriába sorolja és megállapításait a 3. melléklet B) része szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzíti, majd erről faxon


jogvesztő. A szakértői bizottság a bejelentést követően haladéktalanul - legkésőbb 11 munkanapon belül - a helyszínen megvizsgálja a káreseményt, és azt a 4. melléklet szerinti veszélyeztetettségi kategóriába sorolja, majd erről az ebr42 rendszerben továbbá faxon tájékoztatja az önkormányzatot.”

tájékoztatja az önkormányzatot.”

Az előzetes helyszíni ellenőrzések harmadik típusa, amikor pince-, partfalomlás vagy földcsuszamlás esetében a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság a bejelentéstől számított 20 napon belül a káreseményt a helyszínen megvizsgálja, veszélyességi kategóriába sorolja és megállapításait a 3. melléklet B) része szerinti adatlapon rögzíti, majd erről faxon tájékoztatja az önkormányzatot. Megszűnik tehát az a kötelezettség, hogy a káresemény bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül az önkormányzat faxon bejelentést tegyen az említett Bizottságnak is. 4.) A pályázat benyújtása


„Az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített támogatási kérelmét - a (3) bekezdés szerinti kötelező mellékletek becsatolásával - a 3. § (4) bekezdése szerinti bejelentést követő 22 munkanapon belül köteles benyújtani papír alapon egy eredeti és három másolati példányban a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének (a továbbiakban: Igazgatóság), továbbá egy másolati példányban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének. A benyújtási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, annak elmulasztása jogvesztő.”

„Az önkormányzat az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített és lezárt támogatási kérelmét – a (3) bekezdés szerinti kötelező mellékletek becsatolásával – a 3. § (4) bekezdése szerinti bejelentést követő 40 napon belül köteles benyújtani papír alapon egy eredeti és két másolati példányban a Kincstárnak, továbbá egy másolati példányban a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak . A Kincstár részére megküldött másolati példányokhoz kizárólag a (3) bekezdés a)–g) és l) pontjában megjelölt dokumentumok csatolása szükséges. A támogatási kérelem benyújtási időpontja postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén a támogatási kérelem Kincstár általi átvételének napja. A benyújtási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, annak elmulasztása jogvesztő.”

A 2010. december 31-étől e rendelet hatályba lépéséig (febr. 18-ig) rögzített bejelentések esetén a vis maior pályázat benyújtásának határideje a rendelet hatályba lépését követő naptól számított 40 nap.

A pályázati dokumentáció kötelező tartalmi elemeit továbbra is a Magyar Államkincstár területileg illetékes szerve (a továbbiakban: Kincstár) vizsgálja.

A támogatási kérelem kötelező mellékleteinek köre az alábbiak szerint bővül:


„A támogatási kérelem kötelező mellékletei:

„A támogatási kérelem kötelező mellékletei:


a) az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített, és kitöltést követően kinyomtatható 5. melléklet szerinti vis maior pályázati adatlap, továbbá amennyiben az önkormányzat már elvégzett védekezési/helyreállítási munkálatokhoz igényel támogatást, úgy a költségeket alátámasztó bizonylatok, számlák, vállalkozói/megbízási szerződések, megrendelések hiteles másolata; b) a károsodás szempontjából illetékes, szakértői névjegyzékben szereplő műszaki szakértő által készített nyilatkozat, amely tartalmazza:

a) az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített, kitöltött és lezárást követően kinyomtatott 5. melléklet szerinti pályázati adatlap, továbbá amennyiben az önkormányzat már elvégzett védekezési, helyreállítási munkálatokhoz igényel támogatást, úgy aa) a védekezéshez kapcsolódó költségeket alátámasztó, a számvitelről szóló törvénynek alakilag és tartalmilag megfelelő, az önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat nevére és címére kiállított számviteli bizonylatok, számlák, vállalkozói/megbízási szerződések, megrendelések hiteles másolata, ab) az önkormányzat belső szabályzataiban rögzített módon igazolt teljesítésigazolások hiteles másolata, ac) már elvégzett védekezési, helyreállítási munkálatok esetén a számla 24 órán belül elkészített alapbizonylatai (gépjármű menetlevél, fuvarlevél, mázsajegy, gépüzemnapló, szállítólevél stb.), ad) vállalkozó által leszámlázott személyi jellegű ráfordítások esetében a bér és járulékok számfejtését vagy kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív, óranyilvántartó lap másolata, ae) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet alapján előírt védekezési napló hiteles másolata a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, elsősorban a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartásáról; amennyiben ilyennel nem rendelkezik, az önkormányzat által vezetett védekezési napló másolata, af) a védelmi készültség elrendeléséről és megszüntetéséről szóló határozat hiteles másolata, ag) az elvégzett munkatételeket tartalmazó számlaösszesítő, ah) a település, településrész térképe helyrajzi számokkal és a védekezés, helyreállítás helyszíneinek feltüntetésével, b) a károsodás tárgyához igazodó, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara szakértői névjegyzékében szereplő műszaki szakértő, vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által vezetett igazságügyi szakértői névjegyzékben aktív tagként szerepelő műszaki szakértő által készített nyilatkozat, amely tartalmazza (védekezésnél nem kötelező)


ba) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait, bb) a károsodott építmény általános jellemzését (építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága - tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és időpontját -, építés technológiája stb.), bc) az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez), bd) az építmény károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását; c) a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy ca) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik, cb) más - a tulajdonában lévő - épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni, cc) saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetet nem tudja megoldani, cd) vállalja a károsodott ingatlanra - az 5. § (10) bekezdése szerinti - értékkövető biztosítás megkötését, ce) vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a megvalósíthatóság szempontjaira tekintettel történő helyreállítását; d) a biztosítással kapcsolatos iratok: da) biztosítási kötvény másolata, db) amennyiben az ingatlanra nem köthető biztosítás, úgy erről a tényről szóló - legalább három, országos biztosítótársaság - káreseményt megelőzően kiadott nyilatkozata, dc) biztosító által megállapított kár összegére vonatkozó dokumentum, ha a biztosító még nem állapította meg a kár összegét, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok másolata;

ba) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait, bb) a károsodott építmény általános jellemzését – építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága (tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és időpontját), építés technológiája stb. –, bc) utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, továbbá milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez), bd) az építmény károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását, c) a képviselő-testület vagy társulási tanács határozata arról, hogy ca) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik, (védekezésnél nem kötelező) cb) más, a tulajdonában lévő épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni, (védekezésnél nem kötelező) cc) a károsodott épület milyen kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálja, (védekezésnél nem kötelező) cd) vállalja a károsodott, kötelező feladatot ellátó épületre az 5. § (11) bekezdése szerinti értékkövető biztosítás megkötését, (védekezésnél nem kötelező) ce) vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a meg valósíthatóság szempontjaira tekintettel történő helyreállítását, (védekezésnél nem kötelező) cf) saját erejéből – részben vagy egészben – a vis maior esemény okozta helyzetet nem tudja megoldani, d) a biztosítással kapcsolatos iratok: (védekezésnél nem kötelező) da) biztosítási kötvény másolata, db) amennyiben a kötelező feladatot ellátó épületre nem köthető biztosítás, úgy erről a tényről szóló, legalább három országos biztosítótársaság káreseményt megelőzően kiadott nyilatkozata, dc) biztosító által a káreseményhez kapcsolódóan felvett helyszíni kár jegyzőkönyvének hiteles másolata, dd) biztosító által megállapított kár összegére vonatkozó dokumentum; ha a biztosító még nem


e) a rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az időjárási körülményekről; f) a bejelentett védekezési eseményekről, károkról készített fotódokumentáció; g) a Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatója, illetve helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét tartalmazó 2. melléklet; h) az előzetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvét tartalmazó 3. melléklet; i) a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye (4. melléklet); j) az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és a társulási tulajdon igazolása (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata); k) amennyiben az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzés hiteles másolati példánya; l) az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékű támogatás igénylése esetén az önkormányzat költségvetési rendelete; m) a miniszter által a kérelmek elbírálása során egyedileg meghatározott, a káresemények, illetve a bekövetkezett károsodások megfelelő vizsgálatához szükséges egyéb dokumentumok.”

állapította meg a kár összegét, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok másolata, (Katasztrófavédelmi Igazgatóság kéri meg, így azt nem kell csatolni!) e) a bejelentett védekezési eseményekről, károkról készített színes fotódokumentáció elektronikus vagy nyomtatott formában, képaláírásokkal az ábrázolt helyszínek beazonosíthatósága érdekében, f) a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét tartalmazó 2. melléklet szerinti tájékoztatója, (csak védekezés esetében!) g) a 3. melléklet előzetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvét tartalmazó A) része, valamint – pince-, partfalomlás vagy földcsuszamlás esetén – a veszélyeztetettségi kategóriákba való besorolást és szöveges értékelést tartalmazó B) része, h) az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és a társulási tulajdon igazolása (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata), (védekezésnél nem kötelező) i) amennyiben az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzés hiteles másolati példánya, j) az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékű támogatás igénylése esetén az önkormányzat költségvetési rendelete, k) az önkormányzat nyilatkozata, ami alapján megállapítható, hogy az önkormányzat nem esik az 1. § (4) bekezdésében foglalt kizáró okok alá, l) az önkormányzat nyilatkozata arról, hogy az adott tárgyban korábban vagy egyidejűleg benyújtott-e támogatási igényt, m) a minisztérium által a kérelmek elbírálása során egyedileg meghatározott, a káresemények, illetve a bekövetkezett károsodások megfelelő vizsgálatához szükséges egyéb dokumentumok, n) az önkormányzat nyilatkozata, amelyben


feltételesen előzetesen felhatalmazást ad a Kincstár részére arra, hogy a Kincstár beszedési megbízást nyújtson be az önkormányzat ellen, amennyiben az Áht. 64/B. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak.”

A bürokrácia mérséklése érdekében az önkormányzat által megküldött másolati példányok száma és a példányok tartalmi elemei csökkentésre kerültek. Az új bejelentések esetében a másolati példányokhoz nem kell csatolni az önkormányzati és a társulási tulajdon igazolását, adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzést, a költségvetési rendeletet, az önkormányzat nyilatkozatát, ami alapján megállapítható, hogy az önkormányzat nem esik az 1. § (4) bekezdésében foglalt kizáró okok alá, a miniszter által a kérelmek elbírálása során egyedileg meghatározott dokumentumokat, valamint az önkormányzat nyilatkozatát, amelyben feltételesen előzetesen felhatalmazást ad a Kincstár részére arra, hogy a Kincstár beszedési megbízást nyújtson be az önkormányzat ellen, amennyiben az Áht. 64/B. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. Az új Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése alapján a védekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén – kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában – a (3) bekezdés b) pontjában, c) pont ca)–ce) alpontjaiban, valamint d) és h) pontjában megjelölt dokumentumok csatolása nem kötelező. A pályázati dokumentáció hiányosságainak pótlására a következő szabályok vonatkoznak:


„A kérelemben meg kell határozni a védekezés, illetve helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet, és hiányosság észlelése esetén az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapján az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül - elektronikusan és papír alapon is - gondoskodni kell az Igazgatóság és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felé. …”

„A kérelemben meg kell határozni a védekezés vagy a helyreállítás kezdő és várható befejezési határidejét. A támogatási kérelmek vizsgálatakor a Kincstár az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdése szerint jár el. Az önkormányzatnak a hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 7 napon belül – elektronikusan az ebr42 rendszerben és papír alapon is – gondoskodnia kell a Kincstár és a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felé. …”

5.) A vis maior támogatás mértéke

2010. évi káresemény 2011. évi káresemény 8/2010. (I.28.) Korm. r. 5. § (1) bekezdés 9/2011. (II.15.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés

„Az igényelhető, illetve megítélhető támogatás mértéke a védekezési költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben a költségek 70%-a. Helyreállításra vonatkozó kérelem esetén a támogatás maximális mértéke a károsodott építmény jellegétől függően: a) utak, hidak, kompok károsodása esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a,

„Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke a védekezési költségek és a) utak, hidak, kompok károsodása, b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás, c) oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása, d) igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek


b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a, c) oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a, d) egyéb kötelező feladatot ellátó épületek károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a, e) ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetében a helyreállítás költségeinek 70%-a….”

károsodása, e) ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, f) közmű és műtárgyai károsodása esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben az elismert költségek 70%-a.”

Az új Korm. rendelet alapján a vis maior támogatás mértéke alapesetben – az átláthatóság érdekében egységesen – 70%, a különböző okból hátrányos helyzetű önkormányzatok azonban továbbra is magasabb mértékű támogatásban részesülhetnek. 6.) Szakmai vélemények és a döntés 2011. évben a pályázati döntések felgyorsítása érdekében az illetékes szervek részére határidők kerülnek megállapításra. Így a Kincstár a vis maior pályázatokat papír alapon két másolati példányban, részletes véleményének egyidejű csatolásával 14 napon belül küldi meg a minisztérium részére. A vis maior pályázatokkal kapcsolatban a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Kormányhivatal észrevételt tesz, melynek kialakítására szintén 14 nap áll rendelkezésre. A szükség szerint véleményezésre megküldött pályázati dokumentáció alapján a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv 8 napon belül kialakítja szakmai véleményét és javaslatát. A támogatási igényekről, a minisztériumba történő megérkezését követően a miniszter 90 napon belül dönt. (A döntést a 6. melléklet szerinti adatlap tartalmazza.) A támogatással kapcsolatban fontos kiemelni a következő szabályokat:

2010. évi káresemény 2011. évi káresemény 8/2010. (I.28.) Korm. r. 5. § (6)-(9) bekezdés 9/2011. (II.15.) Korm. r. 5. § (5)-(9) bekezdés

„(6) A költségek között nem számolhatók el a) a gépbeszerzések, b) a megelőző munkálatok, c) a fejlesztések, a 3. § (10) bekezdésben foglaltak kivételével, d) a rovar- és kártevőirtás költségei, e) a folyó jellegű működési kiadások. (7) Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen, illetve árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott

„(5) A költségek között nem számolhatók el: a) a tárgyi eszközök beszerzése, b) a megelőző munkálatok, c) a fejlesztések a 3. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével, d) a rovar- és kártevőirtás költségei, e) a folyó jellegű működési kiadások. (6) Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen és árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület


külterület megközelítését szolgálják. (8) Ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követő 22 munkanapig tartó időszakban kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el. (9) Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása, illetve a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.”

megközelítését szolgálják. Külterületen lévő pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetében támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, amennyiben az lakott külterület megközelítését veszélyezteti. (7) Ár- vagy belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követő 30. napig tartó időszakban kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el. Kizárólag a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetésig tartó időszakra vonatkozó teljesítési időponttal rendelkező számlák fogadhatók be. (8) Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása és a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól a rendelkezésére álló források alapján elvárható. (9) A miniszter az önkormányzat gazdasági helyzetének, továbbá a vis maior eseménnyel kapcsolatos kérelemben rögzítettek figyelembevételével az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékű támogatásról is dönthet.”

A miniszteri döntést követően a védekezésre megítélt támogatás összege a döntést követően soron kívül folyósításra kerül, a helyreállításhoz kapcsolódó támogatás teljesítésarányosan hívható le továbbra is. 7.) Az elszámolás rendje


„A Támogatott a támogatás felhasználásáról - a befejezési határidőt követő 22 munkanapon belül, de legkésőbb a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül, a 3. § (10) bekezdés szerinti esetben a Kormány által meghatározott időpontig - a 6. melléklet szerinti adatlapok, továbbá a következő hiteles bizonylatok: a) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó Támogatott nevére és címére kiállított számlák, számlát helyettesítő egyéb bizonylatok, az elvégzett munkatételeket tartalmazó számlarészletezők Támogatott által hitelesített másolatai,

„A Támogatott a támogatás felhasználásáról – legkésőbb a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül, a 3. § (10) bekezdés szerinti esetben a Kormány által meghatározott időpontig – a 8. melléklet szerinti adatlap, továbbá a) a helyreállításhoz, védekezéshez kapcsolódó, Támogatott nevére és címére kiállított számlák, számlát helyettesítő egyéb bizonylatok, az elvégzett munkatételeket tartalmazó számlarészletezők,


b) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások esetén a bér és járulékok kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív hitelesített másolata, c) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó saját kivitelezésben végzett helyreállítás esetén belső bizonylat és kimutatás hitelesített másolata a felmerült költségekről (pl. géphasználat, üzemanyag), d) a helyreállításhoz, illetve a védekezéshez kapcsolódó vállalkozói szerződések, megbízási szerződések, megrendelők, árajánlatok hitelesített másolata, e) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv hitelesített másolata (építéssel történő helyreállítás esetén), f) építmény helyreállításához nem kapcsolódó vis maior esemény esetén teljesítés igazolás hitelesített másolata a munka teljesítéséről, g) építési napló hitelesített másolata (építéssel történő helyreállítás esetén), h) bankbizonylatok hitelesített másolata az egyéb forrásból kapott támogatás összegéről, i) készpénzes fizetés esetén kinyomtatott pénztárnapló, illetve a bankszámlakivonat hitelesített másolata a pénzfelvételről, valamint a bevételi és kiadási pénztárbizonylat hitelesített másolata, j) kinyomtatott banknapló és főkönyvi kivonat hitelesített másolata a kapott támogatás, a számlák, valamint azok kiegyenlítésének lekönyveléséről, k) tárgyi eszköz karton hitelesített másolata építmény esetén, l) helyreállítás/védekezés befejezése utáni fotódokumentáció (elektronikusan cd-n vagy színes nyomtatásként), m) biztosítással, kártérítéssel kapcsolatos dokumentumok hitelesített másolatai (amennyiben az igénylés során nem csatolta, illetve az igénylés benyújtása óta új körülmények merültek fel),

b) a helyreállításhoz, védekezéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások esetén a bér és járulékok kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív, c) a helyreállításhoz, védekezéshez kapcsolódó saját kivitelezésben végzett helyreállítás esetén belső bizonylat és kimutatás a felmerült költségekről (pl. géphasználat, üzemanyag), d) a helyreállításhoz, védekezéshez kapcsolódó vállalkozói szerződések, megbízási szerződések, megrendelők, árajánlatok, e) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv (építéssel történő helyreállítás esetén), f) építmény helyreállításához nem kapcsolódó vis maior esemény esetén teljesítésigazolás a munka teljesítéséről, g) építési napló (építéssel történő helyreállítás esetén), h) az egyéb forrásból kapott támogatás összegéről szóló bankbizonylatok, i) készpénzes fizetés esetén kinyomtatott pénztárnapló vagy a bankszámlakivonat hitelesített másolata a pénzfelvételről, valamint a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, j) kinyomtatott banknapló és főkönyvi kivonat a kapott támogatás, a számlák, valamint azok kiegyenlítésének lekönyveléséről, k) építmény esetén tárgyi eszköz karton, l) helyreállítás, védekezés befejezése utáni fotódokumentáció (elektronikusan CD lemezen vagy színes nyomtatásként), m) biztosítással, kártérítéssel kapcsolatos dokumentumok hitelesített másolatai (amennyiben az igénylés során nem csatolta, vagy az igénylés benyújtása óta új körülmények merültek fel),


n) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetében az eljárás lefolytatását igazoló iratok hitelesített másolata, továbbá o) az építési engedély köteles helyreállítások esetén az építési engedély és használatbavételi engedély hitelesített másolatának becsatolásával köteles az Igazgatóság és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felé - papír alapon és a 6. melléklet tekintetében elektronikus úton is az ebr42 rendszerben - elszámolni.

n) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetében az eljárás lefolytatását igazoló iratok, továbbá o) az építésiengedély-köteles helyreállítások esetén az építési engedély és használatbavételi engedély Támogatott által hitelesített másolatának becsatolásával köteles a Kincstár és a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felé – papír alapon és a 8. melléklet szerinti adatlapon elektronikus úton is az ebr42 rendszerben – elszámolni.

Az elszámolás dokumentumait a Kincstár vizsgálja továbbra is.


„Helyreállítás esetében az elszámolás elfogadását megelőzően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a káresemény jellegétől függően a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság képviselőiből álló bizottság a helyszínen ellenőrzést folytat, melyről - intézkedési javaslatok megtételével - 5 munkanapon belül értesíti az Igazgatóságot.”

„Helyreállítás esetében az elszámolás elfogadását megelőzően a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal , valamint – a káresemény jellegétől függően szükség szerint – a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság képviselőiből álló bizottság – az (1) bekezdés szerinti elszámolás benyújtását követő 30 napon belül – a helyszínen ellenőrzést folytat, amelyről – intézkedési javaslatok megtételével – 7 napon belül értesíti a Kincstárt.”

A helyreállítás esetében tehát az elszámolás benyújtását követő 30 napon belül az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vevő szervek képviselőiből álló bizottság a helyszínen ellenőrzést folytat (utóellenőrzést végez), melyről értesíti a Kincstárt. Egyébiránt az új Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a Kormányhivatal képviselője és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője a helyreállítás során, annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen bármikor ellenőrizheti. Utolsó lépésként pedig az elszámolás elfogadásáról, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról a Kincstár dönt, amelyről értesíti az önkormányzatot és a minisztériumot.


8/2010. (I.28.) Korm. r.

Mellékletek 9/2011. (II.15.) Korm. r.

Mellékletek 1. melléklet: BEJELENTŐ ADATLAP vis maior támogatás igénylésére 2. melléklet: ADATLAP A Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatójához, helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvéhez 3. melléklet: Előzetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve 4. melléklet: Veszélyeztetettségi kategóriákba való besorolás és szöveges értékelés 5. melléklet: Vis maior pályázati adatlap 6. melléklet: Adatlap a vis maior támogatás elszámolásához

1. melléklet A) BEJELENTŐ ADATLAP vis maior támogatás igénylésére 1. melléklet B) Előleg iránti kérelem adatlapja 1. melléklet C) Katasztrófavédelmi Igazgatóság Javaslata az előleg kérelemhez 2. melléklet: ADATLAP A Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatójához, helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvéhez 3. melléklet A) Előzetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve 3. melléklet B) Veszélyeztetettségi kategóriába való besorolás és szöveges értékelés 4. melléklet: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ szakmai véleménye 5. melléklet: Vis maior pályázati adatlap 6. melléklet: Döntési adatlap 7. melléklet: Adatlap a helyreállítási költségekhez kapcsolódó vis maior támogatás lehívásához (Kincstár tölti ki) 8. melléklet: Adatlap a vis maior támogatás elszámolásához

Feketéné dr. Féhr Nikolett tanácsos Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály


Hatósági Főosztály tájékoztatói

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztályának tájékoztatása a diplomáciai

felülhitelesítésről I. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 52. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat – hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államba működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Számos olyan ország van, amellyel Magyarországnak nincs diplomáciai kapcsolata, vagy nincs az adott országban diplomáciai képviseletünk, illetőleg van ugyan magyar képviselet, de az nem rendelkezik a szükséges aláírás – és bélyegzőlenyomat mintákkal, vagy egyéb okból a diplomáciai felülhitelesítés szünetel. Ezekben az esetekben – a Külügyminisztériummal történt egyeztetés alapján – javasoljuk, hogy az ezen országokból érkező okiratok az adott ország belső felülhitelesítésével (ez az adott állam gyakorlatától függően egy vagy több lépcsőben történik az okiratot kiállító állam hatóságai által) minden esetben legyenek ellátva. A Külügyminisztérium törekszik a fennálló probléma megoldására. Amennyiben bármelyik ország esetében valamilyen változás áll be, arról folyamatosan tájékoztatást adunk. Ha a külföldi okiratok valódisága iránt kétség merül fel, indokolt igazságügyi okmányszakértő megkeresése.

II. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának 437-213/2/2011. számú tájékoztatása szerint iszlamabadi külképviseletünk 2010. decemberétől átmenetileg felfüggesztette az afgán és a pakisztáni okiratok felülhitelesítését. 1. Az indokolás szerint a külképviselet jelzése alapján az Afganisztánban forgalomban lévő okiratok jelentős hányada hamisított, és ellenőrzésük ne, vagy csak aránytalan nehézségek árán oldható meg. 2. A pakisztáni iratok vagy hamisak, vagy helytelen a tartalmuk, vagy formailag nem korrektek, pl. nem az illetékes munkatárs írta alá őket, nem hivatalos papíron készültek, nem megfelelő pecséttel látták el az iratokat. Az egyéb közokiratok (pl. úti okmányok, születési igazolások) általában eredeti iratok, a tartalmuk azonban sokszor kétséges, nem felel meg a valóságnak.


A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 52. § (2) bekezdése alapján a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóságnak diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni a külföldi okiratot. A 437-245/1/2011. számú levelünkben (lásd. fent I. alatt) javasoltuk az okiratok belső felülhitelesítésének megkövetelését azokból az államokból, amellyel Magyarországnak nincs diplomáciai kapcsolata, vagy nincs az adott országban diplomáciai képviseletünk, illetőleg van ugyan magyar képviselet, de az nem rendelkezik a szükséges aláírás- és bélyegzőlenyomat mintákkal, vagy egyéb okból a diplomáciai felülhitelesítés szünetel. A magyar konzul általi diplomáciai felülhitelesítést az adott ország külügyminisztériumának hitelesítése előzi meg, ez tulajdonképpen a belső felülhitelesítés utolsó állomása. A pakisztáni hitelesítési záradék nem tartalmaz iktatószámot, azt nem látják el körbélyegzővel. Tartalmazza viszont a hitelesítés dátumát, az aláírásra jogosult munkatárs nevét, beosztását, aláírását. A pakisztáni közjegyző előtt tett nyilatkozatokon (Affidavit) esetenként a következő bélyegzőlenyomat olvasható: „The Ministry is not responsible for the contens of this document”. (a minisztérium nem felel az irat tartalmáért). Amennyiben külföldi okiratok valódisága iránt kétség merül fel, indokolt igazságügyi okmányszakértő megkeresése.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztályának szakmai állásfoglalása

lakcím nyilvántartási és lakcím fiktíválási eljárással kapcsolatosban.

1. Kérdés: A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló módosított 1992. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Tv.) 26. § (3) bekezdése szerint a lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló módosított 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) 33. § (1) bekezdése szerint: „A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó a.) a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője; b.) az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő); c.) a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül

szolgálati lakásra nézve a munkáltató; d.) a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja”. A Korm. r. 33. § (3) bekezdése szerint a tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy


tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentő lapján a „tulajdonos”, „bérlő”, illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni. Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa van, vagy a lakás használatára egyéb jogcímen több személy jogosult, és a felek között vita merült fel a bejelentkezés aláírása tekintetében, ebben az esetben valamennyi tulajdonos, használó aláírása szükséges-e a bejelentkezés elfogadásához. Amennyiben a tulajdonos és a lakás használatára egyéb jogcímen jogosult a bejelentkezés során eltérő álláspontot képvisel, melyik félnek erősebb a jogosultsága, illetve ebben az esetben is mindkét félnek alá kell-e írnia a lakcímjelentő lapot? Válasz: 1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 26. § (4) bekezdése szerint a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg, ezért a lakcímbejelentéshez a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 144. §-a alapján közös tulajdonban lévő lakás esetén nem szükséges a lakás tulajdonostársainak egyhangú döntése, együttes hozzájárulása, hanem elegendő az egyik tulajdonos aláírása is. Tehát harmadik személy, a mások közös tulajdonban lévő lakásába az egyik tulajdonos hozzájárulásával is bejelentkezhet, illetőleg a harmadik személy lakcímbejelentésének „fiktív” jelzéssel történő szerepeltetését a tulajdonosok egyike is kezdeményezheti. A tulajdonostársak, illetve azok családtagjai esetében azonban fiktíváláshoz nem elegendő csak az egyik tulajdonos kérelme, mert a tulajdonostársakat együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében, a tulajdonosi részjogosítványok gyakorlása során egyik tulajdonostárs sem sértheti meg a többiek jogait és a dologhoz fűződő törvényes érdekeit. Az Nytv. végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 33. § (1) bekezdésének a.) pontja értelmében szállásadónak minősül a magánszemély tulajdonmában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője. A Ptk. haszonélvezetre vonatkozó szabályai közül a 159. § (2) bekezdése szerint a haszonélvező haszonélvezeti jog fennállása alatt a haszonélvezeti jog gyakorlását átengedheti. Álláspontunk szerint, a Ptk. haszonélvezetre vonatkozó szabályai értelmében, az Nytv. szabályainak figyelembe vételével, csak az ingatlan tényleges birtokosa, használója jogosult szállásadóként engedélyt adni a bejelentkezésre. A haszonélvező e jog gyakorlása tekintetében a tulajdonossal szemben elsőbbséget élvez. 2. Kérdés: A Tv. 26. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon beül lakóhelyének, tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Kérdésünk, hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy az ügyfél tényleges lakóhelye/tartózkodási helye adott ingatlanban van, ugyanakkor a szállásadó/k nem járulnak hozzá a bejelentkezéshez.


Válasz: 2. A lakcímbejelentési kötelezettség teljesítését gátló helytelen szállásadói magatartás visszaszorítása érdekében helyben szokásos módon javasoljuk a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy az Nytv. 26. § (4) bekezdése értelmében a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Azaz a szállásadó nem került kedvezőtlenebb helyzetbe, ha a bérlője, lakásának használója lakóhely bejelentéséhez járul hozzá, tartózkodási hely bejelentése helyett. Amennyiben a polgár ténylegesen ott lakik a lakásban bérleti szerződés alapján, és a lakás tulajdonosa lakcímbejelentéséhez nem járul hozzá, törvénybe ütköző magatartást tanúsít, joggal való visszaélést valósít meg. A bérlő a Ptk. 5. § (3) bekezdése alapján bírósághoz fordulhat, és kérheti a bíróságtól, hogy ítéletével pótolja a tulajdonos jognyilatkozatát. 3. Kérdés: A Korm. r. 30. § (1) bekezdés szerint a kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz – a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni. A Korm. r. 31. § (1) bekezdés szerint: „A polgár lakcímbejelentési kötelezettségét - a (2)-(5) bekezdések szerinti esetek kivételével - személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.” A Korm. r. 31. § (3) bekezdés szerint a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti. Kérdés: • Amennyiben a szülők nem élnek együtt, és a gyermek elhelyezésről nincs döntés, a

gyermeket az egyik szülő neveli, egyezség/ítélet nincs, csak szóban állapodtak meg. A másik szülő tartózkodási helyéről nincs tudomása, és nem is tudja, hol lakik. Kell-e ebben az esetben a másik szülő hozzájárulása a kk. gyermek lakcímbejelentéséhez?

• Amennyiben még nincs gyermek elhelyezési döntés, a válóperi keresetet benyújtották, a szülők közül hol az egyik, hol a másik szülő jelenti be a lakásába. Előfordult, hogy volt olyan gyermek, akinek heti szinten változott a lakcíme. Ebben az esetben mi a helyes eljárás?

Válasz: 3. A családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) 77. § (1) bekezdése értelmében a gyermek lakóhelyének a szülők lakóhelyét kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik. E törvényi szabállyal összhangban a Vhr. 30. § (1) bekezdése alapján a kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha a bíróság vagy gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz – szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni. A Vhr. 31. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint, ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett


is teljesítheti. A kiskorú gyermek lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. E lakcímbejelentési szabály értelmében a kiskorú lakcímbejelentése esetén elegendő, ha a bejelentőlapot csak az egyik szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő írja alá. A helyi nyilvántartó szerv azonban nem követ el jogsértést akkor, amikor a tényállás tisztázása érdekében a gyermekét egyedül nevelő – külön élő - szülőt a szülői felügyeleti jogát igazoló okirat bemutatására hívja fel. A bemutatott okirat alapján áll módjában a jegyzőnek ellenőrizni és megállapítani, hogy a kiskorú lakcímbejelentését teljesítő szülő a (egyedüli) törvényes képviselő és lakcíme azonos a kiskorú bejelenteni kívánt lakcímével. A Vhr. 34. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani.” Amennyiben a szülői felügyeleti jog kérdésében még nem született döntés célszerű mindkét szülőt nyilatkoztatni, mert a Csjt. 72/B. §-a értelmében a különélő szülők a kiskorú gyermek tartózkodási helyének kijelölése kérdésében közös szülői felügyelet hiányában is együttesen gyakorolják jogaikat. Ha a szülői felügyelet együttesen gyakorló szülők a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti.

Felhívás jogszabályváltozásra

A 19/2010. (XII. 23.) NEFMI rendelet 2010. december 31-i hatállyal módosította a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletet. A változás szükségességét a közlekedés biztonságának javítását szorgalmazó társadalmi igény indukálta, miszerint a közúti forgalomban csak olyan gépjárművezetők vehessenek részt, akik egészségi-, pályaalkalmassági-, mentális- szempontból is alkalmasak a járművezetésre. A módosítás legfőbb elemei ezért az alaposabb, szigorúbb, - s egyes esetekben szakorvosi vizsgálatot is megkövetelő – orvosi alkalmassági vélemény kiadásának szabályaira vonatkoznak. A módosítás érintetlenül hagyja az egészségi alkalmasság érvényességének általános időbeli maximumát (pl.: az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a 40. életévét még nem töltötte be 10 év), bizonyos kórképek esetén azonban új (rövidebb) időkorlát lép hatályba.

Bővültek a soron kívüli vizsgálat behívás szabályai is, és a felülvéleményezési eljárást már a közlekedési igazgatási hatóság is kezdeményezheti (pl.: abban az esetben, ha ellentmondást észlel ugyanazon járművezető alkalmassága vonatkozásában).

A rendelet új melléklettel egészül ki, mely felsorolja a szakorvosi vizsgálat szükségességének eseteit, és az 1. és 2. alkalmassági csoportok szerint szakorvosi vélemény beszerzési kötelezettséget.


Az 1. számú melléklet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményeit és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjait

o a látás o a hallás o mozgáskorlátozottság o szív-és érrendszeri betegségek o cukorbetegség (diabetes mellitus) o idegrendszeri betegségek o mentális rendellenességek o alkoholfogyasztás o pszichotróp anyagok és gyógyszerek fogyasztása o vese- rendellenességek o egyéb rendelkezések

vonatkozásában sorolja fel. A szakorvos nem az alkalmasságról, hanem a beteg állapotáról ad szakvéleményt. Az alkalmasságot ennek birtokában a rendeletben meghatározott egészségügyi szerv dönti el, vagy állapítja meg a járművezetésre való alkalmatlanságot. Illés Lászlóné vezető főtanácsos Hatósági Főosztály

Üzletben történő zeneszolgáltatás korlátozása ügyében hozott ítélet

Az alábbiakban (1. számú melléklet) közzétesszük a Tolna Megyei Bíróságnak a vendéglátó üzletben vendégek szórakoztatására nyújtott zeneszolgáltatás korlátozása ügyében hozott ítéletének anonim változatát. A bíróság elvi jellegű megállapítása szerint a korlátozás az üzlethez és nem a kereskedő személyéhez kötődik.


1. számú melléklet





A Tolna Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának

tájékoztatója Tájékoztatjuk a települési önkormányzatok jegyzőit, hogy a 2011-es évben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya kérésére a következő adatszolgáltatások érdekében várhatóak megkeresések a szociális és gyámhivatal részéről. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása, valamint az óvodáztatási támogatás megállapításának gyakorlata tárgyában az év során kettő alkalommal, 2011. július 10-ig és december 10-ig kérünk adatszolgáltatást. Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről 2011. május 10-ig, július 10-ig, illetve december 10-ig kérünk adatokat, az előző hónap utolsó napján fennálló állapot szerint. Az adatszolgáltatások esedékessége előtt minden esetben, a kitöltendő táblázat megküldésével együtt, megkeressük az I. fokú hatóságokat.

Felhívjuk a figyelmet az 1997. évi XXX. tv. ( Gyvt. ) 96.§ ( 6 ) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a helyi önkormányzatnak minden év május 31-ig átfogó értékelést kell készítenie a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. Az értékelést a képviselő-testületnek, illetve a közgyűlésnek meg kell tárgyalnia, továbbá a szociális és gyámhivatal részére azt meg kell küldeni.

Együttműködésüket ezúton is köszönjük!

Jantnerné dr. Oszvald Ágnes hivatalvezető Szociális és Gyámhivatal


Kormánymegbízotti Kabinet közleményei

A kormányablakoknál is kezdeményezhető az egyszerűsített honosítás

A gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés érdekében 2011. március 16-ától a kormányablakokban is lehetőség nyílik az egyszerűsített honosítási eljárás kezdeményezésére.

Honosításra vonatkozó kérelmet a magyar anyakönyvi hivatalokon, a külképviseleteken és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalok megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáin túl az ország 29 pontján, az állampolgári igényekhez igazított nyitvatartási idővel (8-20.00 óráig) működő kormányablakoknál is lehet igényelni. Az integrált ügyfélszolgálati irodák munkatársai az eljárással kapcsolatban részletes felvilágosítást adnak az érdeklődőknek.

A 2011. január 3-ától kezdeményezhető egyszerűsített honosítási eljárás keretében magyar állampolgárságot igényelhet az, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását és igazolja magyar nyelvtudását, feltéve, hogy a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, továbbá, hogy honosítása nem sérti Magyarország köz- és nemzetbiztonságát.

A Kormányablak Szekszárdon, a Garay tér 4-6. szám alatt található.

Az egyszerűsített honosítási eljárásról további információk és az ahhoz szükséges dokumentumok letölthetők a http://www.allampolgarsag.gov.hu honlapról.

Réger Balázs kabinetvezető-sajtófőnök Kormánymegbízotti Kabinet


A Körzeti Földhivatalok ügyfélfogadási rendjének

változásáról

A Tolna Megyei Kormányhivatal az irányítása alatt álló szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatainak megerősítését és ez által az ügyfélközpontú közigazgatás kialakítását tűzte célul. Ennek figyelembevételével a Tolna Megyei Kormányhivatal Tolna Megyei Földhivatala valamint a Szekszárdi, a Bonyhádi, a Paksi, a Dombóvári és a Tamási Körzeti Földhivatalok ügyfélfogadási rendje 2011. március 7-től, egységesen a következők szerint változik:

A megyei és a körzeti földhivatalok ügyfélfogadási rendje 2011. március 7-től

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Bonyhádi Körzeti Földhivatal Perczel u. 23. 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00 8.00 - 11.00 Dombóvári Körzeti Földhivatal Jókai u. 18. 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00 8.00 - 11.00 Paksi Körzeti Földhivatal Szentháromság tér 6. 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00 8.00 - 15.00 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00 Szekszárdi Körzeti Földhivatal Széchenyi u. 54-58. 8.00 - 15.00 8.00 - 15.00 8.00 - 15.00 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00 Tamási Körzeti Földhivatal Szabadság u. 54. 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00 8.00 - 15.00 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00 Megyei Földhivatal Szekszárd, Széchenyi u. 54-58. 8.00 - 15.00 8.00 - 15.00 8.00 - 15.00 8.00 - 15.00 8.00 - 11.00

Réger Balázs kabinetvezető-sajtófőnök Kormánymegbízotti Kabinet

Documents

H RLEV L 2011 1 sz m - kormanyhivatal.huAz új szervezet nem szakít a régi, jól bevált hagyományokkal, ugyanis a helyi ... módosított rendelkezéseit illetve ahhoz kapcsolódó