Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
HATALMI SZFÉRÁK ÉS
MÉLYSZEGÉNYSÉGI SZINTEK
ÓZDON A RENDSZERVÁLTOZÁS IDEJÉN
ALABÁN PÉTER
ELTE-BTK - BUDAPEST, 2017. 01. 19. (OTKA 116625. SZ. PÁLYÁZAT)
A FILMSZOCIOGRÁFIÁK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKELŐZMÉNYEK
Korszakhatár: 1968 (új gazdasági mechanizmus) - szókimondóbb
mozgóképek
Előtte: represszió – manipulált, híradószerű dokumentumfilmek
(szegényes vizualitás, patetikus narráció). Kerülendő témák: az
időszak árnyoldalai, az emberek valóságos élete, a politikai
elnyomás, az üldöztetések, a kitelepítések és a terror változatos
formái
A szociológia és a vizuális dokumentáció törekvéseinek
összehangolása » a társadalmi folyamatokat ismertető, analizáló
filmek (egyéni, szubjektív történetekkel)
A kádári konszolidáció kultúrpolitikájának „engedménye”: a
Balázs Béla Stúdió (1959-2010) létrehozása – átfogó, progresszív
műhelymunka, a 80-as évektől az„intézményesített struktúrán
kívüliség” szabad szellemi tere – „Szociológiai filmcsoportot!”
A FILMSZOCIOGRÁFIÁK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKÉRTELMEZÉSI KERETEK ÉS MAGYARÁZATOK
Diskurzus, hatalom és ellenállás a késő Kádár-korban: paternalista
politika, reformista lelkület, képzeletbeli társadalmi konszenzus
„Kettős társadalmi tudat” és énkép » helyzetek szatirikus és groteszk
ábrázolása a filmekben (Gelencsér Gábor)
A szocialista polgárosodás és a második társadalom határvonalainak
ábrázolása: a „normalizáló/fegyelmező” hatalom és az egyéni szinten
történő „hatékony tudásteremtő és –felhalmozó eszközök létrehozása”
(Michel Foucault / Hankiss Elemér / Győri Zsolt)
Hatalom és ellenállás - a foucault-i hatalmi logika: „a hatalom
mindenütt jelen van”, mindent átfog, de a társadalom alanyai által
változtatható („minden az ellenállással kezdődik”)
A „hivatalos diskurzus”, stigmatizáció, áldozat-narratíva (pl. Medve
Alfonz-Domaháza) és kikényszerített identitás, ellenállás: hatalmi
mechanizmusok által bekebelezett lokális mechanizmusok (Győri Zsolt)
A FILMSZOCIOGRÁFIÁK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKTUDOMÁNYÁGAK TALÁLKOZÁSA: Szociológia és a film
1970-es évek: a dokumentumfilm felértékelődése: szociológiai
szemléletű alkotások, a társadalom belső ellentmondásainak
feltárása, a különböző társadalmi rétegek privát szférájában
felhalmozódó konfliktusok típusainak sokoldalú bemutatása »
szociológiai dokumentumfilmek
A történelem még élő szemtanúinak, a túlélőknek a
megszólaltatása » történelmi dokumentumfilmek
A valóságos szociális helyzetek és emberi állapotok
feltérképezése, a 16 mm-es, hangos, szinkronkamerák elterjedése
» A BBS Közművelődési Csoportjának létrejötte (pl.: Vitézy
László, Schiffer Pál, Tarr Béla, Erdős Pál és a Gulyás-testvérek)
„A kamera mindig tovább figyel” - a bemutatott valóság egy
fokkal mélyebb és alaposabb ábrázolása” (Szekfű András)
A FILMSZOCIOGRÁFIÁK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKRENDSZERVÁLTÁS UTÁN: A dokumentumfilm válsága?
Beszűkült anyagi források, bizonytalanság
Megcsappant érdeklődés, a nézők hiánya
Új műsorstruktúrájú kereskedelmi televíziók megjelenése »
plurális médiarendszer kiépülése
A szakmai érdekérvényesítés új műhelyei, egyesületei jöttek
létre. A MA.D.E (Magyar Dokumentumfilm-rendezők
Egyesülete)
A négy legfontosabb és egymástól többé-kevésbé elkülöníthető
dokumentumfilmes funkció: a megörökítés, a meggyőzés, az
elemzés és a kifejezés.
A Helyzet Műhely létrehozása: a gazdasági viszonyok mint a
társadalmi viszonyok részei egyben politikai témául is szolgálnak
FILMEK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKRENDSZERVÁLTÁS UTÁN: A dokumentumfilm válsága?
„Ha társadalomtudományi
konstrukcióinkban a
rendszerváltás utáni társadalmi
valóság mindennapi
tapasztalatait, a valóságos
társadalmi problémákban érintett
szereplők valóságkonstrukcióit
nem vesszük figyelembe, […]
akkor aligha jutunk közelebb az
itt és most diagnózisához.”
(Helyzet Műhely)
FILMEK, MINT TÖRTÉNETI FORRÁSOKRENDSZERVÁLTÁS UTÁN: „Tekercsváltás” az 1990-es években
– új áramlatok
A közösségi múlt (pl. holokauszt) alternatív bemutatása (interjúk,
eredeti dokumentumok)
Történeti dokumentumfilmek tabutémákkal, traumatikus
eseményekkel – „titkosított történelem” (pl. 1956-os események,
határon túli magyarság helyzete)
A leépülő nehézipar történeti mementói (pl. Schiffer Pál -
Videoton-gyár (A Videoton sztori, 1991); Almási Tamás - ózdi
gyár (Ózdi sorozat)
A társadalom peremvidékére szorult csoportok sorsának
rögzítése
„Video-folyóirat” VHS terjesztéssel - a Fekete Doboz mozgalom
törekvései (a BBS önálló szekciójaként)
ALKOTÁSOK – Ózdi sorozat (1987-1998)Szorításban - r.: Almási Tamás; o.: Vékás Péter, Balogh Gábor, Sas Tamás. Budapest Filmstúdió,
93 perc, 1987
Az első száz év - r.: Almási Tamás; o.: Bélafalvy Balázs, Bucsek Tibor, Jancsó Nyika. Budapest
Filmstúdió, 69 perc, 1988–1992
Lassítás - r.: Almási Tamás; o.: Balogh Gábor, Bélafalvy Balázs, Bucsek Tibor, Mertz Loránd,
Vékás Péter. Budapest Filmstúdió, 62 perc, 1988–1992
Miénk a gyár I–II. - r.: Almási Tamás; o.: Jancsó Nyika, Bucsek Tibor, Almási Tamás, Mertz
Loránd, Felvégi Andrea, Ispánovits Gyula. Budapest Filmstúdió, 62 + 64 perc, 1988–1993
Acélkapocs - r.: Almási Tamás; o.: Almási Tamás, Felvégi Andrea. Budapest Filmstúdió, 65 perc,
1994
Petrenkó - r.: Almási Tamás; o.: Rácz Albert, Almási Tamás. Budapest Filmstúdió, 48 perc, 1995
Meddő - r.: Almási Tamás; o.: Rácz Albert. Budapest Filmstúdió, 73 perc, 1994–1995
Tehetetlenül - r.: Almási Tamás; o.: Rácz Albert. Budapest Filmstúdió, 102 perc, 1997–1998
MÓDSZERTAN: A FILM TÁRSADALMISÁGAA FILMTÖRTÉNET TÁRSADALMI VETÜLETEI
Robert C. Allen és Douglas Gomery: Film
History: Theory and Practice (1985)
5 pont határozza meg a film és társadalom
viszonyát:
1. A film készítője/készítői
2. A film közönsége, nézői
3. Következtetések a filmet létrehozó
közegről és társadalomról
4. Reflexió: az emberek véleménye
5. A film helyzete a társadalmi intézmények
rendszerében
(Idézi: Böszörményi-Nagy Orsolya, 2016)
TÁRSADALMI ERŐTÉR (gyártás, aktuális
film, befogadás)
- Hat a gondolkodásra
- Alakítja az emlékezést
- Hozzájárul a múlt különböző értelmezéséhez
- Kivált hatáshullámokat (befogadás)
ÓZDI STATISZTIKA 1990-BENLakónépesség: 43592 fő (1980-ban 48466 fő » - 10,1%)
ebből: 20902 férfi (47,9%) és 22690 nő (52,1%)
Aktív kereső: 17836 fő (40,92%)
ebből: fizikai dolgozó 12837 fő (71,97%), szellemi foglalkozású 4999
fő (28,03%)
(fizikai dolgozók közül 7299 fő az ipar-építőiparban - 40,9%, 242 fő a
mezőgazdaságban - 13,6%), 3560 fő egyéb ágazatban -17,29%)
Munkanélküli: 662 fő (1,52%)
Inaktív kereső: 11054 fő (25,36%)
Eltartott: 13966 fő (32,04%)
(Forrás: Népszámlálás, 1992: 6, 25, 458-459.)
ÓZDI STATISZTIKA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN1989 decemberéhez képest a regisztrált munkanélküliek száma több mint 40-
szeresére (!) nőtt, s meghaladta a 12000 főt. Ebbe a kategóriába soroljuk
mindazokat, akik már nem tanulnak és még nem nyugdíjasok, munkát, állást
vagy önálló foglalkozást keresnek és egy adódó álláshely betöltésére
rendelkezésre állnak.
Statisztikai mélypont – Visszaeső roma foglalkoztatás
Munkanélküliségi ráta az ózdi kistérségben (1993) országos szinten (1994)
VÁLSÁGJELEK 1990 UTÁN„DEPRESSZIÓS TÉRSÉGEK”: Ózd és Tatabánya (Germuska Pál)
Túliparosodottság és az egyoldalú iparszerkezet » a félbemaradt
szerkezetváltás késői felismerése Ózdon
Munkahelyek megszűnése: az iparban kb. 15 ezer (1990-1996), a
bányászatban kb. 900.
Az alapvető infrastruktúra súlyos hiányosságai
Lepusztult ipari területek, a meddőhányók, pernye- és salaklerakók a
város belterületén
Népességcsökkenés, különösen a képzett, diplomás, piacképesebb
munkaerő elvándorlása
Az intézményi, hatalmi háttér leépülése, következetes kormányzati
iparpolitika hiánya (pl. Antall-kormány), mulasztások a megkésett
szabályozás területén, az importakadályok felszámolása a környező
országok vas- és acélipari cégeinek dömpingárui előtt
A borsodi acélipar reorganizációja önálló kormánybiztossal (1995) a
foglalkoztatás fenntartása érdekében
A PRIVATIZÁCIÓ ÉS A SZERVEZETI ÁTALAKULÁS LÉPÉSEI- Az Ózdi Acélmű Részvénytársaság (ÓART) létrejötte (1990) az ÓKÜ és két német cég
részvételével » részleges és labilis üzemeltetés az építőipari szektor fokozatos
leépülésével » a nyersvasgyártás megszűnése és a német tőke kivonása Ózdról (1991.
május) » 7800 főt érintve. 1991 októberétől csak a rúd- és dróthengermű, valamint a
közvetlen kiszolgáló részlegek működtek.
- Az Ózdi Kossuth Kft. megalakulása és gyors megszűnése (1993)
- A kohók bontása (1994-1996) az Ózdi Foglalkoztatási Kft. pályáztatásával
KÜLÖN UTAKON: A PEKÓÉLETÚT: Petrenkó János (1940-)
„A korruptak sorából kilógó főnök-kisember”
- Nyolcgyermekes bánszállási bányászcsalád gyermeke, elektrolakatos végzettséggel
került az ÓKÜ Durvahengermű karbantartási részlegéhez, majd fél év után a
terkercselőműhelybe.
- Szakmunkás és feltaláló, az Izzó Acél zenekar egyik alapítója: 25 évet ledolgozva
másodállásban karosszérialakatos kisipart is űzött, végül önálló lett. Több gépet
tervezett, saját bevallása szerint 187 újítása (pl. meleghengerléshez használatos
görgők szabadalmaztatása) volt. 1990-től országgyűlési képviselő (MSZP).
- 1989 végétől lízingelte az ÓKÜ-től a durvahengerművet, létrejött a Pekó Acélipari
Művek (1990-1994) az induláskor 564 dolgozóval. A cég első negyedéves jelentése
már 680 fős állományt említ 13000 Ft-os átlagkeresettel, 25 millió Ft-os nyereséggel.
- Mentalitásváltás – „célirányos és nyereségcentrikus vezetési módszer”: a
megszokott munkamorál felülvizsgálata, teljesítménybér helyett minőségi bér, a
dolgozóknak béremelés és szabad szombat, szociális juttatásként a cég saját
vegyesiparcikk-boltjában valutáért kapható termékek forintért, esetleg hitelben, a cég
vezetői személyi használatra nyugati típusú gépkocsik adása.
HATALMI SZEREPLŐK ALMÁSI FILMJÉBEN
PRO ÉS KONTRA
HATALMI SZEREPLŐK ALMÁSI FILMJÉBENÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK (Stőhr Lóránt)
A SZOCIALISTA RACIONÁLIS VEZETŐ - Dr. Lotz Ernő (1940-2005): eredeti
foglalkozása betanított gépmunkás volt, majd gépészmérnöki, illetve gazdasági mérnöki
végzettséget szerzett (BME, NME). Országgyűlési képviselő, az ÓKÜ vezérigazgatója
(1991-ig), nyelveket beszélő, választékosan fogalmazó, higgadtan beszélő, dörzsöltnek
tűnő szakértelmiségi, a késő Kádár-kor elitjének jellegzetes képviselője, aki gyanús
módon, a befektetők számára különösen előnyös feltételekkel privatizálja az ÓKÜ
legjobb állapotban lévő egységeit a német acélipari vállalkozásnak, az 1983-ban
egyszer már csődbe ment Korf KG-nek.
A KAPITALISTA VÁLLALKOZÓ ÉS „ÉRZELMI” HATÁST KIVÁLTÓ VEZETŐ -
Petrenkó János (1940-): tehetsége és esze révén küzdötte fel magát sikeres
vállalkozóvá még a Kádár-rendszerben, s vált a rendszerváltás időszakában a csőd
szélén álló ÓKÜ legrosszabb állapotban levő gyáregységének megmentőjévé.
„Nem kellett volna ez a negyven év. Egy szabad szellemben gondolkodó társadalomban hamarabb
kinőttek volna ezek a vezetők. […] Csak azok az emberek tudtak felnőni, akik kicsiben elkezdték akkor,
amikor itt egy kisiparos még kapitalista volt. […] Aki első számú vezető, vezérigazgató, annak a
gazdasági részt a műszaki résszel párhuzamba kell állítani. Látnia kell előre, hogy az a termék, amit
gyárt, egyáltalán szükséges-e a piacon, meg fogják-e venni.”(Felvégi Andrea – Gerl Zsolt: A Pekó. Ózd, 1990. 53, 55.)
SZEGÉNYSÉGI TÉNYEZŐKFOGALMI KERETEK
1. Az abszolút szegénység a minimális szükségleti szint (létminimum) alatt élők
aránya: 1990 és 2001 között háromszorosára nőtt (a népesség 30%-a)
2. A relatív szegénység (az átlagjövedelem fele alatt élők aránya): 1990 és 2001 között
másfélszeresére nőtt (a népesség 15%-a)
OKAI:
- tartós munkanélküliség;
- hosszú időn át rosszul fizetett, rossz feltételeket jelentő munkahely;
- szakképzettség hiánya, korán abbahagyott iskola;
- kirekesztéssel fenyegetett családból indulás;
- fogyatékosság;
- rossz egészségi állapot; kábítószer- és alkoholfogyasztás;
- sok hátránnyal küzdő lakókörzet;
- hajléktalanság vagy rossz lakhatási feltételek;
- kisebbséghez tartozás és faji előítéletek;
- az idősek és a gyermekek nagymértékű szegénységkockázata
SZEGÉNYSÉGI SZINTEK ÉS RÉTEGEK (Ferge Zsuzsa, 2001)1. Nyomorban élők: hajléktalanok, romatelepek, szegregátumok nem
csak roma lakói, tartósan álláskereső háztartásfős családok (kb. 5%)
2. Lecsúszással fenyegetett szűkölködők: rossz helyzetű falvakban,
depressziós térségekben élő segéd- és betanított munkások; a
szakképzetlen állami alkalmazottak; a kis eladósodott
kényszervállalkozók; a volt mezőgazdasági munkások, az 1-2 holdon
gazdálkodó, vagy föld nélkül maradt volt szövetkezeti tagok, főként, ha
idősebbek; az egyedül élő, idős nyugdíjasok; a rendszertelen jövedelmű
sokgyermekes családok (kb. 15%)
3. Jövő nélküli (stagnáló) szűkölködők: a közepes, vagy annál
alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők; a 45 éven felüli alacsony iskolai
végzettségűek; fogyatékkal élők nagy része (kb. 15%)
4. Átmenetileg szegények: akiknek van reményük arra, hogy a gyes vagy
gyed lejárta után visszatérjenek a munkába; illetve azok, akiknek van
valamilyen képzettségük, hogy munkába álljanak (kb. 5-10%)
(Forrás: ILO-PSS, ILO-POV kutatások 1001, illetve 1047 háztartásra vetítve)
STATISZTIKAI ADATOK (Ózdi kistérség, 1998)
STATISZTIKAI ADATOK (Ózdi kistérség, 2008)(ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK ÓZDON
„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEDEPRIVÁCIÓ ÉS ETNICITÁS VIZSGÁLAT
Többdimenziós szegénység-megközelítés végezhető, hiszen figyelembe veszi az
oktatási, munkaerő-piaci, lakhatási, jövedelmi dimenziókat is, amelyek megjelennek a
filmben!
„Amennyiben a szükséges erőforrások és feltételek nem állnak rendelkezésre, a deprivált csoport
tagjai képtelenek az adott társadalomban elfogadott (s esetenként elvárt) életmódot folytatni, nem
képesek bekapcsolódni a különböző társadalmi tevékenységekbe. A deprivált csoport tagjai ezzel
ténylegesen kirekesztődnek olyan fontos alrendszerekből, mint az oktatás vagy éppen a
munkavállalás.” (Forrás: Koós Bálint, 2015: 57.) » társadalmi kirekesztődés (egyéni és családi
szinten)
„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEFÓKUSZBAN A ROMÁK MEGJELENÍTÉSE
Helyszínek-szereplők:
1. Akácos út: M. Dezső (37 éves, Hétes-telepi lakos, 8 gyermekes családfő)
2. Sárli-telep (ma rekultivált terület), Sajóvárkony-Bánszállás: a Ladics (?) család,
guberáló, kisgyermekes családok napi 20-30 alkalommal bejárva egy-egy területet a
mindennapi megélhetésért (kábelvágó, réztekercs-gyűjtő gyerekek, befagyott
szilícium- és mangángyűjtő terhes nők, nyugdíjasok, képzett, elbocsájtott
segédmunkások, sín- és gépbontók - életveszélyes és embertelen körülmények
ROMÁK A SAJTÓBAN„Ózdon ötezer a munkanélküliek száma. A lakosság húsz-huszonöt százaléka cigány. Seffer
Ferenc polgármester [1990-1991] választási programjában célzott arra, hogy „bizonyos
réteget" naponta kell fizetni. […] - Azt akarja mondani, hogy nem kellene segélyeket adni?
- Így van, mert akinek sült halat adunk, az sohasem fog hálót készíteni, hogy megtanuljon
halászni. Valamikor számolatlanul adták nekik a pénzt, mert volt a kohászatnál munka,
kellett a segédmunkás. Nem számított, hogy nem volt meg a nyolc általános osztálya, a
lényeg az volt, hogy fizikai munkát tudjon végezni az illető. Minek mentek volna tanulni,
amikor fiatalon nagy pénzhez jutottak? Aztán jött a gond, mert nem kellett a dolgozó,
átképzés meg szinte lehetetlen. A harminc-negyven éveseket a nehéz munka, az éhezés, az
egészségtelen lakás tönkretette. Sokan kórházba kerültek.”(Forrás: Amaro Drom, 1991)
„A kihűlt kohósalakban ma is található még színesfém- és vashulladék. Ami a kohászatból, a
gyárból maradt, azt egy német cég, az Aicher Beton vette meg, ahogy a meddőhányókat is.
Hosszú évekig a meddőbányászatból éltek a hétesi romák; tíz éve az ötéves gyerektől az
aggastyánig mindenki lapáttal, csákánnyal közlekedett errefelé. „Öt éve még én is béreltem
egy területet, tíz-tizenöt cigány család dolgozott nekem, egy nap alatt akár 15 ezer forintot is
meg tudtak keresni” – idézi fel a múltat Varga György, aki ma már nem lát akkorra üzletet
ebben a tevékenységben”(Forrás: Amaro Drom, 2006)
„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEVASAZÓ ROMÁK ÉS A HELYI „HATALOM”
Helyszínek-szereplők:
1. Akácos út: N. Sándor parancsnokhelyettes (fegyveres őrség), biztonsági
szolgálat
2. Sárli-telep: S. Sándor parancsnok (fegyveres őrség), biztonsági szolgálat
3. Bánszállás: Sz. József (Csontos): vállalkozó (állatok, vas- és fémhulladék
felvásárlás a Salakfeldolgozó mű bérelt területéről: 3 Ft/kg)
„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEROMÁK ÉS (ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK
Helyszínek-szereplők:
1. Lehel vezér út (Béke-telep): A Balogh család kilakoltatása (polgármester, rendőrség,
önkormányzati osztályvezetők) - a „CS 1” és „CS 2” félkomfortos, egyenként 96 lakásos
épületek illegális lakóinak kilakoltatása, majd a tönkretett épületek lerombolása.
(Előzmény: Ózd-Ladány erdei környezetben fekvő, 1985-ben felújított 60 komfortnélküli bányászlakásainak szisztematikus
lerombolása a lakosságcseréket követően. Történeti háttér: a meglévő bérlakások mellé az 1990-es évek első felében kerültek
önkormányzati tulajdonba a korábbi bányász- és kohászlakások, amelyekkel együtt a bérlakások száma 1993-ban 2600 volt.)
Vö. Virág Tünde, 2010. (A falusi gettók fennmaradása mögött: CS-telepből „szocpolos telepek; pl.: Forró - B.-A.-Z. megye)
„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEROMÁK ÉS (ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK
Helyszínek-szereplők:
2. Sajónémeti: a Balogh család, „elbújó” polgármester, a boltos. A kilakoltatások
egyik célpontja, Ózdtól 12 km-re északra.
„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEROMÁK ÉS (ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK
Helyszínek-szereplők:
3. Hétes-telep: eredetileg ipari környezetű lakótelep (1905-1912: 21 számozott
komfortnélküli épület), mára 100%-ban roma szegregátum (2011-ben közel 400 –
sokszor szintén jogcím nélküli - lakóval)
„MEDDŐ” (1994-95) - SZEGÉNYSÉGI SZINTEK MEGJELENÍTÉSEROMÁK ÉS (ÖSSZEÉRŐ) SZEGREGÁTUMOK
REVITALIZÁCIÓS TERVEK (Hétes-telep) – cél: élhető szociális telep
kialakítása (M. Orsolya építész)
- Összekötetés a várossal
- A lakók aktív részvétele (építkezés)
- Közös kültéri területek, közös udvarok
- Átmeneti zónák létesítése (tornác)
- Közösségi ház
„PETRENKÓ” (1995) – HATALOMBÓL A CSŐD SZÉLÉRE „Akinek csillaga olyan gyorsan ragyogott fel, mint amilyen gyorsan elhalványult” (A
Companion to Eastern European Cinemas - Edited by Anikó Imre)
„Magyarországon azonban, ahol az önerejéből lett ember ritka, a tőkét-hitelt
részvénnyé alakító felvásárlás ismeretlen, a készpénz kevés, jelentős hitel pedig
gyakorlatilag nem létezik – ez kifejezetten szenzáció.” (The Washington Post, 1989. 12.
19.)
SZEMÉLYISÉGJEGYEK ÉS VALÓDI CÉLOK: Hiúság és közösségi érdek
„Nem én veszítettem, hanem Ózd.
A hatvanszázalékos tulajdonkivitel
a város tragédiája.”
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!