HEFOP 1.3.1 05 VÉDŐHÁLÓ projekt

Baranya megyei vállalkozónők kapcsolati hálózatainak személyessége

Kutatási részjelentés

Készítette: Dr. Jakab Julianna

Pécs, 2008.

1. A kutatás célja

Baranya megyében a rendszerváltást követően az ország más részeihez hasonló

folyamatok zajlottak le a nők munkaerő-piaci helyzetében, melynek során pozíciójuk

romlott. Ezt a folyamatot tovább súlyosbítja, hogy a megye, sőt a Dél-Dunántúl

gazdasága leszakadóban van az országos átlagtól. Kedvező folyamatoknak, kilábalásnak

nincs jele. A munkanélküliség tavaly ugyan stagnált, de a nők esetében romlott a helyzet.

Elhelyezkedési esélyeik rosszabbak a férfiakénál. A tartós munkanélküliség, az inaktívak

aránya magasabb az országos átlagnál, ráadásul a nőket mindez jobban sújtja. A női

vállalkozásoknak is ebben a kedvezőtlen közegben kell teljesíteniük.

A dél-dunántúli régióban a nők által irányított és/vagy tulajdonolt vállalkozások – az

országos átlaghoz hasonlóan – gyengébbek, méretükben kisebbek, mint a döntő részben

férfiak által tulajdonolt és vezetett vállalkozások (Szerb, 2007). Arányuk a férfiakénak

fele az összes vállalkozáson belül. Növekedésük, fejlődésük is visszafogottabb. A női

vállalkozók menedzseri képességei sem megfelelőek valószínűleg minden esetben a

nagyobb méretű szervezetek irányításához.

A női vállalkozókkal, sőt egyáltalán a nőkkel, esélyegyenlőségük növelésével még a civil

szervezetek közül is kevesen foglalkoznak. A hivatalos statisztikai és egyéb

nyilvántartásokból korlátozottan – nem, vagy nem eléggé részletezetten - érhetőek el

adatok, információk a vállalkozni szándékozó, vállalkozó nőkre, igényeikre vonatkozóan.

A munkaügyi és kamarai hivatalok nincsenek felkészülve a női vállalkozások speciális

problémáinak, szükségleteinek kezelésére.

Az Európai Unió által támogatott, és a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által

menedzselt HEFOP 1.3.1. 05 számú, VÉDŐHÁLÓ elnevezésű projekt keretében, amely

a baranyai női vállalkozók kapcsolatépítését segítő program, alapvető célként tűztük ki,

hogy modern – hiánypótló – eszközökkel támogassuk a nők által tulajdonolt és irányított

vállalkozások életlehetőségeinek, piaci helyzetének javulását. Ezt az általános célt a

hasonló, többségében zárt képzéseket megvalósító projektek sorában egyedi módon

megvalósítva, speciális eszközökkel igyekszünk elérni. Egyrészt a résztvevők kapcsolati

hálózatának kiterjesztésén, másrészt a vállalkozás fejlesztéséhez szükséges önbizalom és

kockázatvállalási készség megerősítésén keresztül.

Annak érdekében, hogy a kapcsolati hálózatok változását, valamint a programba bevont

vállalkozások életlehetőségeit követni tudjuk, a projekt szerves részeként két kutatást

indítunk. Az egyik a vállalkozások növekedésének lehetőségeihez mikroökonómiai és

vállalat-gazdaságtani szempontból közelít, a másik a vállalkozók kapcsolati hálózatának

feltérképezésével és a bennük a projekt hatására bekövetkező változások nyomon-

követésével foglalkozik.

A két kutatás két önálló tudományterület, a közgazdaságtudomány illetve a

szociálpszichológia elméleti keretében és sajátos eszköztárának segítségével igyekszik

megismerni a projekt által érintett populációt. Jelen tanulmányban azokat az

eredményeket mutatjuk be, amelyeket a kapcsolati hálózatok előzetes mérése során

kaptunk. A kapcsolati hálózat méretének és minőségi jellemzőinek alakulását a projekt

végeztével is feltérképezzük, hogy láthatóvá váljon, milyen hatással voltak a klubülések

a résztvevőkre.

2. Elméleti keretek

Kutatásunkat tehát a fentiek értelmében az emberi oldal szemszögéből végeztük. Azt

vizsgálva, vajon hogyan látják maguk a vállalkozók saját kapcsolati hálózatuk és

vállalkozásuk eredményei közti összefüggéseket. Ez a szubjektív megközelítés annyiban

is megalapozott, amennyiben ma már az akadémikus tudomány számára is elfogadott

tény, hogy a kognitív struktúrák, az objektív világ belső reprezentációi a megértésen túl

belső hajtóerőként alakítani képesek a személy viselkedését. Esetünkben kijelentjük,

hogy alapfeltevésünk: egy vállalkozás jelenlegi helyzetére és jövőbeli sorsára befolyással

van a tulajdonos és a menedzsment tagjainak az önmagukhoz és a környezethez való

viszonyulása.

Szocális reprezentációelmélet

A vállalkozónők önmagukról és kapcsolataikról kialakított képe vizsgálatának elméleti

keretét a szociálpszichológia egyik, a hatvanas évektől terjedőben lévő irányzata, a

szociális reprezentációelmélet képezi. Kérdésfeltevése a társadalomtudomány

úgynevezett interpretatív paradigmájához közelít, bár alapvetően a funkcionális irányzat

szülötte. (László, 1998). Az objektív, külső valóságot létezőnek tekinti. Emellett a

párhuzamosan létező társas tudások világát vallja, amelyek konstruáltak, és egymással

összefüggésben állnak. Megközelítése szoros kapcsolatban áll a szervezetelméletek

kognitív, kommunikációelméleti, a szimbolikus interakcionizmus, a társas

szabályrendszerek és a narratív vonulatával. (Kieser, 1995) A jellegzetesen európai

ihletettségű megközelítés szerint a világ észlelése, minden percepciónk válasz egy fizikai

vagy kvázi fizikai ingerre, ami abból a környezetből ér bennünket, amelyben élünk. (Moscovici, 1968., 2002.) Ezeket az ingerforrásokat el tudjuk különíteni vágyainktól és

szükségleteinktől. Percepciós folyamatainkban lehetnek torzulások, kognitív eltérések, de

ezzel együtt egy létező külvilágot feltételezhetünk.

A szociális reprezentációk olyan konstruktumok, amelyek a világ eseményeit és dolgait

kategóriákba helyezik el. Ezeknek létezik egy rendszere, amely a világ egy modelljét írja

le, és amelyet a minket körülvevő csoport tagjaival közösen osztunk. Egy másik fontos

jellemzője Moscovici szerint a reprezentációknak, hogy preskriptívek, azaz

ellenállhatatlan erővel írnak elő számunkra dolgokat. A nem tudatos kényszer fogalma

kapcsolódhat ide, a struktúra és a tradíció kombinációja, amely meghatározza, mit

ajánlatos gondolnunk.

A reprezentációk a humán interakciókban jönnek létre, két ember vagy két csoport

között, amikor információt adnak és kapnak egymástól. Az interakcióban jelentésadás

zajlik, a résztvevők számára ezeknek a dolgoknak nincs más jelentése, mint amit közösen

adnak neki. A kommunikációban áramló információk jelentése elfogadást nyerhet,

elutasíthatják, egyesíthetik, ilyen módon létrejöhetnek újabb reprezentációk, és a régiek

kihalhatnak. Ez a társadalmi valóság attól különös, hogy a csoportban mindenki által

osztott, más csoportokétól eltérő tartalmú, és hagyományok tartják fenn. A fizikai és a

szociális világ alapvető formái e reprezentációkban rögzülnek, és az egyének a csoportba

bekerülve ezekkel, mint a szocializáció tartalmával lépnek kapcsolatba.

Moscovici szerint e reprezentációknak a legalapvetőbb funkciója, hogy az ismeretlent

ismerőssé tegye, a külsőt belsővé alakítsa, megszüntetve ezáltal a szorongást. A szociális

reprezentációk birtoklása a csoporthoz való tartozás és az identitás élményén keresztül

adja az ismerősség benyomását.

Jellegzetesen interszubjektív jelenség, az egyének által alakítható és befolyásolható,

eltérően Durkheim (1980) kollektív reprezentációitól, amelyek a külvilágban objektíve

létező társadalmi konstruktumok. Egy másik lehetséges differentia specificaja a szociális

reprezentációknak, hogy nem kizárólag az egyénekhez kötődnek. Minden létező

reprezentáció közös, a csoport tagjai által osztott tudás. A kollektív tudatosságot őrzik,

megmagyarázzák az eseményeket és jelenségeket, hogy elfogadhatóvá váljanak.

A szociális reprezentációk megszületésében kiemelkedő fontosságú az a folyamatlépcső,

amikor megnevezzük a dolgokat. Ezzel a már meglévő kategóriák és képzetek

kontextusába illesztjük őket, ismerőssé tesszük, és megadjuk helyét más dolgok és

események reprezentációinak rendszerében. Ez az osztályozás eseménye, amikor vagy

generalizáció történik, azaz a prototípussal való összevetés alapján vonásokkal ruházzuk

fel az eseményeket, dolgokat. A másik folyamat a partikularizáció, amikor a

különbségeket megkeresve és definiálva növeljük a távolságot a reprezentálandó

dolog/esemény és a prototípus között. Mindez együtt a lehorgonyzás eseménye,

amelynek eredményeképpen nemcsak egy osztályozás és megnevezés történik, hanem

mindez oda vezet, hogy általa értelmezhetővé válik a személyiség, a viselkedés

hátterében álló motivációk és a véleményformálás folyamata.

A tárgyiasítás az a lépés, amikor az ismeretlen, absztrakt fogalmakat ismerős, konkrét

tapasztalatokká alakítja az egyén. Ez úgy történik, hogy a fogalomhoz valamilyen

homályos képzet vagy egy tárgy ikonikus szimbóluma társul, és a fogalom átalakul

képpé.(például: piacgazdaság = emberek a vásárban). Majd ezt követően a képekké,

szimbólumokká átfordított fogalmak egy figuratív magba integrálódnak, vagyis a

képeknek olyan komplexusába, ami a gondolatok valamely kontextusát szimbolizálja.

Ezáltal könnyebb róla beszélni, jelentését könnyebb megértetni másokkal.

A szociális reprezentációk további fontos jellemzője, hogy leképezik annak a csoportnak

történeti, kulturális és makroszociális rendszerét, amelyben a jelenségek előfordulnak.

Kollektív jelenség, ami nap mint nap újrakonstruálódik a tevékenységekben és

feladatokban, a kommunikáció során a személyek között.

Folyamatos diskurzusban definiálódik tehát a szubjektum és a tárgy viszonya. Ez a közös

formálás a társas cselekvéseket is összehangolja a csoport szintjén. Miközben a

kommunikációban zajlik a lehorgonyzás és a tárgyiasítás, a csoport új identitást dolgoz

ki.

A csoportok nem elszigetelten élnek, de elkülönülten. A szociális reprezentációk

alkalmasak arra, hogy a megértésnek és a dolgokról való tudásnak egy specifikus körét, a

„helyi világ”-ot hordozzák, ami a cselekvés számára egy sajátos alapot teremt. (Wagner

et al., 1988).

Minden olyan esemény, ami érinti a csoport életét, feldolgozásra szorul. Meg kell

küzdeni vele mind materiális, mind szimbolikus értelemben. A szociális reprezentáció

képes ezt a megküzdési folyamatot megérteni mélységében, időbeli kiterjedésében és

tartalmában is.

A fentiekben vázlatosan ismertetett szociális reprezentáció elméleti megközelítés a társas

tudást kettős jellegűnek ismeri: egyrészt a szociális reprezentáció struktúra, amelynek

belső szerkezete, logikája, más tudásokkal való viszonyában harmonikus rendszere

létezik, másrészt folyamat, ami a csoport tagjai között zajló kommunikációban alakul.

Moscovici definíciója szerint a szociális reprezentáció értékek, elképzelések és

tevékenységek rendszere annak érdekében, hogy a szubjektum, az individuum képes

legyen megküzdeni és tájékozódni mind a materiális, mind a szociális térben, hogy képes

legyen kommunikálni, azon keresztül, hogy nevet ad a szociális változásoknak, kódolja

őket, csoportosítja, és egyértelműen osztályozza a világának különböző aspektusait, akár

egyéni, akár csoportos történéseit.

Szociometria és szerepek

A morenoi szociometria és a szerepelmélet (Moreno, 1969) jelentősége abban áll

számunkra, hogy operacionálisan megragadhatóvá teszi a vállalkozói tevékenység, mint

közösségi cselekvésben résztvevők fejében a helyzetről kialakult tudást, és

megismerhetővé benne az önmaguk és a másik számára kijelölt helyet. A szerepekre

vonatkozó elvárások formájában sűrítve közölhetővé válik, hogy a vizsgálatban

résztvevők hogyan gondolkodnak a munkában létező szociális atomjukról. Ezek

egymáshoz való viszonya alakítja mindig a konkrét találkozások történéseit, az egyes

emberek viselkedését. A szociometria egyszerre képes kezelni a személyes és társas

szintet, összekötve ezzel a pszichológiai és a szociológiai megközelítést. Használatával

számszerűsíthetővé válnak a kapcsolati dimenziók.

Hálózatelmélet

Ezeknek a mennyiségi jellemzőknek a feltárásához Barabási-Albert Lászlónak a XXI.

század elején megjelent hálózatelmélet ismereteit (Barabási, 2003) és az ennek gyakorlati

mérésére használatos kapcsolatháló elemzési eszközeit is alkalmazhatjuk. Kapcsolata a

szociometriával a forrás és a továbbfejlesztés mentén alakult, minden hálóelemző mű

hivatkozik a Moreno-i gyökerekre. A tudományos közéletben való megjelenését

követően nagy sebességgel vált a szociológusok, településfejlesztők, pszichológusok,

biológusok, fizikusok és más tudományterületeken dolgozók körében méltán elismert és

valószínűleg paradigmatikus értékű gondolati rendszerévé. Vizsgálódásunk tárgyához

azért is kiválóan alkalmas eszköz, mert fogalmi rendszere kifejezetten a kapcsolati

rendszerek belső sajátosságainak kvantitatív és kvalitatív elemzésére alkalmas. A

szereplők kapcsolatainak sűrűsége, intenzitása, a megkeresés iránya, az ebből kifejezhető

státusz és befolyás, valamint a kapcsolódási felületek vizuálisan is megjeleníthető tere

szervesen illeszkedik kutatási céljainkhoz és az elméleti keretként alkalmazott

irányzatokhoz egyaránt.

A nem egységes, és egyetlen intézményes szervezeti keretek között nem létező

embercsoport működésének feltárását, a női vállalkozók egymással és a vállalkozói

szféra intézményrendszerével való kapcsolatának megértését a hálózatelmélet segíti. A

Barabási Albert-László által először az ezredfordulón megfogalmazott ismeretanyag a

matematika egyik határterületéhez tartozik. Erdős Pál és Rényi Alfréd már a XX. század

elején megfogalmazták a gráfokban bejárható távolságok mérésének lehetőségét, illetve

Milgram 50-es évekbeli szociálpszichológiai kutatásinak eredményeként

megfogalmazódott a „6 lépés távolság” paradigma. Ennek jelentése: a világ bármely két

személye között teremthető ismeretségi kapcsolatok útján egy olyan gráf, – kapcsolati

lánc –, amely legfeljebb 6 lépés segítségével összeköti e tetszőlegesen kiválasztott 2

személyt. A kapcsolatok és a hálózat csomópontjai matematikailag meghatározható

szabályszerűségek mentén jönnek létre. Ezek értelmezése a hálózat fejlődésére további új

felismerésekhez vezethet. Ez a megközelítés, amely azóta széles körben elterjedt a

világon úgy szociológiai, mint kommunikációs, szervezetpszichológiai vagy éppen

fiziológiai ihletésű vizsgálatok és kísérletek alapvető módszereként, ma a hálózatelmélet

nevet viseli, és alkalmazhatóságának széles köre miatt joggal tett szert a paradigma erejű

elméleti keret szerepére. Számunkra a kutatás során lehetővé teszi a női vállalkozók és

környezetük közti kapcsolati hálózat alakulásának feltárását, objektív mérését, valamint

sajátosságainak és a véletlennek látszó eseményeknek a megismerését, előrejelzését.

Gender studies

A vállalkozókat gender szempontok alapján vizsgáló kutatások és vizsgálatok

beszámolói Magyarországon a 90-es évtized közepe óta jelennek meg. A rendszerváltást

megelőzően a magántulajdon tilalma miatt a téma kevéssé volt szalonképes, amellett,

hogy a női vállalkozók száma elenyésző volt. Mára feldolgozhatóvá vált a téma külföldi

szakirodalma, és kialakultak azok a szakmai és kutató-műhelyek, amelyekben a nők,

mint vállalkozók képezik a tudományos megismerés tárgyát. Frey Mária (1997), Gere

Ilona (1996), Koncz Katalin (1995), Nagy Beáta (1997–2007), Tóth Olga (1995) időről

időre viszonylagos rendszerességgel jelentkeznek a témában közleményekkel. Ezeknek

az írásoknak közös vonulata a gender szemlélet. Emellett azonban elsősorban

makrogazdasági, munkaerő-piaci, szociológiai megközelítésben tekintenek a vizsgált

sokaságra, valamint gyakorlatiasabb szempontokat követő életút-vizsgálatokat

tartalmaznak. Bár rendszerint utalás történik a közlésre került opusokban arra, hogy a

gender szempontú vizsgálatokból kihagyhatatlan a szubjektív oldal, az elemzések ritkán

vagy nem vállalkoznak ennek lélektani feltárására. Érthető, hiszen szakmai

elkötelezettségük más terület elmélyült ismeretét teszi lehetővé.

A vizsgált témákat leggyakrabban a nőkre és a vállalkozásokra vonatkozó statisztikai

adatok feldolgozásával és értelmezésével mutatják be. Ezeknek a statisztikai

jelenségeknek az értelmezése sok fontos összefüggésre világít rá a társadalmi csoportok

és rétegek szintjén. A tulajdonosi/vezetői döntések azonban, amelyek egy adott üzleti

vállalkozás további sorsát meghatározzák, a társadalmi-gazdasági környezet mellett

személyes diszpozíciókon is múlnak. Ezért lehet relevanciája azoknak a

kérdésfeltevéseknek, különösen a női vállalkozók viszonylag kis és nem túl régen létező

sokaságára vonatkozóan, amelyek megmutatják azokat a személyes és környezeti, tehát

az interszubjektív térben kommunikáció által keletkező tudásokat, viszonyulásokat és

döntéseket, amelyek egy-egy cég eredményességét befolyásolhatják.

Az interszubjektivitás plauzibilisebben képes megragadni és leírni az üzleti

szervezetekben dolgozó nők döntéseire ható tényezők összetettségét, és a szociális

reprezentációelméleti megközelítés itt szorosan kapcsolódik a gender nézőpontú, a

gazdasági szervezetek női szereplőire vonatkozó Fagenson-féle megközelítéssel (1990).

Ezen elmélet szerint a nők társadalmi-gazdasági szerepvállalását, a vezető és/vagy

hatalmi pozíciókba mind a külső, környezeti hatások, a szervezet kontextusa és a

nagyobb társadalom intézményrendszere ugyanúgy befolyásolja, mint a nők magatartása.

Fagenson megjeleníti a szociális reprezentációelmélet egyik fontos jellemzőjét is: mindez

folyamatában, az interakciók során történik, ahol a szereplők kölcsönösen vesznek részt

ebben és aktivitásukkal vagy éppen passzivitásukkal egyformán befolyásolják a kialakuló

helyzetet, generálnak változásokat.

Személyesség az üzleti kapcsolatokban – definíció és megközelítés

A személyesség kutatásunkban a vállalkozónők kapcsolati hálózatának egyik alapvető

minősége. Célszerű hát definiálnunk, és meghatároznunk szerepét az üzleti jellegű

kapcsolatokban, különös tekintettel arra, hogy a nők számára releváns minőségként

tételezzük.

Amikor munkánk erre a pontra jutott, meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a kifejezés

nem szerepel a Magyar Értelmező Szótárban. További búvárkodások eredményeként

információ- és irodalom-elméleti, valamint pszichológiai jelentések csokrát gyűjtöttük

össze, amelyekből kiválasztottuk és sorba rendeztük a céljainkhoz szorosan kapcsolódó

kategóriákat.

A személyesség, mint információ-elméleti kategória az „azonosíthatóság” fogalmához áll

legközelebb (Dénes, 2001). Azaz ha valakiről elegendő számú információegységet

tudunk összegyűjteni, akkor ezek alapján személyes jelenléte nélkül is beazonosíthatjuk

őt, meg tudjuk különböztetni másoktól. Az információk egy bizonyos halmaza tehát

lehetővé teszi, hogy valaki, aki korában a „mások” vagy a „nem-én” kategóriába

tartozott, amely általános, személytelen, tömeg jellegű létező, átkerülhessen a „valaki”

dobozba, és úgy jelenjen meg számunkra, mint akinek személyként tulajdonságai

vannak, elkülönülve a tömeg masszájától. Dénes megállapítása továbblép a szorosan vett

információelméleti keretből a szociálpszichológiai jelentések világába és így ír: „Az így

kialakított kétoldalú 'függőség' (Te tudod, hogy én ki vagyok, én tudom, hogy Te ki

vagy), kölcsönös ellenőrizhetőséget és ezáltal kölcsönös biztonságérzetet teremtett.”

Farkas alapján (2002) – aki úgy fogalmazott, hogy a „személyesség: magával azonosnak

lenni” – azt látjuk, hogy a személyesség ebben a formájában az identitás

szociálpszichológiai kategóriájával rokon. Csak akkor tudhatjuk valakiről, hogy

önmagával azonos, ha személyesen ismerjük. Az ismeretségünk azt jelenti, ha

találkoztunk vele, már nem csak egy számunkra sok más ember közül, nemcsak „valaki”,

hanem egyedi, megismételhetetlen és az életének része lettünk, kapcsolatunk van vele.

Van közös történetünk, hogyha az identitás narratív felfogását alkalmazzuk. (László,

2005) Ezért lepődünk meg akkor, ha személyes ismeretséggel a hátunk mögött valaki

nem köszön nekünk.

Mindeddig a személyességről a gender, a társadalmi nemek megközelítés dimenziójának

figyelembevétele nélkül írtunk. A most következő definíció azonban közelebb visz ahhoz

bennünket, hogy a személyesség és a nőiség kapcsolatba kerüljenek egymással. Ez a

kapcsolat annál inkább fontos, hiszen a személyességre való igényt, mint a nők üzleti

jellegű kapcsolatainak megkülönböztető jegyét azonosítjuk hipotézisünkben.

A klasszikus analitikus irodalomban korán, már a XIX. század végén megjelenik a

személyesség fogalma. Ahogy Bókay (2002) ír erről:

„A pszichoanalízis nem egyszerűen egy tudományos iskola, pszichológiai vagy

pszichiátriai irányzat, hanem Michel Foucault szavával egy új diszkurzív mód, egy olyan

új beszédmód, amely addig fogalmakkal elmondhatatlan emberi létterületre terjesztette ki

gondolkodási és cselekvési lehetőségeinket. Ez az új terület, szempont a személyesség,

amely persze valamilyen értelemben mindig velünk volt, de a létet centrálisan

meghatározó szerepe, az, hogy minden ebből a személyességből bomlik ki, csak a

romantikában vált meghatározó élménnyé, hozott létre új filozófiákat, a modern líra

jelenségét, nyitott meg óriási lehetőségeket, és okozott beláthatatlan, sokszor

kezelhetetlen zavart. Pontosabban fogalmazva: a személyesség alatt egy önismereti,

önteremtő személyességet kell érteni, egy olyan dinamikus centrumot, amely felülír

minden korábbi meghatározó szubjektív hangsúlyt, a nemzeti közösséget éppúgy, mint a

vallási transzcendenciát. A pszichoanalízis a modern filozófiához és költészethez képest

abban új és más, hogy ennek az önismereti személyességnek nemcsak retorikai, poétikai

kifejezését, nemcsak absztrakt, fogalmi rendszerét írja le, hanem a személyesség

gyakorlatán, gyakorlásán keresztül operatív személyesség-elméletet teremt. Freud az

egyén, a személyesség relativitás-elméletének a kidolgozója.”

Az idézet csak látszólag áll távol témánktól. Nem tudom elkerülni, hogy a különösebb

pszichológiai kultúrával nem rendelkező, átlagos férfiak „női logikával” való

találkozásának zűrzavarát, a látszólagos érthetetlenséget, a sajátos változékonyság

rejtelmességét és a vele járó szorongást ne hozzam összefüggésbe ezzel a Bókay által

ismertetett hatással.

A romantika, a líra rokonságában álló, a személyességből kibomló teljes világ, amely

beláthatatlan és kezelhetetlen zavart okozott a XX. század fordulójának bécsi és

távolabbi polgári miliőjében, és amely felülírt nemzeti közösséget és vallási

transzcendenciát nem más, mint a tudattalan vagy épp csak tudat-közeli belső világgal

való találkozás, az emberi személyiség teljességének élménye. Olyan kapcsolódási mód

az emberhez, amelybe a természettudományok racionális logikája mellé odakerül az

érzelmek, az emlékek, a szubjektíven konstruálható világ minden „nőies” zűrzavara.

Tudva azt, hogy a természettudományok és ennek nyomán a technikai, gazdasági és

társadalmi fejlődés a XIX–XX. században a racionalitás és a formális logika

egyeduralmára alapozódott, könnyen elképzelhető, hogy az érzelmek belső logikáját

követő pszichoanalízis, amely a belső, érzelmekkel, fantáziákkal működő lelki világgal

való tudatosságra kényszerít, hogyan okozhatott szinte kezelhetetlen zűrzavart a

„férfias”, de legalábbis férfiuralom mentén (Bourdieu, 1994) működő akkori világ

számára. Az átlagos, vallásos hitben és nemzeti elkötelezettségben nevelkedett ember

szubjektív belső világa, érzelmi struktúrája a helyes-helytelen kontinuum mentén jött

létre akkoriban. A szocializáció az aktuális társadalmi értékrendnek megfelelő érzelmek

megélésére és a nem elfogadottak elfojtására ösztönzött, s ez a folyamat mindkét nemet

egyaránt érintette.

Van azonban egy időszak, a gyermekkor, amikor még nem alakulnak ki azok a

képességek, amelyek lehetővé tennék az érzelmek tudatos befolyásolását. Éppen ezért a

XVII. századtól legalább erre az időszakra elfogadottnak minősültek a „helytelen”

érzelmek és cselekedetek is (Aries, 1987). A nők, akik ebben az időszakban intenzív

kapcsolatban álltak/állnak a gyermekekkel, értik és ismerik a „helytelen” érzelmeknek

ezt a zűrzavarát. Amikor Freud megteremtette a személyesség operatív megközelítését,

valójában – bár még mind a mai napig nehezen, de – a racionális férfivilág számára

elfogadhatóvá, közbeszéd tárgyává tette mindazt, ami bennünk emberekben tudatos

kontrollunk nélkül zajlik. Ennek a kellemetlen hatásnak, az emberiség harmadik

nárcisztikus traumájaként emlegetett szembesülésnek a lényege, hogy Kopernikusz és

Darvin után ismét el kell ismernünk, hogy nem tarthatjuk uralmunk alatt mindazt, amit

szeretnénk. Nem vagyunk a világegyetem közepe, nem vagyunk különleges

teremtményei a Földnek, csak egy vagyunk a sok másik létező közt. Még önmagunkat

sem vagyunk képesek teljes kontroll alatt tartani.

Talán nem állunk messze a valóságtól, ha ugyanakkor azt is feltételezzük, hogy a

pszichoanalízis ezen új megközelítése kevésbé okozhatott sokkot a nőknek, akiknek

akkoriban mindennapos tapasztalata volt, hogy mások által meghatározott módon

éljenek, a gyermekekkel egy sorban-rangban tartva. Nemcsak azért, mert a hatalomtól

való megválás nem lehet traumatikus annak a számára, akinek nincs hatalma. Azért is,

mert a hagyományos anya szerepben minden nő éveken keresztül a tudatos verbalitás,

(másképpen fogalmazva: a ráció) segítsége nélkül és mégis hatékonyan képes

kommunikálni egy fejlődőfélben lévő gyermekkel. Egy gyermekkel, akiről meg tudják

mondani, mit érez, mit gondol olyankor, amikor az még ennek egyáltalán nincs

tudatában. Intuitíve ráéreznek a szükségleteire, szándékaira. Kimondják helyette érzéseit,

strukturálják számára a belső és külső világot. Ma már az akadémikus fejlődéslélektan

alaptétele, hogy a korai anya-gyermek kapcsolat minősége, a ráhangolódás, az érzelmek

és belső folyamatok megértése, megnevezése, tükrözése és elismerése alapvető

fontosságú tevékenysége az anyák működésének (Winnicott, 2005). Egy jó anya

nagyjából úgy működik, mint egy jó analitikus: megismeri, megérti, elfogadja és

megfogalmazza mindazt, ami gyermekében tudattalanul zajlik, és segít, hogy mindezt a

valósággal összehangolva képes legyen saját maga tudatosan is elviselni, és viselkedését

céljainak megfelelően irányítani.

Azok a népszerű ismeretterjesztő kiadványok, amelyek a nők – kevés számú –

kiemelkedően hasznosítható képességét sorolják fel, amelyeket az üzleti életben

önmaguk javára fordíthatnak, sosem felejtik el megemlíteni, hogy a nők kommunikációs

képességei jobbak. Általában kifinomultabbak a non-verbális jelek megértésében,

empátiájuk segítségével hamarabb és pontosabban azonosítják a partner érzelmi

állapotát, és agyuk aktivitása erőteljesebb a beszéd során. Mondhatjuk úgy is, hogy a nők

tudatosabb és gazdagabb érzelmi jellegű jelenléttel, személyesebben vannak jelen üzleti

kapcsolataikban is, és hogy ezen keresztül bizonyos előnyökre tehetnek szert

férfitársaikkal szemben, amennyiben a versengés a kapcsolat célja. Ugyanez a sajátosság

azonban üzleti tárgyalásnál hátrány is lehet, hiszen éppen a másikra való ráhangolódás és

az érzelmek tudatossága teszi nehézzé vagy akár lehetetlenné azt, hogy a partner érdekeit

figyelmen kívül hagyva hozzuk meg döntéseinket. Ez a belső dinamika okozza, hogy a

nők kevésbé versengők, kooperatívabbak tárgyalópartnerként.

Az üzleti kapcsolat során személyesség alatt tehát azt a sajátos kommunikációs módot

értjük, amikor az emberek egyéb ügyeik mellett érzelmi kapcsolatban állnak egymással,

ráhangolódva a másik teljes, egyedi és emberi személyiségére, igényeire, szándékaira,

aktuális belső állapotára, és ezt verbálisan vagy non-verbálisan ki is fejezik. Amennyiben

ez megtörténik, a nők komfortosabban kezdik érezni magukat, hiszen mindez számukra

közel áll ahhoz a szerepben való létmódhoz, amelyet evolúciósan régóta van lehetőségük

gyakorolni.

3. A kutatás hipotézisei:

1. A nők és a férfiak által tulajdonolt baranyai vállalkozások között a kapcsolati

hálózatok tekintetében szignifikáns eltérés létezik

2. A női vállalkozók kapcsolati hálózata kevésbé centralizálódik az üzleti jellegű

kapcsolatok mentén, elsősorban inkább magán jellegű és családi hálózat

3. A női vállalkozók kapcsolati hálózata az előző állítás mentén a személyesség

egy mélyebb szintjén működik

4. Az üzleti jellegű és személyes kapcsolatok támogatják a nők vállalkozó

kedvét, segítik, hogy a mérsékelt kockázati zónában kiterjesszék

tevékenységüket, és ezzel növeljék a térség gazdasági potenciálját

5. A személyesség alapvető funkciója az, hogy a nők számára komfortos,

elfogadó légkört, kontrollálható kölcsönös függőségen alapuló kapcsolatot és

ezáltal biztonságot nyújtson.

Hipotéziseink közül jelen kutatásban az első négy állítást ellenőrizzük, az ötödik állítás

verifikálására a zárótanulmányban teszünk majd kísérletet.

4. A kutatás módszerei

Kutatásmódszertani szempontok

Mint minden elemző és feltáró jellegű kutatásnak, munkánknak is többféle megközelítési

módja kínálkozott. Választásainkat a célrendszer mellett természetesen a rendelkezésre

álló kompetenciák és kutatási tapasztalatok irányították. Lehetőségeinket maximálisan

kihasználni igyekezvén, az elméleti keretek rendszerbe foglalása mellett az eszközök

olyan köréből merítettünk, ami kutatásmódszertani bázisunkat erősíti, és a tudományos

közélet modern vonulatát képviseli. Az, hogy a gazdaságtudomány, a szociálpszichológia

és a mindkettővel szoros kapcsolatban álló alaptudomány, a hálózatelmélet alkotja

munkánk teoretikus bázisát, egy olyan metodikai kísérletre is csábított bennünket, ami a

fenti megközelítéssel egy újfajta integráns módszer alkalmazását jelenti társadalmi

jelenségek leírására.

Elsősorban kvantitatív vizsgálati módszer alkalmazására törekedtünk, hiszen a munkánk

eredményeképpen létrejövő adatbázist elemzésre alkalmassá szerettük volna formálni.

Mivel azonban nem természettudományos, hanem szociálpszichológiai kutatásra

vállalkoztunk, mindazt, amit még nem ismertünk, annak „letapogatásához” igyekeztünk a

vizsgálati szempontrendszer elemeinek bőségesebb intervallumát megtartani. Így került

sor arra, hogy – különösen a kapcsolati hálózatok magyarázatakor és a jövőbeli

összehasonlításban – kvalitatív eljárásokat alkalmazzunk.

E tanulmányban megismerkedhetünk azokkal a mérőszámokkal, amelyek megmutatják,

mennyire érzékelik személyesnek az üzleti jellegű kapcsolataikat a vállalkozók, és azt is,

hogyan változik a kapcsolatok személyessége a vállalkozás alapításától a jelenig. Majd

feltérképezzük a megkérdezettek vállalkozásukra vonatkozó kapcsolati egohálóját, annak

nagyságát, irányait és személyességét, hogy a megismerés birtokában

összehasonlításokat tudjunk tenni a célcsoport és a vele összehasonlításra kerülő másik

csoport, a férfi vállalkozók között.

A célcsoport, mintavétel, adatgyűjtés

Vizsgálatunk célcsoportja a baranyai vállalkozók. A minta-elemszám összesen 218 fő,

ebből 100 nő és 115 férfi. A mintavétel során random eljárást követtünk, azzal a

megszorítással, hogy a projekt résztvevőinek teljes körét felmértük.

A vállalkozó szerep valójában egy munkaerő-piaci kategória, foglalkoztatási státusz. A

vállalkozók társadalmi csoportjának megkereséséhez az őket támogató és a projektet

menedzselő civil szervezet, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

munkatársainak segítségét kértük. A hozzáférhető nyilvántartások közül a Kamara

adatbázisa a legteljesebb a baranyai vállalkozókról, és a mindennapi kapcsolattartás is

ezen a fórumon keresztül a legaktívabb.

A kérdezőbiztosok felkészítésük során megismerték a projekt történetét, céljait és

tervezett menetét, tájékoztatást kaptak a kutatással megszerezni kívánt ismeretekről, és

egy rövid pilot lekérdezés során maguk is kipróbálhatták a kérdőívet. A Kamara

munkatársainak személyes segítsége mellett levelezőlistájukra is felkerült a mellékletben

található kérdőív, de az érvényesen kitöltött kérdőívek 100%-a személyes lekérdezéssel

került a mintába.

Mérőeszköz

A vizsgálati populációról kérdőíves eljárással szereztük meg a szükséges információkat

(Kérdőívet lásd a mellékletben). Az eljárás kiválasztását a viszonylag nagy minta

elemszám mellett az is indokolta, hogy a megismerni kívánt jelenség jól formalizálható,

és a jelenleg hozzáférhető eszközökkel standardizálható.

A kérdőív a vállalkozásra, a tulajdonos-vállalkozóra valamint annak kapcsolataira

vonatkozó kérdéscsoportokat tartalmaz.

A vállalkozásokra vonatkozó független változók közé választottuk a vállalkozás

székhelyét, profilját a TEÁOR szám alapján, méretét, korát, a foglalkoztatottak számát,

az árbevételt, illetve a vállalkozás indításának motivációját. A kérdés valójában a

második, a vállalkozóra vonatkozó csoportba tartozik, de a kitöltés kognitív folyamata

szempontjából ide soroltuk. Érdeklődésünket indokolják a szakirodalmi adatok,

amelyekből kiderül, hogy a nők által indított vállalkozások többsége valójában

kényszervállalkozás, nem személyes fejlődésről, karriercélok megvalósításáról szók,

hanem a családi jövedelmek megszerzésének gyakran egyetlen lehetséges útját jelenti

(Frey, 1995; Szerb, 2007). A kapcsolati hálózatok mintázata és a kényszer mint

motiváció összefüggéseit keressük.

A vállalkozókra vonatkozó kérdéscsoport elemei: kor, nem, iskolai végzettség,

munkaerő-piaci státusz. Ez utóbbi szintén a női vállalkozások egyik sajátossága: a nők

gyakran mellékállásban vállalkozók, kevésbé hajlamosak feladni a biztos, de

alacsonyabb szintű megélhetést jelentő alkalmazotti státuszt (Nagy, 1995). Kíváncsiak

voltunk arra, vajon milyen arányban vesznek részt a nők és a férfiak kifejezetten a

vállalkozás menedzselését segítő képzéseken, ezért a kérdőív tartalmaz erre vonatkozó

kérdést is. Emellett – tudva, hogy a nők szervezettsége kifejezetten alacsony –

rákérdeztünk, tagjai-e valamilyen civil szervezetnek.

A kérdőív további részei már a függő változókat tartalmazzák. A támogató

kapcsolatokról szóló fejezetben azt próbáljuk felmérni, hogy vajon kitől és milyen

mértékben kapnak támogatást a nők vállalkozói szerepük megvalósításakor. Tekintettel

arra, hogy a külföldi tapasztalatok szerint a nők által tulajdonolt vállalkozások sikere

összefügg az intézményes támogatás mértékével, szeretnénk látni, ezen a területen

milyen a helyzet jelenleg Baranyában (Doyle–Mallett, 1999). A múlt és a jelen

összehasonlításával részben a remények és a tények közötti különbségre is kaphatunk

választ.

A kérdőív utolsó fejezete a szorosan vett kapcsolati háló mérésére szolgál. Csoportos és

egyéni egohálókat tudunk belőle szerkeszteni a PAJEK és a UCINET alkalmazások

segítségével. A csoportos hálókat férfi és női dimenziókra bontva vizsgáljuk majd. Az

egoháló fogalma szerint egy gráf, amely az egyén vagy jogi személy környezetéből az

illető által kiválasztásra került kapcsolatokat tartalmazza. Jelen esetben a kapcsolatok,

amelyek a vizsgálati szempontunkkal releváns összefüggésben vannak, a vállalkozáshoz

kötődnek. Mint a gráfok esetén általában, a pontokat (egyének) összekötő élek

(kapcsolatok) irányultsága informatív lehet. Esetünkben a kérdés arra vonatkozott, hogy

kinek áll érdekében fenntartani az adott kapcsolatot. A kölcsönösség a mindkét fél

részéről fennálló érdekeltséget jelenti. Az egoháló íveinek közös irányultságát egyetlen

értékben kifejezve jutunk statisztikai mérőszámokhoz. Ez a kvantitatív elemzés a vizuális

megjelenítésen túl számszerűsíti is a hálózatok sajátosságait. Sokféle jellemző

kvantifikálható. Esetünkben az adatgyűjtés módja behatárolja az értelmezhető mutatók

körét. A különböző vállalkozók eltérő számú üzleti jellegű kapcsolatot jelöltek meg, és

eltérő szakmai összetétel jellemzi ezeket a csoportokat, ezért az összehasonlíthatóság

korlátozott. Ugyanakkor vannak minden területen megjelenő olyan általános jellemzők,

amelyek statisztikailag szignifikánsak, ezeket szeretnénk bemutatni.

A reciprocitás az irányított kapcsolati hálózatnak az a mutatója, amely a szimmetrikus

kapcsolatok arányát fejezi ki a teljes hálóban. A jelentősége abban áll, hogy megmutatja

a hálóban azoknak a kapcsolatoknak az arányát, amelyekben a szereplők viszonzásra

várhatnak, befektetéseik kölcsönösek és ennek tudatában is vannak. Az üzleti élet

területén a tudatosan vállalt kölcsönösség kifejezett gazdasági előnyökkel jár, tehát

ezeknek a kapcsolatoknak a sűrűsége a vállalkozások és a helyi gazdaság „egészség”-

mutatója lehet, hiszen ahol nő a kölcsönösség aránya, nő a valahova tartozás érzése is.

Ahogyan azt Tajfel (1998) megfogalmazta, az identitás egyik fő formáló ereje a

csoporthoz való tartozás élménye, aminek kiindulópontja lehet egyszerűen egy besorolás,

a kategorizáció, és ilyenkor vonatkoztatási csoportról beszélünk. Esetünkben a nők

vállalkozói szerepének erősödését tűzve ki célul nem elégedhetünk meg a vonatkoztatási

csoporthoz tartozás létével, keressük azt, hogy vajon milyen mértékben élik meg a

gazdasági életbe való beágyazódást kölcsönös elköteleződésként a szereplők, különösen

a nők.

Státusz, befolyás és kölcsönösség a települési egohálókban. Közelítsünk most az

objektívvel vizsgálatunk tárgyára, és vegyük szemügyre részleteiben is a képet: egy

vállalkozó szakmai kapcsolatrendszerében kivel milyen minőségű kapcsolata alakult ki?

A kapcsolatháló elemzés egyik fontos fogalma a „befok” (indegree), azaz azoknak a

kapcsolatoknak a száma, amelyek a háló középpontja felé irányulnak. Ez az a helyzet,

amikor másoknak van szüksége rá, mint például a vevők esetében. A befok növekedése

megemeli az illető közösségben betöltött szerepének értékét, és ezáltal magas státuszt

biztosít számára a társas környezetükben.

A kifelé irányuló kapcsolatok száma, a „kifok” (outdegree) a befolyást, a másokra való

hatás erősségét mutatja, hiszen a kezdeményező tematizálja a kommunikációt, és

reakcióra készteti azokat, akikhez fordul. Növekedése mutatja, hogy az illető képes

aktívan alakítani környezete életét. A kölcsönös kapcsolatok számszerű értéke a kohézió

másik mutatószáma, esetünkben a vizsgált populáció csoportjaira lebontva. A ki- és

befok különbsége jelzi a presztízs értékét, azt, hogy az adott hálózatban az illető inkább

keresett vagy inkább mások felé aktívan forduló személy.

5. Eredmények

Leíró statisztika

Összesen 115 férfi és 103 női vállalkozásról készül felmérés. Az adatfelvételt követően

kódolás majd rögzítés következett, és ezután kétféle adatbázist hoztunk létre. A független

változókat és a támogató kapcsolatok személyességére vonatkozó információhalmazt,

valamint a kapcsolati hálózatra vonatkozó adatokat elkülönítettük. Az így létrejött

adatbázison Excell táblázatkezelő program segítségével leíró majd elemző statisztikai

vizsgálatokat végeztünk. A vizsgált sokaságból a férfiak által tulajdonolt és menedzselt

vállalkozások kor szerinti megoszlása az alábbi táblázatban látható:

1. számú táblázat: A vállalkozás kora szerinti megoszlás

FÉRFIAK NŐK CÉG KORA (ÉV) ALAPÍTÁS ÉVE

DB % DB %

0-5 2007–2002 27 23,48 33 32,04

6-10 2001–1997 42 36,52 32 31,07

11-15 1996–1992 36 31,3 23 22,33

16-20 1991–1987 6 5,22 10 9,71

21-TŐL 1987 ELŐTT 4 3,48 5 4,85

A táblázatokból kiszámítható, hogy a férfi vállalkozások átlagéletkora 9,88 év, a nőké

8,83, tehát átlagosan egy évvel fiatalabbak.

2. számú táblázat: A vállalkozások árbevétel szerinti megoszlása

FÉRFIAK NŐK ÁRBEVÉTEL (MFT) DB % DB %

0–1 11 9,57 28 27,18

1–10 56 48,7 54 52,43

10–50 31 26,96 16 15,53

50–200 13 11,3 4 3,88

200– 4 3,48 1 0,97

A vállalkozások átlagos árbevétele férfiak esetében 40,74 MFt, nőknél ugyanez 16, 35

MFt, a férfiakénak mindössze 40%-a. Ez az adat megfelel az országos és nemzetközi

statisztikáknak, a női vállalkozások mérete jóval alatta marad a férfiakénak.

3. számú táblázat: A vállalkozások állományi létszám szerinti megoszlása

FÉRFIAK NŐK FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA (FŐ) DB % DB %

0–1 46 40 63 61,18

2–4 42 36,52 25 24,27

5–50 23 20 15 14,56

51–100 2 1,74 0 0

100– 2 1,74 0 0

Az előző adatokhoz hasonlóan a férfivállalkozók átlagosan 12 főt foglalkoztatnak, a nők

5 főt, és ami ennél is szembetűnőbb, hogy egyetlen 50 fő feletti és nő által irányított

vállalkozás sem került a mintába.

4. számú táblázat: A vállalkozás indításának célja szerinti megoszlás

FÉRFIAK NŐK CÉL

DB % DB %

MEGÉLHETÉS BIZTOSÍTÁSA MUNKAHELY ELVESZTÉSE MIATT 29 25,22 24 23,3

MÁS, JOBB LEHETŐSÉGE NEM VOLT 16 13,91 15 14,56

FÜGGETLEN EGZISZTENCIA BIZTOSÍTÁSA 30 26,09 29 28,16

KÍNÁLKOZÓ ÜZLETI LEHETŐSÉG KIHASZNÁLÁSA 16 13,91 15 14,56

SZAKMAI KIHÍVÁSNAK VALÓ MEGFELELÉS 3 2,61 1 0,97

ÁTALAKULÁS A RENDSZERVÁLTÁS IDŐSZAKÁBAN 9 7,83 1 0,97

KIEGÉSZÍTŐ JÖVEDELEM SZERZÉSE 10 8,7 14 13,59

SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG 0 0 2 1,94

EGYÉB 2 1,74 2 1,94

A táblázatból az derül ki, hogy a vállalkozás indításának motivációja hasonlóan alakult a

férfi és női vállalkozók körében mintánkban. Míg az országos felmérések szerint a nők

döntő többségükben kényszervállalkozók, itt a nemek között nincs meg az országos

mintára jellemző szignifikáns eltérés. Sőt, úgy tűnik, a munkanélküliség ebben a

régióban jobban kényszeríthette a férfiakat, mint a nőket, ami magyarázható a régió

munkapiaci helyzetével: a rendszerváltás óta az országos átlagot meghaladó a

munkanélküliség. A vállalkozás korával összefüggő különbségek itt is megjelennek: a

férfiak közel 10%-a közvetlenül a rendszerváltáskor indított vállalkozást, míg ez a nőket

kevésbé motiválta.

5. számú táblázat: A vállalkozók legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása

FÉRFIAK NŐK VÉGZETTSÉG

DB % DB %

8 ÁLTALÁNOS 1 0,87 1 0,98

SZAKISKOLA 24 20,87 13 12,75

ÉRETTSÉGI 22 19,13 22 21,57

ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS 19 16,52 15 14,71

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS 14 12,17 11 10,78

FŐISKOLA, EGYETEM 35 30,43 40 39,22

A férfiak átlagos iskolai végzettsége nem éri el az érettségi szintjét (11,4 év), a nők

átlagos iskolai végzettsége (14, 84 év) viszont megközelíti a felsőfokot, ami megfelel az

országos adatoknak: a nők magasabb iskolai végzettség birtokában vágnak neki a

vállalkozói pályának.

6. számú táblázat: Vállalkozáshoz szükséges ismeretek tanulása

FÉRFI NŐ RÉSZVÉTEL VÁLLALKOZÓI TANFOLYAMON

DB % DB %

IGEN 16 13,91 23 22,33

NEM 99 86,09 80 77,67

Az adatok szerint a nők nagyobb arányban vesznek részt célzott, speciálisan a

vállalkozások menedzseléséről szóló tanfolyamokon. A jelenség oka mögött állhat a

megfontoltság vagy a bátorság, önbizalom hiánya, a hagyományos szerepekre való

szocializáció illetve a kockázatvállalás alacsonyabb szintje is.

7. számú táblázat: A civil életbe való bekapcsolódás aránya

FÉRFI NŐ CIVIL SZERVEZET TAGJA

DB % DB %

IGEN 19 16,52 22 21,36

NEM 96 83,48 81 78,64

Úgy tűnik, a nők számára az informális intézményes tevékenység vonzóbb: aktívabbak

civilként is mintánkban. Ez az adat ellentmond a magyarországi tapasztalatoknak, a nők

szervezettsége általában alacsonyabb, mint a férfiaké.

A vállalkozás menedzselését támogató kapcsolatok

Az alábbi táblázatban jelennek meg a segítő, támogató kapcsolatokra vonatkozó adatok.

Ezek megmutatják a szubjektív, attitűd-jellegű értékelést, mind a nők, mind a férfiak

vonatkozásában. Bár magának a segítségnek az objektív adatai nem mérhetők, a

hozzáállás, mint szociálpszichológiai kategória megmutatja, hogyan vélekednek a

vállalkozók a környezetről, és természetesen meghatározza, hogy milyen mértékben

vannak bizalommal a környezet különböző szereplői iránt. Az alábbiakban a független

változók szerint vizsgált kapcsolati támogatást részletezzük.

Informális-formális kapcsolatok változása nemek szerinti bontásban és összesítve

Az informális-formális kapcsolatok múlt és jelen közti változásának méréséhez F-próbát

alkalmaztunk, vizsgálva a kapcsolatok milyenségét nemek szerint illetve az informális és

formális csoporthoz tartozó alcsoportok szerint, végül a két nem összesített eredménye

került a végső táblázatba (lásd a 2. számú mellékletben). A fent említett adatok mellett

szerepelnek a kéttényezős varianciaanalízissel mért szignifikancia-adatok, szintén nemek

szerinti bontásban.

Megállapítható, hogy minden esetben – mind az összesített, mind a két nem szerinti

külön bontásában – a formális kapcsolatok erőssége növekedett. Legnagyobb mértékben

a vállalkozási profil szerinti csoportban 0,25 ponttal. Az informális kapcsolatok szintén

minden vizsgált szempont alapján gyengültek, legnagyobb mértékű negatív változás

történt az önfoglalkoztatók és a mikrovállalkozások, valamint a nem kényszerből

vállalkozó csoport esetében 0,3 ponttal. Eredményeink azt jelzik, hogy mind a nők, mind

a férfiak vállalkozóként a formális kapcsolatokra inkább támaszkodhatnak.

Összehasonlítva mindezt az alacsony civil szervezettséggel és a nők támogatás igényére

vonatkozó nemzetközi adatokkal (Doyle–Mallett, 1999), világossá válik: milyen nagy

szükség van a nem formális közösségekre, ahonnan a nők személyes igényeiknek

megfelelően tudnak erőforrásokhoz jutni.1

Civil szervezetekben való részvétel és a formális-informális kapcsolatok erőssége

Ez a vizsgálat is a formális kapcsolatok erősödését, ugyanakkor az informális

kapcsolatok jelentőségének gyengülését mutatja. A férfiak közül 19 fő, nők közül 22 fő

tevékenysége kapcsolódik civil szervezetekhez. Mindkét csoportból leginkább a 3

korcsoporthoz tartoznak, végzettségüket tekintve szintén, ugyanakkor ca. részük vesz

részt jelenleg valamilyen képzésben.

A 8. számú táblázat a fenti eredményeket tartalmazza nemek és idődimenzió szerinti

bontásban. A változások a számok nagyságrendjéből követhetők. További jellegzetes

adat, hogy a nők esetében a múlthoz képest a jelenre a házastársi kapcsolat támogatás-

értéke szignifikánsan, mintegy 20%-kal csökkent. A nők számára a sikeres vállalkozói

léthez szükséges módon át kellene alakulnia a családi szereposztásnak, hiszen a munkára

fordítandó idő és energia jelentősen megnövekszik. Az adatok azonban megfelelnek a

magyarországi felméréseknek. Nem véletlenül a sikeresség egyik fokmérője a családi

támogatás. Valószínűleg, amíg a nők ugyanannyi energiát fektetnek be a család

1 A szórás minden vizsgált esetben viszonylag magasnak bizonyult, az adatok itt jelentősen torzítanak,

hiszen amennyiben kiszűrjük a „0” válaszokat nem lehetett volna egységes táblázatot szerkeszteni, azonban

így az egyes alcsoportok mérésének eredményeinek szignifikanciája meglehetősen alacsony, míg azokban

az alcsoportokban, ahol a válaszadók 1-9 skálán jelölték meg válaszaikat az eredmények értékelhetőek

(F.krit érték is magasabb a F próbafüggvény értékénél, p-érték 0,4 fölött).

menedzselésébe házimunka, gyereknevelés és egyébotthoni feladatok ellátásába, addig a

vállalkozásra fordítható energiáik és a támogatottságukra vonatkozó szubjektív

benyomásuk is alacsonyabb szinten maradnak.

8. számú táblázat: A támogató kapcsolatok megélése nemek és idődimenzió szerint

NŐK FÉRFIAK KAPCSOLAT TÍPUSA

MÚLT JELEN MÚLT JELEN

HÁZASTÁRS 375 298 324 333

GYEREK 63 88 49 78

ROKON 163 134 159 135

BARÁT 186 153 214 191

ISMERŐS 130 87 143 112

ISMERŐS SZAKEMBER 335 358 370 446

FÜGGETLEN SZAKEMBER 93 127 192 201

SZAKMAI SZERVEZET 140 195 157 204

ÖNKORMÁNYZAT 88 71 76 73

EGYÉB INTÉZMÉNY 48 56 46 36

ÖSSZESEN 1621 1567 1730 1809

ÁTLAGOSAN 15,74 15,21 15,31 16,01

Érdemes megfigyelni, hogy az ismerős szakemberek támogatását milyen mértékben

képesek hasznosítani a különböző nemekhez tartozó vállalkozók. A férfiak esetében a

támogatás mértéke jelentősebben emelkedett, mintegy 20%-kal, míg a nők esetében nem

éri el a 10%-ot.

1. diagram: A támogató kapcsolatok megélése idődimenzió szerint

A nők úgy tűnik – a nemzetközi összehasonlításoknak megfelelően – mintánkban is

előnyösebben élik meg az informális szakmai segítséget: a független és az ismerős

szakemberek támogatásának aránya az ismerősök javára 3,63-szoros a múltban és 2, 82-

szeres a jelenben, ami azt mutatja, hogy különösen az induláskor nagy jelentősége van az

ismeretségnek.

2. diagram: A támogató kapcsolatok megélése idődimenzió szerint

A férfiaknál ez a különbség mindössze 1, 93-szoros a múltban, és 2,22-szeres a jelenben,

ami a tendencia fordulását jelzi: számukra valamelyest fontosabbá válnak a személyes

kapcsolatok az idő előrehaladtával.

Kapcsolati hálózatok

A megkérdezett populáció a kérdőív utolsó kérdésének kitöltésekor a korábban zárt,

választásos kérdések után megfogalmazhatta azoknak a kapcsolatoknak a körét, amelyek

jelenleg befolyásolják a vállalkozás sorsát. A felsorolt kapcsolattípusok jellegzetesen

különböznek egymástól nemek szerint: A férfiak összesen 21 kategóriába sorolták üzleti

jellegű kapcsolataikat, és ezek között egyetlen konkrét, azaz megszemélyesített kontaktus

sem volt. A nők 54-féle kapcsolatot soroltak fel, és ezeknek a viszonyoknak a 61%-a

konkrét személy, intézmény vagy vállalkozás volt. Szemantikailag tekintve ez a

különbség jól mutatja, hogy a nők számára az üzleti kapcsolatok terén is milyen

jelentőségű a másik fél mint tulajdonságokkal rendelkező tételezése. Még egy jelentős

különbség fedezhető fel a kétféle csoportos háló között: a nők megemlítik a

házastársukat, mint olyan embert, aki a vállalkozásukban valamilyen módon partner. Ezt

egyetlen férfi válaszoló sem tette meg. Ez a jelenség alátámasztja azt a vizsgálati

eredményt, hogy a vállalkozás és a család a nők esetében nem, míg férfiaknál

különválasztható.

A kapcsolati hálózat számszerű értékeit tekintve az derül ki, hogy a személyesség

megélése a nők számára bizony nem nyújtja a komfort érzetét: a nemek szerinti

csoportbontásra számított személyesség átlaga nők esetében 2,88, ami az 5-ös maximum

értéknek 57,6%-a, míg a férfiaké ennél magasabb: 2,93, arányát tekintve a maximális

érték 58,6%-a. Az értékek közt nincs szignifikáns eltérés, holott a szakirodalmi

vizsgálatok szerint a nők igénye ebben a tekintetben magasabb, és a komfortzónájuk

másutt van, mint a férfiaké. A kapott eredmény – elfogadva a szakirodalmi adatok

érvényességét – jelzi a klubok iránti szükségletet.

Megvizsgáltuk a személyesség mellett a kontaktusok irányát is, ami nemenkénti

bontásban nem mutat jelentős eltérést. A nők 66,8%-ban kölcsönösnek ítélik meg

kapcsolataikat, és 29%-ban érzik úgy, hogy ők kezdeményezik üzleti jellegű

kapcsolataikat, valamint 3,35 a fogadott kapcsolatok aránya, amelyben a státusz jelenik

meg. A férfiaknál ez az arányhasonlóképpen alakul: 62,7% a kölcsönös, 33,4% a

kezdeményezett, és 3,9% a fogadott kapcsolatok száma. A társas helyzet szempontjából

azt mondhatjuk, hogy a baranyai vállalkozók egyenrangúnak élik meg magukat az esetek

kétharmadában, és közel egyharmad arányban pedig inkább szükségük van a

környezetükre, mint annak rájuk. A státusz alacsony foka: 3,3 és a férfiaknál kicsit

magasabb 3,9 % mellett a befolyásuk viszonylag magas: 29-33%.

Az egy vállalkozóra jutó átlagos üzleti kapcsolat 3,6 a férfiak, és 3,11 a nők esetében.

Mondhatjuk, hogy a nők kapcsolati hálózata kevésbé kiterjedt. Ha azonban

megvizsgáljuk a képet részleteiben, kiderül, hogy mindkét kapcsolati hálózat nagyjából

azonos kategóriákba rendezi az üzleti jellegű kapcsolatokat: vevők, szállítók, szakmai

szervezetek és hatóságok az intézményes, funkcionális partnerek az egyéni oldalon:

könnyvelő, postás, jogász, stb, illetve a harmadik kategória a rokonok, barátok,

ismerősök, akik a privát kapcsolat mellett üzleti szempontból is kötődnek a vállalkozást

irányító személyhez.

1. ábra: A férfivállalkozók egohálója

A férfiak kapcsolati hálózata a vizsgált sokaságra vonatkozóan tehát 23 kategóriát

tartalmaz. Ha megnézzük a következő oldalon a nők egohálóját, azonnal szembetűnik a

különbség: a nyelvi megfogalmazások gazdagsága azt eredményezi, hogy a nők

egohálója 235%-a a férfiakénak, miközben a kategóriákat tekintve egyetlen különbséget

sem találunk köztük. Valójában, vizsgálatunk hipotézise, a nők kapcsolati hálózatának

személyessége így nyilvánul meg. Várakozásainktól eltérően nem a személyesség

mérőszámában, hanem a nyelvi szinten derült ki, hogy a nők számára az üzleti jellegű

kapcsolatok is konkrét személyeket, intézményeket és nem kategóriákat jelentenek. A

személyesség iránti vágy és a megélt személyesség különbözősége magyarázhatja azt a

nem várt jelenséget, hogy a nők kevésbé élik meg személyesnek üzleti kapcsolataikat. A

projekt zárásakor a felmérést megismételjük, és akkor többet tudunk mondani erről a

jelenségről.

2. ábra: Vállalkozónők egohálója

Az alábbi ábrán eltérő színekkel jelezzük a nők férfiakétól eltérő kapcsolati elemeit egy

összefoglaló hálón:

3. ábra: a Nők és a férfiak egohálójának eltérései

6. Összefoglalás

Tekintsük át újra hipotéziseinket, és fogalmazzuk meg, milyen eredmények születtek a

kutatásból:

„A nők és a férfiak által tulajdonolt baranyai vállalkozások között a kapcsolati hálózatok

tekintetében szignifikáns eltérés létezik” – az első hipotézis verifikálása különböző

értelmezési szintek definiálását igényli. A konkrét kapcsolatok szintjén a nők színesebb,

sokfélébb kapcsolati hálózatot tartanak fent, ugyanakkor a kapcsolati háló típusai

mindkét nem esetében azonosak. Az eltérés tehát nem a fizikai lét, hanem annak

értelmezési szintjén létezik: ahogyan azt a vállalkozók megélik és nyelvileg kifejezik.

„A női vállalkozók kapcsolati hálózata a személyesség egy mélyebb szintjén működik” –

a második állításunkat nem sikerült igazolni, a nők üzleti kapcsolatainak személyessége

nem éri el a férfiakét. Ez az adat a különböző alcsoportokra is igaz, magyarázatára a

kutatásból nem derült fény, ellenben a kutatás ismétlése kapcsán kiderülhet, hogy a

változások milyen mértékűek és megfelelnek-e a nők elvárásainak, tehát hogy a

személyesség hiányzó magasabb szintje a komfortzónát jelenti-e számukra, vagy a hazai

társas normáknak való megfelelést.

„Az üzleti jellegű és személyes kapcsolatok támogatják a nők vállalkozó kedvét, segítik,

hogy a mérsékelt kockázati zónában kiterjesszék tevékenységüket, és ezzel növeljék a

térség gazdasági potenciálját” – a hipotézisek sorában a harmadik állítás teljes mértékben

beigazolódott. A 8. számú táblázatban és a diagramon olvasható adatokból egyértelműen

kiderül, hogy azok a kapcsolatok, amelyeknek a nők támogató erőt tulajdonítanak, a

személyes szférához tartozó kapcsolatok: rokonok, barátok, családtagok és ismerős

szakemberek.

Kutatásunk során igyekeztünk bepillantás nyerni abba a szociális hálózatba, amely a

baranyai vállalkozók munkáját átszövi. A fentiek azt mutatják, hogy valóban

megalapozott az a feltételezés, hogy a találkozást és a személyes kapcsolat kialakítását

lehetővé tévő klubokban épülhetnek a nők vállalkozásának hatékonyabb működését

segítő kapcsolatok.

7. Irodalomjegyzék

Aries, Phillip (1987): Gyermek, család, halál. Gondolat Kiadó, Budapest

Barabási Albert-László (2003): Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar

Könyvklub, Budapest

Bókay Antal (2003): Bécs, Budapest, London a pszichoanalízis fordulata 1924-ben.

http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre62/bokay.htm Letöltve 2008. április 10. 17.52

Bourdieu, P. (1994): Férfiuralom in: Hadas (szerk.) Férfiuralom- Írások nökröl,

férfiakról, feminizmusról Replika Kör, Budapest

Croasdell, T. D. – Freeman, A. L. – Urbaczewski A.(2003): Concept maps for

teaching and assessment. Communications of the Association for Information

Systems. Volume 12. 2003. 396-405.p.

Czakó Ágnes (1997): Vállalkozások 1996. In: Lengyel György (szerk.) Megszűnt és

működő vállalkozások, MVA Kutatási Füzetek 7. Magyar Vállalkozásfejlesztési

Alapítvány, Budapest

Czakó Ágnes–Kuczi Tibor–Lengyel György–Vajda Ágnes (1994): Vállalkozások

és vállalkozók, 1993. KSH Budapest

Durkheim, E. (1980): Nevelés és szociológia. Gondolat Kiadó, Budapest.

Fagenson, Ellen A. (1990) The Earth of Women in Management Research:

Theoretical and Methodological Approaches and Their Biases in: Journal of

Business Ethics 9: 267-274. o

Farkas János László (1999): Logika, de Világosság, 40, (1999), 12, 65-87. o.

Frey Mária (1995): Munkanélküliből lett vállalkozók. Szociológiai Szemle 1. 87-

100. o.

Frey Mária (1996): A nők helyzete a munkahelyen és a háztartásban in: Munkácsy

Ferencné (szerk.) Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkakörülmények,

Struktúra-Munkaügy Kiadó, Bp.

Frey Mária (2002): Nők a munkaerőpiacon.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/frey97.htm Letöltés: 04/05/2006 10:

45

Hadas Miklós szerk. (1994): Férfiuralom - Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról,

Replika Kör, Budapest

Gere Ilona (1996): Vállalkozó nők a mai magyar társadalomban, Közgazdasági

Szemle Vol 43. no 12 1115-1125. o.

Gordon, W.–Langmaid, R.(1997): Kvalitatív piackutatás – Gyakorlati kézikönyv.

HVG Kiadói Rt.

Horváth Lajosné–Koncz Katalin–Szeben Éva (1987): Nők a munkaerőpiacon

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Jakab Julianna (2000): Miért vállalkoznak a nők? Szerepváltás és identitásalakulás

a női vállalkozóvá válás folyamatában In: Tudásmenedzsment I. évf. 1. sz. Pécs,

2000. p. 72-79.

Jakab Julianna (2000): Szubjektív megközelítések a vállalkozóvá válás

folyamatának értelmezésében In: Tudásmenedzsment I. évf. 2. sz. Pécs, 2000. p. 81-

89.

Jakab Julianna (2000): A nők vállalkozóvá válásának kérdéseiről In:

Humánpolitikai Szemle 2000./12. sz. 7-13.p.

Kieser, A. (1995.): Szervezetelméletek. Aula kiadó, Budapest. 359-384.p.

Koncz Katalin (1995): A bővülő foglalkoztatás ára: a pályák elnőiesedése

Társadalmi Szemle 1995/3.

László János (1998): Szociális reprezentáció és narrativitás I.: A társas tudás

reprezentációjának elmélete. In: Pszichológia, 2. 115-136.p.

László János (1998): Szociális reprezentáció és narrativitás II.: A társas tudás

narratív szerveződése. In: Pszichológia 3. 239-260.p.

László János (2005): A történetek tudománya. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Moreno, J. L.–Moreno, Z. (1969): Szociometria és mikroszociológia. In: Pataki F.

(1980): Csoportlélektan II. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 87-97. p.

Moscovici, S. (1968): The Phenomenon of Social Representation. In: Farr, R.,

Moscovici, S. (ed. 1984): Social Representation. Cambridge University Press, 3-

70.p.

Moscovici, S. (2002): Társadalom-lélektan. Osiris Kiadó, Budapest. 210-290.p.

Nagy Beáta (1995): Nők a gazdaságban: a menedzserek, Kandidátusi értekezés

Nagy Beáta (1996): Siker kicsiben és nagyban – magyar női vállalkozók és

menedzserek életútjai in: Laczkó Zsuzsa és Soltész Anikó szerk. A nők

munkaerőpiaci helyzete Magyarországon -a vállalkozás mint alternatíva SEED,

Budapest

Nagy Beáta (1997): Karrier női módra. In: Tóth 1. Gy. - Lévai K. (szerk.)

Szerepváltozások. Jelentés a nők helyzetéről. TÁRKI. Munkaügyi Minisztérium,

Budapest.

Nagy Beáta (2001): Női menedzserek. Aula Kiadó, Budapest

Nagy Beáta (szerk. 2007): Szervezet, menedzsment és nemek, Bp., Aula

Neményi Mária (1995): A biológia - sors? in: Info-Társadalomtudomány 32, szám

"Nőtudomány" 1995

Palasik Mária–Sipos Balázs (2005): Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A nõi

szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Tanulmányok Napvilág, Budapest

Szerb László (2007): Női vállalkozók és női tulajdonú vállalkozások jellemezői

Baranya megyében 2001-2004. Kutatási részjelentés.

Tajfel, H.(1998): Csoportviselkedés, társas összehasonlítás, társadalmi változás.

ERŐS F.(szerk): Megismerés, előítélet, identitás. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

132–141.

Tóth Olga (1995): Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében In:

Szociológiai Szemle 1995/1. 71-86. o.

Tóth Olga (1995): Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében.

In: Szociológiai Szemle 1995/1

Tóth Olga (1995): Hogyan egyeztethető össze a női munka a családi szerepekkel?

In: Info-Társadalomtudomány 32. szám "Nőtudomány" 1995. május

Vajda Ágnes (1999): Munkahelyteremtés a mikro-vállalkozásokban, Közgazdasági

Szemle 1999. június 530-547. o.

Wagner, W.–Duveen, R.– Farr, R.– Jovchelovitch, S.–Lorenzi-Chioldi, F.–

Markova, I.–de Rosa, A. S. (1988): Theory ans Method of Social Reprezentation.

In: Asian Journal of Social Psychology 6.

Winnicott, D. H. (2004): A kapcsolatban bontakozó lélek. Szerk.: Péley Bernadette.

Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Doyle Wendy– Mallett, Helen (1999): The Women’s Start up Process in Business

kézirat, Mount Saint Vincent University Halifax, Nova Scotia

8. Mellékletek

KÉRDŐÍV BARANYAI VÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA

Készült a PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA „VÉDŐHÁLÓ”

(HEFOP 1.3.1. 05) programja keretében

Tisztelt Vállalkozó Társunk!

Az alábbi kérdőívet a Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által indított – női

vállalkozókat segítő – projekt keretében készítettük azzal a céllal, hogy megismerjük,

milyen módon alapítják és menedzselik cégeiket és egyéni vállalkozásaikat megyénkben

az emberek. A kérdőív kitöltése körülbelül 15 percet vesz igénybe.

Köszönjük, hogy válaszaival Ön is segíti munkánkat!

A vállalkozásának alapítási éve vagy egyéni

vállalkozói státuszba lépése:

1.

Székhelyének vagy lakhelyének

irányítószáma:

TEÁOR száma:

0 - 1 1

2 - 4 2

5 - 50 3

51 -100 4

Hány főt foglalkoztat?

Kérjük, jelölje be a megfelelő választ!

100 - 5

0 - 1 1

1 - 10 2

10 - 50 3

50 - 200 4

Becsült éves nettó árbevétele 2006-ban?

(mFt)

200 - 5

megélhetés biztosítása munkahely elvesztése miatt 1

más jobb lehetősége nem volt 2

Milyen céllal

indult a

vállalkozás?

független egzisztencia biztosítása 3

kínálkozó üzleti lehetőség kihasználása 4

szakmai kihívásnak való megfelelés - milyen

kihívás?……………………………

5

átalakulás a rendszerváltás időszakában 6

kiegészítő jövedelem szerzése 7

számlaadási kötelezettség a foglalkoztató/megrendelő

részéről

8

egyéb: 9

Az Ön születési éve:

férfi 1

Az Ön neme:

nő 2

8 általános 1

szakiskola 2

érettségi 3

érettségi utáni szakképzés 4

2.

Legmagasabb iskolai

végzettsége:

felsőfokú szakképzés 5

főiskola, egyetem 6

főfoglalkozás 1

mellékfoglalkozás 2 Vállalkozását fő- vagy

mellékfoglalkozásban űzi?

egyik sem 3

igen 1 Vett-e részt kifejezetten

vállalkozói képességeket

fejlesztő képzésben? nem 2

x

x

Ha igen, milyen

intézmény

szervezésében?

x

Mikor?

Kérjük, jelezze a képzés kezdetének

évszámát!

3.

Hány órát tanult összesen erről a témáról?

igen 1 4. Részt vesz-e bármilyen, a munkájához

kapcsolódó civil szervezet életében? nem 2

Ha igen, mióta?

Házastárs 1 1 2 3 4 5 6 7

Gyerek 2 1 2 3 4 5 6 7

Rokon 3 1 2 3 4 5 6 7

Barát 4 1 2 3 4 5 6 7

Ismerős 5 1 2 3 4 5 6 7

Ismerős szakember 6 1 2 3 4 5 6 7

Független szakember 7 1 2 3 4 5 6 7

Szakmai szervezet 8 1 2 3 4 5 6 7

Önkormányzat 9 1 2 3 4 5 6 7

Kérjük, a múlt

felidézésével gondolja

át és jelölje meg az Ön

számára legfontosabb

személyeket

(magánszemélyeket

vagy intézményi

szakembereket)

akiktől a vállalkozása

indításakor bármilyen

segítséget kért és/vagy

kapott.

Egyéb más intézmény 10 1 2 3 4 5 6 7

5.

1-7-ig terjedő skálán jelölje a fenti kapcsolat-típusok melletti üres oszlopban,

milyen mértékben járultak hozzá/voltak fontosak ezek a személyek,

intézmények a vállalkozás indítása szempontjából? 1 = nagyon kevéssé, 7 =

nagyon fontos segítő

Házastárs 1 1 2 3 4 5 6 7 6. Ha mostanában

vállalkozásával

kapcsolatban kérdése,

problémája van, kihez Gyerek 2 1 2 3 4 5 6 7

Rokon 3 1 2 3 4 5 6 7

Barát 4 1 2 3 4 5 6 7

Ismerős 5 1 2 3 4 5 6 7

Ismerős szakember 6 1 2 3 4 5 6 7

Független szakember 7 1 2 3 4 5 6 7

Szakmai szervezet 8 1 2 3 4 5 6 7

Önkormányzat 9 1 2 3 4 5 6 7

tud fordulni?

Egyéb más intézmény 10 1 2 3 4 5 6 7

1-7-ig terjedő skálán jelölje a fenti kapcsolat-típusok melletti üres oszlopban,

milyen mértékben járultak hozzá ezek a személyek, intézmények a vállalkozás

indítása szempontjából? 1 = nagyon kevéssé, 7 = nagyon fontos segítő

7. Kérjük, sorolja fel, kikkel

(személyek és intézmények)

áll kapcsolatban munkája

során!

Ez a kérdés egy nyitott

kérdés, amelyre az Ön

munkáját jellemző

kategóriákkal, tetszőlegesen

szabadon válaszolhat.

Mennyire ítéli

személyesnek

az adott

kapcsolatot?

1 = kizárólag

hivatalos

Becsülje meg,

milyen

gyakran

kerül velük

kapcsolatba!

napi = 1

heti = 2

Ki kezdeményezi

a kapcsolatot,

kinek áll

érdekében a

fenntartása?

Önnek →

Partnerének ←

5 = baráti

jellegű

havi = 3

évi = 4

Kettőjüknek ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔

Amennyiben Ön nő és vállalkozóként dolgozik, vagy szándékában áll vállalkozást

indítani, valamint érdeklődik kapcsolatépítő projektünk iránt, kérjük, olvassa el alábbi

tájékoztatónkat és töltse ki a jelentkezési lapot is!

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési

Operatív Program

és az EQUAL Program Irányító Hatóság támogatásával

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

VÉDŐHÁLÓ

címmel programot indít

A nők vállalkozóvá válásának és a női vállalkozók támogatásának

érdekében. (HEFOP/1.3.1- 05/1)

SZERETETTEL VÁRJUK MINDAZOKAT A NŐKET,

AKIK MEGERŐSÍTENI SZÁNDÉKOZNAK

VÁLLALKOZÁSUKAT

A program célja:

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara irányításával és a program

finanszírozásával helyi és internetes közösségek létrehozása, ahol a vállalkozó vagy

vállalkozni készülő nők támogató, személyes légkörben tanulhatnak és informálódhatnak

a vállalkozásukat segítő különböző, számukra fontos lehetőségekről. Fejleszthetik

mindazokat a kapcsolataikat, amelyek hozzájárulnak, hogy vállalkozásuk és vállalkozói

személyiségük megerősödjék.

A program keretei:

Több helyszínen: Pécsett, Komlón, Mohácson, Sellyén, Szigetváron és Siklóson

kapcsolatépítő és informatikai képzést is tartalmazó üzletasszony klubokat

szervezünk, amelyekben a résztvevők vállalkozásukat segítő szakértőkkel és

tanácsadókkal találkozhatnak és konzultálhatnak, megismerhetik a kistérségükben élő és

dolgozó társaikat, intézményeket, és kialakíthatják velük a számukra megfelelő, üzleti

hasznot hozó kapcsolatot.

A program 2007. júliusában indul, ettől kezdve 10 hónapon át minden hónapban

lesznek képzések és klubfoglalkozások.

A részvétel feltétele, hogy a jelentkezők minden foglalkozáson megjelenjenek., és

aktívan tevékenykedjenek saját kapcsolati hálózatuk építésén.

A program anyagi feltételeit az EQUAL Program és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara teremti meg, ez a résztvevők számára ingyenességet jelent.

Jelentkezni lehet: az Önhöz legközelebb eső kamarai irodában, telefonon, interneten, az

alábbi elérhetőségeken:

Dr. Jakab Julianna : Projekt szakmai vezetője 30/9794-239, jjuli@dravanet.hu

Dr. Misákné Schmidt Enikő: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 20/361-2844;

emisakne@pbkik.hu

JELENTKEZÉSI LAP

Név:

Cím:

Telefon/Faxszám:

Mobilszám:

E-mail cím:

Kérjük, jelölje meg azokat a napokat, amikor megfelelő lenne Önnek az időpont a

10 alkalomból álló, alkalmanként 3-4 órás képzés- és klubfoglalkozás - sorozaton

való részvételre!

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Kérjük, rangsorolja a képzés és a klubfoglalkozások alábbi lehetséges témáit 1-7-ig

aszerint, melyek érdeklik Önt a legjobban, illetve egészítse ki a listát saját

igényeivel, érdeklődési területeivel!

1 = egyáltalán nem érdekel

7 = nagyon érdekel

E-vállalkozási ismeretek, e-business 1 2 3 4 5 6 7

Jogi, pénzügyi, adózási ismeretek 1 2 3 4 5 6 7

Marketing, piackutatás 1 2 3 4 5 6 7

Közösségi vállalkozások 1 2 3 4 5 6 7

Nemek egyenlősége 1 2 3 4 5 6 7

Stílustanácsadás 1 2 3 4 5 6 7

Szakmai önismeret 1 2 3 4 5 6 7

Számítógép- és internethasználat 1 2 3 4 5 6 7

Személyiségfejlesztés 1 2 3 4 5 6 7

Pályázatírás 1 2 3 4 5 6 7

PR 1 2 3 4 5 6 7

Üzleti terv készítése 1 2 3 4 5 6 7

Vállalkozások az EU-ban 1 2 3 4 5 6 7

1 2 3 4 5 6 7

1 2 3 4 5 6 7

1 2 3 4 5 6 7

1 2 3 4 5 6 7

9. Mellékletek 2.

A vállalkozás menedzselését támogató kapcsolatok

NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN KOR

INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS

1 9,1919192 6,6767677 7,691713 7,6938776 7,8035714 7,4107143 7,3839286 8,4017857 1,691219 1,4131519 1,5057175 1,6138138

2 9,2178218 6,9207921 7,6633663 7,8712871 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,66271 1,4037979 1,4807651 1,5997271

NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN TEAOR

INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS

1 1,67 1,415 1,325 1,72 1,5465116 1,572093 1,5348837 1,7744186 1,6045512 1,4982593 1,4362384 1,7488419

2 9,2282609 6,8369565 7,7712276 7,4823529 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,6868826 1,4178565 1,5130519 1,5882107

3 9,18 6,78 7,64 7,78 7,7964602 7,3451327 7,4424779 8,3274336 1,6893448 1,4159041 1,5070627 1,614028

4 9,2254902 6,8529412 7,5882353 7,8235294 7,8962264 7,6037736 7,6226415 8,5377358 1,7041961 1,4501765 1,5212941 1,6404118

NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA

INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS

1 9,2254902 6,8529412 7,5882353 7,8235294 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,6866222 1,4193591 1,4958506 1,6202813

2 9,3369565 6,7608696 7,8804348 7,6521739 7,91 7,68 7,67 8,62 1,7161339 1,4496017 1,5537809 1,6330243

3 9,127907 6,5930233 7,7325581 7,3953488 7,8090909 7,4454545 7,4727273 8,4909091 1,6857869 1,4089624 1,5189696 1,5951992

NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN MOTIVÁCIÓ

INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS

1 9,2604167 6,5729167 7,7636218 7,3186813 7,8878505 7,5327103 7,682243 8,4579439 1,7065913 1,4163215 1,5440982 1,5844981

2 9,2254902 6,8529412 7,5882353 7,8235294 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,6866222 1,4193591 1,4958506 1,6202813

NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN SZÉKHELY

INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS

1 9,21 6,63 7,7147475 7,6767677 7,8108108 7,4774775 7,4504505 8,4324324 1,6936859 1,4158326 1,514934 1,615454

2 9 6,7083333 7,5104167 7,5729167 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,6654261 1,4057659 1,4885357 1,5967237

1. ábra: Férfivállalkozók egohálója

2. ábra: Női vállalkozók egohálója

3. ábra: Vállalkozók egohálójának különbségei