Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Borsodi LE

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Borsodi LE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Élhető, versenyképes dél-borsodi térség

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Dél-Borsodi LE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 9 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 9 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Dél-Borsodi LE területe 37 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 51,001 fő, a városokban élő lakosok száma 6,617 főA(z) Dél-Borsodi LE területe 37 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 51,001 fő, a városokban élő lakosok száma 6,617 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

51,001

37

1

27

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Mezőcsát 6,617 fő

4,269 fő

2,771 fő

2,685 fő

Mezőkeresztes

Tiszakeszi

Szentistván

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

2

5

0

1

Fő fejlesztési prioritások száma 9

Fejlesztési intézkedések száma 29

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 26

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

28

Dél-Borsodi LE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 2,000,541 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve

Dél-Borsodi LE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 6 ▪ 1,324,000

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 4 ▪ 920,000

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 2 ▪ 2,000,541

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 6 ▪ 736,000

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 2 ▪ 317,940

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 9 ▪ 839,152

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 1 ▪ 80,000

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt ▪ 6 ▪ 486,300

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Dél-Borsodi LE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térségben élők számára az elsődleges probléma a tartós munkanélküliség, amely következik az alacsony iskolázottságból, szakképzetlenségből, a roma lakosság körében, pedig a „második-harmadik generációs” állásnélküliségből.

▪ Előzőek miatt alacsony a települések SZJA bevétele, amely forráskiesés hozzájárul a fejlesztések elmaradásához, ezáltal a települési infrastruktúra leromlásához. További részprobléma a vállalkozások alacsony tőkeereje, a nem székhely települések közötti közlekedési infrastruktúra is elmaradottsága. Mindezek hatására a fiatal diplomások elvándorolnak, a falvak elöregednek és jellemző a biztonságérzet hiánya.

▪ Foglalkoztatásra alkalmas, életképes vállalkozások létrehozása (kiemelve a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását), illetve a működő mikro-vállalkozások megerősítése.

▪ Részcél olyan vállalkozások támogatása, amelyek az idegenforgalom területét erősítik (szálláshelyek, vendéglátó, kereskedelmi, egyéb szolgáltató egységek kialakítása, minőségi fejlesztése), továbbá az ehhez kapcsolódó természeti, történelmi, kulturális adottságok kihasználása, a turisztikai attrakciók és a települések kisléptékű infrastruktúra fejlesztése. A lehetőség elérését segítik elő a telekommunikációs eszközök, illetve a területközi együttműködési kapcsolatok.

7

Stratégiánk célja (figyelemmel az ÚMVP-n kívüli pályázati lehetőségekre is), hogy a helyi viszonyok figyelembevételével tartalmazza mindazon irányokat, melyek egy társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt versenyképes vidéki térség megteremtését eredményezhetik.

A lehetőségeken túl azon problémákat (szakképzetlenség, hátrányos megkülönböztetés, tőkehiányos mikro-vállalkozások, munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés) kívánjuk integrálni a stratégiába és megoldást keresni rájuk, melyek jelentős negatív hatással vannak a térségben élőkre.

A Stratégia a vidéki gazdasági élet fejlődését a kiaknázatlan turisztikai potenciál, a mikro-vállalkozások megerősítésével, életképes, innovatív ötletek felkarolásával kívánja elérni, figyelemmel a fenntarthatóságra és az épített, valamint a természetes környezet védelmére. A társadalmi befogadás elősegítésével hozzájárul az esélyegyenlőséghez és a társadalmi előítéletek feloldásához. A települések arculatának javításán keresztül növeli a lakosság komfortérzetét, erősíti a lokális identitást.

A kihívások leküzdése hosszú távú megközelítést, partnerséget, valamint széles körű konzultációt feltételez, ezek elősegítik a stratégia ismertségét, átláthatóságát, ezáltal az egész közösségi szinten való elfogadását.

Stratégiánk célja (figyelemmel az ÚMVP-n kívüli pályázati lehetőségekre is), hogy a helyi viszonyok figyelembevételével tartalmazza mindazon irányokat, melyek egy társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt versenyképes vidéki térség megteremtését eredményezhetik.

A lehetőségeken túl azon problémákat (szakképzetlenség, hátrányos megkülönböztetés, tőkehiányos mikro-vállalkozások, munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés) kívánjuk integrálni a stratégiába és megoldást keresni rájuk, melyek jelentős negatív hatással vannak a térségben élőkre.

A Stratégia a vidéki gazdasági élet fejlődését a kiaknázatlan turisztikai potenciál, a mikro-vállalkozások megerősítésével, életképes, innovatív ötletek felkarolásával kívánja elérni, figyelemmel a fenntarthatóságra és az épített, valamint a természetes környezet védelmére. A társadalmi befogadás elősegítésével hozzájárul az esélyegyenlőséghez és a társadalmi előítéletek feloldásához. A települések arculatának javításán keresztül növeli a lakosság komfortérzetét, erősíti a lokális identitást.

A kihívások leküzdése hosszú távú megközelítést, partnerséget, valamint széles körű konzultációt feltételez, ezek elősegítik a stratégia ismertségét, átláthatóságát, ezáltal az egész közösségi szinten való elfogadását.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Dél-Borsodi LE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Berzéktől Tiszavalkig és Egerlövőtől Kesznyétenig 37 település fogott össze egy nagy közös projekt keretében. Az így létrejött Dél-borsodi Akciócsoport által lefedett terület településszerkezetében 65 %-os részaránnyal az 500-2000 fő közötti lakost számláló kistelepülések dominálnak. E kis lélekszámú helyi közösségek számtalan olyan megőrzésre érdemes kulturális, épített és gasztronómiai örökséggel rendelkeznek, amelyek megfelelő hasznosítása kitörési pontot jelenthet számukra a társadalmi-gazdasági elmaradottságból.A térségben tevékenyen jelen vannak a tradicionális kézműves foglalkozásokat (fazekasság, vesszőfonás, gyékénykötés, fafaragás) magas szinten művelő mesteremberek. A mezőcsáti Miska-kancsók és a madaras-virágos pálinkás butéliák a helyi fazekasság jó hírű bizonyítékai. A kistérség Tisza-menti településein még dolgoznak halászmesterek régi pákász hagyományokat és új halászati módszereket ötvözve munkájukban. Az akciócsoport területén működnek vadásztársaságok, melyek vadászterületein mind a helyi, mind a vendégvadászok hódolhatnak szenvedélyüknek. Szentistvánon évente rendezik meg a „Matyó-lakodalmast”, még megtalálhatók a matyó kézműipari termékek is.Történelmi és kulturális emlékekben is bővelkedik ez a térség: „Csörsz-árok”, a „második Mohácsként” ismert 1596-ban zajlott „Keresztesi Csata” emlékműve, az Ónodi országgyűlés.Számos településen még ma is megtekinthetőek a hagyományos paraszti építkezésre jellemző körtornácos népi lakóházak, illetve a történelmi múlt emlékhelyei, nemesi kastélyok, kúriák, várak. A községek jelentős részének településszerkezete hűen tükrözi a hajdani keresztutcás falvak alaprajzát. A megőrzésre érdemes építészeti emlékek, értékek közé tartoznak többek között a girincsi Dőry-kastély, a hejőbábai Orczy-kastély, Bay-kastély, Szőllősy-kúria, a kesznyéteni kopjafák, a sajóörösi Mándy-kastély, a borsodivánkai Prónay-kastély, a mezőcsáti tájházak, a református templom kézzel festett fakazettás mennyezete, a geleji pincefalu, a tiszabábolnai rézkori földvár.Az ízletes tiszai halételek, mezőségi vadételek és különféle gyümölcspálinkák csak egy szűk szegmensét képezik a helyi étel- és italspecialitások rendkívül gazdag kínálatának.

Berzéktől Tiszavalkig és Egerlövőtől Kesznyétenig 37 település fogott össze egy nagy közös projekt keretében. Az így létrejött Dél-borsodi Akciócsoport által lefedett terület településszerkezetében 65 %-os részaránnyal az 500-2000 fő közötti lakost számláló kistelepülések dominálnak. E kis lélekszámú helyi közösségek számtalan olyan megőrzésre érdemes kulturális, épített és gasztronómiai örökséggel rendelkeznek, amelyek megfelelő hasznosítása kitörési pontot jelenthet számukra a társadalmi-gazdasági elmaradottságból.A térségben tevékenyen jelen vannak a tradicionális kézműves foglalkozásokat (fazekasság, vesszőfonás, gyékénykötés, fafaragás) magas szinten művelő mesteremberek. A mezőcsáti Miska-kancsók és a madaras-virágos pálinkás butéliák a helyi fazekasság jó hírű bizonyítékai. A kistérség Tisza-menti településein még dolgoznak halászmesterek régi pákász hagyományokat és új halászati módszereket ötvözve munkájukban. Az akciócsoport területén működnek vadásztársaságok, melyek vadászterületein mind a helyi, mind a vendégvadászok hódolhatnak szenvedélyüknek. Szentistvánon évente rendezik meg a „Matyó-lakodalmast”, még megtalálhatók a matyó kézműipari termékek is.Történelmi és kulturális emlékekben is bővelkedik ez a térség: „Csörsz-árok”, a „második Mohácsként” ismert 1596-ban zajlott „Keresztesi Csata” emlékműve, az Ónodi országgyűlés.Számos településen még ma is megtekinthetőek a hagyományos paraszti építkezésre jellemző körtornácos népi lakóházak, illetve a történelmi múlt emlékhelyei, nemesi kastélyok, kúriák, várak. A községek jelentős részének településszerkezete hűen tükrözi a hajdani keresztutcás falvak alaprajzát. A megőrzésre érdemes építészeti emlékek, értékek közé tartoznak többek között a girincsi Dőry-kastély, a hejőbábai Orczy-kastély, Bay-kastély, Szőllősy-kúria, a kesznyéteni kopjafák, a sajóörösi Mándy-kastély, a borsodivánkai Prónay-kastély, a mezőcsáti tájházak, a református templom kézzel festett fakazettás mennyezete, a geleji pincefalu, a tiszabábolnai rézkori földvár.Az ízletes tiszai halételek, mezőségi vadételek és különféle gyümölcspálinkák csak egy szűk szegmensét képezik a helyi étel- és italspecialitások rendkívül gazdag kínálatának.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Mezőcsát és Mezőkövesd környéke bővelkedik helyi előállítású mezőgazdasági termékekben (tejtermékek, hús, hal, méz, zöldség, gyümölcs), melyek egyre nagyobb teret kapnak a térségben, megismerésükre vásárokon, helyi termékfesztiválokon nyílik lehetőség. A „Geleji nyurgaponty” országosan elismert és kedvelt őshonos halfajta. A „Geleji” gomolya, tejföl és egyéb tejtermékek egyaránt elismertek és keresettek a hazai és külföldi piacon egyaránt. A legtöbb településen kialakult hagyományai vannak a nagyobb tömegeket vonzó falunapoknak és hagyományteremtő fesztiváloknak. Az Akciócsoporthoz tartozó Ónodon és Mezőcsáton havi rendszerességgel tartanak országos állat- és kirakodó vásárt.

Mezőcsát és Mezőkövesd környéke bővelkedik helyi előállítású mezőgazdasági termékekben (tejtermékek, hús, hal, méz, zöldség, gyümölcs), melyek egyre nagyobb teret kapnak a térségben, megismerésükre vásárokon, helyi termékfesztiválokon nyílik lehetőség. A „Geleji nyurgaponty” országosan elismert és kedvelt őshonos halfajta. A „Geleji” gomolya, tejföl és egyéb tejtermékek egyaránt elismertek és keresettek a hazai és külföldi piacon egyaránt. A legtöbb településen kialakult hagyományai vannak a nagyobb tömegeket vonzó falunapoknak és hagyományteremtő fesztiváloknak. Az Akciócsoporthoz tartozó Ónodon és Mezőcsáton havi rendszerességgel tartanak országos állat- és kirakodó vásárt.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A Dél-borsodi Akciócsoport területének legfőbb természeti erőforrása a Tisza, kihasználtsága azonban közlekedési és turisztikai szempontból sem megfelelő. A Tisza mellett jelentős tájszervező tényező a Hejő, a Hernád és a Sajó is. Az említett folyóvizek mentén rét- és legelőgazdálkodásra alkalmas réti öntéstalajok alakultak ki, a mezőgazdasági művelésre leginkább alkalmas talajok előfordulása a Sajó völgyében és a Borsodi Mezőség (Kis Hortobágy) területén jellemző. A rét- és legelőterületek mennyisége kedvező, viszont a szántóföldi növénytermesztésre leginkább alkalmas talajok előfordulási aránya nagyon alacsony. Az állóvizeket a bányatavak, holtágak képviselik, illetve közelsége folytán a Tisza-tó is említést érdemel. A feltárt termálvízkészletek nagy része nem hasznosított.

A térség legjelentősebb védett természeti értékei közé a Borsodi Mezőség és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet tartozik. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet az ősi Tisza part képét idézi jellegzetes növény- és állatvilágával, tájkaraktere puszta és mocsár. A táj mozaik jellegű, mivel a mocsarak, a kaszáló rétek, az éger lápok, a rekettye füzesek és keményfaligetek őstölgyesei váltogatják egymást. Erdeiben sűrűn lakott gémtelepek találhatók. Védett madara a tövisszúró gébics. A Borsodi Mezőség állatvilága igen gazdag ritka és védett fajokban (lepke-, hal- és madárfajok), amelyek a területet különösen értékessé teszik természetvédelmi szempontból. Kiemelkedő természeti érték a parlagi sas, amely gyakran megtelepszik gyepterületeken, vagy mezőgazdasági táblákon keresztülhúzódó fasorokban, magányos fákon. A tájegység hasonlóan ritka és különleges madara a túzok, jelenleg az Érzékeny Természeti Területek programjának keretében túzokkímélő gazdálkodás zajlik térségben. A tiszavalki madárrezervátum a világörökség része.Helyi védettséget élveznek többek között a Sajó ártéri galéria erdei, a Nemesbikk és Hejőbába közötti útmenti fasor, a Mezőkeresztes főutcáján található „100 éves összeboruló fasor”, a borsodivánkai mocsári ciprus, a védett törökmogyoró Sajóörösön, a girincsi, hejőbábai és sajóörösi kastélypark töredékek.

A Dél-borsodi Akciócsoport területének legfőbb természeti erőforrása a Tisza, kihasználtsága azonban közlekedési és turisztikai szempontból sem megfelelő. A Tisza mellett jelentős tájszervező tényező a Hejő, a Hernád és a Sajó is. Az említett folyóvizek mentén rét- és legelőgazdálkodásra alkalmas réti öntéstalajok alakultak ki, a mezőgazdasági művelésre leginkább alkalmas talajok előfordulása a Sajó völgyében és a Borsodi Mezőség (Kis Hortobágy) területén jellemző. A rét- és legelőterületek mennyisége kedvező, viszont a szántóföldi növénytermesztésre leginkább alkalmas talajok előfordulási aránya nagyon alacsony. Az állóvizeket a bányatavak, holtágak képviselik, illetve közelsége folytán a Tisza-tó is említést érdemel. A feltárt termálvízkészletek nagy része nem hasznosított.

A térség legjelentősebb védett természeti értékei közé a Borsodi Mezőség és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet tartozik. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet az ősi Tisza part képét idézi jellegzetes növény- és állatvilágával, tájkaraktere puszta és mocsár. A táj mozaik jellegű, mivel a mocsarak, a kaszáló rétek, az éger lápok, a rekettye füzesek és keményfaligetek őstölgyesei váltogatják egymást. Erdeiben sűrűn lakott gémtelepek találhatók. Védett madara a tövisszúró gébics. A Borsodi Mezőség állatvilága igen gazdag ritka és védett fajokban (lepke-, hal- és madárfajok), amelyek a területet különösen értékessé teszik természetvédelmi szempontból. Kiemelkedő természeti érték a parlagi sas, amely gyakran megtelepszik gyepterületeken, vagy mezőgazdasági táblákon keresztülhúzódó fasorokban, magányos fákon. A tájegység hasonlóan ritka és különleges madara a túzok, jelenleg az Érzékeny Természeti Területek programjának keretében túzokkímélő gazdálkodás zajlik térségben. A tiszavalki madárrezervátum a világörökség része.Helyi védettséget élveznek többek között a Sajó ártéri galéria erdei, a Nemesbikk és Hejőbába közötti útmenti fasor, a Mezőkeresztes főutcáján található „100 éves összeboruló fasor”, a borsodivánkai mocsári ciprus, a védett törökmogyoró Sajóörösön, a girincsi, hejőbábai és sajóörösi kastélypark töredékek.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A Natura 2000 program keretében az európai szintű természetvédelem térségi értékei között van nyilvántartva többek között a különleges madárvédelmi területtel rendelkező Kesznyéten. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület például a girincsi Nagy-erdő, a kesznyéteni Sajó-öböl, valamint Nemesbikk, Hejőbába és Hejőkürt esetében a Hejő mente. A közcsatorna hiányában elvezetetlen szennyvíz több településen potenciális szennyezőforrást jelent a környezetre nézve. Az Akciócsoport térségében számos helyen illegális hulladéklerakók rontják a tájképet. A településeken jelentős levegőtisztaság-védelmi problémát okozó ipari létesítmény nincs. A tiszaújvárosi vegyipari üzemek szennyezőanyag kibocsátásának hatása a 90-es évek elejére a gyárakban és az erőművekben végrehajtott környezetvédelmi beruházások következtében gyakorlatilag megszűnt.

A Natura 2000 program keretében az európai szintű természetvédelem térségi értékei között van nyilvántartva többek között a különleges madárvédelmi területtel rendelkező Kesznyéten. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület például a girincsi Nagy-erdő, a kesznyéteni Sajó-öböl, valamint Nemesbikk, Hejőbába és Hejőkürt esetében a Hejő mente. A közcsatorna hiányában elvezetetlen szennyvíz több településen potenciális szennyezőforrást jelent a környezetre nézve. Az Akciócsoport térségében számos helyen illegális hulladéklerakók rontják a tájképet. A településeken jelentős levegőtisztaság-védelmi problémát okozó ipari létesítmény nincs. A tiszaújvárosi vegyipari üzemek szennyezőanyag kibocsátásának hatása a 90-es évek elejére a gyárakban és az erőművekben végrehajtott környezetvédelmi beruházások következtében gyakorlatilag megszűnt.


A térség környezeti állapota 2/2

13

Az Akciócsoport 37 településéből 27 tartozik a fokozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű települések közé. A Mezőkövesdi Kistérségből 3 település ( Egerlövő, Mezőnagymihály, Négyes ), a Mezőcsátiból 9 település ( Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk ) tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. A Mezőcsáti Kistérség egyben egyike a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek. A Miskolci kistérségből csatlakozott 4 település ( Berzék, Köröm, Ónod, Sajóhídvég ) mindegyike hátrányos helyzetű, míg a Tiszaújvárosi kistérség 15 érintett településéből 11 ( Girincs, Hejőbába, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Kesznyéten, Kiscsécs, , Nemesbikk,Nagycsécs, Oszlár, Szakáld ) tartozik ebbe a kategóriába. A térség nagyobb településein jelentős számú alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű népesség koncentrálódik. Legmagasabb a roma népesség részaránya Kiscsécsen, ahol közel 100 %. Ároktőn 40-45 % körül, Girincsen, Hejőpapiban, Kesznyétenben, Körömben, Nagycsécsen 25 % felett, Mezőcsáton, Igricin, Tiszakeszin és Tiszatarjánban 20-25 % között alakul a roma lakosság aránya.A helyi társadalmak innovatív, szakképzett rétegét képező fiatalok a munkalehetőségek és a településhez való kötődés hiánya miatt elvándorolnak. Jelentős az ingázók aránya. A közösségi közlekedés alacsony járatsűrűsége és mezőcsáti vasúti szárnyvonal szüneteltetése a munkaerő mobilitását hátráltatja. A kistérségben több ipari-gazdasági tevékenység folytatására alkalmas terület is rendelkezésre áll, ám a sok helyen kiépítetlen vagy elavult települési infrastruktúra és a szükséges kvalifikált munkaerő hiánya az esetleges befektetői érdeklődés ellen hat. A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a mindössze 8 általános osztályt végzettek részaránya (33 %) az országos arányszámot (26 %) meghaladó, az egyetemi, vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők 3 %-os aránya pedig lényegesen elmarad az országos mutató értékétől (10 %). Ez utóbbi összevetés egyértelműen jelzi, hogy a térségben kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára betölthető szabad munkahelyek száma.A mezőcsáti, mezőkövesdi kistérség települései alapvetően mezőgazdasági jellegűek, ellentétben a tiszaújvárosi és miskolci 19 településsel A térségben jelentős a Natura 2000-es területek aránya, ami javíthatja a gazdálkodók tájgazdálkodási tevékenységét.

Az Akciócsoport 37 településéből 27 tartozik a fokozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű települések közé. A Mezőkövesdi Kistérségből 3 település ( Egerlövő, Mezőnagymihály, Négyes ), a Mezőcsátiból 9 település ( Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk ) tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. A Mezőcsáti Kistérség egyben egyike a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek. A Miskolci kistérségből csatlakozott 4 település ( Berzék, Köröm, Ónod, Sajóhídvég ) mindegyike hátrányos helyzetű, míg a Tiszaújvárosi kistérség 15 érintett településéből 11 ( Girincs, Hejőbába, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Kesznyéten, Kiscsécs, , Nemesbikk,Nagycsécs, Oszlár, Szakáld ) tartozik ebbe a kategóriába. A térség nagyobb településein jelentős számú alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű népesség koncentrálódik. Legmagasabb a roma népesség részaránya Kiscsécsen, ahol közel 100 %. Ároktőn 40-45 % körül, Girincsen, Hejőpapiban, Kesznyétenben, Körömben, Nagycsécsen 25 % felett, Mezőcsáton, Igricin, Tiszakeszin és Tiszatarjánban 20-25 % között alakul a roma lakosság aránya.A helyi társadalmak innovatív, szakképzett rétegét képező fiatalok a munkalehetőségek és a településhez való kötődés hiánya miatt elvándorolnak. Jelentős az ingázók aránya. A közösségi közlekedés alacsony járatsűrűsége és mezőcsáti vasúti szárnyvonal szüneteltetése a munkaerő mobilitását hátráltatja. A kistérségben több ipari-gazdasági tevékenység folytatására alkalmas terület is rendelkezésre áll, ám a sok helyen kiépítetlen vagy elavult települési infrastruktúra és a szükséges kvalifikált munkaerő hiánya az esetleges befektetői érdeklődés ellen hat. A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a mindössze 8 általános osztályt végzettek részaránya (33 %) az országos arányszámot (26 %) meghaladó, az egyetemi, vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők 3 %-os aránya pedig lényegesen elmarad az országos mutató értékétől (10 %). Ez utóbbi összevetés egyértelműen jelzi, hogy a térségben kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára betölthető szabad munkahelyek száma.A mezőcsáti, mezőkövesdi kistérség települései alapvetően mezőgazdasági jellegűek, ellentétben a tiszaújvárosi és miskolci 19 településsel A térségben jelentős a Natura 2000-es területek aránya, ami javíthatja a gazdálkodók tájgazdálkodási tevékenységét.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

A turizmus infrastrukturális feltételei hiányosak, egyetlen kereskedelmi szálláshely sem működik, annak ellenére, hogy jelentős turisztikai vonzerővel bíró, értékes természeti és kulturális adottsággal rendelkeznek a telpülések. A hipermarketek térnyerése, a nem létező helyi piacok és a háztól való eladás szervezetlensége behatárolja a helyi termékek eladási lehetőségét, illetve a kereskedelmi, egyéb szolgáltató egységek működését. A települések 95%-nál a legnagyobb foglalkoztatók a multinacionális közmű vállalatok és az önkormányzatok, amely szervezetek foglalkoztatási politikájára csak minimális hatással lehet a HVS.

A turizmus infrastrukturális feltételei hiányosak, egyetlen kereskedelmi szálláshely sem működik, annak ellenére, hogy jelentős turisztikai vonzerővel bíró, értékes természeti és kulturális adottsággal rendelkeznek a telpülések. A hipermarketek térnyerése, a nem létező helyi piacok és a háztól való eladás szervezetlensége behatárolja a helyi termékek eladási lehetőségét, illetve a kereskedelmi, egyéb szolgáltató egységek működését. A települések 95%-nál a legnagyobb foglalkoztatók a multinacionális közmű vállalatok és az önkormányzatok, amely szervezetek foglalkoztatási politikájára csak minimális hatással lehet a HVS.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

8%

9%

25%

8%

7%

16%

6%

0%

15%

4%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 31%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,346

3,787

998

1,299

332

992

105

349

314

2,722

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

11%

31%

11%

3%

8%

3%

3%

22%

8%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 15.0%, ami 2.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 15.0%

▪ Változás 2003-hoz képest 2.4 százalékpont

20

A Dél-borsodi Akciócsoport településeinek túlnyomó részén kifejezetten magas az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen népesség részaránya, akiknek gyakran még az ideiglenes elhelyezkedésre sincs módja az alkalmi munkavállalás korlátozottsága, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek hiánya miatt.Helyben, néhány nagyobb céget leszámítva nem létezik elsődleges munkaerő-piac, így a legnagyobb foglalkoztatókká a bányászati és közüzemi szolgáltatások körében tevékenykedő cégek és az önkormányzatok léptek elő, utóbbiak a közmunka-programok révén a munkanélküliek széles körét foglalkoztatják. A legtöbb községben ily módon komoly problémát jelent a nagyarányú tartós munkanélküliség. A helyiek körében hiányzik a vállalkozási kedv, illetve elszántság. Többségüknél a munka világába való visszatérés, a munkahelyteremtés mellett, csak személyre szóló reintegrációs program segítségével lehetséges.A közszolgáltatások különböző formái (közoktatás, közigazgatás, szociális és egészségügyi ellátórendszer) és az időszakos közmunkaprogramok jelentik az egyetlen legális munkalehetőséget számos alacsony vállalkozássűrűségű kistelepülésen, ahol a települési önkormányzat sok esetben szinte egyedüli foglalkoztatóként van jelen. Jövedelemtermelő képességének csökkenése miatt a primer szektor foglalkoztatásban betöltött szerepe nem meghatározó. Többnyire csak jövedelemkiegészítő tevékenységként, félállásban dolgoznak az agráriumban, illetve számos család önellátás céljából végez mezőgazdasági tevékenységet. Az elhelyezkedési esélyeket rontja a munkaerő kereslete és kínálata közötti szerkezeti eltérés, a helyi gazdasági ágazatok igényeihez igazodó szakképzett munkaerő hiánya.A tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű lakosság számára a legbiztosabb jövedelemforrást a szociális támogatások jelentik, körükben mára valós életstratégiává vált a segélyből élés. Jelentős az ingázók aránya. A térségben napi szinten a foglalkoztatottak mintegy 30 %-a ingázik, elsősorban a tiszaújvárosi, miskolci, mezőkövesdi üzemekben vállalva munkát. A vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelési szerepe a térség gazdasági életében viszonylag csekély.

A Dél-borsodi Akciócsoport településeinek túlnyomó részén kifejezetten magas az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen népesség részaránya, akiknek gyakran még az ideiglenes elhelyezkedésre sincs módja az alkalmi munkavállalás korlátozottsága, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek hiánya miatt.Helyben, néhány nagyobb céget leszámítva nem létezik elsődleges munkaerő-piac, így a legnagyobb foglalkoztatókká a bányászati és közüzemi szolgáltatások körében tevékenykedő cégek és az önkormányzatok léptek elő, utóbbiak a közmunka-programok révén a munkanélküliek széles körét foglalkoztatják. A legtöbb községben ily módon komoly problémát jelent a nagyarányú tartós munkanélküliség. A helyiek körében hiányzik a vállalkozási kedv, illetve elszántság. Többségüknél a munka világába való visszatérés, a munkahelyteremtés mellett, csak személyre szóló reintegrációs program segítségével lehetséges.A közszolgáltatások különböző formái (közoktatás, közigazgatás, szociális és egészségügyi ellátórendszer) és az időszakos közmunkaprogramok jelentik az egyetlen legális munkalehetőséget számos alacsony vállalkozássűrűségű kistelepülésen, ahol a települési önkormányzat sok esetben szinte egyedüli foglalkoztatóként van jelen. Jövedelemtermelő képességének csökkenése miatt a primer szektor foglalkoztatásban betöltött szerepe nem meghatározó. Többnyire csak jövedelemkiegészítő tevékenységként, félállásban dolgoznak az agráriumban, illetve számos család önellátás céljából végez mezőgazdasági tevékenységet. Az elhelyezkedési esélyeket rontja a munkaerő kereslete és kínálata közötti szerkezeti eltérés, a helyi gazdasági ágazatok igényeihez igazodó szakképzett munkaerő hiánya.A tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű lakosság számára a legbiztosabb jövedelemforrást a szociális támogatások jelentik, körükben mára valós életstratégiává vált a segélyből élés. Jelentős az ingázók aránya. A térségben napi szinten a foglalkoztatottak mintegy 30 %-a ingázik, elsősorban a tiszaújvárosi, miskolci, mezőkövesdi üzemekben vállalva munkát. A vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelési szerepe a térség gazdasági életében viszonylag csekély.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

Jellemző az üzleti szolgáltatások és a vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, valamint a vállalkozások működését megkönnyítő információs rendszerek hiánya is.Az Akciócsoport területén székhellyel rendelkező vállalkozások közül csak a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. foglalkoztat 100 főnél több alkalmazottat.

Jellemző az üzleti szolgáltatások és a vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, valamint a vállalkozások működését megkönnyítő információs rendszerek hiánya is.Az Akciócsoport területén székhellyel rendelkező vállalkozások közül csak a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. foglalkoztat 100 főnél több alkalmazottat.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Mezőcsát székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

5 db

2 db

834 fő

7%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

Szektor

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Építőipar

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás



Fogl. száma (fő)

▪ 199

▪ 179

▪ 91

▪ 77

▪ 60

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Szentistván

▪ Mezőcsát

▪ Tiszakeszi

▪ Mezőkeresztes

▪ Gelej

Főtevékenység

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 4525 Egyéb speciális szaképítés

▪ 1930 Lábbeligyártás


▪ 0121 Szarvasmarha-tenyésztés

Név

▪ Szentistváni Mezőgazdasági Zrt.

▪ EURO-NORP Harcon Zrt.

▪ Ben-Ross Kft.

▪ Aranykalász 1955 Mg. Kft.

▪ Dél-borsodi Agrár Kft.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység


▪ Kereskedelem, javítás




▪ 60

▪ 45

▪ 43

▪ 40

▪ 40

▪ Borsodivánka

▪ Hejőpapi

▪ Mezőcsát

▪ Sajóörös

▪ Sajóhídvég

▪ 2852 Fémmegmunkálás

▪ 5020 Gépjárműjavítás

▪ 0123 Sertéstenyésztés

▪ 2522 Műanyag csomagolóeszköz gyártása


A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

▪ Jura-Plussz Kft.

Név

▪ Narivo Kft.

▪ Nagy József vállalkozása

▪ Rákóczi Agrár Zrt.

▪ Hejő Autófényező kft.

6

7

8

9

10

25

A térség fejlettsége és a vállalkozás-sűrűség, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke között szoros az összefüggés. A régió átlagértékéhez viszonyítva gyengébb mindkét mutató az átlagnál. A vállalkozások ezer lakosra jutó száma a Mezőcsáti kistérség és a Miskolci kistérség településein 31-49 között alakul, ennél valamivel magasabb (50-68 közötti) a Tiszaújvárosi és a Mezőkövesdi kistérség településein az arány. Az akciócsoport területén az egyéni vállalkozások több mint 50%-a volt főfoglalkozású. Az Akciócsoport területén az ezer főre jutó vállalkozások száma alig éri el az országos átlag 50%-át.A Mezőcsáti kistérség mint a „leghátrányosabb 33-ak egyike” a régiós átlag alatt helyezkedik el az ezer lakosra jutó vállalkozások számát tekintve, míg a Tiszaújvárosi kistérség és a Mezőkövesdi kistérség települései közelítenek ebből a szempontból a régiós átlaghoz (80 váll/ezer fő), ugyanez nem mondható el a Miskolci kistérség négy érintett településéről.A társas vállalkozások aránya harmada az egyéni vállalkozások számának. A vállalkozási ágazatok összetételét vizsgálva érzékelhető a térségben a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a gazdasági szolgáltatások túlsúlya, azonban az érintett kistérségek tekintetében vizsgálva az adatokat már árnyaltabb képet kapunk!A kereskedelem a Mezőcsáti Kistérségben a legmagasabb, míg a tiszaújvárosiban a legalacsonyabb, azonban ez is csak néhány %-kal van a térségi átlag alatt. A szálláshely-szolgáltatás főképp a mezőkövesdi térségre jellemző. A mezőgazdasági vállalkozások magasabb aránya a Mezőkövesdi és a Mezőcsáti Kistérségre jellemző, a Tiszaújvárosi és a Miskolci Kistérségek településein minimális arányban fordul elő ez a tevékenység forma.Külön kiemelendő az ország „legszegényebb” településeként említett Kiscsécs helyzete, ahol egy vállalkozás sem működik. Ez is pontosan szemlélteti a térségben lévő végleteket és az itt élők problémáit.A Dél-borsodi Akciócsoport településeinek vállalkozási szerkezetében az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások a meghatározóak. Jellemzően nehéz körülmények között működnek, tőkehiányosak, a növekedési lehetőségük korlátozott. A helyben működő vállalkozások alacsony száma, a meglévő ötletek kihasználatlansága részben a tőkehiánynak, részben pedig a korszerűtlen, hiányos termelőeszközöknek is betudható, ami miatt a helybeliek nem tudnak kisvállalkozásokat indítani vagy akár a meglévőket fejleszteni.

A térség fejlettsége és a vállalkozás-sűrűség, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke között szoros az összefüggés. A régió átlagértékéhez viszonyítva gyengébb mindkét mutató az átlagnál. A vállalkozások ezer lakosra jutó száma a Mezőcsáti kistérség és a Miskolci kistérség településein 31-49 között alakul, ennél valamivel magasabb (50-68 közötti) a Tiszaújvárosi és a Mezőkövesdi kistérség településein az arány. Az akciócsoport területén az egyéni vállalkozások több mint 50%-a volt főfoglalkozású. Az Akciócsoport területén az ezer főre jutó vállalkozások száma alig éri el az országos átlag 50%-át.A Mezőcsáti kistérség mint a „leghátrányosabb 33-ak egyike” a régiós átlag alatt helyezkedik el az ezer lakosra jutó vállalkozások számát tekintve, míg a Tiszaújvárosi kistérség és a Mezőkövesdi kistérség települései közelítenek ebből a szempontból a régiós átlaghoz (80 váll/ezer fő), ugyanez nem mondható el a Miskolci kistérség négy érintett településéről.A társas vállalkozások aránya harmada az egyéni vállalkozások számának. A vállalkozási ágazatok összetételét vizsgálva érzékelhető a térségben a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a gazdasági szolgáltatások túlsúlya, azonban az érintett kistérségek tekintetében vizsgálva az adatokat már árnyaltabb képet kapunk!A kereskedelem a Mezőcsáti Kistérségben a legmagasabb, míg a tiszaújvárosiban a legalacsonyabb, azonban ez is csak néhány %-kal van a térségi átlag alatt. A szálláshely-szolgáltatás főképp a mezőkövesdi térségre jellemző. A mezőgazdasági vállalkozások magasabb aránya a Mezőkövesdi és a Mezőcsáti Kistérségre jellemző, a Tiszaújvárosi és a Miskolci Kistérségek településein minimális arányban fordul elő ez a tevékenység forma.Külön kiemelendő az ország „legszegényebb” településeként említett Kiscsécs helyzete, ahol egy vállalkozás sem működik. Ez is pontosan szemlélteti a térségben lévő végleteket és az itt élők problémáit.A Dél-borsodi Akciócsoport településeinek vállalkozási szerkezetében az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások a meghatározóak. Jellemzően nehéz körülmények között működnek, tőkehiányosak, a növekedési lehetőségük korlátozott. A helyben működő vállalkozások alacsony száma, a meglévő ötletek kihasználatlansága részben a tőkehiánynak, részben pedig a korszerűtlen, hiányos termelőeszközöknek is betudható, ami miatt a helybeliek nem tudnak kisvállalkozásokat indítani vagy akár a meglévőket fejleszteni.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

Jellemző az üzleti szolgáltatások és a vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, valamint a vállalkozások működését megkönnyítő információs rendszerek hiánya is. Nagyobb, tőkeerősebb vállalkozások mindenekelőtt a Tiszaújváros közvetlen szomszédságában elhelyezkedő településeken tevékenykednek elsősorban a műanyag- és energiaiparban.A Dél-borsodi Akciócsoportba nem tartozó nagy településeken (Tiszaújváros, Mezőkövesd) található gazdasági társaságok közül négy is az országos első 15-ben található, azonban a speciális szakértelem igénye miatt csak korlátozott lehetősége van a térségben élőknek az elhelyezkedésre.

Jellemző az üzleti szolgáltatások és a vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, valamint a vállalkozások működését megkönnyítő információs rendszerek hiánya is. Nagyobb, tőkeerősebb vállalkozások mindenekelőtt a Tiszaújváros közvetlen szomszédságában elhelyezkedő településeken tevékenykednek elsősorban a műanyag- és energiaiparban.A Dél-borsodi Akciócsoportba nem tartozó nagy településeken (Tiszaújváros, Mezőkövesd) található gazdasági társaságok közül négy is az országos első 15-ben található, azonban a speciális szakértelem igénye miatt csak korlátozott lehetősége van a térségben élőknek az elhelyezkedésre.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 11

Vallással kapcsolatos tevékenység 7

Sporttal kapcsolatos tevékenység 26

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

28

Oktatással kapcsolatos tevékenység 28

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

6

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

14

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

1

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

19

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

10

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

1

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

8

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A térségben 169 civil szervezet működik aktívan. A civil szervezetek közül a legtöbb a tiszaújvárosi térségben tevékenykedik. Nincs civil szervezet Kiscsécs és Oszlár településeken.A legjelentősebb, legnagyobb létszámú szervezetek főként a sport, szabadidő és az oktatással kapcsolatos területen működnek.A sportegyesületek közül a Mezőcsát Városi Sportegyesület a legnagyobb, 5 szakosztállyal, 320 taggal. A térség legnagyobb múltú egyesülete 1922-ben alakult, hivatalosan egyesületként 1996 óta működik. A legfiatalabb sport-szabadidős szervezet a térségben a Tiszavalki Környezetvédelmi, Ifjúsági és Sport Egyesület, mely 2006-ban alakult helyi fiatalok önszerveződéseként.A kistérség szabadidős szervezetei közül kiemelkednek a horgászegyesületek, közülük a Tiszabábolnai Rákóczi Sporthorgász Egyesület a legnagyobb a maga 500 fős tagságával. Az egyesület 1981 óta végzi a horgászati-szabadidős tevékenységét. Hatóköre országos, sőt külföldi tagjai is vannak. Müködik horgászegyesület Tiszakesziben /245 fő/, Tiszavalkon/ 197fő/ és Mezőcsáton is.A térség településeinek 20%-án működik polgárőr egyesület. Ezek együttműködve a térség rendőrkapitányságaival a lakosság biztonsága érdekében fejtenek ki aktív tevékenységet. A lakosság részéről további igényként merül föl ezen szervezetek bővítése és munkájuk feltételeinek javítása, továbbá a feladatellátás hatékonyságnak fokozása.A kulturális, közösségi programok szervezésére több civil szervezet alakult térségünkben. A kulturális egyesületek száma Mezőcsáton a legnagyobb, amelyek közül a legjelentősebb a Mezőcsát Kultúrájáért Alapítvány,amely a közösségi programok szervezésében nagy szerepet vállal a városban. Térségi szinten a Mezőcsáti Közösségi Munkások Egyesülete szintén jelentős és fontos tevékenységet végez.Az Alternatív Szakágak Tárháza Közhasznú Egyesület szintén jelentős tevékenységet fejt ki Sajószögeden térségi szintű fesztiválok (pl. Krumplifesztivál) szervezésében, ahol a sportrendezvények terén bejegyzett Guiness rekordot is sikerült elérniük.

A térségben 169 civil szervezet működik aktívan. A civil szervezetek közül a legtöbb a tiszaújvárosi térségben tevékenykedik. Nincs civil szervezet Kiscsécs és Oszlár településeken.A legjelentősebb, legnagyobb létszámú szervezetek főként a sport, szabadidő és az oktatással kapcsolatos területen működnek.A sportegyesületek közül a Mezőcsát Városi Sportegyesület a legnagyobb, 5 szakosztállyal, 320 taggal. A térség legnagyobb múltú egyesülete 1922-ben alakult, hivatalosan egyesületként 1996 óta működik. A legfiatalabb sport-szabadidős szervezet a térségben a Tiszavalki Környezetvédelmi, Ifjúsági és Sport Egyesület, mely 2006-ban alakult helyi fiatalok önszerveződéseként.A kistérség szabadidős szervezetei közül kiemelkednek a horgászegyesületek, közülük a Tiszabábolnai Rákóczi Sporthorgász Egyesület a legnagyobb a maga 500 fős tagságával. Az egyesület 1981 óta végzi a horgászati-szabadidős tevékenységét. Hatóköre országos, sőt külföldi tagjai is vannak. Müködik horgászegyesület Tiszakesziben /245 fő/, Tiszavalkon/ 197fő/ és Mezőcsáton is.A térség településeinek 20%-án működik polgárőr egyesület. Ezek együttműködve a térség rendőrkapitányságaival a lakosság biztonsága érdekében fejtenek ki aktív tevékenységet. A lakosság részéről további igényként merül föl ezen szervezetek bővítése és munkájuk feltételeinek javítása, továbbá a feladatellátás hatékonyságnak fokozása.A kulturális, közösségi programok szervezésére több civil szervezet alakult térségünkben. A kulturális egyesületek száma Mezőcsáton a legnagyobb, amelyek közül a legjelentősebb a Mezőcsát Kultúrájáért Alapítvány,amely a közösségi programok szervezésében nagy szerepet vállal a városban. Térségi szinten a Mezőcsáti Közösségi Munkások Egyesülete szintén jelentős és fontos tevékenységet végez.Az Alternatív Szakágak Tárháza Közhasznú Egyesület szintén jelentős tevékenységet fejt ki Sajószögeden térségi szintű fesztiválok (pl. Krumplifesztivál) szervezésében, ahol a sportrendezvények terén bejegyzett Guiness rekordot is sikerült elérniük.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

A népi hagyományok őrzésének területén egyik legkiemelkedőbb szervezet a „Karcos Murci” Színjátszó és a Szentistváni Hagyományőrző Egyesület, akik a matyó lakodalmas rendezvények lebonyolításában és a hagyományok ápolásában töltenek be fontos szerepet.Az Ároktői Roma Érdekvédelmi és Kulturális Egyesület 2006 szeptemberében alakult. A térségben a roma polgárjogi szervezeteken túl, az egyetlen roma civil egyesület a település roma családjainak segítését, a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását és a kulturális élet szervezését tűzte ki fő célként.

A kultúrával, a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, faluszépítő egyesületek szintén jelentős számban képviseltetik magukat térségünkben a vallási szervezetekkel együtt. Ezek kiemelt célja a kistérség települései közötti kapcsolatok erősítése, valamint a közösségi élet felpezsdítése, kistérségi és települési szinten egyaránt.

A népi hagyományok őrzésének területén egyik legkiemelkedőbb szervezet a „Karcos Murci” Színjátszó és a Szentistváni Hagyományőrző Egyesület, akik a matyó lakodalmas rendezvények lebonyolításában és a hagyományok ápolásában töltenek be fontos szerepet.Az Ároktői Roma Érdekvédelmi és Kulturális Egyesület 2006 szeptemberében alakult. A térségben a roma polgárjogi szervezeteken túl, az egyetlen roma civil egyesület a település roma családjainak segítését, a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását és a kulturális élet szervezését tűzte ki fő célként.

A kultúrával, a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, faluszépítő egyesületek szintén jelentős számban képviseltetik magukat térségünkben a vallási szervezetekkel együtt. Ezek kiemelt célja a kistérség települései közötti kapcsolatok erősítése, valamint a közösségi élet felpezsdítése, kistérségi és települési szinten egyaránt.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 593 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 593 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

51,594 51,384 51,425 51,305 51,001

-210 41 -120 -304


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

62%

19%

12%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

14%

5%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

12%

33%

7%

3%

18%

9%

26%

12%

10%

17%

33

Az Akciócsoport lakosságának 18,2 %-a 1000 fő alatti lélekszámú kistelepüléseken él, melyek jellemzően hiányos infrastruktúrája negatív módon befolyásolja az ott élő emberek várható átlagos élettartamát, életminőségét. A népesedési helyzetet országosan jellemző negatív tendenciák a térségre is érvényesek.A népesség száma a természetes fogyás és a negatív vándorlási egyenleg hatására csökkent. Az 1000 lakosra jutó élveszületések száma legmagasabb Kiscsécsen (27,7) és Körömben (25,9), legalacsonyabb Borsodivánkán (2,6) és Tiszadorogmán (4,7). Az 1000 lakosra vetített halálozások száma Tiszabábolnán (37,7) és Négyesen (30,9) mutatja a legnagyobb értéket, a legkisebb fajlagos halálozási adatokkal Szakáld (6,9), Sajóörös (8,0) és Berzék (8,0) rendelkezik.A születések száma 2002 és 2006 között kismértékben (0,6 %-kal) emelkedett, a halálozások aránya ugyanezen vizsgálati időszak alatt a születések növekményét lényegesen meghaladó arányban, 15,9 %-kal nőtt. 2002-ben a vándorlási egyenleg még 132 fős többletet mutatott, 2006-ban viszont már összességében 85 fős migrációs veszteség jelentkezett az elvándorlások számának jelentős, 17,2 %-os megugrása miatt. A legérzékenyebben Négyes és Hejőszalonta községeket sújtotta az elvándorlás problémája, előbbinél 65,6 utóbbinál 62,8 volt 2006-ban az 1000 lakosra jutó elvándorlások száma. A Dél-borsodi Akciócsoport összes települése között legkevésbé Szentistván és Egerlövő lakosságszáma csökkent a migrációnak tulajdoníthatóan, a fajlagos mutatók értéke 11,8, illetve 16,3.Az Akciócsoport területén élő idős népességnek a fiatal populációhoz viszonyított aránya, vagyis a lakosság öregedési indexe 96,3 %, magasabb a megyei értéknél (85,9 %). Ez azt jelzi, hogy az idős korosztály nagyobb arányban képviselteti magát az Akciócsoport területén, mint a megye egészét tekintve, a helyi társadalom korstruktúrájában az elöregedés tendenciája érvényesül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatalok a munkalehetőségek hiánya miatt elhagyják nemcsak a térséget, hanem a régiót is.Legmagasabb a roma népesség részaránya Kiscsécsen, ahol közel 100 %. Ároktőn 40-45 % körül, Girincsen, Hejőpapiban, Kesznyétenben, Körömben, Nagycsécsen 25 % felett, Mezőcsáton, Igricin, Tiszakeszin és Tiszatarjánban 20-25 % között alakul a roma lakosság aránya.

Az Akciócsoport lakosságának 18,2 %-a 1000 fő alatti lélekszámú kistelepüléseken él, melyek jellemzően hiányos infrastruktúrája negatív módon befolyásolja az ott élő emberek várható átlagos élettartamát, életminőségét. A népesedési helyzetet országosan jellemző negatív tendenciák a térségre is érvényesek.A népesség száma a természetes fogyás és a negatív vándorlási egyenleg hatására csökkent. Az 1000 lakosra jutó élveszületések száma legmagasabb Kiscsécsen (27,7) és Körömben (25,9), legalacsonyabb Borsodivánkán (2,6) és Tiszadorogmán (4,7). Az 1000 lakosra vetített halálozások száma Tiszabábolnán (37,7) és Négyesen (30,9) mutatja a legnagyobb értéket, a legkisebb fajlagos halálozási adatokkal Szakáld (6,9), Sajóörös (8,0) és Berzék (8,0) rendelkezik.A születések száma 2002 és 2006 között kismértékben (0,6 %-kal) emelkedett, a halálozások aránya ugyanezen vizsgálati időszak alatt a születések növekményét lényegesen meghaladó arányban, 15,9 %-kal nőtt. 2002-ben a vándorlási egyenleg még 132 fős többletet mutatott, 2006-ban viszont már összességében 85 fős migrációs veszteség jelentkezett az elvándorlások számának jelentős, 17,2 %-os megugrása miatt. A legérzékenyebben Négyes és Hejőszalonta községeket sújtotta az elvándorlás problémája, előbbinél 65,6 utóbbinál 62,8 volt 2006-ban az 1000 lakosra jutó elvándorlások száma. A Dél-borsodi Akciócsoport összes települése között legkevésbé Szentistván és Egerlövő lakosságszáma csökkent a migrációnak tulajdoníthatóan, a fajlagos mutatók értéke 11,8, illetve 16,3.Az Akciócsoport területén élő idős népességnek a fiatal populációhoz viszonyított aránya, vagyis a lakosság öregedési indexe 96,3 %, magasabb a megyei értéknél (85,9 %). Ez azt jelzi, hogy az idős korosztály nagyobb arányban képviselteti magát az Akciócsoport területén, mint a megye egészét tekintve, a helyi társadalom korstruktúrájában az elöregedés tendenciája érvényesül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatalok a munkalehetőségek hiánya miatt elhagyják nemcsak a térséget, hanem a régiót is.Legmagasabb a roma népesség részaránya Kiscsécsen, ahol közel 100 %. Ároktőn 40-45 % körül, Girincsen, Hejőpapiban, Kesznyétenben, Körömben, Nagycsécsen 25 % felett, Mezőcsáton, Igricin, Tiszakeszin és Tiszatarjánban 20-25 % között alakul a roma lakosság aránya.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

Az Akciócsoport össznépességének nemek szerinti megoszlását nőtöbblet jellemzi, a férfiak aránya 48,9 %, a nőké 51,1 % volt 2006-ban. Az aktív korú (15-59 év közötti életkorú) lakosság megoszlási viszonyszáma 62 %, lényegében az országos értékkel azonos. A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a mindössze 8 általános osztályt végzettek részaránya (33 %) az országos arányszámot (26 %) meghaladó, az egyetemi, vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők 3 %-os aránya pedig lényegesen elmarad az országos mutató értékétől (10 %). Ez utóbbi összevetés egyértelműen jelzi, hogy a térségben kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára betölthető szabad munkahelyek száma.

Az Akciócsoport össznépességének nemek szerinti megoszlását nőtöbblet jellemzi, a férfiak aránya 48,9 %, a nőké 51,1 % volt 2006-ban. Az aktív korú (15-59 év közötti életkorú) lakosság megoszlási viszonyszáma 62 %, lényegében az országos értékkel azonos. A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a mindössze 8 általános osztályt végzettek részaránya (33 %) az országos arányszámot (26 %) meghaladó, az egyetemi, vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők 3 %-os aránya pedig lényegesen elmarad az országos mutató értékétől (10 %). Ez utóbbi összevetés egyértelműen jelzi, hogy a térségben kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára betölthető szabad munkahelyek száma.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

2

5

0

32

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

5%

14%

0%

86%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Filmszínház


37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás

▪Jelzett turistaút

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Turisztikai egyesület▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A Dél-borsodi Akciócsoport 37 települése által lehatárolt terület az országos főközlekedési útvonalak mellett helyezkedik el. A térség közúton és vasúton (M3-as autópálya, 3-as és 35-ös számú főútvonal, Budapest-Miskolc vasútvonal) egyaránt jól megközelíthető, a településközi közlekedés viszont csak nehezen, többnyire rossz minőségű alsóbbrendű utakon bonyolítható.LEADER közösségünk területén Mezőkeresztes határában található Közép-Kelet-Európa leghosszabb kifutópályájával (3,6 km hosszú kifutópálya) rendelkező és jelentős felújításra szoruló volt katonai repülőtere. A térségben számos település, döntően az M3-as autópálya mentén, rendelkezik barnamezős beruházásra alkalmas területtel. Kiaknázandó turisztikai potenciált jelent a részben kiépült EuroVelo kerékpárút-hálózat.A térségen belül a tömegközlekedési infrastruktúra szolgáltatásai korszerűtlenek: a menetrendek összehangolatlansága lehetetlenné teszi a közlekedési eszközök közötti rugalmas váltást, a járatsűrűség egyenlőtlen eloszlása korlátozza a munkaerő mobilitását. Közművesített és közúton elérhető ipari park célját szolgáló terület 2 településen található. Mezőkeresztes településen a volt katonai repülőtér területén alakítható ki ipari park, illetve egy regionális jelentőségű intermodális logisztikai központ Cargo repülőtéri funkcióval. Több település is rendelkezik olyan vállalkozási övezetnek alkalmas területtel, ahol a közművek a szennyvízcsatornázás kivételével jellemzően biztosítottak, de azok az utakkal, kerítésekkel, egyebekkel együtt felújításra, fejlesztésre szorulnak.Vezetékes gázellátással a térség valamennyi települése rendelkezik, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya kismértékben elmarad a megyei és az országos átlagtól. A belterületi utak a települések többségénél felújításra szorulnak. A szennyvízhálózat kiépítettsége alacsony, de fejlesztése folyamatos. A telekommunikációs infrastruktúra területén 2 település esetében nincs szélessávú internet elérhetőség, illetve 5 település esetén nem érhető el mindhárom mobilhálózat. A hulladékszállítás a települések legtöbbjén szervezett formában történik. A szilárd hulladékot a regionális hulladéklerakókba (Hejőpapi, Tiszafüredi lerakók) szállítják a térség településeiről.

A Dél-borsodi Akciócsoport 37 települése által lehatárolt terület az országos főközlekedési útvonalak mellett helyezkedik el. A térség közúton és vasúton (M3-as autópálya, 3-as és 35-ös számú főútvonal, Budapest-Miskolc vasútvonal) egyaránt jól megközelíthető, a településközi közlekedés viszont csak nehezen, többnyire rossz minőségű alsóbbrendű utakon bonyolítható.LEADER közösségünk területén Mezőkeresztes határában található Közép-Kelet-Európa leghosszabb kifutópályájával (3,6 km hosszú kifutópálya) rendelkező és jelentős felújításra szoruló volt katonai repülőtere. A térségben számos település, döntően az M3-as autópálya mentén, rendelkezik barnamezős beruházásra alkalmas területtel. Kiaknázandó turisztikai potenciált jelent a részben kiépült EuroVelo kerékpárút-hálózat.A térségen belül a tömegközlekedési infrastruktúra szolgáltatásai korszerűtlenek: a menetrendek összehangolatlansága lehetetlenné teszi a közlekedési eszközök közötti rugalmas váltást, a járatsűrűség egyenlőtlen eloszlása korlátozza a munkaerő mobilitását. Közművesített és közúton elérhető ipari park célját szolgáló terület 2 településen található. Mezőkeresztes településen a volt katonai repülőtér területén alakítható ki ipari park, illetve egy regionális jelentőségű intermodális logisztikai központ Cargo repülőtéri funkcióval. Több település is rendelkezik olyan vállalkozási övezetnek alkalmas területtel, ahol a közművek a szennyvízcsatornázás kivételével jellemzően biztosítottak, de azok az utakkal, kerítésekkel, egyebekkel együtt felújításra, fejlesztésre szorulnak.Vezetékes gázellátással a térség valamennyi települése rendelkezik, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya kismértékben elmarad a megyei és az országos átlagtól. A belterületi utak a települések többségénél felújításra szorulnak. A szennyvízhálózat kiépítettsége alacsony, de fejlesztése folyamatos. A telekommunikációs infrastruktúra területén 2 település esetében nincs szélessávú internet elérhetőség, illetve 5 település esetén nem érhető el mindhárom mobilhálózat. A hulladékszállítás a települések legtöbbjén szervezett formában történik. A szilárd hulladékot a regionális hulladéklerakókba (Hejőpapi, Tiszafüredi lerakók) szállítják a térség településeiről.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

Az Akciócsoport településein nem működik kórház, az egészségügyi alapellátás a települések többségénél megoldott. A térség két legnagyobb települése közül (Mezőcsát, Mezőkeresztes) központi körzeti (háziorvosi) ügyelet csak Mezőcsáton található. Gyógyszertár a 37 település 40%-ában van. A turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, a középületek műszaki állapota rossz. A térség településein hiányoznak vagy felújításra, fejlesztésre szorulnak a közösségi szolgáltató terek.

Az Akciócsoport településein nem működik kórház, az egészségügyi alapellátás a települések többségénél megoldott. A térség két legnagyobb települése közül (Mezőcsát, Mezőkeresztes) központi körzeti (háziorvosi) ügyelet csak Mezőcsáton található. Gyógyszertár a 37 település 40%-ában van. A turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, a középületek műszaki állapota rossz. A térség településein hiányoznak vagy felújításra, fejlesztésre szorulnak a közösségi szolgáltató terek.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.00

0.02 0.04

1% 6%

0.00 0.02

1.81 0.68

0% 4%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Közszféra

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...

▪ Közszféra


▪ Közszféra


▪ Közszféra

Települések főbb jellemzői 1/6

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,286

▪ Község ▪ 1,029

▪ Község ▪ 755





A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Ároktő

Berzék

Borsodivánka

Csincse

Egerlövő

Gelej

Girincs

Munkanél-küliség (%)

▪ 26.69%

▪ 10.74%

▪ 4.69%

▪ 12.99%

▪ 8.99%

▪ 13.33%

▪ 24.10%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 240,144

▪ 292,789

▪ 334,113

▪ 426,923

▪ 378,835

▪ 463,575

▪ 329,022

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

42



▪ Közszféra







Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,966

▪ Község ▪ 1,102


▪ Község ▪ 1,293


▪ Község ▪ 1,350

▪ Község ▪ 1,895


Hejőbába

Hejőkeresztúr

Hejőkürt

Hejőpapi

Hejőszalonta

Igrici

Kesznyéten


▪ 9.31%

▪ 13.78%

▪ 19.10%

▪ 19.38%

▪ 24.04%

▪ 17.60%

▪ 17.54%


▪ 396,957

▪ 495,431

▪ 360,330

▪ 280,460

▪ 207,094

▪ 337,042

▪ 296,406


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.068

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43


▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra






Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,351

▪ Város ▪ 6,617

▪ Nagyközség ▪ 4,269

▪ Község ▪ 1,146

▪ Község ▪ 1,742



Kiscsécs

Köröm

Mezőcsát

Mezőkeresztes

Mezőnagymihály

Mezőnyárád

Nagycsécs


▪ 30.95%

▪ 26.18%

▪ 15.67%

▪ 9.14%

▪ 9.63%

▪ 8.18%

▪ 16.64%


▪ 141,770

▪ 161,121

▪ 410,331

▪ 445,211

▪ 396,885

▪ 575,727

▪ 472,793


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.014

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

44


▪ Közszféra




▪ Közszféra




Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,046

▪ Község ▪ 2,491


▪ Község ▪ 1,127

▪ Község ▪ 1,215

▪ Község ▪ 2,314


Négyes

Nemesbikk

Ónod

Oszlár

Sajóhídvég

Sajóörös

Sajószöged


▪ 15.70%

▪ 15.44%

▪ 17.73%

▪ 10.81%

▪ 22.72%

▪ 5.84%

▪ 5.64%


▪ 285,336

▪ 451,640

▪ 359,858

▪ 356,449

▪ 315,807

▪ 921,896

▪ 950,725


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.051


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.052

45




▪ Közszféra

▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Nagyközség ▪ 2,685



▪ Község ▪ 2,771

▪ Község ▪ 1,563

▪ Község ▪ 1,428


Szakáld

Szentistván

Tiszabábolna

Tiszadorogma

Tiszakeszi

Tiszapalkonya

Tiszatarján


▪ 15.97%

▪ 8.68%

▪ 10.92%

▪ 17.95%

▪ 21.61%

▪ 9.89%

▪ 20.50%


▪ 353,806

▪ 445,974

▪ 319,598

▪ 453,315

▪ 380,454

▪ 591,120

▪ 402,268


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.081

▪ 0.243

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

46


▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)




Tiszavalk

Vatta


▪ 7.96%

▪ 10.78%


▪ 494,437

▪ 451,171


▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.870

▪ 0.000

47

Települések egy mondatos jellemzése 1/19

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Ároktő ▪ „A nagyarányú hátrányos helyzetű, szinte kizárólag szociális ellátásból élő népesség romló életkörülményei fokozódó társadalmi feszültségekhez, a közbiztonság romlásához vezetnek.”

▪ Berzék ▪ „Az állandó, stabil jövedelmet és megélhetést biztosító munkahelyek hiánya miatt magas a munkanélküliek aránya a település lakosságán belül.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A Tisza turisztikai vonzerejének kihasználására építő, a vízi- és horgászturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítását célzó idegenforgalmi fejlesztések megvalósítása.”

▪ „A jó minőségű termőföldekre alapozva, intenzív technológiák alkalmazásával növelhető a mezőgazdaság szerepe a település gazdasági életében.”

48





▪ Borsodivánka ▪ „A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek korlátozottsága a fiatalokat a település elhagyására készteti.”

▪ Csincse ▪ „A magas munkanélküliség negatívan hat az önkormányzat jövedelmi helyzetére, ami veszélyezteti az alapvető települési funkciók ellátását.”


▪ „A csendes falusi környezet, a „Kis-Hortobágy” és a Borsodi Mezőség idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.”

▪ „A települések, térségek közötti kapcsolatok, együttműködések fejlődése húzó- és ösztönző hatást gyakorolhat a településre.”

49





▪ Egerlövő ▪ „Az elavult, hiányos települési infrastruktúra rontja a lakosság komfortérzetét, gátolja gazdasági tevékenységek betelepülését.”

▪ Gelej ▪ „A munkahelyek hiánya miatt gyenge a település népességmegtartó képessége, a helyi társadalomra az elöregedés jellemző.”


▪ „Az M3-as autópálya és Mezőkövesd közelsége révén a település a befektetői és idegenforgalmi érdeklődés középpontjába kerülhet.”

▪ „A kedvező közlekedés-földrajzi helyzet ösztönzőleg hathat munkahelyteremtő beruházások megtelepedésére.”

50





▪ Girincs ▪ „A közoktatási infrastruktúra hiányosságai újratermelik a munkaerő-piaci esélytelenséget.”

▪ Hejőbába ▪ „A tőkehiányos és csökkenő számú vállalkozás romló foglalkoztatási hatása és a kiépítetlen települési infrastruktúra gyengíti a község népességmegtartó erejét.”


▪ „A helyi természeti értékek és az épített örökség turisztikai célú hasznosítását, bemutathatóságát lehetővé tevő fejlesztések megvalósítása, programok indítása.”

▪ „Jelentős mennyiségű szabad földterületek állnak rendelkezésre mezőgazdasági tevékenység céljára és belterületi lakóingatlanok kialakítására.”

51





▪ Hejőkeresztúr ▪ „A műszaki és a közösségi infrastruktúra hiányosságai hátráltatják a település fejlődését.”

▪ Hejőkürt ▪ „A község alapinfrastruktúrájának hiányosságai negatívan befolyásolják a lakosság életminőségét.”


▪ „Vízisportok űzésére, horgászatra alkalmas bányatavak idegenforgalmi vonzerejének növelését segítő infrastrukturális fejlesztések megvalósítása.”

▪ „A település határában kialakított ipari-gazdasági övezetben új vállalkozások megtelepedése kedvező hatást gyakorolhat a helyi és térségi foglalkoztatottság szintjére.”

52





▪ Hejőpapi ▪ „A kötelező önkormányzati feladatok ellátásához a település nem rendelkezik megfelelő alapinfrastruktúrával.”

▪ Hejőszalonta ▪ „A település össznépességén belül nagy arányt képviselnek az alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli lakosok.”


▪ „A település rendelkezik olyan területtel, amely közművesítéssel vonzó telephellyé válhat vállalkozások számára.”

▪ „A lakosság korszerkezetében magas az újdonságok iránt fogékony fiatalok részaránya.”

53





▪ Igrici ▪ „A települési infrastruktúra kiépítetlensége hátráltatja a község fejlődését.”

▪ Kesznyéten ▪ „A munkanélküli, szakképzetlen és halmozottan hátrányos helyzetű rétegek lakosságon belüli magas részaránya és az infrastrukturális hiányosságok akadályozzák, hogy a község fejlődési pályára álljon.”


▪ „A kedvező közlekedés-földrajzi helyzet munkahelyteremtő beruházásokat generálhat a településen.”

▪ „A jövedelemszerzési lehetőségek körének szélesítése a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, a település határában találkozó 4 folyó turisztikai és gazdasági célú hasznosításán, energiaültetvények meghonosításán keresztül.”

54





▪ Kiscsécs ▪ „A helyi egészségügyi alapellátás megoldatlansága nehezíti a zömében halmozottan hátrányos helyzetű lakosság alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését.”

▪ Köröm ▪ „A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőtlenségének újratermelődése „második generációs” állásnélküliséghez vezet.”


▪ „A lakosság általános képzettségi szintjének emelése javíthat a helyi társadalom alacsony foglalkoztatottsági mutatóján, a népesség elhelyezkedési esélyein.”

▪ „A településen fellelhető termálvíz hasznosításához kapcsolódó rekreációs és egészségturisztikai fejlesztések megvalósítása.”

55





▪ Mezőcsát ▪ „A magas munkanélküliségi ráta, a hátrányos helyzetű, szakképzetlen munkaerő tartósan magas aránya rontja a település felzárkózásának esélyeit a környező városok fejlettségi szintjére.”

▪ Mezőkeresztes

▪ „A nagyarányú hátrányos helyzetű, szinte kizárólag szociális ellátásból élő népesség romló életkörülményei fokozódó társadalmi feszültségekhez, a közbiztonság romlásához vezetnek, ami gyengíti a település népességmegtartó képességét.”


▪ „A kistérségi központi szerepkör továbbfejlesztésével, új, életképes funkciók szerzésével a város tényleges gazdasági, idegenforgalmi és szolgáltató központtá válhat.”

▪ „A település országos viszonylatban is rendkívül kedvező közlekedés-földrajzi fekvése vonzó telepítési tényezőként szolgálhat regionális jelentőségű, új munkahelyeket teremtő vállalkozások számára.”

56





▪ Mezőnagymihály

▪ „A magas munkanélküliségi ráta és a községi alapinfrastruktúra elavultsága beszűkíti a község fejlődési lehetőségeit.”

▪ Mezőnyárád ▪ „A belterületi úthálózat elavult műszaki állapota a negatívan érinti település megítélését a közlekedés szempontjából.”


▪ „Az M3-as autópálya közelsége elősegítheti a település értékeinek megismertetését.”

▪ „A település rendelkezik vonzó lovasturizmus kialakításához, fejlesztéséhez szükséges feltételekkel.”

57





▪ Nagycsécs ▪ „A 35-ös számú főútvonal átmenő forgalma által okozott környezetterhelés rontja az életminőséget.”

▪ Négyes ▪ „A település rossz infrastrukturális és demográfiai mutatói (elöregedés, népességfogyás) behatárolják a község hosszú távú fejlődési esélyét.”


▪ „A Sajó település alatti szakaszán a vízi turizmus számára vonzó infrastrukturális feltételek teremthetőek.”

▪ „A természeti adottságok (Tisza, Mezőségi területek) idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez, turisztikai hasznosításához kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.”

58





▪ Nemesbikk ▪ „A foglalkoztatási lehetőségek korlátozottsága, a helyi mikro-vállalkozások nehéz helyzete miatt tartósan magas a munkanélküliség a településen.”

▪ Ónod ▪ „Az általános és szakképzettség hiányából fakadó, egyre mélyülő munkanélküliség romló életkörülményekkel és romló közbiztonsági helyzettel párosul.”


▪ „Az agrárium helyi foglalkoztatásban betöltött szerepének növelése a jó minőségű termőföldek korszerűbb művelésével.”

▪ „A település regionális kereskedelmi központi szerepkörének megerősítése az OÁKV fejlesztésével.”

59





▪ Oszlár ▪ „A kevés, tőkehiányos vállalkozás gyenge foglalkoztatási hatást gyakorol a település munkaerő-kínálatára, ebből adódóan magas a munkanélküliek aránya a községben.”

▪ Sajóhídvég ▪ „A kötelező önkormányzati feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra csak korlátozottan áll rendelkezésre.”


▪ „A Holt-Tisza természeti értékeinek megismertetése az EuroVelo kerékpárút turisztikai célú kihasználtságának javításán keresztül.”

▪ „A település hagyományos gazdálkodási szerkezetére építve fejleszthető a helyi termékek előállítása.”

60





▪ Sajóörös ▪ „A község dinamikus fejlődését behatárolja az alapinfrastruktúra rossz műszaki állapota.”

▪ Sajószöged ▪ „A műszaki és közösségi infrastruktúra korszerűtlensége visszafogja a településfejlődés dinamikáját.”


▪ „A jelentős számú betelepülő, fiatal és szakképzett népesség számára vonzó lakókörnyezet kialakítása.”

▪ „A kiépített infrastruktúra, a meglévő vállalkozói övezet vonzó befektetési környezetet teremtenek.”

61





▪ Szakáld ▪ „A tömegközlekedés hiányosságai korlátozzák a munkaerő mobilitását és a szolgáltatások elérhetőségét.”

▪ Szentistván ▪ „A hátrányos helyzetű, egyre nehezebb körülmények között élő népesség növekvő részaránya a közbiztonság romlásával fenyeget.”


▪ „A településen rendelkezésre állnak barnamezős beruházásokra alkalmas területek.”

▪ „A matyó hagyományok turisztikai célú bemutathatóságát javító fejlesztések, programok megvalósítása.”

62





▪ Tiszabábolna ▪ „A helyi társadalom elöregedő korszerkezete a település hosszú távú fejlődését korlátok közé szorítja.”

▪ Tiszadorogma ▪ „A munkanélküliek nagy aránya és a települési infrastruktúra rossz állapota behatárolja a fejlődés lehetőségét.”


▪ „A Tisza turisztikai vonzerejének kihasználására építő életképes vállalkozások létrehozása erősítheti a népességmegtartó képességet.”

▪ „A települések, térségek közötti együttműködések megfelelő kihasználása új munkahelyeket generálhat.”

63





▪ Tiszakeszi ▪ „A jövedelemszerzési lehetőségek korlátozottsága tartósan magasan tartja a munkanélküliség mértékét.”

▪ Tiszapalkonya ▪ „Az alapinfrastruktúra kiépítetlensége, romló állapota gyengíti a település népességmegtartó és tőkevonzó képességét.”


▪ „A község rendelkezik színvonalas falusi turizmus megteremtésére alkalmas személyi és tárgyi feltételekkel.”

▪ „A vállalkozási övezet fejlesztése és a turisztikai tevékenységek ösztönzése nyomán létrejövő új vállalkozások élénkítőleg hathatnak a település gazdasági életére.”

64





▪ Tiszatarján ▪ „A munkahelyek hiánya és a kiépítetlen települési infrastruktúra miatt gyenge a község népességmegtartó képessége.”

▪ Tiszavalk ▪ „A települési önkormányzat tartósan rossz likviditási helyzete rontja a közszolgáltatások színvonalát.”


▪ „Színvonalas vízi és horgász turizmus infrastrukturális hátterének megteremtése a Tisza település melletti szakaszán.”

▪ „A község idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.”

65





▪ Vatta ▪ „A közösségi és műszaki infrastruktúra kiépítetlensége és rossz állapota negatívan hat a lakosság lokális identitására.”


▪ „A község rendelkezik munkahelyteremtő beruházások fogadására alkalmas telepítő tényezőkkel.”

66

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



67

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2

A térségben 9 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 29 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Helyi életminőség és lakossági szolgáltatások fejlesztése”

▪ „Helyi vállalkozások fejlesztése”

▪ „Helyi turizmus fejlesztése”

▪ „Helyi örökség megőrzése, fejlesztése”

▪ „A helyi megújuló-energia ágazat fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Térségi és közösségi kapcsolatok fejlesztése”

▪ „Helyi termékek előállításának, piacra jutásának fejlesztése”

▪ „Hátrányos helyzetűek integrációjának segítése”

67

5 db

7 db

3 db

3 db

1 db

2,106,141

1,919,300

1,156,000

736,000

317,940

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

2 db

3 db

4 db

250,300

138,252

80,000

68

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2

A térségben 9 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 29 db fejlesztési intézkedés tartozik


▪ „Helyi környezet-és természetvédelem fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

68

1 db 0

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

69

▪ Elhagyott és kóbor állatok humánus elhelyezésének támogatása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/9

A legtöbb forrás – 920,000 EUR – a(z) Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Helyi közbiztonság erősítése

▪ Településképet javító kisléptékű településfejlesztési akciók támogatása

▪ Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése

▪ Települési alapinfrastruktúra megteremtésének, fejlesztésének támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség és lakossági szolgáltatások fejlesztése

Allokált forrás (EUR)

66,000

39,600

2,000,541

0

0

70

▪ Helyi vállalkozások versenyképességének javítása





▪ Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása

▪ Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ Mezőgazdasági termelés támogatása

▪ Helyi vállalkozások képzésének, információhoz jutásának támogatása

▪ Fenntartható mezőgazdasági tevékenység támogatása

▪ Mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységen kívüli jövedelemszerzésének támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése


415,300

180,000

1,324,000

0

0

0

0

71

▪ Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus támogatása





▪ Kulturális, rendezvény és gasztronómiai turizmus fejlesztése

▪ Épített örökségre és természeti látványosságra épülő turizmus támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus fejlesztése


920,000

236,000

0

72

▪ Kulturális értékek megőrzése





▪ Épített örökség védelme, fejlesztése

▪ Természeti örökség megőrzése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése


80,000

440,000

216,000

73

▪ A helyi megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések támogatása





Fő fejlesztési prioritás: A helyi megújuló-energia ágazat fejlesztése


317,940

74

▪ Határon átnyúló és szomszédos közösségek közötti együttműködés és kapcsolatok erősítése





▪ Térségi telekommunikáció kialakítása és hasznosítása a prioritások megvalósítása érdekében

Fő fejlesztési prioritás: Térségi és közösségi kapcsolatok fejlesztése


75,300

175,000

75

▪ Helyi és házi feldolgozású termékek piacra jutásának támogatása





▪ Helyi termékek minőségének javítása és standardizálása

▪ Helyi termékek feldolgozásának fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi termékek előállításának, piacra jutásának fejlesztése


138,252

0

0

76

▪ Társadalmi tőke erősítése





▪ Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése

▪ A foglalkoztathatóság javítása

▪ Humán erőforrás fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Hátrányos helyzetűek integrációjának segítése


80,000

0

0

0

77

▪ Természetvédelmi intézkedések támogatása





Fő fejlesztési prioritás: Helyi környezet-és természetvédelem fejlesztése


0

78

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

79Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

8%

9%

25%

8%

7%

16%

6%

0%

15%

4%

14%

40%

14%

3%

10%

4%

3%

0%

10%

1%

50%

30%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

10%

0%

23%

0%

19%

23%

4%

0%

23%

0%

8%

0%

0%

0%

30%

30%

10%

0%

20%

0%

10%

0%

80

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”▪ „Az akciócsoport településein 25 új, illetve 20 meglévő kereskedelmi tevékenységet folytató mikro vállalkozás technológiai korszerűsítésének, műszaki-technológiai fejlesztésének (eszközbeszerzések), az ingatlanhoz kapcsolható kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, minőségirányítási és környezetirányítási rendszerek bevezetésének a támogatása.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A 25 új vállalkozás 35 új munkahelyet teremt, illetve további 20 vállalkozásnál is a szolgáltatás és a végzett munka esetében minőségi (ISO, HACCP) javulás érhető el, mely a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget és növeli a munkahelyek stabilitását. A tárgyi eszköz fejlesztések hatására kialakuló új minőségi szolgáltatások erdeményeképpen 20%-kal növekszik a térségbe látogató turisták száma.”

2

81




Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „Dél-Borsodban az egyéb szolgáltatások területén működő, illetve újonnan létrejövő és az idegenforgalomhoz kapcsolható mikro-vállalkozások technológiai korszerűsítésének, műszaki-technológiai fejlesztésének (eszközbeszerzések), illetve a tevékenységhez kötődő ingatlanhoz kapcsolható kisléptékű infrastruktúra fejlesztés támogatása.”


▪ „A 20 új, létrejövő vállalkozás - amely 40 új munkahelyet teremt -, illetve további 20 vállalkozásnál is a szolgáltatás és a végzett munka esetében minőségi javulás érhető el a felújítások, eszközbeszerzések révén, ami a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget és növeli a munkahelyek stabilitását. A vállalkozások árbevétele várhatóan a projektek befejezését követően 10%-kal növekszik, továbbá támogatja a településekre látogatók számának növekedését 5%-kal.”

82



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


3▪ „A turisztikai szolgáltatások színvonalának

javítása a térség szállásférőhelyeinek bővítésén, új szálláshelyek kialakításán a szállás- és vendéglátóhelyek, rekreációs létesítmények komfortosabbá tételét szolgáló minőségi fejlesztéseken keresztül.A hátrányos helyzetű településeken 25 szállásadó illetve vendéglátó támogatása.”


▪ „A térség hátrányos helyzetű településein támogatott 25 db pályázat eredményeként legalább 150 új szállásférőhely jön létre és legalább 15 szállás-, illetve vendéglátóhely a korábbiakhoz képest minőségileg magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtására válik alkalmassá.”


4▪ „A turisztikai szolgáltatások színvonalának

javítása a térség szállásférőhelyeinek bővítésén, új kereskedelmi szálláshelyek kialakításán a szállás- és vendéglátóhelyek, rekreációs létesítmények komfortosabbá tételét szolgáló minőségi fejlesztéseken keresztül.”

▪ „A térség hátrányos helyzetű településein támogatott 2 db pályázat eredményeként legalább 40 új szállásférőhely jön létre és a kereskedelmi szálláshelyek minőségileg magas színvonalú szolgáltatás nyújtására válnak alkalmassá.”

83



Szektor



84



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


5▪ „A térségben meglévő és újonnan alakuló

roma információs és tanácsadó szolgálatok létrehozásának ,valamint a tárgyi, technikai feltételek biztosításának támogatása, amelyek a kistérségben működő illetve alakuló roma civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok számára egyénre szabott és csoportos tanácsadói szolgáltatást nyújtanak, amelyek közvetlen szakértői közreműködéssel, szakmai ismeretek átadásával segítik e szervezetek munkáját és előmozdítják a civil szervezetek aktivitását.”


▪ „Legalább 3 roma információs és tanácsadó központ létrejön a térségben a projekt elindítását követő második év végére.”

▪ „Építőipar”6▪ „Dél-Borsod építőiparában a 20 új, illetve a 20

meglévő mikro-vállalkozás technológiai korszerűsítésének, műszaki-technológiai fejlesztésének (eszköz beszerzések), az ingatlanhoz kapcsolható kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, minőségirányítási és környezetirányítási rendszerek bevezetésének a támogatása.”

▪ „20 új vállalkozás jön létre, amely 30 új munkahelyet teremt, illetve további 20 vállalkozásnál is a szolgáltatás és a végzett munka esetében minőségi (ISO, KIR) javulás érhető el, ami a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget és növeli a munkahelyek stabilitását. A vállalkozások árbevétele várhatóan a projektek befejezését követően 10%-kal növekszik.”

85




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

86



▪ „Kereskedelem, javítás”


7▪ „a kereskedelem és javítás ágazataiban

szolgáltató kis- és középvállalkozások építési, eszköz- és technológiafejlesztési projektjeinek támogatása a térség hátrányos helyzetű, 10 000 fő alatti lakosságszámú településein.”


▪ „a technológiafejlesztési, eszközbeszerzési és/vagy építési projektek megvalósulását követő második év végére a kedvezményezett vállalkozások árbevétele infláció+2%-kal nő.”

Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”8▪ „Az alapanyagok feldolgozásához szükséges

technológiai fejlesztések támogatása kiváló minőségű, egészséges élelmiszerek előállítása érdekében. A helyi termékek piaci pozícióját javító termékmarketing támogatása.”

▪ „A támogatás igénybevételével a térség hátrányos helyzetű településein összesen 45 gazdálkodó (őstermelő vagy mikro-, kis- és középvállalkozás) elkezd helyi termék előállításával foglalkozni, korszerűsíti a meglévő technológiát, fejleszti a termékértékesítéshez kapcsolódó marketingtevékenységet.”

87



Szektor



88



Szektor



9▪ „A térségben a horgászatot, vadászatot,

lovas-, kerékpáros- és vízi sportokat kiszolgáló létesítmények önkormányzatok, vállalkozások által történő fejlesztésének, kiépítésének támogatása, továbbá, az aktív turizmushoz megfelelő színvonalú infrastruktúrával rendelkező szolgáltatók bevonásával megvalósítható turisztikai programok kidolgozásának, kivitelezésének ösztönzése.”


▪ „A térség hátrányos helyzetű településein legalább 30 db , a horgászegyesületek, vadásztársaságok, lovardák,kerékpárkölcsönzők,szervízek vállalkozók által üzemeltetett kiszolgáló létesítmény és bevezetett, fejlesztett szolgáltatás bevétele a turizmusfejlesztési projektek (infrastruktúra és programok) megvalósulását követő második év végére legalább 10 %-kal növekszik. A szolgáltatásokat igénybe vevők száma 20 %-kal nő a program végére.”

▪ „Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok”

10▪ „Új, a szállítási és raktározási

szolgáltatásminőséget javító technológiák, eszközök beszerzésének támogatása, új tároló épületek, csarnokok, raktárak építését ösztönző források biztosítása a térség 5000 fő alatti lélekszámú, nem hátrányos helyzetű településein működő kis- és középvállalkozások számára.”

▪ „a technológiafejlesztési, eszközbeszerzési és/vagy építési projektek megvalósulását követő második év végére a kedvezményezett vállalkozások árbevétele infláció+2%-kal nő.”

89



Szektor



90

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






91

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Leromlott állapotú épületek közösségi

funkciókkal való megtöltése állaguk helyre állításával egy időben. Településen belüli fásítások, parkosítások, zöld területek, és egységes utcakép kialakítása. Közösségi színterek, játszóterek fejlesztése, felújítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség településeinek 50 %-át érintően megújult, egységes településkép kialakulása a projekt elindítását követő negyedik év végére.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

92




2▪ „A térség 27 hátrányos helyzetű települén

található épített örökségek tulajdonosainak (elsősorban egyházak, önkormányzatok, másodsorban non-profit szervezetek,) támogatása az épületek és közvetlen környezetük felújítására, védelmére, látogathatóvá tételére, látogatottságának növelésére, közösség számára hasznos funkciókkal való megtöltésére, jelenlegi közösségi funkciójának erősítésére irányuló fejlesztéseik megvalósításában.”

Megoldási javaslat

▪ „Megvalósul a tervezési területhez tartozó hátrányos helyzetű településeken található legalább 15 db épített örökség állagmegóvása, felújítása a programozási időszak végére, alkalmassá téve az érintett objektumokat a meglévő funkció szerinti további hasznosításra és/vagy teljesen új funkciók kialakítására.”



Fejlesztési téma

93




3▪ „Leromlott állapotú épületek közösségi

funkciókkal való megtöltése állaguk helyre állításával egy időben. Településen belüli fásítások, parkosítások, zöld területek, és egységes utcakép kialakítása. Közösségi színterek, játszóterek fejlesztése, felújítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség településeinek 50 %-át érintően megújult, egységes településkép kialakulása a projekt elindítását követő negyedik év végére.”



Fejlesztési téma

94




4▪ „Kisebb költségű, maximum 1 millió Ft ÚMVP

IV. tengelyes támogatással beszerezhető megújuló energiaforrásokra épülő hő- és villamosenergia-termelő rendszerek, tiszta technológiák alkalmazásával oldható a fosszilis energiahordozóktól való egyoldalú függőség a közszféra intézményeiben.”

Megoldási javaslat

▪ „Az átadáshoz szükséges szakmai anyagok (megvalósíthatósági tanulmányok) elkészültét követően a beruházást megvalósító közintézmények, illetve vállalkozások által használt ingatlanok energia költségei 30-40%-al csökkennek, ezáltal a közszférában költségek takaríthatóak meg.”


▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

95




5▪ „A térség önkormányzatai, civil és

idegenforgalommal foglalkozó szervezetei szervezésében az Akciócsoport valamennyi településén, megvalósuló falunapok, térségi jelentőségű kulturális rendezvények, fesztiválok (pl.: Dél-borsodi Nyár, Helyi Termék Fesztivál, Tisza-tavi Fesztivál, ) támogatása és a programok technikai, infrastrukturális hátterének javítása. Az eredeti jogcím:L-rendezvény, kapcsolódó HPME azonosítók:1137, 1149 ( Komplex projekt "A" verzió, a hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)”

Megoldási javaslat

▪ „A rendezvények növekvő idegenforgalmi vonzerejének hatására legalább 50 %-kal nő a térség szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma a program teljes átfutási időszakában. A kultúrális rendezvények a honlapon és a terminálokon, valamint a belföldi és nemzetközi kapcsolatokon keresztül jutnak el a világba.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Kultúra”

96




6▪ „A hátrányos helyzetű 27 településen könnyen

hozzáférhető és kezelhető információs pont, külső terminál és honlap létesítésének ,meglévő honlapok fejlesztésének, szerverek beszerzésének támogatása, azok működtetéséhez szükséges infrastruktúra( pl. végpont ), hardver és szoftver eszközök beszerzésének támogatása, a lakosság LEADER programmal kapcsolatos tájékozottsági szintjének emelése, a térséghez, a környező településekhez fűződő ismereteinek fejlesztése, közérdeklődésre számot tartó tartalmi elemek elérésének megkönnyítése céljából.Az eredeti jogcím: L-fejlesztés, kapcsolódó HPME azonosítók: 1133,1149.( Komplex projekt "A" verzió, a hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)”

Megoldási javaslat

▪ „A 27 településen a polgármesteri hivatalok külső falfelületén kialakított terminál egységeken keresztül a település lakosai és a látogatók is közvetlen információkat szerezhetnek be a pályázatokról, a falu életéről, illetve az internet világába is beléphetnek. A hátrányos helyzetűek is nem tanórai keretek között ismerkedhetnek meg a modern technológia vívmányaival. A kulturális rendezvények híre a honlapon és a terminálokon keresztül válik elérhetővé.”


▪ „Telekommunikáció”

Fejlesztési téma

97




7▪ „A 10 nem hátrányos településen is könnyen

hozzáférhető és kezelhető információs pont, külső terminál és honlap létesítésének ,meglévő honlapok fejlesztésének, szerverek beszerzésének támogatása, azok működtetéséhez szükséges infrastruktúra( pl. végpont ), hardver és szoftver eszközök beszerzésének támogatása, a lakosság LEADER programmal kapcsolatos tájékozottsági szintjének emelése, a térséghez, a környező településekhez fűződő ismereteinek fejlesztése, közérdeklődésre számot tartó tartalmi elemek elérésének megkönnyítése céljából.Az eredeti jogcím: L-fejlesztés, kapcsolódó HPME azonosítók: 1134,1152. ( Komplex projekt "B" verzió, a nem hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)”

Megoldási javaslat

▪ „A 10 nem hátrányos településen is a polgármesteri hivatalok külső falfelületén kialakított terminál egységeken keresztül a település lakosai és a látogatók is közvetlen információkat szerezhetnek be a pályázatokról, a falu életéről, illetve az internet világába is beléphetnek. A kulturális rendezvények híre a honlapon és a terminálokon keresztül válik elérhetővé.”


▪ „Telekommunikáció”

Fejlesztési téma

98




8▪ „Belföldi és nemzetközi szintű kapcsolatépítés

támogatása, az egyes térségi szereplők részéről megnyilvánuló, partnerségi kapcsolatokat biztosító együttműködési megállapodások (a dél-borsodi térséggel határos akciócsoportokkal pl.: BÜKK-MAK, Hortobágyi, Dél-zempléni, Tiszatér és a Bihar-Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Közösség), illetve ezek kialakítására irányuló törekvések felkarolása a térség hazai és nemzetközi ismertségének növelése, kölcsönösen hasznosítható tapasztalatok szerzése érdekében. Térségi honlap létrehozása és ennek részeként internet tv kialakítása.Az eredeti jogcím:L-Szakmai, egyéb együttműködés, kapcsolódó HPME azonosítók:1133,1137.( Komplex projekt "A" verzió, a hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)”

Megoldási javaslat

▪ „A megvalósuló projektek eredményeként legalább 10 hátrányos település, szervezet olyan együttműködési formákat alakít ki országhatáron belüli vagy kívüli közösségekkel, amelyek hosszú távon is életképesnek, fenntarthatónak bizonyulnak, továbbá a környező Akciócsoportokkal legalább 2 közös projekt előkészítésre és megvalósításra kerül sor. A Dél-borsodi térségben egységes elektronikus honlap kerül létrehozásra.”


▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

99




9▪ „A térség hátrányos helyzetű településein

található természeti értékek tulajdonosainak, kezelőinek támogatása az értékes tájszerkezeti elemek megóvására, védelmére, látogathatóvá tételére irányuló fejlesztésiek megvalósításában.”

Megoldási javaslat

▪ „Megvalósul a térség hátrányos helyzetű településein található legalább 8 db természeti érték megóvása, védelme, revitalizációja, látogathatóvá tétele a programozási időszak végére.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

100




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

101

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

102Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/54 Kód: ÉM-50-SzF-A-20 Sorszám: 1144Prioritás: Helyi életminőség és lakossági szolgáltatások fejlesztése

Intézkedés: Településképet javító kisléptékű településfejlesztési akciók támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Az akciócsoport valamennyi településén jellemző az elhanyagolt ill. nem egységes településkép, az alapvető közlekedési infrastruktúrában jelentkező hiányosságok. Az 5000 fő alatti 26 hátrányos helyzetű település önkormányzata számára feladatot jelent a települések arculatát meghatározó vidéki lakókörnyezet, a közösségi terek, a közterületek állapotának megújítása, fejlesztése.

Helyzet/ adottság

▪ A térség hátrányos helyzetű településeinek 90%-ánál elhanyagolt, rossz állapotú közösségi terek, közterületek, játszóterek találhatók. A rendezett, vonzó, esztétikus településkép hiánya rontja a lakosság komfortérzetét, negatív módon befolyásolja a települések iránt jelentkező idegenforgalmat, ill. a települések imázsát.

Probléma/ lehetőség

▪ Leromlott állapotú épületek közösségi funkciókkal való megtöltése állaguk helyre állításával egy időben. Településen belüli fásítások, parkosítások, zöld területek, és egységes utcakép kialakítása. Közösségi színterek, játszóterek fejlesztése, felújítása.

Megoldási javaslat

▪ A térség településeinek 50 %-át érintően megújult, egységes településkép kialakulása a projekt elindítását követő negyedik év végére.Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 100000 EUR ▪ Önkormányzatok 90%

1592152 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 1432937 EUR ▪ Non-profit szervezetek 0%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 26 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/54 Kód: ÉM-50-SzF-A-20 Sorszám: 1144

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Ároktő, Berzék, Egerlövő, Gelej, Girincs, Hejőbába, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Igrici, Kesznyéten, Kiscsécs, Köröm, Mezőnagymihály, Nagycsécs, Négyes, Nemesbikk, Ónod, Oszlár, Sajóhídvég, Szakáld, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat




Intézkedés: Településképet javító kisléptékű településfejlesztési akciók támogatása


▪ Az 5000 fő alatti 10 nem hátrányos helyzetű községi, nagyközségi önkormányzat számára feladatot jelent a települések arculatát meghatározó vidéki lakókörnyezet, a közösségi terek, a közterületek állapotának megújítása, fejlesztése. Az érintett településeken jellemző az elhanyagolt ill. nem egységes településkép, az alapvető közlekedési infrastruktúrában jelentkező hiányosságok.

Helyzet/ adottság

▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein meglévő probléma a közösségi terek, közterületek elhanyagolt állapota, játszóterek hiánya. A rendezett, vonzó, esztétikus településkép hiánya rontja a lakosság komfortérzetét, negatív módon befolyásolja a települések iránt jelentkező idegenforgalmat, ill. a települések imázsát.


▪ Leromlott állapotú épületek közösségi funkciókkal való megtöltése állaguk helyre állításával egy időben. Településen belüli fásítások, parkosítások, zöld területek, és egységes utcakép kialakítása. Közösségi színterek, játszóterek fejlesztése, felújítása.

Megoldási javaslat

▪ A térség településeinek 50 %-át érintően megújult, egységes településkép kialakulása a projekt elindítását követő negyedik év végére.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Borsodivánka, Csincse, Hejőkeresztúr, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Sajóörös, Sajószöged, Szentistván, Tiszapalkonya, Vatta


▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 3/54 Kód: ÉM-50-SzF-2-07 Sorszám: 1148Prioritás: Helyi életminőség és lakossági szolgáltatások fejlesztése

Intézkedés: Elhagyott és kóbor állatok humánus elhelyezésének támogatása


▪ A térség hátrányos/nem hátrányos helyzetű településein gyakori jelenség a kóbor ebek jelenléte, ami mind közbiztonsági, mind higiéniai szempontból veszélyt jelent a lakosságra nézve.

Helyzet/ adottság

▪ A térség hátrányos/nem hátrányos helyzetű településein a kóbor ebek jelenléte a lakosság életminőségét negatívan befolyásolja. Az ebek szakszerű begyűjtésének és további tartásának infrastrukturális feltételei jelenleg adottak.


▪ Kóbor és elhagyott állatok szakszerű befogadására és elhelyezésére alkalmas telep és állatmenhely létrehozásának támogatása.Megoldási javaslat

▪ A projekt (ek) elindítását követő második év végére legalább 80 eb befogadására alkalmas állatmenhely férőhely jön létre.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 3/54 Kód: ÉM-50-SzF-2-07 Sorszám: 1148


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés





Intézkedés: Helyi közbiztonság erősítése

Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A szociális létbizonytalanság fokozódásával a térség szinte minden településén jelen van a bűnözés. A települések 11%-a a közbiztonság romlását tekinti legjelentősebb problémának. A 27 hátrányos helyzetű település közül 16 településen található polgárőrség, melyek a közbiztonság javítására ill. a bűnmegelőzés céljára szerveződtek társadalmi tevékenység formájában.

Helyzet/ adottság

▪ A romló közbiztonság félelemérzetet kelt a békés helyi lakosságban, hozzájárul a hátrányos helyzetű településeken a lakosság elvándorlásához, az ingatlan árak csökkenéséhez, rontja a települések külső megítélését, elriasztja a potenciális befektetőket és a turistákat. A térségben megvan a társadalmi összefogás a probléma megoldására.


▪ A polgárőr szervezetek feladatellátási technikai hátterének javítása, bűnmegelőzésben betöltött szerepének erősítése a polgárőrséggel rendelkező településeken újszerű programok települési bevezetésével térségi és kistérségi összefogással, a roma szervezetek bevonásával.

Megoldási javaslat

▪ A polgárőr szervezetek figyelő- és járőrszolgálatai napi szinten elérhetővé válnak. A polgárőr szervezetek tagjai közé a projekt elindítását követő második év végére a 16 meglévő, illetve az újonnan létre jött polgárőr szervezetekbe 10 roma származású személy is bekerül.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ároktő, Berzék, Egerlövő, Gelej, Girincs, Hejőbába, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Igrici, Kesznyéten, Kiscsécs, Köröm, Mezőcsát, Mezőnagymihály, Nagycsécs, Négyes, Nemesbikk, Ónod, Oszlár, Sajóhídvég, Szakáld, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk






Intézkedés: Helyi közbiztonság erősítése

Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A szociális létbizonytalanság fokozódásával a nem hátrányos helyzetű településeken is jelen van a bűnözés. A települések 11%-a a közbiztonság romlását tekinti legjelentősebb problémának. Az elkövetett bűncselekmények száma Mezőkeresztes és Szentistván településeken a legmagasabb. Az akciócsoport területén 10 nem hátrányos helyzetű településéből 9 településen található polgárőrség, melyek a közbiztonság javítására ill. a bűnmegelőzés céljára szerveződtek társadalmi tevékenység formájában.

Helyzet/ adottság

▪ A sok bűncselekmény félelemérzetet kelt a békés helyi lakosságban, a romló közbiztonság hozzájárul a lakosság elvándorlásához, az ingatlan árak csökkenéséhez, rontja a települések külső megítélését, elriasztja a potenciális befektetőket és a turistákat. A településeken lakók részéről megvan a társadalmi összefogás a probléma megoldására.


▪ A polgárőr szervezetek feladatellátási technikai hátterének feltételeinek javítása, bűnmegelőzésben betöltött szerepének erősítése a polgárőrséggel rendelkező településeken újszerű programok települési bevezetésével térségi és kistérségi összefogással, a roma szervezetek bevonásával.

Megoldási javaslat

▪ A polgárőr szervezetek figyelő- és járőrszolgálatai napi szinten elérhetővé válnak. A polgárőr szervezetek tagjai közé a projekt elindítását követő második év végére roma származású személyek is kerülnek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 6/54 Kód: ÉM-50-SzF-B-04 Sorszám: 1349Prioritás: Helyi életminőség és lakossági szolgáltatások fejlesztése

Intézkedés: Települési alapinfrastruktúra megteremtésének, fejlesztésének támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A belterületi úthálózat az Akciócsoport mindössze 8 településén épült ki teljesen, egy településre átlagosan 3,7 km hosszú önkormányzati kiépítetlen út és köztér jut. A meglévő utak, járdák rossz műszaki állapota szinte minden településre jellemző probléma, mely balesetveszélyes helyzeteket teremtve nehezíti a közlekedést.

Helyzet/ adottság

▪ A települések közlekedési infrastruktúrájának javítása pozitívan befolyásolja a lakosság komfortérzetét, segíti az idegenforgalmi szempontból vonzó településkép kialakulását. A települések külső megítélésében fontos szempontként jelenik meg, hogy a belterületi utak állapota mennyire alkalmas a zavartalan, balesetmentes közlekedésre.


▪ A településeken belüli közlekedés, a tömegközlekedés és az átmenő forgalom által leginkább igénybe vett belterületi utak korszerűsítésének, burkolatmegerősítésének, balesetveszélyes közlekedési csomópontok, galogos-átkelőhelyek forgalomtechnikai eszközökkel való felszerelésének, buszmegállók felújításának, létesítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az Akciócsoport településeinek legalább 50 %-án megvalósul a legforgalmasabb belterületi utak és a kapcsolódó járdák felújítása, korszerűsítése a programozási időszak végére.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció

Megoldási javaslatok 6/54 Kód: ÉM-50-SzF-B-04 Sorszám: 1349


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 7/54 Kód: ÉM-50-SzF-B-05 Sorszám: 1350Prioritás: Helyi életminőség és lakossági szolgáltatások fejlesztése

Intézkedés: Települési alapinfrastruktúra megteremtésének, fejlesztésének támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ Az Akciócsoport településeinek 50 %-án nincs kiépítve a szennyvízhálózat. A szennyvíz zárt közcsatornarendszerben történő elvezetésének megoldatlansága csökkenti a lakosság életminőség érzetét. A nem "összkomfortos települések"-et elkerülik a vállalkozások telephelyeik megválasztása során, mivel a teljes körű infrastrukturális ellátottság sok gazdasági tevékenység végzésének alapfeltétele.

Helyzet/ adottság

▪ Az elszivárgó szennyvíz a környezet állapotára nézve súlyos problémát jelent. Komolyabb esőzések után és a folyók áradásakor a házi szikkasztók szintje a talajvízzel együtt megemelkedik, a lakosság fertőzésveszélynek van kitéve.


▪ A lakosság és a potenciális befektetők számára egyaránt vonzó, élhető települési környezet megteremtésében fontos szerepet játszó csatornázottság térségi szintjének emelése.

Megoldási javaslat

▪ A kiépített szennyvízhálózattal nem rendelkező települések legalább 50 %-án a programozási időszak végére megvalósul a csatornázás, ezáltal nő a térség egészséges, tiszta településeinek száma.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térség településeinek túlnyomó részén, több mint 90 %-án hiányoznak a szabadidő kultúrált eltöltésének infrastrukturális feltételei vagy a meglévő létesítmények leromlott műszaki állapotuk miatt nem megfelelőek kulturális és szabadidős programok megvalósítására.

Helyzet/ adottság

▪ A fiatalok és az idősebb korosztály képviselői helyben nem tudnak tartalmas közösségi életet élni, hanem a közeli városok vagy a megyeszékhely által kínált művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségeket használják ki, ami negatív módon befolyásolja a településhez való kötődésüket, elidegenednek saját lakókörnyezetüktől.


▪ A fiatalok és az idősebbek igényeihez egyaránt igazodó, szabadidős és kulturális tevékenységeknek helyt adó közösségi terek kialakítása.Megoldási javaslat

▪ A programozási időszak végére a települések legalább 50 %-án létesülnek olyan közösségi terek, amelyek magas szinten képesek kielégíteni a helyi lakosság igényeit.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





Megoldási javaslatok 9/54 Kód: ÉM-50-GF-A-09 Sorszám: 384Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése

Intézkedés: Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térség vállalkozási szerkezetében közel 95 %-os részaránnyal a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikro-vállalkozások a meghatározóak, amelyek a vidék gazdaságának alapvető foglalkoztatási bázisát adják a közüzemi szolgáltatók körét és a közszférát követően. A kereskedelmi tevékenység (379 vállalkozás) fontos része az idegenforgalomnak térségünkben is, azonban nem felel meg a minősége és a mennyisége a szolgáltatásoknak. Az egyik leghátrányosabb településen, Kiscsécsen semmilyen kereskedelmi egység (bolt) nincs.

Helyzet/ adottság

▪ A dél-borsodi turizmus fejlesztéséhez szükséges a kereskedőket és a kapcsolódó szolgáltatást végzőket pályázat útján támogatni, így a kereskedelemben működő vállalkozás minőségi fejlődésen mehet keresztül, amely elengedhetetlen feltétele az "üdülőbarát" idegenforgalomnak.Az önkormányzatok körében is felmerült, hogy településeiken saját társaságot létrehozva lássanak el bizonyos alap kereskedelemi tevékenységet.


▪ Az akciócsoport településein 25 új, illetve 20 meglévő kereskedelmi tevékenységet folytató mikro vállalkozás technológiai korszerűsítésének, műszaki-technológiai fejlesztésének (eszközbeszerzések), az ingatlanhoz kapcsolható kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, minőségirányítási és környezetirányítási rendszerek bevezetésének a támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A 25 új vállalkozás 35 új munkahelyet teremt, illetve további 20 vállalkozásnál is a szolgáltatás és a végzett munka esetében minőségi (ISO, HACCP) javulás érhető el, mely a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget és növeli a munkahelyek stabilitását. A tárgyi eszköz fejlesztések hatására kialakuló új minőségi szolgáltatások erdeményeképpen 20%-kal növekszik a térségbe látogató turisták száma.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció

Megoldási javaslatok 9/54 Kód: ÉM-50-GF-A-09 Sorszám: 384


Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Építőipar

▪ A térség vállalkozási szerkezetében közel 15 %-os (222 db) részaránnyal működnek az építőipari cégek. Többségük 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikro-vállalkozás, amelyek mintegy 1000 embert foglalkoztatnak. A szakképzettségggel nem rendelekző, képzetlenebb rétegeket ebben az iparágban alkalmazzák leginkább.

Helyzet/ adottság

▪ A térség építőiparában működő mikro-vállalkozások számára a pályázati lehetőséggel újabb lökést adhatunk. Tiszaújvárosban és környékén újabb telekosztások (mintegy 300 telek) várhatóak 2008-2009. években, ezek jelentős részénél családi házak épülnek. Az eszközökkel megerősített vállalkozások biztos piacra találhatnak.


▪ Dél-Borsod építőiparában a 20 új, illetve a 20 meglévő mikro-vállalkozás technológiai korszerűsítésének, műszaki-technológiai fejlesztésének (eszköz beszerzések), az ingatlanhoz kapcsolható kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, minőségirányítási és környezetirányítási rendszerek bevezetésének a támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 20 új vállalkozás jön létre, amely 30 új munkahelyet teremt, illetve további 20 vállalkozásnál is a szolgáltatás és a végzett munka esetében minőségi (ISO, KIR) javulás érhető el, ami a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget és növeli a munkahelyek stabilitását. A vállalkozások árbevétele várhatóan a projektek befejezését követően 10%-kal növekszik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség vállalkozási szerkezetében közel 6 %-os (94 db) részaránnyal az egyéb szolgáltatást végző vállalkozók vannak jelen, melyek mintegy 314 főt foglalkoztatnak. Az egyéb szolgáltatások területén a helyzetelemzést is figyelembevéve jelentős a lemaradás, amely mind a vidék lakosaiban, mind az idelátogatókban hiányérzetet kelt, ezáltal hátrányosan befolyásolja az idegenforgalmat.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyéb szolgáltatások területén működő vállalkozások 95%-a mikro-vállalkozás, melyek jelentős része kényszervállalkozás jelleget öltve nehéz piaci körülmények között, tőkehiányosan, elavult technológiával működik. A növekedéshez szükséges, hogy együtt kezeljük az egyéb szolgáltatásokat az idegenforgalommal. A két tevékenység (pl.: szabadidős szolgáltatások, stb.) fontos kiegészítője és multiplikálója egymásnak.


▪ Dél-Borsodban az egyéb szolgáltatások területén működő, illetve újonnan létrejövő és az idegenforgalomhoz kapcsolható mikro-vállalkozások technológiai korszerűsítésének, műszaki-technológiai fejlesztésének (eszközbeszerzések), illetve a tevékenységhez kötődő ingatlanhoz kapcsolható kisléptékű infrastruktúra fejlesztés támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A 20 új, létrejövő vállalkozás - amely 40 új munkahelyet teremt -, illetve további 20 vállalkozásnál is a szolgáltatás és a végzett munka esetében minőségi javulás érhető el a felújítások, eszközbeszerzések révén, ami a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget és növeli a munkahelyek stabilitását. A vállalkozások árbevétele várhatóan a projektek befejezését követően 10%-kal növekszik, továbbá támogatja a településekre látogatók számának növekedését 5%-kal.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség vállalkozási szerkezetében közel 6 %-os részaránnyal az egyéb szolgáltatást végző vállalkozók vannak jelen, melyek mintegy 314 főt foglalkoztatnak, beleértve a 10 nem hátrányos besorolású települést (náluk működik 46 vállalkozás a 94-ből, összesen 156 főt foglalkoztatnak) is. Az egyéb szolgáltatások területén a helyzetelemzést is figyelembevéve jelentős a lemaradás, amely mind a vidék lakosaiban, mind az idelátogatókban hiányérzetet kelt.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyéb szolgáltatások területén a mikro-vállalkozások jelentős része(95%-a) a 10 településen is döntően kényszervállalkozás jelleget öltve nehéz piaci körülmények között, tőkehiányosan, elavult technológiával működik. A minőségi az idegenforgalomhoz is kapcsolható egyéb szolgáltatások fejlesztése révén új munkahelyek teremtődnek, illetve erősítik a turisztikai beruházásokat és szolgáltatásokat.


▪ Az akciócsoport területén az egyéb szolgáltatások szektorban működő, illetve újonnan létrejövő és az idegenforgalomhoz kapcsolható mikro-vállalkozások technológiai korszerűsítésének, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása (eszközbeszerzések), illetve a tevékenységhez kötődő ingatlanhoz kapcsolható kisléptékű infrastruktúra fejlesztés támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A 2 új, létrejövő vállalkozás - amely 4 új munkahelyet teremt -, illetve további 8 vállalkozásnál is a szolgáltatás és a végzett munka esetében minőségi javulás érhető el a felújítások, eszközbeszerzések révén, ami a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget és növeli a munkahelyek stabilitását. A vállalkozások árbevétele várhatóan a projektek befejezését követően 10%-al növekszik, továbbá támogatja a településekre látogatók számának növekedését 2%-kal.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Építőipar

▪ A 10 település közül ötnél eléri vagy (15,16,19,22,25%) jóval magasabb az építő ipari vállalkozások aránya a térség vállalkozási szerkezetében elfoglalt helyhez képest (15 %). A jellemző, azonban itt is az, hogy többségük 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikro-vállalkozás. összesen majd 1000 főt alkalmaznak. A szakképzettséggel nem rendelkező, képzetlenebb rétegek ebben az iparágban találnak leginkább munkát. Ez érvényes a nem hátrányos helyzetű 10 dél-borsodi településre is.

Helyzet/ adottság

▪ Az M3-as autópályához kapcsolódó és a TVK NYrt-nél végzett építőipari jellegű beruházások 2005-2007. években befejeződtek, így többen megrendelés nélkül maradtak. Tiszaújvárosban és környékén újabb telekosztások (mintegy 300 telek) várhatóak 2008-2009. években, ezek jelentős részénél családi házak épülnek. További munkalehetőséget teremt a kisléptékű infrastruktúra fejlesztése (LEADER) a településeken.


▪ Dél-Borsod építőiparában 3 új, illetve 7 meglévő mikro-vállalkozás technológiai korszerűsítésének, műszaki-technológiai fejlesztésének eszköz beszerzések), az ingatlanhoz kapcsolható kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, minőségirányítási és környezetirányítási rendszerek bevezetésének a támogatása. A támogatott pályázóknak fenntartható lesz a működésük, mivel a LEADER-ben, illetve hatására, vagy tőle függetlenül elinduló beruházások megfelelő számú megrendelést biztosítanak számukra.

Megoldási javaslat

▪ 3 új vállalkozás jön létre, amely 6 új munkahelyet teremt, illetve további 7 vállalkozásnál is a szolgáltatás és a végzett munka esetében minőségi (ISO, KIR) javulás érhető el, ami a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget és növeli a munkahelyek stabilitását. A vállalkozások árbevétele várhatóan a projektek befejezését követően 10%-kal növekszik. Az új munkahelyeket betöltők a hátrányos helyzetű, képzetlenebb csoportokból kerülnek majd ki.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Dél-borsodi Akciócsoport 10 nem hátrányos települése közül hétben meghaladja a kereskedelmi vállalkozások részaránya a térségi 25%-os átlagot a vállalkozásokon belül. Jellemzően itt is a mikro-vállalkozási nagyság a meghatározó, összesen a 252 vállalkozás 530 főt foglalkoztat a 10 településen. A kereskedelemi tevékenység (a térségben 379 vállalkozás működik) fontos része az idegenforgalomnak térségünkben is, azonban nem felel meg a minősége és a mennyisége a szolgáltatásoknak.

Helyzet/ adottság

▪ A nem hátrányos településeken is hátrányos településekhez hasonló problémákkal küzdenek a kereskedelemből élők. Jellemző itt is a tőkehiány a minőségi szolgáltatás hiánya, amely elengedhetetlen feltétele az "üdülőbarát" idegenforgalomnak, illetve fontos szerepe van a szolgáltatásnak a komfortérzet javításában, a településeken élők helybentartásában.


▪ A 10 településen 2 új, illetve 8 meglévő kereskedelmi tevékenységet folytató mikro-vállalkozás technológiai korszerűsítésének, műszaki-technológiai fejlesztésének (eszköz beszerzések), az ingatlanhoz kapcsolható kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, minőségirányítási és környezetirányítási rendszerek bevezetésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A 2 új vállalkozás 4 új munkahelyet teremt, illetve további 8 vállalkozásnál is, a szolgáltatás és a végzett munka esetében minőségi (ISO, HACCP) javulás érhető el, mely a magasabb hozzáadott értéknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget és növeli a munkahelyek stabilitását. A tárgyi eszköz fejlesztések hatására kialakuló új minőségi szolgáltatások erdeményeképpen a hátrányos településeken megvalósuló fejlesztésekkel együtt 25%-kal növekszik a térségbe látogató turisták száma.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 15/54 Kód: ÉM-50-GF-2-01 Sorszám: 379Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése

Intézkedés: Helyi vállalkozások versenyképességének javítása


▪ A térségben a kereskedelem területén sok olyan kis (95% mikro-vállalkozás) és néhány középvállalkozás (összesen 379 vállalkozás) működik, amelyek tartós növekedési pályára állását a tőkehiány akadályozza, különösen fokozottan jelentkezik ez a Dél-borsodi Akciócsoport 27 hátrányos helyzetű településén.

Helyzet/ adottság

▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások nem tudnak lépést tartani a piac (a lakosság, mint fogyasztó) minőségi elvárásaival, a piaci szereplők igényeinek megfelelő minőségi termékek és/vagy szolgáltatások előállítása nehézséget jelent számukra. A kereskedelmi, javítási tevékenységek fejlesztése révén létrejövő új vállalkozások helyi iparűzési adójából új bevételekhez juthat a település önkormányzata.


▪ a kereskedelem és javítás ágazataiban szolgáltató kis- és középvállalkozások építési, eszköz- és technológiafejlesztési projektjeinek támogatása a térség hátrányos helyzetű, 10 000 fő alatti lakosságszámú településein.

Megoldási javaslat

▪ a technológiafejlesztési, eszközbeszerzési és/vagy építési projektek megvalósulását követő második év végére a kedvezményezett vállalkozások árbevétele infláció+2%-kal nő.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 15/54 Kód: ÉM-50-GF-2-01 Sorszám: 379


Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi vállalkozások versenyképességének javítása

Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ Az Akciócsoport nem hátrányos helyzetű 10 települése közül csak háromban (ezek átlaga 4%) nem éri el a térségi 7%-os részarányt a szállítás, raktározási tevékenység. Az egész térségben a szállítás és raktározás területén sok olyan kis és néhány középvállalkozás működik, amelyek tartós növekedési pályára állását a tőkehiány akadályozza. A szektorban működő 106 vállalkozás összesen 992 főt foglalkoztat, amely az építőipar 996 főjével szinte holtversenyben van.

Helyzet/ adottság

▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival, a piaci igényeknek megfelelő szállítási, gépjármű tárolási, továbbá egyéb tárolói kapacitások megteremtése nehézséget jelent számukra. A régi eszközeik amortizálódtak, nem mindenben felelnek meg az EU által támasztott környezetvédelmi előírásoknak.


▪ Új, a szállítási és raktározási szolgáltatásminőséget javító technológiák, eszközök beszerzésének támogatása, új tároló épületek, csarnokok, raktárak építését ösztönző források biztosítása a térség 5000 fő alatti lélekszámú, nem hátrányos helyzetű településein működő kis- és középvállalkozások számára.

Megoldási javaslat

▪ a technológiafejlesztési, eszközbeszerzési és/vagy építési projektek megvalósulását követő második év végére a kedvezményezett vállalkozások árbevétele infláció+2%-kal nő.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség magánszálláshelyein az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek száma (2,3) és e jellemzően alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (24,4) is mélyen a megyei átlag (12,5, illetve 176,9) alatti (KSH adatok alapján számítva). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás vállalkozásainak részesedése mindössze a vállalkozási szektorok 8%-a. A hátrányos helyzetű települések közül egyedül két településen (Tiszavalk, Tiszabábolna)található jelentősebb fogadókapacitás.A hátrányos helyzetű településeken kereskedelmi szálláshely nem található.

Helyzet/ adottság

▪ A turizmus szempontjából hasznosítható térségi adottságok (kulturális, természeti, építészeti értékek, infrastrukturális adottságok) megfelelő szintű kihasználásához el kellene érni, hogy a turisták minél több napot (vendégéjszakát) töltsenek el a térség településein. Ehhez azonban a meglévő turisztikai szolgáltatások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek) jelenlegi szűkös kapacitása nem elegendő.


▪ A turisztikai szolgáltatások színvonalának javítása a térség szállásférőhelyeinek bővítésén, új kereskedelmi szálláshelyek kialakításán a szállás- és vendéglátóhelyek, rekreációs létesítmények komfortosabbá tételét szolgáló minőségi fejlesztéseken keresztül.

Megoldási javaslat

▪ A térség hátrányos helyzetű településein támogatott 2 db pályázat eredményeként legalább 40 új szállásférőhely jön létre és a kereskedelmi szálláshelyek minőségileg magas színvonalú szolgáltatás nyújtására válnak alkalmassá.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása


▪ A térség magánszálláshelyein az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek száma (2,3) és e alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (24,4) is mélyen a megyei átlag (12,5, illetve 176,9) alatti (KSH adatok alapján számítva). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás vállalkozásainak részesedése mindössze a vállalkozási szektorok 8%-a. A térség nem hátrányos 10 települése közül 4 településen foglalkoznak szálláshely szolgáltatással, melyből kereskedelmi szálláshely egyedül Sajószögeden található.

Helyzet/ adottság

▪ A turizmus szempontjából hasznosítható térségi adottságok (kulturális, természeti, építészeti értékek, stb.) megfelelő szintű kihasználásához el kellene érni, hogy a turisták minél több napot (vendégéjszakát) töltsenek el a térség településein. Ehhez azonban a meglévő turisztikai szolgáltatások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek) jelenlegi szűkös kapacitása és minőségbeli hiányosságai nem felelnek meg az elvárásoknak.


▪ A turisztikai szolgáltatások színvonalának javítása a térség szállásférőhelyeinek bővítésén, új kereskedelmi szálláshelyek kialakításán , minőségi fejlesztéseken keresztül.A térség nem hátrányos helyzetű településein 2 szállásadó támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A támogatások eredményeként a térségben legalább 40 új kereskedelmi szállásférőhely jön létre és minőségileg magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtására válik alkalmassá.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Borsodivánka, Csincse, Hejőkeresztúr, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Sajóörös, Sajószöged, Szentistván, Tiszapalkonya, Tiszavalk





Megoldási javaslatok 19/54 Kód: ÉM-50-GF-B-02 Sorszám: 1348Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése

Intézkedés: Helyi vállalkozások képzésének, információhoz jutásának támogatása


▪ A térségben működő vállalkozások túlnyomó része a korszerű menedzsment módszerek ismerete, marketing ismeretek és a vállalkozásfejlesztési lehetőségekben való jártasság nélkül végzi tevékenységét. A vállalkozások mintegy 95 %-a mikrovállalkozás, többségük kényszervállalkozásként, a vállalatirányításhoz szükséges alapvető tudást is nélkülözve, "ösztönösen" működik.

Helyzet/ adottság

▪ A szervezett vállalatmenedzseléshez szükséges készségek hiányára visszavezethetően a vállalkozások adaptációs és tőkeabszorpciós jellemzői elégtelenek. A vállalati folyamatok tudatos irányításának képessége alkalmassá teszi a vállalkozásokat a tartós növekedésre, piaci terjeszkedésre.


▪ Modern, a fejlődéssel lépést tartó vezetési és marketing ismeretek elsajátítását, a támogatási rendszerekben való eligazodást segítő szaktanácsadások, képzések igénybevételének támogatásán keresztül javítható a térség vállalkozásainak versenyképessége.

Megoldási javaslat

▪ A képzési projektek zárását követő második év végére az elsajátított korszerű ismeretek birtokában működő vállalkozások árbevételében legalább 10 %-os növekedés következik be.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 2. prioritás - Az alkalmazkodóképesség javítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 19/54 Kód: ÉM-50-GF-B-02 Sorszám: 1348


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Intézkedés: Mezőgazdasági termelés támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A 37 településen működő 1487 vállalkozás 8 %-a, vagyis 123 db vállalkozás a mező- erdőgazdálkodás körébe tartozik. A térségben foglalkoztatottak 11 %-a, azaz 1346 fő a mezőgazdaságban dolgozik. A 10 legnagyobb foglalkoztatóból 5 vállalkozás a mező- és erdőgazdálkodásban folytatja tevékenységét.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdaságban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozásokra is a tőkehiány jellemző. Lehetőségként kínálkozik a fiatal, hátrányos helyzetű és gazdálkodni akaró személyek, vállalkozók segítése a térség népességmegtartó képességének növelése céljából.


▪ A fiatal, hátrányos helyzetű, megfelelő végzettséggel rendelkező mezőgazdasági termelők elindítása.Megoldási javaslat

▪ Legalább 5 új fiatal mezőgazdasági termelő elindulása a térségben a projekt elindítását követő második év végére.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásokra is a tőkehiány jellemző. A vállalkozások gépparkja elöregedett. Lehetőségként kínálkozik a vállalkozók segítése, a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése a térség népességmegtartó képességének növelése céljából.


▪ A mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára gépek és technológiai berendezések beszerzésének elősegítése, támogatása.Megoldási javaslat

▪ Támogatások segítségével legalább 20 vállalkozás fogja megújítani gépparkját és termelés- tartástechnológiai eszközeit.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Helyzet/ adottság

▪ A gazdálkodással foglalkozók földterületeihez, a mezőgazdasági termelés területeihez és az állattartó telepekhez 90 %-ban még mindig földutakon lehet eljutni. A termelést elősegítő infrastruktura mind a növénytermesztési, mind az állattartási ágazatokban fejlesztésre szorul.


▪ Mezőgazdasági utak fejlesztése és állattartó telepek infrastrukturális korszerűsítése.Megoldási javaslat

▪ 40 km mezőgazdasági út kiépítése, fejlesztése és legalább 2 db állattartó telep infrastrukturális fejlesztése a projekt elindítását követő második év végére.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos






Intézkedés: Fenntartható mezőgazdasági tevékenység támogatása


▪ A térségben 12 hátrányos helyzetű településen található különleges madárvédelmi terület, különösen a Tisza-tó és Tisza folyó melletti települések vonatkozásában. Különleges természet- megőrzési területtel 9 hátrányos és 2 nem hátrányos helyzetű település rendelkezik. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területtel 8 hátrányos helyzetű település rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ Lehetőség nyílik a tájfenntartó gazdálkodás elterjesztésével a különleges madárvédelmi és természet-megőrzési területek megtartására, az így kínálkozó látványosságok kiegészítő turisztikai célú hasznosítására és ezáltal a tevékenységek fenntarthatóságának biztosítására.


▪ Tájfenntartó gazdálkodás elterjesztése a Natura 2000 területek és az ott található élőhelyek védelme érdekében.Megoldási javaslat

▪ Támogatás segítségével legalább 30 gazdálkodó biztosítja térségünkben az élőhelyek védelmét a tájfenntartó gazdálkodási tevékenysége által.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 213 Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos






Intézkedés: Mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységen kívüli jövedelemszerzésének támogatása


▪ A 10 legtöbb alkalmazottat foglalkoztató térségi vállalkozás 50 %-a ugyan az agráriumban tevékenykedik, azonban a mezőgazdaság szerkezetében az olyan kisebb méretű egyéni (családi) gazdaságok túlsúlya jellemző, amelyek jövedelmezőségi viszonyai a legtöbb ágazatban uralkodó alacsony felvásárlási árak következtében kedvezőtlenek. A romló jövedelmezőség a gazdálkodókat sok esetben a tevékenységgel való felhagyásra kényszeríti.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki foglakoztatási lehetőségek körének bővítésével a kizárólag mezőgazdaságra specializálódott termelők kiegészítő bevételi forrásokhoz juthatnak, amelyek kompenzálják a mezőgazdasági termelésben elszenvedett veszteségeiket és hozzájárulnak életkörülményeik javulásához.


▪ A mezőgazdasági tevékenységet csökkenő jövedelmezőség mellett folytató gazdálkodók számára kiegészítő jövedelemszerzés feltételeinek teremtése a mezőgazdasági eredetű alapanyagok nem élelmiszerré történő feldolgozásának támogatásával, a helyben előállított élelmiszeripari, kézműves termékek technológiai hátterének fejlesztésével, értékesítésének javításával.

Megoldási javaslat

▪ A támogatás igénybevételével 2015-ig mintegy 30 térségi agrárgazdaság számára nyílik arra lehetőség, hogy tisztán mezőgazdasági profilját más tevékenységgel egészítse ki és plusz bevételekhez jutva javítsa jövedelmi helyzetét, versenyképességét.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





Megoldási javaslatok 25/54 Kód: ÉM-50-GF-A-13 Sorszám: 388Prioritás: Helyi turizmus fejlesztése

Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus támogatása


▪ A térség magánszálláshelyein az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek száma (2,3) és e jellemzően alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (24,4) is mélyen a megyei átlag (12,5, illetve 176,9) alatti (KSH adatok alapján számítva). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás vállalkozásainak részesedése mindössze a vállalkozási szektorok 8%-a. A hátrányos helyzetű települések közül egyedül két településen (Tiszavalk, Tiszabábolna)található jelentősebb fogadókapacitás.

Helyzet/ adottság

▪ A turizmus szempontjából hasznosítható térségi adottságok (kulturális, természeti, építészeti értékek, infrastrukturális adottságok) megfelelő szintű kihasználásához el kellene érni, hogy a turisták minél több napot (vendégéjszakát) töltsenek el a térség településein. Ehhez azonban a meglévő turisztikai szolgáltatások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek) jelenlegi szűkös kapacitása nem elegendő.


▪ A turisztikai szolgáltatások színvonalának javítása a térség szállásférőhelyeinek bővítésén, új szálláshelyek kialakításán a szállás- és vendéglátóhelyek, rekreációs létesítmények komfortosabbá tételét szolgáló minőségi fejlesztéseken keresztül.A hátrányos helyzetű településeken 25 szállásadó illetve vendéglátó támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A térség hátrányos helyzetű településein támogatott 25 db pályázat eredményeként legalább 150 új szállásférőhely jön létre és legalább 15 szállás-, illetve vendéglátóhely a korábbiakhoz képest minőségileg magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtására válik alkalmassá.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A dél-borsodi térség 14 hátrányos helyzetű településén található horgászatra, vízi turizmusra alkalmas infrastruktúra, 9 településen biztosított valamilyen szinten a vadászat infrastrukturális háttere, 4 település pedig a lovas sportok űzésére is alkalmas adottsággal rendelkezik.A kerékpáros kiszolgáló infrastruktúra a térségben kiépítetlen. A folyók,tavak, holtágak a horgászat és a vízi turizmus, az erdők, a mezőségek gazdag vadállománya pedig a vadászturizmus kedvelői számára nyújthatnak aktív kikapcsolódásilehetőséget.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben a horgászatra és vízi turizmusra rendelkezésre álló infrastruktúra a települések kétharmadánál, a vadászati és lovas turizmus infrastruktúrája a települések 30 %-ánál nincs olyan állapotban, hogy teljes mértékben kiszolgálja a szabadidős tevékenységeket, több településen pedig kiépítetlen. Az Euruvelo kerékpárút mentén fekvő települések számára lehetőség nyílhat a kerékpáros turizmus fejlesztésére.


▪ A térségben a horgászatot, vadászatot, lovas-, kerékpáros- és vízi sportokat kiszolgáló létesítmények önkormányzatok, vállalkozások által történő fejlesztésének, kiépítésének támogatása, továbbá, az aktív turizmushoz megfelelő színvonalú infrastruktúrával rendelkező szolgáltatók bevonásával megvalósítható turisztikai programok kidolgozásának, kivitelezésének ösztönzése.

Megoldási javaslat

▪ A térség hátrányos helyzetű településein legalább 30 db , a horgászegyesületek, vadásztársaságok, lovardák,kerékpárkölcsönzők,szervízek vállalkozók által üzemeltetett kiszolgáló létesítmény és bevezetett, fejlesztett szolgáltatás bevétele a turizmusfejlesztési projektek (infrastruktúra és programok) megvalósulását követő második év végére legalább 10 %-kal növekszik. A szolgáltatásokat igénybe vevők száma 20 %-kal nő a program végére.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség magánszálláshelyein az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek száma (2,3) és e alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (24,4) is mélyen a megyei átlag (12,5, illetve 176,9) alatti (KSH adatok alapján számítva). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás vállalkozásainak részesedése mindössze a vállalkozási szektorok 8%-a. A térség nem hátrányos 10 települése közül 4 településen foglalkoznak szálláshely szolgáltatással, melyből kereskedelmi szálláshely egyedül Sajószögeden található.

Helyzet/ adottság

▪ A turizmus szempontjából hasznosítható térségi adottságok (kulturális, természeti, építészeti értékek, stb.) megfelelő szintű kihasználásához el kellene érni, hogy a turisták minél több napot (vendégéjszakát) töltsenek el a térség településein. Ehhez azonban a meglévő turisztikai szolgáltatások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek) jelenlegi szűkös kapacitása és minőségbeli hiányosságai nem felelnek meg az elvárásoknak.


▪ A turisztikai szolgáltatások színvonalának javítása a térség szállásférőhelyeinek bővítésén, új szálláshelyek kialakításán a szállás- és vendéglátóhelyek, rekreációs létesítmények komfortosabbá tételét szolgáló minőségi fejlesztéseken keresztül.A térség nem hátrányos helyzetű településein 10 szállásadó és vendéglátó támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A támogatások eredményeként a térségben legalább 50 új szállásférőhely jön létre és legalább 5 szállás-, illetve vendéglátóhely a korábbiakhoz képest minőségileg magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtására válik alkalmassá.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A dél-borsodi térség 5 nem hátrányos helyzetű településén található horgászatra, vízi turizmusra alkalmas infrastruktúra, 4 településen biztosított valamilyen szinten a vadászat infrastrukturális háttere, 1 település pedig a lovas sportok űzésére is alkalmas adottsággal rendelkezik.A kerékpáros kiszolgáló infrastruktúra a térségben kiépítetlen. A folyók,tavak, holtágak a horgászat és a vízi turizmus,az ártéri erdők, a mezőségek gazdag vadállománya pedig a vadászturizmus kedvelői számára nyújthatnak aktív kikapcsolódási lehetőséget.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben a horgászatra és vízi turizmusra rendelkezésre álló infrastruktúra a települések harmadánál, a vadászati és lovas turizmus infrastruktúrája a települések felénél nincs olyan állapotban, hogy teljes mértékben kiszolgálja a szabadidős tevékenységeket, több településen pedig, kiépítetlen. Az Euruvelo kerékpárút mentén fekvő települések számára lehetőség nyílhat a kerékpáros turizmus fejlesztésére.


▪ A horgászatot, vadászatot, lovas- ,kerékpáros -és vízi sportokat kiszolgáló létesítmények önkormányzatok, vállalkozások, magánszemélyek által történő fejlesztésének, kiépítésének támogatása, továbbá, az aktív turizmushoz megfelelő színvonalú infrastruktúrával rendelkező szolgáltatók bevonásával megvalósítható turisztikai programok kidolgozásának, kivitelezésének ösztönzése.

Megoldási javaslat

▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein legalább 20 db, a horgászegyesületek, vadásztársaságok, lovardák,kerékpárkölcsönzők,szervízek vállalkozók, magánszemélyek által üzemeltetett kiszolgáló létesítmény és bevezetett, fejlesztett szolgáltatás bevétele a turizmusfejlesztési projektek (infrastruktúra és programok) megvalósulását követő második év végére legalább 10 %-kal növekszik. A szolgáltatásokat igénybe vevők száma 20 %-kal nő a program végére.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 29/54 Kód: ÉM-50-SzF-7-01 Sorszám: 1133Prioritás: Helyi turizmus fejlesztése

Intézkedés: Kulturális, rendezvény és gasztronómiai turizmus fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Egy településen átlagosan 5-6 közösségi programot szerveznek éves szinten, ami jelzi, hogy szinte valamennyi településen hagyománya van az idegenforgalmi potenciállal is bíró falunapoknak, fesztiváloknak, amelyek a szabadidős tevékenységeket, kulturális életet szervező mintegy 40 civil szervezet és az önkormányzatok együttműködésében valósíthatóak meg.

Helyzet/ adottság

▪ A forráshiány és a lebonyolításhoz szükséges tárgyi, technikai eszközök hiánya, elavultsága akadályozza az önkormányzatokat, civil szervezeteket éves kulturális programjaik színvonalas megszervezésében, a falunapok, fesztiválok idegenforgalmi vonzerejének növelésében. A közösségépítő rendezvények lehetőséget teremtenek a helyi, térségi és térséghatáron kívüli, esetleg partnertelepülési kultúrcsoportok fellépésére,


▪ A térség önkormányzatai, civil és idegenforgalommal foglalkozó szervezetei szervezésében az Akciócsoport valamennyi településén, megvalósuló falunapok, térségi jelentőségű kulturális rendezvények, fesztiválok (pl.: Dél-borsodi Nyár, Helyi Termék Fesztivál, Tisza-tavi Fesztivál, ) támogatása és a programok technikai, infrastrukturális hátterének javítása. Az eredeti jogcím:L-rendezvény, kapcsolódó HPME azonosítók:1137, 1149 ( Komplex projekt "A" verzió, a hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)

Megoldási javaslat

▪ A rendezvények növekvő idegenforgalmi vonzerejének hatására legalább 50 %-kal nő a térség szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma a program teljes átfutási időszakában. A kultúrális rendezvények a honlapon és a terminálokon, valamint a belföldi és nemzetközi kapcsolatokon keresztül jutnak el a világba.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Komplex projekt




Megoldási javaslatok 30/54 Kód: ÉM-50-SzF-7-02 Sorszám: 1134Prioritás: Helyi turizmus fejlesztése

Intézkedés: Kulturális, rendezvény és gasztronómiai turizmus fejlesztése


▪ Egy településen átlagosan 5-6 közösségi programot szerveznek éves szinten, ami jelzi, hogy szinte valamennyi településen hagyománya van az idegenforgalmi potenciállal is bíró falunapoknak, fesztiváloknak, amelyek a szabadidős tevékenységeket, kulturális életet szervező mintegy 40 civil szervezet és az önkormányzatok együttműködésében valósíthatóak meg.

Helyzet/ adottság

▪ A forráshiány és a lebonyolításhoz szükséges tárgyi, technikai eszközök hiánya, elavultsága akadályozza az önkormányzatokat, civil szervezeteket éves kulturális programjaik színvonalas megszervezésében, a falunapok, fesztiválok idegenforgalmi vonzerejének növelésében. A közösségépítő rendezvények lehetőséget teremtenek a helyi, térségi és térséghatáron kívüli, esetleg partnertelepülési kultúrcsoportok fellépésére,


▪ A térség önkormányzatai, civil és idegenforgalommal foglalkozó szervezetei szervezésében az Akciócsoport valamennyi településén, megvalósuló falunapok, térségi jelentőségű kulturális rendezvények, fesztiválok (pl.: Dél-borsodi Nyár, Helyi Termék Fesztivál, Tisza-tavi Fesztivál, Sajószögedi Krumplifesztivál) támogatása és a programok technikai, infrastrukturális hátterének javítása.Az eredeti jogcím:L-rendezvény, kapcsolódó HPME azonosítók:1138, 1152 ( Komplex projekt "B" verzió, a nem hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)

Megoldási javaslat

▪ A rendezvények növekvő idegenforgalmi vonzerejének hatására legalább 50 %-kal nő a térség szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma a program teljes átfutási időszakában. A kultúrális rendezvények a honlapon és a terminálokon, valamint a belföldi és nemzetközi kapcsolatokon keresztül jutnak el a világba.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 31/54 Kód: ÉM-50-GF-B-01 Sorszám: 397Prioritás: Helyi turizmus fejlesztése

Intézkedés: Épített örökségre és természeti látványosságra épülő turizmus támogatása


▪ A térség településein (pl. Borsodivánka, Hejőbába, Mezőcsát, Ónod) található turisták által látogatható épített örökség (kastélyok, várak, egyházi tulajdonban lévő épületek, tájházak, népi lakóházak). Az Akciócsoport 13 települése a Bükki Nemzeti Parkhoz vagy a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó országos jelentőségű védett természeti területeken vagy azok szomszédságában helyezkedik el (pl. Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, Borsodi Mezőség), amelyek változatos növény- és állatvilága méltán tarthat számot a természetkedvelők érdeklődésére.

Helyzet/ adottság

▪ A térség bemutatható állapotban lévő építészeti értékei, épített emlékei iránt nem tapasztalható jelentős idegenforgalmi érdeklődés, komplex programokba való szervezettségük hiánya miatt ugyanis a látogatások csak eseti jellegűek. A turisztikai vonzerőt képező természeti értékek természetkedvelő turisták általi rendszeres, szervezett megtekintésére, bejárására célzott turisztikai programok hiányában nincs lehetőség.


▪ Dél-Borsod turisták által látogatható épített örökségéhez tartozó épületek bemutatásán alapuló tematikus túraútvonalak turizmusszervező szervezetek által történő kialakítása, működtetése az érintett települések bevonásával. A természetvédő szövetségek, szakképzett túravezetők és az idegenforgalom szervezésével foglalkozó szervezetek együttműködésében ökoturisztikai programok kidolgozása és kivitelezése.

Megoldási javaslat

▪ A térség bemutatható épített örökségébe sorolható épületek látogatottsága a tematikus útvonalak forgalomnövelő hatásának köszönhetően a projekt elindítását követő második év végétől legalább 20 %-kal nő. A szervezett ökoturisztikai programok hatására éves szinten legalább 20 %-kal nő a térségben fellelhető természeti látványosságokat megtekintő turisták számát.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÉMOP - 2. prioritás - Turisztikai potenciál erősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 32/54 Kód: ÉM-50-SzF-A-22 Sorszám: 1146Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése

Intézkedés: Épített örökség védelme, fejlesztése


▪ A térség 27 hátrányos helyzetű települése közül 24 településen található legalább helyi védelem alatt álló ápület vagy egyéb épített örökség kategóriájába tartozó objektum. Ezek döntően egyházi vagy önkormányzati tulajdonban vannak.

Helyzet/ adottság

▪ A hátrányos helyzetű településeken fellelhető épített örökség 80 %-a elhanyagolt állapotban van, felújításra szorul. Az objektumok egy része jelenleg is közösségi célokat szolgál, más része kihasználatlan. Előbbiek esetében a rossz műszaki állapot rontja a további hasznosítás esélyeit, behatárolja a bemutathatóságot, utóbbiakat pedig ésszerű hasznosítás hiányában a pusztulás veszélye fenyegeti.


▪ A térség 27 hátrányos helyzetű települén található épített örökségek tulajdonosainak (elsősorban egyházak, önkormányzatok, másodsorban non-profit szervezetek,) támogatása az épületek és közvetlen környezetük felújítására, védelmére, látogathatóvá tételére, látogatottságának növelésére, közösség számára hasznos funkciókkal való megtöltésére, jelenlegi közösségi funkciójának erősítésére irányuló fejlesztéseik megvalósításában.

Megoldási javaslat

▪ Megvalósul a tervezési területhez tartozó hátrányos helyzetű településeken található legalább 15 db épített örökség állagmegóvása, felújítása a programozási időszak végére, alkalmassá téve az érintett objektumokat a meglévő funkció szerinti további hasznosításra és/vagy teljesen új funkciók kialakítására.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Épített örökség védelme, fejlesztése


▪ A térség 10 nem hátrányos helyzetű települése közül 8 településen található legalább helyi védelem alatt álló épület vagy egyéb épített örökség kategóriájába tartozó objektum, melyek döntően egyházi, vagy önkormányzati tulajdonban vannak.

Helyzet/ adottság

▪ A nem hátrányos helyzetű településeken fellelhető épített örökség 70 %-a elhanyagolt állapotban van, felújítást igényel. Az objektumok egy része jelenleg is közösségi funkciókat szolgál, más része kihasználatlan. Előbbiek esetében a leromlott műszaki állapot rontja a további hasznosítás esélyeit, behatárolja a bemutathatóságot, utóbbiakat pedig ésszerű hasznosítás hiányában a pusztulás veszélye fenyegeti.


▪ A tervezési területhez tartozó, nem hátrányos helyzetű településeken található épített örökségek tulajdonosainak (elsősorban egyházak, önkormányzatok, másodsorban non-profit szervezetek) támogatása az épületek és közvetlen környezetük felújítására, védelmére, látogathatóvá tételére, látogatottságának növelésére, közösség számára hasznos funkciókkal való megtöltésére, jelenlegi közösségi funkciójának erősítésére irányuló fejlesztéseik megvalósításában.

Megoldási javaslat

▪ Megvalósul a tervezési területhez tartozó nem hátrányos helyzetű településeken található legalább 6 db épített örökség állagmegóvása, felújítása a programozási időszak végére, alkalmassá téve az érintett objektumokat a meglévő funkció szerinti további hasznosításra és/vagy teljesen új funkciók kialakítására.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Természeti örökség megőrzése

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség 27 hátrányos helyzetű települése közül 11 településen található helyi jelentőségű védett természeti terület, illetve 12 településen országos jelentőségű védett terület. Ezek szerves alkotóelemei a településképnek, a tájkarakternek, melyek többségében önkormányzati, kisebb részben egyházi, magán és vállalkozói tulajdonban vannak.

Helyzet/ adottság

▪ A térség hátrányos helyzetű településein található természeti értékek 70 %-a elhanyagolt, fennmaradásukat veszély fenyegeti, látogathatóságuk nem megoldott, jelenlegi állapotukban nem jelentenek tényleges turisztikai vonzerőt, és nem szolgálják a helyi lakosság komfortérzetét.


▪ A térség hátrányos helyzetű településein található természeti értékek tulajdonosainak, kezelőinek támogatása az értékes tájszerkezeti elemek megóvására, védelmére, látogathatóvá tételére irányuló fejlesztésiek megvalósításában.

Megoldási javaslat

▪ Megvalósul a térség hátrányos helyzetű településein található legalább 8 db természeti érték megóvása, védelme, revitalizációja, látogathatóvá tétele a programozási időszak végére.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Természeti örökség megőrzése


▪ A térség 10 nem hátrányos helyzetű települése közül 3 településen található legalább helyi védettség alatt álló természeti érték, amelyek szerves alkotóelemei a településképnek, a tájkarakternek. Ezek többségében önkormányzati, kisebb részben egyházi, magán és vállalkozói tulajdonban vannak.

Helyzet/ adottság

▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein található természeti értékek 100 %-a elhanyagolt, jelenlegi állapotukban nem jelentenek tényleges turisztikai vonzerőt, és jelenlegi állapotukban egyáltalán nem, vagy mérésékelten szolgálják a helyi lakosság komfortérzetét.


▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein található természeti értékek tulajdonosainak, kezelőinek támogatása az értékes tájszerkezeti elemek megóvására, védelmére, látogathatóvá tételére irányuló fejlesztésiek megvalósításában.

Megoldási javaslat

▪ Megvalósul a térség nem hátrányos helyzetű településein található 3 db természeti érték megóvása, védelme, revitalizációja, látogathatóvá tétele a programozási időszak végére.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése


▪ A térség hátrányos helyzetű településeinek 90 %-án fellelhetők helytörténeti értékkel bíró dokumentumok, továbbá népművészeti és néprajzi értékkel bíró használati- és dísztárgyak, régi mesterségek használati tárgyai. Napjainkban nő az érdeklődés a régebbi korok tárgyai és írásos dokumentumai iránt.

Helyzet/ adottság

▪ A térség hátrányos helyzetű települései közül 10 településen van szándék helytörténeti, néprajzi, népművészeti jellegű állandó kiállítások, falumúzeumok kialakítására a településeken fellelhető tárgyi emlékekből és írásos dukomentumokból. Amennyiben ezek nem jönnek létre, a tárgyakat és írásos dokomentumokat szakszerű védelem és rendszerezés hiányában a pusztulás veszélye fenyegeti.


▪ A térség hátrányos hátrányos helyzetű településein helytörténeti, néprajzi állandó kiállítások, falumúzeumok kialakításának támogatása a következő tartalmi elemekkel: helytörténeti értékkel bíró dokumentumok, néprajzi, népművészeti értékkel bíró használati tárgyak, dísztárgyak továbbá letűnt mesterségek szerszámainak szakszerű állagmegóvása és rendszerezése; látogatóbarát bemutatótér kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A térség hátrányos helyzetű településein a programozási időszak végére megtörténik legalább 10 állandó helytörténeti, néprajzi kiállítás anyagának összegyűjtése, állagmegóvása, rendszerezése és látogatóbarát bemutatótér kialakítása, falumúzeum létrehozása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése


▪ A térség 10 nem hátrányos helyzetű települése közül 8 településen fellelhetőek helytörténeti értékkel bíró dokumentumok, néprajzi, népművészeti értékkel bíró használati tárgyak, dísztárgyak, továbbá letűnt mesterségek szerszámai, eszközei. Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a „régi idők” tárgyi emlékei iránt.

Helyzet/ adottság

▪ A térség 10 nem hátrányos helyzetű települése közül 4 településen mutatkozik szándék falumúzeum és helytörténeti, néprajzi, népművészeti jellegű állandó kiállítás létrehozására. Ezek hiányában a településeken megtalálható régi használati- és dísztárgyakat, írásos dokumentumokat a pusztulás veszélye fenyegeti.


▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein helytörténeti, néprajzi népművészeti állandó kiállítások, falumúzeumok létrehozásának támogatása a következő tartalmi elemekkel: helytörténeti értékkel bíró dokumentumok, néprajzi, népművészeti értékkel bíró használati tárgyak, dísztárgyak továbbá letűnt mesterségek szerszámainak szakszerű állagmegóvása és rendszerezése; látogatóbarát bemutatótér kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési terület nem hátrányos helyzetű településein a programozási időszak végére megtörténik legalább 4 helytörténeti, néprajzi kiállítás anyagának összegyűjtése, állagmegóvása, rendszerezése és látogatóbarát bemutatótér kialakítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 38/54 Kód: ÉM-50-SzF-1-01 Sorszám: 1150Prioritás: A helyi megújuló-energia ágazat fejlesztése

Intézkedés: A helyi megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térségben 27 hátrányos településén számos kis és közepes méretű mezőgazdasági és ipari vállalkozás folytat különösen energiaigényes tevékenységet, melyek energiaellátása egyoldalúan a fosszilis energiahordozókon alapszik. A közintézmények (90%-ban gázfűtés)és a lakosság a térség egészét tekintve jellemzően kiszolgáltatott helyzetben van az energiaszektor monopolhelyzetben lévő szolgáltatóival szemben.

Helyzet/ adottság

▪ Az energiahordozók folyamatosan növekvő világpiaci ára hosszabb távon rontja a vállalkozások jövedelmezőségét és versenyképességét, ami miatt nem garantálható a meglévő munkahelyek stabilitása.A lakosság és a közszféra intézményei az emelkedő energiaárakat nem tudják továbbhárítani, sokkal nagyobb mértékben ki vannak téve a növekvő világpiaci árak okozta veszteségeknek.


▪ Kisebb költségű, maximum 1 millió Ft ÚMVP IV. tengelyes támogatással beszerezhető megújuló energiaforrásokra épülő hő- és villamosenergia-termelő rendszerek, tiszta technológiák alkalmazásával oldható a fosszilis energiahordozóktól való egyoldalú függőség a közszféra intézményeiben.

Megoldási javaslat

▪ Az átadáshoz szükséges szakmai anyagok (megvalósíthatósági tanulmányok) elkészültét követően a beruházást megvalósító közintézmények, illetve vállalkozások által használt ingatlanok energia költségei 30-40%-al csökkennek, ezáltal a közszférában költségek takaríthatóak meg.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés




Megoldási javaslatok 39/54 Kód: ÉM-50-SzF-1-02 Sorszám: 1151Prioritás: A helyi megújuló-energia ágazat fejlesztése

Intézkedés: A helyi megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések támogatása


▪ A 10 nem hátrányos településen is jelentős a kis és közepes méretű mezőgazdasági és ipari vállalkozás száma, melyek energiaigényes tevékenységet folytatnak. Az energiaellátásuk egyoldalúan a fosszilis energiahordozókon alapszik. A 10 település közintézményei (90%-ban gázfűtés)és a lakossága, hasonlóan a térség és az ország egészét tekintve jellemzően kiszolgáltatott helyzetben van az energiaszektor monopolhelyzetben lévő szolgáltatóival szemben.

Helyzet/ adottság

▪ Az energiahordozók folyamatosan növekvő világpiaci ára hosszabb távon rontja a vállalkozások jövedelmezőségét és versenyképességét, ami miatt nem garantálható a meglévő munkahelyek stabilitása.A lakosság és a közszféra intézményei az emelkedő energiaárakat nem tudják továbbhárítani, sokkal nagyobb mértékben ki vannak téve a növekvő világpiaci árak okozta veszteségeknek.


▪ kisebb költségű, maximum 1 millió Ft ÚMVP IV. tengelyes támogatással beszerezhető megújuló energiaforrásokra épülő hő- és villamosenergia-termelő rendszerek, tiszta technológiák alkalmazásával oldható a fosszilis energiahordozóktól való egyoldalú függőség a közszféra intézményeiben.

Megoldási javaslat

▪ A 10 nem hátrányos településhez kapcsoltható pályázók esetében az átadáshoz szükséges szakmai anyagok (megvalósíthatósági tanulmányok) elkészültét követően a beruházást megvalósító közintézmények, illetve vállalkozások által használt ingatlanok energia költségei 30-40%-al csökkennek, ezáltal a közszférában költségek takaríthatóak meg.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés




Megoldási javaslatok 40/54 Kód: ÉM-50-SzF-7-03 Sorszám: 1137Prioritás: Térségi és közösségi kapcsolatok fejlesztése

Intézkedés: Térségi telekommunikáció kialakítása és hasznosítása a prioritások megvalósítása érdekében

Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ A szélessávú internet szolgáltatói Egerlövő település kivételével a Dél-borsodi Akciócsoport valamennyi hátrányos településén elérhetőek, de a különböző társadalmi csoportok internet-hozzáférési lehetőségei nagyon eltérőek.

Helyzet/ adottság

▪ Az információs társadalom korszerű vívmányaival nem rendelkezők településenkénti magas aránya megnehezíti a LEADER program vidéki életminőséget javító tartalmának, illetve a megvalósuló fejlesztések eredményeinek a lehető legszélesebb körben történő megismertetését, propagálását. Lehetőség nyílik, hogy a hátrányos helyzetű emberek is megismerkedjenek a modern kommunikáció előnyeivel a 27 hátrányos településen.


▪ A hátrányos helyzetű 27 településen könnyen hozzáférhető és kezelhető információs pont, külső terminál és honlap létesítésének ,meglévő honlapok fejlesztésének, szerverek beszerzésének támogatása, azok működtetéséhez szükséges infrastruktúra( pl. végpont ), hardver és szoftver eszközök beszerzésének támogatása, a lakosság LEADER programmal kapcsolatos tájékozottsági szintjének emelése, a térséghez, a környező településekhez fűződő ismereteinek fejlesztése, közérdeklődésre számot tartó tartalmi elemek elérésének megkönnyítése céljából.Az eredeti jogcím: L-fejlesztés, kapcsolódó HPME azonosítók: 1133,1149.( Komplex projekt "A" verzió, a hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)

Megoldási javaslat

▪ A 27 településen a polgármesteri hivatalok külső falfelületén kialakított terminál egységeken keresztül a település lakosai és a látogatók is közvetlen információkat szerezhetnek be a pályázatokról, a falu életéről, illetve az internet világába is beléphetnek. A hátrányos helyzetűek is nem tanórai keretek között ismerkedhetnek meg a modern technológia vívmányaival. A kulturális rendezvények híre a honlapon és a terminálokon keresztül válik elérhetővé.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Térségi telekommunikáció kialakítása és hasznosítása a prioritások megvalósítása érdekében

Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ A szélessávú internet szolgáltatói Szentistván kivételével a Dél-borsodi Akciócsoport valamennyi nem hátrányos helyzetű településén elérhetőek, de a különböző társadalmi csoportok internet-hozzáférési lehetőségei nagyon eltérőek.

Helyzet/ adottság

▪ Az információs társadalom korszerű vívmányaival ezen településeken is kevesen rendelkeznek. Ez megnehezíti a LEADER program vidéki életminőséget javító tartalmának, illetve a megvalósuló fejlesztések eredményeinek a lehető legszélesebb körben történő megismertetését, propagálását. Lehetőség nyílik, hogy a hátrányos helyzetű emberek is megismerkedjenek a modern kommunikáció előnyeivel a térség ezen 10 településén is.


▪ A 10 nem hátrányos településen is könnyen hozzáférhető és kezelhető információs pont, külső terminál és honlap létesítésének ,meglévő honlapok fejlesztésének, szerverek beszerzésének támogatása, azok működtetéséhez szükséges infrastruktúra( pl. végpont ), hardver és szoftver eszközök beszerzésének támogatása, a lakosság LEADER programmal kapcsolatos tájékozottsági szintjének emelése, a térséghez, a környező településekhez fűződő ismereteinek fejlesztése, közérdeklődésre számot tartó tartalmi elemek elérésének megkönnyítése céljából.Az eredeti jogcím: L-fejlesztés, kapcsolódó HPME azonosítók: 1134,1152. ( Komplex projekt "B" verzió, a nem hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)

Megoldási javaslat

▪ A 10 nem hátrányos településen is a polgármesteri hivatalok külső falfelületén kialakított terminál egységeken keresztül a település lakosai és a látogatók is közvetlen információkat szerezhetnek be a pályázatokról, a falu életéről, illetve az internet világába is beléphetnek. A kulturális rendezvények híre a honlapon és a terminálokon keresztül válik elérhetővé.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Határon átnyúló és szomszédos közösségek közötti együttműködés és kapcsolatok erősítése


▪ A térségben 33 településnek nincs a térség határain túlnyúló belföldi és nemzetközi kapcsolata, Európában viszont az együttműködéseknek szabályos hálózata alakult ki, szinte minden település partnerségi kapcsolatot ápol más településekkel. Nincs a térségnek komplex és egységes elektronikus felülete, WEB lapja. A jelenlegi széttagolt rendszerek szigetszerűen működnek és nincsenek kapcsolatban egymással.

Helyzet/ adottság

▪ A térségi szereplők pénzügyi forrásainak szűkössége nem teszi lehetővé, hogy a kultúra, oktatás, turizmus, terület- és vállalkozásfejlesztés stb. területén olyan fenntartható, gyümölcsöző kapcsolatok alakuljanak ki más bel- vagy külföldi régiók településeivel, amelyek lehetőséget nyújtanának a „jó gyakorlatok” megismerésére vagy átvételére. A honlap révén lehetőség nyílik a térség megismertetésére a világban.


▪ Belföldi és nemzetközi szintű kapcsolatépítés támogatása, az egyes térségi szereplők részéről megnyilvánuló, partnerségi kapcsolatokat biztosító együttműködési megállapodások (a dél-borsodi térséggel határos akciócsoportokkal pl.: BÜKK-MAK, Hortobágyi, Dél-zempléni, Tiszatér és a Bihar-Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Közösség), illetve ezek kialakítására irányuló törekvések felkarolása a térség hazai és nemzetközi ismertségének növelése, kölcsönösen hasznosítható tapasztalatok szerzése érdekében. Térségi honlap létrehozása és ennek részeként internet tv kialakítása.Az eredeti jogcím:L-Szakmai, egyéb együttműködés, kapcsolódó HPME azonosítók:1133,1137.( Komplex projekt "A" verzió, a hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)

Megoldási javaslat

▪ A megvalósuló projektek eredményeként legalább 10 hátrányos település, szervezet olyan együttműködési formákat alakít ki országhatáron belüli vagy kívüli közösségekkel, amelyek hosszú távon is életképesnek, fenntarthatónak bizonyulnak, továbbá a környező Akciócsoportokkal legalább 2 közös projekt előkészítésre és megvalósításra kerül sor. A Dél-borsodi térségben egységes elektronikus honlap kerül létrehozásra.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Határon átnyúló és szomszédos közösségek közötti együttműködés és kapcsolatok erősítése


▪ A 10 településből háromnak van a térség határain túlnyúló belföldi és nemzetközi kapcsolata. Európában az együttműködéseknek szabályos hálózata alakult ki, szinte minden település partnerségi viszonyt ápol más településekkel. Nincs a térségnek és így a 10 településnek sem komplex és egységes elektronikus felülete (WEB lapja). A jelenlegi széttagolt rendszerek szigetszerűen működnek és nincsenek kapcsolatban egymással.

Helyzet/ adottság

▪ A 10-ből 7 településen élő szereplők forrásainak szűkössége nem teszi lehetővé, hogy a kultúra, oktatás, turizmus, terület- és vállalkozásfejlesztés stb. területén olyan fenntartható, gyümölcsöző kapcsolatok alakuljanak ki más bel- vagy külföldi régiók településeivel, amelyek lehetőséget nyújtanának a „jó gyakorlatok” megismerésére vagy átvételére. A honlap révén lehetőség nyílik a térség megismertetésére a világban.


▪ Belföldi és nemzetközi szintű kapcsolatépítés támogatása, az egyes térségi szereplők részéről megnyilvánuló, partnerségi kapcsolatokat biztosító együttműködési megállapodások (a dél-borsodi térséggel határos akciócsoportokkal pl.: BÜKK-MAK, Hortobágyi, Dél-zempléni, Tiszatér Bihar-Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Közösség), illetve ezek kialakítására irányuló törekvések felkarolása a térség hazai és nemzetközi ismertségének növelése, kölcsönösen hasznosítható tapasztalatok szerzése érdekében. Térségi honlap létrehozása és ennek részeként internet tv kialakítása.Az eredeti jogcím:L-Szakmai,egyéb együttműködés, kapcsolódó HPME azonosítók:1134,1138.( Komplex projekt "B" verzió, a nem hátrányos helyzetű településekre vonatkozik)

Megoldási javaslat

▪ A megvalósuló projektek eredményeként legalább 10 település, szervezet olyan együttműködési formákat alakít ki országhatáron belüli vagy kívüli közösségekkel, amelyek hosszú távon is életképesnek, fenntarthatónak bizonyulnak, továbbá a környező Akciócsoportokkal legalább 2 közös projekt előkészítésre és megvalósításra kerül sor. A Dél-borsodi térségben egységes elektronikus honlap kerül létrehozásra.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 44/54 Kód: ÉM-50-GF-2-02 Sorszám: 380Prioritás: Helyi termékek előállításának, piacra jutásának fejlesztése

Intézkedés: Helyi és házi feldolgozású termékek piacra jutásának támogatása


▪ Az Akciócsoport hátrányos helyzetű településein él a térség őstermelőinek 67%-a (2153 fő), akik között vannak jellegzetes helyi termékek (pl. lekvár, savanyúság, befőtt, tejtermék, pálinka) alapanyagait (pl. zöldség, gyümölcs, tej) megtermelő gazdálkodók. Ők, illetve a hasonló tevékenységet folytató térségi mikro-, kis- és középvállalkozások sokszor a megfelelő technológia hiánya miatt nem képesek hozzáadott érték teremtésére, illetve értékesítési nehézségekkel küzdenek.

Helyzet/ adottság

▪ Az alapanyagok feldolgozottsági foka nem megfelelő, a feldolgozás által történő értéknövelés csak szórványosan fordul elő a településeken és inkább az alapanyagként történő értékesítés jellemző. A helyben előállított termékek ismertségi foka alacsony, ami korlátozza az értékesítés lehetőségeit


▪ Az alapanyagok feldolgozásához szükséges technológiai fejlesztések támogatása kiváló minőségű, egészséges élelmiszerek előállítása érdekében. A helyi termékek piaci pozícióját javító termékmarketing támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A támogatás igénybevételével a térség hátrányos helyzetű településein összesen 45 gazdálkodó (őstermelő vagy mikro-, kis- és középvállalkozás) elkezd helyi termék előállításával foglalkozni, korszerűsíti a meglévő technológiát, fejleszti a termékértékesítéshez kapcsolódó marketingtevékenységet.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 45/54 Kód: ÉM-50-GF-2-03 Sorszám: 381Prioritás: Helyi termékek előállításának, piacra jutásának fejlesztése

Intézkedés: Helyi és házi feldolgozású termékek piacra jutásának támogatása


▪ A térség nem hátrányos 10 településének többségében házilag állítanak elő jellegzetes helyi termékeket. Ezeken a településeken él a térség őstermelőinek 33%-a (1055 fő). Ők, illetve a hasonló tevékenységet folytató térségi mikro-, kis- és középvállalkozások sokszor a megfelelő technológia hiánya miatt nem képesek hozzáadott érték teremtésére, illetve értékesítési nehézségekkel küzdenek.

Helyzet/ adottság

▪ Az alapanyagok feldolgozottsági foka nem megfelelő, a feldolgozás által történő értéknövelés csak szórványosan fordul elő a településeken és inkább az alapanyagként történő értékesítés jellemző. A helyben előállított termékek ismertségi foka alacsony, ami korlátozza az értékesítés lehetőségeit.


▪ Az alapanyagok feldolgozásához szükséges technológiai fejlesztések támogatása kiváló minőségű, egészséges élelmiszerek előállítása érdekében. A helyi termékek piaci pozícióját javító termékmarketing támogatása.

Megoldási javaslat

▪ a támogatás igénybevételével a térség nem hátrányos helyzetű településein összesen 20 gazdálkodó (őstermelő vagy mikro-, kis- és középvállalkozás) elkezd helyi termék előállításával foglalkozni, korszerűsíti a meglévő technológiát, fejleszti a termékértékesítéshez kapcsolódó marketingtevékenységet.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 46/54 Kód: ÉM-50-GF-A-02 Sorszám: 1346Prioritás: Helyi termékek előállításának, piacra jutásának fejlesztése

Intézkedés: Helyi termékek minőségének javítása és standardizálása


▪ Az Akciócsoport egyes településein - elsősorban a Mezőcsáti és a Mezőkövesdi kistérség területén - házilag állítanak elő jellegzetes helyi termékeket. Hagyománya van a térségben a halászatnak, tejtermékek, méz, biozöldségek, gyümölcslekvárok, pálinkák stb. előállításának.

Helyzet/ adottság

▪ Az elaprózott termelés és az eltérő technológiák alkalmazása miatt esetleges az előállított termék mennyisége és egyenetlen a minősége, ami nehezíti az értékesítést. A helyi termelők jellemzően nem rendelkeznek elégséges technológiai, higiéniai feltételekkel a megfelelő minőségű és mennyiségű termék előállításához.


▪ Termékcsoportonként olyan "helyi termék hálózat" létrehozásának támogatása, amelyen belül az együttműködő termelők közösen teremtik meg a megfelelő termékminőség eléréséhez szükséges technológiai hátteret és valósítják meg a higiénikus üzemi környezet kialakítására irányuló fejlesztéseket. A magas minőségi szintet képviselő speciális, tájjellegű termékek találkoznak a fogyasztók minőségi elvárásaival.

Megoldási javaslat

▪ A programozási időszak végére legalább 3 termékcsoportban kialakul a standard minőségű helyi termék előállítására képes termelői hálózat.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





Megoldási javaslatok 47/54 Kód: ÉM-50-GF-5-01 Sorszám: 395Prioritás: Hátrányos helyzetűek integrációjának segítése

Intézkedés: Társadalmi tőke erősítése


▪ A hátrányos helyzetű településeken élő roma kisebbség gazdasági és szociális szempontból hátrányos helyzetű, a foglalkoztatottság ebben a körben alacsony. Jelenlegi feltételek mellett ebből helyzetből a kitörés lehetősége beszűkült. A kisebbség által is lakott településeken működik roma civilszervezet, vagy Kisebbségi Önkormányzat.

Helyzet/ adottság

▪ A roma civil szervezetek és Kisebbségi Önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő információkkal és tudással ahhoz, hogy hatékonyan segítsék a hátrányos helyzetű településeken élő roma kisebbség integrációját, felemelkedését.


▪ A térségben meglévő és újonnan alakuló roma információs és tanácsadó szolgálatok létrehozásának ,valamint a tárgyi, technikai feltételek biztosításának támogatása, amelyek a kistérségben működő illetve alakuló roma civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok számára egyénre szabott és csoportos tanácsadói szolgáltatást nyújtanak, amelyek közvetlen szakértői közreműködéssel, szakmai ismeretek átadásával segítik e szervezetek munkáját és előmozdítják a civil szervezetek aktivitását.

Megoldási javaslat

▪ Legalább 3 roma információs és tanácsadó központ létrejön a térségben a projekt elindítását követő második év végére.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 48/54 Kód: ÉM-50-GF-B-03 Sorszám: 1521Prioritás: Hátrányos helyzetűek integrációjának segítése

Intézkedés: A foglalkoztathatóság javítása


▪ Az Akciócsoporthoz tartozó települések 70 %-án 10 % feletti a munkanélküliség mértéke. Kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta Kiscsécs (30,95 %) és Ároktő (26,69 %) településeken, ahol jelentős a foglalkoztathatóság szempontjából is hátrányos helyzetű, szakképzetlen társadalmi csoportok részaránya. Az állástalan nők, nyugdíj előtt álló és megváltozott munkaképességű emberek a speciális szükségleteikhez igazodó munkalehetőségek hiánya miatt szintén csak nehezen tudnak kitörni a tartós munkanélküliség állapotából.

Helyzet/ adottság

▪ Az szakképzetlen, munkanélküli rétegek a munkaerő-piacon "eladható" szakképzettség megszerzésével nagyobb eséllyel juthatnak állandó, stabil munkahelyhez. A nők, nyugdíj előtt állók és a fogyatékkal élők munka világába történő visszavezetése a sajátos élethelyzetüket figyelembe vevő, ahhoz illeszkedő speciális munkahelyteremtő programok révén valósulhat meg.


▪ Felnőttképzések, szakképzések, önfoglalkoztatásra felkészítő és kiegészítő tanfolyamok indítása a térségben található oktatási intézmények és képzésszervező vállalkozások bevonásával. A nők, nyugdíjazás előtt állók részmunkaidős alkalmazását, a megváltozott munkaképességű emberek képességeiknek megfelelő "könnyített" munkavégzését (pl. távmunka keretében) lehetővé tevő, képzésekkel egybekötött foglalkoztatási programok indítása, az elhelyezkedést segítő munkaerő-piaci szolgáltatások hozzáférhetővé tétele.

Megoldási javaslat

▪ A térségben élő, foglalkoztathatósági szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köréből a szervezett képzési és foglalkoztatási programok hatására legalább 200 fő elhelyezkedésére nyílik lehetőség a programozási időszak végéig.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 49/54 Kód: ÉM-50-SzF-B-08 Sorszám: 1355Prioritás: Hátrányos helyzetűek integrációjának segítése

Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése

Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A Dél-borsodi Akciócsoport területén a szociális ellátórendszer településenkénti kiépítettségében nagy eltérések mutatkoznak: pl. nem található helyben családsegítő 11 településen (5 településen fejlesztésre szorul), házi gondozó 17 településen, gyermekjóléti szolgálat 3 településen (9 településen fejlesztésre szorul).

Helyzet/ adottság

▪ A társadalmi kirekesztéssel leginkább fenyegetett csoportok számára hiányzik vagy nem megfelelő színvonalú az a szociális szolgáltatási háttér, amelynek igénybevételével csökkenthetőek lennének a családok kiadásai és javulhatna az érintett társadalmi rétegek életminősége.


▪ A szociális alapellátások infrastrukturájának fejlesztésével, működési feltételeinek javításával megteremthetőek egy jól működő szociális háló alapjai, amely az elesett rétegek felkarolásával közvetetten hozzájárul a növekvő munkaerő-piaci részvételhez.

Megoldási javaslat

▪ A programozási időszak végére a települések legalább 50 %-án meghonosodik a szociális alapszolgáltatások jól kiépült rendszere.Várható eredmény


Forrás ▪ ÉMOP - 4. prioritás - Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP





Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A térség 21 településén biztosított helyben az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés, de a szolgáltatás színvonala településenként nagyon eltérő képet mutat. A lakosság foglalkoztathatóság szempontjából hátrányos helyzetű rétegének egészségi állapota kritikusan rossz.

Helyzet/ adottság

▪ A háziorvosi rendelők kb. 40 %-a régi épületben működik, nem megfelelő struktúrájú, felújítandó. Az eszközpark kb. 50 %-a amortizálódott. A korszerű orvos-technológiai műszerek hiánya rontja a gyógyító munka hatékonyságát, azt, hogy a megromlott egészségi állapotú emberek mielőbb visszanyerjék munkavégző képességüket.


▪ Az egészségügyi intézmények fenntartó önkormányzatok általi felújításával, a háziorvosi műszerezettség javításával megteremthetőek a korszerű egészségügyi alapellátás feltételei.

Megoldási javaslat

▪ A programozási időszak végére legalább 5 orvosi rendelő épülete teljesen megújul, a felújított intézmények felszereltsége, diagnosztikai gépparkja korszerűsödik.

Várható eredmény







EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek 0%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 51/54 Kód: ÉM-50-SzF-B-10 Sorszám: Prioritás: Hátrányos helyzetűek integrációjának segítése


Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A térség 21 településén biztosított helyben az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés, de a szolgáltatás színvonala településenként nagyon eltérő képet mutat. A lakosság foglalkoztathatóság szempontjából hátrányos helyzetű rétegének egészségi állapota kritikusan rossz.

Helyzet/ adottság

▪ A háziorvosi rendelők kb. 40 %-a régi épületben működik, nem megfelelő struktúrájú, felújítandó. Az eszközpark kb. 50 %-a amortizálódott. A korszerű orvos-technológiai műszerek hiánya rontja a gyógyító munka hatékonyságát, azt, hogy a megromlott egészségi állapotú emberek mielőbb visszanyerjék munkavégző képességüket.


▪ Az egészségügyi intézmények fenntartó önkormányzatok általi felújításával, a háziorvosi műszerezettség javításával megteremthetőek a korszerű egészségügyi alapellátás feltételei.

Megoldási javaslat

▪ A programozási időszak végére legalább 5 orvosi rendelő épülete teljesen megújul, a felújított intézmények felszereltsége, diagnosztikai gépparkja korszerűsödik.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 51/54 Kód: ÉM-50-SzF-B-10 Sorszám:


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP





Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Az Akciócsoport 24 településén működik általános iskola, de a minőségi oktatáshoz 12 településen nem adottak a megfelelő intézményi infrastrukturális feltételek. Utóbbi településeken az iskolák műszaki állapota leromlott, nem egy helyen életveszélyes, taneszközökkel való felszereltségük is elmarad a kívánatostól.

Helyzet/ adottság

▪ A közoktatási infrastruktúra hiányosságai újratermelik a munkaerő-piaci esélytelenséget, megfosztva az alacsony jövedelmi szinten élő, hátrányos helyzetű családok gyermekeit a társadalmi felzárkózás lehetőségétől, újabb és újabb generációkat taszítva a munkanélküliséggel együttjáró kilátástalanságba.


▪ Az oktatási intézmények fenntartó önkormányzatok általi infrastrukturális fejlesztésével biztosítható, hogy a kisebb településeken élő gyermekek is hozzáférhessenek a megfelelő színvonalú oktatáshoz és ugyanolyan korszerű nevelési-oktatási környezetben sajátíthassák el az alapvető kompetenciákat, mint a városokban élő társaik.

Megoldási javaslat

▪ A programozási időszak végére megvalósul legalább 6 térségbeli általános iskola teljes körű felújítása és az oktatást támogató, modern technikai eszközökkel történő ellátása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP




Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Az Akciócsoporthoz tartozó települések 70 %-án 10 % feletti a munkanélküliség mértéke, a térség álláskeresőinek aránya (15 %) közel kétszerese az országos átlagnak. A munkanélküliek összetételét tekintve az inaktív iskolázatlan, szakképzetlen rétegeken, nőkön, nyugdíj előtt állókon és fogyatékkal élőkön kívül azok is hátrányos helyzetűnek minősíthetőek a foglalkoztathatóság szempontjából, akik a gazdaság igényeihez nem illeszkedő, elavult szakképzettségükkel nem tudnak a munkaerő-piacon érvényesülni és ezért válnak tartósan munkanélkülivé.

Helyzet/ adottság

▪ A változó gazdasági környezethez való alkalmazkodás újabb ás újabb ismeretek elsajátítására, "élethosszig tartó tanulás"-ra ösztönöz. A meglévő, ám a munkaerő-piac által nem preferált szakképzettség továbbfejlesztésével vagy teljesen új szakma "betanulásával" javítható az egyén munkaerő-piaci pozíciója, kimozdítható a strukturális munkanélküliségből.


▪ A bizonyos szakképzettséggel rendelkező munkanélküliek számára piacképes tudást nyújtó átképzések igénybevételének támogatása szakképző intézmények, szakképzést szervező vállalkozások közreműködésével.

Megoldási javaslat

▪ A programozási időszak végére a jelzett célcsoportból legalább 200 fő szerez olyan szakképzettséget, amellyel remélhetően nagyobb eséllyel tud a munkaerő-piacon boldogulni.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 2. prioritás - Az alkalmazkodóképesség javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP



Megoldási javaslatok 54/54 Kód: ÉM-50-SzF-B-11 Sorszám: 1419Prioritás: Helyi környezet-és természetvédelem fejlesztése

Intézkedés: Természetvédelmi intézkedések támogatása


▪ A Tisza és mellékfolyói árterének természeti adottságai változatosak , a területen sok kubik, csatorna található. Az ártéri erdők, nedves rétek növény- és állatvilága sokszínű. A területen több invazív növényfaj( pl. gyalogakác) található.

Helyzet/ adottság

▪ Az ártéri területek természetvédelmi, vízgazdálkodási, élőhelyvédelmi lehetőségeinek kihasználtsága nem megfelelő. Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre tájidegen növényfajok (pl gyalogakác), melyek elterjedése veszélyezteti az őshonos fajok életterét. A kihasználtságból adódó turisztikai és alternatív jövedelemszerzés elérése a térségben fontos lehetőség az itt élők számára.


▪ Komplex ártéri rehabilitáció a térség Tisza és mellékfolyói mentén található településeken. Ártéri jellegű természetes élőhelyek megőrzése és rekonstrukciója. A munkálatokba bevonva a munkanélküli, hátrányos helyzetű munkavállalókat a helyi jövedelemszerző lehetőségek bővülnek.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a Tisza mentén 37 folyamkilométeres szakaszon létrejövő rehabilitált vizes élőhelyek (kubikok, csatornák) kialakítása. A területen a fejlesztési ütem végére 3 új bemutató tanösvény elkészítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Nem ÚMVP

210

A stratégia középpontjában a vidéken élők életminőségének javítása áll. A térség településeinek nagy része tőke- és szolgáltatáshiányos, kevés a létbiztonságot nyújtó állandó jövedelemforrás. Az állástalanok körében magas a szakképzetlen, hátrányos helyzetű, jelentős részük ”második, harmadik generációs” munkanélküli. A stratégia intézkedései megoldást és lehetőséget kínálnak az említett társadalmi csoportok munkaerő-piaci kirekesztettségének megszüntetésére. Esélyteremtésüket közvetlenül segítik a sajátos élethelyzetükhöz igazodó, 7. prioritásban foglalt speciális képzési, tanácsadási és egészség-megőrzési programok. A vállalkozás- és turizmusfejlesztés (1., 2. prioritás), valamint a kapcsolódó prioritások intézkedései nyomán létrejövő új munkahelyek számukra is lehetőséget teremtenek az elhelyezkedésre. Bár a fejlesztési lehetőségek a bányászatot és a közüzemi szektort, valamint a mezőgazdasági ágazatot emelik ki, mint legnagyobb foglalkoztatókat, az első ágazatban olyan multinacionális nagyvállalatok tevékenykednek, amelyek döntően csak telephellyel rendelkeznek és mindössze 8-9 % a szektoronkénti részesedésük az aktív vállalkozások között. Ezen társaságok foglalkoztatási politikájára a HVS jelentős hatást nem gyakorol, illetve a mezőgazdaság terén az ÚMVP I-II. tengelyéből juthatnak fejlesztési forrásokhoz. A térség foglalkoztatásának legjelentősebb bázisát a mikro-vállalkozások adják, amelyek megerősítése, létrejöttüknek ösztönzése kiemelt gazdaságfejlesztési intézkedés. Az innovatív elképzeléseket megvalósító vállalkozások fokozzák a térség gazdaságának teljesítményét, támogatni kell versenyképes, foglalkoztatást generáló ötleteik valóra válását. A turisztikai potenciál kiaknázása a gazdaságfejlesztés másik alappillére. A fogadókapacitások kiépítése, minőségi színvonalának javítása, valamint a kapcsolódó építőipari beruházások a hátrányos helyzetűek fokozottabb bevonását teszik lehetővé. Az értékmegőrzést a 4. prioritás keretében az épített, természeti és kulturális örökség védelme, látogathatóvá, bemutathatóvá tétele és az 5. prioritás tájjellegű helyi termék ágazat fejlesztését célzó intézkedései szolgálják. A vidékfejlesztés a 3. prioritásban foglalt kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseken és a közrend javításán keresztül teljesül, megteremtődik az idegenforgalmi, befektetői szempontból egyaránt vonzó településkép, békés lakókörnyezet.

A stratégia középpontjában a vidéken élők életminőségének javítása áll. A térség településeinek nagy része tőke- és szolgáltatáshiányos, kevés a létbiztonságot nyújtó állandó jövedelemforrás. Az állástalanok körében magas a szakképzetlen, hátrányos helyzetű, jelentős részük ”második, harmadik generációs” munkanélküli. A stratégia intézkedései megoldást és lehetőséget kínálnak az említett társadalmi csoportok munkaerő-piaci kirekesztettségének megszüntetésére. Esélyteremtésüket közvetlenül segítik a sajátos élethelyzetükhöz igazodó, 7. prioritásban foglalt speciális képzési, tanácsadási és egészség-megőrzési programok. A vállalkozás- és turizmusfejlesztés (1., 2. prioritás), valamint a kapcsolódó prioritások intézkedései nyomán létrejövő új munkahelyek számukra is lehetőséget teremtenek az elhelyezkedésre. Bár a fejlesztési lehetőségek a bányászatot és a közüzemi szektort, valamint a mezőgazdasági ágazatot emelik ki, mint legnagyobb foglalkoztatókat, az első ágazatban olyan multinacionális nagyvállalatok tevékenykednek, amelyek döntően csak telephellyel rendelkeznek és mindössze 8-9 % a szektoronkénti részesedésük az aktív vállalkozások között. Ezen társaságok foglalkoztatási politikájára a HVS jelentős hatást nem gyakorol, illetve a mezőgazdaság terén az ÚMVP I-II. tengelyéből juthatnak fejlesztési forrásokhoz. A térség foglalkoztatásának legjelentősebb bázisát a mikro-vállalkozások adják, amelyek megerősítése, létrejöttüknek ösztönzése kiemelt gazdaságfejlesztési intézkedés. Az innovatív elképzeléseket megvalósító vállalkozások fokozzák a térség gazdaságának teljesítményét, támogatni kell versenyképes, foglalkoztatást generáló ötleteik valóra válását. A turisztikai potenciál kiaknázása a gazdaságfejlesztés másik alappillére. A fogadókapacitások kiépítése, minőségi színvonalának javítása, valamint a kapcsolódó építőipari beruházások a hátrányos helyzetűek fokozottabb bevonását teszik lehetővé. Az értékmegőrzést a 4. prioritás keretében az épített, természeti és kulturális örökség védelme, látogathatóvá, bemutathatóvá tétele és az 5. prioritás tájjellegű helyi termék ágazat fejlesztését célzó intézkedései szolgálják. A vidékfejlesztés a 3. prioritásban foglalt kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseken és a közrend javításán keresztül teljesül, megteremtődik az idegenforgalmi, befektetői szempontból egyaránt vonzó településkép, békés lakókörnyezet.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

211

A közbiztonság fejlesztése összefügg a társadalmi tőke erősítése intézkedéssel, a polgárőr szervezetek tagságába roma származásúak bevonása segíti a társadalmi előítéletek leküzdését. A fejlesztések fenntarthatóságához hozzájárul a megújuló energiaforrásokra épülő hő- és energiatermelő rendszerek telepítése (6. prioritás). A 9. prioritás környezet- és természetvédelmi intézkedései által biztosítható, hogy a várhatóan megnövekvő turistaforgalom és az általa generált infrastrukturális fejlesztések ne terheljék a környezetet számottevően. A stratégiát keretbe foglalja a „Térségi és közösségi kapcsolatok fejlesztése” (8. prioritás), amely segíti az összes többi prioritás megvalósulását. A telekommunikációs eszközök a sikeres fejlesztések propagálását, a szomszédos akciócsoportokkal kötött együttműködési megállapodások közös projektek létrehozását támogatják a megújuló energia, energiahatékonyság, decentralizált energiatermelés, mobil árudarendszer, turizmus tárgyában és az ezekhez kapcsolódó oktatás terén. Komplex projektként támogatható a 8. prioritás intézkedéseinek a rendezvényturizmushoz való kapcsolódása. A falunapi rendezvényekről, a partner-akciócsoportokkal közösen megvalósított projektekről információk vihetőek fel a térségi honlapra, települési terminálokra, amelyek növelik a térség ismertségét. A vállalkozások támogatása, a kisléptékű településfejlesztési akciók és a helyi örökség megőrzése párhuzamosan futó programok, amelyeknél a programozási időszak első három évében a legnagyobb mértékű pályázói intenzitást kell elérni. Az első évben célszerű kialakítani a térségi honlapot és folyamatosan biztosítani kell a pályázati lehetőséget a települési információs pontok létesítésére, hogy rövid időn belül a lakosság minél nagyobb része legyen közvetlenül elérhető. Egyes prioritások iránti fokozottabb érdeklődés vagy valamely ágazat fejlődése miatt fellépő nagyobb tőkeigény finanszírozására az átcsoportosítás lehetőségét biztosítani kell, az eredmények a második évben jelentkeznek. Az életminőséget javító intézkedések hatására csökken az elvándorlás, az elöregedés és a falvak elnéptelenedése, javulnak a hátrányos helyzetűek kilátásai, élhetőbbé, versenyképesebbé válik a térség.

A közbiztonság fejlesztése összefügg a társadalmi tőke erősítése intézkedéssel, a polgárőr szervezetek tagságába roma származásúak bevonása segíti a társadalmi előítéletek leküzdését. A fejlesztések fenntarthatóságához hozzájárul a megújuló energiaforrásokra épülő hő- és energiatermelő rendszerek telepítése (6. prioritás). A 9. prioritás környezet- és természetvédelmi intézkedései által biztosítható, hogy a várhatóan megnövekvő turistaforgalom és az általa generált infrastrukturális fejlesztések ne terheljék a környezetet számottevően. A stratégiát keretbe foglalja a „Térségi és közösségi kapcsolatok fejlesztése” (8. prioritás), amely segíti az összes többi prioritás megvalósulását. A telekommunikációs eszközök a sikeres fejlesztések propagálását, a szomszédos akciócsoportokkal kötött együttműködési megállapodások közös projektek létrehozását támogatják a megújuló energia, energiahatékonyság, decentralizált energiatermelés, mobil árudarendszer, turizmus tárgyában és az ezekhez kapcsolódó oktatás terén. Komplex projektként támogatható a 8. prioritás intézkedéseinek a rendezvényturizmushoz való kapcsolódása. A falunapi rendezvényekről, a partner-akciócsoportokkal közösen megvalósított projektekről információk vihetőek fel a térségi honlapra, települési terminálokra, amelyek növelik a térség ismertségét. A vállalkozások támogatása, a kisléptékű településfejlesztési akciók és a helyi örökség megőrzése párhuzamosan futó programok, amelyeknél a programozási időszak első három évében a legnagyobb mértékű pályázói intenzitást kell elérni. Az első évben célszerű kialakítani a térségi honlapot és folyamatosan biztosítani kell a pályázati lehetőséget a települési információs pontok létesítésére, hogy rövid időn belül a lakosság minél nagyobb része legyen közvetlenül elérhető. Egyes prioritások iránti fokozottabb érdeklődés vagy valamely ágazat fejlődése miatt fellépő nagyobb tőkeigény finanszírozására az átcsoportosítás lehetőségét biztosítani kell, az eredmények a második évben jelentkeznek. Az életminőséget javító intézkedések hatására csökken az elvándorlás, az elöregedés és a falvak elnéptelenedése, javulnak a hátrányos helyzetűek kilátásai, élhetőbbé, versenyképesebbé válik a térség.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

212

1.EsélyegyenlőségA Dél-borsodi Akciócsoport Helyi közösség 2007. szeptember 19-én alakult meg négy kistérség ( Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Tiszaújvárosi ) 37 településének összefogásával. A szervezés a térség aktív tagjai, főleg a települési önkormányzatok kezdeményezésével indult meg. A településeken lévő Cigány kisebbségi Önkormányzatok, Roma civil szervezetek már a szervezés első szakaszában aktív szerepet kaptak. A térség Cigány Kisebbségi Önkormányzatainak 80%-a alapító tagként van jelen az akciócsoportban. Az akciócsoporthoz történő csatlakozási időszakban további 2 cigány kisebbségi önkormányzat kérte felvételét mely az alapító tagok ajánlása alapján megtörtént. Ebben a szervezési szakaszban csatlakozott közösségünkhöz a Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete is. A helyi közösség tervezést koordináló csoportja 2007. december 28-án alakult meg, melyben a roma közösség képviseletére az akciócsoport taggyűlés egyhangú szavazatával az Ároktői Roma Érdekvédelmi és Kulturális Egyesület elnöke került megválasztásra szavazati joggal. A tervezést koordináló csoport ülésein a delegált roma képviselet mellett több alkalommal részt vettek más roma szervezetek képviselői is. A roma szervezetek több ízben ültek össze roma fórumon a térség, melyek koordinálását a VKSZI szakértő mentora végezte. A Dél-borsodi Akciócsoport roma önszerveződései közösen állították össze projektelképzeléseiket, melynek eredményeként 6 db projektötletet fogalmaztak meg. Ezek a projektötletek, elképzelések beépültek a vidékfejlesztési stratégiai tervünkbe , valamint külön prioritást is kidolgozott a közösség.A Dél-borsodi Akciócsoport LEADER közösséggé válása esetén a működését egyesületi formában fogja végezni. Az egyesület alapító ülésén a vezetőségbe bekerült a roma szervezetek által delegált képviselő is. A stratégiánk tervezését a roma közösségekkel, a mozgássérült egyesülettel együttműködve végeztük.2.FenntarthatóságA tervezési folyamat során a helyi közösség 9 prioritást fogalmazott meg. A tervezési munkálatokba bevontuk a helyi civil szervezeteket, vállalkozókat, akik munkacsoportüléseken vázolták fel vidékfejlesztési terveiket.

1.EsélyegyenlőségA Dél-borsodi Akciócsoport Helyi közösség 2007. szeptember 19-én alakult meg négy kistérség ( Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Tiszaújvárosi ) 37 településének összefogásával. A szervezés a térség aktív tagjai, főleg a települési önkormányzatok kezdeményezésével indult meg. A településeken lévő Cigány kisebbségi Önkormányzatok, Roma civil szervezetek már a szervezés első szakaszában aktív szerepet kaptak. A térség Cigány Kisebbségi Önkormányzatainak 80%-a alapító tagként van jelen az akciócsoportban. Az akciócsoporthoz történő csatlakozási időszakban további 2 cigány kisebbségi önkormányzat kérte felvételét mely az alapító tagok ajánlása alapján megtörtént. Ebben a szervezési szakaszban csatlakozott közösségünkhöz a Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete is. A helyi közösség tervezést koordináló csoportja 2007. december 28-án alakult meg, melyben a roma közösség képviseletére az akciócsoport taggyűlés egyhangú szavazatával az Ároktői Roma Érdekvédelmi és Kulturális Egyesület elnöke került megválasztásra szavazati joggal. A tervezést koordináló csoport ülésein a delegált roma képviselet mellett több alkalommal részt vettek más roma szervezetek képviselői is. A roma szervezetek több ízben ültek össze roma fórumon a térség, melyek koordinálását a VKSZI szakértő mentora végezte. A Dél-borsodi Akciócsoport roma önszerveződései közösen állították össze projektelképzeléseiket, melynek eredményeként 6 db projektötletet fogalmaztak meg. Ezek a projektötletek, elképzelések beépültek a vidékfejlesztési stratégiai tervünkbe , valamint külön prioritást is kidolgozott a közösség.A Dél-borsodi Akciócsoport LEADER közösséggé válása esetén a működését egyesületi formában fogja végezni. Az egyesület alapító ülésén a vezetőségbe bekerült a roma szervezetek által delegált képviselő is. A stratégiánk tervezését a roma közösségekkel, a mozgássérült egyesülettel együttműködve végeztük.2.FenntarthatóságA tervezési folyamat során a helyi közösség 9 prioritást fogalmazott meg. A tervezési munkálatokba bevontuk a helyi civil szervezeteket, vállalkozókat, akik munkacsoportüléseken vázolták fel vidékfejlesztési terveiket.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

213

A tervezés során a prioritások és intézkedések kialakításánál a legfontosabb társadalmi szempontokat( társadalmi méltányosság, területi kohézió, stb) figyelembe vette a közösség. A gazdaság fejlesztését szolgáló fejlesztési javaslatoknál fő szempont volt az innováció, a diverzifikáció, a vállalkozások sokszínűségének elősegítése, a termelési együttműködések elősegítése, a helyi termékek termelésének, piacra jutásának elősegítése. A javaslatok kidolgozásánál a közösség ügyelt arra, hogy a gazdaságfejlesztési intézkedések mellett kellő figyelmet fordítson a meglévő természeti adottságok megóvására, a biodiverzitás megőrzésére, a környezetvédelmi szempontok érvényesülésére, a térség kultúrájának, a helyi szokások, helyi történelmi, kulturális, gasztronómiai értékek fennmaradására.

A tervezés során a prioritások és intézkedések kialakításánál a legfontosabb társadalmi szempontokat( társadalmi méltányosság, területi kohézió, stb) figyelembe vette a közösség. A gazdaság fejlesztését szolgáló fejlesztési javaslatoknál fő szempont volt az innováció, a diverzifikáció, a vállalkozások sokszínűségének elősegítése, a termelési együttműködések elősegítése, a helyi termékek termelésének, piacra jutásának elősegítése. A javaslatok kidolgozásánál a közösség ügyelt arra, hogy a gazdaságfejlesztési intézkedések mellett kellő figyelmet fordítson a meglévő természeti adottságok megóvására, a biodiverzitás megőrzésére, a környezetvédelmi szempontok érvényesülésére, a térség kultúrájának, a helyi szokások, helyi történelmi, kulturális, gasztronómiai értékek fennmaradására.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

214

Az Akciócsoport kistérségeire készített tervekben a vonzó befektetői környezet kialakításának meghatározó infrastrukturális elemeként nevesített M3-as autópálya napjainkra kiépült. Egy másik nagyívű fejlesztési elképzelés a Mezőkeresztes-Mezőkövesd határában elterülő volt szovjet katonai repülőtér intermodális logisztikai központként történő hasznosítását célozta meg, a szerződés májusban aláírásra került. A koncentrált gazdasági struktúra oldására irányuló célkitűzésként fogalmazódott meg vállalkozási övezetek kialakítása a kistelepüléseken. Néhány Tiszaújvároshoz közeli község határában létesültek jelenleg még kihasználatlan kapacitású, csak 1-2 cégnek helyet adó ipari területek. Az áru- és személyszállítás térségen belüli infrastrukturális feltételeinek javítása terén nem történt érdemi előrelépés, jóllehet a dokumentumok hangsúlyozzák az úthálózat és a tömegközlekedés korszerűsítését, a Tisza hajózhatóvá tételét. Kiemelt prioritásként kezelik a tőke- és szolgáltatáshiányos településeken a turisztikai potenciál kiaknázását. A célkitűzések a fogadókapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztését, a turisztikai attrakciók látogathatóságának, hasznosíthatóságának javítását szorgalmazták. Komplex térségi turisztikai programok és a szereplők közötti együttműködés hiányában az idegenforgalmi célú látogatások esetlegesek, jövedelemképzést, szolgáltatásfejlesztést generáló hatásuk ma sem jelentős. A településkép, a középületek megújítása, közösségi terek kialakítása a lakosság komfortérzetének erősítését szolgáló igények, amelyek szintén megjelennek valamennyi dokumentumban. Az önkormányzatok romló pénzügyi helyzetük miatt csak apró lépéseket tettek a vonzó falukép megteremtésének irányába. A környezeti infrastruktúra fejlesztése a koncepciók hangsúlyos eleme, az elmaradás ennek ellenére még ma is jelentős e téren. A települések 50 %-án kiépítetlen a szennyvízhálózat, legnagyobb a lemaradás a Tiszaújvárosi kistérségben, ahol a községek 2/3-a nem csatornázott. A 2000 előtti dokumentumok még a szilárd hulladékkezelést is megoldásra váró feladatként definiálták, azóta a regionális hulladéklerakók kiépítésével és a szelektív hulladékgyűjtés elterjedésével sokat javult a helyzet. A Mezőcsáti és Mezőkövesdi kistérségre készült koncepciókban prioritást élvez az agrárium és a tájtermék ágazat fejlesztése. A termelés-értékesítés teljes vertikumát átfogó integrációk gyakorlata még nem terjedt el széles körben.

Az Akciócsoport kistérségeire készített tervekben a vonzó befektetői környezet kialakításának meghatározó infrastrukturális elemeként nevesített M3-as autópálya napjainkra kiépült. Egy másik nagyívű fejlesztési elképzelés a Mezőkeresztes-Mezőkövesd határában elterülő volt szovjet katonai repülőtér intermodális logisztikai központként történő hasznosítását célozta meg, a szerződés májusban aláírásra került. A koncentrált gazdasági struktúra oldására irányuló célkitűzésként fogalmazódott meg vállalkozási övezetek kialakítása a kistelepüléseken. Néhány Tiszaújvároshoz közeli község határában létesültek jelenleg még kihasználatlan kapacitású, csak 1-2 cégnek helyet adó ipari területek. Az áru- és személyszállítás térségen belüli infrastrukturális feltételeinek javítása terén nem történt érdemi előrelépés, jóllehet a dokumentumok hangsúlyozzák az úthálózat és a tömegközlekedés korszerűsítését, a Tisza hajózhatóvá tételét. Kiemelt prioritásként kezelik a tőke- és szolgáltatáshiányos településeken a turisztikai potenciál kiaknázását. A célkitűzések a fogadókapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztését, a turisztikai attrakciók látogathatóságának, hasznosíthatóságának javítását szorgalmazták. Komplex térségi turisztikai programok és a szereplők közötti együttműködés hiányában az idegenforgalmi célú látogatások esetlegesek, jövedelemképzést, szolgáltatásfejlesztést generáló hatásuk ma sem jelentős. A településkép, a középületek megújítása, közösségi terek kialakítása a lakosság komfortérzetének erősítését szolgáló igények, amelyek szintén megjelennek valamennyi dokumentumban. Az önkormányzatok romló pénzügyi helyzetük miatt csak apró lépéseket tettek a vonzó falukép megteremtésének irányába. A környezeti infrastruktúra fejlesztése a koncepciók hangsúlyos eleme, az elmaradás ennek ellenére még ma is jelentős e téren. A települések 50 %-án kiépítetlen a szennyvízhálózat, legnagyobb a lemaradás a Tiszaújvárosi kistérségben, ahol a községek 2/3-a nem csatornázott. A 2000 előtti dokumentumok még a szilárd hulladékkezelést is megoldásra váró feladatként definiálták, azóta a regionális hulladéklerakók kiépítésével és a szelektív hulladékgyűjtés elterjedésével sokat javult a helyzet. A Mezőcsáti és Mezőkövesdi kistérségre készült koncepciókban prioritást élvez az agrárium és a tájtermék ágazat fejlesztése. A termelés-értékesítés teljes vertikumát átfogó integrációk gyakorlata még nem terjedt el széles körben.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

215

A Dél-borsodi Gazdák Beszerzési és Értékesítési Szövetkezetének folyamatban lévő újjáélesztése követendő mintául szolgálhat a térség gazdálkodói számára. A koncepciók hangsúlyozzák a diverzifikáció fontosságát, a tájjellegű élelmiszerek, kézműves termékek előállítását és forgalmazását. A tavaly első ízben megrendezett mezőcsáti Helyi Termék Fesztivál évente ismétlődő lebonyolítása hozzájárulhat a házilag előállított termékek népszerűsítéséhez, megalapozva az ágazat fellendülését. A dokumentumok nagy hangsúlyt helyeznek a hátrányos helyzetűek integrációjára, azonban kevés az eddig megvalósult, jó gyakorlat ezen a téren.

A Dél-borsodi Gazdák Beszerzési és Értékesítési Szövetkezetének folyamatban lévő újjáélesztése követendő mintául szolgálhat a térség gazdálkodói számára. A koncepciók hangsúlyozzák a diverzifikáció fontosságát, a tájjellegű élelmiszerek, kézműves termékek előállítását és forgalmazását. A tavaly első ízben megrendezett mezőcsáti Helyi Termék Fesztivál évente ismétlődő lebonyolítása hozzájárulhat a házilag előállított termékek népszerűsítéséhez, megalapozva az ágazat fellendülését. A dokumentumok nagy hangsúlyt helyeznek a hátrányos helyzetűek integrációjára, azonban kevés az eddig megvalósult, jó gyakorlat ezen a téren.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

216

A Dél-Borsodi Akciócsoport LEADER közösséggé válása esetén a működését egyesületi formában fogja végezni. Az Egyesületnek 13 főből álló elnöksége ill. 3 főből álló felügyelő bizottsága lesz. Az elnökséget az elnök ill. két alelnöke irányítja. Az egyesület elnöke az Akciócsoport jelenlegi képviselője, Ároktő település polgármester asszonya. A többi szektor részvételének biztosítása érdekében a két alelnök, a vállalkozói- és a civil tagozat által jelölt és kiválasztott személy lett. A LEADER Egyesület elnökségén belül a közszférát 5 fő, a civil szférát 5 fő, a vállalkozói szférát 3 fő képviseli. Az önkormányzati szféra aránya 38%, a civil és vállalkozói szféra aránya pedig 62% az elnökségben.A LEADER Egyesületnek 120 tagja van, melyből az önkormányzatok 42 taggal 35%-ban, a civil szféra 39 taggal 32,5 %-ban, a vállalkozói szféra 39 taggal 32,5 %-ban képviselteti magát. A Dél-borsodi Akciócsoport tagjai szerepvállalásának és aktivitásának köszönhetően a civil és vállalkozói szféra érdekeinek hatékony képviseletét a létrejött Egyesületben is sikerült biztosítani.A Dél-borsodi Akciócsoport helyi vidékfejlesztési stratégiájának megvalósítását a Dél-borsodi LEADER Egyesület munkaszervezete fogja végrehajtani feladatainak ellátása során. A helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósításához kötődő feladatokat (projektgenerálás, szaktanácsadás, pályázati felhívások készítése, döntés előkészítés, tájékoztatás, információnyújtás, stb.) legalább 3 fő főállású alkalmazott fogja végezni. A számviteli- könyvelési és jogi feladatok, ügyek ellátását megbízásos vagy külső vállalkozói jogviszony keretében oldjuk meg.A térségen belüli pályázókat segítő projekt generálási és szaktanácsadási, tájékoztatási feladatokat a munkaszervezet munkatársai által tartott ügyfélfogadási napok szervezésével, az Akciócsoport honlapján információk elhelyezésével, térségi vagy települési fórumok tartásával fogja ellátni illetve biztosítani. A fogadónapok, térségi fórumok, elektronikus és szórólapos információk lehetővé teszik a helyi lakosság aktivizálását, a fejlesztési folyamatokba történő bevonását, az alulról jövő civil, vállalkozói és önkormányzati kezdeményezések felkarolását.A helyi vidékfejlesztési stratégia térségi marketing kialakítása és hasznosítása, határon átnyúló és szomszédos közösségek közötti együttműködés intézkedés fogja biztosítani a LEADER Egyesületnek, illetve a térség civil szervezeteinek, vállalkozóinak, hogy együttműködést és kapcsolatokat alakíthassanak ki más térségekkel, szervezetekkel, továbbá, hogy a jó gyakorlatokat, tapasztalatokat hasznosíthassák, illetve átadják egymásnak.

A Dél-Borsodi Akciócsoport LEADER közösséggé válása esetén a működését egyesületi formában fogja végezni. Az Egyesületnek 13 főből álló elnöksége ill. 3 főből álló felügyelő bizottsága lesz. Az elnökséget az elnök ill. két alelnöke irányítja. Az egyesület elnöke az Akciócsoport jelenlegi képviselője, Ároktő település polgármester asszonya. A többi szektor részvételének biztosítása érdekében a két alelnök, a vállalkozói- és a civil tagozat által jelölt és kiválasztott személy lett. A LEADER Egyesület elnökségén belül a közszférát 5 fő, a civil szférát 5 fő, a vállalkozói szférát 3 fő képviseli. Az önkormányzati szféra aránya 38%, a civil és vállalkozói szféra aránya pedig 62% az elnökségben.A LEADER Egyesületnek 120 tagja van, melyből az önkormányzatok 42 taggal 35%-ban, a civil szféra 39 taggal 32,5 %-ban, a vállalkozói szféra 39 taggal 32,5 %-ban képviselteti magát. A Dél-borsodi Akciócsoport tagjai szerepvállalásának és aktivitásának köszönhetően a civil és vállalkozói szféra érdekeinek hatékony képviseletét a létrejött Egyesületben is sikerült biztosítani.A Dél-borsodi Akciócsoport helyi vidékfejlesztési stratégiájának megvalósítását a Dél-borsodi LEADER Egyesület munkaszervezete fogja végrehajtani feladatainak ellátása során. A helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósításához kötődő feladatokat (projektgenerálás, szaktanácsadás, pályázati felhívások készítése, döntés előkészítés, tájékoztatás, információnyújtás, stb.) legalább 3 fő főállású alkalmazott fogja végezni. A számviteli- könyvelési és jogi feladatok, ügyek ellátását megbízásos vagy külső vállalkozói jogviszony keretében oldjuk meg.A térségen belüli pályázókat segítő projekt generálási és szaktanácsadási, tájékoztatási feladatokat a munkaszervezet munkatársai által tartott ügyfélfogadási napok szervezésével, az Akciócsoport honlapján információk elhelyezésével, térségi vagy települési fórumok tartásával fogja ellátni illetve biztosítani. A fogadónapok, térségi fórumok, elektronikus és szórólapos információk lehetővé teszik a helyi lakosság aktivizálását, a fejlesztési folyamatokba történő bevonását, az alulról jövő civil, vállalkozói és önkormányzati kezdeményezések felkarolását.A helyi vidékfejlesztési stratégia térségi marketing kialakítása és hasznosítása, határon átnyúló és szomszédos közösségek közötti együttműködés intézkedés fogja biztosítani a LEADER Egyesületnek, illetve a térség civil szervezeteinek, vállalkozóinak, hogy együttműködést és kapcsolatokat alakíthassanak ki más térségekkel, szervezetekkel, továbbá, hogy a jó gyakorlatokat, tapasztalatokat hasznosíthassák, illetve átadják egymásnak.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

217

A helyi vállalkozások fejlesztése, a helyi turizmus fejlesztése prioritások, a helyi termékek piacra jutásának támogatása intézkedés lehetővé teszik az újszerű, a különböző gazdasági ágazatokon (multi-szektorális) átnyúló projektek megvalósítását. Az intézkedések teljesítését, azaz a stratégia megvalósításának előrehaladását a munkaszervezet alkalmazottai folyamatosan nyomon követik, ellenőrzik.

A helyi vállalkozások fejlesztése, a helyi turizmus fejlesztése prioritások, a helyi termékek piacra jutásának támogatása intézkedés lehetővé teszik az újszerű, a különböző gazdasági ágazatokon (multi-szektorális) átnyúló projektek megvalósítását. Az intézkedések teljesítését, azaz a stratégia megvalósításának előrehaladását a munkaszervezet alkalmazottai folyamatosan nyomon követik, ellenőrzik.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Borsodi LE