Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Strázsa-Felső Tápió VNP Kft

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Strázsa-Felső Tápió VNP Kft.

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Csak egy perc légvonalban - Vidékfejlesztés Budapest kapujában

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 10 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 10 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 13 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 13 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 33 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 33 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. területe 12 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 33,962 fő, a városokban élő lakosok száma 1,794 főA(z) Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. területe 12 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 33,962 fő, a városokban élő lakosok száma 1,794 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

33,962

12

2

0

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Sülysáp 8,205 fő

6,343 fő

4,257 fő

3,786 fő

Tápiószecső

Mende

Nyáregyháza

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

0

1

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 4

Fejlesztési intézkedések száma 33

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 20

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

13

Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 727,261 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 1 ▪ 351,663

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 4 ▪ 727,261

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 5 ▪ 199,604

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 3 ▪ 285,268

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 2 ▪ 123,339

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 2 ▪ 120,401

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény ▪ 2 ▪ 223,041

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 3 ▪ 14,677

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 24,500

▪ Leader komplex projekt ▪ 4 ▪ 265,878

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ Térségünkben a közszolgáltatások (a zárt csatorna kivételével) elérhetőek, de az épületek többsége felújításra vagy bővítésre szorul. A helyi közlekedési infrastruktúra elmaradott. Nemcsak a külterületekhez vezető utak nem épültek ki megfelelően, de a települések közötti kapcsolatok is hiányosak. Mivel a főváros közelsége miatt az embereknek egy nagyobb jelentősége ingázni fog, emiatt fontos lenne a helyi közlekedés fejlesztése.

▪ Mivel térségünk a fővárost övező ipar területek közelében helyezkedik el, és a 4-es út európai tranzit forgalmat bonyolít le, a környezeti terhelés fokozottan magas.

▪ Az M4-es autópálya megépítése sok lehetőséget jelent a környező településeknek. Egyrészt csökkenne a lakóhelyek környezeti terhelése, másrészt a befektetők célterületei lesznek. Kis ráfordítással a többi település is könnyen bekapcsolható lehetne az ország vérkeringésébe.

▪ A gazdasági fejlődés hatással lenne az önkormányzatok gazdálkodására. Saját fejlesztési forrásokkal rendelkezhetnének, amelyekből egyrészt segíthetnénk a helyi munkahelyteremtést, másrészt javítható lenne a lakosság élethelyzete.

▪ Fejlesztési irányok: falusi és kerékpár turizmus, vállalkozói klaszterek, feldolgozói hálózatok létrehozása.

7

A Strázsa-Felső-Tápió Helyi Vidékfejlesztési Közösség stratégiájának alapvető célja, hogy kihasználja a főváros és a nemzetközi repülőtér, továbbá térségünk természeti adottságait, táji és építészeti értékeinket, amelyek az idegenforgalom kibonatakozásának alapjai lehetnek, továbbá elősegítsük az életminőség javítását a térségben. Közép-Európa legnagyobb összefüggő pincefalujával Monoron, továbbá Közép-Európa legnagyobb Pilisen található égererdejével, mint kiemelt turisztikai vonzerőkkel szeretnénk LEADER elvekenek megfelelően fejeszteni a borturizmust és a kerékpáros turizmust. Épített vidéki örökségünk, természeti adottságaink kapcsolódnak hagyományos mezőgazdasági temékeinkhez (savanyúságok, mangalica ételek, tájjellegű háziborok)gasztronómiai érdekességeinkhez. Tervezett projekjeink vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésén alapulnak, amelyek továbbfejlesztéséhez kiváló lehetőséget ad a LEADER program.

A Strázsa-Felső-Tápió Helyi Vidékfejlesztési Közösség stratégiájának alapvető célja, hogy kihasználja a főváros és a nemzetközi repülőtér, továbbá térségünk természeti adottságait, táji és építészeti értékeinket, amelyek az idegenforgalom kibonatakozásának alapjai lehetnek, továbbá elősegítsük az életminőség javítását a térségben. Közép-Európa legnagyobb összefüggő pincefalujával Monoron, továbbá Közép-Európa legnagyobb Pilisen található égererdejével, mint kiemelt turisztikai vonzerőkkel szeretnénk LEADER elvekenek megfelelően fejeszteni a borturizmust és a kerékpáros turizmust. Épített vidéki örökségünk, természeti adottságaink kapcsolódnak hagyományos mezőgazdasági temékeinkhez (savanyúságok, mangalica ételek, tájjellegű háziborok)gasztronómiai érdekességeinkhez. Tervezett projekjeink vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésén alapulnak, amelyek továbbfejlesztéséhez kiváló lehetőséget ad a LEADER program.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Őrhely az ellátásban. Az 1900-as évekig térségünkön haladtak át az Alföldre, az ország éléskamrájához vezető utak, a hajcsár-utak. A Gödöllői-dombság vonulatai és erdői remek búvóhelyet adtak a rablóbandáknak, hogy Pest közelében lecsaphassanak a szállítmányokra. Térségünk most is remek „búvóhelynek” számít az emberek számára. A főváros elérhető közelsége mellett az itt élők és turisták egyaránt nyugalomra lelnek, amelyet kiegészítenek a csalogató természeti és kulturális adottságok: horgásztavak, termálvíz, borászat, lovas-hagyományok, gasztronómia. A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterülete remek természeti potenciálokkal rendelkezik a falusi turizmus fejlesztéséhez, amelyhez kapcsolódnak a helyi hagyományos mezőgazdasági termékek és a belőlük készült gasztronómiai különlegességek (például vecsési savanyúságok, mangalica ételek, tájjellegű házi borok, kapusznyík). Emellett a modernizáció, a közlekedés jelenlegi rohamos bővülése nem csak további lehetőségeket, hanem környezeti terhelést is jelent. Örülnünk kell, hogy eddig megmaradtak természeti értékeink, de fontos azt is tudnunk, hogy további megőrzésükhöz sokat kell tennünk. Bár a térségünkben élő emberek nagy része a fővárosba vagy az agglomerációs településekre jár dolgozni, de itt laknak, az itteni, a természettel barátságban lévő lakókörnyezethez kötődnek. A települések lakossága nagyobb mértékben cserélődik, mint a Közép-Magyarországtól távol eső részeken (ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg: 7,7), ez csökkentheti az identitás-tudatot, és a környezettudatos életvitelt, de további programokkal és az eddig is aktív civilekkel együttműködve ez a folyamat megfordítható.

Őrhely az ellátásban. Az 1900-as évekig térségünkön haladtak át az Alföldre, az ország éléskamrájához vezető utak, a hajcsár-utak. A Gödöllői-dombság vonulatai és erdői remek búvóhelyet adtak a rablóbandáknak, hogy Pest közelében lecsaphassanak a szállítmányokra. Térségünk most is remek „búvóhelynek” számít az emberek számára. A főváros elérhető közelsége mellett az itt élők és turisták egyaránt nyugalomra lelnek, amelyet kiegészítenek a csalogató természeti és kulturális adottságok: horgásztavak, termálvíz, borászat, lovas-hagyományok, gasztronómia. A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterülete remek természeti potenciálokkal rendelkezik a falusi turizmus fejlesztéséhez, amelyhez kapcsolódnak a helyi hagyományos mezőgazdasági termékek és a belőlük készült gasztronómiai különlegességek (például vecsési savanyúságok, mangalica ételek, tájjellegű házi borok, kapusznyík). Emellett a modernizáció, a közlekedés jelenlegi rohamos bővülése nem csak további lehetőségeket, hanem környezeti terhelést is jelent. Örülnünk kell, hogy eddig megmaradtak természeti értékeink, de fontos azt is tudnunk, hogy további megőrzésükhöz sokat kell tennünk. Bár a térségünkben élő emberek nagy része a fővárosba vagy az agglomerációs településekre jár dolgozni, de itt laknak, az itteni, a természettel barátságban lévő lakókörnyezethez kötődnek. A települések lakossága nagyobb mértékben cserélődik, mint a Közép-Magyarországtól távol eső részeken (ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg: 7,7), ez csökkentheti az identitás-tudatot, és a környezettudatos életvitelt, de további programokkal és az eddig is aktív civilekkel együttműködve ez a folyamat megfordítható.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1

10

Térségünk két közlekedési csatorna, a 4-es és a 31-es országút mentén helyezkedik el. A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség környezete diverzifikált, amely hatott az épített kulturális környezetre is. A terület délnyugati része az Alföld, azon belül a Homok-hátság felső része. A földeken járva sokszor találunk vagy kisebb homok szigeteket, vagy egészen nagy összefüggő homokos területeket (például Nyáregyháza környékén). A gyenge talaj kevésbé alkalmas gabonanövények termeléséhez, viszont így alakulhatott ki a zöldség- és gyümölcs termesztés és az ahhoz kapcsolódó kultúra. A homokos talajnak a megfogásához korábban erdőket telepítettek, amelyek ma is érintetlenek. Tehát nemcsak a növénytermesztés, de az erdőgazdálkodás is jelentős térségünkben. Az Alföld északi részén elhelyezkedve nyomokban nálunk is megtaláljuk a tanya-örökséget. A korábban legendákkal rendelkező tanyavilág újbóli felvirágoztatásához, új funkcióval való ellátáshoz összefogásra van szükség. Térségünk észak-keleti részén helyezkedik el a Gödöllői-dombság déli nyúlványa. A természetes erdőkkel borított területet hosszan elnyúló völgyek szabdalják fel. Az ott folyó patakok felduzzasztása révén rengeteg halas-tavat hoztak létre. A terület sokféleségét mutatják, hogy a dombság lábainál, összefüggő pince-rendszerekkel borvidéket találunk.

Térségünk két közlekedési csatorna, a 4-es és a 31-es országút mentén helyezkedik el. A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség környezete diverzifikált, amely hatott az épített kulturális környezetre is. A terület délnyugati része az Alföld, azon belül a Homok-hátság felső része. A földeken járva sokszor találunk vagy kisebb homok szigeteket, vagy egészen nagy összefüggő homokos területeket (például Nyáregyháza környékén). A gyenge talaj kevésbé alkalmas gabonanövények termeléséhez, viszont így alakulhatott ki a zöldség- és gyümölcs termesztés és az ahhoz kapcsolódó kultúra. A homokos talajnak a megfogásához korábban erdőket telepítettek, amelyek ma is érintetlenek. Tehát nemcsak a növénytermesztés, de az erdőgazdálkodás is jelentős térségünkben. Az Alföld északi részén elhelyezkedve nyomokban nálunk is megtaláljuk a tanya-örökséget. A korábban legendákkal rendelkező tanyavilág újbóli felvirágoztatásához, új funkcióval való ellátáshoz összefogásra van szükség. Térségünk észak-keleti részén helyezkedik el a Gödöllői-dombság déli nyúlványa. A természetes erdőkkel borított területet hosszan elnyúló völgyek szabdalják fel. Az ott folyó patakok felduzzasztása révén rengeteg halas-tavat hoztak létre. A terület sokféleségét mutatják, hogy a dombság lábainál, összefüggő pince-rendszerekkel borvidéket találunk.


A térség környezeti állapota 1/1

11Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

4%

13%

23%

6%

7%

19%

8%

0%

17%

3%

14

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

452

2,956

1,259

1,641

448

1,564

176

905

390

2,237

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

4%

25%

14%

4%

13%

8%

3%

19%

10%

1%

Egyéb tevékenység 0%

15Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.2%, ami 0.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.2%

▪ Változás 2003-hoz képest 0.6 százalékpont

16

Térségünk foglalkoztatottsági helyzetét alapvetően meghatározza a főváros és agglomerációjának a közelsége. A közlekedési fővonalak (Budapest–Szolnok vasútvonal, 4-es és 31-es út) lehetővé teszik, hogy a munkavállalók nagy része más településen dolgozzon (vagy járjon iskolába). Ők az ingázok, akiknek a létszámára nincsenek statisztikai adatok, de a polgármesterek becslése szerint a munkavállalók legalább a három negyede ingázik nap, mint nap. Az aktivitási rátát figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy a teljes lakosságnak legalább a két ötöde utazik minden reggel. Ez tizenötezer embert jelent. A fővárosnak és környezetének, mint gazdasági központ közelsége sok pozitív hatással jár. A munkanélküliségi ráta alacsony, mindegyik településen négy százalék alatti, átlagban 3,33 %. Ez az arány gyakorlatilag nem csökkenthető, a munkaerőpiacnak mindig van egy ekkora természetes tartaléka. Mivel a munkanélküliséget a regisztrált munkanélküliekből számolják, emiatt azokon a területeken, ahol több az alkalmi, esetleg a fekete munkalehetőség, ott kevesebben regisztrálják magukat. Sokkal árulkodóbb a foglalkoztatottsági szint vagy az aktivitási ráta, amelyben a Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterülete (57,7 %) az országos átlag felett (54,9 %) van. Az európai elvárásokhoz képest (75 %-os foglalkoztatottsági szint) ezen a területen azonban fejlődésre, fejlesztésre van szükség. A jó statisztikák mögött azonban az a jelenség, hogy a munkavállalóknak döntő többsége naponta órákat utazik, sem az életminőségre, sem a környezeti állapotra nincsen jó hatással. A térségben hiányoznak a munkalehetőségek. Legfeljebb csak Monor városa rendelkezik valamennyi munkaerő-felszívó erővel, de ez a településeink többségének nem is elérhető város. Térségünkben a megfelelő infrastruktúra és a természeti erőforrás hiánya miatt nem alakultak ipari parkok, de egyszerűbb vállalkozói övezetből sincsen sok. A legnagyobb munkaadók maguk az önkormányzatok, vagy a közintézmények. A vállalkozói szféra, mint munkáltató nem domináns. Egyrészt a vállalkozások többsége szolgáltató és nem termelő tevékenységet folytat, másrészt a települések többségén közép- vállalkozások sincsenek, nemhogy potenciális munkahely-teremtők.

Térségünk foglalkoztatottsági helyzetét alapvetően meghatározza a főváros és agglomerációjának a közelsége. A közlekedési fővonalak (Budapest–Szolnok vasútvonal, 4-es és 31-es út) lehetővé teszik, hogy a munkavállalók nagy része más településen dolgozzon (vagy járjon iskolába). Ők az ingázok, akiknek a létszámára nincsenek statisztikai adatok, de a polgármesterek becslése szerint a munkavállalók legalább a három negyede ingázik nap, mint nap. Az aktivitási rátát figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy a teljes lakosságnak legalább a két ötöde utazik minden reggel. Ez tizenötezer embert jelent. A fővárosnak és környezetének, mint gazdasági központ közelsége sok pozitív hatással jár. A munkanélküliségi ráta alacsony, mindegyik településen négy százalék alatti, átlagban 3,33 %. Ez az arány gyakorlatilag nem csökkenthető, a munkaerőpiacnak mindig van egy ekkora természetes tartaléka. Mivel a munkanélküliséget a regisztrált munkanélküliekből számolják, emiatt azokon a területeken, ahol több az alkalmi, esetleg a fekete munkalehetőség, ott kevesebben regisztrálják magukat. Sokkal árulkodóbb a foglalkoztatottsági szint vagy az aktivitási ráta, amelyben a Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterülete (57,7 %) az országos átlag felett (54,9 %) van. Az európai elvárásokhoz képest (75 %-os foglalkoztatottsági szint) ezen a területen azonban fejlődésre, fejlesztésre van szükség. A jó statisztikák mögött azonban az a jelenség, hogy a munkavállalóknak döntő többsége naponta órákat utazik, sem az életminőségre, sem a környezeti állapotra nincsen jó hatással. A térségben hiányoznak a munkalehetőségek. Legfeljebb csak Monor városa rendelkezik valamennyi munkaerő-felszívó erővel, de ez a településeink többségének nem is elérhető város. Térségünkben a megfelelő infrastruktúra és a természeti erőforrás hiánya miatt nem alakultak ipari parkok, de egyszerűbb vállalkozói övezetből sincsen sok. A legnagyobb munkaadók maguk az önkormányzatok, vagy a közintézmények. A vállalkozói szféra, mint munkáltató nem domináns. Egyrészt a vállalkozások többsége szolgáltató és nem termelő tevékenységet folytat, másrészt a települések többségén közép- vállalkozások sincsenek, nemhogy potenciális munkahely-teremtők.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

17

Egyedül Sülysápon van száz főnél többet foglalkoztató európai beszállító cég, de a dolgozók többsége betanított munkás. Egyedül Sülysápon van száz főnél többet foglalkoztató európai beszállító cég, de a dolgozók többsége betanított munkás.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

18

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Sülysáp székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

9 db

4 db

854 fő

7%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás




▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Fogl. száma (fő)

▪ 444

▪ 73

▪ 65

▪ 60

▪ 44

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Sülysáp

▪ Sülysáp

▪ Sülysáp

▪ Sülysáp

▪ Gomba

Főtevékenység

▪ 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása

▪ 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása

▪ 2753 Könnyűfémöntés

▪ 2524 Egyéb műanyag termék gyártása

▪ 0141 Növénytermelési szolgáltatás

Név

▪ EBM Hungary Kft.

▪ Tápiócsír Kft.

▪ Szóró Ipari Kereskedelmi Kft.

▪ Jászplasztik Kft.

▪ Hunland Farm Kft.

1

2

3

4

5

20Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 40

▪ 40

▪ 33

▪ 30

▪ 25

▪ Úri

▪ Pilis

▪ Gomba

▪ Úri

▪ Nyáregyháza

▪ 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása

▪ 2733 Hidegen alakított acélidom gyártása

▪ 2233 Számítógépes adathordozó sokszorosítása

▪ 3210 Elektronikai alkatrész gyártása

▪ 2745 Egyéb nem vas fém gyártása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Dobos József

Név

▪ Remater Kft.

▪ Lámpa Gyár

▪ WEYTEC Kft.

▪ Földfém Kft.

6

7

8

9

10

21

Amikor térségünk gazdasági helyzetét elemezzük, akkor ugyanarról a kettősségről kell beszélnünk, amely minden témakörben megjelenik. A főváros közelsége előnyökkel és hátrányokkal is jár. A munkavállalók többsége ingázik, magasabb bérért be tud menni dolgozni Budapestre, és azok a helyi vállalkozók, akik rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal, a fővárosban kamatoztatják tudásukat. A befektető cégeknek célterületei lehetünk. Azok a települések, amelyek az M5-ös autópályától nem fekszenek messze, kis ráfordítással könnyen bekapcsolhatóak lehetnek az ország vérkeringésébe. Velük szemben a Gödöllői-dombság vonulatai között fekvő falvak a vállalkozások tevékenységétől távol esnek. A vállalkozói aktivitásban is megmutatkozik a térség kettős jellege. A térség egészét nézve a cégek többsége valamilyen szolgáltató tevékenységet folytat: pénzügyi szolgáltatások, szállítmányozás. Bár kevés vállalkozás végez ipari termelő tevékenységet (feldolgozóipar), mégis ők a legnagyobb munkáltatók, de közülük is csak egy számít nagyvállalatnak. A jelentősebbnek nevezhető cégek a nagyobb településeken koncentrálódnak (Sülysáp, vagy a csak külterületével vidékfejlesztéshez tartozó Monor). Térségünk nem rendelkezik az ipari termelő tevékenységhez szükséges természeti erőforrásokkal, így a befektető cégeknek csak a főváros, mint gazdasági súlyponthoz való közelség miatt lehetünk célterületei. Azonban a gazdasági életet fellendítő néhány feldolgozóipari cég érkezéséhez szükséges infrastruktúra, konkrétan az M4-es autópálya és a megfelelő szakképzés még hiányzik. A Gödöllői-dombság falvai a befektető cégek látóterén kívül esnek. Ez nem is okoz problémát, hiszen így megőrizhető a természeti értékekhez kapcsolódó falusi kultúra, amely a szelíd turizmus alapja lehet. Ezeken a településeken a legnagyobb foglalkoztatók az agrártermelő kisvállalkozások, és emellett jelentős az őstermelők száma – a Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterületén megközelítőleg ötven őstermelő jut ezer lakosra.

Amikor térségünk gazdasági helyzetét elemezzük, akkor ugyanarról a kettősségről kell beszélnünk, amely minden témakörben megjelenik. A főváros közelsége előnyökkel és hátrányokkal is jár. A munkavállalók többsége ingázik, magasabb bérért be tud menni dolgozni Budapestre, és azok a helyi vállalkozók, akik rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal, a fővárosban kamatoztatják tudásukat. A befektető cégeknek célterületei lehetünk. Azok a települések, amelyek az M5-ös autópályától nem fekszenek messze, kis ráfordítással könnyen bekapcsolhatóak lehetnek az ország vérkeringésébe. Velük szemben a Gödöllői-dombság vonulatai között fekvő falvak a vállalkozások tevékenységétől távol esnek. A vállalkozói aktivitásban is megmutatkozik a térség kettős jellege. A térség egészét nézve a cégek többsége valamilyen szolgáltató tevékenységet folytat: pénzügyi szolgáltatások, szállítmányozás. Bár kevés vállalkozás végez ipari termelő tevékenységet (feldolgozóipar), mégis ők a legnagyobb munkáltatók, de közülük is csak egy számít nagyvállalatnak. A jelentősebbnek nevezhető cégek a nagyobb településeken koncentrálódnak (Sülysáp, vagy a csak külterületével vidékfejlesztéshez tartozó Monor). Térségünk nem rendelkezik az ipari termelő tevékenységhez szükséges természeti erőforrásokkal, így a befektető cégeknek csak a főváros, mint gazdasági súlyponthoz való közelség miatt lehetünk célterületei. Azonban a gazdasági életet fellendítő néhány feldolgozóipari cég érkezéséhez szükséges infrastruktúra, konkrétan az M4-es autópálya és a megfelelő szakképzés még hiányzik. A Gödöllői-dombság falvai a befektető cégek látóterén kívül esnek. Ez nem is okoz problémát, hiszen így megőrizhető a természeti értékekhez kapcsolódó falusi kultúra, amely a szelíd turizmus alapja lehet. Ezeken a településeken a legnagyobb foglalkoztatók az agrártermelő kisvállalkozások, és emellett jelentős az őstermelők száma – a Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterületén megközelítőleg ötven őstermelő jut ezer lakosra.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 11

Vallással kapcsolatos tevékenység 3

Sporttal kapcsolatos tevékenység 14

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

17

Oktatással kapcsolatos tevékenység 15

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

8

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

2

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

8

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

0

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

1

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

10

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

2

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

3

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

23

Mindegyik településünkön több civil szervezet is van. A helyi identitás erősségét jellemzi, hogy az egyesületeknek, alapítványoknak a többsége nem csak látszat szervezet, hanem valódi tevékenységet is folytatnak. A közel száz non-profit szervezetünk egy harmada foglalkozik sporttal és szabadidő-szervezéssel, további egy negyede oktatással, kultúrával, hagyományőrzéssel. Mind a múltunk megismerése, szokásaink megtartása, helyi kultúránk ápolása, mind a közös sportélmények, sikerek jelentősen hozzájárulnak a térség identitás tudatának erősítéséhez. Ugyancsak a hagyományainkhoz, természeti értékeinkhez kapcsolódnak a hegyközségek, mint a borászati kultúra ápolásával foglalkozó szervezetek és a helyi természetvédők. A civil szervezetek utolsó jelentős szegmense a közbiztonság védelmével foglalkozók. Minden település rendelkezik polgárőrséggel, akik nem csak bűnmegelőzési tevékenységet látnak el, hanem a falvak kulturális programjaiban is vállalnak szervezői feladatokat. A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség fejlesztési tervének kidolgozását erősíti, hogy minden településről volt civil alapító tag.

Mindegyik településünkön több civil szervezet is van. A helyi identitás erősségét jellemzi, hogy az egyesületeknek, alapítványoknak a többsége nem csak látszat szervezet, hanem valódi tevékenységet is folytatnak. A közel száz non-profit szervezetünk egy harmada foglalkozik sporttal és szabadidő-szervezéssel, további egy negyede oktatással, kultúrával, hagyományőrzéssel. Mind a múltunk megismerése, szokásaink megtartása, helyi kultúránk ápolása, mind a közös sportélmények, sikerek jelentősen hozzájárulnak a térség identitás tudatának erősítéséhez. Ugyancsak a hagyományainkhoz, természeti értékeinkhez kapcsolódnak a hegyközségek, mint a borászati kultúra ápolásával foglalkozó szervezetek és a helyi természetvédők. A civil szervezetek utolsó jelentős szegmense a közbiztonság védelmével foglalkozók. Minden település rendelkezik polgárőrséggel, akik nem csak bűnmegelőzési tevékenységet látnak el, hanem a falvak kulturális programjaiban is vállalnak szervezői feladatokat. A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség fejlesztési tervének kidolgozását erősíti, hogy minden településről volt civil alapító tag.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,270 fővel nőtt, ami arányosítva 4%-os növekedést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,270 fővel nőtt▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 4%-kal nőtt

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

32,691 33,026 33,373 33,570 33,962

334 347 197 392


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

65%

18%

11%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

12%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

10%

32%

10%

4%

21%

9%

26%

12%

10%

17%

27

A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterülete a főváros közelében fekszik, ebből adódóan a községeink jellegükben alvófalvak. A közhiedelem úgy tartja, hogy az agglomerációs települések prosperálnak, lakosságuk fiatalos és növekszik. A 2006-os statisztikai adatok azonban pontosan megmutatják, hogy térségünk az országos átlaghoz hasonló, vagy rosszabb demográfiai mutatókkal rendelkezik, illetve területen belül a települések között jelentős különbségek lehetnek. Ha elfogadjuk azt a tézist, hogy a demográfia egy terület gazdasági fejlettségének tükre, akkor az adatok nem túl imponálóak. A térség lélekszáma gyakorlatilag nem változik (0,09 %-os növekedés). Ez a stagnálás az ország népességének csökkenéséhez képest (–0,32 %) akár jónak is mondható, de valójában nem fejlődésről tanúskodik. A térség statisztikailag nem homogén, a kép sokkal árnyaltabb. Gomba, Péteri, Sülysáp lélekszáma több, mint évi egy százalékkal növekszik, amely utóbbi község esetében több, mint kilencven embert jelent. A pozitív esetekkel szemben jócskán vannak negatív tendenciák: Káva, Mende, Úri lakosságszámának fogyása az országos átlag két-háromszorosa (–0,66-0,92 %)! A népesség számszerű változása a természetes szaporulatból és a belső vándorlásból tevődik össze. Ezeket az adatokat boncolgatva kiderül, hogy a térség stagnáló lélekszáma a magas bevándorlás eredménye. A növekvő településeken a természetes szaporulat átlagos, viszont annyira magas a bevándorlási egyenleg, hogy az meghaladja az élve születések számát is – az elvándorlókat leszámítva 13,4-18,8 új betelepülő és 9,9-10,5 újszülött jut ezer lakosra. A csökkenő népességű falvak migrációs egyenlege közelít a nullához, a természetes szaporulatnak viszont mindkét statisztikai mutatójában rossz képet mutatnak: 10-35 százalékkal kevesebb az élve születések száma, és körül-belül 25 százalékkal magasabb a halálozási arányszám, mint az országos átlag. Mivel egy kivétellel, településeinken nem születik több gyermek, mint az országban átlagosan, emiatt térségünk nem nevezhető fiatalosnak. Ezt a tényt tovább erősíti a népesség kormegoszlása.

A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterülete a főváros közelében fekszik, ebből adódóan a községeink jellegükben alvófalvak. A közhiedelem úgy tartja, hogy az agglomerációs települések prosperálnak, lakosságuk fiatalos és növekszik. A 2006-os statisztikai adatok azonban pontosan megmutatják, hogy térségünk az országos átlaghoz hasonló, vagy rosszabb demográfiai mutatókkal rendelkezik, illetve területen belül a települések között jelentős különbségek lehetnek. Ha elfogadjuk azt a tézist, hogy a demográfia egy terület gazdasági fejlettségének tükre, akkor az adatok nem túl imponálóak. A térség lélekszáma gyakorlatilag nem változik (0,09 %-os növekedés). Ez a stagnálás az ország népességének csökkenéséhez képest (–0,32 %) akár jónak is mondható, de valójában nem fejlődésről tanúskodik. A térség statisztikailag nem homogén, a kép sokkal árnyaltabb. Gomba, Péteri, Sülysáp lélekszáma több, mint évi egy százalékkal növekszik, amely utóbbi község esetében több, mint kilencven embert jelent. A pozitív esetekkel szemben jócskán vannak negatív tendenciák: Káva, Mende, Úri lakosságszámának fogyása az országos átlag két-háromszorosa (–0,66-0,92 %)! A népesség számszerű változása a természetes szaporulatból és a belső vándorlásból tevődik össze. Ezeket az adatokat boncolgatva kiderül, hogy a térség stagnáló lélekszáma a magas bevándorlás eredménye. A növekvő településeken a természetes szaporulat átlagos, viszont annyira magas a bevándorlási egyenleg, hogy az meghaladja az élve születések számát is – az elvándorlókat leszámítva 13,4-18,8 új betelepülő és 9,9-10,5 újszülött jut ezer lakosra. A csökkenő népességű falvak migrációs egyenlege közelít a nullához, a természetes szaporulatnak viszont mindkét statisztikai mutatójában rossz képet mutatnak: 10-35 százalékkal kevesebb az élve születések száma, és körül-belül 25 százalékkal magasabb a halálozási arányszám, mint az országos átlag. Mivel egy kivétellel, településeinken nem születik több gyermek, mint az országban átlagosan, emiatt térségünk nem nevezhető fiatalosnak. Ezt a tényt tovább erősíti a népesség kormegoszlása.


A térség demográfiai helyzete 1/2

28

Ha azt feltételezzük, hogy minden korosztályban ugyanannyian vannak (ez nyilván csak fikció, hiszen a fiatalabbak mindig többen vannak, mint az idősebbek), akkor minden húszas-korosztályban (0-19, 20-39, 40-59 évesek) a népesség 28,2 %-kának, illetve a 60 év fölöttiek korosztályában (70,8 várható élettartammal számolva) a lakosság 15,3 %-nak kellene lenni. A Monori Kistérségben a legfiatalabbak aránya ezt a fiktív számot sem éri el, a 0-19 évesek ettől négy százalékponttal maradnak el. Összegezve, térségünk meglehetősen heterogén, ugyanolyan arányban vannak prosperáló, átlagos és elmaradott települések. Érdekesség, hogy a különbségek nem falvak települések földrajzi elhelyezkedéséből adódik. Ez viszont azt is jelenti, hogy a térségünk állapota a területfejlesztés eszközeivel javítható.

Ha azt feltételezzük, hogy minden korosztályban ugyanannyian vannak (ez nyilván csak fikció, hiszen a fiatalabbak mindig többen vannak, mint az idősebbek), akkor minden húszas-korosztályban (0-19, 20-39, 40-59 évesek) a népesség 28,2 %-kának, illetve a 60 év fölöttiek korosztályában (70,8 várható élettartammal számolva) a lakosság 15,3 %-nak kellene lenni. A Monori Kistérségben a legfiatalabbak aránya ezt a fiktív számot sem éri el, a 0-19 évesek ettől négy százalékponttal maradnak el. Összegezve, térségünk meglehetősen heterogén, ugyanolyan arányban vannak prosperáló, átlagos és elmaradott települések. Érdekesség, hogy a különbségek nem falvak települések földrajzi elhelyezkedéséből adódik. Ez viszont azt is jelenti, hogy a térségünk állapota a területfejlesztés eszközeivel javítható.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

0

1

0

12

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

0%

8%

0%

100%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

30Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪Repülőtér▪EUROVELO kerékpárút

▪Ipari park

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely

▪Mozgókönyvtári állomáshely▪Filmszínház▪Helyi védettség alatt álló településszerkezeti egységek

▪IT-mentor


31

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény

▪Egészségügyi kommunikációs pont


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

32

Térségünk infrastruktúrája egyszerre mutat fejlettséget és komoly hiányosságokat. A közlekedési lehetőségekre sokan hajlamosak azt mondani, hogy jó, mivel az akcióterületünk a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér, az M0-ás és az M5-ös autópálya közelében fekszik, és két vasútvonal, illetve országút (4-es, 31-es) mentén helyezkedik le. Az M4-es gyorsforgalmi út megépülése mindenképpen további alapja lehet a fejlődésünknek, azonban addig két tény megállapítása is igaz. Egyrészt az országútjaink leterheltsége nem fokozható, és hatalmas környezeti terhelést jelent. Másrészt a közlekedési főcsatornákon kívül eső, a Gödöllői-dombság vonulatai között fekvő falvak, illetve a 4-es úttól délnyugatra lévő települések és tanyás külterületeinek elérhetősége rossz. A haránt irányú utak mind mennyiségükben, mind minőségükben hiányosak, továbbá kerékpárutakkal sem rendelkezünk. Az a kettősség, amelyet a gazdasági helyzetünk, vagy annak a tükrének, a demográfiai jellemzők elemzésekor tapasztalunk, gyakorlatilag a közlekedési infrastruktúra hiányosságaira visszavezethető, hiszen sem néhány kisbefektető, sem az idegenforgalom célpontjai nem lehetünk megfelelő kapcsolódás nélkül, hiába vagyunk a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér közelében.A települések belső infrastruktúrája is egyszerre mutat fejlettséget és hiányosságokat. Bár a kommunikációs lehetőségek jók, minden településen elérhető szélessávú internet és mobilhálózat, de ez valószínűleg abból adódik, hogy ezek a szolgáltatások piaci alapon működnek. Mind a közmű ellátottságban, mind az utak szilárdburkolattal való lefedettségében komoly lemaradások vannak. Településeink lakott területén, illetve a külterületeket a központokkal összekötő utjaink fele nem rendelkezik megfelelő burkolattal. Bár minden településen van helyközi buszközlekedés, a megállók minősége nem éri el az európai biztonsági elvárásokat. Az önkormányzatok tőkehiányosak, a fejlesztési-lehetőségeink szűkösek, főleg ahhoz a teherhez mérten, amit a magas lakosságszám és a potenciális fejlődési lehetőségek megkövetelnek. A csatornahálózat térségünk Felső-Tápió részén, a Tápió-patak völgyében nem épült ki, a Strázsa-területen, a Gyáli-csatorna pedig az agglomerációs települések népességének növekedése miatt túlterhelt.

Térségünk infrastruktúrája egyszerre mutat fejlettséget és komoly hiányosságokat. A közlekedési lehetőségekre sokan hajlamosak azt mondani, hogy jó, mivel az akcióterületünk a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér, az M0-ás és az M5-ös autópálya közelében fekszik, és két vasútvonal, illetve országút (4-es, 31-es) mentén helyezkedik le. Az M4-es gyorsforgalmi út megépülése mindenképpen további alapja lehet a fejlődésünknek, azonban addig két tény megállapítása is igaz. Egyrészt az országútjaink leterheltsége nem fokozható, és hatalmas környezeti terhelést jelent. Másrészt a közlekedési főcsatornákon kívül eső, a Gödöllői-dombság vonulatai között fekvő falvak, illetve a 4-es úttól délnyugatra lévő települések és tanyás külterületeinek elérhetősége rossz. A haránt irányú utak mind mennyiségükben, mind minőségükben hiányosak, továbbá kerékpárutakkal sem rendelkezünk. Az a kettősség, amelyet a gazdasági helyzetünk, vagy annak a tükrének, a demográfiai jellemzők elemzésekor tapasztalunk, gyakorlatilag a közlekedési infrastruktúra hiányosságaira visszavezethető, hiszen sem néhány kisbefektető, sem az idegenforgalom célpontjai nem lehetünk megfelelő kapcsolódás nélkül, hiába vagyunk a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér közelében.A települések belső infrastruktúrája is egyszerre mutat fejlettséget és hiányosságokat. Bár a kommunikációs lehetőségek jók, minden településen elérhető szélessávú internet és mobilhálózat, de ez valószínűleg abból adódik, hogy ezek a szolgáltatások piaci alapon működnek. Mind a közmű ellátottságban, mind az utak szilárdburkolattal való lefedettségében komoly lemaradások vannak. Településeink lakott területén, illetve a külterületeket a központokkal összekötő utjaink fele nem rendelkezik megfelelő burkolattal. Bár minden településen van helyközi buszközlekedés, a megállók minősége nem éri el az európai biztonsági elvárásokat. Az önkormányzatok tőkehiányosak, a fejlesztési-lehetőségeink szűkösek, főleg ahhoz a teherhez mérten, amit a magas lakosságszám és a potenciális fejlődési lehetőségek megkövetelnek. A csatornahálózat térségünk Felső-Tápió részén, a Tápió-patak völgyében nem épült ki, a Strázsa-területen, a Gyáli-csatorna pedig az agglomerációs települések népességének növekedése miatt túlterhelt.


A térség infrastrukturális adottságai 1/1

33

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.00

0.02 0.04

1% 2%

0.01 0.04

1.81 0.68

1% 6%

34

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...






Települések főbb jellemzői 1/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,232

▪ Község ▪ 2,983

▪ Község ▪ 657

▪ Község ▪ 4,257

▪ Város ▪ 658

▪ Község ▪ 0

▪ Község ▪ 3,786

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Bénye

Gomba

Káva

Mende

Monor

Monorierdő

Nyáregyháza

Munkanél-küliség (%)

▪ 2.67%

▪ 3.96%

▪ 3.05%

▪ 2.82%

▪ 2.02%

▪ 2.02%

▪ 3.87%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 70,282

▪ 88,179

▪ 70,920

▪ 84,680

▪ 112,929

▪ 112,929

▪ 62,464

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.658

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.243

▪ 0.000

▪ 0.000

35

Legnagyobb foglalkoztató szektor




▪ Közszféra


Települések főbb jellemzői 2/2

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,066

▪ Város ▪ 1,135

▪ Község ▪ 8,205

▪ Nagyközség ▪ 6,343

▪ Község ▪ 2,639

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Péteri

Pilis

Sülysáp

Tápiószecső

Úri

Munkanél-küliség (%)

▪ 3.23%

▪ 4.14%

▪ 3.01%

▪ 3.94%

▪ 3.39%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 108,948

▪ 83,932

▪ 83,252

▪ 78,303

▪ 70,956

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.053

▪ 0.178

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

36

Települések egy mondatos jellemzése 1/6

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Bénye ▪ „A helyi sajátosságokhoz igazodó vállalkozások hiánya. Csökkenő, illetve stagnáló gyermeklétszám. Csatornahálózat hiánya. A település működését biztosító infrastrukturális feltételek romlása (önkormányzat, körjegyzőség, egészségügy).”

▪ Gomba ▪ „A kevés helyi munkalehetőség miatt ingázni kényszerül a munkavállalók háromnegyede.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A falusi és vidéki életmód, életvitel megőrzése és továbbvitele. A mezőgazdasági termelés tartós folytatása és az erre épülő turizmus kiépítése, illetve a szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek megteremtése.”

▪ „A tervezett gyorsforgalmi úthálózat legújabb eleme (M4) a község közigazgatási határán lesz, amellyel a település bekerülhet az országos vérkeringésbe - turisztikailag és gazdaságilag egyaránt.”

37





▪ Káva ▪ „A településünk elöregedése, nem tudjuk a fiatalokat itt tartani. Kevés a munkalehetőség, megfelelő infrastruktúra nincs kialakítva. Nincsenek megfelelően kiaknázva a természeti és környezeti adottságaink.”

▪ Mende ▪ „Szennyvízcsatorna hiánya, 31-es út nagy forgalma, szilárd útburkolat hiánya vagy minősége, környezetszennyezés, helyi munkalehetőség hiánya, kerékpárút hiánya a faluközpont és a szentistváni település-rész között, patakmeder tisztítatlansága(árvízveszély, belvízvédelem).”


▪ „A falusi turizmus fellendítése, magánszálláshelyek kialakítása. Községünk arculatának vonzóbbá tétele a turizmus számára. A meglévő és új vállalkozások ösztönzése. A meglévő M4-es autópálya közelségének kiaknázása.”

▪ „turisztikai látványosságok,lehetőségek; közösségi rendezvények; nemzetközi kapcsolatok (testvértelepülések); néptánc, hagyományőrzés; megfelelő hely lovasturizmusra, terepkerékpárra; környező települések könnyű megközelítése mezei, erdei utakon; jégkorszaki lösz-összlet, tanösvény; két földvár (Árpád-kori, bronz kori); domborműves stációk; evangélikus pünkösdi hagyomány.”

38





▪ Monor ▪ „”

▪ Monorierdő ▪ „Helyi munkalehetőség hiáya, a munkavállaló lakosság többségének ingázása. Vállalkozók és önkormányzat közti kommunikáció hiánya. Monorról két éve vált le a Monorierdő, ahol hiányzik a könyvtár, a kulturális centrum.”


▪ „”

▪ „A vasúti fővonal, az M4-es autóút építése és a helyben megtalálható minősített termálvíz turisztikai potenciált jelentenek.”

39





▪ Nyáregyháza ▪ „munkahelyteremtés lehetőségének biztosítása, csatorna befejezése, utak építése, kerékpárút”

▪ Péteri ▪ „Kevés a munkalehetőség helyben, a tömegközlekedés színvonala egyre rosszabb.”


▪ „intézmények tárgyi feltételeinek jó színvonalúak, kulturális lehetőségek, örökségvédelem”

▪ „A 4-es út Monor-Pilist elkerülő (későbbi M4-es autópálya) új szakasza. A volt laktanya barnamezős vállalkozói övezetté alakítása.

▪ Energetikai beruházások, ezen belül bioetanol üzem létesítése.”

40





▪ Pilis ▪ „Úthálózat, szilárd útburkolat hiánya. Helyi munkalehetőségek hiánya. Közintézmények leromlott állapota.”

▪ Sülysáp ▪ „Szennyvízhálózat kiépítetlensége, úthálózat állapota, bővítése, csapadékvíz elvezetésének rendezetlensége.”


▪ „M4-es autóút fejlesztése, vasúti fővonal. Képzett munkaerő, közszolgáltatások kiépített infrastruktúrája. Gerje-patak forrása, mint természeti értékek a város központban.”

▪ „Ipari területek kialakítása, turisztika fejlesztése.”

41





▪ Tápiószecső ▪ „Ipari területek, utak hiánya, önkormányzat intézményeinek állapota, csapadékvíz elvezetés megoldatlan; csatornahálózat - víztisztítás hiánya; egészségügyi ellátás fejletlensége (csak alapellátás); munkahelyteremtés.”

▪ Úri ▪ „Csatornázás, szilárd útburkolat, vízelvezetés hiánya, iskolai tornacsarnok létrehozása, faluközpont rehabilitációja.”


▪ „Rekreációs területek kialakítása; horgászathoz - vadászathoz, lovas turizmus fejlesztése; helyi termékek gyártása - értékesítése; hagyomáynok ápolása;”

▪ „Turisztikai fejlesztések: patakmeder tisztítása belterületen, kerékpár- és erdei utak fejlesztése. Befektetők munkahely teremtése: tervezett édességipari beruházás.”

42

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



43

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 33 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés”

▪ „Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással”

▪ „Szelíd turizmus és környezetvédelem”

▪ „LEADER elveknek megfelelő komplex térségi integrált borturisztikai és kerékpárturisztikai fejlesztések”

Fő fejlesztési prioritás

43

9 db

10 db

10 db

4 db

1,251,573

1,235,424

922,092

280,967

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

44

▪ 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7

A legtöbb forrás – 98,260 EUR – a(z) 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ 3.9 A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások támogatása –▪ integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek létrehozása, meglévő fejlesztése,▪ korszerűsítése▪ 3.6 Játszóterek, élményparkok kialakítása, meglévők korszerűsítése

▪ 3.8 Egészségmegőrzés, sport, szabadidős tevékenységek és rekreáció infrastruktúrájának fejlesztése

▪ 3.5 Új piacok, termékházak létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, előírásoknak▪ történő megfeleltetése, kapcsolódó zöld felületek létrehozása és fejlesztése

▪ 3.1 Településközpontok, települések, közintézmények megközelíthetőségét és▪ közlekedésbiztonságát szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása

▪ 3.3 Védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek felújítása, korszerűsítése

▪ 3.7 Helyi védelem alatt álló építmények külső és belső felújítása, korszerűsítése, bemutathatóvá tétele, kapcsolódó zöld felületek létrehozása és fejlesztése,megközelítést szolgáló gyalogutak, passzázsok kialakítása

Fő fejlesztési prioritás: Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés

Allokált forrás (EUR)

98,260

500,924

34,293

260,122

192,663

17,777

135,534

12,000

45

▪ 3.4 Település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések





Fő fejlesztési prioritás: Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés


0

46

▪ 1.10 Vidékfejlesztési vállalkozói klaszterek, innovációs központok, termékházak létrehozása





▪ 1.3 Innovatív és diverzifikált agrár- és élelmiszeripari vállalkozások támogatása

▪ 1.2 Mikro- és kisvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztése, helyi áruk piacon való értékesítésének, megjelenésének, minőségének javítása

▪ 1.4 Munkahelyteremtő beruházások támogatása

▪ 1.6 Mikro- és kisvállalkozások által működtetett tangazdaságok létrehozásának, fejlesztésének támogatása

▪ 1.9 Innovatív vállalkozásfejlesztési kezdeményezések bemutatása tájékoztató programokkal, rendezvényekkel, gyakorlati bemutatókkal

▪ 1.7 Térségi vállalkozói adatbank, földtulajdonnal kapcsolatos birtokrendezések elősegítése és kapcsolódó koordinációs tevékenység ellátása, továbbá marketing tevéeknység támogatása

▪ 1.8 Belföldi és nemzetközi vállalkozói együttműködéseket ösztönző LEADER kapcsolatok megteremtése

Fő fejlesztési prioritás: Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással


96,332

77,066

6,970

5,000

462,392

43,335

38,535

38,533

47

▪ 1.1 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása





▪ 1.5 LEADER elveknek megfelelő innovatív vállalkozási projektek támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással


351,663

115,598

48

▪ 2.1 Fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések támogatása induló vállalkozások részére





▪ 2.7 Helyi népművészeti, néprajzi, valamint kulturális és természeti értékek bemutathatóvá tétele

▪ 2.10 Térségi turisztikai adatbank létrehozása és marketing tevékenység támogatása,turisztikához kapcsolódó LEADER kapcsolatok megteremtésének támogatása

▪ 2.4 Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - vidéki települések természeti, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira épülő minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, bővítése, korszerűsítése, fejlesztése

▪ 2.6 A természeti és történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, kialakítása

▪ 2.2 Turisztikai fogadóbázis – falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely-kínálat és minőségi szolgáltatások

▪ fejlesztése

▪ 2.9 Falusi turizmushoz kapcsolódó és LEADER elveknek megfelelő képzések támogatása

▪ 2.3 Ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, sátortábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő

▪ egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem


8,216

7,688

50,000

328,379

223,366

19,500

17,458

167,300

49

▪ 2.8 Környezeti tudatosságot fejlesztő akciók megvalósítását szolgáló beruházások és környezeti nevelést szolgáló képzések, közösségi akciók támogatása





▪ 2.5 Térségi jelentőségű turisztikai események, programok és azok hátteréül szolgáló létesítmények fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem


100,185

0

50

▪ 4.4 "Túra a Naprendszerben" Terepkerékpárút kijelölése, természettudományi bemutató központ létrehozásával





▪ 4.2 A helyi szőlő- és bortermelés minőségének javítása

▪ 4.1 A borturisztikai fejlesztések infrastrukturális feltételeinek megteremtése, illetve▪ javítása

▪ 4.3 Borturisztikai szolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: LEADER elveknek megfelelő komplex térségi integrált borturisztikai és kerékpárturisztikai fejlesztések


73,339

3,854

3,853

199,921

51

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

52Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

4%

13%

23%

6%

7%

19%

8%

0%

17%

3%

5%

30%

17%

5%

16%

9%

4%

0%

13%

2%

10%

90%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

20%

0%

5%

50%

0%

0%

10%

15%

0%

0%

20%

0%

10%

60%

0%

0%

10%

0%

0%

0%

53

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

▪ „Az Ökotanya fejlesztési koncepció lényege, hogy létrehozzunk a térségben egy olyan centrumot, ahol lehetőség nyílik a tradicionális agrárgazdasági technológiák bemutatására, ismertetésére működés közben, valamint lehetőség van a modern "fortélyok" átadására. A térségi marketingtevékenység összehangolására külön intézkedést tervezetünk a megoldási javaslat kapcsolódik az 1473-as HPME-hez. A koncepció elemei: bemutató gazdaság és turisztikai attrakció egyben - a gyengébb minőségű földterületeken való biogazdálkodás lehetőségeinek bemutatása, eszközeinek kipróbálása amely a gazdálkodás ökonómiai és ökológiai szempontú fenntarthatóságának is eleget tesz. Ez a funkció szerencsés ötvözete a mintagazdaságnak és a tangazdaságnak.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Az ökotanya elősegíti a térségi termékek hatékony piacra viteli lehetőségeinek bővítését, illetve az agrárgazdasághoz kapcsolódó további fejlesztéseket. A fenntarthatóságot szem előtt tartó regionális öko-rendszer kiépítésének kiinduló pontja lehet a projekt. Erre a gazdaságra szerveződve, vagy e mellett további lépések születhetnének a környék öko-potenciáljának hasznosítására, a megtermelt javak egységes feldolgozására, márkásítására (termékesítésére) és terjesztésére, árusítására is. A tanya látogatottsága a környék programjaihoz köthető.”

2

54




Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

▪ „A térségi vállalkozói és termelői érdekképviseleti szervezetek, klaszter együttműködések koordinációjával helyi termékekhez kapcsolt összehangolt marketing tevékenységet, a térséghez köthető márkanév bevezetését, egységes minőségbiztosítási rendszert és normákat, továbbá térségi termékvédjegy bevezetését támgatjuk.”


▪ „A minőségbiztosítási rendszer alapját képező egyéni termékazonosító rendszerek kidolgozása, továbbá a térségi termékvédjegyek bevezetése megvalósul. A termelők összehangolják a térségi marketingstratégiát a térségi érdekképviseleti szervezetek koordinációjával. A termékek előállítója azonosítható, a minőség szavatolható, a térségi termékek hitelessége biztosítottá válik.”

55



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


3▪ „A vidékfejlesztési klaszterek létrejöttének

elősegítése érdekében termékházak létrehozását támogatjuk a térségben, amelyek segítik az újonnan alapított, vagy a tevékenységét diverzifikálni kívánó mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató cégek működését, teret és szolgáltatásokat nyújtva a növekedésükhöz, egyúttal integrálva őket a gazdaság „szövetébe”: információk és szolgáltatások nyújtása révén ösztönzik az üzleti szolgáltatókkal és vállalkozásfejlesztési intézményekkel való szorosabb együttműködésüket. Elősegítik a vállalkozások szervezeti struktúrájának meghatározását, üzleti tervének elkészítését, továbbá az új „üzletek” befektetéssel, finanszírozási konstrukciókkal, marketinggel és értékesítéssel.Kapcsolódás: 577 HPME.”


▪ „Célunk az induló vállalkozások számának növelése, értékesítési lehetőségeik kiterjesztése, megerősítése új termékhházak, kialakításával,, amelyek olyan környezetben végzik tevékenységüket, ahol a vállalkozások számára a legnagyobb hozzáadott érték hatást tudják biztosítani (pl. gazdasági övezetben, , vagy kifejtett gazdasági, társadalmi hatásuk a legnagyobb (pl. felzárkózó, fejlődő kistérségekben).”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

4▪ „Bortermelői együttműködések létrehozásának

elősegítése közös beruházások és gazdálkodók egyedi technológiai fejlesztéseinek ösztönzése. A támogatásoknak kifejezetten arra kell irányulni, hogy az együttműködés révén egységes és évjárattól függő magasabb minőségű, a táji adottságoknak megfelelő borok készülhessenek. A támogatás segítségével civil-vállalkozói-önkormányzati összefogással létrejön a térséget behálózó borút és a kiszolgáló infrastruktúra. A HVS keretein belül azonban kizárólag a bortermelői és borturizmus közötti együttműködéseket, hálózatokat kívánjuk elősegíteni demokratikus részvétellel.”

▪ „A minőségjavító és borértékesítést szolgáló fejlesztések mellett új és meglévő borturizmusra és borutakra, testvértelepülési kapcsolatok fejlesztésére, együttműködési készségek fejlesztésére lesz lehetőség 5-8 projekt keretében. A fejlesztések hatásaként a minőségi, magasabb szervezettségi szintű bortermelői és a termelői-falusi-, továbbá borturizmusban érdekelt szereplők közötti együttműködés jühet létre.”

56



Szektor



57



Szektor



5▪ „Színvonalas térségi borturizmushoz

szükséges minősítési rendszer és arculati elemek kidolgozása. A rendszer bevezetési feltételeinek megteremtése. Standardizált minőségbiztosítási követlmények teljesítése minden borkóstoltató pincetulajdonossal, kóstolóhelyet működtetővel.”


▪ „a.) A minősítési rendszerek kidolgozása (szállás, kóstolóhelyek, kapcsolódó szolgáltatások); b.) egységes arculat kialakításra kerül.”


6▪ „A helyi és térségi szinten működő borászattal

foglalkozó szervezetek által kidolgozandó egységes minősítési standard elérése érdekében támogatást kell adni az idegenforgalomba bekapcsolódni szándékozó pincészeteknek a tárgyi-infrastrukturális fejlesztésekhez, amelyet a LEADER kiegészít a standardizált követelményrendszer kialakításával, és ehhez kapcsolódó bemutatótér kialkításának támogatásával. A borkóstoló helyeken megfelelő fogadóterek, bemutató- és látványterek, borházak, borkút kialakítása szükséges, ezzel egyidejűleg meg kell teremteni a konyhai és más kisegítő kiszolgálás feltételeit is egységes standard szerint. A bemutatótér egyben helyet adhat a térség borászainak tartandó képzések számára. A HPME kapcsolódásai: 1561,1563 és 580”

▪ „Közös borászati bemutatótér, borkút, látványtér, borház valósulhat meg. Az egységes szakmai és infrastrukturális feltételrendszer standardizált módon való kialkításával, egységes minőségi követelményeknek megfelelően valósulhatnak meg a borturisztikai szolgáltatások. A fejlesztések révén a vendégforgalom évi 15-30 ezer főben realizálható.”

58




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

59



▪ „Kereskedelem, javítás”


7▪ „A jelenleg kihasználatlan területeken állandó

piacterek, termékházak kialakítása, amelyek alkalmasak lehetnek a helyi termékek értékesítésére.”


▪ „Új piacterek és termékházak létrehozása a térségben,a kapcsolódó infrastruktúra kialakításával mint pl. kerékpártárolók, parkolóhelyek, illemhelyek, szociális helyiségek, szelektív hulladékgyűjtő edények.”

Szektor


8▪ „Az eddig alkalomszerűen végzett falusi

vendéglátás, ökoturisztikai szolgáltatások folyamatos, állandó kínálatot és turisztikai vonzerőt képez új agro- és ökoturisztikai fejlesztésekkel, új falusi vendéglátóhelyek kialakításával.”

▪ „Az idegenforgalom számottevő multiplikátorhatást fejt ki, növeli a fogyasztók számát az adott régióban, következésképp elősegíti a helyi gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, élénkíti a helyi piacot. A vendégéjszakák és a nappali látogatók száma nő a térségben.”

60



Szektor



61



Szektor



9▪ „Térségi turisztikai adatbank létrehozását és

kapcsolódó marketing tevékenységet kívánunk támogatni, amely növeli a térség turisztikai ismertségét, növeli a látogatottságot és a turisztikai vonzerőt.”


▪ „A naprakész turisztikai adatbázis, a turisztikához kapcsolódó marketing tevékenység elősegíti a térség ismertségét, növeli a turisztikai vonzerőt és a térség látogatottságát, amely nem csak a falusi turizmus számára, de a térségi szolgáltató szektor számára is nagyobb jövedelmezőséget biztosít. Térképek, honlap, turisztikai információhordozó eszközök jönnek létre.”


10▪ „Támogatni kívánjuk a kisléptékű

infrastruktúra fejlesztéseket: horgász- ill, csónakázó tó kiépítése, iszaptalanítás, lovas karám, fedett oktató-gyakorló pálya kiépítése, kiszolgáló helyiségek építése, állatsimogató és bemutató hely kiépítése, borkóstoló pince és kiszolgáló helyiség kialakítása, csónak, kerékpár, sporteszköz kölcsönzéséhez biztonságos tároló helyiség kialakítása, pihenőkertek kialakítása, játéktér, sporttér kialakítása.”

▪ „A támogatás eredményeként a térségi turisztikai tevékenységek magasabb színvonalú szolgáltatásokkal jelennek meg a vendégek előtt, a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nő. A turisztikai tevéeknységek párhuzamos fejlesztésével élménylácok alakíthatók ki és egymást erősítve a vendéglátók komplex szolgáltatást tudnak nyújtani.”

62



Szektor



63

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






64

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Térségünkben elő kívánjuk segíteni a

természeti és történelmi látnivalók bemutatását már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésével, meglévők felújításával. A természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjával. A helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítve támogatjuk: tanösvények kialakítását, tájékoztató kiadványok készítését helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről, továbbá ehhez kapcsolódó táblák készítését és elhelyezését.”

Megoldási javaslat

▪ „A térségben táblákkal jelzett túristaútvonalak és tanösvények jönnek létre mind a Tápió-vidék településein, mind a Strázsa-hegy környékén. Ezeket tájékoztató kiadványokkal történő népszerűsítésétvel támogatjuk. A helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről, táblák készítését és elhelyezését is támogatni kívánjuk.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

65




2▪ „A helyi népművészeti-néprajzi, kultiurális-

történelmi-természeti értékek bemutathatóságát lehetővé tévő épületek, épületrészek felújításával, új létesítmények kialakításával biztosítható a rendszeres látogathatóság. A közvetlen környezet rehabilitációjával javul a települési összkép, turisztikai vonzerő, a helyi szellemi érték megőrzése lehetővé válik.”

Megoldási javaslat

▪ „Legalább 4 projekt támogatása szükséges a turisztikai szempontból vonzó élménylánc kialakításához. A megújuló bemutatóhelyek, az új csillagvizsgáló növeli a térség turisztikai vonzerejét, több vendégéjszakát eredményez a térségben.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

66




3▪ „Térségünkben a védelem alatt nem álló, a

település megjelenésében szereppel bíró alábbi épületek külső felújítására: településen áthaladó szilárd burkolatú útvonalak mentén fekvő épületek; település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek; helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek.”

Megoldási javaslat

▪ „Térségünkben a kistelepülések vonzerejének fokozásával javítjuk életszínvonalukat az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák, illetve a vidék elnéptelenedésének visszafordítása érdekében.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

67




4▪ „A települések támogatást vehetnek igénybe a

megjelenésükben szereppel bíró épületek külső felújítására, a település belterületi környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítására. Közparkokat, pihenőhelyeket, sétautakat, zöld felületeket, látvány és használati térelemeket alakíthatnak ki és fejleszthetnek. Kiemelten támogatjuk a település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek felújítását, a helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek felújítását.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség 11 települése rendezett faluközponttal, javuló megközelíthetőségi feltételekkel és rendezett településképpel rendelkezik.”



Fejlesztési téma

68




5▪ „Térségünk településein a helyi/országos

védelem alatt álló építmények külső felújítását, az építmények rendszeres látogathatóságának biztosítását, az érintett épület/épületrész belső felújítását/korszerűsítését, kapcsolódó zöld felületek létrehozását, felújítását, az épületek közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítását, parkolók kialakítását kívánjuk támogatni. Előnyben részesítjük az energiahatékonyságot előtérbe helyező fejlesztéseket, a megújuló erőforrások használatát és a környezetbarát annyagok alkalmazását figyelembe vevő fejlesztéseket.”

Megoldási javaslat

▪ „Térségünk kistelepülésein a kulturális és helyi örökséget képező épületek, építmények állapota javul, látogathatóságuk lehetővé válik a turisták számára, nő a település vonzereje.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma


69




6▪ „A lakosság megtartásához elengedhetetlen a

szolgáltatások minőségének javítása és az infrastruktúrafejlesztés. A különféle szolgáltatások működtetése egyedileg nem feltétlenül hatékony, ezért ösztönözni kell a több szolgáltatásnak egyidejűleg helyet biztosító Integrált Közösségi Szolgáltató Terek kialakítását.”

Megoldási javaslat

▪ „A vidékfejlesztési közösség területén meglévő, de már működő közösségi terek mind infrastruktúra, mind szolgáltatási paletta szempontjából megújulnak. Új közösségi tereket, életházakat hozunk létre olyan településeken, ahol a közösségi tér megszűnt vagy eddig nem működött.”



Fejlesztési téma

70




7▪ „A falu környezetét és megjelenését javító

kisléptékű infrastrukturális fejlesztések: parkok, pihenőterületek, sétányok és egyéb közterületek megújításával javítjuk a vidéki térségek vonzerejét.”

Megoldási javaslat

▪ „Településeink parkjai, pihenőterületei, sétányai és közterületei megújulnak, nagyobb zöldfelületek jönnek létre élhetőbbé, otthonosabbá téve a térség kistelepüléseit. A támogatási konstrukció szinergiahatást fejt ki a „A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások" intézkedéssel ,mert a helyi szolgáltató központként használt épületek külső felújítása támogatható.”



Fejlesztési téma

71




8▪ „Településeinken taláható kültéri játszóterek

korszerűsítése, új játszóterek és élményparkok kialakítása a játszóterek biztonságáról szóló 78/2003. (XI.23.) GKM rendeletnek megfelelően. Támogani kívánjuk a játszótéri eszközök és használati térelemek beszerzését, kerítés és térburkolat kiépítését, információs táblák kihelyezését, növények beszerzését és telepítését, parkosítást, tereprendezéséhez és kisléptékű infrastruktúrafejlesztéhez kapcsolódó építési munkákat.”

Megoldási javaslat

▪ „Megállítható a települések elöregedése, több gyermekes család költözhet településeinkre. A játszóterek és élményparkok kialakításával javul az életminőség.”



Fejlesztési téma

72




9▪ „Térségi kerékpárút nyomvonalának kijelölése

az alábbiak szerint: (Gyömrő felöl) Péteri - Strázsa-hegy - Tete puszta - Gomba - Bénye - Káva - Bénye külterület - Monorierdő - Monor. Monorról vagy kerékpárral vissza Péteri és Gyömrőn át, vagy közvetlen vonattal Budapestre lehetséges. Az útvonal kapcsolódhat továbbá a 4-es Főút alatti térséghez (Nyáregyháza - Vasad - Csévharaszt) valamint a Gombától északra lévő Tápiómente területhez is. A nyomvonal kijelölése a meglévő és bekapcsolható alsóbbrendű utak, földutak integrálásával történne, aszfaltozás, illetve mA már meglévő belterületeket, településeket, üdülő és rekreációs területeket összekötő, illetve feltáró, közlekedési és turisztikai kerékpárutakat kiegészítve, a hálózatos jelleg fokozása.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyközi, hivatásforgalmi, de egyben turisztikai célokat is szolgáló kerékpárutak, kerékpáros létesítmények kiépítése, a térség kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a nemzetközi és az országos kerékpárút-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése.”



Fejlesztési téma

73




▪ „Természettudományi központ létrehozása, amely ismeretterjesztő központként, és turisztikai látványosságként is funkcionál. A bemutató csillagvizsgálóhoz kapcsolódva egy méretarányos, "mini Naprendszer" kiépítése. A bolygók között túra útvonalak kijelölése, amelyek alkalmasak terepkerékpározásra is. A "Naprendszert" végigjárva az idelátogatók megismerkedhetnek a települések látnivalóival is. Az útvonal mentén kerékpárkölcsönzők kialakítása, egyszerűbbé téve a túra megtételét.”

Megoldási javaslat

▪ „Települések, településrészek között a turisták, helyi lakosság, gyermekek, ingázók számára is biztonságossá válik a közlekedés. a) összefüggő útvonal kijelölése b) az útvonal terepkerékpározásra való alkalmassá tétele (murvázás, útburkolai jelek felfestése) c) 6 db kerékpáros pihenőhely, kerékpártároló illetve -kölcsönző kialakítása d) tájékoztató táblák elhelyezése e) csillagda megépítése f) marketing akciók lebonyolítása”


▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

10

74

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

75Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/33 Kód: KM-68-SzF-A-07 Sorszám: 1280Prioritás: Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés

Intézkedés: 3.9 A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások támogatása –integr...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A Strázsa-Felső-Tápió Vidékfejlesztési Közösség területén a vidéki lakosság, különösen a kistelepüléseken élők számára nem, vagy nem megfelelő minőségben biztosított az egyes közszolgáltatásokhoz való hozzáférés , hiszen a községek jelentős részében nem található a helyiek által birtokba vehető, közösségi funkciókat ellátó épület vagy közösségi tér, vagy ha létezik ilyen, állapota romos, lepusztult.

Helyzet/ adottság

▪ A lepusztult, szolgáltatásiban hiányos, vagy nem létező közösségi terek megújítása, bővítése vagy újak létrehozása szükséges. Integrált, többfunkciós közösségi terré alakítva a meglévő közösségi tereket, teleházakat, falusi könyvtárakat fenntartható intézményeket hozhatunk létre.

Probléma/ lehetőség

▪ A lakosság megtartásához elengedhetetlen a szolgáltatások minőségének javítása és az infrastruktúrafejlesztés. A különféle szolgáltatások működtetése egyedileg nem feltétlenül hatékony, ezért ösztönözni kell a több szolgáltatásnak egyidejűleg helyet biztosító Integrált Közösségi Szolgáltató Terek kialakítását.

Megoldási javaslat

▪ A vidékfejlesztési közösség területén meglévő, de már működő közösségi terek mind infrastruktúra, mind szolgáltatási paletta szempontjából megújulnak. Új közösségi tereket, életházakat hozunk létre olyan településeken, ahol a közösségi tér megszűnt vagy eddig nem működött.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 115600 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

500924 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 100%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 500924 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 3854 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/33 Kód: KM-68-SzF-A-07 Sorszám: 1280

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Bénye, Gomba, Káva, Mende, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Sülysáp, Tápiószecső, Úri

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat




Intézkedés: 3.7 Helyi védelem alatt álló építmények külső és belső felújítása, korszerűsítése, bemutat...

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Térségünkben számos olyan helyi vagy országos védettségű épület, építmény található, amelyek turisztikai látványosság, helyi identitás, helyi nevezetesség funkcióval bírnak (pl.: kávai Leleszi Kovách kúria, templomok, helyi jellegzetességű parasztházak).

Helyzet/ adottság

▪ Településeinken lévő helyi vagy országos védettségű épületeink, építményeink, amelyek turisztikai látványosság, helyi identitás, helyi nevezetesség funkcióval bírnak ismét látogathatóvá válnak, növelik a térség vonzerejét. Forráshiány miatt eddig nem volt lehetőség ezek felújítására, korszerűsítésére.


▪ Térségünk településein a helyi/országos védelem alatt álló építmények külső felújítását, az építmények rendszeres látogathatóságának biztosítását, az érintett épület/épületrész belső felújítását/korszerűsítését, kapcsolódó zöld felületek létrehozását, felújítását, az épületek közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítását, parkolók kialakítását kívánjuk támogatni. Előnyben részesítjük az energiahatékonyságot előtérbe helyező fejlesztéseket, a megújuló erőforrások használatát és a környezetbarát annyagok alkalmazását figyelembe vevő fejlesztéseket.

Megoldási javaslat

▪ Térségünk kistelepülésein a kulturális és helyi örökséget képező épületek, építmények állapota javul, látogathatóságuk lehetővé válik a turisták számára, nő a település vonzereje.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Bénye, Gomba, Káva, Mende, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Sülysáp, Úri





Megoldási javaslatok 3/33 Kód: KM-68-SzF-B-02 Sorszám: 1827Prioritás: Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés

Intézkedés: 3.8 Egészségmegőrzés, sport, szabadidős tevékenységek és rekreáció infrastruktúrájának fej...

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A népesség egészségi állapotának megőrzésére, javítására az egészségügyi szolgáltatások – még magas színvonalú ellátás mellett is – csak korlátozottan képesek. Az egészségi állapot javítása érdekében az egészségügy reformjához kapcsolódóan az egészségre nevelő, szemléletformáló életmódprogramok jelentenek kitörési lehetőséget. A népegészségügyi cselekvési programok esetében fokozottan érvényes, hogy azok csak az emberek közvetlen megszólításával, bevonásával, aktivizálásával képesek hatékonyan célt elérni.

Helyzet/ adottság

▪ Programok között az egyik legsikeresebbnek (az ismertségét, a megvalósítását és a költséghatékonyságát tekintve) a települési egészségterv program bizonyult, amely egy adott közösség, település, mikrotérség életminőségét, ezen keresztül egészségi állapotát javító átfogó stratégiai terv és e tervben foglalt célok elérését szolgáló cselevési programok sorozata, a konstrukcióval elősegítjük a szűrésmobilizálást is.


▪ Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramokat kívánunk támogatni laikusok és civil szervezetk képzéseivel térségi és helyi szinten. Ösztönözni és támogatni kívánjuk a helyi és kistérségi települési egyészségtervek kidolgozását.

Megoldási javaslat

▪ Közösségi életmód-mintaprogramok valósulnak meg a térségben és a településeken: pl. lakosság rendszeres testmozgását elősegítő programok, helyi és kistérségi szintű szűrésmobilizálási programok és kampányok valósulnak meg, közösségi alapú kistérségi egészségterv készül. A térségben tevékenykedő települési és kistérségi egészségterv koordinátorok képzése megvalósul.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 6. prioritás - Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés









Allokáció

Megoldási javaslatok 3/33 Kód: KM-68-SzF-B-02 Sorszám: 1827


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Bénye, Gomba, Káva, Mende, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Sülysáp, Tápiószecső, Úri

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 4/33 Kód: KM-68-GF-A-01 Sorszám: 578Prioritás: Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés

Intézkedés: 3.5 Új piacok, termékházak létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, előírásoknaktört...Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A Strázsa-Felső Tápió Vidékfejlesztési Közösséget érintő több településen nincs engedéllyel rendelkező piactér, ugyanakkor kialakultak azok a rendszeres árusítás helyszínéül szolgáló terek, amelyek a helyi őstermelők termékeinek értékesítését teszi lehetővé. A kvázi piactérként működő területek funkcionálisan, esztétikailag és közlekedésbiztonsági szempontból nem a valódi piactérré fejlesztésre nem minden esetben alkalmasak.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenlegi piacként is funkcionáló közterületek a helyi termékek értékesítésére alkalmatlanok, de a települések rendelkeznek olyan szabad területekkel, amelyek új piacterek, termékházak kialakítására alkalmasak.


▪ A jelenleg kihasználatlan területeken állandó piacterek, termékházak kialakítása, amelyek alkalmasak lehetnek a helyi termékek értékesítésére.

Megoldási javaslat

▪ Új piacterek és termékházak létrehozása a térségben,a kapcsolódó infrastruktúra kialakításával mint pl. kerékpártárolók, parkolóhelyek, illemhelyek, szociális helyiségek, szelektív hulladékgyűjtő edények.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció

Megoldási javaslatok 4/33 Kód: KM-68-GF-A-01 Sorszám: 578


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Bénye, Gomba, Káva, Mende, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Sülysáp, Tápiószecső, Úri





Megoldási javaslatok 5/33 Kód: KM-68-SzF-B-03 Sorszám: 1674Prioritás: Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés

Intézkedés: 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejleszté...


▪ A fővárosból kiválóan megközelíthető térségünk igen kedvező adottságokkal bír a túrakerékpározás számára, ugyanakkor a területen ma egyáltalán nincsenek összefüggő, túrakerékpározásra alkalmas útvonalak. Akik mégis kerékpárral keresik fel e térséget, azok rendszerint csak az igen forgalmas és ennek következtében balesetveszélyes közutakon tudnak hobbijuknak hódolni.

Helyzet/ adottság

▪ A térség egyik meghatározó turisztikai adottságát a Gödöllői dombság természeti értékei jelenti. A főváros közvetlen közelében a terület kiválóan alkalmas a szelíd turizmus, így a kerékpáros turizmus fejlesztésére. Megfelelő túraútvonal nyomvonal kijelölésével, a meglévő kerékpárúthálózat integrálásával a térségi kerékpárútra alapozottan "felfűzhetőek" a térség látnivalói, a turizmusba bekapcsolódó szolgáltatói.


▪ Térségi kerékpárút nyomvonalának kijelölése az alábbiak szerint: (Gyömrő felöl) Péteri - Strázsa-hegy - Tete puszta - Gomba - Bénye - Káva - Bénye külterület - Monorierdő - Monor. Monorról vagy kerékpárral vissza Péteri és Gyömrőn át, vagy közvetlen vonattal Budapestre lehetséges. Az útvonal kapcsolódhat továbbá a 4-es Főút alatti térséghez (Nyáregyháza - Vasad - Csévharaszt) valamint a Gombától északra lévő Tápiómente területhez is. A nyomvonal kijelölése a meglévő és bekapcsolható alsóbbrendű utak, földutak integrálásával történne, aszfaltozás, illetve mA már meglévő belterületeket, településeket, üdülő és rekreációs területeket összekötő, illetve feltáró, közlekedési és turisztikai kerékpárutakat kiegészítve, a hálózatos jelleg fokozása.

Megoldási javaslat

▪ A helyközi, hivatásforgalmi, de egyben turisztikai célokat is szolgáló kerékpárutak, kerékpáros létesítmények kiépítése, a térség kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a nemzetközi és az országos kerékpárút-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése.

Várható eredmény


Forrás ▪ KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: 3.6 Játszóterek, élményparkok kialakítása, meglévők korszerűsítése


▪ Településeink belterületén található játszóterek kiépítésére, felújítására nagy igény lenne. A fővárosból településeinkre beköltöző gyermekes családok, továbbá a helyben született gyermekek élhetőbb környezetének kialakítása érdekében szükséges a játszóterek korszerűsítése, új játékok beszerzése, a játszóterek, élményparkok környezetének rendezése.

Helyzet/ adottság

▪ Játszótereink korszerűsítésével megállítható a települések elöregedése, több gyermekes család költözhet településeinkre. A játszóterek és élményparkok kialakításával javul az életminőség.


▪ Településeinken taláható kültéri játszóterek korszerűsítése, új játszóterek és élményparkok kialakítása a játszóterek biztonságáról szóló 78/2003. (XI.23.) GKM rendeletnek megfelelően. Támogani kívánjuk a játszótéri eszközök és használati térelemek beszerzését, kerítés és térburkolat kiépítését, információs táblák kihelyezését, növények beszerzését és telepítését, parkosítást, tereprendezéséhez és kisléptékű infrastruktúrafejlesztéhez kapcsolódó építési munkákat.

Megoldási javaslat

▪ Megállítható a települések elöregedése, több gyermekes család költözhet településeinkre. A játszóterek és élményparkok kialakításával javul az életminőség.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: 3.3 Védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település me...


▪ A vidéki kistelepülési lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát javítani kell (pl.: mendei és péteri faluközpont épületeit érintő külső felújítása).

Helyzet/ adottság

▪ Kistelepüléseink komplex faluközponti rendezést igényelnek. A felújítások megvalósulásával meghittebb, élhetőbb vidéki lakókörnyezettel rendelkezhetnek a térség 5000 fő alatti települései.


▪ Térségünkben a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró alábbi épületek külső felújítására: településen áthaladó szilárd burkolatú útvonalak mentén fekvő épületek; település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek; helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek.

Megoldási javaslat

▪ Térségünkben a kistelepülések vonzerejének fokozásával javítjuk életszínvonalukat az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák, illetve a vidék elnéptelenedésének visszafordítása érdekében.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: 3.1 Településközpontok, települések, közintézmények megközelíthetőségét ésközlekedésbizt...Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A Strázsa-Felső-Tápió Vidékfejlesztési Közösség területén lévő települések településképe, faluközpontjai rendezetlenek, megközelíthetőségük feltételeit javítani szükséges.

Helyzet/ adottság

▪ A települések népességmegtartó, tőkevonzó képessége, arculata javul, amennyiben a települések megjelenésében szereppel bíró épületek, építmények, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósulhatnának.


▪ A települések támogatást vehetnek igénybe a megjelenésükben szereppel bíró épületek külső felújítására, a település belterületi környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítására. Közparkokat, pihenőhelyeket, sétautakat, zöld felületeket, látvány és használati térelemeket alakíthatnak ki és fejleszthetnek. Kiemelten támogatjuk a település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek felújítását, a helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek felújítását.

Megoldási javaslat

▪ A térség 11 települése rendezett faluközponttal, javuló megközelíthetőségi feltételekkel és rendezett településképpel rendelkezik.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: 3.4 Település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések


▪ Térségünk településeinek lakókörnyezete, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota elhanyagolt képet mutat. A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát javítani kell.

Helyzet/ adottság

▪ Térségünk kistelepülésein elhanyagoltak vagy befejezetlenek a védelem alatt nem álló közparkok. A kistelepüléseken kevés számú pihenőhely áll rendelkezésére az ott élőknek. A szilárd burkolatú utak mentén kevés a karbantartott zöld felület, vagy nincs. A látvány és használati elemek általában forráshiány miatt hiányosak, vagy nincsenek. Több település (pl.Péteri, Úri) meglévő parkjába sétány kialakítását tervezik.


▪ A falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések: parkok, pihenőterületek, sétányok és egyéb közterületek megújításával javítjuk a vidéki térségek vonzerejét.

Megoldási javaslat

▪ Településeink parkjai, pihenőterületei, sétányai és közterületei megújulnak, nagyobb zöldfelületek jönnek létre élhetőbbé, otthonosabbá téve a térség kistelepüléseit. A támogatási konstrukció szinergiahatást fejt ki a „A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások" intézkedéssel ,mert a helyi szolgáltató központként használt épületek külső felújítása támogatható.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 10/33 Kód: KM-68-SzF-B-01 Sorszám: 1279Prioritás: Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással

Intézkedés: 1.4 Munkahelyteremtő beruházások támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok

▪ A térségre általában elmondható, hogy a főváros közelsége és a helyi munkalehetségek hiánya miatt a munkavállalók nagy része ingázik. A térségben a helyi kisvállalkozások olyan komplex beruházások megvalósítását tervezik, amelyek a technológiai korszerűsítés és termelői kapacitásbővítés mellett további munkaerő foglalkoztatását teszi szükségessé.

Helyzet/ adottság

▪ Az M0 körgyűrű, valamint a térségen átvezető gyorsforgalmi úthálózat megépülésével a kistérség potenciális letelepülési területe lehet a fővárost, a régiót, illetve nagyobb méretekre tekintve Magyarországot és Kelet-Közép-Európát ellátó vállalkozásoknak. A munkahelyek közelebb kerülhetnek a lakhelyhez, ezáltal csökkentve az utazási időt, és növelve a családi, illetve közösségi tevékenységekre fordítható időtartamot.


▪ A kistérség adottságait, terület- és környezethasználati módját nem veszélyeztető tevékenységek betelepítése a gyorsforgalmi úthálózat és a települések közé, a szabályozási tervben kijelölt gazdasági területekre, hogy a várhatóan emelkedő közúti forgalom ne terhelje a belterületi úthálózatot.

Megoldási javaslat

▪ Komplex beruházások valósulnak meg térségünkben, amelyek a technológiai korszerűsítés mellett, telephely fejlesztést, munkahelyteremtést eredményeznek. Az új munkahelyek létesítésével, valamint a közlekedési idő és terhelés csökkentésével emelkedik a vidéki életminőség.A komplex vállalkozásfejlesztési projektek célja, a fejlődőképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások:innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez,vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.

Várható eredmény


Forrás ▪ KMOP - 1. prioritás - A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 11/33 Kód: KM-68-GF-A-06 Sorszám: 1433Prioritás: Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással

Intézkedés: 1.1 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben működnek különféle sikeres vállalkozások, amelyek tőkehiányban szenvednek. Az 5000 fő alatti lakosságszámmal rendelkező településeinken működő mikrovállalkozások továbbfejlődéséhez, munkahelyteremtéséhez, technológia korszerűsítéséhez, eszközbeszerzéséhez, telephelyfejlesztéshez, kisléptékű infrastruktúrafejlesztéshez szükséges lenne támogatási lehetőség biztosítása.

Helyzet/ adottság

▪ A Strázsa-Felső-Tápió Vidékfejlesztési Közösség területén új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzésével, meglévő mikorvállalkozások fejlesztéseinek támogatásával számottevő és mérhető gazdasági növekedés érhető el, továbbá új munkahelyek teremtésére is sor kerül. A jelenleg is működő mikrovállalkozások a vissza nem térítendő támogatással bővíthetik termelő kapacitásukat.


▪ A térségben működő mikrovállalkozások új, minőségjavító technológiák beszerzésének támogatása az 5000 fő alatti települések mikrovállalkozói számára.

Megoldási javaslat

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Iorda felmérése alapján a térségben mintegy 50-100 olyan mikrovállalkozói fejlesztési projekt vár támogatásra, amely technológiai korszerűsítést, kapacitásbővítést, telephelyfejlesztést, kisléptékű infrastruktúrafejlesztést minőségbiztosítási vagy környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetését tervezi.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 12/33 Kód: KM-68-GF-7-01 Sorszám: 577Prioritás: Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással

Intézkedés: 1.5 LEADER elveknek megfelelő innovatív vállalkozási projektek támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Településeink területén jó lehetőség van a szőlőtermesztésre, a zöldség és kertészeti termelésre. Pilis - Nyáregyháza területen az állattenyésztésre, gyümölcsültetvény telepítésére jobb lehetőség van. A bor kiváló minősége és a tájspecifikus, hagyományos térségi termékek jó gasztronómiai és turisztikai vonzerő lehetőségeket adnak. A térség kiváló adottságokkal rendelkezik ökotanyák,bio mintagazdaságok létrehozására. A hagyományos gazdálkodás és technikák, módszerek, termékek még viszonylag jól megőrződtek. Biogazdálkodás lehetséges.

Helyzet/ adottság

▪ A Vidékfejlesztési Közösség területén jelenleg nincsenek ökotanyák, amelyek olyan centrumokat képeznének, amelyek egyszerre szolgálják tradicionális és biogazdálkodást. Az Ökotanya-ökofarm mintagazdaság a térség pilot projektje. Megvalósítása elősegítheti a térség gazdálkodói hálózatának kiépítését, illetve a tájspecifikus termékek előállítását és megalapozza a térség márkájának, helyi védjegyének kialakítását.


▪ Az Ökotanya fejlesztési koncepció lényege, hogy létrehozzunk a térségben egy olyan centrumot, ahol lehetőség nyílik a tradicionális agrárgazdasági technológiák bemutatására, ismertetésére működés közben, valamint lehetőség van a modern "fortélyok" átadására. A térségi marketingtevékenység összehangolására külön intézkedést tervezetünk a megoldási javaslat kapcsolódik az 1473-as HPME-hez. A koncepció elemei: bemutató gazdaság és turisztikai attrakció egyben - a gyengébb minőségű földterületeken való biogazdálkodás lehetőségeinek bemutatása, eszközeinek kipróbálása amely a gazdálkodás ökonómiai és ökológiai szempontú fenntarthatóságának is eleget tesz. Ez a funkció szerencsés ötvözete a mintagazdaságnak és a tangazdaságnak.

Megoldási javaslat

▪ Az ökotanya elősegíti a térségi termékek hatékony piacra viteli lehetőségeinek bővítését, illetve az agrárgazdasághoz kapcsolódó további fejlesztéseket. A fenntarthatóságot szem előtt tartó regionális öko-rendszer kiépítésének kiinduló pontja lehet a projekt. Erre a gazdaságra szerveződve, vagy e mellett további lépések születhetnének a környék öko-potenciáljának hasznosítására, a megtermelt javak egységes feldolgozására, márkásítására (termékesítésére) és terjesztésére, árusítására is. A tanya látogatottsága a környék programjaihoz köthető.

Várható eredmény


▪ A végzett tevékenység minőségi javulását vagy energiahatékonyságát növelő kisléptékű beruházás, Szolgáltatás igénybevétele, Fejlesztéshez kapcsolódó tanulmányok, Szolgáltatás igénybevétele, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Marketing tevékenység

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 12/33 Kód: KM-68-GF-7-01 Sorszám: 577


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Komplex projekt





Intézkedés: 1.10 Vidékfejlesztési vállalkozói klaszterek, innovációs központok, termékházak létrehozása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben számos olyan agrár, élelmiszeripari, vagy egyéb nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás működik, amely alapításától kezdve igényelne többletszolgáltatásokat.

Helyzet/ adottság

▪ A térség gazdasági fejlődése érdekében fontos tényező az újonnan alapított, illetve a fiatal, növekedésre képes vállalkozások életciklusának kezdeti időszakában meglévő működési kockázatok csökkentése, a működés kezdeti időszakában magas szintű szolgáltatások, „üzleti védőernyő” biztosítása, megteremtve ezzel a lehetőséget minél több vállalkozás számára a növekedési pályán történő megindulásra, az önálló lábra állást


▪ A vidékfejlesztési klaszterek létrejöttének elősegítése érdekében termékházak létrehozását támogatjuk a térségben, amelyek segítik az újonnan alapított, vagy a tevékenységét diverzifikálni kívánó mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató cégek működését, teret és szolgáltatásokat nyújtva a növekedésükhöz, egyúttal integrálva őket a gazdaság „szövetébe”: információk és szolgáltatások nyújtása révén ösztönzik az üzleti szolgáltatókkal és vállalkozásfejlesztési intézményekkel való szorosabb együttműködésüket. Elősegítik a vállalkozások szervezeti struktúrájának meghatározását, üzleti tervének elkészítését, továbbá az új „üzletek” befektetéssel, finanszírozási konstrukciókkal, marketinggel és értékesítéssel.Kapcsolódás: 577 HPME.

Megoldási javaslat

▪ Célunk az induló vállalkozások számának növelése, értékesítési lehetőségeik kiterjesztése, megerősítése új termékhházak, kialakításával,, amelyek olyan környezetben végzik tevékenységüket, ahol a vállalkozások számára a legnagyobb hozzáadott érték hatást tudják biztosítani (pl. gazdasági övezetben, , vagy kifejtett gazdasági, társadalmi hatásuk a legnagyobb (pl. felzárkózó, fejlődő kistérségekben).

Várható eredmény


▪ Fejlesztéshez kapcsolódó tanulmányok, Tanácsadási költségek, A végzett tevékenység minőségi javulását vagy energiahatékonyságát növelő kisléptékű beruházás, Bemutatótér, tanterem, rendezvényterem kialakításának költségei, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: 1.3 Innovatív és diverzifikált agrár- és élelmiszeripari vállalkozások támogatása


▪ A térségben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozottsági szintje, csomagolása, kiszerelés és piacképessége nem megfelelő.

Helyzet/ adottság

▪ Nincsenek egyedi, mégis komplex üzenetet hordozó termékek, amelyek térségünkhöz kapcsolhatók. A félkész és nyersanyag termékeket nem lehet megfelelően raktározni, pufferolni, mivel nem áll rendelkezésre a tartós raktározást elősegítő kapacitás, csomagolási technológia.


▪ Megfelelő eszközök, technológia és csomagológépek beszerzésével, új marketingeszközökkel reklámhordozó szerepet is betöltő mezőgazdasági és élelmiszeripari késztermékek előállítása válik lehetővé. A termékek a Strázsa-Felső-Tápió Vidékfejlesztési Közösség egészét, továbbá a településeket külön-külön is népszerűsítik. Az egyedi, mégis komplex üzenetet hordozó termékek, kuriózumok ötvözik a gasztronómiai élményt a turisztikai marketing és PR eszközökkel. A kifejlesztett termékek a turisták különleges igényeit elégítik ki.

Megoldási javaslat

▪ Az egyedi készítésű termékek a turisztikai termékkínálat bővülését szolgálják. Az exkluzív, és esztétikus megjelenésű termékek elősegítik a helyi jellegzetességek megismerését, elősegítve a helyiek térséghez való kötődését, a lokálpatriotizmust, az identitástudat fejlődését, a települési és a térségi imázs fejlesztését, a térség arculatának kialakítását és továbbfejlesztését. Az új kifejlesztett egyedi termékek közvetve hozzájárulnak az idegenforgalmi szolgáltatások kínálatának bővítéséhez.

Várható eredmény


▪ Szolgáltatás igénybevétele, Fejlesztéshez kapcsolódó tanulmányok, A végzett tevékenység minőségi javulását vagy energiahatékonyságát növelő kisléptékű beruházás, Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés





Intézkedés: 1.7 Térségi vállalkozói adatbank, földtulajdonnal kapcsolatos birtokrendezések elősegítése...


▪ A térségben igen erős a vállalkozói attitűd, ugyanakkor a vállalkozások-befektetők-önkormányzatok-helyi lakosság között alacsony az információáramlás.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben gyakran azért nem valósulnak meg vállalkozói beruházások, mert a befektetők nem jutnak hozzá naprakész információkhoz a térségben jelenlévő befektetési lehetőségekről. Megfelelő koordináció hiányában a hazai és külföldi befektető nem találja meg a tőkét fogadni képes vállalkozót, önkormányzatot. A birtok- és tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt a befektetők egy része más térséget keres befektetéséhez.


▪ Egy naprakész információkat tartalmazó térségi vállalkozói adatbank-térinformatikai adatbázis (online elérhetőséggel) létrehozásával információkat nyújthatunk a hazai és külföldi befektető számára a helyi gazdaságfejlesztési, befektetési lehetőségekről. A birtokrendezések lehetőségének feltérképezését, a tulajdonrendezést, az egyeztetési folyamat kialakítását a helyi önkormányzatokkal, a földmérést, és újrahasznosítási terv elkészítését segítjük elő a támogatás segítségével.

Megoldási javaslat

▪ A helyi gazdaságfejlesztési, befektetési lehetőségekről, tulajdon- és birtokviszonyokról naprakész adatbázis jön létre, amely elősegíti a befektetők térségi megjelenését, a helyi gazdaság fejlesztését. A térinformatikai adatbázis hátteret nyújt a térségi termékháznak, innovációs központnak és vállalkozói inkubátorháznak, valamint háttérül szolgál a hazai és nemzetközi vállalkozói kapcsolatok kiépítéséhez, működtetéséhez.

Várható eredmény


▪ Tanácsadási költségek, Közvetlenül a fejlesztéshez rendelhető hardver eszközök bekerülési értéke, Üzleti alkalmazások, szoftverek, licence-k díja, Egyedi fejlesztésű szoftver, Migrációs fejlesztések, a használathoz kapcsolódó, el nem választható testreszabás költségei, Adat-, cikkfeltöltés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés





Intézkedés: 1.6 Mikro- és kisvállalkozások által működtetett tangazdaságok létrehozásának, fejlesztésé...


▪ A térségben jelenleg nincsenek több lábon álló farmgazdaságok, de a már működő mezőgazdasági, borászati és turisztikai tevékenységet végző vállalkozások a foglalkoztatásbővítés, felnőttképzés és a turisztikai vonzerő növelése érdekében szükségesnek látják létrehozásukat.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasági, borászati és turisztikai tevékenységet végző vállalkozások jövedelmezőségét, munkahelyteremtő képességét javítani szükséges a több lábon álló mezőgazdasági innováció, a mezőgazdasági és kertészeti szektorok jövedelmezősének javításával, farmturizmus ösztönzésével, a "tapasztalaton alapuló gazdaság" támogatásával.


▪ A farmgazdaságok létrehozásával elősegítjük a gyakorlati ismeretekkel rendelkező vállalkozások és munkaerő létrejöttét, a helyi tudásbázis megőrzését, valamint folyamatos képzésüket. A farmgazdaság turisztikai attrakció is egyben, lehetőséget biztosít fiatalok (pályaválasztás előtt állók, középiskolások, szakképzettséggel nem rendelkezők) számára, hogy működő üzemekkel, gazdaságokkal találkozhassanak a gyakorlatban. A megoldási javaslat kapcsolódik az ökotanya projektelképzeléshez, ez a megoldási javaslat az 577-es HPME-hez kapcsolódik. A farmgazdaság a multifunkcionális mezőgazdasági innováció eszköze, javítja a mezőgazdasági és kertészeti szektor jövedelmezőségét, ösztönzi a farmturizmust, diverzifikált tevékenységet végez.

Megoldási javaslat

▪ A térségben legalább 2 farmgazdaság kezdi meg működését, folyamatos gyakolati képzést és tájékoztatást biztosít a projektekbe bevont vállalkozók, valamint a leendő munkavállalók, pályáválasztás előtt állók, szakképzettséggel rendelkezők számára. A képzett vállalkozói és munkavállalói célcsoport biztosíték a további fejlesztések megvalósítására és a hatékonyan működő vállalkozások számára. Az eddig tisztán agrártevékenységet folytató vállalkozások üzletmenetüket diverzifikálhatják.

Várható eredmény


▪ Tanácsadási költségek, Információs technológia fejlesztés (online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatás), Vásárokon, kiállításokon való megjelenés díja (kiállítási stand bérleti díja, részvételi díj), Infrastrukturális és ingatlan beruházás nem mezőgazdasági tevékenységekhez, ill. az új kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, pl. rekereáció,szálláshely kialakítása, műhelyfoglalkozás kialakítására alkalmas helyiség kialakítása, Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: 1.9 Innovatív vállalkozásfejlesztési kezdeményezések bemutatása tájékoztató programokkal, ...


▪ A térség mikro- és kisvállalkozásai számos innovatív termékkel, szolgáltatásokkal lépnek ki a piacra mint pl. hulladékból előállított építőanyag, biotermékek, őshonos növényekből, állatokból készült termékek.

Helyzet/ adottság

▪ A térség innovatív termékeinek és szolgáltatásainak értékesítése, ismertté tétele, az innováció bemutatása nehézségekbe ütközik. A térség földrajzi helyzetéhez képest, (Ferihegyi Repülőtér közvetlen szomszédsága) nincs kialakult kapcsolatrendszer a térség szereplői között, külső regionális és nemzetközi szinten kezdetleges kapcsolatokkal rendelkezünk.


▪ A térség innovatív termékeinek, gyártóinak és a térség vállalkozóinak, önkormányzatainak, civil szervezeteinek bemutatására, a térségi együttműködés erősítésére, közös projektek generálására, hazai és nemzetközi befektetők vonzására, a jó megoldások terjesztésének elősegítésére gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó rendezvényeket kívánunk támogatni. A megoldási javaslat kapcsolódik az 1448-as megoldási javaslathoz.

Megoldási javaslat

▪ Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó rendezvények megszervezése és végrehajtása, elősegítve a térség szereplőinek bemutatását, vállalkozók innovatív termékeinek, szolgáltatásainak bemutatását. Erősödik a hazai és nemzetközi befektetői jelenlét és innovatív beruházások valósulnak meg a térségben.

Várható eredmény


▪ Szolgáltatás igénybevétele, Szállás, ellátás költségei, Előadói díjak, Kis értékű eszközbeszerzés, szoftverbeszerzés (10%), Kommunikációs és hirdetési költségek, Rendezvényszervezés költségei, Utazási költségek, Eszközbeszerzés (20%), Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény





Intézkedés: 1.2 Mikro- és kisvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztése, helyi áruk piacon való ...


▪ A helyi termékek (savanyúság, őshonos állatokból készült termékek és készítmények, bor) versenyképessége nem megfelelő, mert nincs összehangolt marketing tevékenység, nincs a térséghez köthető márkanév bevezetve a piacra. A minőségbiztosítási rendszer sok őstermelőnél ismeretlen fogalom. A minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, tanúsíttatása, kialakítása a térségben működő több száz termelőnek igen költséges lenne.

Helyzet/ adottság

▪ Helyi termékekhez kapcsolt összehangolt marketing tevékenység, a térséghez köthető márkanév, egységes minőségbiztosítási rendszer és normák, továbbá térségi termékvédjegy hiányában az őstermelők, mikro- és kisvállalkozások nem tudják tovább növelni értékesítéseiket. Amennyiben marketing-márkanév-minőségbiztosítás rendszere standardizálttá válik, a térségben termelt helyi termékek versenyképesen léphetnek ki a piacra.


▪ A térségi vállalkozói és termelői érdekképviseleti szervezetek, klaszter együttműködések koordinációjával helyi termékekhez kapcsolt összehangolt marketing tevékenységet, a térséghez köthető márkanév bevezetését, egységes minőségbiztosítási rendszert és normákat, továbbá térségi termékvédjegy bevezetését támgatjuk.

Megoldási javaslat

▪ A minőségbiztosítási rendszer alapját képező egyéni termékazonosító rendszerek kidolgozása, továbbá a térségi termékvédjegyek bevezetése megvalósul. A termelők összehangolják a térségi marketingstratégiát a térségi érdekképviseleti szervezetek koordinációjával. A termékek előállítója azonosítható, a minőség szavatolható, a térségi termékek hitelessége biztosítottá válik.

Várható eredmény


▪ Termékvédjegy létrehozásához kapcsolódó jogi költségek, Tanácsadási költségek, Marketing tevékenység










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések





Intézkedés: 1.8 Belföldi és nemzetközi vállalkozói együttműködéseket ösztönző LEADER kapcsolatok megte...

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség mikro- és kisvállalkozásai dinamikusan fejlődnek, azonban nemzetközi kapcsolataik szegényesek, külpiaci értékesítési lehetőségeik korlátozottak elsősorban a nyelvtudás hiánya, a külföldön való érvényesülés technikai tudásának hiánya miatt. A térség vállalkozói rendelkeznek olyan termékekkel és szolgáltatásokkal, amelyek külföldön is megállják helyüket, ezért a LEADER lehetőségeit kihasználva ösztönözni kell a nemzetközi vállalkozói együttműködéseket, klaszterek létrehozását.

Helyzet/ adottság

▪ A térség mikro- és kisvállalkozásai problémának látják a térségen belüli, a térségek közötti szakmai és egyéb együttműködések hiányát, nemzetközi együttműködések gyengeségét, hiányát.


▪ A helyi termékekekhez kapcsolódó együttműködések - helyi, térségi és nemzetközi piacokon való közös megjelenés, továbbá közös márkanév kifejlesztésével segítjük elő a LEADER elvű térségi és nemzetközi együttműködések kialakítását. Előnyben részesítjük a direkt értékesítési láncok létrehozását és a vállalkozók-önkormányzatok-civil szervezetek közötti együttműködés erősítését. A térségek közötti és nemzetközi együttműködés hatására Strázsa-Felső-Tápió helyi termék webáruház jön létre, amely biztosítja a hazai és nemzetközi szintű értékesítést.

Megoldási javaslat

▪ Nemzetközi szinten megjeleníthető Fenntartható Mezőgazdaság Hálózat és klaszteregyüttműködés létrehozása, termékházak létrehozása vállalkozói-önkomrányzati-civil együttműködés létrehozásával és erősítésével.

Várható eredmény


▪ Tanácsadási költségek, Nemzetközi együttműködések létrehozásához kapcsolódó utazások költségei, Szállás, ellátás költségei, Helyi piacokon való közös megjelenés költségei, Tolmácsolás költségei, Előadói díjak, Eszközbeszerzés és szoftverbeszerzés webáruház létrehozásához kapcsolódóan, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések




Megoldási javaslatok 20/33 Kód: KM-68-GF-A-04 Sorszám: 1566Prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem

Intézkedés: 2.3 Ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, sá...

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ Térségünk több településén tervezik a meglévő ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek bővítését, felújítását. Több településen valamely egyházi fenntartású civil szervezet működtet nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást.

Helyzet/ adottság

▪ Térségünkben szükség van a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást nyújtók támogatására, továbbá az ifjúsági turizmust kiszolgáló létesítmények korszerűsítésére. Szükség van a már működő egységek kapacitásbővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére és szolgáltatásainak fejlesztésére.


▪ A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást nyújtók támogatása, már működő egységek kapacitásbővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatásainak fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek fejlesztése, korszerűsítése, kapacitásbővítése esetében nő a látogatottság szintje, nagyobb lesz a kihasználtság a minőségi színvonal növekedésének köszönhetően. A gyermek- és ifjúsági turizmus stabil és folyamatos bevételt jelenthet a térségben ezen tevéeknységet folytatók részére.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: 2.4 Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - vidéki települések természeti, mezőgazdasági, ...


▪ Térségünk településeihez tartozó természeti erőforrások: horgásztavak (pl. Péteri, Úri stb.), lovas turizmus fogadására alkalmas területek, borturizmus (Monorierdő-Szárazhegy), erdei turizmus és természetjárás, ökoturizmus, gasztronómiai turizmus megvalósításához kiváló adottságokkal rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ A horgászturizmus felvirágoztatása érdekében horgász- és csonakázó tavak kiépítésére van szükség, a meglévő egyes elhanyagolt tavakat iszaptalanítani szükséges, környezetét rendezni kell.A térségi lovas turizmus fejlesztése érdekében lovas karámot, fedett oktató-gyakorló pályát kell létrehozni a kiszolgáló helyiségekkel együtt. A borturizmus esetében szükséges borkóstoló pince és kiszolgáló helyiségek felújítása.


▪ Támogatni kívánjuk a kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseket: horgász- ill, csónakázó tó kiépítése, iszaptalanítás, lovas karám, fedett oktató-gyakorló pálya kiépítése, kiszolgáló helyiségek építése, állatsimogató és bemutató hely kiépítése, borkóstoló pince és kiszolgáló helyiség kialakítása, csónak, kerékpár, sporteszköz kölcsönzéséhez biztonságos tároló helyiség kialakítása, pihenőkertek kialakítása, játéktér, sporttér kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A támogatás eredményeként a térségi turisztikai tevékenységek magasabb színvonalú szolgáltatásokkal jelennek meg a vendégek előtt, a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nő. A turisztikai tevéeknységek párhuzamos fejlesztésével élménylácok alakíthatók ki és egymást erősítve a vendéglátók komplex szolgáltatást tudnak nyújtani.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: 2.2 Turisztikai fogadóbázis – falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely-kínálat és minőség...


▪ A térségben számos olyan szálláshely működik, amely nem éri el a három vagy négy napraforgós minősítést. A falusi magánszálláshelyek, továbbá az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások fejlesztése szükséges.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő falusi vendéglátók, magánszálláshelyek, falusi- és agroturisztikai szolgáltatóhelyek fejlesztésével társadalmi/gazdasági előnyhöz juttatjuk a helyi népességet.


▪ A három vagy négy napraforgós minősítést el nem érő, vagy minősítéssel nem rendelkező falusi vendéglátók fejlesztéseinek támogatásával, nemcsak közvetlenül a szálláshelyfejlesztést kívánjuk ösztönözni, de az üzemeltetés során megköveteljük a rekreációs/szabadidős sport szolgáltatások, vezetett túrázási lehetőségek, térségi természeti és kulturális értékek megismertetését.

Megoldási javaslat

▪ A nem üzleti célú falusi vendéglátók, magánszálláshelyek, falusi- és agroturisztikai szolgáltatóhelyek esetében nő a vendégéjszakák száma, jobb minőségű, teljes körű és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 23/33 Kód: KM-68-SzF-B-04 Sorszám: 1657Prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem

Intézkedés: 2.8 Környezeti tudatosságot fejlesztő akciók megvalósítását szolgáló beruházások és környe...

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ Térségünkben szükség van a fenntartható életmód és fogyasztási szokások, cselekvésminták, mintaprojektek támogatására és elterjesztésétre, a környezeti szemléletformálásra helyi-térségi környezetvédelmi akciók keretében. Magas fokú az élelmiszer iránti igényesség, beleértve a helyi termékek, valamint a kevésbé kemizált termékek elvi preferenciáját. A biztató folyamat térségünkben, hogy az élelmiszerfogyasztásban, illetve a szabadidős fogyasztásban a tájjellegű, illetve a magas minőségű termékek és a biotermékek iránti kereslet növekszik.

Helyzet/ adottság

▪ A régi EU tagországokra jellemző fogyasztási minták és piaci magatartások gyors átvételével a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások elterjedése nem tartott lépést térségünkben sem. A térség lakossága nem rendelkezik sem elegendő információval életmódjának


▪ A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok beindítását tervezi a Helyi Vidékfejlesztési Közösség (szemléletformálás, informálás, képzés). Célunk a fenntartható életmód és viselkedésminták elterjesztése a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő) információs eszközök, helyi szintű környezetvédelmi akciók segítségével.

Megoldási javaslat

▪ Kompetens és felelős fogyasztói magatartás terjedése, a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű▪ elterjesztése, a környezeti tanácsadók módszertani kultúrájának korszerűsítése, és jobb hozzáférés biztosítható a fenntarthatóság

tanulásának nem iskolai formáihoz. A civil szféra, az oktatási szektor, a tudományos szféra együttműködésének eredményeként a legszélesebb körben tudatosul a fenntarthatóság értékrendje, ismertté válnak a fenntartható alternatívák, használatuk módjai, a helyie megismerik a fogyasztás környezeti hatásait.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 24/33 Kód: KM-68-GF-1-01 Sorszám: 1561Prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem

Intézkedés: 2.10 Térségi turisztikai adatbank létrehozása és marketing tevékenység támogatása,turiszti...


▪ A térségben szükség van egy turisztikai adatbank létrehozására és a térséget átfogoóan bemutató turisztikai marketing tevékenységre. Jelenleg egyik sem áll rendelkezésre, azonban szükséges lenne a térség ismertségének növelésére, a turisztikai atttrakciók, lehetőségek bemutatását tartalmazó adatbázisra, kiadványokra, filmekre. A térség nemzetközi szintű turisztikai megjelenítése is megoldatlan, ugyanakkor Közép-Európa legnagyobb pincefaluja Monor külterületén található, aminek megismertetése szükséges a turisztikai látogatottság növelése miatt.

Helyzet/ adottság

▪ A térségi marketingstratégia megvalósításával, naprakész információkat tartalmazó turisztikai adatbank létrehozásával, nemzetközi turisztikai LEADER kapcsolatok kialakításával a térségnek lehetősége lesz a nemzetközi szintű bemutatkozásra, a térség látogatottsága számottevően növelhető. Turisztikai adatbank hiányában, marketing nélkül a turisták továbbutaznak, nem maradnak huzamosabb ideig a térségben.


▪ Térségi turisztikai adatbank létrehozását és kapcsolódó marketing tevékenységet kívánunk támogatni, amely növeli a térség turisztikai ismertségét, növeli a látogatottságot és a turisztikai vonzerőt.

Megoldási javaslat

▪ A naprakész turisztikai adatbázis, a turisztikához kapcsolódó marketing tevékenység elősegíti a térség ismertségét, növeli a turisztikai vonzerőt és a térség látogatottságát, amely nem csak a falusi turizmus számára, de a térségi szolgáltató szektor számára is nagyobb jövedelmezőséget biztosít. Térképek, honlap, turisztikai információhordozó eszközök jönnek létre.

Várható eredmény


▪ Szolgáltatás igénybevétele, Fejlesztéshez kapcsolódó tanulmányok, Vásárokon, kiállításokon való megjelenés díja (kiállítási stand bérleti díja, részvételi díj), Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés




Megoldási javaslatok 25/33 Kód: KM-68-GF-6-01 Sorszám: 579Prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem

Intézkedés: 2.9 Falusi turizmushoz kapcsolódó és LEADER elveknek megfelelő képzések támogatása


▪ A minőségi bortermeléshez, borturizmushoz és általában a vendégfogadáshoz, falusi vendéglátáshoz megfelelően képzett szakemberek szükségesek. Jelenleg a térségi borturizmus fellendítésében érdekeltek többségének nincsenek meg a minőségi vendégfogadáshoz, illetve az ezzel kapcsolatos vállalkozás-indításhoz szükséges szakismeretei.

Helyzet/ adottság

▪ A megfelelő borkóstoló helyek kialakításához és működtetéséhez, falusi vendéglátáshoz szükséges megfelelő képzettséggel rendelkező humán kapacitások ma a térségben hiányosak. Általában igaz, hogy nem ismertek azok a jó példák (best practice) melyek széles körben elterjedhetnének és alapul szolgálhatnak a minőségi vendéglátáshoz.


▪ A helyi és térségi szinten működő borral foglalkozó egyesületek, borrendek és egyéb civil szervezetek koordinálásában a térségi bortermelők és a borturizmusban, falusi vendéglátásban érintettek felkészítése nemzetközi szinten javasolt: tanulmányutak szervezésével ismert borvidékek sikeres pincészeteibe, hasonló profilú külföldi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, együttműködés létrehozása, bekapcsolódás nemzetközi értékesítési láncokba.

Megoldási javaslat

▪ 5 tanulmányút szervezése az ország ismert borrégióiba, borászataiba. Várhatóan 25-30 pincészet vezetője, munkatársa részesülhet a képzésekben, vehet részt a tanulmányutakon.

Várható eredmény


▪ Utazások költségei, Szállás, ellátás költségei, Helyi piacokon való közös megjelenés költségei, Előadói díj, Kis értékű eszköz- és szoftver-beszerzés, Tolmácsolás költsége, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések




Megoldási javaslatok 26/33 Kód: KM-68-SzF-A-14 Sorszám: 1638Prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem

Intézkedés: 2.6 A természeti és történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, k...


▪ Térségünkben több településen is szükség van a természeti és történelmi tájképet alkotó táji elemek állapotának javítására, ezen látnivalók bemutatását lehetővé tevő új pihenőhelyek létesítésére, meglévők felújítására, a közvetlen környezet rehabilitációjára (pl. Mende, kávai patak forrásvidékének feltárása, Hosszúvölgy vizes élőhelyeinek helyreállítása, Dolina-patak és környezetének rehabilitációja stb.)

Helyzet/ adottság

▪ Mendén, Tápiószecsőn tanösvények kialakítását tervezik, a Strázsa-hegy és környéke, továbbá a Tápió-vidék helyi természeti és történelmi értékeinek bemutatására téjékoztató kiadvány elkészítését tartják szükségesnek. A tanösvények, túraútvonalak elhanyagoltak, kijelölésük még várat magára. Az útjelzések, helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről táblák készítése és elhelyezése szükséges.


▪ Térségünkben elő kívánjuk segíteni a természeti és történelmi látnivalók bemutatását már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésével, meglévők felújításával. A természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjával. A helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítve támogatjuk: tanösvények kialakítását, tájékoztató kiadványok készítését helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről, továbbá ehhez kapcsolódó táblák készítését és elhelyezését.

Megoldási javaslat

▪ A térségben táblákkal jelzett túristaútvonalak és tanösvények jönnek létre mind a Tápió-vidék településein, mind a Strázsa-hegy környékén. Ezeket tájékoztató kiadványokkal történő népszerűsítésétvel támogatjuk. A helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről, táblák készítését és elhelyezését is támogatni kívánjuk.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: 2.1 Fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések támogatása induló vállalko...


▪ Térségünkben az ökoturizmus megvalósításához minden rendelkezésre áll pl.: zavartalan természeti területek, horgásztavak, jelen és múltbeli kulturális értékek. Húzó turisztikai ágként a borturizmus jelenik meg térségünkban azonban a horgász- és kerékpáros turizmus, falusi vendéglátás ökotanyán (állatsimogatóval, terápiás lovagoltatással, lovasturizmussal) kiváló adottsága ezen vidéknek.

Helyzet/ adottság

▪ Térségünkben kevés a komplex és fenntartható, ökológiai követelményeknek megfelelő falusi vendéglátó, agro- és ökoturizmussal minőségi színvonalon működtetett vállalkozás. Azonban már jelenleg is alkalmi magánszálláshelyet biztosítanak a térségbe látogató turistáknak a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások jövedelemkiegészítés miatt.


▪ Az eddig alkalomszerűen végzett falusi vendéglátás, ökoturisztikai szolgáltatások folyamatos, állandó kínálatot és turisztikai vonzerőt képez új agro- és ökoturisztikai fejlesztésekkel, új falusi vendéglátóhelyek kialakításával.

Megoldási javaslat

▪ Az idegenforgalom számottevő multiplikátorhatást fejt ki, növeli a fogyasztók számát az adott régióban, következésképp elősegíti a helyi gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, élénkíti a helyi piacot. A vendégéjszakák és a nappali látogatók száma nő a térségben.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 28/33 Kód: KM-68-SzF-A-13 Sorszám: 1438Prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem

Intézkedés: 2.7 Helyi népművészeti, néprajzi, valamint kulturális és természeti értékek bemutathatóvá ...


▪ A térségben a helyi népművészeti-néprajzi értékek bemutahatóvá tételére, továbbá kulturális-történelmi (pl. Gomba-Harcvölgy csatahely rehabilitációja, Tápió-menti csillagvizsgáló-természeti látnivaló bemutatása) értékek bemutathatóvá tételére többletforrások bevonására van szükség. A csillagvizsgáló esetében önkormányzati-vállalkozói-civil összefogás valósulhat meg.

Helyzet/ adottság

▪ A természeti-kulturális, népművészeti-néprajzi értékek bemutatására szolgáló létesítmények felújítása elkerülhetetlen a turisztikai vonzerő növelése, turisztikai attrakciók számának növelése érdekében. A támogatás társfinanszírozásával olyan évtizedek óta halasztott kezdeményezések megvalósítása válik lehetővé, amelyek növelik térségünk vonzerejét nemcsak a turisták, de a fiatalok körében is.


▪ A helyi népművészeti-néprajzi, kultiurális-történelmi-természeti értékek bemutathatóságát lehetővé tévő épületek, épületrészek felújításával, új létesítmények kialakításával biztosítható a rendszeres látogathatóság. A közvetlen környezet rehabilitációjával javul a települési összkép, turisztikai vonzerő, a helyi szellemi érték megőrzése lehetővé válik.

Megoldási javaslat

▪ Legalább 4 projekt támogatása szükséges a turisztikai szempontból vonzó élménylánc kialakításához. A megújuló bemutatóhelyek, az új csillagvizsgáló növeli a térség turisztikai vonzerejét, több vendégéjszakát eredményez a térségben.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 29/33 Kód: KM-68-GF-4-01 Sorszám: 1607Prioritás: LEADER elveknek megfelelő komplex térségi integrált borturisztikai és kerékpárturisztikai ...

Intézkedés: 4.3 Borturisztikai szolgáltatások fejlesztése


▪ A térségben megvalósuló turisztikai infrastrukturális beruházásokkal párhuzamosan a térségben szokássá vált a turisztikai látogatottságot növelő rendezvények megtartása: pl.: Borfesztivál-Monorierdő-Szárazhegy, Nyitott Lovarda program, Nyitott Porta program. A rendezvények és azok háttérinfrastruktúrjának megteremtéséhez van szükség további fejlesztésekre.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai látogatottságot növelő rendezvények befogadásának növeléséhez, infrastrukturális hátterének megteremtéséhez szükség van támogatás igénybevételére. A rendezvények támogatásával olyan célcsoportokat is elérhetünk, akik később több vendégéjszakát is eltöltenének a térségben.


▪ A térségben szokássá vált és új turisztikai látogatottságot növelő rendezvények megtartása: pl.: Borfesztivál-Monorierdő-Szárazhegy, Nyitott Lovarda program, Nyitott Porta program. A rendezvények és azok háttérinfrastruktúrjának megteremtéséhez van szükség további fejlesztésekre.

Megoldási javaslat

▪ A térségben nagyobb és jobb látogatottságú rendezvényeket szervezhetnek, a rendezvények háttérinfrastruktúrája fejlettebb lesz. A térség ismertsége nő, a turisztikai vonzerő és az eltöltött vendégéjszakák száma növekszik.

Várható eredmény


▪ Szolgáltatás igénybevétele, Nemzetközi együttműködések létrehozásához kapcsolódó utazások költségei, Szállás, ellátás költségei, Előadói díjak, Kis értékű eszközbeszerzés, szoftverbeszerzés, Kommunikációs és hirdetési költségek, Rendezvényszervezés költségei, Eszközbeszerzés (20%), Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény





Intézkedés: 4.3 Borturisztikai szolgáltatások fejlesztése


▪ A térségben mintegy 15-20 olyan pincészet található, amelyik rendszeresen tud és akar is fogadni nagyobb vendégcsoportokat, illetve aki a vendéglátásból jövedelemre is tesz szert. A vendégfogadás e családi pincészetek többségében is azonban inkább csak jövedelemkiegészítő tevékenység, semmint valódi jövedelemtermelő foglalkozás. Nincs állandó nyitva tartási idejük, étel- és italválasztékuk, rendszeres iegészítő szolgáltatások (pl. élőzene, borbemutató).A kóstolóhelyek,pincészetek többsége ma nem alkalmas nagyobb vendégfogadásra.

Helyzet/ adottság

▪ Mindaddig, míg a borkóstolás egyedi szempontok szerint történik, nem alakulhat ki minőségi és nagyobb vendégkör egyidejű fogadására alkalmas borturizmus. Össze kell hangolni és egységes standardok szerint kell alakítani a borkóstolást és a kapcsolódó vendéglátást.


▪ A helyi és térségi szinten működő borászattal foglalkozó szervezetek által kidolgozandó egységes minősítési standard elérése érdekében támogatást kell adni az idegenforgalomba bekapcsolódni szándékozó pincészeteknek a tárgyi-infrastrukturális fejlesztésekhez, amelyet a LEADER kiegészít a standardizált követelményrendszer kialakításával, és ehhez kapcsolódó bemutatótér kialkításának támogatásával. A borkóstoló helyeken megfelelő fogadóterek, bemutató- és látványterek, borházak, borkút kialakítása szükséges, ezzel egyidejűleg meg kell teremteni a konyhai és más kisegítő kiszolgálás feltételeit is egységes standard szerint. A bemutatótér egyben helyet adhat a térség borászainak tartandó képzések számára. A HPME kapcsolódásai: 1561,1563 és 580

Megoldási javaslat

▪ Közös borászati bemutatótér, borkút, látványtér, borház valósulhat meg. Az egységes szakmai és infrastrukturális feltételrendszer standardizált módon való kialkításával, egységes minőségi követelményeknek megfelelően valósulhatnak meg a borturisztikai szolgáltatások. A fejlesztések révén a vendégforgalom évi 15-30 ezer főben realizálható.

Várható eredmény


▪ Szolgáltatás igénybevétele, Fejlesztéshez kapcsolódó tanulmányok, A végzett tevékenység minőségi javulását vagy energiahatékonyságát növelő kisléptékű beruházás, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 31/33 Kód: KM-68-SzF-1-02 Sorszám: 1277Prioritás: LEADER elveknek megfelelő komplex térségi integrált borturisztikai és kerékpárturisztikai ...

Intézkedés: 4.4 "Túra a Naprendszerben" Terepkerékpárút kijelölése, természettudományi bemutató közpon...

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A Strázsa-Felső Tápió LEADER helyi akciócsoport területe szolgáltatáshiányos; nem rendelkezik olyan, a természettudományi ismeretek terjesztésére alkalmas, többfunkciós szolgáltató hellyel, amely akár országosan jelentkező igényeket is ellát. Nincs a térésgben olyan bemutató csillagvizsgáló, amely fényszennyezéstől viszonylag mentes területen lenne. Az iskolák számára nincs lehetőség csillagászati bemutatókra. Az érdeklődők a települések zavaró fényei elől egy-egy érdekesebb jelenség megfigyelésére a környező dombokon keresnek lehetőséget, ahol terpkerékpározás számára kedvezőek az adottságok

Helyzet/ adottság

▪ Jelenleg a csillagászati bemutatók a fényszennyezett iskolaudvarokon zajlanak. Iskolai és egyéb csoportok számára nincsenek megfelelő körülmények előadások és bemutatók megtartására. Az idelátogató érdeklődőknek nincs lehetőségük kijelölt túra útvonalakon kerékpárral bejárni a térséget, mert nincsenek terepkerékpározásra alkalmas túra útvonalak.


▪ Természettudományi központ létrehozása, amely ismeretterjesztő központként, és turisztikai látványosságként is funkcionál. A bemutató csillagvizsgálóhoz kapcsolódva egy méretarányos, "mini Naprendszer" kiépítése. A bolygók között túra útvonalak kijelölése, amelyek alkalmasak terepkerékpározásra is. A "Naprendszert" végigjárva az idelátogatók megismerkedhetnek a települések látnivalóival is. Az útvonal mentén kerékpárkölcsönzők kialakítása, egyszerűbbé téve a túra megtételét.

Megoldási javaslat

▪ Települések, településrészek között a turisták, helyi lakosság, gyermekek, ingázók számára is biztonságossá válik a közlekedés. a) összefüggő útvonal kijelölése b) az útvonal terepkerékpározásra való alkalmassá tétele (murvázás, útburkolai jelek felfestése) c) 6 db kerékpáros pihenőhely, kerékpártároló illetve -kölcsönző kialakítása d) tájékoztató táblák elhelyezése e) csillagda megépítése f) marketing akciók lebonyolítása

Várható eredmény


▪ Komplex területelőkészítési munkák (10%), Közbeszerzési eljárás költségei, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció

Megoldási javaslatok 31/33 Kód: KM-68-SzF-1-02 Sorszám: 1277


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés





Intézkedés: 4.2 A helyi szőlő- és bortermelés minőségének javítása


▪ Jelenleg a térségi borturizmusban érdekeltek száma alacsony, a kapcsolódó vendégforgalom volumene csekély. A borértékesítéssel, illetve kapcsolódó vendéglátással foglalkozó pincetulajdonosok szolgáltatásaikat nem hangolják össze, nincsenek a területre vonatkozó egységes szolgáltatói minősítési standardok.

Helyzet/ adottság

▪ A borturizmusban érdekelt szereplőket összefogó szervezet hiányában, a térségi fejlesztések pontszerűek maradnak, nem érnek el jelentős területfejlesztési hatást. A Borút Egyesület célja és feladata lehet, hogy az érintett szereplők összefogásával segítse elő a térség egységes arculatának megjelenítését, és professzionális kiajánlását a potenciális vendégkör felé. A tagok vállalják a standard minőségi követelményeket


▪ Színvonalas térségi borturizmushoz szükséges minősítési rendszer és arculati elemek kidolgozása. A rendszer bevezetési feltételeinek megteremtése. Standardizált minőségbiztosítási követlmények teljesítése minden borkóstoltató pincetulajdonossal, kóstolóhelyet működtetővel.

Megoldási javaslat

▪ a.) A minősítési rendszerek kidolgozása (szállás, kóstolóhelyek, kapcsolódó szolgáltatások); b.) egységes arculat kialakításra kerül.Várható eredmény


▪ Kutatás és felmérés költségei, Arculati elemek kidolgozásához és előállításához kapcsolódó tervezési és nyomdai költségek, Kommunikációs és hirdetési költségek, Önálló védjegy kidolgoztatásához kapcsolódó költségek, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: 4.1 A borturisztikai fejlesztések infrastrukturális feltételeinek megteremtése, illetvej...Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség szőlő- és bortermelői túlnyomó többsége jelenleg csak önellátó gazdálkodást végez, piaci értékesítéssel (is) néhány tucat gazda foglalkozik. Általában elmondható, hogy a termelők korszerűtlen, illetve hiányos eszközfeltételekkel dolgoznak, így eleve nem képesek a piaci megjelenéshez szükséges minőségi paraméterek teljesítésére. Jelenleg a térségben csak kevés pincészet képes egyenletesen magas, vagy jó minőségben bort előállítani, a bor terméklánc menti együttműködések létrehozása szükséges.

Helyzet/ adottság

▪ Ahhoz, hogy a minőségi borturizmus feltételei megteremtődhessenek, illetve, hogy a gazdák a helyi piacokon boraikat értékesíthessék, javítani kell a gazdálkodók termelő és feldolgozó technológiai hátterét és együttműködési készségét.


▪ Bortermelői együttműködések létrehozásának elősegítése közös beruházások és gazdálkodók egyedi technológiai fejlesztéseinek ösztönzése. A támogatásoknak kifejezetten arra kell irányulni, hogy az együttműködés révén egységes és évjárattól függő magasabb minőségű, a táji adottságoknak megfelelő borok készülhessenek. A támogatás segítségével civil-vállalkozói-önkormányzati összefogással létrejön a térséget behálózó borút és a kiszolgáló infrastruktúra. A HVS keretein belül azonban kizárólag a bortermelői és borturizmus közötti együttműködéseket, hálózatokat kívánjuk elősegíteni demokratikus részvétellel.

Megoldási javaslat

▪ A minőségjavító és borértékesítést szolgáló fejlesztések mellett új és meglévő borturizmusra és borutakra, testvértelepülési kapcsolatok fejlesztésére, együttműködési készségek fejlesztésére lesz lehetőség 5-8 projekt keretében. A fejlesztések hatásaként a minőségi, magasabb szervezettségi szintű bortermelői és a termelői-falusi-, továbbá borturizmusban érdekelt szereplők közötti együttműködés jühet létre.

Várható eredmény


▪ Térségi borturizmus és bortermelői hálózatok és együttműködések létrehozása, fejlesztése, Térségen belüli "testvértelepülési kapcsolatok" kialakítása, fejlesztése, Helyi piacokon való közös megjelenés költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Bénye, Gomba, Káva, Monor, Monorierdő, Sülysáp, Tápiószecső, Úri



141

A Strázsa-Felső-Tápió Helyi Vidékfejlesztési Közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának fő prioritása a Gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással. A térségi igényeknek és a beérkezett fejlesztési elképzeléseknek megfelelően a gazdaságfejlesztésre tervezetük a legtöbb elérhető forrást. A második prioritásként megjelölt Szelíd turizmus, környezetvédelem szervesen épül az első prioritás intézkedéseire. A falusi turizmus fejlesztési intézkedési a magántőke bevonására épülnek, a környezetu tudatosságot és a környezetvédelmet segítő intézkedések is ösztönzik a vállalkozói-magánforrások bevonását.A 3. prioritásként megjelölt Elérhetőség, infrastruktúra, egészségmegőrzésen belül feltüntetett intézkedések erősen az ÚMVP III. intézkedéseire épülnek és elsősorban a térségi-települési szintű életminőség javítását, szellemi-kulturális-történelmi örökség megóvását szolgálják.Mindegyik prioritáson belül megnevezetünk külön un. LEADER intézkedéseket, amelyek egyenként komplex LEADER projekt részei. Térségünkben a bor- sé kerékpárturizmust mint húzóerőt nevezetük meg, amelyre felépíthető a térség turisztikai fejlesztése a gazdasággal-térségi vállalkozókkal-civil szervezetekkel-önkormányzatokkal, térségi klaszter szerveződésekkel együttműködésben. A teljes stratégi megvalósítása esetén olyan egymást erősítő fejlesztések valósulhatnak meg, amelyeknek egymást erősítő hatásán túl, elősegítik a bruttó hazai össztermék növekedését, általában elősegítik a gazdasági növekedést, növelik a térség turisztikai látogatottságát, javuló életminőséget biztosítanak nemcsak a helyben lakók, de a térségbe látogatók vagy a térségben munkát vállalók részére.Az ütemezés során a HVS-nek az ÚMVP III. intézkedéseihez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozó pályázati kiírásait szeretnénk elsőként megjelentetni 2008. ősz folyamán. A LEADER típusú intézkedések megjelentetésének előfeltétele az erre vonatkozó jogszabályi háttér IH általi megjelentetése, ezért ezek pályázati kiírás formájában való megjelentetése nem elsősorban a helyi szereplőkön múlik. A térség 5000 fő alatti települései esetében régóta várnak az ÚMVP azon intézkedésinek megjelentetésére, amelyek a helyi életminőség, kisléptékű infrastruktúra-helyi örökségvédelem fejlesztésére irényulnak.

A Strázsa-Felső-Tápió Helyi Vidékfejlesztési Közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának fő prioritása a Gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással. A térségi igényeknek és a beérkezett fejlesztési elképzeléseknek megfelelően a gazdaságfejlesztésre tervezetük a legtöbb elérhető forrást. A második prioritásként megjelölt Szelíd turizmus, környezetvédelem szervesen épül az első prioritás intézkedéseire. A falusi turizmus fejlesztési intézkedési a magántőke bevonására épülnek, a környezetu tudatosságot és a környezetvédelmet segítő intézkedések is ösztönzik a vállalkozói-magánforrások bevonását.A 3. prioritásként megjelölt Elérhetőség, infrastruktúra, egészségmegőrzésen belül feltüntetett intézkedések erősen az ÚMVP III. intézkedéseire épülnek és elsősorban a térségi-települési szintű életminőség javítását, szellemi-kulturális-történelmi örökség megóvását szolgálják.Mindegyik prioritáson belül megnevezetünk külön un. LEADER intézkedéseket, amelyek egyenként komplex LEADER projekt részei. Térségünkben a bor- sé kerékpárturizmust mint húzóerőt nevezetük meg, amelyre felépíthető a térség turisztikai fejlesztése a gazdasággal-térségi vállalkozókkal-civil szervezetekkel-önkormányzatokkal, térségi klaszter szerveződésekkel együttműködésben. A teljes stratégi megvalósítása esetén olyan egymást erősítő fejlesztések valósulhatnak meg, amelyeknek egymást erősítő hatásán túl, elősegítik a bruttó hazai össztermék növekedését, általában elősegítik a gazdasági növekedést, növelik a térség turisztikai látogatottságát, javuló életminőséget biztosítanak nemcsak a helyben lakók, de a térségbe látogatók vagy a térségben munkát vállalók részére.Az ütemezés során a HVS-nek az ÚMVP III. intézkedéseihez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozó pályázati kiírásait szeretnénk elsőként megjelentetni 2008. ősz folyamán. A LEADER típusú intézkedések megjelentetésének előfeltétele az erre vonatkozó jogszabályi háttér IH általi megjelentetése, ezért ezek pályázati kiírás formájában való megjelentetése nem elsősorban a helyi szereplőkön múlik. A térség 5000 fő alatti települései esetében régóta várnak az ÚMVP azon intézkedésinek megjelentetésére, amelyek a helyi életminőség, kisléptékű infrastruktúra-helyi örökségvédelem fejlesztésére irényulnak.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

142

Ezen területeket érintő pályázatok megejelentetését is 2008. őszére tervezzük tekintettel arra, hogy az önkormányzatok nagy része már rendelkezik a projektek megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel és tervekkel.

Ezen területeket érintő pályázatok megejelentetését is 2008. őszére tervezzük tekintettel arra, hogy az önkormányzatok nagy része már rendelkezik a projektek megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel és tervekkel.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

143

Stratégiánk hozzájárul a helyi fenntarthatósághoz, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli az ország egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságait. Stratégiánk hozzájárul a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a talaj megóvása terén.Minden helyi szintről érkező projektjavaslatban figyelembe vesszük és kötelező elemként kérjük az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok érvényesítését. Helyi gazdaságfejlesztési tervünk 1.7 intézkedése keretében megoldást ajánlunk a földhasználat strukturális problémáinak megoldására és 1.5 intézkedés keretében "ökotanya" javaslatunk megoldást nyújt a környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltásra. A teljes stratégia kidolgozásánál szem előtt tartottuk a vidéki életmód javítását, erősítését és azt, hogy erősítsük a vidék megtartó- és vonzerejét, a vidéki Magyarország megismertetését. A 2. és 3. prioritásban felsorolt intézkedések megvalósításának segítségével a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését segítjük elő, biztosítva a kulturális örökség részét képező építészeti, régészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását, megóvjuk a vidék biológiai sokféleségét és relatíve jó környezetállapotát. Az 1. prioritásban megnevezett gazdaságfejlesztési intézkedéseinkkel elősegítjük és támogatni kívánjuk az egészséges termékek előeállítását, az állatjóléti tevéeknységet, az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulását. Mindegyik prioritásnál figyelembe vettük és támogatni kívánjuk a természeti értékek (2.6 intézkedés), a biológiai sokféleség, a genetikai állomány (őshonos állattartás ösztönzése - 1.3 és 1.6 intézkedések) és a természetes térszerkezet megőrzését. Gazdaságfejlesztési intézkedések között csak olyan projekteket támogatunk, amelyek a föld- és tájhasználat során mind az erőforrás igények, mind a környezethasználat során figyelembe veszi a környezet korlátos eltartó képességét. és a helyi természeti adottságokat. Projektjeinknél megköveteljük a szennyezések és hulladékok kibocsátásnak megelőzését, illetve kibocsátások minimalizását. Komplex LEADER projektjeinknél, pl.: ökotanyák megvalósításánál és minden agrár- és élelmiszeripart támogató intézkedésnél a felhasznált ipari nyersanyag- és energiahordozómennyiség csökkentését írjuk elő, előnyben részesítjük azon projekteket amelyek során a szállítási és raktározási igényeket minimalizálják.

Stratégiánk hozzájárul a helyi fenntarthatósághoz, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli az ország egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságait. Stratégiánk hozzájárul a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a talaj megóvása terén.Minden helyi szintről érkező projektjavaslatban figyelembe vesszük és kötelező elemként kérjük az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok érvényesítését. Helyi gazdaságfejlesztési tervünk 1.7 intézkedése keretében megoldást ajánlunk a földhasználat strukturális problémáinak megoldására és 1.5 intézkedés keretében "ökotanya" javaslatunk megoldást nyújt a környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltásra. A teljes stratégia kidolgozásánál szem előtt tartottuk a vidéki életmód javítását, erősítését és azt, hogy erősítsük a vidék megtartó- és vonzerejét, a vidéki Magyarország megismertetését. A 2. és 3. prioritásban felsorolt intézkedések megvalósításának segítségével a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését segítjük elő, biztosítva a kulturális örökség részét képező építészeti, régészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását, megóvjuk a vidék biológiai sokféleségét és relatíve jó környezetállapotát. Az 1. prioritásban megnevezett gazdaságfejlesztési intézkedéseinkkel elősegítjük és támogatni kívánjuk az egészséges termékek előeállítását, az állatjóléti tevéeknységet, az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulását. Mindegyik prioritásnál figyelembe vettük és támogatni kívánjuk a természeti értékek (2.6 intézkedés), a biológiai sokféleség, a genetikai állomány (őshonos állattartás ösztönzése - 1.3 és 1.6 intézkedések) és a természetes térszerkezet megőrzését. Gazdaságfejlesztési intézkedések között csak olyan projekteket támogatunk, amelyek a föld- és tájhasználat során mind az erőforrás igények, mind a környezethasználat során figyelembe veszi a környezet korlátos eltartó képességét. és a helyi természeti adottságokat. Projektjeinknél megköveteljük a szennyezések és hulladékok kibocsátásnak megelőzését, illetve kibocsátások minimalizását. Komplex LEADER projektjeinknél, pl.: ökotanyák megvalósításánál és minden agrár- és élelmiszeripart támogató intézkedésnél a felhasznált ipari nyersanyag- és energiahordozómennyiség csökkentését írjuk elő, előnyben részesítjük azon projekteket amelyek során a szállítási és raktározási igényeket minimalizálják.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

144

Minden projekt jellegtől függően megköveteljük a mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását. Stratégiánk megvalósítása során az ökológiai szemléletű tájgazdálkodást kívánjuk érvényre juttatni. Csak olyan projekteket kívánunk támogatásban részesíteni, amelyek során az erőforrásokat a helyi közösség érdekeit szolgálva használják fel. Minden intézkedés és probléma megoldási javaslat tervezése során átfogó célunk volt, hogy járuljanak hozzá a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához.

Minden projekt jellegtől függően megköveteljük a mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását. Stratégiánk megvalósítása során az ökológiai szemléletű tájgazdálkodást kívánjuk érvényre juttatni. Csak olyan projekteket kívánunk támogatásban részesíteni, amelyek során az erőforrásokat a helyi közösség érdekeit szolgálva használják fel. Minden intézkedés és probléma megoldási javaslat tervezése során átfogó célunk volt, hogy járuljanak hozzá a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

145

A HVS terevezés során projektjavaslatok térségi szintű begyűjtésével kerültük el a "felülről tervezés" hibáját. A HVS kidolgozása során felhasználtuk a Monor és Térsége Önkormányzati Társulása által a térség fejlesztésére készített az elmúklt 10 évben rendelkezésre álló szakmai dokumentumokat (pl.: ökotanya-mintagazdaság projektek megvalósítása a térségben). A tervezési munkához felhasználtuk az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kistérségi koordinátorának, továbbá az ÚMFT tanácsadói hálózat monori tanácsadójának térségi szintű projektadatbázisát. A projektgyűjtés megalapozta a tervezés reális igényekre való alapozását. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, LEADER jogcímeken kívüli fejlesztési elképzeléseket az ÚMFT forrásainak feltüntetésével tervezetük. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda munkatársai a térség minden önkormányzatát végigjárták, áttanulmányozták a települések gazdaságfejlesztési terveit, programját. A Helyi Problémamegoldási Javaslatok alapjait a projektgyűjtések és ezen gazdaságfejlesztési tervek jelentették.

A HVS terevezés során projektjavaslatok térségi szintű begyűjtésével kerültük el a "felülről tervezés" hibáját. A HVS kidolgozása során felhasználtuk a Monor és Térsége Önkormányzati Társulása által a térség fejlesztésére készített az elmúklt 10 évben rendelkezésre álló szakmai dokumentumokat (pl.: ökotanya-mintagazdaság projektek megvalósítása a térségben). A tervezési munkához felhasználtuk az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kistérségi koordinátorának, továbbá az ÚMFT tanácsadói hálózat monori tanácsadójának térségi szintű projektadatbázisát. A projektgyűjtés megalapozta a tervezés reális igényekre való alapozását. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, LEADER jogcímeken kívüli fejlesztési elképzeléseket az ÚMFT forrásainak feltüntetésével tervezetük. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda munkatársai a térség minden önkormányzatát végigjárták, áttanulmányozták a települések gazdaságfejlesztési terveit, programját. A Helyi Problémamegoldási Javaslatok alapjait a projektgyűjtések és ezen gazdaságfejlesztési tervek jelentették.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

146

A Strázsa Felső Tápió Helyi Vidékfejlesztési Közösség 2008. május 8-án létrehozta a Strázsa-Felső Tápió Vidékfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot. A LEADER szerű működés jogi személyiséggel rendelkező szervezetében 68,75%-os arányban vesznek részt tagként civil szervezetek és az üzleti szféra képviselői. Térségünkből minden önkormányzat képviselteti magát. A Kft.-n belül 5 tulajdonközösséget hoztunk létre, amelyek száma 21-re is bővíthető a később csatlakozni szándékozó leendő tagok részéről. Az 5 tulajdonközösségből 2 tulajdonközösség a civil szférához, 2 az üzleti szférához, míg 1 tulajdonözösség az önkormányzati szférához tartozik. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tulajdonközösségek képviselőiből áll. A Kft. ügyviteli, adminisztratív szervezete a társaság tevékenységét segítő titkársági iroda (munkaszervezet). A LEADER működés során társaságunkhoz beérkezett támogatási kérelmek értékelését, az értékelés és a döntés előkészítés érdekében végzendő feladatokat a nonprofit Kft. maga látja el. Ezen közreműködő-menedzsment szervezeti tevékenység ellátásában szorosan együttműködik az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetével, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, az Európai Unió illetékes szerveivel. LEADER akciócsoportként szervezeti felépítésünk és működésünk kialakításával biztosítani kívánjuk az ÚMVP III. és IV. intézkedéscsomagjának LEADER elveknek megfelelő, sikeres megvalósítását.A pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatok térségi szintű megvalósítása során együttműködünk a Helyi Vidékfejlesztési Irodával, az ÚMFT Tanácsadói Hálózatával. A LEADER-szerű mőködés során a terület alapú, multi-szektorális, integrált stratégiát alkalmazunk, amelynek célja a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása, az alulról jövı kezdeményezések felkarolását folyamatosan végezzük, a térségben jelentkező fejlesztési elképzelésekről folyamatosan információkat kapunk a Monor és Vidéke Takarékszövetkezettől, továbbá a Monori Területfejlesztési Társulástól, a ProRégió Regionális Fejlesztési Ügynökségtől. A helyi lakosságot és a közösség tagjait, önkormányzatok polgármestereit és képviselőit már az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportként való működés során Vidékfejlesztési Fórumokon tájékoztattuk és ezt folytatni kívánjuk LEADER akciócsoportként is.

A Strázsa Felső Tápió Helyi Vidékfejlesztési Közösség 2008. május 8-án létrehozta a Strázsa-Felső Tápió Vidékfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot. A LEADER szerű működés jogi személyiséggel rendelkező szervezetében 68,75%-os arányban vesznek részt tagként civil szervezetek és az üzleti szféra képviselői. Térségünkből minden önkormányzat képviselteti magát. A Kft.-n belül 5 tulajdonközösséget hoztunk létre, amelyek száma 21-re is bővíthető a később csatlakozni szándékozó leendő tagok részéről. Az 5 tulajdonközösségből 2 tulajdonközösség a civil szférához, 2 az üzleti szférához, míg 1 tulajdonözösség az önkormányzati szférához tartozik. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tulajdonközösségek képviselőiből áll. A Kft. ügyviteli, adminisztratív szervezete a társaság tevékenységét segítő titkársági iroda (munkaszervezet). A LEADER működés során társaságunkhoz beérkezett támogatási kérelmek értékelését, az értékelés és a döntés előkészítés érdekében végzendő feladatokat a nonprofit Kft. maga látja el. Ezen közreműködő-menedzsment szervezeti tevékenység ellátásában szorosan együttműködik az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetével, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, az Európai Unió illetékes szerveivel. LEADER akciócsoportként szervezeti felépítésünk és működésünk kialakításával biztosítani kívánjuk az ÚMVP III. és IV. intézkedéscsomagjának LEADER elveknek megfelelő, sikeres megvalósítását.A pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatok térségi szintű megvalósítása során együttműködünk a Helyi Vidékfejlesztési Irodával, az ÚMFT Tanácsadói Hálózatával. A LEADER-szerű mőködés során a terület alapú, multi-szektorális, integrált stratégiát alkalmazunk, amelynek célja a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása, az alulról jövı kezdeményezések felkarolását folyamatosan végezzük, a térségben jelentkező fejlesztési elképzelésekről folyamatosan információkat kapunk a Monor és Vidéke Takarékszövetkezettől, továbbá a Monori Területfejlesztési Társulástól, a ProRégió Regionális Fejlesztési Ügynökségtől. A helyi lakosságot és a közösség tagjait, önkormányzatok polgármestereit és képviselőit már az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportként való működés során Vidékfejlesztési Fórumokon tájékoztattuk és ezt folytatni kívánjuk LEADER akciócsoportként is.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

147

A HVS aktualizálását, fejlesztését, további finomítását folyamatos feladatként kívánjuk végezni a jövőben, erre az évenkénti kötelező felülvizsgálat miatt szükség lesz.Különösen fontosnak tartjuk a hazai és nemzetközi kapcsolatteremtést más vidékfejlesztési közösségek, vidékitérségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása végett.Az innováció növelése érdekében ösztönözni kívánjuk a térségi kalszter szerveződéseket, a megújuló energia hasznosítására vonatkozó projektelképzeléseket, vagy azon projekteket, amelyek részben ilyen technológiát alkalmaznak.A helyi partnerség erősítését minden projekt előkészítésekor ösztönözzük.

A HVS aktualizálását, fejlesztését, további finomítását folyamatos feladatként kívánjuk végezni a jövőben, erre az évenkénti kötelező felülvizsgálat miatt szükség lesz.Különösen fontosnak tartjuk a hazai és nemzetközi kapcsolatteremtést más vidékfejlesztési közösségek, vidékitérségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása végett.Az innováció növelése érdekében ösztönözni kívánjuk a térségi kalszter szerveződéseket, a megújuló energia hasznosítására vonatkozó projektelképzeléseket, vagy azon projekteket, amelyek részben ilyen technológiát alkalmaznak.A helyi partnerség erősítését minden projekt előkészítésekor ösztönözzük.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Strázsa-Felső Tápió VNP Kft