28
ÉHESZETI KÖZLÖNY S2'ECYESULET>5ZAKLAPJA 63. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1948 JÚLIUS HAVASI VÁHDORTflNYfl* Takácg Zoltán linoleummetszete © BCU Cluj

ÉHESZETI KÖZLÖNY - dspace.bcucluj.rodspace.bcucluj.ro/bitstream/123456789/9198/1/BCUCLUJ_FP_108067_1948... · megfelelően 10 %, vastag 25 széles lécből kereteket szegez össze

  • Upload
    others

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

ÉHESZETI KÖZLÖNY

S 2 ' E C Y E S U L E T > 5 Z A K L A P J A

63. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1948 JÚLIUS

HAVASI

VÁHDORTflNYfl*

Takácg Zol tán linoleummetszete

© BCU Cluj

Levél a kezdőknek Kedves Méhésztestvéreim!

Olánesti üdülőhelyről írom e pár sort, ahol a Munkásbiztosító Hivatal kitűnően berendezett szanatóriumában pihenem ki a gyári munka fáradalmait. Mint vérbeli méhész felkerestem a környék összes mé­hészeit. Jó eredménnyel űzik ezt a mel­lékfoglalkozást s jövedelmüket fokozza az a tény is, hogy nem használnak cifra kap­tárt, hanem egyszerű maguk ácsolt lá­dákba teszik a lécekből összerótt kere­teket.

Eszembe jutott Szűcs méhésztestvérünk kezdőkhöz írott cikke a „Méhész Köz­lönyből". Bizonyára azon szerencsés kez­dők részére írta, akik, 4—5 méhcsaláddal akarnak indulni. Megnézik a M. K. utolsó oldalán a napi árakat, benyúlnak pénztár­cájukba, kifizetnek az 5 családért 40.000 lejt, hazaszállítják és a sok-sok jó taná­csot mind megszívlelve valamilyen rend­szerű modern kaptárban kezdenek mé-hészkedni.

Hol vagyunk mi azonban ettől, azt min­den indokolás nélkül mindnyájan tudjuk. Ezen a vidéken ma is a köpük legtöbbje, négyszögletes fekvő láda és annak a ne­gyedrészén furt egy vagy több röplyuk. (Tehát nem alsó röplyuk.) Benne 12—15 összerótt nagy lépfelületű keret.

„A gyakorló méhészeknek erkölcsi kö­telessége segíteni a kezdőket" kijenelen-téstől ne várjon a kezdő egy olyan segít­séget, mely őt egy kész dologgal lepi meg. Aki méhekkel akar foglalkozni, elsősor­ban szeresse meg. Azokkal együtt kell gondolkoznia és igyekeznie kell nekik az igényüknek megfelelően kényelmet bizto­sítani. Olyan kényelmet, amilyent saját magának is akar, vagy szeretne s ha egy kis kézügyességgel rendelkezik, az elindu­lását siker koronázza majd.

Mindenek előtt egy keretméretet kell magának választania. Valamelyik gyakorló méhész tanácsára is hallgathat, de kerete ne legyen 42X30 cm-nél kisebb.

Ezután kerítsen magának egy repedés­mentes deszkából készített fekvő ládát. A ládát, ha a szűkség úgy kívánja, betapasz-tással telelőképessé is formálhatja. A meg­kívánt helyen hideg-meleg építménynek megfelelően röplyukat vág rá s a válasz­tott keretméretre berendezi. A láda tete­jét nem szegezi be, hanem fedél helyett keresztbe fedődeszkákat készít. Ezek va­lamint a keretfülek egy-egy a láda belső­felső hosszoldalaira szegzett 6 mhn vastag lécecskén nyugodnak. A léceket a láda

felső szélétől olyan mélyre szegezi, hogy a keretek, fedődeszkák vastagsága és a méhek részére szükséges a keretek feletti 8 közlekedési űr a láda beívilágába es­senek. Ha a ládára egy megfelelő széles­ségű felső koszorút szegez, úgy felesleges a lécecske, mert a láda felső széle tartja a kereteket. így elkészült a kaptár belseje.

Az esetleges repedéseket agyagsárral kí­vülről betapassza és a keretméretnek megfelelően 10 %, vastag 25 széles lécből kereteket szegez össze s ha a láda kezdetben nagy lenne, elválasztó deszkát is készít bele, hogy a lakást azzal fokoza­tosan bővíthesse.

Tápkapocs egyelőre az újak vastagsága: A kereteket azonban drótozzuk, mert so­hasem, tudjuk, hogy később elindulunk vándorolni.

Még csak az a kevés műlép hiányzik, amit pár keretbe bele vágunk, ha egy né­hányat mindjárt csak kezdődarabocskából és jöhet a raj! Nagybátyánktól, rokonok­tól testvérektől kérünk ajándékba s ha az öcskös azt nem kapja meg és így vásá­rolni kénytelen, ennél olcsóbban, nem in­dulhat el.

A kaptárkészítő üzemek modem, de drá­ga kaptárait hagyjuk egyelőre a nagy •vándor méhészeknek, akiknek kaptárai sok viszontagságot kell kiálljanak. A kez­dő nem mozdítja kaptárait. Valahol a kert­ben tető alatt helyezi el. A tanfolyamon és a. M. K.-ből tanultak alapján etetgeti, fejleszti, meg-megnézegeti, majd beteleli s a jövő tavasszal már egy-két mürajjal szaporítja számukat s mikor már annyira fejlődött, hogy pár kiló eladott méz ára is rendelkezésére áll, rendelhet. Kezd.eni csak kevés befektetéssel tanácsos.

Próbáljuk meg olcsón kezdeni $ ha erős az elhatározásunk, sikerül!

Olánesti Válcea megye. Méhésztestvéri üdvözlettel

ÁBRÁN JÓZSEF

„ROMÁNIA APICOLÁ" A Romániai Központi Móhész

Egylet hivatalos közlönye

Bucuresti, Cásu^a Postala 525 Kitűnően szerkesztett román nyelvű szak­lap. Megjelenik havonta. Előfizetési díia évi 300 lej. Postatakarék csekkszám : 12984

134 © BCU Cluj

Lehetséges? KeŰTes méhésztestvéreim, mint régi

EME tag állandóan nagy figyelemmel olvasom egyesületünk hivatalos lapját, a Méhészeti Közlöny-t. Bizony sokszor előfordul, hogy egy-egy cikket többször is elolvadok, hogy jól megjegyezhes­sem. Amint a májusi lapot olvasgatom, feltűnt, hogy egyesületünk felhívással fordul a tagokhoz a tagdíj hátralékok beküldése végett. ívem akartam hinni a szemeimnek és elgondolkoztam a doll gon, hogy lehetséges ez? Azt gondol­tam, hogy tévedésből vagy a hely kitöl­tése miatt tették közzé. Igen ám, de jött a júniusi szám s ahogy nézegetem, szemembe ötlik a szerkesztőség „Nagy baj" című felhívása. Rendkívül szomo­rúan állapítottam meg, hogy bizony le­hetséges az, hogy egyesek nem teljesí­tik kötelességüket az egyesülettel szem­ben.

Fölteszem ekkor a kérdést. Szabad ennyire közömbösnek lennünk saját egyesületünkkel szemben ? Mindnyájan tudjuk, hogy a méhészek súlyos gon­dokkal küzködnek. Az elmúlt években nem sokat hoztak bogaraink, mert az időjárás nem kedvezett. Az idei rádup^ Iázott az eddigiekre. De ne feledjük azt, hogy „amikor a legnagyobb a szükség, akkor jön a segítség".

Minden egyes méhésznek kivétel nél­kül szüksége van a Méhészeti Közlöny­re, mert a méhészkedést megtanulhat­juk szakkönyvekből, de ennek nagy hi­bája, hogy csak a szerző gondolatait ismerjük meg, azonban egy folyóirat­ból — amilyen a mi Közlönyünk — mely mindenki számára nyitva áll, sok szakember felfogását tanulhatjuk meg.

Lapunkban mindenki közölheti mé^ hészkedéssel kapcsolatos elgondolásait. Egyszóval kicserélhetjük gondolatain­kat, s ezáltal a méhészkedést előbbre vihetjük. Aki méhészkedni akar. meg­fizethetetlen a „Méhészeti Közlöny." Felhívja figyelmünket a költésrotha-dásra, megmutatja, hogyan védekező zünk ellene, megtanít a helyes anyane­velésre és még sok mindenre. Eljárásait követve nem csak a tagdíj csekély ösz-

szegét takartíjuk meg, hanem sokszo­rosát.

Az elmondottak bizonyítására egy igen egyszerű példát említek meg. Aki megfogadja a „Méhészeti Közlöny" jú­niusi számában dr. Kratochwill Artúr kézdivásárhelyi gazd. isk. tanár test­vérünk tanácsát, akkor családonként 2—3 kg.-al több mézet termelhet. Te­hát nem egy, hanem több évi tagdíját keresi meg. S hány olyan cikk van, aminek a segítségével emelhetjük méz^ hozamunkat és ezzel jövedelmünket. A Kratochwill eredeti kísérletének 10 szakkönyvben utána néztem, három nyelven és seliolsem találtam, csak szeretett lapunkban. Tehát méhésztest­véreim, ha mindezt magunkévá tesszük, akkor beláthatjuk, hogy nagyot vétke­zünk egyesületünkkel szemben, ha a tagdíjakkal hátralékban maradunk. Na­gyon jól tudja azt mindenki, hogy ma eg>' lapnak az előállítása — egyedül a tagdíjakra támaszkodva — milyen nagy nehézségeket okoz, ha mi ahelyett, h°gy a tagdíj pontos fizetésével meg-) könnyitenénk a szerkesztő nehéz mun­káját azzal, hogy nem fizetjük tag­díjainkat, ellenkezőleg, megnehezítjük a helyzetét.

Ugy kell tekintenünk az egyesüle­tünkre — méhésznyelven mondva — mint az anyára. Mi vagyunk a dolgozó méhek s ha mi nem jól dolgozunk ak­kor az anyánk, az egyesület bizony el­pusztul. Tovább menve, ahogy nincs eredmény jó méhlegelő nélkül, úgy pénz — tagdíj — is kell a laphoz! Ha igaz, h°gy jó méhlegelő és jó anya nélkül nem lehet méhészkedni, akkor az is igaz hogy pontos előfizető nélkül nem lehet egyesületet fenntartani.

Kérem tehát méhésztestvéreimet, fo­gadjuk meg őszintén, hogy e fajta fel­hívásra többet ne kényszerítsék — sa-1

ját szégyenünkre — a Méhészeti Köz­lönyt s mindnyájan még e hónapban az összes tagdíjhátralékot fizessék ki.

t-gy legyen! Nagyszeben.

BRITT ISTVÁN

135 © BCU Cluj

SÍCTWMA B-B

S T U P U L DADANT (SECTIUNE PERPEND1CULARÍ-

PE URDIN15)

RA 1001 FIL* 3

Az egységes kaptár hosszmetszete.

Á romániai egysége­sített rakodó kaptár

Mindnyá jan ismerjük azt az élénk v i ­tát, amely az egyesületünk ál tal egysége­s í te t t erdélyi nagy- és kis kap t á r születé­sét megelőzte. A „Méhészeti Közlöny" h a ­sábjain 2 évig mindenk i hozzászólhatott , míg egyesüle tünk az 1936. évi közgyűlése végérvényesen leszögezte a kap tá r m é r e ­teit és rendszerét .

H á r o m t ípust fogadtak el a közgyűlés résztvevői, Ebből ket tő rakodó rendszerű, egy fekvő. De lássuk k ivona tosan a jegy­zőkönyv szer int :

1. Erdélyi nagy kaptár. A fészekben 10 drb. 42X27 cm-es, azaz a Dadan t -Bla t t mére tnek megfelelő kere tekke l , a méztér­ben fele magasságú hizlal t vagy tetszés szerint r endes lépszélességű keretekkel .

2. Erdélyi kis kaptár. Ugy a fészekben, min t a méz té rben egyenlő nagyságú 32 X 32 cm-es belméretű, r endes 35 % lépge-r inc távolságú kere tekkel .

3. Erdélyi fekvő kaptár. Há rom évi k í ­sérlet i idő u tán újból összeül a kap t á r ­szerkesztő bizottság és megállapít ja , hogy a Nagy Boczonádi ke r e tmére t megfelelőbb avagy az erdélyi nagy kere t . Ugyanakkor

Az egységes kaptár szétszedve. Közbül a vándorlásnál köny-nyen szétszedhető x lábon a fenékdeszka és a fészek. Benne 11 fészek keret. A fészekbevaló válasz­fal jobbra alul lát­ható. A hátamegett a méztér 10 kerettel és rajta (felül) a mene­külőtérré kiképzett fedél. Balra a keret­be foglalt fedődesz­ka, az etető vályú­val, illetve az anya­rácsos keret látható.

© BCU Cluj

dönt a kere tek számáról is, v a l amin t a kap tá r kiviteléről .

A ha tároza t a lapján megválasz to t tak egy kaptárszerkesztő bizot tságot is. Min t az egyesületi j egyzőt i tkára tagja vo l t am e bizottságnak és hosszas ülésezések u tán megrajzoltuk a k a p t á r k ics inyí te t t rajzát, majd annak a lap ján te rmészetes nagyság­ban az 1. és 2. k a p t á r műhelyra jzá t .

A 3-as t ípussal — az erdélyi fekvő k a p ­tárra l — senki sem törődöt t . A közgyűlés által előírt k ísér le teket senki sem haj to t ­ta végre . Hiva ta losan senki sem ajánlot ta . Terjedt az magától , min t ahogy a jó bor ­nak sem kell cégér. Csak n a p j a i n k b a n fi­gyel tünk fel rea, amikor kezdi a rakodó kap t á r aka t kiszorí tani a he lyükből .

Az 1936-ban megál lap í to t t mére t ek E r ­dély ke t t éhas í t á sának idején Észak-Er ­délyben megvál toztak. Az erdélyi nagy k a p t á r fészekkeretei t 42X30 cm-es kül-méretre csökkentet ték, azaz a közép Bo-czonádi ke re tmére t t e l t e t t ék egyenlővé, míg az erdélyi k i s k a p t á r ke re t mére t é t 32X28.5 cm külméretűvé csökkente t ték a kis Boczonádi ke re t kű lmére t é r e . A fek­vő k a p t á r r a vonatkozóan ez időtájban sem hoztak ha tároza to t .

A Románia i Központ i Méhész Egyesület az utóbbi 2 évben hasonló egységesítő mozgalomba kezdet t . Még 1947 márc ius SO-án összehívta országunk Legfelsőbb Méhészeti Tanácsá t és beha tó tanácskozás után megál lapodtak abban, hogy Románia részére az Európa legelterjedtebb kaptá­rát a Dadant-féle rakodó rendszerű kap­tárt választják, de ugyanakkor a méhé­szek rendelkezésére bocsátják a Francia­országban és minálunk is annyira elter­jedt Layens fekvő rendszerű és a világ legelterjedtebb Langstroth egyforma ke­retű rakodó kaptár rajzait is.

1947 jú l ius 20-án újból összeült a Leg ­felsőbb Méhészet i Tanács és 11 órás m e g ­beszélésen a b e m u t a t o t t m i n t a k a p t á r a k alapján töv i rő l -hegyi re megvi ta t ta az „egységesített" (s tandard) k a p t á r minden porcikáját . A pénzügyi akadá lyok mia t t csak most lá tot t napv i lágo t a k a p t á r pon ­tos műhelyra jza és dr. Romanescu Mik ­lós, a közp. méhészegyle t e lnökének meg Harnay Vecseszláv mérnök tollából a „Stupul S t anda r " (Egységes kap tá r ) című ismertető fűzet.

Derekas m u n k á t végeztek. A ka tona i térképészeti intézet ál tal rajzolt és k i ­nyomta to t t műhelyra jz jól é r the tő és a k a p t á r i smerte tő fűzet m i n d e n részletet pontosan megmagyaráz . A ke t tő á r a együ t ­tesen 300 lej. Ajánljuk, különösen m é ­hészköreinknek, hogy szerezzék be. Meg-

Az egységesített (standard) kaptár. A kü­lönálló fenék, fészek, méztér és menekülő-

tér összeszerelve. rende lhe tő Soc. Cent . de Apicu l tu rá cí­m é n Bucures t i Cásu^a pos ta la 525. a pénz előzetes befizetésével a 12.984-es P o s t a t a ­k a r é k csekkszámlára .

A románia i egységesí te t t r a k o d ó k a p t á r t a „Románia i Apicola" l ap t á r sunk tó l ka­pott képek a lap ján m u t a t j u k be.

A kaptár oszlop alakú, m i n d e n kiál ló résztől m e n t e s r akodó rendszerű , az im­már k lassz ikussá vá l t E u r ó p á b a n haszná ­latos 42X27 cm-es b elméretű D a d a n t ke­re tmére t t e l .

Falai egyszerűek (nem ket tősek) , a h o m ­lok és há t só részen 35 % , a k é t o ldalán 25 % vas t ag deszkából. A fészek rész és a méz té r k ö n n y e b b kezelése vége t t elől és há tu l vá lya t van, hogy a k e z ü n k k e l be l e ­kapa szko dhassunk .

A k a p t á r feneke Root rendszerű . F a k e -re tbe foglalt deszka padozat . Nincsen a fészekhez hozzászegezve. A l a k e r e t h o m ­lokfelőli része h iányzik és ez szolgál k i já-rónyi lásul . Öszszel, té len és tavassza l 8 % m a g a s ki j á ró t haszná lnak , míg nyá ron megfordí tva a k a p t á r fenekét 15 % m a ­gasra emelhe tő a k i járónyí lás .

A röpdeszka k ivehető . Ké t csapon illik a kap tá rhoz . Vándor l á skor röp lyukzáró és két félfordító fogja a kap tá rhoz .

137 © BCU Cluj

SEC1IUHEA 4-4

r W ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ A i f i ®

STUPUL DADANT I(SEC[1UNE P A R A L E L Á CU

URDIN53UL)

~ RA1001 FILA 2

Az egységes kaptár keresztmetszete. A fészekben 10 drb 42X27 cm b e l m é -

re tű D a d a n t - B l a t t ke re t foglal he lye t meg egy választódeszka. Ez u tóbbi he lyébe még egy k e r e t a 11-ik is befér elég szoro­san ahhoz, hogy vándor lá sná l a ke re t ek ne mozogjanak. A fészekkere tek lépgerinc távolsága 36 % . Az oldal lécek vál lazot tak . A n e m vál lazot t részen és az alsó meg felső lécek 27 % szélesek, m e r t így a m é ­hek kevesebb iéphídat ép í tenek közébük.

A méztérbe összesen 10 fele magasságú kere t fér. S ima 27 széles lécből készül­nek, vál lazat nélkül , hogy a méztér egyik felébe összecsúsztathatók legyenek s 2 csa­va r r a l rögzítve vándor láskor menekü lő ­tere t nyú j t sanak a család részére .

A kaptár fedele Hris tea-féle . A v á n d o r ­láshoz való szellőztető és menekü lő térül szolgáló különleges berendezéssel . Aki nem vándorol Root-féle ska tu lya fedelet hasz ­ná lha t .

A k a p t á r fedődeszkája szintén ke re tbe foglalt. Raj ta egy nyí lás az e te tő- i ta tó v á ­lyúnak . A fedődeszka kerete is kétféle magasságú a k á r a fenékdeszkáé. R e n d e ­sen 8 % magas t é r t hagy a kere tek fe­lett, de ha tavasszal megfordít juk 15 % hézag m a r a d a la t ta és a méhek tavaszi se rken tésére szolgáló cukros virágporos lepényt behelyezhet jük.

A k a p t á r egyes részei cserélhetők. A fé­szek és méztér i fiókok kor lá t lanul egy­más ra r akha tók a k á r torony magasság­ban. Vándor láskor egyszerű kapcsok fog­ják össze a különböző részeket.

Amin t e rövid ismertetőből is ki tűnik, az egységesí te t t k a p t á r mére te nagyjából megegyezik az erdélyi nagy kap tá r m é r e ­teivel. Ke re tmére t e 43.6X29.7 cm k ü l m é -re tével teljesen azonos az 1936-ban meg­ál lapí tot t erdélyi nagy keretével . Csupán az u tóbb módosí tot t erdélyi nagy kerettől különbözik, szélességben 1.6 cm-el és ma­gasságban 3 " 'm - e l . Tehá t lényegtelen a különbség. A nagy Boczonádi 42X36 cm kü lmére tű ke re thez viszonyítva már lé­nyegesebb a különbség, de ne feledjük el, hogy az egységesítet t k a p t á r rakodó rend­szere a lka lmasabb , míg a NB kere t fek­vőre.

Az egységesítet t k a p t á r a rakodó rend­szer hívei között nagv lépéssel viszi elő Románia méhészeté t és reméljük, hogy a futószalagon tö r ténő sorozat gyártással a k a p t á r jelenlegi ára (kb. 2500 lej) je len­tősen csökkenthető .

Kolozsvár. DR. SZÖVÉRDI FERENC

PÁRTOLJUK A SZÖVETKEZETET Rendelésre azonnal szállítunk bármilyen tipusui rakodó, fekvő, vagy bundás kaptárt.

KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT. Leveleihez mellékeljen válaszbélyeget. Rendelésnél a keretek pontos külméretét kérjük megadni. Minden kaptáron kátránypapir fedél. — Kérjük a pénzt előre beküldeni Az árak vasúton feladva

értendők. Cementes festékkel lemázolva minden kaptár 50 lejjel több. „ L E M N U L "

Faipari Munkások Termelő Szövetkezete — Cluj.Kolozsvár, Str. Jugoslavia 10 szám.

138 © BCU Cluj

Hivatalos nyilatkozat Románia méhészetéről Az „Agerpress" laptársunk 1948

évi május hó 20-ik száma közli A. Pet-rovici cikkét dr. Rusu György állat­orvos, a földművelésügyi minisztérium méhészeti felelősének jelentéséről, amelyet országunk méhészetéről tett. E fontos cikket mi is közreadjuk, hogy méhésztársainkat részletesen tájékoz­tassuk a hivatalos állásfoglalásról.

Dr. Rusu György jelentése Az 1948 januári összeírás szerint or­

szágunkban 472.312 méhcsalád: van. Ennek megközelítően egyharmada kas­ban, míg kétharmada kaptárban. Nagy haladás, mert közigazgatási egységen­ként (megyénként) elértük a 8.140-es létszámot, tehát valamivel többet, mint a háború előtti 8000-es létszám.

Az 1946. év tavaszán készült össze­írás szerint összesen 316.000 méhcsalá­dunk volt, azaz közigazgatási egységen­ként 5450. A méhcsaládok számszerinti csökkenését a háborús viszonyok és az egyik vidékről a másikra történt nagy népköltözködés okozta.

Az 1948-ig észlelt jelentős szaporodás nagyrészt az utóbbi évek cukorhiányá­val magyarázható. Köztudomású, hogy ez időben a mézet inkább a cukor pót­lására vásárolták. Az ára magasra fel­szökött, majd fokozatosan csökkent és 1948 májusában elérte a 260 lejes kg-kénti árat kicsinybeni eladásnál is.

Az a tény, hogy a cukor gyártása fokozódott, nem jelenti azt, hogy a méz­termelést lebecsüljük, még akkor sem, ha e cikk ára tovább csökkenne.

A méhészet a méz- és viasztermelésen, tehát a közvetlen hasznon kívül, jelen­tős közvetett hasznot hajt a gyümölcs­fák és egyes termesztett növények be-porzásával. E tényt más országban annyira megbecsülik, hogy az egyesüle­tekbe tömörült gyümölcstermesztök a virágzás évszakára szerződést kötnek a méhészekkel, hogy a fák között szét­szórva helyezzék el méhcsaládjaikat.

Az olajos növények pl. a napraforgó, a mustár és repce terület egységenként többet teremnek és fejlettebb, jobb mi­

nőségű magot hoznak, ha virágzáskor sűrűn látogatják a méhek.

Bár a legutóbbi összeírás a méhcsa­ládok jeientős szaporodását mutatja, a termelési eredmény ^riég távo; áll attól amit elérhetnénk. A meglévő kaptárak-kal és a mai okszerűtlen méhészkedési rendszerrel, az évi termelés családon­ként nem haladja meg az 5 kg. mézet.

Ez a szám azt mutatja, hogy a meg­lévő 472.312 méhcsalád 2,361.560 kg. mézet termel. A rendelkezésünkre álló lehetőségekhez viszonyítva aránylag keveset.

A méhcsaládok számát 800.000-re fo­kozhatnék és a kezelés korszerűsítésé­vel a termelést megkétszerezhétnők. így évente 5 millió kg. méztermelést érhet­nénk el.

Megjegyezzük, hogy a méztermeléshez még hozzá kell adnunk a méhek viasz­termelését is. A viaszt iparunk is több­félekép felhasználja és a külföld is szí­vesen megveszi.

A méz nagybani árát valamivel ala­csonyabban számítva mint 260 lej, ai je­lenlegi kicsinybeni árát, 500 millió lej­ben állapíthatjuk meg az évi mézter­melésünk értékét.

Rusu György jelentésének további részében megállapítja, hogy a szaksze­rűen készített kaptárok száma aránylag alacsony. A legtöbb kaptár különböző méretű és szerkesztésű, nagyobb és ki­sebb ládából áll. Sokféle kaptárt árul­nak és egész sereg részben haszontalan, részben drága méhészeti felszerelést.

A méhészet terén uralkodó szertelen­ség leküzdésére előterjesztették egy mé­hészeti kutatóállomás létesítését az Ál-lattenysztési és Halászati Kutató Inté­zet mellé.

Bár elismerjük, hogy az említett in­tézet az állomás hiányában is foglalko­zott a méhészet kérdésével és minden évben több tanfolyamot rendezett a mé­hészek tájékoztatására a külön állomás létesítése nagyon fontos kérdés.

A méhészeti kutató állomás kísérleti uton kipróbálhatná az áruba bocsájtott összes új kaptárrendszereket. Ugyanott megkezdhetnénk a hazai méh nemesí-

139

© BCU Cluj

tését, mely a mi éghajlati és vdirágzási (mézelési) viszonyaink között jobbnak bizonyult a külföldről behozott fajták­kal szemben. De az állomás kísérletez­hetne a legjobban bevált kaptának ösz-szeállításának módozatával és tanulmá­nyozhatná a méhek ellenségeit és be­tegségeit is.

A méhészek irányítását végző szemé­lyek kiképzésére méhészeti iskolát is lehetne létesíteni.

A mozgatható építményű kaptárak elterjedésével nagyon fellendült a pré-pelt lépek (műlépek) kereskedelme s mivel az árak elég magasak, nagy haj­lamosság mutatkozik a hamisításra. Eló'fordult több esetben, hogy a méhek tartózkodtak a berakott lépalap kiépí­tésétől. Lerágták és a méhész nagy ká­rára apró morzsákban kihordták a kaptárból.

Tanácsosnak mutatkozik még a több­termelés érdekében a vándorméhészet fellendítése a szállítási lehetőségek meg­könnyítésével.

Az utóbbi években a cukor hiánya

miatt a mézet nagyobb mennyiségben vásárolta a fogyasztó közönség. Rendes körülmények között a mézet nem fo­gyasztják olyan sokan a nagyszámú ha­misítások miatt.

A méz ára külföldön rendszerint ma­gasabb a cukor áránál. Nálunk a „má­jusi méz" elnevezés alatt mindenféle többé-kevésbé hamisított terméket ta­lálunk forgalomban. Aránylag kevés fogyasztó becsüli és fizeti meg az akác­vagy hárs-méz valódi értékét. Nálunk ez illatos és különleges zamatú fenyő­méz majdnem ismeretlen.

Szükségesnek látszik a fogyasztó­közönség ízlésének nevelése, de ennek érdekében meg kell védenünk a méz hamisításától.

Eddig tart Petrovici Al. beszámolója dr. Rusu György állatorvos jelentéséről s örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy kormányzatunk is keresi annak a módját, hogy a méhészetet — mezőgaz­daságunk e sokhasznú és nélkülözhetet­len ágazatát — miként lehelne tovább fejleszteni.

Á nektártői a mézig Linné Káro ly h í res svéd tudós „Apis

mel l i f ica"-nak, t ehá t mézcs iná lónak n e ­vezte el ménünke t . Talá ló név . A m é h a mézet n e m készen gyűjti , h a n e m az ösz-szegyűjtögetet t nye r sanyagbó l gyár t ja . A gyá r t á s célja az, hogy a k ö n n y e n romló táplá lékot e l t a r t ha tóvá a lakí t sa .

A „ M É Z G Y Á R " ÉS M U N K Á S A I . Min t m i n d e n gyárban , a m é z g y á r b a n

is többféle fe ladat v á r a m u n k á s o k r a . A következő m u n k a k ö r ö k b e n dolgoznak: 1. a n y e r s a n y a g összegyűjtése és hazaszá l ­l í tása, 2. a n y e r s a n y a g á tvéte le , á t a l ak í ­tása (érlelése), r ak tá rozása , 3. a sűrűsödés s ie t te tése szellőztetéssel, '4. a kész méz befödése.

1. A N E K T Á R GYŰJTÉSE, száll í tása r endsze r in t a 3 he tesné l idősebb m é h e k fe ladata . H a a legelő nagyon bő, vagy n incs elég gyűj tő méh , sokszor az 1—2 he tes m é h e k egy része is gyűj teni i ndu l ­ha t . N e m tudjuk , hogy ez mi lyen h a t á s ú szerveze tükre , é l e t t a r t a m u k r a .

A gyűj tés és száll í tás h ihe te t l enü l nagy m u n k a . Egy kiló akácmézhez kb . 50.000, egy kiló ba l t ac ím mézhez kb . 100.000 m é h r a k o m á n y a szükséges. A m é h egyszerre

kb. saját súlya felének megfelelő n e k t á r ­ral röpü l haza . Annyi ez, m i n t h a egy 80 kilós ember 40 kilót cipelne ó ránkén t 24 ki lométeres sebességgel. Egy "tudós a méhestől pontosan m e g m é r t távolságban cukorszörpöt adot t méheinek . Egy m u n ­kás h á t á t festékkel jelölte. Megfigyelte, hogy ez a m é h hányszor fordul napjá­ban a méhes és az eleség között. Egyet­len n a p 36 k m - t röpül t ! Az 1 k m - r e fekvő akácosból gyűjtő m é h naponta legalább 20 k m - t tesz meg. Egy család gyűjtő méhe inek ú t ja együt tesen az akácv i rág ­zás egyet len nap j án a föld és hold közötti távolság háromszorosa . A h a n g ilyen messzire 6 hét a lat t jut el.

A gyűjtő méh a fölszívott n e k t á r b a mi ­r igyváladékot bocsát a szájába torkolló mir igyekből . A nek tá r et től va l ami k i ­csit hígul. A vá l adéknak fontos szerep jut majd a nek t á r á t a l ak í t á sában .

2. A NEKTÁR ÁTVÉTELE, érlelése, rak tározása . A haza té r t , gyűjtők vagy maguk öntik sejtbe a nek t á r t , vagy ot t­honülő m é h e k n e k ad ják át. U tána ér le­lés következik, Az ér le lésnek két módja van: 1. A méhek a n e k t á r t nyi tot t szá-

140

© BCU Cluj

jukba veszik és gyorsan mozgat ják . A nek tá r e közben megin t mi r igyvá l adék ­ka l kevered ik és a levegővel é r in tkezve sűrűsödik . 2. A m é h e k a n e k t á r t a sejtek belsején szétkenik, hogy fölösleges v í z t a r ­ta lma vékony ré t egben elpárologjon.

A m é h a n e k t á r t és mézet k inyúj to t t sz ipókájávai szedi föl, de k iöntésekor szi-pókájá t n e m használ ja , feje alá haj t ja , a folyadékot gyorsan mozgó rágói közt b o ­csátja ki . Az érlelő méh rágói e l lenben mozdula t lanu l szét terpednek. A csepp erősen kidomborodik közöttük. A m é h a cseppet kb . 10 percig t a r t j a lük te tő moz­gásban, akkor lenyeli mézhólyagába és új cseppet nyom ki szájába. A m é h e k a nek tá r t egymásnak többször is á t ad ják ás többször is á thelyezhet ik . Az érlelést leginkább éjjel lehet megfigyelni .

Az érlelő méhek korá ró l a megf igye­lések nem egyeznek. Némelyek szer int az érlelők olyan fiatal méhek , melyek a Ciasítás etetésén m á r tú l vannak , de gyűjteni még n e m kezdtek. Más megf i ­gyelés szer int az ér le lésben é j je lenként

sirinte minden m u n k á s résztvesz. L e h e t ­séges, hogy nappa l inkább a még n e m gyűjtő méhek ér lelnek, éj jel pedig a h a ­zatért gyűjtők is csa t lakoznak hozzájuk.

A mi r igyvá ladék h a t á s á r a a cuk rok egy része á ta laku l ( invertálódik) , a levegő h a ­tására pedig a v íz ta r ta lom csökken, a n e k ­tár megsűrűsödik .

A nek tá r sűr í tése nagy m u n k a , k ivál t hűvös időben, hiszen a m é h e k m i n d e n kiló éret t mézhez 0.5—3 l i ter víz e l p á r o -logtatása á r á n ju tnak , a n e k t á r sűrűsége szerint . A meleg egy részét m a g u k n a k kell fejleszteniük mézzel való t áp l á lko ­zással.

3. L E V E G Ő H A J T Á S . A m é h e k szár ­nyuka t rezgetik, hogy a n e k t á r fölösle­ges v íz ta r ta lmátó l megnedvesede t t levegő mozgását, távozását siettessék.

A levegőhajtó méhek egy része a k i j á -róban, más része a kere teken , lépeken, kap t á r falán helyezkedik el. S z á r n y u k k a l épen úgy legyeznek, min t mikor nagy meleg ellen szellőztetnek. A levegőhaj tás nagyhordáskor éjjel legfel tűnőbb. Ha olyankor a ki járóhoz égő gyújtószálat t a r ­tunk, a láng elhaj lása jelzi, hogy a m é h e k a levegőt egyik oldalon kifelé, más ikon befelé haj t ják.

4. A MÉZ BEFÖDÉSE. A m u n k á s o k a kellően megsűrűsödöt t mézzel te l t s e j ­teket vékony viaszlappal befödik. Ha a lépen a födés megindul t , a méhész azt mondja, hogy a méz ére t t .

A m é h e k nem mindig u g y a n a n n y i r a sű ­r í tve födik be a mézet . Némely ik méz

sűrűségéről , más ik h ígságáró l nevezetes . Még u g y a n a n n a k a mézfa j t ának a födé-sében is lehet kü lönbség . Az egymás m e l ­lett i födött se j tek mézének v í z t a r t a lma közt 10 százalék e l té rés is lehet . Az is megesik, hogy u g y a n a b b a n a k a p t á r b a n a h ígabb méz be v a n födve, a s ű r ű b b nincs . A födés idejére valószínűleg ha t á s sa l van a v iasz te rmelő m é h e k száma és épí tő h a j ­lama is. A m é h e k a főhordás végén fö-de t lenül m a r a d t mézet sokszor egész n y á ­ron ny i tva hagyják, b á r sűrű . Ha a g y ű j ­tésben megszak í tás van , u g y a n a b b a n a lépben egymás mel lé k e r ü l az é re t t régi és az ú j abb híg méz. Más gyakor la t i jel azonban nincs, amiből a méhész a méz é re t t ségére t u d n a következ te tn i , m i n t a sejtek befödése és ez a fenti különleges esetek e l lenére is haszná lha tó .

TÉVEDÉSEK A M É Z ÉRLELÉSÉRŐL. A méz érleléséről , sűr í tésérő l sok m e ­

sét lehet olvasni . Legfe l tűnőbb az, hogy a m é h a n e k t á r t fulánkja mérgéve l a l a ­kít ja át, a kész mézbe pedig fu lánkjával mérge t csöppent konze rvá lá s végett . Az á ta lakí tó , érlelő, konzervá ló anyago t h a n -gyasavnak ta r t ják , néme lyek tudá lékosan m é h s a v n a k mondják . Sem megfigyelés, sem vegyi vizsgálat n e m támogat ja ezt. Még soha senki sem lá t ta , hogy a m é h a mézbe vagy n e k t á r b a mérge t csöppente t t volna. A mézben m é h m é r e g n e k nyomá t sem lehet ta lá ln i . Az is a lap ta lan , hogy a nagy ki járó , vagy a felső k i já ró ká ros méreggel töl töt t levegője könnyen eli l lan. El lenkezőleg: miné l jobb a szellőzés, a n ­ná l könnyebben távozik a n e k t á r v í z t a r ­t a lmá tó l nedvesede t t levegő. A k i já ron 50 kilós mézgya rapodásko r sokszor másfél hektol i ter v íznek kell távoznia!

Tévedés az is, hogy a m é h e k n y á l á n a k ha tóanyaga a k á r hangyasav , a k á r b á r ­milyen más sav. A mi r igyvá ladékban k ü ­lönleges emésztőanyag, tudományos szóval f e rmen tum vagy enzim van . Az sem igaz, hogy a n e k t á r t a mézhólyag mi r igyvá la ­déka a lak í t ja á t . A mézhólyag n e m m i r i ­gyes. Tévedés, hogy a n e k t á r v í z t a r t a l ­m á n a k tek in té lyes része a mézhólyag fa­lán a vé rbe és onnan a vas tagbélbe jut , a m é h az tán röp tében — m á r a mezőről haza szá l l takor — kifecskendezi. Éppen el lenkezőleg: l á t tuk már , hogy a hazav i t t nek t á r a gyűj tö t tné l va lamive l h ígabb és csak a k a p t á r b a n sűrűsödik meg. A k i ­fecskendezett víz a n n a k a sok c u k o r n a k a megemésztésekor képződik, melye t a méh repü léskor i zmainak ü z e m b e n t a r t á ­sára fogyaszt.

Gödöllő. Örösi Pál Zoltán.

141

143 © BCU Cluj

Tavaszi elnéptelenedés Erről írni most, nyár idején, nem el­

késett dolog-e? Kiderül mindjárt, hogy nem. Egyrészt csak most kezdjük fel­mérni, milyen károk voltak Erdély-szei'te, s okainak megismerésével csak rnost utólag jövünk rá a helyes védeke­zésre.

Mi is történt? — Napról-napra állan­dóan fogytak méheink, pedig azt vár­tuk, hogy népesedjék a család. Értet­lenül, tanácstalanul vizsgálgattuk a mé­hek belső életét, s az elhullott méheket, s kerestük az okot: mi a baj?

Ne gondoljon senki valami újmódi betegségre, sőt régire sem. Nem valami titokzatos baktérium tizedelte méhein-ket« csupán a mi régi átkunk, a szeszé­lyes és szélsőséges időjárás tört reánk, mint ragadozó duvad, hogy elrabolja tőlünk a melengetett szép álmokat és ráeszméltessen, hogy a földi ember sor­sa ez: „Ember küzdj és bízva bízzál."

Gyakori, szinte évenként visszatérő veszedelem az, amiről szó van. S éppen az a csodálatos, hogy örökösen készület­lenek vagyunk. Bár „tavaszi" tájról van szó, hadd említsek meg három jel­lemző esetet a sok közül éppen most, nyár derekán, hátha a következő ta­vaszra nem lennénk ismét készületle­nek.

1 UTOLSÓ évemet végeztem a theológián, s annak is a végét

jártam: 1928-at írtunk. Napfényes má­jus volt. Pünkösdi legációm előtt kicsi méheimhez rohantam, lássam, mit fej­lődtek. Csodálatosan szépek, erősek, né­pesek voltak és az akác bőséges virág­zás előtt állott. Csoda-e, ha átvizsgálás után így szóltam: „Soha annyi mézem nem volt, nem lesz, mint most!" Szívem tele volt boldog reménységgel, midőn ünnepi követségem elvégzésére elindult velem a vonat: kifizetem tanulmányi utánvétemet, veszek új ruhát, kicseré­lem rongyos inge imet . . . A nagy tervez-getésben alig vettem észre, hogy a vo­natindulással nem a mozdony füstje ho­mályosítja el az eget, hanem a meg­eredő eső . . . Esett hét nap egyhuzam­ban.

Mire Háromszékből Maros-Toi dára

visszatértem, legszebb családjaim he­lyén hullatömeget, szívemben pedig tört reményt találtam. A hivatás és megél­hetés összeütközéséből ekkor és így tá­madt az első nagy tragédia. Ebben az évben méheim alig tudtak őszig annyira felerősödni, hogy téli szükségletüket begyüjtsék.

„Szegény rongyos, ha lett volna né­hány kiló mézed, s ott maradhattál volna méheid mellett", — mondotta ne­kem egy résztvevő lélek.

2 AZÓTA is sokszor húzta át ter­vemet, az időjárás. Ugorjuk hát

át az évek hosszú sorát és hadd említ­sem meg az 1947. évi tavaszt.

Jó telelés után kellemes, meleg már­cius következett. Már a telelőből jó erő­ben jöttek ki a méhek, nem csoda, ha a márciusi kedvező időjárás hatására április elsejére több család a méztérbe kívánkozott.

És ekkor megérkezett a bolond ápri­lis. — Felkél a nap, ragyogó, tiszta az égbolt, meleg a levegő, illatoznak a vi­rágok. „Jó napunk leszi ma" — köszön­töm méheimet, ők meg vidám zúgással tódulnak a szabadba, mintha válaszol­nának: „Hordunk, gyűjtünk, neked is jut, édes gazdánk!"

Egyszerre hideg szél zuhan a tájra, sötét felhők borítják el az eget, hűvös árny borul a világra, s az imént ledo­bott kabát visszakívánkozik, a bőrön pedig végigborzong a valóság megsej­tése: a kirepült méhekből egyetlen egy sem tér vissza...

Egyetlen félóra alatt odalettek kijáró méhéim. A földön, a ház falán, keríté­sen, utca porában, erdőn és mezőn sok ezernyi drága elvesző kis bogár. Ha valaki nem érezte még, milyen a tehe­tetlenség érzése, gondoljon erre!

Még volt valami tartalék mézem. Fo­kozott buzgalommal fogtam neki a ser­kentő etetésnek, hogy amit lehet, segít­sek megmaradt kedveseimen.

3 A TRAGÉDIA ebben az évben is meglátogatott mindnyájunkat.

Drága szép tavasz, csudálatos fejlő­dés! Mintha a bolondok hónapja elaludt volna valahol, s helyette egyenesen má-

142

© BCU Cluj

jus érkeztt volna: állandó meleg áraszt­ja el a nagy természetet, megbizsereg­tél minden élőt: fát, füvet, virágot, állatot, méhet és' embert. Április vé­gére a családok egyharmadára méztér került.

Ismerlek jómadár, tavaszi szeszély! Nem hiszek a sátáni incselkedésednek. Akinek tehetem, küldöm a figyelmezte­tést, résen legyen, ha jön a lehűlés, vagy a tartós eső. És jött fokozódva: lehűlés, eső, havas eső, havazás, téli1

fagy. Rügylyukat szűkítek, teljesen el­zárok, napjában kétszer etetek. Hirte­len visszatér a májusi meleg. De mit ér ? Odalett a reménydús akác, a teljes vi­rágjában levő gyümölcsvirágzás és min­den nektárforrás. A kijáró méhek óriás tömege agyon gyötri magát a méz és virágpor keresésében, nagyobb része soha haza sem tér, hősi halált hal a sivár munkafronton. Az itthon mara> dottak nem képesek takarni a fiasítást, kiszívják, korlátozzák, hogy a kevés élő megmaradjon az életnek. E sorok írá­sakor bizonytalanul írom: „talán" elér­ték méheim a fagy előtti erőt, de méz seho l . . .

á A TENNIVALÓK ? . . . A napnak ^ nem parancsolunk, a szelek járá­

sát nem mi igazgatjuk, az elemek sze­szélyes játékát befolyásolni képtelenek vagyunk. Meglevő kaptárainkat máró!-holnapra nem tudjuk melegebbekre ki­cserélni, s a röplyukszűkítés és burko­lás nem oldja meg1 tökéletesen a dolgot.

Mégis tennünk kell valamit ilyen ese­

tekben. Helyesbítsünk, hogy a tenni­valót jobban rögzítsük: ilyen esetekre előre kell Jelkészühiünk. Mert nem az eset után, hanem a baj előtt kell kez­dődjön a mentő munka. Uj kaptáraink elkészítésekor kell a tavaszi lehűlésekre gondolnunk, s duplafaluaknak, új szó­val: bundásaknak kell elkészítenünk nem csak az oldalát, de a fenekét és tetejét is. Ebben jobban ellen áll a csa­lád a külső hidegnek. A röpnyilás pon­tosan záródó legyen. Belső etető-itató készülékkel (vályuskerettel) szereljük fel. És résen kell lenni. Kiváltképen most, pergetés idején! Minden családra tartalékolnunk kell legalább 3—4 kg. mézet a 20 kg. fészekben hagyott mézen kívül. Álljon ott hét lakat alatt házunk legszentebb sarkában a tartalék méz. A magunk és családtagjaink figyelmez­tetésére tegyünk táblát föléje: „Hozzá­nyúlni életveszélyes! Tartalék tavaszi lehűlés idejére." Aki tehetetlenül nézte méheit tartós eső, hirtelen lehűlés, ta­vaszi fagy idején, annak — bármilyen szegény lenne is — nem lesz nehéz e tanácsot megfogadni. Ha a hirtelen vál­tozás idején, esőzés alatt, vagy fagy után, mindig a maga idejében és bősé­gesen etetünk, megtelő bödönökkel fog­ják meghálálni kedveseink a gondosko­dást.

A messzenéző, előrelátó tartalékolás­ban van az erő és a biztos mentség. Ennek pedig most, nyár derekán van az ideje.

Mezőbodon. Ezőcs Sándor

R A K T Á R O N TARTJUK AZ ERDÉLYI RAKODÓ ÉS FEKVŐ VÁNDOR KAPTÁROKAT

Gépen csapozott vályús keret külön is kapható. Beton műlépprést anyarácsot és műlépet minden

méretben raktárról szállítunk.

Az erdélyi kaptárok készítéséhez szükséges képes rajzot kívánatra postabélyeg ellené­

ben megküldöm.

V Á R A D Y BÉLA Villanyerőre berendezett koptárkészitó üzem

Kolozsvár-Cluj, strada Thallman utca 13 szám.

U S © BCU Cluj

Kísérletezzünk alumínium léppel A méhek sok mézet és virágport hasz­

nálnak fel a viasz termeléséhez, bár az utóbbi időkben sokat módosult az a régi tétel, hogy egy kiló viasz kiizadá* sahoz 10 kg. mézet fogyasztanak el. A fiatal méhek életük 10—20 napjai kö­zött elsősorban építkeznek és az ügyes méhész ezt a hajlamukat kihasználja építőkereltel, a fészek felújítására szol­gáló műlépes keretek kiépíttetésével.

De a közmondás szerint is „sok ki­csi sokra megyén-'. Ahogy túllépjük a csökkentett építtetés határát, már meg­érződik a mézhozamon. Ezért mondjuk azt, hogy a méhész forgótökéje, legfél­tettebb kincse a tartalék lép. Mézelte-tésnél, műrajoztatásnál sohasem lehet tul sok belőle.

Érthető, hogy méhésztestvéreink ren­geteget kísérleteznek a lépek mestersé­ges előállításán. A mülépet mindnyájan ismerjük. Maga a műlép szó rossz, mert nem „mű" és nem „lép". Ha azt akar­juk, hogy a méhek elfogadják a leg­tisztább méhviaszból kell készítenünk és sajnos lépnek sem, nevezhetjük, mert

Mézzel töltött aluminium lép.

alapjában véve csak a lépek közötti fal megmintázott része. Egyesek ezért lép-közfalnak hívják.

Készítetlek félig kiépített léphez ha­sonló mélységű sejtekkel is műlépet,de a gyakorlatban nem terjedt el. Drága és nehéz, tehát sok viasz ment kárba. A csomagolása sem volt könnyű.

Mások a műlép megerősítésén fára­doztak. Vékony aluminium, vagy celo­fán lemezt mártottak viaszba és ezután mintázták meg. Kevés ideig maradt di­vatban. Csak a dróttal előre kiöntött műlép és háromrétegű maradt forga­lomban. Az utóbbi fajtát a két külső részén tiszta méhviaszból, míg a közepét magas hőfokon olvadó és így nem nyúló növényi viaszból préselik egybe. Kül­földön mindkét utóbbi fajtát sokat hirdetik.

Most újabb kísérletről számol be a „La Gazetta Apicole" című francia mé­hész lap, amint arról Hajnal Marcella a „Románia Apiclá" áprilisi számában értesít. Laptársunktól elkértük a ké­peket, hogy a romániai magyar méhé­szeknek is bemutathassuk azokat. Ez-idon mondunk köszönetet érte.

Appert-Collin Henrik francia méhész vékony alumínium lemezből a rendes munkás sejteknek megfelelő méretű lépet készített. Eleinte kis lépekkel kí­sérletezett és a méhek már az első nap elfogadták. Kevés viasz hozzáadásával „egyengették ki" az emberi munkát „ízlésüknek" megfelelően.

A kezdeti sikeren felbuzdulva, rendes nagy lépfelületü kereteket készített tel­jesen alumíniumból. A sejtek mérete, nagysága, hosszúsága teljesen megfe­lelt a méhek által épített munkás sejt­tel. Még arra is ügyelt, hogy a sejtek kissé felfelé irányuljanak, tehát a víz­szintes vonalhoz viszonyítva ferdén (felfelé) álljanak. A méhek ezeket is szívesen fogadták egy-két miliméter viasszal megnyújtották, w.eghordták mézzel és szépen lepecsételték. Az anya azonban nem petézett bele.

Még 19JfJ/.-ben Collín egy család fész­két felváltva aluminium és rendes lép­pel töltötte meg. Az anya csak a ter~

© BCU Cluj

mészetes lépbe rakta petéit. Az alumi­nium lépet mézzel és virágporral töltöt­ték meg a munkás méhek. Egy évre rá 19Jf5-bcn az egész fészket csak alumí­nium léppel rakta tele. így az anya nem válogathatott és teljesen megszüntette a petézést. Collín megjegyzi azonban, hogy a kísérlet nem lehet döntő, mert a kísérleti, család anyja öreg és gyenge teljesítményű volt.

A kísérlet eddigi erdeménye is sok jövőt jósol az aluminium lépnek. Az anya tartózkodása ezúttal előnyére vá­lik. A méztérben kitűnően használhat­juk. Feleslegessé vállik a méhek szőr-zetét koptató anyarács. További előnye, hogy az alumíniumot a viaszmoly nem „kedveli". így az aluminum lép tartós és kíméletesen kezelve, tovább tart a természetes lépnél.

Az aluminium lépet különben a keret magasságának megfelelő hosszúságii, vékony 0.10 m/m fegytizedes) lemez­ből préselt szalagocskákból állítják ösz-sze. Minden szalag egy fél sejtnek felel meg s ahogy a szalagokat egymás mellé rakják pontosan kialakul az egész sej­tek sorozata.

A szalagot fogaskerék "pár között préselik. A két egymással szemben álló fogaskerék-pár fogai teljesen a. félsejt­nek megfelelő méretűek és kissé ferdén

áílanak, hogy a természetes sejt elhaj­lását utánozzák. A másik munkamenet­ben a préseléssel megmintázott hosz-szú szalagot feltágják egy pontos minta szerint úgy, hogy egyik szalag a másikhoz viszonyítva egy sejttel fel~ jebb vagy 1-ejebb kerüljön. Ugyanez a, vágógép egyúttal két lyukat is vág o. szalag darabon, hogy két aluminium ru-dacskára felfűzhessük.

Az összerakott kis lemezkékből ké­szült lépet ugyancsak aluminium lemez­ből készült keret tartja össze. A keret felsőrésze fordított U alakú és 0.5 mim (öttizcdes) lemezből készül. Ugyanilyen vastag a két oldáílécet helyettesítő, alu-miniumlemezből és az alsó U alakú vályú.

A lemezek felfűzésére szolgáló alu­mínium rudacskákat, ha 90" szögben elforgatjuk, helyükről könnyen kihúz­hatjuk és a lépet etemére szedhetjük szét.

Az aluminium léppel érdemes lenne minálunk is kísérletezni. Bizonyára akad olyan ügyes műszerész méhésztestvé­rünk, aki a préseléshez szükséges fogas­kereket kimarja és az egész lépet el­készíti. Kérjük beszámolni róla.

Kolozsvár.

DR. SZÖVÉRDI FERENC

Balra teljesen aliminiumból készült méztéri keret. Előtte a kipréselt aluminium sza­lag. Egy pár felvágva. Jobbra a felvágott lemezek összeszerelését láthatjuk.

145 © BCU Cluj

Á többtermelési mesterfogások csődje?

r Mielőtt a fenti cím a l a t t leközölnők Maradi Balázs méhésztestvérünk levelét, megjegyezzük, hogy első elhatározásunk az volt, hogy ne közöljük le, mivel megítélésünk szerint a levél minden látszólagos igazsága mellett is valahol téved. Valóban, mert a levél írója is kifejezi, Bizánc kapujának dön-getéséhez hasonló az, aminek hangotád Ám hiába döngette Botond Konstan­tinápoly érckapuját úgy, hogy az ütött résen egy gyermek ki és bejárhatott, végül is el kellett onnan vonuljon. Közre adjuk hát a levelet, remélve, hogy előállanak a szívós védők, kimutatják az író tévedését s ennek következmé­nye lesz, hogy— Botond elvonul. — Ezért a bevezetőért, valamint azért is, hogy a cím után egy kérdőjelet is tettünk, a levél írójától abban a remény­ségben kérünk bocsánatot, hogy levelének ilyen módon való közlése az erdélyi méhészet hasznára fordul. Szerk.

K e d v e s Szerkesztő Tes tvé rem!

Rendk ívü l i érdeklődéssel o lvas tam a Méhészet i Közlönyben F a l u b a Zol tán szakcikkei t . Nem csak azért , m e r t jó t u d ­nunk , m i t cs iná lnak s dolgaikat hogyan lá t ják m á s ország h a t á r a i n belüli m é h é ­szek, h a n e m íőkén t azért , m e r t néhá'ny olyan kérdésse l foglalkozik, amely az e r ­délyi méhészeke t is izgatja, m i n t ami lyen a k é t a n y á s rendszer és a vándor lás . A m i ó ­ta csak m e g b a r á t k o z t a m a méhszurássa l , azóta mind ig gyanakodva f igyelem ezeket az úgyneveze t t többte rmelés i mes te r fogá­sokat , m e r t h a vándor lássa l n e m is fog­la lkoztam ez ideig, de mások „sikerei t" figyelem, a k é t a n y á s r endsze r t pedig m a ­gam is p r ó b á l t a m s h a mos t m á r k iegé­szí tem a sor t a s e rken tő etetéssel , e r rő l a háromró l előre i s k imondom, hogy n e m egészen, vagy i n k á b b sehogy se vagyok megelégedve velük. Az e lmúl t s zámban már egyik méhész t e s tvé rünk elkezdte B i ­zánc k a p u j á n a k döngetését s k i m u t a t t a , hogy egyszerű előítélet az, hogy a m á s o ­dik éves a n y a a legjobb s e n n e k a h a t á s a a l a t t k e d v e t k a p t a m én is a döngetésre , hisz úgy is régóta forr t a szó b e n n e m s. k imondom, még h a n incsenek is oly s ú ­lyos buzogánya im, m i n t nek i . Teszem ezt a b b a n a r eményben , h á t h a az ü tö t t résen be t u d u n k lá tn i a vá rba , mi v a n belül , vagyis azok a méhészek, ak ik a maguk feje u t á n szoktak menni , meglá t ják , hogy még a legtetszetősebb méhészigazságokhoz is kétség férhet, tehát tapasztalatokkal és megfigyelésekkel kell azokat alátámaszta-niok, mie lő t t végé rvényesen e l fogadnák és k ö v e t n é k őket .

I. A VÁNDORLÁS e redménye iben k é ­te lkedem leg inkább . Lehet , hogy azért , m e r t én soha sem vándoro l t am. Az is l e ­het, h a be lekezdek egyszer, soha többé el nem hagyom, sőt miné l többe t fogok ba­

rangolni a nagy vi lágban, m e r t tudom, ' mit je lent a nagy természet ölén megp i ­henni , k i szakadni a zúgó vi lág forgataga- :

ból. Bizony, ez mindenné l többet ér . . . Csakhá t a barangoláshoz pénz kell . Kér ­dés, hogy kif izetődik-e? Idős Bognóczky József öreg méhész tanácsol ta : „Ha v á n ­dor lás né lkül k ihozunk annyit , m i n t a vándor lássa l e lér t e r edmény fele: m a r a d ­j u n k ot thon." Ez az öreg méhész pedig tudja, m a g a is próbálkozot t a vándor lá s ­sal, fia pedig h í res vándor ló .

De mi t m o n d a n a k a számok? Az ada to ­ka t megta lá l juk Fa luba Zol tán ké t c ikké­ben. A „Rakodó k a p t á r a többtermelés szolgála tában" c. c ikkben ta lá l juk leírva a teljes hozamot : „33 családomtól 1000 kg. mézet pe rge t tem. Ez 30 kg-os át lag." A cikkből úgy tűn ik ki , m in tha ez csupán az akácból pe rge te t t mennyiség volna. De nem az. Az „Őszinte beszámoló egy k i s -méhészet t ava ly i e r edményérő l " c. cikk vége felé tud juk meg, hogy ez az egész évi e redmény: „Ápril is 20—szeptember 21. Öt teljes hónap . " Mérleget is közöl, még pedig deficites mér leget . És: „Ennek e l lenére vándorolni érdemes" , — állapítja meg végül . Hogyan? Ráfizetésből meg le ­het élni? Próbá l juk jav í tan i a mérlegét . Hagyjuk ki azokat a k iadásokat , amelyek más méhésze tben is e lőfordulhatnak, csu­pán a szállítási költséget hagy juk meg, a bevéte leknél pedig n e csak az eladot t m é ­zet, de a teljes évi pergetés i e redményt vegyük :

Bevétel 1000 kg méz á 10 F t 10.000 Ft K iadás szállítási kö l t ségekre 3.500 F t

E r e d m é n y : 6.500 F t Mit hozhat egy stabi l méhészet? Kiki a

maga á t lagával szorozza meg a 33-at, F a ­luba családja inak a számát . Én 42-vel szorzóm. Miér t is végezzem el, hiszen v i -

146 © BCU Cluj

lágos, hogy több, m i n t kétszer akkora az e redmény szállítási köl tség né lkül . Hol van i t t a többtermelés? Mi v a n itt , ami v á n ­dor lásra csábí tana, amié r t é rdemes j ö n n i -menni , éjszakázni? I t t n e m áll a közmon­dás: Költözés, leégés? Autódefekt , rossz út, lefulladás veszedelme n e m fenyeget? Vagy éppen ez az izgalom az, amié r t é r ­demes?

II . A K É T A N Y Á S RENDSZER előt tem sokáig komolyabb volt, m i n t ma. Éveken keresztül k í sé r le tez tem vele, h i t t em b e n ­ne. Ma még teszek egy-egy p róbá t : h á t ­h a . . . S mos t éppen kapóra , megjelenik ,,A rakodó k a p t á r a többte rmelés szolgá­l a t ában" c. cikk, s ami bennem olyan so­káig főtt, a r r a másoktól kapok kész ada ­tokat .

Azonos legelőviszonyok mel le t t h á r o m ­féle rendszer e redményei t közli: A leg­jobb ké tanyás NB 60 kg, Grube r Mogor-kap tá ra i 45 kg, Fa luba Z egyanyás N B kap tá ra i 30 kg. át lagot ad tak . Egyszerű, beszédes számok egymás mel le t t . T u l a j ­donképpen az egyanyás Mogor vezet, m e r t a legjobb ké tanyás e r edményé t — ké t csa­lád e redménye lévén, — ke t tőve l osztani kell. Az NB kap tá rbó l t ehá t m i n d k é t eset ­ben ugyanaz a hozam, a ké t anyásná l csu­pán annyi előny, hogy félannyi b e r u h á ­zással hozza ki ugyanazt , m i n t az egy­anyás. Persze, egymagában m á r ez is e red ­mény, ami a k é t a n y á s rendszer t indoko l ­hatná. Csakhogy az e r edmény látszólagos, mer t Fa luba Zoltán azér t tudot t csak eny-nyit elérni, mivel n e m volt elég lépkész-Iete és épí t te tn ie kellet t . „Csak 13 csalá­domnak volt meg a tel jes lépkészlete . Ezek 500 kg. mézet ad tak . Á t l aguk 38.4 kg." Tehá t egyenlő legelőviszonyok m e l ­lett az egyanyások v a n n a k elől s a k é t -anyások csak azután. A „több m u n k a — több méz" elve i t t semmit sem jelent , h i ­szen a k é t a n y á s éppen a több m u n k a e l ­vén épül fel.

Mi indokol ja t ehá t a k é t a n y á s r e n d ­szert, h a az még a kétszeresé t sem hozza ki annak, ami t az egyanyással el lehe t érni? Miér t számít juk a k é t a n y á s r e n d ­szert a „ többtermelés i" módok közé?

III . A SERKENTŐ ETETÉST F a l u b a cikkei n e m érint ik, de a Méhészet i Köz ­löny anná l többször. E n n e k az e r e d m é ­nyei is nagyon kétségesek. Legdön tőbbek volnának a számok, me lyek megbízha tó kísér le tek e redménye i t m u t a t n á k be. De tud tommal i lyent eddig senki köz re n e m adot t s ennélfogva az egész e te tés - I ta tás körüli í r ká l á s n e m egyéb fű-fa Ígé rge té ­seknél .

A m a g a m silány ada ta i t kel l t ehá t e lő­

vennem. Az e lmúl t év számbavé te lekor k iderül t , hogy a rég imódi és rozoga h á t u l ­gombolós k isboconádi k a p t á r a i m , me lyek se rken tő e te tésben n e m részesü l tek 37.9 kg. át laggal, a s e rken té sben részesül t Da -d f n t - B l a t t m é r e t ű k a p t á r a i m ped ig 44,4 k g - m a l zár tak , vagyis 6,5 k g - m a l többel . Csakhogy ebből még le ke l l vonn i az e t e ­tésre felhasznál t 3 kg-o t , t ehá t t öbb le t ­e r e d m é n y n e k 3,5 kg . m a r a d . Va lóban ez is többlet . De hol v a n a méhész m u n k á j a és a h a t het i lekötöt tség? H a ezt leszá­mít juk, h o v a lesz a több le t e redmény?

A serkentésse l kapcso l a tban még az őszön fel jegyeztem egy ké rdés t : „Vájjon nem i n k á b b a melegebb k a p t á r fizet j o b ­ban —• függet lenül az etetéstől? Tegyem hozzá magyaráza tképen , ami t u g y a n m i n ­den méhész tud, aki k isboconádival m é -hészkedik, hogy ez a k a p t á r bélelt falu. Nem i t t ke l l -e k e r e s n ü n k a több te rmelés gordiusi csomóját?- Nem u t a l ez az e r e d ­mény a b u n d á s k a p t á r felé? Kérdés , a m i ­re a jövő felelni fog.

IV. NINCS T Ö B B K É T E L Y E M egy­előre, n e tessék h á t megi jedni , kedves Szerkesztő Tes tvé rem. De még egy buzo­gányom van, s ezt mos t a méhészökre fo­gom. Egyedül ők a h ibásak , h a a t ö b b ­te rmelés c ímszava a la t t m a g u k n a k k á r t szereznek. Hibásak , m e r t i n n e n - o n n a n egyszerűen fe lkapnak egy-ké t nek ik r e n d ­k ívü l tetsző elméletet , azt m i n d e n további né lkül elfogadják, belőle é rckapus-kőfa las v á r a t ép í tenek és ezt t a r t j ák r endü le t l e ­nül ahelyet t , hogy egy kics i t kö rü l j á rnák , s megvizsgálnák, n incsen -e va l ami gyen­géje az okoskodásuknak? Egy szó, m i n t száz: Jól tennék, ha alapos és minden kétséget kizáró megfigyeléseket végezné­nek előbb, adatokat gyüjtenének, azokat rendszereznék és leközölnék mindnyájunk okulására, — kü lönben ra jok szakad az é r ckapu és a kőfal! A számoka t kel l be-, széltetni . Míg senki s em kerü l , hogy ezt megtegye, s ezzel n e m győz meg m á s o ­ka t és engem, addig m a r a d o k a régi, — méhész tá rs i üdvözle t te l :

Marad i Balázs.

MÜLÉPET ÉS MINDENNEMŰ MÉHÉSZETI FELSZERELÉST SZÁLLÍT

D Z I E R Z O N MÉHÉSZETE KEZDŐDI GYULA Oradea, Tudor Vladimirescu 65.

147 © BCU Cluj

Á nagyhozam egyik nyitja a virágpor M á r Erdé lyben is eléggé el ter jedt az a

nézet, hogy n a g y hozamot csak erős csa­ládtól v á r h a t u n k . Csa ládja ink viszont t a ­vasszal csak a k k o r e rősödnek meg, h a még az előző őszön sok fiatal b o g á r r a l t e ­leljük be, bőségesen e l lá t juk teleléshez és a tavaszi fejlődéshez szükséges mézzel, h a kifogásta lanul petéz ik az anya és végűi , ha k a p t á r a i n k eléggé meleg ta r tók .

Most az amer ika i méhészek a fenti fel­té te leket eggyel szapor í to t ták . A bőséges mézkészleten k ívü l tavasszal megfelelő mennyiségű és minőségű v i r ágpor és v i ­rágpor pót lék etetéséről is gondoskodnak. Ennek köszönhető, hogy o t t an a családok át lag mézhozama jóval fe lülmúlja a m i é n ­ket. A földmívelésügyi min i sz té r ium kü lön kör levé lben hívja fel a méhészek f igyel­mét a tavaszi e te téshez szükséges v i r ág ­por idejében való gyűj tésére .

A kör levé lben elmondják, hogy számos kísér le te t végez tek a v i rágpor mes t e r sé -ges_ pót lására . A szójabab liszt pé ldául t á p ­lálóbb a legtöbb tavaszi v i rágporná l , de egymagában n e m elegendő a m é h e k t a v a ­szi e te tésére . A fiasítás rohamosan k i t e r ­jed, de rövid idő múlva visszaesik. Tisz­tán szója l iszten a m é h e k n e m tudják fel­nevelni . Viszont megál lap í to t ták , hogy ha a szójababliszthez egy negyed részben, (di­va tosan kifejezve 25%) természetes virág­port kevernek, akkor a fiasítás rohamo­san megindul és melegtartó k a p t á r b a n bő­séges mézkészlettel semmi visszaesés sem tapasztalható. A csa lád r o h a m o s a n fejlő­dik és a sok kijáró, gyűjtő méh nagysze­rűen kihasználja a főhordást.

A v i rágporbó l és szójalisztből lepényt készí tenek. Ötven fél kilós lepényhez a következő m é r t é k e t haszná l j ák : 2 kg. szá­raz v i r ágpor t 2lii csésze meleg vízzel e l k e ­vernek , ma jd 15 kiló s ű r ű cukorszörpel összevegyítik. A 15 ki ló sű rű (vastag) cu ­korszörpöt 10 kg. cukorból és 5 l i ter forró vízből készít ik. A m i k o r a v i r ágpor t m á r egyenle tesen e lkever ték a szörppel 6 kg. t iszt í tot t fe l tár t (valószínűen a n y e r s ízé­től megfosztott) szójababl isztet a d n a k hozzá és összegyúrják, m a j d l epénya l aku ­r a k inyúj t j ák . Ha tú l k e m é n y r e s ike rü lne kevés vízzel puhít ják. '

A frissen készült , eléggé lágy lepényt , a felső ke re t l écek re közvetlenül a fészek fölé helyezik és kissé megnyomkodják , hogy a ke re t l écek közé is benyúl jék . A l e ­pény felé zs í rpapi r t , celofánt tesznek, hogy

t megőrizzék a k i szá radás tó l ma jd a fedő­

deszkát . A m é h e k rohamosan elhordják az eléggé lágy lepényt , de még mielőtt telje­sen elfogyna, ujjal pótolják, míg a t e rmé­szet gazdag sa ru ja bőségesen ontja a te r ­mészetes v i rágpor t .

A v i rágporos lepény etetését jóval a v i ­rágpor ho rdás megindul ta előtt olyan k o ­r á n kezdik meg, február végén—március elején, ami lyen k o r á n csak az időjárás megengedi . A nagy hordás előtt legalább 8—12 hét te l előbb s h a egyszer megkezd­ték egészen a te rmészetes v i r ágpo rho rdá ­sig folytat ják. Egy V; kg-os lepény rend­szerint 10 napig elégséges és á t lag hétszer kell beadniok. T e h á t 1 kg-a l egy család beér i .

A méhészet i lapok öles h i rde téseket kö­zölnek a szójababliszt kereskedőkről , de v i rágpor t senki sem árul . Arró l minden méhész maga gondoskodik. Nem okoz k ü ­lönösebb fejtörést.

Egy erős méhcsa lád jó v i rágpor szedő berendezéssel annyi virágport gyűjt, amennyi 50 család tavaszi serkentő lepé­nyének készítéséhez elegendő. A v i rágpor gyűj tése most a bőséges nyár i v i rágpor ­ho rdás idején időszerű ezért i smerte t jük a virágporszedőt is, hogy m i n d e n méhész­t e s tvé rünk idejében gondoskodhassak a többtermelés ezen fontos és nélkülözhete t ­len anyagáró l .

A vi rágporszedő h á r o m részből ál l :

1. A v i rágpor összegyűjtésére szolgáló vékony deszkából készül t 7.5 cm. széles és magas , felül ny i to t t favályuból (ladiké­ból), ami t felül 3 ? m lyukbőségű szí taszö­vet tel fedünk be.

148

© BCU Cluj

2. A vályú fölött egy U a l a k u r a m e g ­hajlított 5 % lyukbőségű szitaszövetből, amit úgy he lyezünk el a k i j á ró nyí lás elé, hogy a méhek csak ra j t a ke resz tü l bú jva juthassanak a kap t á rba .

3. Egy fordítot t tágas U alakú bádog­lemezből, ami t a k a p t á r k i já ró ja elé sze­relünk fel és az egész szerkezetet íedi és összetartja. Kész í the t jük deszkából is.

A mezőt j á ró m é h e k a v i rágporgyűj tő vályú 3 % - e s lyukbőségű szitaszövetjére szállnak le és amin t a k e t t ő s . (egymástól 1 cm távolságra meghajl í tot t) 5 % l y u k b ő ­ségű há lón keresz tü l a k a p t á r b a igyekez­nek lábukról akaratlanul is ledörzsölik a virágpor csomócskákat. Lehu l la t j ák a v á ­lyú szitaszövetére, a h o n n a n a m é h e k k i -s be já rásukka l a 3 ' "m-es szi tán keresz tü l a vályúba, verik.

Esős időjárás esetén (az idén például) háromnaponként, míg száraz időben he­tenként gyűj t jük össze a ládika t a r t a l m á t . Bár a ládika az esőtől tel jesen védet t , az összegyűjtés u t án mégis tanácsos a v i r ág ­port vékony ré tegekben k i t e r í t en i és n a ­pon megszárítani, mert a csak kissé ned­ves virágpor is rendkívül gyorsan romlik, penészedik. A száraz v i r ágpor t jól záró dobozban vagy üvegben tárol juk tavaszig.

A rosszul kezelt v i rágpor megmolyoso-dik. Az amer ika iak szénkéneget , me ty l -bromidot vagy parad ic lo rur benzént a j án ­lanak a molyok ellen. A sok cifranevű készítmény helyett jól használhatjuk a nálunk annyira bevált mézet. Nagy e lő­nye, hogy még a szomszédba sem kell mennünk ér te! Egyszerűen reá tö l t jük a szélesszájú mézesüvegbe gyömöszölt' v i ­rágporra.

A természetes v i rágpor gyűjtése komoly feladat azok számára, ak ik a gyakor la t ­ban óhajt ják megvalósí tani a t ö b b t e r m e ­lés jelszavát. A vi rágporszedővel egy erős családdal 9—18 kg. v i r ágpor t gyű j the tünk

A virágporszedő keresztmetszete

A v i rágpor lepény t el lepik a m é h e k (az USDA képszolgála ta nyomán) .

össze, amely, ismétel jük, bőségesen fedezi 50 család tavaszi serkentőlepény szükség­letét.

Méhész tes tvére im egy méhészetből se hiányozzék az idén a v i r ágpor szedő!

Kolozsvár. DR. SZÖVÉRDI F E R E N C

Megfigyelés Az elmúlt télen nálam nagyon jól te­

leltek a méhek. A 80 családból egy sem pusztult el. Három család anyátlanná vált, de ezeket anyásítottam és rövide­sen helyre jöttek. A jó telelést a bő méznek és a jó melegtartó kaptárnak tulajdonítom. A tavaszi fejlődés sajnos elég lassú volt az időjárás miatt, de májusra már annyira kifejlődtek, hogy teljesen ellepték a kaptárt mézürrel együtt. A fagy itt is éreztette a hatá­sát, de már túl vagyunk rajta. A fagy után megfigyeltem, hogy a méhek óriási számmal lepték meg az itatót és úgy viselkedtek, mintha rabolni akartak volna és még sem raboltak.

A mérleges kaptár adatai: Pogyasz, október 15-től január l - i g 1.75 kg. január l . tő l április l - ig 3.10 „ április 1-től május 15-ig 3.50 ,,

összesen 8.35 kg. április 1-től május 15-ig 3.90 kg. gya­

rapodás. Székely zsombor. Csala Ferenc

149 © BCU Cluj

Miért kértem bundás kaptárt az ajándék raj részére?

Fodor Kálmán méhésztársunk egy rajt ajánlott fel az egyesületünk kísér­leti méhészete részére és a raj betele­pítésére bundás kaptárt igényelt. Leve­lére válaszolva megkérdeztük, hogy miért ragaszkodik e kaptárhoz. Érdek­lődésünkre az alábbi értékes cikkben indokolja meg felfogását.

A mult hónapban írt levelükre, mely­ben az iránt érdeklődnek, hogy miért kérek „Bundás kaptárt-' az alábbiakban adom meg válaszomat. Ha érdemes kö­zöljék le szeretett lapunkban is, hogy különösen a kezdőket sok felesleges kísérletezéstől mentesíthessük.

Még 1934-ben kezdtem Csanád me­gyében méhészkedői. Két család méhet vettem kaptár nélkül Neiszer kereteken, így ahhoz a mérethez csináltattam kaptárjaimat is. Természetesen hátul-kezelősöket. Egy évre reá már volt 2 öreg családom és 3 rajom. Ugyanez év november havában Pest megyében Tá-piószelére kerültem. Itt segítségemre jött már tanáccsal egy 40 családos mé­hész, ki közép Boczonádi méretű (42x 30 cm-es, a mi nagy erdélyi kaptárunk­hoz hasonló) rakódó és' fekvő kaptárok* kai méhészkedett szép eredménnyel. A major 120 kat. holdas akác erdő mel­lett feküdt s az uradalomban két éves fehér somkórót, biborherét, baltacimot, szöszösbükkönyt termeltünk. Ez a mé­hésztárs rábeszélt a fekvő kaptárra. Az ő tanácsára készítettünk 4 darab fekvő kaptárt 24—24 keretre, két kijáróval.

Akkor még javában tartott a szak­lapokban a kijáró vita alsó vagy felső. Ügy határoztunk, hogy legyen egyik kijáró felső a másik pedig alsó ugyan­azon kaptáron. Az egyik hármas kap­tárból átfejlesztettük a Neiszer keret­ről a K. B. keretekre. Az így felszaba­dult hármas kaptárt szétbontottuk és készült belőle iker fekvő kaptár. Ugyan­ez történt a másik hármas fekvő kap­tárral is. így most már 8 családra voit férőhely. Dacára a méhlegelő eldorá-

dónak a kaptárok szaporítására csa 1937-ben került sor. Az átfejlesztés k keretről a mégegyszer akkora lépfeli létre időt vett igénybe. 1936—37 telé jelent meg a „Méh"-ben Pávai Mátyá Sándor „Hungária köpenyes" vándo kaptáráról egy cikk. Részletesen ismer tette előnyeit és hátrányait is, are ugyan kevés van.

Azonnal elkészítettem 6 darabot az zal a változtatással, hogy nem N. B keret méretére, hanem a K. B. kére méretére. Részben saját, részben vásá­rolt rajokkal 1937-ben betelepítettére mind a 6 kaptárt. Azóta használatba* vannak és az eredménnyel nagyon meg vagyok elégedve. A kaptárak hozamát nem szoktam külön-külön mérni, de a tíz év alatt a köppenyesekből 2—4 ke­rettel mindig több felesleges mézet ve­hetek el, mint a többiektől. Tehát 6—12 kg-al többet adnak az átlagnál.

Pest megyéből 1940 decemberében költözködtem ide. Az időtájt voltak a leghidegebbek. Sajnos a szállítás követ­keztében a méhcsomók szétrázódtak. Megérkezéskor a kaptárakat fűtött szo­bába raktam. A méhek szépen össze­húzódtak s így a telelő csomó rendbe­jött. Legkisebb veszteségem a köpenyes kaptárban volt, míg a többi családok csak akác virágzás alatt jöttek rendbe. Tapasztalatból leszögezhetem, hogy aa, akinek módjában van vándorolni méh-legelőre, az csak kizárólag köpenyessel — bundással induljon útra, úgyszintén az is kinek foglalkozása olyan, hogy a megélhetése után vándorolni kénytelen, az ismét csak bundással dolgozzék. Semmivel sincs több dolog vele mint bármely fekvő kaptárral, már pedig tudvalevő, hogy ezeket lehet a legjob­ban átnézni és kezelni. De a sarokpánt és kofferzár ne hiányozzék egy kaptár­ról se. Sajnos az enyémen nincsenek, de ezt már tízszeres kárral megfizettem, mint amennyibe került volna.

Az akác sajnos nálunk is elfagyott,

150

© BCU Cluj

de a sarjú már bimbózik, hogy lesz-e most kezd hozzá a méhészkedéshez és benne nektár annyi, hogy nekünk mé* kevés munkával jó eredményt akar el-hészeknek is jusson, nem valószínű. érni, induljon köppenyes kaptárral. De Csak annyi legyen, hogy dolgozóinkel- az évenként mutatkozó nagyobb méa-j láthassák magukat, a mi tömegvirág- hozamot tekintetbe véve kifizetődik zásukig, a napraforgóig, mert a hárs másoknak is áttérni erre a rendszerre, teljesen elfagyott, amiből pedig eddig Bár kísérletből 4—5 családdal. Bizo-még mindig tudtam pergetni kitűnő il- nyara hozzám hasonló tapasztalatokat latu, zamatos hárs-mézet. szerez.

Röviden összefoglalva1, tehát aki Sárköz. Fodor Kálmán.

Üdítő italok Az ápri l is végi fagy nagyon le ronto t ta

a szőlő és gyümölcs te rmés k i lá tása i t s a multévihez viszonyítva jóval kevesebb mennyiség áll majd rendelkezésre bor illetve i tal készítési célokra. Ezért helyes ha a méhész maga gondoskodik háziszük-légletét fedező üdítőitalok mézzel való előállításáról. Ez anná l is inkább indokolt , mert a bőséges szabad cukor a méz i r án t i keresletet lecsökkente t te s így több mézet kell hasznosí tani a h á z t a r t á s b a n s ahol csak lehet bevezetni az önel lá tás t .

A gyümölcsök közül a ribizli szenvede t t a legkevesebbet a fagytól s ez k ivá lóan alkalmas bor készí tésére, m e r t m a g a s a sav tar ta lma.

A ribizli bor készí tésére jól bevá l t mód az alábbi:

Kellő mosás és lebogyozás után a ribiz-lit ki kell sajtolni. E célra kitűnően be­válnak a zománcozott vagy ónozott ház­tartási burgonya prések. A saj tolásból nyert mustot lemérjük s ennek kétszere­sének megfelelő mennyiségű vízzel a ri­bizli törkölyt összekeverjük s 5—6 órán át rajta hagyjuk. A törkölyt az említett idő leteltével ismét kisajtoljuk és a nyert újabb levet a musthoz keverjük. Az így összekevert folyadékban minden literhez számítva 40 dkg. mézet kell feloldani. Ezután megfelelő edénybe kell tölteni és pedig annak négyötödéig helyet hagyva az erjedésnek. A legkedvezőbb, kívánatos hőmérséklet IS—20 C. A must megfelelő hőmérsékletének elérése érdekében annak kisebb részét esetleg fel kell melegíteni s melegítés után a többihez keverni.

A fenti a rány t be t a r tva más gyümölcs ­ből is kész í the tünk méz hozzáadásáva l k i ­tűnő italt . így barackból , cseresznyéből, meggyből, szilvából, málnából , szederből , áfonyából, őszibarackból s tb.-ből . Ha a felsorolt gyümölcsök n e m lennének elég levesek, akkor húsdará lón megda rá l j uk és annyi vizet töl tve rá juk , hogy ellepje s felforraljuk. Ezu tán kiprése l jük, majd a

törkölyt újból feleresztjük vízzel és 5—6 órai áz ta tás u t á n újból prése l jük .

Minden gyümölcsbor készítésénél taná­csos az erjesztő edény szájára, nagyobb mennyiségnél a hordó akonájára úgyne­vezett „kotyogót" tenni, hogy elkerüljük az erjedő lé megecetesedését. J ó kotyogót kész í the tünk egy fordí tot t U a lakú m e g ­haj l í tot t üvegcsőből (esetleg a rasznyi gu ­micsőből) aminek egyik vége az er jesztő üveg kifúr t dugójába illik, míg a más ik vége egy vízzel tö l tö t t edénybe ér. így a kele tkezet t szénsav a csövön keresz tü l a vizes edényben bugyboréko lva távozik el, de a külső levegő, sem a musl ica a vizén keresztül n e m tud az erjesztő edénybe ju tn i .

K i t ű n ő meggy likőr készí thető mézzel az alábbi e l járás szerint :

2 kg. meggyet magvastól, valamint kb. 8—10 dkg. megtört meggy magot üvegbe teszünk s erre egy liter 96"-os tisztaszeszt öntünk, valamint iVa liter vízben feloldott 60 dkg. mézet. Az üveget lehetőleg napos helyen helyezzük el és 10—12 heti érlelés után kitűnő aromájú, csillogó szép színű likőrt fejthetünk le p. likörágyról. Az el­járást megismételhetjük fele mennyiség­gel és akkor is kellemes ízű italt kapunk.

A ke re skede lemben k a p h a t ó l ikör -eszenciákkal való l ikőr készí tésénél is fe l ­haszná lha tó édesí tésre a m é z cukor h e ­lyet t és p á r het i érleléssel a legf inomabb k r é m l ikőr t nyer jük .

Kolozsvár. Bikfalvy Ferenc

A J Ö V Ő B E N CSAK FER­TŐTLENÍTETT MÜLÉPET használjunk' Viaszt fertőtlenit és mű-

1 ' lépet száliit Tóth István ig. vál.tag Kolozsvár, Bu­dai Nagy Antal-ut 78 sz.

MÜLÉPKÉSZITÉS CSEREVIASZBÓL

151

© BCU Cluj

A% anya mesterséges megtermékenyítése Lloyd Raymond Watson amerikai tu­

dós 1926Jban különleges módszert dol­gozott ki a méhanya mesterséges meg­termékenyítésére. A here ondótöltényét kioperálta és egy vékony üvegcsőből húzott fecskendőbe felszívta. Annak se­gítségével vitte át a mikorószkóp erős nagyítását igénybevéve, a méhanya mesterségesen kinyitott hüvelyébe.

A mesterségesen megtermékenyített méhanya termékeny petéket rakott, de csak rövid ideig — pár hétig. Utána herefiasítóvá vált, mintegy jelezve, hogy az eljárás valahol hibázik. Watson (olvasd: Uatszn) tovább tökéletesítette eljárását egészen haláláig. Az „Ame­rican Bee Journal" (Amerikai Méhé­szeti Lap) 191f0. évi áprilisi számában értesültünk, hogy Watson február 26-án szívkorona trombózisban 72 éves korában váratlanul meghalt. Emléké­tiek ez úton áldozunk.

A nevezett szaklap közli Farrar mé­hészeti kutató írását is az eljárás to­vábbi fejlesztéséről. Mint írja 191/4-ig sohasem kikerült olyannyira a termé­kenyítés, hogy rendes családok fejlőd­

jenek ki. Az eljárásnak csak tudomó-Á nyos értéke volt. A gyakorlati méhne~ mesítés kevés hasznát vette, míg a Wis-consini és Luisianabeli mezőgazdasági kísérleti intézetek, meg az állami ro-' vartani és növényegészségügyi szolgá­lat szoros összeműködésének eredmé­nyeként Laidlaw Henriknek, Macken-, sen Ottónak és Roberts C. Vilmosnak sikerült közösen egy gyakorlatilag is jól bevált egyszerűbb, mondhatnánk üzemesített eljárást kidolgozniuk. Mát; 19Jf3—JfJf-ben rendes családot fejlesz­tettek a mesterségesen megterméke* nyített finyák, bár sok közüllük csak 2—5 hét múlva kezdett petézni.

A felfedezések egymást követik. 19J/J/.-ben Mackensen reájön, hogyha az anyát szénsavval elkábítja, hamarabb (10—11 nap múlva) kezd petézni. 19Jf5-ben felfedezi, hogy a szénsavval kábí­tott szűz anya termékenyítés nélkül is petézni kezd. Természetesen csak here petéket rak, viszont ez lehetővé teszi, hogy saját fiait felneveljék és az abból kioperált ondóval termékenyítsék meg a szénsavval újból elkábított anyát.

152

© BCU Cluj

Nagy jelentősége van ennek, ha egy kicsit is járatosak vagyunk az állatte­nyésztés alapjait képező örökléstanban. Az egyes tulajdonságok megrögzítésére nélkülözhetetlen a célszerűen űzött bel­tenyésztés, amikor az apaállatot leá­nyával eresszük össze, vagy az anyaáU latot fiával fedeztetjük. íme a méhte-nyésztésben is ez most lehetővé vált. A méhek gyors szaporodása megengedi, hogy vérvonalakat állíthassunk elő a kitűzött tenyészcélok eléréséhez.

A felsorolt neves méhészeti kutatók eljárását a mellékelt képen mutatjuk be. Törhetetlen üvegből (nylon-ből; ol­vasd nájlon-ból) akkora hüvelyt készí­tettek, \amelyikb{e az anya potrohúval felfelé belefér, de nem tud hátrafelé sem kimászni. A hüvelyben egy megfe-i lelő betéttel úgy rögzítik az anyát, hogy a potrohánák pár gyűrűje kiálljon. Ez a rögzítő betét belül lyukas (az egész egy nylon cső) és ezen keresztül bo-csátnak szénsavat az anya elkábítá­sára. A potroh kiálló részén két rögzít­hető horgos tűvel tágítják ki az anya hüvelyét. Egy harmadik horgos tűt a megtermékenyítést irányító személy tartja a kezében és tágítja a nyílást, míg a másik kezével a nylonból készült hajlékony fecskendővel a megfelelő helyre vezeti az előre felszívott termé­kenyítő váladékot.

Farrar amint a közleménye végén megjegyzi, a méhnemesítés ma kb. olyan fokon mozog, mint 1910-ben a kukorica nemesítése. Jó 20 esztendős, a magán nemesítők és az állami kísérleti inté­zet szoros együttműködése volt szük­séges, hogy a mai tökéletesített nemes fajtákat, többet termő hibrideket előál­lítsák. A méhnemesítéshez is sok és jó szakember szükséges. Ezért a mester­séges megtermékenyítésről könyvet ír­tak és tanfolyamon képezik ki azokat az érdeklődőket, akik hivatást érezn reá.

Kolozsvár. DR. SZÖVÉRDI FERENC

MÉHÉSZTESTVÉRÜNK! Akarod, hogy lapunk 32 oldalon jelenjék meg? Küldjed be azonnal a 300 lejes tagdíj­hátralékodat!

Könyvismertetés A többanyás felhőkarcoló

kaptár „La ruche gratte-ciel á plusieurs reines"

(A többanyás felhőkarcoló kaptár) írta: M. Dugat lelkipásztor, 96 oldalos könyv, több képpel, harmadik kiadás, kiadta: Xbbaye de N-D des Dombes Marhieux (Ain) Franciaország 1947-ben.

#

Az a tény, hogy h o r d á s idején a méz-hozam a k i j á ró m é h e k tömegével v a n a rányban , ind í to t t a a méhészeke t o lyan rendszerek a lka lmazására , amel lye l t ö b b anya pe téző készségét á l l í t ják h o r d á s előt t a miné l k i t e r j ed tebb f iasi tás szolgála tába.

4. cs.

3. cs.

2. cs.

f V , A ~ . " . r . " . \ ^ . V A ^ A ' \ ^ , A . - A ^

1. cs.

4. cs. 5 iias 5 üres

3. cs. 5 fias 5 üres

10 fias

oVAAAAvV^WwV W - V A A A A A A A /

2. cs. 5 fias 5 fires

10 fias

1. C S . 5 fias 5 üres

1. kép 2. kép cs. = család, ^ = anyarács, — = kijáró

Ezzel a törekvésse l t a lá lkozunk hazai viszonyla tban is a különféle többcsaládos ( többanyás) fekvőkaptá ros rendszerné l . Ujabban M. Duga t f rancia le lk ipász tor ­méhész 1947-ben megje lent k ö n y v é b e n r a -k o d ó k a p t á r a k r a a lka lmazot t t öbbanyás rendszeré t i smer te t i .

Rendszere anny iban különbözik a t ö b b ­családos ( többanyás) f ekvőkap tá rná l hasz ­ná la tos rendszer től , hogy több r a k o d ó -

153

© BCU Cluj

k a p t á r fészek fiókját egymás fölé rakja, minden ike t egy egy anyáva l s így ú. n. felhőkarcolót alkot , 2—3—4 családdal . Gyümölcsv i rágzáskor helyezi egymásra a családokat , me lyeke t anya ráccsa l vá lasz t el egymástól , de m i n d e n i k n e k meghagyja a kü lön röp lyuka t . (1. ábra.) A tavaszi hordás alat t , vagy ha ez e lmarad , s e rken ­téssel igyekszik miné l nagyobb fiasítást e lérni . Egy h ó n a p p a l az egyesí tés u t á n eléri csa ládonként a 9—10 kere tny i f iasí­tást . Ekkor m i n d e n 5 f ias -kere te t az a n y á ­val együ t t új fészek fiókba teszen, és 5 üres ke re t t e l kiegészít i . A többi fiasításos ke re t eke t összerakja 10—10-re. Az a n y á t ­lan fészekfiókot az anyásf iókok között hagyja, de anyaráccsa l e lválasztva. (Lásd 2. ábrát . )

Megfelelő h o r d á s viszonyok mel le t t 10—15 n a p múlva az ü res Keretek is m e g ­te lnek fiasítással , az anyá t l an k a p t á r a k b a helyezet t f ias í tásnak min tegy fele kikel t . Most anyá t lan i t .

Főhordás előt t 15 nappa l az összes a n y á ­k a t elveszi és mura jkész í t és re használ ja , vagy ta r ta léko l ja 2—2 kere ten , hogy a ho rdás u t á n visszaadhassa . Ezek a ho rdás végére 6—7 k e r e t r e fejlődnek.

A n y á t l a n í t á s u t á n azonnal elrendezi a csa ládokat 10—10 k e r e t e t téve m i n d e n fiókba. Kü lön csoportosít ja a friss, álcás és é re t t fiasításos ke re teke t . A friss fiasí­tásos k e r e t e k e t a felső fiókba, az é re t t e t az a lsókba helyezi el, az anyarácso t k i v e ­szi, az ü r e s k e r e t e k e t elszedi. T e h á t csak annyi k a p t á r t hagy e g y m á s r a r a k v a , amenny i t a fiasításos k e r e t e k betö l tenek.

10 n a p p a l az anyá t l an í t á s u t á n az épí ­te t t anyabölcsőket k ivágja és beadja az anyagneve lés re szánt tenyész tő kere te t .

Pon tosan 10 n a p m ú l v a a t enyész tőke­re t beadása u t á n a m á r fedett 1 a n y a b ö k s ő -ket elveszi és felhasználja. Ha tovább is a n y á k r a lenne szüksége, ezt mégegyszer megismét l i , de n e m többször, m e r t a csa­lád 30 n a p n á l tovább n e m m a r a d h a t

anyá t l anu l . Tehá t 15 n a p p a l a főhordás e lő t t anyá t l an i to t t és végé t vet i a hordás befejezése előt t 15 nappa l . (1 hónapos fő-hordássa l számol.)

A k á r a nevel t , a k á r a t a r t a l ékba helye­zet t a n y á k közül egyet a főhordás befeje­zése előt t 15 n a p p a l visszaad a családnak, a h o r d á s befejezésével pedig visszaadja a többi t a r t a l ék a n y á t is a fiasításos k e r e ­teilikel együt t .

Az így kezelt és meganyá t l an í to t t csa­lád h o r d á s idején a r endes család hoza­m á n a k többszörösét termel i . Tapasztala t i tö rvényeke t állít fel. Pl . az anyás fészek fiókok számát 2-vel megszorozva és ezt tovább megszorozva, az át lag mézhozam­mal , megkap ja a v á r h a t ó mézhozamot. T e ­há t h a 4 családot r a k o t t egymásra és az át lagos mézhozam a v idéken családonként 10 kiló, a k k o r a felhőkarcoló k a p t á r b a n 80 kg.-os hozamra számít, mer t :

4 X 2 = 8 X 1 0 = 80 kg. Ha szaporí tani akar , a k k o r 15 nappa l a

hordás befejezése előtt a családot szét­osztja kölyökcsa ládokra .

A h o r d á s befejezte u t á n a csa ládokat egész telelésig egymáson hagyja és csak bete le léskor helyezi eredet i he lyükre .

A b b a n az__esetben, ha m é g egy, m o n d ­juk nyárvégi , őszi h o r d á s r a számít, az első h o r d á s befejezése u t á n a családot ugyanúgy kezeli, m i n t az első ho rdás előtt, t ehá t ú j ra anyá t lan i t .

Megpróbá l t am vázla tosan leírni M. D u ­gat rendszerét , amel lyel szer in te eddig még n e m tapasz ta l t e r edményeke t é r t el.

Hogy m e n n y i r e lenne a lka lmazha tó a mi k ö r ü l m é n y e i n k között , azt csak egy a hazai v iszonyokat gondosan ligyelem.be vevő, a lapos k ísér le t m u t a t h a t n á meg.

Kolozsvár. Dr. Derzsi Ern& MÉHÉSZTESTVÉRÜNK! Akarod,

hogy lapunk 32 oldalon jelenjék meg? Küldjed be azonnal a 300 lejes tagdíj­hátralékodat!

HA NAGY EREDMÉNYT AKAR, RENDELJEN KÖPENYES KAPTÁRT!

A vastag bundában télen alig fogyasztanak a méhek. Többletkiadása megtérül a megtakarított te­lelőmézből. Tavaszra hatalmasra tejlődik családja és jó legelőn telehordja kaptárát. Egy pergetésre 30-40 kg. mézfelesleget adhat. — Rendelésre azonnal szállítom beépített zsalukáteres szellőztetővel etető-itató készülékkel pontosan a M. K. leírása szerint. Különleges marókésekkel készített ki­

fogástalan kivitelben, lelkiismeretes asztalos munka, az ára előre kifizetve :

Köpenyes (bundás) kaptár N B keretekkel Bundás kaptár anyarács nélkül 2.850 lej cinezett bádog tetővel mig a készlet tart 3.300 lej A kaptár faanyaga gépen ledolgozva 2.200 „

Ugyanaz kátránypapirral fedve 3.100 „ Gépi kidolgozás hozott anyagból 744 „ TÓTH VINCZE JÓZSEF asztalos — Cluj-Kolozsvár, Str. Avram Iancu 2 szám

154

© BCU Cluj

JÚLIUSI

.TENNIVALÓ Sem a százéves n a p t á r , sem Herschel

jóslata nem vál t be jún ius i hónap ra . Á l ­landóan esett és hűvös idő j á r t a . Csa lád­jaink a laposan legyengül tek s a legtöbb helyen l emond tak a ra jzásról . A gyengén petéző a n y á k a t csendes anyavá l tássa l cse­rél ték ki .

Jú l ius ra a százéves naptár 4-ig borús , 5—10 között meleg és zivataros, 11—18-ig rövid esőkkel t a rk í to t t és 19. u t án meleg és gyakor i z ivataros időt jósol. Herschel néhány esős nap utón 3-tól napos időt s csak 20-tól 23-ig z iva tarokat . A Herschel jóslata bizony r eánk férne, de úgy látszik ebben a holdj á r a sban mind ilyen szomorú időnk lesz.

A n a p t á r o k b a n közölt időjóslásnak kevés tudományos a lap juk van. Sokkal többet é rünk az új hold u tán i negyedik és ötödik nap megfigyelésével. Egy régi latin közmondás szerint . Prima, secunda nihil, tertia aliquit, quatra, quinta qualis, tot alunatio ta t i s . . . azaz m a g y a r u l az új hold utáni első és második nap nem szá­mit, a harmadik sem, amilyen a negyedik és ötödik nap, olyan időjárás lesz az egész holdjárás alatt. J ú n i u s b a n 7-én volt ú j ­hold és 10—11 körül borongós hűvös idő. A rossz idő m e g m a r a d t az egész holdjárás alatt .

Jú l iusban 6-án lesz újhold ezért 9—11 körül figyeljük meg tüzetesebbe ' i az időt.

Jú l ius a pergetés hónap ja (ha lesz mi t pergetnünk) s különösen a kezdők figyel­mét felhívjuk, hogy pergetésnél a m é h ­család jövő sorsára tek in tsenek. Ez min­dennél fontosabb, illetve ez az egyedüli fontos, a többi mind mel lékes .

Az új méhészek csak a mézzel törőd­nek s nem veszik át az igazi méhész gondjait is. Pap i roson számolnak, nem a valóságot nézik. Számí tásuk legtöbbször sántí t , mer t n e m indu lnak ki a méhcsa lád 5—7 kg.-os rendes hozamából , h a n e m 20 és egyesek 40 kg-os át lagos hozamot szá­mí tanak . Nem mondjuk, hogy jó v idéken és kívál ló év jára tban , vagy vándor lá s sa l nem érhe t jük el ezt az e redményt , de á t ­lagosan n e m számí tha tunk ennyi t .

A kezdő méhész azonban n e m a l k u ­szik. Pergetésnél csak az előkészí tet t ü res

bödönöket nézi s k iperge t i még a lelkét is a méheknek . Könnyen e lképzelhet jük, hogy ilyen gazdálkodással h a m a r póru l jár . Kifosztott méhcsaládjai télen halomra pusztulnak.

Hagy junk a méhcsa l ádnak bőséges téli készletet s csak a felesleget vegyük el! Különösen fontos nap ja inkban , ami­kor nem dicsekedhetünk különösebb ered­ménnyel.

A perge tésné l t ehá t előbb a m é h c s a ­ládok fészkét vizsgáljuk meg. Ha n e m ta lá lunk a fészekben szép mézkoszorú a l ak j ában :

kis kaptárakban 12 kg., középméretüeknél 15—16 kg_. és nagy méretüekben 20—22 kg. mézet,

egészí tsük ki e rősebb családoktól e lvet t lépes mézzel. Általában 300 négyzet cm. lepecsételt lépes mézet számítunk 1 kg. telelő méznek s ebből mindenki könnyen kiszámíthatja, hogy mennyi van a keretjén. Legjobb egy 15X20 cm-es kockát vágni kemény pap í rbó l vagy deszkából s azt a lép mel lé tenni , így sokkal könnyebb a méz mennyiség becslése.

Pe rge tés előtt vizsgál juk á t az ösz-szes csa ládoka t s egy p a p í r r a jegyezzük fel az e lvehető ke re t ek számát , i l letve azt hogy menny ive l kel l k iegész í tenünk pld.:

5-ös családnál felesleges 5 mézes keret, 7-es családnál felesleges 3 mézes keret, 8-as családnál hiányzik 2 mézes keret.

Ebből a k imu ta t á sbó l megtudjuk, hogy összesen h á n y lépet p e r g e t h e t ü n k ki s h á n y a t ke l l félre t e n n ü n k a többiek m e g ­segítésére.

A méz elszedésével ne s iessünk, de túl későre se hagyjuk, hogy a családok­nak még ideje legyen a téli fészek elren­dezéséhez. Később a ho rdás megszűnésé ­vel t ú l sok ku t a tó m é h is döngicsélne k ö ­rül s könnyen kitörhetne a rablás.

Az idén sok ba junk volt a méhcsa l á ­dok anyásodásáva l . Az akácvi rágzás u t á n készítet t m ű r a j o k közül a hideg és esős június mia t t sok mes terségesen készí te t t raj még 45 n a p a la t t sem nevel t anyát , vagy a k i repü l t anya elveszet t a ná sz -úton.

Olyan családdal , mely hosszú idő óta

155

© BCU Cluj

anyát lan , nem érdemes kínlódni , m e r t az elöregedet t m é h e k g y a k r a n l e rág ják az i s ­méte l ten beadot t anyabölcsöt , vagy a m á r kikel t anyá t körü lzá r ják s megölik. Ha a család etetésével sem sikerül jobb be lá -

i t ás ra b í rn i a lépjei t népes tő l osszuk el más családok között s alkossunk az anya pároztatására kis kölyökcsaládokat.

A kölyökcsa ládokat á l t a l ában keve ­sen haszná l ják Erdé lyben holot t ez a leg­jobb eljárás úgy a mesterséges raj ké­szítéséhez, mint az a n y a pároztatására. A legegyszerűbb módon a méhésze tünkben használa tos fészekkere tekkel készí thet jük. Egy ü res k a p t á r b a n , vagy fekvőknél a k a p t á r egyik végében, de külön ki j á r ó ­val, b u n d á s - k ö p e n y e s k a p t á r b a n a há t só méztérben, válaszfal lal e l r ekesz tünk h á ­rom ke re tny i helyet, m a j d be teszünk 3 kere te t mézzel, v i r ágpor ra l fedett fiasí-tással s minné l több fiatal bogá r ra l . M á s ­nap az öreg méhek haza r epü lnek és es ie -felé mege te t jük a családot . U g y a n a k k o r beadjuk a fedett anyabölcsöt vagy a szűz­anyát . A kölyökcsa lád f ia tal népe szíve­sen fogadja.

Miu tán a kö lyökcsa ládban az anya megpárzo t t , szükség szer int több ke re t ­tel kiegészí t jük és r endes te rmelő családot a l k o t h a t u n k vele.

Dr. Szövérdi Ferenc. Kolozsvár.

Anyanevelés—vérfrissítés Sajnos bőséges mézelésre nincs kilá­

tásunk, ezért anyanevelésre használom fel a nyarat. Természetesen csak, ha a családok megfelelő mennyiségű mézet gyűjtenek, mert az anyanevelés sikeré­nek főtényezője is a kedvező időjárás és a jó mézelés.

Az elmúlt két sovány esztendőben nehezen ment az anyanevelés, de jó évjáratban a fiatal anyák egy-két nap alatt megtermékenyülnek.

Érdekes megfigyelést tettein az anyák minőségére vonatkozólag. Két tavalyi anya egész nyáron gyenge volt. A csa\ ládot is csak alig közepesre tudta ki­fejleszteni tavasszal. Az idén ki akar­tam cserélni, de meglepetésemre első­rendű, tömör egész keretet kitöltő fia-sításuk volt és a család is felerősödött. Az ok szerintem abban rejlett, hogy a tavaly rajbölcsők híjján kénytelen vol­tam pótanyabölcsőből kikelt anyát is felhasználni és nem mindegyike ren­

delkezhetett teljes energiával, hanem bizonyos idő volt szükséges arra, hogy a különben kiváló törzs leszármazottja mintegy „lendületbe" jöjjön.

Ha foglalkozásom nem kötne le és kizárólag a méhekkel foglalkozhatnék, egyszerűen mesterséges anyabölcsőkben nevelném az anyákat, mert az elsőrendű tenyészanyagom megvan.

Továbbá nyaranta töob rajt vásáro­lok távolabbi helyről. Két évi megfigye­lés után ha kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, felhasználom szaporításra, illetve vérfrissítésre.

Mácsa. SZTAREK KÁROLY

HANGYÁK ELLEN. Különösen v á n d o r t a n y á n tapaszta lható ,

hogy a h a n g y á k az egész k a p t á r t ellepik. Egy jó m a r é k n y i diófalevelet teregessünk szét a fedődeszkán és ezt cserél jük 2—3 he tenkén t . Megvédi k a p t á r u n k a t a han ­gyák ellen. (American Bee Journal . )

3IÉHSZURÁS ELLEN. Kezdő és legyünk őszinték a gyakorló

méhészeknek is gyakran kel lemetlen a méhek i lyeni rányú szerete tnyi lvání tása .

Az „Amer ican Bee J o u r n a l " egy régi e l ­lenszer t közöl. Hagyma levéllel dörzsöljük be a szúrás helyét, m iu t án a ful lánkot e l ­távol í tot tuk. A fájdalmat megszünteti, a dagadást megakadályozza.

VIRÁGPOR KIPERGETÉSE. A v i rágpor t is k iperge the t jük a ke re ­

tekből, h a a ke re te t 1—2 órá t meleg víz­ben áz ta t juk és u t ána rendes pergetőn k i ­verjük. Bár a v i rágpor ér tékesebb, mint a méz, néha mégis úgy hozzák a körü lmé­nyek, hogy el kell t ávol í tanunk a k e r e ­tekből. (Gleanings in Bee Culture.)

SENKI FEJE SEM KÁPTALAN A harmadik családnál már nem tudod

mit láttál az elsőnél. TÖRZSKÖNYVEZZED CSALÁDJAIDAT!

Rendeljél az EME-lől még ma törzskönyv­vet. Csak vonásokat kell bele húzni s egy-két számot. Minden családod hű törzs­

könyvét megkapod. A 25 lapo ; , tartós borítékba illesztett

törzskönyv ára útmutatóval egy üt 100-lei POSTACÍM :

EME CLUJ, STR. REPUBLICEI NO. 22*

156 © BCU Cluj

EGYESÜLETI

Á méhészek megtették kötelességüket Az április 27-i mínusz 4—7 C fokos

fagy a gabonafélék kivételével minden viiágr-í elpusztított s az akáewrágnak talán 10%-a sem maradt meg. Az sem mézelt sokat, s mikor e sorokat írom, már hullaija szirmait. Két éves rend­kívüli szárazságra ez már kegyelem} döfés számba megy s remegve várjuk, hogy az esetleges tarló virágzásig ki­bírják-e* a méhek. Alig gyűjtöttek va­lamit. Ha az időjárás okozta súlyos csapások tovább fokozódnak nálunk, fényűzéssé és drága sporttá lép elő a méhészkedés — az emberiség egyik legősibb foglalkozása — és csak azok az, ideal is ták foglalkoznak maja vele, akik nem tudnak megválni az összetar­tás, fegyelem és szorgalom napon., megismétlődő himnuszától.

Ha esténként hallgatjuk a méhek idegzsongító, megnyugtató zümmögését és a méhes körüli páradús levegő meg­telik a kijárókon kiáradó felséges nek­tár illatával, a vérbeli méhész elfelejti minden búját-baját és szeretettel, biza­lommal gondol azokra, akik országunk sorsát irányítják.

Vaida Vasile földművelésügyi mi-i niszter bizonyára éppen olyan jól tudja mint m i , hogy az idén sok vidéken mennyire nehéz a méhészek sorsa és valószínűleg már értesítette Luea Lász­lót is, aki az ország pénzügyeit ren­dezi, hogy a méhészek megadóztatása terén vegye ezt figyelembe.

Or,«/zágunk demokratikus felépítése amúgy is lehetővé teszi, hogy minden vonalon a nép akarata nyilvánuljon meg. Még az adózás terén is. Az adó­bevallási íveken — amint a Méhészeti Közlöny is már megírta — az 1947 november 1-től 1948 április l - ig eladott inézmennyiséget kell feltüntetnünk. Meggyőződésem, hogy mindenki igen

lelknsmeretesen írta be. Sajnos nem rajtunk mullott, hogy ezt a számot nem növelhettük. Mindennek a rossz idő­járás, az óriási aszály az oka.

Mint gépész-ember két-három évti­zede méhészkedem, de régebben az idő­járás csapadékosabb volt. Bizony elő­fordult amikor megvolt a *iagy állo­mányom, hogy egyik évben mint a má­sikban 20—30 q. mézet pergettem. A kaptárak legkisebb zúga i s megtelt mézzel. Utána rögtön alacsony áron el­adtam, ha nem akartam a következő évben ismét 50 mézes-bödönt rendelni.

Természetesen erdős vidéken, vadon­ban más a helyzet. Talán nálunk is javul a helyzet, mert gyakori esők pásztázzák a határt és jó tarlóvirág-zásban reménykedünk, hacsak ismét egy újabb csalódással nem leszünk gazdagabbak, avagy a traktor acélja takarja majd a barázdák alá várva-várt reményünket.

Sokat kockáztatunk, de azért a mé­hészek mindég megtették kötelességü­ket. Szeretett bogaraik, a méhek az ál-< latvilág minden dicséretét megérdemlő proletárjainak tenyésztésével lankadat­lan buzgalommal járultunk hozzá a virágok termékenyítéséhez. Erről rész­letesen beszámoltam. A méhek nem tesznek különbséget, hogy a vetés vagy egyéb virág szegényé vagy gazdagé* magyaré, vagy románé.

Már magáért ezért a munkáért is megérdemeljük a kormány legmesz-szebbmenő támogatását, kedvezményét és reméljük nem marad el. A tejjel mézzel folyó Kánaánhoz mi szállítjuk a m é z e t . . . a méhek nélkül tehát nem teljes az ország és bátran állíthatjuk azt is. hogy sok méh gazdag országot jelent!

Mácsa. SZTAREK KÁROLY

157

© BCU Cluj

Meghívó Az Erdélyrészi Méhész Egyesület

igazgató választmánya július hó 21-én szerdán, délután 5 órakor Kolozsvárt, az EME házsongárdi iskola-méhész-telepén rendes harmadiieyyedévi gyű­lést tart, melyre összes választmányi tagjait ezúton hívja meg,

az Elnökség. Tárgysorozat:

3. Bende Béla nemzetgyűlési képvi­selő'. EME elnök megnyitója.

2. Beszámoló az elmúlt negyedévről. 3. Indítványok. Kolozsvár 1948 július 1. M É H É S Z T A N F O L Y A M S E P S I S Z E N T ­

GYÖRGYÖN. Az EME Sepsiszentgyörgy és v idéke méhészköre f eb ruá r hó 16-tól 29-ig jól s ikerü l t tanfo lyamot t a r to t t a kezdő méhészek részére . A tanfolyamon 32 ha l lgató vet t részt és nagy le lkesedés­sel ha l lga t t ák az e lőadásokat . A t anfo­lyam előadói: Vass Andor elnök, Berde Zoltán, Bartha Samu nyug. ig. taní tó , Pa-ragi Imre, Csákány Zsigmond, Benedek Pál EMGE előadó és Vásárhelyi István voltak. A tanfo lyam helyiségét a MNSz. bocsáj tot ta a méhészkör rendelkezésére .

ÉLÉNK T E V É K E N Y S É G R Ő L számol be az EME máramaros i méhészköre . T a g ­jai t e l lá t ta olcsó méhviassza l és több a l ­ka lmi méhcsa lád vásá r lás t közvet í te t t Dadand—Bla t t k a p t á r b a n á t l ag 2.500 lejes á rban k iép í t e t t k e r t i e k k e l , felszerelve. M é h k a p t á r a k a t 1500 lejes á ré r t ju t ta to t t .

Máramarossz ige t l abda rugó pá lyá já t ön ­kéntes r o h a m m u n k á v a l kö rü lü l t e t t ék több m i n t 200 akácfával . Az ü l te téshez Binder Ferenc méhész te s tvé rünk adot t akácfa csemeté t és szekeré t is kölcsön adta . Már ­cius 21-én ta lá lkoz tak Binder Fe renc tes t ­v é r ü n k n é l ásókkal , k a p á k k a l felszerelve és nagy lelkesedéssel végezték el az ön­kén te s m u n k á t .

L A P U N K T E R J E D E L M E ÉS SZÍNVO­NALA, az u tóbbi időben örvende tesen m e g ­javul t . Egyesü le tünk a m a g a :észéről igyek­ezik a jövőben is f enn ta r t an i , de kedves Méhész tes tvére ink segítsége né lkü l csak meddő próbá lkozás lenne. Ha tag ja ink nem kapcso lódnak be a m u n k á n k b a , la­punk k ö n n y e n e l sorvadha t . K é r é s ü n k ké t i r ányú :

a) Küld jenek be minél több szakcikket , helyi tudósí tást , rövid megfigyelést . K í ­vánságunk mindössze annyi , hogy legyen

időszerű. Olyan dolgokat í r junk le, ami t olvasóink 1—2 hónapon belül megvaló­s í tha tnak .

b) Fizessék ki sürgősen a l apunk h á t l a p ­j án fe l tünte te t t há t ra lékot !

J Ó L S I K E R Ü L T TANFOLYAM záru l t május 26-án az EME méhész telepén. A tanfolyamon 36 hal lgató ve t t részt. Az e l ­méleti és gyakor la t i órái tat Stief Ottó tb. elnök, dr. Szövérdi Ferenc fő t i tkár és Texe Imre ig. vál . tag t a r to t ták . A vizs­gát JVÍócsi István, a kolozsvári EME m é ­hészkör e lnöke vezet te és ha tásos beszéd­ben buzdí to t ta a vizsgázók.it a további összetar tásra . A hal lga tók nagyrésze be lé ­pe t t az EME tagjai sorába.

AZ EME INGYENES K A P T Á R K É S Z I -TŐ TANFOLYAMA i rán t mind többen érdeklődnek. É r the tő is, m e r t 2 hét a la t t gyakor la tban t anu l ják meg a gépen lesza­bot t k a p t á r a n y a g összeál l í tásának módo­zatát . Bei ra tkozni az EME-né l lehet. A rész tvevők hozzanak m u n k a r u h á t .

A N A G Y O B B S E J T Ü M Ü L É P P E L szer­zett tapasz ta la tokról k é r ü n k mielőbbi b e ­számolót azon méhésztes tvére inktől , ak ik a toyábbképző tanfolyamon Várady Béla ig. vál tag szívességéből k a p t a k e m ű l é p -ből 1—1 országos ke re t r e valót. L a p u n k ­ban szere tnénk beszámolni róla.

K Ü L Ö N F É L É K PIACI ARAK. Nagyjóban vál tozat lanok.

A bőséges hordás e lmaradása mia t t nem volt olyan nagy a kínálat , hogy az á rak lemorzsolódhat tak volna.

A méz á r á t múl tkor i számunkban vá ­rosonként sorol tuk fel. Most ahhoz, hogy helyes képe t a lko thassunk kereskedőnként kel lene beszámolnunk. Kolozsvárt majd­nem ahány helyen árusí t ják, annyiféle áron k íná l j ák a vevőknek. Egyik nagy szövetkezetünk 228 lejért kínál ja kg . -kén t a tavalyi (kristályos) akácmézet , a más ik — ugyancsak szövetkezeti bőit — 320 l e ­jért . A többi kereskedők 300—350 lej k ö ­zötti á ron h i rde t ik a k i r a k a t o k b a n . Tordán a bol tokban 320 lej, a v á s á r b a n viszont 350 lejt k é r t e k kg.-ént . Ugyan-e vásáron lá t tunk szép szűzsej tekben, szakszerűt le­nül, haszná l t ú jságpapi rosba ízléstelenül csomagolt lépesmézet. Hihe te t len keveset 160 lej t k é r t e k ér te és a vásá r végén még is megmarad t . íz léses csomagolásban — szép fehér széles szájú üvegekbe téve — hozzáértő közönség — pld. a bukares t i cse­mege üzle tekben a háromszorosá t is meg­ad ták volna ér te . Brassóban 350 lej, Sze-

158 © BCU Cluj

benben 340, Nagyváradon 280—320 lej kg . -kén t . A bukarest i „Románia Apicolá" j e ­lentése szerint fővá rosunkban n a g y b a n 180—220 lej kg.-ént, de i lyen á ron is k e ­vés olyan vevő akad, a k i nagyobb té te l t á tvenne . A nagy á rkü lönböze t azzal m a ­gyarázható , hogy a K á r p á t o k o n tú l n e m fagyott le az akác és az esős idő já rás v a ­lószínűen a h á r s méze lésének is kedvezet t .

A viasa i r á n t é r the tően nagy a k e r e s ­let 450—600 lej között ha l lo t tunk e ladás ­ról. A sonkólyosok 70—80 le jér t veszik a k io lvasz ta t lan léptőrmeléket . N e m sokat keresnek raj ta, m e r t a komolyabb préssel berendezet t v iaszkereskedők 300 le jér t v e ­szik át tőlük a je len lé tükben és segí tsé­gükkel k iprésel t viaszt. Ez a viasz ke rü l azután 450—600 lejes kg.-t i á rban forga­lomba.

A műlép á r á t drágít ja a 24 százalékos forgalmi adó. Kolozsvárt és Nagyváradon 900—950 lej , Bukares tben 1000—1200 lej kg.-ént .

A raj óra dekánkén t 8—10 lej . A termékeny anya á r á t a „Románia

Apicolá l a p t á r s u n k 400—1000 lejben közli, aszerint, hogy közönséges vagy el lenőr­zött származású .

A kaptárak á r a : egyleti n a g y 1800—2000 lej vándor l á s ra be rendezve k á t r á n y p a p í r fedéllel, egységesí te t t (s tandard) k a p t á r 2500 lej ugyano lyan fedéllel. A bádogtetős bundás (köpenyes) k a p t á r 3300 lej .

A termelő családok i r án t nagyobb é r ­deklődés indu l t meg. Kolozs megyében 4000—4500 lejért ve t t ék a csa ládokat 3 soros országos k a p t á r a k b a n , k a p t á r r a l és 38—40 kiépí tet t kere t te l , bő m é z K é s z l e t t e l

ellátva, erdélyi nagy k a p t á r b a n k iép í t e t t méztéri ke re tekke l 7500 lejért . Kasos csa­lád vételről T o r d a - A r a n y o s megyéből sze­rez tünk tudomás t 2200—2600 le jér t ve t t ék a 20—25, sőt 30 kg.-os csa ládoka t egy n a ­gyobb méhészet benépesí téséhez . Azonnal á tszabták és át lag 3—4 N B (42X36 cm-es) kere te t t u d t a k beszabni , de m a r a d t csa­ládonként 1—2 kg. t ö rme lék lépesméz,

MÉH ÉSZ ETI FELSZERELÉSEK

szeg, drót, műlép, anyarács , be­szerzésnél forduljanak bizalommal

MAKKA1 ERNŐ vaskercskedéséhez

KOLOZSVÁR, Dózsa Györg,-u. 35.

amit s e rken té s re fordí tot tak, hogy a bera­kot t műlépet k ihúzzák. Négy hét alatt ke re tbe fejlődtek a családok.

GYŰJTSÜNK TAGOKAT Lapunk júliusi számából tübbet nyomtunk.

Méhésztestvérünk! írassad alá ismerőseiddel az alábbi nyilatkozatot és gondoskodjál, hogy küldje be az 1948 második léiévre járó 150 lej

tagsági dijat.

TAGSÁGI NYILATKOZAT Alulírott jelen nyilatkozat aláírá­

sával belépek az Erdélyrészi Méhész Egyesület rendes tagjai sorába. Tudo­másul veszem, hogy élvezem mind­azon előnyöket, melyeket a szerve­zett méhészek ereje nyújt és egy­ben kötelezően kijelentem, hogy az E M E pénz tá rába (Cluj, Str. Regalá 22. szám) minden év j anuá r havában tagdíj címén 300 lejt befizetek.

Kelt 1948- hó. n.

Lakhely rom. - -

magy.

5 1 U. p . rom. < S. magy.

~ Vasúti á l lomás :

Megye : Név '

(olvasható aláírást kérünk.)

foglalkozás: -

méhcsaládok s z á m a :

Ki gyűjtötte a tagot'

Név - - . — -

Lakhely

U . p - -

Megye

159

© BCU Cluj

APRÓHIRDETÉ/ Apróhirdetés szavanként 3 lej, keretes hirdetés • cm.-ként 5 lej. Többszöri köz­

lésnél 25% engedmény. A MÁRAMAROSI EME MÉHÉSZKÖR

megvételre keres faoéli magot. Kérjük azokat, akik bármilyen kevéssel is ren­delkeznek és értesíteni óhajtják, fordul­janak a Máramarosi EME Méhészkörhöz. Cím: Sighet Rona Jenő címén, Petőfi-utca 18. szám.

EGÉSZSÉGES állományomból egy csa­ládot kaptárostól elcserélnék jó állapotú férfi kerékpárért, vagy 6500 lejért e lad­nám. Pápay Zoltán „Litográfia" Kolozs­vár, Dosztojevszkij (volt Zápolya)-út 12. szám.

ELADÓ 4 soros országos kaptárban több család, családonként 4500 lej. Tasnádi Ist­ván Zsobok (Kolozsmegye) Sztána vagy Sárvásár állomástól 3 km-re.

ELADÓ 16 drb. 42-es fekvő Boczanádi-kaptár, részben kerettel, részben anélkül, 30 családra való országos 3—4 soros 3-as kaptár, egy pár egy családra való 3 soros. Ár megegyezés szerint. Vasútállomás Kéz-divásárhely, vagy Maksa. Cím: Dr. Szabó Dénes állatorvos, Alsócsernáton-Cernatul de Jos, Háromszék-Treiscaune megye.

MÉHÉSZETI KÖZLÖNY

Szerkesztőség és kiadóhivatal: ROMÁNIA — Cluj, Str. Republicei No. 22. Kolozsvár, Köztársaság-u. 22. — Tel.: 22-04.

Felelős szerkesztő: Dr. Szövérdi Ferenc, EME főtitkár.

A Méhészeti Közlönyt az E. M. E. tagjai 300 lejes évi tagdíj fejében tagsági illet­ményként kapják. Az évközben belépők havi 25 lejjel számítva fizessék ki előre tagdíjukat. Lapunk korábbi számai el­fogytak. — Visszamenőlegesen nem küld­

hetjük.

A BIHARMEGYEI EME MÉHÉSZKÖR Nagyvárad Visinszki-utca 27. szám, m ű -lépprést keres megvételre 42X32 cm-es, vagy nagyobb méretben, sürgősen.

VÁSÁROLNÉK 300 kg-ig tiszta méh­viaszt. Árajánlatot mintával együtt a kö­vetkező címre kérek: Antonescu Méhé­szete, Bukarest, Str. Virgiliu 7. szám.

ELADÓ 15—20 méhraj, dekája június­ban 10 lej, júliusban 8 lej, eladó továbbá 10—15 törzscsalád gyékénykasban, ameny-nyit nyom ugyanannyi méznek áráért. Csak válaszbélyeges levelekre válaszolok Lukács István Halmágy-Halmeag, Foga-ras megye.

Fontos! MÉHÉSZTEST VÉRÜNK! Akarod,

hogy lapunk 32 oldalon jelenjék meg? Küldjed be azonnal a 300 lejes tagdíj­hátralékodat!

T A G D Í J H Á T R A L É K O D

Lej KÜLDJED EL ínég ma az EME Cluj, Str. Jliepublicei 22. címre, vagy füzessed be a legközebbi EME Méhészkör pénztárába.^Ha téves a felszólításunk, írjál,/hogy mikor és miként fizettél.

Felelős kiadó : Dr. Szövérdi Ferenc. Minerva Cluj-Kolozsvár. No. 99. Fsoc. jud. Cluj — 112]

© BCU Cluj