hittan_segedanyag_7_Kecskes_I

8/6/2019 hittan_segedanyag_7_Kecskes_I

http://slidepdf.com/reader/full/hittansegedanyag7kecskesi 1/16

II. rész

Rövid egyház~örténelem~

zes rostélyon elégettek; Szent Sebestyén testorkapitány, akit lenyilaztak; Szent Tarztciusz ministráns fiú; Szent Móric ezredes, aztán Szent Ágota, Ágnes, Lucia, Cecilia, Katalin, Borbála éssokan mások.

Az üldözések elol a keresztén)'ek a katakombákba me!l..ekilltek.Ezek Rómábanmégmost is láthatók. A vértanúk testét is ide temették és sírjuk fölött miséztek.Azonban hiába üldözték az Egyházat, a keresztény hit annál jobban terjedt. ,Akeresztények vére magvetés" - írta egy kiváló keresztény író. A pogányokat meghatotta a keresztények példás élete, szeretete, hosiessége. Ök voltak a birodalomlegértékesebb polgárai.

1.Kezdet. Az apostoli idö

Az egyháztörténelem feladata eloadni azokat az eseményeket, amelyek a kétr éves Egyház életében végbementek. Az Anyaszentegyházat Jézus Krisztus ala

totta. Az Egyház a Krisztusban hívo emberek kegyelmi közössége, Isten szent néa továbbélo Krisztus.

Az Egyház pünkösd napján született , amikor a Szentlélek eljövetele napján00 ember megkeresztelkedett. Ök alkották az elso keresztény egyházközséget.Egyház kezdetben csak Jeruzsálemben és környékén terjedt el, tagjai csak zsikbóllett keresztények voltak. De amikor Saul, a késóbbi Szent Pál apostol adaszkuszi úton megtért és45-60- ighárom nagy téríto útjában Kisázsia népei közéelvitte az evangélium örömhírét, a keresztény vallás a pogány népek között is

Pedig az apostolokat kezdettol fogva üldözték. Pétert és Jánost Jeruzsálembenrtönbe vetették ésmegvesszozték. Pál apostol is többször került börtönbe, nélküzésnek volt kitéve és néhányszor haiálveszedelem isleselkedett rá. Végülis 67-bennius 29-én Néró császár uralkodása idejé~ fejjel lefelé keresztre feszítet-k. Pált pedig lefejezték. A többi apostol is- Szent Jánost kivéve -vértanúhaláltrenYedett.Ezzel azonban a keresztény hit nem semmisült meg, Krisztus Egyházak megpróbáltatás közepette, de mégis diadalmasan terjedt elaz egész világon.

2. A 300 éves egyházüldözés

Mint láttuk az apostolok 30-35 évalatt meghódították Krisztusnak az egész ró~ibirodalmat. Nem fegyverrel, hanem a Szentlélek erejével. Még a késobbi üldösek sem tudták elpusztítani az Egyházat, pedig a római császárok közel 300 évigdözték a keresztényeket. Legkegyetlenebb volt köztük Néró 67 körül ésDioldeci

am. század végén. Az üldözések idején sok ezer keresztény vállalta a vértaságot, de hitüket nem tagadták meg. Pedig a pogányok vadállatok elé dobták,gnYÚzták,lefejezték. megégették, lenyilazták oket. Leghíresebb vértanúnQ)t:l lentiochiai Szent Ignác, akit oroszlánok elé dobtak; Szent Lorinc diakonu~, akit tü-

'I~

t

3. Nagy Konstantin

Diokleciánusz császár halála után ketten versenyeztek a trónért: Maxenciusz és

Konstantinusz. A keresztények Konstantin gyozelmét kívánták, mert anyja, SzentIlona titokban már keresztény volt és o maga is jól bánt a keresztényekkel. A kétellenfél Róma közelében ütközött meg egymássaLI} cs.a.ta,elott Konstantinnak látomása volt. Keresztet látott az égen, alatta ezt a felírást: "E jelben gyomi fogsz."(In hoc signo vinces.) Erre keresztet tuzött zászlóira és amikor gyozött, Milánóban313-ban kiadott rendeletével szabadságot adott a keresztényeknek. Eloírta, hogyfobb'hivatalokat csak keresztények tölthetnek be. Megengedte a templomok építését. Ömaga isépített templomot Rómában Szent Péter sírja felett. Szent nona pediga Kálvária hegyén felkutatta Jézus keresztjét és a megtalá1ás helyén építtette megazelso templomot a Szent Kereszt tiszteletére.

Konstantin kiváló uralkodó volt, ezért ot Nagy Konstantinnak hívjuk. A ke

resztséget csak élete végén vette fel. A keleti egyház ot szentként tiszteli.

4. Cezaropapizmus

A pogány római császárok egyúttal a pogány vallás fopapjai is voltak. AmikorNagy Konstantin után a császárok keresztényekké lettek, a IV. és V. században arégi pogány szokás szerint beleszóltak az Egyház ügyeibe. Püspököket neveztek ki,fegyelmi ügyekben intézkedtek, sot még azt isszerették volna eloírni, hogy mit kellhinni. Ez nagy veszélyt jelentett az Egyházra. Foleg azért, mert a császárok nemmindig az Egyház javára hozták meg döntéseiket. Végül már úgy tunt, mintha JézusKrisztus nem isSzent Pétert, hanem a császárt tette volna meg azEgyház fejévé.

Szerencsére Nagy Konstantin - mivel o a birodalom keleti részében született ésezt arészt jobban kedvelte - ezen a keleti részen új várost építtetett ésazt önmagáról Konstantinápolynak nevezte el. Ö és késobb utódai innen kormányozták a birodalmat. így a pápák a nagy távolság miatt függetlenek maradtak a császároktóI. Viszont a konstan tinápolyi püspökök nagy hatalma t kaptak, de ezzel csak akkor élhet-

23



k, ha a császár kedvében jártak. Ez arra vezetett. hogy keleten az Egyház a világialom függvényévé vált.

5. Hos püspökök

Nem mindegyik püspök hajolt meg a császár elott. nyen volt Szent Ambrus44-397). aki az igazi keresztények és az ariánusok versengése idején rendorkapinybóllett Milánó érseke. Ekkor uralkodott Nagy Theodóz császár (oFenékpuszn született), aki 390-ben egy lázadás miatt Szalonikiben vérfürdot rendezett .ent Ambrus ezért csak akkor engedte be a milánói templomba, amikor a császárilvános bunvallomást tett és vezekelt. .

Azután kiváló püspök volt Konstantinápolyban Aranyszájú Szent János (340Ö a szószékrol bátran ostorozta a császári udvar fényuzo életét. amikor a sze

nyek nyomorogtak. Ezért a császárno számuzte ot. Szent János kijelentette:

em félek a számkivetéstol, Isten ott isvelem lesz." És bátran ment a számkivetés, ahol sok szenvedés közepette halt meg.

Szent Ambrus és Aranyszájú Szent János kiváló írók voltak. Beszédeikböl éss könyveikböl pontosan ismerjük az osegyház hitét és tudjuk bizonyítani, hogyteljes mértékben azonos az Egyház.moStani hitével. Ezért a szentatyák (egyháznítók) közé sorol juk oket. Könyveik még most ismegvannak.

6. Eretnekségek

A görög bölcselok (Arisztotelész, Platon és a többiek) tanítása erosen hatott azori keresztényekre; Közülük sokan az Egyház minden tanítását, még a hittitkot is ésszel akarták megmagyarázni ésfelfogni. Eközben tévedésbe. (eretnekségbe)tek. Foleg akkor, amikor a Szentháromság titkát vagy a Fiúisten megtestesülésétUtatták. Egyesek azt hirdették, hogy Jézusnak csak látszólagos teste volt, másokdig azt vallották, hogy Jézus nem igazi Isten, csak ember, de olyan tökéletes emr, aki tel jes mértékben hasonlít Istenhez. Tehát nem Isten, csak olyan, minthaen volna.

A leghíresebb tévtanító Áriusz volt és azo követoi voltak az ariánusok. A niceaiinat 325-ben elítélte. az ariánusokat és kimondta, hogy Jézus Krisztus egy szelyben val6ságos Isten és valóságos ember. (Nicea-konstantinápolyi hitvallásszekegy -, amit a szentmisében imádkozunk.)

. A niceai zsinaton kitunt Szent Athanáz, aki akkor azalexandriai püspök titkáralt. Kívülrol tudta az egész Szentírást. Ö fogalmazta meg a niceai hitvallást. Kébb püspök lett, de az ariánusok hosszú ideig üldözték. Az ariániusok ugyanis nemugodtak bele a zsinat döntésébe, hanem 400 évig nyugtalanították az Egyházat.

~

,

.",.

v

Késobb teljesen megsZÜDtez a té\-tanítás, éppúgy. mint az összes többi ókori eretnekség.

Szent Athanáz 373-ban halt meg. Muködése és írásai alapján ot isaz egyháztanítók közé soroljuk.

7. Szent Ágoston és Szent Jeromos

Kiváló egyháztanító (szentatya) volt Szent Ágoston ésSzent Jeromos.

Szent Ágoston (254-430) eleinte hitetlen, erkölcstelen életet élt. csak 33 éveskorában keresztelkedett meg. Fiatalon az eretnek ariánus vallást követte, de anyjának, Szent Mónikánakimádságára és Szent Ambrus prédikációinak hatására megtért és szentéletu püspök lett belole. Afrikában Hippo városában muködött. Az Egyház egyik legkiválóbb szentatyája O. egyedülálló szellemóriás, aki hatásosan küzdött kora tévtanításaival szemben. Beszédeivel és tudományos könyveivel saját ko

rára is. de a késobbi századokra isnagy hatást gyakorolt. Könyveit, foleg a "Vallomások" címú könyvét most istöbbször kiadják és még a hitetlenekis nagy érdeklödésselolvassák.

Szent Jeromos (340-420) Dalmáciában született. Egyszeru szerzetes volt, ~iJézus iránti szeretetbol ésvágyódásból a Szentföldre ment ésott egy betlehemi barlangban élt 30 évig. Ezalatt héber és görög nyelvbóllefordította latinra a teljel:Szentírást. Ennek óriási volt a jelentosége, mert ebben az idoben az egész világon alatin volt a köznyelv, a görögöt ésa hébert a nép már nem ismerte ésfélo volt. hogy liSzentírás feledésbe megy. Latinra fordítva azonban az egész birodalomban elterjedt, azért ezt a fordítást "Vulgátának" nevezzük.

8. llemeték, szerzetesek

Az üldöztetések idején Egyiptomban sokan a sivatagba vonultak ésott magányban éltek. Ezt elsosorban azért tették, mert féltek, hogy esetleg megtagadják hitüket. Ezeket a magányban élo keresztényeket remetéknek nevezzük. Sokan az üldöz

tetések után ismegmaradtak a remeteségben, pogytávollegyenek a világ csábításaitóI és így jobban el tudjanak mélyedni Isten szeretetében. A sok ezer remete késobb lelki vezetöt választott magának, akit apátnak neveztek el. Egyik leghíresebbapát Remete Szent Antal volt. (Meghalt 356, január 17-én, 105 éves korában.)

A remeteség késobb Itáliában iselterjedt. Itt Szent Benedek (480-543) kolostorba gyujtötte össze a ~metéket ésszabályokat írt nekik elo.Ezek a szabályok pontosan megszabták a teendoket és fegyelemben tartották a kolostor lakóit, akiket szerzeteseknek nevezünk. Szent Benedek jelszava ezvolt: Ora et labora! (Imádkozzál ésdolgozzál!) Szerzeteseit bencéseknek hívjuk. Ók nagy szolgálatot tettek a kultúrának, mert az imádkozás mellett könyveket (kódexeket) másoltak, iparral foglalkoz-

25

~



tak, földmuvelésre tanították meg a népet, mocsarakat csapoltak le és más ehhezhasonló hasznos munká t végeztek.

Hazán.kba Szent István elso királyunk hívta be Németországból a bencéseket.Ok Pannonhalmán, Zalavárban, Pécsváradon, Tihanyban és több más helyen tele)?e.dtekle.Most is megtalálhatók az egész világon ésfoleg az ifjúság tanításával foglalkoznak.

9.A népvándorlás

A római birodalom 400 évalatt teljes egészében keresztény lett. Ekkor már csakaz ddugott falvakban éltek bálványimádók. Innen ered a pogány név, ami paganust""falusit jelent.

400 körül a birodalom határainál megjelentek a népvándorlás népei, akiket a

rómaiak szakállukról és bozontos hajukról barbároknak neveztek (Barba - szakáll.)Ezek a barbárok be-betörtek a birodalom terutetére és sok szenvedést okoztak a

iakosságnak. A különféle barbár népek, pl. a gótok, vandálok, avarok, hunok,longobárdok, normannok évszázadokon át zaklatták a római birodalmat, elsosorban Itáliát. Csábította oket Róma híre ésgazdagsága. Ekkor a hatalmas és egységes rómaibirodalom két részre szakadt ésa császár örült, ha védeni tudta·a birodalom keleti

részét. Nyugaton a császár nem tudott ellenállni a barbárok támadásainak, egyedüla pápák Szálltak szembe velük. Nem fegyverrel, hanem ajándékokkal és rábeSzéléssel. Pl. Nagy Szent Leó pápa 452-ben Attila hun vezért, 455-ben pedig a vandálokatbeszélte rá arra , hogy hagyják el Itál iát és kíméljék meg a népet. Nagy Szent Gergeiy pápa pedig 600-ban a longobárdoktói mentette meg Rómát.

Nagy Szent Leó és Nagy Szent Gergely - mint a nevük is mutatja - kiválópápák voltak, szent életük mellett a hittudomány terutetén ismaradandót alkottak,vallásos könyveket írtak, ezért oket isa szentatyák közé soroljuk. Nagy Szent Gergelynek köszönhetjük az egyházi éneket, !Ullitaz o nevérol gregoriánnak hívunk.

Mivel a császárok cserbenhagyták Itáliát és a pápák mentették meg a népet apusztulástól, sokan a pápákra hagyták birtokaikat. Késobb a nép úgy tekintetteoket, mint világi fejedelmeket. így alakult ki az egyházi állam.

10. A népvándorlás népeinek megtérése

Nagy Theodóz (Keszthely mellett, Fenékpusztán született, 397-ben halt meg)volt azutolsó császár, aki a birodalom mindkét részét kezében tartotta. Halála utánn birodalom két részre szakadt. A kelet-római (bizánci) császárság még ezer évigfennált, de a nyugat-római birodalom 476-ban végleg elpusztult. Emberi számításszerint vele együtt a keresztény vallásnak, az Egyháznak is el kellett volna pusztulnia. De nem ez történt. Innen islátszik az Egyház isteni eredete, ugyanis a keresz-

26

11

ténység aratott diadalt a népvándorlás népei felett és csak azok a népek maradtakmeg, akik felvet ték a keresztény val lást . llyenek voltak 500 körül a frankok, 600körül azangol- szászok, 750 körül a germánok, és 861 körül a szlávok. A germánoktéríto apostola Szent Bonifác volt, aki késobb vértanúságot szenvedett - a szlávoktéríto apostolai pedig Szent Ciril és Szent Metód testvérek voltak, Tesszalonikábanszülettek, késobb mindketto püspök lett és a szláv népek között apostolkodva hazánk terül etén is több alkalommal megfordultak. Pl. Zalaváron, amely akkor Pribina fejedelem tartományi székhelye volt.

11. Amagyarok megtérése

Amikor a magyarok 896-ban elfoglalták ezt a hont, itt keresztény néptöredékeket találtak. AZ osmagyarok vallásosak voltak. Istenüket Hadúrnak, papjaikat sámánoknak (táltosoknak) hívták ésfehér lovat mutattak be áldozatul istenüknek. De

büszkeségböl nem vették fel a keresztény vallást, mert azt vallották: "ha mi le tudtuk gyozni a keresztényeket, akkor a mi Istenünk erosebb a keresztények Istenénél."

·A pogány magyarok a honfoglalás után évtizedeken át nyugtalanították a keresztény Nyugatot. Akkor a keresztények még a litániába isbevették ezt a könyörgést: ,Amagyarok nyilaitól ments meg Uram minket!"Késobb a sorozatos vereségek hatására Géza fejedelem 973-ban felvette ugyan

a keresztény vallást, de o még ezután isfélig pogány maradt. Géza felesége Sarolta akeleti egyházban keresztelkedett meg. Gézával egyiitt keresztelkedett meg fia, Vajkis, a késobbi országalapító Stent István király. Szent Adalbert (Béla) prágai püspökbérmálta meg Istvánt a 980-as évekközepén és lelki ügyekben késobb is tanácsadója maradt. Végül Béla északra, a poroszok közé ment téríteni, ahol vértanú halálthalt.

12. Szent István

Szent István már ízig-vérig keresztény volt. Népét is öntudatos keresztény hitrevezette. Jóságos volt, a szegényeket segítette, amit bizonyít épségben maradt jobbkeze, a Szent Jobb is. Ezt most Budapesten a róla elnevezett baiilikában orzik. Amde szigofÚan megbüntette Szent István azokat, akik a pogányságot vissza akartákállítani(pl. Koppány, Vászoly), mert tisztában volt azzal, hogy eza magyarság pusz-tulását jelenti. •

Szent István tíz püspökséget és öt "bencés" apátságot alapított. Meghagyta,hogy minden tíz falu épí tsen egy közös templomot. Sokat imádkozott . Néha mégéjjel is együtt zsolozsmázott a szerzetesekkel. Fiának, Imre hercegnek "Intelmek"címmel könyvet iratott, amelyben a trónörököst bölcs útbaigazításokkallátta el.

27



Pártolta a jövevényeket. Rómában ésJeruzsálemben a zarándokok számára menedékházat épített. Rómában sokáig állt a Szent István által alapított menedékház, aSzent Péter bazilika sekrestyéje helyén.

II. Szilveszter pápa jóváhagyta Szent István intézkedéseit ésAsztrik, pécsváradiapáttói 1000-ben királyi koronát küldött neki, amellyel ez év karácsonyán ot királlyá koronázták. Ennek a koronázásnak ~orsdönto volt a jelentosége, mert SzentIstvánt a nyugati uralkodók iselismerték független királynak.

Felesége a bajor Gizella volt, aki sokat tartózkodott Veszprémben. Itt szövetteboldog Gizella a veszprémvölgyi monostorban élo apácákkal a koronázási palástot.- Veszprémet azóta is a királynék városának nevezik, továbbá ezeréves történelmünkben mindig a veszprémi püspök szokta megkoronázni a királynét.

Szent Istvánt halála elott nagy csapás érte: meghalt Imre herceg, egyetlen életbenmaradt fia (az öt gyerek közül) és trónjának örököse. Szent István ezért halálaelott, 1038-ban, Nagyboldogasszony ünnepén Szuz Mária oltalmába ajánlotta ha

zánkat.A hálás magyar nép örökké elismeri ésmagasztalja Szent István király érdeme

it. 1988-ban, halála 950 éves évfordulóján a Szent Jobbot az egész országban végig-ordozták és üonepelték. .

13. Szent Gellért

Szent Gellér t az i tál iai Velencében nagytudású szerzetes, majd apát volt. Aentföldre akart menni, de hajótörést szenvedett és hazánkba tévedt. A pécsváramonQstorban összetalálkozott Szent Istvánnal, aki azonnal felismerte kiváló késségeités megkérte, maradjon az országban. Gellért egy ideig Bakonybélbe vo

nult, ahol csöndes remeteségben élt. Késobb Csanád elso püspöke lett. Hajlíthatatlan jellemét igazolja, hogy egyszer húsvétiinnepén a szentmisén jelenlévo királyt,a Sámuelt gonosztettei miatt nyilvánosan megdorgálta.

Szent István halála után súlyos zavargások támadtak hazánkban, mert a magyaroknak egyik király sem tetszett. Péter, Szent István unokaöccse németbarát volt,

a Sámuel, Szent István sógora pedig sorozatos kegyetlenkedéseivel vívta ki magaellen a magyarok ellenszenvét. Ezért a magyarok Lengyelországból hazahívták afélreállított Vászoly gyermekeit: Endrét, Bélát, Leventét. A keresztények és a pogányok egyaránt bizakodva fogadták oket. Vata vezetésével a pogányok mégis garázdálkodni kezdtek és arra akarták rávenni a hercegeket, hogy ál lítsák vissza a p0-gányságot. Ugyanakkor Szent Gellért több kísérovel együtt a hercegek elé sietett,mert tudta, hogy közöiük Endre és Béla Lengyelországban keresztény feleséget vá1asztottak maguknak és ok is keresztényekké lettek. Ezért bízot t Gellért abban,hogy oket a keresztények pártjára tudja állítani. Vata pogány vezér hadai azonban

28

~

Kelen-hegynél elfogták és borzalmas kegyetlenséggel a mélybe taszították öt megkíséroit. Szent Gellért vértanú most a szeged-csanádi egyházmegye védoszentje.

14. I.Endre, Béla, Szent László

I. Endre és Béla jó keresztény királyok voltak. I . Endre Tihanyban "bencí~"apátságot alapított és ott van eltemetve. A tihanyi apátság alapító levele arról nevezetes. hogy benne találjuk leírva az elso magyar szavakat.

Igaz, késobb Endre ésBéla között súlyos nézeteltérés támadt, ami még a keresztény magyarság jövojét is veszélybe sodorta. Ugyanis Endre király eleinte öccsének, Bélának ígérte a trónt, de késó'bb fia számára játszotta át a koronát, ami miattpolgárháború tör t ki köztük. (Lásd a korona és kard története , valamint Salamonkirály sorsa.) A rend és a nyugalom csak akkor állt helyre, amikor Béla fia, SzentLászló lett a magyarok királya. O aztán véglegesen megerosítette hazánkban a kereszténységet.

Szent László az igazi középkori keresztény lovagok példaképe volt. Okos, bátor,nagyszeru harcos és hithu kere&ztény. 1083-ban szentté avattatta István királyt,Imre herceget és Gellért püspököt éskét zoborhegyi remetét: Andrást ésBenedeket.Hazánkhoz csatolta Horvátországot és megtér íte tte a kunokat . A magyar nép rajongva szerette Szent Lászlót és alakját sok szép mondával vet te körül. ( Ilyen pl.Szent László füve, a tordai hasadék, Szent László pénze, .vizetfakaszt a sziklábólstb ...)Ezek a szép történetek sok-sok magyar mondakönyvben ma isolvashatók.

Szent László 1095-ben halt meg. Váradon temették el, ahová o vitette át biharivárából a püspöki székhelyet. s ahol székesegyházat építtetett.

15. A nyugat-római császárság

A népvándorlás idején a kelet -római (bizánci) császárság katonái sem nem t~tdták, sem nem akarták megvédeni Rómát ésItáliát. Ezért a pápa szorongatott hely- OP

zetben a frankoktói, a Rómához leghuségesebb néptol kért segítséget. A frank kirá

1yokmindig készségesen támogatták azEgyházat és756":ban azo segítségükkel Kö- _zép-Itáliában létrejött az Egyházi Állam. Hálából a pápa 800-ban császárrá koronázta Nagy Károly frank királyt. A császári méltóságot késobb a németek kaparlntották meg, akik magukat nyugat.,;római császároknak nevezték el, majd német- római császároknak hívták oket. .

A császárok eleiute valóban segítették az Egyházat, késobb azonban ellentétbekerül tek a pápákkal. Ennek oka az volt, hogy a császárok - foleg az öntel t németcsászárok - beleszóltak az Egyház belso ügyeibe. PI. püspököket neveztek ki ésazok beiktatását is okmaguk végezték. Az volt a látszat, hogy a püspökök nem JézusKrisztustól , nem is a pápától, hanem a császár tól kapták hatalmukat . A bajt még

29

'1



velte az. hogy sokszor méltatlanokat. sot erkölcsileg züllött papokat, néha pediglágiakat ültettek a püspöki székbe. Ezek elsosorban földbirtokosok és a császároli tikájának támogatói voltak, akik a vallással nem sokat törodtek. Az Egyházekben a századokban sokat szenvedett, a pápai trón betöltéséért a X.század soránitáliai arisztokrata családok életre-halálra meno küzdelmet folytattak. Az Egyz isteni eredetét bizonyítja, hogy még ebbol a mélypontból is fel tudott emelkednimeg tudott újulni.

16. A pápaság és császárság harca

A buzgó pápák az Egyháznak világi hatalom iránti kiszolgáltatottsága miatt sot keseregtek és próbáltak ennek a káros folyamatnak gátat vetni. Sajnos kevéskerrel. Végül is egy testben törékeny szerzetesnek, a késobbi VII. Gergely pápák sikerült a további bajokat megakadályoznia. O határozott törvényeket hozott asszaélésekmegszüntetésére és eros akarattal végre ishajtotta azokat. Mivel pedig. Henrik német császár nem vette figyelembe a pápa rendelkezéseit, VII. Gergelyközösítetteot. IV. Henrik 1077- ben, téli hidegben, vezeklo ruhában kénytelenlt Kanossza (Canossa) várába menni, hogy az ott tartózkodó pápát, illetve azEgyázat ldengesztelje. Gyozött az Egyház! ÁnÍde IV. Henrik megtérése nem voltinte. Otthon tovább folytatta egyházellenes tevékenységét, sot nagyhadsereggelma és a pápa ellen vonult. VII. Gergely kénytelen volt elmenekülni és 1085-benmkivetésben halt meg; látszólag teljes vereséget szenvedett.

VII. Gergely muködése azonban meghozta a maga eredményét, mert a pápasága császárság között még hosszú ideig folyt ugyan a küzdelem, amely végül a csáári hatalom gyengüléséhez vezetett. A pápák és a császárok között megkötöttezségek (konkordátumok) biztosították az Egyház diadalát.

17. A nyugati egyház-szakadás

A pápaság ésa.német császárság évszázados harcában a francia királyok mindig

Egyházat segítették. Ezáltal nagy befolyásra tett.ek szert és elérték, hogy a bíbosok 1305-ben francia püspököt választottak meg pápának. A pápa nem tudottsszatérni Rómába, mert Itáliában a városállamok egymással háborúskodtak és azrend, közbiztonság szinte teljesen megszunt. Ezért Avignon (Avinyon) városáan telepedett meg és innen kormányozta azEgyházat. Utána bo 70 évigmég többpa isAvignonban székeIt. A keresztény egyháztörténelem úgy tekinti ezt a gyáos idoszakot, mint a pápák 70 éves "babiloni" fogságát. A pápaazért választottaékhelynek Avignont, mert a város környéke az Egyházi Állam birtoka volt. Idovelvárost megvették az Anjou- családtól, és Avignon meg vidéke a XVIII. századgéig az Egyházi Államhoz tartozott. Ez ido alatt a pápák többször kénytelenek

voltak engedményeket tenni a francia. királyok felé, Róma pedig megsínylette a pápa és udvara hosszú távollétét.

Sokan sürgették a pápát, hogyköltözzön vissza Rómába, de eredmény nélkül.Végül isSziénai Szent Katalinnak sikerült elén* azt, hogya pápa visszatérjen Rómába. XI. Gergely pápa 1377-ben érkezett az Orök Városba, ám hamarosan meghalt. Ekkor a törvényes pápa megválasztása után ugyanazok a bíborosok ellenpápátválasztottak, aki visszatért Avignonba. Majdnem négy évtizeden át elobb egy,majdkét ellenpápa küzdött a törvényes, római pápa ellen, megosztva azEgyház egységét.

Ennek a szakadásnak Zsigmond, magyar király vetett véget, aki - mikor németcsászár lett - 1414-ben Konstanzban zsinatot hívott össze.Itt mind a három pápátlemondatta, majd új pápát választottak, akit az egész Egyház elismert. így lett végea nyugati egyházszakadásnak.

18. A görögkeletiekNagy Károly császárrá koronázását a konstantinápolyi császár, zokon vette,

mert maga mellett nem akart más császárt elismerni. A császár nyomására a konstantinápolyi pátriárkák pedig egyre jobban a pápák ellenségei lettek. Ók ugyaniscsászári támogatással az összes keleti püspököt hatalmuk alá vették. A pápák eztkifogásolták, mire a nagyravágyó és a császárok által tüzelt pátriárkák nem ismerték el a pápát fejüknek. A meg-megújuló ellentéteknek végül is az lett a következménye, hogy a keleti egyház 1054-ben végleg elszakadt a nyugati egyháztól.

A keleti egyház hite azonban nem változott , ezért nem eretnekeknek, hanemelszakadt testvéreknek, régies kifejezéssel szakadároknak minosítjük ésgörögkeletieknek nevezzük oket. Pravoszláv néVvelis szokták oket illetni, ámbárok magukatorthodoxoknak hívják, s ezzel azt akarják kifejezésre juttatni, hogy az o vallásuképpen keleti jellegénél fogva - az osibb és igazibb vallásoIde tartoznak az oroszok,románok, bolgárok, görögök, jugoszlávok, de rajtuk kívül Kelet népei közül mégigen sokan. Hitük ugyan majdnem azonos a mienkévei, a szertartásokban és a szokásaikban mégis vannak komoly eltérések. Ókpl. a szentmisében kovászos kenyerethasználnak és két szín alatt áldoznak. A szentmise szertartásában eltérnek tolünkés a böjti fegyelem megtartásában szintén más eloírások irányítják oket.

A római egyház sokat fáradozott a görögkeletiek visszatéréséért, vagyis a keresztények egységének megteremtéséért. Azokat az orthodoxokat, akik visszatértek az Egyház egységébe, vagyis elismerték a pápát az Egyház fejének. mi görögkatolikusoknak hívjuk. Hazánkban a hajdúdorogi egyházmegye a görögkatolikusoké, de sokan élnek Erdélyben, Ukrajnában, Lengyelorsiágban ésKárpátalján is. Agörögkatolikusok megtarthatták saját liturgiájukat, böjti ésmás fegyelmi szabályaikat. Az Egyházhoz való huségük, hitük, összetartásuk példaadó.

31



19. Mohamedánok

Nagy sebet ej te tt az Egyházon a VII . században a mohamedán vallás (iszlám).nek a val lásnak Mohamed arab kereskedo volt a megalapí tója. Ö látomásairavatkozva azt hirdette, hogy helyreállítja Ábrahám vallását, amit a keresztényekzsidók elrontot tak. Mohamed azt taní totta , hogy "egy az Isten, Allah és Mohad az oprófétája". Követoinek eloírta a napi ötszöri imát (imaszonyegen), a ritus (szertartásos) mosakodást , Ramadán hónapban a böjtöt és az iszlám vallásgyverrel történo, eroszakos terjesztését. Megtiltotta a szeszes italt, a disznóhúsését, viszont megengedte a vérbosszút és a többnejuséget (hárem). Követoit fanata, a hittagadóka~ halállal sújtotta, ugyanakkor a túlvilágon érzéki örömöket

ért. Ezt - szerinte - fó1egazok nyerik el,.akik a hit fegyveres terjesztése közbenrüket ontják. Hirdeti még a fátumot, vagyis a megváltoztathatatlan sorsot. Tanísát a Korán foglalja össze.

Mohamedet - aki kereskedo volt éssokat utazott - 622-ben elzavarták ugyan

kkából, szülovárosából, de késobb a medinaiak segítségével meghódította azab törzseket; majd utódai a Szentföldet, késobb Afrikát, végül az Ibér félszigetai Spanyolország) nagy részét. Az volt a mohamedánok terve, hogy hatalmuk alátik az egész keresztény Európát és a kereszténységet teljesen megsemmisítik.erencsére 732- ben a frankok vezére legyozte és visszavertea hódító arabokat.y az európai kereszténység megmenekült a pusztulástól. (Kába-ko, minaret, félld, mórok.) .

20. A keresztes háborúk

Az arab hódítás miatt keletkezett nehézségek el lenére is igen sok keresztényrándokolt el a Szentföldre. 1070 körül azonban a törökök kezére került a Szent

ld . Ekkor rosszra fordulta helyzet, mert a törökök állandóan veszélyeztet ték arándokok életét. Ezért 1095-ben a keresztény fejedelmek Franciaországban gyusre jöttek össze és Clermont város székesegyházában, II. Orbán pápa jelenlétébenbuzdítására elhatározták a Szentföld visszaszerzését. A Szentföldre induló kato

k piros szövetbol keresztet varrtak ruhájukra, innen nevezték oket keresztes vité

Hamarosan felszabadították a Szentföldet és ott királyságot alapíttottak. Ez arályság rövid életu volt, mert a harcias törökök kiuzték onnan a keresztény hadat. Am a nyugati keresztény királyok nem nyugodtak bele a mohamedánok térhótásába,és újabb hadjáratokat szerveztek. Kétszáz év alatt összesen 8 keresztesdjárat indult keletre, de a Szentföldet nem sikerült megtartani. A keresztes hadrat valójában csak egyik fejezete azÁ7sia és Európa között i osidok óta tartó ha

A keresztes háborúknak mégis volt annyi haszna, hogy 200 évigvissza tartottáka törököt Európától. így a török csak 1370 körül érte el a magyar határt, de NagyLajos király legyozte oket. Nagy Lajos a gyozelem emlékére Máriazellben templomot építtetett, eza templom Ausztriában most isvilághíru búcsújáró hely.

Nagy Lajosról még azt istudnunk kell, hogy Pécsett egyetemet alapított. Ez voHaz elso magyar egyetem, sajnos hamarosan megszunt létezni, és a középkor folyamán hazánk tanulni vágyó ifjai , már a xn. század derekától kezdve külföldre kényszerültek, hogy tudományos képzést kapjanak (párizs, London, Oxford, Bologna.Pádua, Krakkó, Bécs, Prága).

21. A középkori eretnekségek

A középkorban több eretnekség keletkezett. TIyenek voltak a xn. században avaldiak, albiak, majd a XV. száadban a cseh husziták. A valdiak, de fó1egaz albiakeretnekségét kezdetben a gazdagok és szegények között fennálló szociális ellentétváltotta ki. A gazdagok fényuzo életet éltek, a szegények pedig nyomorogtak ésmégemberszámba sem vették oket. Ezért az eretnekek kezdetben kizárólag a gazdagokat támadták és csak késobb terjesztettek tévtanokat.

Legveszedelmesebb volt köztük az albiak eretneksége. Ökaz Albi nevu dél-fran - •cia városban szervezkedvekét teremtot hirdettek: Istent és a sátánt. Szerintük Isten

csak a láthatatlan világot teremtette, a látható világ a Sátántól ered. Jézusnak semvolt igazi teste, hiszen mindenféle anyag, így az emberi test isa Sátán muve, tehátönmagában rossz. Minden anyagi dolog bun, még az Egyház is a Sátán találmánya.Ezért sem az egyházi elöljáróknak, sem a világi hatalomnak nem kell engedelmeskedni.

Világos, hogy ez a társadalomra nézve káros ésfelforgató eszme. Veszélyességétnövelte, hogy tagjai titokban terjesztették tanaikat. Megfékezésükre az Egyház és •az állam bevezette az inkvizíciót. Ennek célja az eretnekek felkutatása és esetlegesmegbüntetése volt. Ez utóbbi legtöbbször abból állt, hogy a tévedéseikhez makacsul

ragaszkodó eretnekeket az egyházi hatóság, miután hiába kérte tévedéseik megtagadását, átadta a világi hatóságoknak. Ez utóbbi a kor jogszolgáltatása szerint szokásos, súlyos büntetést, nem kevésszer halálbüntetést mért ki az eretnekekre, hiszen ezek a társadalom alapjait sodorták veszélybe. Nem szabad összetéveszteni azegyházi inkvizíciót II spanyol inkvizíóval.Ez a spanyol királyok muve, amihez azEgyháznak semmi !sözenem volt , és a spanyol nemzeti létet védelmezte a ti tkosiszlámhívokkel szemben, akik a félsziget arab elnyomás alóli felszabadulása után azarabok visszatérését szorgalmazták.

33



22.Szent DomonkosO

A köz6pkorban éltek olyan szentéletu férfiak, akik azt va11ották,hogy az eretnet nem inkvizícióval és máglyával kell fenyegetni, hanem jó példával meg kelltérí tenL Ilyen szentéletu férf iú volt Franciaországban Szent Domonkos21), aki új szerzetesrendet alapított. A re~d tagjai teljes szegénységben éltek és

ldulásból tartották fenn magukat. Ezért ezt a szerzetesrendet kolduló rendnekzzük. A rend tagjai mezitláb járták azországot ésprédikáltak, innen azelneveOrdo Praedica/orum =prédikálók rendje.

Hatásukra sok gazdag karolta fel és támogatta a szegényeket, az eretnekek köviszont sokan megtértek. Ezzel enyhült az ellentét a szegények és a gazdagokzött ésmegszilárdult a társadalom békés élete.

A róla elnevezett rend hagyománya szerint Szent Domonkos nagy buzgalommal

esztette a rózsafüzért. Szerzetesrendje komoly népszeruségnek örvendett és harosan egész Európában, így hazánkban is elterjedt. Országunkban a középkoramán negyven domonkos-rendi kolostor épült. A dominikánusok a hit terjesz

ért sokat buzgólkodtalc, nálunk fó1eg a pogány kunok megtérítésén fáradoztak.magyarok oshazáját kereso Juliánusz barát ésArpádházi Szent Margit isdomon-srendi szerzetesek voltak.

23.A$sz~ziSzentFerenc

A másik kolduló szerzetesrendet Itáliában Assziszi Szent Ferenc alapította

1226). O egy gazdag posztókereskedo fia volt. Szerette a szegényeket ésmindenétztotta nekik, ezért apja kitagadta ot. Erre magányba vonult, ahol bel$o szózatotllott: ,,ÁlIítsdhelyrelstenházát!" (VagyisazEgyházat.) ..

Ennek hatására Ferenc szegényes i"uhában, derekát kötéllel átkötve járta az orgot és prédikált. Késobb társakat vett maga mellé ésvelük megalapította a feren- .s rendet. Barátoknak hívjuk oket, mert a török hódoltság idején híven kitartottakp mellett, annak igaz barátai voltak.

Assziszi Szent Ferenc azEgyház legnagyobb szentjei közé tartozik, aki nagy felrdulástói, forradalomtól mentette meg a középkori Európát. Szerzetesrendje harosan elterjedt az egész világon. Árpádházi Szent Erzsébet is e szerzet harmadikndjéhez tartozott. (Rózsák legendája.) Ugyancsak ferences szerzetes volt Kasztrán Szent János, aki Hunyadi János mellett a nándorfehérvári harcokban vett

***

. t" ,.

.;.,. ~

~ ~l

", ,',

Ebben a korban több más szerzetesrend is alakult. Pl. a ciszterCi és kármelita,

valamint a fogolykiváltók rendje. (Maria Mercedes.) A világon az Egyház ekkormenhelyeket épített - ezek voltak az elso kórházak - és az itt ápolt betegek gondozására külön szerzetesrend ek alakultak.

24. A humanizmus, reneszánsz

A középkor Istent állította élete középpontjába. A tudományok között az elso ateológia volt. Ezzel szemben az újkor figyelme az ember felé fordult, ebben azidoben,.a XV. században, azembereket inkább a földi élet érdekelte. Ezt az irányzatothumanizmusnak nevezzük. (Homo = ember, humanus - emberi, emberies.) Az emberek nem fordítot tak hátat a val lásnak, csak egyéni, új utakat kerestek, néha azEgyházon kívül.

Ugyanakkor kedveltté vált az ókori görög és római irodalom olvasása, az építészek és szobrászok pedig szívesen utánozták a régi, ugyancsak görög-római szobrászatot és építészetet. így a klasszikus pogány világ valósággal újjászületett. Innenered a reneszánsz elnevezés. .

.;..-.. .

A humanizmus és a reneszánsz terjedését a könyvnyomtatás is segítette. Ez azúj irányzalkezdetben nem ütközött össze az Egyházzal és a vallással. Éppen ezértaz Egyház még pártolta isa reneszánszot. Ebben a korban épült újjá a Szent Péterbazilika és a leghíresebb muvészek - Leonardo da Vinci, Rafaelló, Michelangelo"··-leginkább az Egyház szolgálatában álltak és alkotásaik nagy mértékben vallásosjelleguek voltak. Pl. Az utolsó vacsora, a Sixtusi kápolna freskói, sok Madonna kép,Mózes szobor stb. Dante ahíres költo iskatolikus volt.

Késobb azonban mindinkább lehetett érezni a humanizmus és a reneszánsz ká

ros hatását. Sokan elfordultak Istentol, vallástalanok és azEgyház ellenségei lettek.Terjedt a fényuzés, világias jellegu könyvek és színdarabok hintették az erkölcstelenség magvát és újra fellángolt az eroszak. A kap7.siság, a pénzvágy a kereskedelemfejlodésével egyre jobban uralta az embereket.

Az egyre súlyosabbá váló züllés t segítet te, hogy a reneszánsz szelleme még apápákat és püspököket is megfertozte. Akadtak pápák, akiket IImuvészet jobbanérdekelt, mint a hit éSa vallás ápolása. A reneszánsz szelleme hazánkban is kiáradt.A magyar királyok közül jellegzetesen reneszánsz uralkodó Mátyás, akinek szépendíszített kódexekboHgen értékes könyvtára volt (Corvinák). Az esztergomi érsekekközül pedig Bakócz Tamást kell megemlítenünk, akit I513-ban majdnem pápáváválasztottak.

Mint minden korban, úgy ekkor is akadtak jámbor ésszentéletu emberek, akikrossz szemmel nézték a vallástalanság terjedését, a pápák fényuzo életét és egyremélyülo erkölcstelenségét. Ezek szerte Európában hirdették, hogy szükség van gyökeres reformokra, vagyis arra, hogy szunjenek meg a visszaélések és álljon vissza a

35



komoly egyházias szellem. Sajnos nem aratott sikert ez a törekvés. Hiába ülésezett arómai Lateráni-bazilika melletti pápai palotában a 7.sinat öt éven át (1512-1517),nem tudta azEgyház fegyelmét helyreállítani.

25. Luther Márton

A reneszánsz pápák muvészetpártolása sok pénzbe került. Foleg a Szent Péterbazilika építése emésztett fel nagy összeget. Ezért X. Leó pápa búcsút engedélyezett azoknak, akik eleget tettek a búcsú elnyeréséhez kötött feltételeknek és e célraadakoztak. (Mi aza búcsú cédula 1)

Németországban Luther Márton szerzetes ezt kifogásolta és a prédikációibanazt hirdette, hogy a pápának nincs joga búcsút engedélyezni. Luther más tévtanokat is hirdetett. PI. azt, hogy az eredeti bun következtében az ember természete

annyrra megromfott, hogy az ember képtelen a jócselekedetekre. Nincs isszükség ajócselekedetekre az üdvösség elnyeréséhez, elegendo a hit. A hit egyetlen forrása aSzentírás, elutasította a szenthagyományt ésTanítóhivatalt. Szerinte nincs szükséga látható Egyházra, megszüntette a papságot, eltörölte a gyónást, a szentmisét és aszentek tiszteletét. Csupán a keresztséget és az Úrvacsorát hagyta meg.

Luther 1517 október havának vége felé 95 pontba szedett egyéni nézeteit a kül&nbözo városokban lakó szerzetes-ismeroseinek, papoknak, egyetemi tanároknaklevél útján elküldte, s azok továb terjesztették az újszeru tanítást, amelynek nagyjából fele ellenkezett azEgyház tanításával, amásik fele viszont egyezett.

A pápa három évi vizsgálat után felszólította Luthert tanai visszavonására, de oerre nem volt hajlandó. Sot a pápai iratot nyilvánosan elégette. Ezzel a lépésévelteljesen szakított az Egyházzal, a pápa ezután csak egyet tehetett: megállapította,hogy Luther nézetei miatt többé nem tagja annak az Egyháznak, amely türelmesvolt Lutherhez három éven át.

Luther követoi a lutheránusok. Evangélikusoknak is hívjuk oket, mert csak aSzentírást fogadják el. Luther új vallása hosszú évtizedeken át nagy nyugtalanságot

keltett a Német birodalomban és szerte Európában. Kétfelé osztotta a lakosságot,miatta kitört a 30 évesvallásháború. A lutheránus vallás foleg a skandináv államokban terjedt el. Hazánkban a magyarok eleinte idegenkedve fogadták, mert németvallást láttak benne, emiatt késobb isnehezen terjedt elés kb. négyszázezer magyarköveti ezt a vallást. Ezeknek jó része hazánkba telepített német ésszlovák.

26. A kálvinizmus

Luther tanítását jelentosen módosította Kálvin János, aki 1540 körül a svájciGenf városában megalapította a református (kálvinista) vallást. Ennek lényege,hogy Isten már a születésekor elore elrendeli az ember örök sorsát - üdvösségét

36

vagy elkárhozását - és ezen nem tud senki sem változtatni. Az Úrvacsorát meghagyta, de azt tanította, hogy az Oltáriszentségben Jézus Krisztus valóságosannincs jelen, az csak az utolsó vacsora emléke, jelkép. Luther vele ellentétben méghitte a valóságos jelenlétet, de csak a vétel pillanatában. Kálvin szigorú szabályokatírt elo,rideggé, komorrá tette az istentiszteletet, a templomokból kitiltotta a szentképeket és a szobrokat. Az istentisztelet csak az igehirdetésböl állt, ezért lelkipásztoraikat prédikátoroknak nevezték. Kálvin szigorúan megkövetelte, hogy mindenhívo a leg-apróbb részletekig pontosan tartsa meg az o eloírása it és ha valaki nemengedelmeskedett neki, esetleg mást tanított éstett, mint O, azt keményen megbüntette. Kálvin idejében Genf városi tanácsa még halálbüntetést iskiszabott az engedetlenekre, néhány évalatt ötvenötöt.

A református vallás foleg Hollandiában, Magyarországon és Franciaországbanterjedt el. A franciareformátusokat hugenottáknak nevezzük.

27. Az anglikán vaUás

Angliában vm. Henrik király vezette be az új hitet, amelyet anglikán vallásnaknevezünk. vm. Henrik eleinte védelmezte a katolikus Egyházat, de késobb szerettevolna feleségül venni egyik udvarhölgyét, Boleyn Annát. Mivel a pápa a váláshoznem járult hozzá, kimondta, hogy ezentúl nem a pápa az Egyház feje, hanem O.

Akik ezt nem ismerték elés ragaszkodtak az osi katolikus hithez, azokat kivégeztette. Ekkor (1535-ben) halt vértanúhalált Morus Szent Tamás, aki a király kancellárja volt.

vm. Henrik hatszor nosült, két feleségét végeztette ki. Az anglikán egyházattulajdonképpen leánya, az 50 évig uralkodó Erzsébet királyno szilárdította megvéglegesen. Erzsébet különösen kegyetlen királyno volt, gyulölte a katolikusokat, •börtönbe vetette a katolikus püspököket és kíméletlenül büntette azokat, akik katolikus szentmisén vettek részt.

***Az evangélikusokat, reformátusokat és az anglikánokat közös néven protestán

soknak nevezzük. Késobb a protestáns hitvallásoknak még több változata is elterjedt. Ezek között nevezetes az Erdélybol származó unitárius vallás, mely a Szentháromságot tagadta. Amerikában a protestáns vallás-felekezetnek most majdnem300 fajta változata él.l1yenek pl. a baptisták, metodisták, pünkösdisták, jehovisták,stb.

37



28. A hitújítás hazánkban

Hazánkban az új hit a mohácsi vész után terjedt el.Mint már említettük, Lutherását a magyarok gyanakodva fogadták, mivel az Németországból szivárgott bezánk. Annál inkább elterjedt a református hit. Ennek legfobb oka azvolt. hogy ahácsi csatában 2 érsek és 5 püspök esett el. Helyüket nem töltötték be, hogy aöki birtokok jövedelme a király kezébe kerüljön. A nyáj így pásztor nélkül mat. Könnyen érvényesüIt a régi mondás: "Megverem a pásztort, szétszéled aj." Az ország két, majd három részre szakadt. A két, egymással vetélkedo királyrök számára megkönnyebbítette a hódítást.

Sok helyen az is szerepet játszott, hogy a nép nem is tudta, hogy azúj vallásteti, mert a hitújítók ravaszságból megtartották a katolikus külsoségeket. Aztánrök inkább a protestánsokat támogatta, mivel a pápát tartotta legnagyobb ellen

nek. A pápák ugyanis hatalmas pénzadományokkal segítették a török ellendo keresztény hadakat. Így a XVI. század végén hazánk majdnem teljes egészéprotestáns ország lett. Ebben közreját~zott az a törvény, hogyha egy földesúrrt az Ú'jhitre, vele együtt jobbágyainak is az új hitet kellett követniük. (Akié a, azé a vallást)

.Ebben az idoben fordította le a Szentírást magyar nyelvre a protestáns Károlispár ésa katolikus Káldi György.

29. A katolikus megújulás

A reneszánsz pápák uralkodása idején, a XV. század végén az Egyház mélyreyedt. Egyre többen hangoztatták. hogy helyre kell hozni a bajokat, meg kell újí

i , reformálni az Egr,házat. Luther és Kálvin ismagukról azt hirdették, hogy okyház megújítói . Ok azonban nem megújították, hanem megváltoztatták a hi

Valójában a hitet nem kellett, nem isvolt szabad változt/!-tni, mert amit Jézusisztus ránk hagyott, az mind szent és jó. Inkább az erkölcstelen állapoton kellettna jaVÍtani igen sokat. Általános lett a vágy, hogya pápa hívjon össze egyetemesatot, mely végrehajtja az igazi erkölcsi megújúlást. A már említett V.Laterániinat (1512-1517) erre elégtelennek bizonyult. A Trienti Zsinat (Trient, Trento ••os Dél-Tirolban) 1545 és 1563 között három szakaszban ülésezett. A hitújítókl fölvetett hittani kérdésekre ilzsinati atyák megfogalmazták az Egyház hiteles

A zsinat teljes egészében megszüntette a visszaéléseket és sok más üdvös reintézkedést hozott. Pl. eloírta a püspököknek. hogya papnevelés céljára fois

lákat - szemináriumokat - építsenek, okmaguk rendszeresen látogassák éselrizzék a plébániákat. A plébánosoknak pedig eloírta, hogy rendszeresen hitokanak és minden vasárnap misézzenek. Így lassan megszüntette az Egyházban a

bajokat. és a hitélet virágzásnak indult. Ebben fontos szerepet játszottak a szentéletu püspökök, min t pl. Boromei Szent Károly Milánóban, a szelídségérol híres Szalézi Szent Ferenc.

A Trienti Zsinat által megindított mozgalmat katolikus megújulásnak nevezzük.

30.A jezsuiták

A katolikus megújulás kezdetén, 1540-ben jött létre a jezsuita szerzetesrend.Alapítója Loyolai Szent Ignác spanyol nemes katona volt, aki egy vár ostrománálmegsebesült és a világtól hosszú ideig visszavonulva a betegágyon imádságban éselmélkedésben töltötte el idejét. Elmélkedéseit leírta és a jezsuiták ennek alapjántartják még ma is híressé vált lelkigyakorlataikat. Szent Ignác a rend tagjaitól igen

szigorú, katonás fegyelmet és engedelmességet követelt meg. Célul tuzte ki a rendtagok elott, hogy minden eszközzel harcoljanak az Egyház érdekében. E cél érdekében egyesületeket - Mária Kongregációt - alapítottak, nyomdákat szerveztek,könyVeket adtak ki. Az Egyház missziós munkáját teljes mértékben támogatták.Sok jezsuita ment el pl. messze Keletre a pogány misszióba és terjesztette a katolikus hitet. Leghíresebb misszionárius Xavéri Szent Ferenc volt, aki 1541- 1552-igIndiában ésJapánban muködött. Szívesen vállalták a tanítást középiskolákon, egyetemeken.

(A jezsuiták régen Budapesten a Manrézában, most Leányfalun tartanak fennlelkigyakorla tos házat.)

31. Nagypápák a Trienti Zsinat után

A Trienti Zsinat sikerét három nagy pápa segítette.

1.Szent V.Piusz (1566-1572)új misekönyvet adott ki, a papoknak eloírta, hogyminden nap imádkozzák a breviáriumot. A hívek számára katekizmust szerkesztett

és ennek alapján a papok rendszeres tanításban részesítették a híveket. Tengeri hajóhadat szervezett, amely 1571. október 7-én a lepantoi öbölben megsemmisítette atúlerovel rendelkezo török flottát. E gyozelem emlékére rendelte el a RózsafüzérKirálynéja ünnepét és tette októbert a rózsafüzér hónapjává.

2.XIII. Gergely (1572-1585) megreformálta Júliusz Cézár naptárá t. amely már11 nappal eltolódott ~ pontos csillagászati idotol. Elrendelte, hogy 1582. október4-e után 15-ét írjanak és bevezette a szökoéveket. Ezt a naptárt csak a görögkeletiországokban nem fogadták el. XIII. Gergely a magasfokú tudományos képzés érdekében Rómában papi kollégiumot létesítet t a magyar és német kispapok részére(Germanico- Hungaricum).

39



. Ince (1676-1689) takarékos pápa volt, jövedelmét teljes egészében a szeek és a török elleni harc támogatására fordította. SikerüIt is 1683-ban Bécset,-ban pedig Budát felszabadítani a török uralma alól . A hálás magyar nép Buteret nevezett elXI. Ince pápáról.

32. Pázmány Péter

agyarországon Pázmány Péter volt a katolikus megújulás vezéralakja. On a református vallásban született, de ifjú korában katolizált , majd jezsuitazetes lett. 1616-ban esztergomi érsekké nevezték ki. Nagyszombaton és Bécsszemináriumot, azaz papnevelo intézetet alapított. Az utóbbit róla ma is Pazeumnak hívják. Nagyszombaton 1635-ben egyetemet létesítet t, ezt késobbre helyezték át. Ez az Egyetem a mostani ELTE. Pázmány kiváló szónok volt.

ar stílusban fogalmazott beszédei, könyvei a magyar nyelv fejlodésén nalendítettek. Még fontosabbak azok a könyvei, amelyekben világosan magya

a a katolikus hitet. llyen könyv pl.Az igazságra vezérlo kalauz.Hatására sokestáns tért vissza aKatolikus Egyházba.

német területeken Pázmány korában dúlt a 30 éves vallásháború, amelybenlen Gábor erdélyi fejedelem protestáns katonái, a hajdúk is résztvettek. Ezeko-Magyarországon át vonultak Erdélybol a német birodalomba, hadi útjuken rettenetes pusztítást vittek véghez és a katolikusokkal igen kegyetlenül bánTöbbek között Kassán három katolikus papot kegyetlenül halálra kínoztak.sai vértanúk, emléknapjuk szeptember 7-én van.)

33. Kalazanci Szent József, Páli Szent Vince

yolai Szent Ignác mellett még meg kell emlékeznünk két szentéletu papról,szintén ebben az idoben alapítottak szerzetesrendeket. Egyik Kalazanci Szentef spanyol pap (1556-1648), aki Rómába költözött. I tt feltunt neki az utcánargó sok szegény gyermek. Szent József összegyujtötte és 1597-ben létrehozottlájában ingyen tanította oket. Ezzel alakult meg a világ elso ingyenes iskolája,

Kalazanci Szent József "kegyes iskolának" nevezett el . A tanítást az általa·ított- szerzetes rend tagjai végezték. A piarista rend ma az egész világon magasvonalon neveli és tanítja a katolikus ifjúságot. Hazánkban 1945 elott tízgimnáot tartottak fenn, de akommunisták által végrehajtott államosítás után isfolyáldásos tevékenységüket Budapesten és Kecskeméten. Napjainkban pedig

en remény megvan ahhoz, hogy újra virágzásnak induljon éselterjedjen a piaszellemu oktatás.

lazanci Szent Józseffel egyidoben egy francia városnak Páli Szent Vince6-1660) volt a plébánosa. Történt, hogy egyszer egy házban minden családtag

beteg volt ésnem akadt senki, aki ápolja oket. Ez adta Szent Vincének agondolatot,hogy betegápoló szerzetesrendet alapítson. Eloször csak alkalmi betegápoló csoportot szervezett. Ezt Karitásznak nevezte el. (Caritas = szeretet.) Ebbol fejlodött ki az

I~~a1masNovérek rendje. Feladatuk volt a szegények, betegek, öregek gondozása.(Ok az úgynevezett vincés novérek.) Szent Vince férfi szerzetesrendet is alapított. Erend védoszentjévé Lázárt választotta, ezért oket lazaristáknak hívjuk. A lazaristáka szegények gondozása mellett missziós munkát isvégeztek.

34. A felvilágosodás

A XVIII. században újabb veszély fenyegette az Egyházat. E kor bölcselöi (filozófusai) azhirdették, hogy miután Isten megteremtette a világot, többé nem törodikvele. Nincs is szükség Istennel való kapcsolatra, azaz a vallásra. A vallás rossz. Jobb.ha az ember a maga esze után megy. Csak akkor lesz boldog az ember, ha muveli az

eszét, vagyis ha felvilágosulttá válik. A felvilágosodás szellemében tanító bölcs'elöket racionalistáknak nevezzük (ratio = ész). Leghírhedtebb volt köztük a franciaVoltaire, aki írásaiban a hitetlenséget terjesztette és nagy gyulölettel gúnyolta azEgyházat. Azt hirdette, hogy az Egyház húsz éven belül megsemmisül, eltunik. Ezzel nagyon sokat ártott , mert sok embert elidegenített a vallástól . Halálos ágyánmégis meg akart gyónni, degonosz barátai nem engedtek hozzá papot.

Hazánkban II. József (a "kalapos király") volt híve a felvilágosodásnak. O sokbajt okozott azEgyháznak. Megszüntette a szerzetesrendeket; a pápát kisemmizte,a maga ferde elképzelései szerint irányította az Egyházat. Még azt is eloírta, hogymennyi gyertya égjen az oltáron, egyszóval az Egyház minden belso ügyébe beleszólt. Halálos ágyán visszavonta ugyan rendeleteit, áro ez az okozott kárt nem tudtasemmissé tenni.

35. A francia forradalorn

A felvilágosodás eredménye az 1789-ben kitört francia forradalom, amely ha

marosan önkényuralmi rendszert hozott létre. A forradalom hívei nemcsak a kirá1yicsaládot ésa nemeseket, hanem püspököket, a papok ésapácák ezreit isvérpadrahurcolták. Az Egyház önként felajánlotta a francia haza javára vagyonát, deez nemvolt elég. A forradalmárok a templomokat lefoglalták és lebontásra eladták az építési vállalkozóknak. Rengeteg templom így semmisült meg.

A forradalmárok ldmondták, hogy nincs Isten. Az ész az isten. A párizsi NotreDame-székesegyházban egy szinésznot ültettek az oltárra, o jelképezte az ész istennojét és elotte hódoltak. Sok más gyalázatos tettet is végbevittek az Egyház ellen.VI. Piusz pápát Napóleon fogságba hurcoltatta és amikor az agg pápa 1799-benmeghalt, így szólt: "Meghalt az utolsó pápa."

41

.





KÉRDÉSEK:

1.Kezdet. Az apostoli ido1) Mikor született az Egyház?

2) Hol terjedt el kezdetben az Egyház és kik vo ltak a tag jai?3) Ki vitte el az örömhírt K is-Ázsiába, a pogány népek közé?4) Milyen életük volt az elso keresztényeknek?

2. A 300 éves egyházüldözés

1) Mely császárok voltak a legkegyetlenebb keresztényuldözok?2) Kik voltak a leghíresebb vértanúk?

3) Hová menekültek az üldözés e lol a keresztények?

3. Nagy Konstantin

1) Milyen látomást látott Nagy Konstantin császár?

2) Mit te tt Nagy Konstantin 313-ban, amikor gyozött a csatában?

4. Cezaropapizmus1) Mit tettek Nagy Konstan tin után a császárok a IV. és V. században?2) Miért s ikerül t a pápáknak, hogy függetlenek maradjanak a császároktói?

5. Hos püspökök

1)Ki vo lt az a két jelentos püspök, aki nem hajolt meg a császár elott?2) .fvli tismerünk meg a két püspök írásából, beszédeibol?

~~r.~!nekségek = tévtanítások

1)Milyen téves taní tások te tjedtek e l Jézusról a 4. században?2) Ki volt a legh íresebb tév tanító és kik voltak az o követoi?3),Mi t mondott ki a niceai zsinat 325-ben?

4) Ki tunt k i a n iceai zsinaton és mit fogalmazo tt meg?

7. Szent Agoston és Szent Jeromos

1) Milyen életet élt Szent Agoston és hány éves korában tétt meg?2) Kiknek a hatására télt meg Ágoston és milyen püspök lett belo le?3) Mi e llen küzdött szent Agoston?4) Ki volt Szent Jeromos és hol élt?

5) Milyen nagy jelentoségu munkát végze tt Szent Jeromos?

8. Remeték, sz~rzetesek]) Kik a remeték, és miért é ltek remeteségben?2) Mit tet t Szent Benedek a remetékkel?

3 ') Mi Szent Benedek jel szava és hogyan hívjuk a szerzeteseit?4) Mivel fogla lkoz tak a bencések az imádkozás mellet t?

5) Ki hívta Magyarországra a bencés szerze teseket, és hol telepedtek le?

9. Népvándorlás1) Mi tö rtént a római b irodalommal 400 év alatt?2) Kik törtek be idonként a római birodalomba?3) Mi történt a római birodalommal.?4) Nyugaton kik és hogyan védték a népet a barbárok támadásaitól?5) Miért tekintette a nép a pápákat világi fejedelmeknek?

10. A népvándorlás népeinek megtérése1) Mi történt a nyugat -római birodalommal 476-ban?2) Minek kel le tt volna ekkor tör ténnie emberi számítások szerint?3) Mely népek marad tak meg ezen a területen? Sorold fel oket!

II.A magyarok megtérése1) Mikor foglalták el a magyarok ezt a hont?2) Milyen vallásuk volt az osmagyaroknak?

3) Mit tettek a pogány magyarok a honfoglalás után?4) Mikor vet te fel Géza f~iede lem a keresztény vallás t?5) Ki keresztelkedett meg Gézával együtt?6) Ki vol t az országalapító István király bénlláló püspöke és lelki tanácsadója?

J 2. Szent István

1)Milyen le lkületu ember volt Szent István király?2) Mit a lapított Szent István és mit hagyott meg a falvak népeinek?3) Mi íratott Szent István Imre fiának?4) Mit küldött Szent István királynak II. Szi lveszte r pápa lOOO-ben?5) Milyen nagy csapás érte Szent Istvánt élete végén és mit te tt halála elot t?

] 3. Szent GelJért?

1) Ki volt Szent Gellért?2) Miélt maradt Szent Gellért Magyarországon?3) Mi történt Szent István halá la után az országban?4) Miért s ietett Szent Gel lé rt kíséroivel együtt a Lengyelországból hazahívott magyar

hercegek elé?5) Mi töttént Szent Gel1érttel a Kelen-hegynél?

14. I . Endre, Béla. Szent László

1) Mit alapított 1.Endre Tihanyban?2) Mirol neveze tes a tihanyi apátság a lapító leve le?3) Mi történt akkor, amikor Béla f ia, Szent László le tt a magyarok királya?4) Milyen ember, milyen király vol t Szent László?5) Kiket avattatott szentté Szent László?



15. A nyugat-római császárság

1)Kiktöl kélt a pápa segítséget, amikor a keleti császárság katonái nem tudtákmegvédeni Rómát?

2) Mijött létre 756-ban Közép-Itáliában a ti'ank királyok támogatásával?3) Mivel hálálta meg a pápa a frankok segítségét?4) Milyen viszony a lakult ki késöbb a pápák és a császárok között?

16. A pápaság és a csász3rság harca

1)Mit tett VII. Gergely pápa annak érdekében, hogy megszüntesse a császárokbeavatkozását az egyház ügyeibe?

17, A nyugati egyház-szakadás

1)A XIV. században melyik városból kormányozták a pápák 70 éven keresztLil az

egyházat?2) Ki volt az a szent, akinek s ikerült elérnie, hogya pápa visszaköltözzön Rómába'>3) Milyen helyzet alakult ki négy évtizeden keresztül az egyházban?4) Hogyan vetett véget Zsigmond császár a nyugati egyházszakadásnak?

J 8. A görögkeletiek

1)A kelet és a nyugat között meg-megújuJó ellentétek végül is hová vezettek?2) Mi hogyan hívjuk a keleti testvéreinket, akik elszakadtak tolünk?

3) Ok minek hívják magukat?4) Mely népek tal10znak az ortodox egyházhoz?

5) Milyen a hitük, milyenek a szerlaltásaik a mi vallásunkhoz viszonyitva?

6) Hogy hívjuk azokat az oliodoxokat , akik vissza tél1ek az Egyház egységébe éselismerik a pápát?

19. Mohamedánok

J) Ki alapította a mohamedán vallást és mit írl elo követoinek?2) Mi volt a mohamedánok terve?

3) Mi volt az európaiak szerencséje 732-ben?

20. A keresztes háborúk

1)Mi történt 1070 körül a Szentfólddel?

2) Mit határoztak el a keresztény fejedelmek Clennontban?3) Mit vantak a ruhájukra a Szenttbldre induló katonák?

4) Kétszáz év alatt hány keresztes hadjáratot indítottak a Szentföld visszaszerzésére?5) Mi volt a keresz.tes háborúk legmbb haszna?

21..A középkori eretnekségek

J) Milyen eretnekségek voltak a középkorban?2) Melyik eretnekség volt a legveszedelmesebb és mit hirdetett?3) A tévtanok tel jedése ellen mit veze ttek be?

22. Szent Domonkos

1)Mit vallottak egyes szentéletu férfiak a középkorban az eretnekekkelkapcsolatban?2) Milyen életet éltek Szent Domonkos szerzetesrendjének tagjai, a domonkosok?3) Mi tÖltént a domonkosok hatására')

4) Mit tel~iesztett még Szent Domonkos?5) Mely közismert személyek voltak domonkosrendi szerzetesek?

23. Assziszi Szent Ferenc

1)Ki volt Asszisz i Szent Ferenc és mi tör tént vele?2) Mit tet t Ferenc a belso szóza t után?3) Mitöl mentette meg Ferenc a középkori Európát?

4) Mely közismert személyek voltak ferences szerzetesek?

5) Milyen szerzetesrendek alakultak még ebben a korban?

24. A humanizmus és reneszánsz

1)Mi segítette a humanizmus és reneszánsz tetjedését?2) Az új irányzat szembefordult-e kezdetben a vallással?

3) Mely ismert alkotók és alkotások születtek ebben az idoben?4) Miben nyilvánultak meg a humanizmus és reneszánsz káros hatásai?5) Mi súlyosbította még a helyzetet?

25. Luther Má110n

1)Mit engedélyezett X. Leo pápa?2) Ez idoben mit hirdetet t Luther Márton Németországban? (Hogyapápának nincs

joga búcsút engedélyezni. Hogya búcsúcédlllákkal nem lehet kifízetni a buneinket.Hogy a megromlott emberi természet miatt az ember képtelen ajócselekedetekre.Csak a hit üdvözít, nem fontosak ajócselekedetek. A hit egyetlen forrása a Szentírás.)

3) Luther szerint mi a hit egyedüli forrása?4) Mi mindent szüntetet t meg, törölt el Luther és mit hagyott meg?5) Mit tett a pápa Lutherrel?

6) Kik Luther követoi és hogyan hívjuk oket?

26. A kálvinizmus

1) Ki módosította Luther tanítását és milyen új vallást alapított ezzel?

2) Mi Kálvin tanításának lényege? (I-Iogy Isten már születésünkkor elrendeli asorsunkat és ezen nem tudunk vá!toztatni. Hogy az Oltáriszentség csak jelkép, nincs

benne jelen Jézus Krisztus valóságosan. A templomokból kitiltotta a szentképeket ésszobrokat. Az istentisztelet csak prédikációból és énekJésbol áll. Kálvin a szigorú

vallási szabályok megszegoit halállal is büntette.)3) Hol terjedt el leginkább a kálvinista, azaz református vallás?



27. Az anglikán vallás1)Ki vezet te be Angliában az új hite t?2) Miér t mondta ki, hogy ezentúl nem a pápa az egyház feje, hanem a király?3) Kiket nevezünk közös néven protestánsoknak?4) Hányfajta változata él a protestáns vallás-felekezeteknek és melyek alegismertebbek?

28. Hitújítás hazánkban

1) Magyarországon melyik hit te rjedt el a mohácsi vész után?2) Mi volt az új hit ter jedésének a fo oka?

29. a katollkus megÚjulás?1) A hit helyett mit kellett megújítani az Egyházban?2) Milyen rendelkezéseket hozott a Trienti zsinat a visszaélések megszi.intetésére?

30. A jezsuiták1) Ki a jezsuita szerzetesrend megalapítója?2) Mi vált híressé a jezsui ták ál ta l?3) Ki a leghíresebb jezsuita misszionárius?

31. Nagv pápák a Trienti Zsinat után1)Mi minden fuzodik Szent V. Piusz nevéhez?

2) XIII. Gergely mit reformált meg?3) Mirol híres XI. Ince pápa?

32. Pázmánv Péter

1) Ki volt Magyarországon a katolikus megújulás vezéralakja?2) Mit létesítet t Nagyszombaton, és mi lett mára belole'?3),Milyen fontos dolgok fúzodnek még Pázmány nevéhez?

33. Kalazanci Szent József, Páli Szent Vince

1)Mit hozott létre Kalazanci Szent József?2) Hogyan hívjuk ma a Kalazanci á ltal alapított rende t?3) Miket alapított Páli Szent Vince és minek nevez te el oke t?

34. A felvilágosodás

1) Mit hirdettek a filozófusok a 18. században?2) Mit hirdetett Voltaire, a leghíresebb francia bölcselo?3) Mit tett Il. József (a "kalapos király") hazánkban?

35. A francia forradalom

1) Mit tette a francia forradalom hívei?2) Mit mondtak ki a f(madalmárok?3) Ki próbál ta megfékezni a forradalom rémtet te it és miért nem sikerült neki?

36. A liberalizmus

1)Mi a liberalizmus?2) Miben mutatkoztak meg a liberalizmus káros hatásai?

37. Az Egvházi Állam megszÜnése1) Mit tett az olasz király 1870-ben?2) Et tol kezdve honnan kormányozták a pápák az Egyháza t?3) Mikortói ismeri el az olasz király fUggetlen államnak Vatikánt?

38. Napja ink (azaz a XX. század)1) A világháborúk id~jén mire törekedtek a pápák?2) Mit tett XXIII . János pápa?

A 38. lecke KIBOVÍTÉSE:

3. Ki irányította az egyházat 1978-tóI1995-ig és miben áll az onagysága?II. János Pál , lengyel származású pápa (Karol Voj tyla ) irányítot ta 27 évig az egyháza tés utazó pápának is hívják, met t szinte a világ minden országát felkeres te , hogyakeresztény híveket hitükben megerosítse.

Il. János Pál pápa a 264. pápa volt Péter aposto l, az elso pápa ó ta. 1978. október 16án válasz tották meg a római katolikus egyház veze tojévé. Akkor 58 éves volt (1920.május 19-én született). A IL világháború idején tanult papnak, t itokban. Ugyanebbenaz idoben tagja vol t egy i llegáli s színháznak is, és színdarabot is ír t álnéven.A háború után a Jagelló egyetemen folytatta teológiai tanulmányait és 1946-banszenteltékpappá. Rómában doktorált 1948-ban. 1951-tol egyetemi lelkészkéntmuködött Krakkóban. I958-ban püspökk é szentel ték, I964-ben érseki, majd 1967ben bíborosi kinevezést kapott.A II. vatikáni zsinaton (1962-1965) fontos szerepe volt a Gaudium et spes kezdetu

zsinati okmány megfogalmazásában.1978. október 22-én kezdte meg pápai szolgálatát . "TOTUS TUUS" (EGÉSZEN A.TIÉD) jelmondattal Szuz Mária oltalmába ajánlotta életét.1981-ben merényletet követ tek el el lene, és csak hajszálon múlt az élete. Amikorfelépült, meglá toga tta a bÖltönben az t az embert (Ali Agcia) aki meglotte , ésmegbocsátott neki.A világegyházban 104 apostoli Útjavolt , Magyarországra kétszer látogatott el.Egyetlen pápa sem találkozott annyi emberrel, mint II. János Pál. 1160 általánoskihallgatást tal tott , amelyen 17 milliárd 600 millió zarándok vett részt . 8 milliárdzarándok látogatott el a pápához a 2000. jubileumi évben.738 alkalommal találkozott államfokkel, 246 miniszterelnököt fogadott, köztük arendszerváltás utáni magyar miniszterelnököket is.Számos magyar püspököt szentelt, Erdo Péter esztergomí prímás érseket pedigbíborossá kreálta.



Mlíködése alapvetoen megváltoztatta a pápaságról kialakított képe!. Uralkodóimagatartás helyett mélyen vallásos hívoként imádkozta végig apostoli ú~jait, együttérzo emberséggel fordult a szegények és más vallások reménységet kereso hívei felé.Végso feladatának tartotta hívoként szembenézni a betegséggel és halállal:"Egészségem annak a kezében van, aki erre a szolgálatra rendelt"- nyilatkozta ahalála elott . Öregen és betegen még ellenfelei is a világ élo lelkiismeretének tartották.26 éves pápai szolgálata a 3. leghosszabb a pápaság történetében.ll. János Pál pápa nagyon szerette a fiatalokat, ezért kezdeményezte az Ifj l1ságiVilágtalálkozó megszervezését, amely halála után is rengeteg liatalt gyujt egybe.

4. Hogy hívják a jelenlegi pápát?

XVI. Benedek pápa, aki német származású (Joseph Ratzinger) és ll. János Pál

közvetlen munkatársa volt megválasztása elott.

5. Mit tett Kolbe a(ya 1941-ben?

Kolbe atya a náci koncentrációs táborban önként vállalta az éhhalált, hogymegmentsen egy családapát.

Szent Maximilián Kolbe atya l894-ben született Lenf:,ryelországban. Minoritaszerzetes lett, és 1918-ban szentelték pappá. Különösen szerette a BoldogságosSzuzanyát, ezért megalapította a Szeplotelen Szüz Hadserege nevü társulatot.Betegsége miatt Japánból vissza kellett térnie a missziós munkából és egy lengyelkolostor elöljárója lett. 1941-ben letartóztatták, és az auschwitzi haláltáborbaszáll itották. Az egyik éhhalálra ítélt rab helyett önként vállalta a halált. VI. Pál pápa1971-ben boldoggá, l l. János Pál pápa 1982-ben s:wntté avatta.

6. Mit tett-tesz Teréz anyn az O szerl:etestársaivallndiában és az egész világon?

Gondozza az elhagyottakat, de foleg a leprásokat, éhezoket, haldoklókat elsosorbanIndia nyomornegyedeiben, és sokfelé a világban.

Kalkuttai Teréz anya 1910-ben született egy albán családban. Szkopjéban. 18évesen Írországban belépett a Loreto Novérek Rendjébe, ésl929-ben érkezettKalkuttában, ahol 19 évig tanított a St. Mary foiskolán.Az Indiában mindennapos nyomor és nélkülözés olyan nagy hatássa l volt rá, hogyengedélyt kapott a tanári tevékenysége feladására. és életét a kalkuttainyomornegyedeknek szentelhette. Kitanulta az ápolónöi szakmát és elkezdteösszegyLijteni, ápolni, tanitani a kalkuttai utcák gyerekeit, hajléktalanjait. Ettolkezdve viselte a fehér szári t kék szegélycsíkokkal. amely késöbb a rend egyenruhájalett.

I950-ben alapította meg a Szeretet Misszionáriusai katolikus irgalmas rendet, hogyamelJé szegodött tanítványaival együtt szolgálja a szegények legszegényebbjeit . Arend tagjai nem fogadhatnak el fizetséget munkájukért , és a közösség mindenbevétele adományból származik. A rend fo célja az, hogy szeretetet és gondoskodástnyújtsanak azoknak., akikrol senki sem gondoskodik.

A törékeny Teréz anyát hamarosan az egész világ megismelie és elismerte páratlantevékenységéélt . A rend tagjai egyre több országban kezdtek el mííködni. ésmindenütt kórházakat. szociális otthonokat építettek a legszegényebbek számárapusztán adományok ból.Teréz anya még a pápától kapot t autól is e lá rvereztet te, és a pénzt jótékony cél rafordította.

Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték eJ. ezek közül legnagyobb volt az 1979ben neki ítélt Nobel-békedíj.Teréz anya 1997. szeptember 5-én halt meg Kalkuttában. Már életében szentkéntt isztelték, ezért a boldoggá avatási folyamat halála után két évvel már megindult .2001. augusztusára elkészült a 35 ezer oldalas jelentés Teréz anya életérol ésmunkásságáról, és l l. János Pál 2002. december 20-án boldoggá avatta Teréz anyát.Az ef,ryházújabb kori története során még egyetlen hasonló eljárást sem fejeztek beilyen gyorsan, mint az övét.



Németországbanbélyeget bocsátottakki Teréz anya 100.születésnapjára- A 70 cent-névértéku bélyeg

gel, amely augusztus elejé

tóI van forgalomban, anémetgazdasági minisztérium a szegé

nyek, betegek és elhagyottgyermekek pártfogója, Boldog

Kalkuttai Teréz anya elott kívántisztelegni.

életfilozófiája az egész világon a legkülönbözobbvallási felekezetek körében talált követokre.

Teréz anya törékeny, ám határozott asszonyvolt, szegényei érdekében például a Vatikánbanfelkérte a pápát, hogy ossza fel a Szentszék javainak egy részét közöttük. A pápa által adományozott gépkocsit elárverezte, és a pénzt jótékony

célr~ fordította. 1990. április 11-én megromlott

egészségi állapota miatt lemondott a katolikusirgalmasrend vezetésérol, elhatározását azon-

ban szeptemberben megmásította és bejelentette, hogy továbbra is vezeti kalkuttai központúalapítványát. A 80 éves apáca azután döntött így,

: hogy a misszió tanácsa bejelentett visszavonulási• szándéka ellenére - ötödször is - a rend fonökévé választotta.

Tevékenységét számos kitüntetéssel ismertékel, ezek közül a legnagyobb volt az 1979-ben pekiítélt Nobel-békedij a szegények és a nélkülözok, abetegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért. (Adij történetében o volt a hatodik noi

kitüntetett.) 1971-ben VI. Pál pápától megkapta

a XXIII. jános-békedijat, 1972-ben a Nehru-dijat,

majd 1980-ban India legnagyobb polgári kitün-tetését, a Bharat Ratna (India

csillaga )-díjat. Díszdoktoravolt a római Szent Sz ív Kato

likus Egyetemnek és a louvainiKatolikus Egyetemnek, továb

bá Assisi város díszpolgára,1989-ben az Évasszonya lett.1992-ben albán állampolgárságot és diplomáciai útleveletkapott, s az UNESCO dijávaltüntették ki, 1996-ban pedig

az Egyesült Államok díszpolgárává fogadta.

Teréz anya 1997. szeptember 5-én Kalkuttában

halt meg. Bár o maga túlzásnak tartotta a tervet, már halála után két héttel

felállították életnagyságú szobrát az általa vezetettrendház elott. Népszerúségét mutaga, hogy szobrot állítottak neki Rómában, s az albán kormány

róla nevezte el a tiranai repüloteret.A már életében szentként t isztelt Teréz anya

boldoggá avatási folyamata halála után két évvel,

1999. július 26-án megkezdodött, miután II.János Pál pápa eltekintett az egyéb ként szokásos ötéves várakozási idotol. A rendszerint több

évtizedig eltartó folyamat továbbra is rendkívüligyorsasággal haladt: 2001 augusztusára elkészültegy 35 ezer oldalas jelentés Teréz anya életérol

és munkásságáról, majd a Vatikán 2002 októberében elismerte a boldoggá avatáshoz szük-séges feltételt. II. János Pál pápa 2002. december 20-án aláírta a rendeleteket, amelyek hosieserényeket és egy csodatettet tulajdonítanak akatolikus apácának, lezárva a poldoggá avatási

eljárást. Az ~gyház újabb kori története soránmég egyetlen hasonló eljárást sem fejeztek be

ilyen gyorsan, mint a~övét. (A rrr()~ern idokbenleghamarabb - a halála utáni 26. évben - LisÍeux-i

Szent Teréz lett boldoggá, akit két évvel késobbemeltek a szentek sorába. Az o nevét vette fel

Teréz anya.) (MTI)

Teréz anya azt a célt tuzte

ki, hogy szeretetet és gondoskodást nyújtson mindazoknak, akikrol különben senki

nem gondoskodik. Világszerte

elismert tekintély lett: gyógyította a betegeket, istápolta aleprásokat, közben fáradhatatlanul körbeutazta a Föld orszá

gait, rendje alapítványokkal,kórházakkal, szociális ottho

nokkai gyarapodott világszer-

. te. (Magyarországon 1986ban és 1989-ben járt, a rendmagyarországi megalapításá

ra 1989-ben !1yíltlehetoség, anégy novér Erden telepedett

le.) Ajelképpé, legendává váltapáca mozgalma nemzetközilett, keresztény hitben fogant

rendet és Kalkutta nyomorne

gyedében telepedett le, hogyIstent szolgálja a szegények

legszegényebbjei között. Esküje azt jelenti, hogy a misszionáriusok nem dolgozhatnak agazdagokért, és nem fogadhatnak el fizetséget munkájukért.A szabad szolgálat a szegényeket

segíti, a közösség minden anyagibevétele adományból származik.

1952-ben megalapította a Nirmal

Hriday (Tiszta Szív) menedékhelyet a haldokló nyomorgóknakés nélkülözoknek. Hamarosan

önkéntes támogatók segítették, a kalkuttai egyházi szervezetek, városi hivatalok pedig anyagilag

támogatták. Létrehozott egy kórházat a súlyosbetegek számára, otthont alapított az elhagyott,rosszul táplált, fizikailag vagy lelkileg sérültgyermekeknek.

100 évvel ezelott látta meg a napvi

lágot kalkuttai Teréz anya, Nobel

békedíjas katolikus apáca, a Szeretet

Misszionáriusai rend alapítója.

Teréz anya 1910. augusztus 26-án

Agnes Gonxba Bojaxbiu néven született kisbirtokos albán paraszt lányaként Szkopjéban. 12éves korában a katolikus elemi iskola tanuló ja

volt, amikor - mint vallotta - egy belso hang aszegények megsegítésére szólította fel. Ettol kezd

ve céltudatosan ké~zült a misszionáriusi tevékenységre: 18 évesen Irországban belépett a Loreto

Novérek Rendjebe, amely akkoriban együtt dolgo

zott a kalkuttai érsekséggel, s felvette a Teréznovér nevet (Lisieux-i Szent Teréz után). Néhányhónapos dublini képzés után, 1929januárjában

érkezett Kalkuttába, ahol 1948-ig tanított a St.

Mary Foiskolán. 1937. május 24-én tette le utolsórendi fogadaImát, megfogalmazása szeri!"]t"Jézus

jegyese" lett "az örökkévalóságig", és ekkor kaptaa Teréz anya nevet.

1946-ban, iniközben Dardzsilingba utazott a

vonaton, hogy tüdobetegségét kezeltesse, meghallotta a jézusi hívást, hogy a legszegényebbek

között szolgálja Ot.Az Indiában mindennaposnyomor és nélkülözés olyan _,. ..-------------,nagy hatással volt rá, hog-y. Augusztus 26-án, Teréz anyavégül engedélyt kapott taná- -születésének napján Telesphore

ri tevékenysége feladására, és Toppo indiai bíboros tart ünne-életét a kalkuttai nyomornegye- pi szentmisét a kalkuttai Szeretet

deknek szentelhette. 1948-ban Misszionáriusai rend anyaházá-

bocsátották el rendjébol, 1949- ban; ugyanezen a napon mutat-

ben felvette az indiai állam pol- ják be a boldog életérol szólógárságot. Egy patnai amerikai filmet is. Az augusztus közepé-iskolában kitanulta az ápolónoi tol szeptember közepéig tartómunkát, s elkezdte összeszed- programsorozat folyamán egy

ni, ápolni, tanítania kalkuttai szimpóziumot is terveznek autcák gyerekeit, hajléktalan ja- misszionárius életúgáról.it. Ettol kezdve viselte a késobb 2010. szeptember 5-én,

egyenruhává lett jellegzetes Teréz anya halálának évfordu-öltözékét, a fehér szárit kék lóján a kalkuttai Szalézi Szent

szegélycsíkokkal. Ferenc kollégium udvarában

1950-ben 1ndiában szentmisével zárul a Szeretetmegalapította a Szeretet Misszi- ~isszionáriusai közösség alapí-onáriusai katolikus irgalmas- tója emlékére megrendezett

ünnepség- és programsorozat

Documents

hittan_segedanyag_7_Kecskes_I