HNP -MFO Adaptáció 2008 WEB

ÓVODAI PROGRAM DOKUMENTÁCIÓ 2008 DRÁVAMENTI KÖRZETI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY

DARÁNYI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODAEGYSÉGE

DARÁNY, RÁKÓCZI U. 117.7988

A

DDRÁVAMENTI RÁVAMENTI KKÖRZETI ÖRZETI KKÖZOKTATÁSI ÖZOKTATÁSI IINTÉZMÉNY NTÉZMÉNY

DDARÁNYI ARÁNYI NNAPKÖZIOTTHONOS APKÖZIOTTHONOS ÓÓVODÁJÁNAKVODÁJÁNAK

HHELYI ELYI NNEVELÉSI EVELÉSI PPROGRAMJAROGRAMJA

MOZGÁSMŰVELTSÉG FEJLESZTŐ

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ©

ADAPTÁCIÓJA

Készítették: Cseresznyés GézánéGorjanác GyulánéMihályné Cserti IldikóSchillerné Nagy SzilviaSomogyi GábornéVarjúné Bencsik MagdolnaVati Jánosné Óvónők

2008.2008.

D.K.K.I. DARÁNYI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2008

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ..........................................................................................................................................3KÜLDETÉSNYILATKOZAT.....................................................................................................................4GYERMEKKÉP.....................................................................................................................................5ÓVODAKÉP.........................................................................................................................................51. A MOZGÁSMŰVELTSÉG FEJLESZTŐ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA.................................................................72. A MOZGÁSMŰVELTSÉG FEJLESZTŐ ÓVODAI NEVELÉS FELADATRENDSZERE...........................................8

2.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, EGÉSZSÉG MEGÓVÁSA..........................................................82.2. SZOCIALIZÁCIÓ- ÉRZELMI BIZTONSÁG SEGÍTSÉGÉVEL................................................................102.3. ÉRTELMI NEVELÉS, ANYANYELV ÁPOLÁSA AZ ÓVODA MINDENNAPJAIBAN...................................12

3. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE.............................................................................................153.1. TÁRGYI KÖRNYEZET...............................................................................................................153.2. SZEMÉLYI KÖRNYEZET...........................................................................................................153.3. TERVEZÉS.............................................................................................................................153.4. HETIREND.............................................................................................................................163.5. NAPIREND............................................................................................................................17

4. TEVÉKENYSÉGEK..........................................................................................................................194.1. JÁTÉK...................................................................................................................................194.2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK..........................................................................................224.3. TANULÁS.............................................................................................................................244.4. MESE-, VERS.........................................................................................................................264.5. ÉNEK-ZENE..........................................................................................................................284.6. RAJZOLÁS, FESTÉS, KÉZIMUNKA..............................................................................................314.7. KÖRNYEZET MEGISMERÉSE, - VÉDELME..................................................................................334.8. KÖRNYEZET TÉRI – FORMAI – MENNYISÉGI MEGISMERÉSE.......................................................364.9. MOZGÁS...............................................................................................................................37

5. TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ ESZKÖZÖK...............................................................................................456. ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK............................................................................................................497. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE.................................................................................................51

7.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA......................................................................................517.2. AZ ÓVODA ISKOLA KAPCSOLATA..............................................................................................537.3. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI..............................................................................................54

8. SAJÁTOS FELADATOK.....................................................................................................................568.1. GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG...........................................................................................568.2. CIGÁNY KISEBBSÉGI FELADATOK.............................................................................................598. 3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK BEFOGADÁSA AZ ÓVODÁBA.......................................60

9. ÓVODÁNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI...........................................................................................6110. AZ ELLENŐRZÉS – ÉRTÉKELÉS RENDSZERE...................................................................................62

10. 1. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE............6210. 2. AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE......................................62

ZÁRADÉK.........................................................................................................................................64HIVATKOZÁSI JEGYZÉK......................................................................................................................65FELHASZNÁLT IRODALOM..................................................................................................................66MELLÉKLET.....................................................................................................................................67

KÉSZÍTETTÉK: CSERESZNYÉS GÉZÁNÉ, GORJANÁC GYULÁNÉ, M.NÉ CSERTI ILDIKÓ, S.NÉ NAGY SZILVIA, SOMOGYI GÁBORNÉ, V.NÉ BENCSIK MAGDOLNA, VATI JÁNOSNÉ

2


BEVEZETŐ

Óvodánk Darány községben található, 1961-ben épült, a Dráva természetes környezetéhez

közeli zöld övezetben, az ősborókáshoz tartozó tájegységben.

Az épületben 3 csoportszoba található, egy közlekedő folyosó, két öltözőhelyiség, a gyermekek

számára csoportonként egy – egy mosdó. Az étel kiosztására alkalmas tálalókonyha, valamint

mellékhelyiségek találhatók még az épületben.

Gyermekeink Darányból, valamint a környező falvakból – Drávatamásiból, Kastélyosdombóról

és Drávagárdonyból – járnak óvodánkba. A gyermeklétszám kb. 80% -a hátrányos helyzetű. A

cigánygyermekek aránya az elmúlt években 25-28 % között volt, jelenleg 34,4%. A

cigány családokból származó gyermekek többsége halmozottan hátrányos helyzetű.

Sok szülőnek nincs munkahelye, többen közülük alkalmi munkából élnek, s remény

sincs arra, hogy munkahelyet találjanak a közeljövőben. Vannak családok, melyekben

az egyedüli biztos jövedelemforrás a családi pótlék és a gyermeknevelési segély. Az

eltérő kultúra, az értékrend, hagyományok okozták és okozzák ma is a cigánysággal

szembeni meg nem értést. Az elszegényedés, a bizonytalanság, a gazdasági élet és

értékválság előítéleteket szül. Sok esetben a többséget irritálja a cigányságot - mint

kisebbséget – segítő intézkedés. A nem etnikumi kisebbséghez tartozó szülők

életkörülményei is megváltoztak az országban történt rendszerváltás óta. A megélhetési

gondok miatt kevesebbet tudnak gyermekükkel foglalkozni. Ebből adódóan a szülőknek

természetes igénye, hogy a helyi óvoda biztosítsa gyermekeik számára az alapvető

szükségleteket, s azon túlmenően nyújtson lehetőséget a hátrányos helyzetű gyermekek

felzárkóztatására, és a tehetséges gyermekek fejlesztésére.

A szülőkkel megismertettük a nevelőtestülettel elfogadott óvodai nevelési programot.

Kikértük a véleményüket a programmal kapcsolatos, előttünk álló feladatok megvalósítása

tekintetében. Hangsúlyoztuk a program célkitűzéseit, az ezek folyamatos megvalósításához

szükséges fontosabb elemeket.

A közös véleménycsere alkalmával egyetértettek a szülők a választott programmal a helyi

adottságok ismeretében, mind a három csoportban. Felajánlották a segítségüket a

mozgásfejlesztő eszközök elhelyezésével kapcsolatos munkálatokban. A saját és a többi

gyermek ismeretében is szükségesnek látták az egészséges életmód fontosságát a

mozgásfejlesztésre való óvodai törekvésekben, partnernek bizonyultak.


3


Óvodánk gesztor fenntartója – Darány Község Önkormányzata – és a társ önkormányzatok

közösen biztosítják azokat az anyagi eszközöket, amelyek lehetővé teszik az óvoda

működését. Fontosnak tartják, hogy

- a gyermekeknek az óvodában lehetőségük legyen a képességeik kibontakoztatásra, a

tehetségeseknek a fejlődésre.

- Folyamatos iskolára való felkészítő munkával a cigány gyermekek is érjék el az

óvodáskor végére elérendő fejlettségi szintet, mely zökkenőmentesebbé teszi az

óvodából az iskolába lépése időszakát.

A programválasztás indoklása:

Óvodánk nevelőtestülete megismerkedett több, már elkészült és minősített óvodai

programmal. Ezek közül a gyermekeink fejlődését, fejlesztését elsősorban figyelembe véve, a

helyi adottságokat alapul véve választottuk adaptálásra a Mozgásműveltség Fejlesztő Óvodai

Nevelési Programot.

A programválasztás fő szempontja volt a gyermekek testi fejlesztésének, mozgásigényének

kielégítésére a mozgáshoz lehetőséget adó óvodai nevelés kibontakoztatása. A program

folyamatos megvalósulásával biztosítani akarjuk a szabad levegőn történő mozgásigény

kielégítését. A programválasztást indokolta még az a többéves tapasztalat, mely szerint

gyermekeink teherbíró képessége, testi felépítése fokozatosan gyengül.

2007-ben a HEFOP 3.1.3. pályázat kapcsán óvodánk helyi nevelési programját

kibővítettük a kompetencia alapú óvodai nevelés feladataival. Nagyobb hangsúlyt helyeztünk

a hátrányos helyzetből adódó lemaradások csökkentése érdekében a differenciálásra és az

integrált nevelésre.

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Óvodánkban a helyi nevelési programban megfogalmazott nevelési célrendszer értelmében

végezzük nevelő munkánkat. Gyermekeink egészséges fejlődéséhez biztosítani kívánjuk a

programunkat szolgáló, tudatosan tervezett feltételrendszert, a derűs, biztonságos

környezetet, ahol jól érzik magukat óvodásaink. Valamennyien –óvodapedagógusok és dajkák

– arra törekszünk, hogy szakmai elhivatottsággal, a játék nevelő jellegének felhasználásával,


4


sokszínű élményt nyújtó tevékenykedtetéssel közvetítsük gyermekeink részére azokat az

értékeket, amelyek optimális fejlődésükhöz szükségesek.

GYERMEKKÉP

Nevelési célunk középpontjában a gyermek áll.

Elsődlegesen figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait.

Az óvónői feladatok meghatározásánál a nevelés folyamat jellegét érvényesítjük.

Megkíséreljük a helyi adottságok negatív határait kivédeni. Figyelembe vesszük azt, hogy a

gyermek emberi személyiség, mely érték. Egyedi és szociális „lényét” segítjük a fejlődésben

azzal, hogy testi-lelki szükségleteit kielégítjük. Esélyt adunk a felzárkóztatásra és a tehetség

kibontakoztatására Gyermekeink kiegyensúlyozott, sokoldalú személyiségének elősegítésére

törekszünk. Megpróbáljuk ráirányítani a figyelmet arra, hogy gyermekeink tiszteljék a

másságot.

A másság szakszerű kezelésének igénye, szükségessége a cigány gyermekek nevelését

vállaló óvodákban nagy hangsúlyt kap. A szociokulturális hátrányt kompenzálni kell –

segítséget kell kapni a hátrányok leküzdéséhez. Megértés, elfogadás, előítélet

mentesség: ezen erényekkel kell megmutatnunk, hogy nem alakítani akarjuk

gyermekeiket, hanem hagyjuk alakulni. Nem a különbözőségekre helyezzük a

hangsúlyt, hanem az azonosságot keressük meg sok-sok türelemmel. A különböző

képességű gyermekekkel egyénileg és differenciáltan foglalkozunk. A családi nevelést

tiszteletben tartva, azt segítve szeretnénk, hogy az óvodánkba járó kisgyermekek vidám,

boldog, gondtalan éveket töltsenek óvodánkban. Mindenki saját magához mérten fejlődjön és

jusson el arra a szintre, ami az iskolakezdéshez szükséges.

ÓVODAKÉP

Óvodaképünk: a NYITOTT ÓVODA, mely elsősorban a szülők felé nyitott, hiszen elsődleges

nevelési partnerünk a szülő. A velük való jó együttműködés egyben a sikeres óvodai nevelés

alapja is, hiszen az óvoda a családi nevelés kisegítője. Ezért arra törekszünk, hogy:

- bevonjuk a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatást adunk a neveléshez


5


- közvetítő szerepet vállalunk a családok és a speciális szolgáltató, szociális ellátó

intézmények között.

- A családokkal közösen gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait.

Tudomásul vesszük azt a tényt, hogy a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok

esetében a gyermekek érdekében fel kell vállalnunk a családi nevelést pótló tevékenységet is.

Az etnikai kisebbség esetében gyakrabban kerül erre sor, főleg igaz ez a nehéz helyzetben lévő

cigány családok esetében. Az óvoda dolgozóitól a szeretetteljes légkör kialakítását és a

gyermekek érdekeinek mindenekfelett érvényre juttatását várja el.


6


1. A MOZGÁSMŰVELTSÉG FEJLESZTŐ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA

„A gyermek sokoldalú harmonikus személyiségének fejlesztése, életkorilag (3-7 év) a

legmegfelelőbb tevékenységi forma segítségével, a tervszerű, rendszeres mozgással. A mozgás

szeretetére építő életvitel, életmód megalapozása.”

Feladatai:

- a mozgás célzott fejlesztése életkorúaknak és a fejlettségüknek megfelelő mozgásanyag

gyakorlásával

- a mozgásos tapasztalatok során a környezettel való közvetett és közvetlen

kapcsolatrendszer fejlesztése, a saját testéről szerzett információk bővítése, alakítása

(én-tudat- alakítás)

- a szervezet sokoldalú fejlesztésével, képzésével elősegíteni a gyermekek megfelelő

testi, akarati és erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, értelmi képességeinek fejlesztését

Célunk:

A testben és lélekben egészséges gyermekek nevelése, akik nyitottak a külvilág felé,

érdeklődőek minden iránt.

A kompetencia alapú óvodai nevelés feladatai:

- a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás

előtérbe helyezése

- olyan kompetenciák kialakítása, amelyeket nemcsak megtanulnak, hanem alkalmazni is

tudnak a hétköznapokban


7


2. A MOZGÁSMŰVELTSÉG FEJLESZTŐ ÓVODAI NEVELÉS FELADATRENDSZERE

Az óvodai nevelés feladatainak rendszere lényegében igazodik a nevelés általános

feladatrendszeréhez. Ebben az esetben a feladatok bizonyos csomópontok körül

csoportosulnak. Ezek a nevelés fő feladatcsoportjai:

1. egészséges életmódra nevelés, egészség megóvása

2. szocializáció érzelmi biztonság segítségével

3. értelmi nevelés, anyanyelv ápolása az óvoda mindennapjaiban

4. a nevelés feladatcsoportjai összefonódnak, nem különülnek el élesen. Egymáshoz

kapcsolódásuk számos formában megnyilvánul.

2.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, EGÉSZSÉG MEGÓVÁSA

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az

életkorban kiemelt jelentőségű. Fontos feladatunk a 3- 6/7 éves korú gyermekek

szükségleteinek kielégítése, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő- egyénenkénti

differenciált és specializált fejlődésének- fejlesztésének elősegítése. Az egészséges

életmódra nevelésnek át kell hatnia az óvodai élet valamennyi mozzanatát. Az óvodai

életmód kialakításánál figyelembe kell vennünk a gyermekek otthoni szokásait, testi- lelki

szükségleteit s ezek összehangolásával alakítjuk ki a heti és a napi életritmust.

Célunk:

- a család és az óvoda szemléletének közelítése a gyermekek életrendjének

kialakításában;

- kiegyensúlyozott, nyugodt élettempó kialakítása;

- változatos mozgásformák biztosításával a harmonikus, összerendezett mozgás

fejlődésének elősegítése;

- helyes táplálkozási szokások megismertetése a gyermekekkel;

- kulturált étkezési szabályok betartására szoktatás;

- a környezet rendjének megóvására való igény kialakítása;

- séták, kirándulások szervezésével lehetőséget nyújtunk a mozgásigény kielégítése

mellett tapasztalatok szerzésére is;


8


- nap-és légfürdő- minél több idő eltöltése a szabadban- esős idő kivételével napi min. 1

óra szabad levegőn tartózkodás biztosítása;

A gyermekek testi fejlődését az óvodában rendszeresen elvégzett súly és

magasságmérésekkel ellenőrizzük. Figyelemmel kísérjük a gyermek minden apró a

szokásostól eltérő megnyilvánulásait, a betegség legkisebb jelére is odafigyelünk. Szükség

esetén értesítjük a szülőt, azt a gyermeket, aki vidékről jár óvodába vagy a szülője nem

elérhető, orvoshoz visszük. A szülő megérkezéséig az elkülönítő szobában helyezzük el a

beteg gyermeket.

2.1.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, EGÉSZSÉG MEGÓVÁSÁNAK FELTÉTELEI

- egészséges környezet biztosítása;

- családdal való együttműködés;

- tágas, világos csoportszoba;

- könnyen tisztítható, gyermekméretű műanyag WC ülőkék, gyermek méretű

mosdókagylók;

- játszóudvar (betonos- füves- napos- árnyékos területtel) - változatos udvari

mozgásfejlesztő játékeszközökkel;

- minden gyermek számára öltözőhely, gumimedence (nyári időszakban);

- az ebéd utáni nyugodt pihenéshez szükséges feltételek biztosítása (szellőztetés,

pizsamára vetkőzés, mesélés) - Nem kötelező az alvás! – ;

- fontos a gyermekek testi épségének védelme, a balesetek megelőzése;

Baleset megelőzés: a nevelés folyamatában olyan magatartásformák kialakítására

törekszünk, mellyel a balesetek elkerülhetők. Az óvónő kötelessége, hogy rendszeresen hívja

fel a gyermekek figyelmét a környezetükben lévő veszélyhelyzetekre. Ebbe a szülőket is be

kell vonni!

A felsorolt feltételek megléte mellett rendkívül fontos a különböző családi háttérből

fakadó higiéniás szokások megismerése, a tapasztalatok személyes ügyként való kezelése,


9


a szükséglet kielégítés intimitásának megteremtése / függönyök a mosdóban a WC-k

előtt/.

A folyamatossággal elérhető – a különböző szokásrendek ellenére- egyénenkénti

odafigyeléssel a gyermekek higiénés szükségleteinek alakítása.

A testápolás, tisztaságigény kialakítása (kézmosásnál szappan- körömkefe, WC papír

rendszeres és megfelelő használata, WC használat utáni kézmosás), a gondozási műveletek

gyakorlása, és az ezekre való odafigyelés, segítségnyújtás, nagyon fontos feladat főleg a

szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén, akiknél otthon nincs

fürdőszoba, benti WC.

Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek esetében a mozgás és a pihenés

összhangjának megteremtésére, az életkorúknak és egyéni sajátosságaiknak

megfelelő életritmus kialakítására és rendszeressé tételére kell odafigyelnünk, ezzel

mintát nyújtunk a szülőknek is és pozitívan befolyásolhatjuk a családi nevelést.

A fejlődés várható eredményei:

- Kialakulnak az egészséges életvitelhez szükséges készségek, jártasságok, szokások.

- Ismeri a tisztálkodás helyes sorrendjét.

- Önállóan, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját rendbe rakja.

- Kulturáltan és egészségesen étkezik.

- Önállóan tud teríteni.

- Környezetét óvja, rendben tartja.

2.2. SZOCIALIZÁCIÓ- ÉRZELMI BIZTONSÁG SEGÍTSÉGÉVEL

Az óvoda elfogadtatása – nagy gondosságot és odafigyelést igényel, bármilyen életkorú is a

gyermek. Ennek érdekében olyan légkört kell teremtenünk, amely érzelmi biztonságot,

otthonosságot, derűs, szeretetteljes érdeklődést sugároz a gyermekek felé. Minden

esetben a beilleszkedés alkalmával szükséges megteremtenünk a lehetőséget a

gyermeknek a szülőtől való fokozatos elszakadáshoz. A szocializáció szempontjából

elengedhetetlen a közös tevékenységek gyakorlása. A gyermekek tanuljanak meg

másokkal érintkezni és együttműködni, a másságot elfogadni. Fontosnak tartjuk a szülők


10


bevonását a gyermeket érintő nevelési kérdések megvitatásába. Elfogadjuk és keressük a

legmegfelelőbb módszereket a „minden családra másképp kell hatni elv megvalósításában.

A családi szocializáció alapos ismerete zökkenőmentessé teszi az óvodai szocializáció

folyamatát és egyben lehetővé teszi, hogy a szociokulturális környezetből adódó

hátrányokat kompenzálni tudjuk egyéni, és differenciált fejlesztésekkel. Szeretnénk elérni,

hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodai élet során kapott értelmi-

érzelmi- erkölcsi szokásrendet pozitív mintaként építsék be viselkedésükbe.

Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek esetében a szocializációs folyamat

követelményei mások, másfajta tulajdonságokat helyez előtérbe. Legfontosabb a

megértés, az elfogadás, az előítélet mentesség. Nem alakítani akarjuk a gyermeket,

hanem alakulni hagyjuk. Nem a különbözőségekre helyezzük a hangsúlyt, hanem az

azonosságokat keressük.

Az óvodapedagógus feladata és érdeke, hogy minél mélyrehatóbban megismerje a

családot, a családon belüli kapcsolatokat és megnyerje bizalmukat. Ezt a célt szolgálják a

családlátogatások, az egyéni beszélgetések, közös beszélgetések, stb….

Célunk:

- barátságos, derűs légkör kialakítása az óvodában és a csoportban;

- kötődési hajlam erősítése az egyéni és közös élmények nyújtásával;

- érzelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlesztése ( figyelmesség, egymás segítése,

együttérzés) – tisztelet egymás és mások iránt;

- a személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a csoporttársakkal;

- a szülők bevonása a gyermeket érintő nevelési kérdések megvitatásában;

- a szociokulturális háttér feltérképezésével és következtetések levonásával személyre

szóló pedagógiai módszerek alkalmazása;

- a gyermekek változó testi és lelki szükségleteivel való megfelelő törődés;

- egyénre szabott beszoktatási rendszer kiépítése, szülők bevonása a folyamatba;

2.2.1. FELADATUNK A SZOCIALIZÁCIÓ FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁBAN

- Óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások biztosítása / barátságos, tiszta

csoportszobák, kedves, érdeklődő felnőttek /.


11


- A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása,- erősíteni a baráti

kötődéseket, társakhoz segíteni a magányosakat- toleranciára nevelés.

- Közös élmények gazdagítása, társadalmi tapasztalatok körének bővítése

- Az óvónő példamutatásával a gyermeki viselkedéskultúra fejlesztése ( bátorítás,

türelem, bizalom, siker- kudarc kezelése ).

- Nyugodt, biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése, a konfliktus kezelése,

kompromisszum keresése.

- A gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek szervezése a csoportban.

- A megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés.

- A gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás.

- A gyermekek pozitív értékelése, az egyén igényeihez, szükségleteihez és fejlettségéhez

igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal.

- Óvónői példaadás, a pozitív értékek bemutatása.

- Figyelni és elemezni azokat a területeket, amelyek a gyermek társas kapcsolatainak

zavarát jelzi és megkeresni az egyén viselkedésének rendezési lehetőségeit, szükséges

esetben szakember bevonásával, segítségével. Nagyon fontos a szakszolgálatokkal való

folyamatos és rendezett kapcsolattartás!


- Képes az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

- Normákhoz, szokásokhoz, szabályokhoz tud alkalmazkodni.

- Feladattudata kialakulóban van.

- Késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

- Képes önálló helyzetmegoldásokra, konfliktus rendezésére.

- Elsajátítja a kulturált magatartást és a kommunikációt.

2.3. ÉRTELMI NEVELÉS, ANYANYELV ÁPOLÁSA AZ ÓVODA MINDENNAPJAIBAN

Értelmi nevelés területén célunk a természeti és társadalmi környezet változásaira érzékeny,

kreatív, iskolára motivált gyermekké válás elősegítése.

Feladataink:


12


- változatos tevékenységek biztosítása az óvodai élet minden területén;

- a gyermekek spontán szerzett irányított tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése,

bővítése;

- az értelmi képességek és a kreativitás játékos fejlesztése;

Anyanyelvi neveléssel célunk a gyermeki beszélőkedv fenntartása, beszélgetésre, érzelmei,

problémái szóban való kifejezésére ösztönzés.

Feladataink:

- tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése;

- a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése;

- a gyermek közlési vágyának elősegítése a megfelelő szociális légkör megteremtésével;

- a gyermekek egyéni beszédfejlettségének elemzése, speciális szakembert igénylő

esetek kiszűrése, szakemberhez irányítása;

Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek is ismerjék meg a magyar nyelv szépségét,

tudják magukat helyesen kifejezni, mert ez az alapja a többi gyermekkel való

kapcsolatuknak és a felnőttekkel való érintkezésüknek. Lehetőséget biztosítunk

többek között a sok közös élmény, játéktevékenység során a szókincs fejlesztésére, a

hibák javítására: rossz névelő használat, helytelen ragozás.

A nevelésben szükséges a beszédfejlesztést fokozni, ezen keresztül a beszédhibák

állandósulását megakadályozni. Ezt a törekvésünket segítik a(z)

- sokrétű önkifejezés támogatása;

- összefüggő eseménysor képi összerakása, képről való olvasás;

- mesedramatizálás;

- nyelvi játékok, találós kérdések, mesefolytató, mesebefejező játékok;

- bábozás (komplex beszédfejlesztő, javító);

- dramatikus játék.


- Elemi ismeretekkel rendelkezik a környezetéről, nyitott érdeklődő.


13


- A cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás

is kialakulóban van.

- Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, bevésés, felidézés,

feladattudata kialakul.

- Együttműködő a felnőttekkel és társaival.

- Fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejező készségük.

- Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.

- Képes cselekvéseket verbálisan visszaadni.

- Tiszta kiejtéssel, érthetően beszél.

- Megérti a kérdést, válaszol rá.


14


3. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE

3.1. TÁRGYI KÖRNYEZET

Az óvoda épületére jellemző, hogy már elavult, a helyiségek megfelelőek ugyan a

gyermekcsoportok elhelyezésére, de korszerűtlenek, a helyiségek elosztása a még két

csoportra tervezett igényeket elégíti ki. Belső felújításra szorul a jövőben. Az óvoda udvara

azonban tágas, füves, egy része betonozott, megfelelő számú kültéri játékeszközökkel ellátott,

a régebbiek is a gyermekek mozgásos tevékenységét segíti elő. Két homokozó áll még a

gyermekek rendelkezésére az udvari játéklehetőségek közül. Az óvoda udvara lehetőséget

nyújt a szabadban folytatott és a szabadon választható mozgás tevékenységek gyakorlására. A

pályázati lehetőségekkel évente szeretnénk kialakítani a szolgálati lakás udvarából egy

közlekedési pályát.

3.2. SZEMÉLYI KÖRNYEZET

Nevelőtestületünkben 6 óvónő dolgozik, akik közül 4 felsőfokú képesítéssel rendelkezik, 2 fő

pedig óvónői szakközépiskolában szerezte meg képesítését. 3 szakképzett dajka végzi még a

gyermekekkel kapcsolatos munkát. A munkatársak hosszabb ideje óvodánk dolgozói,

gyermekeik gondozása idejére voltak csak távol. A továbbképzéseken szerzett tudást

folyamatosan átadják egymásnak, ezzel is segítve, gazdagítva egymás munkáját.

3.3. TERVEZÉS

Fő törekvésünk, hogy a gyermekek adottságait, képességeit megismerjük. Célunk a

képességek, készségek fejlesztésével az iskolai életre való felkészítés, a személyiségek

önmagukhoz mért fejlődése az óvodáskor végére. Tudatos tervező munkánk alapja a

fokozatosság, a differenciált bánásmód és a tevékenységek komplexitásának kihangsúlyozása.

A tervezésben is érvényre juttatjuk ezen céljainkat. A tervező munkát átgondolt


15


szervezőmunkával próbáljuk a gyakorlatban érvényesíteni. A nevelési év keretei között év

elején, majd 3 havi időegységre készítünk nevelési tervet.

Tevékenységek tervezése

Szeptember 1-től május 31-ig:

A tevékenységek tervezése heti szinten történik. Ezek egy részénél (környezet megismerése-

védelme, ábrázoló tevékenység, ének-zene, környezet téri – formai – mennyiségi

megismerése) egy témakör kerül feldolgozásra. A játék, a munka esetén konkrét témák,

tevékenységek. A testnevelésnél (teljes nevelési évre átgondolva) a mozgásanyag kétheti

időegységre lebontva kerül tervezésre. A kiegészítő mozgástevékenységek (hosszabb séták,

túrák) a tapasztalatinkra építve, heti szinten a fokozatosság elvét figyelembe véve van

megtervezve. A tanulást, mint tevékenységet külön nem tervezzük, beépítjük az óvodai élet

mindennapjaiba. A tevékenységek tervezésénél is nélkülözhetetlen a pedagógia tudatosság és

gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele.

Június1-tól augusztus 31-ig:

A nyári élet tervezése a szülők, fenntartók igénye alapján történik.

3.4. HETIREND

A tevékenységek heti rendje segíti az óvodapedagógus tervező, szervező munkáját, az óvodai

csoportok zökkenőmentes működését. A nevelési évben két részre bontott: szeptember 1-től

május 31-ig és június 1-től augusztus 31-ig.

Szeptember 1-től május 31-ig:

Kötelező tevékenységek:

- testnevelés (heti két alkalom);

- kiegészítő mozgástevékenység (heti egy alkalom [túra]);


16


- mindennapi testnevelés (azokon a napokon, amikor nincs más mozgástevékenység). Az

újonnan érkező gyerekek az óvoda elfogadásáig fokozatosan kapcsolódnak be a

mindennapi testnevelésbe, majd a testnevelés – foglalkozásokba.

A testnevelés foglalkozás időtartama 40-45 perc.

Szabadon választható tevékenységek:

A hét minden napján:

- játék;

- munka jellegű tevékenységek;

- rajzolás, festés, kézimunka;

- mese, vers.

Nincs meghatározott napja: a gyermek spontán érdeklődése alapján, a gyermek vagy az

óvodapedagógus kezdeményezésére.

- ének-zene;

- környezet megismerése – védelme;

- környezet téri – formai – mennyiségi megismerése.

Június 1-től augusztus 31-ig

Kötelező tevékenységek:

- a mindennapi testnevelés, a gyermek által ismert mozgásanyagra alapozva.

Egyéb tevékenységek szervezése a gyermekek érdeklődéséhez és a napi időkerethez igazodik.

A gyermekek tevékenységeik során eddig megszerzett ismereteik, spontán érdeklődésük

alapján gyakorlása, gazdagítása.

3.5. NAPIREND

A napirend kialakításánál figyelembe vettük a gyermeki szükségletek kielégítését (testi-lelki).

Ez segíti a gyermekek napi életritmusának kialakítását.


17


A napirend három fő részből áll:

Délelőtti:

Az óvoda nyitásával kezdődik, szervezése kötetlenebb. A délelőtti időkereten belül

kerülnek megszervezésre a különböző tevékenységek és a tízórai.

Déli:

Kötöttebb az ebéd és a csoportok zökkenőmentesebb működése miatt (az étkezés és a

délutáni pihenés előkészületei)

Délutáni:

A délutáni tevékenységek szervezése kötetlenebb, mely délutáni pihenéssel kezdődik és

tartalmazza az uzsonnázást is. Az óvoda zárásával fejeződik be.

Óvodánkban a délutáni tevékenységek szervezésénél, az időkeret meghatározásánál

befolyásoló tényező a vidéki gyermekek buszhoz való kikísérése ehhez való készülődés,

alkalmazkodás.

A napi rend fő részeiben mindig előfordul egy dominánsabb tevékenység, mely az

óvodapedagógus részéről nagyobb odafigyelést, a gyermekektől több megértést és

alkalmazkodást igényel. A napi tevékenységet úgy szervezzük meg, hogy a gyermekek minél

több időt töltsenek a szabadban.


18


4. TEVÉKENYSÉGEK

4.1. JÁTÉK

A játék az óvodáskorú gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai

nevelés leghatékonyabb eszköze. Ezt szem előtt tartva szervezzük meg a gyermekek egész

napos óvodai nevelését. A cigánygyerekekkel foglalkozó óvodákban különösen fontos a

játék, hiszen felszabadítja a gyermekeket a megterheléstől, a pszichés feszültségektől.

A tudattalan konfliktusokat „kijátssza” magából, a játék pozitív érzelmi töltést ad.

A játékban lehetőséget nyújtunk az alábbi területek fejlesztésére:

- mozgás;

- személyiség;

- értelem;

- érzelem;

- kreativitás;

- beszéd;

- viselkedési szokások;

- társas kapcsolatok.

Ehhez megfelelő helyet, időt, légkört és eszközt biztosítunk. Mindig az adott helyzet döntse el

az óvónő szerepét és helyét a játékban. Jól kell ismernünk a gyermekek otthoni

játéklehetőségeit-feltételeit. Segítse az én tudat fejlődését és a szocializációt a játék.

Játék- feltételek megteremtése.

- Megfelelő légkör;

Nyugodt kiegyensúlyozott, biztonságos, amelyben a gyermek a játékigényének

megfelelően szabadon választhat és dönthet, hogy kivel játszik, milyen játékot választ

és milyen témát dolgoz fel.

Tapasztalatok, élmények nyújtása – lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy kockázat

nélkül kipróbálhassa önmagát olyan helyzetekben, amelyeket életkoránál és


19


lehetőségeinél fogva még nem tehetne meg. (pozitív tapasztalatok gyűjtése, motiváció

bázisa legyen az óvoda, próbálja ellensúlyozni az otthonról hozott negatív élményeket)

Magányos gyerek bekapcsolása a játékba.

- Megfelelő hely;

- Állandó és ideiglenes játszóhelyek biztosítása;

- Könnyen áttekinthető legyen;

- Keltse fel a gyermek érdeklődését.

Játékidő:

Figyeljünk arra, hogy a lehetséges legtöbb játékidőt biztosítsuk a gyermekek számára

Játékeszközök:

- Motiválóak;

- Esztétikusak;

- Könnyen tisztíthatóak, veszélytelenek;

- Fantáziát mozgató;

- Fejlesztők;

- Könnyen elérhetők;

- Egészségre ártalmatlan anyagokból legyenek készítve.

Játékfajták:

- Gyakorló vagy funkciós játék;

- Mozgásigény és a manipulációs vágy kielégítésére szolgáló húzható, rakosgató

játékokat biztosítunk;

- A magunk alkotta szabályok szerint végezzék.

Konstruáló vagy építő játék:

- kockákból, építőelemekből építmények, tárgyak létrehozása. A spontán építményeket

felváltja a bonyolultabb alkotások öröme az „én csináltam élmény”. A játékelemek

egyre biztosabb szerelésével összetett, többféle elemekből készült építmények

létrehozása.

- Méreteik, formájuk, színük változatos legyen, hogy fejlődjön fantáziájuk,

kézügyességük.


20


- Inkább a természetes anyagok részesüljenek előnybe. Az elemek, kockák egymással

variálhatók legyenek, segítsék elő a gyermekek nagyfokú kreativitását, a kreativitás

vágyának kielégítését.

Szerepjáték:

- a felvállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóságból a számukra lényeges

mozzanatokat. Ez segíti leginkább a társas kapcsolatok fejlődését, az alá – és

fölérendelt szerepek elfogadását.

- Beszédük gyarapodik, szókincsük bővül az egymással teremtett helyzetekben,

szerepekben.

- Társakra talál és közösen végezhető tevékenységekbe fog.

- Fontos óvónői feladatunk a közös élmények, tapasztalatok nyújtása, így alakul ki jó

közös játék.

- Minél több élményhez juttatni a cigány gyermekeket, hogy szerepjátékaik

gazdagabbak, színesebbek, tartalmasabb legyenek.

Barkácsolás:

- mindig a játékból fakadjon;

- szerepjátékhoz készítsenek eszközöket vagy ajándékokat, díszítéseket;

- kötetlen, de a feltételek, eszközök adottak legyenek;

- fokozatos gyűjtögetés váljék igényükké.

Dramatizálás, bábozás:

- beszédkészség fejlesztése, nyelvi fordulatok használata;

- a mesék hőseinek tipikus vonásait reprodukálják saját elgondolás szerint;

- segíthet az emberi kapcsolatok formálásában, helyes viselkedésminták elsajátításában,

negatív élmények feldolgozásában;

- lehetőséget biztosítunk a cigány mese- és mondavilág értékeinek

megismertetésére a közös mesélés, bábozás alkalmával. Ismerkedjenek ez által,

más népekre jellemző, a mesék hősei által közvetített jellegzetes vonásokkal is.

A bábjáték 3 forrásból fakadó:

a. Óvónő bábjátéka, ekkor a gyermek a néző;

b. Gyermek bábjátéka (segítséggel);


21


c. A gyermek bábkészítése, a báb felhasználása a bábjátékhoz.

Szabadjáték:

- a játéktevékenység meghatározott eredmény elérésére irányul;

- a szabályok betartása morális magatartási követelményeket visz be a gyermek

tevékenységébe;

- feladatok megoldásánál jelentkezik először a gyermeknél az összértékelés mozzanata;

- a mozgásos játékok tartalmának gazdagsága, a feladatok változatossága és

életszerűsége, a mozgások széles skálája, intenzitása és szellemi fejlesztő hatása miatt

fontos az óvodai nevelésben;

- a cigánygyerekek már korán megismerkednek a családjuk körében a tánccal, a

különféle mozgásjátékkal, melyek népi hagyományaikban gyökereznek.

Szívesen mutatják meg társaiknak az egyszerűbb elemekből álló táncokat,

mozgásos játékokat – kellő ízléssel közvetítjük az új ismereteket a gyerekek

számára.


- Tudjon bekapcsolódni a közös játékba.

- Alakuljon ki a kezdeményező készsége.

- Tudjon szabályjátékot megtanulni, legyen képes a szabályok betartására, betartatására.

- Legyen képes veszíteni, tudjon örülni más sikerének, győzelmének.

- Tudja elfogadni társai ötleteit, legyen képes erőszakosság nélkül elfogadtatni saját

ötleteit.

- Egyéni ötleteit építse be a játékba.

- Tudjon elmélyülten játszani egyedül és csoportosan is.

4.2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A munkára nevelés óvodai életünk egyik igen fontos feladata. Áthatja a gyermekek

mindennapi tevékenységét. A gyermekek a munkavégzés során számtalan információhoz


22


jutnak, ismereteket szereznek az őket körülvevő tárgyi világról, s eközben kialakulnak

személyiségeik és társas kapcsolataik.

A munka jellegű tevékenységek során érzik leginkább, hogy mindenki egyforma, akármilyen

szociális háttérrel rendelkezik is. Ebben a tevékenységben mindenki egyformán kiveszi a

részét, hogy érezzék az egymásért végzett feladatok fontosságát, ezáltal az egyéni nevelés is

megvalósul, ami a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket is sikerélményhez juttatja.

A beilleszkedési, illetve magatartási nehézséggel küzdő gyermekek a munkavégzés során

könnyebben kifejezhetik magukat, megmutathatják egyéniségüket. Ilyenkor érződik

legkevésbé a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátránya.

Az óvodánkban végzett munka jellegű tevékenységek fő területei:

Önkiszolgálás:

- a gyermek saját személyével kapcsolatos, annak kiszolgálását elősegítő feladatokból, a

korosztálynak megfelelő szokások tervezéséből, szervezésekből áll.

Közösségért végzett munka jellegű tevékenységek:

- a környezet rendben tartásához kapcsolatos tevékenységeket öleljék fel. Vonatkozik ez a

csoportszoba területére, erejükhöz és ügyességükhöz igazodó mértékben.

- fontos, hogy a munkavégzések során az egymásnak és a felnőtteknek nyújtott segítséget

értékeljük. A jól végzett munkát indokolva értékeljük, ezzel ösztönözzük a gyermeket is a

munkavégzésre.

Naposi munka:

- ezt a munkát a középsősök először, mint választható tevékenységi formát gyakorolják, a

későbbiekben pedig kötelezően végezzék.

- a naposi munka konkrét tartalmi meghatározása csoportonként eltérő lehet, de keretei

mindenütt az asztalterítés, teremrendezés, naposok egymás közötti összedolgozása,

egymás segítése legyen.

A hatékony munkára nevelés a személyiség fontos eszköze. Úgy alakítjuk a csoport életét,

hogy mindent, amit önállóan, vagy kis segítséggel el tudnak végezni, azt végezzék is el. A

gyermekek motiváltsága kedvező alap a munkavégzés folyamatainak és a munkaszokások


23


megismerésének elsajátításához. A jókedvvel munkát végző gyermek már tudja becsülni a

felnőttek és gyermektársai munkáját is. A munka jellegű feladatokat elsőként mindig játékos

formában ismertetjük meg a gyermekkel, fokozatos bevezetéssel. Megfelelő méretű

eszközöket biztosítunk ahhoz, hogy a munka jókedvű és sikerélmény legyen. A munkavégzést

figyelemmel kísérjük. Az udvaron végzett munka az óvodaudvar szebbé tétele miatt fontos, a

növényzet ápolásában nyújtott segítség pedig a felnőttek munkájához. Célunk, hogy

munkájukkal hozzájárulnak értékeink, növényeink, használati tárgyaink (pl.: játékok)

megóvásához.

A fejlődés várható eredménye:

- Vállaljon önként feladatot, törekedjen önállóságra.

- Tanulja meg az eszközök balesetmentes használatát.

- Megbízásokat igyekezzen pontosan teljesíteni.

- saját- és társai munkáját tudja megbecsülni.

- Értékelje társai érte végzett munkáját.

4.3. TANULÁS

A tanulásra a legtöbb lehetőséget a játéktevékenység során nyújtunk a gyerekeknek.

Lényeges, hogy a majdani tudatos tanulásig fokozatosan és folyamatosan juttassuk el a

gyermeket. Váljék igényükké a különböző területeken elsajátított ismeretek későbbi

készségszinten való gyakorlása, hasznosítása. Figyelembe vesszük egyéni adottságait,

képességeit a feladatok meghatározásánál. Fontos, hogy egyénileg is törődjünk azzal a

gyermekkel, aki nehezen tudja elsajátítani az ismereteket. A differenciális, egyéni bánásmód

mindenekelőtt helyet kap a tanulási folyamatban. Figyelemmel kísérjük a gyermekek

egyéni fejlődési ütemét, a tanulási, ismeretszerzési tevékenységek alkalmával a cigány,

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek alkalmat biztosítunk ez által is

felzárkózásra társaikhoz, fejlődni saját magukhoz képest. Differenciáltan fejlesztjük

képességeiket, ismerve, felismerve, elismerve a létező különbségeket. Adottságaikat

kihasználva próbáljuk vezetni őket az új ismeretek, a felfedezések, a megismerés

világába.


24


A beilleszkedési, illetve magatartási nehézséggel küzdő, és a kiemelkedő képességű

gyermekeink számára differenciáltan fogalmazzuk meg a pedagógiai feladatokat, 1-1

tevékenység alkalmával. Legfőképpen az egyéni bánásmód elvét szem előtt tartva, azzal

a céllal és tudattal, hogy;

- minden gyermek más-más egyéniség, más-más problémával,

- minden gyerek képezhető, fejleszthető.

A Nevelési Tanácsadó szakemberei által megadott útmutatás alapján egyéni fejlesztési

tervet készítünk, ami alapján dolgozunk az év folyamán.

A szabadon választható tevékenység a spontán tanulási helyzetek mellett szükség van az

óvónő által tervezett és szervezett tervszerű tanulásra is. Az óvodáskorúak tanulásában

jelentős szerepe van a modellkövetésnek, utánzásnak és a belátásos tanulásnak. Ez fokozza a

felnőttek felelősségét, hisz minden tevékenységük, megnyilvánulásuk minta a gyermek

számára. A gyermek nem csak a tevékenységet utánozza, hanem a tevékenységhez való

viszonyt is.

Az esetlegesen otthonról hozott negatív értékeket, negatív normákat fokozatosság

igényével segítsük a helyes irányba terelni. A szociális tanulás során az óvoda

modellértékű mintát mutasson.

Óvodáskorban a belsőből eredő kíváncsiságot, érdeklődést, önérvényesítési igényt igyekezzen

az óvónő az egyéni igény, szükséglet háttérbe szorulása nélkül. Akiknek az ismeretszerzés

alkalmával kiemelkedő adottságaik vannak bármilyen téren, lehetőséget és esélyt adunk arra,

hogy érdeklődésüket fokozottabb intenzitással kielégíthessék. Az egész óvodában töltött nap

során biztosítjuk az ismeretszerzés, bővítés alkalmait gyermekeink számára. Nagyon

szeretnénk, ha a tevékenységek vonzanák a gyerekeket, a tanulás örömét, élményét, sikerét

motiválnák bennük. A tanulás nagycsoport végére önálló tevékenységgé váljék.


- Alakuljon, erősödjön feladattudatuk, együttműködő képességük.

- Tudjanak következtetéseket levonni, legyenek képesek egyszerű ítéletek alkotására.

- Lássák meg a jelenségek, történések közötti összefüggéseket.

- Gondolataikat érthetően fejezzék ki egyszerű és összetett mondatokkal.

- Alakuljon ki beszédfegyelmük.

- Fogadják el a szabályokat, illetve maguk is alkossanak szabályokat.


25


- Érezzen vágyat az iskola, a tanulás iránt.

4.4. MESE-, VERS

A mese és a vers az irodalmi nevelés, az anyanyelvi kultúra és a műveltség

megalapozását szolgálja. A gyermek biztonságának segítése, beszélő kedvének kialakítása,

spontán és játékos formában történjen minden csoportban. A mesélés minden nap az

alkalmankénti mesélés mellett a délutáni alvás előtt kerül sor.

Lehetőséget biztosítunk a magyar nyelv helyes használatára cigány gyermekeknek is, a

mesélés, verselés, népi mondókázás alkalmával. Ugyanakkor felkutatjuk a cigány

mondavilággal kapcsolatos meséket, verseket, a cigány néppel kapcsolatos, múltjukat idéző

egyszerűbb elbeszéléseket. Pl.: Bari Károly mese és népköltészet gyűjteményét, Karsai Ervin,

Nagy Gusztáv, Choli Daróczi József verses köteteit. A többi gyermek számára is

megismerhetővé kívánjuk tenni ez által a cigány kultúra kincseit.

Dramatizálás, bábozás alkalmával célunk a szókincsbővítés - gazdagítás, mely a nyelvi kifejező

eszközök sokszínűségét segítik elő, a más népek mese, - és mondavilágával való ismerkedés

alkalmával.

Versmondáskor adjunk alkalmat:

- ritmus érzékeltetésére;

- beszédtechnikák javítására;

- emlékezet fejlesztésre;

- szókincs gyarapítására;

- nyelvhelyességi hibák korrekciójára.

Célunk a mese és vers tevékenységgel:

- a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi érdeklődés felkeltése.

Feladataink óvodánkban:

- élményadás;

- örömforrás;

- a gyermek önmagát ismerje meg;


26


- szorongását segítse feloldani.

A mindennapos játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókázás, verselés és mesélés

gyakorlata:

1. A körülmények megszervezése.

2. Az élményt megelőző cselekvés mozzanatok előkészítésével, megszervezésével elősegítjük

a várakozás izgalmát, a hangulat megteremtését. Fontosak lehetnek bizonyos szertartások is a

mesei hangulatteremtéshez. A nyugalmat, a megfelelő ráhangolást az óvodapedagógusok

megteremtik. A meséhez csendes, nyugodt együttlétet teremtünk, a vershez mozgásos vagy

fantázia játékot kapcsolunk, de ezt mindig a csoport fejlettsége és az irodalmi anyag ismerete

alapján döntjük el.

3. A verselés, mesélés kötetlen, szabadon választott tevékenység. Óvodánkban ezért a hét

minden napjára tervezzük az anyanyelvi fejlesztés érdekében, igény és lehetőség szerint

többször is.

4. Az irodalmi anyag kiválasztásánál nyelvileg tiszta, értékes anyagválasztásra törekszünk.

Válogatása elsősorban a magyar népköltészet és népmesék világából történik – mély

pszichológiai igazságok, a gyermekeket megérintő tartalmi és formai jellemzők, anyanyelvi

nevelő hatásuk miatt.

5. A gyermekek fejlődését, az adott korcsoport fejlettségét tartják szem előtt az irodalmi

művek kiválasztásánál. Kezdetben dalt, mondóka játékot, később állathang utánzást,

felelgetős mesemondókákat, halmozós láncmeséket, majd fokozatosan bonyolódó prózákat

tervezünk.

6. Az irodalmi művek kiválasztásánál tartalmát tekintve az évszakok hangulatát kifejező,

ünnepek köszöntését szolgáló, hagyományokhoz kapcsolódó, állatokról szóló, tréfás, humoros,

hangulati tündérvilágot megjelenítő, mai életet ábrázoló művek megismertetésére

törekeszünk.


27


7. A mese, vers ábrázolás módja őszinte, túlzásoktól mentes, helyzethez illeszkedő, hangok

kifogástalan ejtése, mondatszerkesztés egyszerű, de változatos. Szünetekkel erősen tagolt,

éreztessük a nyelv kifejező erejét, szépségét, természetes hangon, szemléletes képszerű

kifejezésekkel előadva.

8. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek újra átélhessék, újra alkothassák (bábozással,

dramatizálással, mimikai játékkal, rajzzal, mozgással, énekkel) irodalmi élményeiket, kedvenc

meséjüket. Az otthonról hozott könyveik is segítsék azt, hogy a könyveket óvni és szeretni

kell.

9. Az eszköztárat csoportonként bővítjük. Az óvónők felkészültségét elősegítő könyveket

folyamatosan gyarapítjuk. A bábozás kellékeivel is segítjük a beszédaktivitást.


- Szívesen mondjon spontán módon verset, mesét, mondókát.

- Legyen képes megkeresni a mese legfontosabb elemeit, tudja megnevezni a szereplőket.

- Alakuljon ki igénye a hallott mese, vers újrahallgatására.

- Tudjon könyvben kép alapján tájékozódni.

- Váljon igénnyé a mesehallgatás.

4.5. ÉNEK-ZENE

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelésével, az énekléssel, a zenéléssel

felkeltjük a gyermekek zenei érdeklődését, formáljuk a zenei ízlésüket, esztétikai

fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek

felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az óvodai ének-

zenei nevelés feladatainak megvalósításával megalapozzuk a zenei anyanyelv kialakulását.

Zenei tevékenységünk legfőbb célja:

- a zene iránti nyitottság, befogadóképesség kialakítása

- a gyermekek zenei ízlésének és esztétikai fogékonyságának formálása


28


Fő feladataink:

- a ritmus, a hallás és a komplex zenei képességek fejlesztése

- a daljátékok, illetve a dalok kiválasztásakor fontosnak tartjuk, hogy kapcsolódjanak az

adott évszakhoz, könnyen elsajátíthatóak legyenek, hangkészletük alkalmazkodjék a

gyermek életkorához, pozitív élményt közvetítsenek

- a nap bármely szakaszában zenei hangulatteremtéssel, ráhangolódással a gyermek,

illetve az óvónő kezdeményezésével alakítjuk a zenei tevékenységet.

Zenei feladataink 3 – 6 éves gyermekek számára:

1. Éneklési készségfejlesztés

- az óvónő segítségével, indításával énekeljenek csoportosan, később egyénileg is;

- tisztán, helyes kezdőhang magasságában és tempóban énekeljenek;

- helyes artikulációt, légzéstechnikát alkalmazzanak;

- tanulják meg a dallam és ritmusmotívumok visszaéneklését is;

- 16 – 20 dalt jól tudjanak nagycsoport végére.

2. Hallásfejlesztés

- magas – mély relációt térben mutassák (oktáv, kvint távolságokat);

- halk – hangos, gyors – lassú fogalom párokat gyakorolják beszéden, éneken és

zörejhangokon;

- jól ismert dalokat tudjanak szöveg nélkül is felismerni, dúdolásról vagy

hangszerről;

- óvónő segítségével próbálkozzanak a dallambújtatással;

- ismerjék fel egymás hangját, különböző zenei és zörejhangokat, környezetük

hangjait.

3. Ritmusérzék fejlesztése

- érzékeljék és gyakorolják járással és tapssal az egyenletes lüktetés dalon és

mondókán keresztül;

- mondókák és dalok ritmusának kiemelése gyakorlása;

- próbáljanak meg felismerni dalt ritmusról;

- érzékeljék a tempó különbségeket;


29


- gyors – lassú beszédben, énekben, mozgásban képesek legyenek a tempótartásra;

- teljes csoporttal végezzenek esztétikus, egyöntetű mozgásokat;

- használják a ritmus hangszereket (csörgő, dob, cintányér, háromszög stb.), s azok

álljanak a gyermekek rendelkezésére a nap folyamán bármikor;

- a gyermekekkel készítsünk házilag is ritmus hangszert, pl.: csörgőket. A

hangszereket szívesen és örömmel használják, élvezzék a maguk által létrehozott

zenei hangzást.

Az óvodánkba járó cigány gyermekek ritmus érzéke, zenei hallása jó. Családi körben is

szívesen énekelnek, táncolnak. Szeretik a közös játékokat. Szeretnénk, hogy a

kisebbségi zenei anyagok közül azokkal ismerkedjenek meg, melyek életkoruknak

megfelelő. Zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat igyekszünk ez által csiszolni.

Szívesen és örömmel tudjanak minél többet énekelni, táncolni saját népük ének és

tánckultúrájának gyermekekhez szóló kincseiből. A zenehallgatások alkalmával is

felkutatjuk a gyermekeknek írott zenei anyagot, és azokból válogatjuk meghallgatásra

a számukra a legmegfelelőbbet.

Hagyományos ünnepeinkre – Mikulás, Karácsony, Farsang, Március 15., Húsvét, Anyák napja,

Évzáró – az alkalomhoz illő dalokkal készülünk, ügyelve arra, hogy a zene és az éneklés

színessé tegye az ünnepélyeket, megemlékezéseket.

Zenehallgatás

Néhány percig tudjanak figyelni az óvónő éneklésére, hangszer játékára, igényeljék a dal újra

hallgatását.

Célunk:

A gyermek figyelmét a dal, az ének, a hangszerjáték szépségével lekössük, felkeltsük

érdeklődését a meghallgatott zene iránt. A zenehallgatáshoz felhasznált anyagok között

szerepeljen műdal, népdal, rokonnépek dalai, komolyzenei alkotások, Kodály Zoltán

gyermekekhez szóló zenei művei.


- Járjon természetes tempóban, tudjon tempót tartani segítség nélkül.


30


- Legyen képes egyszerű ritmus visszatapsolására.

- Ismerje fel a tanult dalt dúdolásról, rövidebb motívumról.

- Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét.

- Tudjon és merjen bátran egyénileg és csoportosan énekelni.

- Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, csigavonal, stb…)

- Ismerjen egyszerű tánclépéseket.

- Ismerjék fel a halk- hangos, lassú- gyors zenei formákat.

- Tudjanak ritmushangszereket használni.

4.6. RAJZOLÁS, FESTÉS, KÉZIMUNKA

Gyermekeink közül sokan, de főleg a cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekeknek otthon nincs lehetősége, leginkább a megfelelő hely és eszközhiány

miatt a rajzolás, festés gyakorlására. Ezért az óvodában biztosítjuk, hogy

megismerhessék a rajzoláshoz, festéshez stb. szükséges eszközöket, tanulják meg azok

használatát. Ösztönözzük, buzdítjuk őket a megfelelő eszközismeret birtokában a

szabad, rajzban való kifejezésre. Ezáltal kívánjuk fejleszteni a szép iránti igényüket –

érzékennyé és nyitottá válás lehetőségét biztosítva egyben. Alkalma nyíljon a

tehetségesen rajzoló, festő, avagy kézimunkázó cigány gyermekeknek az óvodában a

számára leginkább megfelelő kifejezőeszközök, technikák, megismerésére,

gyakorlására.

A szociálisan hátrányos környezetből érkező gyermekek felzárkóztatására,

fejlesztésére nagyon jó lehetőség az ábrázoló tevékenység. Leginkább egyénileg,

differenciáltan.

A rajz és kézimunka eszközök széles skálája sok lehetőséget biztosít számukra, az

egyéni kifejezésmódok megvalósítására. Nem rajzolni tanítjuk a gyerekeket, hanem

vizuálisan gondolkodni. Olyan komplex élmények nyújtásával, ami érzelmi alapon

mozgatja meg a gyerekek vizuális gondolkodását, emlékezetét. Szem előtt tartva

életkori sajátosságaikat, fejlődési szintjüket, ütemüket, vágyaikat, törekvéseiket.

A beilleszkedési, illetve magatartási zavarral küzdő gyermekek jobb megismerését,

szélesebb hatású fejlesztését teszi lehetővé az ábrázoló tevékenység. A kiemelkedő


31


ábrázolási készséggel rendelkező gyermekek számára kifogyhatatlan a lehetőség

önmaguk kifejezésére.

A rajzolás és festés kölcsönösen fejlesztik egymást, ezért biztosítjuk, hogy komplex módon

kapcsolódjanak egymáshoz és beleépítjük az óvodai élet mindennapjaiba. Rajzolást, festést,

kézimunka jellegű tevékenységeket különféle és életkoruknak megfelelő eszközökkel,

technikai megoldásokkal segítjük elő. Az eszköztár elérhető helyen, mindig a gyermekek

rendelkezésére álljon.

Rajzolásnál és festésénél megvalósítjuk a következő feladatokat:

- nyugodt légkör, jókedvű tevékenykedés kialakítása;

- lehetőséget biztosítunk a „firkálásra”, mint mozgásos játékra;

- a későbbi fejlesztés, fejlődés során elősegítjük a ceruza és ecsetfogás technikáját, a

térbeli elhelyezést, az emberi testről szerzett tapasztalatok után az emberábrázolást,

az arányok elhelyezkedését;

- Biztosítunk különféle nagyságú, felületű anyagokat, hogy képi, plasztikai

kifejezőképességüket fejlesszük;

- Az eszközök megismertetésével elősegítjük azok helyes használatát.

Kézimunka jellegű tevékenységek:

A csoportokban ez sokszínű tevékenységet jelent. Ilyen például:

- Agyagozás;

- Gyurmázás;

- Tépés;

- Vágás;

- Ragasztás;

- Szövés, fonás;

- Makett készítés;

- Térplasztika;

- Építés;

- Batikolás;

E tevékenységek során alkalmat és lehetőséget biztosítunk:

- kézügyesség fejlesztésére;

- alakok és színek közötti tájékozódásra;


32


- népművészeti motívumok szín és formavilágának megismerésére;

- az „új” alkotásának örömteli érzéséhez juttatására;

- a tehetség kibontakoztatására.

A rajzolás, festés, kézimunka jellegű tevékenységek biztosítása és megvalósítása:

A feladatok tervezésénél, szervezésénél fejleszteni kívánjuk a gyermekek:

- képi kifejezőképességét;

- térbeli tájékozódó képességét;

- élmény és formavilágát;

- esztétikai érzékenységét.

Törekszünk az egyéni és közösen átélt élmények biztosítására, melyből szabadon meríthetnek

a gyermekek ábrázoló tevékenységük során. Megismertetjük a szülőkkel az életkori

elvárásokat, és felhívjuk a figyelmüket az otthoni ábrázoló tevékenység fontosságára.


- Használják megfelelően az ábrázoláshoz szüksége eszközöket, legyen biztos és helyes a

ceruza és ecsetfogásuk.

- Munkájuk tisztaságára ügyeljenek.

- Mintázzanak formákat megfigyelés után.

- Alkossanak képet saját élményeik felhasználásával.

- Legyenek képesek képalkotásra.

- Legyen véleményük saját és társaik munkájáról.

4.7. KÖRNYEZET MEGISMERÉSE, - VÉDELME

A cigány emberek természethez közel állóak, ismerik a közeli erdőket, mezőket,

ismerik azok állat és növényvilágát. Elődeiktől tanulták azok fellelhető helyeit, az

állatok élővilágát, növények megtalálási helyeit. Ezekkel a gyermekeiket is

megismertetik. Lehetőséget adunk rövidebb és hosszabb séták, kirándulások, túrák

alkalmával arra, hogy ezen ismereteikkel a többi társaikat is megismertessék. A

meglévő ismereteiket alapul véve törekszünk arra, hogy megismerjék az erdők, mezők

környezetét óvó, vigyázó elemi szabályokat. Ezzel ráirányítjuk a figyelmet az állatok és

növények szeretetére. A cigány gyermekek is tanulják meg, a természet közeliséggel


33


együtt meg kell ismerniük az alapvető tisztálkodási szabályokat is, hogy az

embereknek is védeniük kell olykor magukat a természet káros hatásaitól. A környezet

megismerésére való neveléssel az a célunk, hogy gyermekeinket olyan ismeretekhez

juttassuk, amelyek segítségével biztonságosan eligazodhatnak az őket körülvevő

közvetlen és tágabb környezetben.

Nagyon fontosnak tartjuk megláttatni a gyermekekkel a környezetünk esztétikumát, az

állandóan megújuló természet szépségeit, apró csodáit, évszakonkénti változásait. Alapelvünk,

hogy tervezetten csak olyan témakörökkel foglalkozzunk, amelyeket helyben, természetes

környezetben megfigyelhetnek, játékos tapasztalatszerzéssel feldolgozhatnak.

Témakörök tervezésénél a következőket vettük figyelembe:

- településünk, azon belül óvodánk környezetét;

- lakóhelyünk természeti környezetét, jellemzőit, növény és állatvilágát;

- közlekedési és utazási lehetőségeket;

- egészséges életmód kulcsfolyamatait;

- otthoni élmények bekapcsolását az ismeretek feldolgozásába;

- komplexitás érvényesítését.

Fentiek figyelembe vételével a következő témaköröket dolgozzuk fel:

1. A természeti változások megfigyelésénél

- nyomon követjük az évszakonkénti természeti változásokat, az ehhez kapcsolódó

kísérletezéseket, a Kompetencia program szerinti –tűz, víz, levegő, föld – őselemek

szerinti felosztás szerint;

- megnézzük a hőhatások (hideg – meleg) és fényhatások (világosság – sötétség)

következményeit;

- megfigyeljük az ember életmódbeli alkalmazkodását a természeti változásokhoz;

- helyszínen ismerkedünk meg az állatok és növények tulajdonságaival,

gondozásukkal.


34


2. A társadalmi változások megfigyelésénél

- ráirányítjuk a gyermek figyelmét a szűkebb és tágabb környezet jelenségeire, az itt

élő emberek életmódjára, kultúrájára;

- e témakörön belül kiemelt helyet kap lakóhelyünk közvetlen megismerése, a helyi

ünnepeken való részvétel;

- városi kirándulások alkalmával ráirányítjuk a gyermek figyelmét a falu és a város

közötti azonosságok és különbségek felismerésére;

- a felnőttek által végzett munkát, munkahely hiányában szemléltető eszközök

segítségével mutatjuk be.

Az emberek életmódja, s így a cigány embereké is a társadalmi változásokkal együtt

megváltozott. Ezzel együtt a családokban lévő szerepek, magatartási formák is

átalakultak. Fontos, hogy ezzel kapcsolatos életkoruknak megfelelő szintű ismereteket

nyújtsunk a különböző alkalmakkor.

Környezetünk megismeréséhez szervesen kapcsolódik környezetünk védelme is. Ez nálunk

kiemelt fontosságú, mivel lakóhelyünk környezete a Duna – Dráva Nemzeti Park része. A

gyermekek természet iránti érdeklődésének felkeltését szolgálják a különböző – általunk

felnőttek által előzőleg feltérképezett felfedező túrák (pl.: erdei túra az Ősborókáshoz,

Szőlődomb és környékének felfedezése, stb.)

Figyelemmel kísérjük a nemzetközi – környezettel és az őselemekkel kapcsolatos – jeles

napokat.

Saját példamutatásunkkal a gyermekek megtanulják a következőket:

- a szemetet a kijelölt szeméttárolóba tegyék;

- a növényeket, virágokat óvják, gondozzák;

- télen gondoskodjanak a madarakról;

- óvják a természetet, mert életünk része, és ha nem vigyázunk rá, tönkre is tehetik;

- szelektív hulladékgyűjtés fokozatos bevezetése;

- szelektív hulladékgyűjtés, ha az óvoda felnőtt közössége úgy dönt, hogy legyen

ahhoz előkészíti és megalapozza a hulladékkezelési kultúrát (önkormányzati

feladatvállalás folytatásaként);

- mi hogyan élünk – takarékosan, vagy pazarlóan?


35



- Szeresse meg a természetet, tanulja meg annak védelmét.

- Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, napszakokat, napok sorrendjét.

- Ismerje néhány környezetében lévő épület funkcióját.

- Nevezze meg testrészeit.

- Ismerje a közlekedési eszközöket, legyen tisztában az alapvető közlekedési

szabályokkal.

- Igazodjon el az állatok világában, ismerje fel a házi és vadon élő állatokat, legyenek

ismeretei az életmódjukkal kapcsolatosan.

4.8. KÖRNYEZET TÉRI – FORMAI – MENNYISÉGI MEGISMERÉSE

Célunk a minket körülvevő világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseinek

felfedeztetése, megtapasztaltatása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez, és

életkori fejlettségükhöz igazodva.

Feladataink:

- játékos tevékenységek során felkelteni a gyermekek érdeklődését a matematika iránt,

matematikai jellegű játékokkal:

- kártyajátékok,;

- memória játékok;

- logikai játékok;

- társas, dominó jellegű játékok;

- építő, konstruáló játékok;

- geometriai játékok.

- felismertetni és megtapasztaltatni velük az elemi, ok – okozati összefüggéseket;

- a gyermekek pozitív viszony kialakításához, probléma helyzetek megoldásához

juttatása;

- logikai gondolkodás megalapozása.

A környezet megismertetése közben matematikai tapasztalatok birtokába is juttatjuk a

gyermeket. Nagyon fontos megfigyelnünk a gyermekek érdeklődését, képességeiket, s ezeket


36


a tapasztalatokat felhasználva megtervezni az egyénre szabott fejlesztési területeket. Minél

több érdekes probléma helyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyermekeket a

logikus gondolkodásra. Arra törekszünk, hogy a gyermek óvodai tevékenysége során (játék,

munka, vers, mese, rajzolás, testnevelés, ének-zene, séta) olyan ismeretek birtokába jusson,

amelyek segítik:

- névutók használatát;

- rövidebb – hosszabb, keskenyebb – szélesebb relációs kifejezések használatát;

- a testek és síkmértani formák felismerését;

- tükrözés fogalmának kialakítását;

- a mennyiségek létrehozását;

- tárgyak és személyek megadott szempontok szerinti osztályozását;

- halmazok képzését;

- mennyiségek összehasonlítását, relációk, becslések gyakorlását.

A cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű családból érkező gyermekek felzárkóztatása,

fejlesztése egyénileg a legeredményesebb, főleg a matematikai ismeretek területén. Mindig

szem előtt tartva azt a célt, hogy saját magához képest fejlődjön a gyermek. Az ismeretek,

élmények nyújtása során fokozott figyelmet kell fordítanunk a magatartási, illetve

beilleszkedési problémával küzdő és kiemelkedő képességű gyermekeink részére. A

matematikai nevelés a matematikai játékok legfőbb értéke, hogy olyan módon juttatjuk a

gyerekeket a matematikai ismeretekhez, hogy közben gondolkodásuk is fejlődik, de csak

akkor, ha a célja nem a kész ismeretek megtanítása, megtanulása, hanem a felderítés, a

kutatás, a keresés, a felfedezés, a probléma megoldása.


- Hasonlítson össze mennyiségeket.- A mennyiséget és viszonyokat ábrázoló képeket tudja szavakban is kifejezni.- Válogasson tárgyakat, eszközöket megadott szempont alapján.- Mozogjon biztosan a 10-es számkörben.- Legyen tisztában a térbeli viszonyokkal. - Ismerje fel az ok-okozati összefüggéseket.

4.9. MOZGÁS


37


Magunkénak valljuk a rendszeres mozgásra szoktatás elvét. Figyelembe vesszük a

gyermekek adottságait, képességeit. Fokozatosságra törekszünk. Pórbálunk pozitív

élményeket nyújtani a mozgásról.

A cigány gyermekek mozgékonyabbak, erre alapozva segítjük őket mozgásigényük

kielégítésében. Célunk, hogy szeressenek mozogni, a koordinált mozgást segítjük elő

megfelelő előkészítéssel, gyakorlással, játékos elemekkel, buzdítással, a különböző

adottságú gyermekekre való odafigyeléssel, képességeik kibontakoztatására

törekszünk.

Mozgás során fejlődnek a gyermekek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei – a testi

képességek fejlődésén túl! – ezáltal szokásukká válik az egészségesebb életmód is.

A rendszeres mozgásra szoktatás elvei:

Ahhoz, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a rendszeresen végzett – tudatosan irányított –

szervezett keretek között végrehajtott sokirányú mozgásban, a mozgásról szerzett pozitív

élményeiket kell megerősíteni. Az óvodapedagógusnak nagyon körültekintőnek, kitartónak,

türelmesnek és következetesnek kell lennie. A gyermekek fejlesztésénél, különös tekintettel a

magatartási nehézségekkel és a szociálisan hátrányos helyzetűeknél, figyelembe kell venni az

egyéni adottságaikat és képességeiket. Mindezeknek a fokozatosság elvével kell együtt járnia.

A foglalkozásokon a részvétel kötelező, de nem kényszeríthető. A kiegészítő

mozgástevékenység (túra) foglalkozásainak ráhangolásánál, azon való aktív, örömteli

részvételnél a fokozatosságnak és türelemnek kell érvényesülnie. Legfontosabb ebben az

esetben is a pozitív érzelmi megerősítés.

Rendszeres mozgástevékenységre szoktatás lépései:

Testnevelés

A gyermekeknek és a szüleiknek a beszoktatás – óvoda elfogadása bármelyik életkorban –

idejétől kezdődően az óvodapedagógus lehetőséget teremt az együtt mozgásra (mindennapi

testnevelés). E tevékenységekben való részvétel szabadon választható. A beszoktatás után

(kb. 1-2 hónap) fokozatosan válik eleinte heti egy majd később két alkalommal kötelező

foglalkozássá. Azt a gyermeket, aki nem akar tornaruhára öltözni, vagy nem kíván a többi


38


gyermekkel együtt mozogni, nem szabad erőltetni. A fokozatos bevezetéssel a cél a

belsőigényből fakadó mozgás pozitív érzelmi töltöttsége, megerősítése. A foglalkozásokon

elsősorban a testnevelési játékok, a játékos utánzó mozgások domináljanak. A labda, mint

játékeszköz már ekkortól legyen mindig jelen.

A testnevelés döntő feladata: (nem csak az iskola előkészítés érdekében)

A gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes

testtartás kialakítása és a serkentettség túlsúlyából adódó nagy mozgás igény sok játékkal és

egyéb természetes mozgással történő kielégítése.

Mindennapi testnevelés feladata:

A szervezet felfrissítése, megmozgatása. Anyaga lehet a már megismert gimnasztikai

gyakorlatok, mozgásos játékok, kettő kombinációja, valamint zenés gimnasztika.

A testnevelés foglalkozás keretei között olyan tervszerű, rendszeres ráhatásra kell törekedni,

hogy a testgyakorlatok tudatos alkalmazásával, a személyiség sokoldalú képzésével, a

motoros képességek és a mozgás készségek kibontakozását, a mozgás műveltség fejlesztését

szolgálja. A sajátos feladatok részfeladatokra történő bontással adhatók meg.

Ezek:

- testi fejlődés biztosítása

- összes szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása.

- vázizomzat sokoldalú arányos erősítése, fejlesztése.

- motoros képességek fejlesztése: kondicionálás (elsősorban állóképesség,

koordinációs, téri tájékozódás, egyensúly érzék, ritmus készség) mozgékonyság,

hajlékonyság.

- mozgás műveltség kialakítása, jártasság, készség szintjén: mozgásos cselekvések,

gazdaságos végrehajtási módjának elsajátítása, mozgásos cselekvések szép

kivitelezése.

- játék, versenyigény, felkeltése kielégítése: szórakoztató, élményekben gazdag

testnevelési játékok szervezése.

Mindezekkel összefüggő elméleti ismeretek elsajátítása.

Főbb szervezési feladatok:


39


Az óvoda tornaszobáját csoportonként heti két kötelező foglalkozás keretében használják a

gyerekek. Kötelező foglalkozásokon kívül más mozgásos tevékenységre is használják a termet.

Biztosítjuk az egészséges környezetet és a balesetmentes eszközök változatos használatát.

Tavasztól őszig a foglalkozásokat igyekszünk a szabadban tartani. A szabadban végezhető

mozgásnál, játéknál a csoport megfelelő öltözködéssel alkalmazkodik az időjáráshoz. Levegő,

napfény, nyáron a víz edző hatásának kihasználását lehetővé tesszük. Kiscsoportban a feladat,

hogy megszeretessük a tornázást, a mozgást. El kell érnünk, hogy minden gyermek részt

vegyen a foglakozásokon, pozitív ráhangolással, játékkal. Középső és nagycsoportban a

terhelés fokozatos, a gyakorlatok pontos, fegyelmezett, kitartó végeztetésére törekszünk.

Bármilyen összetételű csoportban a gyakoroltatás egyéni fejlettség szerint történik. Minden

gyermektől annak a gyakorlatnak a végrehajtását kell elvárni, ami fejlettségének megfelelő.

Az óvodai testnevelés mozgásanyaga:

Ismert az a törvényszerűség, hogy csak megfelelő erősségű inger hatására következik be

fejlődés a szervezetben. Ennek figyelembevételével szükséges megválasztani a

mozgásanyagot, amellyel megoldhatók az óvodai testnevelés feladatai. A tervező és

megvalósító munkának fontos még az alábbi szempontok figyelembe vétele:

- megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása;

- elegendő ismétlési alkalom;

- fokozatosság;

- a reflex kapcsolatok segítsék, és ne gátolják egymás alakulását;

- harmonikus fejlesztés;

- a foglalkozások anyagának kapcsolata más tevékenységekkel.

A gyermekek mozgásigényének kielégítésére, képességeik fejlesztésére indokolt a

természetes gyakorlatok mellett a bonyolultabb, nagyobb erőkifejtést, figyelmet igénylő

gyakorlatok beiktatása is. Az óvodapedagógus a testgyakorlatok végrehajtásának fokozatait,

fajtáit a gyermekek képességeihez igazodva állítja össze. Figyelembe véve az elméleti

szakemberek vizsgálati eredményeit és a csoportokban alkalmazott mérések (alapálló

képesség, globális állóképesség, a test általános ereje) eredményeit.

A gyakorlatok nehezítése, bonyolultabbá tétele, kézi szerekkel és tornaszerekkel történik. A

foglalkozásokon (kívül) és a szabad játéktevékenységkor a labda mindig jelen van.


40


A gyermekek állóképességének fejlesztése érdekében a testnevelési játékok tervezésénél az

utánzó, futó – fogó – és versenyjátékok dominálnak.

Játékban gazdagabb, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörű, kellő aktivitást biztosító,

személyiség fejlesztés feladataihoz jobban igazodó foglalkozás – modellekben szükséges

dolgozni. Az egész év folyamán, foglalkozásokon fontos a testnevelési játékok alkalmazása és

lehetőségeinek kihasználása. E játék során megtanulnak, a gyermekek egymás testi épségére

vigyázni, más sikereinek örülni. Így ügyesednek, önbizalmuk nő és megalapozott bátorságra

tesznek szert. Hozzá szoktatják ezek a játékok őket a szabályok betartásához és az

önuralomhoz is.

A gyermekek (3-7 év) motoros képességeinek fejlesztést segítő, a testnevelési foglalkozások

alapvető mozgásanyagát csoportonként, a gyermek anyagot figyelembe véve állítjuk össze. Dr.

Bondár Zsuzsa főiskolai docens segédanyaga, Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde:

Mozgásfejlesztés az óvodában, Dr. Oszetzky Tamásné: Testnevelés az óvodában – alapján.

Kondicionális képességek fejlesztése:

1. Erő

a. Gyorserő

- szökdelések;

- távol- és magasugrás helyből és nekifutásból;

- fel – és leugrások szerekre, szerekről.

b. A test általános ereje

- kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás;

- dobások;

- medicinlabda gyakorlatok;

- minden kézi szer – gyakorlat magas ismétlés számmal.

2. Állóképesség

a. Alap állóképesség

- hosszantartó lassú és közepes iramú futások;

- minden hosszú ideig tartó futást tartalmazó játék.


41


b. Globális állóképesség

- hosszú ideig végzett kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás.

3. Gyorsaság

a. Mozgásgyorsaság

- gyors futások;

- élénk tempójú kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás.

b. Reakció gyorsaság

- futó játékok feladattal, járásból – futásból;

- akusztikai jelre irányváltoztatások, megállások, különböző testhelyzetek

felvétele.

Koordinációs képességek fejlesztése

1. téri tájékozódási képesség

- átbújások;

- minden természetes támaszgyakorlat irányváltoztatással;

- járások, futások irányváltoztatással;

- célba dobások;

- labdagyakorlatok.

2. mozgásérzékelés (kinesztetikus képesség)

- minden kézi szergyakorlat.

3. reakcióképesség

- futójátékok különféle feladattal.

4. egyensúlyozási képesség

- keskeny felületen végzett járások, természetes támaszgyakorlatok, nyuszi-

ugrás;

- gurulás a test hossztengelye körül;

- gurulóátfordulás előre, hátra.


42


5. ritmusképesség

- egyszerű ciklikus mozgások, akusztikai jel ritmusának tartásával.

Mozgékonyság, hajlékonyság

- valamennyi ízületben közepes és élénk tempójú, nyújtó hatású gyakorlat.

A szabadban lehetőséget nyújtunk:

- különböző képességek kibontakoztatására;

- játékba ágyazva a különböző mozgásformák gyakorlására;

- kis és nagy mozgások elsajátítására;

- mozgásigény kielégítésére.

A testnevelés mozgásanyagának tervezéséhez szükséges mérési módszerek:

- Alap állóképesség: 12 perc futás, vagy mozgás. A teljesítményt meghatározott ideig

(12 perc) tartó futás méter hossza jelenti. A pontos adatfelvételt segíti, ha 3-3 vagy 5-5

fős csoportonként futnak a gyermekek, és a csoportokat körülbelül azonos képességű

gyermekek alkotják.

- Globális állóképesség: az egész test elfáradásáig történő mozgatása, kézzel – lábbal

elrugaszkodó tovahaladással, ill. nyuszi ugrással. Teljesítményt a végrehajtás ideje és

az ugrások darabszáma adja.

- A test általános ereje: kijelölt helyről kétkezes alsódobással 1kg-os medicinlabda

dobás. A mérés eredményét a három dobásból az átlaghossz adja.

Minden gyermeket saját előző évi mérési eredményeivel lehet összehasonlítani. Számolni kell

a csoport átlageredményével is. E mérési eredmények a kiindulópontja a mozgásanyag

tervezésének. Mérések minden nevelési év első hónapjaiban történjenek. 3-4 éves

gyermekeknél e mérések nem alkalmazhatóak, nincsenek.

Test deformitásának megelőzése és annak ellensúlyozása:


43


A lábboltozat és talpboltozat süllyedése, a hanyag testtartás megakadályozása a gyermekek

izomzatának sokoldalú megerősítésével történhet. E mellett szükség van speciális

- lábboltozat süllyedése ellen ható és boltozat erősítő gyakorlatokra (bokaízületet

összefogó szalagok stabilizálása és megerősítése);

- talpboltozat süllyedése ellen ható és boltozaterősítő gyakorlatokra (bokaízületet

összefogó szalagok stabilizálása és megerősítése);

- helyes testtartás kialakítását segítő gyakorlatokra. Ezek a testnevelési

foglalkozások keretébe épülnek bele.

A foglalkozások jellegétől függően:

- bevezető részben: bemelegítést és speciális képességfejlesztést is szolgálják;

- fő részben: aktív pihenő lehet;

- befejező részben: a szervezet lecsillapítását segítik elő.

Kiegészítő mozgástevékenység:

A testnevelési foglalkozásokon kívül heti egy alkalommal kiegészítő mozgástevékenységet

tervezünk és szervezünk, túrát az ősborókásba, rosszabb idő esetén a környező zöld övezetbe.

A kiegészítő mozgással tapasztalatszerzést szeretnénk elősegíteni, jártasságot az adott

mozgás terén, idegen környezetben tanulni mozogni, viselkedni, egymással kommunikálni.

Ezeket, a túrákat alkalmanként is meg lehet szervezni, csoportonként is az óvónők irányító

tevékenységével.


- Sajátítsa el a természetes mozgásokat (kúszás, mászás, csúszás, stb.).

- Legyen képes irányváltoztatásra mozgás közben.

- Legyen képes kör és soralakításra.

- Tudjon labdát és más kiegészítő eszközöket használni.

- Mozgása legyen koordinált.

- Legyen önuralma, legyen kitartó és edzett.

- Tudja az utasításoknak megfelelően elvégezni a gyakorlatokat.


44


5. TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

Mozgástevékenységet segítő eszközök:

- Tornapadok;

- Zsámolyok;

- Tornaszőnyegek;

- greiswald – készletek;

- tornakarikák, botok, szalagok;

- babzsákok;

- különböző méretű léglabdák;

- testhenger;

- pumpa;

- húzókötél, körkötél, mászó-háló, kötéllétra;

- ugrószekrény, magasugró készlet;

- medicinlabdák;

- bordásfalak;

- trambulin.

Folyamatos pótlásra szorul a labda készletünk, ezen kívül szeretnénk beszerezni kézi

súlyzókat, kosárlabda állványt, focikaput.

Mozgástevékenységet segítő udvari eszközök:

- csúszda;

- mászókák, hinták;

- forgó dobok;

- lépegetők – egyensúlyozók;

- kötelek;

- labdák;

- lengőgerenda;

- mászó fal;

- láncos-híd;

- mérleg hinták.


45


A közlekedési játékok bővítésére, a különböző mozgásigényű és testi adottságokkal

rendelkező gyermekeink részére rollereket, kerékpárokat vásároltunk, amit állandóan

bővítünk pályázatok útján.

Anyanyelvi fejlődést, kommunikációs készséget fejlesztő eszközök:

- könyvek;

- leporellók;

- bábok;

- beszéltető képek;

- szemléltető képek;

A mesekönyvek bővítése folyamatos.

Rajzolás, festés, kézimunka tevékenységet fejlesztő eszközök:

- különböző papírok;

- ceruzák;

- festékek, ecsetek;

- gyurmák;

- zsírkréták;

- filcek;

- ollók;

- ragasztók;

- fonalak találhatók minden csoportban.

Énekléshez, zenéléshez szükséges eszközök:

- dobok;

- csörgő dobok;

- kézi ritmushangszerek;

- xilofon;

- metalofon;

- furulya;

- hallás és ritmusfejlesztő tárgyak.


46


A környezet megismerését segítő eszközök:

- képeskönyvek;

- ismeretterjesztő kiadványok;

- kártya sorozat;

- filctábla, tépőzáras figurákkal, különböző témakörökhöz;

- nagyítók;

- térképek;

- fali táblák;

- földgömb;

- emberi test, természet és védelme, családi hang- fotó, test- és arckifejezések,

közlekedési táblák, foglalkoztatók.

Környezeti – téri – formai – mennyiségi megismerését segítő eszközeink:

- MINIMAT készlet, kiegészítői is rendelkezésre állnak;

- Mértani testek, síkidomok;

- Különböző mérésekhez szükséges eszközök;

- Maci család feladat kártya, feladatlap;

- Szimmetria, nézőpontok;

- Dominó számképek.

Munka jellegű tevékenységeink zavartalan végzéséhez pl.: étkezés, udvari munkák, a

következő eszközeink biztosítottak:

- étkezéshez szükséges eszközök;

- köpenyek, kötények;

- udvari szerszámok.

Szükség lenne több, a gyermekek méreteihez igazított eszközre, csoportszobában partvis,

seprű, lapát, öntözőkanna, szivacsok, stb…

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök:

- Magnetofon kazettás;

- CD, DVD lejátszó;

- Lemezjátszó;


47


- Diavetítő, diák;

- Vetítővászon;

- Televízió;

- Videó lejátszó, videó kazetták.


48


6. ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK

Az intézményben az ünnepélyek megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel,

a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. A ünnepélyek, megemlékezések

rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó hozzávetőleges időpontjának

megjelölésével szerepel.

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos

feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

A gyermekek születés- és névnapjának megünneplése a csoporton belül történik, igény

szerint.

Ü nnepek:

Az 1956-os Forradalom megemlékezése – Október 23.

Mikulás ünnep - December 6.

Karácsony - December 20.

- felkérésre a községi ünnepen való szereplés – nagycsoport.

Farsang - Február 10.

- nyilvános ünnep a község kultúrházában.

Az 1848-as Szabadságharc megemlékezése – Március 15.

Húsvét - Április

Anyák napja - Május eleje

- felkérésre a községi ünnepen való szereplés – nagycsoport.

Gyermeknap - Május vége

- kirándulás a szülőkkel.

Sportnap - Május vége

- sportversenyek szülők bevonásával.

Évzáró, ballagás - Június eleje

- nyilvános a község, a családok számára.

H agyományok:

Szőlőszüret


49


Állatok világnapja - Október 4.

Töklámpás készítés

Csuhébábok készítése - Október 26.

Márton napja - November 11.

Gyertyakészítés

Lucázás - December 13.

Adventi munkaest

- szülők, község bevonásával karácsonyi ajándékok készítése

Betlehemes játék - December közepe

Mézeskalácssütés

Gergely – járás - Március 12.

A víz világnapja - Március 22.

A Föld napja - Április 22.

Madarak és Fák napja - Május 10.

Májusfaállítás - Április 30.

Májusfa kitáncolás - Május vége

Pünkösdölés - Május

A hagyományok ápolása csoportonként kerül kiválasztásra az éves munkatervben.


50


7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

7.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA

A gyermek elsősorban a családban nevelődik, ezért legfontosabb és legszorosabb

kapcsolatunk az óvodába járó gyermekek családjával van. Igyekszünk folytatni és kiegészíteni

a családban megkezdett nevelési folyamatot – ennek alapvető feltétele a családdal való

együttműködés. Sajnos gyakori eset az óvodánkban, hogy a család, mint elsődleges nevelő

közeg, valamilyen oknál fogva nem tudja, vagy csak részben képes ellátni a feladatát. Ilyen

esetekben ránk hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben

felmerülő hiányok pótlása.

Mivel óvodánkban sok a cigány származású gyermek, ezért különös figyelmet kell

fordítanunk a cigány családokkal való együttműködésre. Alapvető cél, hogy a cigány

szülőkkel elfogadtassuk az óvodát és magunkat. Meg kell őket győzni, hogy járjanak

szülői értekezletre gyermekeik érdekében.

Az óvoda és a család kapcsolattartásának formái:

Nyíltnap:

Leendő kiscsoportos óvodások és szüleik részére ismerkedési lehetőség az óvodával.

Családlátogatás:

Célunk, hogy még az óvodába lépés előtt megismerkedjünk a gyermekekkel és a közvetlen

környezetükkel, tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól, felmérjük a gyermek

helyét a családban.

A cigány gyermekeknél tett családlátogatások nagyon fontosak. Ha olyan

természetességgel látogatjuk a cigány családokat, mint bármilyen más családot, akkor

ez a szülőben nem kelt félelmet, visszautasítást. Ha nem kioktató a hangnem, ha nem

számonkérésnek hangzik az óvodapedagógus mondanivalója, akkor a cigánycsalád

megérti, hogy nem idegenként, nem ellenségként, hanem segítőként, esetleg barátként


51


érkezett a látogató. Őszinteség, segítőkész emberi hangnem – bizalmat kelt a

szülőkben. A cigány család szokás és értékrendje különböző. Ha bevonjuk őket az

óvodai életbe, azáltal másfajta modellt nyújtunk nekik gyermekük nevelésével

kapcsolatosan. Az a szülő, aki már maga is járt óvodába, gyermekét természetes módon

küldi, ennek hasznosságáról őt már nem kell meggyőzni.

Beszoktatás

Fokozatosan történik, minden gyermek esetében figyelünk a gyermeki reagálásokra. Az óvoda

minden dolgozójával szemben követelmény a tapintat, a törődés és a szeretetteljes

odafordulás. Egyénre szabott beszoktatás a gyermek fejlődésére való tekintettel a szülői igény

figyelembe vételével.

A minél zökkenőmentesebb óvodához szoktatás érdekében beszoktatási tervet készítünk (1.

sz. melléklet).

Szülői értekezlet

Óvodánkban a csoportos, a gyermekeket, a szülőket érintő feladatokat, programokat és

problémákat beszéljük meg. Szülői javaslatra bővülhet a szülői értekezletek témaköre.

Nevelési évenként legalább 1 közös és 2 csoportos értekezletet tartunk.

Szülők klubja:

A szülői ház és az óvoda kapcsolatának szorosabbá tétele (beszélgetések, kirándulások,

előadások).

Fogadóórák

Személyre szabottan, igény szerint tartjuk a szülővel való kapcsolatot, időpont egyeztetés

alapján:

- tájékoztatás a gyermek fejlődéséről

- gyermeki munkák bemutatása

- egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése

Nyílt hét


52


A szülőknek egy héten keresztül lehetőséget biztosítunk betekinteni a csoport napi életébe,

így személyesen is képet kaphatnak gyermekük csoportban elfoglalt helyéről, viselkedéséről,

teljesítőképességéről.

Közös programok

Tartalmazzák a szülőkkel együtt eltervezett kirándulásokat, sportnapokat. Hagyománnyá vált,

hogy besegítenek, az ünnepek előtti készülődésbe, karácsonyi mézeskalácssütés, húsvéti

tojásfestés. A farsangi bál megrendezésében, lebonyolításában is aktívan részt vállalnak. Így

szeretnénk elérni, hogy mélyebb kapcsolat alakuljon ki az óvoda és a család között.

Napi beszélgetések a reggeli és délutáni órákban

A szülők nagyon kedvelik, mivel így folyamatos, naprakész információt kapnak a gyermekről. Az óvónői oldalt nézve részben jó, mert a szülővel közvetlen „baráti” kontaktus alakul, de a csoport érdekeit figyelembe véve nem igazán praktikus. Az óvó néni a megkezdett közös tevékenységből kilép, kizökken a megkezdett munkából, megbomlik a gyermek óvónő kapcsolat, a gyermekcsoport nem kapja meg a pedagógus osztatlan figyelmét. Aktuális, néhány szóval közölhető információkra szorítkozó tájékoztatás, mely azonnaliságot igényel, - engedhető meg.

Óvoda újság „Aprók lapja”A kapcsolattartás közvetett formája. A szülők az újságon keresztül félévente egyszer tájékoztatást kapnak az óvodában történő eseményekről, óvodai életről és más, szülők számára fontos információkról.

Fali újságKérések, ajánlatok, ismertetők közvetítésére hasznosítható. Fontos események napi teendők, programok ismertetésére szolgál.

Felmérések

Elvárások, elégedettség szülői részről évente.

Intézményi image:

Újság készítés szülők részére, küldetésnyilatkozat, melyben röviden ismertetjük programunk

tartalmát, mindenki számára érthetően és elérhetően.

7.2. AZ ÓVODA ISKOLA KAPCSOLATA


53


Az óvodából iskolába való átmenet zavartalansága megkívánja a nevelő munka

összehangolását, a két intézmény együttműködését. Formái és módszerei alkalmazkodnak a

helyi sajátosságokhoz, szokásokhoz, szükségleteihez és feladatokhoz.

Formái:

- folyamatos emberi és szakmai kapcsolattartás, közös szakmai továbbképzés, egymás

alap dokumentumainak ismerete;

- egymás munkája, problémái és eredménye iránti érdeklődés;

- látogatás, tapasztalatgyűjtés (a tanító látogatása a nagycsoportban, ismerkedés a

leendő elsősökkel);

- az első osztályos tanító részt vesz az óvodai szülő értekezleten (nagycsoportban) és

tájékoztatást tart a beiskolázásról, a várható követelményekről;

- óvónői látogatás az első osztályban, megfigyeli a gyerekek beilleszkedését és

megbeszéli a tanítónővel a tapasztaltakat;

- nagycsoportosok látogatást tesznek az iskolába, a tanító fogadja őket;

- közös programokat szervezünk az első osztályosokkal;

Az átmenet zökkenőmentességének biztosítására óvoda – iskola átmeneti program készítése

(2. sz. melléklet).

7.3. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI

A gyermekek érzelmi, értelmi- és szellemi fejlődésével, valamint egészségvédelmi okokból

fenntartott hagyományos kapcsolatok.

Fenntartókkal:

- problémák megoldásában együttműködés, egymás tájékoztatása, információ-áramlás,

egyéni beszélgetés

Közművelődési intézménnyel:

- bábszínház látogatás, ünnepélyeken való részvétel, játszóház.

Egészségügyi szervekkel: (védőnő, háziorvos)


54


- az együttműködési megállapodás szerinti vizsgálatok, felkérésre cikkek írása az óvoda

újságba, tájékoztató előadás tartása a szülők részére, tisztasági vizsgálatok.

Szakszolgálatokkal:

Nevelési Tanácsadó: iskola-érettségi vizsgálatok, beszédkészség felmérés,

pedagógiai – pszichológiai vizsgálatok, felkérésre szülői

tájékoztatók;

Gyermekjóléti Szolgálat: esetmegbeszélések, családlátogatások, gyermek-védelmi

feladatok, segélyakciók, a problémás családok esetében

intézkedik, eljárást kezdeményez;

Szivárvány Gyógypedagógiai Központ: közös pályázatokon való részvétel, tanács-adás,

logopédiai, gyógypedagógiai, pszichológiai fejlesztések

igény szerint, felkérésre, rendszeres gyógytorna tartása.

Képességvizsgáló Bizottság: a Nevelési Tanácsadó és az óvoda által beutalt gyermekek

vizsgálata.

Egyházakkal:

Az óvodában kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy azok a gyermekek vegyenek részt a

hitoktatáson, akiknek a szülei ezt igényelték. A hitoktatóval közösen találjuk meg az óvodai

életrenddel való összhangot. A hit és vallásoktatás megszervezése, a feladatok ellátása, a

tevékenység ellenőrzése nem tartozik az óvoda feladatai közé. A hitoktatót az egyházi jogi

személy alkalmazza és ellenőrzi.


55


8. SAJÁTOS FELADATOK

8.1. GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG

A Közoktatási Törvény és a gyermekvédelmi törvény meghatározza a gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, ezért ez lényeges és fontos része helyi programunknak.Az1997. Évi törv. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról az 5. § meghatározza a veszélyeztetettség, valamint a hátrányos helyzet fogalmát.

Veszélyeztetettség:

„ Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a

gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” Tehát a fenti

szükségleteinek kielégítése nem valósulhat meg, személyiség fejlődését valamilyen

tekintetben veszélyeztetik.

Hátrányos helyzet:

A gyermeknél a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődését nem

veszélyezteti.

A gyermekvédelmi tevékenység végzése minden óvónő munkaköri kötelessége.

Előítéletektől mentes, el –és befogadó magatartás szükséges ahhoz, hogy intézményünkben

egyetlen óvodás sem érezze magát peremhelyzetűnek.

Céljaink:

- Az egészséges személyiségfejlődést károsító hatások észrevétele.

- Mindazon körülmények, feltételek feltárása, elhárítása, enyhítése és megszűntetése,

amelyek a gyermek egészsége testi, lelki és szociális fejlődését hátrányosan

befolyásolják, ill. veszélyeztetik.

- Valamilyen okból hátrányos helyzetbe kerültek esélyeinek javítása, segítése.

Feladataink:

- Lehetőségteremtés minden gyerek egyéni képességeinek maximális

kibontakoztatására.

- Segítségadás és kompenzálás – egyénenkénti bánásmóddal – a hátrányok csökkentése

érdekében. Prevenció, segítségnyújtás.


56


- A család figyelmének felhívása az emberi kapcsolatok kialakítására való állandó

formálásának a fejlesztésére, hogy egy-egy család egy-egy ember ne csak magára,

hanem a többiekre is gondoljon.

Elveink:

- A gyermekek méltóságának tiszteletben tartása /humánus, megértő, egyénenkénti

bánásmód /.

- Folyamatos, segítő és nem számon kérő kapcsolat kialakításával, a gyermek iránti

felelősség ébren tartása.

- Titoktartási kötelezettség a családokat érintő kérdésekben.

- Óvodánkban a személyre szóló érintkezési formákat állítjuk előtérbe.

A gyermekvédelmi felelős feladata, hogy a családdal, a pedagógusokkal együttműködve

kiküszöbölje a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi-lelki,

erkölcsi károsodásoktól, ill. ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat.

Feladatok a társintézményekkel:

- Folyamatos kapcsolattartás (jelzőrendszer kiépítése) Gyermekjóléti Szolgálattal,

Nevelési Tanácsadóval, helyi gyámügyi előadókkal,(szükség esetén a nevelőszülői

hálózattal).

- Gyermekvédelmi jogszabályok változásainak figyelemmel kísérése, tájékoztatás az

óvónők felé.

- Kapcsolattartás a védőnői, orvosi szolgálattal, jegyzővel – szükség estén.

- Gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevének, címének, telefonszámának

elhelyezése a faliújságon.

Kiemelt figyelmet fordítunk a cigány és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

lehetőségeinek kiszélesítésére, nevelésüknél a törődést, az odafigyelést fokozottabban

előtérbe helyezzük. Egyénileg foglalkozunk velük, de nem kirekesztve, vagy kiemelve társaik

közül. Legtöbbjük igényli a segítséget, sokszor lelki egészséggondozást jelent számukra. A

gyermekvédelmi feladat része, hogy az összes óvodánkba járó, őket érintő, óvó-védő

előírásokat meghatározzuk, korosztályhoz kapcsolódóan megismertetjük ezzel

gyermekeinket. A gyermekvédelmi felelősnek kapcsolata van a helyi kisebbségi képviselőkkel.

Több alkalommal segítséget nyújtanak közvetítőként az egyes gyermekek problémás

ügyeiben, partnernek tekintik az óvodai nevelőtestületet.


57


A gyermekvédelmi felelős feladata, hogy a családdal és a pedagógusokkal együttműködve

kiküszöbölje a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi – lelki,

erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat.

Feladatok a nevelési év folyamán:

- gyermekvédelmi munkaterv készítése havonkénti lebontással, felelőssel

- nyilvántartás készítés a hátrányos illetve veszélyeztetett gyermekekről – a csoport

óvónőivel közösen, a felállított szempontok alapján

- egy – egy aktuálisan felmerülő probléma megbeszélése a csoport óvónőivel

Feladatok a társintézménnyel:

- folyamatos kapcsolattartás (jelzőrendszer kiépítése) gyermekjóléti szolgálattal,

nevelési tanácsadóval, helyi gyámügyi előadókkal, (szükség esetén a nevelőszülői

hálózattal)

- gyermekvédelmi jogszabályok változásainak figyelemmel kísérése – tájékoztatás az

óvónők felé

- veszélyezettség és hátrányos helyzet kritériumainak intézményszintű megállapítása

- kapcsolattartás a védőnői, orvosi szolgálattal, jegyzővel – szükség esetén

- gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevének, címének, telefonszámának

elhelyezése a faliújságon

Feladatok az óvodában:

- feladatok összehangolása az óvónők között

- hátrányos és veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vétele, folyamatos

ellenőrzése, intézkedések, eredmények, ennek javítása érdekében, közösen a csoport

óvónőivel

- folyamatos ellenőrzés nyilvántartásba vételéről illetve annak megszűnéséről

- családlátogatások a csoportos óvónőkkel, felderítő tevékenység

- környezettanulmányok készítése – csoportos szinten, ha szükséges szolgálatok részére

is.


58


Kiemelt figyelmet szentelünk a cigány gyermekek lehetőségeinek kiszélesítésére,

nevelésüknél a törődést, az odafigyelést fokozottabban előtérbe helyezzük. Egyénileg

foglalkozunk velük, de nem kirekesztve, vagy kiemelve társaik közül. Legtöbbjük

igényli a segítséget, sokszor lelki egészséggondozást jelent számukra. A

gyermekvédelmi feladat része, hogy az összes óvodánkba járó, őket érintő, óvó – védő

előírásokat meghatározzuk, korosztályhoz kapcsolódóan megismertetjük ezzel

gyermekeinket. A gyermekvédelmi felelősnek kapcsolata van a térségi kisebbségi

képviselővel. Több alkalommal segítséget nyújtanak közvetítőként az egyes gyermekek

problémás ügyeiben, partnernek tekintik az óvodai nevelőtestületet.

8.2. CIGÁNY KISEBBSÉGI FELADATOK

Óvodánkban a cigány gyermekek száma évről évre emelkedik. Többségük hátrányos,

illetve halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű.

Célunk:

Kompenzálni a családi nevelés hiányosságait, segíteni őket a szociális beilleszkedésük során,

biztonságérzetet nyújtani számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához,

ösztönzi társas kapcsolatuk pozitív alakulását, a másság elfogadását.

Feladatunk:

- a gyermekek megismerése, a lemaradás területének és mértékének megállapítása

- a felzárkóztatás színtere a játékba ágyazott kötetlen tevékenység, fejlesztési

feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg

- az egyéni fejlesztésről, felzárkóztatásról, egyéni fejlesztési lapot vezetünk

- a rendszeres óvoda látogatás érdekében egyéni beszélgetéseket kezdeményezünk a

szülőkkel

- figyelem felhívással, példaadással, saját egyéni tapasztalataink megosztásával erősítjük a

szülők felelősségét a gyermekek otthoni gondozása, nevelése iránt

- a gyermekeken keresztül fejlesztjük a családi háttérrendszert, próbáljuk bevonni őket a

különböző óvodai programokba (pl.: sportnap, farsang, adventi készülődés, stb.)

- a szülői szervezetbe cigány képviselőt is választunk.


59


8. 3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK BEFOGADÁSA AZ ÓVODÁBA

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének feltételei.

A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX törvény, valamint az alapító okiratunk lehetővé teszi a speciális szükségletű gyermekek ép társakkal való együttnevelését.

Ha a településen – így jelenleg lakóhelyünkön- nem működik speciális neveléssel foglalkozó külön csoport, akkor a szülő kénytelen az óvodához fordulni, kérni a segítséget gyermeke befogadására, felvételére.

A 17.§ 3. bek. kimondja, hogy az óvodapedagógus is elláthatja a speciális nevelési szükségletű, fogyatékos / sérült / gyermek óvodai nevelését akkor, ha a fogyatékosság típusának megfelelő képesítéssel rendelkező gyógypedagógus segíti.

A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása óvodánkban

- Nevelőtestületünk állásfoglalása értelmében a meglévő magas csoportlétszámok mellett csak enyhe fokban sérült gyermeket vagyunk képesek integrált nevelésben részesíteni.

- A sérülés mértékét az illetékes szakértői bizottság állapítja meg. E bizottság véleménye alapján vesszük fel a gyermeket.

- A gyermek felvételénél meghatározó tényező az adott korosztály csoport létszáma is.- A közép-súlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos, sérült gyermek óvodába való

befogadását csak abban az esetben tudjuk biztosítani, ha a gyermek neveléséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak.

Ezek a feltételek a következők:

- 15 fős csoportlétszám, valamint a sérült gyermek fejlesztését, nevelését, szakszerű ellátását biztosító személy, aki megfelelő képesítéssel rendelkezik.

- A sérült kisgyermek csoportban való elhelyezése, a vele való foglalkozás nem veszélyeztetheti az ép gyermekek nevelését, nem lehet kárára a többi gyermek fejlődési lehetőségének, a nevelési céloknak.

- A csoport pedagógusainak önkéntes vállalása.- Csoportonként max. 23 fő egészséges és 1fő SNI-s gyermek fogadása.


60


9. ÓVODÁNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI

Térítésmentes:

- Logopédia, speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére, logopédus

igénybevételével;

- Speciális fejlesztés a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek részére;

- Gyógytorna, gerinc, lúdtalp problémás gyermekek részére szervezett foglalkozás;

- Hitoktatás, szülői igény alapján.

Térítéses:

- Néptánc, nagycsoportosok részére szervezett igény szerinti foglalkozás


61


10. AZ ELLENŐRZÉS – ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

10. 1. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Az óvodai nevelőmunka ellenőrzésének részeként az alábbi méréseket végezzük az

előírt időközönként:

- Bemenet mérés, óvodába lépéskor;

- A gyerekek neveltségi szintjének, fejlettségének kompetencia szerinti mérése félévente

egyszer;

- Gyermeki elégedettség mérés „mit szeret és mit nem” az óvodában évente egyszer,

májusban, mindhárom csoportban;

- A testnevelés mozgásanyagának összeállításához szükséges mérések /állóképesség,

globális állóképesség, test általános ereje /, középső és nagycsoportos gyerekeknél a

nevelési év első hónapja;

- Iskolaérettség mérése – nem tarjuk szükségesnek minden iskolába lépő gyerek

felmérését külön-külön. A folyamatos megfigyelések, a gyermekek fejlődésének

nyomon követése és írásbeli rögzítése elegendő alapot nyújt az óvónőnek az

iskolaérettség megállapításához. Azoknál a gyermekeknél, akiknél bizonytalan az

óvónő, szükségesnek tartjuk a vizsgálat elvégzését. Ilyenkor vesszük igénybe a

Nevelési Tanácsadó munkatársainak segítségét, vagy súlyosabb esetben kérjük a

Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát.

10. 2. AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Célja:

- gyakorlati megvalósítás szolgálja – e a programot?

Óvodapedagógiai működési terv:

- tervezés ideje 1 év

- tartalma a program lebontása


62


- tartalma: szokások, tevékenységek kialakítása

Kezdő értékelés:

- időkeret: kezdő értékelés

- tartalma: dokumentumelemzés

Folyamat közbeni értékelés:

- időkeret: minden nevelési év végén 1-1 terület feldolgozása

- tartalma: nevelőmunka hatékonysága, értékelés, nevelési stílus, szülők visszajelzése,

óvodával szemben támasztott igény

Záró értékelés:

- időkeret: 4 év

- tartalma: a program megvalósítása során a gyermekek képességeinek alakulásában

milyen változások történtek.


63


ZÁRADÉK

1. Véleményezte: ………………………………………………

2. Egyetértését nyilvánította: SZMK ………………………………………………

3. Elfogadta: ………………………………………………

4. Jóváhagyta: Dátum: ………………………………………………

DRÁVAMENTI KÖRZETI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY

IGAZGATÓ TANÁCSA nevében: ………………………………………………

D.K.K.I. Intézményvezető

Tájékoztatásul kapja: - szülő

- iskola

Érvényességi rendelkezés:

- 1999. szeptember 1-től visszavonásig.

Bevezetése:

- 1999. szeptember 1-től kiscsoportban.

Nyilvánosságra hozatal:

- az óvoda nyitottságát figyelembe véve (szülők, iskola, fenntartók irányába történő

információszolgáltatás) a szakmai dokumentáció nyilvánosságra hozásával.

Nevelési program módosításának módja:

- a nevelési terület bármely tagjának írásos kérése alapján többségi szavazattal lehet.

A módosítás lehetséges indokai:

- a program alapján végzett nevelőmunka nem kellő hatékonysága;

- törvényi és gazdasági változás;

- szakmai munkában beálló lényeges változás;

- helyi feltételek változása.


64


HIVATKOZÁSI JEGYZÉK

„1” Mozgásműveltség Fejlesztő Óvodai Nevelési Program MFÓ

Oldal: 5

Bekezdés: 2

Oldal: 6

Bekezdés: 1

Oldal: 25

Bekezdés: 3.3.4

Oldal: 47

Bekezdés: 4.1


65


FELHASZNÁLT IRODALOM

Óvodai nevelés Országos Alapprogramja

Forrai Katalin: Ének az óvodában

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában

Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában

Villányi Györgyné: Játék a matematika?

Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztő játékai

Napról Napra (a mi kalendáriumunk)

Kerényi György: Gyermekjáték dalok, Jeles Napok dalai

Faragó László: Az iskolára előkészítő foglalkozások vezetése

Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével

Dr. Oszetszky Tamásné: Testnevelés az óvodában

Daróczy Erzsébet: Játékos matematika, Matematika játékok az óvodában

Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában


66


MELLÉKLET


67

Documents

HNP -MFO Adaptáció 2008 WEB