HOGYAN INDÍTSUNK ÉS MÛKÖDTESSÜNK VÁLLALKOZÁST - …miau.gau.hu/levelezo/2004tavasz/vm.pdf · - 7 - 1. BEVEZETÉS A gazdasági szervezetek irányításának vállalkozási oldalról

SZENT ISTVÁN EGYETEMGazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Üzemtani Tanszék

VÁLLALKOZÁS MENEDZSMENT

EGYETEMI JEGYZET

Készítette: Dr. Kovács Árpád Endre

Gödöllő, 2001

- 3 -

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ..................................................................................................... 72. Vállalkozáselméleti alapok ............................................................................ 9

1.1. A vállalkozás fogalma ............................................................................ 91.2. A vállalkozói magatartás.......................................................................101.3. A vállalkozás küldetése .........................................................................121.4. A vállalkozás célja ................................................................................12

1.1.1. A profit.......................................................................................131.1.1.1. Funkcionális profitelméletek ............................................13

1.5. A menedzsment fogalma .......................................................................141.6. Az irányítás..........................................................................................15

1.1.1. Irányítási típusok.........................................................................161.1.1.1. A vezérlés .......................................................................171.1.1.2. A szabályozás ..................................................................181.1.1.3. Szabályozás zavarkompenzációval ....................................18

1.1.2. Az irányítás informatikai alapjai...................................................201.1.3. Az információ .............................................................................201.1.4. A kommunikáció ........................................................................221.1.5. Az információk tárolása...............................................................23

3. A projekt menedzsment...............................................................................271.1. a projekt menedzsment lényege és tervezésének folyamata ......................27

1.1.1. A projekt és projekt menedzsment fogalma...................................281.1.2. Projektek tervezésének lépései ......................................................30

1.1.2.1. Kezdőpont ......................................................................301.1.1.2. Felmérés..........................................................................301.1.1.3. Összetevők meghatározása ...............................................321.1.1.4. Tervezés..........................................................................341.1.1.5. Megvalósulás...................................................................361.1.1.6. Végpont .........................................................................371.1.1.7. Értékelés .........................................................................37

1.2. A projekt menedzsment alkalmazásának lehetőségei...............................381.1.1. A projekt menedzsment alkalmazásának feltételei .........................381.1.2. A projekt menedzsment kialakulása..............................................39

1.3. A projekt menedzsment lehetőségeinek áttekintése ................................401.1.1. Példa a projekt menedzsment alkalmazására..................................41

4. Pénzügyi és likviditás menedzsment..............................................................511.1. A pénzügyi döntések tartalma, típusai ...................................................511.2. Az idő pénzértéke .................................................................................531.3. Az időpreferencia alkalmazása a számításokban......................................541.4. A vállalkozások gazdasági kockázatai.....................................................551.5. rövid távú pénzügyi döntések................................................................57

1.1.1. A forgótőke meghatározói, körforgása ..........................................581.6. A forgótőke nagyságára ható tényezők ..................................................591.7. A forgóeszközök optimális szintje ..........................................................601.8. A forgóeszközök finanszírozása..............................................................61

Vállalkozás-menedzsment

- 4 -

1.1.1. Választás a különböző finanszírozási stratégiák között ...................625. Az üzleti tervezés.........................................................................................65

1.1. Az üzleti tervezés alapjai .......................................................................651.2. Üzleti terv formai követelményei ...........................................................66

1.1.1. Üzleti terv felépítése.....................................................................661.1.1.1. Üzleti terv fő fejezetei ......................................................67

6. A vállalkozások gazdaságossági számításai ....................................................731.1. Befektetés, beruházás, invesztíció...........................................................731.2. A beruházási döntések általános jellemzői..............................................741.3. A gazdaságossági számítások módszerei..................................................77

1.1.1. A pénzáramok (cash flow) típusai .................................................781.1.2. Döntési kritériumok ....................................................................79

1.4. A beruházás-gazdaságossági mutatószámok............................................791.1.1. Nettó jövedelem jelenlegi értéke (Net Present Value – NPV) .........801.1.2. A Belső kamatláb (Internal Rate of Return - IRR) .........................811.1.3. Jövedelmezőségi index (Profitability Index - PI)..............................821.1.4. A Dinamikus (diszkontált) megtérülési idő (Payback Period) ..........831.1.5. Az infláció kezelése a tervezés során..............................................851.1.6. Az amortizációs költségek kérdése ................................................851.1.7. A kalkulatív kamatláb meghatározása ..........................................86

1.5. Érzékenységvizsgálatok .........................................................................861.6. hogyan készülnek számítások a gyakorlatban?........................................87

1.1.1. Példák a gazdaságossági számításokhoz .........................................871.1.2. Példa likviditási terv készítésére ....................................................90

1.7. Jellemző hibák a tervezés során..............................................................917. Egyéni és társas vállalkozásozások alapítása, működtetése..............................93

1.1. Az egyéni vállalkozás ............................................................................931.2. A társas vállalkozások...........................................................................94

1.2.1. Közkereset társaság (KKt.)............................................................941.1.2. Betéti társaság (Bt.) ......................................................................951.1.3. Gazdasági munkaközösség (Gmk.) ................................................951.1.4. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) ...............................................95

1.3. A társasági szerződés tartalma ...............................................................968. Hogyan tudunk érdemben tárgyalni könyvelőnkkel?.....................................99

1.1. A vállalkozás könyvelésével kapcsolatos fogalmak ..................................991.2. Az egyszeres könyvvitel.......................................................................1011.3. A kettős könyvvitel ............................................................................1021.4. További nyilvántartások.....................................................................103

9. A vállalkozások adózási alapismeretei .........................................................1051.1. Adózási alapfogalmak .........................................................................1051.2. A vállalkozókat érintő adótípusok.......................................................106

1.1.1. Személyi jövedelemadó rendszere ...............................................1061.1.1.1. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem

adózása .........................................................................1061.1.1.2. Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása....107

Tartalomjegyzék

- 5 -

1.1.2. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem ..............................1081.1.3. Bevallás és előlegfizetés...............................................................1091.1.4. A társas vállalkozások adózása ...................................................109

1.1.4.1. A társasági adó .............................................................1091.1.1.2. Az általános forgalmi adó ..............................................110

10. Alapvető társadalombiztosítási ismeretek..................................................1131.1. Egyéni vállalkozások ...........................................................................113

1.1.1. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége ......1141.1.2. Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési

kötelezettsége ............................................................................1141.2. Társas vállalkozások ...........................................................................114

1.1.1. A társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak járulékfizetésikötelezettsége ............................................................................114

1.1.2. A társas vállalkozások kiegészítő tevékenységet folytatótagjainak járulékfizetési kötelezettsége.........................................115

1.3. A foglalkoztatottak társadalombiztosítása ............................................1151.4. A munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége......................1151.5. Járulék- és mulasztási bírság.................................................................1161.6. A társadalombiztosítási igazolvány ......................................................116

11. A vállalkozások marketing feladatai .........................................................1191.1. A vállalkozások marketing-munkájának főbb szempontjai ....................1191.2. SWOT analízis lehetőségei a marketingtervben....................................1201.3. A reklám............................................................................................120

12. Vállalkozásvezetés ...................................................................................1231.1. Vállalkozói készség, személyes alkalmasság...........................................123

1.1.1. Vállalkozáshoz szükséges készségek.............................................1241.1.2. A vállalkozóvá válás ..................................................................1241.1.3. Vállalkozás irányítása ................................................................1251.1.4. A vállalkozás, mint szervezet ......................................................1251.1.5. Vezetés .....................................................................................1251.1.6. Emberek kiválasztása .................................................................1251.1.7. Csapatépítés ..............................................................................1261.1.8. Ösztönzés..................................................................................1261.1.9. Tanácsadás - Nevelés .................................................................1261.1.10. Ellenőrzés ................................................................................1271.1.11. Tárgyalás - Tárgyalástechnika ..................................................1271.1.12. Vállalkozói morál ....................................................................1281.1.13. Megjelenés, öltözködés, ápoltság...............................................128

13. Üzleti etika alapjai ...................................................................................12914. A vállalkozásokkal kapcsolatos alapfogalmak ............................................133

- 7 -

1. BEVEZETÉS

A gazdasági szervezetek irányításának vállalkozási oldalról történő megközelítése azutóbbi években vált szükségessé a kelet-közép európai országokban. A piacgazdaságtérhódítása, az egyéni és csoportos vállalkozási formák törvényesítése, majd elterje-dése miatt fontos az elsősorban új szemléletet igénylő vállalkozási felfogás megisme-rése.

A „Vállalkozás menedzsment” című tantárgy a Vállalatgazdaságtan III. tárgy szervesfolytatása, az elsajátított irányításelméleti, döntéselméleti, stratégiai tervezési és gaz-dálkodás ismeretek, az azokhoz kapcsolódó módszerek alapvető részei e tantárgynakis. A Vállalkozás menedzsmentben a szemléleti megalapozást követően a Vállalatgaz-daságtanban megismert módszerek, eljárások vállalkozásokban történő alkalmazásátkívánjuk előtérbe helyezni. Az oktatás módszertanára az esettanulmányok megis-mertetése és az egyéni feladatok kidolgozása jellemző. Ebben fontos szerepet szánunka hallgatók önálló munkájának, kreativitásának.

Nem törekedtünk arra, hogy az jegyzet minden a tantárggyal kapcsolatosan felvető-dő kérdésre választ adjon. Elsősorban olyan útmutatónak szánjuk, amely segítségé-vel a hallgató számára világossá válik a tantárgy követelményrendszere, önállóanvégezheti feladatait és eligazodhat a kapcsolódó szakirodalomban.

- 9 -

2. VÁLLALKOZÁSELMÉLETI ALAPOK

(Írta: Dr. Székely Csaba)

A „Vállalkozáselméleti alapok” című fejezet a vállalkozás fogalmi meghatározása után,annak alapelemeivel foglalkozik. A fejezetben megtalálható elméleti ismeretek a vál-lalkozások menedzselési, irányítási feladatainak megértését segítik elő.

A fejezet tartalma:

2.1. A vállalkozás fogalma2.2. A vállalkozói magatartás2.3. A vállalkozás küldetése2.4. A vállalkozás célja

2.4.1. A profit2.5. A menedzsment fogalma2.6. Az irányítás

2.6.1. Irányítási típusok2.6.2. Az irányítás informatikai alapjai2.6.3. Az információ2.6.4. A kommunikáció2.6.5. Az információk tárolása

A témakör feldolgozásához szükséges idő: 3-4 óra.

2.1. A VÁLLALKOZÁS FOGALMA

A vállalkozás fogalmához nem lehet egyetlen jelentést kötni. Egyes vélemények sze-rint a vállalat az „alapvető vállalkozási egység”. A magyar nyelv ráadásul a vállalat és avállalkozás fogalmak között is különbséget érez. A vállalat valamiféle stabil, megha-tározott feladatra kialakított gazdasági egység lenne, viszont a vállalkozás a mindigújat kereső, magánérdekeket kifejező és profitorientált (üzleti) tevékenység vagy gaz-dasági egység. Ez nyilvánvalóan az elmúlt időszak gazdaságpolitikai felfogása miattalakulhatott ki így, mivel valójában egyik vállalat sem nélkülözheti az újat keresést,a piacorientáltságot és a tulajdonosi érdekből fakadó hajtóerőt. Ennélfogva a vállal-kozásról beszélve mindenféle tulajdonú (magán, társas és állami) vállalattal össze-függésben kívánunk foglalkozni.

Chikán Atilla szerint a vállalat olyan emberekből és eszközökből álló gazdálkodóegység, amely működésének alapvető célja a valamilyen fogyasztó igény kielégítésenyereség elérése mellett. Természetesen a vállalkozások mérete, tevékenységi körerendkívül sokrétű lehet. A kertészeti termelésen belül is igen színes a kép. A gazdál-kodó szervezet méreteit tekintve a néhány hektáron gazdálkodó családi vállalkozás-tól a több száz hektáron termelő nagyüzemig terjed a skála. A vállalkozások általvégzett tevékenységek is igen változatosak: a szántóföldi termeléstől a feldolgozáson


- 10 -

át a kereskedelemig minden megtalálható a kertészeti vállalkozások palettáján. Mé-retétől, tevékenységi körétől függetlenül minden vállalkozás közös vonása, hogy:

− önállóan gazdálkodik,− valamilyen fogyasztói igényt elégít ki,− profitorientált,− tevékenysége során kockázatot vállal,− valóságos piaci körülmények között gazdálkodik.

A fenti eszmefuttatásoktól függetlenül szükség lehet a vállalkozások más irányokbóltörténő megközelítésére. Egyrészről a vállalkozásokat a piaci kereslethez való viszo-nyuk alapján 3 csoportba sorolják. Ezek:

− flow shop (folyamatos, azaz állandó, relatíve korlátlan piacra termelőüzem vagy üzlet),

− job shop (megrendelésre termelő üzem vagy üzlet) és− project típusú (egy meghatározott, általában nagyobb és összefüggő fela-

dat megvalósítására kialakított, többnyire ideiglenes gazdasági szervezet,ill. annak tevékenysége).

A három forma ritkán jelentkezik tisztán, önmagában, de gyakori a kombinációkesetén valamelyik típus túlsúlya. A hagyományos mezőgazdasági nagyüzemekre a„flow shop” típus a jellemző, bár egyes részlegeik és tevékenységeik „job shop” típusúak(pl. cukorrépa termelés) vagy „project” típusúak (pl. melioráció) lehetnek. A kis ma-gánvállalkozásokban a típusok élesebben szétválhatnak. A két második típus inkábbazonosítható a magyar szóhasználat vállalkozásával.

Más megközelítésben a vállalkozás lényege a termelési tényezők, a gazdálkodásifunkciók újszerű kombinációja. Az újszerű kombinációk alapja rendszerint egy-egyfelfedezés, találmány, know-how, újítás vagy ésszerűsítés – kutatók, feltalálók, újítókszellemi termékei. Ez kiegészíthető azzal, hogy a vállalkozás kiváltója újszerű piacihelyzet (pl. ismert fejlesztések új piacon történő bevezetése), vagy felismert új lehető-ség (pl. versenytárs kiesése) is lehet.

2.2. A VÁLLALKOZÓI MAGATARTÁS

A közgazdaságtan elméletében használatos vállalkozásfogalom középpontjában egyolyan rendező egység cselekedetei állnak, amelyet vállalkozónak neveznek és amely-nek magatartását az határozza meg, hogy „ösztönzési függvényét” maximalizálja. Ez azösztönzési függvény általában a nyereség tömege. A vállalkozás cselekvési paraméte-rei a racionalitás feltételezéséből és a verseny korlátaiból következnek. A racionalitásazt jelenti, hogy a vállalkozó azt a cselekvési irányt fogja választani a kínálkozó le-hetőségek közül, amely a vállalkozás számára maximális profitot biztosít. A profit-maximalizálásra való törekvést tekintve az oligopolisztikus helyzeteket kivéve a vállal-kozás bármely gazdasági környezetben már akkor racionálisan cselekszik, ha meg-fontolja saját akcióit, figyelmen kívül hagyva a versenytársak lépéseit. (A verseny-helyzetet tekintve az egyik szélsőséges eset a tökéletes verseny, amelyben a vállalko-zás akciói nincsenek számottevő hatással a versenytársakra vagy a piacra – a másik

Vállalkozáselméleti alapok

- 11 -

szélsőség a monopólium, amelynél a vállalkozást mások cselekedetei nem befolyásol-hatják.)

A piaci magatartás előtérbe helyezése azt eredményezi, hogy a vállalkozást holisztikusmegközelítésben, cselekvő személyként (vállalkozóként) elemezzék, nem pedig a szer-vezeti magatartás oldaláról, kollektívaként. A közgazdaságtan vállalata következés-képpen az árakat (költségeket) és volumeneket racionálisan mérlegelő vállalkozói sze-rep.

A játékelmélet olyan racionálisan döntő, választó játékosnak, tekinti a vállalkozást,amely ellenfelekkel és segítőtársakkal kerül kapcsolatba egy olyan játékban, amely-nek szabályai eleve meg vannak határozva. A vállalkozás cselekedeteire vonatkozóelőírásokat a vállalkozás stratégiája tartalmazza. A stratégia azoknak a magatartásiszabályoknak a rendszere, amelyek azokra a szituációkra terjednek ki, amelyekkel avállalkozás szembekerülhet. A hagyományos közgazdasági gondolkodáshoz képest astratégia az egyik olyan mozzanat, amelyben a játékelméleti vállalatfogalom eltéréstjelent. A személytelen piaci erők helyett itt a stratégiák figyelembe veszik mások le-hetséges stratégiáit és cselekedeteit, valamint a véletlent. A vállalkozás stratégiája éslépései befolyásolják valamennyi játékos eredményét (jövedelmét), ami viszonylagkisszámú versenytárs mellett szembetűnő.

Morgenstern szerint ezekben az esetekben nem létezik maximum probléma, a maxi-mum fogalmának nincs értelme. A vállalkozás törekvésére az alábbi példa jellemző:

A legegyszerűbb játéktípusban két játékos van és mindketten adott lehetőségek közül választhatnak kistratégiát. A két játékos eredményének összege adott nagyság. Ennek a játékosok közötti megosztásacselekedeteiktől és a véletlentől függően változhat. Mindkét játékos olyan helyzet elérésére törekszik,amikor az ellenfél eredménye zérus, ő pedig megkapja a teljes összeget. Gyakorlatilag azonban mindkétrésztvevő belátja, hogy célját teljes mértékben nem érheti el. Az a racionális tehát mindkét játékos szá-mára, ha amellett a stratégia mellett dönt, amelyben a minimális eredmény nagyobb (vagy ugyanolyannagy), mint ami más stratégiával elérhető, minthogy mindkét játékosnak számítania kell arra, hogy el-lenfele ezt a „legmagasabb” minimumot a lehető legalacsonyabbra igyekszik leszorítani. Ezzel a stratégi-ával mindkét játékos a veszteség kockázatát minimalizálja (Minimax elv). Az e stratégiát követő vállal-kozás nem törekszik tehát a profit hagyományos módon történő maximalizálására, hanem inkább azonlesz, hogy minél nagyobb profitra tegyen szert a veszteségeit minimalizáló stratégia által állított korlátokközött. (Más egyéb stratégiák is választhatók, mint pl. a legkisebb megbánás elve.)

A játékelmélet nagymértékben hozzájárult a közgazdasági gondolkodás átalakulásá-hoz. Lévén, hogy a konfliktusok vizsgálatára alkalmas eszköz, felhasználható a vál-lalkozások közötti verseny elemzésére, de a vállalkozáson belüli versengő érdekekösszeegyeztetésének vizsgálatára is.

A kibernetika vállalatelmélete a vállalkozást visszacsatolásos önszabályozó rendszer-ként ábrázolja. A „kereső” mechanizmus vagy egyensúlyban van, vagy azt keresi. Atervtől való bármely eltérés tudatos (vagy természetes) erőket hoz működésbe, ame-lyek igyekeznek a vállalkozást visszatéríteni (az esetleg új) egyensúlyi helyzetbe.

Az önszabályozó vagy tudatosan szabályozó szervezettel kapcsolatos elgondolás ön-magában véve tartalmatlan, mivel külső erőknek kell megadni az arra vonatkozóutasítást, hogy milyen állapot felé törekedjen a mechanizmus. A kibernetikának avállalatfogalom megteremtésére irányuló alkalmazása bár hasznos kiindulópontotnyújt, kimarad belőle az, hogy milyen egyensúlyt és milyen módon kell elérni.


- 12 -

A magatartási vállalatfogalom olyan felfogásokat fűz össze, amelyeknek a következőközös jellemzőik vannak:

− feltételezik, hogy nem annyira a vállalkozás cselekszik, hanem inkább avállalkozáson belüli személyek;

− a magatartás a személyiségtől épp annyira függ, mint a környezeti ténye-zőktől;

− a vizsgált magatartási folyamatoknál - korlátozó tényezőként- figyelembekell venni a szereplők gondolkodását, érzékelését, hiedelmeit és tudását;

− az elismerés, a jutalmak vagy a célok gyakran bonyolultak.

A holisztikus és a magatartási vállalatfogalmak közötti eltérés nem abban van, hogyaz egyik az egésszel, a másik pedig az egyének vizsgálatával foglalkozik, hanem in-kább abban, hogy milyen módon elemzik az együttest. A holisztikus megközelítéscsoportértelmet, egyedülálló jellemet tulajdonít az együttesnek, míg a magatartásinem tételez fel valamilyen misztikus minőséget, mikor a csoporttal vagy a vállalattalfoglalkozik. A vállalkozást, annak célját és jellegét úgy határozzák meg, mint amikülönbözik a benne levő egyénektől, de nem ábrázolják saját értelemmel rendelkezőracionális személyként, mint a holisztikus vállalatkutatások.

További megközelítések:

− a vállalkozás mint bürokratikus szervezet− szervezeti (szervezési) vállalatfogalmak, stb.

2.3. A VÁLLALKOZÁS KÜLDETÉSE

A vállalkozás alapvető céljának konkrét értelmezését a vállalkozás küldetésének ne-vezzük. A vállalkozási küldetés meghatározza a tevékenységi kört, a belső működésaz érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. Ugyanazt a terméket különféle fogyasz-tási célra lehet előállítani. Természetesen a különböző fogyasztói csoportok számáraelőállított termék nem lehet ugyanaz.

A vállalkozási küldetés meghatározza:

− A működési kört. (Mit és milyen módon termeljek?)− A vállalkozás szervezeti működésének elveit. (Kikkel és hogyan dolgozzam?)− A piac többi szereplőjével kialakított vállalkozási magatartást. (Kiknek termelek?

Kik a versenytársaim? Kik a szállítóim? stb.)

2.4. A VÁLLALKOZÁS CÉLJA

A közgazdasági vállalkozáselmélet sokak által elfogadott közös álláspontja szerint avállalkozás:

− célokkal rendelkezik, amelyek elérésére törekszik,− céljainak elérésére racionálisan cselekszik,− a vállalkozás funkciója a gazdasági ráfordítások átalakítása kibocsátásokká,− adott az a környezet, amelyben a vállalkozás működik,− az elmélet középpontjában főként a ráfordítások és kibocsátások állnak.


- 13 -

Általános felfogás szerint a vállalkozás célja a profit (haszon) maximalizálása. Ezt acélt az utóbbi időben egyre gyakrabban vonják kétségbe és több fenntartás is el-hangzik, de az elv továbbra is tartja magát. A helyzet elemzéséhez meg kell vizsgálnia profit fogalmát és érteni kell a profitmaximalizálás módjához is.

Első lépésként célszerű a profitfogalmak különválasztása a következő kategóriákba:

− a profit természete alapján (a profit, mint olyan),− a profit keletkezésének módja alapján: funkcionális profitelméletek,− a profit felosztása, használata (haszonélvezői) alapján.

Az első két felfogás érdekes számunkra.

2.4.1. A profit

Legegyszerűbb és leggyakrabb meghatározás:

profit = p * q - Kahol: p = ár; q = volumen; K = költségek.

Lényeges dolog, hogy az értékeket meghatározott időintervallumban kell mérni (rö-vid táv - hosszú táv). További kérdések: mit jelentenek a költségek, (lásd: közgazda-ságtani alapok: lehetőségi költség, állandó - változó ráfordítások, stb.), mi a „tiszta”profit (munkabér + tőkekamat + tiszta profit = össz-profit), mi a profitráta (kibo-csátásra, költségre, tőkére vetítve), stb.

A közgazdászokat jobban érdekli a jövőbeni (ex ante) profit, mint az, amit realizál-tak (ex post). Olyan elmélet szükséges ugyanis, amely előrevetíti a vállalt magatartá-sát. A profitot így olyan célként lehet szemlélni, amely hatással van a vállalkozásve-zetés döntéseire. Az ex post profit csak annyiban lényegesek, amennyiben befolyá-solja a jövőbeli profitra vonatkozó döntéseket.

2.4.1.1. Funkcionális profitelméletek

Mit tesznek az egyes személyek és vállalkozások ahhoz, hogy profithoz jussanak? Mi-ből származik a profit? A válaszok széles skálán mozognak:

− Knight szerint a tökéletes verseny mellett nem lenne profit. A profit ugyanis az avállalkozónak jutó maradvány, amely az összes - alternatív lehetőségekkel kap-csolatosan felszámítható - költségek levonása után a kereslet és a kínálat közöttimeg nem egyezés esetén áll elő. Tökéletes verseny esetén nem lenne ilyen marad-vány, mivel ha minden összhangban van, erre nincs lehetőség. (magyarázat szük-séges). A profit ebben az ábrázolásban a bizonytalanság létezése következtébenjön létre, amely azt eredményezi, hogy a tényleges megvalósulás eltér a tervezet-től.

− Pigou ezt úgy fokozza, hogy a profit olyan jövedelemnek tekinthető, amely a vál-lalkozót a bizonytalanság körülményei között hozott döntéseiért illeti meg. Ez azelmélet feltételezi, hogy a profit funkcionális kapcsolatban van a bizonytalanságviselésével és magában foglalja azt is, hogy minél nagyobb a bizonytalanság, an-


- 14 -

nál nagyobb a profit is. Ezt a feltevést az empíria nem túlságosan igazolta, ezértez a felfogás nem is vált népszerűvé a közgazdászok körében.

− A profitot gyakran tekintik a vállalkozói funkció javadalmazásának. Itt azonban- a bevezetőben elmondottaknak megfelelően - vitatott kérdés a vállalkozói funk-ció maga is. (piaci lehetőségek kihasználása, szervezés, vállalkozásvezetés, innová-ció, stb.)

− Olyan iskola is van, amely a profitot az előnyös üzleti helyzetekből származtatja.A monopóliumok például azzal jutnak többletjövedelemhez, hogy kibocsátásukatolyan áron értékesíthetik, amely a versenypiaci árnál magasabb. Vannak „nemremélt” profitok is, amelyek rövid távon akkor jöhetnek létre, ha a kereslet meg-haladja a kínálatot. Létrejöhet profit a piac tökéletlen volta következtében is.(ld.az eddigi hazai helyzetet). Ma a legtöbb közgazdász úgy fogja fel a profitot, amielőnyös helyzetekből származik, ami valójában „járadék” vagy „kvázi járadék”. Azilyen helyzet azonban rendszerint ideiglenes.

2.5. A MENEDZSMENT FOGALMA

Az irányítás és a vezetés kifejezéseknek legtöbb nyelvben kettős jelentésük van: egy-részt tevékenységet, másrészt intézményt jelölnek. Az angol nyelvben a nemzetközi-leg is elterjedt management elnevezés mellett a leadership, a direction és a control, va-lamint az administration kifejezések használatosak, eltérő árnyalatokkal. Németnyelvterületen a Leitung, Fűhrung, Verwaltung hol különböző értelmezéssel, hol szi-nonimaként történő alkalmazása mellett angolszász hatásra egyre inkább tért hódí-tanak a Management és a Kontroll kifejezések is. A francia szaknyelvben Fayol megal-kotta a gouverner (kormányozni), az administrer (vezetni) és a commander (utasítani)kifejezések hierarchiáját. Az orosz nyelvű szakirodalomban is viták vannak azupravlenyije (irányítás) és a rukovodsztvo (vezetés) elnevezések alkalmazásában.

A nemzetközi szakirodalom elemzéséből minden kétséget kizáróan megállapítható,hogy a szervezetek irányításával összefüggésben a management (menedzsment) kifeje-zés fordul elő a leggyakrabban. Magyarországon is polgárjogot nyert, sőt nyelvileg ismeggyökeresedett a menedzser és a menedzselés kifejezés, bár ezeket gyakran az ere-deti értelmüktől eltérően használják.

A menedzsment valóságos jelentését tekintve kiterjedt fogalomrendszert, sőt önállótudományterületet takar.

Egy általánosabb meghatározás szerint a menedzsment olyan folyamat, amelynekcélja több ember tevékenységének olyan eredmények elérése érdekében történő ko-ordinálása, amelyek nem lennének megvalósíthatók egyéni cselekvéssel.

A menedzsmentnek nincs általánosan elfogadottá vált „egyeduralkodó” elmélete,miután három különböző forrásból is táplálkozik. A három megközelítési mód, aklasszikus szervezéstudományi, a behaviorista és a menedzsment tudományi megkö-zelítés önmagában is fejlődött, de egymást is kiegészítette.

A történelmileg kialakult három megközelítési mód integrálását célul kitűző rend-szer-felfogás a szervezetet saját célokkal rendelkező, egymást kölcsönkapcsolatban


- 15 -

álló részek (elemek) együttesének tekinti. Az egyik szervezeti részben végrehajtottakció hatással van más részekre és a menedzser nem szűkítheti le elemző tevékenysé-gét saját körülhatárolt cselekvési területére. A rendszerszemléletű feladatmegoldás-kor a szervezetet dinamikus egésznek kell tekinteni és a döntések tervezhető kime-netelei mellett a nem tervezett (szándékozott) hatásokat is megfontolás alá kell ven-ni. Rendszer megközelítéskor nem egyedi problémákat oldanak meg, hanem a köl-csönkapcsolatban álló részek totális rendszerébe avatkoznak be.

Alapvető menedzsment feladatok− munka és szervezetek menedzselése− emberek menedzselése− termelés és operációk menedzselése

A három alapvető feladat ellátása a menedzserek tevékenységi területének csaknemhiánytalan lefedését jelenti. Ugyanakkor a három történelmileg kialakult menedzs-ment iskola súlyponti kérdései is megtalálhatók az elkülönített blokkokban: a klasz-szikus megközelítés a munka és a szervezetek menedzselésére, a behaviorista az em-berek menedzselésére, a „menedzsment tudományi” megközelítés pedig elsősorban atermelés és az operációk (műveletek) menedzselésének feladataira koncentrál. A me-nedzsment tudomány meghatározásából és a feladatok felsorolásából is látható, hogya menedzsment kizárólag szervetekkel kapcsolatos irányítási kérdésekkel kapcsolatosirányítási kérdésekkel foglalkozik.

2.6. AZ IRÁNYÍTÁS

Az irányítás fogalma azonban nemcsak szervezetekhez kötődik: annak általánosabbértelmezése, sőt önálló tudományterülete is létezik. Az élő szervezetekben, a mű-szaki, gazdasági és egyéb rendszerekben végbemenő folyamatok irányításával foglal-kozó tudomány a kibernetika.

Az irányítás általános értelemben véve a rendszerek folyamataiba való beavatkozás,valamilyen cél elérése érdekében. A cél elérését az teszi lehetővé, hogy az önmaguk-ban stabil rendszerek valamilyen külső behatásra egy meghatározott rendszerállapot-tal reagálnak, amely a rendszer működésének bizonyos fokú ismeretében előre jelez-hető, így lehetőség van a célszerű beavatkozás mérlegelésére.

Az irányítási problémák úgy keletkeznek, hogy irányítási cél, vagy a rendszer kör-nyezete megváltozik és emiatt megbomlik a rendszer egyensúlya. A rendszer irányí-tása tehát a környezet és a rendszer közötti hatáson és visszahatáson alapul. A rend-szer és a környezet közötti hatásmechanizmus megismerése alapvető fontosságú amegfelelő (optimális) beavatkozás meghatározása szempontjából.

A környezeti hatás erősségének meghatározása nyilvánvalóan csak az első, legalap-vetőbb feladat. A rendszer és környezete közötti kapcsolat nagymértékben múlik arendszer belső sajátosságaiból levezethető érzékenységen és az abból adódó rea-gáláson. A táblázat természetesen csak a jellemző reagálási típusokat mutathatja be,a reagálás kívánatos mértékét és módját a konkrét rendszerek struktúrájának és mű-ködésének részletesebb vizsgálatával lehet meghatározni.


- 16 -

A rendszer és környezet közötti kölcsönhatásból adódóan a rendszer is visszahatkörnyezetére. A rendszer reagálása bizonyos esetekben a környezeti hatást is megvál-toztathatja, s ez a rendszer reagálási típusával is összefügg.

A rendszert - így a gazdasági szervezeteket is - nemcsak tervszerű, szándékos beavat-kozások, hanem úgynevezett zavaró hatások is érik. Ezek az irányító személy vagyegység hatáskörén kívül esnek és kockázati, bizonytalansági paraméterekkel jel-lemezhetők. A rendszer reagálását a beavatkozás és a zavaró hatások együttesen ha-tározzák meg. Mindezek alapján a rendszerek irányításához a rendszer, a környezet,a beavatkozás és a zavaró hatások összefüggésrendszerét kell vizsgálni.

Egyszerűbb irányítási feladatoknál az irányító a rendszer folyamatokról és a környe-zetről szerzett közvetlen információk, tapasztalatok alapján alkot ítéletet a rendszerpillanatnyi állapotáról és módosítja a rendszer meghatározott jellemzőit. Bonyolul-tabb esetekben az irányító személyek, esetleg szervezeti egységek különböző segéd-eszközöket, módszereket és modelleket alkalmaznak a beavatkozás legmegfelelőbbhelyének, idejének, mértékének és irányának megválasztásához. A környezet, az irá-nyított folyamat, az irányító egység (személy) és annak eszközei alkotják az irányításrendszerét.

A legátfogóbbnak tekinthető irányítás fogalom mellett alkalmazott vezetés, igazgatásés a szervezés kifejezések szervezetekhez és személyekhez kapcsolódnak és így szűkebbértelemben vett irányítást tükröznek.

A vezetésen mint tevékenységen az akaratképzés és akaratérvényesítés folyamatátértjük, amelynek hordozói a vezetők (személyek vagy csoportok). A vezetés tehát hi-erarchikus szervezeti-emberi kapcsolatokat, alá- és fölérendeltséget tételez fel. Azigazgatás a vezetés szinonimájának tekinthető és általában nagyobb szervezetekkelkapcsolatosan alkalmazzák.

A szervezés egyrészt a meghatározott célok elérését biztosító szervezetek kialakításátés fejlesztését, másrészt a tervek akciókká való átalakítását is jelenti. A szervezésemellett nemcsak megteremti, hanem fenn is tartja a célok (tervek) hatékony eléré-sének, megvalósulásának feltételeit.

A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos irányítási feladatokat hagyományosan agazdálkodás fogalmával foglalják össze. A gazdálkodás alatt a mezőgazdasági erőfor-rásokat (termőföld, biológiai termelőeszközök, stb.) gazdasági célok érdekében hasz-nosító komplex ökonómiai-szervezési tevékenységet értik. A mezőgazdaság területéntehát az irányítás ökonómiai és szervezési oldala szinte kezdettől fogva szorosan ösz-szekapcsolódott. Ez előnyöket rejt magában mind a szervezetek céljának meghatáro-zása, mind pedig a kitűzött céloknak megfelelő működtetés, az irányítás szempontjá-ból.

2.6.1. Irányítási típusok

Az irányítandó rendszerek elemekből állnak, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, ésegymásra hatást gyakorolnak. Az egész rendszer viselkedését nemcsak az egyes ele-mek működési módja határozza meg, hanem kapcsolódásuk hálózata, azaz a rend-szer struktúrája is.


- 17 -

A több elem vagy tárgy közötti oksági kapcsolat kétféle formai elvet követhet: a nyi-tott vagy a zárt hatáslánc elvét. A nyitott hatásláncban az egyik elem hat a másikra,az ismét egy következőre. Zárt hatáslánc esetében egy követő láncszem visszahat azelső elemre, azaz az első elem valamelyik másik elemen keresztül önmagára is vissza-hat. Ezt a kapcsolatot visszacsatolásnak nevezzük. A hatáslánc minden változója ígyönmagának is függvénye, vagyis bármelyik időpontban egy régebbi időpontbeli ér-téktől is függ. A visszacsatolásos rendszer tehát dinamikus rendszer.

Az irányítás általános meghatározásából következik, hogy ez a célirányos cselekvés(beavatkozás) befolyást kíván gyakorolni az irányítandó rendszerre, hogy ebben ál-lapotváltozást idézzen elő. A befolyásolásnak, azaz az irányításnak két alapformája, avezérlés és a szabályozás különböztethető meg aszerint, hogy az adott rendszer irá-nyításánál figyelembevételre kerülnek-e a külső környezet zavaró hatásai és a kívá-natos állapottól való eltérések, vagy sem. A két alapforma megfelelő feltételek teljesí-tése esetén, az irányítás hatékonyságának javítása érdekében kombinálható egymás-sal.

2.6.1.1. A vezérlés

A vezérlés alapvető sajátossága a nyílt hatáslánc. Az irányító (itt: vezérlő) egység azirányítási célok és az érzékelt környezeti zavaró hatások figyelembevételével befolyá-solja az irányított rendszert. Az irányított rendszer egy mezőgazdasági vállalkozás,akár annak egy ágazata, vagy az ágazati rendszer valamely eleme (például egy műkö-dő betakarítógép vagy egy hízóállat) is lehet. Az irányítási célok a rendszer fennma-radásával, optimális működésével, fejlődésével összefüggő tervezett paraméterek. Azirányító (vezérlő) egység pedig az irányított rendszer céljainak eléréséért felelős sze-mély, szervezet, vagy technikai segédeszköz (pl. folyamat-számítógép).

A vezérlő egység a környezeti hatások és a rendszer belső szerkezete, működése (mo-dellje), valamint megfelelő megoldási módszerek ismeretében határozza meg a konk-rét vezérlési intézkedéseket. Nehézséget jelent azonban, hogy a zavaró körülménye-ket a rendszerre gyakorolt jövőbeni hatásukra tekintettel kell meghatározni (előrejelezni) ) és a jövőbeli hatásokat figyelembe kell venni a vezérlési intézkedések meg-hozatalánál. Amennyiben a zavaró tényezők hatása biztosan előre jelezhető (vagy hafeltételezzük a biztos előre jelezhetőséget), akkor determinisztikus vezérlésről van szó.A sztochasztikus vezérlésnél a zavaró hatások bekövetkezési valószínűségei ismertek,vagy ismertnek tételezik fel azokat. A mezőgazdasági folyamatokkal kapcsolatos ve-zérlési feladatok többnyire az utóbbi csoportba tartoznak.

A vezérlési intézkedések meghozatalát elősegítheti az, ha matematikailag jól defini-álható célokról, hatékonysági kritériumokról van szó. Ilyen esetben optimalizálásimodelleket lehet kialakítani és lehetőség van az optimális vezérlés megvalósítására.A vezérlési modellek ismert matematikai, operációkutatási módszereken (elsősorbananalitikus eljárásokon) alapulnak.

A vállalkozásokban a vezérlés elemi formáival elsősorban a termelési folyamatokszintjén és itt is főként a műszaki területeken lehet találkozni (programvezérlés, kö-vető vezérlés, védelem). A szervezet magasabb szintjein szintén előfordulhat ez a tí-pusú irányítás (pl. projekt tervezés), de ezek az intézkedések ritkán tekinthetők tisz-


- 18 -

tán vezérlésnek. Ennek oka abban keresendő, hogy a nyílt hatáslánc és az irányításirendszer elemeinek soros kapcsolódása miatt csak akkor lehet a zavaró hatásokra -még az irányítandó rendszerre gyakorolt - hatásuk előtt - reagálni, ha a zavaró hatá-sok és várható bekövetkezésük valószínűségei biztosan ismertek. A biztos tudás meg-szerzéséhez azonban csak viszonylag egyszerű esetekben állnak rendelkezésre meg-bízható prognózis módszerek. Ennek következtében az irányított rendszer cél- éstényleges állapota közötti összhang csak ritkán, szerencsés esetben érhető el. A ve-zérlést ebből következően önmagában olyan esetekben lehet alkalmazni, ha a zavaróhatások befolyása csekély, a létrejövő terv-tény eltérések tehát elhanyagolhatók vagyelviselhetők.

2.6.1.2. A szabályozás

Az irányítás másik alapvető típusa a terv- és tényállapotok közötti eltérés mérésén,értékelésén és az eltérésből eredő folyamatos korrekción alapul. A szabályozás köz-ponti eleme tehát a terv-tény összehasonlítás és a visszacsatolás, ami a szabályozásirendszer zárt hatásláncát eredményezi.

A szabályozási rendszerben a vezérléshez hasonlóan a szabályozó elem (a regulátor)határozza meg a rendszert befolyásoló intézkedéseket a rendszermodell segítségével,de itt már a terv-tény eltérések alapján. A szabályozási intézkedések mellett azonbana zavaró hatások is befolyásolják a rendszer állapotát és fejlődését, ezért a rendszerműködésének tény értékei újra és újra eltérhetnek a célul kitűzött terv értéktől. Ahatékony szabályozás biztosításához tehát folyamatos ellenőrzésre és visszacsatolásravan szükség.

A regulátor abban az esetben változtatja meg befolyásoló intézkedéseit, ha eltéréstdiagnosztizál, ebből következően a szabályozás feltételezi a terv-tény eltéréseket. Azidőbeli késleltetés miatt a diagnózis eredménye csak később kerülhet felhasználásra,így a zavaró hatások is csak később ellensúlyozhatók. A szabályozás előnye viszont,hogy nem kell külön-külön mérni és előre jelezni az egyes zavaró hatásokat. A meg-határozott intervallumokban történő méréssel valamennyi zavaró tényező együtteshatása érzékelhető és megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozható.

A vállalkozások irányításában széles körben alkalmazásra kerül a szabályozás elve.Az egyszerűbb műszaki folyamatszabályozáson (például a termosztát segítségével vég-zett hőszabályozáson) kívül a gazdasági folyamatok nagy részénél alkalmazható avisszacsatolásos irányítás. Tipikus és ma már számítógép segítségével elvégezhető sza-bályozás a pénzügyi helyzet folyamatos ellenőrzése: a likviditási terv folyamatos ösz-szehasonlítása a tényleges bevétel-kiadási helyzettel és az ezt figyelembevevő korrek-ciók végrehajtása.

2.6.1.3. Szabályozás zavarkompenzációval

A vezérlés és a szabályozás jellemzőinek összehasonlításával differenciáltabb képetlehet nyerni azok előnyeiről és hátrányairól, alkalmazhatóságukról. A két alapvetőirányítási forma közötti különbségeket az alábbi pontokban lehet összefoglalni:


- 19 -

− a vezérlő rendszer egyszerűbb és igénytelenebb elemekből épül fel, a szabályozásirendszer bonyolultabb;

− a vezérlés csak olyan zavaró tényezők hatását képes ellensúlyozni, amelyek meg-létét már a vezérlő rendszer kialakításakor figyelembe vették. A szabályozás vi-szont a zavaró tényezők számától és jellegétől függetlenül működőképes és min-den hatást ellensúlyoz;

− a vezérlésnél pontosan kell ismerni a zavaró tényezők és a rendszerműködés ha-tásmechanizmusát. A rendszer szerkezetét, az elemek kapcsolatait ennek megfe-lelően kell modellezni, ami a folyamat teljes részletes ismeretét tételezi. A szabá-lyozási körben viszont nem feltétlenül szükséges a szabályozott rendszer mecha-nizmusának kimerítő ismerete és nem okoz nehézséget a rendszerjellemzők utóla-gos változása sem;

− a helyesen kialakított vezérlő rendszer eltérés nélkül képes azonos szinten tartania vezérelt jellemzőt. A zavaró hatások érzékelésével, illetőleg prognosztizálásávalmég a vezérelt jellemző változása előtt elvégezhető a megfelelő beavatkozás. Aszabályozás ezzel szemben feltételezi az eltéréseket (pontosabban: az eltérés váltjaki a szabályozó rendszer működését), ezért azokkal számolni kell;

− a vezérlésnél stabilitási problémák nem lépnek fel, mivel az nyílt hatásláncbanműködik, így a vezérelt értékek hibás beállítása is stabilan hibás marad). A zárthatásláncú szabályozásnál ezzel szemben a visszacsatolás révén nem kívánatoslengésjelenségek léphetnek fel. A lengésjelenségeket az váltja ki, hogy a zavaróhatás fellépése után a jelek időkésleltetéssel terjednek a hatásláncban és a beavat-kozás elhatározása is időt igényel.

A szabályozás és a vezérlés összevetése alapján kitűnik, hogy az irányítás két alaptí-pusa más és más szempontokból tekinthető előnyösnek és hátrányaik sem azonos te-rületen jelentkeznek. Felvetődhet tehát a két eljárás kombinálásának kérdése az elő-nyök egyesítése céljából, amihez a szükséges feltételeket a zavaró hatások megfelelőkezelésével lehet megteremteni.

A két irányítási alaptípus kombinálása a zavaró hatások differenciált észlelése és fel-dolgozása révén válik lehetővé. Az ilyen módon kialakított irányítási rendszert za-varkompenzációs vagy előrecsatolásos szabályozásnak nevezik.

A zavarkompenzációval történő szabályozásnál a külső környezet zavaró hatásaimellett a vezérlő egység és a regulátor befolyásoló intézkedései is hatnak a rendszer-re. Az irányítási rendszer működése e kettős beidegzéssel a mikroszkóp durva és fi-nom beállításához hasonlítható. A vezérlés elve alapján a felismerhető zavaró hatá-sok előrejelzésével történhet meg az irányítási intézkedés „durva” beállítása, majd aterv-tény eltérések és a visszacsatolás biztosítja a „finom” beállítást. A két elv kom-binálásával ugyan nem küszöbölhetők ki teljes mértékben a korábban felsorolt hiá-nyosságok, de lehetőség van a terv-tény eltérések csökkentésére.


- 20 -

2.6.2. Az irányítás informatikai alapjai

A vezérlés és szabályozási folyamatok működése információkhoz kötődik. Adatokatkell felfogni a környezetből és az irányítandó rendszerből, azokat a vezérlő egységhezvagy a regulátorhoz kell továbbítani és a rendszert befolyásoló értékeket is el kelljuttatni a működtetett rendszerhez. Emellett az adatok észlelése és felhasználása kö-zötti esetleges időkülönbségek miatt szükség lehet az adatok vagy információk tárolá-sára is.

Nyilvánvaló, hogy az irányítási rendszerek hatékonyságát nagymértékben befolyá-solja az információ előállítás sebessége. Annál kedvezőbb a hatékonyság, minél ki-sebb késleltetéssel kell számolni a környezeti hatások jelentkezése és az arra történőreagálás között. Az információ- és a kommunikáció elmélet alkalmazásával, továbbáaz elektronikus és kommunikációs segédeszközök felhasználásával megteremthetők efolyamatok meggyorsításának előfeltételei.

2.6.3. Az információ

A rendszerek beavatkozás nélkül, tehát önmaguktól a legvalószínűbb, azaz az elemekvéletlen eloszlással jellemezhető, rendezetlen állapota felé törekszenek. Ez a folyamatcsak akkor fordítható meg - miként azt a termodinamikai törvények is leírják - ha arendszer „energiát” vesz fel környezetétől. Ez esetben a rendszer a kevésbé valószínű,rendezettebb állapot felé mozdul el. A termodinamikában a legvalószínűbb állapotfelé való törekvést az entrópia, a rendezettség elérésének mértékét pedig a negatíventrópia növekedésével mérik.

Mindez a gazdasági rendszerekre is érvényes. A szervezettség, a célirányos működés,tehát a kevésbé valószínű rendezettebb állapot csak úgy tartható fenn, ha a gazdasá-gi rendszer információt vesz fel környezetéből és ennek felhasználásával csökkentisaját bizonytalanságát. A termodinamikai szabályok analógiája az információ a gaz-dasági rendszerek szempontjából negatív entrópiának fogható fel. Az információszer-zés célja az eseményrendszer bizonytalanságának csökkentése.

Az informáltság a gazdasági folyamatokban való közreműködés és a döntésekbenvaló részvétel előfeltétele. Az informáltság foka meghatározza a közreműködés mér-tékét és a döntéshozatal eredményességét. Másrészről az információk befolyásolják azérdekeket és a szükségleteket, ezért hatalmi eszközökként is felhasználhatók, a köz-életben és a vállalkozási gyakorlatban egyaránt. Az információ tehát fontos, a ver-senyképességet befolyásoló erőforrás. Az információ gazdaságilag annál értékesebb,minél kevésbé lehet visszanyúlni a felhalmozódott gyakorlati tapasztalatokra, ame-lyek korábban a mezőgazdasági termelés területén csaknem kizárólag szerepet ját-szottak. A gyorsan és gyakran változó technológiai feltételek, a változó piac és gaz-dasági szabályozás növeli az információk jelentőségét.

Az információ értékének felismerése maga után vonja azt a megállapítást, hogy azinformációk előállításával, feldolgozásával és elosztásával-továbbításával (disztribúci-ójával) kapcsolatosan hasonló problémákkal kell számolni, mint más erőforrásoknál.Az információkkal is gazdálkodni kell, azaz ki kell alakítani az információs rendsze-reket és azokat a gazdasági hatékonyság kritériumának alárendelve kell működtetni.


- 21 -

A vállalkozási rendszerben végbemenő működési folyamatok két csoportra: a reál-folyamatokra és a szabályozási folyamatokra oszthatók fel.

A reálfolyamatok rendszerét is (a bázisrendszert) és az arra épülő szabályozási szférát(irányítási-információs rendszert) egyaránt két alrendszerre, a termelési és az elosztási(disztribúciós) rendszerre lehet felosztani. A disztribúciós rendszerek feladata a belsőés a külső környezeti kapcsolatok megteremtése. A bázisrendszer esetén ez az anyagi(reál) erőforrások és pénz (nominál erőforrások) térbeli és időbeli transzformációjátjelenti, míg az irányítási-információs rendszer esetén információk felvételét, továbbí-tását és adott esetben tárolását.

A szabályozási szféra irányítási-információs feladatai mindezek alapján egy általánosséma szerint is felvázolhatók. A disztribúciós rendszer először adatokat, információ-kat vesz fel a környezetből és a reál szféra két alrendszeréből. Szükség szerint sor ke-rülhet az információk tárolására is. Ezután a szabályozási szféra teljesíti termelésifunkcióját, azaz az adatokat információkká, célirányos ismeretekké dolgozza fel. Azelőállított információk - adott esetben egy ideig tartó tárolás után - a disztribúciósrendszeren keresztül a külső környezetbe (pl. szerződések, ajánlatok, számlák), vagy abázisrendszerbe (pl. jelentések, utasítások) kerülnek. Az információs folyamatok tel-jes rendszerében a termelési oldalt adat- vagy információ-feldolgozásnak, a disztribú-ciós oldalt pedig kommunikációnak nevezik.

A gazdasági vállalkozások bázisrendszerében zajló folyamatok hatékony irányításá-hoz ismeretekre, tudásra van szükség. Az irányítási intézkedések előkészítése annálcélirányosabb és az eredmények rendszerint annál kedvezőbbek, minél jobban ismer-tek a cselekvési lehetőségek, azok konzekvenciái és a cselekvési teret behatároló fel-tételek. Az adat- vagy információ-feldolgozás feladata és célja az ehhez szükséges tu-dásszint növelése, a meglévő információs források lehetőségeinek minél jobb ki-használásával.

A bázisrendszerből vagy a környezetből származó adatokat a modellek és megoldásieljárások segítségével dolgozzák fel információkká az ezzel foglalkozó személyek vagya technikai segédeszközök. Az adatfeldolgozásban használatos modellek a bá-zisrendszerek vagy - részek kvantitatív, matematikailag megfogalmazott leképzései. Amódszerek, mint számítási algoritmusok a matematikai modellek megoldására szol-gálnak.

A gazdálkodással kapcsolatos adatfeldolgozásban előállított információkat jellegük éstovábbi felhasználásuk szerint négy csoportra lehet felosztani. A leíró információk atényállapotok közlésére szolgálnak (pl. az állóeszköz leltár). A magyarázó vagy diag-nosztikai információk lezajlott, azaz múltbeli műszaki, gazdasági folyamatok haté-konyságára és annak okaira mutatnak rá (pl. állóeszköz kihasználás). Az előrejelzőinformációk a tervezéshez szükségesek és a környezeti tényezőkről (pl. az árak várha-tó alakulásáról), valamint a cselekvési lehetőségek, a döntési alternatívák várhatókövetkezményeiről tájékoztatnak. Az előíró információk a tervezési célú adatfeldol-gozás végtermékei, azaz olyan utasítások, előírások, elhatározások formájában meg-jelenő tervértékek, amelyek a vállalkozási reál-szféra akcióinak megvalósítására irá-nyulnak.


- 22 -

2.6.4. A kommunikáció

Kommunikációról (hírközlésről), mint információ disztribúcióról akkor beszélünk,ha az információs rendszer két pontja közötti információ átadás vagy csere történik.A kommunikációs elméletben csak az absztrakt átviteli folyamatot és annak állomá-sait szemlélik.

Az információforrás a kívánt üzenetet több lehetséges információ közül választja ki.Az adó ezt az üzenetet jellé alakítja (kódolja), amely a kommunikációs csatornán ke-resztül jut a vevőhöz. A vevő a jeleket ismét üzenetté alakítja (dekódolja) és a ren-deltetési helyre továbbítja. A kommunikációs csatornán áthaladó információkhozolyan jelek is hozzáadódhatnak, amelyeket az információforrásnak nem volt szándé-kában előállítani. Az átvitt jelben bekövetkező változásokat zajnak, az azt előidézőtényezőket zajforrásnak nevezik.

A gazdasági információs rendszerekben lefolytatott kommunikációnál az információ-forrás és az információ-felhasználó az adott rendszer jellegétől függően ember, vagytechnikai segédeszköz (pl. számítógép, mérő-érzékelő készülék, automatikus kapcsoló)is lehet. Ennek megfelelően az adás és a vétel is emberi cselekvéssel (pl. hangképzés,mozgás), érzékeléssel (látás, hallás stb.) vagy technikai eljárásokkal (rádióadás és -vétel, telex, stb.) történhet. Az átviteli csatorna legegyszerűbb esetben a levegő,amelyben a jelek hanghullámok formájában terjednek (emberek közötti kommuni-káció), technikai berendezések alkalmazásakor pedig különféle vezetékek, a doku-mentumokat szállító járművek és más transzmissziós lehetőségek.

A társadalmi munkamegosztás mai szintjén fontos szerepe van az információk na-gyobb térbeli távolságok közötti továbbításának, a telekommunikációnak. Az in-formációk továbbítása az anyagok szállításához hasonlóan jelentős költségtényezőlehet, sőt a nagyobb távolságokkal együtt járó fokozott zajhatás is növelheti a költ-ségeket vagy csökkentheti a hatékonyságot.

A kommunikációs folyamat résztvevőinek és a kommunikációs kapcsolatok jellem-zőinek sokfélesége, továbbá az irányítási típusok alapján többféle kommunikációsalapstruktúrát (modellt) lehet megkülönböztetni. A vállalkozások irányításában ezekközül jelenleg kétségkívül az ember-ember és az ember-gép kommunikáció a legel-terjedtebb forma. (A „gép” elnevezés ebben az összefüggésben a biológiai, műszakitermelőeszközt, az irányítandó szervezetet vagy rendszer-részt fedi.) A hagyomá-nyosnak tekinthető ember-ember és ember-gép kommunikáción alapuló irányításimegoldásokkal a viselkedés-, és a munkatudományok, továbbá a szakterületi tech-nológiák foglalkoznak.

A számítógéppel támogatott irányítás kommunikációs alaptípusai közül a következőkemelhetők ki:

− számítógép – ember – gép,− ember – számítógép – gép,− gép – számítógép – ember és− a számítógép – gép kommunikáció.


- 23 -

A kommunikációs alaptípusokat az irányítási folyamatban résztvevő három kom-munikációs egység más-más sorrendben történő összekapcsolása eredményezi. A sor-rend az irányítás kívánatos típusától és a számítógép alkalmazásának (vagy alkalmaz-hatóságának) szintjétől függ.

A számítógéppel támogatott irányítási megoldásokat azoknál a feladatoknál lehetalkalmazni, amelyeknél szükség van állandó, vagy kvázi állandó emberi jelenlétre. Avállalkozások irányítási feladatainak nagy része ide sorolható. A műszaki fejlesztésselösszefüggésben ugyanakkor megfigyelhető az a törekvés, hogy a végrehajtandó fela-datokat az ember működése nélkül, automatákkal és robotokkal oldják meg. A szá-mítógép-gép kommunikáció, más kifejezéssel élve az automatizált irányítás a mező-gazdasági termelés arra alkalmas területein a mesterséges rendszerek önszabályozását(önműködését) emberi célok elérése érdekében és a szabályozási-vezérlési elvek alkal-mazásával valósítja meg. Ennek továbbfejlesztett változata a robot, amely a környe-zet – számítógép – gép kommunikáción alapul. Az ember itt már olyan mértékbenvisszavonul az irányításból, hogy csak a robot zavarmentes funkcióját ellenőrzi, pél-dául egy monitor segítségével. A robotizáció elve a mezőgazdaság egyes területein, el-sősorban a műveletek és a technológiai folyamatok szintjén már a gyakorlatban ismegvalósult. (Pl. automatikus klímaszabályozás, a betakarító gépek automatikusnyomvezetése, stb.)

2.6.5. Az információk tárolása

Az információ átvitel térbeli problémáján túl az időkülönbségek is fontos szerepetjátszanak az irányítási rendszerek megfelelő működtetésében. Az adatok és az infor-mációk általában más időpontban keletkeznek, mint amikor azokra szükség van, il-letőleg amikor azokat felveheti és feldolgozhatja az információt hasznosító egység.Az információkat tehát megfelelő módon és hozzáférhetőséggel tárolni kell.

Bonyolultabb rendszereknél egyidejűleg többféle eredetű és rendeltetésű adat általá-ban eltérően hosszú ideig történő tárolására van szükség. Egyes információk rendel-tetése ráadásul többféle lehet és az információk iránti igény felmerülésének időpont-jai, valamint az információk kapcsolatai (relációi) is eltérhetnek. Bonyolítja a helyze-tet a nagyobb szervezetekben keletkező hatalmas adattömeg és a nagy információ-igény.

A hagyományos adattárolási módok (például az irattározás, vagy az emberi emléke-zet) a mezőgazdasági vállalkozások irányításának információtárolási igényéhez képestcsak nagyon korlátozott lehetőségeket biztosítanak. Az adatok tárolása ugyan meg-oldható a hagyományos adminisztrációs módszerekkel is, de az irányítás szabta ha-tékonysági feltételeknek (gyorsaság, pontosság, rugalmasság, stb.) már nem felelnekmeg ezek az eljárások. Az irányítás adattárolási feladatait egyre csak számítógépessegítséggel lehet racionálisan megoldani.

A vállalkozási irányítási feladatokkal kapcsolatos számítógépes adatfeldolgozásnál astruktúrák bonyolításának korlátai gyakorlatilag nem érzékelhetők. A közvetlenhozzáférésű tárolók használatával egyidejűleg több, különböző típusú adatfájl tá-rolását és kezelését látják el az adatfeldolgozó programok. A több különböző típusú,


- 24 -

de tartalmilag összefüggő adatfájlt tartalmazó strukturált rendszert adatbázisnak ne-vezik.

Az adatbázis más megközelítésben a káros és a szükségtelen redundancia nélkül tá-rolt adatok együttese, amelynek célja egy vagy több alkalmazás optimális kiszolgálás.Az adatbázis szervezés alkalmazása előtt a számítógépes módszerekkel is, de kü-lönösen a hagyományos adattárolásnál, jelentős mennyiségű kényszerű adatismétlés-re volt szükség (gondoljunk a „számviteli" és „ökonómiai” értékelés ma is létező párhu-zamosságaira a mezőgazdasági vállalkozásokban). Sok adattételt redundánsan tárol-tak, különféle címeken és ugyanazon adat különböző aktualizált változataiban. Azadatbázisban elvileg megszűntethető az ismétlődés, bár legtöbb adatbázis tartalmazbizonyos mértékű redundanciát az elérési idő csökkentése vagy a címzési módszerekegyszerűsítése céljából. Az adatbázis definíciója ezért a minimális vagy szabályozottredundancia kifejezést használja, a jól tervezett adatbázisnál pedig arra kell töreked-ni, hogy az legyen mentes a felesleges redundanciától.

A gazdasági rendszerek adatbázisainak egyik legfontosabb jellemzője az állandó vál-tozás, a növekedés. Jogos igény tehát, hogy az új adattípusok vagy új alkalmazásokfelmerülésekor az adatbázist könnyen át lehessen szervezni. Az átszervezés lényegeskövetelménye, hogy azt a felhasználók zavarása (vagy a felhasználói programok új-raírása) nélkül lehessen elvégezni. A jól felépített adatbázisok biztosítják az adatfüg-getlenséget. Ez azt jelenti, hogy az adat és a felhasználó (program) független egymás-tól, mégpedig úgy, hogy bármelyik megváltoztatható a másik módosítása nélkül. Azadatfüggetlenségnek azonban csakúgy, mint a redundancia mentességnek, gyakorlatihatára van, ami alkalmazásonként különbözhet.

Ha az adatbázis adott részét több alkalmazási terület is felhasználja, akkor a külön-böző felhasználók az adattételek között különféle kapcsolatokat érzékelnek. Azadatbázis szervezés tulajdonképpeni feladata a kapcsolatok, valamint az adattároláshelyének és mikéntjének ábrázolása. A mezőgazdasági vállalkozás-irányítás céljairakialakított adatbázisok többféle alkalmazásra felhasznált adatai között többszöröskapcsolatok állhatnak fenn.

Az irányítási-információs rendszerek adatbázisainak kialakításakor indokolt lenneannak lehetővé tétele, hogy a felhasználó az adatokat előre nem tervezett módon isigénybe vehesse. Ehhez olyan adatbázis szervezésre lenne szükség, hogy az adatokkalsokféle módon lehessen kapcsolatot teremteni. Az ilyen adatbázis kialakítása azon-ban nagyon bonyolult és hosszadalmas, emellett gyors elérhetőség biztosítása is ne-hézségekbe ütközne. A gyakorlati célú adatbázisokat ezért inkább meghatározottműködésmódokra szerkesztik, ahol a teljesítőképesség, a nagy kommunikációs for-galmú rendszerekben való használhatóság az elsődleges. Ezek a megoldások ugya-nakkor költségtakarékosabbak is lehetnek.

Az adatok adatbázisokban történő tárolásának további fontos szempontja a bizton-ság és az illetékesség kérdése. Az adatokat védeni kell a hardver- vagy szoftverhibák,továbbá az illetéktelen személyek beavatkozása, hozzáférése ellen. Pontosan meg kellhatározni, hogy mely személyeknek és intézményeknek van jogosultsága az informá-ciók felhasználását, az adatok módosítását és törlését illetően.


- 25 -

A gyakorlatban kifejlesztett különböző felépítésű adatbázis modellek (hierarchikus,hálós és relációs) közül az irányítási célú alkalmazásnak legjobban a relációs adat-modell felel meg. Ennek előnyei között felhozható a nagymértékű adatfüggetlenség,a kapcsolatok igény szerinti definiálása, a kérdések feltevésének szabadsága és össze-foglalóan a kedvező hasznosíthatóság.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

− Határozd meg a vállalkozás fogalmát!− Melyek a vállalkozások közös vonásai?− Hogyan lehet csoportosítani a vállalkozásokat piaci kereslethez való vi-

szonyuk alapján?− Mit határoz meg a vállalkozás küldetése?− Mik lehetnek a vállalkozás céljai?− Mi a profit legegyszerűbb meghatározása?− Mik az alapvető menedzsment feladatok?− Mi az irányítás?− Mi a vezetés?− Mi a szervezés?− Irányításnak milyen típusai vannak?− Mi a vezérlés sajátossága?− Mi a szabályozás?− Mi a zavarkompenzációs szabályozás?− Mitől függ az irányítású rendszerek hatékonysága?− Mit jelent az, hogy az információ erőforrás?− Mi az a kommunikáció definíciója, melyek a részei?− Mik a számítógéppel támogatott irányítás kommunikációs alaptípusai?− Mi a robotizáció ?− Mi az adatbázis és melyek a bennük történő tárolás szempontjai?

- 27 -

3. A PROJEKT MENEDZSMENT

Ebben a fejezetben a projekt menedzsment kerül bemutatásra, mely olyan tervezési,szervezési, irányítási módszer, mely ismerete és alkalmazása sokban segítheti a kis- ésközépvállalkozások eredményes működését. Többek közt bemutatásra kerül a pro-jekt, projekttervezés és a projekt menedzsment. A fejezet részletesen beszél a projekttervezés lépéseiről, a kezdőpontról, a felmérésről, a projekt összetevőinek meghatáro-zásáról, tervezésről, a megvalósulásról, a projekt végpontjáról, az értékelésről, arról,hogy a projekt menedzsmentnek milyen alkalmazási lehetőségei vannak a gyakorlat-ban, ill. bemutatja az ehhez kapcsolódó hálótervezés módszertanát. Gyakorlati szá-mításokat láthatunk konkrét projekteken keresztül.

A fejezet tartalma:

2.1. a projekt menedzsment lényege és tervezésének folyamata2.1.1. A projekt és projekt menedzsment fogalma2.1.2. Projektek tervezésének lépései

2.2. A projekt menedzsment alkalmazásának lehetőségei2.2.1. A projekt menedzsment alkalmazásának feltételei2.2.2. A projekt menedzsment kialakulása

2.3. A projekt menedzsment lehetőségeinek áttekintése2.3.1. Példa a projekt menedzsment alkalmazására


3.1. A PROJEKT MENEDZSMENT LÉNYEGE ÉS TERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A következőkben egy olyan tervezési, szervezési, irányítási módszer kerül bemutatás-ra, amely ismerete és alkalmazása sokban segítheti a kis- és középvállalkozások ered-ményes működését. A módszer alapvetően nagyvállalatoktól ered, ahol külön szer-vezeti egységek és azon belül főállású menedzserek feladata az egyes előzőekhez ha-sonló projektek vezetése, de mint annyi más ismeretet átvéve, a saját viszonyaikraátalakítva ez a módszer is lassan a vállalkozók eszköztárába kerül.

A projekt menedzsmenttel kapcsolatban mindjárt az elején tisztázni kell egy sokszorhallott félreértést, mely szerint "... a pénzügyi probléma megoldására készítünk egy pro-jektet a banknak és a kapott hitel segítségével túljutunk a nehézségeken...". A követke-zőkben ismertetett módszer nem egyenértékű a banki hitelpályázatok elkészítésévelés a hitelfelvételi folyamat végig vitelével, hanem annál jóval többet nyújtó eszköz –tervezési, szervezési, irányítási rendszer.


- 28 -

3.1.1. A projekt és projekt menedzsment fogalma

Mivel a projekt, projekttervezés és a projekt menedzsment egyre gyakrabban kerül szóbaa vállalkozások gyakorlatában nem haszontalan ha mindenek előtt célszerű tisztázniaz egyes fogalmak pontos jelentését, céljait majd röviden áttekinteni a módszer ki-alakulását s végül egy rövid leegyszerűsített példán áttekinteni a módszer lehetősé-geit.

A projekt olyan egyszeri alkalommal elvégzendő komplex feladatot jelent, amelyekviszonylagos újszerűség, rögzített kezdési és befejezési időpont, szigorú időbeni üte-mezés, meglehetős bonyolultság, valamint több tudomány- és szakterület ismeretétigénylő feladatkitűzés jellemez. Az előző definíció állításait vizsgálva megállapíthat-juk, hogy az egyszeri alkalommal elvégzendő feladat mindig új és új problémakört,ezzel együtt más célkitűzést, más szakértők felkérését és egymástól különböző - nemrutinfeladatok - elvégzését jelenti. Az időütemezés fontosságát, a határidők betartá-sát nem kell külön kiemelni, hiszen az éleződő piaci versenyben minden vállalkozósaját bőrén érzi ennek jelentőségét. Az, hogy a projekt több szakmát és tudományte-rületet érint, azt jelenti, hogy ezekről a terültekről érkező szakemberek segítségévellehet eredményesem megvalósítani az eredeti célkitűzést.

A projekttervezés olyan összetett, igényes és legtöbbször terjedelmes feladatkör meg-oldásának módszertani eszköze, amely sem rutinszerűen, sem intuitív módon (rögtö-nözve, megérzésen alapulva) nem oldható meg eredményesen és amelyek megvalósí-tásához megfelelő módszerek és eljárások alkalmazására, valamint szakképzett terve-ző csapat igénybevételére van szükség.

A projekt menedzsment egyrészről a projekt megvalósítására szolgáló vezetési felada-tok, szervezeti egységek, technikák és eszközök összességét jelenti. Más oldalról vizs-gálva olyan projekttervezési és megvalósítási vezetési eljárás és elv, amelyet alkal-mazkodó képesség, átütőerő, innovációsképesség és kreativitás jellemez, olyan komp-lex problémakörök esetében, amikor a megoldás célirányos, átfogó szemléletmódotigényel.

A fenti meghatározást értelmezve elmondható, hogy a projekt menedzsment nemmás, mint egy meghatározott cél eléréséhez szükséges tervező, szervező, valamint irá-nyító tevékenység, az idő- és a költségek feltételrendszerében. A vezetők szempontjá-ból nézve egy hatékony eszköz, amely a munkájuk elvégzését segíti.

Egyes vezetők a projekt menedzsmentet a modern művészet egyik formájának tart-ják: olyan ötletek és elvek véletlenszerű összességének, amelyek segítenek megoldania felmerülő problémákat, és sikeresen megvalósítani az eredetileg kitűzött célt. En-nek a szemléletnek az alapgondolata a projekt megjósolhatatlansága, s intuíció a si-ker kulcsa.

Mások kizárólag tudományos szempontokból közelítik a projekt menedzsmentet ab-ból kiindulva, hogy az összes tényezőt előre ki lehet számítani, az összes lehetségeskimenetel kielemezhető. Ebben a felfogásban a tulajdonképpeni irányítási funkciókerősen korlátozottak.

Projekt menedzsment

- 29 -

Attól függetlenül, hogy melyik vélemény kerekedi felül, még a módszertelenül veze-tett projektek is néha elérik a céljukat. Nem mindig időben, nem mindig a megenge-dett pénzügyi kereteken belül, nem mindig a kívánt minőségben… S a legmegle-pőbb, hogy nagyon gyakran maga a cél is elég homályos.

A projekt menedzsment tehát meghatározott célok elérését biztosítja adott határ-időn és pénzügyi korlátokon belül. Ha hatékonyan alkalmazzák a projekt menedzs-mentet, mint módszert, a vállalkozás vezetője pontosan tudja és érti, mi történik,hogyan, hol és miért. Létezik egy terv, amely alapján értékelhető és ellenőrizhető aprojekt haladási üteme. A vezetés, eszközként használva a projekt menedzsmentet,nem pazarolja fölöslegesen az idejét sem az intuitív találgatásokra, sem a túlbonyolí-tott tudományos jóslatokra.

A célok legkülönfélébbek lehetnek:

Leggyakoribb cél beruházási, kivitelezési folyamat tervezése, szervezése - meghatározottobjektum létrehozása optimális feltételek biztosításával. Gondoljunk bele mekkoratervezési, szervezési, koordinációs munkát jelent például a Nyugati pályaudvar mel-lett épülő bevásárló és kereskedelmi központ kivitelezése.

A feladat összetettsége érzékelhető azon a már klasszikusnak számító eset kapcsán, amikor egy nagyvá-ros legforgalmasabb kereszteződésében úgy építettek fel egy irodaházat, hogy hely hiányában a felvo-nulási terület több kilométerre volt az építés helyszínétől. Az épület vázszerkezetének elkészítése után atervezés legnagyobb problémája azon konténerek tartalmának összeállítása volt, amelyekben a telep-helyről az épülethez szállították a konténereket. A szállító autókat egy diszpécser rendszer irányította abelváros forgatagán keresztül oly módon, hogy az épület mellett húzódó forgalmi sávban csak egy rövididőre - a konténerek leemelésének idejére - akadályozták a forgalmat. A konténereket a speciális daruk-kal az épület adott részéhez emelték és ott történt a kirakodás. Elképzelhető, hogy az egyes szobák, fo-lyosók berendezéséhez, szereléséhez mekkora tervezői szervezői szakértelem kellett úgy, hogy adott pil-lanatban egy helyen legyen ember, szerszám, anyag és minden más, ami a feladat elvégzéséhez szükséges.Az építési gyakorlatot ismerők számára jelzi a probléma összetettségét az a tény, hogy például számozottcementes zsákokat küldtek az egyes konténerekben. Az adott esetben a tervezési folyamat hat, a kivite-lezés három hónapig tartott

Máskor a projekt célja a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások szétosztása az egyeselvégzendő tevékenységek között úgy, hogy az idő és költségfeltételek megfelelők le-gyenek. Gondoljunk a mezőgazdaságban tipikus betakarítás-kori problémára, melyszerint az aratás szervezésekor a táblák távolsága, a kombájnok kapacitása, a szállító-eszközök mennyisége olyan problémakört alkot, amely optimális megoldása igen ösz-szetett feladat.

Lehet a projektcél kutatási-fejlesztési tevékenység - új kutatási eredmény elérése vagyegy új termék létrehozása, esetleg egy meglévő továbbfejlesztése. Ennél az alkalmazá-si területnél a gyógyszergyárak példája szemlélteti leginkább a módszer lehetőségeit,ahol versengő gyárak fejlesztésre fordított hatalmas forrásai állnak egymással szem-ben és a piacra elsőként lépő gyár tudja a profit nagy részét megszerezni. A gyógy-szerek hatóanyagának kifejlesztése sem tart rövid ideig, de a szigorúan szabályozottkísérletek, engedélyezési eljárások stb. összhangjának biztosítása a siker alapja.

Az autógyárak felgyorsuló modellváltásának szervezése érzékelteti talán a termékfej-lesztési folyamatok menedzselésének lehetőségeit a projekt menedzsment segítségével.Néhány évtizeddel ezelőtt a vezető autógyártó cégek az új modellek piacra dobását 6-7 évenként látták elérkezettnek. A folyamat mára lényegesen lerövidült és 2-4 évre


- 30 -

szűkült. Ez esetben is a párhuzamosan elvégezhető koncepciótervezés, modell és szél-csatorna kísérletek, a töréstesztek, a gyártásszervezés és felszerszámozás, marketing-feladatok megvalósítása az életben maradás feltétele.

A folyamatosan fejlődő vállalatok, vállalkozások környezeti feltételekhez történő al-kalmazkodásának segítésére is alkalmazható a projekt menedzsment módszere. Aszervezeti átalakítási folyamat - egy szervezeti változás a működőképesség fenntartásamellett lehet a vállalkozás adott célja és ennek költségtakarékos, minél rövidebb időalatt valósíthatja meg a cég.

3.1.2. Projektek tervezésének lépései

3.1.2.1. Kezdőpont

Minden projektnek van egy kezdő és egy végpontja. A kezdőpont alatt általában,azt a pillanatot értjük, amikor felmerül az igény valami iránt, megfogalmazódik aprojekt ötlete. Az ötlet felmerülése után elindulnak a megvalósíthatósággal kapcsola-tos számítások, elemzések. Ez már a projekt menedzsment része, de még nem jelenti,azt hogy meg is valósul a projekt. Az elemzések függvényében olyan döntés is szü-lethet, ami a projekt leállítását eredményezi.

3.1.2.2. Felmérés

A projekt határvonalai

Első lépésként meg kell határozni azokat a határvonalakat, amelyek körülveszik aprojektet, kijelölik azt a területet, ahol a projekt megvalósulhat, azaz lehatárolják amozgásterületet. Fontos, hogy tisztán lássák a projekt vezetői azokat a területeket,ahol az eredmény – nem minden esetben pénzügyi eredmény – jelentkezni fog, hi-szen ennek hiányában könnyen elkanyarodhat a projekt az eredeti célkitűzéstől.Amikor már körvonalazódik a projekt tényleges tartalma, akkor el kell készíteni aprojektet alkotó tevékenységek és feladatok listáját. Ez a dokumentum fogja meghatá-rozni a projekt programját.

A projekt résztvevői

A projekt menedzsmentben a felmérési időszakban kiemelkedő szerepe van a ügyfe-lek meghatározásának. Az ő számukra készül a projekt végterméke, ők lesznek azok,akik meghatározzák a projekt eredményének jövőjét. Ezért a ügyfelek szükségletei-nek felmérése, pontos és szakszerű értékelése nélkül felelőtlenség lenne a megvalósí-tásba belekezdeni. Könnyen belátható, hogy az a projekt, amely megvalósításávalolyan termék vagy szolgáltatás kerül a piacra, amely nem talál közönségre az hiába-való, és feleslegesen emésztett fel többnyire tetemes erőforrásokat. Ez még abban azesetben is igaz, ha a projekt végtermékének az élvezője maga a projekt létrehozója,például családi ház építése. Ebben az esetben, ha rosszul fogalmazza meg az építtető,azaz a család a leendő házukkal kapcsolatos elvárásaikat, és ennek megfelelően me-nedzselik a házépítés című projektjüket, annak nem lesz maradéktalan a sikere.Minden bizonnyal be fognak költözni az igazi igényeiktől eltérőre sikerült házba, vi-szont hallani lehet majd tőlük olyan megnyilvánulásokat, hogy ha újra kezdhetnék

Projekt menedzsment

- 31 -

sok mindent másként csinálnának. Ennek természetesen az is oka lehet, hogy menetközben változtak meg az igények. Erre más projektek kapcsán is fel kell készülni, ésolyan feltételekről gondoskodni, amelyek lehetővé teszik a megváltozott igényekhezvaló alkalmazkodást. Értelemszerűen, nem arra kell gondolni, hogy a ház helyett azelőbb említett család inkább vitorlást venne, hanem olyan mértékű változtatásokra,amelyek még beleférnek az igények előzetes, jó felmérésének a hibahatáraiba. A házpéldáját folytatva az eredeti tervektől eltérő vonalú válaszfal építése.

Nem lehet megkerülni, azon szervezeteknek a kérdését sem, amelyek együttműködésenélkül nem jöhet létre a projekt. Az egyes speciális munkák elvégzésére külső erőfor-rások felhasználására kerülhet sor. Ebben az esetben már itt, a kezdeti felmérésekkormeg kell nézni, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek képesek megoldani a pro-jekt által felvetett problémákat. Előfordulhat, hogy olyan megoldásra lenne szükség,ami még nem hozzáférhető, vagy az, aki rendelkezik a megoldással egyeduralkodóezen a téren, és ennek megfelelően kiszolgáltatottá válhat a projekt az ő számára.Valamint át kell tekinteni azon hivatalok körét, amelyeknek az engedélyére szükséglehet a projekt kapcsán. Nem elhanyagolandó megtudni, hogy ezek a hivatalok mi-lyen jogkörökkel rendelkeznek – milyen a jogi környezet – és mekkora idő alatt ké-pesek reagálni a náluk elindított ügyekre.

A résztvevők harmadik köre, azoknak az embereknek az összessége, akik működtetnifogják a projekt végeredményét. Ismerni kell képességeiket, tudásszintjüket, hiszen aprojekt kialakítása során ezek a tényezők még figyelembe vehetőek. A leendő eljárá-sok tervezése és kiválasztásakor elsődleges szempont, hogy az olyan legyen, amelymegfelelően működtethető a rendelkezésünkre álló emberi erőforrással, vagy pediggondoskodnunk kell az emberek képzéséről – erre lényegében minden projektnélszükség van – vagy esetleges cseréjükről.

A projekt dokumentálása

Ahhoz, hogy a projekt jól követhető és ellenőrizhető legyen korrekt dokumentálásirendről kell gondoskodni. A jelentésből ki kell derülnie, hogy hol tart a projekt,melyek azok a területek, ahol elmaradás van, mennyire tartható az előzetesen kialakí-tott ütemterv, és az eredeti célkitűzéseknek mennyire felel meg a tájékoztató készítése-kor fennálló állapot. Hogy mindezekre választ lehessen kapni, arról a beszámolásirendnek kell gondoskodnia. Azonban kerülendő, hogy minden vezetői szintet adat-áradattal lássanak el. Mindenkinek a munkájához éppen szükséges adatokat kellmegkapnia, ahhoz, hogy eredményesen dolgozhasson, és azokat a feladatokat lássael, amelyek ténylegesen hozzá tartoznak. Ezért a dokumentálási rendnek tartalmaz-nia kell azokat a formátumokat és terjedelmeket, amelyeket az egyes szintektől, egysé-gektől elvár a vezetés. Az egyes szintektől időről időre bekért azonos formátumú be-számoló lehetőséget ad összehasonlításra, a haladás mérésére. Azonban lehetőségvan eseti jelentések készíttetésére, amikor egy adott probléma kapcsán akar tájéko-zódni a döntéshozó. Mindenesetre az előre kialakított beszámolási struktúra mellémeg kell határozni a beszámolók ütemezését is, így lesz teljes a beszámolási rend.


- 32 -

3.1.2.3. Összetevők meghatározása

Lehetőségek feltérképezése

Első lépésként átvizsgálandó az a szervezet, amely a projekten fog dolgozni, meg kellnézni, hogy milyen folyamatok zajlanak le benne, milyen összefüggések alapján mű-ködik. Fel kell tárni az egyes mozgatóerőket, azonosítani a motivációs tényezőket.Ezek birtokában átvilágítható a szervezet, és kiszűrhetőek azok a pontok, amelyekhatékonysága nem megfelelő, vagy éppen a kívánatos céllal ellentétes irányba hat-nak. A szervezet ilyen típusú felülvizsgálata más esetekben is kívánatos lehet, azon-ban a projekt komplexitása és bonyolultsága, valamint költségessége miatt fokozot-tan szükség van a szervezeten belül hatékony, és az erőforrások optimális kihasználá-sát szem előtt tartó munka megvalósítására. Az így átalakított szervezetnek szükségevan egy átfogó, standard értékelési forma kialakítására, ahhoz, hogy megőrizhesse azújjászervezés által létrehozott értékeket.

Lehetséges megoldások keresése

Egyrészről ökonómiai megoldással kell szolgálni a projektet megelőzően. Pontosantudni kell, hogy milyen finanszírozási konstrukció lesz az alapja a projektnek. Mi-lyen források kerülnek számításba, és azok felett ki rendelkezik, milyen úton kerülbe a projekt költségvetésébe. Már a projektnek ebben a szakaszában el kell dönteni,hogy szükség lesz-e idegen forrásra. Abban az esetben, ha igen, akkor jó előre tisz-tázni kell a feltételeket, keretösszegeket. Másrészről meghatározandóak a kulcsösszete-vők, nevezetesen azok az elemei a projektnek, amelyek alapkövei a sikernek. Ezenösszetevők megvalósulásának feltételei és módozatai alapvetően érintik a projekteredményességét. Mindkét terület elemzésekor elsődleges szempont az észszerűség.Tárgyilagos megítélés, elfogadható kockázatvállalás mellett elfogadható megoldásijavaslatok születnek.

Várható hatások

Mint már többször említésre került a projektek jellemzően nagy hatást gyakorolnakarra a szervezetre, amelyen belül megvalósul. Ennek megfelelően át kell tekinteniazokat a területeket, amelyeken a legjelentősebb változások várhatóak. A legnagyobbváltozás természetesen az üzemelésben fog bekövetkezni, hiszen a projekt eredményekéntúj eszközök kerülnek be a rendszerbe, új technológiák valósulnak meg, új szervezetiegységek jöhetnek létre, régiek szűnhetnek meg. Ebből a felsorolásból jól látható,hogy az üzemszerű működést jelentősen érintik a projekt típusú változások, de ez afelsorolás már magában rejti, a számvitelt érintő problémákat is. Ugyanis a szervezetiegységekben bekövetkező változások, az üzemi folyamatok megújulása jelenős hatástgyakorol a bizonylati rendszerre, a könyvelésre. Ezen a két területen bekövetkezőhatásokból levezethetőek más területeket érintő változások is, úgymint személyzeti ésmunkaügyi területek, munkavédelem, információtechnológia, stb.

A felelősség kérdése

Az összetevőkhöz tartozik a felelősség kérdése is. Felelősséggel tartozik a projektmegvalósítója egyrészről a társadalom, a környezet felé. Ha gazdasági számítások indo-koltnak tartanak egy beruházást, az még nem jelenti azt, hogy az jó és célszerű is,

Projekt menedzsment

- 33 -

hiszen a projekt kapcsán más területeken olyan kedvezőtlen változások jöhetnek lét-re, amelyek kivédése már pénzügyi szempontból is megtámadhatóvá teszi a projek-tet. Azonban vannak olyan változások is, amelyek pénzel nem védhetőek ki, és össz-társadalmi szinten rendkívül károsak is. Ezeket törvények segítségével próbálja a tár-sadalom kivédeni, de – mint tudjuk gyakorta megkerülhetőek – olykor előfordulhat,hogy a projektet megvalósító szervezetnek kell megálljt parancsolnia, és felülvizsgál-nia elképzeléseit.

Másrészről van egy szervezeten belüli felelősség is. Felelősség a dolgozók iránt, mindegzisztenciális, mind egészségvédelmi oldalról. Ennek a felelősségtudatnak a kinyil-vánítására ad lehetőséget az egyes szervezetek küldetésnyilatkozata, amelyben megfo-galmazhatják a világban betöltött szerepüket, és megfogalmazhatják elsődleges érték-rendjüket.

Monitoring rendszer

Bővebben fogalmazva a monitoring rendszer tartalmazza az egyes szervezeti egységekrálátását a szervezetet átfogó vezetői és információs rendszerre. Magában foglalja acsatlakozási felületeket és formákat, meghatározza az egyes hozzáférési lehetőségeket.Részletes leírással kell rendelkeznie az információs bázist felépítését illetően. Az infor-mációkon túl ez a rendszer tartalmazza az egyes tisztségeket és funkciókat is, és azezekhez tartozó jogokat, lehetőségeket, kötelezettségeket és felelősségeket. Ennek arendszernek a kapcsán ki kell térni az előbbiekből kiindulva a pozíciók emberi oldalá-ra is és az őket összekötő eljárási rendre, valamint azokra a jellemzőkre, amelyek le-hetőséget adnak a teljesítmények mérésére, megítélésére.

Erőforrások és szolgáltatások

Ezen a területen találhatóak meg azok az erőforrások, amelyeket a projekt felhasz-nál, illetve azok a szolgáltatások, amelyeket igénybe vesz. Át kell tekinteni, azt a mű-szaki felszereltséget érintő igényt, amely biztosítása szükséges a rendes munka mene-téhez. Egyes felszerelések számára elő kell készíteni a fogadó helyszínt, beszerelésük,telepítésük külön ütemezést, szervező munkát igényel. Figyelmet kell fordítani ezenműszaki beruházások kihatására is, amely érinti mind a szervezetet, mind a környe-zetet. Új rendszerek és technikák nem vezethetők be megfelelő képzési rendszer nél-kül. Azon túl, hogy a megfelelő tudás hiányában a hatékonyság nem éri el az elvártszintet, de még kifejezett károk is keletkezhetnek a megfelelő szakértelem hiányában.A képzés mellett ki kell alakítani egy olyan tudásbázist, amelyhez folyamatosan lehetfordulni a tudás megőrzése és fejlesztése érdekében.

Változásmenedzsment

A projektek kapcsán jelentős változások következnek be a szervezetek működésében.Ennek megfelelően ezen változásokat kezelni, menedzselni kell. Ezek a változási fo-lyamatok nem tartoznak a szervezet üzemszerű működésébe, speciális, egyedi eljáráso-kat kívánnak, ahhoz, hogy ne ingassák meg alapjaiban a szervezet működését. Eznagy felelősséggel járó feladat, hiszen a változással együtt járó probléma gyakrancsak egyszer fordul elő azon a helyen, ahol meg kell birkózni vele. A megfelelő dön-tések meghozatalához és ellenőrizhetőségéhez dokumentációs kontrolt célszerű kialakí-tani.


- 34 -

3.1.2.4. Tervezés

A projektek tervezési rendszere

A tervezési rendszer végleges kialakításához meg kell adni az információs csatornákvégső formáját. Ezeken a csatornákon áramló információkból fognak dolgozni azegyes szervezeti egységek, ezért számukra nélkülözhetetlen, hogy pontosan tudjákazt, hogy mikor és milyen információkkal fognak rendelkezni. Ezzel párhuzamosanazt is meg kell határozni, hogy kinek, mikor és milyen információkat kell szolgáltat-nia a többiek felé, úgynevezett funkcionális leírások formájában. Ennek részletesentartalmaznia kell, hogy milyen összetevőkre kell kitérni, azokat milyen részletezett-séggel kell feldolgozni, elemezni.

Mérhetőség és ellenőrizhetőség kérdése

A projekttel kapcsolatban ki kell alakítani azokat a mérőszámokat, amelyek alkalma-sak a projekt állapotának a bemutatására, jellemzésére. A mutatók előállítása előírásokalapján történik, megfelelő számbavétel alapján. Ezeket a mutatókat az előzetesenkialakított ütemrendnek megfelelően kell előállítani, és elemezni. Az elemzés soránaz éppen aktuális értéket össze kell vetni a tervben szereplővel, illetve az előző idő-szakok azonos tartalmú mutatóival. Az első értelme az ellenőrzés, a megfelelő ké-szültségi állapot vizsgálata. A második esetben a tendenciákat, az elindult folyamato-kat kell megvizsgálni.

Az üzemelés, működtetés tervezése

Az üzemelés tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a folyamat egyes egységei milyenerőforrásokat igényelnek, és ezeket milyen időtartamra kötik le, illetőleg mennyit fo-gyasztanak belőle. A folyamat eredményeként létrejött produktum raktározásáról isgondoskodni kell abban az esetben, ha annak jellege ezt megköveteli. A folyamattólfüggően be lehet tervezni olyan technológiákat, amelyek lehetőséget biztosítanakvisszaforgatásra, bizonyos anyagok újrahasznosítására. Ezek az eljárások a költségmeg-takarítása mellett állami támogatást is élveznek. Nem szabad figyelmen kívül hagynia tervezés során a rendkívüli helyzetekre adható reakciók kialakítását sem. Ezekre ahelyzetekre külön fel kell készíteni az üzemeltető embereket, hiszen ekkor gyakoriaka feszültségek és nincs alkalmuk begyakorolni az ilyenkor követendő eljárásokat te-kintettel ezen helyzetek rendkívüliségére.

Tervezési egységek

Ebbe a körbe tartozik a fejlesztés, a képzés és a tesztelés. A fejlesztési tervben rögzítenikell az aktuális állapotot, és ki kell jelölni azok az utakat és eljárásokat, amelyek egyjobb kívánatosabb állapot felé hatnak. Tartalmaznia kell azokat az akciókat, ame-lyek praktikusan leírják azon tevékenységeket, melyek által megvalósulhat a fejlesz-tés. A képzés jelentősége nem először kerül említésre, de a fejlesztés kapcsán sem meg-kerülhető terület. Ennek megfelelően a tervben szerepelnie kell a fejlesztésnek meg-felelő ütemű képzési programnak. A fejlesztések üzemszerű működését minden eset-ben meg kell előznie az adott területre jellemző tesztelésnek. Ennek idő- és erőforrás-igényét is be kell építeni a tervekbe.

Projekt menedzsment

- 35 -

A rendszer felépítése

A projekt által létrejövő új rendszerrel kapcsolatban meg kell tervezni a leendő fela-datokat és menedzselésüket, valamint az ezeket összekötő esetleges szüneteket. Eze-ket a feladatokat egy összefüggésrendszerre felfűzve adatokkal kell felölteni a tervezésmegkönnyítésére. Az adatok segítenek a valós problémák megragadásában, és az ál-talános szinten való túllépést. Vigyázni kell azonban, hogy az adatok ne szűkítsék leindokolatlanul a születendő megoldások hatókörét sem. A különböző feladatokraadott megoldások az előbb említett összefüggésrendszerben csak akkor képesek elegettenni az eredeti céloknak, ha közöttük a csatlakozási felületek megfelelően lettek ki-alakítva. Hiába készülnek kiváló részmegoldások, ha a kívánatos átjárás nem biztosí-tott közöttük, együttes hatásuk biztosan nem ad kielégítő megoldást. A rendszer jólkialakított összefüggései és csatlakozási rendszerei csak akkor fognak a feladatokmegoldásában kívánatos eredményt adni, ha a működtető emberek alkalmasak sze-repkörük betöltésére és megfelelőképpen motiváltak is a közös sikerben. Erről a sze-mélyzeti alrendszernek kell gondoskodnia.

A rendszer tesztelése

A gondosan kialakított rendszert a megvalósítás előtt tesztelés alá kell vetni, hiszenaz lenne a legdrágább, ha nem teljesen jól működő rendszert kellene az eredeti fela-datoknak megfelelően átalakítani. Egy ilyen tesztelés során vizsgálatra kerül a rend-szer mérete. Az adott célok elérése érdekében megvalósított projekt méretének ará-nyosnak kell lennie a feladatok nagyságával. Könnyen előfordulhat, hogy megfelelőelőkészítés hiányában túl- vagy alulméreteznek egy projektet. Az első esetben lénye-gesen nagyobb költséggel valósul meg a projekt, és még az sem biztos, hogy jól betöl-ti a feladatát. A második esetben ugyan olcsóbb a megvalósítás költsége, viszont amegfelelő színvonal tartásához pótlólagos fejlesztések szükségesek, amelyek összességekönnyen meghaladhatja a kiinduláskor drágább, de célirányosabb kialakítást.

A tesztelés további szempontja az illeszkedés. A vizsgálat tárgya, hogy az új rendszer,hogyan illeszkedik be a már meglévő rendszerek sorába a szervezeten belül. Meg kellnézni, hogy az a forma, amelyben működni fog az új rendszer az megfelelő-e számáravagy jobban integrálni kell a többihez, vagy esetleg jobban le kell választani a mű-ködését.

További elemzéseket igényel a rendszer elfogadottsága. Fel kell kutatni, hogy a meg-tervezett rendszer szervezeten belül elfoglalandó helye sért-e érdekeket, hiszen, havan ilyen az mindig gátja lesz a jó működésnek. Természetesen nem egy nagy rend-szert kell egy-egy ott dolgozó ember személyes érdekeihez igazítani, de nem hagyhatófigyelmen kívül, hogy ott, ahol emberek dolgoznak ott személyes érdekek jelennekmeg, amelyeken erőből átmenni lehet, de nem mindig szerencsés. Ezen túlmenőengondoskodni kell a szakmai elfogadottságáról is. Minden érintettel meg kell ismer-tetni azt a részt, ami őt illeti, és a véleményét kikérni. Így a hasznos ötleteken túl azemberek hozzáállása is más lesz a rendszer iránt, ami adott esetben döntő lehet.

És végül tesztelni kell a leendő rendszer irányítását, irányíthatóságát. Az eddigi ta-pasztalatokból, kiindulva és új ismeretek megszerzésével, új modellek kialakításávalelemezhető az operatív irányítás, szervezés, ellenőrizhetőség.


- 36 -

A rendszer előkészítése a működésre

A felhasználók, működtetők számára dokumentálni kell azt az ismeretanyagot,amely ahhoz kell, hogy a valós céloknak megfelelően vihessék az új rendszer ügyeit.Az így elkészített ismeretanyaghoz ki kell alakítani egy olyan képzési rendszert,amely alkalmas arra, hogy átadja azt a tudást, amivel rendelkezniük kell a dolgozók-nak, úgy hogy az készség szinten menjen, illetőleg alapja legyen a további képzések-nek. A projekttel kapcsolatban bevezetésre kerülő új szolgáltatásokat is meg kell is-mertetni a felhasználókkal, hogy a tényleges használat idején minél kevesebb időteljen el bizonytalanságokkal, megtorpanásokkal.

A megvalósulás előkészítése

Ebbe a témakörbe főleg a jogi biztonság megteremtése tartozik. Többnyire igen költ-séges projektek megvalósításába nem szabad úgy belekezdeni, hogy nincs mindenjelentősebb közreműködő féllel szerződéses jogviszony. Könnyen belátható annak aveszélyes kihatása, hogy egy fontosabb partner visszalépése az egész projektet zavar-ba hozhatja, meghiúsíthatja. Ennek teljes körű kivédésére ugyan nem alkalmas ajog, mert az idő teltével előfordulhatnak érdekmúlások, de legalább nyújt egy bizo-nyos fajta védelmet.

3.1.2.5. Megvalósulás

A projekt megvalósításának beindítása

Ez a tevékenység a leglátványosabb, meg kell valósítani a terveknek megfelelően aprojektet. Ha a tervek megfelelő gondossággal és körültekintéssel készültek, akkorlényegesen megkönnyíthetik ezt a folyamatot. Jellemző erre a mai korunkat jellemzőbevásárlóközpontok építése. Egyik hónapról a másikra bújnak ki a földből, pedigmég nincs is olyan messze az az idő, amikor még évekig húzódó építkezések jellemez-ték a magyar építőipart. Ezek a beruházások jellemző példái a projekt menedzsmenthatékonyságának, magyarországi elterjedésének. A megvalósult projekteket, fejlesz-téseket a megfelelően képzett dolgozók birtokába kell adni, az eljárásokat ki kellpróbáltatni velük. Gondoskodni kell a folyamatos üzemeléshez szükséges tartalékokmeglétéről, elkülönítéséről. Be kell indítani az üzemszerű működést, ha nagyobb tö-megek dolgoznak az új létesítmény kapcsán az ő betanításuk is ekkor esedékes. Az újrendszert a megfelelő körülmények között át kell adni.

A folyamatos üzemeltetés

Minden szervezet munkájának van egy bizonyos ritmusa. Ettől a ritmustól való elté-rést nevezzük kilengésnek. Vizsgálni kell, hogy az új rendszerben vannak-e kilengé-sek, mennyire érzékeny. Ha vannak ilyen kilengések meg kell vizsgálni azok okait,mert általában az ilyen mozgások növelik a működési költségeket, illetve nehezenkontrolálhatók és hektikussá tehetik a működést.

Átadás, üzembe helyezés

A befejezéskor gazdasági elemzéseknek kell alávetni a megvalósult új rendszert. Megkell vizsgálni, hogy az előzetes terveknek megfelelően alakulnak-e a költségek. Azesetleges eltéréseket azonnal ki kell vizsgálni, mert lehet, hogy a számok alapján nemtűnik jelentősnek a probléma mégis komoly veszélyeket takarhatnak. Át kell tekin-

Projekt menedzsment

- 37 -

teni az időütemezést is, vagyis hogyan tudta felvenni az új rendszer az előzetesen ki-alakított ritmust. A költségekhez hasonlóan itt is utána kell járni minden eltérésnek.Valamint ki kell számolni mindazon mutatókat, amelyek jellemzőek a működésre,ezek szintén összehasonlításra szorulnak a tervben szereplő számokkal. Amennyibenkívánnivalót hagynak maguk után az ellenőrzés nem tűr halasztást. Ha itt az elejénsikerül jól beállítani a rendszert, rengeteg későbbi probléma kerülhető el, és eredmé-nyezhet költségmegtakarítást. Újra megkerülhetetlen terület a képzés. Továbbra isbiztosítani kell a technológiához kapcsolódó ismeretek megszerzését, illetve a vezető-ség olyan ismeretekkel való ellátása, ami az önálló szervezeti működéshez nélkülöz-hetetlen. Valamint gondoskodni kell a képzések jövőbeni lehetőségeiről is.

3.1.2.6. Végpont

Az új rendszer működik. A rendszert létrehozó projekt menedzsment kapcsán to-vábbi beavatkozás nem történik. Ettől a pillanattól kezdve már csak egy másik pro-jekt által, vagy egy kisebb lélegzetű munka kapcsán van lehetőség újabb átalakításra.

3.1.2.7. Értékelés

Hatékonyság

A projekt hatékonyságát a terv és a tényadatok találkozásának mentén lehet megítélni.Össze kell hasonlítani, hogy milyen elvárások fogalmazódtak meg a projekt elején, ésazoknak mennyire sikerült megfelelni, esetleg milyen irányban tér el tőle a projekt,és ennek mi az oka. Ki kell számolni, hogy a számított hasznot mennyire közelítette mega projekt. Valamint értékelésre szorul a projekten belüli kommunikáció. Megítélendő,hogy mennyire volt alapja vagy gátja a sikernek. A további sikeres projekteknek akulcsa lehet az ezen a területen szerzett tapasztalatok. A hatékonysághoz tartozik ahardver és szoftver eszközök megítélése is, valamint a résztvevők mennyire váltották bea hozzájuk fűzött reményeket. Nem megkerülhető kérdés a projekt menedzsment telje-sítménye sem, megfelelt-e azoknak a minőségi kritériumoknak, amelyek elvárhatóakvoltak a feladat során.

Felhasználói megelégedettség

Fontos, hogy a felhasználó, működtető emberek jól érezzék magukat a helyükön. Akellemes légkörön túl jelentős motivációs tényező lehet, ha megfelelő körülményekadottak a munkához, ezért értékelni kell, hogy hogyan sikerült támogató szolgáltatá-sokat beépíteni a rendszerbe, milyen módon valósul meg a kommunikáció. Sokkalfontosabb motivációs tényező az önmegvalósítás a beosztottak részéről, mint azt sokangondolják, ezért fontos annak a kérdése, hogy ehhez milyen lehetőséget kap, mindfeladat, mind képzés formájában. Az elégedetlenség leggyakoribb forrása a bizony-talanság, amikor az emberek nem tudják pontosan, hogy mi a teendőjük. Ezen a jólkörülhatárolt feladatok és a teljes körű tudásbázis könnyű hozzáférhetősége segíthet.

A projekt eredményeinek továbbfejlesztése

Célszerű dokumentálni azokat a tapasztalatokat, amelyek a projekt szervezése ésüzembe helyezése közben az egyes szervezeti egységeknél összegyűltek. A projektbenrésztvevőktől kapott anyag növelheti a további projektek hatékonyságát, míg a fel-használóktól kért véleménynyilvánítás növelheti a projekt menedzselésével megbí-


- 38 -

zott szervezetet, szervezeti egység megbecsülését, természetesen csak akkor, ha jóldolgozott, valamint akkor is, ha nem. Ugyanis kevés olyan káros dolog van az üzletiéletben, mint az az elégedetlen ügyfél, akinek nincs módja ezt kinyilvánítani. A be-gyűjtött információk lehetőséget adnak az újraértékelésre, a projekt eredményénekéletképességének meghatározására. A továbbfejlesztés alapjának az ügyfelek igényei-nek kell lennie, mert csak így van lehetőség a sikeres munkára.

3.2. A PROJEKT MENEDZSMENT ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

„A projekt menedzsment lényege és tervezésének folyamata” című fejezet a főként a pro-jekt-elméleti kérdésekkel foglalkozott. A definíciók meghatározása után a projektmenedzsment folyamata került bemutatásra.

3.2.1. A projekt menedzsment alkalmazásának feltételei

Amennyiben a feladat lebontható különböző tevékenységekre, részfeladatokra ésezekhez hozzárendelhető a megvalósításukhoz szükséges időtartam és erőforrás-szük-séglet - a módszer segítségével megválaszolhatók a következő kérdések:

− Mennyi idő alatt valósítható meg a beruházás?− Elegendőek-e az erőforrások a beruházás megvalósításához?− Melyek azok a kritikus tevékenységek, amelyek a projekt megvalósítá-

sát adott időn- és költség-kereten belül veszélyeztetik?− Melyek azok a tevékenységek, amelyek elhúzódása a beruházás időbeni

csúszását jelentik?− Mennyi lesz a beruházás teljes költsége?

Azonban fontos megérteni, hogy a legtökéletesebb tervezés mellett is a projekt sike-rének a titka a teljesítés. Ha a kitűzött feladatokat és határidőket nem tartják be, ak-kor a terv csak jókívánság marad.

Nem alkalmas a módszer önmagában különböző gazdaságossági számítások elvégzé-sére (költségek jelenlegi értékének meghatározására, beruházás gazdaságossági muta-tószámok kiszámítására). Ezt a feladatot a projekt menedzsmenthez kapcsolódó mód-szerekkel például táblázatkezelő szoftverekkel támogatott számításokkal lehet megol-dani.

„Project Management Institute's Body of Knowledge” a sikeres projekt menedzsmentheza következő kérdések megválaszolását ajánlja:

− Hogyan irányítsd magad?− Hogyan irányítsd a munkád?− Hogyan irányítsd a csapatod?− Hogyan irányítsd a céged?

Hogyan irányítsd magad?

A „magaddal kezdj!” módszer működik a projekt menedzsmentben és bármilyen másirányítási területen is: a siker egyenes összefüggésben van a stressz-szabályozási,

Projekt menedzsment

- 39 -

konfliktus-megoldási rutinnal és azzal a készséggel, hogyan kell kikerülni a váratlanhelyzetekből.

Hogyan irányítsd a munkád?

A naptár (naptárak) tervezése és ellenőrzése a projekt menedzsment váza. Léteznekjól bevált és régóta alkalmazott módszerek, melyek segítenek felderíteni a projektkritikus elemeit, mint kritikus út módszere, hálótervezés, Gantt-diagram.

Hogyan irányítsd a csapatod?

A csapat (team) olyan egyének csoportja, akiknek szükségük van egymásra a feladatsikeres elvégzése érdekében. Azonban nem ritka, hogy a projekt-team nagy potenci-állal rendelkező, de együtt dolgozni képtelen emberekből áll. Ilyenkor a hozzá nemértő menedzser tevékenysége csak súlyosbítja a helyzetet és a különböző csapattagokegyéni munkatervei közötti ellentmondásokhoz vezethet.

A csapatot a projekt menedzsernek kell összeválogatnia (ideális esetben). Léteznekkülönböző módszerek a csapatformálás figyelemmel kísérésére, amelyek segítenekmegelőzni a tipikus problémák kialakulását vagy megoldását.

Hogyan irányítsd a céged?

Fontossági sorrendben ez az utolsó alapkérdés. A legfontosabb a fel-alárendeltségi ésbeszámolási viszonyok kialakítása és betartatása. A többrétű rendszerek elmélete(Stratified Systems Theory) szerint minden alkalmazott felelős azért, amit csinál, ésazért, amit az ő beosztottai csinálnak. Így a vezető sikerei a beosztottai személyes si-kereitől függenek.

3.2.2. A projekt menedzsment kialakulása

A projekt menedzsment a tényleges tervezési folyamat során többek között a gazda-sági matematikából ismert hálótervezés módszertanát alkalmazza. A gyakorlati fel-használók ismerik a következő hálótervezési módszereket és alkalmazásokat, amelyeka módszer alapját képezik:

− Az egyik módszer az un. kritikus út módszere (CPM - Critical Path Method). Az1950-es évek elején az amerikai DUPONT cég fejlesztette ki a vállalati projektektámogatására. A CPM nem más, mint egy matematikai eljárás, amely az egyes te-vékenységek időtartama és a közöttük lévő logikai összefüggések alapján számítjaki a projekt időszükségletét és meghatározza azt a kritikus utat, amely nem tar-talmaz tartalékidőket, tehát bármely a kritikus útban levő tevékenység időtartamamegváltozik, ezzel összhangban a teljes projekt megvalósítási ideje is változik.

− A másik alkalmazott technika a PERT-módszer (PERT - Program EvaluationReview Technique), amely program fejlesztés és áttekintését segítő technikát je-lenti. A PERT szintén az 50'-es években az amerikai haditengerészet által kifejlesz-tett módszer, amely statisztikai módszerek segítségével határozza meg a projektmegvalósításához szükséges időtartamot. Ezt a módszert értik sokan a tulajdon-képpeni hálótervezésen.


- 40 -

A projekt menedzsment, gyakorlati megvalósítása a személyi számítógépek megjele-néséig nehézkes kézi, ill. nagyszámítógépes feldolgozást jelentett folyamatábrákkal,ajánlott szervezeti sémák felhasználásával, speciális űrlapok kitöltésével. Alapvetőváltozás történt a PC-k megjelenésekor, hiszen az addigi körülményes projekt terve-zési és irányítási munka áttekinthetőbbé, kényelmesebbé és ami talán a legfontosabbszempont, gyors átfutásúvá vált. Különböző szoftverek jelentek meg a piacon, ame-lyek ugyanazt a célt tűzték maguk elé: segíteni a projekt menedzserek munkáját,megkönnyíteni magát a szervezési, irányítási, kivitelezési tevékenységet.

Példaszerűen a következő szoftvereket említhetjük meg az elmúlt évekből:

− Project Scheduler (Scitor Corp.)− Time Line (Symatech Corp.)− Open Plan (Welcom Software)− Plantrac (Computerline Inc.)− Project Menedzsment (Microsoft Corp.)

A számítástechnika fejlődésével az alkalmazások egyre tökéletesedtek, kezelésükmind egyszerűbbé vált. Napjainkban a Windows környezetben futó alkalmazásokmeglehetősen rugalmas keretet biztosítanak a felhasználó számára a beruházási dön-tés-előkészítési folyamat számítógépes támogatására.

A következőkben a projekt menedzsment lényegének megértését egy végletekig le-egyszerűsített példán keresztül tekintjük át, így érzékeltetve a módszer nyújtottaszolgáltatásokat.

3.3. A PROJEKT MENEDZSMENT LEHETŐSÉGEINEK ÁTTEKINTÉSE

Hangsúlyozzuk a módszer tényleges lehetőségeinek csak egy részének áttekintésérevan lehetőségünk, így nem lehet célunk a rendszerek teljes körű megismertetése, hi-szen a projekttervezés, irányítás és menedzsment sokkal összetettebb tudományterü-let, mint amennyit jelen jegyzet keretében tudunk megismertetni.

A projekt tervezés és menedzsment módszere a beruházási folyamat során

− az elvégzendő tevékenységek,− a szükséges emberi- és anyagi erőforrások,− az idő és a− kivitelezési költségek összhangját biztosítja.

Ezen összhang biztosítására és megjelenítésére a következő lehetőségek állnak ren-delkezésre.

Első lépésként a tervezett projektet fel kell bontani résztevékenységekre, amely rész-tevékenységekhez hozzá kell rendelni az elvégzésükhöz szükséges időtartamot.

Projekt menedzsment

- 41 -

3.3.1. Példa a projekt menedzsment alkalmazására

A következőkben egy egyszerűsített példa a házépítés, mint kivitelezési folyamat pél-dáján szeretnénk bemutatni a módszer alkalmazásának lehetőségeit.

Az idő dimenzió tervezése

A projekt tervezése a naptár, illetve naptárak tervezésével kezdődik. A naptárak aprojektekben szereplő erőforrások időbeni hozzáférésének lehetőségeit tartalmazza.Meghatározhatók például a szabad és ünnepnapok, amelyek alatt nincs munkavég-zés, definiálhatók speciális időbeosztások (éjszakai műszak), amelyek az erőforrások-hoz kapcsolódnak. Külön naptár adható meg akár minden erőforrás, erőforrás-csoport számára is. Megjegyzendő, hogy a naptár illetve az időskála felbontó képes-sége 15 perces is lehet, ami speciális feladatok tervezését is lehetővé teszi.

Sajnálatos módon az előzetes tervezésnél általában túl nyugodtan követnek határ-idő-számítási hibákat helytelenül feltételezve, hogy minden időbeni csúszást be lehethozni az erőforrások átszervezésével. Néha ez lehetséges is. Ha tíz ember két napalatt végzi el a munkáját, akkor általában feltételezhető, hogy húsz ember egy napalatt fejezi be. Azonban ez nem jelenti azt, hogy 160 ember 1 óra alatt lenne kész.Ennek ellenére a határidők kitűzésénél gyakran történik az alapján, hogy több erő-forrás bevonásával szinte végtelenségig lehet gyorsítani a munka tempóját. Léteznekolyan munkafolyamatok, amelyek gyorsaságát a technológia és nem a bevont mun-kaerő határozza meg: például a beton megkötésének ideje független attól, hány em-ber működött közre.

Gyakran az újabb erőforrások bevonása egyenesen lassítja a folyamatot. Különösenigaz ez a humánerőforrások esetében. Mivel az új munkaerőt be kell tanítani, át kelladni neki a szükséges információt, ki kell építeni az ellenőrzési folyamatot stb. Álta-lában a legjobb megoldás lekésett határidők orvoslására a tervezett határidők meg-változtatása, esetleg a projekt nagyságának átgondolása. A legrosszabb – erőltetni azelszalasztott határidők behozását. Ilyenkor a minőség csak a papíron marad meg. Avégleges választ a tervtől való eltérésből adódó veszteségek és a munkálatok felgyor-sításából eredő többletköltségek elemzése adhatja meg.

A példánkban szereplő ház felépítéséhez szükséges tevékenységek a következők:

Tevékenységek Időszükséglet

Tereprendezés 1 hétAlapozási munkák 5 napFalazás 1/4 hónapTetőépítés 112 munkaóraKülső- belső építési munkák 14 napBerendezés 1 hétÁtadás 0

Látható, hogy az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges időt különböző mér-tékegységekben is megadhatjuk, az előzőleg elkészített projekt naptárak alapján ezekátszámítása azonos dimenzióra automatikusan megtörténik. Figyelmet érdemel az


- 42 -

utolsó tevékenység, amelynek nincs tényleges időszükséglete. Az ilyen tevékenysége-ket mérföldkőnek is nevezik, mert időt ugyan nem igényelnek, de megtörténtük nél-kül nem lehetséges egy következő tevékenység, egyszerű példánk esetében a ház bir-tokba vétele.

Amennyiben ezeket a tevékenységeket és az időszükségletet rögzítjük egy számítógé-pes projekt menedzsment szoftverben és ehhez hozzárendeljük az egyes tevékenysé-gek elvégzésének logikai rendjét, minden program esetében az 1. ábrához hasonlóelrendezésű un. Gantt-diagramot kapunk.

1. ábra: A Gantt-diagram tipikus megjelenési formája

A szám ítógépes p ro jekt m enedzsm ent szoftverekelkészítik a G antt-d iagram ot.

1 . T erü le trendezés2 . A lapozási m unkák3 . F alazás4 . T etőép ítés5 . K ülső -be lső m unkák6 . B erendezés7 . Á tadás

199 9

1 1 5 30 18 28 októ ber nov em ber

*

A Gantt-diagram

Az első talán legismertebb megjelenítési formája a különböző projekteknek a Gantt-diagram. A módszert Henry L. Gantt fejlesztette ki függetlenül az említett CPM ésPERT módszerekből. Sokan vonal-diagramként említik. Grafikus formában ábrá-zolja az egyes tevékenységeket és a végrehajtásokhoz szükséges időtartamot, leolvas-ható a tevékenységek kezdési és befejezési időpontja is. (2. ábra)

Projekt menedzsment

- 43 -

2. ábra: A Gantt diagramról leolvasható információk

1 . T e rü le tren d ez és2 . A la p o z ás i m u n k ák3 . F a la zá s4 . T e tő ép íté s5 . K ü lső -b e lső m u n k á k6 . B e ren d e zé s7 . Á ta d á s

1 9 9 9

1 1 5 3 0 1 8 2 8 o k tó b e r n o v e m b e rr

*

m e g h a tá ro z h a tóa p ro je k t k ez dőidőp o n tja é s a p ro je k t b e fe je z é -

sé n e k időp o n tja

Látható, hogy a projekt tervvel kapcsolatos információk a tervezés folyamán azon-nal rendelkezésre állnak és lehetőséget biztosítanak a teljes projekt áttekintésére. A3. ábrán a további információk leolvasására van lehetőség.

3. ábra: Az egyes elvégzendő feladatok paraméterei

1 . T e rü le tren d ez és2 . A la p o z ás i m u n k ák3 . F a la zás4 . T e tő ép íté s5 . K ü lső - b e lső m u n ká k6 . B eren d e zé s7 . Á ta d á s

1 9 9 9

1 1 5 3 0 1 8 2 8 o k tó b e r n o v em b er

*

m egh a tá ro z h a tóa tev éke n ységek

k ez d e te é sb e fe jezé se

idő ta rtam a

Lehetőség van az elvégzendő tevékenységek logikai sorrendjének változtatására is.Sok esetben ugyanis párhuzamosan végzett tevékenységek tervezésével lényegesenrövidebb idő alatt, sokkal kedvezőbb feltételekkel végezhető el az adott feladat.


- 44 -

4. ábra: A tevékenységek logikai összefüggéseinek tervezése

1 . T erü le trendezés2 . A lapozási m unkák3 . F alazás4 . T etőép ítés5 . K ülső - be lső m unkák6 . B erendezés7 . Á tadás

199 9

1 1 5 30 18 28 ok tó ber nov em ber

*

m eghatá rozha tó a tevékenységek logikai so rrend je (az a lapo zás m egelőz i a fa lazást...)

Természetesen a korszerű projekt menedzsment szoftverek kezelését a fejlesztők meg-próbálják a lehető legkényelmesebbé tenni azáltal, hogy hasonló szolgáltatásokkallátják el azokat, mint a közkedvelt táblázatkezelő szoftvereket. Lehetőség van a meg-változtatott, áttervezett paraméterek után azonnali újraszámítással gyors eredmé-nyekhez jutni és a tervváltozatokat kapacitás-felhasználási, költségvetési szempontokalapján azonnal összehasonlítani.

5. ábra: A projekt automatikus újraszámítása

1 . T erületrendezés2 . A lapozási m unkák3 . F alazás4 . T etőép ítés5 . K ülső -be lső m unkák6 . B erendezés7 . Á tadás

199 9

1 1 5 30 18 28 ok tó ber nov em ber

*

...m i történik ha például az alapozást egy m ásiktechno lógiával röv idebb idő a la tt e l lehet végezni?

...az au tom atikus ú jraszám ítás u tánaktualizálódik a pro jektet hossza...

Az eddigi információkat más módon megjelenítve készül el az un. PERT-háló, amelytovábbi adatokat szolgáltat a projekttervről.

Projekt menedzsment

- 45 -

6. ábra: A PERT-háló

A m e g a d o t t in fo r m á c ió k a la p já n e lk é s z ü l a h á ló te rv

1 7 . F ű té ste rv e z é s

1 8 . G á z e n -g e d é ly e k

1 9 . K é m é n ys e p rő e n g .

A h á ló te r v m e g m u ta t jaa z e g y e s te v é k e n y s é g e k e t . . .

. . .é s a te v é k e n y s é g e kk ö z ö t t i lo g ik a ik a p c s o la to k a t .

2 0 . F ű té s k iv i te le z é s

A PERT-háló

Lehetőséget biztosít a tevékenységi-háló elemzésére. Megjeleníti az egyes elvégzendőfeladatok közötti logikai kapcsolatok mellett a tevékenységek a felhasználó általmeghatározott paramétereit. Példánkban a tevékenység megnevezését, az azonosítószámát a kezdési és a befejezési időpont mellett az időtartamát. Lehetőséget biztosítaz un. kritikus út tevékenységeinek azonosítására, mely tevékenységek nem rendel-keznek un. tartalék idővel. A tartalékidő hiánya azt jelenti, hogy amennyiben a kri-tikus úthoz tartozó tevékenységeket a tervezettnél adott idővel hosszabb ideig tartmegvalósítani, annyi idővel az egész projekt is hosszabb idő alatt fejeződik be.

Az erőforrások

A tevékenységek és azok paramétereinek meghatározása után a szükséges emberi- ésanyagi erőforrások hozzárendelése a projektterv elkészítésének következő lépése. A 7.és a 8. ábrán látható mód az erőforrások és annak paramétereinek meghatározásáraszolgál.


- 46 -

7. ábra: Az erőforrások megadása

1. Területrendezés2. Alapozási munkák3. Falazás4. Tetőépítés5. Gáz és fűtésszerelés6. Külső- belső munkák7. Berendezés8. Átadás

1 15 30 18 28

*2. Alapozási munkákhoz szükséges erőforrások:

- homlokrakodó traktor- segédmunkás- betonvasszerekő

- betonvas- mixerbeton

Az erőforrások hozzárendelése I.

Az előző ábrához hasonlóan a többi tevékenységhez is hozzárendelhetők a szükségesemberi- és anyagi erőforrások

8. ábra:

1. Területrendezés2. Alapozási munkák3. Falazás4. Tetőépítés5. Gáz és fűtésszerelés6. Külső- belső munkák7. Berendezés8. Átadás

1 15 30 18 28

*

- fűtésszerelő- segédmunkás- kazán

- padlófűtéscső

5. Gáz és fűtésszereléshez szükséges erőforrások:

Az erőforrások hozzárendelése II.

Az erőforrás megnevezésén kívül annak kapacitása, felhasználási költségvonzatai, arendelkezésre állás alapjául szolgáló naptár, valamint a projekttel kapcsolatos egyébinformációk találhatók.

Projekt menedzsment

- 47 -

Erőforrás-felhasználási diagramok és erőforrás táblázatok

A projekt tervező programok lényeges szolgáltatásai a különböző projekt megjelení-tési formákon kívül a nyomtatható táblázatok és grafikonok sokasága, amelyek aprojektben résztvevők tájékoztatására és további számítások, elemzések elvégzésre ateljes projekt dokumentálására használhatók.

A tervezés során a különböző tevékenységekhez hozzárendelt erőforrások felhaszná-lását az erőforrás-felhasználási diagramok és erőforrás táblázatok mutatják be a rendel-kezésre álló kapacitások és az idő függvényében. Meghatározhatók segítségével ameglévő kapacitáskorlátok feletti erőforrásigények, valamint a nem kielégíthető fel-tételek, amikor például a terv szerint egy gépnek kellene ugyanabban az időpontbankét helyen dolgoznia.

Lehetőséget biztosítanak a fenti táblázatok, riportok és grafikonok az egyes erőfor-rások paramétereinek meghatározására, illetve áttekintésére. A táblázatok tartalmaáltalában a felhasználó igényeinek megfelelően szabadon állítható be. Hasonlóan azerőforrás felhasználás diagramokhoz időben és a kapacitások függvényében mutatjáka projekt tevékenységeihez rendelt erőforrás-szükségleteket.

9. ábra: A projekt erőforrások egységköltségei

1. homlokrakodó 2. segédmunkás3. betonvasszerelő4. fű tésszerelő5. kazán6. lakberendező7. szögbelövő8. betonvas9. mixerbeton

Az erőforrások egységköltségei vonatkozhatnak...Egység ár per

• órára• napra• hétre• hónapra• használati díjra• fix költségre

15.000 Ft nap 1.200 Ft óra 3.000 Ft óra 3.500 Ft óra45.000 Ft fix90.000 Ft hó 900 Ft haszn.60.000 Ft fix88.000 Ft fix

A FINANSZÍROZÁS I.

Miután megtörtént az erőforrások hozzárendelése az egyes tevékenységekhez az erő-források egységköltségeinek megadása történik. Az adott tevékenység időszükségle-tének és a megvalósításhoz kellő erőforrások időegységre vonatkozó költségeinekszorzatából képződik az adott tevékenység teljes költsége. A projekt összköltségét azösszes tevékenység költségeinek összegeként kapjuk.


- 48 -

10. ábra: A projekt teljes költségének számítása

1. homlokrakodó 2. segédmunkás3. betonvasszerelő4. fűtésszerelő5. kazán6. lakberendező7. szögbelövő8. betonvas9. mixerbeton

Egys. ár. per

15.000 Ft nap 55.222 Ft 1.200 Ft óra 22.991 Ft 3.000 Ft óra 55.340 Ft 3.500 Ft óra 95.346 Ft45.000 Ft fix 45.000 Ft90.000 Ft hó 25.120 Ft 900 Ft haszn. 1.800 Ft60.000 Ft fix 60.000 Ft88.000 Ft fix 88.000 Ft

bekerülési ktg.

A FINANSZÍROZÁS II.

Összes kivitelezési költség: 448.819 Ft

Az így kapott projekttervek könnyen újragondolhatók és az újabb feltételeknek,igényeknek megfelelően áttervezhetők. Nem utolsó szempont a korrekt, mindig nap-rakész projekt dokumentáció elérhetősége sem, amely biztosítja az összhangot a pro-jektben résztvevők között.

A projekt menedzsment módszere úgy válik teljessé, hogy az előzetes tervváltozatokösszehasonlító vizsgálatától egészen a végleges terv kialakításán keresztül a teljesmegvalósulásig végigkíséri a folyamatot. Ez a teljesség lehetőséget biztosít a kivitele-zés közben jelentkező határidőben vagy költségkerethez viszonyított eltérések előre-jelzésére is, amely nagyobb biztonságot jelent mind a finanszírozó, mind a kivitelező,végrehajtó számára.

Monitoring

Még a legjobban megtervezett projekt elérheti azt az állapotot, amikor nagyon nehézmegmondani, hogy tulajdonképpen hol is tart a munka. Pedig ez elengedhetetlen azerőfeszítések hatékony irányításához. A monitoring – átvilágító és dokumentáló –rendszer nélkül meggondolatlanság feltételezni, hogy a menedzser uralja a helyzetet.A 11. ábra bemutatja a három általános esetet.

Projekt menedzsment

- 49 -

11. ábra: A beszámolókban közölt, tervezett és tényleges teljesítmény alakulása

A

B

C

TELJESÍTÉS

I D Ő

Az „A” vonal a tervet mutatja: zajlanak a munkálatok, a projekt folyamatosan ha-lad. A „B” vonal a beszámolók szerinti menetet mutatja az objektív tényezők figye-lembe vétele nélkül: „Jó, azt fogom mondani, hogy jól haladunk, még elég időnkvan, be fogjuk hozni.” A „C” vonal a valós helyzetet ábrázolja: eleinte lassú kezdés,minimális haladás a pánik kezdetéig, azután – lázas hajrá. És ez nem szándékos fél-revezetés, hanem a projekt-team beszámolókban tükröződő optimizmusa.

A folyamatos ellenőrzés módszere (monitoring) szavatolja a mindenkori állapot ob-jektív értékelését. A havi bevétel-kiadás beszámolókhoz hasonlóan a terv-állapotrészletes összehasonlítások, mint a projekt „fényképei”, elválasztják a tényeket a ki-talációktól. A leírt módszer legnagyobb haszna a változások megerősítése, a leírt ál-lapot aktualizálása, s aztán az új feladatok kidolgozása. A cégen (projekten) belüli,mindenki számára érthető információ-áramlási szabványok felállításával létrejönegységes érintkezési felület, amelyen keresztül a projektben résztvevők megkapják aszükséges információkat, világosan láthatják, mi történik, megelőzik-e a tervet vagyéppen késnek. A szubjektivitást kizárva egyre tökéletesebb lesz a döntéshozatal alap-ja. A vezetés reálisan fel tudja mérni a projekt teljesülését és valós információk alap-ján avatkozhat bele.


− Mi a projekt?− Mi a projekt menedzsment?− Mik lehetnek a projekt menedzsment céljai?− Mik a projekt tervezésének lépései?− A projekt menedzsmenttel mely kérdésekre lehet választ adni?− Milyen hálótervezési módszerek léteznek?− Mely alapvető tényezők összhangját biztosítja a projekttervezés és -menedzs-

ment módszere?− Mi a Gantt diagram?− Mi a Pert-háló előnye?

- 51 -

4. PÉNZÜGYI ÉS LIKVIDITÁS MENEDZSMENT

„Pénzügyi és likviditás menedzsment” fejezet a pénzügyi döntések típusaival, és azok csopor-tosításával foglalkozik. Megvizsgáljuk a pénz értékét az idő függvényében. Részletesen ele-mezzük a rövid távú pénzügyi döntéseket, a nagyságukra ható tényezőket ill. azok tárgyát aforgóeszközöket és a rövid lejáratú forrásokat. Különböző szemléletek kapcsán más – másfinanszírozási stratégiákkal ismerkedünk meg.

A fejezet tartalma:

3.1. A pénzügyi döntések tartalma, típusai3.2. Az idő pénzértéke3.3. Az időpreferencia alkalmazása a számításokban3.4. A vállalkozások gazdasági kockázatai3.5. rövid távú pénzügyi döntések

3.5.1. A forgótőke meghatározói, körforgása3.6. A forgótőke nagyságára ható tényezők3.7. A forgóeszközök optimális szintje3.8. A forgóeszközök finanszírozása

3.8.1. Választás a különböző finanszírozási stratégiák között


4.1. A PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK TARTALMA, TÍPUSAI

A vállalkozók azzal a céllal fektetnek be pénzt (tőkét) különféle eszközökbe, folytat-nak üzleti tevékenységet, hogy jövedelemre (nyereségre) tegyenek szert és ennek révénvagyonukat gyarapítsák.

E fő cél elérése érdekében a vállalkozóknak gazdálkodásukkal, az üzlet vitelével kap-csolatban nap mint nap számtalan döntést kell hozniuk. Ezek a döntések a folyama-tos működést, a termék- és technológiafejlesztést és a cég pénzügyi helyzetét egyarántérintik. A pénzügyi döntések alapvető jellemzője, hogy változást idéznek elő a cégeszközeiben, forrásaiban vagy mindkettőben. A pénzügyi döntések konzekvenciáittehát elsődlegesen a cég mérlege tükrözi, amely felfogható úgy is, mint a vállalkozásmúltbeli befektetési és finanszírozási tevékenységéről készült pillanatfelvétel. Bár akonkrét pénzügyi döntések nagyon sokfélék, azonban bizonyos alaptípusokba beso-rolhatók attól függően, hogy:

− a cég eszközeiben vagy forrásaiban idéznek-e elő változást,− a cég hosszú élettartamú (tartós) vagy rövid élettartamú eszközeire és forrásaira

vannak-e hatással.

A pénzügyi döntések alaptípusait a 12. ábra szemlélteti.


- 52 -

12. ábra: A pénzügyi döntések típusai

BEFEKTETÉSIDÖNTÉSEK

FINANSZÍROZÁSIDÖNTÉSEK

ESZKÖZÖK FORRÁSOK

HOSSZÚ TÁVÚDÖNTÉSEK

Befektetett eszközökSaját tőke

Hosszú lejáratúkötelezettségek

RÖVID TÁVÚDÖNTÉSEK

Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

A befektetési döntések a vállalkozások eszközeinek nagyságát és összetételét alakítják.Ezen belül a hosszú távú befektetési döntések alapkérdései, hogy milyen hosszú élet-tartamú eszközökbe, mikor és mennyit fektessenek be.

A finanszírozási döntések alapkérdése az, hogy amennyiben valamely konkrét befekte-tés a tervezés során pénzügyileg jónak, életképesnek bizonyul és a cég meg akarjavalósítani, akkor azt is el kell dönteni, hogy honnan és milyen formában szerezzenhozzá pénzt, vagyis hogyan finanszírozza azt.

A finanszírozási döntések eredményeként alakul ki és módosul a vállalkozások pénz-ügyi- és tőkeszerkezete.

A pénzügyi szerkezet a tágabb kategória, belőle megállapítható, hogy egy vállalkozáseszközei finanszírozásában milyen mértékben támaszkodik saját tókéjére, hosszú lejá-ratú kötelezettségekre és rövid lejáratú kötelezettségekre.

A tőkeszerkezet szűkebb kategória, a vállalkozás tartós finanszírozási forrásainak ösz-szetételét, a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek arányát mutatja.

A tartós finanszírozási források nagyságát és összetételét a cég hosszú távú finanszí-rozási döntései alakítják.

Az eddigieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hosszú távú pénzügyi döntésekhosszú élettartamú eszközöket (befektetett eszközöket) és tartós forrásokat eredmé-nyeznek, tehát hosszú távra határozzák meg a vállalkozások működési feltételeit.

A rövid távú pénzügyi döntések a vállalkozások forgóeszközeinek, valamint rövidlejáratú forrásainak nagyságát és összetételét alakítják.

A rövid távú pénzügyi döntések legfontosabb alapkérdései a következők:

− Mennyit fektessen be a cég forgóeszközökbe, ezen belül mekkora készleteket tart-son, milyen fizetési feltételeket és fizetési határidőt ajánljon a vevők számára,mennyi pénze legyen a bankszámláján, illetve mennyi gyorsan pénzzé tehető, pi-acképes értékpapírt vásároljon, vagy mennyi pénzt tartson lekötött bankbetét-ben.

− Hogyan finanszírozza a forgóeszközöket; az eszközök mekkora hányadát finanszí-rozza a cég tartós és mekkora hányadát rövid lejáratú forrásokkal.

Pénzügyi és likviditás menedzsment

- 53 -

− Hogyan irányítsa és ellenőrizze a cég a működés következtében beáramló és ki-áramló pénzeket a folyamatos likviditás (fizetőképesség) biztosítása érdekében.

4.2. AZ IDŐ PÉNZÉRTÉKE

A idő pénzértéke a pénzügyek egyik legfontosabb alapkategóriája. Azt az elvet fejeziki, hogy egységnyi pénz ma többet ér, mint egységnyi pénz holnap illetve egy jövő-ben jelentkező pénzösszegnek (bevételnek vagy kiadásnak) mennyi a jelenlegi értéke.

A pénz időértékét azért fontos megérteni, mert a vállalkozások pénzügyi döntéseinekminden területe - például az értékpapírok és más eszközök értékelése, a beruházásitervek megítélése, annak eldöntése, hogy valamely gépet, berendezést megvásároljákvagy lízingeljék-e - magában foglalja a jelenlegi és a jövőbeni pénzek cseréjének prob-lémáját.

A befektetési lehetőségek nélkül a jövedelemtulajdonosok számára közömbös lenne,hogy mikor kapnak, illetve mikor fizetnek ki bizonyos pénzösszegeket. A gazdaság-ban azonban vannak befektetési lehetőségek, ezért nem közömbös, hogy egy adottpénzösszeg mikor válik esedékessé. Mivel a ma rendelkezésre álló pénzt be lehet fek-tetni és ennek révén jövedelemre (kamatra, osztalékra stb.) lehet szert tenni, ezértértékesebb, mint az a pénz, amit egy későbbi időpontban kap meg a vállalkozó.

A fentiekből következően két azonos nagyságú, de különböző időpontokban esedé-kes pénzösszeg nem egyenértékű, így az is nyilvánvaló, hogy különböző időpontok-ban esedékes pénzösszegeket nem helyes közvetlenül összegezni. Márpedig a pénz-ügyi döntéseknél például a befektetések pénzügyi életképességének megítélésénél el-kerülhetetlen bizonyos időtartam alatt képződő pénzáramok összegzése. A problémaúgy oldható meg, hogy a különböző időpontokban esedékes pénzeket közös nevező-re hozzuk, értéküket valamilyen közös időpontra vonatkoztatva kiszámítjuk.

A különböző időpontokban esedékes pénzek egy közös időpontra történő átszámítá-sa a kalkulatív kamatláb segítségével történik.

A jelenbeni pénz jövőbeni értékének meghatározása kamatszámítással történik. A kamatszámítás alap-esetei az egyszerű kamatozás és a kamatos kamatozás. Egyszerű kamatozás esetén csak a kezdő befekte-tés tőkeösszegére kapunk kamatot.

A kamatos kamatozást pedig az jellemzi, hogy befektetés (megtakarítás) után járó kamatot időközön-ként (leggyakrabban évente) hozzáadják az eredeti tőkeösszeghez, azaz tőkésítik. Ez azt jelenti, hogy akapott kamatokra is fizetnek kamatot.

A jövőbeni pénzösszegek jelenértékét diszkontálással számíthatjuk ki. A diszkontáláshoz használt ka-matlábat diszkontrátának nevezzük.

A befektetések hozama általában több éven keresztül képződik. A pénzügyek terüle-tén gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor egyenlő időközönként (havonta,negyedévenként vagy évente) azonos nagyságú pénzáramokkal (kifizetésekkel vagybevételekkel) lehet számolni.

Meghatározott számú perióduson keresztül esedékes egyenlő nagyságú pénzáramoksorozatát annuitásnak nevezzük.


- 54 -

Bizonyos esetekben az annuitásokat - főként praktikus okokból időben végtelennek szokták tekinteni. A vég-telen számú, periódusonként egyenlő nagyságú fizetések sorozatát örökjáradéknak nevezzük. Ha a perióduson-ként esedékes pénzáramok évente azonos ütemben nőnek, növekvő örökjáradékról beszélünk.

Az előzőekben említett speciális pénzáramokat, illetve ezek jelenértékét a hitelektörlesztő részleteinek meghatározásakor, a lízingdíjak kalkulációjánál illetve értékpa-pírok vagy vállalkozások piaci értékének számítása során alkalmazzák.

4.3. AZ IDŐPREFERENCIA ALKALMAZÁSA A SZÁMÍTÁSOKBAN

"Jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok..." mondja ki a közmondás a jelenérték számítás - (diszkontálás)lényegét. A kérdés a döntéshez csupán az, hogy mekkora veréb jobb mekkora túzoknál...?

Az időpreferencia figyelembevételével és az anélkül készült elemzések, számítási eljá-rások az esetek többségében eltérő eredményt adnak. Ennek oka, hogy a statikusszámításban a dolog természetéből adódóan az időben később jelentkező pénzössze-geket a maiakkal azonos súllyal értékelik. A különböző időpontokban jelentkezőpénzösszegek (kiadások és bevételek) közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Időbenisúlyozás szükséges, amely során az azonos időpontra számított pénzösszegek (jelenlegiértékek) összevethetők, belőlük mutatószámok képezhetők. Tehát a folyó áron törté-nő értékelés önmagában nem értelmezhető.

Ahogy nem adható össze egy kiló kenyér egy liter tejjel, úgy nem értelmezhető az 1997-es és a 1998-asárbevétel folyó áron számított összege, ugyanis az összegek idődimenziójukban különböznek.

Sokan elkövetik azt a hibát a számítások során, hogy leegyszerűsítik a problémát ésa befektetett tőke megtérülési idejét a következőképpen kalkulálják:

Adatok a megtérülési idő számításához

Évek 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6.Befektetés -100 0 0 0 0 0 0Hozamok 0 20 20 20 20 20 20

Hibás számítás:A 0. évben tehát most 100 egységnyi tőkét (adózott jövedelemből) befektetünk a következő öt év (adó-zott) hozama éppen 100 egységnyi, így a befektetett tőke öt év alatt megtérül.Az ilyen következtetésre jutó befektető ott követi el a hibát, hogy nem veszi figyelembe az idő pénzér-tékét, így a befektetett tőke elmaradó hasznát. A befektetett tőke a legegyszerűbb esetben bankban le-kötve vagy más vállalkozásba fektetve hozadékot eredményezne. Ugyanígy nem termel eredményt azidőben később - hozamként - jelentkező pénzösszeg sem.

Helyes számítás:A időben jelentkező pénzösszegeket azonos időpontra, általában jelen értékre számítjuk át. A számítá-sok során a következő összefüggést alkalmazhatjuk:

P Pik

k

n

k01

11

=+=

∑ *( )

ahol P0 = a pénzügyi idősor jelenlegi értékePk = az adott időszakban esedékes pénzösszegk = az adott időszak száman = az időszakok számai = kalkulatív kamatláb

A számításban szereplő 1

1( )+ i k tagot diszkonttényezőnek nevezzük. Az összefüggés vizsgálatakor belátha-

tó, hogy ha a kalkulatív kamatláb értéke (i), vagy az időszakok száma (k) nő, akkor a diszkonttényező


- 55 -

értéke egyre kisebb 0 és 1 közötti szám lesz. Az adott időszakban esedékes pénzösszeget megszorozva ez-zel az 1-nél kisebb számmal önmagánál kisebb jelenlegi értéket kapunk. Így valósul meg a diszkontálástjelentő "leértékelés".

A számítások elvégzése után a következő eredményt kapjuk:

Megtérülési idő számítása jelenlegi értékek alapján

Évek 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6.Beruházási költség -100 0 0 0 0 0 0Beruházási költségjelenértéke -100 0 0 0 0 0 0Hozamok 0 20 20 20 20 20 20Hozamok jelenértéke 0 17,39 15,12 13,15 11,44 9,94 8,65

A kalkulatív kamatláb értékét jelen esetben 15%-ban, azaz 0,15-ban határoztuk meg.

A befektetés jelenlegi értéke -100 egység, a hozamok jelenlegi értéke 75,69 egység, ebből következően abefektetett tőke nem térül meg a tervezett 6 éves időszak alatt.

A fenti példa alapján megítélhető, hogy milyen mértékű tévedés lehetőségét rejtimagában az időtényező figyelmen kívül hagyása a számításokban.

4.4. A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI KOCKÁZATAI

Mivel a vállalkozások nem biztos, teljes egészében ismert feltételek, körülmények kö-zött hozzák meg döntéseiket, így mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a döntéstényleges eredménye jobb vagy rosszabb lesz a becsült, tervezett eredménynél.

Kockázaton legáltalánosabban valamely jövőbeni esemény bekövetkezése körüli bi-zonytalanságot értjük.

A kockázat az üzleti élet természetes velejárója, ezért becslése és számításba vétele apénzügyi döntések nélkülözhetetlen aspektusa. A döntések meghozatalakor nem az acél, hogy a kockázatot elkerüljük - ezt nem is lehet - hanem, hogy felismerjük a koc-kázatot, és elviseléséért (vállalásáért) megfelelő kompenzációról gondoskodnunk. Azüzleti kockázatot jelentő tényezők száma igen nagy, csoportosításuk több szempontszerint is elvégezhető.

Az egyik szempont lehet a kockázat jellege, amely szerint megkülönböztethetünk:

− piaci (azon belül kül- és belpiaci),− műszaki,− technológiai,− természeti,− menedzsment és− pénzügyi kockázatot.

Az egyes kockázati tényezők a megjelenés helye szerint is elkülöníthetők, attól függő-en, hogy a vállalkozás

− külső környezetében vagy− a vállalkozáson belül merülnek fel.

Az előzőeknél talán még fontosabb szempont, hogy milyen széles kört érint az adottkockázati tényező.


- 56 -

Ennek alapján a kockázati tényezők lehetnek:

− makró szintűek,− ágazati szintűek és− vállalkozás-specifikusak.

A makró szintű kockázat a vállalatok, vállalkozók azon kockázata, amely az általánosgazdasági és politikai helyzet, valamint a gazdaságpolitika hatásaiból fakad.

Az általános gazdasági kockázat az ország konjunkturális helyzetével van összefüggés-ben. Fellendülés idején kevesebb vállalat (vállalkozás) megy csődbe, illetve kevesebbvállalkozást számolnak fel. Visszaesés vagy válság idején még a „jó” vállalkozások iskönnyen bajba kerülhetnek. Az általános keresletcsökkenésnek viszonylag gyorsanmegjelennek a pénzügyi következményei is. Fizetési problémák merülnek fel, ame-lyek továbbgyűrűznek a vállalkozások mind szélesebb körén. A visszaesés vagy vál-ság nem egyformán érint minden vállalkozást.

Például az ún. alacsony jövedelemrugalmasságú termékeknél (élelmiszerek, alapvető fogyasztási cikkek)általában kisebb a keresletcsökkenés, a nagy jövedelemrugalmasságú termékeknél viszont nagyobbvisszaeséssel kell számolni.

Tipikus általános gazdasági kockázat az infláció is, amely a gazdasági kalkulációt teszibizonytalanná, és újra elosztja a jövedelmeket.

Politikai kockázaton az adott ország, illetve a vele külkereskedelmi kapcsolatban állóországok politikai eseményeinek gazdasági hatását értjük.

Általános politikai kockázatot jelentenek az export-importpiacot jelentő országokban,illetve a belföldön lezajló különböző politikai események.

A gazdaságpolitikai kockázatot a fiskális (költségvetési) és a monetáris politika lépéseiváltják ki.

Az adózási rendszer megváltoztatása vagy az adókulcsok módosítása jelentősen be-folyásolhatja a vállalkozások versenyfeltételeit. A fiskális politika elemei közé tartoz-nak a támogatások is, amelyek egyes ágazatok esetében (mezőgazdaság, élelmiszer-ipar) jelentősek lehetnek. A támogatások módosítása nemcsak a versenyfeltételekváltozására, hanem a közvetlenül támogatott termékek, tevékenységek jövedelmező-ségére is kihat.

A monetáris politika a bankok hiteltermelő képességének szabályozásával a vállalko-zások számára rendelkezésre álló külső forrásokat is szabályozza.

A külgazdasági kapcsolatokkal (export-import tevékenység) összefüggő kockázati té-nyezők közül első helyen az ún. ország- vagy régiókockázati tényezőt szokás említeni.Ez magában foglalja az adott külföldi országban érvényesülő általános politikai, gaz-daságpolitikai kockázati elemeket. A mindennapi export-import tevékenység soránsokkal nagyobb kockázatot jelent az árfolyammozgás. A kockázat kivédésének gaz-dag eszköztára alakult ki. A határidős devizatőzsdék, a különféle árfolyam biztosítá-sok lehetővé teszik, hogy a cég csökkentse az export és import során jelentkező ár-folyamkockázatot.


- 57 -

Az árfolyam-ingadozás mellett nagy kockázatot jelent a különböző protekcionista eszközök, a kvóták,vámok és lefölözések alkalmazása. A makro-gazdasági hatások mellett számos ágazat-specifikus kocká-zati tényezővel is számolniuk kell a vállalkozásoknak.

A piaci kockázat a termék keresletének és kínálatának ingadozásából adódó kocká-zat. Elsősorban az adott termék életgörbéje befolyásolja a vállalkozás piacának ala-kulását. A piac általános mozgása mellett fontos kockázati tényező annak szezonálisingadozása is. Például a természeti tényezők miatt erős szezonális keresleti-kínálatihatásokkal kell számolni a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban. A ciklikusság rész-leges kapacitás-kihasználatlanságot és nagyobb készletállományt okozhat, ami az át-lagosnál kockázatosabbá teszi az ilyen tevékenységek finanszírozását.

A piaci kereslet és kínálat globális és ciklikus mozgása mellett jelentős kockázati té-nyező a piac monopolizáltsága is. A piaci belépést nehezíthetik vagy megkönnyíthe-tik különböző adminisztratív állami előírások. Megnehezítheti a piaci belépést anagy kezdő tőkeigény is.

Az eddig áttekintett makró és ágazati szintű kockázati tényezők természetesen meg-jelennek vállalkozási szinten is, azonban vannak olyan kockázati elemek, amelyekcsak az adott vállalkozásnál figyelhetők meg és teszik bizonytalan kimenetelűvé agazdálkodást.

Ezeket a vállalkozási szintű kockázati tényezőket három csoportba sorolhatjuk:

− a menedzsmenttel− a természeti tényezőkkel és− a vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő kockázatok.

Témánk szempontjából ez utóbbinak van kiemelt jelentősége.

4.5. RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK

A rövid távú pénzügyi döntések tárgyát a forgóeszközök és a rövid lejáratú források(éven belül esedékes kötelezettségek) képezik. Az angolszász országokban a forgóesz-közöket (current assets) forgótőkének (working capital) nevezik.

Kitüntetett szerepe azonban a nettó forgótőkének (net working capital) van, amely aforgóeszközök és a rövid lejáratú források (current liabilities) különbsége.

A nettó forgótőke tehát a forgóeszközöknek az a többlete, amit tattós forrásokkal(saját tőkével és hosszú lejáratú kötelezettségekkel) kell finanszírozni.

Fontos követelmény, hogy a cég megfelelő nagyságú nettó forgótőkével rendelkezzéka befektetett eszközökhöz, illetve az eladási forgalomhoz viszonyítva, hogy az üzletitevékenységet nehézségek nélkül tudja folytatni. Sok vállalkozás ment vagy megycsődbe, mert a forgótőke szükségletet elhanyagolták vagy nagyságát alábecsülték.


- 58 -

4.5.1. A forgótőke meghatározói, körforgása

A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek a vállalkozások folyó működésitevékenységével kapcsolatosak. Egy tipikus termelő cégnél a folyó működési tevé-kenység a következő események és döntések sorozatából áll:

13. ábra: A működési tevékenységgel kapcsolatos események és döntések

ESEMÉNYEK DÖNTÉSEK

1. Nyersanyagok beszerzése 1. Mennyit rendeljünk?

2. Fizetések teljesítése 2. Kölcsönt vegyünk fel vagy apénzkészletünket csökkentsük?

3. Termékek előállítása 3. Milyen termelési technológiátválasszunk?

4. Termékek értékesítése 4. Milyen fizetési feltételeketajánljunk a vevőknek?

5. Követelések behajtása 5. Hogyan szedjük be a pénzt?

Azt az időtartamot, amely alatt a fenti események lezajlanak, működési ciklusnak ne-vezzük.

Ha mind a beszerzések, mind az értékesítések készpénzért történnének és ha a nyers-anyagokat azonnal késztermékké, a késztermékeket pedig készpénzzé tudná alakítania cég, akkor a működési ciklus zéró lenne és nem lenne szükség forgóeszközökre.Mivel azonban a gyakorlatban az események ilyen alakulása lehetetlen, továbbá avállalkozásba beáramló pénzek (cash inflow) és a vállalkozásból kiáramló pénzek (cashoutflow) nincsenek egymással szinkronban, ezért a folyó működés során a forgóesz-közök különböző elemei valamilyen nagyságban mindig megtalálhatók a cégnél.

A működési ciklus két nagy részre bontható – készletezési periódusra és a követelésekfutamidejére. A készletezési periódus a nyersanyagok, alkatrészek stb. beérkezésétől akésztermékek értékesítéséig tart. A készletezési időszak alatt a vállalkozás tőkéjénekegy része anyagokban, befejezetlen és félkész termékben illetve késztermékben vanlekötve. A követelések futamideje a termékek értékesítésétől az áru ellenértékénekkiegyenlítéséig tart. A működési ciklus e szakaszának kezdetén tehát a késztermékköveteléssé válik és a szakasz akkor ér véget, ha a követelés pénzzé alakul át.

A vállalkozások nemcsak eladóként, hanem vevőként is megjelennek a piacon, ígyszámukra szintén adott a lehetőség, hogy beszerzéseik ellenértékét ne azonnal, ha-nem megállapodás szerint egy későbbi időpontban egyenlítsék ki. Ha valamely cégképes lenne a szállítói számlák kifizetését addig elhalasztani amíg a vevőkkel szembe-ni követelései befolynak, akkor az értékesítése önfinanszírozó lenne.

A vállalkozások nemcsak a szállítói számlák kifizetését halaszthatják, hanem jogsza-bályi rendelkezések vagy szerződéses megállapodások néhány más - a normál üzletiélethez kapcsolódó - kifizetésnél is biztosítják ezt a lehetőséget. Ilyenek például azutólag fizetendő bérek, a meghatározott időpontokban esedékes adók, kamatok stb.


- 59 -

Közös jellemzőjük, hogy fedezetük folyamatosan képződik a befolyó árbevételből, ésamíg ki- vagy befizetésük nem válik esedékessé, addig ezt a pénzt a cég használhatja,bevonhatja az eszközök finanszírozásába.Ebből következően, a működési ciklusban lekötött forgóeszközök egy részét a szállítók és más hitelezők (a dol-gozók, a költségvetés stb.) automatikusan finanszírozzák, az eszközök fennmaradó részének forrásairól pedig acégnek kell gondoskodni.

A működési ciklus ideje alatt a forgóeszközök többszöri alakváltozáson mennek keresztül.A működési ciklus kezdetén a forgóeszközök pénz formájában vannak jelen, majd aműködési ciklus egy szakaszában készletekké (anyag, befejezetlen termelés, készter-mék) alakulnak át, a késztermék készletek értékesítéskor követeléssé válnak, egy bi-zonyos idő múlva pedig, amikor a követelések befolynak, a forgóeszközök újból pénz-formát öltenek, és ezzel a termelési költségek megelőlegezésére fordított tőke megtérül.Feltételezve azonban, hogy a vállalkozás a belátható jövőben fenn akarja tartani aműködését, a folyamat itt nem zárulhat le, hanem állandóan ismétlődnie kell.

A forgóeszközök szakadatlan körforgásának az a jellegzetessége, hogy a körforgás so-rán mind a lekötött forgóeszközök mennyisége, mind az összetétele erősen változó.A forgóeszközöknek ezen a mennyiségében és összetételében folyton változó állo-mányán belül azonban meghatározható egy olyan szint, amelyre adott műszaki-tech-nológiai, szervezeti stb. feltételek mellett a folyó működés zavartalansága érdekébentartósan szükség van, az e részt meghaladó forgóeszközök pedig különböző okok mi-att átmenetinek tekinthetők. A tartósan lekötött és az átmenetileg szükséges forgó-eszközök megkülönböztetésének finanszírozási szempontból van jelentősége. A tartó-san szükséges forgóeszközök esetében ugyanis – bár alakjuk folyton változik – a belé-jük fektetett tőke állandóan lekötve marad, míg az átmenetileg szükséges forgóeszkö-zök csak ideiglenesen kötnek le tőkét.

4.6. A FORGÓTŐKE NAGYSÁGÁRA HATÓ TÉNYEZŐK

A szélesen értelmezett forgótőke (forgóeszközök) nagyságát számtalan tényező befo-lyásolja. közülük a legfontosabbak:

− a vállalkozás folyó működésének (termelésének, értékesítésének) szintje, terje-delme,

− a vállalkozás üzletpolitikájának változása,− a gazdaságban illetve az adott ágazatban vagy szakmában bekövetkező válto-

zások,− a folyó működési költségek változása,− a technológia változása,− a szezonalítás.Amennyiben a cég többet termel, akkor egyrészt szükségszerűen emelkednek az anyagok és a befejezetlentermelés készletei, így változik a vállalkozás folyó működésének (termelésének, értékesítésének) szintje,terjedelme. Más oldalról növekszenek a vállalkozás kötelezettségei (a szállítók számlái, a fizetendő bérekstb.) és ezek időben történő kiegyenlítéséhez általában nagyobb pénzkészletet is kell tartani. Az eladás nö-vekedése elsősorban a követelések növekedését vonja maga után, hiszen mint tudjuk a vevők döntő há-nyada általában nem készpénzzel fizet. A nagyobb értékesítés folyamatos, zavartalan biztosítása érdekébenrendszerint növelni kell a raktáron lévő késztermék készletét is. A választék bővítése miatt szintén szüksé-ges lehet a késztermék készlet növelése.


- 60 -

A vállalkozás üzletpolitikájának változásakor a cég a piac megtartása vagy a piacirészesedés növelése érdekében kedvezőbb fizetési feltételeket, hosszabb fizetési ha-táridőt ajánl fel a vevőknek, akkor a követelések állománya emelkedik, tehát az elő-legezett tőke hosszabb idő alatt térül meg.

A technológia változásának célja a működési ciklus lerövidítése, a gyártási idő csök-kentése a forgóeszközök (ezen belül is főleg a befejezetlen termelés) szintjének csök-kenéséhez vezethet.

A legtöbb ágazatban, szakmában vannak ún. értékesítési (termelési) csúcsok, ame-lyek elsősorban az átmeneti forgóeszközökben idéznek elő változásokat. A szezonalí-tásnak a mezőgazdaságban meghatározó jelentősége van.

4.7. A FORGÓESZKÖZÖK OPTIMÁLIS SZINTJE

A rövid távú pénzügyi döntések egyik alapkérdése, hogy a vállalkozás mennyit fektes-sen be forgóeszközökbe?

A döntéshozó dilemmája nyilván az, hogy elkerülje a „túl sok” vagy „túl kevés” forgóeszköz csapdájátés megtalálja az optimális szintet. A forgóeszközök állományának nagysága önmagában nem minősít,belőle nem lehet megítélni, hogy sok-e vagy kevés. A forgóeszközök szintjének mérésére széles körbenelterjedt megoldás, hogy a forgóeszközöket a vállalkozás árbevételéhez, illetve összes eszközéhez viszo-nyítják.

Befektetési oldalról vizsgálva engedékeny vagy kényelmes a rövid távú pénzügyi poli-tikája azoknak a cégeknek, amelyeknél a forgóeszközöknek az értékesítési forgalom-hoz vagy az összes eszközökhöz viszonyított aránya magas, és szigorúnak, restriktív-nek tekinthető a pénzügyi politika ha az előbbi arányok alacsonyak.

Az engedékeny, kényelmes politika (konzervatívnak is szokták nevezni) főbb ismerte-tőjegyei:

− magas a pénzeszközök és a forgatási céllal vásárolt értékpapírok, vagy rövidtávra lekötött betétek állománya,

− liberális a cég hitelezési politikája, kedvező fizetési feltételeket, hosszú fizetésihatáridőt nyújt a vevőknek és ennek következtében magasak a kintlévőségek,követelések,

− magas a készletekbe fektetett tőke.

A szigorú, restriktív politika főbb jellemzői:

− a pénzeszközök állománya alacsony,− nem tartanak forgatási céllal értékpapírokat, rövidebb időre lekötött betéte-

ket,− szigorúak a fizetési feltételek, nem értékesítenek hitelbe, vagy csak rövid fize-

tési határidőt adnak a vevőknek,− a készleteket alacsonyan tartják.A vállalkozások pénzügyeiért felelős vezetők feladata, hogy a két szélsőséges szint között megtalálják a cégszámára optimális forgóeszköz szintet. Természetes, hogy azonnal felvetődik a kérdés: mi az optimálisszint?


- 61 -

Sajnos az ilyen típusú kérdéseket nem lehet egzakt módon, egyetlen számadattalmegválaszolni. Általánosan úgy fogalmazhatunk; optimálisnak a forgóeszközök azonszintje tekinthető, amely legjobban elősegíti a vállalkozás vagyonának gyarapodását.

Amikor egy vállalkozás arról dönt, hogy mennyit fektessen be forgóeszközökbe, kü-lönböző lehetőségek között választ. A lehetőségek közötti választáskor mérlegelnikell, hogy:

− a döntés milyen hatással lesz a vállalkozás jövedelmezőségére és kockázatára,− a forgóeszközök (a likvid eszközök) adott szintjének fenntartása mibe kerül.

4.8. A FORGÓESZKÖZÖK FINANSZÍROZÁSA

A rövid távú pénzügyi döntések másik alapkérdése, hogy hogyan finanszírozza a vál-lalkozás a forgóeszközeit?

A forgóeszközök finanszírozására sokféle forrás vehető igénybe. Az alapkérdés szem-pontjából azonban a rövid távú (rövid lejáratú adósság) és a tartós források (saját tőkeés hosszú lejáratú adósság) megkülönböztetésének van kitüntetett szerepe, mivel elő-ször arról kell dönteni, hogy a forgóeszközök finanszírozásában milyen legyen e kétforrás aránya.

Elméletileg a forgóeszközök mindig finanszírozhatók lennének rövid lejáratú adós-sággal és csak a hosszú élettartamú eszközöket finanszíroznák a tartós források. Egyilyen gazdaságban a nettó forgótőke mindig zéró lenne.

Képzeljük el a következő egyszerű esetet. Egy gabonafelvásárló aratás után felvásá-rolja a terményeket (búzát, kukoricát) tárolja és az év folyamán értékesíti. Aratásután magas készletekkel rendelkezik, a készletek folyamatosan csökkenek és a követ-kező aratás előtt elfogynak. A felvásárlást és a tárolási költségeket rövid lejáratúbankhitelekkel finanszírozza. A hiteleket az eladott termények árából fizeti vissza. Avalóságban azonban nem fordulhat elő, hogy a forgóeszközök állománya valamikoris nullára csökkenjen.

Korábban már szóltunk róla, hogy ha a vállalkozás hosszú távon akar működni, ak-kor bizonyos mennyiségű forgóeszközbe tartósan be kell fektetnie, sőt a tevékenységbővülése maga után vonja ezen eszközök növekedését is.

Egy fejlődő, növekvő vállalkozás zavartalan működéséhez szükséges összes eszköz akövetkező állományértékekre bontható:

− Befektetett eszközökre és tartósan lekötött forgóeszközökre. Ezek trendje hosszútávon növekvő.

− Átmenetileg szükséges forgóeszközökre. Ezek egy része a gazdaság ciklikussága,valamint a termelés vagy az értékesítés szezonalítása miatt, bizonyos szabály-szerűséggel a trend körül változik. Másik része előre megjósolhatatlan, napról-napra, hónapról-hónapra fluktuál.

A vállalkozás eszközszükséglete meghatározza a vállalkozás tőkeszükségletét. A tőke-szükséglet kielégíthető tartós (hosszú távú) és rövid lejáratú forrásokkal.


- 62 -

A finanszírozási döntések egyik alapkérdése éppen a tartós és a rövid lejáratú forrá-sok arányának meghatározása. Annak eldöntéséhez, hogy egy vállalkozás az eszkö-zeit milyen szintig finanszírozza tartós forrásokkal, hasznos kiindulópontként szol-gálhat az ún. illeszkedési elv.

Az illeszkedési elvben az a követelmény fogalmazódik meg, hogy a források lejárata(esedékessége) legyen összhangban az eszközök megtérülésével.

A vállalkozások akkor felelnének meg ennek a követelménynek, ha a hosszú távonlekötött eszközeiket (a befektetett eszközöket és a tartósan szükséges forgóeszközöket)tartós forrásokkal, az átmenetileg szükséges forgóeszközöket pedig rövid lejáratú for-rásokkal finanszíroznák. Az illeszkedési elvet azonban nem egyforma szigorúsággalkövetik a cégek. Attól függően, hogy a vállalkozások kötelezettségeinek (forrásainak)időbeli lejárata mennyire van összhangban az eszközök megtérülési (lekötési) idő sze-rinti struktúrájával három eltérő finanszírozási stratégiát különböztetünk meg.

Ezek a következők:− óvatos vagy konzervatív,− szolid,− agresszív.Az óvatos vagy konzervatív finanszírozási stratégiára az a jellemző, hogy az eszközök nagyobb hányadátfinanszírozzák tartós forrásokkal, mint amekkorát az eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkö-vetelne. Ebből következően a vállalkozások időnként – amikor átmenetileg kevesebb forgóeszközre vanszükségük – többletpénzzel rendelkeznek, amit lekötött bankbetét, likvid (piacképes) értékpapír stb. for-májában rövid távra befektethetnek. Az óvatos finanszírozási stratégiát követő cégek bizonyos időszakok-ban hitelezői, egyes időszakokban pedig adósi (hitelfelvevői) pozícióban vannak.

A szolid finanszírozási stratégiát követő vállalkozásokban a források lejárata és az esz-közök megtérülési struktúrája pontosan megegyezik.

Az agresszív finanszírozási stratégia fő jellemzője, hogy a vállalkozás eszközeinek finan-szírozásában alacsonyabb szintet képviselnek a tartós források, mint amilyet az esz-közök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne. Tehát a tartósan lekötöttforgóeszközök egy részét rövid lejáratú hitelekkel finanszírozzák.

4.8.1. Választás a különböző finanszírozási stratégiák között

Mint az eddigiekből is kitűnhetett, a cégeknek lényegében arról kell dönteni, hogy aforgóeszközök finanszírozásához mennyi hosszú lejáratú (tartós) és mennyi rövid le-járatú forrást vegyenek igénybe. Mindkét típusú forrással kapcsolatban felhozhatókérvek pro és kontra. Az érvek és ellenérvek főként arra kívánják felhívni a figyelmet,hogy a rövid és a hosszú lejáratú források aránya hogyan befolyásolja a vállalkozáshozamát és kockázatát.


- 63 -


− A vállalkozói pénzbefektetésnek mi a célja?− A pénzügyi döntések alaptípusait hogyan lehet csoportosítani?− Mik a befektetési döntések?− Melyek a finanszírozási döntés típusok?− Mit nevezünk hosszú távú pénzügyi döntésnek?− Mik a rövid távú döntések?− Mit jelent az idő pénzértéke?− Mit nevezünk annuitásnak?− Miben rejlik a gazdasági kockázat?− Milyen szintűek lehetnek a kockázatok?− Mik a rövid lejáratú pénzügyi döntések tárgyai?− Mi a nettó forgótőke?− Miért van szükség forgótőkére?− Milyen két nagy részre osztható a működési ciklus?− Melyek a forgótőke nagyságára ható tényezők?− Aszerint, hogy a vállalkozás mennyit fektet a forgóeszközökbe, milyen politi-

kákat különböztetünk meg?− Mi az illeszkedési elv?− Attól függően, hogy a vállalkozások kötelezettségeinek (forrásainak) időbeli le-

járata mennyire van összhangban az eszközök megtérülési (lekötési) idő szerintistruktúrájával milyen eltérő finanszírozási stratégiákat különböztetünk meg?

- 65 -

5. AZ ÜZLETI TERVEZÉS

Új vállalkozás indítását vagy egy meglévő vállalkozás fejlesztését célszerű az üzleti terv ki-dolgozásával kezdeni, melynek részletes bemutatásáról szól ez a fejezet. Bemutatjuk az üzletiterv formai és tartalmi követelményit, úgy hogy az egyes fejezetek tartalma részletes bemu-tatásra kerül.

A fejezet tartalma:

4.1. Az üzleti tervezés alapjai4.2. Üzleti terv formai követelményei

4.2.1. Üzleti terv felépítése

A témakör feldolgozásához szükséges idő: 2 óra.

5.1. AZ ÜZLETI TERVEZÉS ALAPJAI

Az új vállalkozás indítását vagy egy meglévő vállalkozás fejlesztését célszerű üzletiterv kidolgozásával kezdeni. A tervezés során számba kell venni a célokat, a felada-tokat, az eszközöket és a lehetőségeket. Az üzleti terv készítésének legnagyobb elő-nye, hogy jó üzleti tervvel jelentős versenyelőnyhöz juthat a vállalkotás és későbbikomoly veszteségeket előzhet meg. Azzal ugyanis, hogy végig gondolja egy üzleti ter-vet csökkenti a későbbi kockázatokat, növeli a tervek megvalósíthatóságát.

Az üzleti terv formai és tartalmi követelményinek ismertetése előtt néhány kérdéstisztázása szükséges:

Mi az üzleti terv?

Az üzleti terv a fejlesztés és a működtetés programja, az ellenőrzésdokumentuma.

Ki készíti az üzleti tervet?

Az üzleti tervet a vállalat, vállalkozás vezetői készítik az előttük állófeladatok megvalósítására, a kitűzött célok elérésére.

Ezek az üzleti tervek készülhetnek:− össz-vállalat terveként, illetve− üzleti egységek terveiként.

Kinek készül az üzleti terv?

− A vállalkozás részére: az üzleti terv mindenekelőtt a vállalkozó saját döntéseinekmegalapozását szolgálja, eszköz a elképzelések formába öntéséhez.


- 66 -

− Leendő üzlettársak részére: ha a vállalkozó társakat szeretne bevonni a vállalko-zásba egy világos üzleti tervvel könnyebb meggyőzni valakit elgondolásunk meg-alapozottságáról.

− Hitelezők, támogatók részére: ha hitelt vagy egyéb támogatást szeretne igényelnia vállalkozás, alapkövetelmény a külső forrás elnyeréséhez (hitel, támogatás)

Az üzleti terv alapvetően a vállalat, vállalkozás részére készül, de különböző helyze-tekben speciális tervek készülhetnek.

Ilyenek lehetnek:− Banki hitelpályázatok,− Privatizációs kalkulációk, pályázatok,− Megvalósíthatósági tanulmányok, stb.

Mi az üzleti terv célja?

Az üzleti terv célja, hogy:− pontosan értékelje a cég jelenlegi helyzetét,− meghatározza az elérendő célt,− a lehető legkonkrétabb formában felvázolja a cél elérésé-

hez szükséges lépéseket és az azokhoz tartozó idő- és erő-forrás szükségleteket.

Mit tartalmaz az üzleti terv?

Az üzleti terv tartalma mindig a célfeladattól függ. De van egy általánosan elfoga-dott forma, amely szerint az üzleti tervek általában készülnek.

5.2. ÜZLETI TERV FORMAI KÖVETELMÉNYEI

Alapkövetelmény, hogy olyan legyen az üzleti terv formátuma, hogy gyorsan és egy-szerűen megérthető, áttekinthető legyen. Ez teszi lehetővé, hogy az átlátáshoz, dön-téshez szükséges információk gyorsan előkereshetők legyenek és javítja az üzleti tervkészítőjének megítélését.

A tervet mindenképpen nyomtatásban, fűzve kell elkészíteni és lehetőleg egyes számharmadik személyben kell megírni.

5.2.1. Üzleti terv felépítése

A bankok és pénzintézetek rendelkeznek a hitelbírálathoz készített nyomtatványok-kal, amelyet sok esetbe üzleti tervnek is neveznek, de ez az esetek többségében speci-ális, főként a bank igényeit kifejező forma. A vállalkozásnak általában többre vanszüksége, mint az előre gyártott formanyomtatványok kitöltésével elkészíthető hitel-igénylés. Jegyzetünkben a következőkben bemutatásra kerül egy általános üzleti tervséma, mely rugalmassága, sokrétűsége folytán alapját képezheti bármely célból ké-szült üzleti tervnek.

Hangsúlyozni kell nincs egy elfogadott univerzális üzleti terv séma, amelyről az lehet mondani, hogycsak ez a jó és nincs olyan, amely változtatás nélkül bármely helyzetben megfelelő. Így a vállalkozás-nak mindig az adott helyzethez alkalmazkodó tervváltozatot kell készítenie, amely helyzetenként másés más lehet.

Az üzleti tervezés

- 67 -

5.2.1.1. Üzleti terv fő fejezetei

1. Bevezető oldal2. Összefoglalás3. Ágazati elemzés4. Vállalkozás leírása5. Termelési/szolgáltatási terv6. Marketing terv7. Szervezeti terv (egyszerűbb vállalkozás esetén elhagyható)8. Kockázatelemzés9. Pénzügyi terv10. Függelék

Az üzleti terv 1. fejezete: A bevezető oldal

A bevezető oldal tartalmazza az alapadatokat, melyek a következők:

− A vállalkozás neve, címe, adatai− A tulajdonosok neve, címe− A vállalkozás működési köre− A finanszírozási igény jelzése− Jelöljük meg az esetleges bizalmas kezelésre utaló igényünket!

Az üzleti terv 2. fejezete: Összefoglalás

Annak ellenére, hogy az összefoglaló fejezet sorrendben az üzleti terv a második feje-zete, a gyakorlatban ez készül el utolsóként, az összes elkészült fejezet összefoglalója-ként. Ez a fejezet tartalmazza a vállalkozás alapötletének leírását, az elképzelésekmegvalósítási menetének összefoglalását, a számítások eredményeit.

Azok akik az üzleti tervet elolvassák általában nagyon elfoglaltak és lehet, hogy többüzleti terv vizsgálatával is foglalkoznak. Mindezek miatt a pozitív megítélésben sokatsegíthet, ha az összefoglalást tisztán és egyszerűen, jól olvashatóan írjuk le. Rá kellmutatnunk arra, hogy mik a vállalkozás erősségei és hogy miért érdemes azt támo-gatni.

Az üzleti terv 3. fejezete: Ágazati elemzés

Az ágazati elemzés alapvetően a következőket tartalmazza:

− Ágazati trendek és kilátások− Versenytársak elemzése− Piaci lehetőségek és korlátok− Ágazati előrejelzések

Az ágazat alatt azt a gazdasági környezetet, cégek csoportját értjük, melyek termé-kei/szolgáltatásai hasonlóak, kapcsolódnak vagy megegyeznek egymással, szoros ver-senyhelyzetben vannak, ugyanazon vásárlók igényeit szolgálják ki. Az elemzés arraadhat választ, hogy a piac növekedése, stabilitása vagy csökkenése várható-e a jövő-ben. Az elemzésnél figyelembe kell venni a makró-környezeti (politika, gazdaság, tu-domány, technika, társadalom, kultúra, nemzetközi hatások) és a mikrokörnyezeti


- 68 -

(eladók száma, gyártók, felhasználók forgalmazási sajátosságai, iparágba való be-, éskilépés nehézségei, iparág mérete, földrajzi elhelyezkedése) hatásokat is.

Ebben a részben tehát le kell írni a piackutatás eredményeit, de nem szabad túlságo-san részletekbe menően leírni a tapasztalatokat. Írjuk le pontosan a kutatásainkeredményét, különösen azokat melyeket magunk végeztünk. Ezt grafikus formábanis megjeleníthetjük, de a nagyobb táblázatokat és grafikonokat a Függelékben kellszerepeltetni.

Meg kell vizsgálni, hogy mely vállalkozások működnek a piacon és hogy hogyanvégzik tevékenységüket. Az egyedi vállalkozási alapötlet azt jelenti, hogy nincs sokversenytárs, de nehéz megjósolni a keresletet. Ellenben a sok versenytárs léte bizo-nyíték arra, hogy van piaca tevékenységnek, de kérdés, hogy fel tudja-e venni velüka versenyt a vállalkozás és hogy különbözik-e a versenytársaktól. Kérdés, hogy hol arés a piacon és hogyan lehetne betölteni az űrt.

Mi miatt fogják keresni a tevékenységünket? Szociális helyzet, személyes érdek vagyízlés miatt. Az egyik kulcsszó általában a kényelem vagyis az, hogy hogyan tudjukmegkönnyíteni az emberek életét. A fogyasztókat a lehető legpontosabban be kellhatárolni a következők szerint: kor, hely, jövedelem. Foglaljuk össze, hogy milyenlehetőségeket és veszélyeket rejt magában a piaci, ágazati környezet.

Az üzleti terv 4. fejezete: A vállalkozás leírása

A vállalkozás leírása a következő témakörökre épül:

− A termékek bemutatása− A nyújtott és igénybe vett szolgáltatások− A vállalat, vállalkozás méretei − Munkaszervezés, személyzeti és adminisztrációs kérdések− A vezetők, alkalmazottak szakmai háttere

Pontosan meg kell határozni, hogy milyen funkciói vannak a terméknek vagy szol-gáltatásnak és miért veszik majd a vevők. Ügyelni kell arra, hogy a laikus számára isérthető legyen a megfogalmazás. Jó ha egyértelműen kiderül a tervből, hogy milyenújszerűt nyújt vevőknek.

Fontos bemutatni, hogy kik azok vállalkozások, amelyektől az alapanyagot, félkészterméket vagy a különböző szolgáltatásokat vásárolja a vállalkozó, milyen formábandolgoznak együtt, milyen szerződések szabályozzák a jogokat, kötelességeket. Be kellmutatni mekkora lesz a személyzet és milyen a szakmai összetétele. Végül egy szerve-zeti összetételben be kell mutatnunk a tervezett egységeket, a fölé- és alárendeltségiviszonyokat, a munka és felelősségi megosztásokat. Nem utolsó sorban magát a vál-lalkozót ill. saját magunkat kell bemutatni egy lehetőleg amerikai típusú önéletrajzsegítségével. Érdemes jó képességű, perspektivikus vállalkozó látszatát keltenünk.

Az üzleti terv 5. fejezete: Termelési terv

− A termelési terv rész a következő témakörökre épül:− A termelési technológia− A telephely


- 69 -

− A gépek és berendezések− A szállítók listája

Alapvetően a vállalkozás működése határozza meg e fejezet tartalmát. Ügyelni kell alaikus számára is érthető fogalmak és rendszerek meghatározására. Mutassuk be azalkalmazott technológiát, termelési folyamatot, a gépeket, a telephelyet. Jó ha bemu-tatjuk az értékesítési csatornáinkat, a készletgazdálkodási módszerünket. Mutassukbe, hogy kik lesznek a beszállítóink és mekkora ez a potenciális beszállítói kör.

Az üzleti terv 6. fejezete: A szervezeti terv

Amennyiben a vállalkozás méretei illetve a tervezett tevékenység indokolja különfejezetet kell szentelni a vállalkozás szervezeti kérdéseit érintő adottnak is. Abban azesetben ha a vállalkozás méretei nem indokolják külön fejezetben tárgyalni a szerve-zeti felépítés részleteit úgy a „A vállalkozás leírása” c. fejezetben mutathatók be aszükséges részletek.

A szervezeti terv a következő alfejezeteket tartalmazza:

− Tulajdonforma− Társak vagy részvényesek− Vezetők hatásköre− Vezetők szakmai önéletrajza− Munka/felelősség megosztás (szervezeti működési szabályzatok)

Az üzleti terv 7. fejezete: Marketing terv

A marketing terv fejezet a következő témakörökből áll:

− Az árak− Forgalmi adatok− Reklám, PR− Termékforgalmi előrejelzések− Ellenőrzés és korrekció

Az árat tekintve nem az a lényeges, hogy a vállalkozás számára milyen ár lenne op-timális, hanem, hogy a fogyasztó mit hajlandó fizetni a termékért vagy szolgáltatá-sért. Mivel a fizetőképes kereslet nagyon nagy szórást mutathat fontos az árak vevő-kör igényei szerinti kialakítása. Sok esetben a vállalkozások alkalmazzák a bevezetésiárat. Amikor a fogyasztók már megszokták, elfogadják, magukénak érzik a terméketvagy szolgáltatást, akkor szabad csak árat emelni. Áron alul nem szabad forgalmaz-ni, mert az hosszú távon nem kifizetődő. Az ár meghatározását azért természetesenszámításokkal kell alátámasztani (költségkalkuláció, cash flow), mindennek az alapjaa közvetlen és közvetett költségek és a tervezett nyereség hányad.

A forgalmi adatokat korábbi forgalmazás, előzetes felmérések, értékesítési csatornákigényei, hasonló termékek forgalmi adati alapján kell prognosztizálni. Meg kell be-csülnünk, hogy további reklámmal, kínálat szélesítéssel, termelés fokozással, árakcsökkentésével milyen forgalmi adatok érhetőek el a jövőben.


- 70 -

Nagyon fontos az, hogy a piacra hogyan tudunk betörni, miből értesül a fogyasztóarról, hogy létezünk. Ezt a reklám és propagandastratégia határozza meg.

A legpontosabban azt kell meghatároznunk, hogy mi az amit nyújtani szeretnénk afogyasztóknak. Az általunk nyújtott előnyökön kell gondolkoznunk, nem magán aterméken. Például az új, divatos és elegáns pasztell mintás damaszt abrosz azt az ér-zést nyújtja, hogy modern, divatos életmódot folytat a család, hogy kellemes, har-monikus környezetben tölthet el egy családi ebédet.

Ezután azt kell meghatároznunk, hogy milyen médiát használunk. Van olyan tevé-kenység, amelynek hírét szóbeszéd továbbítja, más tevékenységet szórólapok, köz-vetlen eladás vagy újság hirdetés útján lehet reklámozni Kiállításokon, vásárokon jólehetőségek kínálkoznak az első kapcsolatok felvételére még akkor is ha mi nem ve-szünk részt kiállítóként. Egy új üzleti tevékenység beindítása mindig hírnek számít,főleg akkor, ha fiatal az illető aki abban részt vesz. Jó, ha be tudunk kerülni a helyiújságokba vagy TV-be.

Az értékesítést elősegítik név- és címlistás megkeresések és nyereményakciók szerve-zései is. A rólunk alkotott kép, az image nagyon fontos. Ha olcsón adjuk termékein-ket egy egyszerű image is előnyös lehet. A legtöbb esetben azonban a kisvállalkozás-ok a minőségi piacon értékesítik termékeiket, így általában megéri egy jó embléma éslevélfejléc megtervezésére pénzt áldozni.

Először érdemes kicsiben (kis költségek árán, a lakosság szelektált csoportján) kipró-bálnunk a marketingstratégiánkat. A piac hamarosan visszajelzést ad választottmódszerünkre ill. a termékünk vagy szolgáltatásunk keresletének alakulására. Haúgy ítélnénk meg, hogy stratégiánk nem váltotta a be a hozzá fűzött reményeket,időben korrigálnunk kell.

Az üzleti terv 8. fejezete: Kockázatelemzés

A kockázatelemzési fejezet a következő témakörökből áll:

− A környezet- és vállalkozási belső elemzés (SWOT analízis)− Új technológia kockázata− Felkészülés a váratlan eseményekre

Az ötlet kockázatainak vizsgálatára, megvalósíthatóságának végigjárására szolgál aSWOT analízis. A következőkben egy SWOT táblázat található.

14. ábra: SWOT analízis vázlata

Előnyök / Erősségek(Strength)

Hátrányok / Gyengeségek(Weakness)

Lehetőségek(Opportunities)

Veszélyek / Fenyegetések(Threats)

Ennek a táblázatnak a kitöltése lehetővé teszi hogy egy pillantással felmérjük azokata főbb tapasztalatokat, melyeket a piac- és termékelemzés során gyűjtöttünk össze.


- 71 -

A SWOT analízis elkészítése után lehetőség nyílik a SWOT-mátrix kialakítására. ASWOT-mátrix segítségével a vállalkozás belső és külső környezetéből származó pozi-tív és negatív tényezők alapján konkrét cselekvési programok készíthetők.

15. ábra: A SWOT mátrix vázlata

Pozitívumok Negatívumok Cselekvési programok

A belsőkörnyezet

Előnyök / Erősségek(Strength)

Hátrányok / Gyengeségek(Weakness)

A belső környezet biztosítot-ta pozitívumok és negatívumokalapján lehetséges cselekvésiváltozatok

A külsőkörnyezet

Lehetőségek(Opportunities)

Veszélyek / Fenyegetések(Threats)

A külső környezet biztosí-totta pozitívumok és negatívu-mok alapján lehetséges cse-lekvési változatok

Cselekvésiprogramok

A külső és belső környe-zet biztosította pozitívu-mok alapján lehetségescselekvési változatok

A külső és belső környe-zet biztosította negatívu-mok alapján lehetségescselekvési változatok

Ha új technológia bevezetést igényelt a termékünk előállítása, meg kell vizsgálnunkhogy engedélyezett vagy szabályozott-e, le van-e védve, milyen költségei vannak.

A termelés olyan terület ami számos meglepetést és kockázatot tartogat. A nagyüzemek, a sok dolgozó, jelentős mértékű anyagmozgatás, mely sok vállalatot jellemezmind olyan tényező, ami problémák előadódásának színtere lehet. Ha előfordulhat-nak ilyen problémák, minimalizálni kell hatásukat.

Az üzleti terv 9. fejezete: Pénzügyi terv

A pénzügyi terv fejezet a következő témakörökre épül:

− Előzetes jövedelem terv− Pénzforgalmi becslések− Előzetes mérlegek− Fedezeti pont elemzés− Meglévő és szükséges pénzforrások

A pénzügyi tervek

Az üzleti tervezés során a beruházások pénzügyi tervei egyrészt közép- és hosszú táv-ra szóló gazdaságossági vizsgálatok, másrészt rövid távú likviditási tervek. A tervekmás-más vizsgálatok alapjául szolgálnak, de természetesen szervesen kapcsolódnakegymáshoz. A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok tulajdonképpen hatékonyságvizsgálatok, amelyek a befektetés jövedelem termelésének intenzitását mérik.

A likviditási tervek a tervváltozatok finanszírozhatóságát, életképességét vizsgálják,különös tekintettel a működés első időszakára. Itt különös tekintettel kell tervezni avállalkozással kapcsolatos pénzösszegek megszerzésének és kifizetésének időpontjait,a működtetés és a forgóeszköz-finanszírozás törvényszerűségeit. Sok problémát okozaz ÁFÁ-val kapcsolatos bizonytalanság, amely abból adódik, hogy - különösen azinduló vállalkozások esetében - az adóhatóság az első nagyobb összegű ÁFA vissza-


- 72 -

igénylés után adóellenőrzést rendel el és ez a vizsgálat befejezéséig halasztó hatályúaz összeg kifizetése szempontjából. Hiába fizet esetleg késedelmi kamatot az adóható-ság, ha a vállalkozás likviditási egyensúlya veszélybe került.

A befektetés megítélésének egyik legátfogóbb szempontja a vagyonmérleg készítése.A beruházás tényleges hozama a működés során jelentkező jövedelmek és a létrejöttvagyongyarapodás összegeként határozható meg.

A pénzügyi tervek részletes módszertani leírását a „Pénzügyi és likviditás menedzsment”és „A vállalkozások gazdaságossági számításai” c. fejezet tartalmazza.

Az üzleti terv 10. fejezete: Függelék

A függelék tartalmazza az üzleti tervvel kapcsolatos összes dokumentumot, amely azüzleti terv megvalósíthatóságát bizonyítja, de terjedelmi vagy egyéb okokból nemhelyezhető el az egyes fejezetekben.

A függelék a következő fontosabb dokumentumokat tartalmazhatja:

− Levelezés (megállapodások, szándéknyilatkozatok)− Piackutatási adatok− Bérleti és egyéb szerződések− Szállítói árajánlatok és egyéb dokumentumok.


− Mi az üzleti terv?− Kinek készül az üzleti terv?− Mi az üzleti terv célja?− Hogyan nevezzük az üzleti terv fő fejezeteit?− Mit tartalmaz az üzleti terv bevezető oldala?− Mit tartalmaz az üzleti terv „Összefoglalás” c. fejezete?− Mit tartalmaz az üzleti terv „Ágazati elemzés” c. fejezete?− Mit tartalmaz az üzleti terv „Vállalkozás leírása” c. fejezete?− Mit tartalmaz az üzleti terv „Termelési terv” c. fejezete?− Mit tartalmaz az üzleti terv „Szervezeti terv” c. fejezete?− Mit tartalmaz az üzleti terv „Marketing terv” c. fejezete?− Mit tartalmaz az üzleti terv „Kockázatelemzés” c. fejezete?− Mit tartalmaz az üzleti terv „Pénzügyi terv” c. fejezete?− Mit tartalmaz az üzleti terv „Függelék”-e ?

- 73 -

6. A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSAI

A „Vállalkozások gazdaságossági számításai” című fejezetben a beruházások és befekte-tések fogalmi meghatározása után megvizsgáljuk a beruházási döntéseket, a döntésikritériumokat, sorra vesszük a beruházás-gazdaságossági mutatószámokat. Megvizs-gáljuk, hogy a különböző mutatók milyen értékeinél fogadhatók el a beruházásidöntések illetve megnézzük az egyes mutatószámok használatának előnyeit és hátrá-nyait. Foglalkozunk az infláció, az amortizáció kezelésének kérdéseivel valamint azérzékenységvizsgálatokkal, mely utóbbi segítségével meghatározhatók a tervváltoza-tok stabilitása. Számítási példán keresztül ismerkedünk meg a gyakorlattal illetvesorra vesszük a tipikus tervezési hibákat.

A fejezet tartalma:

6.1. Befektetés, beruházás, invesztíció6.2. A beruházási döntések általános jellemzői6.3. A gazdaságossági számítások módszerei

6.3.1. A pénzáramok (cash flow) típusai6.3.2. Döntési kritériumok

6.4. A beruházás-gazdaságossági mutatószámok6.4.1. A Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató6.4.2. A Belső kamatláb mutatató6.4.3. A Jövedelmezőségi index6.4.4. A Dinamikus (diszkontált) megtérülési idő6.4.5. Az infláció kezelése a tervezés során6.4.6. Az amortizációs költségek kérdése6.4.7. A kalkulatív kamatláb meghatározása

6.5. Érzékenységvizsgálatok6.6. hogyan készülnek számítások a gyakorlatban?

6.6.1. Példák a gazdaságossági számításokhoz6.6.2. Példa likviditási terv készítésére

6.7. Jellemző hibák a tervezés során


6.1. BEFEKTETÉS, BERUHÁZÁS, INVESZTÍCIÓ

Gazdasági megbeszéléseinken általában szinonimaként használjuk a fenti két fogal-makat érezvén, hogy jelentésük egymáshoz közeli. A befektetés kifejezés általáno-sabb, pénzeszközök lekötését jelenti későbbi hozam reményében. A beruházás fo-galma szűkebb, tárgyi eszköz létesítése, hozam (megtérülés) céljából. A beruházásokfogalmi meghatározásának keresésekor a leghasználhatóbb megfogalmazás a követ-kező:


- 74 -

A tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított tőkekiadásokat beruházásnak ne-vezzük.

A fenti meghatározás megmutatja a beruházások lényegét: a közeljövőben pénztadunk ki valamilyen üzleti elképzelés megvalósítására, majd a távolabbi jövőbenpénzbevételt remélünk.

A beruházások tervezésénél a fenti mondatból három fontos tényező szerepére kellfigyelnünk:

1. Meg kell tervezni a várható kiadásokat és bevételeket.A pénzáramlás tervezését a kifizetett osztalék vagy az adózott jövedelemkimutatásáig kell végezni, hiszen ezt az összeget "viheti el" a befektető,ebből a pénzből térül meg a beruházás.

2. A gazdasági folyamatokat az időtengelyen kell tervezni.(Nem mindegy, hogy egy kiadás vagy bevétel most vagy három évmúlva jelentkezik.)

3. A jövő természetszerűen bizonytalan, így tervváltozatok készítése szük-séges, amelyek alapján készített érzékenységvizsgálatok és kockázatelemzé-sek tájékoztatnak a beruházással járó kockázatokról.

A beruházások alapvetően három területen befolyásolják a vállalkozások eredmé-nyességét. Elsősorban közvetlenül a vállalkozás nyereségére gyakorolt hatáson keresz-tül, a többleteredmény vagy a hatékonyabb termelés révén. A második terület a lik-viditási helyzet alakítása, amely a kivitelezési időszak kiadástöbbletét, a beruházások-kal kapcsolatos hitelek törlesztését valamint a működtetés során jelentkező bevétele-ket foglalja magában. Végül a vállalkozások vagyoni helyzetének, (a vagyon nagysá-gának és összetételének) megváltoztatása révén hat a gazdálkodás eredményességére.

6.2. A BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A beruházásokkal megvalósított létesítmények általában hosszú élettartamúak, így aműködésükkel kapcsolatos kiadások és bevételek is hosszabb időtávon jelentkeznek.Mivel a beruházási döntések jövőben végbemenő folyamatokra vonatkoznak és azinformációk a jövőről hiányosak, a döntéseket mindig terheli valamilyen bizonyta-lanság. Az információhiány és az ehhez kapcsolódó kockázat egymástól elválasztha-tatlan jelenségek.

Az állóeszközök mobilitása korlátozott. A létesítmények, tárgyi eszközök újraértékesíté-se csak veszteséggel képzelhető el.

A beruházások során létrehozott eszközökhöz, azok működéséhez speciális költségekkapcsolódnak. Különös figyelmet érdemelnek az üzemeltetési, fenntartási, rekonst-rukciós és amortizációs költségek.

A mezőgazdasági beruházások rendelkeznek néhány további sajátossággal, amelyekcsak ebben az ágazatban jellemzőek. Az állattenyésztésben a létesítmények működé-séhez nagy értékű forgóeszközök (állatállomány, takarmány stb.) szükségesek. Az ül-tetvények termőre fordulásáig hosszabb időszak telik el számottevő bevétel nélkül. A

Vállalkozások gazdaságossági számításai

- 75 -

mezőgazdasági termelés alapvetően élő objektumokkal foglalkozik, a termelés para-métereinek prognosztizálása ezért különösen nehéz.

A beruházások révén nagy értékű, hosszú élettartamú eszközök keletkeznek, ebbőlkövetkezően a beruházások közös jellemzői:

− jelentős pénzkiadással járnak,− a beruházás révén képződő hozamok időben később jelentkeznek, és teljes bi-

zonyossággal nem számíthatók ki− hosszú időre meghatározzák a cég műszaki-technológiaijellemzőit, gazdasági és

pénzügyi helyzetét,− a rossz beruházási döntések sok esetben visszafordíthatatlan, vagy csak tete-

mes költséggel korrigálhatók.

A döntési folyamat két legfontosabb eleme a pénzáramok becslése és a lehetséges be-ruházási változatok értékelése.

A beruházási döntések folyamatában kulcsfontosságú feladat a beruházással kap-csolatos pénzáramok becslése. A beruházásokra tipikusan az a jellemző, hogy nagyösszegű kezdeti pénzkiáramlást követelnek meg, amit nettó befektetésnek nevezünk.Ezért fontos, hogy a beruházástól elvárt jövőbeni teljesítményeket is nettó pénzára-mokban mérjük.

Az olyan beruházásokat, amelyek egy kezdő pénzkiáramlást követően az élettarta-muk során pozitív nettó pénzáramokat eredményeznek normális vagy konvencionális be-ruházásoknak nevezzük. Az olyan típusú beruházásokat viszont, amelyeknél a kezdőpénzkiáramlást (befektetést) a becsült élettartam alatt különböző előjelű pénzáramokkövetik nem konvencionális beruházásoknak nevezzük.

Függetlenül attól, hogy egy beruházás pénzáramai konvencionálisak-e vagy sem, apénzáramok becslése során a következő alapelveket kell érvényesíteni:

A beruházások értékelésénél csak a pénzáramok (cash flow) relevánsak. A pénzáramvagy cash flow legegyszerűbben úgy definiálható, mint egy adott időszak (pl. egy év)alatt ténylegesen befolyt és ténylegesen kifizetett pénzek különbsége.

A beruházási javaslatok pénzügyi életképességének, megítéléséhez a pénzáram al-kalmasabb, mint a számvitelileg kimutatott eredmény.

A számviteli eredmény megállapításakor egyrészt olyan ráfordításokat is figyelembe veszünk, amelyekaz adott időszakban nem járnak tényleges pénzkiadással, másrészt a kimutatott számviteli eredménynagyságát jelentősen befolyásolhatja, hogy a cég a számviteli törvény által megengedett értékelési eljá-rások (pl. készletek értékelése, amortizáció elszámolása) közül melyiket alkalmazza. Ezért amikor a be-ruházások teljesítményét becsüljük, akkor a számviteli eredmény helyett a működés során képződőnettó pénzárammal (cash flow-val) kell számolnunk, ami a várható adózott eredmény és az amortizá-ció együttes összege.

A pénzáramokat növekményi alapon kell becsülni. Egy projekt értékét azok a pótlólagos pénzáramok adják,amelyek a javaslat elfogadásából következnek. Ezért minden pénzáramot, amely a beruházás elfogadásával vál-tozást eredményez a cég árbevételeiben, költségeiben és adófizetésében, bele kell foglalni az elemzésbe. Ezzelellentétben, azokat a pénzáramokat, amelyeket a beruházás elfogadása nem érint, vagy nem a beruházás hoza-dékából térülnek meg, az elemzések során nem kell figyelembe venni.


- 76 -

A pénzáramokat adózás utáni bázison kell mérni, mivel az adó egyrészt tényleges pénz-kifizetést jelent a cég számára, másrészt a kezdő befektetés is adózott pénzből törté-nik.A pénzáramok becslésekor a beruházás valamennyi közvetett hatását figyelembe kell venni. Például a legtöbbberuházás a forgótőke szükséglet növekedésével jár együtt. Nyilvánvaló, ha több vagy nagyobb kapacitásúgépeken folyik a termelés, akkor több anyagra és pénzre is lesz szükség a meg növekedett folyó tevékenységzavartalan lebonyolításához. A forgótőke szükséglet változását mind a kezdő befektetésnél, mind a működéssorán figyelembe kell venni.

Az angolul sunk costs-nak nevezett elsüllyedtnek, elmerültnek fordítható költségeket kikell hagyni a számításokból. Ezek körébe olyan kiadások tartoznak, amelyek márkorábban megtörténtek, így megtérülésük nem függhet a beruházási javaslat elfoga-dásától vagy elutasításától.

Figyelembe kell venni a beruházáshoz felhasznált erőforrások olyan költségeit is, amelyek lényegeseklehetnek a beruházási döntés szempontjából, még ha nem is járnak tényleges pénzkiadással. Példáulegy cég a saját telkére tervezi egy szálloda építését. A telek forgalmi értéke 10 millió Ft, azaz ennyiértlehetne eladni. Ez az erőforrás tehát nem „szabad”, van alternatív hasznosítási lehetősége, amelyet ha-szonáldozat költségének (opportunity cost) nevezünk. A haszonáldozat költség tulajdonképpen az apénzösszeg, amit akkor kapna a cég, ha a beruházási javaslatot elutasítaná és a telket eladná vagy másmódon hasznosítaná.

A beruházási döntéseket megalapozó számításokban az inflációt konzisztensen kellkezelni. Ez azt jelenti, ha a diszkontáláshoz névleges kamatlábat használunk, akkor abefektetésből származó pénzáramokat is nominális értékben kell kidolgozni.

A nominális pénzáramok kiszámításánál a legnagyobb nehézséget annak a becslése jelenti, hogy apénzáramokat meghatározó legfontosabb tényezők, mint az eladási árak, a gyártási költségek, az alap-anyagok ára, a munkabér stb. az inflációval azonos mértékben változik-e, vagy sem. Például az biztos,hogy az amortizációra az infláció nincs hatással, mivel a számviteli előírások szerint az amortizációt azeszközök eredeti beszerzési árai alapján kell kiszámítani.

A belső finanszírozási költségeket figyelmen kívül kell hagyni a működési pénzáramokbecslésekor.

A belső (tulajdonosi, hitelezői) finanszírozási költségek osztalék vagy kamat formájá-ban történő kifizetéseket jelentenek a tulajdonosok vagy hitelezők számára, akik aberuházás megvalósításához szükséges tőkét biztosítják. A finanszírozási költségektőlazért kell eltekinteni, mert ezek a beruházástól elvárt hozamba – a kalkulatív kamatlábközvetítésével – már belefoglalásra kerültek.

Minél magasabb a finanszírozási források költsége, annál magasabb kamatlábathasználunk a pénzáramok diszkontálásához. Így ha a kifizetésre kerülő osztalékokatvagy kamatolt levonnánk a becsült pénzáramokból, majd ezeket a pénzáramokatdiszkontálnánk a megfelelő kamatlábbal, akkor ez a finanszírozási költségek kétszeresszámbavételével lenne egyenlő.


- 77 -

6.3. A GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK MÓDSZEREI

A beruházások gazdaságossági előkészítése három alappilléren nyugszik:

− Projekt terv készítése a kivitelezési folyamat tervezésére, valamint a be-ruházási költségek meghatározására.

− Az üzleti terv részeként időarányos - a vállalkozás életpályájához alkal-mazkodó - árbevétel és költségterv a tervezett beruházás pénzügyi műkö-désének előrejelzésére.

− Az időtényező figyelembevételén alapuló korszerű mutatószámok számítá-sa a vállalkozás pénzügyi adatai alapján. A tervezés pontatlanságánakellensúlyozását szolgáló érzékenységvizsgálatok elvégzése, amely az adottberuházás stabilitását mutatja az elkerülhetetlenül bekövetkező társa-dalmi, közgazdasági változások mellett.

A vállalkozások és beruházások gazdaságossági vizsgálata során a következő háromfő terület meghatározása szükséges:

− beruházási költségek,− árbevételek és a− működési költségek.

A beruházás pénzügyi tervezésekor a fenti tételeket részletezve időbeni esedékességükszerint kell tervezni. A beruházási költségeket a projekt terv, az árbevételeket és aműködési költségeket a működési terv tartalmazza.

Az üzleti tervezés során a beruházások pénzügyi tervei egyrészt közép- és hosszú táv-ra szóló gazdaságossági vizsgálatok, másrészt rövid távú likviditási tervek. A tervekmás-más vizsgálatok alapjául szolgálnak, de természetesen szervesen kapcsolódnakegymáshoz.

A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok tulajdonképpen hatékonyság vizsgálatok,amelyek a befektetés jövedelem termelését számszerűsítik.

A likviditási tervek a tervváltozatok finanszírozhatóságát, életképességét vizsgálják,különös tekintettel a működés első időszakára. Itt különös figyelemmel kell terveznia vállalkozással kapcsolatos pénzösszegek megszerzésének és kifizetésének időpontja-it, a működtetés és a forgóeszköz-finanszírozás törvényszerűségeit. Sok problémátokoz az ÁFÁ-val kapcsolatos bizonytalanság, amely abból adódik, hogy - különösenaz induló vállalkozások esetében - az adóhatóság az első nagyobb összegű ÁFA visz-szaigénylés után adóellenőrzést rendel el és ez a vizsgálat befejezéséig halasztó hatá-lyú az összeg kifizetése szempontjából. Hiába fizet esetleg késedelmi kamatot az adó-hatóság, ha a vállalkozás likviditási egyensúlya veszélybe kerül.

A befektetés megítélésének egyik legátfogóbb szempontja a vagyonmérleg készítése. Aberuházás tényleges hozama a működés során jelentkező jövedelmek és a létrejöttvagyongyarapodás összegeként határozható meg.


- 78 -

6.3.1. A pénzáramok (cash flow) típusai

A beruházásokkal kapcsolatban az alábbi pénzáramok különböztethetők meg:

− kezdő pénzáram, (beruházási költség)− működési pénzáram,− végső pénzáram, (maradványérték) .

A kezdő pénzáram (beruházási költség) a beruházás érdekében (a beruházás eldön-tésétől a beruházás üzembe helyezéséig) felmerült kiadásokat foglalja magában.

Legfontosabb elemei a következők:

+ Az „új” eszköz eredeti bekerülési ára+ A tőkésíthető kiadások (szállítási, alapozási, szerelési költség, stb.)+ Nettó forgótőke szükséglet+ Meglévő erőforrások alternatív költsége – Régi eszközök értékesítéséből származó bevétel± Adóhatás= Kezdő pénzáram

A működési pénzáram becslése során azt próbáljuk számszerűsíteni, hogy a beruházásüzembe helyezése után, a befektetés eredményeként hogyan változik a vállalkozáscash flow-ja a beruházás tervezett élettartama alatt. Itt különösen nagy jelentőségevan a már korábban említett elvnek, hogy a pénzáramokat különbség alapon kell be-csülni.Bármely periódus (időszak) működési pénzáramának fő elemei:

+ Árbevétel – Folyó működési költségek – Értékcsökkenési leírás± Adózás előtti eredmény – Társasági adó± Adózás utáni eredmény+ Értékcsökkenési leírás± Folyó működésből származó pénzáram± Forgótőke változás= A periódus pénzárama

A végső pénzáram (maradványérték) meghatározásakor azt becsüljük fel, hogy a beru-házás felszámolásával mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetés-ből. A végső pénzáram két legfontosabb eleme:

− a gépek berendezések értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel,− a felszabaduló forgótőke.

A gépek, berendezések értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel függ egyrészt a használttárgyi eszköz piaci árától, másrészt attól, hogy a piaci ár és a könyv szerinti érték hogyan viszo-nyul egymáshoz. Ha a piaci ár magasabb a könyv szerinti értéknél, adóztatható jövedelem kép-ződik. Ilyen esetben a tényleges pénzáram a piaci ár és a fizetendő adó különbsége. Ha a piaci árés a könyv szerinti érték megegyezik, akkor a teljes bevétellel számolhatunk. Ha a piaci ár ala-


- 79 -

csonyabb, mint a könyv szerinti érték, akkor a cég szintjén adómegtakarítás keletkezik. Ilyenesetben a végső pénzáram a piaci ár és az adómegtakarítás együttes összege.

6.3.2. Döntési kritériumok

A beruházási döntéseket különböző szituációkban kell meghozni. Bármely döntésiprobléma besorolható az alábbi három kategória valamelyikébe:

− döntés a beruházási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról,− választás az egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok között,− a beruházási javaslatok rangsorolása korlátozott erőforrások esetén.

Az első döntési szituáció a legegyszerűbb, és tulajdonképpen minden beruházási javaslattal kapcsolatban fel kelltenni azt a kérdést, hogy az adott változat a vállalkozás számára elfogadható-e vagy sem. Ha a válasz pozitív,akkor érdemes pénzt fektetni a beruházás megvalósításába.

A második döntési szituációban az egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok közül kell választani. Ezazt jelenti, hogy a döntéshozóknak azonos célt szolgáló, de egymással versengő beruházási javaslatok sorozatátkell megvizsgálni. Mivel azonban csak egy javaslat valósítható meg, ezért az egyik javaslat elfogadása egyben atöbbi elutasítását jelenti. Ahhoz azonban, hogy a javaslatok sorozatából egyet kiválaszthassunk, mindegyiketmeg kell vizsgálni a pénzügyi életképesség szempontjából. Előfordulhat olyan eset is, hogy a javaslatokból egyi-ket sem szabad megvalósítani. Ha viszont a javaslatok közül több elfogadható, akkor ezeket sorrendbe kellállítani, és valamilyen kritérium alapján közülük ki kell választani a legjobbat.

A harmadik döntési szituációra az a jellemző, hogy több jó beruházási javaslatot ta-lált a cég, mint amennyi tőke a megvalósításukhoz rendelkezésre áll, vagy megsze-rezhető. Itt tehát az a feladat, hogy az elfogadható beruházási javaslatokból olyankombinációkat képezzünk, amelyek megvalósítását egyrészt a rendelkezésre álló tő-kemennyiség lehetővé teszi, másrészt amelyek megvalósítása révén a cég a legna-gyobb értéknövekedést, vagyongyarapodást éri el.

6.4. A BERUHÁZÁS-GAZDASÁGOSSÁGI MUTATÓSZÁMOK

A felsorolt döntési problémák megoldására sokféle döntési szabály, technika vehetőigénybe. A következőkben röviden áttekintjük a legszélesebb körben ismert és legy-gyakrabban használt döntési kritériumokat.

A több gazdaságossági mutató számítható egy beruházással, vállalkozással kapcsolatban. Ezek kalkulá-ciója után megállapítható, hogy a különböző megközelítést tükröző mutatószámok nagy része egy-másnak ellentmondó eredményt adhat, nehezítve ezzel a tervező, döntéshozó munkáját. A valós érté-keléshez szűkíteni kell az alkalmazott beruházás-gazdaságossági mutatók számát oly mértékben, hogy vi-szonylag egyszerűen, érthetően de teljes körűen jellemezzék az adott tervváltozatot.

A szabályok alkalmazása során minden döntéseknél figyelembe kell venni az időpénzértékét. Az alkalmazott mutatószámokat összefoglalóan jelenérték-számításonvagy diszkontált pénzáramokon alapuló technikáknak nevezik.

Ebbe a csoportba tartozik:

− a Nettó jövedelem jelenlegi értéke (NPV),− a Belső kamatláb (IRR),− a Jövedelmezőségi index (PI),− a Dinamikus megtérülési idő.


- 80 -

A diszkontált pénzáramok (Discounted Cash Flow) használatán alapuló különböző módszerek lényegébenkét nagy csoportba sorolhatók: Az egyik csoport Nettó Jövedelem Jelenlegi értéke (Net Present Value) mód-szer néven ismeretes. Azokban az esetekben használatos, amikor ismert azoknak a pénzügyi forrásoknak aköltsége, amelyekből a beruházás (befektetés) megvalósul, vagy adott egy minimális hozamkövetelmény.

A másik módszer Belső Kamatláb (Internal Rate of Return) néven ismert. Ez a mód-szer akkor alkalmazható, amikor nem ismerjük a jövedelmek diszkontálásához szük-séges kamatlábat.

6.4.1. Nettó jövedelem jelenlegi értéke (Net Present Value – NPV)

A Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutatóról az „Idő pénzértéke” c. fejezetben máremlítést tettünk és láttuk, a ez egy különbség jellegű mutató, amely azt fejezi ki, hogy aberuházás teljes élettartama alatt képződő pénzáramok diszkontált összegéből levon-va a kezdő pénzáramot, mekkora nettó jövedelem (hozam) képződik.

Mivel a kezdő pénzáram előjele mindig negatív (pénzkiadás), a működési pénzára-mok együttes jelenértéke pedig általában pozitív, ezért a nettó jelenérték az alábbiakszerint írható fel:

A nettó jövedelem jelenlegi értéke azt fejezi ki, hogy mennyi a beruházás - tervezettidőszak alatt megtermelt - nettó nyeresége a beruházás időpontjára diszkontálva1. A muta-tószám segítségével megítélhető a vállalkozás abszolút eredményessége. A számításalkalmas kompetitív, - egymással ugyanazon forrásért versengő - tervváltozatok ösz-szehasonlítására.

A nettó jövedelem úgy számolható ki, hogy a keletkező bevételek jelenlegi értékébőlkivonjuk a felmerülő költségek jelenlegi értékét, melyek egyrészt az egyszeri beruhá-zás-ráfordítások, másrészt a folyamatos fenntartás, működtetés költségeit jelentik.

A nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató a következő összefüggés alapján számítha-tó:

∑∑∑=== +

−+

−+

=n

kk

kn

kk

kn

kk

k

iB

iM

iÁ

NPV111 )1()1()1(

ahol NPV = a nettó jövedelem jelenlegi értékeÁk = az adott időszakban esedékes összes árbevételMk = az adott időszakban esedékes összes működési költségBk = az adott időszakban esedékes összes beruházási költségk = az adott időszak száman = az időszakok számai = kalkulatív kamatláb

Amennyiben az NPV mutató értéke negatív a beruházás veszteséges, mivel az árbe-vételek nem fedezik a költségeket. Nulla nettó jövedelem jelenérték azt jelenti, hogya beruházás kifizetett minden felmerülő költséget, de jövedelmet nem termel. Erre azidőpontra térül meg a befektetett tőke. Pozitív NPV esetén a döntéshozó megítélésenmúlik, hogy a tervezett jövedelem elegendő-e a befektető számára az adott időszakhozadékként.

1 A diszkontálás magyarázatát a jegyzet "Az időpreferencia a számításokban" című fejezete tartalmazza.


- 81 -

A Nettó jövedelem jelenlegi értéke (NPV) mutató alkalmazása esetén azok a beruhá-zások fogadhatók el, amelyek nettó jelenértéke pozitív.

Amennyiben több egymást kölcsönösen kizáró beruházás közül kell a legjobbat ki-választani, úgy a legnagyobb NPV értéket adó tervváltozatot kell megvalósítani.

A Nettó jövedelem jelenlegi értéke, mint döntési kritérium előnyei:

− Figyelembe veszi mind a pénzáramok nagyságát, mind azok időbeni alakulását aberuházás teljes élettartama alatt. Kiemelten fontos szerepe van a pénz időérté-kének a beruházások értékelésekor olyan periódusokban, amikor az inflációs rátakülönösen magas.

− A Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató kizárólag a beruházásokból várhatóanvisszaáramló jövedelmektől (cash flow) és a befektetéseknek a tőkepiacokon ki-alakult jövedelmezőségi szintjétől (opportunity cost of capital) függ. Minden másdöntési szabály ugyanis, amelyre hatással van a pénzügyi vezetés ízlése, szubjektívértékítélete, vagy a vállalkozás üzleti tevékenységének eddig elért jövedelmezősé-ge, illetve más független a tervek jövedelmezősége, csak rosszabb döntéshez ve-zethet.

− Mivel a jelenérték számítás következtében mindent pénzmennyiséget jelenértékenmérünk, így a különböző beruházási javaslatokkal kapcsolatos pénzáramok, illet-ve az NPV értékeik összeadhatók. Az összeadhatóság (additivitás) tulajdonságá-val egyedül csak a nettó jelenérték módszer rendelkezik.

− A legjobb döntési szabály az egymást kölcsönösen kizáró beruházások rangsoro-lására.

− A leginkább biztosítja a tulajdonosok (részvényesek) vagyonának gyarapodását.

A döntési szabály hátránya:

− Erőforrás korlát esetén alkalmazása nem biztosítja a maximális vagyonnöveke-dést.

− Sokan úgy vélik, nehéz megérteni a Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató általkifejezett pénzösszegek (jelenértékű forintok, dollárok) pontos jelentését.

6.4.2. A Belső kamatláb (Internal Rate of Return - IRR)

A Belső kamatláb mutató úgy definiálható, mint az a kamatláb, amellyel a beruhá-zás révén képződő pénzáramokat diszkontálva, azok együttes összege éppen egyenlőa kezdő pénzárammal.

Tehát NPV = 0

A belső kamatláb megmutatja, hogy mekkora az a kalkulatív kamatláb, amely melletta beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszertérülnek meg az élettartam alatt.

Ez a fedezeti pont, ekkor még nem képződött nyereség. Ilyen értelemben a belső ka-matláb a beruházás "belső" jövedelmezőségét mutatja. A befektetés annál jövedelme-zőbb minél magasabb a belső kamatláb. A beruházást akkor érdemes megvalósítani,ha annak belső kamatlába meghaladja a számításokban alkalmazott kalkulatív ka-


- 82 -

matláb nagyságát. A beruházás kölcsönből történő megvalósítása esetén, a belső ka-matláb meg kell, hogy haladja a kölcsön után fizetendő kamatláb mértékét. Ilyen ér-telemben a belső kamatláb a beruházás hitelképességét mutatja. Számítása meglehe-tősen bonyolult, számítógépes iterációval végezhető el.

A belső kamatláb értéke mutató a következő összefüggés alapján számítógépes iterá-cióval számítható:

∑∑∑=== +

++

=+

n

kk

kn

kk

kn

kk

k

iB

iM

iÁ

111 )1()1()1(keressük azt az "i" értéket ahol NPV = 0

(a jelölések megegyeznek az előző összefüggésben alkalmazottakkal.)

A Belső kamatláb számítása, mivel nem adott a diszkontáláshoz szükséges kamatláb,ezért az NPV számításánál bonyolultabb feladatot jelent.

A belső kamatláb szabály alapján azok a beruházások fogadhatók el, amelyek belsőkamatlába magasabb, mint a beruházástól megkövetelt hozam, vagy a tőke költsége.

Tehát: IRR > kalkulatív kamatláb

A Belső kamatláb mutató alkalmazásának előnyei:

− Figyelembe veszi mind a pénzáramok nagyságát, mind azok időbeli alakulását aberuházás egész élettartama alatt.

− Az elfogadni vagy elutasítani döntési problémáknál jól működik, a nettó jelen-tértéé szabállyal azonos eredményhez vezet.

− Épít az elemzők intuícióira.− Sokan érzik úgy, hogy könnyebb értelmezni egy beruházás belső megtérülési rá-

táját, mint a nettó jelenértékét.

A döntési szabály hátrányai:

− Vannak olyan szituációk, amikor a belső kamatláb használata problémát okoz.

6.4.3. Jövedelmezőségi index (Profitability Index - PI)

A jövedelmezőségi index, vagy más néven hozam-költség arány olyan mutató, amely-ben a beruházás révén képződő jövedelmek diszkontált értékét (jelenértékét) a kezdőpénzáramhoz viszonyítjuk.

∑

∑∑

=

==

+

++

+= n

kk

k

n

kk

kn

kk

k

iB

iM

iÁ

PI

1

11

)1(

)1()1(

(a jelölések megegyeznek az előző összefüggésekben alkalmazottakkal.)

A jövedelmezőségi index alapján azok a beruházások fogadhatók el, amelyeknél amutató értéke 1-nél nagyobb. Ha ugyanis PI >1, akkor a beruházás NPV-je bizto-san pozitív.


- 83 -

A jövedelmezőségi index úgy értelmezhető, mint az eredetileg befektetett összegminden egységére jutó jelenérték hozam.

A jövedelmezőségi index szabály előnyei:

− Viszonylag könnyű kiszámítani.− Erőforrás korlát esetén jobb döntést eredményezhet, mint a nettó jelenérték.

A szabály hátránya:

− Elég nehéz értelmezni− Az egymást kölcsönösen kizáró beruházások esetében félrevezetheti a döntésho-

zókat.

6.4.4. A Dinamikus (diszkontált) megtérülési idő (Payback Period)

A statikus megtérülési idő egykor az egyik legismertebb, nem diszkontáláson alapulódöntési technika volt. Modernizált változata a szakaszosan halmozott NPV számításonalapuló Dinamikus megtérülési idő arra a kérdésre ad választ, hogy hány év alatt kapjavissza a vállalkozás az eredetileg befektetett pénzt a beruházás eredményeként kép-ződő jövedelmekből.

A Dinamikus (diszkontált) megtérülési idő azt fejezi ki, hogy hány évig kell a beruhá-zásnak működnie, hogy a Nettó jövedelem jelenlegi értéke pozitív legyen. Más meg-fogalmazásban, hány év diszkontált jövedelméből térül meg az eredetileg befektetetttőke?

Ez a döntési szabály ötvözi a megtérülési idő előnyeit (kockázat és likviditás jelzése) adiszkontált jövőbeni pénzáramok előnyeivel.

Ha a Dinamikus megtérülési időt használjuk döntési kritériumként, akkor ahhoz,hogy döntéseinkben következetesek legyünk, meg kell határozni az általunk megkö-vetelt (a még megengedhető maximális) megtérülési időt. Az elfogadni vagy elutasí-tani döntési szituációban e megtérülési szabály alapján a beruházási javaslat akkorfogadható el, ha a várható megtérülési idő rövidebb a megengedhető maximálismegtérülési időnél. Egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül pedig azt kell vá-lasztani, amelyik gyorsabban megtérül.

A megtérülési idő mint értékelési módszer vagy döntési szabály előnyei:

− Az NPV számítással együtt viszonylag egyszerű számítani és könnyűmegérteni.

− Bizonyos szempontból információt nyújt a javasolt beruházások kocká-zatáról. Olyan periódusokban, amikor a jövő különösen kockázatosnaklátszik, minél rövidebb idő alatt térül meg a befektetett tőke, annál biz-tosabbnak fogják tekinteni a beruházást.

− A likviditás oldaláról is jelzi a beruházás kívánatosságát. Minél gyorsabba megtérülési idő, annál gyorsabban igénybe vehetők, felhasználhatók abefolyó pénzek.


- 84 -

A módszer vagy döntési szabály legfőbb hiányosságai:

− A megengedhető maximális megtérülési idő kiválasztása nagy mértékbenszubjektív és különböző emberek alapvetően azonos adatokat használvais eltérő döntéseket hozhatnak egy beruházási javaslattal kapcsolatban.Így a megtérülési idő nem nyújt objektív, és a tulajdonosok (részvénye-sek) gazdagságának maximalizálásával összhangban lévő döntési krité-riumot.

− Általában nem méri a beruházási javaslat jövedelmezőségét, és lénye-gében figyelmen kívül hagyja, hogy a megtérülési idő után milyen hosz-szú ideig és milyen nagyságú hozamok képződnek még.

− A vállalkozás számára fontos távlati szempontok háttérbe szorulnak,mivel ez a kritérium azoknak a beruházási javaslatoknak kedvez, ame-lyeknek már röviddel a befektetést követően magas a hozamuk. Nemkétséges, hogy ezek előnybe részesítése mellett számos érv felsorakoztat-ható. Azonban az olyan beruházási javaslatok is, amelyek esetében kü-lönböző okok miatt (például a termelés felfutása, vagy a termék beveze-tése a piacra időbe telik) a hozamok először szerényebbek, később vi-szont hosszabb időszakon át egyenletesen jó jövedelmekkel lehet szá-molni, amelyek jelentősen hozzájárulnak a cég pénzügyi helyzeténekstabilitásához.

Amennyiben nem valamilyen speciális döntési szituációtó van szó, akkor a mostbemutatott kritériumok alapján azonos döntési eredményre jutunk.

Ez a következők szerint foglalható össze:

16. ábra: A mutatószámok döntési kritériumként történő használata

DÖNTÉS

ELFOGADNI ELUTASÍTANI

NPV > 0 NPV < 0

IRR > r IRR < r

PI > 1 PI < 1

Ha ugyanis a Nettó jövedelem jelenlegi értéke (amely a diszkontált pénzáramok és akezdő pénzáram különbsége) pozitív, akkor biztos, hogy a jövedelmezőségi index 1-nél nagyobb lesz, hiszen az a kettő hányadosa. Továbbá, ha „r” kalkulatív kamat-lábbal diszkontálva a pénzáramokat a nettó jelenérték pozitív, akkor szintén biztos,hogy a belső kamatlábnak annál magasabbnak kell lenni, hiszen a Belső kamat-lábbal diszkontálva a Nettó jövedelem jelenlegi értéke 0-val egyenlő.

A beruházás-gazdaságossági kalkulációk bemutatása során felmerül néhány más té-nyező értelmezése is.


- 85 -

Ezek a következők:

− az infláció és prognosztizáció kapcsolata,− az amortizáció kérdése és a− kalkulatív kamatláb nagysága.

6.4.5. Az infláció kezelése a tervezés során

A gazdaságosság mértékét nem befolyásolja az a tény, ha az infláció következtében aráfordítások és hozamok árai azonos arányban változnak. A gazdaságossági számítá-sokban az infláció ilyen szempontból figyelmen kívül hagyható. Az infláció hatásá-nak kiszűrésére alapvetően két módszer alkalmazható:

− a bevételek és a költségek tervezésekor nem veszik figyelembe az inflá-ció hatását, csak az arány változásokat tüntetik fel,

− a hozamoknál és ráfordításoknál beszámítják az infláció hatását, de egyinflációs ráta segítségével az infláció hatásait kiszűrik.

Az árak előrejelzései, prognózisai általában tartalmazzák mindkét tényezőt, ezértkönnyebben járható útnak tűnik az infláció hatásainak kiszűrése. Amennyiben eztnem teszik meg, az időpreferenciát alkalmazó számítások eredménye torzul. Elméleti-leg a kamatláb vagy diszkonttényező évenkénti növelésével az árszínvonal változáshatása kiszűrhető lenne, de az ilyen számítások módszertana még nem eléggé kidol-gozott.

6.4.6. Az amortizációs költségek kérdése

A működési költség tervezése során az a módszer a helyes, amely az amortizációs költ-ségeket nem sorolja a beruházás tényleges működési költségei közé, így a gazdaságosságiszámításokban nem terheli a beruházási tervváltozatot egy olyan költség, amely va-lójában nem kerül elvonásra a vállalkozástól. Az értékcsökkenési leírás tervezésemégis szükséges, hiszen a számviteli törvény alapján ez a költség adóalap csökkentőtétel, és így a vállalkozás adózott jövedelmének kiszámításához feltétlenül szükséges.

Az amortizáció alapvető funkciója az újratermelés feltételeinek megteremtése, tehát az értékátvitel biz-tosítása. Az értékcsökkenési leírás gazdasági tartalma a hatékonyságtól független kategória, amelyneknagyságát az állóeszközök tulajdonságai és különböző hatósági rendelkezések határoznak meg. Költség-nek sem igazán tekinthető, hiszen nem von el pénzt a vállalkozástól hiszen újra befektethető, felhasz-nálható. Ezért a beruházások gazdaságossági elemzésekor sem a beruházási, sem az éves üzemelési költsé-gek között nem vehető számításba. Emiatt a beruházási döntés-előkészítés során számított éves jövede-lem nagysága eltér a valóságban jelentkező mérleg szerinti eredménytől. Ez a befektető szempontjábólelfogadható, hiszen a kimutatott jövedelem jelenlegi értékre számított nagysága így is reális alapja adöntéshozatalnak.


- 86 -

6.4.7. A kalkulatív kamatláb meghatározása

A kalkulatív kamatláb az idő pénzértékét fejezi ki.

A kalkulatív kamatláb meghatározásakor a legtöbb szakember mindig az aktuálisbanki hitelkamatlábat alkalmazza a számításokban, azonban annak kialakításáratöbb lehetséges válasz is adható:

− Az előző felfogást támasztja alá az a nézet, mely szerint az alkalmazott kalkulatív kamatlábnagysága legyen azonos a fejlesztési hitelek kamatával. Így biztosítható a befektetett tőke mi-nimális elvárt hozadéka. Ez a számítási mód egyszerű, de nem garantálja a pénzeszközök haté-kony felhasználását, az eredmények reális értékelését, mivel csak alapvető követelményekettámaszt.

− Más álláspont szerint a vállalkozás teljes állóeszköz-lekötésére jutó tényleges nyereség legyen aszámításokban alkalmazott kalkulatív kamatláb alapja. Ez is tulajdonképpen a minimál-kamat,amely csupán azt fejezi ki, hogy a tervezett beruházás legalább a jelenlegi eszközparkkal azo-nos eszközarányos nyereséget adjon (amely összességében biztos, hogy nem optimális haté-konyságú).

A szakmailag helyes válasz az hogy maximális jövedelem elérése legyen a számítások-ban alkalmazott kalkulatív kamatláb alapja.

A kalkulatív kamatláb nagyságát a legjobb beruházási, befektetési lehetőség egy-ségnyi lekötött eszközértékére számított jövedelemszintje alapján kell meghatározni.

Ez a maximális jövedelmezőségre törekvő módszer a tervváltozatok egy részét túlzot-tan leértékelheti, gazdaságtalannak mutathatja. A szigorú értékelésnek azonban na-gyobb biztonságú tervezés az eredménye.

6.5. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK

Érzékenységvizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a tervezés pontatlansága, abekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a beruházás-gazdaságosságiszámítások eredményeit.

Az érzékenységvizsgálatok segítségével meghatározható a beruházási tervváltozat stabili-tása.

A módszer segítségével három alap paraméter változásának az eredményre gyakorolthatása vizsgálható. Ezek a:

- a beruházási költség,- a várható működési költségek és a- prognosztizált árbevétel

Az érzékenységvizsgálat nem más mint a beruházás-gazdaságossági mutatók so-rozatos számítása majd táblázatba rendezése.


- 87 -

Ezek alapján a következő táblázat-párok készülhetnek:

- árbevétel - működési költség,- árbevétel - beruházási költség és- működési költség - beruházási költség.

A táblázat első sorában az árbevételek, az első oszlopban pedig a működési költségekváltozásának százalékos mértéke került feltüntetésre. Megfigyelhető, hogy a táblázatúgy készült, hogy az eredmények szempontjából a bal felső sarok a "kedvezőtlen"(ebben az irányban nőnek a költségek és csökkennek a bevételek), a jobb alsó pediga "kedvező" sarok.

Megállapítható a számított mutatószámok alapján egy "elfogadhatósági-nem elfogadha-tósági" határvonal a táblázatokban. Minél távolabb esik ez a határ az eredeti terv-számokból származó eredményektől (a táblázatok középpontja), annál rugalmasabbilletve kevéssé érzékeny a vállalkozás a gazdasági körülmények kedvezőtlen irányúváltozására.

Más oldalról a tervezőnek az érzékenységvizsgálatok alapján lehetősége van megvizs-gálni a tervek hibatűrését. Ha az vizsgálatok azt mutatják, hogy az eredetileg terve-zett alapadatok 5-15 %-os eltérése megkérdőjelezi a vállalkozás gazdaságosságát, úgya befektetőnek mérlegelnie kell, hogy a rendelkezésre álló ismeretek alapján tervez-hetők-e ilyen pontossággal az adatok.

6.6. HOGYAN KÉSZÜLNEK SZÁMÍTÁSOK A GYAKORLATBAN?

A következőkben az egyszerűségre törekedve modellszámításokon mutatjuk be a be-ruházások tervezésére használható gyakorlati eljárásokat.

6.6.1. Példák a gazdaságossági számításokhoz

A hosszú távú terveket általában éves bontásban készítjük el. A cél az egyes évekbenjelentkező beruházási költségek, valamint az árbevételek és a működési költségekalapján az éves osztalékfizetés alapját képező adózott eredmény meghatározása.

A vizsgálatok időhorizontjaként a reálisnak tekinthető időtávlatok tűzhetők ki. Ál-talános szabályként elfogadható, hogy a beruházás élettartama, de legalább a fejlesztésihitelek futamideje legyen a beruházás-gazdaságossági vizsgálatok tervezési időtávja.

Három tartalmában különböző, de formájában azonos alapadat táblázat elkészítéseszükséges. Az első a beruházási költségek, a második az árbevételek, a harmadik pediga működési költségek számára. A táblázatok első oszlopa a jelentkező pénzügyi tételekrészletes bontását teszi lehetővé. Ennek segítségével, lehet az árajánlatokat, a piac-felmérés adatait, az eddigi tapasztalatokat beépíteni a tervekbe. Az oszlopokban azegyes időszakok - példánkban a termelési évek - pénzügyi adatai kerülnek tervezésre.A táblázatok összesítő sora tartalmazza az adott időszak összes költségét illetve árbe-vételét.


- 88 -

A következő egyszerűsített modell - a társasági nyereségadó rendszer alapján - a szá-mítások megértéséhez, elkészítéséhez nyújt gyakorlati segítséget. (A tervezés során akövetkező táblázatok adatai forintban vagy ezer forintban kerülnek meghatározás-ra.)Beruházási költségek

Megnevezés 0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év - "A" költség 100 - "B" költség 100 100 - "C" költség 50Összesen: 250 100

Árbevételek

Megnevezés 0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év - "a" bevétel 300 300 350 300 500 500 - "b" bevétel 100 0 0 0 0 0 - "c" bevétel 200 300 350 400 300 300Összesen: 600 600 700 700 800 800

Működési költségek

Megnevezés 0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év - "x" költség 200 200 250 250 250 250 - "y" költség 100 50 50 50 50 50 - "z" költség 50 100 100 100 120 120Összesen: 350 350 400 400 420 420

Az adóalap számításhoz szükséges amortizációs- valamint hitel tőke- és kamatköltségek

Amortizációs ktg. 20 20 20 10 10 10

Tőketörlesztés 0 100 100Kamatfizetés 58 58 29

Az eddig összegyűjtött, megtervezett adatok képezik a beruházás-gazdaságossági vizs-gálatok alapadatait. Az ezt követő számítások az alapadatok "feldolgozását" jelentik.


- 89 -

Az eredményszámítás

Megnevezés 0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. évAdóalap 250 250 300 300 380 380Adóalapot csök-kentő tételek 78 78 49 10 10 10Adó (18%) 31 31 45 52 67 67Adózott ered-mény

219 219 255 248 313 313

Beruházás - tőke-törlesztés - tarta-lékképzés

250 100

Osztalékadó alap 119 219 155 248 313 313Adó alap I. sáv 11 20 14 23 29 29Adó alap II. sáv 17 32 23 36 46 46Osztalékadó 28 52 37 59 75 75Osztalék 91 167 118 189 239 239Cash flow -250 91 167 118 189 239 239

A fenti táblázat „Adóalap” sorának értékeit az éves összes árbevétel és az éves összesműködési költség különbözeteként kapjuk. Adóalap csökkentő tételként az előzőek-ben említett amortizációs költség és a gazdálkodási hitelek kamatai kerülnek összeg-zésre. A társasági adótörvény szerinti 18 %-os adó a csökkentett adóalapból számít-ható. Az osztalék számítása az osztalékadó alap meghatározása után történhet úgy,hogy az adózott eredményből kivonjuk a beruházásra, beruházási hitelek törlesztésé-re, tartalékképzésre fordított összegeket. A társas vállalkozások tulajdonosai a vállal-kozás adózott jövedelméből osztalékot kaphatnak, mely a személyi jövedelemadóesetében adóköteles bevétel.

Az osztalékadó mértéke 20 % ill. 35 %, attól függően, hogy a magánszemély milyenrészesdéssel bír a saját tőkéből. Az így kiszámított érték után meg kell határozni an-nak az év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő nagyságát. Azígy kiszámított érték nagyságáig kifizetendő osztalék adója 20 %, az a feletti rész35 %-kal adózik.

A beruházás-gazdaságossági mutatók számításának alapja az a pénzáramlási idősor(cash flow), amely a kezdeti - előzőleg adózott jövedelemből származó - invesztíciót ésa vállalkozás működése során jelentkező osztalékokat egyesíti.

A számítások eredményeként - 15 %-os kalkulatív kamatlábbal számolva - a követ-kező értékeket kapjuk:

Nettó jövedelem jelenlegi értéke (NPV) = 363Belső kamatláb (IRR) = 52 %

A megtérülési idő számításához további segédtáblázatra van szükség:


- 90 -

A megtérülési idő számításához szükséges táblázat

Megnevezés 0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. évCash flow jelenle-gi értéke -250 79 126 78 108 119 103Szakaszosan hal-mozott cash flowjelenértékek

-250 -171 -45 33 141 259 363

A fenti táblázat második sorát vizsgálva határozható meg a megtérülési idő. Abbanaz éven térül meg a befektetett tőke, ahol ez az érték először pozitív. Esetünkben ez a3. év utáni időszak. Csak egész értéket szabad meghatározni - tehát nincs értelme2,56 éves megtérülési időről beszélni - mivel a mutató tájékoztató jellegű, és az adó-zott eredmények - így az osztalékok is az adóév végén jelentkeznek.

A számítások befejezéseként az érzékenységvizsgálatok elvégzése marad hátra. A kö-vetkezőkben annak egy lehetséges megjelenési formája látható. A táblázat első sorá-ban az árbevételek, az első oszlopban pedig a működési költségek változásának százalé-kos mértéke került feltüntetésre, a táblázat pedig a Nettó jövedelem jelenlegi értékeit(NPV) tartalmazza.Az érzékenységvizsgálatok lehetséges megjelenési formája

NPV 50% -40% -30% -20% -10% 0% 10% 20% 30% 40% 50%

50% -1.042 -846 -649 -452 -268 -91 71 232 393 554 716

40% -932 -735 -538 -347 -167 0 161 323 484 645 806

30% -821 -624 -428 -244 -70 91 252 413 574 736 897

20% -710 -514 -323 -145 20 182 343 504 665 826 988

10% -600 -404 -221 -50 111 272 433 595 756 917 1.078

0% -489 -300 -123 40 202 363 524 685 847 1.008 1.169

-10% -380 -199 -30 131 292 454 615 776 937 1.098 1.260

-20% -276 -101 61 222 383 544 706 867 1.028 1.189 1.350

-30% -176 -10 151 313 474 635 796 957 1.119 1.280 1.441

-40% -80 81 242 403 564 726 887 1.048 1.209 1.371 1.532

-50% 10 171 333 494 655 816 978 1.139 1.300 1.461 1.622

6.6.2. Példa likviditási terv készítésére

A likviditási tervekben a pénzügyi bevételek és a kiadások szembeállítása történik. Atervezési időszakok itt éven belüliek, általában hónapok, de kritikusnak tűnő idő-szakokban heti- vagy dekád szintű tervezés is elképzelhető.

A likviditási tervek tipikus formáját a következő egyszerűsített példán láthatjuk:


- 91 -

A következő egyszerűsített modell a likviditási tervek elkészítéséhez nyújt segítséget.A likviditási terv

Induló pénz-készlet

100

Bevételek meg-nevezése

január február március április május június ...

- "A" bevétel 0 80 0 100 0 0 - "B" bevétel 10 100 50 100 100 - "C" bevétel 50 0 0 0 100 50Összesen: 60 180 50 100 200 150

Kiadások meg-nevezése

január február március április május június ...

- "X" kifizetés 0 60 0 100 0 0 - "Y" kifizetés 10 0 200 50 100 100 - "Z" kifizetés 30 60 0 0 0 0Összesen: 40 120 200 150 100 100

január február március április május június ...Havi likviditásiegyenleg 120 60 -150 -50 100 50

Halmozott likvidi-tási egyenleg 120 180 30 -20 80 130

A likviditás tervezésénél a halmozott likviditási egyenleg számítása szükséges. A fentipéldából látható, hogy a tervezési időszak elején rendelkezésre álló un. induló pénz-készlet hozzáadódik az első időszakban jelentkező bevételekhez. A havi likviditásiegyenleg az időszakonként befolyó és a kifizetésre kerülő pénzeszközök állományá-nak különbözete, amely lehet pozitív, nulla vagy negatív. A finanszírozhatóságról ahalmozott likviditási egyenleg tájékoztat. Amennyiben ez az idősor negatív értéketvesz fel, úgy abban az időszakban likviditási probléma merül fel, ekkor az egyes té-telek átütemezésével vagy hitelfelvétellel oldható fel az ellentmondás. A tervezés so-rán nem ajánlatos az adott időszak halmozott egyenlegét nullára vagy ahhoz nagyonközeli értékre tervezni, hagyni kell némi tartalékot a bekövetkező változások esetle-ges kedvezőtlen hatásának kivédésére.

A likviditási terveket gördülő tervként minden időszak tényállapotának ismeretekoraktualizálni kell, így biztosítható a működés folyamatos kontrollja.


- 92 -

6.7. JELLEMZŐ HIBÁK A TERVEZÉS SORÁN

A hazai vállalkozások nagy részének beruházási döntés-előkészítő munkája gyakranelnagyolt, pontatlan. A fontosabb hibákat a következőkben foglalhatjuk össze:

− Általános hiba a tervváltozatok hiánya. Alternatívaként általában ugyanannak atervváltozatnak a különböző értékeit állítják be.

− A döntés-előkészítés során a műszaki előkészítés és a közgazdasági megalapozásnem egyenlő értékű. A műszaki előkészítés általában sokkal magasabb színvonalú.

− A technológia és termékek értékelemzésére, az élettartam vizsgálatára ritkán, ak-kor is többnyire elnagyolt formában kerül sor. Ebből eredően a beruházások idő-zítése nem megfelelő. A termékek ezért eleve nem a legkedvezőbb értékesítési fel-tételek közepette futják be életpályájukat.

− A piaci igények becslésére a végletekben gondolkodás jellemző. A beruházókegyik része teljes biztonságra törekedve és mindenféle kockázattól elzárkózva azigények szinte teljes dokumentálásához ragaszkodik. Így eleve csak a piaci igényekután kullog, másik részük viszont felületes marketing tevékenységre épít.

− A piaci verseny, a konkurencia számbavétele, a hazai és külföldi versenytársakpozíciójának, különösen pedig törekvéseiknek mérlegelése az esetek többségébenfel sem merül. A public relations, a goodwill, az image, az exportpiacokon érvé-nyesülő szokások, jogi, pénzügyi előírások ismerete, mérlegelése még a legnagyobbberuházások esetében is sok kívánnivalót hagy maga után.


− Mi a beruházás? Mik a beruházások közös jellemzői?− Mi a beruházási döntés két legfontosabb eleme?− Mi a normális vagy konvencionális beruházás?− Mi a nem konvencionális beruházás?− A beruházási javaslatok pénzügyi életképességének, megítéléséhez mit hasz-

nálnak?− A beruházások gazdaságossági előkészítése három alappilléren nyugszik, me-

lyek ezek?− A beruházásokkal kapcsolatban milyen pénzáramokat különböztetünk meg?− Melyek azok a mutatószámok, melyeket összefoglalóan jelenérték-számításon

vagy diszkontált pénzáramokon alapuló technikáknak neveznek?− Mit jelent a-negatív, pozitív és nulla NPV érték?− Melyek a Nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató (NPV) döntési kritérium-

kénti alkalmazásának előnyei és hátrányai?− Mi a belső kamatláb (IRR)?− A belső kamatláb alapján mely beruházások fogadhatóak el?− Melyek a belső kamatláb mutató alkalmazásának előnyei, hátrányai?− Mi a jövedelmezőségi index?− Mi a dinamikus (diszkontált) megtérülési idő? Mik az előnyei, hátrányai?


- 93 -

− Az elfogadott és elutasított döntés milyen NPV, IRR, PI értékekkel jellemezhe-tő?

− Az infláció kezelésére milyen módszerek alkalmazhatóak?− Az amortizációs költségeket hogyan kell kezelni a működési költség tervezése

során?− Mit fejez ki a kalkulatív kamatláb, hogyan lehet meghatározni?− Mi az érzékenység vizsgálat lényege?− Milyen jellemző hibákat találunk a beruházások tervezése során?

- 95 -

7. EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOZÁSOK ALAPÍTÁSA,MŰKÖDTETÉSE

Az „Egyéni és társas vállalkozások alapítása, működtetése” című fejezetben az egyéni és társasvállalkozás alapításának feltételei, annak lépései kerülnek bemutatásra. A különbözőjogi személynek minősülő (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság,részvénytársaság) és jogi személlyel nem bíró (egyesülés, közös vállalat, korlátolt fe-lelősségű társaság, részvénytársaság) társas vállalkozási formákat hasonlítjuk összekockázat, felelősség alapítási kritériumok tekintetében. Részletes bemutatásra kerül aKKt, Bt, Kft. A társasági szerződés formai, tartalmi követelményeit részletesen be-mutatjuk.

A fejezet tartalma:

6.1. Az egyéni vállalkozás6.2. A társas vállalkozások

6.2.1. KKt. (közkereset társaság)6.2.2. Betéti társaság (Bt.)6.2.3. Gazdasági munkaközösség (Gmk.)6.2.4. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

6.3. A társasági szerződés tartalma

A témakör feldolgozásához szükséges idő: 1,5 óra.

7.1. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

Az egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerinti belföldinek minősülő természetesszemély üzletszerű (saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljá-ból folytatott) gazdasági tevékenysége.

Egyéni vállalkozást az alapíthat, aki a következőknek megfelel:

− cselekvőképes legyen,− rendelkezzen állandó lakhellyel és− ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlatából.

Vállalkozói igazolvány birtokában lehet csak a tevékenységet gyakorolni, melyazonban többféle tevékenység gyakorlására is feljogosít. Igazolványt válthat ki az isaki munkaviszonyban van vagy munkanélküli.

Vállalkozói igazolvány kiváltásának menete: Székhely ill. telephely szerinti illetékespolgármesteri hivatalban lehet kiváltani. Az igazolványnak tartalmaznia kell a vál-lalkozó nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét, tevékenységi köreit (TEÁORszámmal ill. közismert magyar elnevezéssel pl. fodrász) adószámot és annak megjelö-lését, hogy melyik gazdasági kamarának lesz a vállalkozás a tagja. Ezt követően az


- 96 -

illetékes adóhatóságnál az adóbejelentkezési lap alapján adószámot kell kérni. Majdaz adószámmal ellátott vállalkozói igazolványt illetékdíj fejében és egy erkölcsi bizo-nyítvány felmutatása után a jegyző záradékkal látja el. Ettől számított 15 napon be-lül adatmódosító lapon az adóhatóságnak be kell jelenteni a tevékenység kezdő idő-pontját. Ezt követően a Megyei Egészségbiztosítási pénztárnál is bejelentést kell ten-ni (azt is megjelölve, hogy fő vagy mellékállású-e az egyéni vállalkozás). A jegyző 30napon belül dönt az igazolvány kiadásáról. A vállalkozás működésében bekövetkezőbármi nemű változásról 30 napon belül értesíteni kell a jegyzőt.

A vállalkozói tevékenység az igazolvány birtokában kezdhető csak meg. A vállalkozókötelezettségeiért, tartozásaiért korlátlanul, teljes vagyonával felel (Kkt. tagja és Bt.beltagja nem lehet).

Az egyéni vállalkozó kérheti egyéni cégként történő bejegyzését az illetékes megyeibíróság cégbíróságtól, így a társasági törvény szerint egyszemélyes Kft-vé vagy Rt-véalakulhat. Ez előnyös, mert nagyobb kockázattal járó ügyfeleket is felvállalhat hiszígy nem felel bukás esetén a teljes vagyonával.

Külön szabályok érvényesek az orvosokra, fogorvosokra, gyógyszerészekre és egyébegészségügyi-szociális képesítésű személyekre.

Ha vállalkozás beindításához külön képesítési követelmény az előírt, úgy a vállalko-zónak vagy alkalmazottjának vagy segítő családtagjának kell ezzel a képesítéssel ren-delkeznie.

A szakképesítéshez kötött tevékenységek igen sokrétűek. A kereskedelem és ven-déglátás területén iskolarendszerben szerzett min. középfokú végzettség vagy szakirá-nyú tanfolyamokon szerzett szakvizsga kell. (Ez nem szükséges: ruházati, kultúrcikkés egyéb kiskereskedelmi ill. házaló kereskedés esetén.) Az ipar és szolgáltatás terüle-téhez tartozó tevékenységeket (pl. fodrász, kozmetikus) csak szakirányú szakmunkásbizonyítvány vagy annak megfelelő felsőfokú képesítés alapján lehet gyakorolni.

7.2. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK

A társas vállalkozás előnyei az egyéni vállalkozással szemben: megoszlik a kockázat,általában korlátolt a felelősség, a szükséges tőkét többen adják össze.

A gazdasági társaságok két fő csoportja létezik:

− jogi személyek (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, rész-vénytársaság),

− jogi személlyel nem bírók (közkereseti társaság, betéti társaság, gazdaságimunkaközösség).

A társaságok alapításához (kivéve Kft., Rt.) minimum két fő szükséges. Törvényessé-gi felügyeletüket a cégjegyzéket vezető cégbíróság látja el.

7.2.1. Közkereset társaság (KKt.)

A társasági szerződésben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan ésegyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az eh-

Egyéni és társas vállalkozásozások alapítása, működtetése

- 97 -

hez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A tag vagyoni hozzájá-rulása lehet pénz vagy apport, amely tetszőleges értékű lehet. A társasági szerződés-ben a hozzájárulások mértéket le kell szögezni. Az üzletvezetést ill. a képviseletet amegbízottak látják el (ha ilyen nincs, abban az esetben mindenki elláthatja). Legegy-szerűbb, nem túl népszerű cégforma. Előnye, hogy egyszerű az alapítása, hátránya,hogy minden tag felelőssége korlátlan és egyetemleges.

7.2.2. Betéti társaság (Bt.)

Létrehozásához legalább egy beltag és egy kültag szükséges. Csak a beltag felelősségekorlátlan és más beltagokkal egyetemleges, a kültag csak vagyoni betétje erejéig felel,kivéve, ha neve a társaság cégszövegében szerepel. Tőkeminimum itt sincsen az üz-letvezetés és a képviselet a beltag joga és kötelessége. (Több beltag esetén erről a tár-sasági szerződés rendelkezik.) nagyon népszerű társasági forma.

7.2.3. Gazdasági munkaközösség (Gmk.)

A megalakult Gmk-k megszűnésükig működhettek, de 1992 január 1-től újak márnem alapíthatók.

7.2.4. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével (3.000.000 Ft) alapítható. Ez atörzstőke azonban min. 1.000.000 Ft pénzbeni betétből és ezt kiegészítő értékű ap-portból is állhat. A tagok felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének (min.100.000 Ft) szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb va-gyoni hozzájárulására terjed ki. A tagok csak a társaságba vitt vagyonukat teszikkockára.

A tag a társaság kötelezettségeiért nem felel. Az üzletrész (törzsbetét szerinti) testesítimeg a tagok jogait és a vagyonból őket megillető részt. Egy üzletrésznek több tulaj-donosa is lehet, ezek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat csak kö-zös képviselőjük útján gyakorolhatják, a kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

A legfőbb szerve a taggyűlés, mely legfontosabb kérdésekben jogosult dönteni. Aszavazati jog az üzletrész névértékéhez igazodik. Egy tag úgy léphet ki, hogy adás-vételi szerződéssel értékesíti üzletrészét megadott felkínálási kötelezettséggel. A Kft.vezető tisztségviselője az ügyvezető(k).

Gazdasági társaságot társasági szerződéssel (egyszemélyes Kft-nél alapító okirat, Rt.-nélalapszabály) lehet megalapítani, amit közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzettokiratba kell foglalni. A cégalapítással kapcsolatos ügyintézést célszerű egy ügyvédrerábízni, aki az okiratok szakszerű elkészítésén és ellenjegyzésén kívül vállalja a cégbí-rósági képviseletet, APEH, KSH, TB bejelentkezést, esetleges külkereskedelmi tevé-kenység esetén a MNB-hoz történő bejelentkezést is.


- 98 -

7.3. A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS TARTALMA

A társasági szerződésben meg kell határozni:

A társaság cégnevét és székhelyét. A cégnév az alapvető tevékenységet kell, hogy tük-rözze és nem kelthet ezzel ellentétes látszatot. A cégnévnek utalnia kell a cég formá-jára is (pl. Bt.). Fontos még megjegyezni, hogy nem lehet névazonosság más cégek-kel.

A tagokat, nevük és lakcímük ill. cégük és székhelyük feltüntetésével. A társaságtagja lehet maga az állam, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdaági társasá-gok és természetes személyek.

A társaság tevékenységi körét a KSH közlemény TEÁOR jegyzéke szerint. A társaságtevékenységi köreit a vállalkozók praktikus szempontok szerint széles körben hatá-rozzák meg alapításkor. A jogszabály nem korlátozza a tevékenységi körök számát,de elvileg kimondja, hogyha a cég nem gyakorol egy adott tevékenységi kört, akkorköteles 30 napon belül töröltetni a cégjegyzékből.

A társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és mértékét. A társaságalapításakor minden tag köteles vagyoni hozzájárulást tenni, melynek két fő formájavan: pénzbeli betét, nem pénzbeli betét. A nem pénzbeli betét lehet bármilyen va-gyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog, szellemi alkotás, vagyoni értékű jog.A társasági szerződésben ezen túlmenően minden olyan kérdést szabályozni kell,melyet az adott társasági formáról szóló ,törvényi rendelkezések meghatároznak.

A társasági szerződés - ha másképp nem rendelkeznek benne - határozatlan időre jönlétre.

A cég vezetője egyes cégformáknál kötelezően tulajdonos is (Kkt., Bt.). A cég vezeté-sét az egyesülésnél, Gmk-nál és a közös vállalatnál az igazgató, Kkt-nél az üzletvezető(képviselő), Kft-nél az ügyvezető(k), Rt.-nél az igazgatósági tagok látják el. A vezetőtisztségviselőket meghatározott időre választják (de max. 5 évre), majd ezt követőenújra választhatják, s bármikor visszahívhatják. A társasági szerződés megírását köve-tően kezdetét veszi egy 30 napos határidő , mely alatt az illetékes megyei bíróságcégbíróságától kérni kell a cég bejegyzését. Mindez egy kérelemnyomtatvány kitölté-sével indul (ha ugyanolyan cégnév már szerepel a nyilvántartásban, újat kell válasz-tani), mely cégjegyzék számot kap. Ehhez a következőket kell mellékelni: társaságiszerződés egy eredeti és két másolati példányát, min 2 db cégjegyzési címpéldányt, acégközlönyi közzétételi díj igazolását szolgáló csekkszelvény másolatát, egyidejűlegbefizetve illetékbélyeg gyanánt a cégbejegyzési illetéket. A bejegyzési kérelmen máraz adóigazgatási számot is közölni kell, s a gazdasági kamara cégregisztrációt igazolni(Kft-nél igazolni kell a bankszámlára való törzstőke befizetést is). Mindehhez ügyvédiellenjegyzés szükséges.

Az eljárássorán a cégbíróság végzéssel határoz, a bejegyzésről értesíti az érintett gaz-dasági kamarát és elrendeli a cégközlönyi közzétételt. A végzéssel kapcsolatban aLegfelsőbb Bírósághoz lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni. A társaság a cégbí-rósági bejegyzéssel a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőlegeshatállyal jön létre, így általában az jellemző, hogy a cégbejegyzést megelőzően meg-

Egyéni és társas vállalkozásozások alapítása, működtetése

- 99 -

kezdi a társaság a működését. (A cégbejegyzésig a társaság nevében eljáró személyekkorlátlanul és egyetemlegesen felelősek a vállalt kötelezettségért.

Ugyanilyen eljárásrendben (más költségvonzatokkal) a cégbírósághoz be kell jelen-teni a módosításokat.


− Társas vállalkozások előnyei az egyéni vállalkozással szemben?− Melyek a jogi személyek és jogi személlyel nem bíró gazdasági társaságok?− Mi jellemzi a Közkereseti társaságot?− Mi jellemzi a Betéti társaságot?− Mi jellemzi a Korlátolt felelősségű társaságot?− A társasági szerződés milyen fontos területekre tér ki?− Mi a cégvezetők megnevezése az egyes cégformáknál?

- 101 -

8. HOGYAN TUDUNK ÉRDEMBEN TÁRGYALNIKÖNYVELŐNKKEL?

A „Hogyan tudunk érdemben tárgyalni a könyvelőnkkel” című fejezetben bemutatásrakerülnek a könyveléssel kapcsolatos alapfogalmak. Megvizsgáljuk, hogy kinek mi-lyen könyvvezetési kötelezettsége ill. milyen választási lehetősége van. Az egyszeresés kettős könyvvitel vezetésének összehasonlítása után a további nyilvántartások ve-zetésének kötelezettségéről ejtünk néhány szót.

A fejezet tartalma:

7.1. Az egyszeres könyvvitel7.2. A kettős könyvvitel7.3. További nyilvántartások


8.1. A VÁLLALKOZÁS KÖNYVELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

A számvitel fogalmi meghatározása: A számvitel a gazdálkodás eseményeinek, a gazda-sági műveleteknek szervezett, rendszeres megfigyelése, mérése, számokkal kifejezettfolyamatos feljegyzése.

Számvitel feladata: rögzíteni, csoportosítani, összesíteni és a beszámolókban megjele-níteni mindazokat a gazdasági eseményeket, amelyek a vállalkozás vagyoni helyzeté-re utalnak.

Könyvvitel feladata: az eszközöket és a forrásokat és az azokban bekövetkezett válto-zásokat folyamatosan, a keletkezés sorrendjében, a könyvviteli számlák segítségével,zárt rendszerben nyilván tartsa.

Az eszköz a vállalkozás tulajdonában lévő vagy rendelkezésére álló dolgok értéke, avagyonnak befektetett eszközökben (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetettpénzügyi eszközök), forgóeszközökben (készletek, követelések, befektetett pénzügyieszközök), aktív időbeli elhatárolásokban megjelenő formája. Befektetett eszközök-nek azokat az anyagi eszközöket, forgalomképes nem anyagi eszközöket (immateriálisjavakat) és befektetett pénzügyi eszközöket nevezzük, melyek egy éven túl szolgáljáka vállalkozást. A befektetett eszközök után amortizációt (értékcsökkenést) kell elszá-molni, a forgó eszközök pedig használatba vételükkor teljes egészében költségkéntszámolhatók el.

A forrás a vagyon, az eszközök eredetét mutatja. Ezek között megkülönböztetünksaját és idegen forrásokat, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, passzív időbelielhatárolásokat.


- 102 -

Minden eszköznek van forrása. A mérleg a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetétmutatja úgy, hogy az adott pillanatban tartalmazza az összes eszközt és forrást. Amérleg bal oldalán az eszközök vagy aktívák, jobb oldalán a források vagy passzívákhelyezkednek el. Fontos, hogy a mérleg két oldalának egyeznie kell - ezt a mérlegszerinti eredmény beállítása biztosítja.

A bevétel a termékek, áruk értékesítéséből, szolgáltatások nyújtásából eredő hozam.A költségek (ráfordítások) a hozamok, bevételek megszerzése érdekében felhasználteszközök értékét jelentik. Vannak közvetlen vagy közvetett költségek (termeléssel,szolgáltatással közvetlen kapcsolatban vannak), változó vagy fix költségek (nagyságanincs közvetlen kapcsolatban a vállalkozási tevékenység változásával).

A vállalkozás eredmény kimutatása naptári év bevételeit, költségeit, a mérleg szerintieredmény levezetését és az eredményre ható főbb tényezőket foglalja magába. Eznégyféle eljárással készülhet: összköltségeljárással, forgalmi költségeljárással, (ame-lyeknek két-két féle változata van). Az összköltségeljárást (6-7-es számlaosztályt nemhasználják) olyan kisebb vállalkozások használják, ahol nem cél a költség-, önkölt-ségszámítás. A forgalmi költséggel történő eredmény kimutatást nagyobb, több te-lephellyel rendelkező vállalkozások használják.

A mérleg és az eredmény kimutatás között tehát a mérleg szerinti eredmény teremtimeg a kapcsolatot.

A vállalkozásoknak december 31.-i fordulónappal, a tárgyévet követő év május 31-igel kell készíteni a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámo-lót. A beszámoló lehet: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont(konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló. A beszámoló formája függ akövetkezőktől: éves nettó árbevétel, mérleg főösszeg, foglalkoztatottak száma,könyvvezetés módja.

Egyszerűsített beszámolót olyan magánszemély, jogi személyiség nélküli társaság ké-szíthet, ahol az éves nettó árbevétel két egymást követő évben nem haladja meg az50 millió forintot és 2001. január 1-én egyszeres könyvvitelt vezetett.

Az éves beszámoló mérlegből, eredmény kimutatásból, kiegészítő mellékletből és üz-leti jelentésből áll. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés olyan szöveges értékelé-sek, melyek egyrészt a leendő üzleti partnerek jobb megismerése céljából készülnek,másrészt a beszámolóban szereplő adatok elemzését, különböző gazdasági számításo-kat, további célkitűzéseket tartalmaznak. (A cégbíróságnál bejegyzett cégnek a be-számolót a cégbírósághoz is el kell juttatni.)

Egyszerűsített éves beszámolót az a cég készíthet, ahol a következő mutatók közülkettő nem haladja meg a határértéket: mérleg főösszege 150 millió Ft, éves nettó ár-bevétel 300 millió Ft, foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50 fő.

Összevont éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozónak aki más vállalko-zásban többségi részesedéssel rendelkezik vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.Ekkor tartalmaznia kell a beszámolónak: összevont mérleget, összevont eredménykimutatást, összevont kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést.

Hogyan tudunk érdemben tárgyalni könyvelőnkkel?

- 103 -

A könyvvezetés az a folyamat, mely során a gazdálkodó a tevékenysége során előfor-duló, vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosannyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja. A könyvvezetés alapvetőenegyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet. Az egyszeres könyvvitelpénzforgalmi jellegű (bevételek, kiadások tényleges pénzmozgásokhoz kötődnek), akettős könyvvitel eredmény szemléletű (jelentkezik számla kibocsátásakor a bevételfüggetlenül a kiegyenlítés időpontjától).

Egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó egység az eszközökben és a forrásokban bekö-vetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, zárt rendszerben mutatja ki. Ezt akönyvelési formát vezetheti az az önálló tevékenységet végző magánszemély, akiegyéni vállalkozó vagy az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését meg-előző jogszabályok alapján kisiparos vagy magánkereskedő, egyéni ügyvédi tevé-kenységet folytató magánszemély, mezőgazdasági kistermelő, közjegyző, jogi szemé-lyiség nélküli gazdasági társaság, szakcsoport, önálló iskolai szövetkezet stb.…

8.2. AZ EGYSZERES KÖNYVVITEL

Az egyszeres könyvvitelt vezetni lehet:

− Bevételi nyilvántartásban. Az a magánszemély vezetheti, aki önálló tevékeny-ségből származó bevételeinek jövedelem tartalmát az SZJA törvény szerintikulcsokkal kívánja megállapítani. Bevételeinket időrendi sorrendben, a levontSZJA előleget is tartalmazó bruttó összegben, a kifizetők feltüntetésével felso-roljuk.

− Bevételi és költség nyilvántartásban. Az a magánszemély vezetheti, aki nemÁFA alany, nem foglalkoztat alkalmazottat, kisegítő családtagot, költségeielőző évben és várhatóan sem haladják meg a 36 ezer Ft-ot. időrendi sorrend-ben fel kell sorolni azokat az eseményeket melyek bevételek és költségek.

− Pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben. Pénztárkönyvet vezet tehát az a vállal-kozó aki ÁFA alany, aki ettől függetlenül foglalkoztat alkalmazottat, kisegítőcsaládtagot ill. aki költségeit 36 ezer Ft-nál nagyobb összegben kívánja elszá-molni. Pénztárkönyvet az adóhatósággal hitelesíttetni kell. Ebbe a (adókötelesés adóalapba be nem számítható) bevételeket naponta be kell vezetni és a kia-dásokat is folyamatosan rögzíteni kell. Az ÁFÁ-t külön rovatban kell vezetni.Az adatokat min. havonta összesíteni kell. Naplófőkönyvet vezetnek általábana jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, ill. azon egyénivállalkozók, önálló tevékenységet végző magánszemélyek akik ezt a könyvve-zetési formát választották. (Naplófőkönyv átmenet az egyszeres és kettőskönyvvitel között.) Itt a bevételeken és kiadásokon kívül a pénzmozgásokat iskönyvelni kell, a követeléseket, tartozásokat, vagyoni betéteket, pénzügyieredményt is rögzíti.

A pénztárkönyv egy egyszerűbb nyilvántartási forma, mert a bevételeken és kiadá-sokon kívüli egyéb tételek (tartozás, követelés, pénzmozgás) dokumentálása csakkülön nyilvántartások útján valósul meg. Míg a naplófőkönyv esetén a vállalkozáspénzmozgásait is külön dokumentálni kell, vagyis ha bankból pénzt vesznek ki vagy


- 104 -

fizetnek be, külön le kell könyvelni és minden esetben a bankkivonat dátuma azirányadó.

Mind a pénztárkönyvben és a naplófőkönyvre is igaz, hogy a keletkező bevételekadó alapot nem képező bevételek (csak ideiglenesen vannak jelen), felvett hitel, dol-gozóktól levont SZJA előleg, munkavállalói járulék és nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék (10%), adóhatóság által visszatérített ÁFA, SZJA.

Az ÁFA körbe tartozók az ÁFÁ-t a bevételek és kiadások terén külön könyvelik,ebből állapítható meg, hogy ÁFÁ-t fizetni vagy visszaigényelni kell. Vannak olyandokumentált kiadások, melyek az adóköteles bevétellel szemben nem számolhatókel, ezek a adóalapot nem csökkentő kiadások: hitel törlesztő részlete, adók rendezése(SZJA, ÁFA, társasági adó), dolgozóktól levont munkavállalói járulék, és a 10%utalása.

8.3. A KETTŐS KÖNYVVITEL

Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében ill. tulajdonában lévő eszközökrőlés azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántar-tást köteles vezetni, mely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokata valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. Ezt a könyvveze-tést használja: minden Kft., Rt. és jogi személyiségű vállalkozás ill. az 50 millió Ftnettó árbevételt két éven keresztül folyamatosan meghaladó vállalkozás. A kettőskönyvvitelnél minden adatbejegyzés legalább két könyvviteli számlát is érint. Akönyvviteli számlákat a számlakeret foglalja rendszerbe. A számlarend a számlakere-ten belül tovább részletezi, rendezi a számlákat. A Számviteli Törvény csak a szám-lakeretre vonatkozóan tartalmaz kötelező előírást, az a lényeg, hogy a vezetett nyil-vántartásokból a beszámoló elkészítése biztosítható legyen. A számlaosztály, számla-rend általános felépítéséből adódik az egyes számlaosztályok közötti kapcsolat: 1-4számlaosztályból (ezen belül a 1-3 számlaosztályt eszköz vagy aktív a 4-es számlaosz-tályt forrás vagy passzív számlának is szokták hívni) állítható össze a mérleg, a 5-9számlaosztályból (ezen belül a 5-6-7-8 számlaosztályon tartják nyilván a költségeket,a 9-es számlaosztályon tartják nyilván a kiadásokat) állítható össze az eredmény ki-mutatás. A 6-7-es számlaosztályok használata szabadon eldönthető. A 0 számlaosz-tályban olyan nyilvántartásokat vezetnek, melyek a vállalkozás vagyoni helyzetét,eredményét nem érintik.

A kettős könyvvitelnél a gazdasági események idősoros rögzítése naplón történik.Minden tételt egy időben az előírt számlalapon és a naplón is rögzíteni szükséges.Legalább negyed évenként főkönyvi kivonat készítésére is szükség van, mely egyteljes körű kimutatás alapján a gazdálkodó egység összes számlájának az adott idő-szak végéig a halmozott forgalmát és egyenlegét mutatja.

A kettős könyvvitel alkalmazása már bizonyos szakértelmet is megkövetel, ezért ér-demes annak vitelét szakemberre bízni.

Hogyan tudunk érdemben tárgyalni könyvelőnkkel?

- 105 -

8.4. TOVÁBBI NYILVÁNTARTÁSOK

Egy vállalkozásnál sokszor szükség van további nyilvántartások, általánosan alkalmazottbizonylatok vezetésére is. Ezek olyan szükséges adatok, melyek az üzletmenethez elen-gedhetetlenek, ugyanakkor a könyvviteli adatok csak összevontan tartalmazzákőket. Ilyenek lehetnek: követelések, szállítókkal szembeni tatozások vezetése, tárgyieszközök nyilvántartása, árnyilvántartás, leltár stb.


− Mi a mérleg?− Mi az eredmény kimutatás?− Mi teremti meg a kapcsolatot a mérleg és az eredmény kimutatás között?− Milyen típusú beszámolók vannak?− Mi a könyvvezetés és milyen típusai vannak?− Milyen módokon lehet a egyszeres könyvvitelt vezetni?

- 107 -

9. A VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSI ALAPISMERETEI

A “Vállalkozások adózási alapismeretei” című fejezet az adózással kapcsolatos alapfo-galmak meghatározása után csoportosításra kerülnek a vállalkozásokat érintő adótí-pusok. Részletesen beszélünk a személyi jövedelem adó rendszeréről, az egyéni és tár-sas vállalkozásból eredő jövedelem adózásáról és az általános forgalmi adóról. Kité-rünk a bevallás rendszerére, az előleg fizetési kötelezettségekre és a különleges adózá-si módok választására.

A fejezet tartalma:

8.1. Adózási alapfogalmak8.2. A vállalkozókat érintő adótípusok

8.2.1. Személyi jövedelemadó rendszere8.2.2. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem8.2.3. Bevallás és előlegfizetés8.2.4. A társas vállalkozások adózása


9.1. ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK

Az adó olyan szolgáltatás, amelyet az állam a gazdasági élet szereplőitől a maga általmeghatározott mérték és idő szerint megkövetel közvetlen ellenszolgáltatás nélkül.

Az adó alanya az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság,szervezet, melyre az adóról szóló anyagi jogszabály adó kötelezettséget állapít meg.

Az adó tárgya a pénzben vagy természetes mértékegységben kifejezett jogosultság, te-vékenység, dolog, amely után az adót fizetik.

Az adó alapja az adó tárgyának pénzben kifejezett mennyisége, ami alapján a fize-tendő adót megállapítják.

Az adómérték a fizetendő adó összegének megállapítását szolgálja. Az adó mértékeadókulccsal (lineáris, progresszív, degresszív), vagy adótétellel határozható meg.Adótétellel kerül megállapításra a fizetendő adó akkor, ha az adóalapot nem pénzér-tékben, hanem természetes mértékegységben határozták meg.

Az adókötelezettség az önadózási rendszerben a bejelentési kötelezettség mellett, ma-gában foglalja a nyilvántartási, bizonylatolási, bevallási, iratmegőrzési, adó megálla-pítási, előlegfizetési, adó fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségeket.

Az adócsalás az adókötelesség nem teljesítését, meg nem engedett adóelhárítást je-lent.


- 108 -

Adómentesség esetén az anyagi jogszabályban meghatározott adó alanya vagy tárgyamentesül az adózás alól.

Az adókedvezmény az adóztató által nyújtott olyan preferencia, amelynek célja azadózó számára a fizetendő adó meghatározott mértékű visszatartásának engedélyezé-se.

9.2. A VÁLLALKOZÓKAT ÉRINTŐ ADÓTÍPUSOK

Az adók főbb típusai:

− állami: SZJA, ÁFA, forgalmi adó, Társasági adó, Kereskedelmi és játék adó− önkormányzati: helyi adó, gépjárműadó− vámhatóság: vám, vámkezelési díj, import utáni ÁFA és fogyasztási adó, -

külföldön nyilvántartott gépjárművek adója− illetékhivatal: vagyonszerzési illeték, eljárási illeték

9.2.1. Személyi jövedelemadó rendszere

Jövedelemtípusok az SZJA rendszerében:

− nem önálló tevékenységből származó jövedelem− önálló tevékenységből származó jövedelem− ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövede-

lem,− takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelem− kisösszegű és egyes más kifizetésekből származó jövedelem

9.2.1.1. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem adózása

A nem önálló tevékenységből származó bevétel teljes egésze jövedelem. Ilyenek a mun-kaviszonyból, az országgyűlési képviselői tiszteletdíjból, valamint a társas vállalkozástagsági viszonyából származó jövedelmek. Ide tartozik kapott pénzbeli, természetbenirendszeres vagy eseti juttatás, a munkáltató által a magánszemély javára kötött biz-tosítás, az önkéntes biztosító pénztárba munkáltató által történt befizetés is.

A természetbeni juttatás adózása: az adóköteles természetbeni juttatások - mint jö-vedelem- után az adó egységesen 44 %. (A 44 % adó a társaság költségei között el-számolható!) Természetbeni juttatásnak kell tekinteni minden olyan terméket, szol-gáltatást, amelyet a kifizető a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesenad, pl.: ajándék, kamatmentesen ill. a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatúhitel (kivétel a lakáscélú hitel nyújtása) vagy az összes norma szerinti üzemanyagköltség és a ténylegesen felhasznált üzemanyag árának különbsége.

A magánszemély a költségtérítésként kifizetett összeggel szemben vagy bizonylatokalapján számolhatja el a költségeit vagy 90%-os jövedelemhányaddal állapíthatjameg jövedelmét, ilyen pl.: a tanfolyami hozzájárulás, oktatási költség megtérítése,tudományos konferencia, kongresszus részvételi díjának megtérítése és egyes gépko-csi átalányok.

A vállalkozások adózási alapismeretei

- 109 -

A személygépkocsik magáncélú használata adóköteles természetbeni juttatásnak mi-nősül, mely kötelezettséget a magánszemély átvállalhatja, de a kifizetőt terheli a be-vallási kötelezettség. (Az adófizetési kötelezettség nem él, ha bizonyítani tudja, hogygépkocsiját magáncélra sosem használja.) A társasági adó hatálya alá nem tartozóegyéni vállalkozó nem tartozik a kifizető fogalmába. Az adó mértéke függ a gépkocsiértékétől és a használatban lévő évektől.

9.2.1.2. Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása

Önálló tevékenységek azok, amelyeket a magánszemélyek munkaviszonyon, szövetke-zeti tagsági viszonyon kívül, jövedelemszerzési céllal folytatnak.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek a jövedelme megállapítását ille-tően választási lehetősége van: a tevékenységből származó jövedelmet vagy tételesenszámlák alapján költségelszámolással vagy a bevétel 90 %-ában lehet meghatározni.

Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyekre, illetőleg az ebből származó jöve-delmekre speciális szabályokat kell alkalmazni:

Szellemi tevékenységnek azt nevezzük, ha valamely a szerzői jogról szóló, szabadalmioltalomban résztvevő és a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás létrehozására irá-nyul a munkavégzés. A szellemi alkotásból származó jövedelem is a már említett két-féle módszerrel lehet megállapítani.

Mezőgazdasági kistermelő az, akinek a saját gazdaságában folytatott növénytermesz-tésből (kivéve a dísznövénytermesztést), kertészeti termékek előállításából, ültetvény-telepítésből, élőállatok tenyésztéséből és állati termékek van jövedelme és e tevé-kenységét nem egyéni vállalkozóként végzi (van azonban néhány kivétel is), deegyéni vállalkozónak minősül az a mezőgazdasági kistermelő, akinek az e tevékeny-ségéből származó árbevétele meghaladja az évi 2 millió forintot.

A nem üzletszerű átruházásból származó jövedelem esetében az 1982. január 1. utánszerzett ingatlanok és nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogok, ingó dologátruházásából származó jövedelem adóköteles. A jövedelmet a szerzéskori és az érté-kesítés után kapott összeg különbözetéből kell megállapítani. Az ilyen típusú jöve-delemszerzéssel szemben a szerzéssel, értékesítéssel kapcsolatos, az értéknövelésrefordított igazolt költségek érvényesíthetők. (Az érték megállapításánál a szerződés-ben foglalt érték, az öröklés, ajándékozás esetén az illeték kiszabás alapjául szolgálóérték az irányadó.)

A takarék- és devizabetét, és az értékpapírból származó jövedelem, a tőzsdei ügylet-ben értékesített, hitelviszonyt kifejező értékpapír árfolyamnyeresége, a nyilvánosanforgalmazott befektetési jegy haszna, valamint a magánszemély tőkeszámláján nyil-vántartott igazolt befektetés árfolyam-nyeresége 0%. Az értékpapírból, KFT üzlet-részből származó, ingyenes értékpapír elidegenítéséből származó jövedelmek esetén10%.


- 110 -

9.2.2. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem

Olyan önálló tevékenységből származó jövedelem, amelyet vállalkozói igazolványbirtokában vagy az egészségügyi és szociális szabályok keretében ill. egyéni vállalko-zónak minősülő kisipari, kiskereskedői tevékenységből, ügyvédi tevékenységből, évi2 millió forintot meghaladó mezőgazdasági kistermelésből származó bevételből szereza magánszemély.

Az egyéni vállalkozó bevételként kell figyelembe venni a tevékenység ellenértékekéntkapott készpénzt vagy jóváírt összeget, ill. bármilyen ezek helyett adott vagyoni ér-téket. Ugyancsak bevétel a tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fo-gyasztói árkiegészítés, az értékesített tárgyi eszközként kapott ellenérték. A nem ki-zárólag üzleti célra használt ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésekor a ka-pott ellenérték után a törvény ingó, illetve ingatlanértékesítésre vonatkozó adózásiszabályai alkalmazandók. (A bevételt társadalombiztosítási járulék teljes összegévellehet csökkenteni.)

Bevételként kell figyelembe venni a vállalkozói tevékenység keretében előállítotttermékek, nyújtott szolgáltatások forgalmi értékét is, ha az saját célra került felhasz-nálásra vagy az utóbb visszatérített adót (ill. társadalombiztosítási járulékot).

Az egyéni vállalkozó költségek az anyag- és árubeszerzésre, szállításra kifizetett összeg,az alkalmazott munkabére és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék, munkaadóijárulék, a segítő családtag részére fizetett juttatás és annak társadalombiztosítási já-ruléka. A főállású segítő családtag juttatása - legalább heti 40 órai közreműködés -maximum a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg, kiegészítő tevékenység ese-tén pedig annak arányos része lehet. Költségként számolható el a kizárólag a tevé-kenységgel összefüggő biztosítási díj, a pénzintézettől felvett üzleti hitelre visszafize-tett összegre jutó kamat, a bevétel megszerzésével összefüggésben kifizetett adók ésperköltségek, a tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazás- és szállás-költség, a saját kötelezően fizetendő társadalombiztosítási járulék.

A tevékenységgel arányosan számolhatók el azok az igazolt kiadások, melyek nemkizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben merülnek fel. Ilyen pl. alakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely bérleti díja, fűtése, világítása, atelefonköltség.

A kezdő vállalkozók költségként számolhatják el a tevékenység megkezdését megelő-ző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggésbenfelmerült kiadásaikat is a kezdés évében.

Költségként el nem számolható kiadás, amely olyan vagyontárgy beszerzésével, fenn-tartásával kapcsolatos, melyet nem az üzleti tevékenysége során használ fel a vállal-kozó. Nem minősül költségnek a saját szükségletekre fordított kiadás, a hitelre, köl-csönre visszafizetett összeg, az adóvizsgálat során megállapított adóhiány, bírság, ajövedelmet terhelő személyi jövedelemadó.

Az értékcsökkenési leírással számolható el az egyéni vállalkozó a saját tulajdonábanlévő, kizárólag a vállalkozói tevékenységéhez használt tárgyi eszközeinek, immateriá-lis javainak beszerzési költsége. Az értékcsökkenési leírás alapja a beszerzési érték. A


- 111 -

saját előállítású tárgyi eszköz esetén a beszerzési ár az anyagköltség és a mások általvégzett munka számlával igazolt ellenértéke. A személyi jövedelemadó törvény lehe-tőséget ad az egyéni vállalkozóknak arra, hogy a 50 ezer forint beszerzési éték alattitárgyi eszközök költségét a használatbavételkor egy összegben elszámolhassák.

A járművek költségei két részből állnak: beszerzési, fenntartási és üzemanyag költség(különbség van személygépkocsik és az egyéb járművek között).

Ha a vállalkozó számára kedvezőbb, számla nélkül 3 Ft/km normaköltséget számol-hat el, mely magában foglalja az üzemanyag-vásárláson kívüli valamennyi költséget.A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás, melyből hitelt érdemlően ki kell tűn-nie a megtett út céljának, hosszának. Az útnyilvántartásba az adóév elején és végéna kilométeróra állását fel kell jegyezni. Az egyéni vállalkozó útnyilvántartás vezetésenélkül havi 500 km üzleti célú utat számolhat el költségként (több személygépkocsiesetén is). A nem saját tulajdonú üzemi célra használt jármű esetében költségkéntelszámolható az igazolt bérleti díj, az üzemanyag-fogyasztás és számlák alapján azok aköltségek, amelyek a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik.

9.2.3. Bevallás és előlegfizetés

A munkáltató által történő adó megállapítás előlegének megállapítása esetén amunkáltatónak az általa kifizetett rendszeres jövedelemből, az adott havi jövedelemtizenkétszerese után számított adó egy-tizenketted részét kell levonnia(figyelembe ve-heti adókedvezményeket is). A kifizetőnek a bér fogalmába nem tartozó egyéb jöve-delmek esetén annak 40 %-át kell előlegként levonni, s azt a tárgyhónapot követő12-ik napjáig be kell fizetniük. A nyugdíjas foglalkoztatott esetében a nyugdíjjalegyütt számított jövedelem adójából le kell vonni a nyugdíjra jutó adó összegét.

A vállalkozót a teljes adóévre köti a választása, attól év közben nem térhet el!

9.2.4. A társas vállalkozások adózása

9.2.4.1. A társasági adó

A társasági adókötelezettség feltétele, hogy az adó alanya jövedelem- és vagyonszer-zésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet folytasson. Egyénivállalkozó külön bejelentkezés alapján válik az adó alanyává. A kötelezettség a tevé-kenység megkezdésének napján kezdődik és a tevékenység befejezéséig tart, azaz azelső kötelezettség-vállalás napján kezdődik és a megszűnés napján fejeződik be.

Egyszeres könyvvitelt magánszemélyek, a társaságok közül a jogi személyiség nélküligazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság) vezethetnek abban azesetben, ha éves nettó árbevételük - két egymást követő évben - nem haladja meg az50 millió forintot. Ez a lehetőség a Bt. vagy Kkt., által foglalkoztatottak létszámátólés a mérleg főösszegétől függetlenül fennáll. Ezt a módot a vállalkozás 2003. decem-ber 31-ig alkalmazhatja, 2004 január 1-től át kell térnie kettős könyvvitel alkalmazá-sára.

Ugyanakkor a törvény az egyszerűsített beszámoló készítését és az ezzel együtt járóegyszeres könyvvitel vezetését nem teszi kötelezővé, tehát kettős könyvvitelt vezet-


- 112 -

het, és ennek megfelelően készíthet éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót)az egyéni vállalkozó és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. A társaságiadófizetési kötelezettség esetén az adó alapja nem egyezik meg a számviteli ered-ménnyel, a törvény rendelkezései szerint korrekciós tételekkel módosul, ilyen lehetaz igénybe vett céltartalék, a veszteség elhatárolása, a számviteli szabályok alapjánszámított amortizáció és a törvény által elismert amortizáció különbsége, stb. A kor-rekciós tételek növelő, illetve csökkentő szerepet tölthetnek be.

9.2.4.2. Az általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adózás rendszerében az adóalanyok csak a termékhez, vagy aszolgáltatáshoz saját maguk által hozzáadott érték után adóznak. A fő szabály szerintaz értékesítéskor az eladási árban beszedett adó összegéből az adóalany a vásárlásai-ban megfizetett előzetesen felszámított adó levonhatja.

Adóalany az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküliszervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat,perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak cél-jára és eredményére. Magánszemély csak akkor válik adóalannyá, ha üzletszerűrendszerességgel értékesít.

A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen,vagy üzletszerűen végzett tevékenység.

Nem tartozik a gazdasági tevékenység körébe, ha az illető azt munkaviszony. vagyszövetkezeti tagsági viszony alapján létrejövő munkaviszony jellegű jogviszony, vagymás munkavégzésre irányuló jogviszony keretében végzi.

Az adó mértéke fő szabályként 25%. Ettől eltérő alacsonyabb 0%-os vagy 12%-osadómérték alkalmazására, valamint a végzett tevékenység tárgyánál fogva adómentesértékesítések körére az ÁFA törvény mellékletei tartalmaznak felsorolást. A ked-vezményes kulcs, illetőleg tárgyi mentesség túlnyomó részben a tevékenység statiszti-kai besorolásán alapul.

Az adóhatósági bejelentkezés előtt célszerű dönteni az általános forgalmi adókötele-zettséggel kapcsolatban is. Meg kell jelölni, hogy kizárólag tárgyi adómentes értéke-sítést végez a vállalkozás, alanyi adómentességet választ vagy az adó megállapítás ál-talános vagy különleges módját, illetőleg a különleges eljárások közül melyiket.

Tárgyi adómentesség vonatkozik a postai szolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatás, a la-kásszolgáltatás, közigazgatás, oktatás, humán egészség-ügyi szolgáltatás, sport- ésszabadidős szolgáltatásra, ami azt jelenti, hogy nem kell ÁFÁ-t felszámítani és fizet-ni, de az ehhez kapcsolódó adó sem vonható le.

A főszabály szerint az az adóalany jogosult az adóév elején adómentességet választa-ni, akinek a gazdasági tevékenységének székhelye (telephelye) vagy az állandó lakó-helye belföldön van és akkor, ha a bejelentést megelőző adóévben a gazdasági tevé-kenységéből származó tényleges bevétele, valamint a bejelentés adóévében a gazda-sági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele időarányosan nem haladja meg afeltételül szabott összeghatárt. Ez a bolti kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékeny-ségnél, valamint az egyéb gazdasági tevékenységnél egységesen évi 2.000.000 forint.


- 113 -

A tárgyi adómentes értékesítésből, valamint a mezőgazdasági tevékenységből szár-mazó bevételt az összeghatárnál nem kell figyelembe venni.

Az alanyi mentességet választó adóalany (a termékimport kivételével) főszabálykéntadófizetésre nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja. Egyes értékesí-tései kivételével nem terheli adó nyilvántartási, megállapítási, bevallási és elszámolásikötelezettség. Ez tehát előnye a mentesség választásának. De természetesen vanszámlázási ill. a nyugtaadási kötelezettség.

Az alanyi adómentesség megszűnik a feltételül szabott bevételi összeghatár túllépésé-vel, melyet 15 napon belül az adóhatósághoz szintén be kell jelenteni. Az alanyimentesség megszűnését követő második adóév végéig alanyi mentesség nem választ-ható!

Különleges adózási módok választása

A hatósági üzletköri besorolás alapján bolti kiskereskedelmi tevékenységet végzőadóalany jogosult arra, hogy az általános szabályok szerinti adó megállapítás helyetta beszerzések kulcsonkénti megoszlásán alapuló különleges számítási módszerrel ha-tározza meg a fizetendő adóját. Ennek alkalmazása mellett a beszerzést terhelő ÁFAlevonható. Ebben az esetben az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosul-tak.

A mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyok is választhatnak a különleges jog-állás, vagy a normál adófizetési kötelezettség között. Különleges jogállás esetén kom-penzációs felárra jogosultak a felvásárlónak értékesített termékeik után. Az adófize-tési kötelezettség választását be kell jelenteni az adóhatósághoz.

A bizonylatolási kötelezettség azt jelenti, hogy az adóalanynak az általa teljesített ter-mékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, vagy készpénzfizetés esetén a ve-vő kérésére egyszerűsített számlát kell kiállítania. A nyugtaadás a szerencsejátékszolgáltatás, valamint az újság- és folyóirat-árusítás eseteinek kivételével mindenadóalanyra nézve kötelező, a számlával nem kísért készpénz fizetés során.

A nyugtaadási kötelezettség az APEH által engedélyezett ún. fekete dobozos pénztár-gépekkel is teljesíthető. Egyes tevékenységi körökben (személy taxi szolgáltatás, ipar-cikk-kiskereskedelem, élelmiszer kiskereskedelem, italüzletek, melegkonyhás ven-déglátó-ipari üzlet, egyéb vendéglátó-ipari üzlet esetében) a nyugtaadási kötelezettsé-get kizárólag a pénztárgép vagy taxaméter alkalmazásával lehet teljesíteni.

Az adó kiszámítását a tárgyhónap első napjától utolsó napjáig terjedő időszakra kellelvégezni. Termékimport esetén az adót a vámhatóság veti ki.

Az adó megállapítása érdekében olyan nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas afelszámított adómérték szerinti részletezésben az értékesítés utáni adófizetési kötele-zettség ill. adófizetés alóli mentesség és az előzetesen felszámított adó összegszerűmeghatározására és kimutatására.

A fizetendő adó az adó megállapítás időszakában keletkezett adófizetési kötelezettségösszege, amelyet az adóalany az ugyanezen időszakban keletkezett és levonható elő-zetesen felszámított adó összesített összegével csökkenthet. Ez a különbözet az elszá-


- 114 -

molandó adó. Ha ennek előjele a számítás eredményeként pozitív, akkor befizetésikötelezettség keletkezik.

Ha az elszámolandó adó előjele negatív, akkor az elszámolandó adót az adóalany fő-szabályként az elévülési időn belül göngyölítetten a soron következő adó megállapí-tási időszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendő adót csökkentő tétel ill. megha-tározott esetekben a bevallás benyújtásával egyidejűleg kérheti az adóhatóságtól azadó visszatérítését.

Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha a 0, a 12 és a 25%adómérték alá tartozó értékesítésekből - ideértve az előleget is - elért bevétel adó nél-kül számított összege a 8.000.000 forintot eléri, vagy meghaladja., vagy ha a tárgyieszköz beszerzésére jutó levonható adó göngyölített összege 100.000 forinttal meg-haladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegé.

A vállalkozások az ÁFA bevallást három időpontban nyújthatják be:

− Éves ÁFA bevallást készít az a vállalkozás, amely nettó árbevétele nemhaladja meg a 8.000.000 Forintot.

− Negyedéves ÁFA bevallásra kötelezett a vállalkozás amennyiben nettóárbevétele 8.000.000 Ft feletti.

− Havi ÁFA bevalló az a vállalat, amely előző évi ÁFA befizetési kötele-zettsége eléri a 1.000.000 Forintot.

Az általános forgalmi adó nettó összegéről a havi ÁFA bevallásra kötelezett adó-alanynak havonta, a tárgyhót követő hó 20-ig, a negyedéves ÁFA bevallásra kötele-zett adóalanynak a negyedévet követő hó 20-ig - az éves ÁFA bevallásra kötelezettvállalkozás oknak a tárgyévet követő február 15-ig - kell bevallást adni, és az elszá-molandó adót is ez időpontig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet vissza-igényelni. A bevallást attól függetlenül be kell nyújtani, hogy az elszámolandó adóösszege pozitív, vagy negatív, vagy esetleg nulla. Az az ÁFA fizetésére kötelezettadóalany köteles havi ÁFA bevallásra, akinek az adóévet megelőző évben a nettómódon számított fizetendő általános forgalmi adójának összege az 1.000.000 forintotelérte.


− Mik a fő adótípusok?− Mit nevezünk szellemi tevékenységnek?− Ki az adóalany?− Mit jelent az alanyi mentességet?− Mit jelent a bizonylatolási kötelezettség?− Mit jelent a nyugtaadási kötelezettség?− Járművek költségei hogyan számolhatók el?− Mi az ÁFA?

- 115 -

10. ALAPVETŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ISMERETEK

Az „Alapvető társadalombiztosítási ismeretek” című fejezetben bemutatjuk a fő- ésmellékfoglalkozású vállalkozók járulékfizetési kötelezettségeit, a társas vállalkozásokfő és kiegészítő tevékenységet folytató tagjainak kötelezettségeit a társadalombiztosí-tás felé. Szót ejtünk a munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeiről, ajárulék- és mulasztási bírságról.

A fejezet tartalma:

10.1. Egyéni vállalkozások10.1.1. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége10.1.2. Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

10.2. Társas vállalkozások10.2.1. A társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak járulékfizetési kö-

telezettsége10.2.2. A társas vállalkozások kiegészítő tevékenységet folytató tagjainak

járulékfizetési kötelezettsége10.3. A foglalkoztatottak társadalombiztosítása10.4. A munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége10.5. Járulék- és mulasztási bírság10.6. A társadalombiztosítási igazolvány


10.1. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK

A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személyek, továbbá egészségügyiés szociális vállalkozást folytató személyek biztosítása és ezáltal a társadalombiztosítá-si, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási kötelezettsége az engedély átvétele napjátóláll fenn, függetlenül attól, hogy ténylegesen működik-e a vállalkozás vagy sem. Azügyvédi kamara tagjainak a kamarai tagsággal párhuzamosan van járulékfizetési kö-telezettsége. A mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemélyekre a biztosítás ejogcímen csak akkor terjed ki, ha egyéb jogcímen nincsenek biztosítva. Az egyénivállalkozónak minősülő személy 15 napon belül köteles bejelentést tenni a telephelyszerinti illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyug-díjbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, míg a kiegészítő tevékenységet folytatóvállalkozó baleseti járulékot kell csak fizessen.


- 116 -

10.1.1. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A vállalkozói tevékenységből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptáriévben elért, a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme, az (az átalányadózóaz átalányadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege), de lega-lább a tárgyhónapot megelőző hónap első napjára érvényes minimálbér összege utánköteles 31 %-os társadalombiztosítási járulékot, 5 %-os nyugdíjjárulékot, 3 %-osegészségbiztosítási járulékot fizetni. Az egy naptári hónapra esőjövedelem kiszámítá-sánál mindegy, hogy az adott évben a jövedelmet hány hónap alatt kereste meg avállalkozó, járulékalapnak mindenképpen annak 1/12-ét kell tekinteni. A tevékeny-séget kezdő vállalkozó a kötelezettség napjától tárgyév december 31-ig havonta atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után köteles52,5 % járulékot fizetni.

10.1.2. Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 10% baleseti járulékot köteles fizetni.A vállalkozói tevékenységből származó, a tárgyévet közvetlenül megelőző naptáriévben elért személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy naptári hónapra ju-tó összege – évi 900.000 Ft – után köteles baleseti járulékot fizetni. A tevékenységetkezdő vállalkozó a kötelezettség napjától tárgyév december 31-ig a tárgyév első nap-ján érvényes minimális bér összege után köteles havonta baleseti járulékot fizetni.

Nem kell járulékot fizetni, a társasági adó hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalko-zónak a vállalkozás adózás utáni eredményéből származó jövedelme után.

Késedelemfizetés esetén a vállalkozó napra számított késedelmi pótlékot köteles fi-zetni.

10.2. TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK

Kötelesek bejelentkezni a megalakulást követő 15 napon belül a székhely szerint ille-tékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz.

A társas vállalkozások tagjaira akkor terjed ki a biztosítási kötelezettség, ha a társa-ság tevékenységében személyesen is közreműködnek.

10.2.1. A társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak járulékfizetési kötelezett-sége

A személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, - de havonként legalább atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér - után 31 %-ostársadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Ezen kívül kötelezett 3 %-os egészség-biztosítási és 8 %-os nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére is.

Nem kell járulékot fizetni a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalko-zás tagjai részére juttatott jövedelem (osztalék) után.

Alapvető társadalombiztosítási ismeretek

- 117 -

10.2.2. A társas vállalkozások kiegészítő tevékenységet folytató tagjainak járu-lékfizetési kötelezettsége

A társas vállalkozástagja akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, hamunkaviszonyban van ill. szövetkezeti tagként a munkavállaló legalább heti 36 órá-ban foglalkoztatja, bedolgozóként biztosított, közép- vagy felső fokú oktatási intéz-mény nappali tagozatán tanul, öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasvagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos, rokkantsági járulékos.

10.3. A FOGLALKOZTATOTTAK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSA

Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tevékenysége során foglalkoztathat mun-kaviszony keretében alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, szakmunkásta-nulót, megbízottat és vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenébenmunkát végző személyt.

A munkaviszony keretében foglalkoztatott személynél a munkavállaló 31 %-os tár-sadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, az alkalmazott a felvett kifizetéséből 3 %-os egészségbiztosítási és 8 %-os nyugdíjjárulékot köteles fizetni.

A bedolgozó biztosítása azokban a hónapokban áll fenn, amikor keresete eléri atárgyhónapot megelőző hónap első napjára érvényes minimális bér 60 %-át. A be-dolgozó által fizetendő járulék megegyezik az alkalmazottakkal.

Segítő családtagja az egyéni vállalkozónak és a nem jogi személyiségű gazdasági tár-saságnak lehet. Rá a biztosítás akkor terjed ki, ha rendszeresen munkát végez,egyébjogcímen nem biztosított, saját jogán nyugellátásban nem részesül. A vállalko-zó a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér után 42,5%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, a segítő családtag pedig ugyanezenösszeg után kötelezett 4%-os egészségbiztosítási és 6%-os nyugdíjbiztosítási járulékfizetésére.

A megbízási és vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében munkátvégző személyre a biztosítás akkor terjed ki, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelő-ző hónap első napján érvényes minimális bér 60 %-át. Ekkor a munkáltató köteles akifizetett teljes összeg után 31 % társadalombiztosítási járulékot fizetni, a foglalkozta-tott pedig, ha nincs főállású biztosítási jogviszonya ugyanezen összeg után kötelezett3 %-os egészségbiztosítási és 8 %-os nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére.

Ha egy biztosított személy foglalkoztatása egyik jogviszonyban sem éri el a heti36 órát, mindegyik után járulék fizetésre kötelezett. Heti 36 órát meghaladó munka-viszony esetén 8 % nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése kötelező.

10.4. A MUNKÁLTATÓ BEJELENTÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGE

A munkáltató köteles az általa foglalkoztatott biztosítottakat a székhelye szerint ille-tékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz bejelenteni.

Az egyéni vállalkozó a bejelentkezést a Bejelentési Jegyzéken teljesíti a tárgyhónapotkövető 10-ig.


- 118 -

A vállalkozás főfoglalkozású tagjairól és alkalmazottjairól Társadalombiztosításiegyéni nyilvántartó lap nyomtatványt kell kiállítani. Ezen túlmenően a társas vállal-kozás köteles a főfoglalkozású tagjairól Járulék elszámolási lap, az általa foglalkozta-tott egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett biztosítottakról pedigJárulék elszámolási nyilvántartó lapot vezetni.

A munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló meg kell, hogy kapja a követke-ző igazolásokat: munkáltatói igazolás, munkanélküli ellátás megállapításához szüksé-ges igazoló lap, igazolás a bírósági határozattal megállapított tartási kötelezettségről,igazolás az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék kifizetéséről, adatlapot a jövedelemrőlill. a levont adóelőlegről, Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról (bizto-sított jogviszony idejével). Az Egészségügyi hozzájárulás mértéke 2001. évben 4.200Ft/hó, amelyhez százalékos járulékfizetés kapcsolódik.

10.5. JÁRULÉK- ÉS MULASZTÁSI BÍRSÁG

Ha az egyéni vagy társas vállalkozó nem vagy nem az előírt módon tesz eleget be-vallási kötelezettségének, a bírság az elmulasztott járulék 50%-a (önkéntes pótlásnál25%-a). A bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének megszegésemiatt 10.000-20.000 Ft bírság kiróható.

Táppénz

Az egyéni vagy társas vállalkozó alkalmazottja részére táppénzt a Munkáltatói, szö-vetkezeti igazolvánnyal és a hozzá csatolt orvosi igazolással kérhet az Egészségbiztosí-tási pénztárnál. A keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság jár, amelyet amunkáltató köteles fizetni, táppénz igényt tehát csak ennek lejárta után lehet be-nyújtani.

Az egyéni vállalkozó a betegség első napjától jogosult a táppénzre, melyet az Igény-lőlap kitöltésével és az orvosi igazolás csatolásával igényelhet az Egészségbiztosításipénztártól.

10.6. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZOLVÁNY

A munkáltató az általa foglalkoztatott biztosítottakat és eltartott hozzátartozóikat azerre szolgáló Bejelentés a biztosítottakról ill. a Bejelentés a csak egészségügyi ellátásrajogosultakról elnevezésű nyomtatványon a biztosítási jogviszony keletkezését követőhónap 10-ig köteles bejelenteni a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz és egyidejűlega jelzett nyomtatványon igényli részükre a társadalombiztosítási igazolványt. A biz-tosítási jogviszony megszűnésekor a munkáltató köteles az általa kiadott igazolvá-nyokat érvényteleníteni.

Alapvető társadalombiztosítási ismeretek

- 119 -


− A fő és kiegészítő foglalkozású vállalkozó milyen járulékok megfizetésére kötele-zett?

− Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a munkáltatónak?− Mit kell tudni a társadalombiztosítási igazolványról?− Milyen összeget tesz ki a Járulék- és mulasztási bírság?− Melyek a munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettségei?

- 121 -

11. A VÁLLALKOZÁSOK MARKETING FELADATAI

A „Vállalkozások marketing feladatai” című fejezetben röviden beszélünk a vállalkozá-sok marketing feladatairól, arról hogy a marketinget, mint eszközt hogyan lehet arrahasználni hogy a piacon megnyilvánuló keresletet összehozzuk az ugyanott jelentke-ző kínálattal. A SWOT analízisről ejtünk pár szót (korábban már volt róla szó) ill.beszélünk az egyik legismertebb marketingeszköz, a reklám hatásmechanizmusáról.

A fejezet tartalma:

11.1. A vállalkozások marketing-munkájának főbb szempontjai11.2. SWOT analízis lehetőségei a marketingtervben11.3. A reklám


11.1. A VÁLLALKOZÁSOK MARKETING-MUNKÁJÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI

A marketing egy eszköz, az üzleti életben, amelynek segítségével a piacon megnyil-vánuló keresletet összehozzuk az ugyanott jelentkező kínálattal. Az a lényeg, hogykitaláljuk, hogy mit akarnak venni az emberek és mikor.

Megválaszolandó kérdések és elvégzendő feladatok rendszere a vállalkozás indítása-kor:

− Milyen az ügyfeleim vagyoni helyzete?− Hány ügyfélre számíthatok?− Hogyan keltsem fel az érdeklődésüket?− A nap melyik szakában hányan keresnek fel?− Mivel lehet fogyasztásra ösztönözni a ügyfeleket?− Milyen más termékeket és tevékenységeket ajánlhatok még?− Mekkora lesz a nyereségem?− Milyen módokon lehet fokozni a nyereséget?− Miként tehetem magam ismertté?− Milyen reklámra van szükségem?− Hirdessek-e a sajtóban? Prospektust adjak-e ki?− Utcai reklámokat helyezzek-e el?− Telefonon hívjam fel ügyfeleimet?− Milyen módon alakítsam ki szakmai imázsomat?− A szakmai hitelemet milyen módon hozzam a piac tudomására?− Tevékenységemmel milyen szakmai igényszintet célozzak meg?− Mekkora és milyen eloszlású forgalom várható?


- 122 -

− Gyártókapacitásom milyen forgalom kielégítését teszi lehetővé?− Szükség lesz-e külső munkaerőre?

A lényeget a következő kérdések alkotják:

Egyik oldalon:

− Mit akarok eladni?− Kinek akarom eladni?− Hogyan akarom eladni?− Mekkora hasznot tudok elérni?

Másik oldalon:− Ki akar tőlem vásárolni?− Mennyit hajlandó fizetni érte?− milyen körülmények között hajlandó vásárolni tőlem?

Rövid, szakszerű feladatsor a kisvállalkozás beindításakor:

− Felmérem a leendő versenytársaimat és, hogy gondolt-e már valaki az ötle-temre.

− Beszélgetek, ötleteket gyűjtök, javaslatokat szerzek leendő ügyfelektől, mun-katársaktól.

− Körvonalazódnak a piacon azok a területek, amelyek nincsenek ellátva.− Vannak-e abban a tevékenységi ágban külföldi termékek, szolgáltatások me-

lyek tönkre tehetik vállalkozásomat.− A reklámra gondolni kell, mert tudatni kell a fogyasztókkal, hogy mivel fog-

lalkozom és milyen előnyöket tudok nyújtani nekik. Vannak olyan tevékeny-ségi formák, ahol a reklám nagyon sokba kerül, de reklám nélkül nem lehetpiacon maradni.

− Az értékesítés is része a marketingnek. A legjobb reklám magam vagyok. Be-csületesen, udvariasan, szeretettel kell közeledni a fogyasztókhoz, ügyfelekhez.El fog terjedni, hogy jók vagyunk!

11.2. SWOT ANALÍZIS LEHETŐSÉGEI A MARKETINGTERVBEN

Egy vállalkozás üzleti célja a nyereségesség, ezt több tényező alakítja:

Vállalkozás jelenlegi állapotának felmérése (alakuló vagy terjeszkedik, megrendelésmennyisége, munka elfogadottsága).

Mit képes gyártani a cég, milyen a minőség, milyen mennyiségnél stabil a minőség?A gazdasági környezetet kell meg vizsgálni!

SWOT analízis. Megnézzük mik az erős és gyenge pontjai a vállalkozásnak, milyenlehetőségek és milyen veszélyek leselkednek rá.

11.3. A REKLÁM

Eszköz a kezünkben, hogy a megszokottól eltérő árukat, tevékenységeket ismertes-sünk meg a piaccal. Hatásmechanizmusa a következő:

A vállalkozások marketing feladatai

- 123 -

− Figyelem felkeltés. Az emberek elkezdenek találgatni érdeklődni termékünk után.

− Megismertetés. Várakozás után megjelenik a reklámozott tárgy. Az emberek vé-leményt kezdenek alkotni, de még nem döntenek.

− Tudatos rögzítés. Megismertetjük a terméket lehetőleg minél több formában. Aztsulykoljuk a fogyasztókba, hogy talán neki is kell a termék.

− Meggyőzés. Meggyőzzük a vásárlót, hogy ez a termék kell neki.

− Vásárlásra serkentés. Itt már szinte parancsolnak a reklámok vagy minősíteneknem-vásárlás esetén.

A fenti felsorolást igen nagy cégek alkalmazzák csak ilyen teljességben. Kisvállalko-zások számára fontos, de mindig a drága reklám a jó reklám.

Ha reklámozunk arra mindig ügyeljünk, hogy létező előnyöket kínáljunk és reális,megfogható tulajdonságokat állítsunk. A reklámok esetében célszerű sokszor szak-emberhez fordulni!


− Mi a marketing?− Hogyan alkalmazható a SWOT analízis a marketing-tervezés során?− Mi a reklám?

- 125 -

12. VÁLLALKOZÁSVEZETÉS

A „Vállalkozásvezetés” című fejezetben a vállalkozás humán oldalával foglalkozunk.Sorra vesszük, hogy egy vállalkozónak milyen személyes készségekkel kell rendelkez-nie ahhoz, hogy alkalmas legyen egy vállalkozás vezetéséhez, működtetéséhez. Avállalkozás beindításának lépéseit sorra vesszük az ölet felmerülésétől a működteté-sig. Beszélünk az irányításról, a szervezet felépítéséről, a vezetésről, a kiválasztásról, acsapatépítésről, a munkatársak ösztönzéséről, a tanácsadásról, az ellenőrzésről. Avállalkozás sikerének egyik kulcspontja a jó kommunikációs, tárgyalási készség, avállalkozói morál betartása. A megjelenés, öltözködés mellett ezekről is esik néhányszó.

A fejezet tartalma:

12.1. Vállalkozói készség, személyes alkalmasság12.1.1. Vállalkozáshoz szükséges készségek12.1.2. A vállalkozóvá válás12.1.3. Vállalkozás irányítása12.1.4. A vállalkozás, mint szervezet12.1.5. Vezetés12.1.6. Emberek kiválasztása12.1.7. Csapatépítés12.1.8. Ösztönzés12.1.9. Tanácsadás - Nevelés12.1.10. Ellenőrzés12.1.11. Tárgyalás - Tárgyalástechnika12.1.12. Vállalkozói morál12.1.13. Megjelenés, öltözködés, ápoltság


12.1. VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉG, SZEMÉLYES ALKALMASSÁG

Vannak adottságok, amelyekkel rendelkezni kell egy vállalkozás beindításához:

− háttér: család, barátok, ismerősök, üzleti partnerek támogatása, egyetértése− anyagi források: pénzügyi tartalékok, vagyontárgyak, banki forrás, egyéb be-

fektetés, baráti és családi kölcsönök− egészségi állapot, családi és saját− szakmai háttér: tapasztalat, képzettség, gyakorlat, tanulási szándék (ezen kés-

zségek megléte ill. igény azok megszerzésére)


- 126 -

12.1.1. Vállalkozáshoz szükséges készségek

A Vállalkozáshoz szükséges készségek a következők:

− alkalmasság gyors, megalapozott döntésekre,− probléma érzékenység (változásokra fel kell figyelni, hogy az okozott

probléma elkerülhető legyen),− gyors határozott cselekvés,− áttekintő, kapcsolatteremtő képesség,− konfliktus, probléma kezelő képesség,− meggyőzőség partnerekkel, beosztottakkal szemben,− önfejlesztés iránti igény,− idő és energia beosztó képesség,− kreativitás,− bizonytalanság tűrése,− etikai értékelés készsége,− optimizmus, pozitív szemlélet.

12.1.2. A vállalkozóvá válás

A vállalkozóvá válás folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll:

1. Lehetőség felismerése, értékelése

Lehetőség felismerés:

− legtöbb lehetőség úgy adódik, hogy a vállalkozó figyeli a környezetét,− üzleti lehetőség lehet egy meglévő vállalkozáson belül is,− barátok, ismerősök ötleteire, panaszaira,− technológia fejlődése, versenyszféra kialakulása miatt.

Értékelés:

− értékelni kell, hogy az adott lehetőség megfelelő bevételt hoz-e,− piac nagyságának, lehetőség időtartalmának értékelése,− a lehetőség hasznát minden lehetséges későbbi esemény bekövetkezése esetén

is mérlegelni kell,− lehetőségnek összhangban kell lennie a vállalkozó személyes tapasztalataival,

céljaival,− a későbbi sikerért nagyon sok mindent fel kell tudni áldozni.

Üzleti terv kialakítása, alapítási eljárások, szükséges források meghatározása

− üzleti tervet kell készíteni,− tisztában kell lenni a következőkkel: piaci szegmens mérete és jellemzői, ter-

melés és kereskedelem szükségletei, pénzügyi terv, szervezeti terv, pénzügyi,feltételek

− a szükséges forrásokat időben kell megszerezni− ismerni kell a vállalkozás külső környezetét (jogi szabályozás, hatósági enge-

délyek stb.)

Vállalkozásvezetés

- 127 -

12.1.3. Vállalkozás irányítása

− speciális vezetői stílus kell az üzleti terv megvalósításához,− el kell tudni fogadtatni magunkat a környezetünkben, az üzleti életben,− termékünkre, szolgáltatásunkra fenn kell tartani az érdeklődést,− ismerni kell a szerződési kötelezettség elemeit,− számviteli, adózási alapfogalmak nélkül jó könyvelővel is kockázatos egy vál-

lalkozás,− betegségre, balesetre fel kell készülni,− tudnunk kell, hogy a hasznot mibe fektetjük,− kudarcra is fel kell készülni.

12.1.4. A vállalkozás, mint szervezet

A vállalkozó tevékenysége irányítás és vezetés. A vállalkozás emberi feltételeiről valógondoskodás, a humán menedzsment különösen akkor fontos, ha több ember mun-káját kell megszervezni, ellenőrizni.

12.1.5. Vezetés

A vezetőnek tervezni, szervezni és vezetni kell. A tervezés eredményeként születnekmeg a célok és az ahhoz vezető utak. Számba kell venni a célok elérésének feltételeit,az a szükséges emberi erőforrást, és a megfelelő képességű embereket. A tervezés elsőszakasza a célok meghatározására irányul, a második szakasz a kitűzött célok ismere-tében a tényleges adottságok és a kívánatos feltételek köti különbségeket elemzi, aharmadik szakasza a segítő és hátráltató tényezők felsorolása, a negyedik szakasz akonkrét tevékenységek megtervezése. Érdemes tanácsadókat is bevonni!

A vezetőnek tehát gondoskodnia kell egy megfelelő szervezet kialakításáról. Az erő-forrásokat és a célt kell összehangolni. A cél, hogy legésszerűbben, leghatékonyab-ban és a költségek legracionálisabb felhasználásával alakuljon ki a szervezet. Csakgondos menedzseléssel lehet a szervezetet időben átalakítani, az érdekeltségi viszo-nyokat új struktúrához alakítani.

A vezetés a közvetlen részvételt jelenti a folyamatokban. A személyes vezetés amunkatársak, alkalmazottak irányítását, a vezető és a vezetettek folyamatos kapcso-latát, a beosztottak motiválását szolgálja. Ezért egy vezetőnek folyamatos kommuni-kációra, jól megválasztott vezetési stílusra és az érdekeltség állandó fenntartására kelltörekednie.

12.1.6. Emberek kiválasztása

Az emberi erőforrások színvonala határozza meg a szervezeti tevékenység színvona-lát. Jó munkaerővel ellensúlyozni lehet a többi erőforrás hiányosságait is. Állandóanfigyelni kell a beosztottak szakmai ismeretét, személyiségbeli fogyatékosságát, mun-kateljesítményét (a középvezetők vezetési stílusát). Ezek kiküszöbölése megoldható,ha a vezető gondosan választja ki munkatársait, továbbképzi őket és állandóan mi-nősíti munkájukat. (Munkatárs kiválasztásnál fontos szempontok: szaktudás, sze-


- 128 -

mélyiség, teljesítmény.) Munkatárs kiválasztásnál előre érdemes kidolgozni a belépőmunkaköri leírását.

12.1.7. Csapatépítés

A jó kollektíva kialakítása a vezető és a munkatársak kölcsönös érdeke. Akadályozótényezők lehetnek olyan egyének akik: céljai eltérőek, akik személyisége kirívó, akikhangadók.

Kollektíva kialakításának lépései:

− a beosztottak véleményének megismerése− kollektíva jellegzetességeinek kialakítása (egyén viszonya egymáshoz, szerve-

zethez)− egyeztetni az eddigiek során kialakult elképzeléseket a hangadókkal− szükséges szervezeti intézkedések kidolgozása− kollektíva létrehozása (korrekciók)

12.1.8. Ösztönzés

Az emberek cselekvése elsősorban a saját céljaik elérésére irányul és a vezetőknekarra kell ösztönözniük az egyént, hogy cselekedeteikben a szervezeti célokat szolgál-ják. Vezető pozitív és negatív ösztönzéssel, konfliktuskezeléssel, tanácsadással, to-vábbképzéssel és más technikai eszközökkel befolyásolja beosztottjait. A beosztottakhárom alapvető szükségletet elégítenek ki munkahelyükön: a tevékenység fiziológiaiszükséglete, anyagi javak, társadalmi, közösségi kapcsolatok. A vezető az ösztönzőrendszer kialakításakor három célt vesz figyelembe: egyének céljai (kereset, légkör,továbbjutás), szervezeti célok (teljesítmény, minőség), társadalmi célok (törvény, de-mokrácia). A vezetőnek decentralizálnia kell az ösztönzést, de mégis egységes szem-léletben kell kezelni a beosztottakat.

12.1.9. Tanácsadás - Nevelés

Minden vezető tanácsadó - nevelő, neveli beosztottjait példamutatásával, magatartá-sával, döntéseivel, állásfoglalásával. És minden vezetőnek meg kell oldania a beosz-tottak problémáit is. A tanító nevelő folyamat meghatározott lépésekből áll:

− Bátorítás, célra irányítás. (Tudják, hogy miért van szükség a munkájukra.)− Teljesítmény figyelemmel kísérése, elismerése. (A jót meg kell dicsérni!)− Probléma felderítése. (Meg kell tudni, hogy ez személyi jellegű, szakértelem

hiánya vagy érdeklődés hiánya.)− Tanácsadás. (A probléma megvitatása a beosztottal)

Személyes probléma esetén (pl. válás):

− csak javaslatot, tanácsot adhat a vezető,− szakemberhez küldheti beosztottját.

Munkaprobléma esetén:

Vállalkozásvezetés

- 129 -

− őszinte, nyílt, segítőkész kell legyen a vezető,− jó, ha ő vezeti rá a beosztottat a probléma megoldására,− legjobb, ha őszinte vitában együtt jutnak el a megoldásig,− Probléma megszűntetése. (Ha ez nem következik be át kell helyezni a beosz-

tottat másik munkakörbe vagy el kell bocsátani).− El kell ismerni az eredményét a tanácsadás - nevelésnek anyagi vagy erkölcsi

jutalom vagy dicséret képen. A beosztott érezze, hogy a jövőben is fordulhatprobléma esetén a vezetőjéhez.

12.1.10. Ellenőrzés

Célja elsősorban a kitűzött eredmények és a célok közti összhang ellenőrzése, nem abeosztottak gyengeségeinek felfedése. Ha van eltérés, fel kel fedni az okokat és bekell avatkozni. Természetesen az ellenőrzés velejárója lehet az elmarasztalás és jutal-mazás. A legfontosabb tehát az, hogy az ellenőrzés adjon visszacsatolást a teljes fo-lyamatról (tervezésről, szervezésről, vezetésről).

12.1.11. Tárgyalás - Tárgyalástechnika

Sikeres tárgyalás hoz szükség van:

− alapos felkészülésre (ne csak azt tudjam, hogy én mit akarok, hanem azt is,hogy a partner kicsoda és mik a céljai)

− szaktudásra - ami elsajátítható− megérzésre - ösztönösen kell rendelkezni vele.

Tárgyalások időbeli tagozódása, szakaszai:

− Felderítés. Ez jelenti az álláspontok kifejtését témáról, érdekekről, rangsorok-ról, együttműködési viszonyról. Legyünk tárgyszerűek, rövidek, barátságosak!Figyeljünk, pontosítsunk, összegezzünk!

− Ajánlattétel és alku. Legkritikusabb szakasz, itt dől el a tárgyalás sikere. Lé-pésről-lépésre kell csökkenteni az álláspontok közti különbséget.

− Megállapodás és rögzítése. Pontosítsuk amiben megegyezünk!

Tárgyaláson a következő törekvéseknek kell érvényesülni.

− konstruktív légkör kialakítás és fenntartás (jellemzői: Szívélyesség, tárgyszerű-ség, lendületesség, együttműködési szándék)

− érdemi eredmény elérés− hatalmi egyensúly kialakítás és fenntartás


- 130 -

12.1.12. Vállalkozói morál

A vállalkozói erkölcs a társadalom törvényein és hagyományozott íratlan szabályainalapszik (pl. vallás). Ezért a vállalkozónak mindig figyelembe kell venni a terület, kö-zösség, írott és íratlan szabályait.

A szakszerű szerződés kötés elemi érdeke a vállalkozónak. A vállalkozói morál alap-pillére szerződéseken, jogi lehetőségek tisztességes kihasználásán alapszik. Egyetlenesetben lehet jogkövetkezmény a szerződésben vállalt kötelezettségek alól felmentéstkapni, ha ez a vis major esete, azaz olyan külső és elháríthatatlan erő akadálya, ami-ről a vállalkozó nem tehet.

A vállalkozót az adott szó becsülete is kell, hogy jellemezze. A közvélemény, de kü-lönösen az üzleti partnerek bizalma vagy bizalmatlansága azokon a tapasztalatokonalakul ki, amelyeket a vállalkozó példáz tevékenységével. Úgy kell viselkedni, hogy avevők, a partnerek mindig visszatérjenek.

A vállalkozói morálhoz hozzátartozik a versenyszabályok betartása. A szándékos hi-telrontás, a reklámetika megsértése, a monopol helyzetre törekvés, és az azzal valóvisszaélés súlyosan árt a piacnak és ilyen módon az egész társadalomra káros hatású.

12.1.13. Megjelenés, öltözködés, ápoltság

A vállalkozó megjelenése legyen megnyerő, bizalmat és tekintélyt sugárzó. Új part-nerekkel való megismerkedésnél gondoljon arra, hogy az első benyomások lesznek alegmaradandóbbak. Az Ön termékéhez Ön szolgáltatásához az elegáns, megnyerőöltözködés illik.

Bár a személyiség és az alkalom együttesen határozza meg az öltözködési előírásokat,de alapszabály, hogy az üzleti tárgyalás során tisztelje meg partnereit elegáns viselet-tel.


− Mik a vállalkozáshoz szükséges készségek?− Mi a vállalkozóvá válás folyamata?− Mik a vezető fő feladatai?− Mit jelent a vezetői ösztönzés?− Mit jelent a vezetői ellenőrzés?− A tárgyaláson milyen törekvéseknek kell érvényesülni?

- 131 -

13. ÜZLETI ETIKA ALAPJAI

A gazdasági versenynek is vannak szabályai, a tisztességes piaci gyakorlattal ellenkező ma-gatartási formák tilosak a szervezeti formákban, a törvény gondoskodik a fogyasztók érde-keinek védelméről. Mindezt vázlatosan mutatjuk be ebben a fejezetben.

A témakör feldolgozásához szükséges idő: 20 perc.

Alapkérdések

A gazdasági verseny szabadsága és tisztasága alapvető előfeltétele a gazdasági haté-konyságot érvényre juttató piaci versenynek. A gazdasági verseny szabadságának éstisztaságának védelme érdekében a tisztességes piaci gyakorlattal ellenkező magatar-tási formák tilosak a szervezeti formákban. Ennek megfelelően a gazdasági verseny-nyel összekapcsolódó közérdeket, a versenytársak érdekeit, és a tisztességes piaci ma-gatartással kapcsolatban a fogyasztók érdekeit törvény védi.

A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén működő vállalkozók gazdaságitevékenységére is kiterjed. A vállalkozók kötelesek tiszteletben tartani a gazdaságiverseny szabadságát és tisztaságát. Tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytatniés abban részt venni tilos - különösen olyan módon, amely megzavarja, vagy veszé-lyezteti a versenytársak és fogyasztók jogos érdekeit, vagy a tisztességes üzleti gya-korlat követelményeivel ellentétes.

A tisztességtelen verseny tilalma

Tilos:

− rontani vagy veszélyeztetni egy versenytárs hírnevét vagy hitelét hamis vádakkoholása, ill. terjesztése, vagy valamely valós adat meghamisítása, vagy egyébmagatartás révén,

− tisztességtelen módon üzleti titokra szert tenni ill. azt felhasználni, vagy másokelőtt felfedni, vagy engedély nélkül nyilvánosságra hozni

− olyan tisztességtelen kérést intézni másokhoz, amelynek kifejezett célja valamelyharmadik személlyel fennálló üzleti kapcsolat megrontása, vagy egy ilyen kap-csolat kialakításának megakadályozása

− a versenytárs beleegyezése nélkül olyan jellemző megjelenítésben, csomagolásbanvagy jelöléssel - az eredet megjelölését is beleértve - ill. elnevezéssel árukat vagyszolgáltatásokat előállítani vagy forgalmazni, ill. olyan nevet, jelölést vagy címkéthasználni, amelyről a versenytársat vagy jellemző áruit általában felismerik.


- 132 -

A fogyasztók félrevezetésének tilalma

Tilos az áru eladhatóságának növelése érdekében félrevezetni a fogyasztókat.

Hangsúlyozottan a fogyasztók félrevezetésének minősül:

a) valamely áru alapvető vonásait - tehát különösen annak összetételét, alkalmazá-sát, egészségre és a környezetre gyakorolt hatását, valamint kezelését, eredetét ésszármazási helyét, beszerzési módját vagy forrását - illetően hamis adat kinyilvá-nítása vagy valós tény félrevezetésre alkalmas módon való beállítása, ill. arról fél-revezetésre alkalmas egyéb információ, vagy hiányos információ terjesztése,

b) félrevezetésre alkalmas áru-összehasonlítás alkalmazása és nyilvánosságra hoza-tala reklám, vagy az információ bármely más formájában,

c) annak eltitkolása, hogy az áru nem felel meg valamilyen jogi szabványnak, államinormának vagy áruval szemben támasztott szokásos követelménynek, vagy hogya használata a szokásostól és átlagostól jelentős mértékben eltérő körülmé-nyek/feltételek alkalmazását követeli meg,

d) az áru - használhatóságára, vagy más alapvető tulajdonságára, eredetére, szárma-zási helyére, beszerzésének módjára vagy forrására vonatkozóan félrevezetésre al-kalmas címkékkel való ellátása

e) a fogyasztók részére nem árusított, kis mennyiségű vagy silány választékú árureklámozása, kivéve - amennyiben új áru bevezetése vagy nehezen eladható áruraktáron levő készleteinek értékesítése céljából reklámozzák - ha a körülmények-ről tájékoztatják a fogyasztókat.

A gazdasági verseny korlátozására vonatkozó bármilyen megállapodás tilalma

Tilos olyan összehangolt magatartást tanúsítani, vagy versenytársak között olyanmegállapodást létrehozni, amely a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárásáteredményezheti, tekintet nélkül arra, hogy a megállapodás a Magyar Köztársaságterületén jött-e létre, vagy sem. Ez a tilalom különösen érvényes az árak rögzítésére,a piac felosztására vagy a fogyasztók bizonyos körének valamely áru beszerzésébőlvagy értékesítéséből való kizárására, a beszerzési forrásokra vagy az értékesítési célúpiaci hozzáférésre vonatkozó választás lehetőségeinek korlátozására, valamint vala-mely piaci résztvevő hátrányos helyzetbe hozására.

Tilos újraeladási árakat szerződésben rögzíteni, ha az a gazdasági verseny korlátozá-sát vagy kizárását eredményezheti.

A gazdasági előnnyel való visszaélés tilalma

Tilos a gazdasági előnnyel visszaélni, tehát különösen:

a) szerződéses viszonyban - a szerződés általános fogalma alkalmazásának esetét isbeleértve - indokolatlan, egyoldalú előnyöket kikötni vagy a másik felet hátrá-nyos feltételek elfogadására kényszeríteni, vagy

b) ésszerű indok nélkül szerződés megkötését megtagadni, vagy

Üzleti etika alapjai

- 133 -

c) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előnyhöz jutás céljából befolyásolni,különösen pedig a másik felet rávenni arra, hogy a szerződésből fakadó jogos kö-veteléseinek érvényesítését hagyja figyelmen kívül, vagy

d) a piaci lehetőségekhez vagy műszaki berendezésekhez .való hozzáférést akadá-lyozni, vagy

e) ésszerű indok nélkül a versenytárs / konkurens számára kedvezőtlen piaci helyze-tet kialakítani, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előnyhöz jutás céljából be-folyásolni.

Szavatosság és jótállás

Egy szerződés alapján, amelynek értelmében a szerződő felek kölcsönösen szolgála-tokkal tartoznak egymásnak, hibás teljesítés következik be a kötelezett részéről ak-kor, ha a leszállított dolog a teljesítéskor nem felel meg a törvény vagy a szerződésáltal előírt jellemzőknek. .

Ezt „hibás teljesítésnek” nevezik. A kötelezettnek felelnie kell azért, ha a teljesítéskor atörvény vagy a szerződés által előírt jellemzők nem ugyanazok, mint a leszállítottdolog tulajdonságai. Ez a felelősség a kötelezett azon kötelezettsége, aminek a neve„szavatosság”.

Amennyiben a kötelezettség kedvezményezettjének tudomása volt valamilyen hibá-ról - a szerződés megkötésekor, akkor a kötelezett mentesül ezen kötelezettsége alól.

A jogszabályok rendelkeznek a jótállás vállalásáról, és meghatározzák annak kötele-ző minimális mértékét. A felek szerződésben is vállalhatnak szavatossági/jótállási kö-telezettséget.

A jótállás alapján a kötelezett szigorúbb kötelezettséget vállal a szerződés szerintiteljesítésre, azt, hogy a termék szállításkor hibátlan, és nem is fog meghibásodni ajótállás ideje alatt.

Az a személy, akit jótállás/szavatosság kötelez egy szerződés hibátlan teljesítésére, akötelezettség alól a szerződés időtartama alatt csak akkor kaphat felmentést, ha bebi-zonyítja, hogy a hiba rendeltetésellenes használat miatt következett be. Kötelező jó-tállás esetén a jótállási időszak során keletkező hallgatólagos jótálláson alapuló jogoka jótállásra vonatkozó jogszabályok szerint kerülnek elbírálásra.


− Mi az üzleti etika alapja?− Mit jelent a tisztességtelen verseny tilalma?− Mit jelent a fogyasztók félrevezetésének tilalma?− Mit jelent a gazdasági verseny korlátozására vonatkozó bármilyen megállapo-

dás tilalma?− Mit jelent a gazdasági előnnyel való visszaélés tilalma?− Mit jelent a Szavatosság és jótállás?

- 135 -

14. A VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK

KIBOCSÁTÁS-HOZAMKibocsátás (output)

az előállított termékek és teljesített szolgáltatások mennyisége természetes mértékegységben mérve.

Főtermék

az a termék, melynek előállítására a termelőtevékenység irányul.

Melléktermék

a termelőtevékenység során a főtermék mellett keletkező nagy tömegű, a főtermék értékénél kisebbértékű termék (pl. szalmafélék, istállótrágya, hullott gyümölcs stb.).

Ikertermék

a főtermék mellett keletkező termék (pl. tej - borjú, rozs - anyarozs). Az ikertermék gazdasági értékeis jelentős lehet, esetleg a főtermék mellett termelési célként is szerepelhet (tej - borjú, gyapjú - bá-rány stb.).

Hozam

A termelés eredményeként létrejött termékmennyiség természetes mértékegységben kifejezve.

Fajlagos hozam (termésátlag)

valamilyen alapra (ha, tő, tőke, munkaóra, műszak stb.) vetített hozam. A hozamok forrása alapte-vékenység; vagy alaptevékenységen kívüli tevékenység lehet.

A hozam (termék) előállítása érdekében felhasznált tőke, anyag, eszköz és munka természetes mér-tékegységben kifejezve.

Költség

A ráfordítás pénzben kifejezett értéke.

Kiadás

A ténylegesen (nemcsak a termelés érdekében) kifizetett összeg (pl. kirótt büntetések összege).

Termelési költség

A termelési folyamatban keletkező javak (termesztett növények, tenyésztett állatok és elvégzettszolgáltatások) előállítására felhasznált ráfordítások pénzben kifejezett értéke.

Műveleti költség

A technológia egy műveletének vagy műveletcsoportjának közvetlen költsége (pl. a betakarításköltsége).

Költségelem

A termelés költségeinek költségelemek szerinti csoportosítása. A csoportosítás módját a pénzügyi-számviteli előírások határozzák meg.


- 136 -

Főbb költség nemek:

− anyagköltség,− munkabér,− munkabérek közterhei,− értékcsökkenési leírás,− segédüzemi költségek,− egyéb költségek.

Költséghely

Általában területileg elhatárolt, felelős vezető irányítása alá tartozó szervezeti egység, amelyhez atermelő tevékenység meghatározott köre tartozik. A költségek felhasználási helye (pl. tábla, istállóstb.).

Költségviselő

Az a termék, teljesítmény, szolgáltatás, amely érdekében a költségek felmerültek.

Közvetlen költség

Az a költség, amelyről a ráfordítás időpontjában megállapítható, hogy melyik terméket milyenarányban terhel. A közvetlen költségek körét az önköltség-számítási szabályzatok tartalmazzákrészletesen.

Közvetett költség

Az a költség, amelyről a ráfordítás pillanatában nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy melyikterméket és milyen arányban terhel. A közvetett költségekkel elsősorban költséghelyeket terhelik,majd innen osztják fel különféle módszerekkel a termékre (termékekre).

Főágazati általános költség

A főágazat egészének érdekében felmerülő költség (pl. a főágazat irányításának költsége).

Központi irányítás költsége

A vállalkozás érdekében felmerülő költségek (pl. adminisztrációs költségek)

Szűkített költség

A közvetlen költség és a főágazati általános költség összege.

Teljes költség

A közvetlen költség, a főágazati általános költség és a központi irányítás költségének együttes össze-ge.

Módosított költség

A teljes költség különféle ráfordításokkal (pl. biztosítás) módosított összege.

Önköltség (fajlagos költség)

A termékegységre vetített költség.

Szűkített önköltség

termékegységre vonatkoztatott közvetlen termelési költség.

Állandó (időarányos, fix) költségek

Azok a költségek, amelyek nagysága a vizsgált időszakban a termelés volumenétől nem függenek.

Változó (proporcionális, volumenarányos,) költségek

Azok a költségek, melyek a termelés volumenének változásával arányosan változnak (a változás le-futása lehet lineáris, degresszív, vagy progresszív).

A vállalkozásokkal kapcsolatos alapfogalmak

- 137 -

Árbevétel

A vizsgált időszak alatt a termelés során előállított termékek értékesítésének eredménye. A termék-egységre vonatkoztatott árbevétel az egységár.

Bruttó árbevétel

A termék értékesítéséből vagy azon kívüli forrásból (pl. visszaigényelt ÁFA, biztosító térítése stb.)befolyó összeg.

Nettó árbevétel

Bruttó árbevétel - ÁFA (a mérlegben ezt kell szerepeltetni).

Termelési érték

A termelés során bizonyos időszak (többnyire egy év) alatt előállított termékek és szolgáltatások,valamint az egyéb hozam jellegű bevételek (állami támogatás, biztosító kártérítése, bérleti díjak stb.)pénzértéke.

Bruttó (halmozott) termelési érték

Az adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások pénzértéke, amely tartalmazza az újra-felhasználást is.

Bruttó (halmozatlan) termelési érték

A saját termelő-felhasználás értékével csökkentett termelési érték. A termelésből kikerült végtermékértéke (értékesítés + készletek értéke).

Anyagmentes termelési érték

Az összes termelő-felhasználással csökkentett termelési érték. Tartalmazza a munkabért, annak köz-terheit, az értékcsökkenési leírást és az eredményt.

Nettó termelési érték

A vállalkozás működése során egy adott időszak (általában egy év) alatt előállított új érték, vagyisaz értékcsökkenési leírással csökkentett anyagmentes termelési érték.

Alkotóelemei:

− munkabér,− munkabér közterhei,− eredmény.

Nettó jövedelem

Az árbevétel és a termelési költség különbözete. Előjele szerint lehet nyereség (+) vagy veszteség (-)

Bruttó jövedelem

a nyereség és a munkabér együttes összege.

Jövedelmezőség

a gazdasági tevékenység eredményességét mutató viszonyszám. Leggyakrabban az egységnyi költség-re vagy termelési értékre vetített nyereséget értik alatta.

Fizetőképesség (likviditás)

az a pénzügyi állapot, amelyben mód nyílik az esedékes követelések kiegyenlítésére.

Hatékonyság

egységnyi ráfordítás felhasználásával előállított termékmennyiség.


- 138 -

JÁRADÉKSZÁMÍTÁSKamat

a pénzintézetek (bankok) hitelnyújtáskor illetve magán- vagy jogi személyek pénzének hosszabb-rövidebb idejű használatakor a tőke után szerződésben meghatározott jutalékot kérnek vagy adnak.Ezt az összeget kamatnak nevezzük.

Kamatláb

a kölcsöntőke kamata egy éves futamidőre számítva, a tőkéhez viszonyított aránya százalékban ki-fejezve.

Egyszerű kamat

a kamat értékét nem számítjuk hozzá a tőkéhez, azaz a kamat nem kamatozik. Ezt a kamatfajtát azegy évnél rövidebb időtartamú lekötéseknél alkalmazzák.

Kamatos kamat

A hosszabb ideig (egy éven túl) lekötött pénz esetén a kamatot hozzászámítják a lekötött tőkéhez(tőkésítés), így a következő időszakban ez is kamatozik.

Bruttó kamat

Adózás előtti kamat, amelyből még nem fizettük ki a jövedelem után esedékes adót.

Nettó kamat

Az adófizetés után realizálható kamat.

Nominál kamat

a kapott kamat a névérték százalékában kifejezve.

Reálkamat

A nominál-kamat és az inflációs ráta különbsége.

Effektív kamatláb

a ténylégesen kifizetett kamatösszeg és a tőke aránya százalékos formában kifejezve.

Járadék

egyenlő időközökben egyenlő kifizetések sorozata, amely a tőkét növeli vagy csökkenti.

Jelenérték

az n év múlva esedékes tőke mai értéke k kamatláb mellett. A jelenértéket diszkontálással számítjukki.

Jövőérték

a tőke n év múlva elért értéke k kamatláb mellett.

Pénzáram (Cash Flow - Cf)

Számviteli szempontból egy beruházás élettartamát kivitelezési, megvalósítási időszakra (ültetvény-beruházásnál nem-termő időszaknak nevezzük) és üzemeltetési időszakra (ültetvény-beruházásnáltermő időszaknak nevezzük) osztjuk. Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások esetében eztaz éles elkülönítést nem alkalmazzuk. A cash flow számításánál a beruházási és termelési költségekközött nem teszünk különbséget. Az adott év bevételeinek és kiadásainak különbségét a pénzáramegy elemének tekintjük (Cfn). Jelentős eltérés még, hogy a számvitelben megszokott elszámolásirenddel szemben a pénzáram kiszámításánál csak a valódi pénzmozgásokat vesszük figyelembe. Így

A vállalkozásokkal kapcsolatos alapfogalmak

- 139 -

például a költségek között nem kerül elszámolásra az amortizáció, mert az fiktív költség, csupánszámlák közötti pénzmozgást jelent.

A FÖLDHASZNÁLAT ALAPFOGALMAITermőföld

a mezőgazdaság és ezen belül a kertészeti termelés alapvető termelőeszköze (munkaeszköz és egyúttalmunkatárgy is). Sajátosságai:

− nem helyettesíthető, de korlátlanul nem is növelhető;− megfelelő használat esetén állaga nem romlik, sőt javítható;− értékelési módszerei átalakulóban vannak.

Művelési ág

a föld használatának módját, irányát jelöli (pl. szántó, kert, stb.).

Szántóegység

a különböző művelési ágak összehasonlíthatóságát biztosító mutatószám. Az egyes művelési ágakterületét a szántóhoz viszonyítja.

Vetésszerkezet

a szántó művelési ágon belül a növények vetési, ültetési sorrendje és aránya.

Mezőgazdaságilag művelt terület

mezőgazdasági termelésbe vont terület.

Termőterület

mezőgazdasági terület + erdő, nádas, halastó.

Vetetlen terület

mezőgazdasági művelés alatt álló, de adott időpontban nem hasznosított terület. Lehet ugar (mű-velt, pihentetett terület) vagy parlag (a művelésből kikapcsolt terület).

Művelés alól kivont terület

régebben mezőgazdaságilag művelt terület volt, de különböző okok (pl. beépítés, egyéb felhasználás,stb.) miatt már nem az.

Aranykorona érték

1876-81 között kialakított talajértékelési mód. Az átlagosan elérhető kataszteri tiszta jövedelem (1kh-ra vetített tiszta jövedelem), amelyet a talaj- és éghajlati viszonyok, valamint a várható költségekés árak figyelembevételével állapítottak meg.

1 kh = 1.600 négyszögöl = 0,575 ha = 5.755 m2

1 négyszögöl = 3,597 m2

1 öl = 1,897 m


- 140 -

Források:

1. Barakonyi K. - Lorange, P.: Stratégia és ManagementKözgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993. p. 9., 44., 291.

2. Buzás Gy.: A gazdasági kockázat kezelése, biztosítás. In: Mezőgazdasági üzemtan I.Szerk: Buzás Gy.Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 2000

3. Csáki Cs. - Mészáros S.: Operációkutatási módszerek a mezőgazdaságbanMezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981

4. Csath M.: Stratégiai tervezés és vezetésVezetés és Szervezésfejlesztési és Tanulást Segítő Kft, Budapest, 1993

5. David R. A. - Sweeny D. J. - Williams T. A.: An Introduction to ManagementScience Quantitative Approaches to Decision MakingWest Publishing Company, USA, 1976

6. Dorogi I. - Rott N.: Korszerű beruházás előkészítési módszerek az élelmiszergaz-daságbanMezőgazdasági Kiadó, Budapest 1981.

7. Kovács Á.: Mezőgazdasági vállalatok beruházási, befektetési döntéseit megalapo-zó számítógépes modell kialakításaEgyetemi doktori értekezés. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1990

8. Kovács Árpád Endre - Szalay Zsigmond Gábor - Arutyunjan Alex: A projektmenedzsment lényege és tervezésének folyamataForráskoktél (Vállalkozásfinanszírozás) 1999/3. Július, 13-20. pp.

9. Kovács Árpád Endre: Hogyan döntsek a beruházásokról? A beruházások gazda-sági előkészítése, megítélése.RAABE Kiadó, Gazdálkodók kézikönyve, 5.1. fejezet, 15 p. 1997.

10. Kovács Árpád Endre: Hogyan indítsunk és működtessünk önálló vállalkozást?Jegyzet kis- és középvállalkozók részére. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapít-vány.Budapest, 1997., 1-45 pp.

11. P. A. Samuelson: KözgazdaságtanKözgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1988

12. Székely Cs.: Vállaltgazdaságtan III.Egyetemi jegyzet GATE, Gödöllő, 1996

13. Tóth J.: Mezőgazdasági Vállalatok automatizált tervezéseMezőgazdaság Kiadó, Budapest, 1981

14. Világbank KézikönyvInternational Bank for Reconstruction’s and Development (IBRD),Magyar Kereskedelmi Kamara, Budapest, 1986.

Documents

HOGYAN INDÍTSUNK ÉS MÛKÖDTESSÜNK VÁLLALKOZÁST - …miau.gau.hu/levelezo/2004tavasz/vm.pdf · - 7 - 1. BEVEZETÉS A gazdasági szervezetek irányításának vállalkozási oldalról