Horthy-korszak_forrasok - ankhistory | "A TÖRTÉNELEM ... Web viewA város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész

MAGYAR

TÖRTÉNELMIFORRÁSGYŰJTEMÉNY

1920 – 1941

B A L A S S I B Á L I N T N Y O L C É V F O L Y A M O S G I M N Á Z I U M

T Ö R T É N E L E M M U N K A K Ö Z Ö S S É G

2 0 1 0

Magyar történelmi forrásgyűjtemény 1920 - 1941 2© Történelem Munkaközösség 2010

TARTALOMJEGYZÉK

A TRIANONI BÉKE KÖVETKEZMÉNYEI

1. A trianoni békediktátum aláírása (Versailles, 1920. június 4.)......................................................... 6

2. Túlélési stratégiák: egy nyitrai hivatalnok feljegyzéseiből............................................................... 7

3. Korabeli tudósítások a menekültekről............................................................................................... 7

4. Adatok a menekültekről.................................................................................................................... 8

5. Jelentés az Országos Menekültügyi Hivatal négyéves működéséről (1924).................................... 9

6. Horthy Miklós tekintélye és a Vitézi Rend....................................................................................... 9

7. Az 1922. évi XVI. tc......................................................................................................................... 10

8. Az 1922. évi XXIX. tc. - A soproni népszavazás törvénybe iktatásáról........................................... 13

9. Jobboldali radikalizmus a Horthy-rendszer első éveiben.................................................................. 13

10. Jobboldali radikális mozgalmak........................................................................................................ 14A KONSZOLIDÁCIÓ ÉVTIZEDE (BEL ÉS KÜLPOLITIKA A ’20-AS ÉVEKBEN)

11. Az 1920. évi XXV. tc. a felsőoktatási intézményekbe való beiratkozásról (numerus clausus)........ 15

12. Az 1920. évi tc. a földbirtokok helyesebb megoszlásáról (Nagyatádi-földreform).......................... 15

13. Az 1921. évi III. tc. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről...................................... 25

14. Az 1921. évi XLVII. tc. a Habsburg-ház trónörökösödésének megszüntetéséről.......................... 27

15. Az 1921. évi XLIX. tc. a magyar királyi honvédségről.................................................................. 28

16. A Bethlen - Peyer paktum (1921. december 29.).............................................................................. 28

17. Bethlen István világnézete................................................................................................................ 29

18. Az 1923. évi XII. tc. Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvételéről...................... 29

19. Az 1922. évi M.E. számú rendelet a választójog módosításáról....................................................... 30

20. A Keresztény-Keresztyén Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programja (1922.április).............. 32

21. Vázsonyi Vilmos beszéde a Nemzeti Demokrata Párt célkitűzéseiről (1922. május)...................... 34

22. A Népszava cikke az MSZDP programjáról.................................................................................... 37

23. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajvédő Párt) programja (1924. október)......................... 38

24. Az 1924. évi V. tc. a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről................................................................ 42

25. Az 1924. évi XIV. tc. a világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről........................... 44

26. Az 1925. évi XXVI. tc. az országgyűlési képviselők választásáról............................................... 44

27. Az 1925. évi XXXV. tc. a pengőérték megállapításáról.................................................................. 49

28. Az 1926, évi XXII. tc. az országgyűlés felsőházának felállításáról................................................. 50

29. Részletek Horthy mohácsi beszédéből (1926. augusztus 29.).......................................................... 52

30. Beszéd Tisza István debreceni szobrának avatásakor (1926. október)............................................ 53

31. Bethlen István Közép-Európa helyzetéről (1927. április)................................................................ 54

32. Mussolini az olasz-magyar barátságról (1927. április)..................................................................... 55

33. Az olasz-magyar barátsági szerződés (1927. április 5.)................................................................... 55


34. Az 1927. évi XXXI. tc. március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról.............................................. 55

35. Az 1927. évi XXXII. tc. Kossuth Lajos emlékének törvénybe iktatásáról ..................................... 56

36. Az 1927. évi XXI. tc. a kötelező betegségi és baleseti biztosításról................................................ 56

37. Az 1928. évi XIV. tc. a numerus clausus módosításáról................................................................. 58

38. Az 1928. évi XL. tc. az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosításról..... 59VÁLSÁG ÉS JOBBRATOLÓDÁS (BEL ÉS KÜLPOLITIKA A ’30-AS ÉVEKBEN)

39. A gazdasági válság és a munkanélküliség (1929 - 1933)................................................................... 63

40. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt új agrárprogramja (1930).................................................. 63

41. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt programja (1930. október)............................... 65

42. A Nemzetiszocialista Magyar Munkáspárt (kaszáskeresztesek) programja (1932. december)....... 67

43. Az illegális KMP a gazdasági válságról............................................................................................. 71

44. Gömbös Gyula: Nemzeti Munkaterv (1932. október)........................................................................ 72

45. Gömbös Gyula levele Adolf Hitlerhez (1933. április 22.)................................................................. 73

46. Bethlen István gondolatai Gömbös Gyuláról .................................................................................... 73

47. Az 1933. évi XXIII. tc. a kormányzó jogkörének kiterjesztéséről..................................................... 74

48. Az ún. Római Jegyzőkönyvek Magyarország, Olaszország és Ausztria együttműködéséről.......... 74

49. A Nemzeti Akarat Pártjának programja (1935).................................................................................. 75

50. Bethlen István parlamenti beszédeiből (1936 - 1937)........................................................................ 80

51. A KMP vezetőségének határozata (1936. március)............................................................................ 81

52. A Márciusi Front 12 pontja (1937. március 15.)................................................................................ 81

53. Az 1937. évi XIX. tc. a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról................. 82

54. Az 1937. évi XXII. tc. a felsőház jogkörének kiterjesztéséről (1937. december).............................. 84

55. Horthy feljegyzése Hitlernek a fegyverkezés kérdéseiről (1937)...................................................... 85

56. A győri fegyverkezési program (1938. március 5)............................................................................. 85

57. Horthy rádióbeszéde az Anschluss után (1938. március)................................................................... 86

58. Az 1938. évi XV. tc. a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról...... 86

59. Az 1938. évi XIX. tc. az országgyűlési képviselők választásáról (1938. június)............................... 88

60. Hivatalos jelentés a kisantant államok bledi konferenciájáról (1938. augusztus.)............................. 91

61. Részletek Imrédy Béla miniszterelnök új kormányprogramj ából (1938. szeptember)..................... 91

62. Imrédy Béla miniszterelnök beszéde a Magyar Élet Mozgalom zászlóbontásakor (1938. nov.)..... 91

63. Bethlen István és csoportja az Imrédy-kormány működéséről (1938. november)............................. 92

64. Gúnyos írások Imrédy Magyar Élet Mozgalmáról............................................................................. 92

65. Az 1939. évi II. tc. a honvédelemről ................................................................................................. 93

66. Német kérés Magyarország felé Lengyelország lerohanásakor (1939. szeptember)........................102

67. Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez (1940) ............................................... 103

68. A jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződés (1940. december) .....................................................103REVÍZIÓS POLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT


69. Rónai András emlékirata az Államtudományi Intézet működéséről (1926 - 1928)......................... 104

70............................................................................................................................................................... Lord

Rothermere: Magyarország helye a nap alatt (1927. június)....................................................................105

71............................................................................................................................................................... Beth

len István debreceni beszéde a revízióról (1928. március 4.)...................................................................108

72. Szabó Dezső írása a kelet-európai népek összefogásáról.................................................................112

73. Gömbös Gyula határrevíziós elképzelése.........................................................................................113

74. A müncheni egyezményhez csatolt kiegészítő nyilatkozat (1938. szeptember)...............................114

75. Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatkozata a komáromi tárgyalások után (1938. október 13.).... 115

76. Az MSZDP álláspontja a területi revízióról (1938. október)............................................................115

77. Az első bécsi döntés (1938. november 2.)........................................................................................115

78. Az 1938. évi XXXIV. tc. a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal

történő egyesítéséről (1938. november)............................................................................................116

79. Az 1939. évi VI. tc. a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal

történő egyesítéséről (1939. március)................................................................................................117

80. A magyar kormány emlékirata a turnu-severini tárgyalásokról (1940.augusztus 24.)......................118

81. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.)..................................................................................119

82. Ciano olasz külügyminiszter naplóbejegyzése a második bécsi döntésaláírásáról...........................120

83. Horthy Miklós hadparancsa az észak-erdélyi bevonulásról (1940. szeptember 3.)..........................120

84. Horthy Miklós beszéde Kolozsváron (1940. szeptember 15.)..........................................................121

85. Az 1940. évi XXVI. tc. a román uralom alól felszabadult és a Magyar Szent Koronához visszatért

észak-erdélyi területeknek az országgal történő egyesítéséről (1940. szeptember)..........................122

86. Az 1941. évi XX. tc. a visszafoglalt délvidéki területeknek és a Magyar Szent Koronához visszacsa-

tolásáról és az országgal történő egyesítéséről (1941. április)....................................................123Gazdaság, társadalom és életmód a két világháború között

87. Adatok a két világháború közötti társadalom, gazdaság és életmód történetéhez............................125

88. A társadalom rétegződése..................................................................................................................127

89. Cím-és rangkórság ........................................................................................................................... 128

90. Vallás és foglalkozás........................................................................................................................ 129

91. Szekfű Gyula: A neobarokk magyar társadalom.............................................................................. 129

92. Részletek Kovács Imre szociográfiai írásából...................................................................................130

93. Élet a Ludovikán................................................................................................................................130

94. Ifjúsági mozgalmak...........................................................................................................................131

95. Az 1940. évi XXIII. tc. az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról..............................................132

96. Új lehetőségek a szabadidő eltöltésére..............................................................................................133

97. A ’30-as évek magyar filmművészetének sztárjai.............................................................................134Kultúrpolitika és szellemi élet a két világháború között


98. Kornis Gyula: Kultúrpolitikánk alapelvei.........................................................................................13599. Az 1921. évi Lili. törvény a testnevelésről........................................................................................135

100. Klebelsberg Kunó kultúrpolitikai koncepciója................................................................................136

101. Klebelsberg Kunó: A magyar neonacionalizmus............................................................................136

102. Az 1924. évi XI. tc. a középiskolákról............................................................................................137

103. Klebelsberg Kunó: A magyar kultúra jövője...................................................................................139

104. Az 1926. évi VII. tc. a népiskolák létesítéséről...............................................................................140

105. A népiskolai törvény eredményei....................................................................................................141

106. Az 1927. évi XII. tc. a polgári iskolákról........................................................................................141

107. Az 1927. évi XIII. tc. a külföldi magyar intézetekről és a posztgraduális ösztöndíjakról..............143

108. Indoklás a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról szóló

törvényjavaslathoz (1927).......................................................................................................... 146

109. Klebelsberg kultuszminiszter a numerus claususról beszélt a pesti izraelita hitközség ülésén.......147

110. Válogatás Klebelsberg Kunó egyéb beszédeiből, írásaiból (1922 - 1932)..................................... 147

111. Adatok a két világháború közötti kultúrpolitika történetéhez.........................................................149

112. Klebelsberg Kunó saját kultúrpolitikai tevékenységét értékeli (1931. október).............................151

113. A Magyar Tudományos Akadémia nekrológja Klebelsberg halálakor (1932. október).................152

114. Hóman Bálint kultuszminiszter a középiskolai műveltségről (1934)............................................. 152

115. Az 1934. évi XI. tc. az egységes középiskoláról.............................................................................152

116. Az 1940. évi XX. tc. az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról.........................154

117. Klebelsberg és Hóman összehasonlítása.........................................................................................156

118. Népiskolai oktatás a két világháború között (táblázat)....................................................................156

119. Az elemi népiskolák heti óraterve a ’30-as években.......................................................................157

120. Tudományos előrelépések, felfedezések, találmányok....................................................................157

Mellékletek

121. 1. sz. melléklet (A szavzásra jogosultak száma Magyarországon és Európa országaiban)..........................158

122............................................................................................................................................................ 2. sz.

melléklet (a területi revízió eredményei 1938 - 1941).............................................................................................. 159

123.3. sz. melléklet (Kormányok a Horthy-rendszerben 1919 - 1941) ....................................................................160

6Magyar történelmi forrásgyűjtemény 1920 - 1941© Történelem Munkaközösség 2010

TRIANONI BEKE KOVETKEZMENYEI

A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM ALÁÍRÁSA(VERSAILLES, 1920. JÚNIUS 4.)

Korabeli sajtóhírek a béke aláírásáról:

A szövetségeseknek Magyarországgal kötött békeszerződését tegnap, pénteken délután írták alá Ver- sailles-ban. Az ülésen Millerand elnökölt. Mellette az angol, olasz és amerikai nagykövetek ültek a többi szövetséges állam képviselőivel együtt. A vendégek részére fenntartott első sorban a görög király, Foch tábornagy és az udinei herceg ült. A magyar delegátusok: dr. Benárd Ágoston miniszter és dr. Drasche- Lázár Alfréd meghatalmazott miniszter és követ fél öt órakor érkeztek meg. Millerand megnyitotta az ülést, és a következő nyilatkozatot tette:- Uraim! Átadom önöknek azt a szerződést, amelyet a szövetségesek Magyarországgal kötnek. Az a szöveg, amelyet alá fognak írni, azonos azzal a szöveggel, amelyet május 6-án adtunk át a magyar delegátusoknak. Fölszólítom a magyar meghatalmazott urakat, lássák el a szerződést aláírásukkal!A magyar delegátusok ezután aláírták a szerződést. Az aláírás megtörténte után az alig tíz percig tartó ülést berekesztették. A magyar delegátusok a trianoni palotából szállásukra mentek. Versailles-ban ennek az eseménynek a tiszteletére üzembe helyezték a szökőkutakat.

(Forrás:Az Est, 1920. június 5.)

A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták sziré-náikat, és a borzongós őszies levegőben tovahömpölygő hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a bé-keokmányt. (...)A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott. A mulatóhelyek zárva voltak, a vonatok a kocsik megálltak, s a munkások letették a szerszámot néhány percre ezen a fekete pénteken. A nemzetgyűlés, a főváros tanácsa, az egyházak, a hazafias egyesületek és az idegen megszállás borzalmai elöl ide menekült véreink impozáns módon fejezték ki tiltakozásukat a ránk kényszerített aktus ellen. (...)Árpád fejedelem szobra1 előtt már fél kilenc óra tájban gyülekeztek a megszállott területek elüldözött magyarjai. Asszonyok, leányok, gyermekek jöttek el a hontalanná vált családfőkkel hogy részt vegyenek a tragikus jelentőségű napon rendezett néma tüntetésen Őszi hangulatot árasztó eső verte a vagonlakók, menekültek és kiüldözöttek tömegét, és minduntalan hangzott a megjegyzés: „még az ég is velünk gyászol. ” (...)Az elszakított területek menekültjei hatalmas jelzőtáblák mögött csoportosultak. Kelet-Magyarország, Dél-Magyarország fiai álltak össze tömött négyes sorokban. Külön csoportba állottak a vagonlakók, és táblákat tartottak kezükben a következő felirattal: „Békés otthonából kiüldözött 12 000 vagonlakó tiltakozik a békeszerződés ellen. ” Külön csoportba tömörültek az Unió zászlaja alatt az Erdélyi MagyarSzékely Szövetség2 tagjai, valamint a menekült államvasúti alkalmazottak is.Fél tíz órakor indult el a tüntető menet az Árpád-szobor elöl. A menet élén vitték az Erdélyi Otthon újonnan fölavatott zászlaját, majd egymás után következtek a különböző csoportok. Zajtalanul, némán, de méltóságteljesen demonstrálva haladt végig az eső verte Andrássy úton, melynek utcai közönsége nagy megilletődéssel és együttérzéssel nézte az igazán megrendítő felvonulást. (...)

(Forrás: Pesti Napló, 1920. június 5.)

Egy hajdani diák visszaemlékezése a béke aláírásának napjáról:

Abban az időben, amikor ezek az események történtek, tizennégy éves voltam, a IV. gimnáziumba jártam. Ezen a napon osztályunknak növénytan órája kezdődött volna, s tanárunk, Kovách Demjén magas alakja megjelent az ajtóban, pontosan úgy, mint máskor. Odament lassan a katedrához, aláírta az osztálykönyvet, de ahelyett, hogy számon kérte volna a házi feladatot, ahogyan tenni szokta, egész testével előre hajolt, fejét lecsüggesztette valami egészen hosszú percig ... és ekkor a harangok zúgni kezdtek. Kovách Demjén tanár úr kiegyenesedett, odament a kis szertárhoz, ahol a térképek voltak, levette a térképet, amelyen ez a

1 A Hősök terén a Millenniumi emlékmű szobra2Erdélyi Magyar-Székely Szövetség: erdélyi magyar menekültek által alapított revizionista egyesület


felírás volt: „A Magyar Szentkorona Országainak Politikai Térképe ”, s egyetlen szó nélkül a falra akasztotta. Ezután megállt a térkép előtt, egy kicsit oldalt, hogy ne takarja el a térképet tőlünk, és ahogyan rámeredt, mindig szigorú arckifejezése meglágyult, kimondhatatlan gyöngédség jelentkezett rajta, amilyent korábban soha nem láttunk nála. Halotti csendben néztük a térképet és az előtte álló alakot, ezt a gyászoló cisztercita szerzetest, amint fejét mind lejjebb és lejjebb hajtotta, egészen a mellére. És ahogyan a harangok zúgása behatolt hozzánk, Kovách Demjén tanár úr a mély csendben inkább csak saját magának, s senki másnak közülünk, ezt mondta:„ Consummatum est! ”3

Ötvennégyen voltunk ebben az osztályban, ötvennégy tizenéves magyar fiú. A keresztre feszített Krisztus utolsó szavai után valamennyien a padra hajtottuk a fejünket és sírva fakadtunk. (...)

(Részlet Padányi Viktor visszaemlékezéseiből)

TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK : EGY NYITRAI HIVATALNOK FELJEGYZÉSEIBŐL

Csak semmi neheztelés kedveseim. Megváltoztak a viszonyok, ahogy felénk mondják Nyitrában. Most a kenyér a fontos, a szent kenyér, és nekünk az államnál nem könnyű a dolgunk. Mi nem vagyunk szabadpá-lyán, mint te, lieber Herr Schwager. Alkalmazkodnunk kell, kérnélek szépen. És lehet-e alkalmazkodni másképpen, mint egészen. (...) Nem akarok vagonlakó lenni ötven esztendővel. Tisza Pista hat uns verspielt, ki hitte volna. Fájdalmas dolog, nehéz dolog. És a fele úton nem lehet megállni. Wenn schon, denn schon, kérném alássan. Mit tehettem volna - megoldottam a kérdést, lieber Herr Schwager, po nyitrianszki. (...) A demokrácia szép dolog, és ha egy kicsit tótul kell beszélni hozzá, hát ezért hehehe nem megyünk a szomszédba. Nem lehet másként odafönn a Nyitrá milá Nyitrában (...) Mann muss gute Miene machen, proszim ponyizsenye. Ok győztek, ahogy nálunk mondják. Új idők, új emberek (...) Minekünk államiaknak mindig alkalmazkodnunk kellett, kérlek alássan. Wir waren grossmütig in Ungarn, addig nyomtuk el szegény szlovákocskákat, amig szépen ok lettek az urak felettünk. Teraz szu onyi pányi, und wir müssen uns fügen (...) Mindenben új módi járja, kedveseim. Node este a Zoboron tovább járjuk a csárdást, kérnélek szépen (...) És mi történt? Nem nagydolog. Azelőtt a konyhán beszéltünk tótul, a hivatalban magyarul. Most fordítva van. A hivatalban povedálunk szlovákul. Odahaza pedig magyarul, ennyi az egész, kérem alássan. (...)

(Forrás:Peéry Rezső: Requiem egy országért)

KORABELI TUDÓSÍTÁSOK A MENEKÜLTEKRŐL 4

A hideg, fagyos télben olyan szellös lakásuk volt, amely megdermesztette a benne lakókat, és nagyon sok betegséget szereztek ebben az új otthonukban. A tavaszi változatos időjárás csak bántotta őket, mint a perzselő forró nyár. Elképzelni is rettenetes, hogy ezekben a forró, kánikulai napokban egyetlen deszkafal legyen a lakásuk válaszfala, vékony tetőzet a forró napsugár ellenzője. Mert így laktak és laknak immár hónapokon keresztül a jobb sorsra érdemes, lakásukból és talán szülőhelyüktől kiüldözött vagonlakók. (...)

(Forrás: Népszava, 1920. június 14.)Ha [vonattal] a Nyugati pályaudvar környékéről kiindulunk, már a Ferdinánd-híd lábánál láthatjuk a vagonlakókat. Némely vagonlakó rideg lakását úgy igyekszik lakályossá tenni, hogy függönyöket tesz az ajtó elé, mások meg az otthonukból elhozott karosszéket helyezik el a vagon közepére, amely most az ebédlőt pótolja. Ahogy a vonat halad, véges-végig minden állomáson újabb és újabb vagonlakókkal talál-kozunk, akik epedve várják az órát, hogy megszabaduljanak kínos-kellemetlen »nyári« lakásuktól. (...)

(Forrás: Népszava, 1920. október 31.)

Nem csoda tehát, ha Erdélyből különösen az üldözött, megélhetési lehetőségét vesztett középosztály már a tömeges kiutasítások előtt is megindult, hogy a meg nem szállott részeken várja be sorsának jobbra fordu-lását. Ez a menekülés óriási méretűvé fajult most, amikor a románok a legnagyobb erőszakkal, kegyetlen-

3 Elvégeztetett!4 Menekültek: az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke egyik következményeként regisztráltan összesen 350 ezer ember hagyta el lakóhelyét és települt át a trianoni Magyarország határai közé. A menekültek összlétszámát egyes források 400-500 ezer főre is teszik. (Forrás: Rubicon, 2010/4-5.)


séggel, télvíz idején utasítják ki az összes magyar köztisztviselőket, lelkészeket és az erdélyi magyar közélet egyéb jeleseit. Szívet tépő jelenetek vannak napirenden. Sokat szenvedett véreink, akik közül nem egy testi épségévei és valamennyi egészségével adózott a hazafiság oltárán, jövőjük felöl teljes bizonytalan- ságban,az éhséggel, hideggel küzdve, vasúti kocsikban és hasonló rossz elhelyezésben tűrik sorsukat

(Forrás: Új Somogy, 1921. január 10.)

ADATOK A MENEKÜLTEKRŐL

REGISZTRÁLT MENEKÜLTEK MAGYARORSZÁGON

REGISZTRÁLT MENEKÜLTEK1918 -1924 SZÁRMAZÁSI HELYE

Év Menekültek száma 1918 - 19241918 58 789 Ország Létszám1919 110 573 Csehszlovákia 58 7891920 121 930 Románia 110 5731921 26 123 Szerb-Horvát-Szlovén 121 9301922 21 242 Királyság1923 9 041 Ausztria 26 1231924 2 307 Összesen 349 964

Összesen 349 964

REGISZTRÁLT MENEKÜLTEK TÁRSADALMI MEGOSZLÁSA 1918 - 1924

Foglalkozási csoport Létszám Az összes menekült számához viszonyított arány (%)

Közalkalmazottak 44 253 12,6Állami 15 835 4,5Törvényhatósági és községi 5 772 1,6Vasúti 19 092 5,4Egyéb 3 554 1,0Iparosok, kereskedők 5 347 1,5Ipari és kereskedelmi alkalmazottak 24 473 6,9Gazdálkodók, birtokosok, földbérlők 10 376 2,9Ügyvédek 341 0,09Orvosok és gyógyszerészek 280 0,08Bányászati dolgozók 5 733 1,6Magánzók 8 323 2,3Egyéb 4 128 1,1Háztartásbeli 160 371 45,8Egyetemi hallgatók 86 375 24,6Összesen 350 000 100


JELENTÉS AZ ORSZÁGOS MENEKÜLTÜGYI HIVATAL NÉGYÉVES MŰKÖDÉSÉRŐL (1924)

Köztudomású, hogy Csonka-Magyarországon a kommunizmus, valamint az oláh megszállás zsarolásait átszenvedett bennszülött lakosság sok helyen bántóan közönyös maradt a megszállott területekről kiüldö-zött magyarsággal szemben. Valósággal új közvéleményt kellett teremteni, hogy megelőzhető legyen az a társadalmi válság, mely az elszakadt részek magyar intelligenciájának itteni méltatlan mellőzése miatt fe-nyegetett. Az elszakadt vármegyék, városok előkelőségeivel, nagy tekintélyű hivatalnokaival kevert mene-kült táborban a régi társadalmi pozíció elvesztését különösen fájdalmassá tette és türelmetlen panaszok, valamint különféle szervezkedések forrása lett a vég nélküli felvonulásban érkező menekültek iránt meg-nyilvánuló közönyösség és zárkózottság.(...)

(Forrás: Rubicon, 2010/4-5)

HORTHY MIKLÓS TEKINTÉLYE ÉS A VITÉZI REND

Egy nyár végi napon apám lelkendezve közölte, hogy a KORMÁNYZÓ ÚR ŐFŐMÉLTÓSÁGA magas jelenlétével tiszteli meg városunkat. Azért írtam nagybetűkkel, hogy valami módon érzékeltessem azt a határtalan tiszteletet és rajongást, amit apám Horthyval szemben érzett. 1922 őszén apám nem állt egyedü1 érzelmeivel. A kezdet nehézségei után a magyarság túlnyomó többsége felsorakozott a kormányzó mögé. (...)Az erkélyről kissé vontatottan felolvasott beszéde némi csalódást váltott ki. Nem a rövidsége vagy tartalma miatt, hanem mert sokak szerint határozottan németes kiejtése volt. Ezen azután még sokáig el lehetett vitatkozni az úri kaszinóban, ahol a szabad királyválasztók nyelvének tisztasága, a legitimisták kiejtésének németes hangzása mellett hoztak fel érveket. (...)Délután az újMOVE-sportpálya avatásán egész közelről láthattam újra a kormányzót, aki akkor az én szememben valahol a mesebeli herceg szintjén lebegett.

(Forrás: Eszenyi László: Trianoni nemzedék, Bp. é.n. 29-32.)

1925-ben a Vitézi Rend tiszttagjává avattak. Az volt a cél, hogy a vitézek földhöz jussanak, éspedig azért, hogy a minden tekintetben bevált jó magyar emberanyag gazdaságilag megerősödve, hasonló értékű új nemzedéket nevelhessen. E célból Horthy felhívta a földbirtokosok figyelmét, akik úgynevezett vitézi tel -keket bocsátottak a Vitézi Rend számára.Ami engem illet, nem tartottam igényt a vitézi telekre. Emlékezetes marad számomra avatásom napja a Margitszigeten. A régi lovaggá ütés formaságaira emlékeztetett a ceremónia, melyet Horthy kormányzó már az első alkalommal, s azután is mindig személyesen végzett, kellő ünnepélyességgel. (...)

(Forrás: Lakatos Géza: Ahogy én láttam, Bp. 1992)1922. ÉVI XVI. TÖRVÉNYCIKK

A BRIT ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN FENNÁLLÓ, A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS 231.

A MENEKÜLTEK SZÁMA ÉS SZÁZALÉKOS ARÁNYA A CSALÁDTAGOK SZÁMÁVAL KORRIGÁLTAN1918 - 1924

Foglalkozási csoport Létszám Az összes menekült számához viszonyított arány (%)

Köztisztviselő 131 518 54,4Önálló kereskedő és iparos 15 794 6,5Kereskedelmi, ipari alkalmazott 25 202 10,4Gazdálkodó, birtokos, földbérlő 30 767 12,7Orvosok és gyógyszerész, ügyvéd 1 766 0,7Magánzók 24 383 10,0Egyéb 12 169 5,0Összesen 241 599 100(Forrás: Rubicon, 2010/4-5.)

10

Magyar történelmi forrásgyűjtemény 1920 - 1941© Történelem Munkaközösség 2010

CIKKEALÁ ESŐ MAGYAR TARTOZÁSOK RENDEZÉSE TÁRGYÁBAN A BRIT EGYESÜLT

KIRÁLYSÁGGAL1921. ÉVI DECEMBER HÓ 20-ÁN KÖTÖTT EGYEZMÉNY BECIKKELYEZÉSÉRŐL ÉS A

TRIANONIBÉKESZERZŐDÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYES KÉRDÉSEK RENDEZÉSÉRŐL

ELSŐ FEJEZET

Magyar-brit egyezmény

1. § A brit állampolgárokkal szemben fennálló és a trianoni békeszerződés 231. Cikke alá eső magyar tartozások rendezése tárgyában a Brit Egyesült Királysággal 1921. évi december hó 20-án Londonban kötött egyezmény a magyar állam törvényei közé iktattatik.Az egyezmény eredeti magyar és angol szövege a következő:A Brit királyi kormány azon bejelentése folytán, hogy az egyrészt Magyarország, másrészt az Egyesült Királyság, India, valamint a brit gyarmatok és Egyiptom kivételével a brit védnökség alatt álló országok között kötött trianoni békeszerződés X. részének III. címét s a hozzátartozó függelékeket elfogadja, az angol és magyar kormányok abban állapodnak meg, hogy az említett cím és függelék végrehajtására nézve a következő rendelkezések lesznek irányadók:1. A trianoni békeszerződés 231. Cikkének (a) pontjában foglalt rendelkezések ellenére, a két felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal beleegyezésével brit állampolgárok követeléseinek kiegyenlítése céljából az érdekelt felek egymással közvetlenül érintkezhetnek. Ily kiegyenlítések a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivataloknak esetenként adott beleegyezésével engedhetők meg.2. Az angol felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal hajlandó a békeszerződés 232-ik cikke függelékének 4. §-a értelmében tartozások barátságos egyesség útján való rendezése céljából igénybe vehető javaknak, jogoknak és érdekeknek leendő feloldása iránt 1922. évi március hó 31. napja előtt benyújtott kérelmeket figyelembe venni, feltéve, hogy az ily módon felszabaduló vagyonnak az egyesség következtében a felül -vizsgáló és kiegyenlítő hivatalok rendelkezése alól kivont tartozás összegéhez való aránya nem olyan, mely az angol felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal nézete szerint az angol hitelezők javára általában igénybevehető magyar vagyonból fizethető hányadot csökkentené. Megállapíttatik, hogy a trianoni szer-ződés X. részének III. címében említett és ott "ellenséges tartozásoknak” nevezett pénzkövetelések nem tartoznak ama javak, jogok és érdekek közé, amelyek feloldása iránt a jelen bekezdés alapján kérelmezni lehet.3. A brit birodalom azon területein, amelyekre nézve a kiegyenlítő hivatalok rendszerének elfogadása kijelentetett, az ott levő magyar javak, jogok és érdekek felszámolásából eredő összegek, valamint a ma-gyar állampolgárok tulajdonát alkotó készpénzvagyon a 231. Cikk függelékének 11-ik §-ában említett elszámolásban a magyar kormány javára fognak íratni.4. Hasonlóképen az említett elszámolásban az angol kormány javára írandók mindazon összegek, melyek angol alattvalók oly javainak jogainak és érdekeinek felszámolásából vagy készpénzvagyonából származ-nak, amelyekről a trianoni békeszerződés X. része IV-ik címe rendelkezéseinek értelmében a magyar kor-mány tartozik elszámolni (kivéve az angol birodalom valamely a jelen egyezményhez hozzá nem járult részében lakó brit állampolgárok és ott székhellyel bíró brit társaságok javait, jogait, érdekeit és kész -pénzvagyonát). Az angol kormány javára írandó még ugyanezen elszámolásban minden kártérítés is, amelyet a vegyes döntő bíróság a 232-ik cikk (e) pontja alapján ítél meg.5. Félreértések kikerülése végett megállapíttatik, hogy az angol állampolgárok javaira, jogaira és érdeke-ire vonatkozó azokhoz a követelésekhez, melyeknek kielégítésére magyar alattvalóknak brit területen levő javai, jogai és érdekei, valamint az ezek eladásából, felszámolásából, vagy bármely ide vonatkozó műve-letből eredő hozadék a békeszerződés X. része IV. címe függelékének 4. §-a alapján igénybe vehető, a békeszerződés 231. Cikkének 3. és 4. pontjaiban említett pénzbeli kötelezettségek különböző nemei is so- rozandók.6. Amennyiben a brit felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal ezt így kívánná, a fent említett elszámolás Indiát illetőleg elkülönítve eszközölhető.7. A magyar kormány kötelezi magát tőle telhetöleg mindent elkövetni, hogy magyar állampolgároknak angol állampolgárokkal szemben fennálló s a kiegyenlítő hivatalok útján rendezendő tartozásai a lehető

11


leggyorsabban behajtassanak.8. Amennyiben az alább következő feltételek teljesíttetnek, az angol kormány a 231. Cikk függelékének 11. §-ában említett egyenlegek megfizetését az abban előírt időszakon belül nem fogja követelni. A magyar felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal 1922. évi március hó 31-től kezdődőleg, legkésőbb minden év március hó 31-én és szeptember hó 30-án az angol kiegyenlítő hivataloknak sterling értékben fogja megfizetni a magyar állampolgárok és magyar helyi hatóságok adósságai fejében az előző hat hónap alatt behajtott összegeket. Az ilyen adósságok és a magyar állam tartozásai fejében minden félévben fizetendő összeg nem lehet kevesebb, mint 550,000 font sterling, vagy pedig 225.000,000 koronának sterling egyenértéke, illetőleg a kettő közül a nagyobbik összeg. Mindazonáltal a két első minimális fizetés egyenként 150,000 font sterling és a két következő fizetés 250,000 font sterling lesz, tekintet nélkül a korona árfolyamára. A hat első minimális fizetés mindegyike azonban 100,000 font sterlingre, vagy az ötödik és a hatodik fizetés alkalmával 90.000,000 koronának sterling egyenértékére csökkenthető azokkal az összegekkel, amelyeket magyar adósok brit hitelezőknek ezt megelőzően a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalok részéről jóváha-gyott egyességek alapján közvetlenül készpénzben fizettek, és amelyek a békeszerződés értelmében igénybe nem vehető vagyonból erednek.9. A szerződés X. része III. címe függelékének 22. §-ában az ellenséges tartozások után megállapított kamatonkon felül, az említett elszámolásban brit alattvalók javára írt minden összeg, vagy ilyenből egy-előre még ki nem fizetett egyenleg után, további évi 5%-os (egyszerű) kamat lesz fizetendő a jóváírás kel-tétől a hitelező vagy igénylő kielégítésének napjáig. Ezen további kamatok a magyar kormány által vise- lendök és a szóban levő elszámolásban annak terhére írandók.10. A fent jelzett részletfizetések mindaddig teljesítendök, míg a fentebb említett elszámolásban Magyar-ország terhére mutatkozó egyenleg teljesen törlesztve nincs.11. Az Osztrák-magyar bank oly aktivái és passzivái, melyek oly természetűeknek tekinthetők, mintha ma-gyar állampolgár aktivái és passzivái volnának, a jelen egyezmény rendelkezései alá esnek.12. Azon esetben, ha angol hitelezőknek magyar államkölcsönök és Budapest székesfővárosi kölcsönök hátralékos kamatszelvényeiből eredő követelései az ily címen esedékes összegek tőkésítése útján nyernének kiegyenlítést, az angol kormány elvben hajlandó a 8. pont szerint fizetendő minimális részletek összegét módosítani, tekintetbe véve az ezen tőkésítésből a magyar kormányra háramló azon terheket, melyek a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal hatáskörén kívül esnek.13. Fenntartva az angol hatóságok azon jogát, hogy az engedély bármily egyes esetben megtagadhassák és amennyiben az akkor érvényben levő törvények azt megengedik, magyar állampolgároknak az illetékes angol hatósághoz intézett kérelmére meg fog engedtetni, hogy az Egyesült Királyságban levő vagyonuknak árverés útján való minden eladásánál mint árverezők részt vehessenek.14. A jelen egyezmény ratifikálásáig a két kiegyenlítő hivatal jóváhagyásával az érdekelt feleknek megen-gedtetik, hogy a jelen egyezmény 1. és 2. §-ában említett egyezkedés elérése céljából közvetlen érintkezésbe léphessenek,Kiállíttatott angol és magyar nyelven azzal, hogy eltérés esetében az angol szöveg az irányadó.2. § Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat a jelen törvénnyel becikkelyezett egyezmény alapján külföldi hitelezőivel létesített egyezség értelmében a rendezés alá eső tartozásai fejében az évi mérlegében kimutatott nyereségének egy részét külföldi hitelezőinek engedi át, a pénzügyminiszter a Pénzügyi Tanács meghallgatásával az ily vállalatra nézve megállapíthatja, hogy a nyereségének ezt a részét a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának és nyereség-többletadójának kiveté-sénél a mérlegnek a törvény értelmében adóalapul veendő feleslegéből levonásba kell hozni.

MÁSODIK FEJEZET

A trianoni békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések

I. A m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal3. § A m. kir. minisztérium a trianoni békeszerződés X. része III. címének függeléke értelmében felállított M. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal (Hivatal) hatáskörét, valamint szervezetének és eljárásának szabályait és a Hivatal intézkedései elleni jogorvoslatokat rendelettel állapítja meg. E rendeletben felha- talmaztatja a Hivatalt arra, hogy a hatásköréhez tartozó ügyekben bárkit maga elé idézhessen és kihallgathasson, egyes személy kihallgatása vagy hivatalos adatok közlése végett a bírósághoz vagy más hatósághoz megkeresést intézhessen.

12


A kihallgatott személyek megesketése végett az illetékes kir. járásbíróságot kell megkeresni.A m. kir. minisztérium felhatalmazhatja a Hivatalt arra is, hogy idézésére meg nem jelenő vagy a hozzá intézett felhívásnak eleget nem tevő féllel szemben a mulasztásnak következményeit s különösen a követelés érvényesítésére vagy a tartozás elismerésére kiható következményeit is megállapíthassa.4. § A Hivatal azoktól a felektől, akik követelésének vagy tartozásának rendezése végett tevékenységet fejt ki, a Hivatal költségeinek fedezésére szolgáló és közadók módjára behajtható eljárási díjakat szedhet. A díjak beszedésének és felhasználásának részletes szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg.A m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalhoz intézett beadványok, valamint a Hivatal részéről kiállí tott nyugták és elismervények illetékmentesek. Azok az egyességek és az egyezkedések céljait szolgáló jogátruházások, engedményezések, meghatalmazások, megbízások és egyéb ügyletek, amelyek a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal rendezése alá eső tartozásokat és követeléseket illetőleg létrejönnek, ha ez a körülmény magából az okiratból kitűnik, szintén illetékmentesek.5. § Aki abból a célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni előnyt szerezzen, a Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének állampolgára ellen a Hivatal útján akár egészben, akár részben koholt követelést érvényesít, vagy aki az említett célból a Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének ál -lampolgárával összejátszik avégett, hogy az utóbbi a Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivataloknál ellene akár egészen, akár részben koholt követelést érvényesítsen, az, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal s az elérni szándékolt jogtalan vagyoni előny ötszöröséig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.E vétség kísérlete is büntetendő.

II. Ingóságok, javak, jogok és érdekek kisajátítása

6. § A m. kir. minisztérium elrendelheti azoknak az ingóságoknak, javaknak, jogoknak és érdekeknek a békeszerződésnek megfelelő kisajátítását, amelyeket a békeszerződés 132. és 194. Cikke VIII. része, vala -mint X. részének IV. címe értelmében a Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének vagy valamely állampolgáruknak ki kell szolgáltatni vagy rendelkezésére kell bocsátani.Ha a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, a kisajátítás elrendelésére saját ügykörén belül minden m. kir. miniszter akár közvetlenül, akár erre a célra felállított szerve útján jogosult. A kisajátítás külön kisajátítási eljárás nélkül az intézkedésre hivatott hatóságnak a tulajdonoshoz vagy birtokoshoz intézett határozatával vagy hirdetmény útján történik.A kisajátított ingóságok, javak, jogok érdekek a határozat kézbesítésével vagy a hirdetmény közzétételének napjával az államra szállnak át.7. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a jelen törvény alapján foganatosított kisajátításokkal kapcsolatos kártalanítási kérdések végleges rendezéséig azokat a magyar állampolgárokat, akiknek va-lamely javuk, joguk, érdekük a békeszerződés 194. Cikke vagy X. részének IV. címe értelmében valamely Szövetséges vagy Társult Hatalom rendelkezése alá jut, különös méltánylást érdemlő esetekben az illető miniszterrel (6. §) egyetértve, méltányos segélyben részesíthesse abban az esetben, ha a segélyezett a békeszerződés rendelkezései alapján oly mértékben károsodott, hogy károsodása vagyoni romlását idézné elő és ennek meggátlását a hazai közgazdaság, különösen a hazai termelés fontos érdeke megkívánja.

HARMADIK FEJEZET

Záró rendelkezés

8. § A jelen törvény kihirdetése napján, de az I. Fejezet csak az egyezmény életbelépésének napjától kez -dődő hatállyal, lép életbe és annak végrehajtásával a pénzügyminiszter bízatik meg.

(Forrás: Magyar Törvénytár, 1922)

13


Az ébredők fénykoraAz ébredők a Károlyi-kormányt tevékenységéért destruktívnak, nemzetietlennek tekintették. „Asztaltársa-ságuk” 1918 decemberére már kb. 80 főt számlált, de külön programot még nem készített. A Monarchia összeomlásának okait a kialakulófélben lévő társaság két pontban fogalmazta meg:1. a nemzeti tudat elhomályosodása, amelyet a liberalizmus korában nagy tömegekben bevándorló zsidó-ság mindenűvé beszivárgása okozott, amely elárasztva értelmiségünket a maga külön szellemiségével, az ipart, kereskedelmet, bankokat, sajtót, sőt a politikai hatalmat is kezébe kerítette, és megbénította a nemzeti erőket éppen akkor, midőn azok áldozatos kifejtésére a legnagyobb szükség lett volna;2. a liberális kapitalista rendszer olyan gazdasági és politikai uralmat teremtett, melyből hiányzott a meg-értés a nagy magyar tömegek politikai, művelődési és jóléti közvéleményévei szemben, s amely az állam-fenntartó keresztény magyarság teljes elszegényedésével és az állam fölé helyezkedő idegen nemzetközi gazdasági és tőkehatalom keletkezésével járt.

(Zinner Tibor: Az ébredők fénykora, Bp. 1989)

1922. ÉVI XXIX. TÖRVÉNYCIKKA SOPRONI NÉPSZAVAZÁS EMLÉKÉNEK TÖRVÉNYBEIKTATÁSÁRÓL

A soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovatartozás iránti hajlan-dóság próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségről tett bizonyságot.

A hűséges ragaszkodás e megnyilatkozása a magyar haza minden fiában megerősítette a boldogabb jövő bekövetkezésébe és az isteni igazság örök diadalába vetett reménységet.Midőn a törvényhozás a soproni népszavazási terület lakosainak államhűségét, melyről mindenkor meg volt győződve, szeretetével viszonozza, a népszavazás emlékét a következőkben örökíti meg:1. § A soproni népszavazási terület lakosságának a magyar állam iránt tanúsított tántoríthatatlan hűségét örök emlékezetül törvénybe iktatja.2. § Elhatározza, hogy a népszavazás emlékének megörökítésére Sopron sz. királyi város területén e tör -ténelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű állíttassék fel.3. § Sopron sz. királyi város címere a „civitas fidelissima” jeligével egészíttetik ki.4. § E törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a minisztérium bízatik meg.


JOBBOLDALI RADIKALIZMUS A HORTHY-KORSZAK ELSŐ ÉVEIBEN Prónay Pál a MOVE-rőlEgy nap erős harcok folytak a MOVE-elnök megválasztása körül, amelyek kezdetben az ún. Gólyavárban, a technikai, Eszterházy utca felé eső udvarában játszódtak le. (...) A jelöltek között szerepeltek: Stromfeld Aurél ezredes, Geher Gyula és Gömbös Gyula századosok. Ezt a gyűlést azonban nem fejezhettük be, mert a szociáldemokraták és kommunisták emberei körülvettek, és a kijárásokat elállták. De néhány pofonnal, ökölcsapással és lábrúgással többedmagammal keresztül tudtunk törni az Eszterházy utcába, mire azután késő este a tiszti kaszinóban gyülekeztünk újra.Ott erős propaganda folyt Stromfeld és Gömbös mellett. Gömbösnek főleg Kozma Miklós korteskedett, mire végre megválasztottuk az utóbbit, akit én azelőttről nem ismertem, és akkor láttam úgy öt, valamint Stromfeldet életemben. Ez utóbbi mindenesetre impozánsabb, tehetségesebb impressziót keltett fellépésével és szónoklatával mindannyiunkban, mint a másik, aki határozatlannak és sunyinak tetszett. A MOVE azonban nem működhetett sokáig, megkíséreltünk néhány ülést megtartani, de miután az akkori kormány részéről semmi támogatásban nem részesült, a kommunisták annyira terrorizálták, mire a tagok féltek a gyűléseken megjelenni. Gömbös, aki szintén megijedt, Ausztriába szökött ki, pedig Böhm Vilinek biza1mas leveleket is írt, mint később kiderült róla.Néhányan még azután is próbálkoztunk különböző helyeken összejönni, úm. [úgymint] a Crouy-fiúkkal1o a Kaas Ivor utcában levő házunkban, Zsilinszky István századossal a Sándor főherceg utca 30/a alatti családi házukban, Marton Bélának az Üllői úti lakásán. De ezek az összejövetelek nem vezettek semmire, miután itt is csak locsogás folyt, minden egyes [ti. minden résztvevő] proponált a legképtelenebb és leg-fantasztikusabb modorban valamit, aminek praktikus értéke nem volt. Éreztem, hogy azok legnagyobb része, akik összejövünk, nem azon egyének, akik aktív cselekvésre megfelelnek. (Prónay Pál naplójából)


JOBBOLDALI RADIKÁLIS MOZGALMAK A HORTHY-KORSZAK ELSŐ ÉVEIBEN

A mozgalom neve Rövid jellemzés

12 KAPITÁNY

A Tanácsköztársasággal szembehelyezkedő szegedi ellenkormány által szervezett s utóbb Horthy Miklós fővezér vezetésével önállósodott Nemzeti Hadsereg radikális tisztjeinek közkeletű megnevezése. Valójában nem szervezet. inkább hasonló gondolkodású tisztek baráti társasága. Közéjük tartozott Gömbös Gyula, Görgey György, Görgey József, Hardy Kálmán, Igmándy-Hegyessy Géza, Keresztes-Fischer Lajos, Koós Miklós, Kozma Miklós, Magasházy László, Marton Béla, Toókos Gyula, Wetter Antal. Később csatlakozott hozzájuk gr. Apponyi György is.

ÉBREDŐ MAGYAROK EGYESÜLETE (ÉME)

1918 telén szerveződő, de formálisan csak 1919. január 6-án alakult radikális mozgalom, mely kezdetben egykori katonákból állt. Alapító elnöke Herkély Tibor, alelnökei Zákány Gyula és Héjjas Iván voltak. A Tanácsköztársaság bukása után a szélsőjobboldal legátfogóbb tö'1legszervezete lett, s tagjai közt tömörítette lényegében az ellenforradalom radikális jobboldali híveit. Az egyesület helyi tagszervezetei révén az ország minden pontján jelen volt. Felvonulásaival, nagygyűléseivel, sajtójával, valamint a tagjai által elkövetett atrocitásokkal és merényetekkel hívta fel magára a figyelmet. Politikai jelentősége a húszas évek közepére nagymértékben csökkent. s lényegében fajvédő alapokon álló díszegylet lett.

ETELKÖZI SZÖVETSÉG Titkos szervezet. melynek nem volt alapszabálya, a 12 kapitány körére támaszkodott. Később a legmagasabb körökből toborzódott a tagsága, akik között legitimisták is voltak.

FAJVÉDŐ ÉRTELMISÉGIEK

SZAKMAI SZERVEZETEI (MONE, MUNE, MMÉNSZ, MINE)

A Horthy-korszak jellegzetes szakmai szervezetei voltak a jobboldali tagsággal rendelkező s a zsidó tagoktól eleve elzárkózó úgynevezett "nemzeti" szakmai szervezetek. Ezek különösen azokban a szakmákban alakultak meg, amelyekben jelentős arányt tett ki a zsidóság.A legismertebbek a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE), a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete (MÜNE), a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége (MMÉNSZ), valamint az egyetemi hallgatókat tömörítő Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülete (MINE) voltak.

FEHÉR HÁZ

A Tanácsköztársaság idején alakult budapesti ellenforradalmi szervezkedés. Elsősorban Csilléry András, Ereky Károly, Friedrich István, Pekár Gyula, Schmetzer Ferenc nevéhez köthető. Ók mondatták le augusztus 5-én a Peidl-kormányt, s állították fel az új, Friedrich vezette kormányt. A Fehér Ház bajtársi egyesület önmeghatározása szerint a ,judapesti szellemiséggel” szemben szervezkedő fővárosi értelmiségiek csoportja. Innen indultak ki az antiszemita nacionalista ügyvédi, orvosi és mérnöki érdek-képviseleti szervezetek is. E csoport köré szerveződött a Keresztény Szociális Gazdasági Párt (az úgynevezett Friedrich- Haller-párt), mely 1919 őszén egyesült a Bethlen vezette KNEP-pel. Friedrich végül 1920 áprilisában kilépett, s Keresztény Nemzeti Párt néven pártot alapított, de ezután már nem játszott jelentős politikai szerepet

KETTŐSKERESZT VÉRSZÖVETSÉG

Első világháborús katonákat tömörítő titkos ellenforradalmi szervezet, melyet 1919 júliusában alapított Siménfalvy Tihamér tábornok Szegeden.

MAGYAR ORSZÁGOS VÉDERŐ EGYLET (MOVE)

Eredetileg a világháborút megjárt tisztek klubjaként született 1918 késő őszén. Az 1919. január 19-én elnökévé választott Gömbös Gyula vezetésével azonban egyre inkább a nacionalista katonatisztek gyűjtőhelye lett. Noha első nyilatkozatában Gömbös még hitet tett a Károlyi-féle népköztársaság mellett. februárban a kormány - katonai puccstól tartva - betiltotta a MOVE-t. A szervezet súlyát azonban az adta, hogy 1919. július 19-én Horthy Miklós fővezér a MOVE díszelnöke lett. Népszerűségét pedig a fiatalok megnyerésével érte el: az ország majd' minden településén volt helyi tagszervezete s azoknak sportszakosztá lyai és általuk épített sportlétesítményei (elsősorban focipályák és lövészegyletek). A mindvégig Horthy-hű egyesület a fajvédő gondolat képviselője volt végig a Horthy-korszakban. Erről egy 1938-as kiadványukban így írtak: "A MOVE fajvédelme nem a gyűlölet a zsidó faj ellen, hanem olthatatlan szeretet a magyar faj iránt."

TURÁN SZÖVETSÉG

A Horthy-korszakban jellemző historicizáló hajlam egyik vad hajtása. A turanizmus gondolata a századfordulón kapott lábra. Ez a magyarság törökös eredetét hirdette, s ezzel a történelmi Magyarországnak a Balkán felé tervezett imperialista politikáját kívánta megalapozni. E célra jött létre több hasonló nevű,de alapvetően különböző szervezet. Az 1910-ben alakult Turáni Társaság a magyar balkáni politika pártfogóit, valamint a keletkutatás iránt érdeklődőket tömörítette. Később ebből vált ki a csak tudományos tevékenységgel foglalkozó Körösi Csoma Társaság. Az ezektől alapvetően különböző Turán Szövetség 1920ban alakult, s büszkén hirdette a magyarság keleti/ázsiai származását, mivel nézetük szerint a keleti népek felsőbbrendűek a nyugati civilizációnál. Ennek jegyében hirdették az ősmagyar pogányság (avagy a táltoshit) felsőbbrendűségét a kereszténységgel szemben, s Koppány "igazát" Szent Istvánnal szemben. Egyházellenességbe hajló ezoterikus nézeteik, valamint a történelmi tényeket meghamisító és a nemzeti hagyományokkal is szembehelyezkedő álláspontjuk miatt a hivatalos Magyarországgal is szembekerültek.

(Forrás: Rubicon, 2010/4-5.)


KONSZOLIDACIO IDŐSZAKA(BEL- ÉS KÜLPOLITIKA AZ 1920-AS ÉVEKBEN)

AZ 1920. ÉVI XXV. TC . A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE VALÓ BEIRATKOZÁS SZABÁLYAIRÓL („NUMERUS CLAUSUS ”)

1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a műegyetemen a tanács) javaslata alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.Rendkívüli hallgatók csak abban az esetben vehetők fel, ha a hallgatóknak az előző bekezdésben foglaltak szerint megállapított létszáma rendes hallgatókkal nem telt volna be és csak a megállapított létszámkereten belül.Ez az intézkedés a jog- és államtudományi karokon (jogakadémiákon) az államszámviteltanra beiratko- zókra nem vonatkozik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban az illetékes karok meghallgatása után a pénzügyminiszterrel egyetértőleg ezeknek a rendkívüli hallgatóknak a létszámát is megállapíthatja.2. § Az 1. § rendelkezései az előző tanévekben már beiratkozva volt rendes hallgatók, valamint a bölcsé-szettudományi (bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és mennyiségtan-természettudományi), továbbá az orvostudományi karokra középiskolai érettségi bizonyítvány birtokában beiratkozva volt rendkívüli hallgatók további beiratkozási jogát nem érintik, amennyiben nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltét-lenül megbízhatók.3. § Az 1. § intézkedései szerint beiratkozónak az illetékes karhoz (műegyetemen a tanácshoz) benyújtott folyamodással kell a beiratkozásra engedélyt kérnie.A beiratkozási engedélynek az 1. § rendelkezései szerint megállapított létszám-kereten belül való megadá-sa, vagy megtagadása felett az illetékes kar tanárainak (műegyetemen a tanácsnak) teljes ülése végérvé-nyesen határoz.Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized-részét. Hasonlóképen csak az illetékes kar (műegyetemen a tanács) teljes ülésén megadott engedéllyel iratkozhatnak be a 2. § alapján beiratkozni kívánók is. Ezeknek beiratkozására vonatkozó szabályokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg állapítja meg.4. § Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép hatályba, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.


AZ 1920. ÉVI XXXVI. TC. A FÖLDBIRTOKOK HELYESEBB MEGOSZLÁSÁRÓL(NAGYATÁDI-FÉLE FÖLDREFORM)

ELSŐ FEJEZET

A törvény célja1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy a magyar földbirtok megoszlását helyesebbé tegye. Evégből

ez a törvény a lehetőséghez képest előmozdítja a földszerzést főleg azok részére, akik a föld gondos és szorgalmas művelésére képesek is és hajlandók is, de eddigi viszonyaik között önhibájukon kívül földhöz nem juthattak.A földbirtok megoszlásának helyesebbé tételéhez szükséges ingatlanokat az állam lehetőleg szabadkézből, árverésen vagy az ebben a törvényben biztosított elővásárlás jogán szerzi meg. Ha azonban az említett célokra szükséges ingatlanok ott, ahol reájuk közérdekből éppen szükség van, szabadkézből, árverésen


vagy elővásárlás jogán meg nem szerezhetők, az állam a szükséges mezőgazdasági ingatlanokat az ebben a törvényben szabályozott megváltás útján is megszerezheti. Ilyen módokon szerezhetők meg egyáltalán a más közérdekű földbirtokpolitikai célokra szükséges ingatlanok is.Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekű földbirtokpolitikai célnak nyilvánítható külö-nösen az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelők, a földmíves hadirokkantak, a munka-képes földmíves hadiözvegyek és felnőtt földmíves hadiárvák földhöz juttatása; gazdasági munkásházak emelése; a mezőgazdasági munkásoknak, törpe- és kisbirtokosoknak földhöz juttatással való megerősítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottaknak, a becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek földhöz juttatása, közoktatási célokat szolgáló intézmények és közlegelők létesítése avagy végül a haladó gazdálkodásnak irányt mutatni hivatott középbirtokok alakítása is.2. § A földbirtok helyesebb megoszlása közérdek lévén, egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga arra, hogy neki földet juttassanak. Amennyiben azonban a törvény célja megengedi s evégből elegendő terület is áll rendelkezésre, föld az erre érdemeseknek lehetőleg a következő sorrendben és nagyságban juttatható:1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, ha sem házuk, sem házépítésre alkalmas ingatlanuk nincs, s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak, családonkint 600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és belsőség, továbbá amennyiben földmívesek, illetve amennyiben a nem földmíves hadirokkantak földmívelést folytatni hajlandók és képesek is, családonkint megfelelő nagyságú törpebirtok, amelynek területe azonban legfeljebb három kataszteri hold lehet; amennyiben pedig ennél kisebb ingatlanuk már van, ez kiegészíthető az említett nagyságra;2. mezőgazdasággal foglalkozó, földnélküli, önállóan kereső, önjogú munkásoknak családonkint legfeljebb az 1. pontban említett nagyságú törpebirtok;3. mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogú törpe- vagy kisbirtokosoknak gazdaságaik ki-egészítése végett, ha hozzá megfelelő vagyoni erejük és képességük is van, akkora terület, hogy meglevő földbirtokuk a juttatható területtel együtt elérheti a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó nagyságú kis családi birtok területét, de tizenöt kataszteri holdnál nagyobb ne legyen; ugyanekkora földet lehet juttatni egyéb-ként a fentemlített meghatározás alá eső azoknak a földmíveseknek is, akiknek csak belsőségük vagy bel-sőségrészük van, vagy akik már haszonbéreltek mezőgazdasági ingatlant, s haszonbérletüket nem saját hibájukból vesztették el;4. földnélküli közszolgálati alkalmazottaknak, továbbá földnélküli kisiparosoknak, illetőleg ipari munká-soknak családonkint legfeljebb egy kataszteri hold föld;5. az önhibájukon kívül végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsátott földnélküli közszolgálati alkalmazot-taknak és az ugyanilyen hivatásos katonáknak legalább is a törvény szerint nekik járó végkielégítés, ille-tőleg nyugdíjmegváltási tökével felérő értékű mezőgazdasági művelésre alkalmas törpe- vagy kisbirtok;6. községeknek, közbirtokosságoknak, legeltetési társulatoknak vagy volt úrbéres közösségeknek közös legelő létesítésére vagy kiegészítésére szükséges terület;7. a törpe- és kisgazdaságok között a többtermelés és a mezőgazdaság fejlesztése érdekében mintagazda-ságok és középbirtokok alakítására szükséges terület.A szabadkézből, árverésen vagy az elővásárlás jogán megszerzett ingatlanokból azonban az állam egye-seknek, elsősorban azonban érdemes kisbirtokosoknak, továbbá okleveles gazdáknak és gazdatiszteknek, a gazdasági célszerűséghez képest nagyobb ingatlanokat is juttathat. Ez a szabály áll a megváltás útján megszerzendő arra az ingatlanra is, mely azért váltható meg, mert élők közötti jogügylettel vagy árverésen az 1914. évi július hó 28. napját megelőző 50 év kezdete és a jelen törvény életbelépésének napja közé eső időben, habár csak egyízben is, gazdát cserélt vagy amely korlátolt forgalmú. Község, város, közbir-tokosság vagy volt úrbéres közösség földbirtokából megváltandó ingatlanra ez a szabály csak akkor al-kalmazható, ha a község (város) határában nincs más olyan megfelelő birtok, amely a jelen törvény céljára megszerezhető volna.A 2-5. pontokban említetteknek a szükséghez képest házhely is juttatható, de csak akkor, ha házuk vagy házépítésre alkalmas ingatlanuk nincsen s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak.A földszerzésnek lehetővé tételénél egyenlő körülmények között előnyben kell részesíteni mindenekelőtt az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetetteket, a többgyermekes családokat s általában azokat, akik hadiszolgálatuknak becsülettel eleget tettek.3. § Ennek a törvénynek alapján nem juttatható ingatlan annak:1. aki nem született magyar állampolgár, kivéve a viszonosság eseteit és kivéve, ha a hazába visszaván- dorló nem született magyar állampolgár, született magyar állampolgárnak a gyermeke;2. aki elmebeteg vagy gyengeelméjű - kivéve a hadirokkantakat -, kinek kiskorúsága meg van hosszabbítva


vagy aki gondnokság alatt áll;3. aki politikai jogainak gyakorlásától jogerősen fel van függesztve;4. aki csődben volt vagy van; aki csődön kívül kényszeregyezségre lépett vagy lép;5. aki a nemzeti hadseregbe behívó parancsnak önhibájából nem tett vagy nem tesz eleget;6. akiről akár azért, mert valamely bűntett vagy az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen elítélték, vagy mert ily cselekmény miatt bírói eljárás alatt áll, akár azért, mert a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatosan a törvényes állami és társadalmi rendre veszélyes magatartást tanúsított vagy végül, mert megátalkodott rendbontó, tékozló, erkölcstelen vagy munkakerülő életmódot folytat, nem remélhető, hogy a társadalom hasznos és munkás tagja lesz vagy akitől az ingatlan okszerű kezelése egyéb alapos okból nem várható s ehhez képest ingatlan juttatására a közbecsülés szerint érde- metlen;7. aki a jelen törvény büntető rendelkezéseivel összeütközésbe kerül;8. akitől a jelen törvény alapján juttatott ingatlant egyízben már visszavonták, vagy aki házát vagy egyéb ingatlanát bebizonyíthatólag azért idegenítette el a hatóság hozzájárulása nélkül, hogy hatósági úton legyen ingatlanhoz juttatható;9. aki nem a törvényes eljárás szerint, hanem önkényesen foglal földet.A 6. pontban említett érdemetlenséget a lakóhely szerint illetékes járási mezőgazdasági bizottság titkos szavazással állapítja meg.

MÁSODIK FEJEZET

Országos Földbirtokrendező Bíróság4. § A földbirtok helyesebb megoszlását az ország egyetemes érdeke szerint szabályozó állami tevékenység irányítására külön országos bíróságot kell alakítani.A bíróság neve: Országos Földbirtokrendező Bíróság; székhelye: Budapest.5. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság áll; elnökből, másodelnökből, három tanácselnökből, ezenfelül harminchat tagból.Elnökét, akit a m. kir. Kúria elnökével és másodelnökét, akit a m. kir. Kúria másodelnökével, végül a ta -nácselnököket, akiket a m. kir. Kúria tanácselnökeivel egyenlő rang, jelleg és javadalmazás illet, a haza körül érdemeket szerzett és a mezőgazdaság körül is kellő jártassággal bíró állampolgárok közül a mi-nisztérium előterjesztésére az államfő nevezi ki. A tanácselnököknek a magasabb bírói hivatalok viselésére vagy a közigazgatási bíróság ítélőbíráinak másik felerészére nézve előírt képesítéssel kell bírniok.A bíróság többi tagját a földmívelésügyi miniszternek a következő §-ban meghatározott kijelölés alapján tett előterjesztésére az államfő nevezi ki. Közszolgálatban álló egyén ilyen kinevezése közszolgálati al-kalmazását és állását nem érinti. Közszolgálatban nem álló egyénnek ilyen kinevezése pedig tiszteletbeli.6. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság tagjainak állására kijelöl:1. a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazgatási bíróság teljes ülésében saját kebeléből titkos szavazással nyolc-nyolc tagot;2. az Országos Mezőgazdasági Kamara tagjai sorából tíz tagot;3. a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Pénzin-tézeti Központ egy-egy tagot;4. a belügyminiszter, a földmívelésügyi miniszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyminiszter, a kis-gazdaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy-egy tagot.Ha a 2-3. pontok alapján a kijelölés záros határidőn belül meg nem történik, az ekként üresen maradó helyre a tagot a 2. pont esetében a földmívelésügyi miniszter, a 3. pont esetében pedig a pénzügyminiszter jelöli ki.Szükség esetében megfelelő számú póttag is nevezhető ki.7. § Az elnök, másodelnök és tanácselnökök kinevezése élethossziglanra szól. Nyugdíjazásuk tekintetében a m. kir. Kúria hasonló rangú tagjaira vonatkozó törvényes intézkedéseket kell alkalmazni. Maga a bíróság pedig úgy alakul, hogy évenként a tagok és a póttagok egyhatod-egyhatod része sorshúzás útján kilép, úgy hogy minden évben csak azok esnek sorsolás alá, akik az előbbi években még nem voltak kisorsolva. Az ekként kilépő tag újból kijelölhető és kinevezhető.A tagság kilépés nélkül is megszűnik elhalálozás vagy lemondás folytán, továbbá a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazgatási bíróság jelölése alapján kinevezetteknél, ha az illető tag megszűnik az öt jelölő bíró-ságnak bírája lenni; valamely szervezet jelölése alapján kinevezetteknél, ha a tag a kijelölő szervezetnél


tagságát, illetőleg azt a megbízatását elveszti, amelynek alapján kijelölték. A tagság megszűnik az ülésekről való indokolatlan távolmaradás folytán is.A megüresedő tagsági helyeket ugyanolyan módon kell betölteni, mint ahogy első izben betöltötték.A megjelenésben akadályozott rendes tag helyébe a lehetőséghez képest póttagot kell behívni az ülésekre, még pedig mindig azt a póttagot, aki ugyanannak a szervnek jelölése alapján lett a bizottság tagja, mint az akadályozott rendes tag.8. § Az elnök és a másodelnök az államfő előtt, a tanácselnökök és a többi tagok pedig teljes ülésben köte-lesek esküt tenni arra, hogy megbízatásuk teljesítésében legjobb lelkiismeretük és tudásuk szerint, kedvezés és részrehajlás nélkül, a törvények és a törvényes jogszabályok alapján minden esetben kizárólag csak a közjót és a haza érdekeit tartják szem előtt és hogy a hivatalos titkot híven megőrzik. Annak a tagnak helyét, aki az esküt záros határidőn belül önhibájából le nem teszi, megüresedettnek kell tekinteni.9. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak nem lehet tagja;1. aki ingatlanok forgalmának közvetítésével vagy eldarabolásával üzletszerűen foglalkozik;2. aki bűntett, az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bírói eljárás alatt áll vagy akit ilyen cselekmény miatt jogerősen elítéltek;3. aki politikai jogainak gyakorlásától jogerősen fel van függesztve;4. aki csődben volt vagy van: aki csődön kívüli kényszeregyezségre lépett vagy lép; aki gondnokság alatt áll;5. aki az eljárásban tanúsított magatartása miatt a tagságra érdemetlenné vagy a közbecsülésre egyébként méltatlanná vált.E § első bekezdésének 1. pontja áll az említett ügyletekkel foglalkozó vállalatok alkalmazottjaira, továbbá igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjaira is, kivéve a Magyar Földhitelintézetet, a Kisbirto-kosok Országos Földhitelintézetét, az Országos Központi Hitelszövetkezetet és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét.A tagságnak az első bekezdésben említett okok alapján megszűnését a fegyelmi bíróság (10. § harmadik bekezdése) állapítja meg.Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak elnöke, másodelnöke, tanácselnöke vagy tagja nem lehet egyúttal tagja a nemzetgyűlésnek vagy az országgyűlés képviselőházának is. Aki a bíróságból lemondás vagy fegyelmi bíróságnak határozata folytán válik ki, a kiválástól számított egy év eltelte előtt a nemzet-gyűlésnek vagy az országgyűlés képviselőházának tagjává nem választható.10. § Egy tag sem vehet részt semmiféle olyan ügyet illető tanácskozásban vagy határozathozatalban, amelyben saját maga, házastársa-, fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy unokatestvérnél (testvérek gyer-mekeinél) nem távolabbi oldalrokona, avagy felmenőjének vagy testvérének házastársa - habár esetleg csak mint hitbizományi vagy más várományos - bármely módon érdekelve van.Az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszony tekintetében a rendes bíróságokra irányadó szabályokat az Országos Földbirtokrendező Bíróság tagjaira is alkalmazni kell.Azok a tagok, akik egyúttal valamely más bíróságnak is tagjai, fegyelmi és vagyoni felelősség tekintetében a reájuk bírói állásuknál fogva irányadó szabályoknak maradnak alávetve; a más bírói tisztet nem viselő tagokra pedig alkalmazni kell a közigazgatási bíróság bíráira ebben a tekintetben irányadó szabályokat.A bíróság tagjainak a bíróság előtt folyamatban levő ügyekben a felektől, képviselőiktől vagy harmadik személytől magánértesítést elfogadniok nem szabad.11. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság vagy teljes ülésében vagy az egyes tanácsok ülésében hoz határozatot. A határozat hozatalánál a méltányosságot is szem előtt kell tartani. A teljes ülés elvi jelentő-ségű határozatait a tanácsok mindaddig követni kötelesek, míg azokat a teljes ülés meg nem változtatja. Azt, hogy mely ügyek tartoznak a teljes ülés és mely ügyek a tanácsok elé, a jelen törvény keretében az ügyrend állapítja meg. Az ügyrend állapítja meg a tanácsok számát és amennyiben ez a törvény nem ren -delkezik, alakításuk módját, valamint azt is, hogy a tanácsok határozatát mely esetben lehet a teljes ülés elé vinni különösen akkor, ha végrehajtása az igaz méltányossággal ellenkeznék.Az egyes tanácsok tagjai között három bíró (6. § 1. pontja), két gazda (6. § 2. pontja) és egy pénzintézeti képviselő (6. § 3. pontja) vagy egy miniszteri képviselő (6. § 4. pontja) legyen.A teljes ülést az elnök, akadályoztatása esetében a másodelnök, az egyes tanácsok üléseit pedig, ha az ügyrend másként nem intézkedik, az illető tanács elnöke hívja egybe. Üléseket a szükséghez képest kell összehívni. Az ülést 8 napon belül mindenesetre össze kell hívni a földmívelésügyi miniszter kívánságára vagy ha az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak illetőleg a tanács tagjainak egyharmada kívánja.Az ülések nem nyilvánosak.12. § A teljes ülésen minden rendes tag köteles részt venni. Az egyes tanácsok határozathozatalában csak


az a rendes tag vehet részt, aki a tanácsnak tagja. Erre a tagra nézve azonban a részvétel kötelező is. A póttag csak azon az ülésen jelenhet meg és köteles is megjelenni, amelyre külön meghívást kap.Ha bármelyik tag három egymást követő olyan ülésről, amelyen az előbbi bekezdés értelmében kötelessége lett volna megjelennie, indokolatlanul távol marad, helyét megüresedettnek kell tekinteni. Azt, hogy a tag helye az említett okból megüresedett, a fegyelmi bíróság állapítja meg. A megüresedő hely betöltése iránt a jelen törvénynek megfelelően azonnal intézkedni kell.Az elnök vagy az öt helyettesítő másodelnök felkérésére bármelyik miniszter köteles magát az üléseken képviseltetni s az ülésekre szakközegeket kirendelni. Az ülésekre más szakközegek is meghívhatók.Az üléseken az előbbi bekezdés értelmében résztvevők szavazati joggal nem bírnak, de bármikor felszólal-hatnak és előterjesztéseket is tehetnek.13. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság azokat az ügyeket köteles tárgyalni, amelyeket ez a törvény, más jogszabály vagy a földmívelésügyi miniszter eléje utal.Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földbirtok politikát érintő kérdésekben a földmívelésügyi mi-nisztertől felvilágosítást kérhet és neki előterjesztést is tehet. A földmívelésügyi miniszter köteles a kért felvilágosítást megadni, az előterjesztést tárgyalni, az eredményt vagy az akadályokat a bírósággal záros határidőn belül közölni.Az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozathozatal előtt az ügy tanulmányozására vagy helyszíni szemlére saját kebeléből tagokat vagy más szakértőket közvetlen is kiküldhet. A közigazgatási hatóságokat is közvetlenül megkeresheti. Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak a maga hatáskörében kiadott rendeleteit a közigazgatási hatóságok is foganatosítani kötelesek.14. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság fogalmazó- és segédszemélyzetének alkalmazása iránt a bíróság megalakulásakor a földmívelésügyi miniszter, azután pedig a bíróság elnöke intézkedik. Kizárólag csak már közszolgálatban lévők alkalmazhatók s ezeknek ily célra való beosztása iránt az illető mi-nisztereket kell megkeresni.A fogalmazó- és segédszemélyzet felett a fegyelmi bíráskodást az Országos Földbirtokrendező Bíróság fegyelmi tanácsa gyakorolja. Határozata ellen közlésétől 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a bíróság teljes üléséhez.A számvevőszemélyzet tekintetében a pénzügyminiszter intézkedik (1920:XXVUI. törvénycikk 3. §-a).A személyi és dologi kiadásokat az állami költségvetésben külön fejezet alatt kell előirányozni. Ennek terhére az utalványozást az elnök vagy az öt helyettesítő másodelnök teljesíti.Az 1920/21. költségvetési évben a bíróság költségeire legfeljebb ötmillió korona használható fel, mely összeget átmeneti kiadásként a földmívelésügyi miniszteri tárcánál kell elszámolni.15. § Az ügyrendet a teljes ülés állapítja meg. Az ügyrend esetleges módosítása vagy kiegészítése tekinte-tében is a teljes ülés határoz.

HARMADIK FEJEZET

Az államot illető elővásárlási jog16. § Amennyiben ez a törvény mást nem rendel, az államot földbirtokpolitikai célokra minden mezőgaz-dasági ingatlan elidegenítése esetében ennél a törvénynél fogva elővásárlási jog illeti.Ezt az elővásárlási jogot a telekkönyvbe bejegyezni nem kell s az telekkönyvi bejegyzés nélkül is minden-kivel, még a szerződéses elővásárlásra jogosulttal szemben is hatályos.17. § Elővásárlási jognak nincs helye:1. ha az ingatlan község (város) belterületén fekszik;2. ha a felek egyike a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitel -szövetkezet;3. ha az elidegenítő és szerző fél egymásnak egyenes ágon rokonai, unokatestvérnél (testvérek gyermekei-nél) nem távolabbi oldalrokonai vagy pedig törvényes házastársak; ha az egyik fél a másik fél lemenőjének, felmenőjének vagy testvérének a törvényes házastársa; vagy ha a szerző fél a közösség megszüntetése végett örököstársának vagy tulajdonostársának avagy házastársa örököstársának vagy tulajdonostársának illetményét szerzi meg;4. ha a megszerzett ingatlan a szerző fél egyéb mezőgazdasági ingatlanával együtt az ötven kataszteri holdat meg nem haladja s egyúttal a szerző fél földmíves, gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda, ha -dirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, az említett valamely személynek a házastársa, özvegye vagy árvája avagy általában hadiözvegy vagy hadiárva;


5. ha a szerző fél a 4. pontban említettnél nem nagyobb olyan ingatlant vásárol vissza, mely az ő tulajdona vagy olyan családtagjának a tulajdona volt, akivel a 3. pontban említett viszonyban áll;6. ha az ingatlan elidegenítése olyan ingatlaneldarabolás során megy végbe, melynek tervét a jelen tör-vény életbelépése előtt a földmívelésügyi miniszter vagy megbízásából valamely hatósági szerv már jóvá-hagyta, a jelen törvény életbelépése után pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyja;7. ha a szerző fél az ingatlant kisajátítás jogán vagy az öt megillető kisajátítási eljárás igénybe vétele helyett egyezségileg magánúton szerzi meg, feltéve, hogy az ingatlant arra a célra használják, amelyre a kisajátítást engedélyezték.Elővásárlási jognak helye van - házhely és köztér céljára - az 1. pontban említett belterületen fekvő ingat-lanra is, ha az nem lakóhely vagy más beépített hely.18. § Olyan esetben, amelyben a jelen törvény értelmében elővásárlási jog gyakorlásának helye lehet, a tulajdonjognak az ingatlanszerző fél javára bejegyzése végett benyújtott kérvény beadásáról a telekkönyvi hatóság a földmívelésügyi minisztert és a község elöljáróságát értesíti, a kért bejegyzés tárgyában pedig csak az elővásárlás gyakorlására nyitva álló határidő eltelte után határoz. Az említett értesítéssel együtt a földmívelésügyi miniszterrel közölni kell annak az okiratnak hiteles másolatát, amelyet az ingatlant elide-genítő jogügyletről a telekkönyvi hatósághoz mutattak be. Evégböl a telekkönyvi hatósághoz az okiratot annyi másolatban kell bemutatni, hogy az elővásárlásra jogosultnak is jusson egy példány. A hiányzó példányt a telekkönyvi hatóság úgy pótolja, mint más esetben.Ha a telekkönyvi hatóság még az értesítés kiadása előtt arról értesül, hogy a földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlását a jelen törvény értelmében átengedte, az értesítést annak részére kell kézbe-síteni, akinek az elővásárlási jog gyakorlását a földmívelésügyi miniszter átengedte.Ez a § nem nyer alkalmazást, ha a jogügylet, amelynek alapján a tulajdonjog bejegyzését kérik, még a jelen törvény életbe lépése előtt kelt, s azt az illeték kiszabása végett megfelelő helyre a jelen törvény élet -belépése előtt már bemutatták.19. § Ha az elővásárlásra jogosult olyan esetben kíván az elővásárlás jogával élni, amelyben az ingatlant szerző fél javára a tulajdonjog bejegyzését még nem kérték, az elővásárlásra jogosult az érdekelt feleket a telekkönyvi hatóság útján is felhívhatja az elidegenítés tárgyában létrejött jogügylet előadására. Erre vonatkozólag a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványt a telekkönyvben telekkönyvi akadály nem létében széljegyezni kell. Ha a felek a jogügyletről szóló okiratot a kitűzött határidő alatt elő nem mutatják, a telekkönyvi hatóság az elővásárlásra jogosult kérésére a feleket szükség esetén eskü alatt hallgathatja ki a jogügylet tartalmára nézve. A jogügyletről szóló okiratot ilyen esetben a felek jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata pótolja.20. § Az állam nevében az elővásárlási jogot az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával a földmívelésügyi miniszter gyakorolja. A földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlását ugyan-csak az említett hozzájárulással esetröl-esetre átengedheti a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövet-ségének, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek vagy kellő ellenőrzés alatt álló más megfelelő szerve-zetnek.21. § A földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlásáról az Országos Földbirtokrendező Bíró-ság hozzájárulásával esetröl-esetre lemondhat. Hozzájárulás előtt a község és a szomszédos községek elöljáróságát, továbbá az érdekelteket meg kell hallgatni. Lemondás esetében az elővásárlási jog gyakor-lásának nincs helye.Lemondásnak csak meghatározott vételi ajánlatra vagy már megkötött vételi szerződésre nézve van hatá-lya.22. § Az elővásárlási jogot attól az időponttól kezdve lehet gyakorolni, amelyben az ingatlant elidegenítő jogügylet létrejött és gyakorolható az ingatlannak a szerző fél javára telekkönyvezése végett beadott te-lekkönyvi kérvény beérkezéséről kapott értesítés kézhezvételétől (18. § első bekezdése) számított 30 nap elteltéig. Ezt a 30 napos határidőt az Országos Földbirtokrendező Bíróság nagybirtokra nézve közérdekből további 30 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról a bíróság az érdekelt feleket és a telekkönyvi hatóságot értesíti. Az értesítést a telekkönyvben telekkönyvi akadály nem létében széljegyezni kell. Ha az elővásárlásra jogosult fél kellő időben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási joggal élni nem kíván.Ha ugyanavval a jogügylettel olyan ingatlant vagy ingókat is ruháznak át, amelyek a jelen törvény értel -mében az elővásárlási jognak különben nem lennének tárgyai, és amelyek az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint nincsenek egymással olyan kapcsolatban, hogy ennek megszüntetése folytán lényeges értékcsökkenést szenvednének, az elővásárlásra jogosult választásától függ, hogy az elővásárlási jogot az ügylet minden tárgyára nézve kívánja-e gyakorolni. Ha nem mindegyikre kívánja gyakorolni, a


szerző fél az ügylettől az ügyletnek azokra a tárgyaira nézve, amelyekre az elővásárló az elővásárlás jogával nem élt, az erről kapott értesítés vételétől számított 30 napon belül elállhat.Az ingatlan tulajdonosa és tényleges birtokosa is köteles megengedni, hogy az elővásárlásra jogosult az ingatlant, a hozzátartozó építményeket és gazdasági berendezési tárgyakat, továbbá az ingatlannal együtt elidegenített ingókat is az elővásárlás gyakorlására nyitva álló határidőben megtekinthesse, tanulmá-nyozhassa, megbecsültethesse s az ingatlant és az építményeket felmérethesse vagy azokról egyébként felvételeket készíthessen. Az ezzel netán okozott kárt az elővásárlásra jogosult köteles megtéríteni. Az eljárásnál a tulajdonos, a tényleges birtokos vagy megbízottjuk jelen lehet. Meg nem jelenésük azonban az eljárást nem akadályozza.Ha az elővásárlásra jogosultat az előbbi bekezdésben említett joga gyakorlásában akár az elidegenítő, akár a szerző fél vagy hozzájárulásukkal más háborgatná, az elővásárlási határidőbe a háborgatásnak megfelelő időtartamot nem lehet beszámítani.A háborgatás tényét és időtartamát a községi elöljáróság (városi polgármester) tanúsítja. Evégböl a köz-ségi elöljáróságnak (városi polgármesternek) kiküldöttje az elővásárlásra jogosult kívánságára a megte-kintésnél, tanulmányozásnál, felmérésnél vagy becslésnél az elővásárlásra jogosult költségére jelen lenni s esetleg megfelelő karhatalomról is gondoskodni köteles.23. § Az elővásárlás a jogosultnak az elidegenítő félhez intézett azzal a nyilatkozatával jön létre, hogy az elővásárlás jogával él. Ha a telekkönyvi átírás iránt a kérvény már be van adva, a nyilatkozat a telekkönyvi hatóság útján is intézhető. Az elővásárlás azok alatt a feltételek alatt jön létre, amelyeket az ingat lan elidegenítéséről szóló eredeti szerződés foglal magában. E részben elsősorban a telekkönyvi hatósághoz bemutatott okirat tartalma az irányadó, kivéve, ha bebizonyul, hogy a felek valóságban más, kevésbé súlyos feltételekben állapodtak meg.Ha az eredeti szerződésben kikötött ellenérték a valóságos értéknél nagyobbnak látszik, az elővásárlásra jogosult az elővásárlásra nyitva álló határidőben megfelelő más vételi ajánlatot tehet az elidegenítőnek. Ha utóbbi az ajánlatot elfogadni nem akarja, az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak az ajánlat kéz-hezvételétől számított 30 napon belül bejelentheti vagy azt, hogy az ingatlan elidegenítésétől eláll, vagy a költség előlegezésével azt, hogy az ingatlan értékének vegyes bíróság útján való megállapítását kéri. Utóbbi esetben az érték megállapításának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül még mindig bejelentheti a bíróságnál az ingatlan elidegenítésétől való elállását. Ha az elidegenítő megfelelő nyilatko-zatot kellő időben nem tesz, úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatot, vagy ha az értéknek vegyes bíróság útján való megállapítását kérte, a bírósági eljárás során megállapított értéket elfogadja.Az ingatlan értékének megállapítására, valamint az érték megállapításával felmerülő költségekre a jelen § esetében is megfelelő alkalmazást nyernek a megváltási eljárásnál ebben a tekintetben irányadó szabályok (43. §).24. § Az elővásárlásra jogosulttal szemben hatálytalan az elidegenítő szerződésnek minden olyan kikötése, amely a szerződés hatályát az elővásárlás jogának nem gyakorlásától teszi függővé vagy gyakorlása esetére a kötelezettnek elállást biztosít.Ha a szerződés oly mellékszolgáltatásra is kötelez, amelyet az állam vagy az, akit a földmívelésügyi mi -niszter az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt, nem teljesíthet, a mellékszolgáltatás körüli érdeket az elővásárlás gyakorlása esetében megfelelő pénzösszeggel kell kiegyenlíteni. Ha fel lehet tenni, hogy a szerződés az ilyen mellékszolgáltatás nélkül is létrejött volna, a mellékszolgáltatásra vonatkozó kikötést nem létezőnek kell tekinteni. Nem létezőnek kell tekinteni akkor is, ha pénzben meg nem becsülhető vagy ha a jelen törvény céljaival ellenkezik.Azt, hogy a mellékszolgáltatásra vonatkozó kikötés nem létezőnek tekintendő, az ingatlanokat elidegenítő jogügyletek tudomásul vétele tárgyában döntésre hivatott közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága állapítja meg. Megállapítása ellen fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz (25. §). Ha a mellékszolgáltatásnak megfelelő pénzösszeg nagysága iránt egyesség nem jön létre, a fél igényét az előbb említett megállapítás közlésétől számított 15 napon belül a vegyes bíróság előtt (43. §) érvényesítheti. A bírói út igénybevétele az elővásárlási jog gyakorlását nem akadályozza.A jelen §-ban említett mellékszolgáltatások teljesítésének biztosítására kikötött bírság - kötbér - az elővá-sárlás gyakorlása esetében hatálytalan.25. § Az elővásárlási jogot nem lehet gyakorolni, ha az ingatlant elidegenítő jogügyletet a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése előtt a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának (1913:X. törvénycikk 70. §) tudomásulvétel végett bemutatják és ez a tudomásulvételt jogerősen meg nem tagadja.A bemutatott jogügylet tudomásulvétele kérdésében döntésre hivatott: az elidegenített ingatlan fekvése szerint illetékes s ha az ingatlan több törvényhatóság területén fekszik, az ingatlan nagyobb részének fek-


vése szerint illetékes közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága. A gazdasági albizottságba azonban a szavazó tagok kiegészítése végett a törvényszék elnöke a felügyelete alatt álló bíróságoknál alkalmazottak közül két bírót küld ki. A gazdasági albizottság köteles kéthetenként legalább egyszer rendes ülést tartani.Ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a tudomásulvétel tárgyában a jogügylet bemutatásától számított 30 napon belül nem határoz, a jogügyletet tudomásul vettnek kell tekinteni. A gazdasági albizottság azonban a jogügylet bemutatásáról a gazdasági felügyelőséget és közhírré tétel végett a község és a szomszédos községek elöljáróságát minden esetben, ha pedig az ingatlan területe a száz kataszteri holdat meghaladja, a földmívelésügyi minisztert és az Országos Földbirtokrendező Bíróságot is azonnal értesítse.A bemutatott jogügylet tudomásulvételének megtagadása ellen a felek részéről, a jogügylet tudomásulvétele ellen pedig közérdekből fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Ez végső fokon dönt. Közérdekből fellebbezéssel élhet a törvényhatóság tiszti ügyésze, a gazdasági felügyelőség és az erdőfelügyelőség. A törvényhatóság tiszti ügyésze köteles ily fellebbezéssel élni a földmívelésügyi miniszter vagy az Országos Földbirtokrendező Bíróság utasítására s ama község elöljáróságának a felkérésére is, amelynek határában vagy szomszédságában az elidegenített ingatlan fekszik. A fellebbezés határideje 15 nap. A fellebbezési határidőt közérdekű fellebbezés tekintetében a határozat meghozatalától, ha pedig a gazdasági albizottság ily határozatot nem hozott, a jogügylet bemutatását követő 30 nap elteltétől, különben pedig a határozat közlésétől kell számítani.Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság az iratok felérkezését követő 30 napon belül nem nyilatkozik, az elsőfokú döntést helybenhagyottnak kell tekinteni. Ezt a határidőt a bíróság nagybirtokra nézve közér -dekből további 30 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról az érdekelt feleket és a telekkönyvi hatóságot értesíteni kell.26. § Az elővásárlásról szóló rendelkezések megfelelő alkalmazást nyernek csere, ajándékozás, árverés vagy csődben való értékesítés esetében is.Csere vagy ajándékozás esetében az ingatlan értékét a megváltási ár meghatározásáról szóló szabályok szerint kell megállapítani s a csere vagy ajándékozási szerződésben kötelezett teljesítés helyébe ez az ér ték lép, hacsak az érdekeltekkel más megállapodás nem jön létre.Ha csere esetében az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogot a csere tárgyául szolgáló ingatlanok közül nem mindegyikre nézve kívánja gyakorolni, az erről szóló értesítés vételétől számított 30 napon belül a felek a cserétől elállhatnak. (...)

VIII. FEJEZET

A családi otthont védő rendelkezések

70. § Az állam ennek a törvénynek alapján azért juttat egyeseknek ingatlanokat, hogy részükre állandó családi tűzhelyet tartósan biztosítson.Az állam által egyeseknek akár közvetlenül, akár a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy más szerv közvetítésével juttatott ingatlanok (ideértve az ilyen járadéktelkeket is) a családi tűzhely tartós biztosítása végett a jelen fejezetben foglalt külön jogszabályok oltalma alatt állanak. Ezek közül a külön jogszabályok közül a 71-75. §-okban foglaltak a családi birtokká nyilvánított ingatlanokra, a 76. §-ban foglaltak pedig a jelen törvény alapján juttatott más ingatlanokra vonatkoznak.Azt, hogy valamely ingatlan a jelen fejezetben foglalt külön jogszabályok oltalma alatt áll, a telekkönyvben fel kell tüntetni. Ez a feltüntetés családi birtoknál a jószágtesti felírásban történik. A feltüntetés megtörténte után senki sem hivatkozhatik arra, hogy az ingatlannak ezt a minőségét nem ismerte.Családi birtokká nyilváníthat:1. az Országos Földbirtokrendező Bíróság hivatalból minden olyan ingatlant, amelyet az állam egyeseknek kedvezmények alkalmazásával (79. § második bekezdése) juttat;2. az ingatlan tulajdonosa az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával minden ingatlant, amelyet a jelen törvény alapján szerez meg.Az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával családi birtokot létesíthet a tulajdonos olyan más egyéb ingatlanaiból is, amelyek nem ennek a törvénynek alapján jutottak kezébe. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter és az igazságügyminiszter az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával rendelettel állapítja meg. Ilyképen állapíthatók meg részletes szabályok arra nézve is, hogy családi birtokkal miképpen és milyen feltételek alatt egyesíthetik más egyéb ingatlanok is.


A családi birtok a vele egyesített ingatlanokkal együtt nem lehet nagyobb egy népes családnak szokásos, illő eltartására elegendő jövedelemnek gondos mívelés mellett legfeljebb háromszorosát nyújtó birtoknál.71. § A családi birtokot csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság vagy az általa kijelölt hatóság vagy hatósági közeg hozzájárulásával lehet megterhelni.Az említett hozzájárulásra nincs szükség:1. ha köztartozásokat kell biztosítani;2. ha a családi birtokra terhelési határ van bejegyezve és ha a bejegyzendő jelzálogjog a már bejegyzett terhekkel együtt a terhelési határt túl nem haladja.A 2. pont alapján azonban jelzálogjog csak az Országos Központi Hitelszövetkezet, a kötelékébe tartozó valamely szövetkezet vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége követelésének, vagy végül húsz évnél nem rövidebb lejáratú más olyan törlesztéses kölcsönnek biztosítására jegyezhető be, amelynek feltételei nem súlyosabbak azoknál a feltételeknél, amelyeket a földmívelésügyi miniszter és a pénzügymi-niszter az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával állapít meg.A 2. pont alapján bejegyzett terheket a hitelező fel nem mondhatja, az adós ellenben félévi felmondással díjfizetés nélkül bármikor felmondhatja anélkül, hogy ezért bármely hátránnyal volna sújtható. Ezzel a szabállyal ellenkező minden megállapodás semmis.A 2. pontban említett terhelési határ bejegyzéséhez az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulása szükséges. A terhelési határ a birtok hozadéki értékének kétharmad részénél magasabb ne legyen.A családi birtokot egészen vagy részben elidegeníteni, bérbe- vagy haszonbérbe adni, használatát vagy haszonélvezetét másnak átengedni csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás kérdésében az elsőfokon való döntés alsóbb fokú szervre is bízható, de ebben az esetben fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz (25. § 4. és 5. bekezdése). Nem szük-séges a hozzájárulás kisajátítás esetében, továbbá akkor sem, ha a tulajdonos családi birtokát, annak használatát vagy haszonélvezetét ivadékára ruházza át.72. § Végrehajtás a családi birtoknak sem állagára, sem haszonélvezetére nem vezethető, kivéve az ingat-lant közvetlenül terhelő köztartozások behajtására, valamint olyan követelések behajtására irányuló vég-rehajtást, amelyek netán a családi birtok ebbeli minőségének bejegyzését megelőző rangsorral vagy az előző § alapján lettek a telekkönyvbe bejegyezve.A családi birtok ebbeli minőségének telekkönyvi bejegyzését követő rangsorral bejegyzett törlesztéses kölcsön alapján a családi birtok csak a törlesztési terv értelmében hátralékos törlesztő részletek vagy hátralékos járadékok miatt vonható végrehajtás alá és a végrehajtás ki nem terjeszthető az egyébként fizetetlen ilyen tőkének egy összegben behajtására.Személyes követelések közül csak olyan követelés miatt lehet a családi birtokra végrehajtást vezetni, amely a családi birtok tulajdonosát törvény alapján terhelő eltartási kötelezettségből vagy az általa elkövetett tiltott cselekményből származik.A családi birtok a jelen § szerint megengedett esetekben is csak annyiban vonható végrehajtás alá, amennyiben a végrehajtást szenvedőnek más vagyonából a követelés végrehajtás útján nem volt behajtható és a családi birtok állaga ebben az esetben is csak akkor, ha a követelés a családi birtok két évi várha tó hasznaiból előreláthatóan nem volna kielégíthető.Árverés esetében az állam a családi birtokot az árverés megtartása előtt a kikiáltási áron megválthatja. Az erről szóló bírósági értesítés vételétől számított 8 napon belül bármely telekkönyvi érdekelt a költség előlegezésével kérheti az ingatlan megváltási árának vegyes bírósági megállapítását (43. §). Ha az ilyen módon megállapítandó ár a kikiáltási árat 10%-kal meg nem haladja, az ár megállapításával járó költséget az viseli, aki a megállapítást kérte; máskülönben az eljárás költségét az árverés foganatosításának költségeihez kell számítani.A végrehajtás foganatosítása esetében az állam vagy az, akit helyébe az Országos Földbirtokrendező Bíróság kijelöl, mind a végrehajtónak, mind a többi jelzálogos hitelezőnek követelését a végrehajtási tör-vény szerint beválthatja.73. § A családi birtok öröklésére a törvényes öröklés szabályai az irányadók.Az örökhagyó családi birtokáról végintézkedéssel annyiban rendelkezhetik, hogy a lemenő örökösök között osztályt tehet, házastársának özvegyi ellátását szabályozhatja, továbbá, hogy törvényes öröklésre jogosult lemenők, házastárs és szülök nem létében a törvényes örökösödésre hivatott rokonok egyikét örökösévé nevezheti.74. § A családi birtok létesítésekor vagy annak átvételekor a családi birtok tulajdonosa az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával a végrendeletekre nézve előírt alakban kikötheti, hogy a családi birtok öröklés esetében, mint osztatlan egész egy örökösre szálljon (oszthatatlan családi birtok). A


családi birtoknak oszthatatlan minőségét a telekkönyvben fel kell tüntetni.Az oszthatatlan családi birtokot a lemenők közül annak osztályrészébe kell utalni, akit az örökhagyó erre végintézkedéssel kijelölt. Ily kijelölés hiányában a lemenő örökösök közül a fiú ivadék, ilyennek hiányában a nőivadék az elsöszülöttség rendjében követelheti, hogy a családi birtok, mint osztatlan egész az ö osztályrészébe jusson.Amennyiben az örökhagyó örökösödésre hivatott lemenő hiányában sem nevezte meg örökösét és ameny- nyiben erre az esetre az oszthatatlan családi birtok létesítésekor, avagy átvételekor a végrendeletekre nézve előírt alakban tett nyilatkozat az öröklés rendjét előre másként nem állapította meg, az oszthatatlan családi birtokot a törvényes öröklésre hivatottak a törvényes öröklés rendjében igényelhetik. Azonban az ugyanazon fokban rokonok közül a férfi megelőzi a nőt; az ugyanazon nembeli rokonok közül az idősebb megelőzi a fiatalabbat.Az oszthatatlan családi birtokot nem igényelheti az elmebeteg, a gyengeelméjűség miatt gondnokság alá helyezett, a siketnéma. A viszonyoknak megfelelő tartásra azonban igényük érintetlen marad.Ha nem akad olyan jogosult, aki az oszthatatlan családi birtokot a jelen § értelmében átvenné vagy átve- hetné, a családi birtok az államra száll.A házastársat a házassági viszony alapján megillető jogokat ez a § nem érinti.75. § Az oszthatatlan családi birtokot átvevő örökös is köteles az örökhagyó után köteles részre jogosult örököstársait, valamint az örökhagyónak törvényes örökösödésre hivatott házastársát törvényes osztály-részeikre, illetőleg örökrészére nézve kielégíteni, de ezek megállapításánál a családi birtokot hozadéki értékben kell számításba venni és ezen érték alapján kiszámított örökrészeket pénzben vagy egyesség sze-rint járadékszerű szolgáltatásokkal kell kielégíteni. A szolgáltatás termények bizonyos mennyisége is lehet. Ebben az esetben a termények szolgáltatása helyett mindenkori készpénzbeli egyenértékűket is lehet szolgáltatni. Az oszthatatlan családi birtokot átvevő örökös a járadékszerű szolgáltatásokat tökeegyenér- tékükkel ép úgy megválthatja, mint a járadéktelek tulajdonosa a járadékot. Az örököstársak kielégítésénél bármelyikük kívánságára a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek közvetítését is igénybe lehet venni. A hozadéki érték a forgalmi érték háromnegyed részénél nagyobb nem lehet.A családi birtoknak oszthatatlanná nyilvánításakor az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulá-sával az örököstársak kielégítésével járó terhek további csökkentése végett ki lehet kötni, hogy a családi birtoknak és esetleg gazdasági felszerelésének megállapított értékét öröklés esetében megosztás kötele-zettsége nélkül annak kell juttatni, aki a családi birtokot egészként átveszi. Ez a kikötés a nyilatkozat téte -lekor már életben levő köteles részre jogosultak köteles részét nem sértheti.Az, aki az előbbi bekezdések alapján forgalmi értéken alul átvett oszthatatlan családbirtokát vagy gazda-sági felszerelését az osztályt követő tizenöt éven belül magasabb árban idegeníti el (71. §), mint amely értékben átvette, a felesleget örököstársaival megosztani köteles. Az örököstárs ezen az alapon nem köve-telhet többet, mint amennyitől az osztálynál elesett annálfogva, hogy az oszthatatlan családi birtokot for-galmi értékén alul vették számításba, vagy hogy az oszthatatlan családi birtokot átvevő a jelen § második bekezdésében említett rendelkezés alapján előnyhöz jutott.Az örökösnek a telekkönyvbe bejegyzése alkalmával be kell jegyezni az örököstársaknak említett, valamint azt a jogát is, hogy az oszthatatlan családi birtokot elidegenítő ügyletről vett értesüléstől számított 30 napon belül elővásárlási joggal élhetnek abban a sorrendben, amelyben az örökösödésre hivatva lettek volna.76. § Amennyiben az állam által a jelen törvény alapján akár közvetlenül, akár a kijelölt szerv közvetíté-sével juttatott ingatlanok, nincsenek családi birtokká nyilvánítva, a következő rendelkezések hatálya alá esnek:Az ilyen ingatlanok a tulajdonjognak a szerző fél javára bekebelezésétől számított tíz éven belül csak az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak hozzájárulásával (71. § utolsó bekezdése) idegeníthetők el; ter-helésük s végrehajtás alá vonásuk tekintetében pedig az említett tíz éven belül a 71. és 72. § vonatkozó rendelkezései megfelelő értelemben állanak. Az elidegenítéshez nem szükséges a hozzájárulás kisajátítás esetében, továbbá akkor sem, ha a tulajdonos az ingatlant ivadékára ruházza át.A jelen törvény alapján - habár nem az állam által - juttatott ingatlanokra nézve is az Országos Földbir -tokrendező Bíróság hozzájárulásával ki lehet kötni, hogy az átruházott ingatlan a jelen § hatálya alá esik. A hozzájárulás megadása csak akkor tagadható meg, ha jogos magánérdekbe vagy a közérdekbe ütközik.77. § A haditelekre és a hadihaszonbérletre vonatkozó rendelkezések (1820/1917. M. E. számú rendelet), úgyszintén az ingatlanokra vonatkozó magánjogi szabályok kiegészítéséről szóló rendelkezések (4420/1918. M. E. számú rendelet) s végül a vitézi telekről szóló rendelkezések (6,650/1920. M. E. számú


rendelet) hatályban maradnak. A haditelekre azonban ennek a törvénynek az oszthatatlan családi birtokról szóló rendelkezései is megfelelő alkalmazást nyerhetnek. (...)


AZ ÁLLAMI ÉS TÁRSADALMI REND HATÁLYOSABB VÉDELMÉRŐL

(1921. ÉVI III. TÖRVÉNYCIKK)

1. Az állami és társadalmi rend_ felforgatására vagy megsemmisítésére irányulóbűntettek és vétségek

1. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Aki ily mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vesz, úgy - szintén aki ily mozgalmat vagy szervezkedést előmozdít, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.A kezdeményezők és vezetők büntetése tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház, a többi résztvevőké és elő -mozdítóké pedig öt évig terjedhető börtön, ha a mozgalom vagy szervezkedés céljára nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert, robbanó- vagy az emberi élet kioltására alkalmas más szert vagy anyagot szereztek be, amennyiben erről tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna.2. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozga-lommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak céljára bűntettet vagy vétséget követ el, annak bünte-tése:1. halál, ha a bűntettre a törvény halálbüntetést állapít meg;2. életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztés büntetést állapít meg;3. tíztől tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évnél enyhébb vagy legfeljebb tíz évi szabadságvesztés büntetést állapít meg;4. tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény a törvény szerint vétség.Ugyane büntetés alá esnek az előbbi bekezdésben említett mozgalom vagy szervezkedés kezdeményezői és vezetői, az említett mozgalom vagy szervezkedés többi résztvevői és előmozdítói pedig az előbbi bekezdés1. és 2. pontjának esetében öt évig terjedhető börtönnel, 3. és 4. pontjának esetében pedig öt évig terjed-hető fogházzal büntetendők, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna.3. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalomról vagy szervezkedésről hitelt érdemlő tudomást szerez és erről a hatóságnak, mihelyt lehetséges, jelentést nem tesz, az, amennyiben részesség nem terheli, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.Az előbbi bekezdés alapján nem büntethető a tettesnek vagy a részesnek hozzátartozója. (1878:V. tc. - Btk. - 78. §)Nem büntethető a cselekmény akkor sem, ha a mozgalomról vagy szervezkedésről a hatóságnak valamely köztudomású tényből, különösen sajtóközleményből értesülnie kellett.4. § Az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, külö-nösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalom vagy szervezkedés miatt nem büntethető az, aki előbb, mintsem azt a hatóság felfedezte volna, a mozgalomtól vagy szervezkedéstől eláll és elállását társainak nemcsak tudomására juttatja, hanem azokat a mozgalom vagy szervezkedés felhagyására bírni törekszik, vagy pedig a mozgalmat vagy szervezkedést és annak előtte ismert adatait a hatóságnál feljelenti.5. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatását vagy megsemmisítését, külö-nösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítését követeli, erre izgat vagy mást felhív, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, külö-nösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló bűncselekmény


elkövetésére nyilvánosan vagy több - habár nem együtt levő - személy előtt egyenes felhívást intéz, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal, ha pedig a bűncselekményt elkövették, felbujtóként büntetendő.6. § Aki a katonaság intézménye, a magyar fegyveres erő, a m. kir. csendőrség vagy a m. kir. államrendőrség ellen gyűlöletre, vagy ezeknek szolgálati fegyelme ellen izgat vagy alakilag és tartalmilag egyaránt törvényes rendelkezésük ellen engedetlenségre hív fel, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő.A büntetés öt évig terjedhető börtön, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy a szolgálati fegye -lem megbontassék; ha pedig ennek következtében a szolgálati fegyelembe ütköző bűntettet követek el, a büntetés öt évig terjedhető fegyház.

2. A magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntettek és vétségek

7. § Aki olyan valótlan tényt állít vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa vagy hitelét sértse, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal bünte-tendő.A büntetés tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indíttassék; ha pedig ennek következtében valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar nemzet ellen ellenséges cse-lekményre indíttatott, a büntetés életfogytig tartó fegyház.8. § Aki a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen meggyalázó kifejezést használ vagy ily cselekményt követ el, vétség miatt három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

3. Mellékbüntetések

9. § Az 1., 2. és 5-8. §-okban meghatározott bűncselekmények esetében a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani, külföldit az országból ki kell utasítani és a visszatéréstől örökre el kell tiltani; belföldit pedig abból a községből, ahol tartózkodása az állam és a társadalom törvényes rendje szempontjából veszedelmes, akkor is ki lehet tiltani, ha az elitéltnek illetőségi helye.10. § Azokkal szemben, akik az 1-2. és az 5-7. §-okban meghatározott valamely bűntettet követtek el, bíró -ság ítéletében az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű és az elítélt vagyoni vi-szonyaihoz mért, az elítélt egész vagyonának elkobzásáig terjedhető vagyoni elégtételt állapíthat meg.A vagyoni elégtétel szabadságvesztés büntetésre át nem változtatható, egyébként azonban a pénzbüntetéssel esik egy tekintet alá.Azokkal szemben, akik az 1-2. és 5-8. §-okban meghatározott valamely vétséget követtek el, a bíróság a szabadságvesztés büntetésen felül százezer koronáig terjedhető pénzbüntetést is megállapíthat.

4. Hatásköri és eljárási szabályok

11. § A jelen törvényben rögzített bűncselekményekre a Btk. 7. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.12. § A jelen törvényben meghatározott bűntettek és vétségek eseteiben az eljárás a kir. ítélőtáblák szék -helyén működő kir. törvényszékeknek, Budapesten a kir. büntető törvényszéknek hatáskörébe tartozik.A jelen törvényben meghatározott bűntettek és vétségek eseteiben a terhelt távolléte sem a vád alá helye-zést, sem a főtárgyalást, sem az ítélethozatalt (Bp. 472. §) nem gátolja; az ítélet azonban csak a bűnösség megállapítására és a vagyoni elégtétel kiszabására szorítkozik. A távollevő terheltet a főtárgyalásra hir -detmény útján kell megidézni s ha a terhelt a főtárgyaláson meg nem jelenik, vagy ha maga vagy hozzá -tartozója védőt nem választott, részére hivatalból kell védőt rendelni. A terhelt jelentkezése vagy kézre kerülése esetében a Bp. 460-462. §-ai szerint új főtárgyalást kell tartani.13. § A minisztérium felhatalmaztatik, hogy az 1912.LXIII. tc. 12. §-ának 4. pontjában megjelölt feltételek esetében a rögtönbíráskodást, az ott megjelölt büntetés alkalmazásával, kivételesen a jelen törvény 1. és2. §-ában meghatározott bűncselekményekre is elrendelhesse.14. § A jelen törvény 1-11. §-ainak és a 12. § második bekezdésének rendelkezéseit a katonai büntetőbí-ráskodás alá tartozó egyénekkel szemben is megfelelően alkalmazni kell. (1912.XXXIII. tc. 7. § második bekezdése.)A 2. § rendelkezéseinek a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekre alkalmazásánál abban a tekin-tetben, hogy a mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően elkövetett valamely cselekmény bűntett-e


és hogy milyen büntetési tétel alá esik, a katonai büntetőjog szabályai irányadók.A jelen törvény 1-2. §-aiban meghatározott bűntettekre a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekkel szemben rögtönítélő eljárásnak ugyanúgy van helye, mint az 1912: XXXIII. tc. 435. §-ában felsorolt bűntettekre. Vagyoni elégtétel alkalmazását katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekkel szemben is csak a polgári büntetőbíróság rendelheti el. Amennyiben a katonai büntetőbíróság vagyoni elégtétel al-kalmazását tartja szükségesnek, az iratokat megfelelő indítványtétel végett az illetékes királyi ügyészséghez teszi át.

(.Forrás: Magyar Törvénytár, 1921)

AZ 1921. ÉVI XLVII. TC . IV. KÁROLY O FELSÉGE URALKODÓI JOGAINAK ÉS A HABSBURG -HÁZ TRÓNÖRÖKÖSÖDÉSÉNEK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL

1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.

(Forrás: Magyar Törvénytár, 1921)AZ 1921. ÉVI XLIX. TC. A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGRŐL

Általános rendelkezések

1. § A magyar állam fegyveres ereje a m. kir. honvédség.A m. kir. honvédség feladata a belső rendnek és biztonságnak fenntartása s az ország határainak meg-védése.2. § A m. kir. honvédség katonai ereje 35,000főből áll.3. § A m. kir. honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar: zászlaja a nemzeti színeket és az or-szág címerét viseli.4. § A m. kir. honvédség vezérlete, vezénylete és belszervezete tekintetében a rendelkezés alkotmányos jogainál fogva az államfőt illeti meg.A m. kir. honvédség ügyeinek intézése a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik.5. § A m. kir. honvédség önként jelentkezők felvétele útján alakul és egészíttetik ki.6. § A m. kir. honvédség kötelékébe lépő minden egyéb esküt tesz az államfő iránti hűségre és alkot -mányra.7. § A m. kir. honvédség tisztikara kizárólag hivatásos tisztekből áll.A m. kir. honvédség tisztjeit minden rendfokozatban a honvédelmi miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki és lépteti elő.A m. kir. honvédség kötelékébe tiszti minőségben belépő egyének egymásután következő húsz évi tényle-ges szolgálatra köteleztetnek.8. § A m. kir. honvédség kötelékébe legénységi minőségben belépő egyének szolgálati kötelezettségének időtartama egymásután következő tizenkét év. Az első hat évet leszolgált egyének szabadságolhatók. (...)


A BETHLEN-PEYER PAKTUM (1921. DECEMBER 29.)

A magyar szociáldemokrata munkásság hivatalos képviselői és orgánumai a nyilvánosság előtt ismételten hangsúlyozták, hogy a szociáldemokrata munkásság az ország érdekeit a maga érdekeivel azonosnak tekinti, és a nemzet újjáépítésének történelmi nagy munkájában teljes erővel és áldozatkészséggel részt


venni kész.Hogy azonban ezt kellő sikerrel és belső megnyugvással tehesse, szükséges - hangoztatták -, hogy a köz -hatalomnak a szociáldemokrata munkásságra nézve sérelmes kezelése megszűnjék, a megtorlás politikája helyébe a megbocsátás és kiengesztelödés politikája lépjen, s oly intézkedések történjenek, amelyek a kivételes állapotok révén megszorított közszabadságokat a lehetőségig biztosítják. (...)Az értekezlet beható megbeszélés után megállapodott abban, hogy:

1. A gyülekezési jog visszaállíttatik, gyűlések azonban csak zárt helyen tarthatók; utcai tüntető felvonulá-sok nem engedélyeztetnek.2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt és politikától mentes működésüket akadálytalanul foly-tathatják. A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem állítható. (...)4. Az internálások a minimumra, azaz a terroristákra, a kommunista agitátorokra és más közveszélyes egyénekre korlátoztatnak. (...)5. A sajtócenzúra már megszűnt.6. Azon egyéneket illetően, akiket a polgári büntetőbíróság az 1918. évi október hó 31. napja és az 1919. évi március hó 21. napja között lezajlott tömegmozgalmak keretében, illetőleg azokkal kapcsolatban elkövetett (...) bűncselekmény miatt ítéltettek el, amnesztiarendeletet bocsáttatott ki.7. A gyorsított bírói eljárás fokozatosan megszűnik.8. A kivételes intézkedések revízió alá vétetnek, és fokozatosan hatályon kívül helyeztetnek.9. A munkásbiztosítás autonómiája - amennyiben a szociáldemokrata munkásság elvileg elfogadja a hár-mas érdekeltség (munkások, munkaadók, kormány) princípiumát - visszaállíttatik. (...)11. A kormánya gazdasági bajok orvoslására természetszerűen mindent elkövet, úgyszintén a munkabérek szabályozására is kellő formát keres, esetleg a békéltető- és döntőbíróság felállításáról törvényjavaslatot nyújt be. (...)

A szociáldemokrata munkásság óhajainak most részletezett teljesítésével párhuzamosan, a munkásság kiküldöttei a kormány részéről előterjesztett kívánalmak következtében kijelentik, hogy: a nemzet és az ország érdekeit a munkásság érdekeivel azonosnak tekintik. (...) Ennélfogva a szociáldemokrata párt tartózkodik minden propagandától, amely Magyarország érdekeit sérti, és aktív propagandát fejt ki Magyarország javára a külföldi szociáldemokrata pártvezetőségeknél, kormányoknál, (...) az emigránsokkal nyíltan szakít, s velük a harcot külföldön is felveszi. A Magyarországról terjesztett terror-híreket megcáfolja. (...)Belpolitikai tekintetben hajlandó a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a liberális blokkal, nem támogatja a polgári demagógiát és az oktobrista elemeket. Mint a kormány ellenzéke tisztességes fegyverekkel küzd, fakciózus demagógiát nem csinál, köztársasági propagandát nem űz. (...)

(Forrás: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, 1919-1929. Budapest, 1964.)

BETHLEN ISTVÁN VILÁGNÉZETE

A mi meggyőződésünk az, hogy a polgári és politikai szabadságok teremtik meg az egészséges versenyt, és a verseny az anyja a haladásnak. Azonban ezt a versenyt, ezt a szabadságot az erkölcsi világrend ellenör- zése alá kell helyezni, mert a szabadság nem fajulhat szabadossággá, pórias demagógiává. De erkölcsi ellenörzés alá akarjuk helyezni azért is, mert nem a nyers erőnek tülekedésében látjuk a haladás előfelté-teleit, hanem igenis az erkölcsi erők versenyében, mert hiszen csak az erkölcsi alapon álló erők azok, amelyek egészséges fejődést szülni képesek. (...)Mi demokráciát akarunk, de nem a nyers tömegek uralmát, mert azok az országok, ahol a tömegek uralma vált úrrá a nemzet felett, a pusztulásnak vannak szánva. (...) Nálunk is a Károlyi Mihályék uralmát Tisza István gróf meggyilkoltatása és azután a barbárok betörése követte, azoknak a barbároknak a betörése, akik az országot darabokra osztották, és minket szegénységbe süllyesztettek. Mi tehát demokráciát akarunk, de a magyar intelligencia vezetése alatt - tekintet nélkül arra, hogy a múltban milyen pártprefe renciák5

voltak közöttünk. (...)(Forrás: Bethlen István parlamenti beszédéből, 1922)

5politikai ellentétek


AZ 1923. ÉVI XII. TC . MAGYARORSZÁGNAK A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉBE VALÓ FELVÉTELÉRŐL

1. § A nemzetgyűlés jóváhagyja a magyar királyi kormánynak azt az intézkedését, amellyel Magyaror-szágnak a Nemzetek Szövetségébe való felvételét kérte s egyúttal tudomásul veszi, hogy a Nemzetek Szö-vetségének harmadik közgyűlése 1922. évi szeptember hó 18-án hozott határozatával Magyarországot a Szövetség tagjai közé felvette.2. § Az 1. §-ban említett közgyűlési határozat eredeti francia és angol szövege, valamint hivatalos magyar fordítása a következő:A Közgyűlés elhatározza Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvételét.3. § Jelen törvény végrehajtásával a minisztérium bízatik meg.A törvény végrehajtásához szükséges fedezetről addig, míg erre nézve költségvetési törvény nem rendelke-zik, a pénzügyminiszter gondoskodik.

(Forrás: Magyar Törvénytár, 1923)AZ 1922. ÉVI 2200. M.E. SZÁMÚ RENDELET A VÁLASZTÓJOGRÓL

(1922. MÁRCIUS)

Első fejezetA választójogról

1. §. Nemzetgyűlési képviselő-választó joga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, és az elemi népisko la negyedik osztályát sikeresen elvégezte.A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy az arany, ezüst vagy bronz vitézségi érmet, vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerte, valamint attól sem, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát végzett.„Régi jogon” nemzetgyűlési képviselő-választó mindenki, aki az 1918. évre érvényes országgyűlési képvi-selő-választó jogi névjegyzékbe fel van véve, még ha az előző bekezdésben megszabott kellékeknek nem is felel meg, ha ugyanabban a községben lakik, amelynek névjegyzékébe az 1918. évre felvétetett.2. §. Nemzetgyűlési képviselő-választójoga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sike-resen elvégezte.Az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzése mellett is választójoga van annak a nőnek, aki az előző feltételeknek megfelel, és ezeken kívül:1. mint feleség, három vagy több gyermeknek adott életet, ha három gyermeke életben van - a háborúban hősi halált halt gyermekek e rendelkezés szempontjából életben levőknek tekintendők; vagy2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát, ha önálló háztartást vezet.Nem kívántatik meg a 30. életév betöltése attól a nőtől, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát végzett.3. §. A választójoghoz megkívánt kétévi egy helyben lakás kelléke annál is megvan, aki az utolsó két évben lakóhelyét egy ízben változtatta ugyan, de megelőzőleg két évig ugyanegy községben lakott.Bármely rövid ideig tartó lakás elegendő annál, aki1. az állam vagy bármely törvényhatóság, község, közintézet, közalap, állami, községi vagy más közüzem, nyilvános számadásra kötelezett vállalat, egyesület, alapítvány állandó alkalmazottja; vagy2. bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek hivatalos alkalmazásban lévő lelkésze; vagy3. nyilvános jellegű tanintézet tanára vagy tanítója; vagy4. a középiskolának (főgimnáziumnak, főreáliskolának) vagy ezzel tan értékre nézve egyenrangú más pol-gári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, ha állandó állása V;1gy foglalkozása van; vagy5. az Országos Színészegyesület tagja; vagy6. nyugalmazott köz- vagy magántisztviselő, vagy katonai havidíjas.Az állandó lakóhely kellékeinek (hiánya miatt nem veszti el választó jogát az a no, akinek férje a jelen §- ban felsorolt kedvezmények valamelyikére igényt tarthat.Annál, aki az államfőtől vagy a magyar kormánytól nyert kinevezés vagy megbízás alapján e rendelet hatályának területén kivül teljesít közszolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyar-országi vállalat tisztviselöjeként e rendelet hatályának területén kivül van alkalmazva, a választójoghoz nem kívántatik, hogy e rendelet hatályának területén lakóhelye legyen, ha megelőzőleg Magyarország


területén levő valamely községben lakott, vagy ha valamely belföldi községben illetőséggel bír.4. §. Habár a jelen rendeletben megszabott kellékeknek megfelel, nincs választó joga annak,1. aki a fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatában álló tagja, kivéve a szabadságolt viszonyba tartozókat;2. aki az állami vagy községi rendőrség, folyamrendőrség, vámőrség legénységének tagja, nem értve ide a fegyverviselésre jogosított más polgári alkalmazottakat (pénzügyőr, mező-, erdő-, hegyőr stb.).5. §. A választójogból ki van zárva:1. aki gondnokság alatt áll, valamint akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva;2. az elmebeteg, még akkor is, ha nem áll gondnokság alatt;3. aki csőd alatt áll;4. aki közjótékonyságból vagy közsegélyből él, illetőleg abból élt és attól a naptól, amelyen ily ellátása megszűnt, egy év még el nem telt, ideértve azt is, aki népházban vagy menhelyszerű intézményben ingyen vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott, nem értve ide azonban azt, aki betegse- gélyzö, balesetei, rokkantsági vagy más efféle pénztárból kap vagy kapott segélyt vagy járandóságot, vagy aki törvényes igényalapján vagy ilyen igény hiányában is elemi csapás vagy háború következtében előállott károsodás okából segélyt kap vagy kapott;5. akinek gyermeke felett atyai hatalmát hatóságjogerősen megszüntette, azon idő alatt, amíg a gyermek másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom megszüntetésétől számított két évig;6. aki, vagy akinek vele közös háztartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcs-rendészeti ellenőrzés alatt áll;7. aki nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül 50 koronát meghaladó pénzbünte-tésre legalább két ízben jogerősen el volt ítélve, ha az utolsó büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva egy évei nem telt;8. akit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltek, az ítélet, jog-erőre emelkedésétől a szabadságvesztés-büntetés kiállásáig, kivéve, ha a büntetés végrehajtása feltételesen fel van függesztve, vagy kegyelem útján elengedtetett vagy elévült:9. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, valamint az is, akit felségsértés (1878:V. tc. Btk. 126., 127., 130135. §-ai), az államfő bántalmazása és megsértése (Btk. 139. §, 1913: XXXIV. tc., 1920: 1. tc.), hűtlenség (Btk. 142-149. §-ai, 1912: LXII1. tc.), lázadás (Btk. 152-158. §-ai), csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak (1914: XL. t.-c.), kémkedés (Btk. 45. §), nemkülönben akit az alkotmány, a törvény, a hatóságok és a hatósági közegek elleni izgatás (Btk. 172-174. §-ai. 1912: LXII1. tc. és 1913: XXXIV. tc.), továbbá az állami és társadalmi rend hatá-lyosabb védelméről szóló 1921:111. tc. meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt ítéltek el jog-erősen szabadságvesztés-büntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt;10. akit a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913: XXI. tc. alapján jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, vagy dologházba utaltak, a kiszabott szabadságvesztés büntetés, vagy dologházi őrizet kiállásától vagy az elévüléstől számítva kihágás esetében öt év alatt, egyéb esetekben tíz év alatt;11. aki bűntett vagy vétség miatt bírói határozat alapján előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fog-ságban van, továbbá aki szabadságvesztés-büntetését tölti - ideértve azt is, aki feltételes szabadságon van —, valamint azt is, aki ellen nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt vád alá helyező határozatot hoztak, vagy főtárgyalást (tárgyalást) tűztek ki;12. akit a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben megállapított idő alatt;13. akinek a választójogát a képviselő-választások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított idő alatt;14. akire nézve bírói vagy más közhatóság - törvényes hatáskörében - kétségtelenül megállapította hogy háború idején (1912: LXHI. tc. 13. és 28. §) az ellenséghez pártolt és azt kémkedés~el, fegyveres szolgá-lattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy e végből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, vagy háború idején az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár pedig szóval, iratban, képes ábrázolatban vagy egyébként felismerhetően kifejezésre juttatta;15. akit katonai (honvéd) büntetőbíróság jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítélt oly bűncselekmény miatt, amely megfelel a jelen § 9. vagy 14. pontjában megjelölt valamely cselekménynek, mégpedig a jelen § 9. pontja alá eső cselekménynek megfelelő cselekmény miatt történt elítélés esetében a 9. pontban megszabott idő alatt; erre nézve a részleteket a belügyminiszter az igazságügy-miniszterrel egyetértöleg kiadandó rendeletben szabályozza.


Ha a választójogból a jelen § 9. és 10. pontja szerint kizáró büntetés kegyelem útján egészen vagy részben elengedtetett, a választójogból való kizárás időtartama a kegyelem keltétől, ha pedig a büntetés vég-rehajtását feltételesen felfüggesztették, a felfüggesztett ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődik.Ha a bűntett vagy vétség miatt a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is ki van mondva, ennek időtartamát a jelen § 9. és 10. pontjában megszabott időbe be kell számítani.6. §. Azokról, akiknek választójoguk van, névjegyzéket kell szerkeszteni. Azt, akire nézve az előző §-ban felsorolt valamelyik kivétel vagy kizáró ok forog fenn, szintén fel kell venni a névjegyzékbe, ha közokirat igazolja, hogy a kivétel vagy kizáró ok a névjegyzék szerkesztésének naptári évében megszűnik. Választójogát az gyakorolhatja, aki a névjegyzékbe fel van véve.A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni.Minden választónak egy szavazatra van joga. A névjegyzékbe felvett választó sem gyakorolhatja a válasz-tójogot:1. ha közokirattal igazoltatik, hogy magyar állampolgárságát elvesztette, vagy hogy az előző rendelkezé-sek értelmében a választójogból ki van zárva;2. ha mint a fegyveres erő vagy a csendőrség tényleges szolgálatban álló tagjának, vagy az állami vagy községi rendőrség, folyamrendőrség, vámőrség legénysége tagjának nincs választójoga, kivéve a fegyveres erő vagy a csendőrség szabadságolt viszonyba tartozó tagjait. (,..)6

Harmadik fejezetVálasztókerületek és szavazókörök

10. §. A nemzetgyűlési képviselők választása választókerületenkint történik. Minden kerület - kivéve Bu-dapest székesfővárost és az alábbi 2. pontban jelzett Újonnan alakítandó kerületet - egy képviselőt választ.A törvényhozás további rendelkezéséig az 1914: XV t.-c. alapján megállapított választókerületi beosztás irányadó az alábbi eltérésekkel:1. Budapest székesfőváros 22 választókerületéből nagyobb kerületek alakíttatnak, amelyek összesen hu-szonöt képviselőt és tíz pótképviselőt választanak.2. A pesti, rákospalotai, cinkotai és a kispesti választókerületekből, továbbá a ráckevei választókerületnek Csepel községéből, valamint a biai választókerületnek Albertfalva és Budafok községeiből, végül a soroksári választókerületnek Pestszentlőrinc községéből Budapest-környék néven egy választókerület alakíttatik, amely öt képviselőt és három pótképviselőt választ.3. A vármegyei törvényhatóságok területén fekvő ama csonka választókerületeket, amelyekben az előző nemzetgyűlés céljára történt választói összeírás adatai szerint 2000-nél kevesebb választó van, lehetőleg fenn kell tartani és a szomszédos választókerületekből kiegészíteni akként, hogy a kiegészült választóke-rületek legalább 2000 választót számláljanak. Ezen felül az aránytalanul nagy vármegyei választókerüle-teket ketté lehet osztani.4. A csonka választókerületek közül azok számára, amelyeknek az 1914: XV. tc. - ben megállapított szék-helye Magyarországtól elszakított területen fekszik, Új választási székhelyet kell kijelölni.(■■■)11. §. A szavazás községenkint (szavazókörönkint), éspedig Budapest székesfővárosban az arányos képvi -seleti rendszer szerint lajstromos szavazással titkosan, a többi törvényhatósági városban az általános többségi rendszer szerint titkosan, más választókerületekben pedig az általános többségi rendszer szerint nyilvánosan történik. (...)

(Forrás: Magyarországi Rendeletek Tára. Budapest, 1922.)

A KERESZTÉNY -KERESZTYÉN KISGAZDA , FÖLDMÍVES ÉS POLGÁRI PÁRT PROGRAMJA (1922. ÁPRILIS)

A Keresztény-Keresztyén Kisgazda- és Földmívespárt a széjjeltépett és összeomlott Magyarország helyébe fel akarja építeni az új és boldog Magyarországot.1. Követeljük a magyar alkotmány, a gazdasági és társadalmi élet újraépítését, keresztény-keresztyén nemzeti alapon.

6A rendelet második fejezete a választhatóság kritériumaival foglalkozik. A képviselővé választás legfontosabb kritériuma a 30. életév betöltése volt.


2. Tántoríthatatlanul ragaszkodunk ezeréves hazánk régi határaihoz. A ránk kényszerített békét, ha el is fogadjuk, régi hazánk egy talpalatnyi földjéről sem fogunk soha lemondani.3. Híven történelmünkhöz és magyar népünk jelleméhez, szilárdan ragaszkodunk a magyar nemzeti ki-rályság megteremtéséhez. Követeljük, hogy az ország államformáját népszavazás döntse el.4. Követeljük, hogy a magyar törvényhozást a törvényben sürgősen megalkotandó általános, községenkén- ti titkos választójog alapján teremtsük meg.5. Követeljük a felsőház korszerű reformját.6. Követeljük a választás tisztaságának intézményes biztosítását és a képviselő-választókerületek igazsá-gos és arányos beosztását.7. A magyar állameszméhez utolsó leheletünkig ragaszkodunk. Aki a nemzeti zászlót s a nemzeti jelvénye-ket megsérti, a '-1azafiságot gyalázza, a nemzeti érzést gúnyolja vagy becsmérli, mint hazaáruló, politikai jogaitól megfosztandó és a legszigorúbban büntetendő. Nem magyar nyelvű polgártársaink részére a ma-gyar ajkúakéval egyenlő szabadságot kívánunk s azt is, hogy anyanyelvüket iskoláikban, a törvénykezésnél, az egyházi, társadalmi és gazdasági életben szabadon használhassák.8. Követeljük az állam részére a kisajátítási jog törvénybe iktatását az összes kötött és egyéb nagybirtok-okra oly mértékben, amint a nép földszükséglete azt igényli. Figyelemmel kívánunk lenni arra, hogy a földreform nemzetmegerősítő munka legyen és a termelés folytonossága és a többtermelés lehetősége fennakadást ne szenvedjen. Az idegen honosok és a bankok a földvételtől és a földbérlettől tiltassanak el.A hadseregszállítóktól és a hadimilliomosoktól a háború alatt megvásárolt földek elsősorban sajátítandók ki.Kívánatos, hogy az értékes középosztály kisgazdaelemekkel felfrissíttessék.Az Erdély, Észak-Magyarország, Bánát és Bácska területéről kitiltott magyar tanult középosztály tagjai és a túlprodukció folytán állás nélkül lévő tanult értékes elemek, állami alkalmazásban elhelyezhetők nem lévén, szerencsétlen véreink és családjai megélhetéséről is a birtokreform keretében igyekeznünk kell gondoskodni.9. Követeljük, hogy az állam erkölcsi támogatásával földbérlő szövetkezetek létesíttessenek. A nagybir-tokok bérleteinél és eladásánál a földmíves nép szövetkezetei vagy egyesületei részére elsőbbségi jog biztosíttassék.

10.Követeljük, hogy minden község részére az állattenyésztés fejlesztése érdekében elegendő legelő biztosíttassék.11. A földmívelö gazdák, munkások és kisiparosok szövetkezeteinek szabad fejlődést követelünk. A földmíves népet kiszipolyozó árdrágítók fegyházzal büntetendők. A börzét és az uzsoráskodó kartelleket meg kell rendszabályozni.A földmívelö munkásoknak nemcsak földet, de családi házat és baleset, betegség, a rokkantság esetén segélyt s öregségükre nyugdíjat követelünk. Úgy az ipari, mint a mezőgazdasági munkások megfelelő díjazásban részesítendök, hogy szorgalma révén minden munkás megelégedett polgára lehessen a hazának. A gazdák és munkások érdekeinek védelmére földmívelési kamarákat kívánunk hatósági jogkörrel és egyenlő választójoggal. A munkások és a munkaadók közt felmerülő vitás kérdésekben független választott bíróság döntsön.

12.A magyar nemzeti birtokpolitika megvalósításával kapcsolatban követeljük a kormánytól, hogy a külföldre és különösen Amerikába kivándorolt véreink hazatelepíttessenek.

13. Követeljük, hogy a birtokreform keretében elsősorban a háborúban tényleg részt vett földmíves és földmunkás katonák és a háborúban elesett katonák árvái és özvegyei jussanak földhöz.14. Követeljük, hogy a kis szeszfőzőüstök részére a szeszfőzési jog engedélyeztessék.15. Követeljük a magánhasználatra való dohánytermelési jogot, méltányos termelési adó lefizetése mellett, törvényhozási úton biztosítani.16. Igazságos adórendszert követeljünk progresszív alapon. Követeljük, hogy a külföldön lakó magyar honosok kétszeres adót fizessenek.Tiltakozunk a földértékadó kirovása ellen.Követeljük a háborús vagyonok erős megadóztatását.Követeljük a létminimum adómentességét és a többgyermekes családok részére adókedvezmények biztosí-tását.17. Követeljük a keresztény kereskedelem és pénzpiac megteremtését, fogyasztási, értékesítő és hitelszö-vetkezetek hathatós támogatása által.18. Követeljük a keresztény ipar megerősítését, az ipartörvény revízióját, az iparűzésnek képesítéshez való kötését és a kisiparosok hitel Ügyének rendezését. Követeljük a kisiparos szövetkezeteknek állami


támogatással való szaporítását és a meglevő kisiparos szövetkezetek lehető segélyezését.19. Követeljük a börze megrendszabályozását, a papírgabona eltörlését, úgy, hogy csak kész áruk képez-hessék a börzén adásvétel tárgyát.20. követeljük a mezőgazdasági és ipari munkások védelmét erőteljes népjóléti intézmények megteremtésével, továbbá aggkor- és balesetbiztosítást.21. Nemzeti hadsereget követelünk rövid tartamú tényleges szolgálattal. Követeljük a hadsereg fegyelmé-nek fenntartását, hazafias szellemének biztosítását, minden politizálástól való eltiltását és a feljebbvalók részéről emberséges bánásmódot. Minden kísérlet, mely a hadsereg fegyelmének megbontására s pártpo-litikai célokra való felhasználására irányul, lázadásnak minősítendő s ennek megfelelően büntetendő. Minden faluban fegyveres polgárőrség szervezendő, hogy az ország rendjét a magántulajdont, személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető minden erőszakos politikai mozgalom leverhető és csírájában elfojtható legyen.22. Követeljük, hogy a háborúban részt vett és rokkanttá vált katonák és család tagjaik, valamint a hadi-özvegyek és hadiárvák állami támogatásának kérdése soron kívül sürgősen törvényhozási úton megoldassék.13. Állami rendünk alapja a valláserkölcs; ennélfogva követeljük, hogy a vallás ellen izgatók a legszigo-rúbban büntessenek. Önkormányzatot és létfenntartás lehetőségének biztosítását kívánjuk az összes egy-házak részére.24. Követeljük az iskolákban a valláserkölcsös nevelést és a nép- és középfokú oktatásnak korszerű re-formját.25. Követeljük az 1848: XX. tc. végrehajtását és a keresztény felekezetek önkormányzatát és egyenlő tá-mogatását az állam által.26. Követeljük a köztisztviselők státusrendezését és szolgálati pragmatikájuknak megalkotását.27. Követeljük az állami igazgatás egyszerűsítését. Kevesebb hivatalt és egyszerűbb közigazgatást kívá-nunk s a falusi nép panaszainak emberséges, gyors, egyszerű és igazságos elintézését. Egyszerű adótör-vényeket akarunk, melyeket mindenki megért. A földmívelésügyi közigazgatásban az egész vonalon csakis a gazdálkodáshoz értő emberek intézkedjenek.28. Követeljük a jogvédelem olcsóbbá és igazságosabbá tételét.29. Követeljük, hogy a volt úrbéresek jogutódai és az 1848 előtt fennálló úrbéres községek által szerzett és nyert mindazon vagyon, regále és ingatlanok, melyet jelenleg a politikai községek bírnak és használnak, anélkül, hogy e vagyon megszerzését törvényes okmányokkal tudnák igazolni, adassék vissza törvényhozás útján a jogos tulajdonosoknak.30. Követeljük az ország erkölcsi és gazdasági életére kártékony bevándoroltak azonnali kiutasítását, az uzsora, a csalás, sikkasztás, hamis bukás, hamis eskü, rágalmazás és leánykereskedelem kiirtása s az erkölcsrontó sajtó megfékezése céljából a büntetőtörvény szigorítását.31. A Keresztény-Keresztyén Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programjával megválasztott nemzet-gyűlési képviselők kötelesek kerületeikben gyakran megfordulni s a legszegényebb polgárok kívánságait és kérelmeit meghallgatni és orvosolni. Azt a képviselőt, aki működésében programunkat megszegi, tör-vényhozási úton kívánjuk kényszeríteni arra, hogy képviselői mandátumát választóinak visszaadja.

(Forrás: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk. Gergely Jenő)

VÁZSONYI VILMOS BESZÉDE A NEMZETI DEMOKRATA PÁRT CÉLKITŰZÉSEIRŐL (1922. MÁJUS)

Egyesültünk Budapesten nemzeti demokraták és szabadelvűek. Egyesültünk a közös küzdelemre a reakció ellen s a reakció minden szövetséges különítménye ellen. Elvégezvén a mi lelki viaskodásunknak küzdelmét és aratván első győzelmünket, hogy legyőztük önmagunkat, azt hiszem, elkövetkezik majd a másik nagy és fényes győzelem, hogy legyőzzük és letörjük ellenfeleinket.Ami ellen mi küzdünk, az egy hosszú nevű párt7 amely a választások előtt még azt hirdette, hogy nyílegye-nesen a keresztény kurzust képviseli. Most, mint egy meghibbant delejtű, amely elvesztette mágnesességét, majd a kurzus felé, majd pedig a liberalizmus felé mutat, úgy hogy senki sem tudja, hogy tulajdonképpen

7 Utalás a kormánypártra: Keresztény-Keresztyén Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt


merre megy most már ez a kurzus. A kurzus nem tudja már önmagáról, hogy keresztény kurzus-e vagy pedig valami jövőben születendő nem tudom miféle régi munkapárti átfestett, agrárius és merkantilis, kisgazda és latifundiumos, keresztény és nagyzsidó szabadelvűség? A kurzus nem tudja már önmagáról, hogy micsoda, mert hiszen aki a nevét sem tudja már, annál a legveszedelmesebb apoplexia8 kezdődik.Egy örvendetes jelenség tárul elénk. Örvendetesnek mondom, bár szomorú, mert szomorú az általános választói jognak rendeleti úton való elkobzása, szomorú a választókerületeknek tisztán a pártérdek szerint való felosztása, szomorú a nyílt szavazásnak egész Európában páratlan intézményét újra életbe léptetni Magyarországon, de van benne örvendetes is. Mert ez azt mutatja, hogy a meghibbant kurzus reszket a keresztény néptől, a keresztény tömegektől és nem mer többé erre a rendez-vousra elmenni.Félelmetes volt az az irány, amíg bízott a nagy tömegekben, amíg azokat félre tudta vezetni és amíg azok azt hitték, hogy a gyűlölet tüze az a lángoszlop, amely vezeti őket a pusztaságban és amely lángoszlop majd az égi mannát és a fürjeket is hozza maga után, akik táplálják a gyűlölet lángoszlopai után a pusz tában vándorlókat. Félelmetes volt ez az irány, amíg félre tudta vezetni a tömegeket, amíg ki tudta ölni a magyar nép lelkéböl a szeretetet, ami megtagadása a magyar kedélynek, mert nyílt a magyar harc, szeretettől és jókedvtől sugárzik a magyar szem, szeretettel teljes a magyar lélek és szeretettel, szabadságért való küzdelemmel és jogegyenlőségért való hevüléssel teljes a magyar história, a Bocskaiak, Rákócziak és Kossuthok históriája.Ezt a magyar lelket tudták egy pillanatra megmérgezni és egy általános választó jog alapján tudták egy -behozni a gyűlöletnek a parlamentét, de íme már tudatára ébredtek annak, hogy az ámítás többé nem használ, hogy a nép végre megérti, hogy itt nem a gyűlölet az, ami épít, hanem a szeretet, hogy itt nem kurzusigazságokkal kell az embereket táplálni, hanem valódi igazságokkal, hogy itt nem az a kérdés, hogy ki milyen templomban imádja Istenét, vagy ki milyen fajból származik, hanem az a kérdés, hogy ki dolgozik, ki a becsületes ember, ki akar magyar lenni, egyenlő jogot, közszabadságot követelni, ki akar jogot, kenyeret, szabadságot, gazdasági igazságot adni ennek az országnak.Kezd ébredezni az igazság, hogy mindegy az, hogy valaki keresztény-e vagy zsidó; az a kérdés, hogy dolgos ember-e, vagy pedig mások munkájának eredményéből akar megélni? Nem sikerül többé elválasztani a munkást a munkástói, a kispolgárt a kispolgártói, a középosztálynak tagjait a középosztálytól. Nyilvánvaló most már, hogy mi a cél, amely őket vezérelte. A cél semmi egyéb, mint a forradalom előtti Magyarország cenzusos rendszerének, kiváltságos társadalmi felépült- ségének helyreállítása, a konjunktúrák és magánmonopóliumok rendszerének újra való felépítése. És mindezt csinálni akarták a nép segítségével, a nép ellen. Most már le van leplezve a játék, félnek a néptől, nem akarnak vele találkozni, nem kívánják megtudni, hogy az titkosan mit gondol róluk és nem kívánják a felvilágosító munkát, hanem egyszer a királylátogatás címe alatt, másszor azon cím alatt, hogy kerülnünk kell a választási izgalmakat - betiltják a népgyűléseket, hogy elkobozzák mások agitacionális szabadságát és a maguk számára biztosítsák a közigazgatást, a hatósági nyomásnak, önkénynek, a szolgabíró-kicserélésnek és egyéb sok választékos tor-túrának, különösen a pénz hatalmának eszközeit.Ez a kurzus tehát, amely elindult a keresztény demokrácia szent név jegyében, éppúgy leszámolt a demok-ráciával, amint leszámolt a kereszténységgel. Amint hazug volt a kereszténysége, mert nem a szeretetet, hanem a gyűlöletet hirdette, úgy hazug volt a demokráciája, mert nyomban a népiszony jelei mutatkoztak rajta, amikor feltámadt benne a rossz lelkiismeret, s amikor első leszámolásra kellett a nép előtt megje-lenni. Ez az irányzat, amely egységes pártnak nevezi magát hosszú címe mellett, nem meri és nem tudja megmondani nyílt színen, hogy mit akar. A szövetségesei mutatják, hogy nem tudja, és nem meri nyíltan megmondani az irányzatot, amely felé halad. Mert valaki nem lehet egyszerre a Wolffok különítményeinek politikáját hirdető, és nem lehet másfelől az ószabadelvűség és munkapárt reneszánszát hirdető reakciós különítmény politikájának egyesítője. A kör négyszögesítését, a reakcionárius szabadelvűséget, a szabad-elvű reakciót még nem találták fel. Ezt most találják fel, és erre szabadalmat vehetnek maguknak. Ha vizsgáljuk ezeket a segítő csapatokat, akkor leplezetlenül áll előttünk, hogy tulajdonképpen mi a kor-mánynak célja.Nekem nem kell beszélnem arról a segítő csapatról, amelyet ebben a városban a Wolffék tábora képvisel, nem kell beszélnem azokról, akik kereszténypártiaknak nevezik magukat bármiféle couleur-höz [irányzat-hoz] tartozzanak, mert mindannyiukkal megtagadok minden közösséget még akkor is, ha ellenzékieknek mondják magukat. Nekem csak egy közösségem van: közösségem azokkal, akik az egyenlő jogot, a köz-szabadságot és a szeretet törvényén felépülő integer Magyarországot vallják. Minek beszéljek azokról,

8Gutaütés (agyvérzés)


akiknek politikája szöges ellentétben van a mienkkel? Nekem csak azokról kell beszélnem, akik a hátunk mögé állnak és minket hátba támadnak, akik zavart akarnak előidézni a mi sorainkban, akik be akarják csempészni magukat a budapesti és a városi nép lelkébe azzal, hogy ok is a szabadelvűséget képviselik. Találkozom itt folytonosan azzal a mondással, hogy Tisza István politikáját folytatják ezek az urak. Én erre azt mondom: Tisza István az ö tragikus halálával a nemzetnek lett a halottja, nem pedig egy csoportnak korteseszköze. A kegyeletet azok sértik, akik a maguk korteskedésében fel akarják használni az ö ne vét. Most azt mondják, hogy Tisza István lobogóját bátran felemelik. Amikor ez a lobogó véres volt a Hermina úton, nem emelték fel. És amikor a cenzus-parlament, amelynek szétoszlatásáért én küzdöttem és viaskodtam, mert éreztem a közelgő idők viharát és tudtam, hogy a cenzus-parlament ezt a vihart nem fogja tudni kiállani, önmagát feloszlatta, akkor ebben a parlamentben nagy többségben volt az a társaság, amely azt mondja magáról, hogy Tisza István örököse - és az elnöki székből nem hangzott el egyet len szó sem, amely megemlékezett volna arról az eseményről, hogy Tisza István gyilkos merényletnek esett áldozatul. Örök szégyenfoltja marad ez a cenzus-választójogon alakult parlament történetének. így oszlott fel, ilyen szégyenletesen és ilyen mulasztással.Tisza István lobogóját nem emelték fel ezek az urak a forradalom alatt sem, hanem ott láttuk a legtöbbet Károlyi Mihály diadalszekere körül. Nem emelték fel Tisza István lobogóját akkor sem, amikor ebben az országban tombolt a fehérterror és a reakció. Csak kétévi csendes szemlélődés és alapos megfontolás után emelték fel ezt a lobogót és elsősorban hátba támadtak minket, legelsősorban természetesen engem, az ö régi szerelmüket, akiről hiába mondják, hogy én a „szabadelvű” szót akarom bitorolni - nem, én sohasem voltam és nem is leszek szabadelvű. Egy életet töltöttem el a szabadelvűség elleni küzdelemben, mert a szabadelvűséget élettelennek, szemfényvesztésnek tartom. Életnek a demokráciát tartom, amely alkotni is képes.Lessingnek van egy meséje az új görögökről, akik magukat a nagyszerű Hellasz utódainak tekintik. Ez a mese az elesett nemes arab paripájáról szól, amelynek holttestén darázssereg vert fészket magának és azután dongva járták be Hellaszt, dongva hirdette mindenfelé a darázs, aki mézet soha nem gyűjt, csak édességet szokott másoktól elvenni, tehát kitűnő konjunktúrapolitikus: tudjátok meg, mi nem vagyunk közönséges darazsak, mi nemes paripától származunk. Ez jut eszembe, amikor ebben a küzdelemben egy egész embernek, egész férfinek nevét használják fel, aki meg nem alkudott és soha nem ismerte a kormá -nyozható ellenzékiséget, az ellenzéki kormánypártiságot, a szabadelvű reakciót, a reakcionárius szabad-elvűséget s a politikai eunuchságot - mert a semlegességet válassza csak az, aki minden vonatkozásában el akarja fogadni a semlegességet, nem pedig csak a politikai semlegességnek kívánja hasznát venni. Tisza István az egyenes, a bátor, a férfias, az engesztelhetetlen, aki a maga politikáját csinálta, kérlelhetetlenül egyenes vonalban, nem lehet zászló azok számára, akik a paktumos ellenzékiségnek, a kormánypárti ellenzékiségnek, a feltételes kormánytámogatásnak, a kívülről való kormánytámogatásnak, a szabadelvű reakciónak és a reakcionárius szabadelvűségnek politikáját hirdetik ebben az országban.Csak egyet akarok még hozzátenni. Ezeknek az uraknak, akik a numerus claususnak és a monopolistáknak kormányát feltételesen támogatták, nagyon okosan és helyesen, mert soha néhány milliárdos olyan jól nem érezte magát Magyarországon, mint az úgynevezett keresztény kurzus idején, soha annyi magánmonopol nem volt úgy egyes milliárdos urak kezében, mint pedig úgynevezett keresztény szövetkezetekbe belebújtatott egyéb konjunktúrásoknak kezében, tehát egyesültek mindannyian, nagyszerűen kiegyenlítve faji és vallási különbség nélkül a szent profitot, a szent mammont - ezeknek az uraknak azt mondom, hogy nem fogadom el az ö numerus claususukat, hanem egy másikat: a konjunktúrás nyereségek numerus claususát, a magánmonopolok numerus claususát, a milliárdosok numerus claususát. Csak szegény emberek numerus claususát nem fogadom el, és nem fogadom el azt a politikát, amely a keresztény demokráciának lobogója alatt ennek az országnak mást, mint szegénységet és lerongyolódást hozni nem tudott. Mert hova lettek a független kis exisztenciák? Hova lett a kisiparos, kiskereskedő közhivatalnok, magánalkalmazott, aki a családját szerény keresményéből el tudta tartani, de független volt? Hova lett a lateiner-osztály, amely büszkén tartotta meg nemes gerincét? Mindannyian lerongyolódtak, úri koldusokká lettek.Ott voltam egyszer egy öreg barátomnak, ki Magyarország igazságügy-minisztere volt, Székely Ferencnek temetésén, és ott láttam öreg urakat legrongyosabb télikabátban. Amikor körülnéztem, láttam, hogy ezek nagy nevek viselői, nyugdíjas tisztviselők, akik nagy állásokat töltöttek be valamikor a régi Magyarorszá-gon és úgy lerongyolódtak a nagyszerű keresztény kurzus alatt, hogy már egy rend ruhájuk sincs. Soha annyi úri koldusa Magyarországnak nem volt, soha a szegénység akkora nem volt, mint most. És hiába akarják a vidéki lakosságot azzal áltatni, hogy a papírbankó összegyűl az ö fiókjaikban, mit ér számukra mindez, mikor csak az a politika érhet valamit, amely Magyarországot regenerálja, amely a termelő


munkát megindítja, ez a politikában pedig nem lehet más, mint a nemzeti demokráciának igazi politikája, nem lehet más, mint a kultúrával, alkotó munkával, nem pedig frázisokkal dolgozó igazi magyar irredenta politikája, mely a lelkiekben, kultúrával, gazdasági összeköttetésekkel hódítja nekünk vissza elszakított testvéreinket, hogy azok büszkék legyenek annak a Magyarországnak szellemi, jogi, közszabadsági be-rendezésére, amelytől elszakíttattak s így a lélek, a kultúra és gazdasági összetartozóság harcosai által teremtsék meg a régi nagy Magyarország feltámadását.A nemzeti demokrácia, a jogegyenlőség, a közszabadság politikája tehát egyúttal az igazi magyar politika ez az igazi keresztény politika is, mert a kereszténység azt tanítja, hogy: szeresd felebarátodat, mint ten- magadat, mert Isten a maga képére formált minden embert, nem arra való az egyik, hogy szenvedjen, a másik pedig hogy neki minden előjog jusson. Az igazi szeretetnek, az igazi kereszténységnek, az igazi ma-gyarságnak vagyunk mi, akik most egyesültünk, a pártja, nem megalakult párt, de lelkiekben egyesülve, akarjuk hozni Magyarország számára a megváltást, a feltámadást, hogy legyen újra magyar lélek, jöjjön vissza a Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Szemere Bertalan Magyarországa, Jókai, Petőfi lánglelkének Ma-gyarországa, nem pedig az apró, gyűlölködő törpéknek Magyarországa, akiknek annyi közük van a na-gyokhoz, mint azoknak a bizonyos darazsaknak a nemes paripa hagyományaihoz és életéhez. Ennek az életnek, megváltásnak és felszabadulásnak politikáját hirdetjük mi, ezért dolgozzanak önök a felvilágosítás munkájával, mindenfelé, házról házra járva és a soraikból kirekesztve azokat, akik a korrupció eszközeivel akarják sorainkat megbontani.


A NÉPSZAVA CIKKE A SZOCIÁLDEMOKRÁCIÁRÓL ÉS AZ MSZDP PROGRAMJÁRÓL (1922. SZEPTEMBER)

A szocializmus útja a demokrácián, a kultúrán, a társadalmi és technikai fejlődésen át vezet: így tanítja a szocializmus tudományos elmélete, így mutatják és példázzák ezt szemünk előtt lejátszódott események. az út lassú, nehéz és fárasztó. Sokan ellankadnak, vagy türelmetlenekké válnak. A gyors megoldás lehetősége rajzolódik ki az ilyen türelmetlen agyvelőkben. Szeretnék siettetni a társadalmi fejlődés menetét - ki tudatos önzésből, ki tudat alatti fanatizmusból, de mindenképpen helytelenül.Önző Üzletesek s meggondolatlan; entuziaszták talán föl sem tudják mérni, milyen helyrehozhatatlan károkat okoznak a szocialista munkásmozgalomnak és általában a társadalmi fejlődésnek. Elég itt utalni a magyar példára: A márciusi bolsevista puccs rommá tette az októberi forradalom zsenge demokráciáját és nyeregbe Ültette a legszélsőbb vérengző ellenforradalmi reakciót. Március nélkül viruló demokráciája lehetne ma az országnak és élhetne, virulhatna maga is, jogot, nyugalmat, kenyeret, boldogulást adván a népnek, amikért cserébe azután joggal elkívánhatna a közösség számára mindent, amire szüksége van.De akinek a szomorú magyar példa nem elég, tekintsen Nyugatra. A nyugati nagy kultúrállamok népe, van olyan lelkes barátja a haladásnak, mint a magyar nép, alkalmas is annyira a fejlödöttebb igazságosabb társadalmi és gazdasági rendre - és mégis: elvetette magától, leküzdötte a színes álmok légnemű káprázatát és a leghidegebb realitásra építette föl a maga törekvéseit. Vállalta a lassú, a küzdelmes, sokszor kálváriásan nehéz utat - nem azért, mert nem volna ínyére az ellenkezője: a tudás, a tapasztalat, a lehetőségek gondos mérlegelése vitték erre az útra, amelyen a haladás vontatott, de biztos.Ne mondja erre senki, hogy ez filiszteri okoskodás vagy nyugalmat áhítozó kispolgári óvatosság. Mert nem az! Óvatos - igaz és válogatja a taktikai módszereket és szervezeti formákat: de ez kötelesség ott, ahol a legnagyobb, a szenvedéseknek és retorzióknak leginkább kitett társadalmi osztály életéről, jelenéről és jövőjéről van szó. A forradalmi szellem nem föltétlen involválja a tüzet és a vért, a lassú átalakulás, a visszaesést kizáró fejlődés hasznosabb és célszerűbb eszköze a haladásnak, mint elszigetelt szekták és kotériák erőtlen villanásokban megnyilvánuló kísérletei, amelyek inkább a reakciónak szolgálnak, mint a haladásnak. (...)A szociáldemokrácia a fokozatos fejlődés alapján áll és rendszeres nevelő, szervező tevékenységgel mun-kálja a jövendőt. Ennek az elméletnek hódol ma a világ szocialista munkásságának kilenctized része, kö-zöttük a magyar szervezett munkásság is, a magyarországi szociáldemokrata párt zászlója alatt tömörülve.A szociáldemokrata munkásmozgalom nem ismer puccsokat, nincs is rászorulva. Eszközei tiszták, becsü-letesek, demokratikusak, útja tudományosan megszabott. A magyarországi szociáldemokrata párt is ezt


vallja. Minden más eszközt mellőz, mert ezen az alapon tartja a munkásosztály földszabadítását eredmé-nyesen keresztülvihetönek. És tisztában van azzal is, hogy módszereiben és haladásának ütemében simulnia kell a nyugati munkáspártokhoz. A magyar munkásság nem akarhat gyorsabban haladni, mint a fejlettebb államok munkássága - természetesen kevesebbel sem érheti be!Ezektől a szempontoktól a magyarországi szociáldemokrata párt nem tekintett el a múltban és nem haj -landó eltekinteni a jövőben semszilárdan áll a II. Internacionálé álláspontján és ez nemcsak a hivatalos pártra kötelező, de kötelező a párt minden tagjára is. Aki a párt tagjává válik, annak ezzel számolnia kell - és le kell számolnia holmi céltalan, egyszer már megmért, de könnyűnek találtatott fantáziákkal.Nem akarunk most bővebb fejtegetésekbe bocsátkozni s visszatérni a március 21-iki eseményekre: csupán a teljesség okából szögezzük le újból, hogy a második forradalom nem a szociáldemokrata párt és nem a munkásság műve volt, hanem a forradalmat megelőző fél évszázad rövidlátó politikájának és antidemok-ratikus osztályuralmának egyenes és logikus következményeként jelentkezett.Nem mentségül mondjuk ezt: mint tanulságra van erre szükség, mert ha ma is észlelhetők még bolsevista törekvések - amennyiben azok: nem hivatalos ugratások eredményei -, úgy ez annak a következménye, hogy a kormányzat, a hatóságok, általában a közviszonyok ma semmivel sem jobbak, mint voltak a háború előtt. Nincsen demokráciánk, a normális szervezkedést akadályozzák, a politikai véleménynyilvánítást lehetetlenné teszik: hatékonyabb bolsevista agitáció ez, higgyék el a tanulni nem akaró urak, mint Moszkva egész anyagi és szellemi arzenálja.A szociáldemokrata párt szívesen vállalja és alkalmazza a nyugati módszereket, ennek azonban az a fölté -tele, hogy a kormányzat is a nyugati demokrácia szellemében rendezkedjék be. Teremtsenek mindenekelőtt tiszta asztalt: engedjék szabadon a politikai üldözötteket és internáltakat, szüntessék meg a politikai üldöztetéseket, engedjenek szabad teret a legális szervezkedésnek, de minden föltétel nélkül és minden foglalkozási kategória számára. És teremtsenek demokráciát: a bolsevista méreg ellen csak ezekkel az ellenmérgekkel lehet hatékonyan operálni, minden más irányú kísérlet kárba veszett fáradság. Erőszak, szurony, börtön, jobboldali terror: többet ártanak, mint használnak, és inkább terjesztik, mint apasztják a fanatikusok, a nem is annyira bolsevisták, mint talán inkább a vendettisták számát.A demokratikus államok vezető politikusai bizonyára nem estek a fejük lágyára, amidőn demokráciával és polgári szabadságjogokkal védekeznek a szélsőségek ellen. Az események és következmények mindenesetre nekik adnak igazat.El kell ezeket ismét mondanunk a legújabb bolsevista Ügy kapcsán éspedig két okból.Először azért, hogy újra nyomatékosan figyelmeztessük elvtársainkat és munkástestvéreinket azokra a károkra és veszedelmekre, amelyek őket is, de munkástörekvéseket általában fenyegetik az ilyen ostoba és alapjában véve teljesen jelentéktelen kísérletek folytán. Másodszor azért, hogy az érem másik oldalát is megismertessük a közvéleménnyel és a kormányzattal, itt is figyelmeztetvén arra, hogy rossz, sőt végzetes úton járnak, amelyről közös nagy érdekből jó volna idejekorán visszafordulni.

(Forrás: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, 1919-1929. Budapest, 1964.)

A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI PÁRT (FAJVÉDŐ PÁRT) PROGRAMJA (1924. OKTÓBER)

Mit akarunk?

Akarjuk a magyar nép egyetemének öntudatra ébresztését és megerősítését, ismerje meg és becsülje meg önmagában a maga ősi gyökerű faji, erkölcsi, szellemi és testi erőit, fejlessze ki azokat a maguk teljessé -gében és készüljön fel nagyszerű világtörténelmi küldetésére.Akarjuk szabad és egységes nemzeti társadalom szerves felépítését, a keresztény vallás örökéletű erköl-csének és szellemének a fajtestvéri kötelékeknek megszilárdításával, a magyart a magyartói elválasztó osztályellentétek tudatos lerombolásával: minden javaknak a szigorúan védett magántulajdon elve alapján, de az egyetemes nemzeti és faji érdekek szerint való arányos és igazságos megosztását, a termelő munka megbecsülését és újjászervezését, a munka és a munkás erőteljes állami és társadalmi védelme, a nemzeti hivatásról megfeledkezett nagyvagyon és kapitalizmus súlyos kinövéseinek megszüntetése, s a lelki-testi kiválóság szabad kibontakozásának biztosítása révén.Akarjuk a lelkében-testében megerősített magyar nép politikai, gazdasági és művelődési felszabadítását, s ennek törvényhozási úton való azonnali biztosítását: a népies erőket elsorvasztó, zsidóság által megszerzett


minden földbirtoknak, ipari, kereskedelmi és banktőkének a zsidóság országos részaránya határáig való visszahódítását céltudatos, tervszerű, törvényhozási, társadalmi és kormányzati munkával.Akarjuk az újjászervezett nemzeti társadalomra, az ősi apostoli királyság történelmi formájában, erős és fiiggetlen nemzeti állam szerves felépítését a lelki-testi kiválóság természetes kiválasztódásának és az egységes magyar nemzet akaratszabadságának elve szerint. Legyen a magyar állam csupán továbbfejlődési formája, öntudatos hatalmi szerve a magyar társadalomnak, hassa át mindkettőt ugyanaz az egységes nemzeti szellem, az állam biztosítsa a népies erők szabad fejlődését, de törjön le minden tervet vagy megmozdulást, mely a nemzeti állam ellen készül, törje le elsősorban a kapitalizmusnak és az ezzel szö-vetkezett nemzetközi forradalmi erőknek nemzet- és keresztényellenes, az állam fölébe törekvő hatalmi túltengését.Akarjuk, Magyarország gazdasági életének agrárszellemben való újjászervezését; a népies gazdasági erőknek az állam céltudatos gondoskodása útján való kifejlesztését, szemben a gazdasági liberalizmussal, mely a tőkeérdeket mindenhatóvá tette és a gyengébbeket védtelenül kiszolgáltatta a gazdaságilag erö- seknek. Az ekként újjászervezett magyar nemzet számára politikailag független, területileg és gazdaságilag életképes Magyarországot akarunk. Csak a magyar kérdés becsületes rendezése adhatja vissza Ma-gyarországot világtörténelmi küldetésének, melyet a művelt népek társaságában ezer esztendőn keresztül mindenkor dicsőségesen töltött be.

Külpolitikánkban:Követeljük az öncélú és cselekvőképes magyar politikát, amely megvalósulásához segíti a politikailag és gazdaságilag független, életképes Magyarországot.E cél elérésére a szlávság túlsúlyra irányuló törekvésével szemben a velünk szoros érdekű nemzetekkel való szoros barátságot és együttműködést. A legélesebben elutasítunk magunktól minden, a volt OsztrákMagyar Monarchia vagy Duna-konföderáció létesítésére irányuló gondolatot, amely Magyarországot végeredményben szláv többségű államok befolyásának vetné alá és a magyar nemzeti akaratot többségi szóval teljesen elnémíthatná.Követeljük a wilsoni elveket megcsúfoló és erőszakkal ránk kényszerített igazságtalan trianoni békeszer-ződés revízióját és szembehelyezkedünk minden politikával, mely a trianoni határok közé szorított élet-képtelen Csonka-Magyarországot jelen helyzetében megmerevíti.Követeljük a békeszerződés és kisebbségi szerződések becsületes végrehajtását a trianoni határokon túl élő magyarság kisebbségi jogainak hatásos védelme és katonai leszerelés általános és egyforma végrehajtása és ellenőrzése tekintetében.Élesen elítéljük a jelenlegi kormányzati politikát, mely a Népszövetség egyoldalú, s a győzők hatalmi érdekeit részrehajlóan kiszolgáló eljárásaival szemben a nemzeti szempontokat nemcsak hogy megvédel-mezni, de kifejezésre juttatni sem képes.

Közgazdasági téren:Követeljük az egész gazdasági életnek a nemzetfenntartó magyarság érdekei szerint és a nemzet agrárjel-legének megfelelő gyökeres reformját: ezért követeljük az ingó tökének, elsősorban pedig a pénznek és a hiteleszközöknek a nagybankok kirívóan faji önkényuralma alól való felszabadítását és követeljük, hogy minden 20 ezernél nem népesebb községben bankmonopóliummal ellátott községi takarékpénztár állíttassék fel, a 20 ezernél népesebb községben pedig a betétgyűjtéssel foglalkozó összes pénzintézetek a törvényhozás által részletezendő szempontokból hatósági felügyelet alá helyeztessenek, és ezen gondolatkörön belül követeljük a szövetkezeti eszmének úgy a hiteléletben, mint a kereskedelemben való megfe lelő érvényesítését.Követeljük az összes közszükségletet képező ipari tömegeikkel, a kisipar Üzeméhez szükséges nyers-anyagok, a mezőgazdasági termeléshez szükséges tömegcikkek vámjának teljes eltörlését és a jelenlegi nemzetsorvasztó vámrendszerrel szemben egy olyan vámrendszer sürgős megvalósítását, amely élösdi ipari hitbizományok lelkiismeretlen tenyésztésévei szemben a fogyasztók millióinak és a nemzeti termelés alappillérének, a magyar mezőgazdaságnak érdekeit tartja szem előtt.Követeljük, hogy azon vérlázító adózási aránytalanságok, melyek egyfelől főként a kisiparosok, a kisgazdák és a fix fizetésű egyének terhére, másfelől pedig a nagy tőkések, a nagyvállalkozók, a nagybankok és egyéb hasonló gazdasági tényezők javára fennállanak, haladéktalanul kiegyenlíttessenek, a közismert és botrányos adócsalások, adóalap-eltitkolások és más adózási visszaélések pedig könyörtelen szigorral Üldöztessenek, mégpedig tekintet nélkül az érdekeltek társadalmi állására, előkelő összeköttetéseire és


vagyoni viszonyaira.Követeljük a földreform gyors, részrehajlatlan és lelkiismeretes végrehajtását, követeljük az erkölcsi és kulturális területek, úgyszintén a történelmi középosztály birtokállományának fokozott védelmét, követeljük az összes idegen kézen levő nagybirtok megváltását, követeljük az ezer holdnál nagyobb terjedelmű hitbizományok megszüntetését és követeljük a magánbirtokoknál - az erdőterületek levonásával - a 15 ezer holdas birtokmaximum törvénybe iktatását.Követeljük a magyar gazdaság érdekeinek intézményes védelmét, s ezért követeljük a magyar faj és a vele testvéri egyetértésben élő nemzetiségek rovására elhatalmasodott zsidóságnak nemzeti kisebbséggé való nyilvánítását: vagyis követeljük, hogy a zsidók törvényeink és hatóságaink által a jövőben mindenkor egy külön nemzeti kisebbség módjára akként kezeltessenek, hogy újabb gazdasági és társadalmi térfoglalás által a nemzet őslakóinak további kiszorítása, kifosztása és elsorvasztása megszűnjön. Követeljük a zsidó bevándorlás törvényhozási tilalom folytán való gyökeres beszüntetését és minden nem magyar lakos zsidónak haladéktalan kiutasítását.Követeljük az egy országos foglalkozási kataszter felállítását és egyúttal törvényes intézkedést arra nézve, hogy a zsidók ezután sem az ipar, sem a kereskedelem, sem a szellemi foglalkozások terén újabb elhelyez-kedésre mindaddig ne bocsátassanak, amíg az általuk jelenleg elfoglalt helyek száma foglalkozási áganként és községenként a törvényhozás által megállapított határig le nem csökkent.

Közjogi téren:Követeljük a törvényhatóságok, hatóságok és községek életképes önkormányzatát, mely oknál fogva a törvényhatósági és községi tisztikarok államosítását és az állami felügyeleti jog további kiterjesztését ellenezzük, követeljük úgy a törvényhatóságok, valamint a községek pénzügyi életének oly módon való törvényes megszervezését, hogy ezek gazdasági tekintetben önállóak és függetlenek legyenek. Követeljük az állami, központi (miniszteriális) igazgatásnak decentralizálását, az igazgatás lényeges egyszerűsítését és pénzt, időt, munkaerőt fecsérlö bürokratikus rendszer sürgős megszüntetését.Követeljük a bírói függetlenségnek fokozott mértékben leendő biztosítását és tiszteletben tartását, úgy-szintén a kufár szellemnek úgy törvényeinkből, valamint az igazságszolgáltatásból leendő kipusztítását. Követeljük a választójognak a nemzeti állam érdekei szerint való szabályozását a titkosság alapján.

Kultúrpolitikánkban:Követeljük a római katolikus egyház autonómiáját.Követeljük a keresztény felekezetek békéjének és együttműködésének megvalósítását: az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtását. Követeljük a mai foltozgatás helyett iskolarendszerünknek a fajvédő gondolat és a múlténál határozottabb nemzeti szellem jegyében s az ország agrárius jellegének kidomborításával megvalósítandó gyökeres, átfogó és egységes újjászervezését; a mai puszta ismeretközvetítés mellett ha-tározott jellemnevelést, a keresztény vallás erkölcsének és szellemének s a fajtestvéri együttérzésnek és kötelességnek az ifjú lélekbe való minél teljesebb beplántálását. Követeljük a céltudatosabb, szélesebb és teljesebb népnevelést s a kötelező ingyenes népoktatásnak a gyermek 14. életévéig való felemelését; a kötelező népoktatás utolsó négy esztendejében rendszeres mezőgazdasági vagy ipari, kereskedelmi szak-oktatást; a falusi és tanyai iskoláztatás nagyarányú kiépítését; egész nép-szakoktatásunknak, elsősorban mezőgazdasági nép-szakoktatásunknak korszerű reformját, a népiskolák, vagy szakiskolák mellett minden községben a birtokreform kapcsán szervezendő kis mintagazdaságok felállítását.Követeljük az egységes nemzeti szellem biztosítására középiskoláinknak egységesítését a gyermek 14. életévéig, hogy így a középiskoláknak csak felsőbb négy osztályában váljon el a gimnázium a reál közép-iskolától. Követeljük a közoktatási numerus claususnak az összes főiskolákra és középfokú iskolára leendő kiterjesztését és lelkiismeretes megtartását.Követeljük a nemzeti diákszellem jegyében főiskoláinkban az ifjúság autonóm szervezeteinek és gazdasági önsegélyt célzó intézményeinek további kiépítését és hathatós állami támogatását.Követeljük az egész iskolarendszerünknek a kisdedóvodától az egyetemig a testnevelésnek a szellemi ok-tatással való egyenrangúsítását: egy nagyszabású testnevelési tervnek iskolarendszerünkbe való szerves beépítését, a mai végrehajthatatlan testnevelési törvény megfelelő kiegészítését, a minden magyar ifjúra és nőre 20. életévéig kötelező testnevelés elve alapján s e törvény sürgős és erélyes végrehajtását; a cser-készmozgalomnak az általános nevelési rendszerbe való szerves beillesztését és megfelelő állami támoga-tását.Követeljük a nőnevelésnek korszerű újjászervezését, különösképpen a népnevelés területén a női jellemnek és különleges gazdasági képességeknek a magyar no nemzeti hivatásával összhangzatos kifejlesztésére.


Követeljük a magyar faji géniusz legfelsőbb rendű kivirágzásának, a magyar tehetségnek állami és társa-dalmi védelmét, szabad kibontakozásának biztosítását, s e cél elérésére céltudatos fajvédő irodalom- és művészetpolitikátKöveteljük fajvédő, nemzetnevelő és nemzetszervező társadalmi egyesületek szabad mozgásának és fejlő-désének állami biztosítását és védelmét.

Szociálpolitikánkban:Követeljük a közalkalmazottak fizetésének egy éven belül a békefizetések mértékére való felemelését: a közalkalmazottak szolgálati pragmaticája törvényhozási úton való sürgős megvalósítását, hogy nemze-tünknek ez a nagy értékű és az államot elsősorban reprezentáló rétege áthelyezés, előrelépés és fegyeh1i felelősség szempontjából minden politikai befolyástól mentesíttessék, a B-listára helyezendő közalkalma-zottak kiválogatásának azok autonóm szervezeteire bízását.Követeljük a magántisztviselők és munkaadóik jogviszonyának törvényes rendezését, a magántisztviselők autonóm szervezkedési jogának biztosítását, s e szervezkedés állami felügyelet alá helyezését; a magán-tisztviselők nyugdíjintézetének felállítását a munkaadó terhére éspedig a köteles betegség és baleset ellen való, valamint rokkantsági és aggkori biztosítás teljes keresztülvitelével.Követeljük a szégyenletesen elhanyagolt hadirokkant-, hadiözvegy- és hadiárvaügy végleges törvényes rendezését a meggyógyult vagy ellátott rokkantak kiselejtezése és a valóban ellátatlan rokkantak ember-séges létminimumának biztosítása révén, mely nem lehet kisebb legénységi állományban havi 75 aranyko-ronánál, tiszti állományban 150 aranykoronánál; a hadirokkantak számára ingyenes gyógykezelés és kórházi kezelés törvényes biztosítását; minden köz- és magántisztviselői állás betöltésénél a hadirokkantak elsőbbségi igényének törvénybe iktatását, a birtokreform törvényben biztosított igényeiknek a végre-hajtásánál való fokozott érvényre juttatását: hadirokkant otthonok és hadirokkant műhelyek felállítását; a hadiváltság erélyes és hiánytalan végrehajtását s egy nagy hadirokkant alap létesítését. Követeljük végül a hadirokkantaknak hatóságok és magánosok részéről kijáró különös tiszteletadásnak és megbecsülésnek törvénybeiktatását és szigorú megtorlást a rokkantakkal szemben elkövetett minden igazságtalanságra, méltánytalanságra és megbántásra.Követeljük a vagyontalan főiskolai ifjúságnak megfelelő magánlakásokban és fokozott mértékben kiépí-tendő internátusokban való állami elhelyezését és a menzákon való teljes ellátását; a főiskolai ifjúság gazdasági önsegélyének megfelelő állami támogatását; a birtokreform keretein belül minden főiskola mellett egy nagy diáksporttelep és legalább részben az ifjúság által megművelendő diákgazdaság felállí-tását, hogy a magyar ifjúság a magyar föld ismeretében, szeretetében és megmunkálásában nőjön fel. Követeljük a gyári Üzemekben legalább egy évet dolgozó minden munkásnak arányos részesítését a tiszta nyereségben, befektetett munkájának tőkésítése alapján; az iparfelügyelet gyökeres törvényes reformját, az iparfelügyelők hatósági jogának és szociális felelősségének lényeges kibővítésével; a munkásbiztosítás gyökeres és átfogó törvényes reformját, s abban a kevesebb adminisztráció és több segély elvének érvényre juttatását, valamint a biztosítás kiterjesztését a rokkantságra és aggkorra: törvényhozási intézkedéssel munkásotthonoknak állami felügyelet és állami segítség mellett az ipari üzemek által való kötelező felállí -tását.Követeljük a munkásság teljes szervezkedési és munkaszabadságának törvényes biztosítását az állami rend keretein belül; a szakszervezeteknek biztosított nagy gazdasági mozgási szabadság mellett e szervezeteknek minden politikából és párttói való függetlenítését; a nemzeti és keresztény munkás mozgalmakkal szemben megnyilvánuló és a munkaszabadság elvét megcsúfoló szociáldemokrata szakszervezeti terrornak törvényes megakadályozását.Követeljük a mezőgazdasági munkásság szociális érdekeinek és méltányos bérigényeinek fokozott állami védelemben való részesítését; az iparfelügyelet mintájára széles hatósági joggal rendelkező mezőgazdasági munkásfelügyelet felállítását; a mezőgazdasági munkásbiztosítás gyökeres törvényes reformját s abban a munkás és cseléd kötelező rokkantsági és aggkori biztosítását.Követeljük gazdasági törvényeinknek, elsősorban a kereskedelmi törvénynek a modern magyar állam onnan jelentkező szociális szükségletei és agrárjellege kellő figyelembevételével megvalósítandó reformját; a büntetőtörvénykönyv megfelelő reformját, s abban különösen a gazdasági jellegű, s a dolgozók munkáját kizsákmányoló, egzisztenciáját és egészségét veszélyeztető bűncselekmények drákói megtorlását; minden szociális tendenciájú kormányzati rendelkezésnek szigorú büntető szankcióját, hogy a nemzet minden tagja érezze minden léptében az állam védő és gondoskodó kezét.Követeljük a közegészségügy államosítását és a magyar nép egészséges fejlődését biztosító s a helyes decentralizáció elve szerint megvalósítandó újjászervezését.



AZ 1924. ÉVI V. TC. A MAGYAR NEMZETI BANK LÉTESÍTÉSÉRŐL

1. § Ha a Magyar Nemzeti Bank a jelen törvény életbelépésétől számított egy hónapon belül a jelen tör-vény szerint és az ennek kiegészítő részét alkotó alapszabályok változatlan elfogadásával megalakul és egy további hónapon belül üzleti működését megkezdi, az állam bankjegyek kibocsátásának kizárólagos jogát a Bank e működésének megkezdésétől 1943. évi december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időre a Bankra ruházza. Ebben az esetben a jelen törvényhez mellékelt alapszabályok rendelkezései törvény erejével bírnak és az állam vállalja mindazokat a kötelezettségeket, amelyek az említett alapszabályok szerint öt terhelik.A Bank üzleti működése megkezdésének napját a pénzügyminiszter hirdetménnyel közzéteszi.2. § A Bank üzleti működésének megkezdésével egyidejűleg az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján létesített m. kir. állami jegyintézet működése megszűnik.A pénzügyminiszter a m. királyi állami jegyintézet felszámolásának végrehajtása iránt a Bankkal megál-lapodásokat létesíthet.3. § A hatályban levő törvények és rendeletek ama rendelkezései, amelyek az Osztrák-magyar banknak, vagy a m. kir. állami jegyintézetnek, vagy a devizaközpontnak valamely jogosítványt vagy különös hatás-kört adnak, megfelelően akképp alkalmazandók, mintha a Magyar Nemzeti Bankról lenne szó, föltéve, hogy a jelen törvény, illetőleg az ennek kiegészítő részét alkotó alapszabályok máskép nem rendelkeznek.4. § A jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályok 52. Cikkének azzal a rendelkezésével kapcso -latban, amely szerint a Bank a m. kir. állami jegyintézet egész államjegy forgalmát és girószámla tartozá-sait átveszi, az államnak a Bank irányában való adósságát fogják alkotni a következő összegek:a) az állam által az erre vonatkozó külön törvényes felhatalmazások alapján a m. kir. állami jegyintézetnél államjegyekben fölvett előlegek és ezeknek még ki nem egyenlített kamatai,b) az Osztrák-magyar banknak az állam és a m. kir. állami jegyintézet által beváltott jegyei,c) az Osztrák-magyar bank felszámolási tömegéből visszaváltott állami pénztárjegyek,d) a m. kir. postatakarékpénztár által kibocsátott és a m. kir. állami jegyintézet által beváltott jegyek,e) az a hiány, amely egyrészről a m. kir. állami jegyintézetnek a Bank által átvett egész államjegy forgal-ma és girótartozásai, másrészről a m. kir. állami jegyintézetnek az új jegybank által átvett aktívumai között netalán mutatkozni fog.A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az erről az állami adósságról szóló adóslevelet az államkincstár nevében kiállítsa és ennek az adósságnak kamatoztatására és törlesztésére nézve a bankkal megegyezzék.A jelen szakasz végrehajtásáról a nemzetgyűlésnek jelentés teendő.5. § A pénzügyminiszter az Osztrák-magyar bank felszámolási tömegéből az állam által megvett és ez idő szerint a m. kir. állami jegyintézet használatában levő épületeket és üzleti felszereléseket, a m. kir. állami jegyintézet által beszerzett ingóságokkal együtt a Banknak legfeljebb a beszerzési áron eladhatja vagy bérbe adhatja.6. § A külföldi fizetési forgalom szabályozására alakult központi szervezet (Devizaközpont) a Bank üzleti működésének megkezdésével megszűnik. Tennivalóit a fennálló szabályok keretében és a rendeleti úton teendő további intézkedésig a Bank látja el.A pénzügyminiszter az Osztrák-magyar bank felszámolásából az államnak jutó részt, amennyiben nem esik az 5. § alá, továbbá a Devizaközpontnak külföldi fizetési eszközeit, amennyiben a Devizaközpont tartozásainak fedezésére nem vétetnének igénybe, végül az államnak a jelen törvény életbelépése időpont-jában meglevő külföldi fizetési eszközeit a Banknál betétkép helyezi el; erről a betétről az állam a 4. § szerint keletkező adóssága teljes visszafizetése előtt csak a Bankkal egyetértőleg fog rendelkezhetni.A pénzügyminiszter az állam számlájára történő összes arany- és devizaműveletek végrehajtásával közösen megállapítandó feltételek mellett a Bankot bízhatja meg.7. § A Bank saját jegyeinek kibocsátásáig jogosítva van az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján kibocsátott államjegyekével azonos kiállítású államjegyeket kibocsátani. A Bank üzleti működésének megkezdésekor már forgalomban levő államjegyek úgy tekintendők, mintha azokat a Bank bocsátotta volna ki. A jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályokban a bankjegyekre, valamint az egyéb törvényekben és rendeletekben az államjegyekre vonatkozó rendelkezések a jelen § szerint kibocsátott, illetőleg forgalom-ban levő államjegyekre is kiterjednek, az egyéb törvényekben és rendeletekben foglalt rendelkezések azonban csak annyiban, amennyiben a jelen törvény kiegészítő részét képező alapszabályokkal ellentétben nincsenek.


8. § A pénzügyminiszter a m. kir. állami jegyintézet üzleteinek és teendőinek a Bankra való átruházása iránt, amennyiben a jelen törvényben erre nézve rendelkezés nincs, rendeleti úton intézkedik.9. § A biztosító vállalatok mind a magyar koronaértékben, mind az idegen pénznemekben kötött biztosítá-sok díjtartalékait a fennálló jogszabályokban meghatározott módokon kívül a Bank részvényeiben is elhe-lyezhetik.10. § A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. tc. a m. kir. állami jegyintézet mű-ködésének megszűntével hatályát veszti, érintetlenül maradván a m. kir. állami jegyintézet ügyeinek lebo-nyolításáig az azt illető külön jogok (1921:XIV. tc. 21-27. §).Ugyanekkor az 1921. évi XIV. tc. 6. §-a alapján az államjegyek összforgalmát ellenőrző bizottság műkö-dése is megszűnik.11. § A Bank által kibocsátott bankjegynek, részvénynek vagy kötvénynek, úgyszintén az azokhoz tartozó szelvénynek vagy szelvényutalványnak hamisítása (utánzása vagy megváltoztatása), mint pénzhamisítás, a Bank által kiállított egyéb irat hamisítása pedig mint közokirat hamisítás, a büntetőtörvények vonatkozó rendelkezései szerint esik büntetés alá.12. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és az általa kibocsátott értékjegyek tízszeres összegéig terjedhető, de legalább négyezer aranykorona pénzbüntetéssel büntetendő, aki jogosulatlanul bankjegyeket, vagy bemutatóra szóló oly utalványokat, vagy nem kamatozó oly kötelezvényeket bocsát ki, melyek a forgalomban pénzjegyek gyanánt használhatók.Az eljárásra, amely csupán a Bank főtanácsának indítványára indítható meg, kizárólag a budapesti kir. büntetőtörvényszék illetékes.Behajthatatlanság esetében a pénzbüntetést fogházbüntetésre kell átváltoztatni, amelynek tartama egy évet nem haladhat meg.A pénzbüntetések hovafordítására nézve a büntetőtörvénykönyvnek erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.13. § A Bank-társaság alakuló közgyűlését a pénzügyminiszter hívja össze.A meghívót a „ Budapesti Közlöny ” című hivatalos lapban kell közzétenni legalább 8 nappal a közgyűlés napja előtt. A pénzügyminiszter állapítja meg az alakuló közgyűlés tárgysorozatát, továbbá a közgyűlésen való szavazati jogra és szavazási módra vonatkozó rendelkezéseket. Mindezeket a meghívóban közzé kell tenni.Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon a jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályokban megállapított harminc millió aranykorona alaptőkének legalább egyharmada, vagyis legalább 100,000 darab részvény képviselve van.Az alakuló közgyűlés akár a jelenlevő részvényjegyzők, akár más jelenlevő személyek közül megválasztja az alakuló közgyűlés elnökét, majd ennek javaslatára egy jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyv hitelesítőt és két szavazatszedőt választ.Az alakuló közgyűlésen a részvényjegyzők névsorának és részvényjegyzési nyilatkozatainak bemutatásával igazolni kell, hogy a teljes részvénytőke (harminc millió aranykorona) tényleg jegyeztetett.Igazolni kell továbbá a pénzügyminiszter által aláírt nyilatkozat bemutatásával, hogy minden egyes rész-vényre névértékének 50%-a tényleg be van fizetve és hogy az így befizetett összegek a Bank szabad ren-delkezésére állanak. A pénzügyminiszter nyilatkozatának meg kell jelölnie azt a helyet vagy azokat a he-lyeket, ahol e befizetés történt és azt is, hogy az egyes befizetési helyeken mily összegeket fizettek be.Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az alakuló közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyv-vezető és a jegyzőkönyv hitelesítők írnak alá. E jegyzőkönyv első példányát az eredeti mellékletekkel együtt a Bank iratai között kell megőrizni, másodpéldányát pedig a pénzügyminiszterhez kell felterjeszteni.14. § A Bank üzleti működése megkezdésének napjától takarékkoronára szóló ügyletek nem köthetők. E nappal a takarékkorona és az államjegyek között való értékviszony megállapítására hivatott bizottság működése megszűnik.Azok a takarékkoronára szóló pénztartozások, melyek a Bank üzleti működése megkezdésének napján vagy később teljesíttetnek, azon értékviszony alapján teljesítendök, amelyet a Bank üzleti működése meg-kezdésének napját megelőző utolsó hétköznapon, az akkor érvényben álló jogszabályok szerint megállapí-tottak.Ha a m. kir. állami jegyintézetnek takarékkoronára szóló, a Bank részéről átvett tartozása és ily követelése között cselekvő vagy szenvedő egyenleg mutatkozik, akkor az esetleges cselekvő egyenlegnek magyar koronaértékre átszámított összegével az államnak a Bankkal szemben keletkező tartozása csökken, az esetleges szenvedő egyenlegnek ugyanígy átszámított összegével pedig az államnak ez a tartozása növek-szik.


15. § A minisztérium a jelen törvény és az annak kiegészítő részét alkotó alapszabályok hiteles szövegű francia fordítását a Nemzetek Szövetsége Tanácsának mielőbb meg fogja küldeni.16. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.

1924. ÉVI XIV. TC. A VILÁGHÁBORÚ HŐSI HALOTTAI EMLÉKÉNEK MEGÜNNEPLÉSÉRŐL

1. § A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nem-zetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot - mint a „Hősök emlékünnepét” - a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.2. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe; végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik.

AZ 1925. ÉVI XXVI. TC. AZ ORSZÁGYŐLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL (1925. AUGUSZTUS)

ELSŐ FEJEZET

Választójogosultság1. § (1) Országgyűlési képviselő választójoga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta.(2) A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát vég-zett.(3) "Régi jogon” országgyűlési képviselőválasztó mindenki, aki az 1918. évre érvényes országgyűlési kép-viselőválasztói névjegyzékbe fel van véve, még ha az előző bekezdésben megszabott kellékeknek nem felel is meg, ha ugyanabban a községben lakik, amelynek névjegyzékébe az 1918. évre felvették.2. § (1) Országgyűlési képviselő választójoga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikere-sen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta.(2) Az egyéb kellékek igazolása mellett választójoga van annak a nőnek is, aki az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolja, ha:1. három vagy több törvényes gyermeknek adott életet és legalább három gyermeke életben van; - a hábo-rúban hősi halált halt gyermekeket e rendelkezés szempontjából életben levőknek kell tekinteni; vagy2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát és önálló háztartást vezet.(3) Az a no, aki az előbbi bekezdés 1. pontjában foglalt föltételek mellett a választói jogot megszerezte, annak továbbra is birtokában marad, tekintet nélkül életben levő gyermekeinek a számára.(4) Annak a nőnek, aki egyetemet vagy más főiskolát végzett, életkorára való tekintet nélkül van választó-joga.3. § (1) A választójogosultság szempontjából a tízéves magyar állampolgárság kellékét vélelmezni kell mindazoknál, akik Magyarország területén születtek, kivéve, ha alapos kétség forog fenn abban a tekin-tetben, hogy a magyar állampolgárságot leszármazás útján nem szerezték meg.(2) Addig, amíg az 1921: XXXIII. törvénycikkel becikkelyezett trianoni békeszerződés rendelkezései kö-vetkeztében beálló állampolgárság-változások kérdése teljes egészében tisztázva nem lesz, a központi választmány a magyar állampolgárságot vélelmezni köteles annál, aki a megcsonkítatlan Magyarország területén született, ha a békeszerződés életbeléptét közvetlenül megelőzően négy éven át Magyarországnak a békeszerződés által megállapított határain belül valamely községben egyfolytában lakott. Aki a


hadviseléssel kapcsolatos okból nem tartózkodhatott lakóhelyén, ilyen okból való távollétének idejét lakó-helyén eltöltöttnek kell tekinteni.(3) A visszahonosított személyeknél korábbi magyar állampolgárságuk időtartamát a megkívánt tíz éves állampolgárság kellékének elbírálásánál számításba kell venni.(4) Annak, aki az 1879:L. tc. 17. §-a alapján kapott állampolgárságot, ha a többi kellékekkel rendelkezik, azonnal van választójoga.4. § (1) A választójoghoz megkívánt kétévi egyhelyben lakás kellékének megfelel az is, aki az utolsó két évben lakóhelyét csak egy ízben változtatta, ha megelőzőleg két évig ugyanegy községben lakott.(2) Bármely rövid ideig tartó helyben lakás elegendő annál, aki:1. országgyűlési képviselő, vagy az állam, vagy bármely törvényhatóság, község, közintézet, közalap, ál-lami, községi vagy más közüzem, alapítvány vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat állandó alkal-mazottja; vagy2. bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek hivatalos alkalmazásban levő lelkésze; vagy3. nyilvános jellegű tanintézet tanára vagy tanítója; vagy4. a középiskolának (főgimnáziumnak, főreáliskolának, gimnáziumnak, reálgimnáziumnak, reáliskolának) vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, ha állandó állása vagy foglalkozása van; vagy5. az Országos Színészegyesület tagja; vagy6. nyugalmazott köz- vagy magántisztviselő, vagy katonai havidíjas; vagy7. a Magyarországtól elszakított területről ideköltözve, az illetékes hatóságnál nyilvántartásba vétel végett jelentkezett, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolja, hogy előző állandó tartózkodási helye elszakított területen volt; vagy8. hadifogságból tért vissza, ha a hadifogságban tanúsított magatartását igazolták.(3) Az állandó lakóhely kellékének hiánya miatt nem lehet kizárni a választójogból azt a nőt, akinek vele közös háztartásban élő férjét a jelen §-ban felsorolt kedvezmények valamelyike megilleti.(4) Annál, aki az államfőtől vagy a magyar kormánytól eredő kinevezés vagy megbízás alapján e törvény hatályának területén kívül teljesít szolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyaror-szági vállalat tisztviselöjeként e törvény hatályának területén kívül van alkalmazva, a választójoghoz nem kívántatik, hogy e törvény hatályának területén lakóhelye legyen, ha megelőzőleg valamely itt fekvő köz-ségben lakott, vagy ha ilyen községben illetősége van.5. § A választójog szempontjából megkívánt négy elemi népiskolai osztály sikeres elvégzésének igazolására vonatkozó szabályokat úgyszintén a hatosztályú elemi népiskolával tanértékre nézve egyenrangú tanin-tézeteket, valamint azoknak a főiskoláknak névsorát, amelyek a jelen törvény 1. és 2. §-ában foglalt ren-delkezések szempontjából az egyetemekkel egyenlő elbírálás alá esnek, rendelet állapítja meg.6. § Habár az 1. §-ban megszabott kellékeknek megfelel, nincs választójoga annak:1. aki a fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagja, kivéve a szabadságolt viszonyba tartozókat;2. aki az állami vagy községi rendőrség, folyamőrség, vámőrség legénységének tagja, nem értve ide a fegyverviselésre jogosított más polgári alkalmazottakat (pénzügyőr, mező-, erdő-, hegyőr stb.).7. § (1) A választójogból ki van zárva, tehát a választók névjegyzékébe nem vehető fel az:1. aki gondnokság alatt áll, valamint akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva;2. aki elmebeteg, még ha nem áll is gondnokság alatt;3. aki csőd alatt áll;4. aki közjótékonyságból vagy közsegélyből él, illetőleg abból élt és attól a naptól, amelyen ily ellátása megszűnt, egy év még nem telt el; ideértve azt is, aki népházban vagy menhelyszerű intézményben ingyen, vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott; nem értve ide azonban azt, aki betegse- gélyző, baleseti, rokkantsági vagy más efféle pénztárból kap vagy kapott segélyt vagy járandóságot, vagy elemi csapás vagy háború, illetve forradalom következtében előállott károsodás, vagy háborús katonai érdem, vagy egyéb háborús ok jogcímén, vagy tanulmányi célból kap, vagy kapott segélyt, járandóságot, díjat, ellátást vagy lakást;5. akinek gyermeke felett gyakorolt atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette, azon idő alatt, amíg a gyermek másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom megszüntetésétől számított két évig;6. aki, vagy akinek vele közös háztartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcs-rendészeti ellenőrzés alatt áll;7. aki részegséggel nyilvános helyen elkövetett botrányokozás miatt két éven belül 5 aranykoronát megha-


ladó pénzbüntetésre legalább két ízben jogerősen el volt ítélve, ha az utolsó büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva egy év még nem telt el;8. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, valamint az is, akit felségsértés (...), az államfő bántalmazása vagy megsértése (...) hűtlenség (...) lázadás (...), csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak (...), kémkedés, (...) továbbá az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921: III. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt;9. akit elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, (...), a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt;10. akit a jelen törvény 175. §-ának (5) bekezdése alapján fegyelmi úton jogerősen elítéltek, a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év alatt;11. akit a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913.XXI. tc. alapján jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, vagy dologházba utaltak, a kiszabott szabadságvesztés büntetés, vagy dologházi őrizet kiállásától vagy elévülésétől számítva kihágás esetében öt év alatt, egyéb esetekben tíz év alatt;12. aki bűntett vagy vétség miatt bírói határozat alapján előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogság-ban van, továbbá aki szabadságvesztés büntetését tölti - ideértve azt is, aki feltételes szabadságon van, - valamint az is, aki ellen nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt vád alá helyező határozatot hoztak, vagy főtárgyalást (tárgyalást) tűztek ki;13. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben megállapított idő alatt;14. akinek választójogát az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított idő alatt;15. akire nézve bírói vagy más közhatóság - törvényes hatáskörében - kétségtelenül megállapította, hogy háború idején (1912: LXIII. törvénycikk 13. és 28. §) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, különösen, ha ezt a vagyonelkobzás kimondásával állapították meg; vagy hogy háború idejében az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár szóval, iratban, képes ábrázolatban, vagy egyébként felismerhetően kifejezésre juttatta;(...)(3) Ha a bűntett vagy vétség miatt a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is ki van mondva, ennek időtartamát a jelen § 9. és 11. pontjában megszabott időbe be kell számítani.(4) Akit osztály vagy tulajdon ellen elkövetett, a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző izgatás miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, az a jelen § (1) bekezdése 9. pontja alapján csak akkor zárható ki a választójogból, ha a cselekményt az 1918.XVII. tc. életbelépte után követte el.(5) Minden elsőfokú bíróság és más hatóság köteles azt a határozatot, amely a jelen §-ban felsorolt kizáró okok valamelyikét megállapítja, jogerőre emelkedése után azonnal az érdekelt személy lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjéhez megküldeni, aki azt szavazókörönkint nyilvántartásba foglal-tatja, magát a határozatot pedig - a választói névjegyzékek kiigazításánál és az országgyűlési képviselő-választásnál leendő figyelembevétel végett - az illetékes központi választmánynak megküldi.8. § (1) Azokról, akiknek választójoguk van, névjegyzéket kell szerkeszteni. Azt, akire nézve a 7. §-ban felsorolt valamelyik kizáró ok forog fenn, szintén fel kell venni a névjegyzékbe, ha közokirattal igazolja, hogy a kizáró ok a névjegyzék szerkesztésének naptári évében megszűnik.(2) Választójogot az gyakorolhat, aki a névjegyzékbe fel van véve.(3) A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni.(4) Minden választónak egy szavazatra van joga.(5) A névjegyzékbe felvett választó sem gyakorolhatja a választójogot:1. ha közokirattal igazolják, hogy magyar állampolgárságát elvesztette, vagy hogy az előző rendelkezések értelmében a választójogból ki van zárva;2. ha mint a fegyveres erő vagy a csendőrség tényleges szolgálatában álló tagjának, vagy az állami vagy községi rendőrség, folyamőrség, vámőrség legénységi tagjának nincs választójoga (5. §).(...)

HATODIK FEJEZET

A választás lebonyolítása


(...) 6. A nyilvános szavazás módja különösen74. § (1) Minden választó köteles nyilvános szavazás esetében is a választási bizottság előtt megjelenni, még ha szavazni nem is kíván.(2) Nyilvános szavazásnál a választók élőszóval szavaznak.(3) A néma (siketnéma) kitöltött szavazólap átadásával szavazhat, amelyet a küldöttség) elnök nyilvánosan felolvas.(4) A feljegyzett szavazat visszavonásának vagy módosításának nincs helye.(5) A választókat aszerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, egyenlő létszámú külön csoportonként kell szavazásra bocsátani. A felett, hogy melyik jelöltre szavazók, illetőleg ha kettőnél több jelölt van, minő sorrendben bocsáttassanak először szavazásra, a küldöttségi elnök által húzott sors dönt.(6) Nem fogadható el a szavazat, ha nincs értelme; ha feltételhez kötötték vagy másként korlátozták; ha többfélekép magyarázható; ha nem jelöltre szól.(7) Ha egy családi néven csak egy jelölt van, a szavazatot azért, mert az utónevet hibásan, vagy éppen nem mondták ki, nem lehet visszautasítani, valamint más olyan esetben sem, amikor kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy a szavazat melyik jelöltre szól.(8) A szavazásra nem bocsátott személyt, ha neve az illető szavazókör választói névjegyzékében előfordul, a szavazatszedő küldöttségi elnök köteles megkérdezni, hogy melyik jelöltre szándékozott szavazni. A fel-hívás következtében tett nyilatkozatot a visszautasítottak jegyzékében meg kell említeni.(9) Annak a választónak a nyilatkozatát, akinek szavazatát a küldöttségi elnök a jelen § alapján nem fo-gadta el, ugyanebbe a jegyzékbe kell felvenni.

7. A titkos szavazás módja különösen

75. § A Titkos szavazásnál a választók borítékba zárt szavazólappal szavaznak. A szavazásra kizárólag hivatalos szavazólapot lehet használni.(2) A szavazólapok befogadására szolgáló borítékokat a belügyminiszter át nem látszó papirosból egysé-gesen állíttatja elő és azokból a központi választmánynak kellő időben megfelelő mennyiséget küld.(3) Mihelyt a választási elnök a jelöltek lajstromait bejelentette, a központi választmány nyomban intéz-kedik, hogy rendszerint sokszorosítással, kivételesen kézírással legalább annyi hivatalos szavazólap állíttassék elő, ahány választó a kerületben van.(4) A központi választmány a szükséghez képest a hivatalos szavazólapok előállítását a választási elnökre bízhatja. A választási elnök gondoskodik a hivatalos szavazólapok előállításáról akkor is, ha ennek szük-sége utóbb merült fel.(5) A hivatalos szavazólapokat egyenlő nagyságú, vastagságú és minőségű papirosból kell készíteni és azokon valamennyi lajstromot fel kell tüntetni.(6) A szavazólapokkal űzhető esetleges visszaélések elkerülése végett a szavazatszedő küldöttségi elnökök (helyettes elnökök) kötelesek a szavazólapokat és a hozzájuk tartozó borítékokat - azoknak jobb sarkán - aláírásukkal (kézjegyükkel), és ezen kívül az abc betűrend egy-egy, akár nagy, akár kis betűjével, de nem az abc sorrendjében, előzetesen ellátni. A névjegyzést és a betűt ugyanazon színű írónnal kell írni.(7) A szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyvéhez mellékelni kell mindazoknak aláírásával (kézjegyével) - de betűjelzés nélkül - ellátott egy-egy üres szavazólapot, akik a szavazás folyamán a névjegyzés és betű-jelzés alkalmazására jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták is.(8) A központi választmány a belügyminiszter által megküldött hivatalos borítékokból, valamint a szüksé-ges hivatalos szavazólapokból - gondosan elzárt és lepecsételt csomagokban - megfelelő számú példányt küld minden szavazatszedő küldöttségnek.(9) Ha a hivatalos szavazólapokat a választási elnök állíttatja elő, ő gondoskodik, hogy a hivatalos szava-zólapok a (8) bekezdésben említett módon a szavazatszedő küldöttséghez eljuttassanak.76. § (1) Az asztalnak, amelynél a szavazatszedő küldöttség helyet foglal, minden oldalról könnyen hozzá- férhetönek kell lennie. Az asztalra fedett és zárt urnát kell állítani, amely a szavazólapok bedobására alkalmas nyílással van ellátva. Az urnának kulccsal vagy pecséttel olyan módon lezárhatónak kell lennie, hogy a zár vagy pecsét felnyitása nélkül az urnából szavazólapot eltávolítani ne lehessen.(2) A szavazatszedő küldöttség köteles a szavazás megkezdése előtt meggyőződést szerezni arról, hogy az urna üres. Azután az urnát kulccsal vagy pecséttel le kell zárni. A kulcsot vagy a pecsétnyomót az elnök veszi őrizetbe.(3) A küldöttség elnöke a bizalmi egyének jelenlétében megvizsgálja a hivatalos szavazólapokat és boríté-


kokat tartalmazó csomagok sértetlenségét és ha felbontásuk után arról győződik meg, hogy a kellő meny- nyiség nem áll rendelkezésre, a hiány pótlásáról gondoskodik. Azután a szavazás megkezdése előtt kihir-deti, hogy a lajstromok minő sorrendben következnek a szavazólapon és a szavazólap két-két példányát minden jelölt bizalmi egyénének rendelkezésére bocsátja.(4) A szavazatszedő küldöttség köteles meggyőződni arról, hogy a szavazólapok és a hozzájuk tartozó borítékok el vannak-e látva az elnök (helyettes elnök) kézjegyével és betűjelzésével? Ugyanerről a jelenlevő bizalmi egyének is meggyőződhetnek.(5) A szavazólapokat és az azok befogadására szolgáló borítékokat az urna mellett, vagy közvetlenül az urna mellé állított asztalon kell elhelyezni.(6) A végből, hogy a szavazó észrevétlenül helyezhesse szavazólapját a borítékba, a szavazóhelyiségből legalább két mellékszobának kell nyílnia, vagy pedig magában a szavazóhelyiségben kell erre a célra legalább két elrekesztett fülkét berendezni. A mellékszobáknak és fülkéknek más felé nyíló külön kijárásuk nem lehet, vagy ha van, azt be kell zárni és le kell pecsételni.(7) A mellékszobában vagy elrekesztett fülkében asztalt kell elhelyezni.(8) A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az elnöktől egy szavazólapot, egy borítékot és egy írónt vesz át.(9) A választó kérelmére az elnök köteles megmagyarázni, hogy az egyes lajstromok minő sorrendben következnek a szavazólapon és hogy a szavazás miként történik.(10) Azután a választó a mellékszoba vagy az elrekesztett fülkébe megy, ahol azt a lajstromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon a lajstrom felett levő üres négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazó-lapot a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Innen visszamegy a küldöttséghez és a szavazólapot tar -talmazó borítékot átadja az elnöknek, aki ezt felbontatlanul és úgy, hogy a küldöttség minden tagja szem-mel kísérhesse, azonnal az urnába helyezi.(11) A választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy azt a lajstromot, amelyre szavazni akar, a szava-zólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot saját kezűleg helyezhesse borítékba és adhassa át az elnök-nek, kísérő segítségével élhet.(12) A mellékszobában és az elrekesztett fülkében az alatt, amíg a szavazó ott van, a szavazón és esetleg az előző bekezdésben említett kísérőn kívül senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet, vagy be nem tekinthet. A mellékszobába és az elrekesztett fülkébe az elnök csak az elkerülhetetlen szükség esetében, más személy pedig csak az elnök engedélyével léphet be.(13) Azt a választót, aki a mellékszobában vagy elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapon a lajstrom megjelölésére és a szavazólapnak a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengettyűszóval vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát a figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ily módon egyelőre elesett választó újabb szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik.(14) Azt a szavazólapot, amelyet a választó ismertetőjellel ellátott borítékban, vagy nem hivatalos borí-tékban, vagy boríték nélkül akar leadni, továbbá annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhívá-sára sem megy a mellékszobába vagy az elrekesztett fülkébe, az elnök nem fogadhatja el.(15) A választó az írónt a lezárt borítékkal együtt az elnöknek köteles visszaadni.77. § (1) Titkos szavazás esetében azoknál a szavazatszedő küldöttségeknél, amelyeknél a névjegyzékbe felvett választók száma a 600-at meghaladja, a szavazást a választás napján este 8 órakor meg kell szakí-tani és a következő napon reggel 8 órakor kell folytatni.(2) Az első napi szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszedő küldöttség tagjai és a jelenlevő bizalmi egyének mindannyian aláírnak. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, hogy a szavazatszedő küldöttségnek összesen hány hivatalos szavazólapot küldtek és hogy az első napi szava-zásnál mennyi szavazólap maradt felhasználatlanul.(3) A szavazási iratokat és nyomtatványokat a szavazás folytatásáig a szavazóhelyiségben el kell zárni és a szavazóhelyiség bejáratát le kell pecsételni. A lezárt szavazóhelyiség őrzéséről - a bizalmi egyének meghallgatása mellett, a rendelkezésre álló karhatalom igénybevételével - a szavazatszedő küldöttség elnöke gondoskodik. A bizalmi egyének az őrzéshez egy-egy ellenőrző személyt jelölhetnek ki.(4) A szavazásnak a választás napját követő napon reggel nyolc órakor történő folytatása alkalmával a küldöttség tagjai és a bizalmi egyének mindenekelőtt meggyőződést szereznek arról, hogy a szavazóhelyi -ség bejáratára alkalmazott pecsét sértetlen-e és hogy a választási iratok és nyomtatványok változatlan állapotban hiánytalanul megvannak-e. E megállapítás eredményét a szavazási jegyzőkönyvbe fel kell venni.(5) A szavazást az előző rendelkezések értelmében történt megszakítás után - kivéve a felfüggesztés esetét


(80. §) - megszakítás nélkül kell folytatni. (...)(Forrás: Magyar Törvénytár, 1925)

1925. ÉVI XXXV. TC. A PENGŐÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL

1. § A koronaérték helyébe új érték lép. Az új érték arany érték. Számolási egysége: a pengő.A pengő száz fillérre oszlik.2. § A pénzverés alapsúlya a kilogramm és ennek tizedes részei.3. § Az értékpénzt alkotó arany érmék 900 ezredrész aranyat és 100 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek.Egy kilogramm ötvözött aranyra 3420 pengő, következéskép egy kilogramm finom aranyra 3800 pengő esik.4. § Arany értékpénzüla) húsz-pengősb) tíz-pengős érmék veretnek.Egy kilogramm ötvözött aranyból 171 darab húsz-pengős vagy 342 darab tízpengős, tehát egy kilogramm finom aranyból 190 darab húsz-pengős vagy 380 darab tíz-pengős arany érme veretik.A húsz-pengős nyerssúlya 5.8479531 gramm, finomsúlya 5.2631578 gramm, a tíz-pengős nyerssúlya 2.9239765 gramm, finomsúlya pedig 2.6315789 gramm.5. § Ezeknek az arany érméknek a képlapján Magyarországnak címert tartó angyalokkal és "Magyar Ki-rályság” körirattal ellátott címere és a veretés évszáma, hátlapján pedig virágékesítéssel körülvett "20 PENGŐ" illetőleg a "10 PENGŐ" értékjelzés lesz.Karimájuk sima, díszített széllel.A lapok pereme emelkedett és azon belül gyöngysor vonul végig.A húsz-pengős arany érme átmérője 20 milliméter, a tíz-pengős arany érme átmérője 18 milliméter lesz.6. § Az arany érméket oly eljárás szerint kell verni, amely a finomság és a súly tekintetében a teljes pon-tosságot biztosítja.Amennyiben az egyes érménél teljes pontosságot nem lehet elérni, akár felfelé, akár lefelé meg van engedve oly eltérés, amely súlyban két ezredrészt, finomságban egy ezredrészt nem halad meg.A húsz-pengős forgalmi súlya 5.82 gramm, a tíz-pengős forgalmi súlya 2.91 gramm. (...)


AZ 1926. ÉVI XXII. TC. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELSŐHÁZÁNAK FELÁLLÍTÁSÁRÓL (1925. NOVEMBER)

1. § Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. törvénycikkben a nemzetgyűlés megállapította, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. napján megszűnt; megállapította továbbá, „hogy az 1910. évi június hó 21. napjára törvényszerűen összehívott országgyűlésnek képviselőháza az 1918. évi november 16. napján hozott hatá-rozatával önmagát feloszlottnak nyilvánította, főrendiháza pedig ugyanazon napon tartott ülésében e határozatot tudomásul vette és tanácskozásait berekesztette, miáltal az országgyűlés működése is megszűnt. Mindezeknél fogva az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált”.Ezért az idézett törvénycikk a törvényhozó hatalom gyakorlását a nemzetgyűlés jogkörébe tartozónak mondotta ki.A nemzetgyűlés most már az ősi alkotmányosság szellemében felújítja az országgyűlés ősi kéttáblás rend-szerét és az 1920:1. tc. 2. §-ában megállapított hatalmánál fogva az országgyűlés képviselőháza mellé a jelen törvény rendelkezései szerint felsőházat szervez.

A felsőház szervezete

1. A _felsőházi tagság alapjai

2. § A felsőház tagjait a tagság joga 1. méltóság vagy hivatal alapján, továbbá 2. választás vagy 3. kine-


vezés alapján illeti meg.3. § A felsőház tagja csak magyar állampolgár lehet.Nem lehet a felsőház tagja, aki a vonatkozó szabályok értelmében országgyűlési képviselővé meg nem választható és aki a törvényhozás nyelvére vonatkozó törvényes szabályoknak megfelelni nem képes.Ha ez a törvény vagy külön törvény kivételt meg nem állapít, polgári vagy egyházi méltóságban vagy hivatalban, továbbá a honvédelmi vagy közbiztonsági szervezetek körében teljesített tényleges szolgálat sem a felsőházi tagság elnyerésének, sem a felsőházi tagsággal járó jogok gyakorlásának nem akadálya.

2. A méltóságon vagy hivatalon alapuló _ felsőházi tagság

4. § Méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartama alatt tagjai a felsőháznak:

A) 1. az ország zászlósai, amennyiben e méltóságukat a törvény nem szüntette meg;2. a két koronaőr;3. a m. kir. Kúria elnöke és másodelnöke;4. a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke és másodelnöke;5. a budapesti kir. ítélőtábla elnöke;6. a koronaügyész;7. a m. kir. honvédség főparancsnoka;8. a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

B) a vallásfelekezeteknek következő egyháznagyjai, illetőleg képviselői:1. a javadalmukba beiktatott latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok, még pedig Magyarország hercegprímása, a kalocsai és egri érsekek, a csanádi, győri, hajdúdorogi, pécsi, székesfehérvári, szombathelyi, váci és veszprémi megyés püspökök, a pannonhalmi főapát, a hazai két premontrei rend főnöke, a zirci apát, a kegyes tanítórend magyar főnöke és a székesfökáptalanok nagyprépostjai;2. a református hitvallású egyháznak hivatalban legidősebb három püspöke és három főgondno-ka;3. az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak hivatalban legidősebb két püspöke, továbbá je és hivatalban legidősebb kerületi felügyelője;4. az unitárius egyháznak hivatalban idősb egyik elnöke;5. a budai görög keleti püspök;6. az izraelita vallásfelekezet képviseletére az izraelita hitközségek által életfogytiglan választott két lelkész (rabbi) (43. §). (...)

3. A választáson alapuló _ felsőházi tagság általában

6. § Választás alapján tagjai a felsőháznak azok, akiket a felsőház tagjaivá a jelen törvény értelmében megválasztanak:1. az örökös főrendiházi tagság jogával felruházott hercegi, grófi és bárói családoknak felsőházi tagok választására jogosult tagjai;2. a vármegyei és a városi törvényhatóságok;3. a mezőgazdaságnak, az iparnak és a kereskedelemnek, a tudománynak, a művészetnek és a közművelő-désnek, s általában a különböző élethivatásoknak ebben a törvényben meghatározott szervezetei és intéz -ményei.A felsőház tagjává csak olyan magyar állampolgárt lehet megválasztani, aki életének harmincötödik évét betöltötte.7. § A felsőházi tagok választása tíz évre szól, amelyet a választást követő naptári év első napjától kell számítani. Azokat, akiknek tagsági joga megszűnt, újra meg lehet választani.Az első ízben összeülő felsőház választott tagjai működésüket a felsőház megalakulásával kezdik meg, fele részük azonban a választás évét követő ötödik naptári év folyamán kisorsolás alapján újabb választás alá esik.

4. Felsőházi tagok az örökösjogú főrendi családok részéről

12. § A felsőháznak tagjai a Habsburg-Lotharingiai családnak azok a férfitagjai, akik a huszonnegyedik


életévüket betöltötték és állandóan az ország területén laknak. (...)

7. Kinevezésen alapuló _ felsőházi tagság

23. § Kinevezés alapján tagjai a felsőháznak azok, akiket az államfő kiválóan érdemes állampolgárok közül a minisztérium felterjesztésére élethossziglan vagy a hiányzó tagok pótlása végett a 11. §-ban meg-határozott időre felsőházi tagokul kinevez.Az élethossziglan kinevezett felsőházi tagok száma negyvenet meg nem haladhat. (...)24. § Az államfő a 23. § alapján kinevezetteken felül az orvosi kamarák megalakulásáig a minisztérium előterjesztésére egy felsőházi tagot nevez ki az Országos Orvosszövetség által e célra közgyűlési határo-zattal javaslatba hozott három jelölt közül.A jelölésre a 8. és a 10. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. (...)

A felsőház jogköre

A _ felsőház _ jogköre és belszervezete

30. § A törvénykezdeményezés joga a felsőházat is megilleti. Ez a rendelkezés nem érinti az 1848:111. tc. 37. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint a minisztérium a költségvetést és a zárszámadást országgyű-lési megvizsgálás és jóváhagyás végett az országgyűlés másik házánál köteles benyújtani.A felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendiházé volt. Az állami költségvetést az országgyűlés másik háza állapítja meg; a felsőház azon nem módosíthat.31. § Az országgyűlés mindkét háza a másik ház által hozzá küldött törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzá érkezésétől számított hat hónapon belül köteles határozatot hozni.Ha az országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti vagy olyan változta-tással küldi vissza a másik házhoz, amelyet a másik ház nem fogad el, az ellentét kiegyenlítését együttes ülésben kísérlik meg a két háznak azok a bizottságai, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását előkészítették. Az említett bizottságok együttes ülésükből jelentést szerkesztenek a két ház ellentétéről és annak megoldá-sára javaslatot tesznek. E javaslatot a házak külön-külön tárgyalják.Ha az országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot változtatással küldi vissza a másik házhoz, a másik ház akkor is csak a kifogásolt vagy el nem fogadott rendelkezéseket tárgyalja, ha idöközben új ülésszak kezdődött.Ha az országgyűlés két háza között az ellentétet valamely törvényjavaslatra nézve a második bekezdésben szabályozott eljárás másodszori megismétlésével sem sikerült kiegyenlíteni, vagy ha a felsőház az első bekezdésben megállapított hathónapi határidőt - az országgyűlés együtt nem létének idejét leszámítva - nem tartja meg, a képviselőház a törvényjavaslatot az első elfogadását követő ülésszakban az általa meg-állapított szövegben a felsőház hozzájárulása nélkül az államfő elé terjeszti.A felsőház a törvényjavaslat hozzá érkezésétől számított egy hónapon belül köteles határozni a költségve-tési és minden olyan felhatalmazási törvényjavaslat tárgyában, amely a közterheknek viseléséről és az állami kiadásoknak fedezéséről az egész évre vagy az év egy részére rendelkezik és a pénzügyi felhatal -mazáson felül más rendelkezést nem tartalmaz. Ha a második bekezdésben szabályozott eljárás ily tör-vényjavaslat tekintetében nem vezet eredményre, vagy ha a felsőház az említett egyhónapi határidőt nem tartja meg, a képviselőház a törvényjavaslatot az általa megállapított szövegben a felsőház hozzájárulása nélkül az államfő elé terjeszti.32. § Az országgyűlés két házának egymással való érintkezését, az országos bizottságok összealkotását és együttes ülések tartásának a módját a két ház egyetértőleg szabályozza. Ameddig a két ház e tárgyakra nézve nem hoz egyenlő határozatot, egyelőre az utoljára hatályban volt szabályok maradnak hatályban. Amennyiben jövőre ily szabályozás szüksége felmerül, erre a célra az országgyűlés két háza országos küldöttséget választ, amelybe mindegyik ház öt-öt tagot küld. E küldöttség a minisztérium közreműködé-sével javaslatot készít az előbbi bekezdésben említett ügyek szabályozásáról és azt a két ház előterjeszti.33. § A felsőház saját tagjai sorából titkos szavazással elnököt, két alelnököt, háznagyot és jegyzőket vá-laszt. Az elnök és az alelnökök választása az országgyűlés tartamára, a háznagyé és a jegyzőké üléssza -konként történik.Az elnökség megválasztásáig, továbbá az elnökség mindhárom tagjának akadályoztatása esetében a fel-sőház ülésén a ház jelenlévő legidősebb tagja mint korelnök elnököl. (...)


34. § A felsőház elnöke, alelnökei, háznagya és jegyzői tiszteletdíjban részesülnek, amelyet a felsőház állapít meg.A felsőház tagjait díjazás nem illeti meg. A 18. és a 19. §-ban megjelölt felsőházi tagok közül azonban ebbeli működésük idejére azok részére, akiknek lakóhelye nem Budapest, költségtérítés jár, amelynek összegét a felsőház állapítja meg.


RÉSZLETEK HORTHY MOHÁCSI BESZÉDÉBŐL(1926. AUGUSZTUS 29.)

(...) Mi, magyarok, a múlt tanulságait megszívleltük, és az egykori ellenségek ma, mint barátok egymásra találtak. Szerencsétlen dolog, hogy viszont azoktól, akikkel a múltban egyesülten védtük déli határainkat, ma mélyen gyökerező ellentétek választanak el. Remélem és hiszem, hogy nem sok idő múlva kiengeszte- lödve ismét egymásra találhatunk. (...)

(Forrás: Horthy Miklós: Emlékirataim. Bp. 1990.)BESZÉD TISZA ISTVÁN DEBRECENI SZOBRÁNAK AVATÁSAKOR 9

(1926. OKTÓBER 17.)

Alig egy héttel ezelőtt gyújtottunk örökmécset Battl1yány Lajos mártír miniszterelnök nemes emlékének, aki az első parlamentáris kormány feje volt, s ma ismét azért gyűltünk össze, hogy szobrot állítsunk Ferenc József utolsó miniszterelnökének, Tisza Istvánnak, aki szintén mártír volt és hősi halált halt. Az elsőt felülről jövő államcsíny, a másikat alulról feltörő zendülés gyilkolta le. Tragikus sorsukban nemcsak a magyar történelem mélységes szomorúsága tükröződik vissza, hanem az a heroizmus, az a helytállás is, amelyet a magyar gondolat klasszikus megtestesítői felülről és alulról jövő erőszakkal szemben egyforma férfiassággal tanúsítottak.Tisza István sorsa sokban hasonlatos a Széchenyi Istvánéhoz. Csodálatos intuícióval mindketten megsejtik a sötét jövőt, küzdenek a komor végzet ellen, és amikor a magyar balsors erősebbnek bizonyul, mint ok, életük tragikus véget ér. Az első nagy meglátása volt Tisza Istvánnak, hogy a magyar parlamentben a múlt század végén mutatkozott rendbontásokban már felismerte a forradalom csíráit. Mint valami veszedelmes ragály, Ausztriából harapódzott át hozzánk az obstrukció. De az osztrák parlamentben obstruáló nemzetiségek, amelyek nem akarták Ausztriát hazájuknak elismerni, tudták, mit csinálnak, ok öntudatosan szét akartak pattantani egy állami szervezetet, amelyet ellenségüknek tekintettek. Nekünk magyaroknak ellenben parlamentünk legértékesebb nemzeti életszervünk, és midőn annak munkásságát mesterségesen megbénítottuk, voltaképpen önmagunk ellen dühöngtünk, a nélkül, hogy a Bécs szóval jelzett hatalomnak komolyabb nehézségeket okozhattunk volna. Ausztriának majmolása tehát az obstrukció tekintetében annyival végzetesebbnek bizonyult, mert a 67-iki kiegyezéssel megindult alkotó munka a parlament megbénulása következtében a 20. század elején megakadt, és századunk első tizede majdnem elveszett a magyar nemzetre nézve. Tisza azonban jövőbe vetett sastekintetével az elpocsékolt nemzeti időn túl meglátta, hogy a rendbontás szelleme a parlamentből jövő rossz példa követeztében kezd elharapódzani a nemzet szélesebb rétegeibe. Ez a szellem volt azután az, amely a forradalmi időkben féket veszítve, mind lejjebb sodort bennünket a lejtőn, egészen a bolsevizmus fertőjébe.A világháború kitöréséig úgy folyt nálunk a politizálás, mintha a Csendes Óceán egy szigetén éltünk volna, és Bécsen túl csak igen kevesen láttak. A külpolitikai kérdések megítélésében hihetetlen naivság mu-tatkozott, s míg világszerte mind erősebbé lett a fegyverkezés és mind nagyobb lett a feszültség az európai hatalmak között, addig mi nagy nemzeti sikert láttunk abban, ha a monarchia fegyverkezését lassítani vagy megakadályozni tudtuk. Az obstrukció és a nemzeti küzdelemnek nevezett mozgalom is végelemzésben ezt a célt szolgálták. Tisza itt is világosabban látott kortársainál, és bár ismerte az osztrák katonai körök minden gyengéjét és elfogultságát, mégis elkerülhetetlenül szükségesnek látta, hogy a katonai felkészülés tekintetében az ellenséges hatalmakkal lépést tartsunk.Alig volt magyar államférfiú, aki a felelősség gondolatát komolyabban vette volna, mint Tisza. Mélyen át volt hatva attól a meggyőződéstől, hogy azoknak, kik a nemzetek sorsát intézik, az örök bíró előtt majd számolniuk kell. Ez az éber felelősségérzés mély vallásosságából és hazafiasságából fakadt. Teljes tuda-tában volt annak, hogy a szerencsétlenségek mely özönét jelenti egy modern háború, és átérezve ily háború 9A beszédet Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter mondta el


felidézésének szétmorzsoló felelősségét, elvileg is ellene volt annak. Ismételten mondotta azt is, hogy Magyarország egy háborúban mindent veszíthet és jóformán semmit sem nyerhet. Világosan látta, hogy nekünk iskolák és kórházak, vasutak és vízművek, gyárak és pénzintézetek kellenek, amelyeknek létesíté-séhez elmaradott helyzetünkben békés időkre volna szükségünk. De jól ismerte a monarchia katonai szer-vezetének belső gyöngéjét, a katonai vezető körök középszerűségét is. S mind e felismeréseken felül sa játos intuíciójával érezte a háború katasztrofális kimenetelének valószínűségét. Innen volt az, hogy a nála szokott határozottsággal ellenezte azt. A külügyminisztérium és a katonai körök oly ultimátumot akartak intézni Szerbiához, melyet az becsülettel nem fogadhat el. Tisza leenyhítette a végzetes jegyzéknek éles szövegét és fel volt háborodva, amikor Giesl követünk Belgrádot sietve elhagyta. A monarchia akkori szervezete mellett a magyar miniszterelnök egymagában, szemben a közös és az osztrák kormánnyal és a katonai körökkel, a háború kitörését fel nem tartóztathatta. Lemondás révén ő egyénileg mentesülhetett volna a hadüzenettel egybekötött miniszteri felelősség alól. Nem tartozott azonban a politikának azon hiú önzői közé, akik csak saját népszerűségüket és dicsőségüket tekintik, ő a helyén maradt, azért, mert acélos lelke érezte, hogy rajta kívül senki sincs, aki hát időben oly erővel és nyomatékkal tudta volna képviselni a magyar nemzetet és a magyar érdekeket, mint éppen ő. Mester volt abbé hogy elszánt és bizakodó hangulatot tudjon fenntartani a világháborúnak legkritikusabb szakaiban is, és csodálatos erővel és szívóssággal képviselte a magyar érdekeket a hadvezetőséggel és ingadozó külpolitikánkkal szemben. A Tisza István férfias egyénisége csodálatos képviselője volt a lövészárokban emberfölötti erővel küzdő, vérző magyar nemzetnek.Ilyen ember drámai idő nem távozhatott a hatalomról anélkül, hogy pótolhatatlan űrt hagyott volna maga után. Sorsa Bismarckéval megkapóan hasonlatos. A fiatal uralkodók csak ritkán képesek elviselni a nagy-arányú tapasztalt államférfiak tekintélyét, akik felelősségük és el tudatában a maguk útján akarnak járni, és nem adják oda magukat arra a szerepre, hogy kilesvén az uralkodó véleményét, mint a maguk szikla-szilárd meggyőződését adják azután vissza. Tisza tisztán látta, hogy egy oly országban, ahol a népművelés még primitív állapotban van és nagy tömege értelmetlenségével kell számolni, az általános szavazati jog hatása katasztrofális. Tudta, hogy ilyen körülmények között hogy ilyen a széles körű szavazati jog nem a demokrácia, ha demagógia céljait szolgálja. Ellenezte az általános szavazati jog jelszavának bedobását a közvéleménybe akkor, amikor a nemzet túlizgatottság állapotában volt. Örök emléke marad a magyar politikai elvhűségnek, hogy a választójogban vallott meggyőződéséért nemcsak Tisza ment ellenzékbe, hanem egy nagy többségi párt is követte oda. Tiszának egyik legvonzóbb jellemvonása a baráti hűség, melyet az ö barátai is hasonló hűséggel viszonoztak. Itt van a lélektani magyarázata annak a csodálatos látványnak, hogy Tisza egy nagy párt élén ellenzéki pozícióban szomorúan, de türelemmel tudta nézni ellenfelei tehetetlen vergődését a kormányon.Ellenezte a politikai jogokra még éretlen tömegek választójogát, de a magyar népet, melynek egyik leg -nagyobb ismerője volt, kimondhatatlanul szerette. Senki az alföldi magyar gazda komoly egyéniségében rejlő erkölcsi értéket jobban nem látta, mint ö, és bízott ebben az értelmes magyar népben. Képzelhetö-e demokratikusabb kormányzati metódus Tiszának az az eljárása, hogy néplapot alapított és minden vasár-napon könnyen érthető cikkben igyekezett a néppel szándékainak és elhatározásainak indító okait közölni?A régi Magyarország sorsa Tisza Istvánnak a hatalomról való távozásával eldőlt, ami azután következik, csak agónia. Következtek idők, amelyek oly rútak voltak, hogy Clio, a magyar história géniusza letette a tollat, hogy nem legyen kénytelen történelmünk szent könyvének fehér lapjait becstelen sorokkal bemocs-kolni.És abban az időben összeomlott az orosz és a török, a német és az osztrák császárság és királyi trónok egész sora. Nagy és szent történeti tradíciókkal bíró hatalmak hulltak akkor porba, de nem úgy, mint amikor széles ívszerkezetű kupolák szakadnak be, hanem úgy, mint amikor leveleket ellenállás nélkül visz az őszi szél. És abban az időben, midőn annyi nagyság dicstelenül omlott össze és minden szétfutott, a történeti Magyarország, a Nagymagyarország megtestesítője, Tisza István büszkén szállt szembe a sötét végzettel, nem adván fel egyéniségéből és meggyőződéséből egy szemernyit sem.Azzal, hogy Európa államférfijai közül egyedül ö ellenezte a háborút és azzal, hogy annyi becstelenség közepette, a régi Magyarország az ö személyében tragikus heroizmussal bukott el, megbecsülhetetlen erkölcsi kincset hagyott nemzetére.

(Forrás: Trianoni Szemle, 2010/1. szám)


BETHLEN ISTVÁN KÖZÉP-EURÓPA HELYZETÉRŐL(1927. ÁPRILIS)

Közép-Európa helyzete nem definitív10. Az a kérdés, mely nagyhatalmak kívánságainak a befolyása alatt fog az új rendezés megtörténni. (...) Ha nem Franciaország fogja Közép-Európa új konstellációját11 ren-dezni, úgy előre látható, hogy Német- és Olaszország megerősödésével e két hatalom fog erre a rendezésre befolyást gyakorolni. (...)Egy helyes kialakulás útjában áll azonban a kisantant fennállása, és abban is megegyezik az olasz és a magyar érdek, hogy ez a szövetség minél előbb felbomoljon, ami azonban nem olyan könnyű dolog, mint azt sokan hiszik.

(Forrás: Bethlen István feljegyzése a Mussolinivel folytatott tárgyalásai után)MUSSOLINI AZ OLASZ - MAGYAR BARÁTSÁGRÓL

(1927. ÁPRILIS)

Magyarország megbízhat Olaszország barátságában. Elmondhatni, hogy a trianoni szerződés intézkedései túlságosan mélyen vágtak a húsába, és hozzáfűzhetjük ehhez, hogy Magyarország ezer éven át nagy fontosságú történelmi missziót teljesített a Duna völgyében. A magyar nemzet lángoló hazaszeretetével, céltudatos munkájával, melyet hatalma tudatában a béke idején folytatott, jobb sorsot érdemel. Nemcsak az általános igazság szempontjából, hanem Olaszország érdekében is helyes lesz, ha Magyarország ked- vezöbb sorsa megvalósul. (...)

(Forrás: Mussolini feljegyzése a Bethlen Istvánnal folytatott tárgyalásai után)

AZ OLASZ - MAGYAR BARÁTSÁGI SZERZŐDÉS(1927. ÁPRILIS 5.)

Ö Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Olaszország Királya, megállapítván a két nemzet számos közös érdeke tekintetében fennálló összhangot, áthatva attól az őszinte vágytól, hogy államaik között az igaz barátság kötelékét létesítsék és gondoskodni kívánva arról, hogy a béke és a rend fenntartására irányuló törekvéseiket egyesítsék avégből, hogy ily módon a két népnek jövendő fejlődésükre nézve újabb biztosítékot adjanak, elhatározták, hogy e célból megkötik ezt a barátsági és békéltető eljárási és választott bírósági szerződést és meghatalmazottaikká kijelölték, éspedig:O Főméltósága a Magyar Király Kormányzója: Gróf Bethlen István m. kir. miniszterelnök úr O Nagy-méltóságát;O Felsége Olaszország Királya: Lovag Mussolini Benito miniszterelnök, első államminiszter és külügy-miniszter úr O Nagyméltóságát, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:1. cikk. A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállani.2. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerült esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés megkötését megelőzték és amelyek a múlthoz tartoznak.Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek között érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.3. cikk. Ha a békéltetés nem jön létre, a Magas Szerződő Felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés - feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó - választott bírósági eljárás alá bocsáttassék.4. cikk. A békéltető és választott bírósági eljárás módozatai a jelen szerződéshez csatolt eljárási jegyzőkönyvben vannak megállapítva.5. cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Rómában a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni.A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számítandó tíz év tartamára köttetett.

(Forrás: Nemzetközi szerződések. Szerk.: Halmosy Dénes. Bp. 1983.)

10 végleges11 helyzetét


AZ 1927. ÉVI XXXI. TC. MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE NEMZETI ÜNNEPPÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL (1927. DECEMBER.)

A magyar nemzet balsorsában, súlyos megpróbáltatásai közepette hálás kegyelettel emlékezik meg az 1848. esztendő március tizenötödikéről. Izzó hazaszeretetükben e napon tettek hitvallást a nemzet dicső fiai az alkotmányos szabadság és jogegyenlőség fennkölt eszméi mellett és szent lelkesedésükkel áthatva az egész nemzetet, az ezeréves hazának az új idők szellemében való fejlődéséhez irányt jelöltek.E nap szellemében valósultak meg azok a korszakot jelentő törvényhozási alkotások, amelyek az alkotmá-nyos jogokat a nemzet minden osztályára kiterjesztették.Abból a célból, hogy a nemzet e nap dicső hagyományaiból merítsen hitet, erőt és reményt egy jobb kor bekövetkezéséhez:A törvényhozás - a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzületét követve -1. § március hó tizenötödik napját nemzeti ünneppé nyilvánítja.2. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és életbelépésével az 1898: V. törvénycikknek április hó 11-ikét nemzeti ünneppé nyilvánító rendelkezését hatályát veszti.E törvényt a minisztérium hajtja végre.


AZ 1927. ÉVI XXXII. TC. KOSSUTH LAJOS ÖRÖK ÉRDEMEINEK ÉS EMLÉKÉNEK TÖRVÉNYBE IKTATÁSÁRÓL

Amikor az ország a magyar törvényhozás háza előtt közlelkesedéssel márványban örökíti meg Kossuth Lajos történelmi alakját, ugyanakkor a magyar országgyűlés is le akarja róni régóta tartozó háláját az alkotmányos szabadság, a jogegyenlőség és a magyar igazság lánglelkű, törhetetlen hitű apostola iránt. A törvényhozás ezért Kossuth Lajosnak a magyar nemzet újjászületése, egysége, függetlensége, alkotmányos fejlődése, szabadsága és nemzeti jövőjének a nemzet erejéből biztosítása körül szerzett elévülhetetlen érdemeit, valamint a nemzet lelkében kitörölhetetlenül élő és soha el nem múlható emlékezetét törvénybe iktatja.


AZ 1927. ÉVI XXI. TC. A KÖTELEZŐ BETEGSÉGI ÉS BALESETI BIZTOSÍTÁSRÓL (1927. AUGUSZTUS)

I. rész

BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS

1. fejezetBiztosítási kötelezettség

1. § Betegségi biztosításra kötelezettek a következő belföldi vállalatok, üzemek, hivatalok és foglalkozá-sok:1. az ipartörvény alá eső minden vállalat, üzem és foglalkozás;2. az ipartörvény alá nem eső, de keresetszerűen folytatott vállalkozások, üzemek és foglalkozások, mégpedig abban az esetben is, ha közérdekből egyébként különleges törvényi szabályozást nyertek (pl. köz-jegyzői, ügyvédi, műszaki irodák, orvosi rendelők, lapkiadó hivatalok, szerkesztőségek, színházak, gyógy-szertárak, gyógyintézetek stb.);3. a bányatörvény alá eső minden vállalat, üzem és foglalkozás;4. kőfejtő, homok-, kavics- és agyagtermelő, kő- és földanyagokat feldolgozó vállalatok, üzemek és foglalkozások;5. mindennemű építkezés (épület-, út-, híd-, vasút-, alagút-, víz-, gát-, csatorna-, kikötő-, erődítési-, vízve-zeték-, gáz-, villanyvilágító és erőátviteli vezeték-építkezés, stb.) és építményfenntartás;6. gyúlékony, egészségre ártalmas vagy mérges, úgyszintén robbanó anyagoknak és robbantó tárgyaknak


előállítása és feldolgozása;7. vegyészeti, fizikai és gyógyszertári laboratóriumok;8. vágóhidak és jégművek;9. raktártartás, raktározás és kereskedelmi pincészet;10. fuvarozás, szállítmányozás, állattartás, ideértve versenyistálló tartását;11. gépjárművek (gépkocsi, felvonó, repülő. léghajó, stb.) tartása;12. vasúti üzemek, tekintet nélkül a hajtóerőre, gyáraik, műhelyeik és fenntartási munkálataik;13. hajózás és hajórakodás, ide nem értve a tengeri hajózást, úgyszintén kotró-, rév-, komp- és tutajozó vállalatok és munkálatok;14. a posta, távirda és távbeszélő hivatalai, gyárai és műhelyei, valamint fenntartási munkálatai;15. mezőgazdasági és erdei termeléssel, állattenyésztéssel, halászattal, kert- és szőlőmíveléssel, selymészettel és méhészettel összefüggő mellékiparok, még ha leginkább saját nyersterményeik feldolgo-zásával és eladásával foglalkoznak is;16. az állam, a törvényhatóságok és a községek hivatalai, úgyszintén az általuk, valamint a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek által fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, vál -lalatok és üzemek;17. a törvény által alkotott testületek (közjegyzői kamarák, ügyvédi kamarák, kereskedelmi és iparkama-rák, munkásbiztosító intézetek, ipartestületek, stb.)18. az egyesületek és a társulatok, az alapok és az alapítványok.A minisztérium felhatalmazást kap, hogy a betegségi biztosítási kötelezettséget az első bekezdés 1-18. pontjában felsoroltakon felül egyéb vállalatokra, üzemekre, hivatalokra és foglalkozásokra rendelettel kiterjessze, feltéve, hogy azok a 2. §-ában felsorolt tiltó rendelkezések hatálya alá nem tartoznak.A betegségi biztosítási kötelezettség kiterjed az első bekezdés 1-18. pontjában felsorolt azokra a külföldi vállalatokra, üzemekre, hivatalokra és foglalkozásokra is, amelyek a belföldön munkavállalókat foglal-koztatnak.A betegségi biztosítási kötelezettség nem terjed ki a külföldi államoknak a magyar állam területén működő képviseleti hatóságaira.2. § E törvény hatálya nem terjed ki a mezőgazdaságra és az erdei termelésre, az állattenyésztésre, a ha -lászatra, a kert- és a szőlőmívelésre, a selymészetre és a méhészetre.Különösen nem terjed ki:a) az 1. § 5. pontjának hatálya az előbbi bekezdésben megjelölt foglalkozási ágakba tartozó üzemek által házilag végzett kisebb építkezésekre;b) az 1. § 9., 10., 11., 12. és 13. pontjának hatálya az előbbi bekezdésben megjelölt foglalkozási ágakba tartozó megfelelő munkálatokra;c) az 1. § 16. és 17. pontjának hatálya az ott megjelöltek közül azokra az intézményekre, intézetekre, vál -lalatokra, üzemekre és testületekre, amelyek az előbbi bekezdésben megjelölt foglalkozási ágak körébe tartoznak vagy túlnyomó részben azoknak ügyét intézik.Az Országos Gazdasági Munkáspénztárról szóló 1912.VIII. tc. 13. §-a és 1913.XX. tc. 2. és 3. §-a hatály-ban marad.3. § Betegségi biztosításra kötelezettek nemre, korra és állampolgárságra tekintet nélkül azok, akik beteg-ségi biztosítási kötelezettség alá eső vállalatnál, üzemben, hivatalban vagy foglalkozásban (1. §) mint munkavállalók munkabér fejében szolgálatot teljesítenek. E törvény szempontjából munkabér mindaz, ami a javadalmazás (16. §) körébe tartozik.A munkavállalók közül a tisztviselők, a művezetők, a kereskedősegédek és általában a hasonló állásban levő, rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazottak csak abban az esetben kötelezettek betegségi biz-tosításra, ha javadalmazásuk évi 3600 pengő, illetőleg havi 300 pengő összeget meg nem halad.A különálló betegségi biztosító intézeteknek, ide nem értve a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézetet (93., alapszabálya más bérhatárt állapíthat meg és bérhatár megállapítását a népjóléti és mun-kaügyi miniszter jóváhagyásával mellőzheti.Nem terjed ki a bérhatár a munkásbiztosító intézetek alkalmazottaira, úgyszintén azokra sem, akik a bá-nyatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosításáról szóló 1925. évi XXXIV. tc. alapján nyugbérbiztosításra kötelezettek.A biztosítási kötelezettség fennáll abban az esetben is, ha a munkavállalás csak átmenetileg, ideiglenesen vagy kisegítőképpen történik.A biztosítási kötelezettséget nem érinti az, hogy a javadalmazás készpénzből vagy természetben adott egyéb


szolgáltatásból vagy pedig mindkét nemű szolgáltatásból áll-e.Betegségi biztosításra kötelezettek a tanoncok, a gyakornokok és általában más olyan egyének is, akik kiképzésük fejében javadalmazás nélkül vagy a szokásosnál csekélyebb javadalmazásért dolgoznak vagy kiképeztetésükért munkaadójuknak díjat fizetnek.Belföldi vállalatoknak, üzemeknek, hivataloknak és foglalkozásoknak külföldön dolgozó munkavállalói csak akkor esnek az e törvényben meghatározott betegségi biztosítási kötelezettség alá, ha magyar honosok és a munkahely államának törvényei szerint betegség esetére nem biztosítottak. Külföldön foglalkozó külföldi honosok betegségi biztosítási kötelezettségére a viszonosság irányadó.4. § A biztosítási kötelezettséget nem érinti az, hogy a biztosított munkáját nem a biztosításra kötelezett vállalat vagy üzem telepén, hanem annak részére saját lakásán (műhelyében) végzi. Az ily biztosított (ott-honi munkás) biztosításra kötelezett akkor is, ha a nyers és a segédanyagokat maga szerzi be és mellékesen saját számlájára is, de segédszemélyzet nélkül dolgozik.Az otthoni munkásokra vonatkozó szabályokat a népjóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.5. § Betegségi biztosításra kötelezettek nemre, korra, állampolgárságra és a javadalmazás nagyságára tekintet nélkül:1. a háztartási alkalmazottak, akik a háztartásban vagy a család körében javadalmazás fejében rendsze-resen és a munkaerejüket egészen vagy túlnyomó részben igénylő személyes szolgálatokat teljesítenek (házvezetőnők, házicselédek, nevelők, társalkodók, felolvasók, ápolók, magánkocsisok, magángépkocsi vezetők stb.);2. a házmesterek (házfelügyelők) és a segédházmesterek.Az 1. pontban megjelöltek közül betegségi biztosításra nem kötelezett az, akit külföldi államnak a magyar állam területén működő képviseleti hatóságához tartozó, területenkívüliséget élvező egyén alkalmaz.E § hatálya nem terjed ki azokra, akiket a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907:XLV. tc. 1. §-ának második bekezdése alapján gazdasági cselédeknek kell tekinteni.A minisztérium a 2. pontban megjelölteknek betegségi biztosítási kötelezettségét rendelettel megállapított feltételek szerint szabályozza és egyes meghatározott városok területére korlátozhatja. E rendelet hatályba lépéséig biztosítási kötelezettségük függőben van.6. § Betegségi biztosításra kötelezettek nemre, korra, állampolgárságra és a nyugellátás nagyságára te-kintet nélkül:1. a m. kir. posta, a m. kir. postatakarékpénztár, a m. kir. dohányjövedék, a m. kir. államvasutak és a köz-forgalmú magánvasutak, végül a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet kötelékébe tartozó vállala-tok, üzemek és hivatalok nyugellátásban részesülő alkalmazottai és alkalmazottaiknak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái;2. az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907.XIX. tc., illetőleg az e törvény hatálya alá eső munkásbiztosító intézetek (pénztárak) nyugellátásban részesülő alkalmazottai és alkalmazottaiknak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái;3. azok, akik az 1925.XXXIV. tc. alapján nyugbérben részesülnek, ideértve a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár, valamint a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárának nyugbéreseit is.Az 1-3. pontban felsoroltak között a nyugellátásban részesülő árvák betegségi biztosításra csak abban az esetben kötelezettek, ha az elhalt után, akinek jogán nyugellátásban részesülnek, nyugellátásban részesülő özvegy nincs. Ebben az esetben ugyanannak az elhaltnak árváit (árvatörzs) a biztosítási kötelezettség szempontjából egy személynek kell tekinteni.Az e §-on alapuló biztosítási kötelezettség szünetel arra az időre, amíg a biztosításra kötelezett oly kereső foglalkozást folytat, amelyből nyugellátásánál lényegesen nagyobb jövedelme van vagy amíg állandóan külföldön lakik vagy tartózkodik és belföldön lakó igényjogosult családtagja nincs.


AZ 1928. ÉVI XIV. TÖRVÉNY A NUMERUS CLAUSUS MÓDOSÍTÁSÁRÓL(1928. ÁPRILIS)

1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk 3. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:


Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire, illetve szellemi képességeire, másfelől arra is figye-lemmel kell lenni, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazot tak gyermekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és je-lentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra és a fölvettek száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabá-lyok megfelelően alkalmaztassanak.2. § Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép életbe, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajthatja végre.


AZ 1928. ÉVI XL. TÖRVÉNY AZ ÖREGSÉGI, ROKKANTSÁGI, ÖZVEGYSÉGI ÉS ÁRVASÁGI KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁSRÓL

(1928. AUGUSZTUS)

1. fejezetBiztosítási kötelezettség

1. § (1) Öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításra kötelezettek ugyanazok a vállalatok, üzemek, hivatalok és foglalkozások, amelyek a betegségi biztosítási kötelezettség alá esnek (1927.XXI. tc. 1. §-a), kivéve az állam, törvényhatóságok, városok és községek hivatalait, valamint az általuk fenntartott vagy kezelt intézményeket, intézeteket, vállalatokat és üzemeket.(2) A m. kir. minisztérium felhatalmazást kap, hogy az e törvénnyel szabályozott biztosítási kötelezettséget az előbbi bekezdésben említett vállalatokon, üzemeken, hivatalokon és foglalkozásokon felül más vállala-tokra, üzemekre, hivatalokra és foglalkozásokra rendelettel kiterjessze még akkor is, ha betegségi biztosí -tási kötelezettség alá nem esnek, feltéve, hogy azok a 2. §-ban felsorolt tiltó rendelkezések hatálya alá nem tartoznak.2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki a mezőgazdaságra és az erdei termelésre, az állattenyésztésre, a halászatra, a kert- és szölömívelésre, a selymészetre és a méhészetre.(2) Különösen nem terjed ki e törvény hatálya:a) az előbbi bekezdésben megjelölt foglalkozási ágakba tartozó üzemek által házilag végzett kisebb épít-kezésekre;b) az előbbi bekezdésben megjelölt foglalkozási ágak körében a raktártartásra, raktározásra, pincészetre, fuvarozásra, szállítmányozásra, állattartásra, ideértve a versenyistálló tartását, gépjárművek (gépkocsi, felvonó stb.) tartására, vasúti üzemre, tekintet nélkül a hajtóerőre és ennek fenntartási munkálataira, valamint az említett foglalkozási ágakban végzett hajózásra és hajórakodásra, úgyszintén kotró-, rév-, komp- és tutajozó üzemre.(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárról szóló 1912: VIII. tc. 13. §-ában említett vízi társulatokra (öbölzetekre) és a m. kir. földmívelésügyi miniszteri tárca keretében házi kezelésben végzett munkálatokra, úgyszintén az Országos Gazdasági Munkáspénz-tárról és a gazdasági cselédek, valamint a gazdasági gépmunkások baleset esetére való biztosítása és betegség esetében való ellátása tekintetében irányadó törvényes rendelkezésekről szóló 1913.XX. tc. 2. §- ában említett gazdasági cselédekre és gazdasági gépmunkásokra, ide nem értve a képesített gépkezelőket (vizsgázott gépészeket).3. § (1) Az öregség és rokkantság esetére szóló biztosításra kötelezettek nemre, korra és állampolgárságra való tekintet nélkül azok a munkavállalók, akik e törvény 1. §-a értelmében biztosítási kötelezettség alá eső vállalat, üzem hivatal vagy foglalkozás körében mint munkavállalók munkabér fejében munkaviszonyban állanak.(2) Munkabérnek (javadalmazásnak) számít: a fizetés, a bér, a napibér, a lakáspénz, a működési, a drá-gasági, a túlóra és egyéb pótlék, rendszeresített közlekedési költségmegtérítés, a jutalom, a jutalék, az egyezmény vagy darabszám szerint járó díj, a munkaviszonyból származó minden készpénz, úgyszintén minden természetbeni járandóság, végül a harmadik személyek változó szolgáltatásaiból származó bevétel (pl. borravaló stb.).


(3) A természetben adott szolgáltatások egyenértékét az intézet (101. §) biztosítási kerületenként és ne-gyedévenként állapítja meg. A megállapítás a biztosítottak kora és foglalkozása szerint fokozatos is lehet. Ha a biztosított a természetben kapott szolgáltatásokért pénzbeli ellenszolgáltatást fizet, ennek az összegét az egyenértékböl le kell vonni.(4) Az 1927'.XXI. tc. 16. §-a harmadik, negyedik, ötödik és hatodik bekezdésének a javadalmazásra vonat-kozó rendelkezéseit az e törvénnyel szabályozott biztosításnál is alkalmazni kell.4. § A munkavállalók közül a tisztviselőkre, a művezetőkre, a kereskedősegédekre és általában a hasonló állásban lévő és rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazottakra, továbbá a vállalatoknak havi vagy évi javadalmazásban részesülő segédalkalmazottaira az öregség és rokkantság esetére szóló biztosítási kötelezettség csak akkor vonatkozik, ha javadalmazásuk a havi 500, illetőleg az évi 6000 pengőt nem haladja meg.5. § (1) A biztosítási kötelezettség kiterjed - az előbbi szakaszban (4. §) meghatározott javadalmazási értékhatár figyelembevételével - a csupán egy munkaadóval munkaviszonyban álló kereskedelmi utazókra, kirakatrendezőkre, ügynökökre és pénzbeszedőkre.(2) Az átmeneti, kisegítő vagy ideiglenes munkaviszony szintén biztosítási kötelezettség alá esik.6. § (1) A biztosítási kötelezettség tanoncokra, gyakornokokra és kiképzésben részesülő más munkaválla-lókra csak akkor vonatkozik, ha munkateljesítményükért természetbeni vagy más javadalmazásban része-sülnek.(2) Az otthonmunkások biztosításra kötelezettek; ezt a kötelezettségüket a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve e törvény hatálybalépése után legkésőbb hat hónap múlva rendelettel szabályozza.7. § (1) Belföldi vállalatoknak, üzemeknek, hivataloknak és foglalkozásoknak külföldön dolgozó munka-vállalói az e törvényben meghatározott biztosítási kötelezettség alá csak akkor esnek, ha magyar honosok és a munkahely államának törvényei alapján nincsenek öregség és rokkantság esetére biztosítva.(2) Külföldön foglalkozó külföldi honosok öregségi és rokkantsági biztosítási kötelezettségére a viszonos-ság irányadó.8. § (1) Öregség és rokkantság esetére biztosításra kötelezettek nemre, korra, állampolgárságra és a ja-vadalmazás nagyságára való tekintet nélkül:1. a háztartási alkalmazottak, továbbá, akik a háztartás vagy a család körében bérért, munkaerejüket egészen vagy túlnyomó részben igénylő, személyes szolgálatot teljesítenek (felolvasók, társalkodók, ház-vezetők, ápolók, nevelők, magánkocsisok, magán gépkocsik vezetői stb.);2. a házmesterek (házfelügyelők) és a segédházmesterek;3. a hírlapárusok és a hírlapkihordók.(2) Az 1. pontban megjelöltek közül biztosításra nem kötelezett az, akit külföldi államnak a magyar állam területén működő képviseleti hatóságához tartozó, területenkívüliséget élvező egyén alkalmaz.(3) E szakasz hatálya nem terjed ki azokra, akiket a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabá-lyozásáról szóló 1907:XLV. tc. 1. §-ának második bekezdése alapján gazdasági cselédeknek kell tekinteni.(4) A m. kir. minisztérium az e szakasz első bekezdésének 1., 2. és 3. pontjában megjelölt egyéneknek öregség és rokkantság esetére szóló biztosítási kötelezettségét rendelettel megállapított feltételek szerint szabályozhatja és azt egyes városok területére korlátozhatja. E rendelet hatálybalépéséig a biztosítási kötelezettség függőben marad.9. § Aki biztosításra kötelezett több vállalatban, üzemben, hivatalban vagy foglalkozásban dolgozik, biz-tosítási kötelezettség alá csak főfoglalkozása alapján esik. Öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére e törvény alapján többszörösen senki sem lehet biztosítva.10. § (1) Nem esnek biztosítási kötelezettség alá:1. az állam, a törvényhatóságok, a városok és a községek hivatalaiban, úgyszintén az általuk fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, alapok és alapítványok, vállalatok és üzemek tényleges szolgálatában álló tisztviselői és egyéb alkalmazottai, ideértve2. a m. kir. honvédség, a m. kir. csendőrség, a m. kir. vámőrség, a m. kir. folyamőrség, a m. kir. palotaőr -ség, a m. kir. koronaőrség és a képviselőházi őrség tagjait még abban az esetben is, ha ebből a viszo -nyukból kifolyólag egyébként e törvény szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkát végeznek;3. az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló külön nyugdíjintézetek (nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak stb.) kötelékébe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak;4. az e törvény 101. §-ában említett biztosító intézetek tisztviselői és egyéb alkalmazottai;5. az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosságban nem álló, de a vagyonkezelés tekintetében állami ellenőrzés alatt álló alapoknál és alapítványoknál, külön törvényeken alapuló érdekképviseleteknél,


továbbá a közforgalmú vasúti vállalatoknál, végül a közforgalmú hajózási, kotró-, rév-, komp- és tutajozó vállalatoknál, ezek üzemeiben, gyáraiban, műhelyeiben, építkezéseinél és fenntartási munkálatainál foglalkozó munkavállalók abban az esetben, ha a rájuk vonatkozó törvény vagy egyéb joghatályos szolgálati, illetőleg nyugdíjszabályzat, öregség és rokkantság, hátrahagyottaik tekintetében pedig özvegy-ség, illetőleg árvaság esetében nyugellátást biztosít;6. a törvényesen bevett és törvényesen elismert vallásfelekezeteknek lelkészei és a szerzetesrendek és tár -sulatok tagjai;7. a Postamesterek és Postamesteri Alkalmazottak Országos Nyugdíjintézetének tagjai;8. a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai;9. a bányanyugbér biztosításra vonatkozó rendelkezések értelmében nyugbérbiztosítási kötelezettség hatá-lya alatt álló munkavállalók;10. a közjegyzőjelöltek és az ügyvédjelöltek;11. az e törvény 4. §-ában felsoroltak közé tartozó azok a munkavállalók, akik a m. kir. népjóléti és mun-kaügyi miniszter által elismert vállalati nyugdíjpénztáraknak (145. §) a tagjai.(2) A m. kir. minisztérium felhatalmazást kap, hogy a színházak művészszemélyzetének és a szerkesztősé-gek, illetőleg kiadóvállalatok azon hírlapírói (35. §) alkalmazottainak, akik a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének a tagjai, - feltéve, hogy a munkaadóik a járulékokat velük legalább egyenlő arányban fizetik - továbbá kivételesen egyes jótékonysági egyletek által kizárólag emberbaráti célból foglalkoztatott munkavállalóknak biztosítási kötelezettségét időlegesen szüneteltesse.(3) Az e szakasz első bekezdésének 1-5. pontjaiban említett azoknak a tisztviselőknek és egyéb munkavállalóknak, illetőleg igényjogosult hozzátartozóiknak öregség és rokkantság, valamint özvegység és árvaság esetére szóló ellátását, akik a rájuk vonatkozó nyugellátási szabályok szerint nyugellátásra igényt nem tarthatnak, a m. kir. minisztérium az e törvény hatálybalépéséig - e törvény határozmányainak szem előtt tartásával - rendeleti úton szabályozza.(4) Az e szakasz szerint mentesített munkaviszonyból a nyugellátásra való igényjogosultság megnyílása előtti kilépés, valamint az e törvény alapján biztosított munkavállalónak az e szakasz szerint mentesített munkaviszonyba való belépése esetén irányadó szabályokat a m. kir. minisztérium rendeleti úton állapítja meg.11. § (1) A biztosítási kötelezettség nem terjed ki azokra, akik biztosítási kötelezettség alá eső vállalatban, üzemben, hivatalban vagy foglalkozásban csak mellék foglalkozásképen dolgoznak, továbbá azokra sem, akik e törvény rendelkezései értelmében biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben, hivatalban, foglal-kozásban vagy háztartásban, mint segítő családtagok - a háztartásban kapott esetleges ellátást nem szá-mítva - javadalmazás nélkül vagy oly javadalmazás fejében dolgoznak, amely nem tekinthető megélhetési keresőforrásuknak.(2) E törvény szempontjából mellékfoglalkozás az, amely az egyébkénti kereset mellett megélhetési kere-sőforrásnak nem tekinthető.12. § E törvény szempontjából családtagnak (11. § első bekezdés) számít: a biztosítottnak házastársa, továbbá törvényes, a házasságon kívül született és kormányhatósági megerősítéssel örökbefogadott gyer-meke, mostohagyermeke, unokája, szülője, nagyszülője és testvére, ha a biztosított saját háztartásában túlnyomólag saját keresményéből vagy jövedelméből tartja el őket (1927.XXI. tc. 32. §).13. § A 11. § első bekezdésének a biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben, hivatalban, foglalkozásban vagy háztartásban segítő családtagokra vonatkozó rendelkezése nem terjed ki az üzemben foglalkoztatott arra a családtagra, akinek munkateljesítménye a rendes munkavállalók munkateljesítményével felér.14. § A biztosítási kötelezettség a biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben, hivatalban, foglalkozásban vagy háztartásban való munka megkezdésének időpontjában kezdődik és e munkaviszony megszünéséig tart.(...)

3. fejezetA biztosítási járulékok

21. § (1) Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás költségeit a biztosítás -technikai módszerrel megállapított és minden biztosított után fizetendő átlagjárulék fedezi, amelyet a biztosítottak összességére vonatkozólag vagy a tényleges javadalmazás alapján vagy napibér szabályon-ként és pedig olyan módon kell megállapítani, hogy fedezze az e törvény rendelkezései alapján fizetendő szolgáltatásokkal, egészségvédő és gyógyító eljárásokkal, továbbá a biztosítás igazgatásával járó kiadá-sokat.


(2) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter e törvény hatálybalépését követő minden ötödik esztendőben biztosítástechnikai módszerrel felülvizsgáltatja, hogy a biztosításra ható tömegjelenségekben nem mutatkozik-e olyan méretű eltolódás, amely a járulékkulcsnak törvényhozási változtatását teszi szükséges-sé. Ebből a célból az intézetnek az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás minden fontos mozzanatára kiterjedő statisztikai megfigyelő szolgálatot kell szerveznie.22. § (1) A járulékok kulcsát, számításának módját és mértékét a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg oly módon, hogy az 1927.XXI. tc. 19. és 20. §-a alapján fizetett betegségi bizto-sítási és az e törvény alapján fizetett biztosítási - együttesen mint társadalombiztosítási - járulékok számí-tásának módja teljesen egyöntetű legyen.(2) Az öregségi és rokkantsági biztosítási járulékokat vagy a tényleges javadalmazás alapján, vagy napi- bérosztályok szerint fizetik. A tényleges javadalmazás alapján fizetett járulékok a tényleges javadalmazás 4%-át, a 4. §-ban megjelölt biztosításra kötelezetteknél pedig a tényleges javadalmazás 5%-át nem ha-ladhatják meg. A napibérosztályok rendszerének alkalmazása esetén a járulékok az átlagos napibérnek legfeljebb 3,5 %-át, a 4. §-ban megjelölt biztosításra kötelezetteknél pedig az átlagos napibérnek legfel jebb 4.3%-át érhetik el. (...)

4. fejezetAz öregség és rokkantság meghatározása

31. § E törvény szempontjából az eléléssel járó biztosítási eset (öregség) a hatvanöt életév betöltése.32. § E törvény szempontjából rokkant (ideiglenes rokkant), aki egészségének megromlása vagy testi fo-gyatkozása következtében, szellemi képességének és testi erejének megfelelő munkával nem tudja megke-resni a hozzá hasonló képzettségű és gyakorlati jártassággal rendelkező egészséges munkavállalók átlagos javadalmazásának egyharmadát.33. § Az e törvény 4. §-ában megjelölt munkavállalói csoportba tartozók közül rokkant, aki egészségének megromlása vagy testi fogyatkozása következtében, szellemi képességének és testi erejének megfelelő munkával nem tudja megkeresni a túlnyomólag szellemi munkát végző és vele azonos munkavállalói cso-portba tartozó, hasonló képzettségű és gyakorlati jártassággal rendelkező egészséges munkavállalók át-lagos javadalmazásának a felét.34. § E törvény szempontjából rokkant az a hírlapíró, aki a rokkantjáradékra való igényének bejelentése előtt közvetlenül eltelt három év alatt hírlapírói tevékenységgel szerzett átlagos keresetének a felét egész-sége megromlása vagy testi fogyatkozása, illetőleg szellemi képességeinek és testi erejének hanyatlása miatt, hírlapírói tevékenységgel nem tudja megkeresni.35. § E törvény rendelkezései szempontjából hírlapíró az időszaki lapot kiadó vállalatnak, illetőleg szer-kesztőségnek állandó fizetéssel alkalmazott az a tagja, aki sajtó számára közleményeket fogalmaz, a sajtó hírszerzésében szellemi tevékenységgel közreműködik, vagy mások által írt fogalmazványokat időszaki sajtótermékekben való közlés végett szerkesztői munkával összeállít (főszerkesztő, felelős szerkesztő szer-kesztő, segédszerkesztő, belső munkatárs, hírszerző stb.).36. § Ennek a törvénynek szempontjából valamely vállalat művész személyzetének állandó fizetéssel al-kalmazott az a tagja rokkant, aki rokkantjáradékra való igényének bejelentése előtt közvetlenül eltelt há-rom év alatt egészsége megromlása vagy testi fogyatkozása, illetőleg szellemi képességeinek és testi ere-jének hanyatlása miatt művészi tevékenységgel nem tudja megkeresni művészi tevékenységgel szerzett korábbi átlagos keresetének a felét.37. § Az e törvény alapján önkéntes biztosításra jogosultak rokkantságának ismertetőjeleit a m. kir. nép-jóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. (...)


VÁLSÁG ÉS JOBBRATOLÓDÁS(BEL- ÉS KÜLPOLITIKA AZ 1930-AS ÉVEKBEN)

A GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG(1929 - 1933)

A népjóléti miniszter vezetése alatt minden vármegyében és minden városban megalakult a nyomorenyhítő


akció intézösége, ugyanígy a kisebb községekben igen sok helyen. A főváros területén fokozott mértékben folyik jelenleg is az akció. Összesen 17 ezer gyermeket étkeztetnek részint a fővárosi, részint az állami és magániskolákban, valamint az óvodákban. A felnőttek számára hasonló akció folyik. Az I-X. kerületi elöljáróságokban 12 ezer ilyen gondoskodás történt. A különféle más intézmények 2592 esetben, az ál lami munkaközvetítő hivatal pedig 308 esetben gondoskodik a szegények étkeztetéséró1. Az Országos Stefánia Szövetség védőintézetei által különösen azoknak az anyáknak, akiknek csecsemői vannak, ezer személy számára osztatott ki ingyen tejet. Ezen kívül még hatszáz olyan csecsemőt táplálnak, akit az anya maga táplálni nem tud. 2300 garnitúra csecsemőkelengyét osztottak szét.

(Forrás: Magyar Hírlap, 1931. február 1.)

Magyarország építőmunkássága több mint évtizedes nyomorúságában többször fordult a kormányhoz segítségért - eredménytelenül. Most mégis, újból megkísérli, hogy segítségért forduljon a kormányhoz Nagyméltóságod útján, és kérje jogos kívánságainak teljesítését.Az építőmunkásságnak ma szerényen számítva 75-80%-a munka nélkül van. Minthogy az építőipari válság már esztendők óta tart, elképzelhetetlenül súlyos helyzetbe kerültek az építőmunkás tömegek. Ma-gyarországon 30 - 35 000 fő a szakképzett építőmunkások száma. Az építőipari segédmunkásokat is hoz-zászámítva 80 - 100 000 munkást érint a válság; a családtagokkal együtt 250-300000 lelket.

(Forrás: Munkássors-munkásgond, 1919 - 1944. Bp. 1962.)

A kormányzóné szétosztatott 430 vagon fát a szegény lakosok között. (...) Ugyancsak a kormányzóné osz-tatott szét 80 000 kilogramm lisztet és 8000 kg zsírt. 4000 család részesült ebben a jótéteményben. Kiosz-tásra került még 100 vagon szén, 30 vagon burgonya; előbbiben 10 000, az utóbbiban 3000 család része-sült. Az akció a főváros területén összesen 114 600 embert segélyezett különböző módon.

(Forrás: Magyar Hírlap, 1931. február 1.)

Szomorú statisztikát állított össze a magyar városok országos kongresszusa. A statisztika szerint a magyar városokban 527 000 olyan lakos van, akiket hivatalosan hatósági ellátásra szoruló ínségesnek nyil-vánítottak. (...) Csak a fizikai munkások adatait dolgozták fel.Általában a városok lakosságának 22 százaléka szorul ínségellátásra. Abban az esetben, ha a szellemi munkanélkülieket is idecsoportosítanánk, ez a százalék jelentékenyen emelkednék

(Forrás: Pesti Napló, 1933. február 1.)

A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ AGRÁRPROGRAMJA (1930)

Az 1918-as októberi forradalom nem alkothatta meg a földreformot. Az utána következett ellenforradalom az októberi forradalom hatása alatt kénytelen volt ugyan földreformot végrehajtani, amely azonban csak torzképe az igazi földreformnak. A nagybirtok ereje töretlen maradt, a földhöz jutottak száma kicsiny és kiválasztásuk az ellenforradalom szellemében történt. Silány minőségű nehezen megközelíthető földet kaptak drágán a földhöz jutottak, úgy, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudják munkájuk ellenértékét megkapni.Az ellenforradalom földreformjának tanulsága, hogy az igazi földreformnak előfeltétele az ország de-mokratikus átalakulása. Amikor tehát a szociáldemokrata párt az ország demokratizálásáért küzd, egyben az igazi földreformért is harcol, mert valamennyi dolgozóosztály nyereségének tekinti a kisbirtokok- nak a nagybirtokok rovására történő erősítését és szaporítását.

Új földreformot követelünk!1. Követeljük a földbirtokok hitbizományi jellegének és minden egyéb kötöttségének megszüntetését.2. Követeljük minden hitbizományi és egyházi birtoknak teljes kisajátítását.3. Követeljük minden magántulajdonban levő egyéb nagybirtok 200 holdat meghaladó részének kártérítés ellenében való kisajátítását.4. A kártérítés állami föladat. Alapja a kataszteri tiszta jövedelem. Az egyházi és hitbizományi birtokok után kártérítés nem jár.5. A kisajátítás után a fölosztás alól mentesíteni lehet a közcélú mintagazdaságokat és azokat a földterü-leteket, amelyek a termelés fontos érdekeit szolgálják.


6. A kisajátított területekből els6sorban kisbirtokokat kell alakítani.7. A kisajátított birtokok gazdasági cselédjeit és alkalmazottait megfelelő végkielégítésben kell részesíteni. .

A) Földhöz juttatás1. a) Földhöz kell juttatni; a föld nélküli földműveseket, a gazdasági cselédeket, továbbá a fölosztott birtokok alkalmazottait;b) olyan törpe- és kisbirtokosokat, akiknek birtokában levő föld nem biztosítja egy család megélhetését;c) termelő-, értékesítő- és fogyasztási szövetkezeteket;2. A program bevezető része, amely az elvi nyilatkozat címet viseli, a nagybirtokrendszer kialakulásával, továbbá a szociáldemokrácia agár politikájának legáltalánosabb kérdéseivel foglalkozik.d) az azelőtt földműveléssel foglalkozó, de föld- és munkahiány miatt a városokba vándorolt munkásokat;e) községeket és városokat;j) a földínség következtében a kivándorolt és hazatérni kívánó földmunkásokat.2. Az egyes kategóriák részére szükséges földterület nagyságát vidékenként a föld minősége és a művelés módja szerint kell megállapítani.B) Belső telepítésAz ország egyes vidékeinek népsűrűsége és birtokviszonyai nem arányosak, ezért rendszeres, programszerű belső telepítés útján is földhöz, házhelyhez és megélhetéshez kell juttatni a népfölöslegeket az ország olyan vidékein, ahol erre a viszonyok megfelelők.1. A kisajátított és a földosztás után fönnmaradó földet új községek és tanyai központok létesítésére kell fölhasználni.2. A telepítések során elsősorban a kisajátított földeken foglalkoztatott munkásokat, alkalmazottakat és tisztviselőket kell földhöz, kertgazdasághoz és házhelyhez juttatni.C) HázhelyA szociáldemokrata párt követeli a mezőgazdasági munkások lakásviszonyainak gyökeres rendezését. Meg kell szüntetni azt a nyomasztó függést, amelyben a munkáltatók a mezőgazdasági munkásokat tartják a természetben adott lakásokkal. Minden családos földmunkásnak lehetővé kell tenni, hogy házhelyhez juthasson.Ezért1. mindazokat a családos mezőgazdasági földmunkásokat, akiknek se házuk, se házépítésre megfelelő területük nincs, a község belterületén vagy a községgel összefüggő területen házhelyhez kell juttatni;2. a házhelyhez juttatottak részére, amennyiben a ház fölépítésére elegendő anyagi erejük nincs, olcsó, hosszú lejáratú hitelt kell folyósítani.3. Különös gondot kell fordítani arra, hogy az új házak az egészség és a gazdasági célszerűség követel-ményeinek megfeleljenek.D) Kertvárosok létesítéseA városok környékén a városi tulajdonban lévő vagy kisajátított földeken kertváros telepeket kell létesíteni.E) LegelőFejleszteni kell a községi legelőket. Községi legelőket kell létesíteni, ahol erre szükség van; a község föl -adata a legelők fejlesztése és gondozása.F) Községi birtokok1. A községi birtokok szaporításának céljából a községeket törvényes elővételi joggal kell fölruházni a határukban levő eladásra kerülő ingatlanokra.2. A községi birtokokat, ha azokat a község nem művelteti, mintagazdaságnak vagy kísérleti telepnek nem használja, hosszú időre, mérsékelt áron haszonbérbe kell adni szövetkezeteknek, vagy olyan községi lako-soknak, akik egy család eltartásához szükséges földdel nem rendelkeznek. A bérletnél előnyben kell része-síteni a föld nélkülieket és a törpebirtokosokat.G) Erdőgazdálkodás1. A magántulajdonban levő erdőket ki kell sajátítani. A kisajátított erdőbirtokokat az egész országban egységes üzemterv szerint kell kezelésbe venni. Az erdőgazdálkodást összhangba kell hozni a mezőgazdaság és az állattenyésztés érdekeivel.2. Erdősíteni kell a fában szegény vidékeket. A községeknek és az államnak faiskolákat kell létesíteniük és ingyen csemetével kell elősegíteniük a fásítást.A szocializmusé a jövő!A társadalom fejlődésének minden ténye azt igazolja, hogy az emberiség a szocializmus felé halad. Az ipar


és a mezőgazdaság javait csak a szocializmus tudja az emberi társadalom szolgálatába állítani.A szocializmus célja: a kapitalisták és nagybirtokosok társadalmi rendjének megdöntése és helyébe a dolgozók társadalmi rendjének fölépítése.A szociáldemokrata mozgalom legelsőrendűbb föladata tehát a feudális nagybirtok rendszemek megszün-tetése, amely a szegény földműves népet kizsákmányolja és egy kisszámú társadalmi rétegnek munkanélküli jövedelmet biztosít. A szociáldemokrácia győzelme véget vet a földműves nép szenvedéseinek és nyo-morúságának, egyúttal pedig fölszabadítja a mezőgazdasági termelést a piac és a spekuláció bizonyta-lanságaitól, változásaitól és visszaéléseitől.A városi és a falusi dolgozókat elszakíthatatlan érdekközösség fűzi egybe, amely valamennyi dolgozót szolidárisan egyesíti a kizsákmányolás minden fajtája ellen irányuló küzdelemre. A szociáldemokrácia egyik legfontosabb és legsürgősebb föladatát abban látja, hogy a mezőgazdasági tömegek: a nincstelen földmunkások, napszámosok, kubikusok, cselédek, a kis- és törpebirtokosok osztályharcát öntudatossá formálja és vezesse, mert a városi és a falusi tömegek egyesülése elkerülhetetlenül meghozza a szocializ -mus győzelmét.A szocialista társadalom nem űzi el a földművest földjéről. Nem kobozza el munka tulajdonát. Ellenkezően: a szocialista társadalom biztossá teszi a földműves nép számára annak a földnek tulajdonát, amelyet megművel. A szocializmus a társadalom egyetemes erejét, valamennyi dolgozó tudását és munkáját tuda-tosan és tervszerűen állítja a városi és a falusi dolgozó tömegek anyagi jólétének, szellemi haladásának és emberi emelkedésének szolgálatába.A szocialista társadalom fölépülése folyamán fokozatosan eltölti majd a tömegeket a szövetkezés gondo-latával és ezen a réven megteremti az önkéntesen megalkotott földművelő szövetkezetek magasabb fejlő-désének lelki előfeltételeit. Az önkéntes szövetkezésen alapuló, magasabb rendű gazdálkodás hasznosítja majd a nagyüzem technikai előnyeit a földművelők számára.Elérkezett az ideje annak, hogy a feudális rendszer maradványait teljesen leromboljuk! Elérkezett az ideje annak, hogy a föld népe is rohamra induljon a szocializmusért! (...)

(Forrás: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk. Gergely Jenő. Bp. 1991.)

A FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT PROGRAMJA(BÉKÉS, 1930. DECEMBER 1.)

A párt célja Magyarország ezeréves határainak visszaszerzése. A magyar nép erkölcsi és anyagi erejének minél magasabb fokra való kifejlesztése. Kossuth Lajos és Nagyatádi Szabó István irányelveit követve, egész berendezkedésünknek - az ország mezőgazdasági jellegének megfelelően egy nemzeti agrárdemok-rácia alapjaira fektetése. Hozzásegítése a magyar falu népének mindazon politikai jogok és gazdasági feltételek teljességéhez, amelyek a legősibb és ma is a legmagyarabb foglalkozást: a földművelést - a vele együtt élő munkássággal, kisiparos és polgári tömegekkel - egyaránt megilletik, s amelyek az ország gaz-dasági, kulturális és szociális boldogulásához nélkülözhetetlenek.Evégböl politikai pártba egyesíti - osztálykülönbség nélkül - mindazon, bármely rendű és felekezetű magyar állampolgárokat, akik a fönt körvonalazott célt önzetlenül szolgálni hajlandók s közreműködni kívánnak annak elérésében, hogy megfelelő törvényhozási és közkormányzati intézkedésekkel a nagy gazdasági válságban mielőbb enyhülés álljon be. (...)

E célból szükséges teendők:1. Jelenlegi adó- és illetékrendszerünk gyökeres reformja útján elbírálható igazságos, arányos, zaklatás-mentes progresszív adóztatás.2. „Protekcionista” vám- és kereskedelmi politikánk teljes megváltoztatásával, az összes foglalkozási körök létföltételeinek biztosítása, az egyoldalú ipari drágaság letörése, a kartellvisszaélések megrendsza- bályozása.3. Vasúti tarifapolitikánk összhangba hozása az ország mezőgazdasági jellegével s az agrártermelés jogos érdekeivel.4. Hitelpolitikánknak az ország agrárjellegéhez illő hozzáalkalmazása; hosszú lejáratú törlesztéses köl-csönök lehetővé tétele; az elviselhetetlen kamatterhek csökkentése, ha kell: törvényhozási beavatkozás útján is.


5. Szigorú takarékosság behozatala államháztartási berendezkedésünk egész vonalán, az önkormányzati életben, valamint az adórendszerű jövedelmekből fönntartott intézményekben is; túlméretezett kereteinek az ország teherbíró képességéhez mért sürgős leszállítása; fölösleges hivatalok összevonása és megszüntetése; a túlhajtott centralizáció és a vele járó hatásköri túltengések lenyesegetése, minden az ország jelen helyzetéhez nem illő luxus teljes kiküszöbölése; álláshalmozások lehetetlenné tevése; a nyugdíjellátás újrarendezése, illetve elviselhető alapokra fektetése; az országgyűlési képviselők létszámának megfelelő csökkentése; a választókerületek arányosítása, államháztartásunk úgynevezett dologi kiadásainak revíziója s a minimumra csökkentése.6. A közélet tisztaságának helyreállítása; mindenféle - akár közjogi, akár közgazdasági - összeférhetetlenség teljes megszüntetése; panamák és egyéb kóros jelenségek kérlelhetetlen kiirtása; a közalkalmazottak fölötti fegyelmi bíráskodás mai rendszerének eltörlése s a királyi bíróságokra ruházása; általában mindenféle kari és egyéni privilégiumok megszüntetése.7. A falufejlesztés lehetőségének törvényhozási biztosítása, egészséges, gazdaságilag és pénzügyileg is kellőképp megalapozott, telepítéssel kapcsolatos, demokratikus földbirtok politika megindítása és folyta-tása; az önhibájukon kívül válságba jutott gazdasági egyedek fölsegítése és talpra állítása; a mezőgazda-ság fejlődését gátló intézmények megváltoztatása vagy megszüntetése; mezőgazdasági vagy azzal kapcso-latos iparok fejlesztése; vízszabályozási, ármentesítési költségek leszállítása, állami szolgáltatások ol-csóbbá tétele; tagosítási, telekkönyvi, bíráskodási, örökösödési stb. illetékek, közjegyzői és Ügyvédi díj-szabások indokolt mérséklése; az Ügyvédkényszer megszüntetése, a kihágási bíráskodás kinövéseinek lenyesegetése; a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének visszaállítása és biztosítása; a falusi altru-ista szövetkezetek erkölcsi és anyagi támogatása; a kisipar intézményes védelme, támogatása, (...)8. A közigazgatás egyszerűsítése a felsőbb hatósági beavatkozások alkalmának és szükségességének csök-kentése útján; gyorsabbá és közvetlenebbé tétele;jogsegélyre szorulófalu népével szemben megértővé. atyaivá változtatása; a községi, városi, megyei önkormányzati testületek hatáskörének visszaállítása, sőt fejlesztése; a népoktatás ügyének minél szélesebb alapokra fektetése és megfelelő állami támogatása; a népegészségügy beható gondozása.9. A szabadságjogok mielőbbi életbe léptetése; az egyesülési és gyülekezési jog biztosítása; sajtó- és politikai pörökben az esküdtbíráskodás visszaállítása; a képviselő-választások tisztaságának és szabadságának védelme; a titkos választás általánossá tétele.10. Államforma tekintetében a párt minden más országtól és tróntói-úgy közjogilag, mint gazdaságilag, szóval minden vonatkozásba/1 - teljesen független, öncélú, magyar nemzeti királyság álláspontján áll.

Szijj Bálint elnök Tildy Zoltán alelnökGaál Gusztáv Vass Zoltán pártigazgatóa népművelő csoport vezetője N agy Ferenc főtitkárBartolff Márton Ügyvezető alelnök

(Forrás: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk. Gergely Jenő.. Bp. 1991.)A NEMZETISZOCIALISTA MAGYAR MUNKÁSPÁRT (KASZÁSKERESZTESEK) PROGRAMJA

(BUDAPEST, 1932. DECEMBER 1.)

Nemzeti szocialista kiáltvány!Részünkről megszűntek azok az idők, amikor a nemzetközi zsidó kapitalizmus karöltve az úgynevezett „gyözök”-kel, demokrácia, liberalizmus és más című világcsalás cégére alatt hathatósan beleavatkozhatott az ország belső Ügyeibe és ezeknek ürügye alatt szabadon terrorizálhatták az ország dolgozó őslakosságát. Törvényes jogainkból nem vagyunkhajlandók többet egy szemernyit sem engedni. Ebben az országban elsősorban nekünk van törvényes jo-gunk élni, boldogulni és uralkodni. Nem fogjuk tovább tétlenül nézni, hogy Üzér idegenek aljas anyagi indokból ismét szabadon hazudozzanak, rágalmazzanak és félrevezessék a dolgozó magyar néptársakat. Mit akarunk?! Dolgozni, küzdeni, harcolni akarunk becsülettel, utolsó leheletünkig a szenvedő, nyomorba taszított, dolgozó magyar népért. Álljt akarunk kiáltani minden néppusztító, hazaáruló törekvés ellen, ki akarjuk irtani azt a fertőző szellemet, amely a magyar nép millióit a sír szélére juttatta. Azt akarjuk, hogy a becsületes magyar dolgozók uralma következzen a síberek, csalók, becsületrablók, nemzetgyilkosok, népárulók, országveszítök, szellemi, erkölcsi és gazdasági pestist hivatásosan terjesztők Üzérkedéseivel szemben. Minden kendözés nélkül százszázalékos életet, kenyeret, igazságot, jogot, földet szabadságot, munkát követelünk minden tisztességes magyar részére. Azt akarjuk, hogy a közérdek ellen elkövetett semmiféle büntetlenül ne maradjon, de minden tiszta magyar szívdobbanás nyerje el méltó jut1lmát.


Utolsó csepp vérig teljesítő harcot hirdetünk vértengerrel szerzett nemzeti függetlenségünket veszélyeztető minden törekvés ellen. Magyarok! Testvérek! Törhetetlen erővel és elszántsággal tiltakozzatok a fekete-sárga reakció ellen! Ne felejtsétek el egy pillanatra sem Petőfi, Széchenyi és Kossuth Lajos tanításait! Szálljatok síkra rettenthetetlen ősi bátorsággal azért a magyar szabadságért, amelyért Rákóczi oly vitézül harcolt és véreztek kuruc hősei, Petőfi, az aradi tizenhárom és szent légiói a mártír magyaroknak bitóf.1, vas, golyó és börtön által kálváriás vértanú-hősi halált haltak 1 császári pribékek véres kezétől, amiért Kossuth Lajos élt és keserű bujdosásban halt meg. Hiába véreztek volna a nagy nemzeti hősök?! És hiába hullott volna mérhetetlen óceánja a szent földért kiontott, drága magyarvérnek?! Ne engedjétek meggya-lázni és megcsúfolni a nagyvértanú hősök szent emlékeit! Ez a reakció csinált Magyarországból sémita paradicsomot, míg az igazi magyaroknak siralomházzá és kálváriás golgotává változott a vérrel, verej-tékkel, szenvedésekkel szerzett és megtartott magyar haza. A négyszáz éves bilincse s rabságnak kimond-hatatlan szenvedése és megalázása mindennél keserűbben él minden magyar szívében! Ti elsősorban és kizárólag m agyarok vagytok, a harci lobogókra kitörölhetetlenül rávéstük a diadalmas igét: A haza min-denek előtt! Az egész világ Üzér haramiáin:tk nemzeti létünk és életünk ellen folyó orvtámadásaival szem-ben pedig halljátok íme harci jelszavunkat, amely csatakürtként sikoltja minden magyar fülébe: Nemzeti, szocialista, független és antiszemita! A legélesebben visszautasítjuk azt a defetista és pacifista, nemzet- gyalázó szellemet, amely Magyarországot, mint kicsiny és tehetetlen nemzetet aposztrofálja. Magyaror-szágot hatalmas, nagy birodalommá tették a magyarság igazi nagy vezérei, hosszú évszázadokon át és mi nem szűnünk meg soha addig harcolni, míg régi dicsőségünk teljes fényében nem fog ismét ragyogni! Minket Attila, az Isten ostora, Árpád, honszerző fejedelem, Nagy Lajos, a Hunyadiak, Zrínyi szelleme vezérel vakító fénysugárként a mai vak, csillagtalan magyar éjszakában. A legdicsöbb magyar erényeknek, a rettenthetetlen magyar bátorságnak és a világon példátlanul álló, ragyogó magyar vitézségnek és hősiességnek vagyunk halhatatlan reménykedéssel törhetetlen fáklyahordozói! Meg nem alkuszunk soha! Ha kell, szembeszállunk a világ minden magyarfaló ellenségével, mert tudjuk, hogy az ősi magyar erő és hatalom örök és végtelen. Térdet nem hajtunk senki emberfiának e földön, csak Istennek!Tudjuk, mi az oka a mai nagy népnyomornak. Mindez az idegen erkölcsű és szellemű üzérek hosszú évti -zedes gazdasági és szellemi garázdálkodására és harácsolás ára vezethető vissza. Az anyagi javak óriási módon való eltolódására, de különösen arra a körülményre, hogy az ellenséges idegenek kezébe került nagymérvű anyagi javak most politikai eszközül használtatnak fel minden olyan tevékenység ellen, amely nem a nemzeti független Magyarország megsemmisítését szolgálja. Ez a demokrata-kapitalizmus meg-szüntet minden olyan vállalkozást, üzemet, ahol nem lehet százszázalékos rablást űzni a dolgozók rovására. Tudatosan fokozza a munkanélküliséget és tömegnyomort, amelyeknek létrejötte uralmuk megvalósu-lásának előfeltétele Sok úgynevezett „csőd” és „bukás” nem az állítólagos bukottat siratja, mert a bukás a legtöbb esetben csak talmudi trükk, hanem a hitelező és alkalmazott néptársakat dönti végső nyomorba és pusztulásba. És ahová a kezük elér, ott nyomor, pusztulás, halál nem maradhat el. Ilyen körülmények között nem csoda, ha tönkremegy és elpusztul az ország őslakossága és megfertőzik szellemükkel a gyengébb erkölcsű és jellemű magyarokat is és sokan hasonlókká lesznek lassanként hozzájuk, azzal a különbséggel, hogy míg ok csak idegennek ártanak, a megrontottak saját véreiknek. A földművelő nép, kisiparosok, kiskereskedők tönkremennek, nincs jövedelmük, mert leromlottak a gazdasági viszonyok. De miért romlott le, miért nincs jövedelem?! Azért, mert mesterségesen, üzletszerűen vannak lerombolva és tönkre- téve. Addig, míg a termelt javak a földművesnél, termelőnél vannak, csak az értéküknél sokkal alacsonyabb árakon adhatók el, de mihelyt a közvetítő üzérek kezébe kerülnek, különösen a legfontosabb élelmi és ipari cikkeknek az árát képtelen mértékben felemelik. Ebben az országban, ahol bőségesen megvan minden, ami az emberi létfenntartás és termelés eszközéül szolgál, csakis mesterséges Úton, bűnös, idegen üzérek által lehet nyomort és munkanélküliséget produkálni. És kik azok, akik a magyar valuta legnagyobb részét kicsempészték külföldre és ezáltal a végromlás felé lökték az országot?! Évek hosszú sora óta nemzetközileg megszervezett pusztító és kirabló hadjárattal állunk szemben. A sok nagybank, kartell csak a nemzetközi demokrata-kapitalizmus érdekeit szolgálja, annak szerves része. Ezek pusztítják a földművest, kisiparost, kiskereskedőt és minden dolgozót. Hogyan tudjon továbbá elhelyezkedni a szintén nyomorgó, intellektuális ifjúság, mikor már az 1900. évi hivatalos népszámlálás adatai szerint Budapesten zsidó volt az orvosok 87, a kereskedők 78, az ügyvédek 70, a mérnökök 65, a tanárok 59, az iparosok 56 százaléka. Ez a százalékarány 1920-ig növekedett és utána is szilárdan tartotta magát mindenapjain- kig. De ezen arányokat még túl is haladta a többi intellektuális szabadpálya, ahol több százezer pengős évi fizetéseket és sokmilliós évi jövedelmet harácsolnak össze a dolgozók rovására. Ez a hihetetlen aránytalanság az igazi oka az e nemű munkanélküliségnek; a legordítóbb példája az igazi álláshalmozásnak. Európa egyetlen kultúrvárosában sem lehet annyi sok fényes autót, ezerpengős perzsabundát, kampós orrot, festett arcot és


borotvált szemöldököt látni, mint Budapesten. Nézd meg a főbb utcákon a nagy üzletek, áruházak, vállalatok cégtábláit, találsz-e közöttük magyart? És akkor azt hirdetik, hogy nincsen pénz? Pénz van, csak nem azoknak a kezében, akiket az jogosan megilletne. Nem azok orozták össze a horribilis vagyonokat a háború alatt, akik a frontokon harcoltak. Tisztán láthattuk 1918 végén, hogy mi a demokrácia? a demokrácia a zsidók ősi „Kahal” szervezetének kizárólagossá tétele az összes nemzeti irányú szervezetek eltörlésével és a dolgozó gojoknak rabszolgasorba való süllyesztésével, amint azt akkoriban a zsidók egyik vezére őszintén megírta: „A demokrácia... A vérség rettenetes ereje. ” Első dolguk volt teljesen megsemmisíteni a most általuk annyit emlegetett szabadságjogokat. A gyülekezési, sajtó- és mindenféle szabadságjog a legirtózatosabb terror alatt állott. Nyílt utcán ütötték le azt, aki nemzeti érzületének kifejezést mert adni, nyomdáit és helyiségeit lerombolták és kifosztották. Az ö törvényük tanítja: „A gojok közül a legbecsületesebbnek vedd el az életét. ” És a demokrata uralom azzal kezdődött, hogy meg-gyilkolták Tisza Istvánt. Azok a zsidó vezérek, akik már jóval a háború előtt csak egy szál fütyülövel lopódzkodtak be az országba, rövidesen milliomosok, királyi tanácsosok, magyar nemesek, m. kir. udvari tanácsosok, bárók, miniszterek, cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsosok lettek a Habsburgok magyarpusztító törekvéseinek fegyvereként. Mint piócákat rakták őket a nemzet testére a többi magyarellenes nemzetiségekkel együtt, akik szintén a legfényesebb rangokat és legnagyobb birtokokat kapták a legpraktikusabb leigázó eszközként. A háború alatt pedig a magyar nemzet örök gyalázatára a magyar királyi honvédelmi, kereskedelemügyi és igazságügyi miniszteri székekben az ö fajtájukból szár-mazók ültek. Az 1918. évi októberi demokrata-cionista kormányban zsidó volt a miniszterek 90%-a, és végül a kommunizmusnak nevezett talmudista rémuralom alatt zsidó volt a népbiztosok 99%-a. De ezekkel szemben éppen úgy nem vagyunk halandók tűrni semmiféle más kizsákmányoló és leigázó felekezeti és osztályuralmat sem. Az összmagyarság függetlenségét, f.1ji és nemzeti érdekét, életét veszélyeztető min-denféle törekvést a leghatározottabban visszautasítunk és a legkeményebben tiltakozunk azok romboló szándékai ellen. Ez az ország sem a zsidó kapitalizmus, sem semmiféle felekezeti, hitbizományi és kivált-ságos osztályok igájában nem sínylődhetik. Az utóbbi tizenkét év ismét csak svargeld reakciónak, a politi-kai csalóknak és gazdasági síbereknek nyitotta meg az érvényesülés és további rablás lehetőségét és nem jelentkezett sehol sem a mai rendkívüli időknek megfelelő erő, bátorság, önzetlenség, kemény akarat és elszántság, hogy ezzel a nép és nemzetpusztító, országveszítő söpredékkel és koncleső csatlósaikkal vég-képp és törvényesen leszámoljon. A demokrata és liberális sajtóban folyik a legképtelenebb, bűzös kor-rupció.Ez a sajtó sikkasztja el a legnagyobb értékeket, az igazi értékeket, mert a nemzeti, erkölcsi és szellemi értékek sokszor sokkal fontosabbak, mint az anyagiak. Mesterségesen növeli az elégedetlenséget, uszítja a testvért a testvér ellen, temeti az erkölcsöt,jellemet, gerincességet. Tudatosan hazudozik, ferdít, rágalmaz és a féktelen kútmérgezésnek és demagógiának sohasem tapasztalt méreteit produkálja. Demoralizálja a nép széles rétegeit, letörni igyekszik a lelkekben a nemzeti érzést, a faji együvé tartozást. Mindenféle hazugjelszavakkal, kiagyalt politikai tévhírekkel igyekszik félrevezetni, elkábítani a sok megpróbáltatástól kimerült magyar népet. Az októberi országveszítő bűnösöknek a főcinkosa, ki akarja irtani a lelkekböl az irredenta gondolatot, a magyar föld, a magyar haza iránti szeretetet, amelyik pedig mégis foglalkozik hazafias jelszavakkal is, csak azért teszi, mert az részére nagyszerű üzlet. Akik szolgálják őket, eladják becsületüket, elárulják f.1jtájukat, megtagadják igazi nemzeti érzésüket, ősi hagyományaikat és mindent, ami a magyart magyarrá teszi. Azok az irodalmi és szellemi prostituáltak, akik hitvány anyagi javakért, aljas, önző célokért képesek megtagadni, piszkolni saját fajukat, ócsárolni nemzetüket és az idegen Üzérek alacsony, szennyes politikai céljainak szolgálatába állíthatók, azok nem érdemlik meg, hogy magyaroknak neveztessenek. Erről a helyről figyelmeztetjük mindazokat, akik eddig a fórumon talmud szellemben kiabáltak, gázoltak a nép és nemzet becsületében, hivatásszerűen hazudozik, rágalmaztak, félrevezették a dolgozó magyar nép társakat, hogy elmúlott a lehetősége annak, hogy ezeket a gazságokat, felelősség és számonkérés nélkül lehessen tovább is elkövetni. A józan bölcsességnek, higgadt türelemnek is van határa. Azt gondolják, maradhat ez így?! Tűrhetjük továbbra is ezt a szörnyű gyalázatot?! Az utóbbi tizenkét év alatt keservesen győződhetett meg mindenki, hogy nem számíthatunk a nemzetközi zsidó kapitalizmus járszalagján bukdácsoló "győzők" jóindulatára. Ne áltassa magát senki, mert az úgynevezett „ revízió ” csak Üres szólam, hasonló az 1918. évi októberi szólamokhoz: „Nem akarok katonát látni... ” stb. Nekünk nem revízió kell, hanem az orvul elrabolt, illetve a marxisták és demokraták által az ellenség kezére átjátszott ezeréves magyar területeknek azonnali visszaállítása. Addig nem lehet béke és nyugalom ebben az országban, míg az országveszítő októberi bűnösök nem nyerik el méltó büntetésüket. Becstelen áruló és nem magyar az, aki ezt nem követeli utolsó leheletéig. A legnagyobb bűn, de egyben a legnagyobb ostobaság is azt hinni, hogy ellenségeink egy rögöt is vissza fognak adni Önszántukból. Ezzel szemben


elsőrendű nemzeti közkötelesség olyan nemzeti államokhoz való orientálódás, amely nemzeteknek azonosak a bajaik és ellenségeik. Európában jelenleg Olaszországon kívül a legnagyobb nemzeti erőt és hatalmat, sőt világhatalmat a nemzeti szocializmus képviseli. A hatalmas, most kialakuló nemzeti szocialista német birodalomnak is ugyanazok a bajai és ellenségei, mint Magyarországnak. Ez a harmadik birodalom teljesen más az előbbiektől: a dolgozók nemzeti uralmának megvalósulása és a világuralomra törő nemzetközi demokratakapitalizmusnak és ezek szövetségeseinek a legélesebb és legerősebb ellenfele.Idegen szellem és erkölcs hozta létre a mostan fennálló, hibás állami berendezkedést, amely lehetővé teszi a dolgozó magyar őslakosság megrontását, leigázását és kirablását. Ki kell szárítani a fertőző mocsarat és teljesen új sziklaalapra kell fektetni az állam fundamentumát. Hiábavaló addig minden erőlködés, amíg a nemzet szervezetében bent hagyjuk a fertőző baktériumokat, amelyek a mostani helyzetnek is előidézői. Előbb az alapbajokat kell megszüntetni, és csak azután lehet szó a gyógyulásról és megerősödésről. Ha ezek az alapbajok megszűnnek, akkor lehet majd csak rendet, jólétet és szabadságot biztosítani de addig, soha! A nemzeti szocializmus magában foglalja összes bajaink gyógyulásának orvosszereit. Csak a nemzeti szocializmus lehet az a hatalmas, produktív irányzat, amely képes az új Nagy-Magyarországot megte-remteni, újjáépíteni és fejlődőképessé tenni. Csakis vezérelvei alapján tudunk biztos révbe kerülni, szilárd, megdönthetetlen nyugvópontra jutni. A dolgozó magyar népnek kenyeret, jólétet, földet, munkát, jogot, szabadságot, fejlődést nyújtani. A világ legnagyobb elméi és hatalmai, többek között Rothermere lord, Mussolini, Borah szenátor, Mac Donald, Kemal pasa, Hoover elnök stb. mind a legnagyobb szimpátiával és jóindulattal tekintenek a nemzeti szocialista mozgalom felé. Mindaddig, míg a nemzeti szocializmus meg nem valósul, a magyar nép milliói csak szenvedni, nyomorogni, küszködni, éhezni fognak vak reménytelenséggel, szörnyű borzalmak között, míg végül is elmerülnek a nemzetközi zsidó-demokrata- kapitalizmus vagy a svarcgeld hóhérok mindent megölő rabszolgaságának posványába.Ha él még egy szikrája a magyar népben a hazaszeretetnek, az élni akarásnak, emberi együvé tartozásnak és szabadságnak, úgy nem fogja tétlenül nézni, átkos letargiába merülve nemzetének és szenvedő, pusztuló magyar testvéreinek rettenetes kínlódását, hogy ismét oda kerüljünk, ahol négyszáz évig sínyl6dtÜnk zsarnoki rabságban és ahová a rituális világháború és az utána következett talmudista-banditizmus lökött bennünket, hanem acélos összefogással, ősi magyar erővel és megértéssel tömörül a nemzeti szocialista mozgalom diadalmas, makulátlan lobogója alá és megvalósítja annak megmentő, újjáteremtő és éltető programját! (...)

Kivonat a Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt programjából1. Követeljük Magyarország 1914. évi területének haladéktalan visszaállítását, valamennyi magyarnak egyesítését és visszatelepítését Nagy-Magyarországra. Nem ismerjük el a békeszerződéseket, nem ismerünk győzőt és legyözöttet. Követeljük a megszállott területeken elkövetett óriási károknak megtérítését, a jóvátételek és egyéb háborús terhek törlését és a teljesített fizetések vissza térítését. Követeljük és biztosít -juk hazánk egész területén minden más anyanyelvű őslakosság teljes kulturális szabadságát és autonómi-áját.2. Követeljük a nemzeti függetlenség teljes fenntartását és annak legmesszebbmenő biztosítását minden törvényes eszközzel és mindenkivel szemben.3. Követeljük az anyagi javak arányos megosztását. Általános egyenlő és titkos választóijogot követelünk és a dolgozók emberi méltóságának,jogának és szabadságának törvényes védelmét.4. Követeljük, hogy minden állampolgárnak egyenlő jogai és kötelességei legyenek. Minden tehetséges és szorgalmas dolgozó magyarnak magasabb képzettség elérését és vezető állásba való jutását és küzdünk az olyan állásbetöltő korrupt rendszer ellen, amelyik nem a magyar tehetséget, jellemet veszi figyelembe, hanem csak az önző pártérdekeket.5. Követeljük, hogy állampolgár csak néptárs lehessen. Néptárs pedig csak turáni és árja származású egyén, tekintet nélkül vallására Ezek szerint zsidó nem lehet néptárs.6. Követeljük, hogy az állam kötelezze magát, hogy elsősorban állampolgárai kereseti és megélhetési lehetőségeiről gondoskodjék. Ha nem lehetséges az állam őslakosságának boldogulása és élelmezése, akkor az idegenek azonnal kiutasítandók.7. Követeljük mindazok részére, akik az ország területén állandóan tartózkodnak a produktív és legális munka igazolásának kényszerét. Ennek a munkának az egész nemzet érdekében és mindenkinek hasznára kell történnie.8. Mindennemű további bevándorlás akadályoztassék meg és követeljük, hogy valamennyi 1900 óta be-vándorolt nem néptárs és 1900 óta bevándorolt mindazon egyén, aki bármilyen bűncselekmény miatt a bíróság által jogerősen elítéltetett, az ország azonnali elhagyására kényszeríttessék. Követeljük, hogy mindaddig, míg magyar munkanélküli munkások vannak, idegent alkalmazni ne lehessen.


9. Tekintettel arra az irtózatos pénz- és véráldozatra, szenvedésekre és borzalmakra, amelyet a világhá-ború a magyar néptől követelt, a háború révén való személyi haszon és meggazdagodás a nép elleni bűn -cselekménynek tekintendő. Követeljük ezért valamennyi hadivagyon maradék nélküli elkobzását.10. Követeljük, hogy mindazon egyéneknek a vagyona, akik 1880 óta vagyonszerzés és Üzérkedés céljából vándoroltak az országba, továbbá mindazok vagyona, akik eddig az ország sorsának intézésében részt vettek, vizsgáltassék felül és az a vagyon, amely nem normálisan, a tisztesség és közérdek lelkiismeretes szem előtt tartásával, a törvényben meghatározott kereteken kívül jött létre, szálljon vissza az államra.11. Követeljük, hogy minden arra rászoruló, érdemes, dolgozó magyar állampolgár, (bármilyen munka-kört töltsön is be) az államra visszaszállt javak egy részéből megfelelő állami kamatmentes hitelben ré-szesüljön, mert talpra állásuk a síberek, árdrágítók, uzsorások, valutarontók, csalók, hamisítók stb. által teljesen kifosztott és lerongyolt gazdasági helyzetben csakis így érhető el.12. Követeljük a munka és fáradság nélküli jövedelmek megszüntetését, a kamatrabszolgaság letörését. Minden munkás részére munkaalkalomnak az állam által való biztosítását és minden földműves részesítését a földből ingyenesen. A munkanélküli intellektuális ifjúság méltó elhelyezkedésének megteremtését, valamennyi közalkalmazott és nyugdíjas szerzett jogának és igényének teljes biztosítását, életstandardjának megjavítását, létminimum megállapítását. Szociális adóreformot.13. Követeljük, hogy minden 500 kat. holdon felüli földbirtokot, amely nem két emberöltő óta van a tulaj -donos birtokában és családjának sem volt azelőtt hasonló nagyságú földtulajdona, ha azt nem a magyar nemzet érdekében teljesített érdemeiért kapta, tulajdonul bármikor is, továbbá az összes kötött birtokokat az állam sajátítsa ki és mindazoknak a vagyonát, akik külföldön élnek.14. Könyörtelen harcot követeljük azok ellen, akik működésükkel a közérdeknek ártanak. Közönséges közbűnözők, síberek, árdrágítók, uzsorások, valutarontók, csalók, sikkasztók, hamisesküvők stb. halállal és vagyonvesztéssel sújtassanak, tekintet nélkül a származásra és vallásra.15. Követeljük az egészséges középosztály megteremtését és fenntartását, a nagyáruházak azonnali kisa-játítását és bérbeadásukat, olcsó áron kisiparosok részére, az összes kisiparosok legmesszebbmenő figye-lembevételét valamennyi közszállításnál. Részükre és a kiskereskedők, földművesek részére állandó, hosz- szú lejáratú, kamatmentes hitelnyújtás lehetőségének megteremtését, községi takarékpénztárak, fogyasztási és hitelszövetkezetek létesítését.16. Követeljük valamennyi, eddig társadalmi úton működő üzem államosítását. Haszonrészesedést követe-lünk a nagyüzemekből. A lánckereskedelem végleges megszüntetését követeljük, a mezőgazdasági termé-nyek értékváltozásából kifolyó adósság rendezését és ennek megfelelően a tökének részbeni leírását, kar-tell- és bankuzsora terhek törlését.17. Követeljük, hogy nem néptárs ne folytathasson az ország területén semmiféle intellektuális, vagyoni, vállalkozási stb. tevékenységet, semmiféle ingatlant ne bírhasson tulajdonul, mindennemű szellemi termé-kük nem magyarul, csak anyanyelvükön jelenhessék meg nyomtatásban. Követeljük továbbá, hogy mind-azok a nem néptársak, akik bármikor is magyar hangzású nevet vettek fel, csak eredeti nevüket viselhessék, még azon esetben is, ha a magyar hangzású névvel együtt nemesi, bárói vagy más cím et vásároltak is. Ezen törvény ellen vétők vagyonvesztéssel és kiutasítással sújtassanak.18. Követeljük az anyaság és nővédelem, népegészség, gyermekvédelem kiterjesztését a szociális követel-mények legfelső határáig, a gyermekmunka eltiltását, a szellemileg különösen tehetséges gyermekeknek állami költségen való kiképeztetését, tekintet nélkül a szülök társadalmi állására, vagy hivatására, er-kölcsvédelmi törvények beiktatását.19. Szigorú törvényeket követelünk az olyan művészeti és irodalmi irány ellen, amely népéletünkre, ősi hagyományainkra bomlasztó hatással van és azoknak az intézményeknek be zárását követeljük, amelyek ezen követelmények ellen vétenek. Követeljük, hogy mindennemű az ország és a nép ügyét érintő írásmű (újság, könyv, röpirat stb.) csak akkorjuthasson nyomtatásban vagy bármi más formában a nyilvánosság elé, ha az a dolgozó magyar nép egé-szének nemzeti, erkölcsi és szociális érdekét feltétlenül és teljesen szolgálja. Újságot csak erkölcsi testület legyen jogosult kiadni.20. Követeljük a büntető, kereskedelmi, váltó, részvény, biztosítási jognak a magyar dolgozók érdekeinek megfelelően való kicserélését, illetve új jog törvénybe iktatását. Követeljük, hogy Magyarország államfője csak vérbeli magyar lehessen.A Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt nevében:Böszörmény Zoltán országos elnök

(Forrás: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk. Gergely Jenő.. Bp. 1991.)


AZ ILLEGÁLIS KMP A GAZDASÁGI VÁLSÁGRÓL

A szociáldemokrata párt elmélete a helyzet és a történelmi feladat hamis értékelése alapján a kapitalizmus megerősítésében jelöli meg a kiutat a válságból.(...)Azaz beszélnek ok forradalomról. Mikor választani indulnak. De a baloldali manőverként felújított vá-lasztójogi harc a burzsoázia szolgálata! Vajon van ma Magyarországon olyan polgári párt, mely ne köve-telne szintén több-kevesebb választójogi reformot? Még Gömbös is hangsúlyozza, hogy nem zárkózik el ettől.A tanulság? A Szociáldemokrata Párt szerepe Magyarországon már réges-régen ellenforradalmi. (...)Ha a jobboldali szociáldemokrácia le is töri az egyes harcokat, egyelőre sikerrel akadályozza is a harcok összefogását és magasabb fokra emelését. A harcok tömege és méretei bizonyítják a tömegek megnövekedett elszántságát. (...)

(Részletek a Társadalmi Szemle12 című folyóirat cikkéből, 1932)

Munkások! Munkanélküliek! Elvtársak!Nem csöndes sétára, hanem harcos, bátor tüntetésre hív benneteket szeptember elsején, a déli órákban a Nagykörútra a Kommunisták Magyarországi Pártja.Tüntessetek a régi győzelmes elszántsággal. Munkát, kenyeret! Állami munkanélküli segélyt a tőkések terhére!Lakbérelengedést!

(Részletek a KMP röplapjából, 1931)GÖMBÖS GYULA: NEMZETI MUNKATERV (1932. OKTÓBER)

1. Politikánk célja a magyar nemzet felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük.2. Külpolitikánk feladatának tartjuk biztosítani a magyar nemzeti állam részére azt a szerepet, amely nemzetünket múltjánál, földrajzi helyzeténél és történelmi hivatottságánál fogva megilleti.(...)6. Közjogi és államigazgatási berendezésünket - a mai kor követelményeinek figyelembevételével, de a hagyományokban rejlő erkölcsi erők megóvásával - úgy kívánjuk átalakítani, hogy ez a közjogi és állam-igazgatási berendezés a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére.7. Az egyéni szabadság elvének teljes érvényesülésére törekszünk, addig a határig, ameddig ez a szabad-ság a nemzeti közösség érdekeit nem veszélyezteti. Ezt az elvet a munkaviszony szabályozása tekintetében is irányadónak tartjuk.8. Az egyesületi és gyülekezési jog szabályozásánál irányelvünk, hogy minden egyesületnek és gyülekezés-nek közvetlenül vagy közvetve a nemzeti erők meghatványozását kell szolgálnia.9. A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja.(...)31. Gazdasági és hitelpolitikai törvényeinket a gazdasági élet változásainak megfelelően olyan módon óhajtjuk megreformálni, hogy azokban a magyar nemzet sajátos lelki és gazdasági tulajdonságai teljes mértékben figyelembe vétessenek. Ugyanezt az elvet óhajtjuk érvényesíteni a büntető jogszabályok alkotá-sánál is.(...)34. Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista termelés formái között akarjuk fenntartani. Utóbbinak a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel igyekezünk lenyesni.(...)37. Termelésünk és fogyasztásunk összhangba hozását és nemzetünk megélhetési viszonyainak javítását nem a tömegek életszínvonalának lesüllyesztésével, hanem olyképp akarjuk megoldani, hogy az összes termelő erők serkentésével, helyes szervezésével és tevékenységüknek a szükségletekhez igazodó irányítá -

12 Az illegalitásban működő Kommunisták Magyarországi Pártjának folyóirata


sával minél több valódi értéket produkáljunk. Sem a fukarság, sem a pazarlás nem ideálunk. A jövedelmi és vagyoni viszonyokon felül való költekezésnek széles rétegekben lábra kapott szokását kiküszöbölni kí-vánjuk.(...)45. Munka és nem segélyMunkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk s a munkanél-külieket csak munka ellenében támogatjuk.(...)83. Magyar faji sajátságokban gyökerező, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kultúrát akarunk.(...)85. A nemzetnevelés ügyét elsőrendű feladatunknak tekintjük. Kötelességünknek tartjuk az uralkodó lelki válság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kialakí -tását. Nem ismerjük el a magas kultúra és népművelődés közt mesterségesen támasztott ellentét jogosult -ságát és a magyar nemzeti művelődés egysége és teljessége érdekében egyaránt fontos feladatunknak tartjuk magas kultúránk színvonalon tartását és népkultúránk hatványozott fejlesztését.


Gömbös Gyula(Forrás: Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája. Bp. 1983..)


GÖMBÖS GYULA LEVELE ADOLF HITLERHEZ (1933. ÁPRILIS 22.)

Excellenciás Uram!

Amikor kormányra lépése alkalmából szerencsém volt Önt üdvözölni, hangsúlyoztam a nyílt eszmecserék szükségességét, és a jövőben is ehhez a nyíltsághoz óhajtom tartani magamat. (...)Mi erős kézzel kormányzunk egy olyan nemzeti Magyarországot, amely mindig bizonyos reménységgel és rokonszenvvel tekint Berlinre. Úgy vélem, Németországnak is érdekében áll, hogy ezt a rokonszenvet bizonytalan gazdasági kapcsolatok semmiképpen se zavarják meg. Az a körülmény viszont, hogy a magyar mezőgazdasági termékek utóbbi időben egyáltalán nem, vagy csak nagyon csekély mennyiségben jutnak el Németországba, már olyan hangokra ad alkalmat, amelyek - az általam követett politikával ellentétben - Németországgal kapcsolatos politikámat bírálják, nem is egészen alaptalanul. Excellenciád bizonyára már jelentést kapott arról, hogy megrendszabályoztam azt a zsidó-fajvédő lapot, amely excel- lenciádat és Németországot támadta (...)Szeretném ezért sürgősen kérni, határozza el a német kormány, hogy agrárexport kérdésekben segítsé -günkre siet. (...) Úgy vélem, excellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a szorosabb bajtársi együttmú1cödésnek. Ezt szolgálja levelem is, melyet abban a reményben intézek közvetlenül excellenci- ádhoz, hogy mi, régi fajvédő bajtársak, akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és kölcsönösen támogatjuk majd egymást. (...)Excellenciád történelmi munkájára Isten áldását kérve maradok kiváló tisztelettel:

BETHLEN ISTVÁN GONDOLATAI GÖMBÖS GYULÁRÓL

Gömbös Gyula (...) mint élénk képzelőtehetséggel megáldott ember, aki szeretett szónokolni és vitatkozni, aki heves temperamentummal is bírt, nagy politikai sex-appealnak örvendett: barátai, akikkel különben néha kurtán bánt, rajongtak érte, és egyéniségének varázsa alatt állottak; politikai ellenfelei sem gyűlöl ték, mert a magánéletben tudott velük szemben is szeretetreméltó lenni. Mértéktelenül nagy ambíciók fűtötték, de komoly hivatásérzete is volt. Szerette faját és nemzetét, érdekében nagy terveket is szőtt. Azokat férfias bátorsággal tudta is követni és a kitűzött célhoz vezető utakat megorganizálni. Csak az volt a baj, hogy egyfelől hiányoztak a nemzet vezetéséhez szükséges alapos ismeretei, a tapasztalat és a széles látókör, amelyet csak a külföld alapos tanulmányozása adhat meg, és amely a biztos ítéletnek alapja; így gyakran légvárakat épített, gyakran illúziókat kergetett, új ezredév programján törte a fejét 95, azután 100 pontban, vagy szemmértékét csalták tőrbe ehhez hasonló illúziók. Őszinte és nagyvonalú lendületének pedig viszont egyéni hiúsága vetett gyakran gáncsot. (...) Szerette és a politikában, mint eszközt használta az összeesküvést, a titkos társaságokat, a rejtett szervezeteket (...) Nem bízott a parlamentarizmusban, a parlamentet nem is kedvelte, és azt tartotta, hogy a nemzet érdekeinek biztosítására az országgyűlésen kívül szükség van még más olyan szervezetekre, amelyek, ha a parlament valamikor újból csődöt mondana, önmagukban elég erősek, hogy megvédjék a nemzet érdekeit. Az volt a felfogása, hogy az országgyűlés tagjait lehetőleg ezen szervezetek tagjaiból kell összeválogatni, az ő vezetőiket kell bevonni a kormányba, az adminisztrációba stb. (...)így vetette meg Gömbös az ágyát annak az új politikai érának, amelyben a hatalom eleinte az ő és az általa alapított, vagy általa favorizált szervezetek kezében feküdt, amelynek politikáját azonban már akkor is mind radikálisabb irányba tolta el ezen szervezetek fiatalsága, az ún. viharsarok, (...) amelyek már csak részben voltak a Gömbös-féle szervezetek közvetlen emanációi, de amely szervek munkájának a gyümölcseit a belőlük kisarjadzott és magukat függetlenítő édes gyermekei, a magyar nyilas pártok és utoljára mindnyájuk szellemi apja, a német nemzeti szocializmus arassák le. (...)Gömbös lelke mélyén antiszemita érzésű volt ugyan, de nem antiszemitább, mint minden más jó magyar ember, reakciójaképpen a Károlyi Mihály- és Kun Béla-féle időknek, amikor mindenki megundorodott attól a magatartástól, amelyet a zsidóság nagy része tanúsított volt. (...)



Gömbös külpolitikája, amely diplomáciailag az akkor általa tengelynek elnevezett kettős német-olasz szövetségre támaszkodott, bár néha kissé feleslegesen tüntető 1elleget öltött, egészen helyes utakon járt. Az ő oldalukon volt kétségtelenül a helyünk, hisz nem lehetett abban az időpontban előre látni, hogy poli-tikájuk idővel olyan utakra kanyarodik majd, amely utakon őket nem követhetjük többé.(...)0 volt az, aki alatt a magyar tisztikar körében a politizálás kezdetét vette. Gömbös, mint vérbeli katona, sok tiszttársát a civil kormányzatban fontos ügyköröknek állította az élére, vagy őrszemként helyezte el őket egyes re-szortminisztériumok kebelében.

(Forrás: Bethlen István emlékirata, 1944)

AZ 1933. ÉVI XXIII. TC. A KORMÁNYZÓ JOGKÖRÉNEK KITERJESZTÉSÉRŐL

1. § Az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának a királyi hatalomban foglalt joga - ugyanazokkal a korlátozásokkal, amelyeket e tekintetben az 1848:IV. és az 1867:X. törvénycikk O Felsége a király jogára nézve megállapít - a kormányzót is megilleti.Ha az országgyűlés által alkotott törvény kihirdetésének elrendelésére az 1920:I. tc. 13. §-ának második bekezdésében megszabott hatvan napi határidő alatt a kormányzó az országgyűlést feloszlatta vagy ha e határidő alatt az országgyűlésnek törvényben megállapított tartama letelt, a kormányzó újabb megfontolás végett az újonnan összehívott országgyűlésnek küldheti meg, összeülésétöl számított tizenöt napon belül.

Az 1920:I. tc. 13. §-a második és harmadik bekezdésének a jelen törvénnyel ellenkező rendelkezései, úgy -szintén az 1920.XVII. tc. 1. §-a hatályát veszti.A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

AZ ÚN. RÓMAI JEGYZŐKÖNYVEK A MAGYARORSZÁG, AUSZTRIA ÉS OLASZORSZÁG KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL

(RÓMA, 1934. MÁRCIUS 17.)

I. jegyzőkönyvA Magyarország, Ausztria, és Olaszország közötti hatékony együttműködés alapjainak

megteremtése érdekében

A Magyar Királyi Miniszterelnök, az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancellárja és Ő Felségének Olaszország Királyának Kormányfője abban a törekvésben, hogy minden állam önállóságának és jogainak tiszteletben tartása alapján a béke fenntartásához és Európa gazdasági újjáépítéséhez hozzájáruljanak; meggyőződve arról, hogy a három kormánynak ily irányú együttmunkálkodása meg fogja teremteni a tárgyi előfeltételeket más államokkal való tágabb körű együttműködéshez; a fentebb megjelölt célok elérésére kötelezik magukat arra: mindazon kérdésekben, amelyek őket különösen érdeklik, úgyszintén az általános jellegű kérdésekben tanácskozni fognak abból a célból, hogy a Magyarország és Ausztria, a Magyarország és Olaszország és az Ausztria és Olaszország között fennálló barátsági szerződések szellemében, amely szerződések számos közös érdek fennállásának felismerésén alapulnak, az európai államok, különösképpen pedig Magyarország, Ausztria és Olaszország között a valóságos együttműködés elömozdítására irányuló politikájukat összhangba hozzák. Evégböl a három kormány, valahányszor közülük legalább egy ezt célszerűnek véli, együttesen tanácskozni fog.Ennek hiteléül az alulírottak a három eredeti példányban, magyar, német és olasz nyelven készült jelen jegyzőkönyvet aláírták. Eltérés esetében az olasz szöveg az irányadó.

Gömbös, Dollfuss, Mussolini


II. jegyzőkönyvMagyarország, Ausztria és Olaszország között a gazdasági viszonyok fejlesztése érdekéből

Magyarország, Ausztria és Olaszország kormányai attól a kívánságtól vezérelve, hogy a Magyarország és Ausztria, Magyarország és Olaszország, valamint Ausztria és Olaszország között a gazdasági kapcsolato-kat, az árucserének további ösztönzést adva s ilyképpen a gazdasági önellátás egészségtelen irányzatával szembeszállva, fejlesszék, s hogy konkrét rendszabályokkal előmozdítják a dunai államok gazdasági hely-reállításának munkáját, összhangban stresai konferencia határozatainak szellemével és az Olaszország részéröl 1933. szeptember 29-i kelettel előterjesztett Dunai Emlékiratban55 foglalt alapelvekkel, a következőkben állapodtak meg:

1. cikk. Magyarország, Ausztria és Olaszország kormányai kötelezik magukat arra, hogy az érvényben levő megállapodások terjedelmét bővítik, a kölcsönös kivitelnek adott könnyítéseket fokozva és ezáltal nemzetgazdaságuk kölcsönös kiegészüléséből mindinkább növekvő hasznot húzva. Ebből a célból is kétol-dalú megállapodásokat fognak kötni 1934. május 15. előtt.2. cikk. Magyarország, Ausztria és Olaszország kormányai elhatározzák, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a búzaár eséséből Magyarországra származó nehézségek legyőzessenek. Az erre vonatkozó megállapodásokat a lehető leggyorsabban, mindenesetre azonban 1934. május 15. előtt meg fogják kötni.3. cikk. A három kormány kötelezi magát arra, hogy az adriai kikötőkön átmenő forgalmat, amennyire csak lehet, megkönnyíti és előmozdítja. Ebből a célból, amint lehet, kétoldalú megállapodásokat fognak kötni.4. cikk. A három kormány Állandó bizottságot fog alakítani három szakértőből, akiknek feladata lesz a három állam közötti gazdasági forgalom fejlődését figyelemmel kísérni és a jelen jegyzőkönyv szellemé-nek megfelelően a forgalom további fejlesztésének elérésére alkalmas konkrét javaslatokat készíteni.A jelen jegyzőkönyv három példányban, magyar, német és olasz nyelven készült. Eltérés esetében az olasz szöveg az irányadó. Ennek hiteléül a magyar, osztrák és olasz kormányok fejei a jelen megegyezést aláír-ták.

Gömbös, Dollfuss, Mussolini

A NEMZETI AKARAT PÁRTJÁNAK PROGRAMJA (1935)

ALAPTERV ÉS KÖVETELÉSEK

„Adok, hogy adj! Aki nem ad, nem kap! ”1. Akarjuk és követeljük az Ősföld állami, nemzeti, népi, erkölcsi, szellemi, társadalmi, politikai, gazdasá-gi és államvédelmi megújhodását, újjáépítését, átszervezését, szervesen kapcsolódó egységes irányítását.

1. Cikkely.

2. Akarjuk és követeljük a Trianoni parancsszerződés megsemmisítését, az Ősföld ügyének újrarendezését a népek önrendelkezési joga és ama tétel alapján, hogy adják és hagyják meg az Ősföldnek, ami az övé, hogy ő is megadhassa és meghagyhassa a többi földeknek, ami őket illeti meg.

3. Akarjuk és követeljük az Ősföld kérdésének önerőnkből, egyedül a közvetlen érdekelt népekkel karöltve történő alkotmányos megoldását.

4. Akarjuk és követeljük a Hungária Egyesült Földek alkotmányos államtestének, társ és sorsközösségének felépítését, megszervezését, a Magyarföld részéről történő központi állami irányítását; a Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát-Szlavónföld és Nyugatgyepű politikai és gazdasági önkormányzatát a Hungária Egyesült Földek államrendszerében az Ősföld múltjából merített történelmi, földrajzi, birtok, gazdasági, alkotmány és társadalomjogi sorsközösség felismerésének alapján; hogy a Földek és a Gyepű az egységes állami irányításban az új alkotmányban lefektetett kiméretben részt vegyenek.

5. Akarjuk és követeljük, hogy a csonka Magyarföld államhatalma egyedül és kizárólag csak az Ősföld


népeinek boldogságát, dicsőségét, létérdekét, erkölcsi és anyagi jólétét, gyarapodását, a kitűzött államcél megvalósítását tekintse irányadónak minden lépésénél; hogy elutasítsuk a külföld beavatkozását mind-azokban az esetekben, amikor a terv megvalósítását akarja megakadályozni.

II. Cikkely.

6. Akarjuk és követeljük az alkotmány új felépítését, az új alkotmánytörvénynek a nemzet szabad akaratmegnyilvánulása alapján történő elfogadását és szentesítését.

7. Akarjuk és követeljük az állam és alkotmányrendszer politikai, gazdasági és társadalmi berendezésé-nek az Ósföld mezőgazdálkodás őstermelésének örök jellegéhez, ősforrásához, ősadottságához idomított felépítését, rögzítését. Iparral rendelkező, magas fokon álló parasztállamot akarunk, nem paraszttal ren-delkező, alacsonyfokú iparállamot.

8. Akarjuk és követeljük az általános, titkos, egyenlő és kötelező, mindkét nemre egyaránt kiterjedő szavazati jogot, a szavazásnak az államhatalomtól való függetlenítését, a szavazás szabadságát az egyén akaratmegnyilvánulásában, a szavazásra jogosultak népszavazás útján való akaratmegnyilvánulását az új alkotmányra, az államformára, az államfőre és a nádorra vonatkozóan.

9. Akarjuk és követeljük az államformának, az államfő kérdésének a csonka Magyarföldre vonatkoztatott, határozott időn belül való ideiglenes, a Hungária Egyesült Földek összeállásakor végleges, félreérthetet-len, alkotmányos megoldását. Az államforma és az államfő kérdéseit államkérdéssé tesszük, nem hagyjuk pártkérdések öncélúságába fulladni.

10. Akarjuk és követeljük az állam sorsának, irányításának, vezetésének, megszervezésének a tíz évre választott nádor kezeibe való tételét, számára a legteljesebb felhatalmazás, rendkívüli és kivételes hatalom jogának megadását, az első tíz esztendőre alkotmányos megkötések nélkül; az államvezérkarnak az állam legfelső és legelső irányító és vezető szerveként való alkotmányos felállítását és beállítását.11. Akarjuk és követeljük a gazdasági önkormányzattal rendelkező érdekképviselet alkotmányos, határo-zott időn belül való felépítését, megszervezését, az államhatalomba való szerves bekapcsolását; a csonka Magyarföld jelenlegi öncélú és meddő pártpolitikájának felszámolását.

12. Akarjuk és követeljük az alkotmánybíróság felállítását a szavazások végrehajtásának kizárólagos jogával, alkotmányosan függetlenítve az államhatalomtól, az állami főhatalom tényezőinek legelső, legfelső és végső állami ellenőrző szerveként való megszervezését és beállítását; az igazságszolgáltatás, a bírói hatalom, a bíráskodás korszerű, egyetemes megszervezését és újjáépítését.

13. Akarjuk és követeljük az új alkotmányon épülő állami és önigazgatásoknak a központosított irányítás, megosztott végrehajtás elvén nyugvó egyetemes megszervezését, politikától való megtisztítását, az egyes igazgatásokban a szakvezetés beállítását, ezeknek a kérdéseknek alkotmányos rögzítését; a közalkalmazot-tak szociális kérdéseinek, szolgálati életlépcsőzésének, fizetés és nyugdíjkérdésének végleges alkotmányos rendezését a közalkalmazottak politikamentességének szigorú elvén.

14. Akarjuk és követeljük az Ősföld rögében gyökerező, új, az állam vezetésére hivatott, tisztult, nemes, nemzet és néptudatos középosztály megteremtését a személyi érdemekért szerzett előjogok utódlásának törvényes korlátozásával. A bevándorlás és kivándorlás megkötését, kivándorolt véreink visszatelepítését követeljük.III. Cikkely.

15. Akarjuk és követeljük az egyes vallások teljes politikamentességét, kimondottan az erkölcsi nemzeti életre való nevelő hatályát, a kötelességteljesítésen nyugvó jogélvezet hitének hirdetését; minden vallás politikai ágának beszüntetését, az állam minden érdekével számoló új konkordátum és hitszerződések megkötését; nem ismerünk felekezetnélküliséget, minden polgár valamelyik bevett vagy elismert vallás tagja legyen.

16. Akarjuk és követeljük a gyermek és családjog lefektetését, törvénybeiktatását, a családi élet erkölcsös-


ségét és tisztaságát, anyagi megalapozásának és a korai családalapításnak lehetőségét, az anya szent ölének dúsabb, egészségesebb gyermekáldását. Követeljük az örökösödés törvényének új felépítését az állam népszaporulatának erőteljes előmozdítása érdekében. Törvénytelen gyermekeket jog és törvény előtt nem ismerünk, az egy apától származó gyermekek egyazon jogokat élvezzék név, örökösödés, nevelés terén. Minden gyermeknek legyen meg a természetes szülői otthona. A fiatalság nagy jövőjének becsületes, gyakorlati harcosai akarunk lenni!

17. Akarjuk és követeljük a köz és népegészségügy szociális, korszerű, az állam egyetemes érdekeinek megfelelő felépítését, az orvosi kar átszervezését, az orvosi oklevelek újraérvényesítésének kötelezettségét, a betegsegélyezés és gyógykezelés szociális újjáépítését, a gyógyszeripar teljes átszervezését, egészséges lakásépítést. Népegészség: államegészség!

18. Akarjuk és követeljük a köz és népoktatás újjáépítését a gyakorlatra építő életre és kötelességteljesí-tésre beállított nevelési rendszer alapján; az állástalan oklevelesek elhelyezését a gyakorlati pályákon, ennek megfelelő ingyenes átképzésüket, elhelyezésüket az irányított gazdálkodás keretein belül. Akarjuk és követeljük az államirányításban és vezetésben a magyar nyelv, a törvényvégrehajtásban és az egyes igaz-gatásokban az anyanyelv használatának alkotmányos törvényesítését. Az anyanyelv szabad használata ad az adottság-kényszerített társ és sorsközösségnek tudatos lelket.

19. Akarjuk és követeljük az államközösség nemzeti és népi irodalmának, művészetének és sajtójának fel-építését, a szemérmetlen, erkölcscsúfoló, álemberiességbe burkolt, nemzetietlen irodalom, művészet és sajtó kiirtását; Sajtóegyetem felállítását követeljük, a sajtódoktorátushoz kötött laptulajdonosságot, szerkesztői és munkatársi felelősséget; Nemzetközi sajtótörvény elfogadását követeljük, mely lehetetlenné teszi a nemzetek kölcsönös sajtógyalázkodásait és a nemzetközi sajtó kútmérgezéseit.

IV. Cikkely

20. Akarjuk és követeljük az államérdek elsőbbségének alkotmányos biztosítását, az államérdek irányító, vezető, biztosító és védő alkotóelemeinek felépítését olyképpen, hogy ebből kölcsönhatásképpen a magán-érdek fejlesztése, gyarapodása, a népösszesség jóléte váljék lehetővé; az államhatalom közvetlen bírásko-dási jogát arra az esetre, ha a magánérdek az állam egyetemes érdekével szembehelyezkedik vagy más szükséges érdekeket veszélyeztet. Az államban csak törvényen nyugvó érdekszabadságot ismerünk. Az érdekszabadosságot, amely a törvény hézagaiból él, kiirtjuk!

21. Akarjuk és követeljük, hogy a magánérdek egyetemessége az Ősföld ősnépeinek alkotmányosan védett köztulajdona legyen; Ezért követeljük az 1900 óta kiadott települési engedélyek, iparengedélyek bevonását, a földbirtok és ingatlanvásárlások felülbírálását, a nemzet egyetemes érdekeivel számoló új szétosztását vagy megerősítő megújítását.

22. Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel egyező, végleges alkotmányos rendezését, a zsidónak mint fajnak alkotmányos meghatározását, az állam életébe és munkájába való számarányos bevonását; a zsidó bevándorlásnak mindenkorra való beszüntetését; azoknak a zsidóknak az állam terüle-téről történő kiutasítását, akik 1914. augusztus 1-e után kaptak települési engedélyt, állampolgársági vagy honossági bizonyítványt, akik a világháborúban harcvonalban nem voltak, akik az állam hozta törvényeket megszegik, kijátsszák, gátolják vagy elgáncsolják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg azOsföldön; A minden téren megnyilvánuló zsidószellem könyörtelen kiirtását, a megalkuvás nélküli keresz-tény szellem gyakorlati felépítését követeljük.

23. Akarjuk és követeljük a munkakérdés nemzeti, szociális alapokon nyugvó, a munkaadó és munkás érdekeinek kölcsönös védelmében történő megoldását, a munkásnak az üzem hasznából részhasznot élvező, nyugdíjjogosultsággal rendelkező természetes személyként való kezelését; a szakszervezetek és a sztrájk eltörlését, munkabíróság felállítását az érdekképviseleten belül. Nemzetmunka törvényesen és al-kotmányosan védett nemzeti munkával! Akarjuk és követeljük a magántisztviselő-kérdések szociális, egye-temes, a közalkalmazottakkal és a munkakérdéssel kapcsolatos megoldását.

V. Cikkely. 24. Akarjuk és követeljük a megélhetésnek az állam természeti és érdekviszonyai alapján tör-


ténő biztosítását; a megélhetés biztosítása után olyan haszonmagasság törvényes megállapítását, amely igazságos kulcs alapján a magán és népvagyon fejlesztését, a termelés fokozását, fenntartását, a közvetítő kereskedelem jogos hasznát és az állam gazdasági életének független biztonságát egyaránt lehetővé teszi. Ezért akarjuk és követeljük: a nemzetgazdálkodás és a munka alkotmányának megteremtését és törvényét; a nemzeti hitel és forgótőkerendszernek mint gazdasági és munkás életünk alappilléreinek a megépítését; a vagyonszabadságnak az állam területéhez való kötöttségét, ennek a törvénynek 1920-ra történő visszamenő hatálymódosítását; a békeszerződésekből folyó anyagi vagy pénzügyi szolgáltatások megtagadását, a külföldi kölcsönök utáni kamatszolgáltatások beszüntetését, az állam anyagi és gazdasági helyzetével, valamint egyetemes érdekeivel számoló új, megfelelő rendezését; az arany és deviza-beszolgáltatást; az önerőből, egyedül és kizáróan az állam munkásaival, az állam iparával, az állam kereskedelmével végre-hajtott közmunkák megindítását; a mezőgazdálkodás korszerű újjáépítését az államhatalom közvetlen segítségével és irányításával: a kisipar feltámasztását, háziasítását, a háziipar és belterjes családgazdál-kodás szerves egymásba fektetését közvetlenül nyújtott állami hitellel és kölcsönökkel, a konfekcionális árutermelésnek és a nagyipar kisipari részre tartozó termelésének egyidejű megszüntetésével; az irányított, tervszerű egységbe foglalt magángazdálkodás megszervezését, rendszerbe, érdekszervezetekbe való tömörítését, a gazdasági önkormányzatoknak alárendelt, államilag ellenőrzött Termelő és Értékesítő Szö-vetkezetek meghatározott időn belül való megszervezését, országos kiépítését, az állam nemzeti kereske-delmi rendszerébe a kereskedelem újjáépítésével kapcsolatos beillesztését; a mezőgazdasági ipar felépíté-sét az 1920 óta felburjánzott, mesterségesen táplált és fejlesztett iparágak rovására, ezeknek teljes meg-szüntetésével; a telepítés hármas párhuzamát:

a. ) a középnemesség visszatelepítését;b. ) a paraszttelepítést;c. ) az ipari munkás röghöz kötését telepítéssel;

a földbirtokrendezést, a hitbirtokosítás törvényesítését, a lakáskorszerűsítés és építés végleges, határozott időközökben történő megoldását; az állam gazdasági életének érdekképviseletekbe való tömörítését, a kartellek, trösztök, érdekközületek feloszlatását, az egészségtelen, túlhajszolt és erkölcstelen, igaztalan cégérezés könyörtelen kiirtását; az áru útjának megrövidítését a termelőtől a fogyasztóig ama elv alapján, hogy azért termelünk, hogy élhessünk, és nemcsak azért élünk, hogy termeljünk és anyagi javákat halmoz-zunk; a közlekedésügy és forgalom leegyszerűsítését, egységesítését és államosítását minden vonatkozása-iban; a tőzsdének készáruvásárra történő átrendezését, a határidős üzletkötések eltörlését, az elemi élet -szükségletekkel csak haszonra történő kufárkodás és üzérkedés minden időkre való beszüntetését; az elemi életszükségletek árainak gyökeres, szociális szabályozását; hogy az állami és közpénztárakból csak egy fizetés legyen kiutalható; tiszteletdíjakat nem ismerünk! Külkereskedelmünknek kimondottan és kizáróan nemzeti irányítás alá hozását, az állam gazdasági biztonságának függetlenítését a külkereskedelem viszo-nyaitól, a külkereskedelemből lecsapódó haszonnak igazságos kulcs alapján való megosztását állam és termelő között; kereskedelmi szerződések kötését azokkal a külállamokkal, akik politikailag és gazdasági-lag az Osföld állami célkitűzéseivel párhuzamosan haladnak; vagyonelkobzás és súlyos szabadságvesztés kimondását azokra, akik külföldre vitt vagyonukat záros határidőn belül nem bocsátják az állam rendelke-zésére, vagy az állam nemzeti gazdálkodásának nagy tervét elgáncsolják, hátráltatják. A nemzeti és egyéni munka erkölcsös kapcsolását akarjuk az állam és az egyén összehangolt élete érdekében!25. Akarjuk és követeljük a pénznek és hitelnek egyedül és kizáróan nemzeti alapokra való építését, az öncélra és az egyéni haszonra való elvonatkozásból kiragadásukat és szerves, folyamatos beillesztésüket a nemzet gazdasági vérkeringésébe. A közvetlen pénzkibocsátás, hitel és kölcsönnyújtás államjogát követel-jük.

26. Akarjuk és követeljük a kibocsátandó pénzjegymennyiségnek a nemzetháztartási szükséglet magassá-gához mért megállapítását. Követeljük, hogy az állam egyetemes gazdasági életét biztosítani hivatott nemzetháztartási költségvetés szükséglete összetevődjék: a tehermentes kislét, az államháztartás és az irányított gazdálkodás beruházási szükségleteiből. A beruházási szükséglethez számítódjék a közvetett beruházási szükséglet is: hadikölcsön, óvadéktőkék fokozatos tőketörlesztéses visszafizetése egy Korona egy Pengő kulcsszám alapján.

27. Akarjuk és követeljük hiteléletünk korszerű újjászervezését, a pénz és hitelintézetek összevonását álla-mi felügyelet alá való helyezés és szigorúan hitelnyújtásra korlátozott gazdasági hatáskör mellett; Akarjuk


és követeljük a mesterségesen lefojtott hitelélet felszabadítását, a kamatszolgáltatás szociális rendezését.28. Akarjuk és követeljük az adórendszer három alapon nyugvó felépítését: az állami adókkal az állam-háztartás szükségleteinek fedezését; szociális adók teremtését az összes biztosítások kötelezővé tételével és államosításával az állam polgárainak szociális és gazdasági érdekei megvédése érdekében; az adóknak igazságos, az állam részéről az érdekképviseletekre összegszerűen, az érdekképviseletek részéről az egyes adóalanyokra az állam ellenőrzése mellett történő kivetését.

VI. Cikkely.

29. Akarjuk és követeljük a Részföldek honvédelmének egyetemességéből alkotott, egységes irányítás és vezetés alatt álló államvédelemnek a Hungária Egyesült Földek állam-egészével kapcsolatos szerves fel-építését, a hadseregnek ennek megfelelő megszervezését, irányítását, vezetését, kiképzését és alkalmazását. A csonka Magyarföld fegyverkezési egyenjogúságát követeljük. Az egyenjogúság megtagadása vagy fondorlatos elodázása esetén követeljük a felfegyverzésnek a biztonsági foknak és követelményeknek meg-felelő megkezdését. A csonka Magyarföldön színmagyar katonai vezetést, a magyar néplélekkel összehan-golt katonai szabályzatokat és színmagyar vezetőket követelünk.

30. Akarjuk és követeljük a közbiztonság és közrend korszerű, politikától ment újjáépítését, szerves és szervezetszerű bekapcsolásukat az államvédelem belvédelmi rendszerébe.

31. Akarjuk és követeljük a háborús rokkantság esetére szóló állami biztosítást a fegyverfogható lakosság számára; hogy a hadviselt állását kapja vissza, ha munka és keresetképes marad; a világháború élő áldo-zatainak szociális és anyagi megsegítését. Aki átérzett kötelességből áldoz a haza oltárán, minden jogra érdemes!32. Akarjuk és követeljük a NAP -nak a terv végrehajtásával való egyedüli megbízatását, a teljes és rend-kívüli hatalommal való felruházását, a tervnek a párt részéről vállalt egyedüli felelősséggel való végre-hajtását a HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK Részföldei és népei nagyságának, dicsőségének és boldog-ságának nevében.

VÉGSZÓZAT

„Isten, paraszt, polgár és a katona négyes alappillérén épül a Hungária Egyesült Földek dicsősége, nagy-sága és boldogsága! ” A világháború a legnemesebb férfigerendákat aprította forgácsra. A forgácsokból új emberek sarjadtak, akiket az új történelmi korszak követel. Emberek jönnek, akik egész hivatásukat az emberiséget új alapokra helyező nagy világeseményekből merítik; akiknek megvan a bátorságuk, kitartásuk és tudásuk, hogy a nagy lépést csüggedés nélkül, bátran, az egyedüli helyes út felismeréséből merített meggyőződéssel megtegyék. A csonka Magyarföld jelenlegi felépítése és rendszere tagadva a teljesen új emberi és társadalmi rend kialakulásának szükségét nem képes az eseményekkel megküzdeni, mert olyan alapokra épít, amelyek kötelességüket már megtették és egy letűnt fejlődési fokozat megteremtésének esz-közei voltak.

Új alapokon történő legteljesebb, leggyökeresebb újjáépítésre van égetően szükség. A csonka Magyarföld és az Osföld négy kapuján: északon és délen, keleten és nyugaton döngetnek a világot alakító események. Északon és délen, keleten és nyugaton figyelik az Osföld népei, hogyan akarja az Osföldet ezer év előtt államiságba kapcsoló vezérnép az Osföld következő ezer évre szóló hivatását megkovácsolni, megalapozni. Az Osföld hivatását önerejéből, minden tudásának latba vetésével kell, hogy betöltse. Nem lehet szolgája egyik nagyhatalom érdekének se. Saját életéről, létéről, történelmi hivatásáról van és legyen mindörökre szó. A NAP az Osföld hivatásának szolgálatában áll. Vallja és erős hittel hiszi, hogy az Osföld csak az általa adott célkitűzéssel kap életértelmet, földi hivatást, egyedül ebben talál örök alapot Európa történéseiben; vallja és erős hittel hiszi, hogy az Osföld csak mint Hungária Egyesült Földek tehet eleget történelmi hivatásának, hogy csak így forrhat ismét egybe, hogy csak így állhat ellen azoknak az esemé-nyeknek, amelyek Isten és természet-adta államegységét és népei sorsközösségét el akarják seperni; vallja és erős hittel hiszi, hogy egyedül az általa kidolgozott új alkotmány és munkaterv megvalósítása, valamint gyors, rendszeres átültetése a gyakorlati államéletbe biztosíthatja az Osföld népeinek eredményes, össze-hangolt életét, fennmaradását. A NAP terve egyedülálló, sziklaszilárd oszlop, melyre mindenki, az Osföld minden népe félelem, féltés, gyanakvás és irigység nélkül támaszkodhat és építhet. A terv elfogadásával


mindenki szent kötelezettséget vállal az újjáépítő munka végrehajtására. Ebből a szent kötelezettségválla-lásból adódik mindenki számára a tiszta kötelességteljesítéshez kötött tiszta joga, mely az újjáteremtés szent munkájában illő helyét törvényesíti, biztosítja és megvédi. A NAP terve a rendszerbeszedett cselekvés terve! A NAP átfogó és összefogó alaptervét „Isten, paraszt, polgár és katona!” nevében új, történelmi mezsgyéket vágó útjára bocsátja. A tervet betartjuk, erre esküszünk: „Isten, paraszt, polgár és katona minket úgy segéljen! ” Osföld népei! bátran válasszatok, döntsetek és küzdjetek a HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK nagyságáért, dicsőségéért és boldogságáért! ÍGY LEGYEN, MERT ÍGY KELL LENNIE! A tör-ténelmi harc jelszava: „Inkább hős egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át! ”

A NEMZET AKARATÁNAK PÁRTJA Budapest, 1935. március havában.


BETHLEN ISTVÁN PARLAMENTI BESZÉDEIBŐL(1936 - 1937)

Az alkotmányos rendet fenyegető veszélyekről:Félni kell attól, hogy ezeréves alkotmányos rendünk külföldről importált eszmék kísérleti nyulává válik. Félni kell attól, hogy fokozottabb kacérkodást fogunk látni a nemzeti szocializmus eszméivel, a párttotalizmussal, SS és SA alakulatok formálódásával és hasonló jókkal, tervgazdálkodással, és korpo-rációs rendszerekkel, amelyek az ország nyugalmát, rendjét, hitelét és biztonságát veszélyeztetik. (....)

Az antiszemitizmusról:A baj csak az, hogy amikor róla (t.i. a zsidókérdésről) beszélünk, akkor azok, akik erről a kérdésről be-szélni szeretnek, ebben akarják látni a magyar élet összes bajainak forrását. (Úgy van! Úgy van! a balol-dalon.) Az a baj, hogy azoknál, akik erről beszélnek, és akik azután bankokráciáról, bankuzsoráról, mo-nopolkapitalizmusról, kartelluzsoráról, liberális uszításról, bolsevizmus elleni védekezésről és hasonlókról ejtenek szót, ha az ember megvakarja a gondolkozásmódjukat, e mögött tulajdonképpen a zsidókérdést találja. (Mozgás és zaj.) E mögött a gondolkodás mögött tulajdonképpen egy harcias és gyűlölködő anti-szemitizmus áll, amely lehet kitűnő jelszó bizonyos vágyak ébresztésére egyes néprétegek körében, lehet kitűnő jelszó bizonyos gazdasági, szociális és egyéb követelések, politikai követelések felállítására, de amely gyűlölködő atmoszférában ezt a kérdést megoldani sohasem fogják, mert a gyűlölet destruálni (t.i. rombolni) képes, de építeni sohasem lesz képes. (Úgy van! balfelől.)

(Forrás: Bethlen István parlamenti beszédei, Bp. 2005)A KMP VEZETŐSÉGÉNEK HATÁROZATA

(1936. MÁRCIUS)

1. Az eddigi vezetőség szektás politikája következtében, és mert a Komintern VII. világkongresszusán (1935) elfogadott taktikai irányvonalat e vezetőség csak vonakodva érvényesítette, a KMP elszigetelődött a tömegektől. Egyrészt e tények miatt, másrészt azzal összefüggésben, hogy 2 pártot az osztályellenség provokációs tevékenysége belülről dezorganizálta és bomlasztotta, a KMP-ben súlyos válság következett be. Ebből a tényből kiindulva, a KMP legfontosabb feladata az, hogy megszabaduljon a szektásság minden csökevényétől, a tömegpolitikának a VII. kongresszus által kijelölt irányvonalát a magyaror5zági adott viszonyoknak megfelelő módon határozottan alkalmazza, s hozzálásso '1 a párt megfelelő újjászer-vezéséhez.2. Ennek teljesítése érdekében a KMP-nek elsősorban meg kell változtatnia a szakszervezetekhez és a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz fűződő eddigi viszonyát. (...)A KMP és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt viszonyát szükségszerűen úgy kell megváltoztatni, hogy a kommunisták ne csak - mint eddig - kivételesen, hanem rendszeresen lépjenek b( a szociáldemokrata pártba, s ott ne a párt kettészakítására törekedjenek, hanem arra, hogy ebben a pártban szervezetileg is gyökeret verjenek és - elsősorban a szociáldemokrata párthoz csatlakozott szakszervezetekre támaszkodva - harcoljanak a helyes proletárpolitika érvényesítéséért, miáltal ez a párt az igazi proletár osztályharc pártjává válhat.

(Forrás: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, 1929-1939. Bp. 1964.)


A MÁRCIUSI FRONT 12 PONTJA (1937. MÁRCIUS 15.)

Követeljük:

1. Az ország demokratikus átalakítását.

2. A gondolat-, szólás-, sajtó-, gyülekezési és szervezkedési szabadságot.

3. Az általános, egyenlő és titkos, minden korrektívum nélküli választójogot.4. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségének legteljesebb betartását: országgyűlési képviselő ne vállalhasson igazgatósági, érdek-képviseleti stb. tagságot.

5. Az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását.

6. A bankok, kartellek és monopóliumok magyarság sorvasztó uralmának megszűnését.

7. A progresszív adórendszer bevezetését.8. Munkát minden dolgozni akaró magyar számára; a 40 órás munkahét bevezetését a szellemi és fizikai munkában egyaránt, az álláshalmozás és mamutjövedelmek megszüntetését.

9. A minimális munkabér megállapítását a biológiai létminimum felett.

10. A dolgozók gazdasági vonatkozású szervezkedésének szabadságát.

11. Az alsóbb néposztályok érdekében a közép- és főiskolákon a progresszív tandíjrendszer és minőségi szelekció bevezetését.

12. A magyar revíziót: a Duna-völgyi népek számára a hovatartozandóság kérdésében az önrendelkezési jog tiszteletben tartását. A pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben a Duna-völgyi öncélúság és konföderáció gondolatának megvalósítását.

(Forrás: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, 1929-1939. Bp. 1964.)

AZ 1937. ÉVI XIX. TC. A KORMÁNYZÓI JOGKÖR KITERJESZTÉSÉRŐL ÉS A KORMÁNYZÓVÁLASZTÁSRÓL

(1937. JÚLIUS.)

I. A kormányzói jogkör kiterjesztése

1. § Az országgyűlés által alkotott törvényt a kormányzó kihirdetési záradékkal és aláírásával hozzáérke- zésétöl számított hat hónapon belül látja el.A kormányzó a kihirdetés elrendelése előtt - indokainak közlésével - a törvényt újabb megfontolás végett visszaküldheti az országgyűlésnek. Ha az így visszaküldött törvényt az országgyűlés változatlanul fenn-tartja vagy a kormányzó által kívánt módosításokat csak részben fogadja el, a kormányzó a törvényt hoz- záérkezésétöl számított hat hónapon belül újabb megfontolás végett az imént meghatározott módon még egyszer visszaküldheti az országgyűlésnek. Ha az országgyűlés a másodszor is visszaküldött törvényt vál -tozatlanul fenntartja, vagy a kormányzó által kívánt módosításokat csak részben fogadja el, a kormányzó a törvényt hozzáérkezésétöl számított tizenöt nap alatt kihirdetni köteles.Ha az országgyűlés által alkotott törvény kihirdetésének elrendelésére az előbbi két bekezdésben megsza-bott határidő alatt a kormányzó az országgyűlést feloszlatta, vagy ha ez alatt a határidő alatt az ország-gyűlésnek a törvényben megállapított tartama letelt, a kormányzó a már visszaküldött törvényt sem kihir -detni, sem újabb megfontolás végett az újonnan összehívott országgyűlésnek megküldeni nem köteles; ha azonban az új országgyűlés a ki nem hirdetett törvénnyel azonos törvényt hoz, a kormányzó erre a tör-


vényre nézve a visszaküldés jogával nem élhet s a törvényt hozzáérkezésétöl számított tizenöt nap alatt kihirdetni köteles.Az 1920:I. tc. 13. §-a második bekezdésének ezzel ellenkező rendelkezései, továbbá az 1926.XXII. tc. 47. §-ának második bekezdése és az 1933.XXHI. tc. 1. §-ának második bekezdése hatályukat vesztik.2. § A kormányzó három nagykorú magyar állampolgárt a kormányzói tisztre utódjaként ajánlhat s aján-lását tisztének tartama alatt bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja.Ajánlását a kormányzó írásban, sajátkezű aláírásával és pecsétjével ellátva három teljesen egyező pél-dányban állítja ki s borítékba zárja vagy lezárja.Az ajánlás mindegyik példányát külön-külön tartalmazó zárt borítékra, vagy a lezárt ajánlási nyilatkozat külső lapjára a következő záradékot kell rávezetni: ”A benti irat tartalmazza ajánlásomat a kormányzói tisztre. ” Ezt a záradékot a kormányzó keltezéssel, aláírásával és pecsétjével ellátja és a miniszterelnök aláírja.A borítékba zárt, illetőleg a lezárt ajánlási nyilatkozat átvétele végett a kir. Kúria elnökének, a két koro-naőrnek s a miniszterelnöknek együttesen meg kell jelenniük a kormányzó előtt.A kormányzó a borítékba zárt, illetőleg a lezárt ajánlási nyilatkozat egy-egy példányát biztos helyen kü- lön-külön leendő megőrzés végett a miniszterelnök jelenlétében személyesen adja át a kir. Kúria elnökének és a két koronaőrnek. A kir. Kúria elnöke és a két koronaőr az átvett ajánlási nyilatkozatot tartalmazó három zárt borítékot, illetőleg a lezárt ajánlási nyilatkozatok külső lapját az átvételkor saját aláírásukkal és pecsétjükkel látják el és eljárásukról jegyzőkönyvet készítenek.Ha a kir. Kúria elnöki széke üres vagy a kir. Kúria elnöke elháríthatatlan akadály miatt nem jelenhetik meg a kormányzó előtt, helyette a kir. Kúria másodelnöke jár el. Ha az egyik koronaőr széke üres vagy az egyik koronaőr nem jelenhetik meg elháríthatatlan akadály miatt a kormányzó előtt, az ajánlást a megjelent koronaőr két példányban veszi át és látja el aláírásával, valamint pecsétjével.Az ajánlás miniszteri ellenjegyzéshez nincs kötve; érvénytelen azonban az ajánlás, ha háromnál több vagy háromnál kevesebb személyre szól, úgy szintén akkor is, ha kiállítása vagy átadása tekintetében a jelen §- ban foglalt rendelkezéseket nem tartották meg.A jelen §-nak az ajánlásra vonatkozó rendelkezéseit az ajánlás módosítására és visszavonására is alkal -mazni kell.

II. A kormányzói tiszt megüresedése és új kormányzó választása

3. § A kormányzói tiszt megüresedése esetében arra az időre, amíg az új kormányzó az esküt le nem teszi, országtanács alakul, amelynek tagjai sorában a m. kir. miniszterelnökön és az országgyűlés két házának elnökén felül Magyarország hercegprímása, a m. kir. Kúria elnöke, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke és a m. kir. honvédség főparancsnoka foglalnak helyet. Ha a hercegprímási szék betöltetlen, a hercegprí-más helyét a tanácsban a latin szertartású római katolikus egyháznak más egyháznagya tölti be abban a sorrendben, amelyben az egyháznagyokat az 1926: XXII. tc. 4. §-ának b) pontja felsorolja. Ha a m. kir. Kúria elnöki széke üres, a kir. Kúria elnökének helyét a tanácsban a kir. Kúria másodelnöke, ha pedig a m. kir. közigazgatási bíróság elnöki széke üres, a m. kir. közigazgatási bíróság elnökének helyét ennek a bíróságnak másodelnöke tölti be. Ha a m. kir. honvédség főparancsnoki állása nincs betöltve, a föpa- rancsnok helyét a tanácsban szolgálati helyettese tölti be.Az országtanács a kormányzói tiszt megüresedése után azonnal megkezdi működését.Üléseinek összehívásáról az országgyűlés két házának elnökei gondoskodnak s az üléseken felváltva ok elnökölnek; ha az országgyűlés valamelyik házának elnöki széke üres, az elnök helyét az illető háznak választásra idősebb alelnöke tölti be. A határozatot az az elnök írja alá, aki a határozathozatalnál elnökölt.4. § A kormányzói tiszt megüresedése esetén, amíg az új kormányzó az esküt le nem tette (1920: I. tc. 18. §), az 1926: XXII. tc. 48. §-ának első bekezdésében meghatározott jogkört az országtanács látja el. Az országgyűlés feloszlatásának, elnapolásának és berekesztésének joga az országtanácsot nem illeti meg; az országtanács sem a minisztériumot, sem annak bármelyik tagját állásától nem mentheti fel.Az országtanács hirdeti ki a kormányzó megválasztásáról és eskütételéről szóló törvényt. Más törvényt az országtanács csak akkor hirdet ki, ha a törvényt az országgyűlés már a kormányzói tiszt megüresedése előtt elfogadta és a kihirdetés elhalasztása a nemzet életbevágó érdekeinek veszélyeztetésével járna.Az országtanács bármelyik rendelkezése csak akkor érvényes, ha az illetékes miniszter ellenjegyzi.Az országtanács gondoskodik arról, hogy a kormányzó megválasztása iránt szükséges intézkedések hala-déktalanul megtétessenek és pedig akként, hogy a kormányzóválasztó együttes ülés legkésőbb a kormányzói tiszt megüresedésétől számított nyolcadik napon összeüljön.


Ha a kormányzói tiszt olyan időben üresedik meg, amikor az országgyűlés akár tartamának lejárta, akár feloszlatása következtében nincs együtt és az új országgyűlési képviselők választása a megüresedéstöl számított nyolc nap alatt befejeződik, a kormányzóválasztó együttes ülés összehívására megállapított nyolc napot a képviselőválasztások befejezésétől (1925: XXVI. tc. 51. §) kell számítani és a jogszabályokban meghatározott határidőkre tekintet nélkül minden intézkedést meg lehet tenni avégett, hogy az új or-szággyűlés idejében megalakulhasson és ennek következtében a kormányzóválasztó együttes ülés az új országgyűlési képviselőválasztások befejezésétől számított nyolc nap alatt összeülhessen. Ha azonban az új országgyűlés kormányzóválasztó együttes ülésre ez alatt az idő alatt nem ülhet össze, a kormányzóválasztó együttes ülésre az egyébként feloszlott országgyűlést kell összehívni. Ilyen esetben a jelen törvény értelmében az országgyűlés két házának elnökére háruló feladatokat a feloszlott országgyűlés elnökei látják el. Az így újra összehívott országgyűlés választja meg a kormányzót, ennek színe előtt teszi le az új kormányzó az esküt, ez iktatja be tisztébe az új kormányzót és ez iktatja törvénybe a kormányzó megvá-lasztását és eskütételét.5. § Az országgyűlés az 1926: XXII. tc. 48. §-ának első bekezdése értelmében megtartandó együttes ülésén a kormányzót a nagykorú magyar állampolgárok közül az alábbi rendelkezések szerint választja meg. Ha az együttes ülés megnyitásakor nincs jelen mind a felsőház, mind a képviselőház tagjainak legalább háromötöd része, a kormányzóválasztásnak a következő bekezdések szerint való megkezdését a következő napnak ugyanarra az órájára kell halasztani, amelyre az együttes ülés összehíva volt.Az együttes ülés tagjai - kivéve az országtanács és a minisztérium tagjait - az ülés tartama alatt az or-szágház épületét nem hagyhatják el. Az együttes ülésre egyébként - amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik - a házszabályok rendelkezései megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az elha-lasztott együttes ülés határozatképességéhez mind a felsőház, mind a képviselőház részéről legalább száz-száz tag jelenléte szükséges.Ha a kormányzó utódajánlási jogával élt s az ülés megkezdése az előző bekezdés szerint nem ütközik aka-dályba, az együttes ülés elnöke mindenekelőtt a kormányzó ajánlási nyilatkozatát felbontja és felolvastat ja s ennek megtörténte után az együttes ülés titkosan szavaz abban a kérdésben, hogy kíván-e a kormányzó ajánlottain kívül mást is jelölni a kormányzói állásra. Ha az együttes ülés nem kíván mást is jelölni, a jelen § ötödik bekezdésének rendelkezései szerint az utódajánlási nyilatkozatban jelöltek közül választja meg a kormányzót.Ha a kormányzó utódajánlási jogával nem élt, vagy ha élt ezzel a jogával, de az országgyűlés is kíván jelölési jogával élni, az együttes ülés a jelölés tárgyában titkos szavazással határoz; ennél a szavazásnál mindenki egy jelöltre adja le szavazatát. Ha háromnál több személyre esett szavazat, az országgyűlés jelöltjének csak azt a három személyt kell tekinteni, akire a legtöbb szavazat esett. Ezek közül is kiesik a jelöltségből az, aki nem kapott a jelölésnél legalább ötven szavazatot. Ha egyetlen jelölt sem kapott leg-alább ötven szavazatot a jelölésnél, a szavazást addig kell megismételni, míg legalább egy jelölt legalább ötven szavazatot nem kap. Azok között, akik egyenlő számú szavazatot nyertek, sorshúzás állapítja meg azt, hogy kit kell az országgyűlés jelöltjének tekinteni.Az együttes ülés az előbbi két bekezdés szerint jelöltek sorából titkos szavazással a következő módon vá-lasztja meg a kormányzót: Az országgyűlési tagok igennel és nemmel szavaznak. E végett mindenik or -szággyűlési tag annyi szavazólapot kap, ahány jelölt van. A szavazólapok közül egy szól igenre, a többi nemre. Mindegyik jelölt részére külön urnát kell felállítani s mindegyik jelöltre egyidejűleg külön-külön kell szavazni az „igen”, illetőleg „nem” megjelölésű szavazólapoknak a megfelelő urnába bedobása útján.Ha az első szavazásnál egyik jelölt sem kapott általános többséget, a két legtöbb „ igen ” szavazatot nyert jelöltre az előző bekezdésben meghatározott módon új szavazást kell tartani.

III. Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

6. § A magyar király főkegyúri jogát nem érinti az a körülmény, hogy a kormányzó az 1920:I. tc. 13. §-a értelmében a főkegyúri jogot nem gyakorolja.7. § A kormányzót az országgyűlés nem vonhatja felelősségre. Az 1920: I. tc. 14. §-ának második bekez-dése és az 1926: XXII. tc. 48. §-ának második bekezdése hatályát veszti.8. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.



AZ 1937. ÉVI XXII. TC. A FELSŐHÁZ JOGKÖRÉNEK KITERJESZTÉSÉRŐL (1937. DECEMBER.)

1. § A felsőház jogköre, hacsak törvény eltérést nem állapít meg, ugyanaz, mint ami a főrendiházé volt. Az állami költségvetést a képviselőház állapítja meg, a felsőház azon nem módosíthat, ennek keretében azon-ban a saját személyi és dologi szükségleteinek költségvetését a felsőház maga állapítja meg s ezen a kép-viselőház nem módosíthat.A törvénykezdeményezés joga a felsőházat is megilleti. Ez a rendelkezés nem érinti az 1848: III. tc. 37. §- ának azt a rendelkezését, amely szerint a minisztérium a költségvetés tervezetét és a zárszámadást or -szággyűlési megvizsgálás és jóváhagyás végett a képviselőháznál köteles benyújtani.2. § Az 1926: XXII. tc. 31. §-ának negyedik bekezdése hatályát veszti és helyébe az alábbi bekezdésben foglalt következő rendelkezések iktattatnak:Ha az országgyűlés két háza között az ellentétet valamely törvényjavaslatra nézve a második bekezdésben szabályozott eljárás másodszori megismétlésével sem sikerült kiegyenlíteni, vagy ha az egyik ház a másik ház által hozzá küldött törvényjavaslat tárgyában a hozzá érkezésétől számított hat hónapon belül nem határozott, a következő ülésszakban, de a másodszori megismétléstől, illetve az említett hat hónap leteltétől számított hat hónapnál nem rövidebb idő eltelte után bármelyik ház vita nélkül hozott határozattal kívánhatja, hogy a vitás kérdés a két ház együttes ülésében döntessék el. Az együttes ülés ugyancsak vita nélkül titkos szavazással dönt abban a kérdésben, hogy a törvényjavaslat tekintetében a képviselőháznak vagy pedig a felsőháznak álláspontját emeli-e az országgyűlés határozatává.3. § A felsőház és a képviselőház kinevezett hivatalnokait, altisztjeit és egyéb személyzetét egységes lét -számba kell foglalni, mégis úgy, hogy a felsőház szolgálatára rendelt állások elkülöníttessenek.A felsőházban alkalmazott hivatalnokokat, altiszteket és egyéb személyzetet a felsőház elnöke nevezi ki és rájuk nézve a szolgálati beosztás, az elbocsátás, a nyugdíjazás, a felügyelet és a fegyelmi jog gyakorlása a felsőház elnökét illeti meg.Az országgyűlés mindkét háza részére szolgálatot teljesítő országgyűlési hivatalok személyzete, valamint a képviselőházban alkalmazott hivatalnokok, altisztek és egyéb személyzet felett a kinevezési jogot és az előbbi bekezdésben felsorolt egyéb jogosítványokat a képviselőház elnöke gyakorolja.A felsőház szolgálata tekintetében a felsőház elnöke közvetlenül rendelkezik az országgyűlés mindkét háza részére szolgálatot teljesítő személyzetével.4. § Az országgyűlés mindenik házának költségvetésében megállapított összegek tekintetében az utalvá-nyozási jogot mindenik ház elnöke maga gyakorolja.Az országgyűlés mindkét házának elhelyezésére egyaránt szolgáló közös épület (az Országház) helyisége-inek megosztását és használatát a két ház elnöke mindkét háznak bejelentendő közös megállapodással szabályozza.5. § Az országgyűlés felsőházáról szóló 1926: XXII. tc. 30. és 46. §-a hatályát veszti.6. § A jelen törvény a legközelebbi új országgyűlés megnyitása napján lép hatályba.


HORTHY FELJEGYZÉSE HITLERNEK A FEGYVERKEZÉS KÉRDÉSÉRŐL (1937)

Magyarország katonai szempontból már évek óta nem tartja magát a trianoni szerződéshez. Hiszen lelkileg nem is fogadta el soha. Építi a hadseregét és felszereli olyan mértékben, ahogyan anyagi körülményei ezt egyáltalán megengedik.A kisantant és különösen Franciaország szívesen látná, ha Magyarország Genfben egyenjogúsági kére-lemmel jelentkezne. A budapesti katonai attasé már négyszer előhozta ezt a gondolatot hírirodánk vezető-jének. Ellenségeink szándéka: megvásároltatni velünk a fegyverkezés egyenjogúságára vonatkozó nagy-lelkű engedélyüket. Elsősorban a felfegyverzés és felszerelés korlátait akarják megszabni, és ezáltal egy közvetlen ellenőrzést gyakorolni. Továbbá azt szeretnék, hogy Magyarország mondjon le a revíziós igé-nyeiről, és amennyiben ez nem volna teljesen elérhető, úgy legalább bizonyos időtartamra - mondjuk 25 évre - vállalja követeléseinek ezt a feladását.Sikerünk lényeges feltétele, hogy Németország és Magyarország (esetleg Ausztria és Lengyelország segít -


ségével) a maga részéről lerohanná Csehszlovákiát, és ezáltal eltávolítaná Európának ezt a rákos daga-natát. (...)

(Forrás: Horthy Miklós feljegyzése Adolf Hitler számára a magyar és a német külpolitika kisantant- és szovjetellenes célkitűzéseinek összehangolásáról. 1936. augusztus. In: Horthy Miklós titkos iratai. Szerk.: Szina Miklós, Szűcs László. Bp. 1962.)

A GYŐRI FEGYVERKEZÉSI PROGRAM(1938. MÁRCIUS 5.)

Darányi miniszterelnök nagyszabású reformprogramot jelentett be Győrben

Ausztria és Magyarország képviselői az itt tartott hármas külügyminiszteri tanácskozáson újra megerösí- tették, hogy kormányaik Magyarországnak a katonai fegyverkezés terén fennálló teljes egyenjogúságát elismerik. A három kormány képviselői helyesnek látták hangoztatni azt is, hogy szükséges ennek az elvnek mielőbbi megvalósítása.(...)Ha azt tekintjük, hogy a Magyarországot körülvevő államok is éppúgy, mint általában a hatalmak, évek óta rendkívüli költségekkel és rendkívüli beruházásokkal emelték véderejük számát és szükségleteit, akkor nyilvánvaló, hogy a fennálló aránytalanság, amely Magyarországnak a biztonságot alig jelentó mértékkel kellene beérnie, nemzetünk hátrányára fokozottan megnövekedett. (...) A program fö összege egyezermillió, azaz kereken egymilliárd. Ennek az összegnek a nagyobbik része közvetlenül és részben közvetve hon-védelmi célokat fog szolgálni, (...) a közlekedési hálózat, a vasútnak, a hajózásnak, az utaknak a kiépítése és a posta és távírdai hírszolgálatnak a tökéletesítése a honvédelem szempontjából is nélkülözhetetlen. (...)Minden honvédelmi célokkal kapcsolatos rendelés munkát ad, (...) úgy, hogy ezek a rendelések szociális szempontból nagymértékben hozzá fognak járulni egy állandósítottabb helyzetnek a megteremtéséhez. (...)Ennek a programnak a végrehajtására az ország gazdasági helyzetével józanul számot véve több eszten- döre van szükség. (...)Józanul és lelkiismeretesen mérlegelve a helyzetet, úgy látjuk, hogy kb. ötéves időszak az, amellyel mint a végrehajtás periódusával számolnunk kell.

(Forrás: Pesti Hírlap, LX. évf. 53. szám)

HORTHY RÁDIÓBESZÉDE AZ ANSCHLUSS UTÁN

(1938. MÁRCIUS)

(...) Aki tisztafejjel és látó szemmel ítéli meg az eseményeket, annak tudnia kell, hogy Ausztriának Né-metországgal történt egyesülése ránk nézve nem jelent mást, csak azt, hogy egy régi jó barátunk, akit a békeszerződések lehetetlen helyzetbe sodortak, egyesült egy másik régi jó barátunkkal és hűséges fegy-vertársunkkal, Németországgal. Ennyi az egész; egyéb a mi szempontunkból nem történt. (...)Mi magyarok szabadságszerető nép vagyunk. Nem is tudnánk élni szabadság nélkül, de visszaélni a sza-badsággal nem szabad. A szabadság biztosítéka az alkotmány; de ugyanez a biztosítéka annak is, hogy az államügyek vezetéséhez csak olyan férfiak juthatnak, akik hivatottságukat és rátermettségüket kimutatták, és ezzel az alkotmányos tényezők bizalmát megnyerték. Mennyi tudás, gyakorlat, megbízhatóság, életta-pasztalat, jellemszilárdság és mennyi tehetség kell ahhoz, hogy valaki egy vezető állásban meg tudja a helyét állani! Még egy gyárüzem, egy gazdaság vagy egy kórház vezetéséhez is különös képességek kelle-nek, hát még egy ország ügyeinek az intézéséhez! Nem elég, hogy valaki önmagát kinevezze világ-megváltónak és frázisokkal, jelszavakkal, ügyes demagógiával a tömegeket, sőt esetleg ingatagabb jellemű intelligensebb csoportokat is félre tudjon vezetni. (...)

(Forrás: Pesti Hírlap, LX. évf. 63. szám)

AZ 1938. ÉVI XV. TC. A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÉLET EGYENSÚLYÁNAK

HATÁLYOSABB BIZTOSÍTÁSÁRÓL - I. ZSIDÓTÖRVÉNY


(1938. MÁJUS 29.)

1. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatá-lyosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézkedéseket, - ideértve az értelmiségi munkanélküliség leküzdése végett szükséges intézkedéseket is, - a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék.2. § Utasíttatik a m. kir. minisztérium, hogy:a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamara;b) színművészek, filmszínészek, színházi és filmrendezők, úgyszintén színművészeti és filmművészeti ügyve-zetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban alkalmazott művészi segédszemélyzet (kar-személyzet) részére színművészeti és filmművészeti kamara felállításáról gondoskodjék.A sajtókamara, illetőleg a színművészeti és filmművészeti kamara feladata: az újságírás és a lapkiadás, illetőleg a színművészet és filmművészet körében a nemzeti szellem és keresztény erkölcs követelményeinek érvényre juttatása és biztosítása, a kamara kötelékébe tartozók testületi és szociális érdekeinek képviselete, hivatásuk erkölcsi színvonalának és tekintélyének megóvása, a hivatásuk gyakorlásával járó jogok védelme és kötelességeik teljesítésének ellenőrzése, felettük fegyelmi hatóság gyakorlása, állásfoglalás és javaslattétel az újságírásra és a lapkiadásra, illetőleg a színművészetre és a filmművészetre vonatkozó kérdésekben.Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja.Színháznál, mozgófényképet előállító és kölcsönzés útján vagy másként forgalomba hozó vállalatnál az első bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozások körében rendezőként, előadóként vagy művészeti segédszemélyzet tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet.3. § A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamarának tagja csak magyar állam-polgár lehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg.4. § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg.Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani:a) a hadirokkantat, a tűzharcost, továbbá hősi halált halt szülőnek gyermekét és a hadiözvegyet;b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más bevett felekezetbe és megszakítás nélkül ugyanennek a felekezetnek a tagja;c) a b) pont alá eső szülőnek olyan leszármazóját, aki nem az izraelita felekezet tagja.5. § Akár időszaki, akár nem időszaki lapnál állandó munkaviszonyban álló munkatársul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk az állandó munkavi-szonyban álló munkatársak számának húsz százalékát ne haladja meg; bármely címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az ilyen munkaviszonyban álló összes munkatársak bármely címen járó illetményei évi összegének húsz százalékát. Ezeket a rendelkezéseket a munkaadó az 1939. évi december hó 31. napjáig köteles végrehajtani. A m. kir. miniszterelnök a végrehajtás módjára utasításokat adhat és közérdekből indokolt esetben a jelen § rendelkezései alól kivételt tehet.Akár időszaki, akár nem időszaki lapnál a kiadóhivatali személyzet, úgyszintén a szerkesztőségi segéd-személyzet tagjaként alkalmazottakra a 8. § rendelkezései irányadók. A 4. § második bekezdését a jelen § rendelkezései tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.A jelen § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdésekkel és a felekezet ügyeivel foglalkoznak.6. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, hogy az egyes színházaknál, úgyszintén a mozgó-fényképet előállító és kölcsönzés útján vagy másként forgalomba hozó egyes vállalatoknál milyen arány-számban lehet a 4. § első bekezdése alá eső személyeket a 2. § első bekezdésének b) pontjában meghatá -rozott munkakörben alkalmazni.7. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg. Mind-addig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok számának nyolcvan százalékát el nem éri, a 4. § első bekezdése alá eső személyt a kamara csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig vehet fel. Az illetékes miniszter a kamara felterjesztésére indokolt esetben közérdekből kivételt tehet.


A 4. § második bekezdését a jelen § esetében is meglehetősen alkalmazni kell.8. § Az 1937: XXI. törvénycikk hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma tíz vagy ennél több, a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk a vállalatnál értelmiségi munka-körben foglalkoztatottak számának húsz százalékát ne haladja meg; bármi címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az értelmiségi munkakörben alkalmazottak bármi címen járó illetmé-nyei évi összegének húsz százalékát.Az a vállalat, amelynél az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számában a 4. § első bekezdése alá eső személyek száma az előző bekezdésben meghatározott arányszámnál nagyobb, a 4. § első bekezdése alá eső személyt értelmiségi munkakörben csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig vehet fel mindaddig, amíg a 4. § első bekezdése alá eső személyek száma az értelmiségi munkakörben az előző bekezdésben meghatározott arányszámot meghaladja. Az arányszám egyenletes elérésének részletes sza-bályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg olyképpen, hogy szabály szerint el kell érni az előbbi bekezdésben meghatározott arányszámot az 1943. évi június hó 30. napjáig, ezt a határidőt a m.kir. minisztérium az illetékes miniszter előterjesztésére indokolt esetben közérdekből az 1948. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíthatja. A m. kir. minisztérium az illetékes miniszter előterjesztésére a jelen bekezdésben meghatározott rendelkezések alól indokolt esetben közérdekből kivételt tehet.Az 1937: XXI. törvénycikk hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma tíznél kevesebb, a 4. § első bekezdése alá eső al -kalmazottaknak a többi alkalmazottakkal szemben az 1938. évi március hó 1. napján fennállott arányszá-mát a 4. § első bekezdése alá eső személyek javára megváltoztatni nem szabad. Az 1938. évi március hó1. napja után keletkezett vállalatokra az első bekezdés rendelkezése irányadó.A 4. § második bekezdését a jelen § esetében is megfelelően alkalmazni kell.9. § Az 1931: XXVI. törvénycikkben a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseknek rendeleti úton megtételére adott és legutóbb az 1937: X. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazásnak az 1938. évi június hó 30. napján lejáró határideje az 1939. évi június hó 30. napjáig meg-meghosszabbíttatik, még-pedig azzal a kiegészítéssel, hogy a felhatalmazás kiterjed a termelés folytonosságának biztosítását célzó rendelkezések megtételére is.Az 1931: XXVI. törvénycikknek az 1932.VII. törvénycikkel kiegészített rendelkezései egyébként változat-lanul hatályban maradnak és hatályban marad az 1937:X. tc. 2. és 3. §-a is.10. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik.Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a jelen törvény rendelkezéseinek végrehajtása végett, vala-mint az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére szolgáló intézkedések végett adatszolgáltatási kötelességet állapítson meg, hogy gondoskodjék az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzéséről, továbbá, hogy rendelkezésének megszegését vagy kijátszását kihágásnak minősíthesse s hogy a kihágás büntetésére az 1931:XXVI. tc. 3. §-ában foglalt rendelkezéseket állapíthassa meg, végül arra is, hogy a rendelkezéseket megszegő vagy kijátszó vállalat élére a vállalat költségére vezetőt rendeljen mindaddig, amíg a rendelke-zéseknek a vállalat eleget nem tett.


AZ 1938. ÉVI XIX. TC. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL (1938. JÚNIUS)

Első rész - Alaprendelkezések

1. § (1) Az országgyűlési képviselők száma: 260.(2) Százharmincöt országgyűlési képviselőt olyan választókerületekben kell választani, amelyek mindegyi-ke egy-egy országgyűlési képviselőt választ (egyéni választókerületek), százhuszonöt országgyűlési képvi-selőt pedig olyan választókerületekben, amelyek mindegyike több országgyűlési képviselőt választ (lajstromos választókerületek).2. § Egyéni választókerületeket minden vármegyében kell alakítani; a törvényhatósági jogú városok közül csak azokban, amelyek a jelen törvény hatálybalépésekor érvényben levő választókerületi beosztás szerint egy képviselőt választanak.3. § (1) Minden törvényhatóság önállóan, egymagában egy-egy lajstromos választókerületet alkot.


(2) Az előző bekezdésben megállapított szabálytól eltérően:a) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területét négy lajstromos választókerületre kell felosztani; ezek egyikét - Budapest környéki választókerület elnevezéssel - a Budapest környéki városokból és községekből kell megalakítani;b) Bács-Bodrog vármegye Baja thj. várossal együtt, Fejér vármegye Székesfehérvár thj. várossal együtt, Sopron vármegye pedig Sopron thj. várossal együtt alkot egy-egy lajstromos választókerületet;c) Budapest székesfőváros területét három lajstromos választókerületre kell felosztani.

Második rész - Az országgyűlési képviselőválasztók és azok névjegyzéke

Választójogosultság

19. § (1) Lajstromos választókerületben országgyűlési képviselő-választójoga van annak a férfinak, aki életének 26. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyen-rangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte.(2) Annak, aki az 1912. évet megelőző időben született és az (1) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte.(3) Annak, aki írni-olvasni tud és az (3) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik, illetőleg negyedik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha család-fenntartó és ha:a) az 1914-1918. évi világháborúban vitézségi érmet szerzett vagy altiszti (tisztesi) rendfokozatot ért el; vagyb) hadirokkant (1933: VII. tc. 2. § A) pontja); vagyc) a Károly-csapatkereszt igazolt tulajdonosa (tűzharcos); vagyd) önálló iparos vagy kereskedő; vagye) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán vagy felesége földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme legalább 40 aranykorona; vagyf) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok területe legalább két kat. hold és a földművesek, illetőleg felségének háza is van; vagyg) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok területe leg-alább két kat. hold és a földművesnek még legalább két kat. hold föld haszonbérlete is van; vagyh) földműves, aki mint haszonbérlő, akár önállóan, akár mint földbérlő szövetkezet tagja, legalább hat év óta gazdálkodik olyan földbirtokon, - beleszámítva a saját vagy felesége földbirtokát is - amelynek ka-taszteri tiszta jövedelme legalább 100 aranykorona, vagy amelynek területe legalább tíz kat. hold; vagyi) mint gazdasági cseléd legalább négy év óta ugyanannál a munkaadónál vagy ugyanabban a gazdaság-ban van alkalmazva, vagy mint mezőgazdasági munkavállaló, a választói névjegyzék elkészítésének évét megelőzően legalább négy éven át ugyanannál a munkaadónál, vagy ugyanabban a gazdaságban, mint szerződéses munkás volt alkalmazásban.(4) Az előző bekezdés szempontjából családfenntartó az, aki vele együtt élő házastársának, vagy felmenő vagy lemenő ágbeli hozzátartozójának, vagy testvérének eltartásáról gondoskodik.(5) Annak a férfinak, aki egyetemen vagy más főiskolán tudori vagy képesítő oklevelet szerzett, életkorára tekintet nélkül van választójoga, ha a magyar állampolgárságra és az egyhelyben lakásra megállapított kellékeknek megfelel.20. § (1) Lajstromos választókerületben országgyűlési képviselő választójoga van annak a nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha:1. az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (év-folyamát) sikeresen elvégezte ésa) saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát; vagyb) olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt;2. írni-olvasni tud, három vagy több törvényes gyermeknek adott életet, akik közül legalább három gyer-mek életben van és olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt.(2) A saját keresetből eltartás (1) bek. 1. a) pontja) kellékének megfelel az is, aki háztartásban vagy gaz-


daságban végzett munka ellenében, mint családtag, eltartásban részesül.(3) Az (1) bekezdés 1. b) és 2. pontja esetében a feleség választójogát nem érinti az, hogy férjének a 26. § értelmében nincs választójoga vagy, hogy férje a választójogból ki van zárva (27., 28. §).(4) Az a no, aki az (1) bekezdés 2. pontjában foglalt feltételek mellett a választójogot megszerezte, annak továbbra is birtokában marad, tekintet nélkül életben lévő gyermekeinek számára.(5) Az (1) bekezdés 2. pontjának alkalmazása szempontjából a háborúban hősi halált halt gyermeket élet-ben lévőnek kell tekinteni.(6) Annak a nőnek, aki középiskolát vagy középiskolával egy tekintet alá eső középfokú iskolát végzett, élete 26. évének betöltésétől kezdve van választójoga, ha a magyar állampolgárságra és az egyhelyben lakásra megállapított kellékeknek megfelel.(7) Annak a nőnek, aki egyetemen vagy más főiskolán tudori vagy képesítő oklevelet szerzett, életkorára tekintet nélkül van választójoga, ha a magyar állampolgárságra és az egyhelyben lakásra megállapított kellékeknek megfelel.21. § (1) Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő választójoga van annak a férfinak, aki életé-nek 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, állandó foglalkozása van, családfenntartó és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte.(2) Annak, aki az 1912. évet megelőző időben született és az (1) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte.(3) Annak, aki írni-olvasni tud és az (1) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik, illetőleg negyedik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga, ha:a) az 1914-18. évi világháborúban vitézségi érmet szerzett vagy altiszti (tisztesi) rendfokozatot ért el; vagyb) hadirokkant (1933: VII. tc. 2. § A) pontja); vagyc) a Károly-csapatkereszt igazolt tulajdonosa (tűzharcos); vagyd) önálló iparos vagy kereskedő, ha legalább két év óta bárhol, bármilyen állami egyenes adót fizet; vagye) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán, vagy felesége földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme legalább 60 aranykorona; vagyf) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok területe leg-alább öt kat. hold és a földművesnek, illetőleg feleségének háza is van; vagyg) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok területe leg-alább öt kat. hold és a földművesnek még legalább öt kat. hold föld haszonbérlete is van; vagyh) földműves, aki mint haszonbérlő, akár önállóan, akár mint földbérlő szövetkezet tagja, hat év óta olyan földbirtokon gazdálkodik, amelynek kataszteri tiszta jövedelme - hozzászámítva a saját vagy felesége földbirtokának kataszteri tiszta jövedelmét is - legalább 100 aranykorona; vagyi) mint gazdasági cseléd hat év óta ugyanannál a munkaadónál vagy ugyanabban a gazdaságban van alkalmazva, vagy mint mezőgazdasági munkavállaló a választói névjegyzék elkészítésének évét megelőzően legalább hat éven át ugyanannál a munkaadónál vagy ugyanabban a gazdaságban, mint szerződéses munkás volt alkalmazva.(4) Az állandó foglalkozás kellékének megfelel az is, aki:a) nyugdíjat, vagy öregségi, vagy rokkantsági járadékot kap; vagyb) vagyonának jövedelméből tartja fenn magát.(5) Az (1) bekezdés rendelkezései szempontjából családfenntartó az, aki vele együtt élő házastársának, vagy felmenő vagy lemenő ágbeli hozzátartozójának, vagy testvérének eltartásáról gondoskodik.(6) Annak a férfinak, aki középiskolát vagy középiskolával egy tekintet alá eső középfokú iskolát végzett, élete 26. évének betöltésétől kezdve van választójoga, ha a magyar állampolgárságra, az állandó foglal-kozásra és az egyhelyben lakásra megállapított kellékeknek megfelel.22. § (1) Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő választójoga van annak a nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha:1. az elemi népiskola hatodik osztályát, vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte ésa) saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát; vagyb) olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt;2. írni-olvasni tud, három vagy több törvényes gyermeknek adott életet, akik közül legalább három gyer-


mek életben van és olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt.(2) A saját keresetből eltartás (e) bek. 1. a) pontja) kellékének megfelel az is, aki háztartásban vagy gaz-daságban végzett munka ellenében, mint családtag, eltartásban részesül.(3) Annak a nőnek, aki középiskolát vagy középiskolával egy tekintet alá eső középfokú iskolát végzett, élete 26. évének betöltésétől kezdve van választójoga, ha a magyar állampolgárságra és az egyhelyben lakásra megállapított kellékeknek megfelel ésa) állandó foglalkozása van, vagy az állandó foglalkozás kellékének az előző § (4) bekezdése értelmében megfelel; vagyb) olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki az előző §-ban megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt.(4) Az (1) bekezdés 1. b) és 2. pontja és a (3) bekezdés b) pontja esetében a feleség választójogát nem érinti az, hogy férjének a 26. § értelmében nincs választójoga, vagy hogy férje a választójogból ki van zárva (27., 28. §).(5) Az a no, aki az (1) bekezdés 2. pontjában foglalt feltételek mellett a választójogot megszerezte, annak továbbra is birtokában marad, tekintet nélkül életben lévő gyermekeinek a számára.(6) Az (1) bekezdés 2. pontjának alkalmazása szempontjából a háborúban hősi halált halt gyermeket élet-ben lévőnek kell tekintetni.


HIVATALOS JELENTÉS A KISANTANT ÁLLAMOK BLEDI KONFERENCIÁJÁRÓL(1938. AUGUSZTUS)

A kisantant Állandó Tanácsa megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyarországgal folytatott tárgya-lások lehetővé tették olyan megállapodások megkötését, amely a Magyarország és a kisantant közötti mindennemű erőszakos eszköz alkalmazásáról valólemondást és a három állam részéről Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerését tartalmazza.Azoknak a tárgyalásoknak a során, amelyeknek célja a talaj előkészítése volt a kisantant-államok és Ma-gyarország közötti jószomszédi viszony továbbfejlesztése végett, bizonyos kérdések még függőben marad-tak, s ezért az említett megállapodás közzététele még nem történhetett meg. De a kisantant államai és Magyarország megegyeztek abban, hogy Bledben a kisantant Állandó Tanácsa és Budapesten a magyar kormány azonos szövegű közleményt tesz közzé, amelyben ismerteti a kérdéses tárgyalások jelenlegi állá -sát. A kisantant Állandó Tanácsa örömét fejezve ki a már elért nagy jelentőségű eredmények felett, kifejezi azt a reményét, hogy hála a kölcsönös megértő szellemnek, amely számot vet nemcsak a kérdéses államok, hanem a Duna-vidék érdekeivel is, nem fog soká késni a teljes megállapodás létrejötte. (...)

(Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések, 1918-1945. Bp. 1975.)

RÉSZLETEK IMRÉDY BÉLA MINISZTERELNÖK ÚJ KORMÁNYPROGRAMJÁBÓL(1938. SZEPTEMBER)

Teljes tudatában vagyunk annak, hogy ennek az országnak (...) szociális rétegződését sok tekintetben át kell alakítanunk (...) Nagyszabású átépítés folyik, hogy a nemzetnek a háza új időknek új viharaival dacolni tudjon. (...) Forradalmat csinálunk, olyan csodás forradalmat, amelyet (...) a történelemben példaként fognak emlegetni, mint a huszadik század nagy magyar csodáját. (...)

(Forrás: http://filmhiradok.nava.)

IMRÉDY BÉLA MINISZTERELNÖK BESZÉDE A MAGYAR ÉLET MOZGALOM ZÁSZLÓBONTÁSAKOR(1938. NOVEMBER)

Magyar földön magyar életet akarunk élni. Ősi magyar földön új magyar életet. Nem azért állok most itt, hogy mint a kormánynak a feje, kormányprogramot adjak, hanem azért, hogy keressem és felmutassam a gyökeres jobboldali reformpolitika jegyében egyesítő nagy eszmei célkitűzéseket, ezzel elősegítsem ennek az új magyar életnek a megtalálását. Amint eleinket a legendás szarvas vezette új hazába, úgy induljunk a

http://filmhiradok.nava/


megvilágosító gondolat után, amely a mai új magyar életet jelenti. Magyar testvér, értsd és halljad, mit akarunk: új Magyarországot, nacionalista társadalmat, katonai szellemet, faji öntudatot, fajvédelmet, lelki reformot, tehát keresztény erkölcsöt, áldozatosságot, társadalmi reformot, tehát a szociális igazság országépítését, szabad pályát minden magyarnak, egyetlen társadalmi értékmérőt és rangadót, a nemzetnek tett szolgálat hasznosságát, gazdasági reformot, tehát magyarnak a magyar földet, harcot a nyomor, a szegénység leküzdésére, munkát, s a munkának megbecsülést, közéleti tisztaságot, magyar életet!

(Forrás: http://filmhiradok.nava.)

13BETHLEN ISTVÁN ES CSOPORTJA 13 AZ IMREDY-KORMANY MŰKÖDÉSÉRŐL

(1938 NOVEMBER)

(...) Nézetünk szerint a nemzet erejét és független akarat-elhatározását Imrédy Béla kormányelnöksége, de különösen a müncheni döntéssel létrejött fordulat óta, főleg az a körülmény veszélyezteti, hogy a kormány részben a Közép-Európában döntő túlsúlyra jutott német befolyás súlya alatt, de részben az alulról jövő ugyanilyen irányú feszültségnek is engedve, immár versenyre kelt a forradalmi irányzatokkal. Sajtóján és kormánynyilatkozatokban, hangban és tartalomban egyaránt, a legradikálisabb húrokon játszik, s míg egyrészt hangzatos ígéretekkel túlzott reménységeket kelt, másrészt a tényleg fennálló és sürgős re formok megoldása tekintetében semmit sem tesz, sőt állásfoglalását mindegyre változtatja, hónapról hónapra új és új elvek jegyében próbál kormányozni és magának tömegeket szerezni, végeredményben elérvén azt, hogy az irányát vesztett közvélemény mindenféle szélsőség számára hozzáférhetővé válik, az ország radikalizálódása, sőt forradalmasítása rohamléptekben folytatódik, nemzeti életünk jól bevált alkotmányos intézményei az alulról és felülről egyidejűleg űzött rombolás következtében meginognak. (...) A kormány politikája, például a zsidókérdésben sebeket üt, de gyógyításról nem gondoskodik

(Forrás: Dokumentumok a XX. század történetéhez. Bp. 2001.)

GÚNYOS ÍRÁSOK IMRÉDY MAGYAR ÉLET MOZGALMÁRÓL

I mrédy, az elszánt Hamlet(...) De ha mégannyira ködös is Imrédynek ez az x-edik programja, bizonyos, hogy egyszerű szóval szalon-fasizmusnak lehet nevezni. Lényege az osztályharc „ helyettesítése ” a „ szociális igazsággal ” - úgy, ahogy ezt Hitlernél értik - s „a vér és talaj ” demagógiája. Mindez egy fokkal halványabban, mint ahogy az igazi fasizmus hirdeti. Erre a szalon-fasizmusra valami új-magyar dolmány van ráakasztva, amelyről senki se tudhatja, milyen a színe (valószínűleg Imrédy maga se) és egy kis katolicizmus van rákenve, amit persze oly színben kell tartani, hogy a reformátusok se riadjanak meg tőle.Persze a programnak meg kell hajolnia Hitler előtt is, Mussolini előtt is, de sem az egyik, sem a másik előtt nem úgy, hogy az egyik a másik miatt és a másik az egyik miatt megnehezteljen. Ezért a programban, amely semmit sem nevez a nevén, ez a két szellemóriás sincs megnevezve. Inkább is Magyarország három barátjáról beszél Imrédy s ezzel a bizonytalannál bizonytalanabb homályba burkolja, hogy a harmadik barát alatt Daladiert vagy Chamberlaint érti-e? Vagy esetleg valamelyik hatalmas lengyel államférfiút? Homályosan megmondja, hogy ez a barátság áldozatokba fog kerülni. De hogy kit tart az elkövetkezendő tolvajnak, aki a magyar zsebből kihúzandja a beletettet, azt szintén nem mondja meg. (...)

(Forrás: Új Hang 1938. december)

A Csodaszarvas felszarvazottjaSzegény pestiek, még viccelődni is van kedvük Jaross Andor, tárca nélküli miniszter, panaszkodott a minap a pestiekre. A debreceni cívisek előtt rótta meg a rossznyelvű fő- és székváros népét, amiért az új magyar „népmozgalmat” a „Magyar Élet” -alakulást, amelyet a gőzfejű magyar államférfiak leg- gözfejűbbje, Imrédy Béla szült, kigúnyolja. (...) A pesti rossz nyelvek Főnixnek becézték a legfőbb Hadurat. (...)A csodaszarvas szent és sérthetetlen! Mindjárt meg is magyarázza ezt a Felvidékről Pestre szakadt mi-niszter, hogy miért? Azért, „ mert a csodaszarvas gondolata nem más, mint amaz igazi magyar idealizmus

13 1938 novemberében Imrédy politikája olyan elégedetlenséget váltott ki a kormánypárton belül, hogy annak Bethlen vezette szárnya kilépett a pártból. Horthynak ezzel a levéllel indokolták a lépést.

http://filmhiradok.nava/


kifejeződése, amelynek a szemlélete vezérelte őseinket, amikor megelégelték az ázsiai életviszonyokat s elindultak Keletről és hazaértek - Nyugaton ”.Hát ezért a csodaszarvas-jelvény a Magyar Életesek gomblyukában. Mert megelégelték a Keletet és Nyu-gatra vágynak. Haza. Csak nem? Csak nem németföldre vágynak Jarossék? Ahogyan a pesti rossznyelvek suttogják. (...)Kusidjuk - akit valaha Árpád küldött előre szemleútra - már van „Magyar Élet”-éknek. Csáky már elro-bogott Szvatopluk Adolfhoz. Letárgyalták már az országátadás ügyét? Szvatopluk valaha egy fehér lóért adta át a tótföldet, Adolf most egy tál lencsét nyújtott át Csákynak? (...)

(Forrás: Új Hang 1939. január.)

1939. ÉVI II. TC. A HONVÉDELEMRŐL

A honvédelem a legszentebb állampolgári kötelesség, amelyet mindenkinek önfeláldozásig terjedő oda-adással kell teljesítenie.

ELSŐ RÉSZ

Bevezető rendelkezések

Általános honvédelmi kötelezettség1. § A honvédelemben személyes szolgálatával és vagyonával mindenki köteles a jelen törvény rendelke-zései szerint részt venni.

A honvédelmi kötelezettség tagozódása

2. § A honvédelmi kötelezettség magában foglalja a leventekötelezettséget (Második Rész),a hadkötelezettséget (Harmadik Rész),a honvédelmi szolgáltatások kötelezettségét (Negyedik Rész) és a légvédelmi kötelezettséget (Ötödik Rész).

Legfelső Honvédelmi Tanács

3. § (1) A honvédelmi érdekek mind békében, mind háborúban való minél hathatósabb kielégítésének és az e végből szükséges intézkedések összhangjának biztosítása céljából Legfelső Honvédelmi Tanács (az alábbiakban Tanács) szerveztetik.(2) A Tanács üléseit - amennyiben azokon az államfő maga elnökölni nem kíván - az elnök vezeti.(3) A Tanács elnöke a miniszterelnök, tagjai a miniszterek, továbbá a honvédség főparancsnoka és a ve -zérkar főnöke.(4) A Tanács a tárgyalásai során szakértőket is meghallgathat.(5) A Tanácsot az elnök évenként kétszer rendes ülésre hívja össze. Az elnök a Tanácsot ezen felül is mind saját elhatározásából, mind valamely tag javaslatára ülésre bármikor egybehívhatja.(6) A Tanács az ügyvitelére, továbbá a segédszerveire vonatkozó részletes szabályokat maga állapítja meg.(7) A Tanácsra vonatkozó rendelkezések nem érintik a minisztereknek az 1848.III. törvénycikkben megha-tározottfelelősségét. (...)

MÁSODIK RÉSZ

Leventekötelezettség

A leventeképzés célja és anyaga


6. § (1) A leventeképzésnek - amely a magyar ifjúság nevelésének is egyik eszköze - célja az, hogy az ifjú-ságot a hagyományos magyar katonai erényekben való nevelés útján a haza védelmének magasztos fel-adataira testben és lélekben előkészítse.(2) A leventekötelesek nevelését és képzését a honvédelmi miniszter irányítja. A honvédelmi miniszter a leventefoglalkoztatás nevelési anyagát a leventeképzés sajátos célja és annak a magyar ifjúság egységes nevelésébe való beillesztése folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

Leventekötelesek

7. § (1) Minden magyar állampolgár ifjú annak az évnek szeptember hó 1. napjától, amelyben tizenkettedik életévét betölti, mindaddig, míg tényleges katonai szolgálatát meg nem kezdi vagy a katonai szolgálatra való alkalmatlanságát végleg meg nem állapítják, az alábbi szabályok szerint leventeköteles. A leven-tekötelezettség általában megszűnik legkésőbb annak az évnek szeptember hó 30. napján, amelyben az ifjú a huszonharmadik életévét betölti. Ezen az életkoron túl is leventekötelesek maradnak tényleges katonai szolgálatra való bevonulásukig azok, akik a tényleges katonai szolgálat megkezdésére halasztást kaptak.(2)Leventekötelesek az országban lakó azok az ifjak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg. (...)

Kiképzés

9. § (1) A leventék évente legfeljebb tíz hónapon át és legfeljebb heti négy órában kötelesek leventekikép -zésben részt venni. Ezen felül minden levente abban a naptári évben, amelyben tizennyolcadik életévét betölti, összefüggő-gyakorlaton köteles részt venni. Ennek a gyakorlatnak időtartama három hetet nem haladhat meg.(2) Az a levente, aki a rendes heti kiképzésből egy évben a megszabott idő egyharmadánál többet mulaszt, mulasztását a (3) bekezdésben meghatározott összefüggő-kiképzésben való részvétel útján köteles pótolni. Az a levente, aki az összefüggő-gyakorlatot a megszabott időben nem teljesíti, mulasztását ugyancsak összefüggő-gyakorlat útján később köteles pótolni.(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiképzés helyett évenként két hetet meg nem haladó összefüggő-kiképzésre lehet behívni azt a leventét:a) akinek lakóhelyén vagy attól számított négy kilométeres körzetben nincs olyan szervezet, amelyben a leventék kiképzésben részesíthetők;b) aki foglalkozásának természete miatt a rendes kiképzésben akadályozva van.(4) Az a levente, aki az előbbi bekezdésben meghatározott kéthetes összefüggő-kiképzést elmulasztja, mu-lasztását pótolni köteles.(5) A papi (lelkészi) tanulmányokat folytató leventekötelest csak hivatásával összeférő kiképzésben lehet részesíteni.(6) Mentes a leventekiképzés alól az, aki:a) arra testileg vagy szellemileg alkalmatlan;b) katonai nevelő- vagy képzőintézet növendéke.(7) A leventekötelesnek a rendes kiképzésben való részvételért költségmegtérítés nem jár.(8) Összefüggő-gyakorlat, valamint összefüggő-kiképzés alatt a leventeköteles kincstári ellátásban része-sül, és ha megjelenése végett 10 kilométernél hosszabb utat kell megtennie, a kincstár az országhatáron belül az oda- és visszautazás költségét is megtéríti.(9) Azt a leventét, akit leventegyakorlaton saját hibáján kívül baleset ér, ingyenes gyógykezelésben és gyógyszerellátásban kell részesíteni, amennyiben erre jogszabály vagy szerződés értelmében egyébként nem jogosult. A részletes szabályokat a minisztérium rendelettel állapítja meg. A gondozásra nézve a 223. § rendelkezik.

Formaruha

10. § (1) A honvédelmi miniszter a leventék részére formaruhát rendszeresíthet. A formaruha beszerzésé-nek költsége az államkincstárt terheli.(2) A honvédelmi miniszter állapítja meg, hogy a lábbelire rászoruló leventék erre a célra mennyiben részesíthetők segélyben.(...)

HARMADIK RÉSZ


A honvédség és annak kiegészítése

i. Fejezet

A honvédségre vonatkozó általános rendelkezések

A m. kir. honvédség tagozódása és feladata

14. § (1) A magyar állam hadereje a m. kir. honvédség.(2) A honvédség feladata az országnak külső ellenség ellen való megvédése, a honvédelmi határszolgálat ellátása, közreműködés egyéb határőrizeti és határellenőrzési, továbbá a folyamrendészeti szolgálatban, valamint az ország belső rendjének és biztonságának fenntartásában az erre vonatkozó külön rendelkezé-sek szerint.(3) A m. kir. honvédség szárazföldi, légi és folyami erőkből áll.(4) A m. kir. méneskar a honvédség szerves része. A méneskar a lótenyésztési és az ezzel kapcsolatos gaz- dászat-közigazgatási szolgálat ellátása tekintetében a földmívelésügyi miniszter hatósága alá tartozik, aki - sürgős szükség esetét kivéve - a m. kir. állami lótenyésztő intézetek katonai felügyelője útján rendelkezik.(5) A m. kir. csendőrség, a m. kir. rendőrség, a m. kir. pénzügyőrség és az állami erdészet fegyveres személyzetének az a része, amely a hadi események miatt működését megszüntetni kénytelen, a honvédséghez csatlakozik.

A honvédség szolgálati és vezényleti nyelve, zászlója, megkülönböztető jelei

15. § (1) A honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.(2) A honvédség zászlói a nemzeti színeket és az ország címerét viselik, légi és egyéb járműveinek esetleges különleges ismertető jelein a nemzeti színeket ugyancsak alkalmazni kell.

A honvédség békelétszáma

16. § A honvédség békelétszámát az állami költségvetés tünteti fel.(...)

ii. Fejezet

Hadkötelezettség

A hadkötelezettség terjedelme és részletezése19. § (1) A hadkötelezettség általános és azt a jelen törvény rendelkezései szerint minden magyar állam-polgár férfinak teljesítenie kell.(2) Hadkötelesek az állandóan az ország területén lakó azok a férfiak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg.(3) A hadkötelezettség annak az évnek január hó 1. napjával kezdődik, amelyben a hadköteles a tizen-nyolcadik életévét betölti és annak az évnek december hó 31. napjáig tart, amelyben a hatvanadik életévét betölti.(4) A hadkötelezettség magában foglalja az állítási kötelezettséget és a szolgálati kötelezettséget.(5) Azok a hadköteles korban levő személyek, akik nem állanak honvédségi szolgálati kötelezettség alatt - tekintet nélkül arra, hogy előzőleg katonai alkalmasságuk szempontjából milyen osztályozást nyertek - mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) esetén és háború idején alkalmasságuknak megfelelő katonai szolgálat teljesítésére a mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés), illetőleg a háború tartamára igénybe vehetők. Ezeknek igénybevételét, összeírását, jelentkezését és megvizsgálását a szükséghez képest a honvédelmi miniszter rendeli el.(...)


NEGYEDIK RÉSZ

Honvédelmi szolgáltatások és honvédelmi érdekű gazdasági korlátozások

I. Fejezet

Általános rendelkezések(. . . )

II. Fejezet

Honvédelmi munkakötelezettség

Honvédelmi munkára kötelezettek87. § (1) Nemére való tekintet nélkül minden olyan személy, aki tizennegyedik életévét betöltötte és hetve-nedik életévét túl nem haladta, köteles arra, hogy a honvédelem érdekében testi és szellemi képességének megfelelö munkát végezzen.(2) A honvédelmi munkát mindenki maga köteles teljesíteni; a 96. § esetét kivéve, helyettest állítani lehet.(3) A honvédelem érdekében jogi személyt is lehet céljának és szervezetének megfelelő munka teljesítésére kötelezni. A jogi személy a reá háruló honvédelmi munkát szervei és alkalmazottai munkaerejének fel -használásával és a munka ellátásához rendelkezésre álló saját eszközeivel köteles teljesíteni.(4) Az országos büntetőintézetekben és a bírósági fogházakban letartóztatott személyeket, valamint a javí-tó-nevelőintézetek növendékeit az igazságügy-miniszter engedélyével és rendelkezései szerint a jelen tör-vényben és más jogszabályokban meghatározott korlátozások nélkül lehet honvédelmi munkára alkalmazni.


1939. ÉVI IV. TC. A ZSIDÓK KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI TÉRFOGLALÁSÁNAK KORLÁTOZÁSÁRÓL- II. ZSIDÓTÖRVÉNY (1939. MÁJUS 5.)

1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek leg-alább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.Az előző bekezdésben meghatározott személyek közül nem lehet zsidónak tekinteni azt, aki az 1939. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságból származik, ha szülői közül csak az egyik és nagyszülői közül is legfeljebb kettő volt az izraelita hitfelekezet tagja és ha1. mindkét szülője már a házasságkötéskor valamely keresztény hitfelekezet tagja volt és azon túl is ke-resztény hitfelekezet tagja maradt, vagy2. szülőinek házasságuk megkötése előtt a törvényben meghatározott módon kötött megegyezése értelmé-ben a keresztény szülő vallását követi és a házasság megkötésekor izraelita vallású szülő az 1939. évi január hó 1. napja előtt valamely keresztény hitfelekezetre tért át és azon túl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, vagy3. születésétől kezdve keresztény hitfelekezet tagja volt, vagy élete hetedik évének betöltése előtt keresz tény hitfelekezet tagjává lett, izraelita vallású szülője az 1939. évi január hó 1. napját megelőzően vált valamely keresztény hitfelekezet tagjává és mind ő maga, mind a szülője ezen túl is keresztény hitfelekezet tagja maradt.Az első bekezdésben meghatározott személyek közül nem lehet zsidónak tekinteni azt sem, akia) az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt lett keresztény hitfelekezet tagjává és azon túl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, ha zsidó szülői illetőleg zsidó szülője - amennyiben pedig szülői az 1848. évi december hó 31. napja után születtek, ezek zsidó felmenői - az 1849. évi január hó 1. napja előtt Ma-gyarország területén születtek;b) a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekintendő személlyel az 1939. évi január hó 1. napja előtt


kötött házasságot, ha ebből a házasságból született vagy születendő gyermekei közül egyiket sem kell a jelen törvény értelmében zsidónak tekinteni;c) a jelen § értelmében zsidónak nem tekintendő ivadéka;d) legkésőbb az 1939. évi január hó 1. napja óta valamely keresztény hitfelekezet kötelékébe tartozó és egyébként az a) pontban meghatározott személyi kellékeknek megfelelő szülőknek olyan ivadéka, aki szü-letésétől kezdve keresztény hitfelekezet tagja.A második és a harmadik bekezdés rendelkezései nem terjednek ki arra, aki a jelen törvény hatálybalépése után a jelen § értelmében zsidónak tekintendő személlyel köt házasságot.A jelen § rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekekre is megfelelően alkalmazni kell.A harmadik bekezdés a), valamint d) pontjában meghatározott személyekre és ivadékaikra az 5. § első bekezdésében, a 6., a 7., a 10., a 15., a 16. §-okban és a 19. § második bekezdésében megállapított korlá-tozó rendelkezéseket alkalmazni kell.Utasíttatik a minisztérium, hogy - amennyiben annak szüksége felmerül, hogy egyes személyek a jelen törvény hatálya alól megfelelő intézmény felállítása útján, a nemzet különleges érdekéből kivételesen mentesíttessenek - ily intézmény létesítésére az országgyűlésnek megfelelő előterjesztést tegyen.2. § Amennyiben a jelen törvény másképp nem rendelkezik, rendelkezéseit nem lehet alkalmazni:1. olyan tűzharcosra (1938: IV. tc. 1. §), vagy az 1914-1918. évi háborúban hadifogságot szenvedettre, aki a sebesülési érem viselésére jogosult és az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért legalább egy ízben kitüntetésben részesült, vagy olyan hadirokkantra, aki az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért legalább egy ízben kitüntetésben részesült;2. arra, akit az 1914-1918. évi háborúban ezüst vagy arany vitézségi éremmel tüntettek ki, vagy aki az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért más kitüntetésben legalább két ízben részesült, valamint arra, akinek atyját az 1914-1918. évi háborúban arany, vagy legalább két ízben nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki;3. arra, akit az 1914-1918. évi háborúban a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel tüntettek ki, vagy aki ennél magasabb és ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetésben részesült, valamint ennek gyermekeire;4. arra, aki a jelen törvény hatálybalépésekor legalább ötven százalékban hadirokkant, továbbá annak feleségére és gyermekeire, aki a jelen törvény hatálybalépésekor hetvenöt vagy száz százalékban hadirok -kant;5. arra, aki az 1914-1918. évi háborúban hősi halált halt személy özvegye vagy gyermeke;6. arra, aki az 1918. és 1919. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló nemzeti mozgalmakban részt vett, ha ezzel életet kockáztatta, vagy e miatt szabadságvesztést szenvedett, valamint ennek feleségére és gyermekeire, aki ilyen tevékenysége miatt életét vesztette;7. a belső titkos tanácsosokra, a m. kir. titkos tanácsosokra, továbbá arra, aki a jelen törvény hatálybalé-pésekor valamelyik tudományegyetem vagy a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem tény-leges vagy nyugdíjas nyilvános rendes tanára;8. arra, aki keresztény hitfelekezetnek tényleges vagy nyugdíjas lelkipásztora;9. arra, aki a nemzetközi olimpiai bizottság által rendezett olimpiai versenyen bajnokságot szerzett.A jelen §-ban megállapított mentesség a mentesített személy ivadékaira nem terjed ki.Az első bekezdés 1-5. pontjának rendelkezéseit az 1914-1918. évi háború befejezése után az országért vívott harcokban részt vettekre is megfelelően alkalmazni kell.3. § Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet. Felhatalmaztatik a belügyminiszter, hogy hatálytalanítsa a honosítás (visszahonosítás) útján az 1914. évi július hó 1. napja után magyar állampolgárrá lett annak a zsidónak honosítását (visszahonosítását), akit életviszonyai nem utalnak arra, hogy az ország területén maradjon. Hatálytalanítani kell a honosítást (visszahonosítást), ha a honosításnak (visszahonosításnak) a törvényben meghatározott előfeltételei nem állottak fenn, vagy ha a magyar állampolgárságnak honosítás (visszahonosítás) útján való megszerzése érdekében bűncselekményt vagy fegyelmi vétséget követtek el vagy a hatóságot megtévesztették.A honosítás (visszahonosítás) hatálytalanítása kiterjed a honosított (visszahonosított) személynek vele együtt élő feleségére és atyai hatalma alatt álló kiskorú gyermekeire is, ha a határozat eltérően nem ren-delkezik.A honosítás (visszahonosítás) hatálytalanításával együtt a névváltoztatás engedélyezését is hatálytalanítani kell.4. § Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tagjává megválasztani, kivéve az izraelita hitfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket.


Zsidónak csak akkor van országgyűlési, törvényhatósági és községi választójoga és zsidót csak akkor lehet országgyűlési képviselőnek, törvényhatósági bizottsági és községi képviselőtestületi tagnak megválasztani, ha ö maga és szülői - amennyiben szülői az 1867. év december hó 31. napja után születtek, ezeknek szülői is - Magyarországon születtek és a törvényben meghatározott egyéb előfeltételeken felül hitelt érdemlően igazolja azt is, hogy szülői vagy - amennyiben szülői az 1867. évi december hó 31. napja után születtek - ezek felmenői az 1867. évi december hó 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak.Zsidó csak az összes választók közül választás, továbbá a vallásfelekezetek képviselete jogcímén lehet a törvényhatósági bizottság tagja. Zsidó mint legtöbb adófizető nem lehet a községi képviselőtestület tagja. Zsidót a törvényhatósági és a községi legtöbb adófizetők névjegyzékébe nem lehet felvenni.Az, akit az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe felvettek, ha öt a jelen törvény értelmében zsidónak kell tekinteni, köteles ezt bejelenteni. Zsidó csak akkor gyakorolhat választójogot, ha igazolja, hogy öt ez a jog a második bekezdés értelmében megilleti. Egyébként a zsidók választójogára vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium rendeletben állapítja meg.A jelen törvény kihirdetésének napját követő négy hónap alatt tartott választás esetében annál a zsidónál, aki a törvényben a választójogra megszabott egyéb előfeltételeken felül igazolja azt, hogy ö maga és szülői - amennyiben szülői az 1867. évi december hó 31. napja után születtek, ezek szülői is - Magyarorszá gon születtek, a második bekezdésben meghatározott választójogosultság szempontjából vélelmezni kell, hogy szülői vagy - amennyiben szülői az 1867. évi december hó 31. napja után születtek - ezek felmenői az 1867. évi december hó 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak.5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgy-szintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. Ez a rendelkezés a társadalombiz-tosító intézetek szerződött és ideiglenesen megbízott orvosaira is irányadó. A biztosító intézet elnöke az intézet zsidó szerződött orvosainak szerződéses jogviszonyát egy évi felmondással megszüntetheti.A közép-, a középfokú és a szakiskolákban oktatást végző zsidó tanárokat, a népiskolákban oktatást végző zsidó tanítókat, továbbá a zsidó községi jegyzőket (körjegyzőket) az 1943. évi január hó 1. napjáig, a zsidó kir. ítélöbírákat és a kir. ügyészségek zsidó tagjait az 1940. évi január hó 1. napjával nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani. Nem terjed ki ez a rendelkezés arra, aki az előbb meghatározott időpont eltelte előtt a közszolgálat más ágában nyer alkalmazást.A jelen § rendelkezéseit a 2. § első bekezdésében meghatározott személyekre is alkalmazni kell.Az izraelita hitfelekezeti vallástanárokra (vallástanítókra) és az izraelita hitfelekezet szervezeteinek, in -tézményeinek és intézeteinek alkalmazottaira a jelen § rendelkezései nem terjednek ki.Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy rendelettel szabályozza az izraelita hittanító iskolák és tanfolyamok számát, szervezetét, működését és felügyeletét, valamint általában az úgynevezett héber tantárgyak oktatását.6. § Zsidót kir. közjegyzőnek, hites tolmácsnak, állandó bírósági vagy más hivatalos szakértőnek (becsüs-nek) kinevezni, közjegyzői helyettesnek kirendelni, zsidónak szabadalmi ügyvivői jogosítványt adni nem lehet. Ezt a rendelkezést a 2. § első bekezdésében meghatározott személyekre is alkalmazni kell.Hites könyvvizsgálatra képesítő vizsgára zsidót mindaddig nem lehet bocsátani, amíg a zsidó hites könyv-vizsgálók száma az összes hites könyvvizsgálók számának hat százalékát kitevő szám alá nem csökken.7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem köz-gazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg. Ez a rendelkezés nem terjed ki az egyetemek hittudományi karának és a hittudományi főisko-láknak a hallgatóira (növendékeire).8. § A társadalombiztosító intézetek önkormányzati szerveinek választásánál érvényesen csak olyan lajst-romot lehet ajánlani, amelyen a jelöltek hat százalékánál több zsidó nem szerepel. Az egyes ajánló cso-portok lajstromára jutott tagsági helyeknek legfeljebb hat százaléka tölthető be zsidóval. Ennél fogva az egyes lajstromokra jutott tagsági helyek - a hat százalék kimerítése után - a lajstrom sorrendjében eset leg következő zsidóknak figyelmen kívül hagyásával, a sorrendben következő nem zsidó jelölteket illetik. Nem lajstromos választás esetében, ha az egyes választócsoportok csak egy rendes tagot választanak, zsidót megválasztani nem lehet.9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti ka-marába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztály-


ok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg a zsidó kamarai tagok száma az illető kamara összes tagjai számának hat százalékát kitevő szám alá nem csökken, zsidót kamarai tagul felvenni nem lehet. A 2. § első bekezdése alá eső személyt az időközönként felvehető tagok számának három százaléka erejéig, úgyszintén az 5. § második bekezdése értelmében nyugdíjazott vagy a szolgálatból az említett rendelkezés értelmében egyébként elbocsátott személyt, vala-mint azt a zsidót, aki az 1939. évi január hó 1. napja előtt közjegyző helyettes volt, kamarai tagul fel lehet venni akkor is, ha a kamara zsidó tagjainak száma a fentemlített hat százalék alá még nem is csökkent. A kamarai tagul felvételre jelentkező zsidó hadirokkantat (1933: VII. tc. 2. § A) pont), valamint tűzharcost (1938: IV. tc. 1. §) a többi zsidó jelentkezőkkel szemben előnyben kell részesíteni.A 2. § első bekezdése alá eső személyeket kamarai tagul az összes kamarai tagok számának három száza-léka erejéig azután is fel lehet venni, miután a zsidó kamarai tagok száma - a 2. § első bekezdése alá eső személyeket nem számítva - hat százalék alá csökkent.Az előző bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a helyettes ügyvédekre, valamint az ügy-védjelöltekre (1937: IV. tc. 67. és 70. §), úgyszintén a mérnökhelyettesekre (1923: XVIII. tc. 10. §) is.Az első bekezdésben felsorolt kamarák tisztikarának és választmányának tagja zsidó csak a tisztikar, ille -tőleg a választmány tagjai hat százalékának erejéig lehet. Ha a kamara tisztikarának, illetőleg választmá-nyának tagjai közt a zsidók száma a jelen törvény hatálybalépésekor a hat százalékot meghaladja, a zsidó tisztviselők, illetőleg választmányi tagok megbízatása megszűnik és helyüket a törvény hatálybalépésétől számított harminc nap alatt új választás útján kell betölteni. Az ebben a tekintetben esetleg szükséges részletes szabályokat az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg.Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy az 1938: XV. tc. 2. és 3. §-ában és a jelen §-ban foglaltaknak szem előtt tartásával művészeti kamarák felállításáról gondoskodjék.10. § Akár időszaki, akár nem időszaki lap szerkesztésében állandó munkaviszonyban álló munkatársul zsidókat csak az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottakra megállapított szabályoknak (17. §) megfelelően lehet alkalmazni.Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol. Ezt a rendelkezést a 2. § első bekezdésében megjelölt személyekre is alkalmazni kell. Az előző bekezdések rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra az időszaki lapokra, amelyek kizárólagosan izraelita hitfelekezeti, zsidó művelődési, gazdasági vagy más zsidó társadalmi célokat szolgálnak és ezt a jellegüket a lap címében (alcímében) határozottan feltüntetik.A miniszterelnök nem magyar nyelvű időszaki lapokra a jelen § rendelkezései alól kivételt tehet.11. § Zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármily névvel megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személy-zetének alkalmazásában vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként irányító befolyást gyakorol.Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mozgófényképet előállító, forgalomba hozó vagy előadó vállalatok igazgatóira és az igazgatási tennivalókat ellátó művészi ügyvezetőire, ügykezelőire és egyéb olyan alkalmazottaira, akik a mozgófénykép előállításában, forgalomba hozatalában vagy a műsor megállapításában irányító befolyással közreműködnek.Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igazgató, vagy igazgatási tennivalókat ellátó ügyvezető csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja.Színházi előadások üzletszerű rendezésére (tartására) zsidó vagy jogi személy hatósági engedélyt nem kaphat.A jelen § rendelkezéseit a 2. § első bekezdésében megjelölt személyekre is alkalmazni kell.12. § Állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgyszintén hatósági engedélytől függő hasznot hajtó olyan egyéb, jogosítványt, amelynek engedélyezése vagy engedélyezésének megtagadása a hatóság szabad mérlegelésétől függ, zsidónak nem lehet adni. A jelen törvény hatálybalépése előtt zsidók-nak kiadott (zsidók által megszerzett) ilyen engedélyeket (jogosítványokat) a törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt, dohánynagyárudai és dohánykisárudai engedélyt, saját termésű bornak kismértékben eladására jogosító engedélyt, továbbá megyei városban, úgyszintén nagy- és kisközségben fennálló ital-mérési és italeladási engedélyt, a törvény hatálybalépésétől számított két év alatt, gyógyszertári jogot a törvény hatálybalépésétől számított három év eltelte után kezdődő öt év alatt meg kell vonni.Az állami egyedáruság alá eső cikkek előállítására vagy feldolgozására és értékesítésére vonatkozó enge-délynek (jogosítványnak) az előző bekezdés szerinti megvonását vagy az engedély meghosszabbításának (megújításának) megtagadását mellőzni lehet, ha az engedély (jogosítvány) alapján folytatott üzem meg-szűnése az adott időpontban a termelést, a közfogyasztást, vagy a munkaviszonyokat jelentős mértékben


károsan befolyásolná.Az első bekezdés alapján visszavont gyógyszertári jognak újból engedélyezése esetében az új engedélyes köteles a korábbi engedélyesnek, illetőleg örökösének kívánságára a gyógyszertár berendezését és anyag-készletét az Országos Közegészségügyi Tanács megfelelő szaktanácsa által a tényleges viszonyok figye-lembevételével megállapított becsértékén átvenni, ezenfelül a gyógyszertári jogosítvány ellenértékét is megfizetni. A gyógyszertári jogosítvány ellenértékéül azoknak az összegeknek egy évre eső átlagát kell tekinteni, amelyek az elvonás évét megelőző öt évben a vagyonadó kivetésének alapjául szolgáltak. A becsértéknek és a gyógyszertári jogosítványért járó ellenértéknek megfizetésére a határidőt, továbbá a fizetés módozatait a belügyminiszter állapítja meg.Reálgyógyszertári jogot zsidó élők közötti jogügylet alapján egyáltalában nem, végintézkedés alapján vagy törvényes örökösödés jogcímén pedig csak abban az esetben szerezhet, ha az örökhagyónak egyenes ágon rokona vagy házastársa.A belügyminiszter a mozgófényképüzemekre vonatkozóan kiadott összes mutatványengedélyeket a jelen törvény végrehajtása céljából bármikor felülvizsgálhatja és a felülvizsgált bármelyik engedélyt megvon-hatja.Nem kaphat állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgyszintén az első bekezdés alá eső egyéb jogosítványt az, aki a maga neve alatt zsidó részére kísérelte meg az engedély, illetőleg a jogosítvány megszerzését.Az első bekezdés alá eső jogosítvány hasznosítása tárgyában zsidóval kötött társulási szerződést jóvá-hagyni nem lehet, a törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott ilyen szerződést a miniszter felhívására meg kell szüntetni; a társulási szerződés ilyen esetben egyévi felmondással akkor is megszüntethető, ha a szer-ződés ezt kizárja vagy hosszabb felmondási időhöz köti.13. § Közszállítást (1931: XXI. tc. 21. §) zsidóknak csak annyiban lehet odaítélni, hogy a zsidóknak oda-ítélt közszállítások vállalati összege együttvéve a hatóság, hivatal, intézet, vállalat, üzem vagy más intéz-mény évi költségvetésébe, úgyszintén megállapított beruházási tervébe (munkatervébe) a közszállítások fedezésére felvett egész összegnek az 1939. és az 1940. években húsz, az 1941. és az 1942. években tíz, az 1943. évtől kezdve pedig hat százalékát meg ne haladja. Ettől a szabálytól csak abban az esetben lehet eltérni, ha a közszállításra más nem jelentkezik, vagy ajánlata lényegesen kedvezőtlenebb.Nem szabad közszállításban részesíteni azt, akit a bíróság a jelen törvényben meghatározott vétség miatt jogerősen elítélt. Nem szabad közszállításban részesíteni azt a nem zsidót, aki a maga neve alatt zsidó részére, úgyszintén azt a zsidót, aki nem zsidónak a neve alatt a maga részére szerez meg közszállítást vagy ezt megkísérli.14. § Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a köz-ségben fennálló összes ipari igazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet.Foglalkozást közvetítő irodára, továbbá hitelhírszolgálatra és hiteltudósításra zsidó iparengedélyt nem kaphat. Foglalkozást közvetítő irodára a jelen törvény hatálybelépése előtt zsidónak adott iparengedély az 1940. évi december hó 31. napján megszűnik.15. § Mező- vagy erdőgazdasági ingatlant zsidó élők közötti jogügylet útján csak árverés vagy árverés hatályával magánkézből eladás során és csakis a hatóság engedélyével tett vételi ajánlat alapján szerezhet.Az előző bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki arra az esetre:a) ha az ingatlant gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep létesítése, kibővítése vagy fenntartása céljára szer-zik meg és a szerző fél az ingatlan fekvése szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara által kiállított nyilatkozattal igazolja, hogy az ingatlan megszerzése az említett célra szükséges;b) a megszerezni kívánt ingatlan házhely céljára alkalmas, 600 négyszögölnél nem nagyobb és a szerző fél hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy házhelye vagy lakóházzal beépített ingatlana nincsen.Az első bekezdésben említett körülmények igazolásának módját, az első bekezdés értelmében szükséges hatósági engedély megadására, illetőleg hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult hatóságot és ennek eljárását, úgyszintén a telekkönyvi hatóság eljárására vonatkozó szabályokat az igazságügy-miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.16. § Zsidót az egyébként fennálló korlátozásokra tekintet nélkül lehet összes mezőgazdasági ingatlanának tulajdonul vagy kishaszonbérletek céljára átengedésére kötelezni. Ezt a rendelkezést arra a mezőgazdasági ingatlanra is alkalmazni kell, amelyet zsidó az 1937. évi december hó 31. napja után és a jelen törvény hatálybalépése előtt élők közötti vagy halál esetére szóló jogügylettel bárkire átruházott; ennek a rendelkezésnek alapján azonban átengedésre kötelezésnek nem zsidóra átruházott ingatlan


tekintetében csak az átruházástól számított három év alatt van helye.Az első bekezdés alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek, haa) az ingatlan a 15. § második bekezdésének a) pontjában megjelölt célra szolgál és ezt az illetékes ható-ság igazolja;b) az ingatlan házhely céljára alkalmas, 600 négyszögölnél nem nagyobb és a tulajdonos hatósági bizo-nyítvánnyal igazolja, hogy házhelye vagy lakóházzal beépített más ingatlana nincs.A második bekezdésben foglaltak tekintetében a 15. § harmadik bekezdése megfelelően irányadó.Ha zsidó mező- vagy erdőgazdasági ingatlanát átruházza, az átruházáshoz, tekintet nélkül az ingatlan területére és a szerző fél személyére, hatósági hozzájárulás szükséges. Ily esetben az állami elővásárlási jogot, tekintet nélkül az ingatlan területére és a szerző fél személyére, gyakorolni lehet vagy pedig az in -gatlant elidegenítő jogügylet tudomásulvételét az elővásárlási jog gyakorlása nélkül meg lehet tagadni.17. § A közszolgálat körén kívül akár természetes személy, akár jogi személy által fenntartott ipari (keres-kedelmi), bányászati, kohászati, bank- és pénzváltóüzleti vállalatban, biztosítási magánvállalatban, közle-kedési vállalatban és mezőgazdasági (kert- és szőlőgazdasági) üzemben, továbbá bármiféle más kereső foglalkozásban tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben zsidót csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy a 2. § első bekezdése alá nem eső zsidó alkalmazottak száma a vállalatnál (kereső foglalkozásban) értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenkét százalékát, az ösz- szes zsidó alkalmazottak száma pedig - ideszámítva tehát a 2. § első bekezdése alá eső alkalmazottakat is - az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenöt százalékát ne haladja meg.Ha az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma tizenötnél kevesebb, de négynél több, legfeljebb két, ha pedig az alkalmazottak száma ötnél kevesebb, legfeljebb egy alkalmazott lehet zsidó. Ennek a ren-delkezésnek a szempontjából a 2. § első bekezdésében meghatározott mentességet nem lehet figyelembe venni; a 2. § első bekezdése alá eső személyeket azonban - egyébként egyenlő előfeltételek mellett - az alkalmazás és a szolgálatban megtartás szempontjából előnyben kell részesíteni.Az első és a második bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók az alkalmazottak illetményei (akár pénzben, akár természetben bármely címen élvezett juttatások) összegének arányára is.Az első, a második és a harmadik bekezdésben meghatározott arányszámot az 1943. évi január hó 1. nap-jáig kell elérni. A csökkentést félévenként minden évben június hó 30. és december hó 31. napjáig leg-alábbis egyenletesen akként kell végrehajtani, hogy az első, a második és a harmadik bekezdésben meg-határozott arány az 1943. évi január hó 1. napjáig eléressék. Az olyan vállalat, amelynél az utolsó három évben a közszállítások az évi forgalom húsz százalékát meghaladták, az előző bekezdésekben meghatározott kötelezettségnek az 1941. évi június hó 30. napjáig tartozik eleget tenni. A negyedik bekezdésben meghatározott határidőt a minisztérium az illetékes miniszter előterjesztésére két évvel meghosszabbíthatja az olyan vállalat tekintetében, amely évi termelésének legalább harminchárom százalékát külföldre szállítja, három évvel pedig az olyan vállalat tekintetében, amely évi termelésének legalább harminchárom százalékát szabadon átváltható devizák ellenében szállítja külföldre.A zsidó alkalmazottak számának és illetményeinek az összes alkalmazottak számához és illetményeinek összegéhez viszonyított, az 1938. évi március hó 1. napján fennállott arányszámát a zsidó alkalmazottak javára megváltoztatni nem szabad. Ez a rendelkezés az 5. § második bekezdése értelmében nyugdíjazott vagy a szolgálatból az említett rendelkezés értelmében egyébként elbocsátott személy alkalmazását nem zárja ki.A jelen § értelmében megüresedő helyekre külföldi állampolgárt csak az illetékes miniszter előzetes hoz-zájárulásával lehet alkalmazni. Azokat a zsidókat, akik valamely keresztény hitfelekezet tagja, az előző bekezdésekben meghatározott arányszám tekintetében legalább is annak egynegyed részéig kell - egyébként egyenlő előfeltételek közt - figyelembe venni. A zsidó hadirokkantat (1933: VII. tc. 2. § A) pont), valamint tűzharcost (1938: IV. tc. 1. §) az előző bekezdésekben meghatározott arányszám keretében más zsidókkal szemben - egyébként egyenlő előfeltételek közt - előnyben kell részesíteni.A minisztérium rendeletben rendelkezhetik arról, hogy a jelen § alapján megüresedett és nem a vezető állások körébe tartozó állások egy részét csak az erre a célra összeállított hivatalos névjegyzékben feltün-tetett jelentkezők sorából szabad betölteni.Ha a gazdasági élet zavartalan menete vagy a termelés rendje érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a minisztérium az illetékes miniszter előterjesztésére kivételesen megengedheti azt, hogy különleges szakér-telmet kívánó munkakörben zsidó - amennyiben a munkakör ellátására alkalmas nem zsidó magyar ál-lampolgár rendelkezésére nem áll - az előző bekezdésekben meghatározott arányszámon felül és megha-tározott időre alkalmazásba maradjon.A jelen § alkalmazása szempontjából az utazókat (üzletszerzőket, ügynököket) a többi alkalmazottól elkü-


lönítve kell figyelem bevenni; az illetékes miniszter az utazók (üzletszerzők, ügynökök) tekintetében a jelen § rendelkezéseinek alkalmazása alól közérdekből kivételt tehet.A jelen § rendelkezéseit alkalmazni kell a kir. közjegyző, a bírósági végrehajtó és a szabadalmi ügyvivő alkalmazottaira.


NÉMET KÉRÉS MAGYARORSZÁG FELÉ LENGYELORSZÁG LEROHANÁSAKOR

(1939. SZEPTEMBER)

Villani Frigyes római követ számjeltávirata Csáky István külügyminiszternek

Szigorúan titkos!Ciano gróffal folytatott megbeszélés után 20 órakor együtt Mussolinihoz mentünk. Megbeszélés folyamán kifejtettem annak ismert következményeit, ha németeket átengedjük, és azt, ha ellenállást fejtünk ki. Azután eszmecsere következett, mit várhatunk mindnyájan német győzelem esetén. Mindketten teljesen magukévá tették véleményemet. Elismerték teljes lojalitásunkat a tengellyel szemben, és ennél fogva érthetetlen előttük német kormány eljárása; Lengyelországgal gyorsan végezhetnek anélkül, hogy rajtunk átvonuljanak. (...) Mussolini kijelentette előttem, hogy ügyünket úgy tekinti, mintha sajátja volna - azonban a német-olasz kapcsolat a történtek dacára fennáll.A német kérést igen barátságosan tagadjuk meg, mert meggyőződése szerint németeket nemzeti terüle-tünkre nem engedhetjük be. Érveljünk állandó lojalitásunkkal, és utaljunk arra, hogy nincs kizárva, hogy ezen esetben nemcsak beáll a hadiállapot Angol-, Francia- és Lengyelországgal, hanem esetleg tényleg háborúba keveredhetünk szomszédainkkal. (...)

(Forrás: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerk.:

Zsigmond László. Bp. 1961.)MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA A HÁROMHATALMI EGYEZMÉNYHEZ

(1940)

Jegyzőkönyv

Japán, Németország és Olaszország kormányai egyrészről és Magyarország kormánya másrészről alulírott meghatalmazottak útján a következőket állapítják meg:I. cikk. Magyarország csatlakozik a Japán, Németország és Olaszország között Berlinben, 1940. évi szep-tember hó 27. napján aláírt Háromhatalmi Egyezményhez.II. cikk. Amennyiben a Háromhatalmi Egyezmény IV. cikkében említett közös szakbizottságok oly kérdése-ket tárgyalnak, amelyek Magyarország érdekeit érintik, a bizottságok tanácskozásaiba Magyarország képviselőit is be kell vonni.III. cikk. A Háromhatalmi Egyezmény szó szerinti szövege, mint melléklet e Jegyzőkönyvhöz van csatolva. A jelen Jegyzőkönyv magyar, valamint japán, német és olasz nyelven van kiállítva, mindegyik szöveg ere-deti szövegnek tekintendő. Jegyzőkönyv aláírásának napján lép életbe. Ennek hiteléül alulírottak, kormá-nyaiktól jól és kellő alakban meghatalmazva, ezt a jegyzőkönyvet aláírták és pecsétükkel ellátták.Készült 4 eredeti példányban, Bécsben, 1940. évi november hó 20. napján, a fasiszta időszámítás XIX. évében, illetőleg; Syöwa-korszak 15. évi 11. napjának 20. napján.

(Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések, 1918-1945. Bp. 1975)

A JUGOSZLÁV-MAGYAR ÖRÖKBARTÁTSÁGI SZERZŐDÉS(1940. DECEMBER)

Barátsági szerződés

A Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között. Ö Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és O Felsége Jugoszlávia Királyának nevében a Királyi Régensek, figyelembe véve a nemzeteik között

100


örvendetesen fennálló,jó szomszédságon, őszinte megbecsülésen és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsola-tokat; óhajtva, hogy kapcsolataiknak szilárd és tartós alapot adjanak; abban a meggyőződésben, hogy a politikai, gazdasági és kulturális téren fennálló kölcsönös köteléknek megszilárdítása és szorosabbá tétele a két szomszédos ország érdekeit, valamint a Duna vidékének békéjét és jólétét fogják szolgálni; elhatározták, hogy Barátsági Szerződést kötnek és ebből a célból meghatalmazottaikkal kijelölték:O Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzójagróf Csáky István magyar királyi titkos tanácsos, magyar királyi külügyminiszter úr Onagyméltóságát; Őfelsége Jugoszlávia Királyának nevében a Királyi Régensek:Alexandre Cincar-Markovic jugoszláv királyi külügyminiszter úr Onagyméltóságát; akik jó és kellő alak-ban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

1. cikk. A Magyar Királyság és Jugoszláv Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennálla- ni.2. cikk. A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy tanácskozni fognak mind azokban a kérdések-ben, amelyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik.3. cikk. A jelen Szerződés meg fog erösíttetni és a megerősítő okiratok, mihelyt lehetséges, Budapesten ki fognak cseréltetni.

A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép életbe. Aminek hiteléül fentnevezett megha-talmazottak ezt a szerződéstpecséteikkel ellátva aláírták.(P. H.) gróf Csáky István s. k. (P. H.) Al. Cincar-Markovic


REVÍZIÓS POLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

RÓNAI ANDRÁS 14 EMLÉKIRATA AZ ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET MŰKÖDÉSÉRŐL (1926 - 1941)

(...) Teleki Pál a Magyar Statisztikai Társaság égisze alatt és a Központi Statisztikai Hivatal épületében, 1926-ban megalapította az Államtudományi Intézetet. Ennek haláláig legfőbb irányítója, munkáltatója maradt, és voltak idők, amikor bedolgozó munkatársként működött. Az Intézet a Szociográfiai Intézet munkaterületét terjesztette ki az utódállamok területére azzal a feladattal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal munkakörét is el kellett (legalábbis közvetve) látnia azáltal, hogy az utódállamok statisztikai hiva-talainak adatait, adatfeldolgozásait, hivatalos publikációit gyűjti.Az Államtudományi Intézet működésének alaptétele volt a személytelen befele fordulása. Teleki fiatalokból válogatta össze az Intézet tagjait, főnöknek egy érdektelen nyugalmazott pénzügyminiszteri osztálytanácsost tett meg. A fiatalok többsége az utódállamokból származott, ismerte azok nyelvét és nagyjából viszonyait is. Egyetemi képzettségre nézve igen sokféle szaknak volt képviselete. Teleki gépezetpontosságú és- tárgyilagosságú információs intézetet kívánt létrehozni. Ezért kellettek kezdők, akik tiszta lappal indulnak, nincs már kialakult politikai irányuk, és ne legyenek közszereplési ambícióik. Ezért kellett a közömbös főnök is, aki csak pénzt kezel- tisztán -, és nem szab irányt. Az irány ez volt: gyűjteni az utódál lamok területéről minden közérdekű adatot, törvények és rendeletek pontos szövegét, hivatalos statisztikai kiadványokat és térképeket, reprezentáns folyóiratokat, újságokat, memorandumokat, ipari, kereskedelmi, pénzügyi kompasszokat; működési, életrajzi adatokat vállalatokról, szövetkezetekről, bankokról, a közélet szereplőiről, iskolákról, egyházakról. Ismerni a politikai pártokat és a parlamenti életet, a közigazgatás szervezetét, területi egységeit, azok hatáskörét, embereit. Beszerezni minden térképet, helységnévtárat, szakigazgatási útmutatót. Minden eseményt, adatot pontosan lokalizálni.A begyűjtött anyag nyilvántartásába és katalogizálásába bevezette a modern könyvtártudomány decimális tárgyi katalógusrendszerét. így minden adatot és eseményt tárgyánál, helyénél, időpontjánál, a szereplő személyneveknél külön cédulákon katalogizálni kellett. Az adatforrások nyelve szerint is készült katalógus. A begyűjtött adatokat megbízhatóság szerint minősíteni kellett. A megbízhatósági osztályozás nem az adatok hitelességének nyomozásán alapult, hanem a hírforrást minősítette, arra az esetre, ha adatát nem-zetközi fórumon kellett bizonyítéknak használni. „A” minősítést az utódállamok törvényei, rendeletei,

14 Rónai András (1906-1991): geográfus, geológus. Teleki Pál tanítványa, az Államtudományi Intézet munkatársa. Az 1941-ben létrehozott Teleki Pál Tudományos Intézet vezetője 1945-ig. Nevéhez fűződik a Közép-Európa Atlasz megalkotása. Az 1950-es évektől geológiával foglalkozott.

101


hivatalos lapja, hivatalos statisztikái kaptak. „B” minősítést a kormányszervek közleményei, a kormány-lapok hírei. „C” minősítést a kisebbségi szervezetek közleményei, adatai, napilapjainak közleményei. „D” minősítést idegen országokból jövő hírek.A begyűjtött adatokat gépiesen, érzelmek és elfogultság nélkül kellett feldolgozni. Kifelé az Intézet nem közölhetett semmit, adatgyűjtése a kormányszervek belső tájékoztatására szolgált. (Az alapítás évében megjelent ugyan egy atlaszmű, amelyen, mint kiadó a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Inté-zete szerepelt, de ez a mű nem az Intézetben készült. Edvi Illés Aladár és Halász Albert munkája volt ez: Magyarország a háború előtt és után gazdaságstatisztikai térképekben. Ez a munka tulajdonképpen az 1919-20. évi béketárgyalásokra készült, és 1926-ban jobb kivitelben újra kiadták.)Az intézeti tagok egyéni publikációs tevékenységét később, amikor az egyes referens ek egy-egy témakörnek egy-egy szomszéd ország viszonylatában szinte egyedüli szakértőivé lettek, nem korlátozták. Az Intézet szolgálatában eltöltött 5-10 év kezdő fiatalemberekből érett munkaerőket nevelt. A munkatársak tanulmá-nyaikat többnyire írói álnéven írták, ezek a szerzők egyéni véleményét tükrözték, nem az Intézetét. így az Államtudományi Intézet működése 1938-ig a külvilág előtt úgyszólván teljesen ismeretlen maradt. (...)Az adatgyűjtő munka 1924-töl 1928-ig aránylag kis létszámmal és eléggé hiányos forrásanyag beszerzése alapján folyt. Ez idő alatt épült be a területi szervezetek (Népies Irodalmi Társaság, Szent Gellért Társa-ság, Felvidéki Egyesületek Szövetsége) időálló dokumentumanyaga az Intézet nyilvántartásába. 1928-36 volt a felfejlődés és teljes kiépülés ideje. 1927 -ben került egy fiatal közgazdász, Kardos Béla, mint felvidéki referens az Intézet kötelékébe. 1928 elején e sorok írója a román referensi posztot foglalta el. Néhány év alatt az Intézet anyagszerzését minden szomszéd ország felé kiterjesztettük. A hivatalos kiadványok mellett gazdag könyv-, folyóirat- és térképanyagot rendeltünk rendszeresen, felvettük a kapcsolatot az utódállamokban működő szerkesztőségekkel, tudományos és gazdasági szervezetekkel.Abból a célból, hogy az utódállamokban tapasztaltakhoz mércét, nézőpontot, összehasonlítást szerezzünk, figyeltük a hazai eseményeket és a szomszédokon túl az európai hatalmak területén végbemenő fejlődést. Különösen fontos volt a Népszövetség tevékenységének figyelemmel kísérése.Ez a szervezet ellenőrizte a békeszerződések és a velük párhuzamosan kötött ún. kisebbségi szerződések betartását. Minthogy ezeket a szerződéseket sehol sem tartották be, a Népszövetség előtt vég nélkül folytak a panaszok vitái. Békeidőben ezek az ügyek legalább munkát adtak e nemzetközi szervezetnek. A háború közeledtével a tekintélyesnek szánt nagy szervezet teljesen tehetetlennek bizonyult.Teleki súlyt helyezett arra, hogy a tájékozódás túlmenjen az utódállamok határain. Az egyes országok viszonyait az egész közép-európai térbe ágyazottan vizsgáltuk. (...)Az általunk szerkesztett Közép-Európa-térképről kiolvasható, mekkora terület viszonyait kellett községnyi pontossággal ismerni. A részletesen vizsgált és térképezett terület magában foglalta északnyugaton Szászországot, északkeleten Kijevig Ukrajnát; Lengyelországot Beszt-Litovszkig és Lódzig; Ausztriában Tirolig nyúlt, Olaszországban az Abruzzókig és délen Foggia tájáig. A Balkán-félszigeten Albániáig, Szerbiában Skopjéig, a görög és török határig és Drinápolyig. Magába foglalta egész Romániát és Bul-gáriát, az egész Kárpát-medencét Magyarországgal, Csehszlovákiával. Ez a terület az igazi Közép- Európa. (...)

(Forrás: Rónai András: Térképezett történelem. Bp. 1990.)

LORD ROTHERMERE15: MAGYARORSZÁG HELYE A NAP ALATT(1927. JÚNIUS.)

Az Osztrák-Magyar Monarchiát felosztó békeszerződések nyomán elégedetlen nemzeti kisebbségek jöttek létre Közép-Európa fél tucat országában. A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, melyet Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét. Az új közép-európai államok jelenlegi határai önkényesek és gazdaságtalanok. De van egy ennél súlyosabb vonzatuk is: igazságtalan voltuk folyamatos veszélyt jelent Európa békéjére.

Nekünk itt, Angliában annyi komoly problémával kell szembenéznünk, hogy hajlamosak vagyunk ezeket a félig elfelejtett békeszerződéseket véglegesen elrendezett dolgoknak tekinteni és figyelmen kívül hagyni. De aki ismeri Közép-Kelet-Európa viszonyait, nem helyezkedhet erre a kényelmes álláspontra. A kéz, amely a jelenlegi politikai helyzetet kialakította ezen a területen, egy eljövendő háború magvait hintette el. A béke

102


megállapodás ingatag voltára utal az a tény is, miszerint három közép- és kelet-európai ország: Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia azonnal fontosnak érezte, hogy katonai szövetséget kössön Fran-ciaország támogatásával a szerződések, különösen a Magyarországgal kötött trianoni szerződés érvényben tartása érdekében, amely nyilvánvaló tévedéseket és igazságtalanságokat tartalmaz. Ez a kisantant néven ismert szövetség ma is fennáll, bár a múlt hónapban megtartott éves konferenciáján a három állam magatartása Magyarországgal szemben sokkal kevésbé volt agresszív, mint az elmúlt években. Ez a fejlődés kétségtelenül annak köszönhető, hogy bár Magyarország állandóan tiltakozik a békeszerződés igazságtalan volta miatt, híven teljesíti annak feltételeit. A kisantant tehát gyorsan veszít nemzetközi értékéből. Az ilyenfajta szövetségek maguk is veszélyeztethetik a világbékét, ha tovább maradnak fenn, mint ameddig szükség van rájuk. Ebben a hónapban lesz hét éve, hogy aláírták a trianoni szerződést, és azok, akik legjobban ismerik Közép-Európát, kezdik felvetni, hogy nem lenne-e bölcs dolog átfogalmazni a szerződés néhány nyilvánvalóan hibás pontját a ma meglévő nyugodtabb légkörben. Egy ilyen lépés első eredményeit maguk a kisantant országok élvezhetnék. Románia például halálos viszályt örökölt Oroszországgal Besszarábia annexiója miatt. Ha bolsevista marad Oroszország, ha nem, Románia mindig számíthat arra, hogy egyszer fegyverrel kell majd megvédenie újonnan megszerzett gazdag határ men- 15 ti tartományát. Egy ilyen hadjáratban csak akkor számíthat sikerre, ha nyugati szomszédja megbízható, baráti ország.

A mai körülmények között viszont ez sohasem következhet be, mivel Erdély Romániához csatolása román fennhatóság alá hajtott egy és háromnegyed millió magyart. Ezek többsége annyira keveredett a zömmel román és szász lakossággal, hogy Magyarország beletörődött az elvesztésükbe. De közvetlenül a magyar határ mentén van két olyan összefüggő magyarlakta terület, ahol 600 ezren élnek. Ezt a térséget főleg a stratégiai fontosságú vasútvonal szempontjai miatt adták Romániának. Nem szabad azonban megengedni, hogy ilyen jelentéktelen dolgok állandósítsák a háborús veszélyt Közép-Európában. Hasonlóképpen egy szép napon Csehszlovákia - ahová több mint 1 millió magyart csatoltak - is vitába keveredhet Németor-szággal a hárommillió osztrák-német miatt, akik északi határain belülre kerültek, és akkor előnyös lenne számára, ha megszabadult volna a déli határaival kapcsolatos problémáktól. A határ ésszerű kiigazításán alapuló barátság Magyarországgal ráadásul lépést jelentene a vámunió felé is, ami mindkét ország szá-mára nagy haszonnal járna. Magyarország harmadik, déli szomszédja, Jugoszlávia a békeszerződés eredményeként 400 000 magyart vett át. Legtöbbjük a volt Horvátország egyik sarkában él a Dráva és a Duna által határolt háromszögben. Velük keveredve él ott még 300 000 német, aki minden bizonnyal szí-vesebben venné, ha újra magyar fennhatóság alá tartozna. Jugoszlávia számára - amelynek jelenlegi külsö és belső helyzete kritikusabb bármely más európai országénál, Oroszországot kivéve - előnyt jelentene, ha megszabadulna ettől az elégedetlen nemzeti kisebbségtől északi határai mentén. Az új, a maitól csak kissé eltérő határt úgy lehetne meghúzni, hogy a változás nem érintené a volt osztrák-magyar tartomány, Horvátország határát, amely a délszláv királyság létrejöttekor csatlakozott Szerbiához. Ilyen, viszonylag kis változtatásokkal újra lehetne egyesíteni az anyaországgal kétmillió magyart abból a hárommillióból, akiket a trianoni béke idegen fennhatóság alá helyezett. A súrlódásokat úgy váltaná fel egy megkönnyebbült viszony, hogy a béke megállapodás fő vonalai érintetlenek maradnának, és nem változ-nának jelentősen Közép-Európa erőviszonyai sem. Úgy vélem, elérkezett az ideje annak, hogy a szövetséges hatalmak, amelyek aláírták az önkényesen megfogalmazott trianoni békeszerződést, az elmúlt hét év tapasztalatainak tükrében újra megfontolják a határok kérdését. Ha egy megállapodás hét próbaév után sem működik jól, nagyon valószínű, hogy eleve nem megfelelő.

A Magyarországra kényszerített békefeltételek módosításának kidolgozása során az érintett területek bo-nyolult módon összevegyült lakosságát is meg kell kérdezni. Volt idejük eldönteni, melyik nemzethez fűzik őket ösztöneik és érdekeik. A mindenütt megtartandó népszavazásoknak az USA vagy egy másik nem érde-kelt állam kormányának ellenőrzése alatt kell lezajlaniuk, mivel az elcsatolt területek egy részén sok eset bizonyítja, hogy a magyar lakosság nem élvezi a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát, amit pedig a trianoni békeszerződés is rögzít számára. A közép-európai helyzet újraértékelését nemcsak a célszerűség, hanem az igazságosság érdekében is sürgetem. Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia fejlődése nagy-mértékben függ a külföldi tökétől. Ez azt jelenti, hogy stagnálásra vagy talán hanyatlásra és széthullásra vannak ítélve, ha nem tudják meggyőzni London és New York pénzintézeteit arról, hogy nem állnak fenn olyan akut problémák, amelyek veszélyeztetnék a nekik nyújtott kölcsönök visszafizetését. Ha ezek a bi-

15 Sidney Harold Harmsworth (1868-1940) brit sajtómágnás és politikus. A magyar revíziós törekvéseket felkaroló írása a Daily Mail c. brit lapban jelent meg 1927 júniusában.

103


zonytalan helyzetű kis közép-európai szövetséges államok még nincsenek tisztában a külföldi hitelek meg-szerzésének nehézségeivel, az azért van, mert eddig ki tudták használni a befektetők naiv optimizmusát, főleg az Atlanti-óceán túlsó partján. Megtudtam, hogy New York-i pénzintézetek az utóbbi időben adtak kölcsönöket Belgrádnak. Ahogy a dolgok ma Jugoszláviában állnak, nem tudok elképzelni ennél bizonyta-lanabb befektetést.

A jugoszláv kormány jelenleg egyre agresszívabban próbál beavatkozni a vele az adriai parton szomszédos kis Albán Köztársaság ügyeibe. Ez a politikája abból az aggodalomból táplálkozik, hogy Horvátország esetleg elszakad Jugoszláviától, és ezzel a délszláv királyság elveszti csaknem egész adriai partvonalát. A jugoszláv kormány ezért egy alárendelt és leigázott Albániával reméli kárpótolni magát. Ez az elő-renyomulási politika egyre ellenségesebb viszonyt teremtett Olaszországgal, ami már-már összeütközéssel fenyeget. A térképre pillantva láthatjuk, hogy az Albánia feletti ellenőrzés kérdése legalább olyan fontos Olaszországnak, mint Calais és Boulogne hovatartozása Angliának. Legalább ilyen nehéz elképzelnem, hogy egy felelős pénzintézet támogassa a román kormánynak nyújtandó kölcsönöket. Romániának alapos oka van félni Oroszországtól, de féltékenysége és mohósága megakadályozza abban, hogy egy tisztességes alkuval bebiztosítsa az oldalát Magyarország felöl. A közép-európai béke közvetlenül fontos Nagy-Britannia számára. Nem tehetjük meg, hogy a béke kérdését kis és viszonylag jelentéktelen nemzetek kezébe engedjük át, amelyek terjeszkedésüket - és egyes esetekben egyenesen a létüket - éppen a szövetséges hatalmak háborús áldozatvállalásának köszönhetik.

A Balkán több generációra visszamenőleg a nemzetközi konfliktus veszélyét hordozza magában. Valójában itt tört ki a világháború. És most - a szövetséges béke-előkészítő delegációk hiányos információi és elsietett döntései folytán - ez a régi balkáni veszély még sokkal nagyobb területre terjedt ki. Egy szálig ki kellene gyomlálnunk a trianoni békeszerződés száraz füvét és halott fáit, mielőtt egy véletlen szikra lángra lobbantja őket. Ha a tűzvész kitör, már késő lesz. Kisállamok szűk látókörű előítéletei nem állhatnak az európai biztonság útjába. A kisantant egyik célja a monarchia restaurációjának megakadályozása volt Magyarországon.

Miért ne lehetne a magyaroknak királyuk, ha nekik úgy tetszik, amíg békésen és megfelelően intézik az ügyeiket? Románia és Jugoszlávia, amely lerohanással fenyegeti Magyarországot a királyi ház visszahí-vása esetén, szintén monarchia. Nyugodtan tanúsíthatunk bizalmat Magyarország iránt, hiszen csak kis része volt a világháború kirobbantásában. És míg a magyarok bátran harcoltak az ügyért, amely mellé álltak, az országukban élő britekkel a háború alatt mindvégig türelemmel viseltettek, és hagyták, hogy zavartalanul éljék az életüket. Akármennyire legyözöttek és megtörtek voltak is, a háború után néhány hónappal már volt elég erejük és nemzeti öntudatuk megdönteni a bolsevik önkényuralmat, amely a hírhedt Kun Béla alatt erőltette magát országukra. Ezzel megmentették Európát attól, hogy ott éktelenkedjen a közepén egy fekély, ahonnan a fertőzés továbbterjedhetett volna.

Ezután következett Magyarország szétdarabolása egy olyan békeszerződés keretében, amelynek szigorú-ságát akkoriban sok szövetséges államférfi helytelenítette. Lakossága 21 millióról 8 millióra csökkent, területe pedig 125 ezer négyzetmérföldről 36 ezer négyzetmérföldre. Magyarország örült annak, hogy megszabadult néhány olyan népcsoporttól - mint a csehek, horvátok és románok -, amellyel a Monarchia idejében össze volt zárva. De velük együtt elcsatoltak tőle 3,5 millió magyart is. Az ország területi veszte-ségei együtt jártak a fa-, só- és vaskitermelési lehetőségek teljes elvesztésével, ami a csaknem teljesen mezőgazdaságból élő lakosság számára alapvető lett volna. A kegyetlen békeszerződés még arra is kényszerítette Magyarországot, hogy Ausztriának hatalmas mennyiségű épületfát szállítson, a mikor saját szükségleteire is importálnia kellett. Magyarország nem okozott semmi gondot a szövetségeseknek a béke-szerződés teljesítése során. Egyensúlyba hozta költségvetését, munkásai és parasztjai pedig ugyanolyan jól élnek már, mint a háború előtt. Az állam 2 millió acre szántóföldet vásárolt meg a nagybirtokosoktól és osztott fel a kisbirtokosok között, ami azt eredményezte, hogy Európa egy országában sincs olcsóbb és jobb ellátás frissen termelt élelmiszerekből. Szeretném, ha külügy-minisztériumunk csatlakozna ahhoz a példához, amit Olaszország mutatott a nyugat-európai hatalmaknak Magyarország megsegítésében. Ma-gyarország természetes szövetségese Nagy-Britanniának és Franciaországnak. Helye van a Nap alatt.

A magyar nemzet ma bizalmatlanul és nehezteléssel tekint Németországra. Amíg a háború emléke él, régi viszonyukat lehetetlen felújítani. Ugyanilyen kizárt dolog az Ausztriával való régi kapcsolat felélesztése. Az

104


Ausztriával szembeni ellenérzések manapság olyan erősek, mint Kossuth szabadságharcának 1849-es leverésekor, amikor a magyar nemzet vezetője Angliában talált menedéket és együttérzést.

Magyarország Nyugat-Európában keres barátokat, és most jött el az idő ezeknek a barátságoknak a meg-szilárdítására. Egy olyan népet, mint a magyar, amely mögött egy ezredéves nemzeti és tradicionális fej-lődés áll; amely a középkorban hősiesen védte Európát a töröktől; és amelynek már 1222-ben, mindössze hét évvel a miénk után megszületett a maga Magna Cartája, az Aranybulla, nem lehet úgy kezelni, mint egy újonnan létrejött balkáni államot a maga kialakulóban lévő intézményeivel és tapasztalatlan politikusaival. Szeretném, ha külügyminiszterünk azzal mutatná ki érdeklődését a magyar ügyek iránt, hogy személyesen odafigyel Románia azon törekvésére, hogy lehetetlenné tegye a nemzetközi döntőbírósághoz folyamodás békeszerződés által biztosított jogának gyakorlását az erdélyi magyar gazdák széles köreiben, akiktől a román kormány kártérítés nélkül vette el a földjüket. Ez az ügy egy ideje már a Népszövetség asztalán fekszik. Nagy-Britannia, mint a trianoni béke egyik aláírója közvetlen felelősséggel tartozik azért, hogy igazságot szolgáltassanak ebben az ügyben. Am semmi sem tehet többet Közép-Európa stabilizálódásáért és békéjéért, mint London és New York nagy pénzintézetei. Ok tartják a kezükben ezt az ügyet. Ha nem adnak hiteleket azoknak az államoknak, amelyek a jelenlegi bizonytalan helyzet fenntartásáért felelősek, az eredmény hamarosan mutatkozni fog olyan határkiigazítások és megállapodások elfogadásában, amelyek nagyban csökkentik majd a háborús veszélyt. A békeszerződés erőszakkal és fenyegetéssel való megváltoztatása nem vita tárgya. A szövetséges hatalmak saját érdekükben elleneznék, ha bármely korábbi szövetséges vagy ellenséges állam fegyveres erőszakkal próbálna változtatásokat eszközölni Európa térképén. A Közép-Európa újonnan alakult államainak megsegítésére hivatott pénzintézetek bölcs pénzügyi politikája azonban jótékony, nyugtató hatással lehetne a térségre. A befolyásuk alatt végrehajtott ésszerű határkiigazítások - ha alapos megfontolás után, nyugodtan kerül rájuk sor - inkább erősíteni fogják, semmint veszélyeztetnék a világbékét.

A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, melyet Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemze-tiségek amúgy is szövevényes hálóját, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét. Az új közép-európai államok jelenlegi határai önkényesek és gazdaságtala-nok. De van egy ennél súlyosabb vonzatuk is: igazságtalan voltuk folyamatos veszélyt jelent Európa béké-jére. (Forrás: Romsics Ignác: Magyar történelmi szöveggyűjtemény, 1914-1999)

BETHLEN ISTVÁN DEBRECENI BESZÉDE A REVÍZIÓRÓL

(1928. MÁRCIUS 4.)

(...)16 Áttérek a kérdések másik csoportjára, a külpolitikára. Mi a helyzet? Magyarország ma nagyobb függési viszonyban van a külpolitikai helyzettől, mint volt régen. A nagy osztrák-magyar monarchiának, mint minden nagyhatalomnak sokkal nagyobb ellenálló ereje volt a nemzetközi mozgalmakkal szemben, mint egy olyan kis államnak, mint amilyen mi vagyunk. Éppen ezért kötelességünk, hogy behatóan foglal-kozzunk ezekkel a problémákkal; hogy a közvéleménye kérdésekben tájékozott legyen, mert ma nagyobb mértékben függ sorsunk e problémák elintézésétől, mint régen. Ma gyakran belpolitikánkban is függünk a külpolitikai helyzettől. Rövid szemlét kívánok adni. Megnézem a nemzetközi barométert, hogy abból kö-vetkeztetést vonhassak le jövönkre nézve és ismertetni kívánom a magyar kormány felfogását azokról a nemzetközi problémákról, amelyek állam és állam között és a nemzetközi fórumok előtt megvitatás anyagát alkotják, s amelyekkel szemben nem maradhatunk indifferensek.Március 6-án ül össze Genfben a Népszövetség és többek között fontos magyar problémákkal is foglalkozik: így az erdélyi optánsok kérdésével és a szentgotthárdi incidenssel. A Népszövetségnek ezt az ülésszakát Prágában konferencia előzte meg, amelyet a népszövetségi kiküldöttek tartottak a biztossági kérdésről s amely előkészítője volt annak a tanácskozásnak, amely a leszerelésről folyik Genfben.Optánsoknak azokat a magyarokat nevezték, akiknek lakóhelye a trianoni békeszerződés értelmében vala melyik utódállam területére esett, ám ok átköltöztek Magyarországra, és ezzel megmaradt magyar állam-

16 Bethlen beszédének első részében, amelyet itt most nem idézünk, belpolitikai aktualitásokkal foglalkozott.

105


polgárságuk. Az utódállamok területén maradt ingatlanjaik kisajátításáért az optánsoknak a békeszerződés értelmében kártalanítás járt. Mivel ennek összegében a magyar és a román állam nem tudott megegyezni, az ügy a Népszövetség elé került.1928. január l-jén a szentgotthárdi határállomáson az osztrák vámőrség feltartóztatott 5 vagon Olaszor-szágból Magyarországra tart, mezőgazdasági gépalkatrészeknek álcázott hadianyag-szállítmányt. Fran-ciaország és a kisantant államok szigorú vizsgálatot és Magyarország elmarasztalását követelték. Bár az Ügy elbagatellizálását támogató brit álláspont miatt erre nem került sor, az mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Olaszország támogatásával Magyarország megkezdte hadseregének újrafelfegyverzését. Mielőtt a csehszlovák külügyminiszter Genfbe utazott volna, fontos nyilatkozatokat tett arról a viszonyról, amely az ö országa és a mi országunk között áll fenn. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy félreérthetetlen módon foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel. A nemzet tudni akarja, és tudnia kell, hogy hová vezetik azok, akikre vezetését bízta, de szükség van egypár világos szóra a külföld felé is, hogy tudják meg, mire számíthatnak az általános béke érdekében Magyarországon.A múlt évben jelentős változás állott be Magyarország külpolitikai helyzetében. A pénzügyi és katonai ellenőrzés megszűnte után szerződést kötöttünk, amely nemcsak diplomáciai okmány, mely kiemel ben-nünket izoláltságunkból, hanem ennél jóval több: a két nemzet érzületéből, a múlt sok tradíciójából, a gyakran együtt végigharcolt küzdelmek emlékeiből és a jelen közös érdekeiből fakad, s amely elválasztha-tatlan kapcsot létesített a két nemzet között és együtt járásra utalja őket fontos nemzetközi kérdésben.Ezt a szerződést tárgyalás előzte meg déli szomszédunkkal, amelynek az volt a célja, hogy bizonyos függő jogi, gazdasági és pénzügyi kérdések elintézése révén gazdasági közeledést keressünk, s ha lehet, a vitás jogi kérdésekre nézve döntőbírósági szerződést is kössünk.Azóta, hogy a tárgyalások megkezdődtek egy és másik téren haladás is mutatkozott, már végleges szerző-déseket is kötöttünk, azonban két év óta húzódnak ezek a tárgyalások anélkül, hogy képesek lettünk volna azoknak végéhez jutni s a döntőbírósági szerződés, amelyről említést tettem, teljesen ki is kapcsolódott a tárgyalások rendjén. Ha e lassúságnak okát keressük, úgy, eltekintve a technikai nehézségektől és bizonyos belpolitikai nehézségektől, amelyek szomszédunk belpolitikai helyzetében lelik magyarázatukat, azt kell mondanom, hogy ez a lassúság főleg annak a szerződéses viszonynak tulajdonítható, amely déli szomszédunk és két másik szomszédunk között áll fenn: a kisentente-szerződésnek, amely megnehezíti azt, hogy ezeknek az államoknak egyike Magyarországhoz való viszonyát külön és függetlenül a két másik államtól igyekezzék barátságosabbá tenni és megfelelően rendezni. Ebben is bizonyítva látom azt a félel -met, hogy bármennyire hangoztatják is, hogy a kisentente-szerződés és kisentente-szövetség Közép- Európának ezen a pontján a béke garanciája, én egyelőre csak azt látom, hogy nehézsége volt olyan kö-zeledésnek, amelyet jóindulattal és lojalitással akartunk és akarunk a jövőben is megtenni.Két dolgot kell leszögeznem. Az egyik az, hogy a mi részünkről semmi akadálya sincs annak, hogy bármely szomszédunkhoz való viszonyunk javítására ne törekednénk és ne akarnánk azt. De ez csak állam és állam közötti tárgyalások révén lehetséges, nem pedig úgy, hogy Magyarország egyszerre tárgyaljon a kisentente összes államaival, mert ezáltal kitenné magát annak, hogy olyan kérdésekbe, amelyek kizáróan csak Magyarországot s egyik szomszédját érdeklik, a másik szomszéd is beleszólási jogot nyerne. A másik dolog pedig, amit le kell szögeznem az, hogy amikor déli szomszédunkkal tárgyalásokat akartunk, távol állott tőlünk az a szándék - bármennyire tartjuk is azt, hogy a kisentente szerződésnek agresszív éle van velünk szemben s hogy alapjában ellentétben van a népszövetségi okmánnyal és annak alapgondolataival -, és soha nem gondoltunk e tárgyalások révén arra, hogy egyik szomszédunkat a másiktól különválasz- szuk. Hiába is kíséreltük volna meg ezt, egy ilyen kísérlet eleve is sikertelenséggel végződött volna. Azonban egyet igenis vártunk e tárgyalásoktól s ez az, hogyha sikerül Magyarország viszonyát egyik szomszédjához megjavítani, úgy ez kapocsul fog szolgálni két másik szomszédunkhoz is és ezúton sikerülni fog állam és állam közötti tárgyalások révén a mainál normálisabb atmoszférát teremteni a Duna- medencében. Ma is hajlandók vagyunk ezt a politikát követni és azt tartjuk, hogy ez az egyedüli praktikus út, amely megfelelő atmoszféra teremtésére alkalmas és amely szükséges ahhoz, hogy későbbi időben azután nagyobb problémák legyenek megtárgyalhatók, olyanok. amelyek elintézése nélkül végleges békét Európának ezen a pontján el nem képzelhetünk.A viszony Magyarország és szomszédai között tényleg nem mindig volt kielégítő és ez az európai nagyha-talmak kormányaiban gyakran aggodalmakra adott okot. De a viszony javítása, ismétlem, csakis ilyen állam és állam közötti tárgyalások révén lehetséges, akkor, ha őszinte akarattal és kívánsággal állunk szemben a túloldalról is. Hiszen semmi érdekünk sincs nekünk abban, hogy a „haragszom rád” szerepét játsszuk, hogy oktalanul és céltalanul vitákat kezdjünk. Mit várhatnánk ettől? Azok a nemzetközi fórumok, melyek ilyen viták esetében dönteni voltak hivatottak, csak ritkán árultak el velünk szemben jóindulatot, s

106


ha néha az igazságot kívánták szolgálni, akkor az utolsó percben gyakran lehetetlenné vált az. Ha pedig e viták elintézésére nemzetközi fórum nem áll rendelkezésre, akkor legfeljebb a tiltakozásnál maradhatunk, mert hiszen egy lefegyverzett gyenge államnak, mint amilyen mi vagyunk, még azok a normális diplomáciai eszközök sem állanak rendelkezésére, amelyekkel más államok hasonló esetben a maguk igazát megvédeni tudják. Ha mégis időről időre kénytelenek voltunk a magunk igazát keresni, úgy ezt valóban nem pajzán jókedvből tettük, vagy azért, mert nem fértünk a bőrünkbe, hanem mert végveszedelem esete forgott fenn, s mert nem mulaszthatjuk el, hogy időről időre fel ne hívjuk a külföldi közvélemény figyelmét az égbekiáltó igazságtalanságokra, bízván abban, hogy a külföld annak idején majd megszerzi a magyar igazságnak az érvényesülését. Magyarországnak érdeke tehát, hogy jó viszonyt, normális viszonyt és atmoszférát teremtsen maga és szomszédai között, de ahhoz, hogy erre az útra ráléphessünk, szükséges az, hogy a túlsó oldalon rombolják le azokat a barikádokat, amelyeket mesterségesen emeltek s amelyek gyakran inkompatibilitást teremtenek reánk nézve.Melyek ezek az akadályok? Nyíltan akarok erről beszélni. 1924-ben, amikor a szanálás ügyében Genfben megegyeztem, egy protokollumot írtam alá a szomszéd államok vezetőivel együtt, amely alkalmas lett volna arra, hogy Magyarország és szomszédai között normális atmoszférát teremtsen. Bíztam abban, hogy ez szorgalom és némi ügyesség által elérhető lesz és el is lett volna érhető, ha megszűntek volna azok az akciók, amelyek a békeszerződésnek még ama néhány szakasza ellen is intéződnek, amelyek a mi javunkra szólnak. Ha megszűnt volna az irtóháború a magyar kisebbségekkel szemben, amelyek sorsának biztosításáról kisebbségi szerződések állanak fenn; ha megszűntek volna az erőszakos repatriálások, a magyar emberek birtokainak elkobzásai és vagyonának elszekvesztrálása és nacionalizálása; ha megszűnt volna a magyar kultúra megsemmisítése és megszűntek volna azok az akciók, amelyek a csonka ország internacionális jó hírneve ellen irányultak, ha megszűntek volna azok az akciók, amelyek időről időre nehézségeket csináltak tisztán öncélból még oly kérdésekben is, amelyekben szomszédainknak érdekük igazán nem is volt; ha megszűntek volna azok az akciók, amelyek segítségével a külföldre menekült emigránsokat erkölcsileg támogatták és elősegítették abban az akcióban, amely Magyarország belpoliti -kája és szuverenitása ellen irányult.Ha mindezek megszűntek volna, akkor már rég eredménynél lennénk és meg volna az a jobb atmoszféra, amelyre nemcsak mi vágyunk, hanem Európa vezető államférfijai is. Igen ám, de azt mondják, hogy ezt lehetetlenné teszi a magyar irredenta és a békerevíziós mozgalom. Álljunk meg egy percre ennél a kér-désnél. Mi az az irredenta, amellyel a háború előtt bőven éltek velünk szemben s amelynek internacionális téren való illetlenségéről egy cseppet sem voltak abban az időben meggyőződve. Mi az az irredenta, amelynek jogcímén földarabolták Magyarországot és amelyre mint morális bázisra hivatkoznak a béke-szerződések által nekik adott területek megtartásánál?Irredenta-e minden hazafias megmozdulás? Irredenta-e, ha tőlünk elszakított területen ma valaki ma-gyarnak vallja magát, ha magyarul beszél, ha gyermekét magyar iskolába akarja küldeni s ellenáll annak, hogy más nyelvű iskolába szorítsák; ha a tőlünk elszakított területeken valaki ellenáll annak, hogy birtokát és vagyonát nacionalizálják, vagy szekvesztrálják?Vagy irredentisták vagyunk-e azért, mert szóvá tesszük ezeket az állapotokat és gyűléseken és a képvise-lőházban tárgyaljuk ezeket a kérdéseket? Irredentisták vagyunk ezért? Hiszen a békeszerződést kiegészítő okmány, a kisebbségi szerződések nemzetközi kérdéssé tették a kisebbségi kérdést és annak döntő fórumává a Népszövetséget állították oda, amelynél bárkinek, nekünk is jogunk van panaszt tenni olyan állapotokért, amelyekre az imént rámutattam. Ha pedig jogunk van panaszt tenni, akkor jogunk van ezekkel a kérdésekkel foglalkozni is. Közvéleményünk állandóan foglalkozik e kérdéssel, mert történelmi hivatása ellenőrizni, hogy a magyar kormány e téren teljesíti-e kötelességét.Vagy irredenta-e az, ha mi a békerevíziót követeljük? Hiszen erre két jogcímünk is van. Az egyik maga a trianoni békeszerződés a benne foglalt népszövetségi paktum 19. szakasza, amely módot ad arra, hogy bármely állam felvesse egyik vagy másik szerződés revíziójának kérdését a Népszövetség előtt. A másik-jogcím pedig a kísérőlevél, amellyel a békeszerződést átadták, s amely elismeri, hogyha nemzeti szem-pontból a határok megállapításánál igazságtalanságokat követtek el, azok ki fognak korrigáltatni.Két jogcímünk van tehát és pedig nemzetközi jogcímünk arra, hogy e kérdéssel foglalkozzunk, e kérdéssel foglalkozni tehát nem irredentizmus. Ennél tovább menő akciókat, kalandos vállalkozásokat és összeeskü-véseket igenis lehetetlenné teszünk, de a magyar közönség szájára lakatot nem tehetünk és ha erre azt mondanák, hogy akkor pedig egy jobb atmoszféra kifejlődése lehetetlen, mert mi magunk nem adjuk meg erre a remédiumot, úgy erre a felelhetem az, hogy igenis ennek a jobb atmoszférának van remédiuma, de ez nem az, hogy a magyar közvélemény szájára lakatot tegyünk, hanem az, hogy ezek az állapotok meg-szűnjenek.

107


Ez az út, a kölcsönös tárgyalás útja, a barikádok lerombolásának és megszüntethetésének útja: ez az az út, amely célra vezet, nem pedig az, amelyet eddig követtek és amely abban merül ki, hogy az egyik oldalon locarnói paktumokkal és hasonló jókkal kínáltak meg bennünket, de ugyanakkor akciók indultak meg abból a célból, hogy Magyarországot térdre kényszerítsék. Ez a politika nálunk visszhangra nem talál, mert túlságosan látjuk, hogy a hangják oké, de a kéz Ézsaué. Túlságosan látjuk, hogy ez a politika nem egyéb, mint a cukor és a vessző politikája, amelyet a gyermekszobából ismerünk, amely mellett azonban egy felnőtt évezredes nemzet csak mosollyal mehet el.Amíg ez a politika meg nem szűnik, addig minden szép muzsika Locarnóról és hasonlókról nem egyéb, mint filius ante patrem, idő előtti dolog. Márpedig az kétségtelen, hogy a Duna-medence azon pontján, amelyen a magyarok állanak, a béke a mai békeszerződések által nincs véglegesen biztosítva. Kétségte -len, hogy aggodalomra ad okot az a helyzet, amelyben ma Közép-Európa van, mert a széjjelforgácsolt nagy dunai monarchia helyébe kis nemzeti, gyakran nem is nemzeti államokat állítottak, amelyek egy-mással állandó vitában és ellentétben állva, valóban nem garanciái egy végleges, normális megnyugtató békének. Szükség van itt a nemzetek egy bizonyos együttműködésére, amelyet a túlsó oldalon vagy biztossági szerződésekkel, vagy pedig gazdasági téren való valamilyen föderatív alakulással akarnak megteremteni.De nekünk is meg kell mondanunk, hogy hogyan láthatjuk mi elérhetőnek ezt a végleges békét. Mert igenis, a mi külpolitikai tevékenységünk első étappja a normálisabb és békésebb atmoszféra megteremtése kell, hogy legyen. Egy végleges békéhez azonban nagyobb problémák megoldására van szükség. Ma egész Európa egy végleges békerend megteremtésével foglalkozik, azzal, hogy ne legyen többet háború, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján legyenek elintézhetik. Én azonban azt látom, hogy Európában a nemzetközi politikának még Janus-feje van. Janusnak egyik arca egy új békerend felé tekint, a másik arca pedig hátranéz, a felé a szövetségi szisztéma felé, amely táborokra bontotta Európát. Úgy látom, hogy az egyik arc kifejezése ellentmond a másik arc kifejezésének. Ez a kétlakiság visszatükröződik az európai kabinetek politikájában, mert amíg az egyik oldalon nappal a közönség előtt, a zsurnalisztika számára, a Népszövetségben a végleges békerend szőnyegén szőnek és fáradoznak, addig éjszaka, mint Penelope, a nappal szőtt munkát felfejtik, és más módon keresik érdekeik valóra váltását.Ha azt kérdik önök tőlem, hogy a Janus-fej melyik arcának higgyünk, én azt felelem, egyiknek sem. Leg-alább ma nem, amíg nem látjuk azt, hogy a kettő közül melyik a Janus-fej valódi arckifejezése; és ha azt kérdezik tőlem, hogy melyikre bízzuk sorsunkat, akkor azt mondom, mind a kettőre, mert egyik állam sem fog megállani, amelynek nincsenek megbízható jó barátai, de egy állam sem fog tudni megállani, amely a maga célkitűzéseit nem egy végleges békerendnek veti alá.Ezek után röviden ismertetem azt a törekvést, amellyel végleges békét kívánunk teremteni. A béke igazi veszedelmei a hadseregek, a fegyverkezés, mert aki előnyt ér el ezen a téren, az föl akarja használni ezt az előnyt; aki pedig azt érzi, hogy lemarad, mielőtt lemaradna, megpróbálja a szerencsét. Ezért végleges békét általános lefegyverzés nélkül nem lehet csinálni. Erre azt mondják, hogy általános lefegyverzés csak akkor lehetséges, ha minden államnak megvan a biztossága arra, hogy nem támadják hátba. Erre egy általános megegyezés szolgálna olyan irányban, hogy az államok közötti vitás kérdéseket döntő és egyeztető bíróságok elé és a Népszövetség elé viszik. De itt mindjárt előáll egy másik kérdés: mi történik akkor, ha egy állam ezt a megegyezést nem tartja be, és háborút indít? Eddig egyetértenek a kérdés meg -oldásában az államok vezető férfiai, de itt már két csoportra oszlanak. Az egyik azt mondja, általános megegyezést kell teremteni az összes államok között oly formán, hogy amennyiben valamelyik állam nem respektálja azt a rendet, amelyet megállapítottak és háborút akar, úgy a Népszövetség olyan retorziókkal élhet vele szemben, amelyek elsősorban gazdasági, pénzügyi, közlekedésügyi és egyéb téren izolálják, végső esetben pedig más államok által rendelkezésre bocsátott fegyveres erővel visszaszorítják abba a keretbe, amelyből kilépett. A másik csoport azt mondja, hogy ez nem vezet célra. Ilyen általános megegyezést kötni nem lehet; elég az, ha a két fél bizonyos vitás határok mentén regionális paktumot köt arra, hogy egymást nem támadja meg, s ezt azután több nagyhatalom is garantáljaÉn azt mondom, hogy egészen más okok azok, amelyek miatt a leszerelés nem halad előre. A leszerelés nem haladhat előre, Mert a győző államok biztossága éppen fölfegyverzettségükben van és erről ki nem próbált garanciákért nem hajlandók lemondani. A legyőzött államok viszont olyan garanciális szerződést, még ha regionális szerződés is az, amely állandósítaná azokat a határokat, amelyeket magukra nézve igazságtalannak tartanak, nem fogadhatnak el. Ha ezek közül a javaslatok közül bármelyik valóra válna, mit várhatnánk mi ettől?Az elsőre röviden megadhatom a választ. Ha 1921-ben, amikor IV. Károly király másodízben tért vissza és szomszédaink mozgósítottak, tegyük föl, hogy egy szomszédunk, például az északi, Budapestre bevonult

108


volna, vajon a déli és keleti szomszédunk hajlandó lett volna-e a Népszövetség részére csapatokat rendel-kezésére bocsátani azért, hogy Budapestről a megszállókat eltávolítsa? Vajon hajlandó lett volna-e erre még Lengyelország vagy Franciaország is? Ha abban az időben ez a népszövetségi elgondolás lett volna a biztosságunk garanciája, akkor egyszerűn lemondhattunk volna biztosságunkról.Franciaország és Németország regionális szerződést kötöttek a rajnai határra nézve, amelyben garantálták egymásnak ezt a határt. Németország lemondott Elzász-Lotharingiáról, viszont ezzel szemben biztosítékot kapott arra, hogy belépvén a Népszövetségbe, ott egyenlő félként fog szerepelni. Ha egy pillantást vetünk azokra a körülményekre, amelyek e szerződésnél fennforognak, mindjárt plauzíbilissá válik az a tételem, hogy ebben a kérdésben egy ilyen garanciális szerződés a békének igenis segítségére van és egyben bizonyítékát találjuk annak, hogy ezt Németország megtehette, mert életérdekeivel ez nemcsak össze-egyeztethető volt, hanem életérdekét jobban szolgálta így, mintha e szerződésbe nem ment volna bele. Itt is egy győző és egy legyőzött állam állott szemben egymással, de itt a győző volt a gyengébb fél és a legyőzött az erősebb. A győzőnek félnie kellett tehát, hogy esetleg egy későbbi időpontban felébredhet Né-metországban a reváns szellem.De hogy áll a helyzet nálunk? Mi vagyunk a gyengébb fél, a legyözöttek és az erősebb fél a győző. Egy ilyen Locarnóhoz hasonló paktumban mennyivel van több garanciája a békének, mint amennyivel a szomszédok már ma is bírnak? Hiszen túlsúlyukban, erejükben, fölfegyverzettségükben már olyan biztosítékuk van, amely alig gyarapítható és nincs is szükségük ilyen továbbmenö garanciára. A békének azonban szüksége van. Vajon a béke érdekében áll-e, hogy az erős, aki úgyis érvényesítheti jogait, még erősebbé váljék és szabaduljon még attól a lehetőségtől is, hogy későbbi időpontban, ha az európai közvélemény elismeri, hogy a határok igazságtalanul húzattak meg, azok megváltoztathatók legyenek? Ha Magyarország önként mond le erről, úgy rajtunk a külföld igazságérzete sem segít többé. Németország rajnai határa évszázadokon keresztül vitás volt. Németország egy tartományt vesztett csupán, amelyben a németség számához képest kevés német van, amelynek erőforrásai Németország erő forrásaihoz viszonyítva, elenyészően csekélyek s e mellett a rajnai határ geográfiailag jobb, mint az azelőtti volt.Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. A mi esetünk nem Elzász-Lotharingia esete. A miénk Lengyelország esete. Németország lemondhatott egy tartományról, de mi fajunk egyhar- madáról örökidőre le nem mondhatunk. Ezt igazságul elfogadni nem tudjuk és a magyar nemzet kapura szögezné azt az államférfiút, aki egy második Trianont aláírna. Ha ilyen locarnói szerződést, mint önérzetes nemzet alá nem írhatunk, mert nem áll a béke érdekében, akkor még kevésbé mehetünk bele valamilyen gazdasági blokkba, vagy dunai konföderációba, mert ezek a locarnóinál messzebbmenő konstrukciók. Ezek egy Locarno és hozzá még valami s ez a valami is a mi mérlegünk terhét rontaná, mert gazdasági érdekeinket adnánk föl ezáltal.Ha a trianoni szerződésnek ezer rossz oldala között volt egy jó is, ez az, hogy visszakaptuk függetlensé -günket s ezt könnyelműen, ok nélkül feláldozni nem lehet. Már a háború előtt is nehezen fértünk meg a monarchiában, valószínű-e, hogy a történtek után jobban fogunk megférni? Én azt hiszem, hogy ezek illúziók, amelyek sohasem válnak valóra.Ha mármost Európa azt mondja, hogy mi kínálunk neked egy végleges békerendet, de ti azt visszautasít -játok abban a formában, ahogy ígérjük, mondjátok meg tehát, hogy miképpen akarjátok ti a végleges béke rendezését, úgy én erre egy mondással felelek: Ha valaki a mellényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól gombolja be. Ezekre a határokra egy végleges békét felépíteni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az ör- zöttek és a győzök az őrzök. De messze vagyunk még attól is, hogy megnyíljanak ennek a börtönnek ajtajai. A szomszédból áthallatszik a szó, hogy békerevízióról nem lehet beszélni, ellenben tárgyalni min- denröl lehet. Ehhez csak jobb atmoszférára van szükség. Szeretem a szójátékot, de csak azt, amely felvilágosít, fényt derít az igazságra, de nem homályosít el semmit. Én is szójátékkal felelek erre: Nekünk nem békerevízióra van szükségük, nekünk más határokra van szükségünk. És ha ez a békerevízió nélkül keresztül vihető, ki állja ennek útját Magyarországon?

(Forrás: Magyar történelmi forrásgyűjtemény 1918-1944 - szerk: Romsics Ignác)

SZABÓ DEZSŐ ÍRÁSA A KELET-EURÓPAI KIS NÉPEK ÖSSZEFOGÁSÁRÓL

Nem volna-é természetes, ha ezek a kelet-európai népek, melyeket a múlt, a sors, a lelki alkat, a megol -

109


dandó történelmi problémák annyi közös vonása s a közös veszélyek hívhatnak egy nagy történelmi össze-fogásba, így szólnának: - Minek legyünk mi tovább is ide-odatolt figurák a nyugati hatalmak sakktábláján? Minek törekedjünk egymás gyengítésére, mikor mindnyájunk közös veszedelme a Nagyhatalmak s különösen Németország és Oroszország imperializmusában van? Nem jobb volna, ha mi, kelet-európai népek összefognánk sorsunk intézésére, úgyhogy mindnyájunk ereje biztosítéka legyen mindnyájunk füg-getlen egyéni feljödésének, szabad történelmi termésének? Nem volna-é jó megcsinálni a Kelet-európai Államok együttműködését?(...) És a határok? Nem merünk a könnyűfejű prófétákkal annyira előreszaladni a jövő végtelenségébe, hogy már vizesítsük a szivacsot, mellyel eltöröljük a határokat. És igen lehet, hogy ez nem is érdeke a népek fejlődésének, és ha megtörténnék valaha, lehet, hogy úgy történnék meg, hogy az uniformizálásra, az integrális ember megnyirbálására vagy mechanizálására, az emberiség elbitangulására vezetne. De az bizonyos, hogy a határoknak lassanként egész más jelentősége lesz. Az a folytonos ellentétekre vezető politikai és gazdasági jelentésük, mely ma még annyira megvan, fokozatosan szűnni fog, s úgyszólva inkább a közös pszichéjű történelmi egységek öntudati elemeivé nemesülnek.

Tudom, hogy ezen a téren még nagyon sok ellentét van Kelet-Európa népei közt. Tudom, hogy itt áll elénk a mi saját, legnagyobb tragédiánk ijesztése. De kérdem, melyik úton van több kilátás egy mindkét félre lehetőleg méltányos megoldásra úgy, hogy a jövő ne teremje új vérbosszúk veszedelmét? Ha e keleteurópai összefogás letörhetetlen akaratú, minden népnek önálló fejlődést biztosító feladatát követjük? Vagy ha a jövőnket a maradék magyar vér újabb tékozlására s egy mohó étvágyú nagyhatalom megemésztő segítségére alapozzuk? Vagy minket még most sem tanítanak a múlt tapasztalatai?

(Forrás: Szabó Dezső: Magyarország helye Európában - Kelet-Európa. In: Uő.: Az út-elöre. Füzetek 9. Bp., 1935.)

GÖMBÖS GYULA HATÁRREVÍZIÓS ELKÉPZELÉSEI

Jugoszláviának drágán kellene megfizetnie azt, ha Olaszország, tehát az öt közvetlenül határoló nagyha-talom és Magyarország részéről teljes nyugalma biztosítva lenne. Magyarországnak revíziós követelései a jugoszlávokkal szemben a következők: A Murától északra lévő terület visszaadása, a baranyai háromszög visszaadása, a Dunától északnak, a Duna-Tisza közötti és a Tisza bal partján levő területekből, Belgrád környékén egy hídfőnek megfelelő terület meghagyásával, az egész terület visszaadása. Ellenkező esetben Magyarország politikája az kell legyen, hogy Jugoszláviára Olaszországgal egyetemben állandóan ráne-hezedjen és gazdaságilag az olasz kormány Jugoszláviát ne részesítse semmilyen előnyben. (...) minden körülmények között először ezen revíziós koncessziók érendök el, és csak akkor térhetnénk át egy gazdasági vagy politikai kooperációra. (...)

(Forrás: Gömbös Gyula feljegyzései Horthy Miklósnak a Mussolinivel folytatott tárgyalásai után a délszláv állammal kapcsolatos követelésekről. In. Horthy Miklós titkos iratai. Bp. 1982. .)

(...) Ausztriával szemben a berajzolt határok nem képeznek »conditio sine qua non«-t”17, és ismét kifejtette hárompontos revíziós elképzelését, mely szerint revízió alatt a magyar kormány a területi revíziót, a magyar kisebbségek intézményes érdekeit és a fegyverkezési egyenjogúságot együttesen érti. Csehszlovákiától ugyan jóval nagyobb területet követel vissza, mint amennyit a kezén meghagyna, ennek jelentős része azonban olyan vidék, Kárpátalja, amelyet nem tekint szervesen a cseh és a szlovák nemzethez tartozónak, így az arról való lemondást sem tartja túlzott gesztusnak. Az Északnyugati-Kárpátokban megrajzolt határ mindkét oldalon értékes szén- és érctelepeket hagy, Csehszlovákiának több színesfémet és szenet, Magyarországnak több vasércet és ipari központot.A Romániával szembeni igények lényegében a történeti Erdély határáig terjednek, csupán két helyen van eltérés: Szolnok-Doboka vármegyében a kívánt határvonal eltér egy darabon a történeti Erdély határától,

17 Elengedhetetlen feltétel

110


és a Lápos folyó vonalát követi - ezzel az Avas-Kőhát-Gutin-Lápos érchegység teljes kincsét a megna-gyobbítani kívánt Magyarországnak adja -, az Aranyos forrásvidékétől kezdve pedig a kívánt határvonal eltér a történeti Erdély határától és az egykori Hunyad, ill. Krassó-Szörény vármegyét átszelve éri el a Temes forrásvidékét. E megosztás - mely visszatérést jelentett volna a természetes és egyben történelmi határokhoz - a nyersanyagokat tekintve Magyarországot tekintélyes érc- és színesérc-telepekkel gazdagí-taná, Romániának viszont szintén számottevő mennyiséget hagyna meg ezekből, ráadásul a sótelepek és szénhidrogénkincs túlnyomó hányadát. Kolozs, Torda-Aranyos, Maros-Torda és a Székelyföld magyarsá-gának visszacsatolásával nem számol a tervezet, ezzel szemben az egykori Partium jelentős román tömegeit vonná a magyar határok mögé.Jugoszláviától a Délvidék legnagyobb részére és legfontosabb városaira számot tart a tervezet, csupán Belgrád védelmére hagy vissza egy komoly kiterjedésű hídfőt, az ajánlati oldalon azonban ott áll egész Horvátország, amelyről a korabeli revíziós politika amúgy is hajlandó volt lemondani. Ausztria esetében a terv az összes elcsatolt terület visszavételét kívánja, de éppen erről tudjuk, hogy azt Gömbös nem tartot ta döntő jelentőségűnek.Gömbös terve végeredményben egy kb. 195 ezer km2 területű Magyarország körvonalait rajzolta fel, amely a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területekből Csehszlovákiától 40 ezer, Romániától 42 ezer, Jugoszláviától mintegy 16 ezer, Ausztriától pedig 4 ezer km2-t visszanyert. Magyarország népessége a terv értelmében mintegy 6,7 millió fővel nőtt volna: visszatért volna 1,65 millió magyar, 1,58 millió román, 1,1 millió cseh és szlovák, 860 ezer német, 630 ezer délszláv, 570 ezer rutén, ukrán és orosz, valamint 310 ezer egyéb nemzetiségű lakos. Az ekképp jelentősen gyarapodott ország 15,4 milliós népességével - 9,65 millió magyar, 1,6 millió román, 1,34 millió német, 1,2 millió szlovák, 700 ezer délszláv és 910 ezer egyéb nemzetiségű lakosával - a Duna-medencében a kisantant államaival (Románia: 253 ezer km2 15,5 millió lakos; Jugoszlávia: 231 ezer km2 12,65 millió lakos; Csehszlovákia 100 ezer km2 12,19 millió lakos) leg-alábbis egyenrangú politikai hatalommá emelkedett volna. Magyarország lakosságaránya e rivális tömbbel szemben 3:16-ról 3:8-ra, területaránya 3:22-ről 3:9-re módosult volna.18 A területek visszacsatolása révén csökkent volna Magyarország nyersanyagfüggősége, és jelentősen nőtt volna belső piaca. Katonai szempontból is kedvezőbbé vált volna az ország helyzete, hiszen határainak túlnyomó része a jobban véd-hető folyópartokon és hegységekben húzódott volna. (...)

(Forrás: Zeidler Miklós: Gömbös Gyula. Bp 2006.)

A MÜNCHENI EGYEZMÉNYHEZ CSATOLT KIEGÉSZÍTŐ NYILATKOZAT(1938. SZEPTEMBER 28.)

Őfelsége kormánya az Egyesült Királyságban és a francia kormány azon az alapon csatlakozott a fenti egyezményhez, hogy fenntartja a szeptember 19-i angol-francia javaslat 6. §-ában foglalt ajánlatot a csehszlovák állam új határainak nemzetközi garanciájáról a ki nem provokált támadás ellen.Ha a lengyel és a magyar kisebbségek kérdését is rendezik Csehszlovákiában, Németország és Olaszország a maguk részéről szintén garanciát nyújtanak Csehszlovákiának.Kiegészítő nyilatkozat:A négy nagyhatalom kormányfői kijelentik, hogy amennyiben a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebb-ségek kérdése a következő három hónapon belül az, érdekelt kormányok közötti megegyezés alapján nem oldódik meg, akkor ez a probléma az itt részt vevő négy nagyhatalom kormányfőinek következő értekezletén fogja vita tárgyát képezni.

(Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi Szerződések, 1918-1945. Bp. 1975.)18 A népességi adatok kiszámításához az érintett országokban 1930-1934 között tartott népszámlálásokról kiadott hivatalos jelentéseket használtuk. (A magyarországi cenzus az 1930. december 31-i állapotot rögzíti, Csehszlovákiában és Romániában 1930 decemberében, Jugoszláviában 1931 márciusában, Ausztriában 1934 márciusában tartottak népszámlálást.) Ausztriához: Die Ergebnisse der österreichischen Volkszahlung vom 22. Marz 1934 bearbeitet vom Bundesamt für Statistik. Burgenland. Wien. Csehszlovákiához: Scítání lidu v Republice Ceskoslovenské ze dne 1. prosince 1930. Díl. I. Praha. Jugoszláviához: Definitivni rezultati popisa stanovnista od 31 marta 1931 godine. Knj. II. Belgrad, 1937. Romániához: Recensámántul Recensámántul general alpopulatiei Romániei din 29Decemvrie 1930. Vol. II. Bucure§ti, 1938. Magyarországhoz: Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Budapest. A nemzeti kisebbségek létszámának megállapításához minden esetben az anyanyelvi adatokat vettük tekintetbe, kivéve a csehszlovák adatsorokat, amelyek csak a nemzetiségi hovatartozást tüntetik fel. A jugoszláviai népszámlálás szintén hiányzó adatait a következő kiadványokból pótoltuk: A Jugoszláviához csatolt területrészek községeinek népessége anyanyelv szerint az 1910. évi magyar és az 1921. illetőleg az 1931. évi jugoszláv népszámlálások adatai alapján. (Budapest) 1941. és Kocsis Károly: Elcsatoltak. Magyarok a szomszéd államokban. Budapest, 1990. Meg kell említeni, hogy a kisantant államainak népszámlálási eredményeit Magyarországon erős fenntartásokkal kezelték, és helyettük sokszor az 1910-es magyarországi cenzus adataira hivatkoztak. E felmérés szerint a Gömbös-tervben visszakövetelt területen 1910-ben összesen 6,42 millió lakos élt, köztük 2,16 millió magyar, 1,4 millió román, 720 ezer szlovák, 960 ezer német, 480 ezer délszláv, 460 ezer rutén és 240 ezer egyéb anyanyelvű. L. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. I. rész. Budapest, 1912. és Az 1920. évi népszámlálás. I. rész. Budapest. Az egyéb nemzetiségek kategóriájába - az eltérő szempontú és finomságú adatfelvételek miatt - némely esetben a tételes bontásban is felsorolt nemzetiségek lélekszám-adatai is bekerültek.

111


KÁNYA KÁLMÁN KÜLÜGYMINISZTER NYILATKOZATA AZ EREDMÉNYTELEN KOMÁROMI CSEHSZLOVÁK-MAGYAR TÁRGYALÁSOK UTÁN

(1938. OKTÓBER 13.)

Amint már ismételten kijelentettük, mi a legjobb, legőszintébb szándékokkal és abban a biztos reményben jöttünk ide tárgyalni, hogy rövid időn belül sikerülni fog olyan megegyezésre jutni, amely biztos alapra helyezi az államaink között fennálló viszonyt. Sajnos ez a reményünk nem ment teljesedésbe. Nem akarnék itt újból bizonyos kedvezőtlen jelenségekre hivatkozni, mert ez részünkről a tárgyalások során többször megtörtént.Hangsúlyozottan ki kell azonban emelnem, hogy az új határokra nekünk ma reggel átnyújtott ellenjavaslat annyira eltér a mi felfogásunktól, hogy az újjárendezés alapelveit illetőleg oly űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük.Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti, és hogy Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri.

(Forrás: Magyar Nemzet, 1938. október 14.)

AZ MSZDP ÁLLÁSPONTJA A TERÜLETI REVÍZIÓRÓL (1938. OKTÓBER)

(...) A pártnak a békés revízió az eredeti álláspontja. A békés revízió az alapja a négyhatalmi megegye-zésnek is. Olyan álláspontot kell kapni, amely számot vet a jogos magyar igényekkel és súlyt helyez a Ma-gyarországgal való békére. A megegyezés békét jelent, ebben a békében benne van a gazdasági és politikai megegyezés egyaránt, ami most az egészen megváltozott viszonyok között felbecsülhetetlen értékű. Az új Cseh-Szlovákia véget vethet a gazdasági háborúnak és elzárkózottságnak, megteremtheti a jószomszédi viszonyt és tartós békét, ha teljesíti a négyhatalmi megegyezés szellemében a magyar nemzeti kisebbségek iránt vállalt kötelezettségét és új határai közül kirekeszti a magyarokat. Az új Cseh-Szlovákia helyzete könnyebb és szilárdabb lesz, ha nemzeti kisebbségi igények és törekvések nem gyengítik. (...)

(Forrás: Népszava, 1938. október 16.)

AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS(1938. NOVEMBER 2.)

A magyar királyi kormánynak és a csehszlovák kormánynak a német és a királyi olasz kormányhoz intézett ama felkérése alapján, hogy a Magyarországnak átengedendő területeknek a két állam között függőben lévő kérdését döntőbírói határozattal rendezzék, valamint az ezt követően az érdekelt kormányok között 1938. október 30-án váltott jegyzékek alapján Ribbentrop Joachim úr német birodalmi külügyminiszter és gróf Galeazzo Ciano úr, ő felsége Olaszország királyának és Etiópia császárának külügyminisztere, ma Bécsben összejöttek és kormányaik nevében Kánya Kálmán úr magyar királyi külügyminiszterrel és dr. Chvalkovszky Ferenc úr csehszlovák külügyminiszterrel folytatott újólagos megbeszélés után a következő döntőbírói határozatot hozták:1. A Csehszlovákia részéről Magyarországnak átengedendő területek a csatolt térképen vannak megjelöl-ve. A határok helyszíni megvonása a magyar-csehszlovák bizottság feladatát képezi.2. A Csehszlovákia által átengedendő területek kiürítése és Magyarország részéről való megszállása1938. november 5-én kezdődik és azt 1938. november 10-ig végre kell hajtani. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, úgyszintén annak egyéb módozatait magyarcsehszlovák bizottságnak kell haladéktalanul megállapítania.3. A csehszlovák kormány gondoskodni fog arról, hogy az átengedendő területek a kiürítéskor rendes ál-lapotukban meghagyassanak.4. A területátengedésből adódó részletkérdéseket, különösen az állampolgárság és az optálás kérdéseit magyar-csehszlovák bizottságnak kell rendezni.5. Hasonlóképpen magyar-csehszlovák bizottságnak kell megállapodnia a Csehszlovákia területén meg-maradó magyar nemzetiségű egyének és az átengedett területeken megmaradó nem magyar nemzetiségű egyének védelmére vonatkozó közelebbi rendelkezésekben. Ez a bizottság fog különösen arról gondoskodni,

112


hogy a pozsonyi magyar népcsoport ugyanolyan helyzetbe jusson, mint a többi ottani népcsoport.6. Amennyiben a területek Magyarországnak való átengedéséből a Csehszlovákiának megmaradó terület számára gazdasági vagy forgalomtechnikai természetű hátrányok és nehézségek származnak, a magyar királyi kormány megtesz minden tőle telhetőt, hogy az ilyen hátrányokat és nehézségeket a csehszlovák kormánnyal egyetértésben kiküszöbölje.7. Amennyiben ennek a döntőbírói ítéletnek keresztülvitele során nehézségek vagy kétségek támadnának, a magyar királyi kormány és a csehszlovák kormány ezek tekintetében közvetlenül egyezik meg. Ha ily módon valamilyen kérdésben nem tudnának megállapodni, ezt a kérdést végérvényes döntés céljából és a királyi olasz kormány eléterjesztik

Ribbentrop Joachim s. k Galeazzo Ciano s. k(Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések, 1918-1945. Bp. 1975)

1938. ÉVI XXXIV. TC. A MAGYAR SZENT KORONÁHOZ VISSZACSATOLT FELVIDÉKI TERÜLETEKNEK AZ ORSZÁGGAL EGYESÍTÉSÉRÖL(1938. NOVEMBER )

A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húszévi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.1. § A magyar törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi, hogy a magyar királyi kormány a Csehszlovák Köztársaság területéből Magyarországhoz visszacsatolandó területek ügyében döntésre a német birodalmi kormányt és az olasz királyi kormányt kérte fel s hálával emlékezvén meg e baráti nemzetek kormányainak fáradozásairól, a két kormány által a visszacsatolandó területek ügyében Wienben az 1938. évi november hó 2. napján hozott döntést elfogadja és a döntőbírósági határozat értelmében Magyarországnak ítélt felvidéki területeket a magyar állam területéhez visszacsatolja.2. § A visszacsatolt felvidéki területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak közül a jelen törvény erejénél fogva, mint országgyűlési képviselők az 1935. évi április havának 27. napjára egybehívott magyar országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a magyar királyi miniszterelnök indítványára az országgyűlés, mindkét házának határozatával az országgyűlés képviselőházába meghív.3. § Az 1926: XXII. tc. 23. §-a alapján élethossziglan kinevezhető felsőházi tagok száma negyvennégyre emeltetik fel.4. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a visszacsatolt felvidéki területekre vonatkozólag a törvényhozás további rendelkezéséig megtehesse mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a visszacsatolt területek közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztése végett szükségesek.A m. kir. minisztérium ezeket a rendelkezéseket megteheti az esetben is, ha azok egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának.Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a felvidéki területek visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos kiadások fedezéséről - amennyiben szükséges - rendkívüli hitelműveletek útján is gondoskod-jék; a kiadásokat, valamint a felvidéki területek visszacsatolása következtében jelentkező bevételeket a zárszámadásban kell kimutatni.A jelen §-ban foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, a kibocsátásuktól számított félév alatt az országgyű-lésnek be kell mutatni.Mindaddig, amíg a törvényhozás vagy a jelen felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, a visszacsatolt területeken az 1938. évi november hó 2. napján érvényben volt jogszabályok maradnak hatályban, kivéve azokat, amelyek az állami főhatalom változása következtében a dolog termé-szeténél fogva nem alkalmazhatók.5. § A fennálló jogszabályok értelmében verendő ezüst érmék közül kétmillió darab kétpengős érmét a felvidéki területek visszacsatolása emlékének megörökítésére kell verni.6. § Jóváhagyatnak a m. kir. minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendeletei és intézkedései,

113


amelyeket a felvidéki területek visszacsatolása tekintetében a jelen törvény hatálybalépése előtt tettek.7. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondos-kodik.

(.Forrás: Magyar Törvénytár, 1938)

AZ 1939. ÉVI VI. TC. A MAGYAR SZENT KORONÁHOZ VISSZATÉRT KÁRPÁTALJAI TERÜLETEKNEK AZ ORSZÁGGAL EGYESÍTÉSÉRŐL

(1939. MÁRCIUS)

A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy részének az 1838. év utolsó negyedében visszatérése után az 1939. év március havában immár a Kárpátalja is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére az északkeleti Kárpátoknak az ezeréves határokkal szegélyezett területével együtt visszatért sokat szenvedett hűséges fiait.1. § A magyar törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar királyi kormány az 1939. év március havában a Kárpátalja birtokbavétele végett tett és elismerését fejezi ki a m. kir. honvédségnek önfeláldozó, lelkes kötelességteljesítéséért.A birtokba vett területeket a magyar törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja.2. § Mindaddig, amíg a Kárpátalján az országgyűlési képviselőválasztások megtartása lehetséges lesz, az1939. évi június havának 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházának a jelen törvény erejénél fogva mint országgyűlési képviselők tagjai lesznek azok, akiket a kárpátaljai területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak közül vagy a magyar pártok lajstromain a megválasztottak után pótképviselővé választott jelöltek avagy a Kárpátalja őslakos-sága által választott nemzeti tanácsi tagok közül a miniszterelnök indítványára az országgyűlés - mindkét házának határozatával - az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb tíz lehet.3. § Az 1926: XXII. tc. 23. §-a alapján élethossziglan kinevezhető felsőházi tagok száma negyvenhatra emeltetik fel.4. § Utasíttatik a minisztérium, hogy a kárpátaljai területeken az országgyűlési képviselőválasztások meg-tartásáról az 1940. évi június havának 30. napjáig gondoskodjék.5. § A kárpátaljai területek lakosai közül azok, akik az 1921. évi július hó 26. napján az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és az 1921: XXXIII. tör-vénycikkbe iktatott trianoni szerződés alapján csehszlovák állampolgárokká váltak, az 1939. évi március hó 15. napján kezdődő jogi hatállyal hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik magyar állampolgárságukat, ha az 1929. évi március hó 15. napja óta állandóan a kárpátaljai vagy az 1938: XXXIV. törvénycikkel a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken laknak.Az előbbi bekezdés értelmében visszaszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának állampolgárságát követi.Az 1921. évi július hó 26. napja után csehszlovák állampolgárként született teljesen árva vagy atyátlan árva az 1939. évi március hó 15. napján kezdődő jogi hatállyal megszerzi a magyar állampolgárságot, ha az 1921. évi július hó 26. napján atyja - s ha atyja később született, nagyatyja - magyar állampolgár volt és ő maga az 1929. évi március hó 15. napja óta, ha pedig később született, születése óta állandóan a kárpátaljai vagy az 1938: XXXIV. törvénycikkel. Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeken lakik. A házasságon kívül született gyermek anyjának, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi.Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá vált férfi feleségére és gyermekére, illetőleg a magyar állampolgárrá vált nőnek házasságon kívül született gyermekére.Az előző bekezdések rendelkezései nem terjednek ki arra, aki illetőleg akinek felmenője a csehszlovák állampolgárságot az 1921: XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés 64. Cikke értelmében gyako-rolt opció alapján szerezte meg.6. § Utasíttatik a miniszterelnök, hogy Kárpátalja önkormányzatának szabályozásáról külön törvényja-vaslatot terjesszen az országgyűlés elé.

114


7. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a kárpátaljai területekre vonatkozólag a törvényhozás további rendelkezéséig megtehesse mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a kárpátaljai területek közigazgatásá-nak, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jogrend-szerébe beillesztése, illetőleg ezzel összhangba hozatala végett szükségesek.A minisztérium ezeket a rendelkezéseket megteheti abban az esetben is, ha azok egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának.Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a kárpátaljai területek visszacsatolásával és igazgatásával kapcso-latos kiadások fedezéséről - amennyiben szükséges - rendkívüli hitelműveletek útján is gondoskodjék.A jelen §-ban foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, kibocsátásuktól számított félév alatt az országgyűlésnek be kell mutatni.8. § Jóváhagyatnak a minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendelkezései és intézkedései, amelyeket a kárpátaljai területek visszacsatolása tekintetében a jelen törvény hatálybalépése előtt tettek.9. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik.


A MAGYAR KORMÁNY EMLÉKIRATA A TURNU-SEVERINI TÁRGYALÁSOKRÓL(1940. AUGUSZTUS 24.)

A magyar kormány sajnálattal állapítja meg, hogy az előző emlékirataiban és főleg az augusztus 7-iben kifejezésre juttatott aggályai a román delegációnak Turnu Severinben tanúsított magatartása folytán iga-zolva lettek. Román részről semmit sem mulasztottak el, hogy a magyar delegációt lesiklassák a tanácsko-zásoknak azokon az elveken nyugvó alapjairól, amelyek egyedül tették lehetővé, hogy a magyar kormány delegációját Turnu Severin be kiküldje. Ez értékes idő elvesztegetését eredményezte, ami annál sajnálato-sabb, mert a tárgyalás alatt álló kérdések napról napra jobban kiéleződnek.A román delegáció augusztus 19-i nyilatkozatában azt a kevéssé meggyőző véleményét hangoztatja, hogy a magyar javaslatoknak a sajtóban való közzététele olyan érzést váltana ki a román közvéleményben, amely a tárgyalások folytatását lehetetlenné tenné. A magyar kormánynak az a nézete, hogy ha a közzététel már megtörtént volna, még mielőtt Románia vezető orgánumainak az erdélyi román közvélemény felizgatását célzó, gyújtó propagandája tovább fokozódna - a nyilvánosság tájékoztatása nem befolyásolná a tárgyalások menetét. A román közvélemény régóta tudatában van annak, hogy Romániának komoly területi engedményeket kell tennie az egész ország jövőjének biztosítása céljából. Lehet, hogy nem ismeri pontosan a magyar kormány javaslatait. Egyébként ismeretes, hogy Magyarország részéről sokkal nagyobb kiterjedésű területek visszakövetelésére van elkészülve. Minden, e tekintetben fennálló nézeteltérés kiküszöbölése védett a magvar kormány azt javasolja a román kormánynak, hogy 24 órával a jelen emlék -irat átnyújtása után hozza nyilvánosságra Magyarország követeléseit.A magyar kormány elégtétellel állapítja meg, hogy a román küldöttség emlékirata - azzal a diszkriminá-cióval foglalkozva, amelyet Románia Magyarország hátrányára és a Szovjetunió javára tett elismeri, hogy Magyarország sohasem gyakorolt reá semmi pressziót, és nem fenyegetett katonai fellépéssel. Ami tökéletesen igaz is. De a román delegáció egyúttal kiemeli, hogy a körülmények katonai szempontból nem azonosak, olyannyira, hogy a román kormánynak Magyarország esetében nem kell olyan katonai jellegű jóslásokba bocsátkoznia, mint ez a Szovjetunióval kapcsolatban történt. Ez mindennél igazabb. Magyar-ország igényeit békés úton óhajtja érvényesíteni. Éppen ez a kompromisszum értelme.Mindazonáltal a magyar kormány kötelességének tartja felhívni a román kormány figyelmét arra, hogy tévedés volna félreismerni a magyar álláspontot és a követelmények határozottságát.Ami a román kormánynak Magyarországra nézve káros és Bulgáriára nézve előnyös megkülönböztető magatartásáról szóló román választ illeti, az nem érdemel komoly figyelmet, mert a magyar kormány nézete szerint az nem egyéb egy kényszeredett kibúvónál.De amivel érdemes foglalkozni, az az, hogy Románia Bulgáriával szemben legújabban éppen azt az eljárást követi, amit neki Magyarország javasolt, vagyis a két delegáció mindenekelőtt legalább elvileg megegyezett az új határvonal tekintetében, hogy ezáltal megteremtse a későbbi tárgyalások alapját.A magyar kormány tehát kénytelen teljes meggyőződéssel újra megállapítani, hogy a súlyos diszkrimináció, amelyet a román kormány a szemére vetett, valójában Magyarország kárára történik.Ami a Németország és Olaszország, valamint Törökország és Görögország közti lakosság cserét illeti, a magyar kormány emlékeztet arra, hogy ezek a lakosságcserék olyan országok között történtek, amelyeknek

115


kölcsönös határait közös megegyezéssel előzőleg már megállapították. A román érvelés tehát megerősíti a magyar tézist, vagyis hogy minden későbbi tanácskozás szempontjából nélkülözhetetlen előbb egy határvonalat megállapítani, és azután megvitatni az ennek folytán esetleg szükségessé váló népcserét.A magyar kormány sohasem tagadta a néprajzi elv értékét, sőt kész megállapodni, mint vitát folytatva és a már sajnálatosan kiéleződött helyzetet elmérgesítve, mesterséges számításokkal és komplikált módszerekkel vagy tekervényes taktikával ugyanarra az eredményre jutni.Habár a román delegáció magatartása kevés bátorítást nyújt a magyar kormánynak a megbeszélések folytatására, amelyek ahelyett, hogy előrehaladnának, visszaesést mutatnak, a magyar kormány még egy kísérletet akar tenni, s a román politikai tényezők józan eszéhez fordulva felteszi a kérdést, hogy a román kormány hajlandó-e vagy sem megjelölni azokat a területeket, amelyeket kész Magyarországnak vissza-adni. Ez az egyetlen mód a folyamatban lévő tárgyalások legveszélyesebb szakaszának lezárására.Abban az esetben, ha a két delegáció egy új határvonal tekintetében megállapodik, hasznos munkát vé-gezhet Turnu Severinben. Ellenkező esetben, nevezetesen ha a román delegáció visszautasítaná, hogy megjelölje azokat a területeket, amelyeket kormánya hajlandó volna Magyarországnak visszaadni, a román delegációnak habozás nélkül meg kell adnia nemleges válaszát. Ebben az esetben a magyar küldöttség további tartózkodása Turnu Severinben céltalanná válna és véget érne.A magyar kormány - attól a felelősségtől áthatva, amely Európának ebben a részében terheli, és amely politikai és geopolitikai okokból ered - úgy érzi, hogy hivatkozva történelmi érzékére, egy végső felhívást kell intéznie a román kormányhoz, azt kérve, hogy tartózkodjék minden olyan magatartástól, amely csak növelhetné a két szomszédos ország közti animozitást, s azt könyörtelen gyűlöletté fokozhatná a saját aka-ratuktól függetlenül is egymásra utalt két nép között. A magyar kormány úgy véli, hogy a maga részéről már hozzájárult a Magyarország és Románia közti viszony átformálásához, amikor olyan kompromisszu-mot ajánlott fel, aminőre sohasem vállalkozott volna, s amelyet a magyar nép sohasem fogadott volna el, hacsak nem abban a reményben, hogy a másik fél is átérzi a történelmi szükséget, s a kompromisszummal járó áldozat ellenértéke egy azonnal létrejövő igazi béke lesz, amely lehetővé teszi a két népnek fejlődésük természetes keretei közé való visszatérését. Ellenkező esetben a magyar kormány teljesen a román kor -mányra hárítja a felelősséget magatartásáért, amely még súlyosabbá fogja tenni Délkelet-Európa már amúgy is nagyon megrendült helyzetét

(Forrás: Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1940-1941. Bp. 1983.)

A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS(1940. AUGUSZTUS 30.)

Ribbentrop Joachim úr német birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano Galeazzo úr, Őfelsége Olaszország királyának és Etiópia császárának külügyminisztere kormányaik nevében Bécsben 1940. évi augusztus hó 30-án a következő döntőbírói határozatot hozták:1. Románia és Magyarország között végleges határként az idemellékelt térképbe berajzolt határ állapítta- tik meg. A határnak a helyszínen való pontosabb kijelölése román-magyar bizottság feladata lesz.2. Az ekként Magyarországnak jutó, eddig román területet a román csapatok 14 napi határidő alatt ki fogják üríteni és rendes állapotukban Magyarországnak át fogják adni. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, valamint egyéb módozatait román-magyar bizottság azonnal megállapítja. A Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány gondoskodni tartozik arról, hogy a kiürítés és megszállás teljes nyuga-


(Forrás: Magyar Nemzet 1940. szeptember 5.)

Horthy s.k.

lomban és rendben történjék.3. Mindazok a román állampolgárok, akik a mai napon a Románia által átengedendő területen állandó lakóhellyel bírnak, a magyar állampolgárságot minden további nélkül megszerzik. Jogukban áll hat hónapi határidőn belül a román állampolgárság javára optálni. Azok a személyek, akik ezzel az optálási joggal élnek, a magyar állam területét további egy évi határidőn belül elhagyni tartoznak és Románia be fogja őket fogadni. Ingó vagyonukat szabadon magukkal vihetik. Ingatlan vagyonukat elköltözésükig ér-tékesíthetik és a befolyt ellenértéket szintén szabadon magukkal vihetik. Ha az értékesítés nem lehetséges,Magyarország tartozik őket kártalanítani. Magyarország az optálók elköltözésével kapcsolatos összes kérdéseket nagylelkűen és előzékenyen fogja kezelni.4. Azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak, akik az 1919-ben Magyarország által Ro-mániának átengedett és most Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, jogukban áll hat hónapi határidőn belül a magyar állampolgárság javára optálni. Azokra a személyekre, akik ezzel az optálási joggal élnek, a megelőző 3. pontban lefektetett elvek alkalmazandók.5. A Magyar Királyi Kormány ünnepélyesen kötelezettséget vállal az iránt, hogy azokat a személyeket, akik a jelen döntőbírói határozat alapján a magyar állampolgárságot megszerzik, de román nemzetiségű-ek, az egyéb magyar állampolgárokkal minden tekintetben egyenlőknek veszi. A Román Királyi Kormány ünnepélyesen ennek megfelelő kötelezettséget vállalt az állam területén maradó magyar nemzetiségű ro-mán állampolgárok tekintetében.6. Az állami fennhatóság változásából adódó egyéb kérdések rendezése a Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány között közvetlen tárgyalások útján fog történni.7. Amennyiben a jelen döntőbírói határozat végrehajtása során nehézségek vagy kételyek merülnének fel, a Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány azok tekintetében közvetlenül fognak megállapodni. Amennyiben valamely kérdésben nem tudnának megegyezni, úgy a kérdést végérvényes eldöntése végett a Birodalmi Kormány és az Olasz Királyi Kormány elé terjesztik.


ClANO OLASZ KÜLÜGYMINISZTER NAPLÓBEJEGYZÉSE A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS ALÁÍRÁSÁRÓL(1940. AUGUSZTUS 30.)

1940. augusztus 30. Az aláírás ceremóniája a Belvedereben. A magyarok örömükben képtelenek uralkodni magukon, amikor meglátják a térképet. Aztán tompa zuhanást hallunk, Manoilescutól ered, ájultában az asztalra esett. Orvosok, masszázs, kámfor-olaj. Végre magához tér, de nagyon meglátszik rajta a meg- rázkódtatás.(...)

(Forrás: Ciano gróf naplója, 1939-1943. Bp. 1999.)

HORTHY MIKLÓS HADPARANCSA AZ ÉSZAK-ERDÉLYI BEVONULÁSRA(1940. SZEPTEMBER 3.)

Honvédek!A trianoni igazságtalanság egy újabb része jóvátételt nyert. Indulunk, hogy újból birtokba vegyük ezer esztendős jussunk egy újabb részét.Felszabadulást viszünk 22 év óta rabbilincsben élő erdélyi magyar testvéreinknek és szeretetet a határa-inkon belül élő, hozzánk hű nemzetiségeknek.Ezt tartsátok szemeitek előtt, amikor elindultok Isten és a Haza nevében:

Előre a keleti Kárpátok gerincéig!


117

(Forrás: Magyar Nemzet 1940. szeptember 16.)

HORTHY MIKLÓS BESZÉDE KOLOZSVÁRON

(1940. SZEPTEMBER 15.)

Boldogan köszöntöm Kolozsvárról Erdély visszatért országrészeit. Huszonkét évi keserves megpróbáltatás után valóra vált, amiben bízni nem szűntem meg soha egy percre sem. És most, mikor végre valóban itt állhatok a szabad Erdély szabad földjén, olyan mélyen meghat ennek a történelmi pillanatnak a nagysze -rűsége, hogy érzelmeim kifejezésére alig találok méltó szavakat.

A jelen öröme összefolyik lelkemben a múlt bánatával és feltámad benne a kérdés: hogyan is szakadhatott ránk, magyarokra ez a szenvedés? Tiszta lélekkel felelem rá a történelem ítélőszéke előtt: Nem a mi hi-bánkból! Minek sorsunk ideállított Kelet és Nyugat mezsgyére, hazánk századokon át a romboló világtör-ténet országúján örökös harcok színtere volt és mialatt Európa más boldog népei békés munkában gya-rapodhattak és erősködhettek, a magyar örökös harcokban vérzett, pusztult és fogyott.

Közben beszivárogtak idegen nemzetiségek, hol mert ellenség elöl kellett menekülniük, hol mert itt reméltek boldogulást. Őseink nemcsak befogadták őket, hanem minden szabadságot is megadtak nekik s ezeket a szabadságjogokat törvényileg is biztosították számukra. Elnyomatásról ebben a hazában nem panasz-kodhatott joggal senki - mégis ez szolgáltatott hazug ürügyet arra, hogy megcsonkítsák, feldarabolják és megalázzák ezeréves hazánkat. Nem fegyver fosztott meg területeinktől, hanem az úgynevezett békeszerzö- dés.

De fátyolt akarunk borítani ezekre a szomorú emlékekre. Ennek a felszabadult földnek a szenvedése véget ért, talán valami jó is marad utána. Hiszen tudjuk, hogy a túlságos jólét, a semmittevés, a teljes gondat -lanság puhít és zülleszt testileg-lelkileg. Az elnyomás, a szenvedés és a küzdelem viszont megedzi az em-bert, növeli ellenálló erejét és ébren tartja benn a hazaszeretetet. Hiszem, hogy felszabadult véreink, akik ezeken a boldog napokon ujjongva szórták virágaikat bevonuló katonáink elé, ilyen megerősödött, meg- acélosodott testtel és lélekkel térnek meg annak a hazának a keblére, amelynek hü fiai voltak a legsúlyo-sabb időkben is. Hogy a visszatérés a lángba borult Európa közepén vér nélkül történhetett meg - ezért most is és itt is hálás szívvel mondok újból köszönetet két hatalmas barátunknak: Németországnak és Olaszországnak.

Egy szomorú korszaka a magyar történelemnek lezárulóban van. Kövessék az ünneplést a munka hétköz-napjai. Mindenki vegye ki részét a munkából, a nem magyar anyanyelvűek szintén, mert aki kifogásra nem ad okot, az boldogulhat nálunk is. Velük szemben a megbékélés szelleme és a jó bánásmód fog érvénye -sülni, mert ugyanazt a sorsot várjuk a határokon túl maradt testvéreink részére is. Amit ígérünk, megtart -juk, mert a mi fajunk uri felfogása nem engedi, hogy valaha is letérjünk az igazság egyenes útjáról.

Gondolatban ma itt van minden magyar. Őszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvére-inkre, akik most nem tértek vissza az ősi honba. Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk felett őrködünk. Valljuk ugyan, hogy erős megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve, de hisz- szük, hogy kálváriájuk haladéktalanul véget ér. Hisszük, mert enélkül a magyar-román viszony jobbrafor- dulása lehetetlen volna, de hisszük ezt természetesen a Magyarországon élő románság érdekében is.

Ismerem az erdélyi faj kemény ellenálló, küzdőképes tulajdonságait, ezért teljes bizalommal tekintek az ott felnőtt ifjakra is, akiket az uj sorsfordulón a nagy nemzeti céloknak odaadó szolgálatára hívok fel a haza és egész Európa javára. Isten áldása kísérje nemzetünket egy boldog, dicső jövő felé.


AZ 1940. ÉVI XXVI. TC. A ROMÁN URALOM ALÓL FELSZABADULT KELETI ÉS ERDÉLYI ORSZÁGRÉSZNEK A MAGYAR SZENT KORONÁHOZ VISSZACSATOLÁSÁRÓL ÉS AZ

ORSZÁGGALTÖRTÉNŐ EGYESÍTÉSÉRŐL

(1940. SZEPTEMBER)

A magyar nemzet és a magyar törvényhozás az igazság gyözedelmébe vetett hitében megerősödve mélysé -ges áhítattal ad hálát Istennek, hogy immár az elszakított kelet-magyarországi és erdélyi terület egy része is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza huszonkét évi szenvedéseik után a szerető anya gondosságával öleli keblére aggódva visszavárt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait.1. § A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi a magyar királyi kormánynak a keleti és erdélyi or-szágrészek visszaszerzésére irányult tevékenységét, amely végeredményben a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány döntőbíráskodásához vezetett. A törvényhozás hálával emlékezvén meg e baráti nemzetek kormányainak fáradozásairól, a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány külügy-minisztereinek - Bécsben 1940. évi augusztus hó 30. napján hozott - döntését elfogadja és a döntőbírósági határozat értelmében Magyarországnak ítélt területet a Magyar Szent Koronához visszacsatolja és a magyar állam területével egyesíti.2. § A jelen törvény erejénél fogva a visszacsatolt keleti és erdélyi terület lakosai közül - mindaddig, amíg e terület választópolgárai rendes úton országgyűlési képviselőket választhatnak - mint országgyűlési képviselők az 1939. évi június havának 10. napjára egybehívott magyar országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a magyar királyi miniszterelnök indítványára az országgyűlés - mindkét házának határozatával - az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb hat-vanhárom lehet.Magyarország Kormányzója az 1926: XXII. tc. 23. §-a, valamint az 1938: XXXIV. tc. 3. §-a és az 1939.VI. tc. 3. §-a alapján kinevezhető felsőházi tagokon felül a m. kir. minisztérium felterjesztésére további tizenkét felsőházi tagot nevezhet ki.3. § A m. kir. minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatosan a törvényhozás további rendezéséig megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt terület közigazgatá-sának, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jog-rendszerébe való beillesztése végett szükségesek.A m. kir. minisztérium ezeket a, rendelkezéseket megteheti az esetben is, ha azok egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának.4. § Mindazok a román állampolgárok, akik az 1940. évi augusztus hó 30. napján a visszacsatolt keleti és, erdélyi területen állandó lakóhellyel bírtak, hatósági intézkedés nélkül megszerzik a magyar állampolgár-ságot.Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának ál -lampolgárságát követi.Azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik az 1921: XXXIII. törvénycikkbe becikkelyezett trianoni szerződéssel Romániának átengedett és az 1940. évi augusztus 30-i bécsi döntőbírói határozat értelmében Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, visszaszerzik a magyar állam-polgárságot, ha a döntőbírói határozat 4. pontjában biztosított optálási jogukat a magyar állampolgárság javára gyakorolják.A m. kir. minisztérium az opció gyakorlásának és az azzal kapcsolatos eljárásnak szabályait a döntőbíró -sági határozatnak és a román királysággal kötendő megállapodásnak megfelelően rendelettel állapítja meg.5. § A m. kir. minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatko-zású jogi, pénzügyi és gazdasági kérdések szabályozása tárgyában az érdekelt államokkal megállapodá-sokat köthet és az ilyen megállapodásokat rendelettel hatályba léptetheti.6. § A m. kir. belügyminiszter - a törvényhozás további rendelkezéséig - a törvényhatóságok és a községek tisztviselőit és egyéb alkalmazottait szolgálattételre a jelen törvénnyel visszacsatolt területre bármely törvényhatósághoz vagy községhez kirendelheti és a jelen törvénnyel visszacsatolt terület lakosai közül törvényhatóságnál vagy községnél alkalmazott személyeket szolgálattételre az ország egész területén


bármely törvényhatósághoz vagy községhez beoszthatja.A vallás- és közoktatásügyi miniszter - a törvényhozás további rendelkezéséig - bármely jellegű népisko-lánál, középfokú- és szakiskolánál, középiskolánál vagy tanítóképző intézetnél alkalmazott tanítót vagy tanárt az ezzel a törvénnyel visszacsatolt területen bármely jellegű tanintézethez és ezen a területen bár-mely jellegű tanintézetnél működő tanítót vagy tanárt az ország egész területén bármely jellegű taninté -zethez szolgálattételre beoszthatna, illetőleg áthelyezheti.7. § A m. kir. minisztérium a visszacsatolt keleti és erdélyi terület vasúti hálózatának az ország vasúti hálózatába való bekapcsolása céljából - a törvényhozás előzetes engedélyének kikérése nélkül - új vasút-vonalakat építtethet és megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt keleti és erdélyi terület vasúti közlekedésének előmozdítása és a vasúti hálózat megfelelő kiépítéséhez szükségesek.A m. kir. minisztérium az első bekezdésben kapott felhatalmazás alapján épített vasútvonalakról az or-szággyűléshez utólag jelentést tenni köteles.8. § A m. kir. minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos ki -adások fedezéséről - amennyiben szükséges, rendkívüli hitelműveletek útján is - gondoskodhatik.9. § A jelen törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a tör-vényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, a kibocsátásuktól számított hat hónap alatt az országgyűlésnek be kell mutatni.10. § Mindaddig, amíg a törvényhozás vagy a jelen törvényben kapott felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, a jelen törvénnyel visszacsatolt területen az 1940. évi augusztus hó 30. napján érvényben volt jogszabályok maradnak hatályban, kivéve azokat, amelyek az állami föhata- lom változása következtében a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók.11. § Jóváhagyatnak a m. kir. minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendeletei és intézkedé-sei, amelyeket a területek visszacsatolása tekintetében a jelen törvény hatálybalépése előtt tettek.12. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondosko-dik.

(Forrás: Magyar Törvénytár, 1940.)

1941. ÉVI XX. TC. A VISSZAFOGLALT DÉLVIDÉKI TERÜLETEKNEK A MAGYAR SZENT KORONÁHOZ VISSZACSATOLÁSÁRÓL ÉS AZ ORSZÁGGAL EGYESÍTÉSÉRŐL

(1941. ÁPRILIS)

1. § A magyar nemzet testvéri szeretettel öleli magához és veszi újból oltalmába a közel huszonhárom évi megpróbáltatás alatt a haza iránti hűségben megerősödött délvidéki fiait, és hálás elismerését fejezi ki a magyar királyi honvédségnek önfeláldozó, lelkes kötelességteljesítéséért.A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a m. kir. kormány a visszafoglalt délvidéki területek birtokbavétele végett tett.A birtokba vett területeket a törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja.2. § Ennek a törvénynek az erejénél fogva a visszacsatolt délvidéki területek lakosai közül - mindaddig, amíg az említett területek választópolgárai rendes úton országgyűlési képviselőket választhatnak - mint országgyűlési képviselők, az 1939. évi június havának 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőhá-zának tagjai lesznek azok, akiket a miniszterelnök indítványára az országgyűlés - mindkét házának hatá-rozatával - az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb huszonhat lehet.Magyarország Kormányzója az 1926: XXII. törvénycikk 23. §-a, valamint az 1938: XXXIV. törvénycikk 3. §-a, az 1939: VI. törvénycikk 3. §-a és az 1940: XXVI. törvénycikk 2. §-a alapján kinevezhető felsőházi tagokon felül a minisztérium felterjesztésére további négy felsőházi tagot nevezhet ki.3. § A minisztérium a délvidéki terület visszacsatolásával kapcsolatosan megteheti mindazokat az intézke-déseket, amelyek a visszacsatolt területek közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdaságának és álta-lában egyes jogrendszerének az ország jogrendszerébe való beillesztése végett szükségesek. A minisztérium ezeket a rendelkezéseket megteheti abban az esetben is, ha azok egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának.


4. § A visszacsatolt délvidéki területek lakosai közül azok, akik az 1921. évi július hó 26. napján az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés következtében váltak a Szerb-Horvát-Szlovén királyság állam-polgáraivá, az 1941. évi április hó 11. napján kezdődő jogi hatállyal magyar állampolgárságukat hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik, ha az 1931. évi június hó 1. napja, és az 1941. évi június hó 1. napja közötti idő alatt állandóan a visszacsatolt délvidéki területen laktak.Az előbbi bekezdés értelmében visszaszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának állampolgárságát követi.Az 1921. évi július hó 26. napja után jugoszláv állampolgárként született, teljesen árva vagy atyátlan árva az 1941. évi április hó 11. napján kezdődő jogi hatállyal a magyar állampolgárságot hatósági intézkedés nélkül megszerzi, ha az 1921. évi július hó 26. napján atyja - s ha atyja később született, nagyatyja - az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében magyar állampolgár volt és az 1921:XXXIII. törvény-cikkbe iktatott trianoni szerződés következtében vált a Szerb-Horvát-Szlovén királyság állampolgárává. A házasságon kívül született gyermek anyjának, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi.Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá vált férfi feleségére és gyermekére, illetőleg a magyar állampolgárrá vált nőnek házasságon kívül született gyermekére.Az előző bekezdések rendelkezései nem terjednek ki arra, aki, illetőleg akinek felmenője külföldi állam-polgárságot az 1921: XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés 64. Cikke értelmében gyakorolt opció alapján szerezte meg.A jelen § alapján visszaszerzett, illetőleg megszerzett magyar állampolgárságtól a belügyminiszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt az 1941. évi április hó 11. napjáig visszanyúló hatállyal megfoszthatja azt, aki az elszakítottság ideje alatt ellenséges magatartásával a magyar nemzet érdekei ellen súlyosan vétett.5. § A minisztérium a délvidéki területek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású jogi, pénzügyi és gazdasági kérdések szabályozása tárgyában az érdekelt államokkal megállapodásokat köthet és az ilyen megállapodásokat rendelettel hatályba léptetheti.6. § A minisztérium a délvidéki területek visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos kiadások fede-zéséről - amennyiben szükséges, rendkívüli hitelműveletek útján is - gondoskodhatik.7. § A trianoni békeszerződés hatálybalépését megelőzően a visszacsatolt délvidéki területen fekvő önkormányzati testületek tulajdonában volt és az 1929.IV. törvénycikk 1. §-a értelmében az „ Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona ” elnevezésű önálló jogi személy tulajdonává lett és ma is ennek a jogi személynek tulajdonában álló ingatlanok és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogának kérdését - bírói út kizárásával - a minisztérium rendelettel szabályozhatja.8. § A jelen törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a tör-vényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, a kibocsátásuktól számított hat hónap alatt az országgyűlésnek be kell mutatni.9. § Jóváhagyatnak a minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendeletei és intézkedései, ame-lyeket a jelen törvénnyel visszacsatolt délvidéki területekre vonatkozóan a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátottak, illetőleg tettek.10. § Mindaddig, amíg a törvényhozás vagy a jelen törvényben kapott felhatalmazás alapján a minisztéri-um másként nem rendelkezik, a jelen törvénnyel visszacsatolt területen a jelen törvény életbelépésének napján érvényben volt jogszabályok maradnak hatályban, kivéve azokat, amelyek az állami főhatalom változása következtében a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók, úgyszintén azokat, amelyek a minisztériumnak vagy az egyes minisztereknek az előbbi § értelmében jóváhagyott valamely rendelete következtében hatályukat vesztették.11. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondosko-dik.

(.Forrás: Magyar törvénytár, 1941)

GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD


A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

ADATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI TÁRSADALOM, GAZDASÁG ÉS ÉLETMÓD TÖRTÉNETÉHEZ A MAGYAR TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS JÖVEDELME (1930/1931)

FoglalkozásA népesség Egy főre jutó

jövedelem (pengő)

Jövedelem az átlag-hoz viszonyítva (534

pengő = 100%)száma

(ezer fő)megoszlása

(%!Mezőgazdasági munkás (napszámos) 1 250 14,4 183,4 34Gazdasági cseléd 600 6,9 204,5 381 - 10 holdas kisbirtokos és bérlő 1 750 20,1 227,2 4310 - 100 holdas kisbirtokos és bérlő 746 8,6 431,7 81Bányászati és kohászati munkás 112 1,3 427,7 80Ipari, közlekedési és egyéb munkás 1 903 21,9 376,4 71Kis jövedelmű önálló kisiparosok 468 5,4 319,5 60Ipari napszámosok, véderő, ismeretlen 224 2,6 250,0 34A lakosság többi része 1 634 18,8 1587,1 297Együtt 8 688 100,0 533,6 -

A GAZDASÁG F Ő ÁGAZATAINAK HOZZÁJÁRULÁSA A NEMZETI JÖVEDELEMHEZ A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (%)Ágazat 1924 - 1925 1928 - 1929 1934 - 1935

Mezőgazdaság 37,1 39,7 40,0Bányászat, kohászat 1,8 1,8 1,5Ipar 26,9 29,3 27,7Szállítás, kereskedelem 6,2 6,3 5,5Egyéb 28,0 22,9 25,3Összesen 100 100 100A Z ÖSSZLAKOSSÁG FOGLALKOZÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Megnevezés 1920 1930 1941Fő 0/

%Fő 0/

%Fő %

Mezőgazdaság 4 449 100 55,7 4 499 400 51,8 4 539 000 48,7Ipar - forgalom 2 402 800 30,1 2 806 200 32,3 3 238 000 34,9

EbbőlBánya és ipar 1 639 700 20,6 1 998 300 23,0 2 366 000 25,4Kereskedelem és hitelügy

407 000 5,1 469 100 5,4 517 000 5,5Közlekedés 356 100 4,4 338 400 3,9 375 000 4,0

Egyéb 1 128 200 14,2 1 382 700 15,9 1 523 000 16,4Összesen 7 981100 100,0 8 688 300 100,0 9 320 000 100,0A MEZ Ő GAZDASÁG ÜZEMSTRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI 1895 ÉS 1935 KÖZÖTT

A gazdaságoknagysága kat.

holdbanszáma az összes gazdaság %-ában területe az összes terület %-ában

*

1895 1935 *

1895 19350 - 5 53,7 72,5 6,0 10,15 - 20 35,3 21,3 24,2 21,820 - 100 10,0 5,4 23,4 20,0100 - 1000 0,8 0,6 13,4 18,21000 felett 0,2 0,2 33,0 29,9*Az 1920-as országterületre számítva


A MAGYAR IPAR FEJL Ő DÉSE ÁGAZATONKÉNT 1913 - 1939

1913* 1921 1924 1929 1933 1939Textilipar 100% 70% 121% 315% 358% 420%Bőripar 100% 82% 86% 132% 130% 201%Élelmiszeripar 100% 70% 69% 95% 61% 83%Liszttermelés 100% 51% 82% 95% 75% 91%Vas- és fémipar 100% 66% 50% 82% 45% 109%Gépgyártás 100% 44% 36% 83% 33% 91%Vegyipar 100% 52% 62% 108% 103% 160%Villamosenergia-ipar - 100% 130% 254% 264% 402%*Az 1920-as országterületre számítva

A Z ÉRTELMISÉG HAVI FIZETÉSE PENG Ő BEN * (1929) G YERMEKTELEN HÁZASPÁR HAVI KIADÁSAI PENG Ő BEN

Egyetemi tanár 898Bíró. ügyész 712Fővárosi fogalmazó 623Minisztériumi fogalmazó 598Budapesti vállalati ügyész 549Középiskolai tanár 454Budapesti magánvállalati mérnök 441Diplomás MÁV-tisztviselő 424Megyei diplomás tisztviselő 413Polgári iskolai tanár 340Fővárosi elemi iskolai tanító 340Fővárosi óvónő 290Állami elemi iskolai tanító (vidéken) 278Egyetemi tanársegéd 268Állami óvónő (vidéken) 246Kezdő köztisztviselői fizetés 199*Havi 200 pengő már jó fizetésnek számított

(1930)Egyszobás. fürdőszobás lakás bére 68Fűtés - világítás 17Mosás 20Élelmiszer 60Változó kiadások 8Állandó kiadások 21Megtakarítás 6Összesen 200

A MUNKÁSOK FIZETÉSE PENG Ő BEN (1930)

Nyomdaipar 190Gépipar 125Vas-és fémipar 120Építőanyag-. textil-. faipar 80

Á RAK PENG Ő BEN 1940 KÖRÜL

Ruházat Élelmiszer (1 kg)Férfiruha (III. oszt.. gyári)

97.00 - 108.00 Kenyér 0.40 - 0.48Női ruha (III. oszt.. gyári) 99.00 - 118.00 Tej 0.34 - 0.42Gyemekruha (III. oszt.) 55.00 - 74.00 Tojás 0.15 - 0.17Férficipő (fekete) 22.00 - 23.00 Burgonya 0.13 - 0.18Női cipő (magas szárú) 21.00 - 23.00 Sertéskaraj 3.20 - 4.00Vonatjegy (121-130 km) 10.90 Füstölt szalonna 2.65 - 3.45Helyi telefonbeszélgetés 0.20 Füstölt kolbász 2.70 - 3.35

A LAKÁSOK MEGOSZLÁSA B UDAPESTEN SZOBASZÁM . CSELÉD - ÉS ALBÉRL Ő TARTÁS SZERINT (1930 KÖRÜL ) Az összes lakás Cseléddel Albérlővel

Egyszobás 54.7%-a 5.1% 32.4%Kétszobás 24.4%-a 36.4% 33.9%Háromszobás 11.0%-a 72.8% 26.6%Négyszobás 5.6%-a 85.0% 20.4%Ötszobás 2.3%-a 89.5% 12.4%Hat- vagy ennél is több szobás 2.0%-a 92.0% -


A TÁRSADALOM RÉTEGZŐDÉSE

(...) Az arisztokrácia életében ma háromféle magatartást figyelhetünk meg. Akadnak régimódi nagyurak, akik úgyahogy megóvták birtokukat s ezzel együtt közéleti tekintélyüket. Visszavonultak a „nagypolitikától ”, vagy bele se elegyedtek, de a maguk „ birodalmában ” minden az ö akaratuk szerint történik. Birtokaik csápjai messzire elérnek, s ha történetesen város vagy falu kerül a csápok közé, ott az ö befolyá suk az egyetlen úr.E színfalak mögötti közéleti szerepre tulajdonképpen semmi szükségük sincsen, hiszen a fennálló társa-dalmi és gazdasági rendszer úgyis gondoskodik érdekeik védelméről. Azonban nem adják fel birtokaik „ birodalmi ” jellegét, s gyakorolják „ uralkodói ” jogaikat, nehogy berozsdásodjanak. Hatalmi tudatukat élik ki ebben, s a feudális légkört biztosítják. A népes város, a megyei székhely kellős közepén óriási va -daskertet tartanak fenn, kastéllyal s libériás szolgákkal, hogy a várost minden percben figyelmeztessék másodrendűségére.A másik típus az elszegényedett, tehát „ dolgozó ” arisztokrata. Ezek jól tudják, hogy csakis politikai szerep mentheti meg őket. Ez a szerep nemcsak megélhetésüket biztosítja, hanem középgazdag házasságot is eredményezhet. Az elszegényedő arisztokrácia ma ugyanazt a szerepet vállalja, mint a kiegyezés után a lefelé csúszó dzsentri. Vezető élharcos, a kormányzat igényeinek legmegbízhatóbb kiszolgálója.A harmadik típus belekerült a nagypolitikába. Vagyon a még tűrhető állapotban van, s politikai szerepe még nagy lehetőségekkel kecsegteti.

(Forrás: Féja Géza: Viharsarok, 1937)

Így az egykori „una eademque nobilitas”19 mai leszármazottai kissé önkényes, de talán jellemző általá-nosítással három csoportban találhatók meg a felső rétegekben. A felső csoport a maga kúriáján és a maga földjén élő földbirtokos. (...) Ezek közelebb állnak az arisztokráciához, mint az úgynevezett „kö-zéposztályhoz”, és egyenes utódai az ősöknek e tájon fajta, méltóság, életforma és sokszor maradiság szerint.A második réteg, a hatósági dzsentri, már eltávolodott az ősök létalapjától, de az ősök életmódjának kül -színét és méltóságát a kölcsönvett állami hatalom képviselőjeként még valahogy meg tudja tartani.A különbség a kettő között az, hogy míg az előbbiek életének csak tartozéka volt a nemesek rokoni kap -csolata, ezeknek életében ugyanez létalap lett, ürügy és alkalom hivatalhoz. E réteg élete szerint hivatal-nok, tehát „középosztály”. Magatartása szerint úr, tehát nemes. (...)A harmadik csoport: a kihullottak. Ezek szintén állást kaptak, de hatalom és kormányzás nélkül. Náluk elveszett a nemesség megtartó ereje, az érezhető társadalmi kiváltság és hatalom, s ok már valóban inkább „Iateinerek20”, mint prédikátumos urak. Már nemcsak osztályozás, hanem magatartás szerint s inkább a „középosztályhoz” tartoznak, mint a nemességhez. (...)

(Forrás: Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság, 1938)

Nálunk a „ középosztály ” hívó szóra csaknem kizárólagosan a hivatalnok fogalma jelenik meg előttünk. Középosztályunk lényegileg tisztviselő-osztály. (...) Az úri mivolthoz feltétlenül kell bizonyos anyagi füg-getlenség. Az úri mivolttal együtt jár bizonyos társadalmi állás, megbecsültetés, bizonyos feladatok meg-oldására való képesség és lehetőség. (...) Legalább háromszobás lakás szinte kivétel nélkül szabály volt ahhoz, hogy valakit középosztálybeli embernek tartsanak. Háztartási alkalmazott vagy legalább bejárónő tartása, és ekként a családanyának; a feleségnek a legdurvább munkáktól megkímélése; a családfőnek bizonyos élethivatáshoz tartozása - kereskedők, iparosok csak abban az esetben voltak a középosztálynak elismert tagjai, ha vagy műveltségük volt a középosztály diplomás tagjaival egyenlő, vagy anyagi helyzetük ezeknél jóval kedvezőbb. Döntőjelentőségű ugyanis a családfő iskolai képzettsége és a gyermekek iskoláztatása. (...) A legalábbis középiskolai képzettséget és a gyermekeknek középiskolába küldését a közvélemény megkívánta. (...) Ez azután természetesen még jobban elősegítette középosztályunknak egy-oldalú hivatalnoki tájékozódását, és megfosztotta az ipart és a kereskedelmet éppen a legértékesebb elemek utánpótlásától.

(Forrás: Weiss István: A mai magyar társadalom, 1930)Szociológusok polgárság, értelmiség, munkásság arányszámát kutatva, gyakran hangoztatják, hogy Bu-dapest (mint a nagyvárosok általában) nemhogy elproletarizálódott volna, hanem épp a polgári és tisztvi-

19 Egy és ugyanazon nemesi szabadság20 Humán értelmiségiek


selőréteg erősödött meg benne a munkásság rovására. A tisztviselők félelmes elszaporodása nem vitás: míg a budapesti munkásság száma 1880-tól háromszorosára sem nőtt, tisztviselő már 1920-ban csaknem kilencszer annyi volt. A polgárság megerősödését az önálló iparosok és kereskedők megszaporodásából már nem merném ily bátran kikövetkeztetni. Az „ önálló ”szó ma sokkal többször jelentheti azt, hogy valaki minden társadalmi szervezeten, védelmen kívül rekedt, mint azt, hogy jólétében még független is.

(Forrás: Németh László: Medve utcai polgári, 1938)

Mint véglegesített vezérkari tiszt, először a Ludovika Akadémián tanítottam harcászatot és hadseregszer-vezést. Erre az időpontra esik Károly király ismételt visszatérési kísérlete. Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kellett részt vennem a második visszatérési kísérletben, mely többnapos, jóllehet kisebb mértékű, mégis véres testvérháborúval járt. 1925-ben a Vitézi Rend tiszttagjává avattak. Az volt a cél, hogy a vitézek földhöz jussanak, éspedig azért, hogy e minden tekintetben bevált jó magyar emberanyag gazdaságilag megerősödve, hasonló értékű, új nemzedéket nevelhessen. E célból Horthy fel hívta a földbirtokosok figyelmét, akik úgynevezett vitézi telkeket bocsátottak a Vitézi Rend rendelkezésére. Ami engem illet, nem tartottam igényt vitézi telekre. Emlékezetes marad számomra avatásom napja a Margit-szigeten. A régi lovaggá ütés formaságaira emlékeztetett a ceremónia, melyet Horthy kormányzó már az első alkalommal s azután is mindvégig személyesen végzett, kellő ünnepélyességgel.

(Forrás: Lakatos Géza: Ahogyan én láttam,1972.)

A mezőgazdasági cselédek alig kapnak pénzbeli fizetést. Pénzt csak úgy tudnak szerezni, ha szerencséjük van az állattartással. Fizetésük lényeges része a „kommenció”, tehát mindennapi szűk táplálékuknak természetben való biztosítása. A nagybirtokok a nevetségesen csekély pénzbeli járandóságot épségben hagyják, ellenben a „kommenciót” állandóan csökkentik, tehát a cselédek napi kenyéradagját szállítják le, s levesét és főzelékét hígítják. (...)Két iskolaterem van, s a tanulók létszáma átlag kétszáz. Az iskolás gyermekek 25 százaléka rühes, 30-35 százaléka tetves. (...) Agy a legjobb esetben kettő akad egy lakásban, holott a családtagok átlagos száma nyolcra tehető. A gyermekek a földön hemperegnek. Egyetlen ruhájuk nappal ruha, éjjel takaró. A ruha tisztántartásáról szó sem lehet. Az iskolába éhesen jönnek, szűk években a tanítás közben a figyelem eről-tetése következtében összerogynak. Télen a mosdatlanság és a gondozatlanság folytán a bűz szinte elvi-selhetetlen. (...) jórészük sebes az egyoldalú táplálkozástól.Három hónapig tartott az ebédakció, 192 gyermek közül 50 kapott, holott mind rászorult volna. Ebéd közben megjelentek a gyermekek 14-16 éves testvérei, s könyörögtek, hogy bocsássák be őket, hadd egye-nek a testvérük ebédjéből. Megesett az is, hogy az éhező szülő kirántotta gyermeke kezéből az ételt.

(Forrás: Féja Géza: Viharsarok, 1937)

(...) a pusztai lakosságnak se fogvacogása, se gyomorkorgása nem hallható, se közvetve, se közvetlenül: képviselőjük, pártjuk, lapjuk, még ismerősük sincsen, aki nevükben szót emelhetne, holott nyilvánvaló, hogy az ország sorsa az ő vállukon nyugszik, akik a földet tartják tízezer holdas darabokban. (...)

(Forrás: Illyés Gyula: Puszták népe, 1937)

CÍM- ÉS RANGKÓRSÁG

Ha a miniszteri osztálytanácsos „excellenciás úrnak” szólítja miniszterét, a miniszter köteles volna az osztálytanácsost „nagyságos úrnak” szólítani, a titkárt pedig „tekintetes úrnak”, amit pedig sohasem tesz. Mit jelent ez? Azt, hogy az alulról jövő címzést a miniszter elfogadja, de hasonló címzéssel azt általában nem viszonozza, egy bizonyos fokon alul sohasem. Ehelyett inkább letegezi az alacsonyabb rangú urat, aki változatlanul továbbra is kegyelmesezi főnökét. (...)Méltóságos cím illeti meg a grófot és a bárót s a császári és királyi kamarást, de ugyanez a címe a tábor -noknak, az ezredesnek és a kormányfőtanácsosnak is. A gróf mégis sokkal magasabb rangúnak tartja magát, mint a kormánytanácsos, és jobban szereti, hogyha méltóságos úr helyett „gróf úrnak” szólítják. Ezzel szemben a kormányfőtanácsos a legtöbb esetben nem venné szívesen, ha öt viszont „ méltóságos úr ” helyett „kormányfőtanácsos úrnak” szólítanánk. (...)

(Forrás: Makkai János: Urambátyám országa, 1942)VALLÁS ÉS FOGLALKOZÁS

A vallási különbségek a társadalmi élet távolabb eső területein is éreztetik hatásukat. A törzsökös hagy-matermelők jobbára reformátusok, viszont a tormatermelők katolikusok; a 48-as Kossuth-párt nagyobb része a keleti részen lakó reformátusok közül került ki, ellenben a független kisgazdapártiak inkább kato -


likusok. (...) A görög katolikusok jellegzetes foglalkozása juhvágás, juhtenyésztés, szűcs és bocskoripar; a cigányok közt pedig a lókereskedés, muzsikálás, tapasztás. A zsidók legjellemzőbb foglalkozása a hagy-makereskedés, de van köztük sok egyéb kereskedő is, azon kívül a szabad foglalkozások közül különösen az orvosi pályán vannak sokan.

(Forrás: Erdei Ferenc: Makó, 1934)

SZEKFŰ GYULA: A NEOBAROKK MAGYAR TÁRSADALOM

(...) Néhány év távlatából visszatekintve, nem tarthatjuk véletlen dolognak, hogy Trianon után nagy számmal előállt középületeink a barokk stílus jegyeit hordozzák magukon. Tőlünk nyugatra a világháború húzta meg azt a vonalat, melyen innen a modem emberek és nemzetek nem hajlandók többé építkezéseikben idegen, régmúlt korszakok mintáit másolni, mivel rájöttek végre, hogy szellemük gyökeresen más, mint a barokk, renaissance, gótikus, román embereké, akik azért szültek nagy művészi alkotásokat, mert saját lelküket akarták abban kifejezni. A barokk művészet nem gótikus formákat használt, hanem a barokkot, mert ez fejezte ki az ő akkor modem lelkiségét. Egyedül a dekadens XIX. század kezdte meg a régi kultúrák szolgai utánzását (...).A harmadik nemzedéknek Trianon után uralomra jutott korosztálya már magával hozta a másolás és utánzás e megrögzött szokását, de a minta kiválasztásában mégis keble szózatát követte: Trianon neoba-rokk építészetének a társadalom neobarokk gondolkodásmódja felelt meg. (...)Belekapcsolódik az új gondolkodásba egyrészt a harmadik nemzedék gentry-úri életformája, másrészt az új keresztény-nemzeti mozgalomnak egyes sokat emlegetett alapelvei, köztük az úgynevezett tekintélytisztelet. (...)A XVII. század barokk társadalmának csakugyan életadó elve volt a Tekintély. Egész országrészek néztek tisztelettel és hódolattal egy-egy nagybirtokos, (...) egy-egy főpap felé, akik egész városokat építettek újjá, százezreket fordítottak olyanra, amit ma közmunkának neveznénk, mesteremberek, polgárok, művészek tömegeinek adtak kenyeret, iskolai, kórházi alapítványokkal ifjúságot, betegeket tápláltak (...).Kié tehát a Tekintély, ha a barokk kor elmúltával nincs többé barokk életformájú nagyúr (...)? Miután az októbrizmus és a bolsevizmus minden korábbi tekintélyt lerombolt, a tekintély fogalmát a rájuk következő első keresztény évek hozták vissza, hozzákötve nem csak az állami rend képviseletéhez, hanem veszedel -mesen egyszerűsítő módon minden politikai és kulturális kiemelkedéshez, sőt ezeknek minden, a nagyságtói mégoly távoli látszatához is. Ennek folytán tekintélye van annak, akinek hangja és állása van, ami helyes és legalábbis az esetek többségében biztos szelekció esetén rendben is lett volna, azonban a szelekciónak fent rajzolt mellett inkább a tekintély elvének leszállításához vezetett. (...) a Tekintély viselőjéből hiányzott a barokk nagyság, s a tekintély hódolója legtöbbnyire nélkülözte belsejében a hódolat tárgyát illető tiszteletet. (...)A címkórság, a méltóságos és kegyelmes címek beteges kívánása és ezzel tökéletes lejáratása - koldusok ma minden „úriembert” méltóságosnak titulálnak, mintha csak spanyol koldusok volnának - ezek tulaj-donképpen külsőségek, melyek az anyagiakban folyvást lejjebb szállított középosztályt gyermekes módon akarják megnyugtatni s kielégíteni.Sokkal fontosabb a nemzeti élet szempontjából az a körülmény, hogy a Tekintély hódolatba burkolózván és egyszerre igen sok tekintély lévén (...), az igazmondás, az őszinteség nyílt szava kezdett kimenni a di vatból, s helyét látszólag hódolat és tisztelet elfogódottsága, valóban alakoskodó suttogása foglalta el. (...)

(Forrás: Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. 1938.)RÉSZLETEK KOVÁCS IMRE SZOCIOGRÁFIAI ÍRÁSÁBÓL

(...) Egy bizonyos szinten túl, amit az Ormánság mindenkori népességeltartó kapacitása szabott meg, a szaporodásnak meg kellett állania. Tehát szabályozták a születéseket. Erre egy fából faragott csiga szol -gált. A facsigát finom kender- vagy lenfonállal körülcsavarták, és a méhnyakba illesztették, hogy közösü-léskor a megtermékenyülést akadályozza meg. Utána kivették, de sokszor bent maradt, benőtt, és operatív úton kellett eltávolítani. Ezt a fogamzásgátló eszközt még ma is használják, de módosították: a fonál közé kinint hintenek, hogy biztosabb legyen a védőhatása. A pécsi szülészeti klinikán még most is operálnak ki a méhből benőtt facsigát.A facsiga sokszor nem működött tökéletesen, a gyerekek megszülettek és útban voltak; egyszerűen megfoj-tották őket. Az ormánsági anyakönyvekben 1860 körül gyakran szerepel az a bejegyzés, hogy az újszülött megfulladt a dunyhától, vánkostól. De sem azelőtt, sem azután nem fordul elő ez a halálok. Csak később


jöttek rá az asszonyok arra, hogy a facsiga tökéletesítésével és egyéb szerek alkalmazásával még az anya-méhben el lehet intézni az alig fogant életet. Egy fél évszázad alatt 50-70%-kal csökkent a születések száma. A magzatelhajtásnak valóságos technikája fejlődött ki. Akadt minden faluban egy-egy öregasz- szony, aki értett a dolgokhoz, és aki mindig rendelkezésére állt a bajba jutott menyecskéknek. Legegysze -rűbb magzatelhajtási mód, ha az asszony forró vízbe ül. Már bonyolultabb, mikor különböző mérges nö-vények (hunyor, beléndek, nadragulya stb.) leveléből és magjából főzetet, teát csinálnak, és azt isszák, vagy a gyökerüket a méhbe helyezik, és ott hagyják pár napig. De használják a ciprusfenyő tűleveleitől megfosztott fiatal hajtásait is. (...)Ha ezek sem segítenek, még drasztikusabb eszközökhöz nyúlnak. Vajszló község öreg bábája (...) hosszú, hegyes vastűvel szurkálta agyon a méhben a fejlődő embriót.(...)

(Forrás: Kovács Imre: A néma forradalom)

ÉLET A LUDOVIKÁN

Szigorú napirend szerint folyt az életünk. Reggel hatkor (még sötét volt) ébresztő az ügyeletes falrengető üvöltésére, tisztálkodás és öltözködés olyan ütemben, hogy 6 óra harminc perckor már az épület előtt csuklógyakorlatokat végző századra esett a hajnalpír. (...) 7-töl 8-ig reggeli és elvonulás a tantermekbe, 8-tól 10-ig elméleti oktatás, 10-től 10 óra harminc percig szünet és kihallgatások, 10 óra harminc perctől 12 óra harminc percig elmélet, a délután 2 óra harminc percig terjedő időben ebéd és az ügyeleteseknek, valamint az osztályelsőknek szolgálati ténykedések, 2 óra harminc és 4 óra negyven közötti időben újabb elméleti oktatás, majd 6 óráig parancskihirdetés századonként, amelyen évfolyamra való tekintet nélkül a század minden tagjának jelen kellett lennie. Az úgynevezett századparancsból olvasták fel, hogy kik lesznek másnap délelőtt szolgálatban, a fenyítéseket és dicséreteket és a különös eseményeket. Egy felsőbb éves fenyítését mindig az alsó évesek leléptetése után. Hattól nyolcig a tananyag ismétlése az osztályokban. Nyolckor vacsora, kilenckor takarodó. Kilenc óra utáni fennmaradásra külön engedélyt kellett kérni (...).Kiképzésünk folyamán testületi szellem alakult ki, amely egyrészt bajtársainknak bármilyen helyzetben való készséges és habozás nélküli megsegítésében jelentkezett, másrészt azonban a legerélyesebben szorí totta kordába azokat, akik felvágtak, társaságban kötözködtek, vagy tisztjelölthöz nem méltó módon viselkedtek. (...).A ludovikai nevelés célja az volt, hogy hazájukat forrón szerető, vallásos, megbízható és alárendeltjeikről gondoskodó tisztek kerüljenek a csapatokhoz, akiket lovagias gondolkodás hat át.A török hódoltság óta Magyarország soha gyalázatosabban nem volt szétszabdalva. Csak természetes, hogy a hazafias gondolkodás egyet jelentett az elszakított területek visszaszerzésének vágyával. Mindennap az első órát tartó tanár szembefordult az osztállyal, és fennhangon ezt kérdezte: „Akadémikusok, mit akartok? ” - amire harsogva feleltük: „Magyar feltámadást! ” Feltámadás alatt pedig nem békés revíziót értettünk, hanem az ezeréves határokig tartó terjedő ősi területek maradéktalan visszaszerzését, ha kell, fegyverrel is. Erre készültünk, ezért voltunk hajlandók életünket is feláldozni.

(Forrás: Eszenyi László: Trianoni nemzedék.. Bp. 1998.)IFJÚSÁGI MOZGALMAK

A leventemozgalom:A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a Hadügyminisztérium és a Propagandaminisztérium képviselői már az 1919. október 30-án megtartott tárgyalásukon megegyeztek abban, hogy a VKM a tisztek egy részét az összes iskolában az órarenden kívüli testnevelés (torna, sport, fegyelmezés) oktatásánál, valamint az iskolákat már elvégzettek hasonló értelmű oktatásánál alkalmazza. (...)(...) a kisdedóvókban (...) kezdődjék meg a fegyelemre s a katonás fellépésre való nevelés (katonai sora- kozás, felvonulás stb.); népiskolákban a 6-12 éves gyermekek a nekik való katonai gyakorlatban részesí- tendök, a felső osztályosok pedig ismerkedjenek meg a gyalogsági fegyverrel. A középiskolát végzett nö-vendék a nemzetnek teljes kiképzett gyalogos katonája legyen. A középiskolai tanulókból századokhoz és zászlóaljakhoz hasonló, de másként nevezendő szervezetek alakítandók. Az egyetemisták pedig katonai oktatókká képeztessenek ki. (...)(...) Falazásra az ifjúsági egyesületek is nagyon alkalmasak, bennük s általuk titkos hadsereget lehet teremteni. 16-21 éves korig minden ifjút törvényes eszközökkel kellene beszorítani az Ifjúsági egyesületekbe ”. Vezetőjük lenne a tanító, a katona és a gazda. Elgondolása helyességének igazolására az egyik felszólaló megemlítette: A cserkészet tette lehetővé, hogy Anglia hamarosan milliós hadsereget tudott


toborozni. Nálunk ez az intézmény eddig nem találta meg a talaját, pedig ma ez az egyedüli hadseregpótló intézmény.„A fiókhadsereg létesítésére szükséges milliók nem lehetnek a Honvédelmi Minisztérium költségvetésében ” - mondta Haller - de a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériuméban, testnevelés címén, nagyon szépen megbújnak. (...)A kiképzés foka általában háromhavi újoncképzéssel legyen egyenértékű. Ismeretterjesztő előadásokra nem szabad időt vesztegetni, elméleti képzésre csak kimondottan zord időben kerüljön sor. A hangsúly továbbra is az egyenes képzésen van.A leventeköteles ifjakat három korcsoportba sorolták, s ennek megfelelően határozták meg a képzés tar-talmát is. Az első csoportba a 12-15 évesek tartoztak. Ok elemi előképzésben részesültek, sportoltak, és erkölcsi nevelést kaptak. A második csoportot alkotó 16-18 évesek alap-előkészítése részben az első cso-portban megkezdett képzés mellett katonai előképzés volt. A harmadik csoport 19-21 éves fiataljai szaka-lap-előképzést kaptak: 2/3 részben katonai, 1/3 részben sportkiképzést.

(Forrás: Gergely Ferenc-Kiss György: Horthy leventéi. Bp. 1976.)A levente tízparancsolata:1. A levente megtartja fogadalmát.2. A levente istenfélő és vallásos kötelességeit teljesíti.3. A levente szereti a hazáját, a nemzet hagyományait és hőseit tiszteli, s önmagában a harcos erényeket

neveli.4. A levente hű az államfőhöz, a törvényeket és a hatóságok rendelkezéseit tiszteletben tartja.5. A levente szereti a szüleit és ragaszkodik a családjához.6. A levente elöljáróinak és feljebbvalóinak bizalommal és szívesen engedelmeskedik.7. A levente lovagias, megbecsüli, segíti leventebajtársait és magyar testvéreit.8. A levente nemesíti lelkét, ápolja és edzi testét, harcra készül.9. A levente jellemes, józan életű és vidám, mindig igazat mond, a fellépése öntudatos, katonás és fe-

gyelmezett.10. A levente óvja és gyarapítja a nemzeti vagyont, a hazájáért magyar becsülettel él, tanul, dolgozik és

küzd.(Forrás: Gergely Ferenc-Kiss György: Horthy leventéi. Bp. 1976.)

Ravasz László21 a cserkészmozgalomról:A cserkészetet egyik legfontosabb és legeredményesebb nemzetnevelő tényezőnek tekintem. Nagyszerűen egyesíti magában mindazt, amit a serdülő ifjúság nevelése megkíván. Férfias munka. A leendő férfit keresi meg a gyermekben, és azt fejleszti. Erkölcsi munka. A mai ifjúság intellektusa hihetetlenül igénybe van véve az iskoláztatással, annyira, hogy ez egyoldalúság veszélyezteti a lélek egyensúlyát. A cserkészet nem zseniket akar nevelni, nem is tudósokat, még csak úgynevezett intellektueleket sem, hanem lovagias és jellemes férfiakat. Praktikus munka; azt lehet mondani, hogy direkt módszere a morális nevelésnek, nem szabályokat, tanácsokat, intelmeket ad, hanem beállítja a gyerekeket az életbe, a kísértések, nehézségek és feladatok elé, s azt mondja: úgy verekedj ki ezekből, hogy lelkedben kárt ne vallj. Úgy viszonylik a régi hit- és erkölcstanításhoz, mint a szárazföldön, a tornateremben előadott úszáselmélet ahhoz a helyzethez, mikor a gyereket egy erős kéz bedobja a vízbe és az kénytelen úszni. Hangulatos munka; a fiúgyerekek tele vannak romantikával, a cserkészet ezt táplálja és a fantáziát az etika szolgálatába hajtja. Végül egy olyan ifjúsági egyesülés, mely a tiszta ifjú eszméjét hirdeti. Testben, lélekben tiszta ifjúság, a legnagyobb jó, amit ennek a nemzedéknek és a jövendőnek kívánok. (...)

(Forrás: Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története. Zalaegerszeg, 1989.)

Cserkésztalálkozó Gödöllőn:A külföldeket már a határon fogadták, és úgy kísérték Gödöllőre. Felejthetetlen látványt nyújtott az ösz- szesereglett 54 nemzet 26 000 cserkészének felvonulása 1933. augusztus 4-én. William Hillcourt, USA- beli cserkészvezető így írja le a megnyitó ünnepséget:„Előttünkfeküdt a hatalmas térség, a Jamboree22parádéjának színhelye. Jobbra a tribünök, három ha-talmas építmény, melyen ötezer ember elfért. Balra egy hatalmas kereszt száz láb magasra nyújtotta kar-jait, míg egyenesen szembeállott a tribünökkel, ragyogott az arany- és fehérszínű oltár. De a legizgalma-sabb látvány az összegyúlt embertömeg volt, amely megtöltötte s több sor mélységben körülvette a tribü-21 Ravasz László (1882-1975): református püspök22 Jamboree: négyévente tartott, táborozással egybekötött cserkész világtalálkozó


nöket, vastag falat vonva az aréna minden oldalán. És a mezon egymás után sorakoztak a külföldi cser -készek. (...)Négy óra!Kürtszó rivallt át a síkon és felhangzott a méltóságteljes magyar Himnusz. Körülnéztünk, lovasokat lát tunk közeledni. Elöl, tiszta fehér lovon, egy jó tartású férfi, tengernagyi egyenruhában.Közvetlenül mögötte, barna lovon, egy másik, idősebb ember, a cserkészek ismert világosbarna egyenru-hájában. Mögöttük egy csomó, élénkszínű ruhába öltözött lovas, gyönyörű, tüzes paripákon. Magyarország kormányzója, Horthy tengernagy és Lord Baden-Powell23, a világ főcserkésze, haladt el előttünk. (...)”Ahogy elhaltak a nemzeti himnusz utolsó akkordjai, a kormányzó emelkedik szólásra.„ Cserkészek! Ti a világ minden részéről Magyarországra jöttetek, hogy tanúságot tegyetek a testvériség nagyszerű, felemelő erejéről. (...) A magyar nemzet szeretettel ajánlja fel nektek táborozásra ezeket a fákkal szegélyezett mezőket. (...) Isten hozott valamennyiteket! Remélem, otthon fogjátok magatokat érezni!” (...)A kormányzó után Baden-Powell szólt, kihangsúlyozva, hogy a fő cél- barátságot kötni! Most itt a cserkészeknek a világ békeszerzőivé kell válniuk

(Forrás: Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története. Zalaegerszeg, 1989.)

1940. ÉVI XXIII. TC. AZ ORSZÁGOS NÉP- ÉS CSALÁDVÉDELMI ALAPRÓL

1. § Szociális és családvédelmi célokra Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) létesíttetik.2. § (1) Az Alap célja a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi feleme-lése útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése; továbbá a népesség szapo-rodásának előmozdítása.(2) Az Alap feladata különösen:a) a sokgyermekes családok intézményes támogatása;b) gondoskodás a gyermekvédelem feladatainak ellátásáról;c) a megélhetésükben veszélyeztetett - főként mezőgazdasággal foglalkozó - családok boldogulásának szerves megalapozása házhoz juttatás, kedvezőbb gazdasági viszonyok közé telepítés vagy egyéb gazdasági megsegítés (közjóléti szövetkezetek, különböző termelési, értékesítési intézmények és vállalkozások elősegítése stb.) útján;d) kellő anyagi feltételekkel nem rendelkező, arra, érdemes családok részére az anyagi eszközök biztosítá-sa a végből, hogy az állam, vagy más közület gazdaságpolitikai tevékenységének részesei lehessenek.(3) Az Alap a nyujtott juttatás visszatérítését pénzben, munkában vagy természetben igényelheti.3. § (1) Az Alap bevételei:a) az állam illetékekből befolyó bevételének 27%-a,b) a jelen § (3) bekezdésében foglaltak alapján szedendő nép- és családvédelmi pótadó.c) az Alap részére juttatott adományok és hagyományok.(2) Az Alap részére az (1) bekezdés a) pontjában biztosított állami javadalmazás évi összege nem lehet kevesebb1940-ben 28. 000, 000 pengönél,1941-ben 41. 000, 000 pengönél,1942-töl kezdődően pedig 46. 000 000 pengőnél.(3) Az 1922: I. tc. 29. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a nyomor enyhítése céljából a törvényható-ságok és községek (városok) által szedhető díjak és járulékok helyett a jövedelemadó, a társulati adó, a tantiémeadó24 és az általános kereseti adó fizetésére kötelezettek terhére nép- és családvédelmi pótadót kell kivetni. E pótadó kulcsait, valamint kivetésének és kezelésének részletes szabályait a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.(4) A belügyminiszter az egyes törvényhatóságoknak és megyei városoknak a területükön a (3) bekezdés alapján kivetett pótadó hozadékát, részben vagy egészben, meghatározott szociális célra átengedheti.4. § Az Alapot a belügyminiszter kezeli; annak kezelésére, kiadásainak és bevételeinek elszámolására és ellenőrzésére a fennálló törvényes rendelkezések irányadók.5. § (1) A minisztérium felhatalmaztatik, hogy

23 Sir Robert Baden-Powell (1857-1941): angol tábornok, a cserkészmozgalom megalapítója, a világ főcserkésze24 (franc., ejtsd: tantyiém), eredetileg a. m. annyadik (rész). A részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatósági, esetleg felügyelő bizottsági tagjainak a vállalat nyereségéből alapszabályszerűen v. közgyűlési határozattal biztosított és rendesen százalékokban megállapított rész. T. -nek nevezik az íróknak, művészeknek bizonyos bevételből biztosított részesedést is.


a) az Alap szervezetét és működésének módját rendelettel állapítsa meg és ezt a rendeletet a szükséghez képest módosíthassa,b) a közszolgálat egyes ágazataiban való alkalmazás előfeltételeként rendelettel előírhassa annak igazo-lását, hogy a pályázó meghatározott ideig szociális munkát végzett,c) a hazai egyetemek mellett és azokkal kapcsolatban szociális tanfolyamokat szervezhessen, azok sikeres elvégzését a közszolgálat egyes ágazataiban az alkalmaztatás előfeltételeként - az egyes jogszabályokban előírt előfeltételeken túlmenően is - rendelettel megszabhassa és a tanfolyamokon való részvételt a már közszolgálatban állók vagy azok egyes csoportjai részére is kötelezővé tehesse.(2) A minisztérium rendelettel állapítja meg, hogy az előző bekezdés b) pontja szempontjából milyen tevé-kenységet kell szociális munkának tekinteni.6. § A 2. § rendelkezésein alapuló bármilyen juttatásban részesítés iránt előterjesztett beadványok, vala-mint a juttatással kapcsolatosan kiállított okiratok illetékmentesek; ez a mentesség azonban váltóra, utal -ványra, csekkre és ügyvédi meghatalmazásra nem terjed ki.7. § (1) A jelen törvény hatályballépésének napját a belügyminiszter állapítja meg; a hatálybalépéssel egyidejűleg az 1922: I. tc. 29. §-a hatályát veszti.(2) Ezt a törvényt a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel együtt, hajtja végre.

(Forrás: Magyar törvénytár, 1940)

UJ LEHETŐSÉGEK A SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉRE

A szabadidő eltöltése és mennyisége is jelentősen megváltozott, s egyre szélesebb rétegek számára vált elérhetővé a túrázás, a nyaralás a Balaton mellett vagy a Mátra, illetve a Bükk ekkor épülő üdülőhelyein. Viszont kifejezetten úri sportnak tartották a lovaglást, a vívást, a vitorlázást, teniszezést vagy a műkorcso-lyázást. A mozi ebben a korszakban vált népszerűvé. Szinte minden városban, nagyobb községben működött mozi, de alkalmi filmvetítéseket falvakban, sőt, tanyaközpontokban is tartottak. A mozijegy ára mindenki számára elérhető volt. 1931-ben kezdődött a hangosfilmgyártás, s 1944 tavaszáig 352 egész estét betöltő magyar film készült, s emellett mintegy kétezer külföldi filmet is vetítettek.(...)

(Forrás: Romsics Ignác: Magyarország a XX. században. Bp. 2000)A ’30-AS ÉVEK MAGYAR FILMMŰVÉSZETÉNEK SZTÁRJAI

A Sztár c. magazin 1937. november és 1938. május közötti sztárválasztásának eredményei(A zárójelekben az olvasói szavazatok számát adjuk meg)


KULTÚRPOLITIKA ÉS SZELLEMI ÉLET

A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

KORNIS GYULA: KULTÚRPOLITIKÁNK IRÁNYELVEI, 1921

Az állam fogalma három mozzanatból áll. Először is a hatalom az állam végső alapja és eszköze. Má-sodszor a jog az a norma, mely a hatalom alkalmazását szabályozza. Harmadszor a kultúra az a cél, ame-lyet végső elemzésben a hatalomnak a jogtól szabályozott alkalmazása szolgálni köteles. Az utóbbiban rejlik az állam etikai jelentősége. (...) Annál fejlettebb azonban valamely állam, minél inkább kultúrál- lam. (...) Csak művelt polgárok tudják a demokratikus intézményeket és kiterjesztett jogokat a közösség

1937.november

1937.december

1938.január

1938.február

1938.március

1938.április

1938.május

Erdélyi Mici (28) Jávor Pál (93)Páger Antal

(129)Jávor Pál (280) Jávor Pál (299) Muráti Lili (352) Jávor Pál (390)

Lázár Mária (24) Erdélyi Mici (85) Jávor Pál (128) Muráti Lili (261) Muráti Lili (298) Jávor Pál (341) Muráti Lili (386)

Jávor Pál (24) Lázár Mária (71)Kabos Gyula (122) Erdélyi Mici (202) Erdélyi Mici (276) Erdélyi Mici (318) Páger Antal (355)

Muráti Lili (24) Kabos Gyula (71) Muráti Lili (109) Kabos Gyula

(194)Kabos Gyula (260)

Páger Antal (302) Erdélyi Mici (352)

Turay Ida (24) Ráday Imre (67) Lázár Mária (103)

Páger Antal (142)

Lázár Mária (217) Lázár Mária (290) Kabos Gyula (317)

Szörényi Éva (24) Turay Ida (64) Erdélyi Mici

(101)Lázár Mária (140)

Páger Antal (195)

Kabos Gyula (272) Lázár Mária (315)

Kabos Gyula (24) Muráti Lili (51) Kiss Ferenc (87) Ráday Imre (125) Turay Ida (175) Szörényi Éva

(225) Ráday Imre (286)

Ágay Irén (24) Uray Tivadar (51) Ráday Imre (85) Szörényi Éva

(120)Szörényi Éva (163) Turay Ida (210) Szörényi Éva

(240)

Csortos Gyula (22) Páger Antal (43) Turay Ida (71) Kiss Ferenc (116) Ráday Imre

(158) Ráday Imre (201) Turay Ida (218)

Uray Tivadar (22) Ágay Irén (36) Uray Tivadar

(63) Turay Ida (109) Uray Tivadar (146) Ágay Irén (175) Ágay Irén (195)

Perczel Zita (22) Szörényi Éva (31)

Szörényi Éva (58)

Uray Tivadar (106)

Csortos Gyula (126)

Csortos Gyula (153)

Csortos Gyula (170)

GombaszögiElla(22)

Kiss Ferenc (30) Bulla Elma (53) Dayka Margit (102) Ágay Irén (124) Uray Tivadar

(149)Uray Tivadar (152)

Komár Júlia (22) Dayka Margit (51)

Csortos Gyula (95) Kiss Ferenc (118) Kiss Ferenc (132) Kiss Ferenc (148)

Páger Antal (22) Ágay Irén (94) Dayka Margit (103) Törzs Jenő (116) Törzs Jenő (130)

Ráday Imre (21) Törzs Jenő (92) Törzs Jenő (97) Tolnay Klári (115) Tolnay Klári (126)

(Forrás: Sztár, 1937-1938)


érdekében hasznossá tenni, különben mindezek csak súlyos veszedelmek forrásai.Mindebből nyilvánvaló, hogy az állam valamennyi tevékenysége közül legfontosabb, centrális jelentőségű a kultúrpolitika. (...) Nemzeti tragikumunk egyik főforrása, hogy államférfiaink túlnyomó többsége nem vette észre a kultúrpolitikának mindenek fölött álló, centrális jelentőségét (...) nem volt egységes, a művelődési tevékenység minden ágára kiterjedő, átfogó egységes kultúrprogramunk. (...)Hazánk rémes szétszabdalása s ennek irtózatos következményei valamennyi jövendő magyar nemzedékben állandóan és természetszerűen olyan lelki diszpozíciókat teremtettek, melyek a nemzeti érzés erejét a leg -hatékonyabban táplálják. Iskoláink tantervében minden nemzeti tárgynak (magyar nyelv, történelem, irodalom, földrajz, gazdaságtan) csak egy tengely körül kell forognia: az integer Magyarország körül. Meg kell teremtenünk az irredentizmus leghatékonyabb pedagógiáját.

(Forrás: Rubicon, 2010/4-5.)

1921. ÉVI LIII. TC. A TESTNEVELÉSRŐL

1. § A testnevelésnek az a feladata, hogy az egyének testi épségének és egészségének megóvása, lelki és testi erejének, ellenálló képességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztése által megjavítsa a közegészség állapotát, gyarapítsa a nemzet munkaerejét.2. § Evégre az állam1. mindennemű iskolában gondoskodik mindkét nembeli tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, a főis-kolák körében pedig ezt minden hallgató számára lehetővé teszi;2. szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfitagja kötelezően részt vegyen;3. támogatja azokat a társadalmi alakulatokat, melyek testneveléssel komolyan foglalkoznak s működésük nemzeti irányával a támogatást megérdemlik.3. § A testnevelésre vonatkozó szükséges intézkedéseket (tantervet, a testnevelés rendszerét, módját, esz-közeit, a reáfordítandó időt) a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.Az iskolán kívüli (társadalmi) testnevelés ügyének országos szervezését és irányítását az érdekelt minisz-terekkel egyetértve a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézi. E rendelkezés azonban nem érinti a bel -ügyminiszternek a társadalmi egyesületekre vonatkozó főfelügyeleti jogát.4. § Az állam pénzügyeinek a rendezése után testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, amelynek fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.5. § A községek és városok kötelesek a testnevelést előmozdítani, a helyszükségletnek megfelelő játszóterek létesítésével és fenntartásával, valamint testnevelési célokra szükséges egyéb területeknek használatra való átengedésével, fürdők, uszodák stb. létesítésével vagy támogatásával. A kötelezettséget vitás esetekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértöen állapítja meg.6. § A testnevelés céljaira szükséges ingatlan megszerzésére és nagyobbítására - amennyiben erre a célra városi vagy községi tulajdonban levő alkalmas terület rendelkezésre nem áll - a községet és a várost az 1881. évi XLI. törvénycikkben szabályozott kisajátítási jog illeti meg. A kisajátítást a kereskedelemügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve engedélyezi. Tagosítás vagy birtokrendezés alkalmával lehetöen gondoskodni kell az ily célra szükséges terület megszerzéséről.7. § Minden, legalább 1000 munkaerőt alkalmazó kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy hatósági üzem (gyár, vállalat stb.) köteles munkásai és egyéb alkalmazottai testnevelési szükségleteinek kielégíté-séről (sporttér, fürdőhely, gyakorlóterem stb.) megfelelően gondoskodni. Kisebb üzemek e cél érdekében nagyobb üzemekhez hozzácsatolandók, esetleg több kisebb üzem társítandó.8. § Az állami pénzügyek rendezése után a nemzetközi megbízás alapján rendezendő olimpiai játékok, valamint egyéb nagyobb szabású ünnepségek és mérkőzések megtartására Budapesten Nemzeti Stadiont kell létesíteni.9. § A testnevelés céljának előmozdítására a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésében a "Testi nevelés” elnevezéssel külön címet kell létesíteni. Ezt a címet illeti a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelésébe folyó az az összeg, melyet az 1921. évi II. tc. 7. §-ának értelmében a lóversenyfogadásokra feltett összegekből a testnevelés céljára kell fordítani. Ezt az összeget s ennek a törvényhozás által rendel-kezésére bocsátott esetleges kiegészítését a vallás- és közoktatásügyi miniszter a 2. §-ban megjelölt három irányban a szükséglethez évröl-évre alkalmazott terv szerint osztja meg10. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter által a testnevelési szakemberekből, orvosokból, tanférfiakból és sportszövetségekből alakított Országos Testnevelési Tanács feladata a testnevelési kérdésekben véle-


ményt nyilvánítani és javaslatokat tenni. E tanács a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kijelölt ügyekben felügyelő és végrehajtó szervként is működik. Szervezeti szabályait és hatáskörét kultusz-kormányrendelet állapítja meg.11. § E törvény kihirdetése napján lép életbe s a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszte -rekkel egyetértöen hajtja végre.

(Forrás: Magyar törvénytár, 1921)

KLEBELSBERG KUNÓ KULTÚRPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, s teheti ismét naggyá. (...) Szeretném a köztudatba belevinni, hogy a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.

(Forrás: Klebelsberg parlamenti beszédei 1922, 1925. In. Tudomány, kultúra, politika - Gróf Klebelsberg Kunó

válogatott beszédei és írásai. Bp. 1990)

KLEBELSBERG KUNÓ: A MAGYAR NEONACIONALIZMUS

Mit értek én neonacionalizmus alatt? (...) Az aktív, a produktív, a konstruktív emberek szolidaritását, a munkás, az alkotó emberek szent összefogását a rombadölt haza újjáépítésének nagyszerű munkájában Azt a nemzeti érzést és elgondolást, amelyet a magyar iskola révén ápolni igyekszem, neonacionalizmus- nak kell hogy nevezzem.(...) Mert mi volt az elmúlt négy évszázadban a magyar nacionalizmus tartalma? Elsősorban küzdelem az osztrák centralizáció és germanizáló törekvésekkel szemben. Ez tárgytalanná vált miután elszakadtunk Ausztriátólf...) Másodsorban harc volt a magyar nacionalizmus a magyar állam-eszmének beleplántálásáért azoknak a népeknek a lelkébe, amelyek hazánk területén éppen azon idő alatt szaporodtak el, midőn a török és német egyaránt pusztította a magyart. Ez a törekvés is tárgytalanná vált annak következtében, hogy a trianoni béke elszakította tőlünk nemzetiségeinket. (...) A magyar naciona-lizmus ekként elvesztette legfőbb tartalmát, és így a régi érzés elé új célokat kell állítani.: művelt és jómódú nemzet akarunk lenni. (...)

(Forrás: Klebelsberg Kunó: A magyar neonacionalizmus. In. Pesti Napló, 1928. január 1.)AZ 1924. ÉVI XI. TC. A KÖZÉPISKOLÁKRÓL

1. § A középiskola fogalma és feladata.A középiskolának három faja van: a gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola.A középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szel-lemben magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi mun-kára képessé tegye.A közös nemzeti tárgyakon kívül a gimnázium e feladatot a minden irányú humanisztikus, elsősorban latin- és görögnyelvi és irodalmi tanulmányokkal, a reálgimnázium főleg a latin- és modernnyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a reáliskola különösen a modern nyelvek és irodalmak, úgyszintén a mennyiségtani és természettudományi tárgyak tüzetesebb tanításával oldja meg.2. § A gimnázium rendes tárgyai.A gimnáziumi oktatás rendes tárgyai:a) hit- és erkölcstan.b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), azonkívül azokban az intézetekben, melyekben a taní-tás nyelve nem a magyar, az intézet tanításnyelve és ennek irodalma,c) latin nyelv és irodalom,d) görög nyelv és irodalom,e) német nyelv és irodalom,f) Magyarország történelme,


g) világtörténelem,h) földrajz,i) természetrajz,k) természettan,l) mennyiségtan,m) filozófia,n) rajz,o) testgyakorlás.3. § A reálgimnázium rendes tárgyai.A reálgimnáziumi oktatás rendes tárgyai:a) hit- és erkölcstan,b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), azonkívül azokban az intézetekben, melyekben a taní-tás nyelve nem a magyar, az intézet tanításnyelve és ennek irodalma,c) latin nyelv és irodalom,d) német nyelv és irodalom,e) angol vagy francia vagy olasz nyelv és irodalom,f) Magyarország történelme,g) világtörténelem,h) földrajz,i) természetrajz,k) kémia,l) természettan,m) mennyiségtan,n) filozófia,o) rajz,p) testgyakorlás.4. § A reáliskola rendes tárgyai.A reáliskolai oktatás rendes tárgyai:a) hit- és erkölcstan,b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), azonkívül azokban az intézetekben, amelyekben a tanítás nyelve nem magyar, az intézet tanításnyelve és ennek irodalma,c) német nyelv és irodalom,d) angol vagy francia vagy olasz nyelv és irodalom,e) Magyarország történelme,f) világtörténelem,g) földrajz,h) természetrajz,i) kémia,k) természettan,l) mennyiségtan,m) rajzoló és ábrázoló mértan,n) filozófia,o) rajz,p) testgyakorlás.5. § Középiskolák szervezésének, illetőleg átszervezésének joga.Hogy valamely újonnan felállítandó középiskola gimnázium, reálgimnázium, vagy reáliskola alakjában szerveztessék-e, illetőleg hogy már fennálló középiskola átszerveztessék-e az 1. §-ban megállapított kö-zépiskolák valamelyikévé s ha igen, milyen irányúvá, azt az állami és a királyi katholikus, valamint a tör -vényhatósági, községi, társulati és magán középiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, a többi középiskolákra nézve a felállításról, illetőleg átszervezésről a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásának fenntartásával az illetékes fenntartó hatóság intézkedik. Gimnázium lehetőleg csak oly községben (városban) maradhat meg vagy állítható fel, ahol másfajta kö-zépiskola (reálgimnázium vagy reáliskola) is van. Különös méltánylást érdemlő esetekben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter e részben kivételt tehet.6. § Élő idegen nyelvek megválasztása.


A 3. § e) és a 4. § d) pontjaiban felsorolt élő idegen nyelveknek egyike lehet a tanítás rendes tárgya egy- egy reálgimnáziumban, illetőleg reáliskolában. Hogy közülük melyik taníttassék, azt az állami és királyi katholikus, valamint a törvényhatósági, községi, társulati és magán középiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a többi intézetekre nézve pedig az illetékes hatóság állapítja meg.7. § A középiskolák évfolyamai.Mind a gimnáziumnak, mind a reálgimnáziumnak, mind a reáliskolának nyolc osztálya és ugyanannyi évfolyama van.Újonnan felállítandó intézetek az első osztálytól kezdve fokozatosan is szervezhetők, a fejlesztésnek azon-ban évről-évre folytonosnak kell lennie mindaddig, míg az iskola nyolcosztályúvá nem válik. (...)12. § Tanulók heti óraszáma.A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a középiskola első és második osztályában 26, a többi osztályokban 28.13. § Tanárok heti óraszáma. Mellékfoglalkozások.A fejlesztés alatt nem álló teljes (nyolcosztályú) középiskolákban a hittanárokon, a testgyakorlás tanárain és a rendkívüli tárgyak tanítóin kívül a tanárok száma (az igazgatót beleértve) legalább 13. A rendes ta-nárok száma (az igazgatón kívül) bármely középiskolában nem lehet kisebb a meglevő osztályok számánál.Az igazgatók legalább heti 3, legfeljebb heti 8, a tanárok heti 18 óránál többre, kivéve a rövid ideig tartó helyettesítést, nem kötelezhetők. Az igazgatók heti 10, a tanárok heti 24 óránál többre nem vállalkozhatnak. Ha az igazgatók heti 8, a tanárok pedig heti 18 óránál többet tanítanak, ezért külön díjazásban részesülnek.Az igazgatók és tanárok a törvényhozás tagjai, vármegyei, városi, községi és egyházi képviselők (bizottsági tagok) lehetnek, de állandó fizetéssel járó főfoglalkozásszerű alkalmazást nem vállalhatnak.Hogy mennyiben vállalhatnak más olyan tisztséget vagy megbízatást, amely őket tanári hivatásuk betölté-sében nem akadályozza, azt esetről-esetre előzetesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a felekezeti főhatóság határozza meg.14. § Nyilvános összefoglalások.A középiskolák minden iskolai év végén osztályonként tartandó nyilvános összefoglalásokkal számot adnak az oktatás eredményéről.15. § Érettségi vizsgálatra bocsátás.A középiskola nyolcadik osztályának sikeres elvégzéséről tanúskodó bizonyítvány arra jogosítja a tanuló-kat, hogy érettségi vizsgálatra bocsáttassanak.16. § Egységes jogosítás. Előismeretek pótlása.A középiskolai érettségi vizsgálatok sikeres letétele valamennyi főiskolába rendes hallgatóként való belépés feltétele.Amennyiben az egyetemen és a műegyetemen, vagy más főiskolán külön intézkedések volnának szükségesek avégböl, hogy a felvett tanulók az itteni vizsgálatok és szigorlatok szempontjából megkívánt előismereteik esetleges hiányait főiskolai tanulmányaik folyamán kellő időben pótolhassák, azokról az illető főiskola meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.17. § A tanulók osztálylétszáma.A tanulók létszáma osztályonként nem lehet több hatvannál.Az iskolafenntartók azonban ezt a számot fokozatosan csökkenteni kötelesek úgy, hogy a törvény életbe-léptetésétől számított 10 évi előkészületi idő elteltével magyar középiskolában a tanulók létszáma osztá-lyonként nem haladhatja meg a negyvenet.18. § A tanárképzés módosítása és a leány középiskolák ügye.Amennyiben az 1883. évi XXX. törvénycikknek a középiskolai tanárok képesítését tárgyazó szakaszai e törvény következtében módosításra szorulnak, az erről való intézkedés külön törvénynek tartatik fenn, valamint külön rendelkezésekkel szabályozandó a leány középiskolák szervezete és tanulmányi rendje, melyekre ez a törvény nem vonatkozik.19. § Előbbi törvényes intézkedések hatályon kívül helyezése.Ez a törvény hatályon kívül helyezi az 1883. évi XXX. tc. 1-5., 11-12., 16., 21., 26. és 32. §-ait, valamint az 1890. évi XXX. törvénycikket egész terjedelmében.20. § Végrehajtási záradék.Ennek a törvénynek végrehajtásával a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter bízatik meg.


KLEBELSBERG KUNÓ: A MAGYAR KULTÚRA JÖVŐJE


Ha Magyarország beiskolázottsági térképét akarjuk megrajzolni és a beiskolázottság gócpontjait pirosra rajzoljuk meg, a beiskolázatlan területeket pedig feketével, akkor ez a térkép oly képet mutatna, mint ami-lyent a városok és falvak éjjeli képei mutatnak a maguk fizikai valóságában, hogy tudniillik a város való-sággal úszik villanyfénylángok piros fényárjában. Ezzel szemben a mezőknek, a tanyáknak, a falvaknak világára veszedelmes és vigasztalan sötétség nehezedik. Veszedelmesnek mondom ezt a sötétséget, mert hiszen tudvalevőleg az iskolázatlan ember csökönyös, maradi, haladni nem tudó és nem akaró, azonkívül könnyen lesz szabad prédájává mindenféle téveszmének, de meg az iskolázatlan ember munkája nemzet-gazdasági szempontból is sokkal kisebb értékű, mint az iskolázott ember munkája. (...)Ez a fölismerés vezette a közoktatásügyi kormányzatot arra, hogy a kimondottan mezőgazdasági népesség lakta területeken a szükséges iskolai hálózat kiépítését egy külön törvény erélyes gesztusával tegye lehetővé. Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát, ma még sokkal inkább, mint a múlt század kilencvenes éveinek az elején, és szisztematikusan nevelni kell minden téren elsőrangú szakembe-reket, akiknek az a hivatásuk, hogy közigazgatási vezérkara legyenek a magyar termelésnek. (...)Mivel igyekszem a magyar munkástömegek művelődési színvonalán emelni? Népiskolák tömeges felállítá-sával és az iskolán kívüli népművelés szervezésével. (.)CsonkaMagyarországnak 3455 községe van. Ebből 317-ben építünk 1073 tantermet és 528 tanítói lakást. Ennek az 1073 tanteremnek akkora a befogadóképessége, hogy 45 ezer olyan gyermek járhat a jövőben tágas, világos és egészséges iskolába, aki korábban vagy egyáltalában nem volt beiskolázva, vagy cél -szerűtlen helyiségekben szorongott. Ha meggondoljuk, hogy Magyarországnak 750 ezer tankötelese van, akkor ez a 45 ezer, akiket jó iskolákhoz juttatunk, nagyon jelentékenynek mondható. (.)De a nyolcosztályos népiskola hiányát nemcsak az iskolán kívüli népműveléssel, hanem a polgári iskolák számának lényeges szaporításával is igyekszem pótolni. Nem a XX. századba való ember az, aki azt képzeli, hogy ma elég, ha a nép megtanul „ egy picit írni, egy picit olvasni, egy picit számolni ”. Ezeknek az elemi ismereteknek a közlése csak félműveltséget közvetít, és a múlt időknek egyik legnagyobb pedagógiai csalódása éppen az volt, hogy az írni-olvasni tudók számával mérte a nemzetek műveltségét. (...)

(Forrás: Tudomány, kultúra, politika - Gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai. Bp. 1990)AZ 1926. ÉVI VII. TC. A NÉPISKOLÁK LÉTESÍTÉSÉRŐL

1. § A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről.A magyar nemzet jövőjébe vetett tántoríthatatlan hitéről és életerejéről azzal is tanúságot tesz, hogy mű-velődési színvonalának emelése céljából elsősorban a mezőgazdasági népesség, különösen az Alföld tanyai lakosságának gyermekei részére népiskolákat létesít és (tantermeket és tanítói lakásokat) épít.Ennek a célnak megvalósítására népiskola állítása és építése hivatalból mindenütt elrendelhető, ahol egy természeti vagy jogi személynek, vagy többeknek tulajdonában, vagy hitbizományi birtokában levő, leg-alább másfél, legfeljebb négy kilométer sugarú területen (körzetben) szétszórtan vagy tömörülve az utolsó három év átlagát számítva legalább 20 család vagy 30 mindennapi tanköteles lakik és a körzeten belül valamennyi tanköteles befogadására alkalmas más iskola nincs. A községek (városok) külterületén ekként keletkező érdekeltségi jellegű népiskola mint közintézet önálló jogi személy; szervezetét a vallás- és köz -oktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, fenntartóját a 4. §-ban meghatározott érdekeltség alkotja, mely úgy a létesítés, mint a fenntartás terheit viseli.Ott, ahol az érdekeltség a 3., illetőleg a 6. § szerint a terhek viselésére egyáltalában nem vagy csak részben képes, az iskola létesítésének, illetve fenntartásának terhe egészben vagy részben a községre, mint az 1868. évi XXXVIII. tc. 23. §-ában megjelölt kötelezett fenntartóra hárul. A község a csekély anyagi erővel rendelkező érdekeltségnek eme terheit külön kötelezés nélkül önként is magára vállalhatja.Ott, ahol a körzet lakossága túlnyomó részben egy vallásfelekezethez tartozik, ez a vallásfelekezet a köz-oktatásügyi miniszter által megállapítandó föltételek mellett az iskola létesítését és fenntartását magára vállalhatja. A törvény alapján létesülő iskolák költségeihez a 3. és a 6. § értelmében a rendelkezésre álló hitelek keretén belül az állam is hozzájárul.Olyan külterületek érdekében, melyeknek tankötelesei a tanyák szétszórtságánál, a közlekedési viszonyok kedvezőtlenségénél vagy más oknál fogva tanyai iskola körül célszerűen nem csoportosíthatók, a beisko-lázás biztosítása végett tanyai internátust, esetleg napközi otthont kell létesíteni. Ahol ilyen internátus vagy napközi otthon létesül, a tanköteles gondviselője törvényes kötelezettségének az internátusba (napközi otthonba) való beadással tesz eleget. Az internátus (napközi otthon) állítási és fenntartási költségeinek viselése tekintetében a törvénynek a külterületi iskolákra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A jogviszonyok részleteit a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleti úton szabályozza.2. § Országos Népiskolai Építési Alap.


Az állam által elvállalt költségek fedezésére „Országos Népiskolai Építési Alap” létesül, amelynek bevé-telei:1. az 1924/25. évi kezelés terhére nyujtott 350,000 aranykorona hozzájárulás,2. az 1925/26. évi állami költségvetésbe beállított 2.000,000 aranykorona hozzájárulás,3. az 1925. évi XXIII. tc. 2. §-a alapján eszközölhető hasznos beruházásként engedélyezett 2.000,000 aranykorona hozzájárulás,4. az alap további táplálása céljából az 1926/27. évtől kezdve az állam évi költségvetésébe beállítandó és az állam részéről engedélyezendő egyéb összegek.Az "Országos Népiskolai Építési Alap” állásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként, a költ-ségvetés előterjesztésekor a nemzetgyűlésnek (országgyűlésnek) jelentést tesz. Az alap kezelésére vonatkozó szabályzatot a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.3. § Az állam hozzájárulása az iskola építéséhez.A törvény alapján létesülő iskola építéséhez az állam építési (átalakítási) terveket és elöméret- költségvetéseket ad; a tervek használata kötelező. Az állam ezenkívül gondoskodik az illetékes államépíté-szeti hivatal útján az építés ellenőrzéséről és felülvizsgálásáról.Ha az érdekeltségnek vagy az érdekeltség egy részének anyagi helyzete szükségessé teszi, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezheti a községet az építési költségek megfelelő részének viselésére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az építési költségek fedezéséhez az Országos Népiskolai Építési Alapból államsegélyt s indokolt esetben az alapba visszatérítendő mérsékelt kamat mellett törlesztéses építési köl-csönt is engedélyezhet.A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra is, hogy elsősorban a megfelelő iskolaépü-lettel nem bíró mezőgazdasági jellegű községek (városok) belterületén szükséges népiskolák építésére az Országos Népiskolai Építési Alapból államsegélyt vagy kölcsönt adhasson. (...)

(Forrás: Magyar Törvénytár, 1926)A NÉPISKOLAI TÖRVÉNY EREDMÉNYEI

A szeged-rókusi iskola felavatásával lezárult a népiskola-építési akció első szakasza, amelynek eredmé-nyeként 3475 tanterem és 1525 tanítói lakás épült. Az 5000 objektumból 3306 (66,1%) az Alföldet, 1393 (27,9%) a Dunántúlt és 301 (6%) a megmaradt kis Felvidékünket gazdagította. Az építési akció során 535 új népiskola épült fel. Közülük 402 tanyai és 133 belterületi volt. Az építkezésekre és átalakításokra öt -venmillió pengőt fordítottak. Az összeg felét az állam a költségvetésből fedezte, további egynegyed részét kölcsönnel támogatta. A felépült 5000 objektumból 1462 (29,2%) állami, 639 (12,8%) községi, 26 (0,5%) egyesületi és érdekeltségi, 2873 (57,5%) egyházi fenntartású volt. Ha a statisztikai adatokat vizsgáljuk, kisebb mértékű gyarapodásnak lehetünk tanúi. Ennek az az oka, hogy az összesen 3475 tanteremből 1290 a már meglevő, de a célnak nem megfelelő tantermek átalakításával készült. Az 1525 tanítói lakás közül 489 épült a már meglevő rosszak helyébe. Így tehát a „statisztikai gyarapodás” 2185 tanterem és 1036 tanítói lakás.25

A nagyszabású iskolaépítési programnak köszönhetően az 1930/1931-es tanévben már a tankötelesek 92,5%-a járt iskolába, és a hat évnél idősebb népesség 90,4%-a tudott írni és olvasni. Csökkent a zsúfolt -ság is. Az 1930/1931-es tanévben „már csak” 333 elemi iskolában volt több mint 80, 84-ben több mint 100 az egy tanítóra jutók száma.26

AZ 1927. ÉVI XII. TC. A POLGÁRI ISKOLÁKRÓL

I. FEJEZET

A polgári iskola szervezete, felügyelete és közigazgatása1. § A polgári iskola feladata.A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. A polgári leányiskola feladata azonfelül művelt, magyar polgári háziasszony 25 Benisch Arthur: A népiskolai építési akció mérlege. Néptanítók Lapja, 1930. 43-44. sz.26 Szombatfalvy György: Népoktatásunk az 1935-36. tanévben. Néptanítók Lapja és Népművelési Tájékoztató, 1936. 3. sz.


nevelése.2. § A polgári iskola művelődési anyaga.A polgári fiúiskola rendes tárgyai:a) hit- és erkölcstan,b) magyar nyelv,c) német nyelv,d) történelem,e) földrajz,f) számtan és mértan, könyvvitel,g) növénytan és állattan,h) ásványtan és vegytan,i) természettan,j) élet- és egészségtani ismeretek,k) közgazdasági és jogi ismeretek,l) mezőgazdasági és ipari ismeretek,m) ének,n) rajz, szépírás,o) testgyakorlás,p) kézimunka.A polgári leányiskola rendes tárgyai:a) hit- és erkölcstan,b) magyar nyelv,c) német nyelv,d) történelem,e) földrajz,f) számtan és mértan,g) növénytan és állattan,h) ásványtan és vegytan,i) természettan,j) élet- és egészségtani ismeretek,k) háztartási és nevelési ismeretek,l) rajz,m) szépírás,n) női kézimunka,o) ének,p) testgyakorlás.A rendes tárgyakon kívül a polgári iskolában rendkívüli tárgyak (valamely élőnyelv, gyors- és gépírás, zene, stb.) is taníthatók. A rendkívüli tárgyak körét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter külön rendeletben szabályozza.3. § A polgári iskola évfolyamai.Mind a fiú-, mind a leány-polgári iskolának négy osztálya és ugyanannyi évfolyama van.4. § A polgári iskolában való felvétel.A polgári iskola első osztályába csak oly tanuló vehető fel, aki nyilvános népiskolától bizonyítványt kapott arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte.5. § A tanulók heti óraszáma.A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a polgári iskola I. és II. osztályában legfeljebb 26, III. és IV. osztályában 28.A polgári iskola tantervét a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.6. § A tanulók osztálylétszáma.A tanulók létszáma a polgári iskolában osztályonként nem lehet ötvennél több. Az iskolafenntartók azonban ezt a számot fokozatosan csökkenteni kötelesek úgy, hogy e törvény életbeléptetésétől számított tíz év multán a tanulók létszáma osztályonként nem haladhatja meg a negyvenet.7. § A fiúk és leányok együttes oktatásának kivételes megengedése.Ott, ahol a külön fiú- és külön leánypolgári iskola kellő benépesítése egyenlőre nem várható, kivételesen és átmenetileg a fiúknak a leányokkal való együttes oktatása is megengedhető. Ennek módozatait a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.


8. § A tanárok heti óraszáma. Mellékfoglalkozások.A négy osztályú polgári fiúiskolában a tanárok száma a hitoktatókon és a rendkívüli tárgyak tanítóin kívül, de az igazgatót, a testgyakorlás, rajz és kézimunka tanárait beleértve, legalább hat, a leányiskolában legalább öt. A rendes tanárok száma (az igazgatón kívül) nem lehet kisebb a meglévő osztályok számánál.Az igazgatók legalább heti 4, legfeljebb heti 12, a tanárok heti 22 óránál többre, kivéve a rövid ideig tartó helyettesítést, nem kötelezhetők. Az igazgatók heti 12, a tanárok heti 24 óránál többre nem vállalkozhatnak. Ha a tanárok heti 22 óránál többet tanítanak, ezért külön díjazásban részesülnek.Az igazgatók és a tanárok állandó fizetéssel járó főfoglalkozásszerű alkalmazást nem vállalhatnak. Hogy mennyiben vállalhatnak más olyan tisztséget vagy megbízatást, amely őket tanári hivatásuk betöltésében nem akadályozza, azt esetröl-esetre előzetesen a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a felekezeti főhatóság határozza meg.9. § A polgári iskolai tanárképzés, polgári iskolák felügyelete és közigazgatása.A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy a polgári iskolai tanárképzést és képesítést, a polgári iskolák felügyeletét s közigazgatását és a tanszemélyzet fegyelmi ügyeinek intézését a tanügyi közigazgatás újjászervezéséig az érvényben lévő törvényektől eltérően a felekezetek saját intézetei felett való felügyeleti jogának érintetlenül hagyásával, rendeletileg szabályozhassa.

II. FEJEZET

A polgári iskola létesítése és fenntartása

10. § Iskolaállítási jog és kötelezettség.Polgári iskolát felállíthat: az állam, törvényhatóság, község, törvényesen bevett felekezet, társulat és magános is, ha a jelen törvényben megállapított követelményeket teljesíti. Társulatok azonban csak akkor állíthatnak fel polgári iskolát, ha külön erre a célra alakultak s alapszabályaik jóváhagyást nyertek, magánosok pedig csak akkor, ha polgári iskolai tanári oklevelük van s igazolják, hogy az iskolák fenn-tartásához szükséges anyagi eszközökkel rendelkeznek.A polgári iskolák számára a nyilvánossági jogot a vallás- és közoktatásügyi miniszter adja meg.Azokat a községeket (városokat), melyekben a lakosság lélekszáma 5000-nél nagyobb, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezheti, hogy1. ha helyben polgári iskola nincs vagy az ott fennálló polgári iskolák a fölvételre jelentkező gyermeke-ket befogadni már nem tudják, polgári iskolát létesítsenek s fenntartsanak;2. az új iskola számára épületet emeljenek vagy ha a meglévő iskola elhelyezése nem megfelelő, ennek új épületet emeljenek.Azokat a községeket (városokat), melyek a polgári iskola állításával és elhelyezésével egybekötött terhe-ket nem bírják viselni, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében állam-segélyben vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében, építési köl-csönben is részesítheti.11. § Felekezeti polgári iskolák állítása.Ott, ahol a község (város) lakossága túlnyomó részben egy vallásfelekezethez tartozik, ez a vallásfelekezet a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől megállapítandó föltételek mellett az iskola létesítését és fenntartását magára vállalhatja. Azokat az egyházközségeket, melyek az iskola állításával és elhelye-zésével járó terheket egészen nem bírják viselni, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében államsegélyben vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében, építési kölcsönben is részesítheti. (...)


AZ 1927. ÉVI XIII. TC. A KÜLFÖLDI MAGYAR INTÉZETEKRŐLÉS A POSZTGRADUÁLIS ÖSZTÖNDÍJAKRÓL

1. § Tudósok, művészek és szakemberek magasabb kiképzése.(1) Magyar tudósok, művészek és szakemberek magasabb kiképzésének előmozdítására külföldi magyar intézetek, valamint ösztöndíjak és kutatási segélyek szolgálnak, melyek a bel- és a külföldre szólnak. Ide kell sorolni a középfokú intézetek azon tanárjelöltjeit is, kik az angol, francia, német és olasz nyelv és irodalom oktatására készülnek. E kedvezmények adományozásánál a tanár-, tudós- és


művészképzés szempontjaik kívül figyelemmel kell lenni arra is, hogy minden téren, ú. m. a kormányzat, a külképviselet, a közegészségügyi, a szociálpolitika, a közgazdaság, a mezőgazdaság, a technikai, stb. terén kellő számmal legyenek olyan legmagasabb kiképzésben részesített szakemberek, akikre a nemzeti élet nagy kérdéseinek megoldása érdekében szükség van.(2) A külföld legfőbb művelődési gócpontjaiban a vallás- és közoktatásügyi miniszter magyar intézeteket (Collegium Hungaricum) létesíthet. (2. §)(3) Olyan külföldi városokban végzendő tanulmányokra, amelyekben magyar intézetek nincsenek, kézi ösztöndíjak adatnak, amelyek azonban külföldi college-ekhez lehetnek kötve.(4) A tudományos munkának Magyarországon való előmozdítására egyszeri kutatási segélyek vagy évi ösztöndíjak szolgálnak.(5) Az ösztöndíjaknak és a külföldi magyar intézetek fenntartási költségeinek fedezetére szolgáló javadal-mak:a) az állami költségvetésben e célra megszavazott hitelek:b) a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelésében lévő alapok és alapítványok jövedelmének e célra fordítható része;c) az esetleges adományok, illetve ösztöndíjállomások;d) visszatérített ösztöndíjak és kutatási segélyek (6. § c.), amelyek az Országos Magyar Gyűjteményegye-tem által külön alapként kezelendők (6. § (3)).2. § A külföldi magyar intézetek szervezete.(1) A külföld legfőbb művelődési gócpontjaival való állandó kapcsolatunk intézményes biztosítására a külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricum) szolgálnak, amelyeknek célja az ottani tanulmányok megkönnyítése és az ösztöndíjasok vagy kutatók elhelyezése. A külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricum) tudományos kutató intézetből, művészképző intézetből és főiskolai kollégiumból állhatnak, mely osztályok közül kettőt vagy hármat is egyesíthetnek szervezetükben.(2) A fennálló és a jövőben szervezendő külföldi magyar intézetek az Országos Magyar Gyűjteményegye-tem hatósága alá helyeztetnek és onnan csak törvényes rendelkezéssel vonhatók ki. Ez a rendelkezés nem érinti a Magyar Történelmi Társulat és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem közt a Bécsi Magyar Történeti Intézetre vonatkozólag fennálló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem közt a Római Magyar Történeti Intézetre vonatkozólag kötendő szerződés rendelkezéseit. Az állam az intézetek céljára ingatlanokat is szerezhet, amelyek az Országos Magyar Gyűjteményegyetem nevére telekkönyvezendők.(3) A törvényhozás tudomásul veszi, hogya) Bécsben a m. kir. tiszti testőrségnek a VII. Museumstrasse 7. szám alatti és a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megszervezett palotája a bécsi magyar intézet célját szolgálja;b) Berlinben a N. W. 7. Dorotheenstrasse 2. számú palotát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a berlini magyar intézet céljára megvásárolta.Felhatalmazást ad továbbá a törvényhozás arra, hogyc) Rómában a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1927/28. évi kezelés terhére római magyar intézet létesítésére ingatlant szerezhessen;d) Zürichben a pénzügyminiszter által vásárolt épületben a zürichi magyar intézet céljaira alkalmas he-lyiségek a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére bocsáthassanak.A paloták, illetve helyiségek (d) pont) a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alól nem vonha-tók ki és csupán közművelődési célokra használhatók fel.(4) Az intézetek élén az államfő, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által alkalmazott igazgató áll. Ha valamely államban több magyar intézet (tudományos kutatóintézet, művészképző intézet és főiskolai kollégium) van, azok együttesen alkotják a külföldi magyar intézetet (Collegium Hungaricum) és az ilyen összintézmény élére az államfő a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kiváló tudományos tekintéllyel bíró férfiak sorából kurátort állíthat.(5) A külföldi magyar intézeteknek az állami költségvetés terhére rendszeresített állást betöltő személyzete (igazgatók, tudományos és közigazgatási tisztviselők, altisztek stb.) az Országos Magyar Gyűjteményegye-tem személyzetének létszámába tartozik. A külföldi magyar intézetek évi költségvetését a vallás- és közok -tatásügyi miniszter az Országos Magyar Gyűjteményegyetem tanácsának javaslatára állapítja meg. A hatósága alá helyezett intézmények számára az Országos Magyar Gyűjteményegyetem az 1922.XIX. tc. értelmében szabályrendeleteket alkot, amelyek érvényességéhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. E szervezeti szabályzatok állapítják meg a kurátorok és az igazgatók hatáskörét is. A külföldi magyar intézeteknek kurátorai és igazgatói, ha magyar állampolgárok, az Országos Magyar


Gyűjteményegyetem tanácsának hivatalból tagjai.3. § Az ösztöndíj-tanács felállítása.A magyar tudós, művész és szakemberképzés egységes tervszerű irányításának biztosítása végett ösztöndíj-tanácsot kell létesíteni, amelynek feladata, hogy1. állandóan figyelemmel kísérje a tudományágak művelőinek megoszlását mind a szellemi, mind a termé-szettudományok terén s a vallás- és közoktatásügyi vagy más érdekelt miniszternek jelentést tegyen arról, hogy mely tudományágakban van hiány;2. felhívja a figyelmet olyan tehetségekre, akiknek tudományos kutatásra való kifejlesztése biztosítandó;3. a bel- és külföldi tudományos munkálkodást állandóan figyelemmel kísérje a végből, hogy a tudósképzés érdekében az egyes tudományágak vezető tudósait vagy a legmegfelelőbb intézeteket kijelölhesse;4. a bel- és külföldi ösztöndíjakra, továbbá a kutatási segélyekre és kiküldetésekre nézve jelöljön, illetőleg előterjesztést tegyen;5. a külföldi művészképző intézetekbe kiküldendő ösztöndíjasokat (építészek, képzőművészek, zenészek, iparművészek) jelölje;6. véleményt mondjon mindazokban a Tanács hatáskörébe tartozó ügyekben, amelyeket a vallás- és köz-oktatásügyi vagy más miniszter elébe utal.4. § Az ösztöndíj-tanács szervezete.(1) Az ösztöndíj-tanács tagjai a következők:a) a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghívott 15 egyetemi vagy műegyetemi vagy más főiskolai (nyilvános rendes, rendkívüli vagy magán) tanár,b) az Országos Magyar Gyűjteményegyetem szervezetébe foglalt négy nagy közgyűjtemény főigazgatói, valamint a Gyűjteményegyetem tanácsa által kiküldött 2 tag,c) a négy tudományegyetem jog- és államtudományi, orvosi, bölcsészeti és matematika-természettudományi karai és a József-műegyetem szakosztályai által kiküldött 1-1 tag, a közgazdaságtu-dományi kar, az állatorvosi főiskola és a bánya- és erdőmérnöki főiskola, valamint az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola és az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskola által kiküldött 1-1 tag,d) az Országos Természettudományi Tanács intéző bizottsága (10 tag),e) a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghívott 2 tudománypolitikus, 2 műépítész, 2 szobrász-, 2 festő- és 2 zeneművész;f) a külföldi magyar intézetek kurátorai és igazgatói (2. §)g) a legjelentékenyebb főiskolai internátusok vezetői közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghívott 4 tag.(2) A tanács tagjai közt a szellemi és a természettudományok képviselői egyenlő számban legyenek. Ezért az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt tagok csak a tagoknak a b)-g) pontok alapján megtörtént kikülde-tése után hívandók meg.(3) Az ösztöndíjtanács megbízása öt évre szól. Ez alól csak a külföldi magyar intézetek kurátorai és igaz-gatói vétetnek ki (1. bekezdés f) pont), akik a Tanácsnak hivataluk egész tartamára tagjai. Minden év végén a tagok egyötöde kilép és helyükbe az új tagokat az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban megjelölt szervek maguk küldik ki, az a), e) és g) pontjaiban megjelölt tagokat pedig a Tanács intéző bizottsága hozza a vallás- és közoktatásügyi miniszternél javaslatba, akit csak a visszautasítás joga illet meg. Olyan tagok, akiknek megbízatása lejárt, újból ajánlhatók. Az első négy évben sorsolás jelöli ki azokat a tagokat, akik kilépnek a tanácsból.(4) A Tanács elnökét és alelnökét a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő öt-öt évre nevezi ki olymódon, hogy az egyik a szellemi, a másik a természettudományok képviselői közül való legyen. A Tanács ügyvezető igazgatóját, aki mind a szellemi, mind a természettudományi ügyeket intézi, a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki.(5) A Tanács az elnök és alelnök beszámításával tizenkét tagú intézőbizottságban és az egyes tudomány és művészeti ágaknak megfelelően szükség szerint alakítandó albizottságokban működik. Az intéző bizottság, melynek tagjait a Tanács meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, a szellemi és természettudományoknak megfelelően 5-5 tagból álló két szakbizottságra oszlik, amelyek a Tanács elnö-kének, illetőleg alelnökének vezetése alatt működnek. A szellemi tudományok szakbizottságát művészeti kérdések tárgyalásakor két művész egészíti ki. Az albizottságok az ügyeket szakszerűen előkészítik s az intéző bizottság illetékes szakbizottsága dönt. Az intéző bizottság az általános érdekű ügyeket a két szak-bizottság együttes ülésén tárgyalja és dönti el. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.(6) A Tanács az Országos Magyar Gyűjteményegyetem önkormányzatának részese és annak révén az 1923:I. tc. 4. §-ában megállapított bírói jogvédelem rá is kiterjed. Elnöke és alelnöke tagja a Gyűjte-


ményegyetem tanácsának. Az ösztöndíjtanács működésével kapcsolatos írásbeli teendőket az Országos Magyar Gyűjteményegyetem személyzete látja el.5. § Az ösztöndíjakra való jelölés.(1) A vallás- és közoktatásügyi miniszter megállapítja, hogy a következő költségvetési évben az 1. §-ban megjelölt forrásokból előreláthatólag hány és milyen ösztöndíjállomás és kutatási segélyekre milyen ösz- szeg és ezekből mennyi fog a szellemi és mennyi a természettudományok, valamint mennyi a művészetek művelőinek rendelkezésre állni és ezt, valamint a megállapított tudomány- és művészetpolitikai szükségletet legkésőbb március hó végéig közli az ösztöndíjtanács elnökével, aki az ösztöndíjállomásokra nyilvános pályázatot hirdet. Az ösztöndíj elnyerését az ösztöndíjtanács versenyvizsga letételétől is függővé teheti. Ebben az esetben a vizsga szervezésére vonatkozólag szabályzatot alkot, amelyet a vallás- és közoktatás-ügyi miniszter hagy jóvá.Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem tudományos tisztviselőinek legalább 5%-a részére minden évben ösztöndíj biztosítandó.(2) Az egyetemek és főiskolák, illetőleg az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa vagy az Orszá-gos Természettudományi Tanács által minősített pályázók közül az ösztöndíjtanács jelöli ki azokat, akiket a vallás- és közoktatásügyi miniszternek indokolt javaslattal az ösztöndíj adományozására előterjeszt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a javaslat felett határoz, a jelöltekkel szemben azonban csak a vissza-utasítás joga illeti meg.(3) Az ösztöndíj meghatározott időre, egyszerre legfeljebb egy évre engedélyezhető, de évről-évre meghosszabbítható. Az ösztöndíj indokolt esetben megvonható.(4) A kutatási segélyek esetről-esetre, a szükség és a fedezet szerint az ösztöndíjadományozási eljárás szerint adományozhatók.6. § Az ösztöndíjakkal kapcsolatos előnyök és kötelességek.(1) Azok az ifjak, akik a tudományos ösztöndíjra méltóknak bizonyultak, az állami szolgálatban való al-kalmazásnál előnyben részesítendők.(2) Az egyetemi tanulmányok befejezését követő képesítő oklevél megszerzése után ösztöndíj élvezetében töltött idő az állami szolgálatba beszámítandó, ha a kinevezés az ösztöndíj élvezetét nyomban vagy legfel-jebb két év megszakítással követi.(3) Az ösztöndíjban vagy kutatási segélyben részesített tartozik:a) tanulmányai vagy kutatása eredményéről az ösztöndíj vagy segély lejártakor az ösztöndíj-tanácsnak beszámoló jelentést tenni;b) a vallás- és közoktatásügyi miniszter kívánságára közszolgálatba lépni s abban legalább öt évig meg-maradni;c) az élvezett ösztöndíjat vagy segélyt az ösztöndíj-tanácsnak visszatéríteni, mihelyt azt az életkörülményei megengedik.(4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az e törvény alapján adományozott ösz-töndíj élvezetében külföldön szerzett oklevelek Magyarországon való elismertetésének feltételeit a fennálló törvényes rendelkezésektől a viszonyok által indokolt esetleges eltérésekkel rendeletileg szabályozhassa. (...)


INDOKLÁS A KÜLFÖLDI MAGYAR INTÉZETEKRŐL ÉS A MAGAS MŰVELTSÉG CÉLJÁT SZOLGÁLÓ ÖSZTÖNDÍJAKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

(1927))

Kultúrpolitikám két alapgondolaton épül fel. Emelni igyekszem a magyar nemzet széles néprétegeinek, nagy tömegeinek értelmi szintjét. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népis-kolák létesítéséről és fenntartásáról szóló 1926. évi VII: tc., melyet javaslatomra szavazott meg a tisztelt nemzetgyűlés, továbbá a polgári iskolákról szóló javaslatom, melyet egyidejűleg terjesztek a t. nemzet-gyűlés elé. Gondoskodni kell azonban arról is, hogy minden téren kellő számban álljanak oly szakemberek rendelkezésre, kik teljesen európai színvonalon állnak, s így minden működési téren, minden szakmában a nagy feladatok megoldásánál elsőrangú erőkre támaszkodhassunk. E másik célból adom be egyidejűleg a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről szóló javaslatomat, s e második cél fogja meggyőződésem szerint előmozdítani a külföldi magyar intézetekről és a tudományos intézményügy szervezéséről szóló jelen javaslatomat is. (...)


Mi voltaképpen két intézményt egyesítünk közös szervezetben, ún. kutatási intézetet főiskolai tanulmánya-ikat már bevégzett fiatal tudósok számára, (...) és főiskolai internátust27, mely főiskolai hallgatók befoga-dására szolgál. (...)

(Forrás: Tudomány, kultúra, politika - Gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai. Bp. 1990)KLEBELSBERG KULTUSZMINISZTER A NUMERUS CLAUSUSRÓL BESZÉLT

A PESTI IZRAELITA HITKÖZSÉG DÍSZÜLÉSÉN (1930)

A nemzeti egység megteremtése mindennél fontosabb feladat. Nagy hiba volna a nemzeti újjáépítés nagy-szerű munkájában lemondani arról a hatalmas erőről és értékről, amelyet Magyarország számára a zsi- dóvallású magyarok munkássága jelent. Amire Dési Géza képviselő úr beszédében célzott, az elöl sem akarok most kitérni. Tudom, mire célzott: a numerus claususra. Közismert dolog, hogy a numerus claususról szóló törvényjavaslatot én a parlamentben nem szavaztam meg. Közismert dolog, hogy a sza-vazás elöl kimentem a teremből a folyosóra és ott ezt mondottam: - Meglátjátok, hogy baj lesz még ebből! - Tudott dolog az is, hogy mihelyt a politikai viszonyok alakulása folytán erre a lehetőség nyílt, én az eredeti törvényből eltávolítottam azt, ami a zsidóságra nézve fájdalmas és sértő volt. így tettem, mert ez felel meg politikai múltamnak és annak a politikai iskolának, amelyben nevelkedtem. Tudott dolog az is, önök mindnyájan tanúim erre, hogy a jobboldali szélsőségesek évek óta senkit nem támadnak olyan élesen, olyan könyörtelenül, mint éppen engem. Teszik ezt azért, mert tudják, hogy én soha, semmi körülmények között, semmiféle szélsőségre kapható nem leszek. (...) Meglátogattam egyszer Vadász Lipótot, akivel egy kabinetben voltam valamikor államtitkár, amikor Vadász már nagybeteg volt. - „Nagyon boldogtalan vagyok - mondotta akkor boldogult barátom -, mert mint magyar, elvesztettem hazám kétharmadát, mint zsidó, súlyos helyzetben látom felekezetemet- Erre én ezt feleltem: „Nyugodt lehetsz, mihelyt a politikai helyzet megengedi, mindent meg fogok tenni, amit a kiegyezés korának nagyszerű politikai elve és a nemzet egységének mindennél fontosabb értéke megkövetel. Én egységet akarok a nemzetiségi és a felekezeti fronton. Ez a felfogás irányadó lesz számomra mindig, ugy magán-, mint miniszteri működésemben.

(Forrás: Tudomány, kultúra, politika - Gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai. Bp. 1990)

VÁLOGATÁS KLEBELSBERG KUNÓ EGYÉB BESZÉDEIBŐL, ÍRÁSAIBÓL (1922 - 1932)

Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni. (1922)

Ha nem sietünk a középosztály segítségére, lecsúszik, és helyét újgazdagok foglalják el, akik nemzeti és kulturális hagyományok hiányában nem lesznek képesek az államfenntartó szerepre. (1923)

Kevés ország van széles e világon, ahol aránylag több lenne a tehetség, mint Magyarországon. De még kevesebb ország van, ahol a tehetségek teljes kifejlődésének annyi gátja lenne, mint éppen nálunk. (1923)

A modern egyetemi tanulás nem áll már az előadás puszta meghallgatásából, hanem az ifjúnak bele kell tanulnia a tudományos kutatás módszereibe. Az olyan intézet, mely ezt nem nyújtja, lehet szakiskola, de semmi esetre sem igazi egyetem. (1923)

Ne feledjük, hogy a nemzetközileg ellenőrzött és elismert magyar tudományos és művészeti munka a leg-hatalmasabb eszköze a jó értelemben vett propagandának! (1926)

Nekem kis auditóriumokra van szükségem az orvosképzésnél, hogy az orvostanár minden egyes leendő orvossal személy szerint foglalkozhassék, ahol annak a leendő orvosnak módjában van a legsürgetőbb műtéteket elvégeznie, hogy a szükséges manuális ügyességgel mehessen ki az életbe. Itt nem tréfáról, nem teóriáról, nem garasról van szó, hanem emberéletről. Magyar emberek életét rosszul képzett orvosok ke-zébe ki nem szolgáltathatjuk.(...) Vagy talán azt akarják egyesek, hogy haljanak meg a szülőanyák és pusztuljanak el a magzatok, mert az orvosok és bábák nincsenek kellően kiképezve?Nincs sürgetőbb, mint az itteni szülészeti és gyermekklinikákat kiépíteni, amelyek a gyermekhalandóság és gyermekbetegségek ellen veszik fel a harcot (...) hiszen Magyarországon egyenesen megdöbbentők a cse -

27 Collegium Hungaricum


csemőhalálozásra vonatkozó statisztikai adatok (1926)Azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyek főiskolái is csak arra szorítkoznak, hogy az idegen népek által felkutatott igazságokat tovább terjesszék, nagy nemzetnek nem nevezhetők. Egy nem-zet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik (1927)

A magyar hazafiság közmondásos. Egész Európában úgy ismernek bennünket, mint a patriotizmus elö- harcosait. És mégis, ennek a hatalmas magyar hazafiságnak van egy nagy gyengéje, s ez az, hogy szám-belileg aránylag kicsiny az a réteg, amely ennek a nagy érzésnek az aktív hordozója. Korábban főleg a köznemesség volt, ma a magyar értelmiség és kisgazdaközösség. De tovább felfelé, a vagyonnal fogy a patriotizmus és a szegénységgel no a kozmopolitizmus.A kiegyezés huszonöt éves jubileuma alkalmával, 1892-ben és azután a millennium alkalmával nagy dísz -magyaros felvonulások szimbolizálták a magyar nacionalizmust. Ma nem az ünnepségekkel, hanem csak a szociális politikának, a kultúrpolitikának, az alsó néposztály érdekeit szolgáló közgazdasági politikának, a népbarát kormányzatnak és a hazafiságnak összevonásával gyárthatjuk meg azt a hatalmas köteléket, amely (...) a haza földjéhez rögzíti a haza szülötteit, a hazafiakat.Ez az egyedüli metódus, amely célhoz vezet. Ha a magyar neonacionalizmus nem tudja megnyerni a nem-zeti gondolatnak és a nemzeti érzésnek a magyar tömegeket, és ha marad egy viszonylag kisebb társadalmi réteg ideálja, akkor nem lehet kétséges, hogy fölébe kerekedik az egész földet egyetlen golyóbisnak tekintö internacionalizmus. (1928)

Szent István magyar birodalma feltámadhat valamikor újból, de nem úgy, mint a múlt század magyar politikusai által elképzelt egységes magyar nemzeti állam, amely nyelvében is egységes, hanem csakis. mint a Duna-Tisza-medencének a Kárpátok által övezett geográfiai, gazdasági, történelmi és kulturális egysége, amely a kebelében élő nemzeteknek és ezek töredékeinek módot ad arra, hogy saját anyanyelvükön saját szokásaik szerint boldogulhassanak, modern szóval élve, olyan föderalisztikus összefogás mellett, amely a közöttük adódó nemzetiségi súrlódásokat a minimumra szállítja le. Ez az új rendezés vissza kell, hogy adja a Duna-Tisza közén a Kárpátoktól övezett medencének a maga politikailag, geográ- fiailag, gazdaságilag és kultúrtörténetileg megalapozott egységét, nem úgy, ahogy talán a mai őszülő magyar generáció fiatal korában elképzelte, a nemzeti és nyelvi egység alapján, amely a háború óta anakronizmussá vált, hanem úgy, ahogy ezt Szent István évszázadokra megalapozta, megadván minden itt élő népnek a magáét, de őket összefogva a közös védelemre a hatalmas szomszédok ellen, és összefogva őket a közös európai kultúrmunkára, tiszteletben tartva mindegyiknek nemzeti birtokállományát és életszükségleteit. (1928)

A magyarság Ázsiából jött, erőteljes faji tulajdonságokkal, amelyek több mint ezer év óta nem mosódtak el. De ide kerültünk Európa közepére, a művelt nemzetek közé, ahol erős a művelődési és a gazdasági verseny, ahol sokkal nehezebb ma megélni, mint a földgolyó bármely más pontján. Ha fenn akarunk maradni, meg kell tartanunk a nemzet sajátos tulajdonságait, de ugyanakkor teljesen európai színvonalra kell emelkednünk s tanulnunk kell a bennünket körülvevő népektől. (1929)

Én a nemzetek kultúrfokának megállapításánál fő kritériumként azt keresem, mekkora a nemzetnél a gyermekhalandóság. (...) Mennél műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője. (1930)

Mindent elkövetek, hogy iskolarendszerünket úgy alakítsam át, hogy a korábban túltengő elméleti irányt az élet nagy szükségleteivel számoló gyakorlati tendencia váltsa fel. Én jól tudom azt, és e részben ne akarjanak kitanítani engem, hogy ezzel sok szépség, sőt tovább megyek, sok vonzó nemzeti tulajdonságunk is veszendőbe mehet, de amikor egy társadalmi osztály akkora megélhetési krízisben vergődik, mint Tria-non után a magyar intelligencia, akkor a kultuszminiszternek nincs joga esztétizálni, hanem azt kell nyúj-tania a jövő nemzedéknek, amire majd az életben szüksége lesz.(1931)

(Forrás: Tudomány, kultúra, politika - Gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai. Bp. 1990)

28


ADATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KULTÚRPOLITIKA TÖRTÉNETÉHEZ

Az 1920-as népszámlálás hat évnél idősebb analfabétákról szóló kimutatása szerint 28

28 T. Kiss Tamás: Állami Művelődéspolitika az 1920-as években. (MMI - Mikszáth Kiadó), Bp., 1998.

vármegye %1 Szabolcs 29,92 Szatmár 26,13 Arad 25,64 Csongrád 24,45 Bereg 21,66 Torontál 21,17 Heves 20,98 Bács-Bodrog 20,89 Jász-Nagykun-Szolnok 20,510 Zemplén 19,911 Hajdú 19,812 Csanád 19,313 Ung 18,614 Bihar 18,3515 Nógrád 17,816 Borsod 17,617 Abaúj 17,4518 Zala 16,719 Pest-Pilis-Solt-Kiskun 15,920 Békés 14,121 Fejér 14,622 Somogy 14,823 Tolna 13,324 Hont 13,725 Baranya 13,826 Gömör-Kishont 12,127 Esztergom 12,028 Veszprém 11,629 Győr 11,330 Komárom 11,231 Vas 9,832 Moson 9,533 Sopron 8,134 Budapest 5,3


Költségvetésiév

Összköltség-vetés(arany)

VKMKöltség-vetés

(arany)

3. a 2. %-ában

Beruházás(arany)

5. a 3. %-ában

1 2 3 4 5 6

1924/25 756.582.030 K 68.875.640 K 9,1 2.284.000 K 3,31925/26 12.064.854.549 K 1.217.775.023 K 10,0 51.776.500 K 4,3

1926/27 1.143.554.386 P 111.615.934 P 9,8 5.673.000 P 5,11927/28 1.192.255.320 P 121.251.110 P 10,2 5.763.320 P 4,7

1928/29 1.357.804.290 P 142.676.300 P 10,5 7.880.000 P 5,5

1929/30 1.428.671.400 P 148.275.000 P 10,4 7.930.000 P 5,31930/31 1.398.130.000 P 142.635.178 P 10,2 4.047.500 P 2,8

1931/32 1.364.893.000 P 12.524.1000 P 9,2 4.047.500 P 3,2

A VKM költségvetésének alakulása Klebelsberg Kunó minisztersége alatt 29

A magyarországi tanítóképző intézetek száma az 1920-as évek végére 30 Tanítóképző állami katolikus református evangélikus izraelita Összesen

Férfi 8 6 3 2 1 20

Nő 4 25 4 1 1 35

Összesen 12 31 7 3 2 55

Év Népiskolák száma Tanítók száma Tanulók száma1913/14 6444 16.081 862.027

1920/21 6158 17.623 856.9411924/25 6374 16.556 694.448

1929/30 6794 19.087 908.2951932/33 6875 19.423 997.427

1935/36 6874 19.741 962.0241937/38 6899 20.149 963.087

1940/41 8956 26.172 1.244.572

31Az elemi népiskolák, tanítóik és tanulóik száma Magyarországon 1913-1941

293031

T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években. (MMI - Mikszáth Kiadó), Bp., 1998.U.o.U.o..


A hallgatók létszáma a tudományegyetemeken

KLEBELSBERG KUNÓ SAJÁT KULTÚRPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉT ÉRTÉKELI(1931. OKTÓBER)29 30

Mert miből fakadt mindaz, amit tettem? Egy politikai alapmeggyőződésből, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbra fordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék. (...) Lehetséges egy másik alternatíva is, amelyre a magyar nemzet nem is mer gondolni, az, hogy kitörölnek bennünket az önálló nemzetek sorából. Ha kultúrfölényünket elveszítjük, ez be is fog következni. Ez adta meg nekem a kétségbeesés elszántságát, hogy küzdjek azért, hogy a nemzet minél szélesebb rétegeit hassa át az a végzetszerű meggyőződés, hogy lenni és művelődni, vagy nem lenni ez nálunk teljesen egyértelmű! Meggyőződéses embert el lehet pusztítani, de meggyőződésétől eltávolítani nem lehet!

(Forrás: Hencz Péter: Gróf Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere. Szeged, 1999)A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NEKROLÓGJA KLEBELSBERG HALÁLAKOR

(1932. OKTÓBER)

Klebelsberg Kunó gróf ércnél maradandóbb emléket emelt magának, és kőnél maradandóbban véste be nevét a magyar kultúra történetébe (...) Talán egyetlen államférfié sem volt eddig, aki ismeret- és művelt-

29 Kornis Gyula: Magyarország Közoktatásügye a világháború óta. (Magyar Pedagógiai Társaság), Bp., 1927. 225. p.30 Klebelsberg miniszteri távozása után ezekkel a szavakkal búcsúzott a szegedi egyetem professzor karától 1931. október 5-én.

32

Egyetemek (főiskolák) és karok megnevezése:Hallgatók száma az

1919/20. 1924/25.tanév második felében

PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM (BUDAPEST):Római kath.hittudományi kar 87 99Jog- és államtudományi kar 909 2288Orvostudományi kar 2787 1994Bölcsészeti (és mat. term.) kar 873 940Gyógyszerészeti tanfolyam 116 248

Mindössze 4772 5569FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM (1921-IG BUDAPEST, AZUTÁN SZEGED):

Jog- és államtudományi kar 128 483Orvostudományi kar - 353Bölcsészeti kar 29 56Matematikai és természettudományi kar 46 65Gyógyszerészeti tanfolyam 1 76

Mindössze 204 1033TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEM (DEBRECEN):

Ref. hittudományi kar 74 89Jog- és államtudományi kar 399 305Orvostudományi kar - 355Bölcsészeti kar 138 87

Mindössze 611 836

ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEM (1923-IG BUDAPEST, AZUTÁN PÉCS):Ág. ev.hittudományi kar (Sopron) - 57Jog- és államtudományi kar - 319Orvostudományi kar 21 680Bölcsészeti kar - 50

Mindössze 21 1106


ségi körétől teljes mértékben távol álló tudományokat annyira méltányolni, sorsukat annyira szívén viselni képes lett volna, mint Klebelsberg gróf. Mint történész, elsősorban humanisztikus irányú műveltséggel bírt, mégis a legnagyobb érdeklődéssel viseltetett a természet- és orvostudomány iránt. Midőn a kultusz-miniszteri széket elfoglalta, az orvos- és természettudományi kutatás a legszomorúbb helyzetben volt. A debreceni egyetemi építkezések mellett különös szeretettel, gonddal foglalkozott egyetemünkkel. A külföldi kapcsolatok megteremtésével, a külföldi Collegiumok megalapításával, magyar állami és külföldi ösztön-díjak megszervezésével lehetővé tette azt, hogy tanítványaink külföldön is tovább képezzék magukat, hogy azután hazatérve teljes felkészültséggel állhassanak a tudomány és kutatás szolgálatába (...) A megbecsülés, amely Klebelsberg gróf támogatásával kiképzett tudósainkat az egész világon körülveszi, egész hazánkra kisugárzik, az egész Magyar Nemzetnek dicsőséget jelent. Annak a tudományos munkásságnak gyümölcsét, amelyet Klebelsberg gróf a magyar jövendőbe vetett, törhetetlen hite és akarata tett lehetővé, nemcsak a tudományos világ, de az egész emberiség fogja élvezni.

(Forrás: Hencz Péter: Gróf Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere. Szeged, 1999)

LÁZÁR ARNOLD IGAZSÁGÜGY-MINISZTER A MAGYAR KIRÁLYI KORMÁNY NEVÉBEN BÚCSÚZIK KLEBELSBERG KUNÓTÓL (1932. OKTÓBER 11 .)31

A magyar királyi kormány nevében hajtom meg emléked előtt fejemet, gróf Klebelsberg Kunó. Meghajtom fejemet előtted, ki az örökkévalóságnak éltél, nem a magadénak, hanem e nemzetének, és lelked kincseinek drágaköveivel raktad ki ennek e nemzetnek a számára az örökkévalóság felé vezető utat. (...)

(Forrás: http://filmhiradok.nava.hu)

HÓMAN BÁLINT KULTUSZMINISZTER A KÖZÉPISKOLAI MŰVELTSÉGRŐL (1934) A középiskolai műveltség legjellemzőbb vonása nemzeti jellege. (...) A tanítás központjában a legtágabb értelemben vett nemzeti tárgyak állnak. Ez pontosan megfelel annak a kiemelkedő, sőt elsődleges szerepnek, amit a középiskolában a tanítás mellett a nevelésnek kívánok juttatni. (...) A jellemnevelés kapcsán kívánom hangsúlyozni meggyőződésemet a középiskolai testnevelés fontosságáról. (...) A történelemtanár igyekezzék a megjelelő helyeken minél erősebben kidomborítani a magyar dicsőséget, a magyar nemzet történeti hivatását és szerepét Európa nagy mozgalmaiban.

(Forrás: Romsics Ignác: Magyar történelmi szöveggyűjtemény, 1914-1999. Bp. 2000)

AZ 1934. ÉVI XI. TC. AZ EGYSÉGES KÖZÉPISKOLÁRÓL

I. fejezet - A középiskola szervezete

1. § A magyar középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa s az egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tegye.2. § (1) Középiskolát tartanak fenn: az állam, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alap, az egyházak, a férfi és női szerzetesrendek; továbbá a törvényesen bevett vallásfelekezetek, törvényhatóságok, községek (városok), jogi és természetes személyek, ha erre törvényesen biztosított joguk van, vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter nekik erre engedélyt adott.

31 A gyászbeszéd elhangzott Klebelsberg Kunó szegedi temetésén 1932. októberében

http://filmhiradok.nava.hu/

12. vegytan,13. természettan,14. mennyiségtan és mértan,15. rajz a műalkotások ismertetésével,16. testnevelés,17. egészségtan,18. szépírás,19. Gyorsírás.20. ének,21. továbbá a leányok számára fenntartott középiskolákban kézimunka.


(2) Csak olyan középiskola tartható fenn, amely szervezet, tanterv, az alkalmazott tanárok száma, képesí-tése és szakképzettsége, valamint elhelyezés, tanszerek és felszerelés tekintetében a jogszabályokban meg-határozott követelményeknek megfelel.(3) Új középiskola létesítésének, szervezésének és fejlesztésének módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.3. § Fiúk és leányok számára külön igazgatás alatt álló és külön elhelyezett középiskolák vannak.4. § A magyar középiskola neve: gimnázium.5. § (1) A középiskolának nyolc osztálya (évfolyama) van.(2) A középiskola felső négy osztályának működését, megfelelő tanulólétszám hiánya miatt, vagy más fontos okokból a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a miniszter hozzájárulásával az iskola fenn-tartója vagy a fenntartó hatósága ideiglenesen szüneteltetheti.6. § (1) A középiskolákban szedhető tandíj, vizsgadíj, és egyéb díjak összegét, valamint a befizetés módo-zatait, úgyszintén a mentesség és a kedvezmény feltételeit - az 1933.VII. törvénycikk rendelkezéseinek figyelembevételével - az állam által, úgyszintén a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alapból egészben fenntartott, valamint a törvényhatósági és községi (városi) középiskolákban a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a többi középiskolában az iskola fenntartója, ille-tőleg a fenntartó hatósága állapítja meg.(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter meghatározott tanügyi célra valamennyi középiskola tekintetében elrendelheti díjak szedését, az egyházi hatóság alá tartozó középiskolákban azonban a fenntartó hatóság hozzájárulásával. (...)

II. Fejezet - Igazgatás és tanári testület

11. § A középiskola élén, mint annak felelős vezetője, az igazgató áll.12. § (1) A középiskolában a 21. § (1) bekezdésében 2-15. alatt felsorolt rendes tantárgyak tanítására legalább tizenkét rendszeresített álláson működő tanárt kell alkalmazni, akik közül legalább nyolcnak rendes tanárnak (13. § (3) bekezdés) kell lenni.(2) A 5. § (2) bekezdésében említett esetben, továbbá a párhuzamos osztályokkal működő, valamint a fej-lesztés alatt álló középiskolákban a tanároknak az (1) bekezdésben megállapított száma megfelelően mó-dosul. (...)17. § (1) Az igazgatók és tanárok rendszeres fizetéssel járó állandó mellékfoglalkozást nem vállalhatnak. (2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy igazgató vagy tanár mennyiben vállalhat az előző bekezdés rendelkezése alá nem eső, díjazással járó mellékfoglalkozást.18. § Nem állami középiskolák tanárainak és igazgatóinak javadalmazása azonos az állami középiskolák tanárainak és igazgatóinak mindenkori javadalmazásával és rendes tanárul alkalmazás szempontjából azonos tekintet alá esnek az állami középiskolák tanáraival. Ez a rendelkezés a rendjük iskoláiban működő szerzetes tanárokra nem vonatkozik. (...)

III. Fejezet - A középiskola tanulmányi rendje

21. § (1) A középiskola rendes tantárgyai:

1. hit- és erkölcstan,2. magyar nyelv és irodalom,3. történelem, államtani ismeretekkel,4. gazdasági és társadalmi ismeretek,5. föld- és néprajz,6. latin nyelv,7. görög nyelv,8. német nyelv,9. egy második élő idegen nyelv,10. bölcsészet,11. természetrajz.


(Forrás: Magyar Törvénytár, 1934.)


AZ 1940. ÉVI XX. TC. AZ ISKOLAI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS A NYOLCOSZTÁLYOS NÉPISKOLÁRÓL

1. § (1) A népiskola feladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös állampolgárrá nevelje, illetőleg a nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra is képessé tegye. Ezért minden gyermek gondviselőjének (atyjának, gyámjának, gazdájának) gondoskodnia kell arról, hogy a gondviselése alatt álló gyermek népiskolai oktatásban és nevelésben részesüljön.(2) A gondviselőnek jogában van a gyermeket akár lakóhelyén, akár más községben lévő és bármilyen jellegű nyilvános népiskolába beíratni és járatni.(3) A gondviselőnek arról is gondoskodnia kell, hogy a gondviselése alatt álló gyermek vallási kötelezett -ségeinek - beleértve a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteletben való részvételt is - eleget tegyen.2. § (1) A népiskolának nyolc osztálya van.(2) A népiskola két tagozatra oszlik. Az alsó tagozat az első, második, harmadik és negyedik, a felső tagozat pedig - falusi és városi népiskolák számára külön-külön tanítástervvel - az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokat foglalja magában.3. § (1) A népiskola első osztályába csak azt a gyermeket lehet felvenni, aki hatodik életévét az iskolai év kezdetét közvetlenül megelőző június hó 30. napjáig már betöltötte.(2) Indokolt esetben a népiskola helyi hatósága engedélyt adhat olyan gyermek felvételére is, aki hatodik életévét az iskolai év első naptári hónapjának, vagyis szeptember hónapnak 15. napjáig tölti be.4. § (1) Az iskolázási kötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltésével kezdődik és kilenc iskolai éven át szakadatlanul tart.(2) A gyermek nyolc tanéven át mindennapi népiskolai oktatásban és nevelésben, avagy hat tanéven át mindennapi népiskolai és két tanéven át mindennapi mezőgazdasági népiskolai oktatásban és nevelésben, a kilencedik évben pedig gyakorlati gazdasági oktatásban részesül.(3) Ha a tanuló a nyolc tanévre terjedő mindennapi népiskolai tanítás ideje alatt a tantervben meghatáro-zott ismereteket és készségeket nem sajátította el, a királyi tanfelügyelő a népiskola látogatásának kötele-zettségét az iskola helyi hatóságának (gondnokságának, iskolaszékének), a tanító (tanítótestület) jelentése alapján tett javaslatára egy évvel meghosszabbíthatja.5. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat a nyilvános iskolákat, amelyek-nek rendszeres és megszakítás nélkül történő látogatása a tanulót a népiskola felső tagozatának, vagy a tagozat egyes osztályainak, illetőleg a népiskola ötödik, vagy hatodik osztályának és a mezőgazdasági vagy továbbképző népiskolának látogatásától, valamint a 4. § (2) bekezdésében meghatározott gyakorlati gazdasági tanításban való részvételtől mentesíti.6. § (1) Az iskolai év a népiskolában szeptember hó 1. napjával kezdődik és augusztus hó 31. napján feje-ződik be.(2) A gyermek a megállapított iskolázási kötelezettség egész tartama alatt az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik. A fegyelmi jog gyakorlását a vallás és közoktatásügyi, miniszter rendeletben szabályozza.7. § (1) A népiskola alsó tagozatában a szorgalmi idő szeptember hó elejétől június hó végéig tart. Ezt a szorgalmi időt megrövidíteni nem lehet.(2) A népiskola felső tagozatában, valamint a mezőgazdasági népiskola első és második évfolyamában a szorgalmi idő legalább hat hónapig - rendszerint október hó 15. napjától április hó 15. napjáig - tart.(3) A (2) bekezdésben meghatározott szorgalmi időt a helyi társadalmi és gazdasági viszonyok figyelem-bevételével a vallás- és közoktatásügyi miniszter, nem állami népiskolák tekintetében az iskolafenntartónak egyházi hatóság alatt álló népiskolák tekintetében pedig a fenntartó hatóságának meghallgatásával, illetőleg előterjesztésére legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.(4) A kilencedik évben [4. § (2) bekezdés] a szorgalmi idő összesen legfeljebb 40 gyakorlati tanítási napra terjedhet; ezt a szorgalmi időt a vallás- és közoktatásügyi miniszter osztja be.8. § (1) A királyi tanfelügyelő felmentheti a gyermeket a nyilvános népiskolába járás alól, ha a gyermeket testi vagy szellemi fejlettsége korához képest fogyatékos, vagy ha a népiskolába járás a gyermek egészségét vagy biztonságát veszélyezteti.(2) Az (1) bekezdésben említett gyermekek oktatását és nevelését a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.(3) Az a gyermek, akit a királyi tanfelügyelő a nyilvános iskolába járás alól felmentett, köteles évenként valamelyik nyilvános népiskolában vizsgát tenni. Ezen a vizsgán az oktatási és nevelési eredmény tekinte-tében alkalmazott mérték a nyilvános népiskolába járó tanulók részére meghatározott mértéknél alacso-nyabb nem lehet. Amennyiben a vizsgán az tűnnék ki, hogy az oktatás és nevelés nem volt kielégítő, a


népiskola helyi hatósága a gyermek gondviselőjét a gyermek nyilvános népiskolába való beíratására és járatására kötelezi.9. § (1) A királyi tanfelügyelő a szükséghez képest hosszabb vagy rövidebb időre kizárja a gyermeket a nyilvános népiskolából, haa) olyan testi fogyatkozása van, amely a tanulmányokban a megfelelő elhaladást, avagy más gyermekkel való együtt-tanulást lehetetlenné teszi,b) ragályos betegségben szenved,c) elmebeteg vagy gyengeelméjű,d) a többi gyermek erkölcsiségét veszélyezteti.(2) A nyilvános népiskolából kizárt gyermekek iskolázási kötelezettsége fennmarad; oktatásukat és neve-lésüket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza.10. § (1) A népiskola tantervét és a gyakorlati gazdasági tanítás [4. § (2) bekezdés] anyagát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.(2) Egyházi hatóság alá tartozó népiskola tantervét a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával az iskolafenntartó egyházi hatósága állapítja meg. Ez a tanterv a kitűzött célok tekintetében azonos az országos tantervvel, a tanítási anyag tekintetében pedig azzal terjedelemben megegyezik.(3) A népiskola felső tagozatának tantervét úgy kell megállapítani, hogy a nemzetnevelési, nemzetvédelmi és közismereti tárgyakon felül városi, népiskolákban általános irányú gazdasági, ipari és kereskedelmi ismereteket, falusi népiskolákban mezőgazdasági irányú gyakorlati gazdasági ismereteket, a leányisko-lákban pedig nevelési, háztartási és kertészeti ismereteket tanítsanak.(4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter állami népiskolák tekintetében a községi elöljáróságnak (pol-gármesternek), nem állami népiskolák tekintetében az iskolafenntartónak, az egyházi hatóság alatt álló népiskolák tekintetében pedig az iskolafenntartó egyházi hatóságának kérelmére a helyi gazdasági viszo-nyokhoz képest megengedheti, hogy városi népiskola felső tagozatában a falusi népiskolák tanterve szerint, falusi népiskola felső tagozatában pedig a városi népiskolák tanterve szerint tanítsanak.11. § (1) Az a tanuló, aki a népiskola felső tagozatát az átlagot meghaladó eredménnyel végezte el, felvételi vizsga sikeres kiállása esetében tanulmányait az 1938:XIII. törvénycikk harmadik részében szabályozott gazdasági középiskolákban folytathatja.(2) A felvételi vizsga anyagát, helyét, időpontját és díját a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.(3) A felvételi vizsga sikeres kiállása esetében a (2) bekezdésben említett díjat vissza kell téríteni.12. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter - a községek (városok) által fenntartott népiskolák tekintetében a belügyminiszterrel egyetértöen - állapítja meg azt, hogy az iskolafenntartók népiskoláikat mily sorrendben és időben kötelesek e törvény rendelkezéseinek megfelelően átszervezni.13. § Azt a gondviselőt (1. §), aki a gondviselése alatt álló, iskolaköteles korban levő gyermeket a rendes iskolai beíratások alkalmával be nem íratta, a községi elöljáróság (polgármester) megfelelő határidő kitűzésével írásban felhívja kötelezettségének teljesítésére és mulasztásának igazolására. Ha a gondviselő a beíratási kötelezettségnek a kitűzött határidő alatt sem tesz eleget, az iskolába be nem írt gyermeket a községi elöljáróság (polgármester) megkeresésére az illetékes népiskola helyi hatósága hivatalból beírja a népiskolába.14. § (1) A népiskola helyi hatósága köteles gondoskodni arról, hogy az iskola minden tanítója a szorgalmi idő két első hónapjában hetenkint, azután pedig kéthetenként az igazolatlanul mulasztó gyermekekről kimutatást készítsen. A kimutatásban fel kell tüntetni, hogy a gyermek hány tanulmányi napot és isten-tiszteletet mulasztott el.(2) A népiskola helyi hatósága a kimutatás alapján a mulasztó gyermek gondviselőjét írásban felhívja, hogy a gyermeknek iskolába vagy istentiszteletre járatásáról gondoskodjék.(3) Ha a felhívás után a gyermek ugyanabban az iskolai évben ismét igazolatlanul mulaszt, az iskola helyi hatóságának megkeresésére a községi elöljáróság (polgármester) a gyermek gondviselőjére pénzbírságot szab ki.A pénzbírság összegét a mulasztott napok vagy istentiszteletek számának, a mulasztás ismétlődésének, valamint a gondviselő vagyoni és kereseti viszonyainak figyelembevételével kell megállapítani. A pénzbír-ság összege húsz pengőt nem haladhat meg.15. § Kihágást követ el és az 1928:X. törvénycikk rendelkezései értelmében pénzbüntetéssel büntetendő a gondviselő (1. §),a) ha a gondviselése alá tartozó iskolaköteles gyermeket a községi elöljáróság (polgármester) által kitűzött határidő alatt sem íratja be a népiskolába (13. §);


b) ha a gondviselése alá tartozó iskolaköteles gyermek ugyanabban az iskolai évben a népiskola helyi hatóságának figyelmeztetése és a községi elöljáróság (polgármester) által alkalmazott bírság után igazo-latlan iskolai vagy istentiszteleti mulasztás miatt negyedízben is felvétetik a mulasztása.c) ha - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - a népiskola helyi hatósá-gának vagy a községi elöljáróságnak (polgármesternek) az iskolázási kötelezettség teljesítésének biztosí -tására irányuló intézkedését meghiúsítja. (...)17. § Azokban a községekben, ahol valamennyi tanköteles befogadására alkalmas nyolcosztályos népisko-la, avagy mindennapi tanításra berendezett mezőgazdasági népiskola még nincs, a gondviselő a 4. § (2) bekezdésében meghatározott iskolázási kötelezettségének az átmeneti idő alatt eleget tesz akkor is, ha gondoskodik arról, hogy a gyermek a népiskola hatodik osztályának elvégzése után három tanéven át továbbképző népiskolai oktatásban részesüljönf...)18. § (1) Ez a törvény az 1940. év szeptember havának 1. napján lép hatályba és végrehajtásáról a val-lás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.(2) Ennek a törvénynek hatálybalépésével az 1868:XXXVIII. törvénycikk 52-56. §-ai, valamint az 1921 :XXX. törvénycikk hatályukat vesztik.


KLEBELSBERG ÉS HÓMAN ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Nehéz lenne két különbözőbb egyéniséget elképzelni, helyzetükben azonban sok hasonlóságot is felfedez-hetünk. Klebelsberg már megjelenésében is világfi, ugyanakkor jól fésült és megnyerő megjelenésű magyar úr.Hóman fiatal kora óta hízásra hajlamos, kultuszminisztersége idején már 140 kilós, nehézkes és kissé unalmas provinciális hivatalnok érzetét kelti.Klebelsberg nemzeti jellegű politikája közben is Nyugatra tekint, innen akar szellemi indíttatásokat és ismereteket szerezni a magyar megújuláshoz. Ennek megfelelően nevelési eszményei elsősorban individuális jellegűek.Hóman bezárkózik a szigorúan vett nemzeti keretekbe, amelynek kiteljesedését csak - az akkor már fojtogató - germán-magyar érdekközösség alapján tudja elképzelni, ez pedig szükségszerűen a Nyugattal való szembefordulást, sót fegyveres konfliktust jelent, de a cél érdekében ezt is vállalja. (...)

(Forrás: Szabolcs Ottó: Klebelsberg és Hóman, Bp. 1994.)

, , , , , , 35NÉPISKOLAI OKTATÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 32

32 Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 1999. 174. oldal

Tanév Népiskolákszáma

T anulók száma

Tanítókszáma

Egy iskolára jutó tanuló

Egy iskolára jutó tanító

Egy tanítóra jutó tanuló

1919/1920 5584 824 454 16 556 147 2,9 49,71929/1930 6680 986 830 18 990 147 2,8 51,9

1937/1938 6899 963 087 20 149 139 2,9 47,7


AZ ELEMI NÉPISKOLÁK HETI ÓRATERVE A ’30-AS ÉVEKBEN

20

TEST-

GYAKORLÁSÉNEK

22TEST-

GYAKORLÁS

KÉZIMUNKA

ÉNEK

RAJZ

24TEST-

GYAKORLÁS KÉZIMUNKA

ÉNEK

RAJZ

TERMÉSZET

RAJZ

26TEST-

GYAKORLÁSKÉZIMUNKA

ÉNEK

RAJZ

TERMÉSZET

RAJZ

FÖLDRAJZ

SZÁMTAN

MÉRTAN

SZÁMTAN

MÉRTAN

SZÁMTAN

MÉRTAN SZÁMTAN MÉRTAN

MAGYAR MAGYAR MAGYAR

MAGYAR

HITTAN HITTAN HITTAN HITTAN

TEST- TEST-GYAKORLÁS GYAKORLÁS

KÉZIMUNKA KÉZIMUNKA

ÉNEK ÉNEK

RAZJ RAJZ

EGÉSZSÉGTAN EGÉSZSÉGTAN

TERMÉSZET- TERMÉSZET-

RAJZ RAJZ

FIZIKA FIZIKA

POLGÁRI JOG KÉMIA

TÖRTÉNELEM TÖRTÉNELEM

FÖLDRAJZ FÖLDRAJZ

SZÁMTAN SZÁMTANMÉRTAN MÉRTAN

MAGYAR MAGYAR

HITTAN HITTAN

30 30 v. vi.I. ii. iii. iv.

TUDOMÁNYOS ELŐRELÉPÉSEK, FELFEDEZÉSEK, TALÁLMÁNYOK

KANDÓ KÁLMÁN (1869 -1931) 1932 első fázisváltós mozdony műszakrendőri próbája

RICHTER GEDEON (1872 -1944) 1912 Kalmopyrin, Hyperol (fertőtlenítő tabletta)SZENT-GYÖRGYI ALBERT(1893 -1986)

1920-as évek C-vitamin

MIHÁLY DÉNES (1894 -1953) 1919 „Telehor” - képes volt állóképek közvetítésére több km-es távra

1922 „Projectophon” - a hangosfilm területén nyert elismeréstTIHANYI KÁLMÁN (1897 -1947) 1926-1928 teljesen elektronikus televízió rendszer

1935-40 5-8 km hatótávolságúra tervezett ultrahangsugárzó készülékJENDRASSIK GYÖRGY (1898 -

1954) 1935 Jendrassik-motor

SZILÁRD LEÓ (1898 -1964) 1929 forgórész nélküli speciális hűtőszekrény

BAY ZOLTÁN (1900 -1992) 1936 magyar rádiólokátor

HELLER LÁSZLÓ (1907 -1980) 1940-es évek első nagynyomású ipari hőerőmű Ajkán

(Forrás: A magyarok krónikája. Bp. 2000)


MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

SZAVAZÁSRA JOGOSULTAK AZ ÖSSZLAKOSSÁGHOZ VISZONYÍTVA MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN 1917 - 1930 KÖZÖTT (%)

1917 - 1920 1921 - 1925 1926 - 1930Anglia 46 47 63Ausztria 58 59 62Belgium 29 30 31Bulgária 25 25 25Csehszlovákia 48* 50* 51*Dánia 41 48 50Finnország 46 46 49Franciaország 30 28 28Görögország 26* 26** 26Hollandia 23 47 49Írország - 47 59Izland 34 45 45Jugoszlávia 21 23 26Lengyelország 30 48 49Magyarország 40 29 27Németország 62 61 64Norvégia 42 51 53Olaszország 28 31 0Portugália 15 9 0

Románia 12 21** 21

Spanyolország 24** 24** 0Svájc 24 25 26Svédország 19 54 58(Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 1999. 222. oldal) * Nem az elvileg jogosultak, hanem a ténylegesen szavazók aránya ** Más időszakok alapján becsült arányok



A TERÜLETI REVÍZIÓ EREDMÉNYEI1938 - 1941

Magyarország területének és népességének változásai 1938 - 1941

Adatok az első bécsi döntéshez

Adatok a második bécsi döntéshez


KORMÁNYOK A HORTHY-RENDSZERBEN 1919 - 1941

Terület km2-ben Népesség (fő)* Ebből magyar (%)*

Trianoni Magyarország 93 073 9 319 992 92,9

Felvidék, 1938. nov. 2. 11 927 1 062 022 84,1

Kárpátalja, 1939. márc. 12 061 694 022 10,1

Észak-Erdély, 1940. aug. 43 104 2 577 260 52,1

Délvidék, 1941. április 11 475 1 030 027 39,0

Magyarország, 1941 vége 171 753 14 683 323 77,4

(Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 1999. 250. oldal) * Az 1941-es népszámlálás anyanyelvi adatai alapján.

Visszakapottországrész

Terület(km2)

Népesség(fő)

Magyarok Szlovákokszáma(fő)

aránya(%)

száma(fő)

aránya(%)

Csehszlovák népszámlálás (1930) Felvidék déli

része 11 927852 332 506 208 59 290 107 34

Magyarnépszámlálás (1941)

869 299 751944 81,4 85 392 9,8

(Forrás: Rónai András: Térképezett történelem. Püski Kiadó, 1993) * Az 1941-es népszámlálás anyanyelvi adatai alapján.

Visszakapottországrész

Terület(km2)

Népesség(fő)

Magyarok Románokszáma(fő)

aránya(%)

száma(fő)

aránya(%)

Románnépszámlálás (1930) Észak-

Erdély 43 4922 393 300 1 007

200 42 1 165 800 48,7

Magyarnépszámlálás (1941) 2 460 000 1 344

000 54,6 1 068 700 43,5

(Forrás: Rónai András: Térképezett történelem. Püski Kiadó, 1993) * Az 1941-es népszámlálás anyanyelvi adatai alapján.


Kormányfő Hivatali idő EseményekPeidl Gyula(Szakszervezeti kormány)

1919. aug. 1. - aug. 6.A Forradalmi Kormányzótanács rendeleteinek hatályon kívül helyezése.A románok bevonulása Budapestre (aug. 4.)

Friedrich István 1919. aug. 7. - nov. 24. Megalakul a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Nov. 16. Horthy bevonulása Budapestre. Kormányrendelet az általános és titkos választójogról.

Huszár Károly 1919. nov. 24. - 1920. márc. 15. Megalakul az Országos Kisgazda és Földmíves Párt (Nagyatádi Szabó István)A békedelegáció Párizsba utazik (1920. jan.)1920. jan 25.: nemzetgyűlési választások 1920. márc. 1. Horthy M. kormányzóvá választása

Simonyi-SemadamSándor

1920. márc. 15. - júl. 19. 1920. június 4.: a trianoni békeszerződés aláírása.

Teleki Pál 1920. júl. 19. - 1921. ápr. 14. 1920. szept. 1. a kormányzói jogkör kiterjesztése 1920. szept. 26.: Numerus clausus1920. dec. 7.: földreform1921. márc. 26. - ápr. 5.: első királypuccs

Bethlen István 1921. ápr. 14. - 1931. aug. 24.1921. okt. 20 - 24.: második királypuccs 1921. nov. 6.: a Habsburg-ház trónfosztása 1921. dec. 14 - 16.: soproni népszavazás1921. dec. 21.: Bethlen - Peyer-paktum1922. febr. 22.: Egységes Párt (kormánypárt)1922. márc. 2.: kormányrendelet a választójogról 1922. máj.: Nemzetgyűlési választások (EP 58 %)1922. szept.: Magyarország a Népszövetség tagja 1924. május: Magyar Nemzeti Bank1924. június: népszövetségi kölcsön1925. aug. 23.: választójogi törvény1926. nov.: törvény a felsőház visszaállításáról1926. dec. 27.: a pengő forgalomba állítása1927. ápr. 5.: magyar - olasz barátsági szerződés 1930. szept. 1.: 100 ezres tüntetés Budapesten1930. okt. 12.: a Független Kisgazdapárt megalakulása Békésben (Szijj Bálint)

Károlyi Gyula 1931. aug. 24. - 1932. okt. 1. 1931. szept. 19.: a biatorbágyi viadukt felrobbantása (Matuska Szilveszter); statárium kihirdetése1932. júl. 28.: az illegális KMP vezetőinek (Sallai Imre és Fürst Sándor) halálra ítélése és kivégzése.

Gömbös Gyula 1932. okt. 1. - 1936. okt. 12. 1932. okt. 10.: a statárium megszüntetéseAz EP átalakulása - Nemzeti Egység Pártja1934. febr.: diplomáciai kapcsolat Mo. és a Szu között1934. márc. 17.: római jegyzőkönyvek1935. márc.: Nemzeti Akarat Pártja (Szálasi Ferenc)

Darányi Kálmán 1936. okt. 12. - 1938. május 14. 1937. márc.: Márciusi Front1937. júl. 28.: tv. a kormányzói jogkör kiterjesztéséről1937. okt. Magyar Nemzetiszocialista Párt (Szálasi)1938. márc. 5.: győri program

Imrédy Béla 1938. május 14. - 1939. febr. 16. 1938. május 29.: első zsidótörvény1938. jún. 3.: új választójogi törvény (titkos szavazás)1938. aug. 22.: bledi egyezmény1938. nov. 2.: első bécsi döntés

Teleki Pál. 1939. febr. 16. - 1941. ápr. 3.1939. febr.: a NEP átalakulása - Magyar Élet Pártja 1939. febr. 24.: Mo. csatlakozik az Antikomintern P-hoz 1939. márc. 15.: Kárpátalja visszafoglalása1939. május 5.: második zsidótörvény1940. aug. 30.: második bécsi döntés1940. nov. 20.: Csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez1940. dec.: Jugoszláv-magyar barátsági szerződés

Documents

Horthy-korszak_forrasok - ankhistory | "A TÖRTÉNELEM ... Web viewA város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész